Ügyiratszám: MN/3108-7/2014. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 241/2014. (III. 18.) sz. HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) Személyes adat (Személyes adat a továbbiakban: Kérelmező) az MTM-SBS Televízió Zrt. (1145 Budapest, Róna u. 174., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) „TV2” állandó megnevezésű médiaszolgáltatásában 2014. január 24-én és 25-én 18:00 órai kezdettel sugárzott „Tények” című műsorszámokkal kapcsolatban 2014. február 3-án benyújtott, a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését kifogásoló kérelme alapján 2014. február 4-én indult eljárásban a Kérelmező kérelmét elutasítja. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 15 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól (a továbbiakban: bíróság) lehet kérni a Médiatanácshoz (1088 Budapest, Reviczky utca 5.) benyújtandó keresetlevéllel. A bíróság a keresetlevelet harminc napon belül tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető. Indokolás A Kérelmező a Médiatanácshoz 2014. február 3-án, fax útján eljuttatott, MN/3108-1/2014. ügyiratszámú kérelmében a Médiaszolgáltató „TV2” adóján 2014. január 24-én és 25-én 18:00 órai kezdettel sugárzott „Tények” című hírműsorszámokban az újabb rezsicsökkentéssel kapcsolatban közzétett hírösszeállításokat érintően fogalmazott meg a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ának, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 12. § (2) bekezdésének megsértésére hivatkozó, a műsorszámokban közzétett tájékoztatás kiegyensúlyozatlanságát sérelmező kifogást. A Kérelmező azt állította, hogy a kifogásolt műsorszámok érintett hírblokkjai nem feleltek meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, mivel az érintett hírösszeállítások nem tartalmazták a Jobbik újabb rezsicsökkentéssel kapcsolatos álláspontját, annak ellenére, hogy Apáti István, Jobbik-os országgyűlési képviselő e témával kapcsolatban a műsorszámok közzétételét megelőzően közleményt jelentetett meg az MTI-n. Mindezek alapján a Kérelmező a jogsértés tényének megállapítását, a Médiaszolgáltató kifogásban kértek teljesítésére kötelezését, vagy a Hatóság által meghatározott tartalmú marasztaló közlemény közzétételét kérte.
A Médiatanács dr. Auer János koordinátor tag, a Médiatanács tagja útján 2014. február 6-án kelt, MN/31082/2014. ügyiratszámú végzésében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdésének b) pontja szerint tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a kérelem beérkezéséről és az eljárás megindulásáról, valamint kötelezte, hogy nyilatkozzon és szolgáltasson adatot arról, hogy a kiegyensúlyozottsági kérelemmel érintett műsorszámokban vagy azt követően sugárzott egyéb tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámaiban biztosította-e a kérelemben megjelölt álláspont megjelenését. Az Mttv. 181. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az Smtv. 13. §-ában és az Mttv. 12. § (2) bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kérelem elbírálására a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai tekintetében a Médiatanács, más médiaszolgáltatások vonatkozásában a Hivatal rendelkezik hatáskörrel. A Médiatanács a Médiaszolgáltatót 1326/2011. (X. 5.) számú határozatában JBE-ként azonosította. A Médiatanács ezt követően 967/2013. (VI. 5.) számú határozatával az Mttv. 39. §-ának 2012. július 5-i módosítására tekintettel módosította az 1326/2011. (X. 5.) számú határozatát. A Médiatanács 2013-ban 1432/2013. (IX. 25.) számú döntésével elfogadott, PJ/24797-7/2013. számú jegyzőkönyvével az Mttv. 70. § (6) bekezdése szerint megállapította, hogy a korábban jelentős befolyásoló erővel rendelkező (a továbbiakban: JBE) médiaszolgáltatóként azonosított MTM-SBS Televízió Zrt. e minősége nem változott. Az Mttv. 181. § (1) bekezdésének és 182. § u) pontjának megfelelően a Médiaszolgáltató, mint JBE médiaszolgáltató esetében az eljárás lefolytatása a Médiatanács hatáskörébe