Az Országos Rádió és Televízió Testület 602/2009. (III. 18.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Z+Műsorszolgáltatóval (1113 Budapest, Bocskai út 134-146.) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2008. december 10-én megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdését. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás Testület állampolgári bejelentés alapján a 128/2009. (I. 14.) sz. határozatával elrendelte a 2008. december 10-én sugárzott Tokio Hotel: Schrei c. videoklip hatósági ellenőrzését. A vizsgálat az alábbiakat állapította meg: A műsorszolgáltató a műsorszámot a II. kategóriába sorolta, ily módon „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapott. A klip az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: a videoklipet a csatorna a Megálló című kívánságműsor keretében sugározta - nézői kérésre. A klip egy házibulit mutat be, ahol a Tokio Hotel együttes zenéjére legalább 50-100 fiatal tombol. A közönség többsége a 14-16 éves korosztályhoz tartozik. A fekete-fehér klip sötét tónusú, gyorsan változó képsorain számos utalás történik az alkoholfogyasztásra, a szexualitásra és az erőszakra. Minden bizonnyal 18 évesnél fiatalabb lányokat láthatunk sörösüveggel a kezükben, illetve a WC-ben egy éppen hányó fiatalt. Egy fiú és egy lány az ágyon fekve csókolóznak, miközben a lány barátnője a fiú fejét simogatja. Egy másik jelenetben a lány érzékien csókolgatja egy másik lány nyakát, majd hosszan csókolóznak. A konyhában három fiú kitépi a falból a vízmelegítőt, majd összetörik az üvegeket és a berendezést. Néhányan a fürdőkádban ugrálva tombolnak a zenére, összevizezve és fröcskölve egymást. A klip végén a zenészek szétverik a hangszereiket, a hangfalakat, a szoba teljes berendezését, így a buli végére szinte minden romokban hever a házban. Bár a szöveg
nem biztat rombolásra, a bemutatott képsorok egyértelműen a fent leírtak utánzására ösztönöznek. A kultúra elsajátításának domináns módjaként több pszichológiai elmélet a modellkövetést és az identifikációt hangsúlyozza. A serdülőkor új követelményeket támaszt az egyénnel szemben a társas, a kognitív és az érzelmi élet területén egyaránt. A serdülők intenzíven keresik választásaikhoz az alternatívákat kínáló modelleket, és a vonzónak talált viselkedést, stílust vagy véleményt beépítik a formálódó identitásukba. A fiatalok számos modellel elsősorban a televízió közvetítésével találkoznak. A média sokfajta életmódot, értéket, attitűdöt és ideológiát mutat be. Óriási hatalommal rendelkezik a szerepmodellek vonzó megjelenítésében és dicsőítésében, legyenek azok akár elfogadottak, akár elutasítottak. Ezek a hatások a 12-16 éves korosztály körében különösen erősen érvényesülnek, mivel ők a tapasztalatok és az információk hiányának következtében a média legfogékonyabb, illetve legsebezhetőbb fogyasztói. Abban az életkorban, amikor a morális értékrend, a világkép és a társas együttműködés alapjai kialakulnak, különösen fontos, hogy társadalmilag elfogadott szerepek eltanulását segítő mintákkal találkozzanak. Problémát jelent, hogy a korosztály számára rendkívül népszerű, attraktív szereplők tolmácsolásában ez a magatartás még vonzóbbá és követendőbbé válhat. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében megállapította, hogy a kiskorúak különös védettségét éppen az indokolja, hogy a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak, épp ez adja a személyiségfejlődésük sérülékenységét. Ezért a minősítésnél a műsorszolgáltatóknak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárniuk. A fiatalok által szinte bálványozott sztárok példaképpé válhatnak a védendő korosztály tagjai számára, s ezzel torz mintát, illetve értékrendszert építhetnek a személyiségükbe, mivel az ilyen típusú magatartás társadalmi szintű elfogadottságát, esetleges hátrányait – a szerényebb ismereteik miatt – nehezen ítélhetik meg. Ezzel szemben a 16-18 éves korosztály már szélesebb körű tapasztalattal rendelkezik, így a kedvenc zenekaraik által tolmácsolt magatartásformák mellett ismernek más alternatívákat is, ezáltal nem válik feltétlenül követendővé számukra a bemutatott minta. Az említett korosztály többségében már megtanulta kezelni és társadalmilag elfogadott formában kifejezni a lázadás életérzését. Ismerve azt a tényt, hogy a 14-16 évesek közül meglehetősen sokan – és nem csak az „emo” stílusirányzat követői – szórakoznak hasonlóképpen hétről-hétre, rendkívül károsnak tartjuk, hogy a műsorszolgáltatók a destruktív életszemléletet megfogalmazó klipek gyakori bemutatásával és alulkategorizálásával mintegy jóváhagyják, legalizálják a társadalmilag nem elfogadott magatartásminták követését. A nem kívánt magatartásformák médiában való gyakori megjelenése a fiatalok által rajongásig szeretett sztárok előadásában oly mértékben teszi vonzóvá ezeket a mintákat, amellyel szemben a szülők által felkínált alternatívák esélytelenek. A műsorszámban regisztrált aggályos jelenetek: 10:30:30-10:30:31 Lányok sörösüveggel, pohárral a kezükben beszélgetnek, egyikük iszik. 10:30:38-10:30:39 Egy lány felrúgja az állólámpát, a többiek a polcokról ledobálják a könyveket. 10:31:06-10:31:10 Az ágyon a fiú és a lány egymást átölelve csókolóznak, miközben egy másik lány, aki az ágy szélén ül, a fiú haját simogatja.
