AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2284/2009. (XI.18.) sz. HATÁROZATA
Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Magyar RTL Televízió Zrt. (1222 Budapest, Nagytétényi u. 29.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a Magyar RTL Televízió Zrt. műsorszolgáltató RTL Klub adóján 2009. július 16-án közzétett „Reggeli” című műsorszám 08:51:36-kor sugárzott riportja kapcsán megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket. A törvénysértések miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.13 pontjában foglaltak szerint érvényesíti a Műsorszolgáltatási Szerződésben megállapított kötbért, így 5.225.109-, Ft, azaz ötmillió – kétszázhuszonötezer - százkilenc forint megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A kiszabott kötbért hét napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 100320000140084300000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Testület az Rttv. 41.§ (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató 2009. július 16-i műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta: az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseinek a sérelme A műsorszolgáltató 2009. július 16-án 06:00 és 10:00 között a „Reggeli” című műsorszámot tette közzé, melyet az I. kategóriába sorolt, így az „a korhatárra tekintet nélkül megtekinthető” minősítést kapta. A műsorszám 08:51:36 és 08:59:38 között sugárzott riportjában a műsorvezetők Geronazzo Máriával beszélgettek arról, hogy Londonban pornóiskola megnyitását tervezi.
A Testület e tartalmi elemek alapján vélelmezte az Rttv. 5/B.§ (3) és 5/C.§ (2) bekezdéseinek a megsértését. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2009. szeptember 17-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyre a műsorszolgáltató arra előírt határidőn belül az alábbiakat közölte: A beszélgetés fő témája az volt, hogy miként és miért ítélik meg hamisan az emberek a másikat, őt éppen nem átlagos megjelenése, nagy szája miatt. Emellett a műsorszolgáltató azt is hangsúlyozta, hogy a riportalany nem pornószínésznő, hanem üzletasszony. A beszélgetés során Geronazzo Mária egyértelművé tette, hogy a bulvársajtóban megjelentekkel ellentétben ő jó anya. A tényfeltáró beszélgetés során a műsorvezetők először ki akarták deríteni, hogy hogyan élte meg a riportalany családja és a gyermekei ezt a szituációt és amennyire csak egy műsorvezető, egy ilyen beszélgetés során megteheti, mindketten egyértelműen a gyerekek védelmére is keltek. Emellett az interjúalany hangsúlyozta, hogy megbánta a történteket és soha többé nem tenné meg, hisz köztudomású tény, hogy mindösszesen egyetlen alkalommal vállalt szerepet egy felnőtteknek szóló filmben. A beszélgetés során Geronazzo Mária cáfolta, hogy pornóiskolát nyitott volna Londonban. Mint üzletasszony erotikus praktikákat is tanító iskolát indított Angliában, ahol a nők önképének a javításán szeretne munkálkodni. A riportalany nem beszélt a szerelmi életéről, a volt férjeinek számáról és a pénzért létesített kapcsolatairól, erre utaló tartalmú kijelentés nem hangzott el a műsorszámban, hanem épp ellenkezőleg a riportalany azt hangsúlyozta, hogy a szerelem mennyire fontos a számára. A műsorszolgáltató ismételten hangsúlyozta, hogy Geronazzo Mária nem prostituált, hanem a szépségiparban dolgozik manikűrösként és több évig élt külföldön. Arról