ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 526/2009.(III.4.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében az Infórádió Kft. (1088 Budapest, Múzeum u. 9.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi
határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2008. október 12-én 08:07:20-kor egy alkalommal megsértette az Rttv. 10.§ (5) bekezdését Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41.§ (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató 2008. októberi műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta: Az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének a sérelme A műsorszolgáltató által 2008. október 12-én 08.07.20-kor közzétett „Barangoló” című, belföldi turisztikai magazin aktuális programajánlókból, turisztikai hírekből állt. Többek között a Vas megyei Velem község Gesztenye Ünnepéről esett szó. Horváth Miklóssal, Velem polgármesterével Gál Ildikó szerkesztő beszélgetett. 06.28.21-kor a szerkesztő hölgyet hallhattuk: „A kiváló és látványos gesztenye csemegék mellett azért is érdemes ezen a hétvégén ellátogatni Velemre, mert a programok között rengeteg népművészethez kapcsolódó esemény lesz, egyrészt a kézműves mesterségektől elkezdve a koncerteken keresztül. Ha jól tudom, zenekarok, színpadok, gyermekműsorok várják majd az érdeklődőket.” A polgármester a következőket válaszolta: „Úgy van, ahogy el tetszett mondani. Nagyon színes kavalkád lesz, több kórus fog fellépni, a Garabonciások, több színpad is lesz, sőt! Ingyenes ugráló-vár, nagy csúszda a gyerekeknek. Ez a rendszer most belépős rendszer lesz, felnőtteknek nyolcszáz forint, amibe a parkolási díj beleszámít, a vasút használata,
természetesen az ingyenes illemhelyek, az ugráló-vár és a csúszda. Megtekintés, illetve az egész műsoron való részvétel ingyenes lesz ebbe a nyolcszáz forintba. A nyugdíjasoknak, gyerekeknek hatszáz forint, a családi belépő kétezer forint lesz. A bevezető szakaszokon, illetve a két falu között nagy parkolót fogunk létesíteni. Szombaton este, olyan szándékkal, hogy megköszönni a vendégeknek, hogy itt vannak, egy zenés tűzijátékra is sor kerül majd.” A Testület a fenti eset kapcsán az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének a megsértését vélelmezte. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2009. január 7-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, mellyel kapcsolatosan a műsorszolgáltató az alábbiakat közölte: A „Barangoló” című műsorszám általános deklarált célja, rendeltetése, hogy egyfajta közérdekű jelleggel, a belföldi turizmus és kulturális hagyományápolás fenntartása és fejlesztése érdekében a lakosságot generálisan informálja belföldi turisztikai-kulturális eseményekről, elősegítve a lakosság minél szélesebb körű tájékoztatását. Az adott riport a lakosság teljes körű tájékoztatását szolgálta és a műsorszolgáltató annak közzétételéért nem kapott ellenértéket. A műsorszolgáltató azt is közölte, hogy az adott rendezvény egy kulturális program és nem egy értékesítési/szolgáltatási konkurenciával érintett piaci termék, amelynek kereskedelmét befolyásolná a műsorszolgáltató tájékoztatása. A műsorszolgáltató álláspontja szerint az adott riport sugárzásával nem közölt burkolt reklámot, így jelen esetben nem sérült az Rttv. 10.§ (5) bekezdése. A Testület a fenti eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: A Rttv. a burkolt reklám kapcsán az alábbi előírásokat tartalmazza: ,,2. § 4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra”. Az Rttv. 10. § (5) bekezdése értelmében „Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. " A Testület korábban kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. A burkolt reklám definíciójának nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő megjelenítés, ezért annak megállapításakor nem lehet gazdasági motivációt vizsgálni, csak azt, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg egyéb információ indokolatlan mértékben, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő, ösztönző befolyást. Ugyanezt az álláspontot fogalmazta meg a Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf.27.234/2005/6. számú ítélete is, e szerint ugyanis „A burkolt reklám törvényi definíciójának nem szükségképpeni eleme az ellenszolgáltatás…”
2
