ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET
348/2009. (II. 18.) sz.
HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 51. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés által biztosított jogkörében B. B. L., a Ferencváros Szurkolók Szövetségének alelnöke által az MTM-SBS Televízió Zrt. (1145 Budapest, Róna utca 174.) műsorszolgáltató TV2 állandó megnevezésű műsorszolgáltatásában 2008. november 29-én 18:29 órai kezdettel sugárzott Tények című műsorszámmal szemben benyújtott panaszügyben az ORTT Panaszbizottsága által hozott 23-3-1456/2008. számú állásfoglalás ellen a Műsorszolgáltató jogorvoslati kérelme alapján meghozta az alábbi
határozatot. A Testület a jogorvoslati kérelmet elutasítja, az ORTT Panaszbizottsága 23-3-1456/2008. számú állásfoglalásának indokolását megváltoztatja. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás B. B. L., a Ferencváros Szurkolók Szövetségének alelnöke (a továbbiakban: Panaszos) 2008. december 1-én, elektronikus úton panasszal fordult az ORTT Panaszbizottságához (a továbbiakban: Panaszbizottság). A Panaszos beadványában kifogásolta az MTM-SBS Televízió Zrt. (a továbbiakban: Műsorszolgáltató) által 2008. november 29-én 18:29 órai kezdettel sugárzott Tények című műsorszámának az országos rendőrfőkapitány futball-meccsek szigorúbb ellenőrzésére vonatkozó intézkedési tervéről szóló összeállítását, tekintettel arra, hogy ebben évekkel ezelőtt készült felvételek kerültek bemutatásra, illetve az egyik bejátszásnak nem volt köze sem a mérkőzésekhez, sem pedig a szurkolókhoz, mivel az a Kinizsi utcai Kultiplex előtti demonstráción készült. A Panaszos véleménye szerint a Műsorszolgáltató a kifogásolt magatartásával megsértette az Rttv. 3. § (3) és 4. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A beadványhoz a Panaszos mellékelte a Műsorszolgáltatónak címzett elektronikus levelet. A panaszbeadvány a tényszerű tájékoztatás követelményének megsértése miatt a Panaszbizottság eljáró tanácsa elé került.
A Műsorszolgáltató írásbeli nyilatkozatában előadta azon álláspontját, miszerint a műsorszolgáltató az Rttv. 3. § (1) bekezdésében foglalt alapelv értelmében – a törvény keretei között – önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, s a műsorszolgáltatás – a törvény keretei között – szabadon gyakorolható. A Műsorszolgáltatónak határozott véleménye, hogy az Rttv. 3. § (3), 4. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel teljes összhangban jár el tevékenysége során, nem áll semmilyen párt vagy politikai mozgalom szolgálatában, műsorai teljes mértékben megfelelnek a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének és a vonatkozó szakmai-etikai követelményeknek, a közérdeklődésre számot tartó hazai eseményről pedig a tájékoztatás sokoldalú és kiegyensúlyozott volt. A panasz tartalmával kapcsolatban a Műsorszolgáltató előadta továbbá, hogy a Tények kifogásolt adásában a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének eleget téve számolt be az ORFK intézkedési tervéről, amely szerint csak a rendőrség által ellenőrzött transzparensek vihetők be a mérkőzések lelátóira. A Műsorszolgáltató előadta, hogy a hír ismertetését követően a tudósításban az intézkedés hátterének bemutatására került sor – ezt megfelelő archív képsorokkal támasztotta alá. Ezen képsorokon a Műsorszolgáltató szerint jól látszik, illetve hallható a szurkolók „zsidózása”, „cigányozása”, a nácizmusra utaló karlendítések és „Sieg Heil” felkiáltások. A Műsorszolgáltató ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a képsorok bemutatása során a riporternő kihangsúlyozta, hogy korábbi felvételekről van szó. Az izraeli zászló égetését bemutató képpel kapcsolatban a Műsorszolgáltató kifejtette, hogy arra a Tilos Rádió elleni tüntetésen került sor a szurkolók részéről (a háttérben jól hallható a „ria, ria, Hungária” skandálása). E részletekre tekintettel a Műsorszolgáltató álláspontja szerint a kifogásolt kép bemutatásával nem keltett hamis látszatot – a Panaszos állításával ellentétben. A Műsorszolgáltató a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi követelményét illetően kifejtette, hogy véleménye szerint annak eleget tett, mivel megszólaltatta a másik oldalt is, hiszen interjút készített az FTC kommunikációs igazgatójával – aki arról számolt be, hogy miként kívánják felvenni a harcot az előítéletekkel szemben. A Műsorszolgáltató nem értett egyet a Panaszos azon állításával sem, miszerint a tudósítás során sérült volna az Rttv. 3. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés, hiszen a tudósítás – a Műsorszolgáltató szerint – pontosan arról számolt be, hogy az egyes kisebbségek védelme érdekében a rendőrség milyen intézkedéseket tervez. A fentiekre tekintettel a Műsorszolgáltató szerint nem sérültek sem az Rttv. rendelkezései, sem pedig a szakmai előírások, ezért kérte a Panaszbizottságot a panasz Rttv. 50. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján történő elutasítására. A 2008. december 15-én tartott tárgyaláson a Panaszbizottság eljáró tanácsa a panasznak egyhangú döntéssel helyt adott, és az állásfoglalás rendelkező részében meghatározott szöveg értékelő magyarázat nélküli felolvasására kötelezte a Műsorszolgáltatót. A Panaszbizottság eljáró tanácsa döntését a rendelkezésére álló dokumentumok áttekintése és a panaszolt műsorszám megtekintése alapján hozta meg. Az állásfoglalás indokolása szerint:
2
„Az eljáró tanács megállapította, hogy a műsorszolgáltató által 2008. november 29-én sugárzott Tények című műsora nem felelt meg a Rttv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott hiteles tájékoztatás követelményének az alábbiak miatt: A műsorszolgáltató a Tények c. műsorában foglalkozott Bencze József országos rendőrfőkapitány intézkedési utasításával, amely a nézőtér rendjét kívánja szabályozni. A műsorszolgáltató illusztrációként olyan felvételeket játszott le, amelyek azt a látszatot keltik, mintha a mérkőzésekre járó szurkolók kifejezetten antiszemiták és rasszisták lennének. Ezt a látszatot kívánta alátámasztani a műsorszolgáltató azzal, hogy egy izraeli zászló égetését is bevágta a tudósításba azzal a megjegyzéssel, hogy >>itt meg izraeli zászlót égetnek<<. A műsorszolgáltató a Panaszbizottsághoz eljuttatott nyilatkozatában elismerte, hogy az izraeli zászló égetéséről készült felvétel nem labdarúgó mérkőzésen, hanem a Kinizsi utcai volt Kultiplex előtti demonstráción készült. Ennek a zászlóégetésnek sem labdarúgó mérkőzéshez, sem szurkolókhoz semmi köze nem volt és a műsorszolgáltató ezen képek bemutatásával hamis látszatot keltett, amely nem kapcsolódik az országos rendőrfőkapitány által megfogalmazott intézkedési tervvel kapcsolatos hírhez. Az itt megfogalmazottak alapján állapította meg az eljáró tanács, hogy a hiteles tájékoztatás súlyosan sérült.” E döntés a kézbesítési igazolások tanúsága szerint 2008. december 18-án került közlésre a Műsorszolgáltatóval. A Panaszbizottság állásfoglalása ellen a Műsorszolgáltató 2008. december 19-én személyes kézbesítés útján küldött levelében jogorvoslati kérelemmel fordult a Testülethez. A jogorvoslati kérelemben a Műsorszolgáltató az ügy részleteinek ismertetését követően kifejtette, hogy álláspontja szerint nem sértette meg az Rttv. 49. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, mivel a kifogásolt műsorszámban a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének eleget téve, tényszerűen számolt be az ORFK intézkedési utasításáról, amely szerint csak a rendőrség által ellenőrzött transzparensek vihetők be a meccsekre. A hír ismertetését követően a tudósítás az intézkedés hátterét ismertette, és ezt megfelelő archív képsorokkal támasztotta alá. Az archív képsorokon jól látszik, illetve hallható a szurkolók „zsidózása”, „cigányozása”, a nácizmusra utaló karlendítések és „Sieg Heil” felkiáltások. A Műsorszolgáltató ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a képsorok bemutatása során a riporternő kihangsúlyozta, hogy korábbi felvételekről van szó. Az izraeli zászló égetését bemutató képpel kapcsolatban a Műsorszolgáltató kifejtette, hogy arra a Tilos Rádió elleni tüntetésen került sor a szurkolók részéről (a háttérben jól hallható a „ria, ria, Hungária” skandálása). E részletekre tekintettel a Műsorszolgáltató álláspontja szerint a kifogásolt kép bemutatásával nem keltett hamis látszatot – a Panaszos állításával ellentétben. A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Műsorszolgáltató nem értett egyet a Panaszbizottság eljáró tanácsának azon álláspontjával, miszerint a híradásban megjelent képsorok bemutatásával „hamis látszatot keltett, amely nem kapcsolódik az országos rendőrfőkapitány által megfogalmazott intézkedési tervhez”, továbbá hogy az izraeli zászló égetéséhez „a szurkolóknak semmi köze nem volt”. A Műsorszolgáltató véleménye szerint a híradás során bemutatott képsorok teljes mértékben alátámasztják az országos rendőrfőkapitány által megfogalmazott intézkedési terv célját, azt,
3
hogy a labdarúgó mérkőzéseken más népek, azok állampolgárai, illetve nemzetiségek, kisebbségek ellen irányuló, azokat sértő, megalázó cselekmények következzenek be. A Műsorszolgáltató egyúttal ismételten kiemelte, hogy az izraeli zászlót a szurkolók égették, ezért e képsor az intézkedés indokának egyik illusztrációjaként került az összeállításba. Az előadott indokokra tekintettel a Műsorszolgáltató kérte a Testülettől a Panaszbizottság jelen ügyben hozott – a panasznak helyt adó – állásfoglalásának Rttv. 51. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel történő megváltoztatását és a panasz Rttv. 50. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel történő elutasítását. A Műsorszolgáltató által eljuttatott jogorvoslati kérelem alapján a Testület megvizsgálta a 233-1456/2008. számú panaszügy iratait, és az alábbiakat állapította meg.