tartozik. A Médiatanács a hatáskör megvizsgálását követően a kérelem érdemi elbírálásának további feltételeit, azaz az eljárási szabályok teljesülését ellenőrizte. Az Mttv. speciális eljárási szabályokat ír elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése esetén lefolytatott eljárásra. Az Mttv. 181. § (2) bekezdése értelmében „a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti - közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges.” Az Mttv. 181. § (3) bekezdése szerint „a médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül - a kifogásolt műsorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál.” A Médiatanács a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a kérelem a törvényi eljárási rendnek megfelelően, határidőben került benyújtásra. A Kérelmező a Médiaszolgáltató által 2014. január 24én és 25-én 18:00 órai kezdettel közzétett műsorszámaival kapcsolatos kifogását a kérelemhez mellékelt, az elektronikus levél elküldését igazoló visszaigazoló levél tanúsága szerint 2014. január 27-én 11:44 órakor küldte el a Médiaszolgáltató elektronikus levélcímére. A Kérelmezőnek a Médiatanácshoz címzett kérelme 2014. február 3-án, az Mttv. 181. § (3) bekezdésében rögzített tíznapos határidő betartásával érkezett meg a Hatósághoz. A Médiatanács az eljárás tárgyát képező kérelem vonatkozásában megállapította, hogy az a hivatkozott eljárási szabályoknak megfelelt, így érdemben elbírálható volt. A Médiaszolgáltató a Médiatanácshoz 2014. február 26-án érkezett, MN/3108-3/2014. ügyiratszámú nyilatkozatában az alábbiakat adta elő. A Médiaszolgáltató szerint a Kérelmező nem jelölte meg pontosan, hogy tartalmilag mely álláspont nem jelent meg a műsorszámokban. Az MTI-közlemény teljes szövegének csatolásából nem állapítható meg, hogy a Kérelmező mely információ, állítás, cáfolat, nézőpont meg nem jelenítését sérelmezte, illetőleg a tájékoztatás
2
mely információ közlésével vált volna kiegyensúlyozottá, vagyis a kérelem hiányos, ezért érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak van helye. A Médiaszolgáltató előadta továbbá, hogy a műsorszámok kifogásolt szegmenseiben bemutatásra került a Fideszé mellett az LMP álláspontja. A Kérelmező által benyújtott MTI közlemény 1. részének szövegében a Jobbik nem fogalmazott meg olyan álláspontot, amely a kifogásolt hírblokkokban megjelenített ellenzéki állásponttól érdemben, markánsan különbözött volna, ugyanis a Kérelmező által idézett MTI-közlemény 1. részében foglaltak tartalmukban lényegileg azonos álláspontot közvetítettek, mint amely a hírblokkokban az LMP álláspontjaként megjelenítésre került. A Kérelmező által benyújtott MTI-közlemény további tartalmával (a közlemény 2. része: a Jobbik által ideálisnak tartott ÁFA-kulcs, Alaptörvény-módosítás) kapcsolatban a Médiaszolgáltató arra az álláspontra helyezkedett, hogy az nem kapcsolódott érdemben a kifogásolt témához. Fentiek alapján a Médiaszolgáltató az eljárás megszüntetését kérte a Médiatanácstól. A Médiatanács a kifogásolt műsorszámok tartalma, a kérelem és a Médiaszolgáltató nyilatkozata alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. 1. A Kérelmező által csatolt MTI tudósítás A Kérelmező álláspontjának alátámasztására a Médiaszolgáltatónak küldött kifogásához csatolt egy két részből álló MTI tudósítást is, melynek tartalma a következő:
A Jobbik parlamenti frakciója közleménye (1. rész) Budapest, 2014. január 24., péntek (OS) – Reagálás a rezsicsökkentés 3.0-ra: Fogyóban az üzemanyag a rezsitankból Rogán Antal fideszes frakcióvezető újabb rezsicsökkentést bejelentő nyilatkozata mögé tekintve bizonytalan jövőt látunk. Az eddigi általános rezsicsökkentés helyett már szó sincs a víz, a szennyvíz, a csatorna, a palackos gáz, a kéményseprés és a szemétszállítás díjának további csökkentéséről, így ezen a téren a Fidesz feladta a rezsiharcot. A maradék három tételből a választások előtt már csak a gázdíj további csökkentését képes ígérni a kormánypárt, a villany