2
10:31:22-10:31:25 Egy lány a WC fölé hajolva hány, barátnője segít neki, a haját fogja. A következő jelenetben a lány az arcát törölgeti, szemmel láthatóan illuminált állapotban jön ki a mellékhelyiségből. 10:31:43-10:31:48 Három fiú összetöri a már üres borosüvegeket a konyhában, kitépik a falból a vízmelegítőt, szétszórnak mindent, majd felborítják a bútorokat. 10:32:07-10:32:12 Két lány fekszik az ágyon. Az egyikük érzékien csókolgatja a másik nyakát, majd hosszasan csókolóznak. 10:32:49-10:33:05 Az egyre vadabbul bulizók ledobják a tévét a lépcsőn. A zenészek gitárral és a mikrofonállvánnyal verik szét a hangfalakat és a berendezést. Végül minden romokban hever. A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy a műsorszám több olyan jelenetet tartalmazott, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatta a fiatalkorú nézők erkölcsi fejlődését, illetve torz magatartásmintát közvetíthetett a számukra. A fentiek alapján felmerült az Rttv. 5/B. § (3) valamint 5/C. § (2) bekezdésében foglaltak sérelme. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Testület 2009. február 5-én postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A műsorszolgáltató megállapításaira.
2009.
február
23-án
érkezett
levelében
reagált
a
vizsgálat
A műsorszolgáltató nyilatkozata: A műsorszolgáltató álláspontja szerint a videoklip megfelel a II. korhatári kategória követelményeinek. A Televízió szerint a videoklip nem vitatottan egy házibuli eseményeit mutatja be. Önmagában az tény, hogy fiatalok házibulit tartanak, amely során esetlegesen alkoholfogyasztás is történhet, már a 12 éves korosztály számára is ismert, és elsősorban nem a televízióból, hanem a közvetlen környezetükből. A műsorszám képi elemeit tekintve a műsorszolgáltató úgy vélte, hogy önmagában nem buzdít alkoholfogyasztásra, és megítélésük szerint fiatalkorúakat nem ábrázol alkoholfogyasztás közben. A Viva TV vitatta a Testület azon kijelentését is, amely szerint „minden bizonnyal 18 évesnél fiatalabb lányokat láthattunk sörösüveggel a kezükben.” A műsorszolgáltató álláspontja szerint azon képsorok, amelyeken egy fiatal fiú és egy fiatal lány csókolózik, miközben egy másik lány simogatja a fiú fejét, erősítik a helyes normák elsajátítását, erősítik a nemek egyenrangúságát. A képsorok nem kihívóak, a szexualitás még burkoltan sem jelenik meg, a képsorok pedig rövid ideig tartanak. A fiatalok már 12 éves kor előtt is a csókolózást és a simogatást a szeretet kifejezésének eszközeként tekintik, így a 3
képsorok a fiatalok azon meggyőződését erősítik, hogy érzelmeik kifejezésével helyesen cselekszenek. A Testület által kifogásolt további képsorokkal (feltételezetten hányó fiatal bemutatása, két lány csókolózása, fürdőszobai törés) kapcsolatban a műsorszolgáltató azt nyilatkozta, hogy szintén nem a társadalmilag nem elfogadott magatartásformák elsajátítását célozzák meg, hanem pusztán bemutatják egy fiktív házibuli eseményeit. A műsorszolgáltató nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy kerülni szándékozik az azonos neműek közötti érzelmi kifejeződések megnyilvánulásainak negatív vagy pozitív előjelű besorolását. A Viva TV szerint sem a klip képi, sem pedig a szövegvilága nem ösztönzi a fiatalokat ezen magatartásformák követésére. A műsorszolgáltató azt is előadta, hogy a vitatott képsorok egy, legfeljebb két másodperc időtartamban jelentek meg, olyan rövid időtartamúak, hogy a többi – a zenekart ábrázoló képsorok mellett – jelentőségük elhanyagolgató. A műsorszolgáltató beadványában rögzítette, hogy a videoklipet, mint ún. „clean” verziót kapta a műsorszolgáltató, amely azt jelenti, hogy a korábbi durvább képsorok törlésre kerültek. A műsorszolgáltató