ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 522/2009.(III.4.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Duna Televízió Zrt. (1016 Budapest, Mészáros u. 48-54.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi
határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató Autonómia csatornáján 2008. október 7-én 20.34.54-kor egy alkalommal megsértette az Rttv. 10.§ (5) bekezdését. Ezért a Testület a 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató Autonómia csatornáján 2008. október 7-én 20.01.23-kor egy alkalommal megsértette az Rttv. 15.§ (1) bekezdését. Ezért a Testület a 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató Autonómia csatornáján 2008. október 7-én 20.01.23-kor egy alkalommal megsértette az Rttv. 15.§ (2) bekezdését. Ezért a Testület a 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41.§ (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató 2008. októberi műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta:
Az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglaltak megsértése A műsorszolgáltató által 2008. október 7-én 20.00.04-órai kezdettel bemutatott Sportaréna című műsorszám egyik meghívott vendége Mészöly Kálmán volt, aki a zakóján a „biocsoda.hu” feliratot viselte. 20.34.54-kor a műsorvezető, Knézy Jenő erre fel is hívta a nézők figyelmét: „A múlt héten szerettünk volna már behívni és akkor hangszálgyulladásod volt. Most már sokkal jobb a hangod. Ez minek köszönhető? Mert látok rajtad egy feliratot. Mi a csodának köszönhető, kérdezhetném ezt így?” Mészöly Kálmán a következőképpen válaszolt: „Ez, kérlek szépen, a biocsoda.hu, ha rámegy valaki, el tudja olvasni. Hét hónapja iszom ezt a folyadékot. Ez az első dolog, hogy valami megtámadott, vagy valami bajom lett, ez az influenza. Mert tulajdonképpen február óta iszom, és teljesen rendbe jöttek az ízületeim, teljesen. Volt egy köszvényes, nagyon-nagy megbetegedésem, állandóan szenvedtem vele. Azóta nem szedek semmi gyógyszert, ezt az italt iszom. Nagyon tudok segíteni, ha valaki ezt elolvassa és rámegy erre a honlapra, akkor mindent meg fog találni. De nagyon sokan tudják a telefonszámomat, ha érdeklődnek, akkor is tudok segíteni.”
A Testület a fenti eset kapcsán vélelmezte az Rttv. 10. § (5) bekezdésének a megsértését a műsorszolgáltató részéről. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2009. január 7-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, mellyel kapcsolatosan a műsorszolgáltató az alábbiakat közölte: A műsorszolgáltató tájékoztatta az ügyben érintett munkatársait a Testület azon gyakorlatáról, hogy a szponzorált riportalany - azaz a riportalany ruházatán viselt megjelölés – szerepeltetése önmagában még nem feltétlenül valósít meg burkolt reklámozást, ugyanis „az ilyen esetek azért nem számítanak burkolt reklámnak, mert nem a média, hanem az illető személy kapja a támogatást”, ahogy ez a Testület 280/1997. (XI.26.) számú határozata is meghatározza. A műsorszolgáltató azt is jelezte az érintett munkatársai felé, hogy a szponzorált riportalany esetén fokozottabb figyelmet szükséges arra fordítani, hogy az adott megjelölés hangsúlyos, indokolatlan mértékben ne szerepeljen a műsorszámban. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki:
2
A Rttv. a burkolt reklám kapcsán az alábbi előírásokat tartalmazza: ,,2. § 4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra”. Az Rttv. 10. § (5) bekezdése értelmében „Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. " A Testület korábban kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. A burkolt reklám definíciójának nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő megjelenítés, ezért annak megállapításakor nem lehet gazdasági motivációt vizsgálni, csak azt, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg egyéb információ indokolatlan mértékben, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő, ösztönző befolyást. A „Sportaréna” című műsorszám hétfő esténként látható a műsorszolgáltató műsorfolyamában. A magyar sport legkiemelkedőbb eseményeivel, elemzéseivel foglalkozik. Jelen műsorszámban Mészöly Kálmán volt a meghívott vendég, aki a magyar labdarúgás kiemelkedő szakértője. A műsorszám vitatott részében azonban a műsorvezető és a meghívott vendég nem a magyar labdarúgás eseményeiről, elemzéséről beszélgettek, hanem Mészöly Kálmán egy általa fogyasztott táplálék kiegészítő ital jótékony hatásairól számolt be, mely több esetben is segítette őt betegségből való felgyógyulásában. A riportban elhangzott azon honlap címe is, melyen a nézők az adott itallal kapcsolatos információkhoz, így például annak megvásárlására, hozzáférhetőségére vonatkozókhoz is hozzájuthattak. A riport ezen részében elhangzó információk egy elemző sportműsorszámba kerültek közzétételre, vagyis a műsorszolgáltató objektivitás érzését keltő módon az adott táplálék kiegészítő ital gyártóinak és forgalmazóinak a gazdasági érdekét jelenítette meg. A műsorszám alapinformációjához, vagyis a magyar labdarúgás helyzetéhez képest indokolatlan mértékben jelentek meg az adott bioitallal kapcsolatos információk, melyek alkalmasak voltak arra, hogy a nézőket a termék beszerzésére, megvásárlására ösztönözzék. A Fővárosi Ítélőtábla Kf. 27.309/2005./4. számú ítélete szerint „..a burkolt reklám megvalósulásának szempontjából irreleváns, hogy a jogsértés elkövetésekor a műsorszolgáltatót a tudatosság és a szándék mely foka vezérelte tekintettel arra, hogy a kiindulópontot mindig a képernyőn látottak és hallottak képezik”. Ugyancsak ezen ítélet tartalmazza a következő megállapításokat is: „ A fellebbezésben foglaltakra utalással emeli ki a másodfokú bíróság, hogy valamely megjelenítés akkor tekinthető indokoltnak, ha annak van funkcionális alapja, illetőleg ha ez a sugárzott műsorhoz elengedhetetlenül szükséges….” A bio táplálék-kiegészítő italról szóló ismertetőnek, beszámolónak nem volt funkcionális alapja, vagyis nem tartozott sem közvetlenül, sem közvetve a műsorszám témájához, illetőleg az nem volt elengedhetetlenül szükséges ahhoz.