és a távhő árcsökkentésének ígéretét csak a voksolás utánra lebegtette meg a frakcióvezető. Rogán egy új elemet is bevetett kommunikációja során: a gáz árát egyértelműen a világpiaci árak csökkenéséhez kötötte. Felvetődött a kérdés: vajon mi történik majd, ha a világpiaci árak növekednek? Erősen kétséges, hogy a Fidesz képes lenne megvédeni a rezsicsökkentést. Amennyiben tehát a rezsicsökkentés 3.0 nem lesz teljes körű és választások előtt végrehajtott, úgy az bizonytalanságot szül, fennáll annak a veszélye, hogy a választások utánra megígért csökkentés csak kampányígéret marad. A magyar embereknek az elmúlt 24 évi keserű tapasztalata az, hogy az ígéretek csak a választásokig tartanak. Kiadó: Jobbik parlamenti frakciója A Jobbik parlamenti frakciója közleménye (2. rész) Budapest, 2014. január 24., péntek (OS) – Reagálás a rezsicsökkentés 3.0-ra: Fogyóban az üzemanyag a rezsitankból A Jobbik kormányra kerülve Alaptörvényben fogja garantálni a rezsicsökkentés hosszú távú megtartását. Továbbá 20 százalékra csökkentjük a normál és 5 százalékra az alapvető élelmiszerek (tej, tejtermékek, kenyér, péksütemények, valamennyi húsféle, tojás, zöldség és gyümölcs) áfakulcsát, melyek szintén jelentős rezsitételek a magyar családok kasszájában. Emellett a hatósági árszabályozást kiterjesztjük a tűzifára is, hiszen azok, akik a gázfűtéssel felhagytak, és így semmiféle rezsicsökkentésben nem részesültek, azok 70 százalékban fafűtésre tértek át. Apáti István, a Jobbik országgyűlési képviselője Kiadó: Jobbik parlamenti frakciója
3
2. Az eljárás tárgyát képező tájékoztatásban elhangzottak ismertetése Tények, 2014. január 24., 18:00 óra Műsorvezető: „Még a tavasszal újból csökkentik a gáz árát, ez lesz a harmadik rezsicsökkentés első lépése. Ezt Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője jelentette be Balatonszárszón, a Fidesz kihelyezett frakcióülése előtt. Hogy pontosan mikor és mennyivel lesz olcsóbb a gáz, arról a frakcióülésen döntenek. Még idén csökkentik a villany és a távfűtés árát is. Az LMP szerint másképpen kellene segíteni a háztartásokat.” Interjúalany: „Csak ezt a két számot összeadjuk, még a vízszámlát nem is számoltuk hozzá, ez már több, mint húszezer forint.” Narrátor: „Ennyit spórolt eddig csak a villany és gázszámláin ez a karcagi férfi. Januártól egységesek a közműszámlák, így mindenki pontosan látja, hogy mennyi a megtakarítása.” Interjúalany: „Nyugdíjas fürdőbérlettel, illetve fürdőbelépővel kapcsolatos költségeinket fedezzük. Tehát amit itt nyerünk, azt amott még egyszer tudjuk hasznosítani.” Narrátor: „Tavaly januárban csökkent először az áram, a gáz és a távhő ára. Nyáron a víz, a csatorna és a szemétszállítás mellett a PB-gáz és a kéményseprés is olcsóbb lett. Novembertől pedig ismét volt egy rezsicsökkentés, összesen 20%-kal kerül így kevesebbe a villany, a gáz és a távfűtés.” Rogán Antal: „Elsőként a gáz fogyasztói ára az, ami mérsékelhető, még a tavasz során.” Narrátor: „Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője ma Balatonszárszón még a kihelyezett frakcióülés előtt bejelentette, tavasszal újra csökkentik a gáz árát. Azt is mondta, hogy a villany és a távhő is olcsóbb lesz. Várhatóan nem egyszerre változnak az árak, de még az idén.” Rogán Antal: „Mi azt gondoljuk, hogy amint lehet, és van rá mód, akkor a gáz árát mérsékelni kell. Úgy látjuk, hogy van rá mód, ezért mi azt javasoltuk a frakcióülésen, amiben a frakcióülés hozza meg a végső döntést, hogy a gáz árának csökkentését, a villamos energia és a távhő árának csökkentésével együtt folytatni kell.” Narrátor: „Hogy pontosan mennyivel is kerül kevesebbe, arról a frakcióülésen döntenek. Több verzióval is készültek – ezt mondta Rogán, de először a képviselőket tájékoztatják. A frakcióülésen egyébként Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz. Az LMP szerint a háztartásokat kellene inkább energiahatékonysági beruházásokkal segíteni.” Csiba Katalin (LMP-szóvivő): „Ez egy rezsi blöff. Az is árulkodó, hogy a rezsicsökkentésnek hívott elárverezést eltolják a választás utánra. Egyértelműen látszik, hogy ez egy választási kampányfogás.” Narrátor: „A Fidesz úgy számol, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően eddig 240 milliárd forint maradt a családoknál.” Tények, 2014. január 25. 