is beszélt, hogy neki mennyire fontos a férfi jelleme, személyisége nyilván biztonságot jelent a számára, hogy anyagilag is támaszkodhat egy férfira - de ettől nem válik prostituálttá. Ő maga mondja el, hogy mindig szerelemből létesített kapcsolatot és most is az igazi, nagy szerelmet keresi. A beszélgetés során sem a pornószakmáról, sem a prostitúcióról nem esett szó, a riportalany nem prostituált, szexuális kapcsolatainak alapja a szerelem és nem az anyagi haszonszerzés. A műsorszolgáltató szerint a riport nem buzdított senkit arra, hogy lépjen Mária nyomdokába, sőt kifejezetten elrettentő például szolgált a nézők számára. A műsorszolgáltató szerint a riportban felvonultatott témák megfelelő értelmezéséhez a 16 éven aluli nézők már rendelkeznek kellő élettapasztalattal, valamint megfelel a Testület azon követelményének, miszerint a 12-16 évesek mintákat keresnek- cél, hogy értékrendjük és világképük ne torz módon alakuljon. A műsorszám a maga keretein belül ennek eleget tett, hiszen a műsorvezetők a Geronazzo Mária által elmondottakat, amikor azok nem helyes értékrendet képviseltek, elítélték, és a műsor készítői mindent megtettek annak érdekében, hogy sem a műsorvezetők, sem a társadalom ne azonosuljon minden esetben azzal, amit a riportalany elmondott vagy tett. A fentiekre tekintettel a műsorszolgáltató kérte, hogy a Testület a vele szemben indított közigazgatási eljárást szüntesse meg, illetőleg ha a Testület a műsorszolgáltató ezen kérelmét
2
nem tartja teljesíthetőnek, akkor tekintsen el vele szemben súlyosabb szankció alkalmazásától.
Tartalom: A Reggeli 2009. július 16-i adásában az alábbi témakörökkel foglalkoztak: örökösödés jogi háttere, Hajdú Steve piréz volta, Pákó családi botrány miatt hazautazik Nigériába, Reflektor magazin, Geronazzo Mária Londonban pornóiskolát nyit. A Csak Csajok rovatban pesto eltevés, szülés utáni fogyókúra, Serdült Orsi szépségkirálynő kapcsolata a spiritizmussal, ezotériával és az asztrológiával, az apaság titkai, káros anyagok a környezetünkben, a varsói felkelés kiállításának anyaga (Menetrend) és baba elsősegély kerültek terítékre. A műsorszám az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: a Reggeli - műfaját tekintve - információs magazin, melynek fő célja a könnyed szórakoztatás. Az I. kategóriába egyrészt olyan műsorszámok besorolása ajánlott, amelyek 12 éven aluli gyermekek számára készültek, ezért számukra könnyen érthetők, másrészt amennyiben nem kifejezetten gyerekeknek valók, akkor nem tartalmaznak a 12 éven aluliak számára ártalmas elemeket. A vizsgált interjú központi témáját az 51 éves, extrém méretű szájjal rendelkező pornószínésznő családi viszonyai, pornófilmje és plasztikai műtéte adta annak apropóján, hogy a hölgy immáron külföldön, Londonban nyit pornóiskolát. Az említett információt a beszélgetés elején képernyőfelirat formájában is közölték. A riport kezdetén arról kérdezték a meghívottat, gyermekei hogyan viszonyultak ahhoz, hogy pornófilmet forgatott. Mária elmondta, hogy ők már felnőttek, és megbeszélte velük, továbbá csak a média keltette azokat a híreszteléseket, miszerint a gyermekei szégyellik őt. A hölgy cáfolta az értesüléseket, és bizonygatta, hogy ő jó anya. Természetesen szóba került a pornófilmje is, melyben kilenc férfival létesített szexuális kapcsolatot, ám a riportból kiderült, hogy a filmet több okból is