I. alaki vizsgálat A) a panaszügy alaki vizsgálata 1. A Testület megállapította, hogy a Panaszos az Rttv. 49. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek eleget téve – a rá irányadó 48 óra időtartamú határidőn belül – 2008. november 30-án fordult kifogásával a Műsorszolgáltatóhoz a 2008. november 29-én sugárzott műsorszámot illetően. A kifogásra a Műsorszolgáltató nem reagált, s a Panaszos az Rttv. 49. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést betartva 2008. december 1-én, szintén elektronikus úton panaszt nyújtott be a Panaszbizottsághoz. 2. A Testület megállapította, hogy a Panaszos Rttv. 49. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében megkívánt személyes érintettsége fennáll, tekintettel arra, hogy a kifogásolt összeállításban közzétett hír érinti a futball-szurkolókat is. Az Rttv. 49. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések értelmében: „49. § (1) Ha a műsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésben egyoldalúan tájékoztat, különösen ha a vitatott kérdésben egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad lehetőséget, vagy ha egyéb módon súlyosan megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője vagy a sérelmet szenvedett (a továbbiakban: kifogást tevő) kifogásával a műsorszolgáltatóhoz fordulhat. (2) A kifogást tevő a kifogásolt közlés megjelenésétől, többszöri közlés esetén az utolsó ismétléstől számított negyvennyolc órán - a Magyar Köztársaság határain kívül élő (tartózkodó, működő) személy esetében nyolc napon - belül írásban kérheti a műsorszolgáltatótól álláspontjának - a kifogásolt álláspont megjelenéséhez hasonló körülmények közötti - ismertetését. Nem élhet a kifogásolás jogával a kifogást tevő, ha az ismertetésre nem juttatott álláspontja ismertetésére ezen álláspont más képviselője már lehetőséget kapott, vagy ha e lehetőséget a kifogást tevő kapta, de azzal nem élt. (3) A műsorszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról, annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kifogást tevőt haladéktalanul értesíteni kell. A kifogást tevő a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett megjelenítéstől számított hat napon - külföldi esetén tizenkét napon - belül a kifogásolt műsorszám és a műsorszolgáltató
4
pontos megnevezésével írásban panaszt nyújthat be a Panaszbizottsághoz. A Panaszbizottsághoz akkor is benyújtható a panasz, ha a műsorszolgáltató a kifogást elfogadó nyilatkozata ellenére a kifogásban foglaltakat nem teljesíti. Ebben az esetben a Panaszbizottsághoz a kifogás teljesítésére vállalt határidő lejártát követő negyvennyolc órán belül kell a panaszt benyújtani.” B) a jogorvoslati kérelem alaki vizsgálata A panaszbizottsági állásfoglalás kézbesítéséről szóló igazolás tanúsága szerint az állásfoglalást 2008. december 18-án vette át a Műsorszolgáltató, s a jogorvoslati kérelmet 2008. december 19-én, tehát az Rttv. 51. § (1) bekezdésében foglalt törvényi határidőn (48 óra) belül nyújtotta be. Az Rttv. 51. § (1) bekezdésében rendelkezés értelmében: „51. § (1) A Panaszbizottság állásfoglalása ellen jogorvoslati kérelemmel a Testülethez lehet fordulni az állásfoglalás közlésétől számított negyvennyolc órán belül. A műsorszolgáltató jogorvoslati kérelme halasztó hatályú.”