18:00 óra Műsorvezető: „Olcsóbb lesz a gáz, az áram és a távhő ára. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője jelentette be, hogy idén is csökkentik a rezsit. Ez lesz a harmadik rezsicsökkentés. Áprilistól a gázért, szeptembertől az áramért, októbertől pedig a távhőért kell kevesebbet fizetni.” Narrátor: „A csekkeket mutatja ez a karcagi házaspár. Azt mondják, hogy több tízezer forintot spóroltak a rezsicsökkentés miatt.” Interjúalany: „Nem magunkra költjük olyan nagyon, hanem ugye unokáink vannak, dédunoka van.” Narrátor: „A Fidesz szerint egy többgyerekes család akár évi százötvenezret is megtakaríthatott a rezsicsökkentésnek köszönhetően. Tavaly januárban csökkent először az áram, a gáz és a távhő ára, aztán
4
novemberben megint. Egy év alatt 20%-kal lett olcsóbb az áram, a gáz és a távfűtés, de olcsóbb lett a víz, a csatorna, a szemétszállítás, a PB-gáz és a kéményseprés is.” Rogán Antal: „2014-ben rezsicsökkentésre.”
van
lehetőség
a
rezsicsökkentés
folytatására,
tehát
egy
harmadik
Narrátor: „A javaslat szerint áprilistól a gáz ára 6,5%-kal csökken, szeptembertől az áramért kell kevesebbet fizetni, 5,7%-kal, októbertől pedig a távhő ára lesz kevesebb, 3,3%-kal. Rogán Antal azt is mondta, hogy a nonprofit közműszolgáltatásokról szóló törvény is elkészül még a parlamenti választások előtt, de arról majd a választóknak kell döntenie.” Rogán Antal: „Abban az esetben, ha a Gyurcsány-koalíció kerülhetne Magyarországon hatalomra, akkor – azt gondolom – egyértelmű lenne, hogy ismét visszatérne a profitorientált közműszolgáltatás, s a rezsi nem csökkenne, hanem emelkedne.” Narrátor: „Az LMP szerint a rezsicsökkentés csak kampányfogás.” Csiba Katalin: „Ez egy rezsiblöff. Az is árulkodó, hogy magát a rezsicsökkentésnek hívott elárverezést, ezt eltolják a választás utánra. Egyértelműen látszik, hogy ez egy választási kampányfogás.” Narrátor: „Rogán Antal szerint a paksi bővítés biztosítja a rezsicsökkentést, a két új blokk elindulásával 1013%-kal csökkenhet az áram ára.” 3. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkotmányos értelmezése és szabályozása Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerint „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”. Az Alaptörvényben foglalt, a sajtó sokszínűségére vonatkozó kötelezettség részben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményén keresztül valósul meg. A kötelezettség tartalmát az Smtv. 13. §-a és az Mttv. 12. § (1)-(2) bekezdése együttesen határozzák meg. Az Smtv. 13. § alapján „A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.” Az Mttv. 12. § (2) bekezdés szerint „A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsorszámok jellegétől függően – az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.” Az Smtv. tehát a kiegyensúlyozottság követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások által közzétett tájékoztató, híreket szolgáltató műsorszámaival kapcsolatban fogalmazza meg. A törvény rendelkezése szerint ezeknek a műsorszámoknak a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről kiegyensúlyozottan kell tájékoztatást adniuk. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, amely a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás megteremtését segíti elő, nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Azt ugyanis, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről készül beszámoló az egyes műsorszámokban, kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató döntheti el, tehát nem létezik egyes eseményekről való beszámolási kötelezettség, és a kiegyensúlyozott tájékoztatás csak a ténylegesen közzétett tartalmak vonatkozásában vizsgálható.