megbánta. Ennek egyik oka az volt, hogy nem fizették ki, a másik pedig, hogy ő azt hitte, „csak” erotikus filmben fog szerepelni, ám az elkészült alkotás már nem tetszett neki. Az interjúalany megvallotta, hogy a szereplést csupán üzletnek tekintette. A beszélgetés kitért továbbá a pornószínésznő szerelmi életére, a volt férjeinek számára és a pénzért létesített párkapcsolataira is. A fentiekre tekintettel problematikus, hogy a műsorszámban a „pornószínész szakma” és a prostitúció hétköznapi munkaként, könnyű pénzkereseti lehetőségként jelent meg. A televízión keresztül könnyen elérhető szexuális információ akkor nem rejt veszélyeket, ha az a kiskorú fejlődési szintjének megfelelően nyújt tájékoztatást. A szexuális szolgáltatások piacának útmutató jellegű bemutatása, továbbá a prostitúció, a pornószínészség előnyeinek – könnyű pénzkereseti lehetőségként történő – kiemelése károsan befolyásolhatta a kiskorúak erkölcsi és pszichológiai fejlődését. A fenti veszélyek annak ellenére fennálltak, hogy a riportban a pornószínésznő életéről és kapcsolatairól bíráló, kellemetlen, gunyoros, helyenként pedig már egyenesen sértő kijelentések is elhangzottak a riporterek tolmácsolásában. A riport által felvonultatott témák megfelelő értelmezéséhez a 16 éven aluli nézők még nem rendelkeznek kellő élettapasztalattal. A 12-16 év közötti életkorra tehető a gyermekek értékrendszerének és világképének kialakulása. Ebben a korban kezdődik meg a szülőktől történő elszakadás folyamata, amely saját alternatív értékrendek és életmódok keresésével jár együtt. Különösen fontos tehát, hogy a nemi szerepek eltanulásakor a serdülők világos, számukra érthető és társadalmilag elfogadott mintákat lássanak. A serdülőkorúak szellemi és erkölcsi fejlődésére a szülői, valamint a társadalmi instrukciók mellett óriási hatása van a médiának, valamint a benne megjelenő témák feldolgozásának. A fiatalok eszményképeket keresnek, melyhez az azonosulási mintákat az őket körülvevő környezetben kutatják fel. Erre a 3
törekvésre a televízióban látott szereplők gyakran kínálnak fel modelleket, amelyeket a fiatalok még kritikátlanul fogadnak el, illetve a korlátozott élettapasztalatuk miatt még nehezen ítélhetik meg a bemutatott életszemlélet, magatartásmodell erkölcsi, társadalmi elfogadottságát. A fentiekre tekintettel kijelenthető, hogy a közreadott műsorrész károsíthatta a 16 éven aluliak pszichológiai és mentális fejlődését. A kifogásolt riport szó szerinti átirata: 8:51:31-8:59:39 Csonka András: „Nos, elérkezett a perc, hogy a közvélemény kérdéseit tolmácsoljuk Geronazzo Máriának. Jó reggelt kívánunk!” Lilu: „Szia, tehát az önök kérdéseit szeretnénk továbbítani, igen. Nagyon-nagyon sok minden érkezett, bár nagyon érdekes, hogy az előbb a gyerekeidről beszéltünk egy picikét, illetve a terhességről. És ahogy így leültél, nekem nem az jutott eszembe, hogy te egy anya vagy, vagy egy nő, akinek két gyermeke van. És azonnal felmerült bennem, hogy a gyerekeid mit szólnak ahhoz, amit mostanában, vagy amit lehet rólad tudni, hallani, mondjuk a bulvársajtón keresztül eljut hozzájuk, mert az sem feltétlenül a gyermeki érzéseket erősítheti, én nem örülnék neki talán, hogyha édesanyám hasonló módon viselkedne.” Geronazzo Mária: „A lányom 27 éves volt, a fiam pedig 26. Nálunk mindig barátság volt, tehát tulajdonképpen a gyereknevelésem az megértésen