II. érdemi vizsgálat A fentieket követően a Testület érdemben vizsgálta meg a panaszügyet – megtekintette a kifogásolt műsorszámot, s a következőket állapította meg. A Tények című műsorszám elején bemutatásra kerültek az egyes összeállításokról készült ismertetők. A kifogásolt összeállításban a következők hangzottak el: Bárdos András: „Főkapitányi terv.” Máté Krisztina: „Szigorúbban ellenőrzik majd futballmeccseken még a transzparenseket is.” Az ismertetés során a szöveg alatt bejátszott képek vonuló szurkolók éneklését, a Paks-Újpest mérkőzésen készült felvételeket, illetve egymással „farkasszemet néző” szurkolókról és mérkőzésre kirendelt rendőrökről készült felvételeket mutatják be. A Panaszos által kifogásolt összeállítás 18:39 órakor kezdődött, és a következőket tartalmazta: Bárdos András: „Szigorúbban akarja a rendőrség, az MLSZ, és maguk a klubok is ellenőrizni, hogy a szurkolók a futballmeccsekre például milyen transzparenseket visznek be. És a rasszista kiabálások ellen is újabb – ahogy mondják – intézkedési terv készül. A Ferencváros kommunikációs igazgatója a párbeszédet is fontosnak tartja, például azt tervezik, hogy színes bőrű játékosaikat elviszik egy-egy pesti iskolába egy földrajzórára.” Ezt követően képek kerültek bemutatásra, amelyeken szurkolók láthatók a lelátón, s a képernyőn elhelyezett szöveg alapján kiderül, hogy a Napló című műsor felvételéről van szó. A következő kép közben megjelenő cím: „szigorúbb fellépés a meccseken”. E kép azt mutatja be, ahogy a szurkolók azt kántálják, hogy „zsidók vagytok!”. Ezt követően a kommentátor hangján az alábbi szöveg hangzott el:
5
„Zsidókat …, illetve cigányokat szidnak a focidrukkerek ezeken az évekkel ezelőtt készült felvételeken.” A szöveg alatt vonuló és énekelő szurkolók bemutatására került sor, akik ezt éneklik: „… debreceni cigány-parasztok, sose lesztek bajnokok!” Ezután a kommentátor a következőket mondja, miközben a képen 2 másodpercen keresztül izraeli lobogó égetése és megtaposása látható: „Itt pedig egy izraeli zászlót égetnek el.” Majd ismét a kommentátor hallható: „Nemrég pedig a Pécs-MTK meccset félbeszakították, mert szurkolók szlovákokat szidtak, és ezt a transzparenst mutatták fel, ennek nem sok köze van a sporthoz.” A bemutatott képen szurkolók láthatók a lelátón, akik „Felvidék kitartás!!!” feliratot feszítenek ki. Ezután újra a kommentátor szólal meg: „Mostantól egy ilyen transzparens be sem kerülhetne az NB meccseire, mert a rendőrség, a Labdarugó Szövetség és a szervezői klub képviselőiből álló bizottság megnézi az összes feliratot és megtilthatja, hogy bevigyék, és szigorúbban lépnek fel azok ellen is, akik például rasszista jelszavakat skandálnak.” A szöveg alatt bemutatott kép a Paks-Újpest meccsen készült a szurkolókról. A kommentátor ezt követően azt mondja: „Először a meccs szervezői utasítják, hogy hagyják abba.” Majd saját hangján bevágásra került Török Zoltán rendőr ezredes nyilatkozata, amely során a nyilatkozó arcképe látható. A nyilatkozat szerint: „Amennyiben ennek nem tesznek eleget, abban az esetben ez már megvalósít egy szabálysértést, és nyilvánvalóan itt már egy rendőri intézkedés is lehet.” Újra a kommentátor: „És a rendőröknek mostantól ún. intézkedési terv, vagyis az országos rendőrfőkapitány rendelete mondja meg, hogy mikor mit tegyenek.” Ezután Ganczer Gáborral, az FTC kommunikációs igazgatójával készült interjú került közreadásra: „Az iskolákba elmegyünk színes bőrű labdarugókkal földrajzórára.” Kommentátor: „Például így lehet az előítéletek ellen hosszú távon harcolni Ganczer Gábor szerint. A Fradi kommunikációs igazgatója azt mondja, persze együttműködnek az MLSZ-szel és a rendőrökkel is.” Ganczer Gábor: „Természetesen van egy olyan kisebbség, egy olyan minoritás a mi szurkolóink között is, aki nem feltétlenül a Klub érdekeit szolgálja viselkedésével, de ezt nem egyik percről a másikra tudjuk megváltoztatni, hanem kizárólag úgy, hogy ha párbeszédet kezdeményezünk.”