5
A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alapján a nyilvánosságot érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat a közösség számára össze kell gyűjteni és be kell mutatni. Az Smtv. alapján a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének (összefoglalóan) a közéleti kérdésekkel kapcsolatban, az ilyen híreket, tájékoztatást közzétevő műsorszámokban kell eleget tenni. Arra vonatkozóan nincs jogszabályi rendelkezés, hogy ezek milyen műfajú műsorszámok lehetnek, tehát a jogalkalmazás során a döntő kérdés nem a műsorszám műfaja, hanem a tájékoztatás, a hír közzétételének a megtörténte. Ettől függetlenül lehet annak is jelentősége, hogy a vizsgált műsorszám milyen módon közelített a témához, az milyen módon szerepelt benne. Az Smtv. a „demokratikus közvélemény biztosítása érdekében” írja elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, vagyis a jogszabály meghatározza a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkalmazási körét. Mindezzel összhangban állapította meg a Kúria Kfv.III.37.472/2013/11. számú ítéletében, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem terjed ki valamennyi, a nyilvánosság előtt zajló vitára vagy véleménykülönbségre. A Kúria előbbiekben hivatkozott döntése alapján ahhoz, hogy egy adott tájékoztatással kapcsolatban felmerüljön a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, azaz a szabály alkalmazható legyen, szükséges, hogy a tájékoztatás tárgya, tartalma összefüggésben álljon a demokratikus közvélemény igényeivel, szükségleteivel. A demokratikus nyilvánosság számára fontos kérdések köre rendkívül szerteágazó, taxatív felsorolásuk még általános jelleggel sem lehetséges. Az Smtv. szerint kiterjed a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége minden, „a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményről, vitatott kérdésről” szóló tájékoztatásra. Azaz, nem pusztán a közvetlen „politikai” vonatkozással bíró ügyek tartoznak ide, hanem általában a közéleti kérdések. A kérelemmel érintett műsorszegmensek a Fidesz-frakció által tervezett újabb rezsicsökkentés nyilvánosságra hozott szándékával foglalkoztak. Ez alapján nyilvánvalóan megállapítható, hogy mindkét műsorszegmens közérdeklődésre számot tartó, a demokratikus nyilvánosság megteremtését elősegítő tájékoztatásnak minősült (hiszen a lakosság jó részének pénzügyi helyzetét befolyásoló döntéssel kapcsolatos témára vonatkozott). Tekintettel arra, hogy a vizsgált tartalommal kapcsolatban a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége fennáll, az Smtv. és az Mttv. vonatkozó szabályai alapján a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának vizsgálata során a Médiatanács a hiányolt vélemény tekintetében az egyedi ügy tényállási elemei alapján elsődlegesen az alábbi szempontokat vizsgálja: - a hiányolt vélemény releváns-e a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, - a hiányolt vélemény érdemben eltérő-e a közzétett álláspontokhoz képest, és - a hiányolt vélemény megfelelő időben elérhető volt-e a médiaszolgáltató számára. Amennyiben a panasz által hiányolt álláspont a fenti feltételek bármelyikének nem felel meg, akkor a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye megsértése megállapításának sincs helye. Jogsértés megállapítására tehát csak az említett három feltétel együttes teljesülése esetén van mód, azonban ebben az esetben is vizsgálni szükséges, hogy a kifogásolt műsorszámban egyedi jelleggel, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában valósult-e meg a tájékoztatás. 4. A vélemény releváns volta a közzétett tájékoztatás vonatkozásában A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, hogy az alapján a médiaszolgáltatónak minden egyes álláspontot minden műsorszámban meg kell jelenítenie, valamennyi szembenálló nézet bemutatására ugyanis nem minden esetben van lehetőség. Ezt az értelmezést erősíti meg az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I. 18.) számú határozatában. A szabályozás célja ugyanis arra irányul, hogy a jogszabályi rendelkezések biztosítsák a közönség számára, hogy közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat.
