Az Országos Rádió és Televízió Testület
2438/2006. (XI. 8.) sz.
Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) B. B. L., a Ferencváros Szurkolók Szövetsége alelnökének a Magyar Televízió Rt. (1810 Budapest, Szabadság tér 17.) ellen benyújtott panasza alapján, a Panaszbizottság 23-3-1460/2006. sz. állásfoglalása ellen a Magyar Televízió Rt. jogorvoslati kérelmére meghozta az alábbi
határozatot: A Panaszbizottság 23-3-1460/2006. sz. állásfoglalását helyben hagyja, és a Magyar Televízió Rt. műsorszolgáltató jogorvoslati kérelmét elutasítja. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás B. B. L., a Ferencváros Szurkolók Szövetségének alelnöke 2006. augusztus 20-án panasszal fordult a Magyar Televízió Rt.-hez, amelyben az augusztus 19-i Híradó c. műsorszám Szolnok – Ferencváros labdarúgó-mérkőzésről szóló összeállítását kifogásolta. Véleménye szerint a műsorszolgáltató a tudósítással megsértette az Rttv. 4. § (1) és 23. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat. A műsor hivatkozott része ugyanis sem sokoldalú, tényszerű, tárgyilagos, sem pedig átfogó, elfogulatlan, hiteles és pontos nem volt. A tudósításban a Ferencváros szurkolóiról – bizonyítékok és hiteles információk nélkül – azt sugallták, hogy verekedtek, megrongálták a pályaudvart, több buszt és a lelátót, illetve károkat okoztak Szolnok felé, valamint Szolnok városában. Ily módon a Ferencváros szurkolótáborát alaptalanul vádolták cselekményekkel, amelyeket csak feltételezhettek, azonban a tudósítás egészét úgy állították be, mintha azok megtörténtek volna. Mindez alkalmas volt a nézők félrevezetésére, és a szurkolók lejáratására.
Fentiekre tekintettel arra kérte a műsorszolgáltatót, hogy a hivatkozott tudósítással megegyező körülmények között kövesse meg az FTC szurkolóit, és adjon lehetőséget álláspontjuk ismertetésére. A Ferencváros Szurkolók Szövetsége alelnökének levelére a Híradó főszerkesztője augusztus 22-én kelt válaszában arról tájékoztatta panaszost, hogy a kifogást megalapozatlannak tartják, így a szövetség kérésének nem áll módjukban eleget tenni. B. B. L. 2006. augusztus 24-én panasszal fordult az ORTT Panaszbizottságához, melyben ugyanazokat a kifogásokat emelte, mint a műsorszolgáltatónak megküldött levelében. Kiemelte továbbá, hogy a szolnoki MÁV, rendőrség, mentők stb. tájékoztatása szerint bebizonyosodott, hogy sem a mérkőzés körül, sem pedig a mérkőzésen semmilyen rongálás, atrocitás nem történt. Tekintettel arra, hogy a panasz elbírálására adminisztrációs hiba folytán nem került sor, így az alelnök 2006. szeptember 18-án megismételte kifogását. (az augusztus 24-i panasz faxon történő elküldését panaszos hitelt érdemlően igazolta a forgalmi napló másolatának megküldésével.) A Panaszbizottság 4. sz. eljáró tanácsa a műsorszolgáltató és a panaszos szabályszerű értesítése után 2006. szeptember 26-án tárgyalást tartott, a panasznak egyhangú döntéssel helyt adott, és az állásfoglalás közlésére kötelezte a műsorszolgáltatót az alábbi indokok alapján: „Sem a felvétel, sem egyéb adat nem támasztotta alá a riport sérelmezett azon állításait, mely szerint komolyabb verekedés nem volt – ezen megfogalmazás ugyanis a nézők számára azt sugallja, hogy kisebb verekedésre sor került – továbbá nem igazolódott be a pályaudvar, a külön buszok, valamint a lelátó károsodása sem. … …panaszolt a törvény hivatkozott rendelkezésében (Rttv. 4. § (1) bekezdés) foglaltakat megsértette, mivel a szóban forgó eseményről közölt riport a hivatkozott törvényi követelményeknek nem tesz eleget. … … az a körülmény, mely szerint korábban előfordult az, hogy a Ferencváros futball szurkolói verekedést kezdeményeztek, járműveket rongáltak meg stb. nem szolgálhat alapul arra, hogy egy későbbi konkrét ügyben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeit a műsorszolgáltató megszegje.” A műsorszolgáltató 2006. szeptember 29-én az eljáró tanács állásfoglalásával szemben jogorvoslati kérelemmel fordult az Országos Rádió és Televízió Testülethez. A jogorvoslati kérelemben a műsorszolgáltató az alábbiakat terjesztette elő: -
