ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 518/2009. (III.4.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Duna TV Zrt. műsorszolgáltatóval (1016, Budapest, Mészáros u. 48-54.) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Duna TV Zrt. műsorszolgáltató 2008. november 4-én sugárzott a „Kívánságkosár” című műsorszámmal megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezést, ezért az Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A kiszabott bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-0140084300000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdésének b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében, hivatalból vizsgálta az Duna TV Zrt. Műsorszolgáltató Duna TV csatornájának 2008. november 4-ei műsorszolgáltatását. A hatóság a vizsgált időszakban az alábbi esetben jogsértést valószínűsített: 2008. november 4-én a „KIVÁNSÁGKOSÁR” c. műsorszám vendége - 12.19.04-12.28.40 óra között - Kavalkó János természetgyógyász, orgonfejlesztő volt. A stúdióban „rögtönzött” termékbemutató volt látható. A vendég bemutatta az ORGON Energetizáló készüléket, ami egy vízátalakító. A termékfejlesztő elmondta a készülékkel tisztított víz jótékony hatásait: pl.: vízhajtó funkció, vércukorszint ingadozást befolyásoló képesség, a daganatos betegeknél tapasztalt jótékony hatás. A több mint kilenc perces beszélgetés alkalmával többször megjelent az internetcím: www.orgon.hu, vagy a termék bemutatásakor a gyártó neve, címe, telefonszáma.
A hatóság a fentiek alapján az Rttv. 10. § (5) bekezdés megsértését valószínűsítette: „10. § (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.” A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület 2009. január 16-án postázott levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A nyilatkozattételre történő felhívást a Műsorszolgáltató a tértivevény alapján 2009. január 19-én vette át. A Műsorszolgáltató válasza fax útján 2009. január 28-én, levél útján 2009. január 30-án érkezett meg a Testülethez. A Műsorszolgáltató részéről Dr. Lehner Katalin válaszolt. A Műsorszolgáltató válasza az alábbiak szerint foglalható össze: A Műsorszolgáltató egyetértett a nyilatkozattételi felhívásban rögzítettekkel, „miszerint a műsorszámban a „rögtönzött” termékbemutató következtében a riportalany és a riporter beszélgetésének következtében a hivatkozott termék olyan mértékben hangsúlyosan jelent meg, amely megvalósíthatta az adott bemutatott termék burkolt reklámozását.” A Műsorszolgáltató intézkedett, hogy további hasonló eset ne fordulhasson elő a műsorszolgáltatásban. „A jogszabálysértés súlyával kapcsolatban előadjuk, hogy a jelen közigazgatási eljárásban vitatott műsorrészlet főként általános megállapításokat tartalmazott, és csak időszakosan, pillanatokra jelent meg a termék beazonosításához, illetve a burkolt reklámozáshoz szükséges többletinformáció. Ugyanígy előadjuk, hogy ügyfelünk élőadás során a riportalanyok nyilatkozatait csak korlátozottabb mértékben képes kontrollálni, ugyanakkor rögzítjük, hogy Ügyfelünk a jövőben fokozottabb figyelmet fektet arra, hogy hasonló jogsértéseket műsorszolgáltatásában ne kövessen el sem műsorvezetői, sem riportalanyai magatartásának eredményeként.” A fentiek alapján a műsorszolgáltató kéri, hogy tekintettel a jogszabálysértés alacsony fokára, illetve az eset összes körülményeire tekintettel enyhe szankciót szíveskedjék alkalmazni. A Testület álláspontja a Műsorszolgáltató által kifejtettekre: Az Rttv. értelmező rendelkezéséről szóló 2. § 4. pontja, az Rttv. 10. § (5) bekezdése és az ORTT 247/1997. (X.30.) számú állásfoglalása a burkolt reklámmal kapcsolatban az alábbiakat rögzíti: „4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra.” 2
„10. § (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.” „1.2. pont Semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel a szerzője, illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. Burkolt reklámnak minősül az adott műsorszámban vagy műsorfolyam egészében az alapinformáció lényeges tartalmához képest indokolatlan módon és mértékben megjelenő gazdasági elem. A burkolt reklám lehet szándékos és gondatlan. (Ettől függetlenül: az ORTT azt vizsgálja, hogy a törvényben előírt magatartás megjelenik-e a képernyőn, vagy megszólal-e a rádióban.)” A Testület álláspontja szerint a „Kívánságműsor” című műsorszámban elhangzott Kvalkó János természetgyógyásszal és egyben orgonfejlesztővel folytatott beszélgetés alapinformációjának az tekinthető, hogy van egy orgon terápia/eljárás és annak mik (lehetnek) az előnyei és hátrányai. A rendelkezésre álló adatok alapján Wilhelm Reich, a huszadik század kiváló természetkutatója fedezte fel az Orgon energiát az 1930-as években. Eredményeit először 1923-ban jelentette meg. Ezen kutatás úttörői volt még Georg Lakhavsky és Arno Herbert. A beszélgetés során több alkalommal megjelent az „Orgon” felirat. A meghívott vendég és a műsorvezetők között lévő asztalon elhelyezték magát a terméket is, ami számos alkalommal látható volt. A beszélgetés során három alkalommal a kamera annyira ráközelített a termékre, hogy a készülék neve, gyártója, internet elérhetősége, telefonszáma is látható volt. Ezen túlmenően két alkalommal önmagában megjelent a www.orgon.hu felirat is, ami a készüléket gyártó cég honlapja. A Testület álláspontja szerint a műsorszegmens, beszélgetés már kifejezetten az ORGONTech Bt. termékére irányult rá és alkalmas lehetett arra, hogy a néző figyelmét felkeltse, ösztönözze a megjelenített cég szolgáltatásának igénybevételére, a konkrét termék megvásárlására. A Testület álláspontja szerint azon körülmény, hogy az „Orgon” feliratot több, mint tíz alkalommal mutatta a rövid beszélgetés során a kamera, és bár a teljes információ (termék neve, cég neve, internetcíme, telefonszáma) három alkalommal, a www.orgon.hu internetcím önmagában két alkalommal „csak” rövid ideig jelent meg, mégis együttesen alkalmas volt a figyelem felkeltésére, árú vásárlásra történő ösztönzésre. A reklám esetében fontos cél a fogyasztó/néző figyelmének felkeltése. Számos esetben a rövid ideig, több alkalommal mutatott felirat sokkal nagyobb hatással bír a figyelemfelkeltésre, mint egy hosszasan mutatott információ. Az Rttv. 3.§ (1) bekezdése az alábbiakat rögzíti: „3. § (1) A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás - e törvény keretei között szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik.”