6
A közérdeklődésre számot tartó ügyeket érintő médiatartalmak vonatkozásában csupán a konkrét ügyhöz, a tárgyalt témához közvetlenül, szervesen kapcsolódó vélemény, különösen annak lényegi mondanivalója tekintetében merülhet fel a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése. Egy álláspont kifejtése során ugyanis annak képviselője egyéb, a tárgyalt témához nem kapcsolódó – és így a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye vizsgálatának szempontjából relevánsnak nem minősülő – véleményt is megfogalmazhat. A fentiekre tekintettel tehát mindenekelőtt a kifogással érintett tájékoztatás tárgyának, témájának meghatározása szükséges, ugyanis csak ennek alapján vizsgálható, hogy a kérelmező által megjeleníteni kért álláspont – illetve annak egyes tartalmi elemei – a műsorszámban elhangzottak szempontjából relevánsnak minősül-e. Azaz, amennyiben egy álláspont a műsorszámban közzétett tájékoztatáshoz közvetlenül nem kapcsolódik, a kiegyensúlyozottság vizsgálata szempontjából nem minősülhet relevánsnak, ebből következően egy ilyen vélemény közzétételének hiánya nem vezethet a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének sérelméhez sem. Az érintett riportokban a Fidesz frakcióvezetője által a harmadik rezsicsökkentés kapcsán tett bejelentés került megjelenítésre. A 2014. január 24-i hírblokkban elhangzott, hogy a Fidesz-frakció lehetőséget lát a harmadik rezsicsökkentés idei megindítására, amelynek keretében csökkenteni kívánják a gáz, az áram és a távfűtés árát. Ezt követően összefoglalásra került a rezsicsökkentés eddigi eredménye, s egy lakossági példát is említett a Médiaszolgáltató. A 2014. január 25-i hírblokkból a nézők azt is megtudhatták, hogy a harmadik rezsicsökkentés keretében a gáz, az áram és a távfűtés az év mely hónapjától és mennyivel lesz olcsóbb. Ahogy a bejátszást megelőzően azt a hírolvasók összefoglalták, „Még a tavasszal újból csökkentik a gáz árát, ez lesz a harmadik rezsicsökkentés első lépése. Ezt Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője jelentette be Balatonszárszón a Fidesz kihelyezett frakcióülése előtt. Hogy pontosan mikor és mennyivel lesz olcsóbb a gáz, arról a frakcióülésen döntenek. Még idén csökkentik a villany és a távfűtés árát is.” (2014. január 24.); „Olcsóbb lesz a gáz, az áram és a távhő ára. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője jelentette be, hogy idén is csökkentik a rezsit. Ez lesz a harmadik rezsicsökkentés. Áprilistól a gázért, szeptembertől az áramért, októbertől pedig a távhőért kell kevesebbet fizetni.” (2014. január 25.) A Médiaszolgáltató a hírrel kapcsolatban a Fidesz és az LMP álláspontját jelenítette meg: Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője elmondta: „Elsőként a gáz fogyasztói ára az, ami mérsékelhető, még a tavasz során.”; „Mi azt gondoljuk, hogy amint lehet és van rá mód, akkor a gáz árát mérsékelni kell. Úgy látjuk, hogy van rá mód, ezért mi azt javasoltuk a frakcióülésen, amiben a frakcióülés hozza meg a végső döntést, hogy a gáz árának csökkentését, a villamos energia és a távhő árának csökkentésével együtt 2014ben folytatni kell.” A narrátor közölte az LMP hírrel kapcsolatos álláspontját, miszerint a háztartásokat másképp, energiahatékonysági beruházásokkal kellene segíteni, illetve, hogy a mostani bejelentés mindössze választási kampányfogás. Csiba Katalin, az LMP szóvivője így reagált: „Ez egy rezsiblöff. Az is árulkodó, hogy magát a rezsicsökkentésnek hívott elárverezést eltolják a választás utánra. Egyértelműen látszik, hogy