-
A felvételekből egyértelműen megállapítható, hogy a szurkolótábor „kemény magjának” tagjai a padokon és a buszokon ugráltak, belekötöttek a helyszínt biztosító rendőrökbe, hangoskodtak és a televíziónézők számára megütközést keltő magatartást tanúsítottak. A szurkolótábor egy részének viselkedése alapján levonható volt a riportban szereplő következtetés a várható károkat illetően, hiszen köztudomású, hogy a tárgyak rendeltetésellenes használata – pl. a padokon, busz ülésein történő ugrálás – maga után vonja károsodásukat. Ezek a tényeken alapuló következtetések a riport készítésekor megalapozottak és időszerűek voltak.
2
-
-
-
-
-
-
-
Panaszos csak állította, de nem támasztotta alá, hogy a szurkolók magatartásának semmilyen következménye nem maradt a helyszínen. A Panaszbizottság tehát tényként fogadta el a panaszos állításait, azonban a riport tényeken és az elmúlt évek közismert tapasztalatain alapuló megalapozott következtetését (ugrálás, randalírozás következtében valószínűleg kár keletkezett, aminek mértéke nem állapítható meg) érdemi mérlegelés nélkül elutasította. A Panaszbizottság azt sem vette figyelembe, hogy a mérkőzést közvetlenül követő riportban szereplő tájékoztatás – éppen az időszerűség követelménye miatt – nyilván részben más tartalmú tudósításra ad okot, mint a néhány nappal későbbi beszámolók. A riport készítésének időpontjában a károsodás bekövetkezte megalapozott és tényekkel alátámasztott következtetés volt. A valóságnak megfelelően zárult azzal a riport, hogy a ténylegesen keletkezett kár mértékét még nem lehet tudni. Az eljáró tanács szóbeli indokolása szerint a „még nem lehet tudni, keletkezett-e kár” kifejezést kellett volna használni, azonban a nézők számára a mérkőzés körülményeit is figyelembe véve ez nem jelentett volna különbséget a ténylegesen elhangzott mondathoz képest. Ez a nyelvtani értelmezési kérdés nem alapozhatja meg a körülményekhez viszonyítva súlyos jogkövetkezmény: a közzététel alkalmazását. A bejátszás tehát rövid, tényszerű tájékoztatást nyújtott a mérkőzés körülményeiről és a szurkolók magatartásáról, illetve annak várható következményeiről. A szegmens nem állította és nem is utalt arra, hogy az FTC összes drukkere a bemutatottak szerint így viselkedett volna, csupán a „kemény mag”. Fentiekre tekintettel panaszos nem tekinthető az ügyben érintettnek, hiszen panaszosra, illetve tagjaira nézve egy állítás sem jelent meg. A szövetség, mint társadalmi szervezet, az őt ért – vélt vagy valós – sérelmek orvoslása érdekében léphet fel, azonban általánosságban nem képviselheti a ferencvárosi szurkolókat, mivel ilyen jogi kategória nem is létezik. A műsorszolgáltató a valós tények közlésével eleget tett a tényszerű és tárgyilagos tájékoztatás követelményének. A bírói gyakorlat értelmében a sugalmazásnak egyébként sem lehet jogi következménye, mivel az gondolati tényező, vagyis kizárólag a szubjektumtól függ, hogy valamely közlés milyen gondolati folyamatokat indít el az adott személy esetében. Így jogi eszközökkel nem mérhető, nem is szankcionálható, el kell különíteni a tények közlésétől, következtetések levonásától. A panaszbizottság állásfoglalásában nem került megjelölésre a közzétenni rendelt közlemény, és ez a döntésből nem állapítható meg egyértelműen.