3
A Műsorszolgáltató válaszában jelezte, hogy élő adásról volt szó. A Műsorszolgáltató függetlenül attól a körülménytől, hogy élő vagy már korábban rögzített adásról van szó az Rttv. 3.§ (1) bekezdése alapján a műsorszolgáltatása tartalmáért felelősséggel tartozik. Ezen körbe beletartozik a riportalanyok megszólalásai és a beszélgetés helyszínének és feltételeinek megteremtése, biztosítása. A Műsorszolgáltató a fentebb kifejtettek miatt megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezést. A Testület álláspontja szerint a fentebb leírtakat a bírói gyakorlat is alátámasztja: „Nem mentesíti a műsorsugárzót a törvényi előírások alól az, hogy az eredeti helyszínen nem változtatott, mert a helyszín, valamint a berendezés kiválasztásáért, a sugárzás törvényes feltételeinek biztosításáért maga felelős.” [ BH2004. 166..] „Burkolt reklám az is, ha a nézők számára nem derül ki, hogy a több ízben, hangsúlyosan megjelenő felirat milyen termékre vonatkozik, az mire szolgál, és hol lehet beszerezni.” [BH2004. 163.] „Semleges információnak olyan közlés- akár képben, hangban vagy írásban valómegjelenése minősül, amelynek közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás megőrzése mellett. Ha azonban az objektivitást sugárzó környezetben olyan kiegészítő információ jelenik meg, amely a tájékoztatást meghatározott irányba tereli, a burkolt reklám ténye megállapítható (KGD. 4/2005.70)” [4.Kf. 27.235/200665. Fővárosi Ítélőtábla számú ítélete] „A burkolt reklámozás megvalósulása szempontjából nem releváns az érintett műsorblokk célja, nem szükséges az Rttv. tudatos megsértése sem. A burkolt reklámozás a műsorszolgáltató szándékától függetlenül valósulhat meg. Továbbá ahhoz, hogy a műsorszámban elhangzottak semleges információ látszatát keltve ösztönözzenek a szolgáltatás igénybevételére, azaz burkoltan reklámozzák a Kóspallagi Nemzetközi Életmód Tábort, nem szükséges a részvételi felvételek és az árak konkrét ismertetése, elegendő annak a honlapnak a megjelölése, ahol mindez megismerhető. Az elérhetőséget lehetővé tevő internet cím közzétételéveI megvalósult a burkolt reklámozás.” [4.Kf.27.445/2006/5.számú Fővárosi Ítélőtábla döntés] A Testület a rendelkezésre álló adatok alapján 2007. évben a műsorszolgáltatónál 5 alkalommal állapította meg az Rttv. 10. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértését [528/2007. (II.28.), 1094/2007. (V.9.), 1402/2007. (VI.13.), 2190/2007. (IX.26.) és 2527/2007. (XI.7.) számú ORTT], amelyekből 4 esetben Rttv. 112. § (1) bekezdés a) és egy esetben az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja alapján 50 000 Ft bírság szankciót alkalmazott a Műsorszolgáltatóval szemben. A Testület a rendelkezésre álló adatok alapján 2008. évben egy alkalommal állapította meg a Műsorszolgáltatónál az Rttv. 10. § (5) bekezdés megsértését [192/2008. (I.23.), amely 2007. évben elkövetett jogsértés megállapítása volt.
4
A Testület 2009. évben egy alkalommal állapította meg a Műsorszolgáltatónál az Rttv. 10. § (5) bekezdés megsértését [522/2009. (III.4.) számú ORTT határozat], amely 2008. év októberében elkövetett jogsértés megállapítása volt. A Testület mérlegelve az eset összes körülményét az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja alapján 50.000 Ft összegű bírság szabott ki a Műsorszolgáltatóval szemben. „112. § (1) … e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között” „135. § (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.” A Testület a fentiek miatt a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2009. március 4. Melléklet: • A műsorszámról készült felvételek
az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Dr. Majtényi László elnök
5
Melléklet:
6