ez egy választási kampányfogás.” A fentiek alapján megállapítható tehát, hogy az érintett híradások az újabb rezsicsökkentés kormánypárti szándékával foglalkoztak, és ezzel összefüggésben megjelenítésre került a Fidesz, illetve az LMP álláspontja. A Fidesz frakcióvezetője szerint adottak a körülmények a gáz, az áram és távhő fogyasztói árának idén történő, újabb csökkentésére, az LMP szerint pedig a híradások tárgyát képező bejelentés nem több egyszerű választási kampányfogásnál. Apáti István, a Jobbik országgyűlési képviselője 2014. január 24-én kiadott közlemény 1. részében – a kérelemhez csatolt, aznap 15:07 órakor megjelent MTI-tudósítás szerint – kifejtette, hogy a harmadik rezsicsökkentés nem lesz teljes körű (nincs szó a víz, a szennyvíz, a csatorna, a palackos gáz, a kéményseprés és a szemétszállítás díjának további csökkentéséről), illetve hogy a további rezsitételek közül egyedül a gázdíj választások előtti, ismételt csökkentésére tett ígéretet a Fidesz, ráadásul ezt is a gáz világpiaci árának csökkenéséhez kötötte. Az említett bizonytalansági tényezők következtében a Jobbik szerint a választások utánra ígért további csökkentés kampányígéret marad. A közlemény 2. részében a Jobbik
7
előadta, hogy az Alaptörvénybe foglalással kívánja garantálni a rezsicsökkentés hosszú távú megtartását, emellett mérsékelni kívánja az alapvető élelmiszerek ÁFA-kulcsát, mert ezek is jelentős rezsitételek a magyar családok kasszájában. A Jobbik szükségesnek tartotta továbbá a hatósági árszabályozás kiterjesztését a tűzifára is. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Jobbik azon véleménye, amely a Fidesz rezsicsökkentési szándékának bejelentéséhez kapcsolódott, relevánsnak minősül, hiszen a híradásban elhangzott témához szervesen kapcsolódott. Ezen túlmenően a közlemény 2. részében megjelent, a Jobbik választási ígéretei a műsorszegmensek témája szempontjából nem minősültek relevánsnak. 5. A hiányolt vélemény eltérő tartalma a közzétett véleményhez képest Tekintettel arra, hogy az előző pontban foglalt indokok alapján egyértelműen megállapító, hogy a Kérelmező által hiányolt vélemény fentiekben említett eleme releváns a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, a Médiatanács azt a kérdést vizsgálta, hogy a hiányolt álláspont, vélemény az adott tájékoztatással kapcsolatban ismertetett nézetektől érdemben eltérő volt-e. Nem határozható meg absztrakt módon, hogy hány, a témában álláspontját közzétevő félnek és hány darab eltérő véleménynek kell teret adni a műsorszámban. Amennyiben több szervezet, társadalmi csoport, poltikai párt is ugyanazon, vagy nagyban hasonló álláspontot képvisel egy adott ügyben, s azok között érdemi különbségek nem fedezhetők fel, abban az esetben elég csak az egyik ilyen szervezet vagy csoport álláspontját közzétenni. A törvényi szabályozás a különféle véleményeket és azok bemutatását védi a demokratikus közélet kialakítása és a közügyek megvitatásának elősegítése céljából, nem pedig az egyes vélemények megfogalmazóit. A vonatkozó médiaigazgatási szabályozás alapján a médiaszolgáltató a kiegyensúlyozott tájékoztatás körében nem köteles egy adott üggyel kapcsolatban valamennyi létező álláspontot felderíteni, a médiaszolgáltatónak nem kötelezettsége, hogy minden egyes nyilvánosságra hozott véleményt, azok képviselőivel együtt megjelenítsen. A médiaszolgáltatónak a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges – a fentiek szerint az adott hír vonatkozásában releváns, és – egymástól eltérő véleményeket kell