és barátságon alapult, én is őszinte voltam hozzájuk, ők is hozzám. És én régen mintaanya voltam.” Csonka András: „Na, de miért beszélsz múlt időben?” Geronazzo Mária: „Most is mintaanya vagyok.” Csonka András: „Egy kérdés, bocsánat, úgy hallottam, mondja az egyik néző, hogy a lányod szégyell téged, milyen érzés?” Geronazzo Mária: „Ez nem igaz, ezt a média annak idején, nem tudom, hogy ez tulajdonképpen honnan jön, egyszer egy újságcikk, egy évvel ezelőtt, amikor én berobbantam a médiában, akkor ez megjelent, ez nem igaz. Egyértelműen nem igaz.” Lilu: „Hogy mondjuk, a lányod pornózna, vagy mondjuk, hasonló felvételek készülnének róla, mint rólad készültek, mit szólnál hozzá, ugyanígy fogadnád? Ez esik jól, akkor csinálja?” Geronazzo Mária: „Nézd, hogy ha előre megbeszéljük, és én...” Lilu: „Te megbeszélted velük?” Geronazzo Mária: „Meg.” Lilu: „Figyeljetek, én most holnap elmegyek forgatni, a forgatáson azt fogom csinálni, hogy, anya szuper ötlet, csináld, vagy ez hogy zajlott ez a beszélgetés?” Geronazzo Mária: „Nem ezt mondták, hogy szuper ötlet, hanem rám bízták a döntést, és én akkor most elárulom, ha idáig erről nem beszéltem, én pénzért csináltam, tehát üzlet.” Csonka András: „Ez mind rendben van Mária, de hát azért eltelt egy jó néhány év, hogy te ezt nem csináltad, jó, nyilván csináltál mást, de az, hogy a nyilvánosság elé kiállj pornózni, mondjuk abban a korban, amikor már igazából nem szoktak ezzel foglalkozni, akkor miért volt erre szükség?” Geronazzo Mária: „Én nem vagyok egy szokványos nő egyébként, hogy ki mit szokott és mikor.” Csonka András: „Az biztos!” Geronazzo Mária: „Én úgy gondolom, hogy megcsináltam, nem mondom azt, hogy még egyszer megtenném, valószínű, igen, meg is bántam, legalábbis ezt a formátumot, ahogy én csináltam, mert nekem sem tetszett a film.” Lilu: „Jó beszéljünk arról, mi az a formátum!” Geronazzo Mária: „Nekem nagyon egyszerű volt, és nem erotikus volt, tehát tulajdonképpen én voltam a buta, mert nem tudtam, hogy az erotikus film és a pornófilm az kettő külön.” Lilu: „Jó, azért tisztázzuk, hogy pontosan miről beszélünk most?”
4
Geronazzo Mária: „Én a pornófilmről…” Lilu: „Jó, én azt tudom, de hogy mi történt, tehát most már körbeírtuk minden létező oldalról, a Reggeli műsorához képest, azért finoman kérlek szépen, hogy írd körül, hogy aki esetleg nem látta, mert én sem láttam, de Bandi látta, mi történik ott! Gondolom, nem virágokat szedsz és pillangókat kergetsz?” Geronazzo Mária: „Persze, kilenc férfivel egy tulajdonképpen normális aktust végzem, ami nem normális az a kilenc férfi.” Lilu: „Igen, soknak tűnik így első hallásra.” Csonka András: „Igen, nem szokványos.” Geronazzo Mária: „Igen, de semmiféle disznóság olyan, ami extrém…” Lilu: „Tehát normális malackodás zajlik…” Geronazzo Mária: „Igen, ahogy a hálószobákban is zajlik ilyen malackodás.” Lilu: „Ha van elég nagy hálószoba, ahol tízen elfértek, akkor persze.” Csonka András: „Tehát megbántad ebben a formában, viszont ha már itt az extrémitásról van szó, ugye többen is úgy szólítanak meg téged, kedves nagyszájú hölgy. Hát, nyilván az volt az a bizonyos nagyszájúság, idézőjelben, ami téged a médiában is berobbantott. Azt mondja, ön csak gazdag urakkal áll szóba, vagy van esélye egy szegény, de gáláns férfinak is, egy szegény, de gáláns férfi kérdezte ezt.” Geronazzo Mária: „Én mindenképpen kétféle utat