3
Megállapítható tehát, hogy a műsorszolgáltató a fenti esetben burkolt reklámot tett közzé, így megsértette az Rttv. 10.§ (5) bekezdését.
Az Rttv. 15. § (1) és 15.§ (2) bekezdéseiben foglaltak megsértése A műsorszolgáltató által 2008. október 7-én bemutatott Sportaréna című műsorszámban 20.01.23-kor ifj. Knézy Jenő műsorvezető egy jótékonysági felhívást konferált fel: „Még mielőtt azonban elkezdenék beszélgetni Erwin Koeman-nal, kérem, nézzenek meg egy jótékonysági felhívást!” A felhívás szövege a következő volt: „Egy kivételes sportemberi pályafutás emlékének adózva, a Duna Televízió árverésre bocsájtja Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó időskori portréját. A hetvennyolc éves korában, öt éve elhunyt legendás bokszolóról Rózsahegyi György festőművész készítette el a festményt. A kép tulajdonosa az árverésből befolyt teljes összeget jótékonysági célra, a koraszülött gyermekek megmentésére létrehozott Peter Cherny Alapítvány számára ajánlotta fel. A kikiáltási ár ötvenezer forint. Licitálni 2008. október 6-tól 26-ig lehet az
[email protected] e-mail címen és a közönségszolgálat 48916-61-es telefonszámon. Az árverés aktuális állásáról a Duna TV honlapján lehet tájékozódni.” A fenti szöveget az alábbi képek kísérték:
Knézy Jenő 20.02.21-kor így folytatta: „Itt van tehát ez a festmény, amelyik Papp Lászlót ábrázolja. Erre lehet tehát licitálni. Még egyszer, www.dunatv.hu, ez az elérhetőségünk az interneten, ha valaki többet szeretne megtudni ezzel kapcsolatban.”
4
Majd a vendégéhez fordult: „És akkor sok szeretettel köszöntöm Erwin Koemant, a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitányát. Köszönöm szépen, hogy eljött hozzánk. Csak egy kérdés, … mint hogyha felismerte volna, hogy ki van ezen a festményen …?” „Igen, tudom, egy sikeres edző volt és nemrég hunyt el” – hangzott a válasz, s ez után már a labdarúgás volt a téma. A Testület a fenti eset kapcsán vélelmezte az Rttv. 15. § (1) és 15.§ (2) bekezdéseinek a megsértését a műsorszolgáltató részéről. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2009. január 7-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, mellyel kapcsolatosan a műsorszolgáltató az alábbiakat közölte: A műsorszolgáltató azt nyilatkozta, hogy az adott közzététel kapcsán semmilyen ellenszolgáltatásban nem részesült, tekintettel arra, hogy ezen feladatokat a jótékonysági felhívással érintett cél előmozdítására önként, egyéni elhatározásból látta el. A műsorszolgáltató álláspontja szerint az adott közzététel nem volt törvénysértő, az alábbi indokok alapján: A műsorvezető a jótékonysági közlemény közzététele előtt elmondta, hogy „kérem nézzenek meg egy jótékonysági felhívást”, azaz közlemény jellegét megnevezte, a közlemény mind akusztikusan, mind vizuálisan elkülönült a műsorszámon belül. A műsorszolgáltató kérte, hogy amennyiben a Testület mégis törvénysértőnek minősíti a közzétételt, akkor a jogkövetkezmények megállapításánál tekintse méltánylást érdemlő körülménynek a közlemény tartalmát és a támogatni kívánt célt. A műsorszolgáltató levelében azt is előadta, hogy az adott jótékonysági közleményt Duna Televízió nevű csatornáján 2008. október 6-án is sugározta, melynek kapcsán 23-136/33/08 sorszámú nyilatkozattételre felhívó levelében a Testület már megindította közigazgatási eljárást. Ezért kérte a Testületet, hogy jelen ügy kapcsán szüntesse meg a közigazgatási eljárást. A Testület a fenti eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: Az Rttv. 15. § (1) bekezdése értelmében „Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, továbbá b) egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni.” Jelen esetben az adott jótékonysági közleményt megelőzően a műsorvezető ugyan felkonferálta, hogy jótékonysági közlemény következik, viszont az optikai elválasztás nem valósult meg. A jótékonysági közleményt közvetlenül követően azonban sem akusztikus, sem optikai módon nem választotta el a műsorszolgáltató a műsorszámot egyéb műsorszámoktól. Ily módon egyértelműen megállapítható, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 15.§ (1) bekezdését.