Jelen megjelenítés kapcsán a burkolt reklám közzétételének ténye nem függ attól, hogy azért a műsorszolgáltató, vagy bárki kapott-e bármilyen jellegű ellenszolgáltatást, illetőleg attól, hogy azt ki kapta. Tehát jelen esetben csak azt kell vizsgálni, hogy a műsorszám alapinformációjához, vagyis a Gesztenye Ünnep nevű rendezvényről történő tájékoztatáshoz képest hangsúlyosan, tehát indokolatlan mértékben elhangzottak-e, illetőleg kerültek-e feltüntetésre olyan információk, melyek a rendezvényt szervezők gazdasági érdekeit jelenítették meg, szolgálták, tekintettel arra, hogy ennek kapcsán részletesen ismertetésre kerültek az eseményre szóló belépők tarifái, illetőleg az, hogy ezek fejében milyen egyéb pluszszolgáltatások vehetők igénybe Ezt az álláspontot támasztja alá a Fővárosi Bíróság 24.K.32338/2005/8 számú ítélete, mely szerint „Minden olyan esetben, amikor a műsorszámon belül olyan információ, tájékoztatás hangzik el, amely a műsorszám fő témájához képest idegen, attól eltérő, ugyanakkor kereskedelmi jellegű hatás kiváltására alkalmas, burkolt reklám közlése valósul meg. A jogsértés a műsorszolgáltató szándékától függetlenül is megvalósulhat.” Az adott műsorszám témájához, vagyis a programajánlóhoz képest a belépők árainak részletes, összegszerű megnevezése, felsorolása idegen hatású volt, valamint az egyáltalán nem kapcsolódott a műsorszám alapinformációjához, így alkalmas volt kereskedelmi jellegű hatás kiváltására, tehát az adott rendezvényen való részvételre fokozottabban ösztönözhette a nézőket. A fentiek alapján megállapítható, hogy a vitatott közzététel kapcsán fennáll a burkolt reklám tényállásának megállapításához szükséges 3 konjunktív feltétel, úgy mint: 1) egy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely 2) semleges látszatot keltve, 3) ösztönöz áruvásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. A burkolt reklámot megvalósító információk a „Barangoló” című műsorszámon belül hangzottak el. Tekintettel arra, hogy az adott információk egy programajánlóban voltak hallhatók, közzétételükkel a műsorszolgáltató az objektivitás érzését keltő eszközökkel az esemény rendezésében résztvevő cégek gazdasági érdekét jelenítette meg. A Fővárosi Ítélőtábla Kf. 27.309/2005./4. számú ítélete szerint „..a burkolt reklám megvalósulásának szempontjából irreleváns, hogy a jogsértés elkövetésekor a műsorszolgáltatót a tudatosság és a szándék mely foka vezérelte tekintettel arra, hogy a kiindulópontot mindig a képernyőn látottak és hallottak képezik”. Ugyancsak ezen ítélet tartalmazza a következő megállapításokat is: „ A fellebbezésben foglaltakra utalással emeli ki a másodfokú bíróság, hogy valamely megjelenítés akkor tekinthető indokoltnak, ha annak van funkcionális alapja, illetőleg ha ez a sugárzott műsorhoz elengedhetetlenül szükséges….” A bírósági gyakorlat szerint tehát burkolt reklám megállapításakor nem kell vizsgálni sem gazdasági motivációt, sem azt, hogy az adott megjelenítés szándékos volt-e, pusztán csak azt, hogy a képernyőn látottak, illetőleg hallottak alkalmasak voltak-e arra, hogy a nézőket ösztönözzék „áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra”.
3
Jelen esetben megállapítható, hogy a műsorszámon belül a Gesztenye Ünnep nevű rendezvényről olyan információk hangzottak el, amelyek ezen rendezvényen történő részvételre, vagyis a rendezvényt szervező cégek szolgáltatásainak az igénybevételére ösztönözhették a nézőket. Emellett ezen információk egyáltalán nem voltak összefüggésben, nem kapcsolódtak a műsorszám témájához, alapinformációjához, ily módon azok műsorszámon belüli szerepeltetése dramaturgiailag egyáltalán nem igazolható, indokolható. A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy a műsorszolgáltató adott közzététel kapcsán burkolt reklámot közölt, így sérült az Rttv. 10.§ (5) bekezdése. A szankcionálás alapját az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének a megsértése tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja jelenti: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére.
A Testület 2008-ban két alkalommal 883/2008. (V.22.) és 1341/2008. (VII.15.) számú határozataiban szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének a megsértése miatt. Ezen határozatok azonban még a műsorszolgáltató által 2007-ben elkövetett törvénysértésekre vonatkoztak, melyek kapcsán a Testület az Rttv. 112.§ (1) bekezdése a) pontjában meghatározott szankciót alkalmazta a műsorszolgáltatóval szemben. Tekintettel arra, hogy ezen utolsó törvénysértés óta viszonylag hosszabb idő telt el és a műsorszolgáltató részéről 2008-ban hasonló törvénysértést a Testület nem tapasztalt, ezért a Testület jelen törvénysértés kapcsán ismételten az Rttv. 112.§ (1) bekezdése a) pontjában meghatározott szankciót alkalmazta a műsorszolgáltatóval szemben, azaz felhívta, hogy a jövőben tartózkodjon a jogsértéstől. A Testület a fentebb kifejtettek alapján a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel.
4
Az Rttv. 136.§ (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136.§ (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. március 4. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
dr. Majtényi László elnök
5