szoktam magamnak választani, az egyik az, hogy nagy szerelem, és akkor teljesen mindegy, hogy kinek mennyi pénze van.” Csonka András: „Neked több volt, vagy kevesebb életedben?” Geronazzo Mária: „Nekem csak nagy szerelmeim voltak.” Csonka András: „De volt pénzük is azért?” Geronazzo Mária: „Együtt csináltunk pénzt, mondanám én, így például a harmadik férjemmel mi semmi nélkül disszidáltunk, egy ruhában.” Csonka András: „Egyik néző szintén kérdezi, ha már itt a disszidálásról van szó, hogy miért ilyen olaszos a neved, félig vagy magyar, vagy volt egy olasz férjed, vagy csak művésznév?” Geronazzo Mária: „Igen, teljesen magyar vagyok, ez nem művésznév, hanem a negyedik férjem után felvett nevem, ő Geronazzo Claudio.” Csonka András: „Hány férjed volt?” Geronazzo Mária: „Négy.” Lilu: „Ez azt jelenti, hogy akkor szükséged volt pénzre, merthogy pénzért csináltad. Ez ilyenkor, hogy néz ki, merthogy azt is mondtad, hogy picikét megbántad, tehát, ha hó végén esetleg nem jön ki mindenre, akkor gondolsz egyet, és kipótolod, most én komolyan kérdezem?” Geronazzo Mária: „Nem, nem, a hó végi számláimat gondoltam ezzel, nem, nem, nem, ez egy teljesen más üzlet volt, végül is a fele haszon az enyém lett volna, de nem lett.” Csonka András: „Most van egy kérdésem, szerintem röviden nem lehet válaszolni: Mária, mit csináltattál meg magadon, és mindez összesen mennyibe került? Tehát, mit csináltattál, mi az, amit inkább nem, mert ugye azt nézzük meg, szerintem rövidebb lesz a válaszadás.” Geronazzo Mária: „Nem igaz, én ezt egyébként nem értem.” Lilu: „Ha most azt mondod, hogy igazi a szád, nem fogom elhinni!” Geronazzo Mária: „A szám igazi, az nem igazi, bocsánat (elneveti magát), az orrom igazi, a szemem igazi, tulajdonképpen én csak tavaly egy szépségoperációt csináltattam, faceliftinget, na de ki nem csinálja ötven éven felül, nagyon sokan, csak valaki beszél.” Csonka András: „Nagyon sokan nem csinálják természetesen, mert sokba kerül, mennyibe kerül egy ilyen teljes lifting?” Geronazzo Mária: „Én ezt nem tudom, mennyibe kerül, mert nekem ez egy bartel üzletszerű volt.” Csonka András Lilunak: „Aha, látod?”
5
Lilu: „Látom, látom!” Geronazzo Mária: „És ezért három percem volt eldönteni, akarod, vagy nem, és én azt mondtam, 52 éves leszek, akarom.” Csonka: „És akkor belement a liftingbe más is.” Geronazzo Mária: „Ja, csak a mellem, de azt muszáj volt kicseréltetni az implantátumot, mert szivárgott a bal oldali, és ezt ott vettük észre.” Csonka András: „És nagyobb lett, mint volt?” Geronazzo Mária: „Nem, ugyanakkora.” Lilu: „Jelenleg van egyébként udvarlód, ugye két út van, azt mondtad, a férfi, akivel pénzért, illetve a szerelem, van amelyik most van az életedben, vagy mind a kettő, vagy mind a kilenc? Nem tudom.” Geronazzo Mária: „A szerelemre várok, de ez egy hülye szó, hogy várok, mert végül is vagy jön vagy nem, tehát vagy megtalál vagy nem. És nagyon sok barátom van, és nem pénzes barát, hanem barát.” Lilu: „De olyan barát?” Geronazzo Mária: „Olyan, olyan is van.” Lilu: „Szexes barát?” Geronazzo Mária: „Olyan is van.” Lilu: „Nagyon sok van belőlük?” Geronazzo Mária: „Nincs sok belőle, kevés, én nem szoktam elaprózni magam.” Csonka András: „Na, most, hát ez örömhír! Egyébként azt írja az újság, hogy Londonban pornóiskolát nyitsz, na, most nyilvánvalóan, ugye azt tudjuk rólad, hogy te egy elég, hát mondjuk