összegzésként megállapította, hogy a műsorszám nem tartalmaz a 12-16 éves korosztály számára káros elemeket, így megfelelt a II. korhatári kategória követelményeinek. A Testület álláspontja: A Testület vitatja a műsorszolgáltató azon megállapítását, mely szerint a műsorszám képi elemei önmagában nem buzdítanak alkoholfogyasztásra, és megítélésük szerint fiatalkorúakat nem ábrázol alkoholfogyasztás közben. A Testület álláspontja szerint képsorokból egyértelműen kivehető, hogy fiatalkorúak alkoholt fogyasztanak, a látottak pedig utánzására ösztönöznek. A Testület úgy véli, hogy a csókolózó lányok, a fiatalok kártékony tombolásának, valamint a túlzott mértékű alkoholtól hányó lányok bemutatása is alkalmas a fiatalkorúak erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. A Testület véleménye szerint a műsorszámok minősítésénél a műsorszolgáltatónak szem előtt kell tartania, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a 12-16 év közötti kornak, mivel erre az időszakra tehető a gyermekek értékrendszerének és világképének kialakulása. A felnőtté válás útján haladva a magatartási mintákat a környezetükben keresik. A Testület úgy véli, hogy műsorszámban látottak negatív mintákat közvetítenek a fiatalkorúak felé, ezáltal erkölcsi fejődésüket negatív irányba befolyásolják. A Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf. 27.074/2004/3. sz. ítéletében megállapította, hogy: „A korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni, vagyis egységesen, az egész filmet szemlélve kell azt elemezni…” A Fővárosi Bíróság a 24.K.33839/2004/12. számú ítéletében kimondta: „a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárnia.” A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítéletéből is egyértelműen kitűnik azon bírói álláspont, miszerint a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen
4
érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén csak a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. A Testület álláspontja szerint a kifogásolt műsorszám összhatását tekintve alkalmas volt a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi, erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, ezért a műsorszám nem felelt meg a II. korhatári kategória követelményeinek. Tekintettel arra, hogy a Viva Televízió nem megfelelő korhatári kategóriába sorolta a 2008. december 10-én 10 óra 29 perces kezdettel sugárzott Tokio Hotel „Scream” c. videoklipjét, a Testület megállapítja, hogy a Z+ Műsorszolgáltató Zrt. megsértette az Rttv. 5/C. § (2) és az 5/B.§ (3) bekezdését. Az Rttv. 5./B (3) bekezdése szerint: „Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” Rttv. 5/C. (2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé. A szankcionálás alapját az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésének a megsértése tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja jelenti: 112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület 2008-ban egy alkalommal, az 1263/2008. (VII. 9.) sz. határozatában állapította meg az Rttv. 5/B. § (3) és az 5/C. § (2) bekezdésének a sérelmét. A Testület akkor a 2008. április 16-án sugárzott „Szexi vagy nem?” c. műsorszám helytelen korhatári besorolása miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület 2007-ben egy esetben sem észlelte az Rttv. 5/B. § (3) és az 5/C. § (2) bekezdésének a sérelmét, ezért a jelen esetben tapasztalt jogsértés miatt a Testület álláspontja szerint elegendő az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazása. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel.
5
Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. március 18. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László s.k. Elnök
6