6
A riportot követően ismét a Paks-Újpest meccsen készült felvételek kerültek bemutatásra. Ezeken a kordont rángató szurkolók és a biztonságiak láthatók. Kommentátor: „Mindenki azt mondja, ezek nem új intézkedések. Ami új, hogy mostantól szigorúbban betartják.” Az összeállítás 18:41 órakor ért véget. A fentiek alapján a Testület arra a megállapításra jutott, hogy a Panaszbizottság eljáró tanácsa helyesen járt el, amikor helyt adott a panasznak, mivel a Panaszos által kifogásolt „zászlóégetéses” kép bemutatása nem felelt meg az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglalt tényszerű és tárgyilagos tájékoztatás követelményének, tekintettel arra, hogy a zászlóégetésre a Kinizsi utcai Kultiplex előtti demonstráción került sor. A Testület véleménye szerint nem fogadható el a Műsorszolgáltató – panaszra vonatkozó írásbeli nyilatkozatában, illetve jogorvoslati kérelmében tett – azon hivatkozása, miszerint a „zászlóégetésről” valóban az említett demonstráción került sor, azonban a helyszínen a zászlót futball-szurkolók égették, s ezt támasztja alá a háttérben hallható „ria, ria, Hungária” skandálása. A Testület e véleményét arra tekintettel alakította ki, hogy az összeállításban közzétett „zászlóégetéses” kép bemutatása alatt a kommentátor hallható, s nem a Műsorszolgáltató által hivatkozott skandálás. A kifogásolt kép bemutatásával kapcsolatban az Testület egyúttal megjegyzi: álláspontja szerint annak nincs relevanciája, hogy az említett demonstráción futball-szurkolók égették-e az izraeli zászlót, mivel a zászlóégetés nem áll közvetlen kapcsolatban a panaszolt összeállításban közölt hírrel (a futball-huliganizmus elleni szigorúbb rendőri fellépés). A Testület e helyütt utal arra is, hogy a „ria, ria, Hungária” skandálása – annak ellenére, hogy e körben terjedt el inkább – nem köthető kizárólag a futball-szurkolókhoz, azt szélsőjobboldali tüntetők is kiabálhatták. A Testület a fentiek alapján azt állapította meg, hogy a Műsorszolgáltató a kifogásolt képnek a hírrel összefüggésben bemutatott, a labdarúgó-mérkőzéseken szurkolókról készült archív felvételek közé történt bevágásával azt a valóságnak meg nem felelő látszatot keltette, hogy a futball-szurkolók labdarúgó-mérkőzésen izraeli zászlót égettek, s többek között ez is hozzájárult a hírben közölt rendőrségi intézkedési tervhez, azaz a rendőrség szigorúbb fellépéséhez. Erre tekintettel a Testület véleménye szerint a Műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglalt tényszerű és tárgyilagos tájékoztatás követelményét. Az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében: „4. § (1) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.”
7
A Testület azon túl, hogy megállapítása szerint a Panaszbizottság eljáró tanácsa érdemben helyes döntést hozott, azt az álláspontot alakította ki, hogy a panaszbizottsági állásfoglalás indokolása nem helytálló. A Testület véleménye szerint a bemutatott képek nem szolgálhatták azt a célt, hogy a labdarúgó-mérkőzésekre járó szurkolókat kifejezetten antiszemitának és rasszistának állítsák be, mivel a „zászlóégetéses” képet leszámítva a többi felvételből kiderült, hogy az általuk rögzített eseményekre, történésekre futball-mérkőzésekkel összefüggésben, illetve futballmérkőzéseken került sor. Ebből a Testület szerint kizárólag az a következtetés vonható le, hogy a futball-mérkőzéseken előfordulnak antiszemita, rasszista megnyilvánulások, azonban e jelenség nem általánosítható és nem terjeszthető ki minden futball-szurkolóra. A fentiekre tekintettel a Testület a panaszbizottsági állásfoglalás indokolását megváltoztatja. A Testület Ügyrendjének 20. § (2) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezés szerint: „20. § (2) A Testület a Panaszbizottság állásfoglalását és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A vizsgálat eredményeként … d) a műsorszolgáltató vagy a panaszos által előterjesztett jogorvoslati kérelemben foglaltakkal nem ért egyet, de a Panaszbizottság állásfoglalását csak részben tartja megalapozottnak, a jogorvoslati kérelmet elutasítja és a Panaszbizottság állásfoglalását megváltoztatja, ….” Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. február 18. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László s.k. elnök
8