azt, nem sértődsz meg, gátlástalan ember vagy, aki mondjuk felvállal mindent, akár a pornót.” Lilu: „Vérbő.” Csonka András: „De a gátlástalanság nem az, nem pejoratív, viszont a nőknek egy része, azt gondolom, sőt a nagy része, és én remélem, hogy így van, gátlásokkal küszködik, és az nem jó, hogyha, ha valakinek vannak gátlásai. Ki az, akivel te egyáltalán foglalkozni szeretnél, mit akarsz megtanítani nekik? És igaz-e, hogy Londonban pornóiskolát nyitsz?” Geronazzo Mária: „Nem pornóiskolát, hanem erotikus, nőies iskolát nyitok, és az angol nők nagyon kíváncsiak arra. A-tól Z-ig mindent megtanítok egy hét alatt.” Lilu: „A-tól Z-ig?” Csonka András: „Miért nem itt, Magyarországon?” Geronazzo Mária: „Próbáltam itt, fél éve megnyitottam az iskolám, vagy én nem csináltam jó reklámot, elképzelhető, de nagyon kevés jelentkezőm volt. Ezért én úgy gondoltam, hogy ott csinálom, ahol erre igény van.” Csonka András: „Hát, izgatottan várom az eredményeket, és esetleg egy-két klienst is hozzál magaddal, hogy mit tanultak…(nem érteni)! Mária, köszönjük szépen!” Lilu: „Köszönjük szépen az őszinteséget!” Geronazzo Mária: „Én is köszönöm!” Az Rttv. 5/B. § (3) rendelkezése szerint „azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni”. Az Rttv. 5/C.§ (2) bekezdése értelmében „A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé”.
6
A Testület 1494/2002 (X. 17.) számú, a médiatörvény jogharmonizációs célú módosításával kapcsolatos testületi teendőkről szóló határozatában az alábbiak szerint értelmezi az Rttv. 5/B. § (3) bekezdését: „A 16 és 18 év közötti korosztály már komoly médiatapasztalattal rendelkezik, többnyire könnyen felismeri azokat a műfajokat, amelyeknek meghatározó eleme az erőszakosan megoldott konfliktus, mint például az akció dús, a közönség szórakoztatásához hangsúlyos látványelemeket felsorakoztató filmek, így azokat annak megfelelően, azaz a hétköznapi valóságtól távol eső fikcióként, egyfajta modern meseként kezelik. Nem megengedhetők azonban az erőszak nyersebb, direktebb formái realitás-közelibb kontextusban, amelynek feldolgozása nem annyira a médiatapasztalatoktól, sokkal inkább a befogadó élettapasztalataitól függ. Mindenekelőtt a társadalmilag káros üzenetek közvetítése jelent e korosztály szempontjából gondot, így például azok a műsorszámok, amelyekben dicsőítik az erőszakot. Tekintettel arra, hogy a 16 évesek többsége már maga is rendelkezik több-kevesebb szexuális tapasztalattal, az intim szexuális tevékenység visszafogott, stilizált képi ábrázolása, valamint erre vonatkozó közvetett verbális utalások megengedettek. A szexualitás vizuális ábrázolásának elfogadható mértéke kapcsán lényeges szempont, hogy az kizárólag színlelt módon és nem részletezően kerülhet bemutatásra, figyelemmel arra, hogy a naturális ábrázolásmód egy magasabb korhatári kategóriát követel meg. Az ajánlott korosztály korlátozott élettapasztalatainak következtében, akárcsak az erőszak esetében, itt is kitüntetett szerep jut a közvetített üzenet alapos vizsgálatának. Ebben a vonatkozásban károsak lehetnek azok a műsorszámok, amelyekben a szexualitás tisztán az ösztöni kielégülés eszközeként jelenik meg, a nemek sztereotip képe túlságosan nyersen ábrázolódik, illetve ha a nők szexuális objektum szintjére redukálódnak. A Fővárosi Bíróság 24.K. 31.492/2005/5. számú ítéletében az Rttv. 5/B. § (3) bekezdése szerinti