5
Az Rttv. 15.§ (2) bekezdése szerint „”Közérdekű közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelműen meg kell nevezni. A 2. § 16. pontjának a) alpontja szerinti közérdekű közlemény közzétételéért a műsorszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet”. A Testület álláspontja szerint az Rttv. 15. § (2) bekezdése a közlemény szövegéből való következtetésnél pontosabb forrásmegjelölést ír elő. Az Rttv. 15. § (2) bekezdésében olvasható „forrás” szó a közzététel megrendelőjére utal, vagyis azt kell megnevezni, aki a sugárzott közlemény közzétételét kérte. A jogalkotó szigorú szabályt írt elő e körben, hiszen nem csupán feltüntetést vagy rövid utalást, megemlítést követel meg, hanem úgy fogalmaz, hogy a forrást egyértelműen meg kell nevezni, azaz a hallgatónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ha felkeltette az érdeklődését a közlemény, akkor pontosan azonosíthassa a közzétevőt. A közzétevő ugyanis nem mindig egyezik meg a közérdekű közleményben vagy jótékonysági felhívásban megemlített szervezettel. A fenti közleményben nem hangzott el egyértelmű forrásmegjelölés, csupán a szöveg értelmezés alapján valószínűsíthető, hogy a közzétételt ki rendelte meg. A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy a műsorszolgáltató jelen közzététel kapcsán megsértette az Rttv. 15.§-át. A műsorszolgáltató kérte, hogy mivel a vitatott közzététel a másik csatornáján már korábban bemutatásra került és ennek kapcsán a Testület már indított közigazgatási eljárást, ezért jelen eset kapcsán a Testület a közigazgatási eljárást szüntesse meg. A Testület a közigazgatási eljárást közzétételenként, vagyis a törvénysértő tartalmak minden egyes megjelenítésekor indítja meg, függetlenül attól, hogy az adott eset, műsorszám korábbi, más műsorszolgáltatásában történt közzététele kapcsán már indított közigazgatási eljárást. A szankcionálás alapját az Rttv. 10.§ (5), 15.§ (1) és 15.§ (2) bekezdéseinek a megsértése tekintetében is az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja jelenti: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére.
A Testület utoljára 2007 júliusában tapasztalta a műsorszolgáltató részéről az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének a megsértését, mely kapcsán a 2527/2007. (IX.26.) számú határozatában az Rttv. 112.§ (1) bekezdése a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A műsorszolgáltató részéről tehát ritkán tapasztalható hasonló törvénysértés, ezért a Testület ismételten az Rttv. 112.§ (1) bekezdése a) pontjában meghatározott szankciót alkalmazta a műsorszolgáltatóval szemben. A Testület utoljára 2006 márciusában tapasztalta a műsorszolgáltató részéről az Rttv. 15.§ (1) bekezdésének a megsértését, mely kapcsán a 1271/2006. (VI.7.) számú határozatában az Rttv. 112.§ (1) bekezdése a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére.
6
A műsorszolgáltató részéről tehát ritkán tapasztalható hasonló törvénysértés, erre tekintettel a Testület ismételten az Rttv. 112.§ (1) bekezdése a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület utoljára 2005 decemberében tapasztalta a műsorszolgáltató részéről az Rttv. 15.§ (2) bekezdésének a megsértését, mely kapcsán a 646/1/2006. (III.22.) számú határozatában az Rttv. 112.§ (1) bekezdése a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A műsorszolgáltató részéről tehát ritkán tapasztalható hasonló törvénysértés, a Testület ismételten az Rttv. 112.§ (1) bekezdése a) pontjában meghatározott szankciót alkalmazta a műsorszolgáltatóval szemben. A fentebb kifejtettek alapján a Testület a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136.§ (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136.§ (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. március 4. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
dr. Majtényi László elnök
7