bemutatnia, vagy legalább utalni arra, hogy léteznek ilyen, eltérő nézetek. Az egyes véleményeknek, és nem azok képviselőinek kell a médiatartalomban megjelenniük, így több, azonos vagy nagyban hasonló vélemény megléte esetén a szerkesztő választhat valamely nézet több képviselője közül, akit az adott műsorszámban szerepeltet, vagy akinek a véleményét maga tolmácsolja. A Médiatanács megállapította, hogy a Médiaszolgáltatónak a Jobbik által megjeleníteni kívánt, a Kérelmező által csatolt véleményt nem kellett ismertetnie, a tájékoztatás e nélkül nem vált kiegyensúlyozatlanná. A vizsgált összeállítások a Jobbik álláspontjának bemutatása nélkül is megfeleltek a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, tekintettel arra, hogy véleménye a megjelenített LMP-állásponttól lényegében nem különbözött. A Jobbik mondanivalójának a műsorban megjelent tájékoztatáshoz kapcsolódó eleme érdemben megegyezett a Csiba Katalin, LMP-szóvivő által kifejtett álláspont lényegével, amely szerint „Ez egy rezsiblöff. Az is árulkodó, hogy magát a rezsicsökkentésnek hívott elárverezést, ezt eltolják a választások utánra. Egyértelműen látszik, hogy az egy választási kampányfogás.”. A Jobbik álláspontjának lényegi mondanivalója ugyanis – hasonlóan az idézett LMP-szóvivő véleményéhez – szintén azt tartalmazta, hogy a harmadik rezsicsökkentés bejelentett terve a jelen helyzetben választási kampányfogás. A két álláspont tehát egyöntetűen megegyezett abban, hogy a bejelentéssel a Fidesz választókat kíván magának megnyerni. A Médiatanács a fentiekkel kapcsolatban rögzíti, hogy a témához kapcsolódó releváns álláspontok lényegének kiemelése azért fontos, mivel a vélemények képviselői eltérő megfogalmazással, némileg másmás szemszögből fejtik ki nézeteiket, ugyanakkor azokat összevetve, lényegük ettől még nem feltétlenül különbözik. Mint ahogy a leírtak szerint ez utóbbi a jelen esetben is megállapítható.
8
A Médiatanács a kifejtettek alapján megállapította, hogy a Kérelmező által hiányolt, a harmadik rezsicsökkentéssel kapcsolatos álláspontja ugyan releváns volt a közzétett tájékoztatások vonatkozásában, ugyanakkor a megjelenített LMP-véleménytől nem tért el, azaz a Médiaszolgáltató a híradások közzététele során jogszerűen járt, ezért a Médiatanács a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértéséhez szükséges további konjunktív feltételek meglétének vizsgálatát mellőzte. A Médiatanács a fent kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a kifogással illetett összeállítások sugárzásával nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A Kérelmező kifogása, miszerint nem közölték a Jobbik álláspontját, nem eredményezte a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését. A Médiatanács ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, azaz a Kérelmező kérelmét elutasította. Az eljárás során a Ket. 153. §-ában foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdése da) alpontjában és az Mttv. 181. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezésen alapul. A halasztó hatály kérdését az Mttv. 163. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés rendezi. Az eljárás iIIeték-mentességét az Mttv. 181. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés határozza meg. A tárgyalás tartására vonatkozó kérelemről szóló tájékoztatást a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 338. § (2) bekezdése tartalmazza. Budapest, 2014. március 18.
a Médiatanács nevében
dr. Karas Monika elnök
Dr. Koltay András hitelesítő tag
Kapják: 1. Személyes adat
9