III. kategóriába sorolás esetén a műsorszolgáltatónak az alábbi kritériumokat kell vizsgálnia: „Vizsgálnia kell, hogy az általa közölni kívánt műsor kelthet-e félelmet illetőleg egyértelműsége folytán értelmezhető-e és megérthető-e a 12 éven aluliak számára, avagy az abban látottak erőszakra vagy szexualitásra utaló műsorszám már a 12 és 16 év közötti korcsoport számára is, kedvezőtlen befolyást gyakorolhat. A mérlegelés során vizsgálnia kell a műsorszolgáltatónak, hogy a bemutatott erőszak illetőleg szexualitás közvetlen vagy közvetett módon jelenik meg, illetve vizsgálnia kell az ilyen tartalmú képsorok fajsúlyát és filmbeli megjelenések arányát is….. Hangsúlyozza a bíróság azt is, hogy a III. kategóriába tartozó korcsoport esetében az „alkalmas arra, hogy” fordulat arra mutat, hogy a tényállások „veszélyeztető” jellegénél nem szükséges, hogy az eredmény meg is valósuljon”. A Fővárosi Ítélőtábla 4. Kf. 27.39/2006/4. számú ítéletében a következőket fogalmazza meg a pornónak, mint témának, valamint a meztelen női test ábrázolásának a kiskorúak személyiségfejlődésére veszélyes volta kapcsán: „A másodfokú bíróság egyet ért az elsőfokú bíróságnak a riport szexuális töltetére való hivatkozásával, kiegészítve azzal, hogy a pornó jelenet annyira volt kitakarva, hogy alkalmas legyen a 12 éven aluliak számára kérdésfeltevésre, a 12 és 16 év közötti korosztály számára pedig az egyértelmű azonosításra. Az orális szex, a pornózással való könnyű pénzkereseti lehetőség, magának a pornónak a
7
fogalma, nem olyan jelenségek, amelyet a 12 év alattiaknak, akár segítséggel is, értelmileg és érzelmileg fel kellene dolgozni. ...” A fentiek alapján már említésre került, hogy a televízión keresztül könnyen elérhető szexuális információ akkor nem rejt veszélyeket, ha az a kiskorú fejlődési szintjének megfelelően nyújt tájékoztatást. Az előzőekben idézett bírósági ítélet is megállapítja, a pornózással való könnyű pénzkereseti lehetőség, illetőleg magának a pornónak a fogalma, nem olyan jelenségek, amit a 12 éven aluliaknak, akár segítséggel is, értelmileg és érzelmileg fel kellene dolgoznia. Ezért jelen esetben már maga a téma is indokolta volna az adás magasabb korhatári kategóriába történő besorolását. Összefoglalva megállapítható, hogy a műsorszám meghatározó eleme volt az erotika továbbá a pornózás, amelynek a bemutatása és feldolgozásmódja meghaladta a I. korhatári kategóriában megfogalmazott szempontokat. Mindezek alapján megállapítható, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdései, melynek kapcsán az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazta a műsorszolgáltatóval szemben: A Testület 2009-ben tizenkét esetben [54/2009. (I. 7.), 55/2009. (I. 7.), 158/2009. (I.21.), 515/2009. (III. 4.), 572/009. (III.11.), 842/2009. (IV.15.), 902/2009. (IV.22.), 1127/2009. (V.28.), 1357/2009. (VI.30.) és 1358/2009. (VI.30.), 1626/2009. (VIII.26.) és 1833/2009. (IX.23.) számú ORTT határozatok] szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek sérelme miatt. A műsorszolgáltató tehát rendszeresen megsérti az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó szabályait. Az Rttv. 5/B.§ (3) és 5/C.§ (2) bekezdéseinek megsértése miatt 2009-ben az 54/2009. (I. 7.) sz. határozatában 25 perc, 158/2009. (I.21.) sz. határozatában 20 perc, 515/2009. (III. 4.) sz. határozatában 20 perc, 842/2009. (IV.15.) sz. határozatában60 perc, 902/2009. (IV.22.) sz. határozatában225 perc, 1127/2009. (V.28.) sz. határozatában 30 perc, 1357/2009. (VI.30.) sz. határozatában 720 perc, 1358/2009. (VI.30.) sz. határozatában 60 percre, 1483/2009. (VII.16.) sz. határozatában 25 percre, 1627/2009. (VIII.26.) sz. határozatában 95 percre felfüggesztette az M-RTL Televízió Zrt. műsorszolgáltatási jogosultságát, illetőleg 1833/2009. (IX.23.) számú határozatában 5.048.414-, Ft kötbér megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. A Műsorszolgáltatási Szerződés módosítása június 30-án lépett hatályba, így a Testület legutóbbi, a műsorszolgáltató által elkövetett hasonló törvénysértése kapcsán hozott 1833/2009. (IX.23.) számú határozatában kötbér szankciót alkalmazott a műsorszolgáltatóval szemben a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. Mivel a műsorszolgáltató gyakorlatában nem tapasztalható előrelépés, rendszeresen megsérti a törvény kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseit, a Testület jelen esetben - a műsorszolgáltató jogkövető magatartásának ösztönzése érdekében kötbér szankciót alkalmazott a műsorszolgáltatóval szemben. A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9 pontja a következőket tartalmazza: „A Törvény 5/B. § (3) bekezdésében foglaltak megszegése esetén, amennyiben az 05.00 és 21.00 óra között történik, a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,3 százaléka, amennyiben 21:00 és 05.00 óra között történik a kötbéralap 0,2 százaléka”
8
A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.10 pontja szerint „A Törvény 5/C.§ (2) Bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,2 százaléka” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.13 pontja pedig az alábbiakat rögzíti: „Ha a Műsorszolgáltató által valamely egy és ugyanazon műsorszámmal a Törvény 5/B.§ (2) és az 5/C.§ (1), vagy 5/B.§ (3) és az 5/C.§ (2), vagy 5/B.§ (4) és az 5/C.§ (3) bekezdéseinek megsértése egyszerre történik, akkor az ORTT a két törvénysértésre fentiekben érvényesíthető kötbérmérték közül csak a magasabb kötbérmérték erejéig jogosult a Műsorszolgáltatót kötbérfizetésre kötelezni.” A Műsorszolgáltatási Szerződés fent idézett rendelkezéseiből következően jelen esetben a műsorszolgáltató az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezések megsértéséért a kötbéralap 0,3 %-ának megfelelő összegű kötbér megfizetésére kötelezhető. A jogsértés elkövetésének idején a kötbéralap 1.741.702.878,- Ft, ezért a kötbér összege az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C.§ (2) bekezdéseinek megsértése tekintetében 5.225.109,- Ft. A kötbérfizetési kötelezettségre vonatkozóan a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.4 pontja az alábbiakat tartalmazza: „Ha a Műsorszolgáltató a Szerződésben vagy a Törvényben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, a 11.5 és 11.6 pontban meghatározott mértékű kötbért köteles az ORTT-nek megfizetni, az ORTT erről szóló igénybejelentésének vételét követő 7 napon belül.” Az eljárás során a Ket. 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136.§ (2) bekezdése alapján a határozat alapján közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136.§ (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. november 18.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
dr. Majtényi László elnök
9