Fentiekre tekintettel a műsorszolgáltató a panasz elutasítását kérte a Testülettől, és rendelkezésre bocsátott egy videókazettát, amelyen a szolnoki sportpálya gondnoka nyilatkozik, és megmutatja a pályát övező kerítésben keletkezett károkat. A Testület megtekintette a kifogásolt műsorszámot és a műsorszolgáltató által rendelkezésre bocsátott felvételt. Álláspontja szerint a Panaszbizottság állásfoglalása megalapozott, és a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglalt előírást, mely szerint: „4. § (1) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.”
3
A Testület döntését az alábbi indokokkal támasztja alá: A szóban forgó tájékoztatás tárgyilagossága kapcsán a kulcskérdés az, hogy a műsorszámban bemutatott felvételek kellőképpen igazolták-e az elhangzottakat, vagyis azt, hogy a szurkolók kárt okoztak a buszokban, a pályaudvaron és a vasúti kocsikban. Az összeállítás során elhangzott, hogy: „Komolyabb verekedés nem volt, de a szurkolók látogatását a pályaudvar, több busz és a lelátó is megsínylette.” A riportban elmondottak valóságtartalmát azonban a panasszal érintett beszámoló képei önmagukban nem támasztották alá, sőt a műsorszolgáltató által utólag csatolt videókazettán található felvétel sem bizonyítja egyértelműen, hogy a pálya kerítésének tönkretételéért ki vonható felelősségre. A bejátszott képeken konkrétan nem látható olyan esemény, amely a szurkolókat az állítólagos rongálás közben mutatná, avagy a ténylegesen keletkezett károkat támasztaná alá. Ezzel ellentétben a műsorvezető szavaiból azt lehetett levonni, hogy a károkozás, rongálás ténye egyértelmű és tényként kezelendő, annak csupán a mértéke nem tisztázott az adott időpontban. Abból azonban, hogy a drukkerek a pályaudvar padjain ugráltak, illetve a buszokon is hangoskodtak, hevesebben viselkedtek, még nem vonható le az a következtetés, hogy kárt is okoztak azokban. A műsorvezető a riportot az alábbiakkal zárta: „A drukkerek pedig ahogy jöttek, úgy távoztak. Azt egyelőre nem tudni, mekkora kárt okoztak a buszokban, a pályaudvaron és a vasúti kocsikban.” A Testület álláspontja szerint tekintettel arra, hogy a műsorszám semmilyen más forrásra nem hivatkozott a károkozás kapcsán, így a műsorszolgáltató által megalapozott következtetésként beállított tájékoztatás valójában elfogult, a korábbi szurkolói rendbontások nyomán meglévő előítéletekre épülő összeállítás volt. Vagyis a műsorszolgáltató nem tett eleget az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak, és megsértette a tárgyilagos tájékoztatás követelményét. A Testület álláspontja szerint a műsorszolgáltató jogorvoslati kérelmének eljárási kifogása sem megalapozott, hiszen a ferencvárosi szurkolók magatartását is bemutató riport tekintetében a klub hivatalos szurkolói szövetsége érintettnek tekinthető. Erre vonatkozóan az Rttv. 49. § -a kimondja: „49. § (1) Ha a műsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésben egyoldalúan tájékoztat, különösen ha a vitatott kérdésben egyetlen álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad lehetőséget, vagy ha egyéb módon súlyosan megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a kifejezésre nem jutatott álláspont képviselője vagy a sérelmet szenvedett kifogásával a műsorszolgáltatóhoz fordulhat.”
4
A Testület gyakorlata szerint a „sérelmet szenvedett fél” fordulat nem biztosít bárki számára kifogásolási lehetőséget. Sérelmet szenvedettnek csupán az tekinthető, akinek tekintetében felmerülhet a közreadottakhoz kapcsolódóan, konkrétan megfogalmazható, egyedileg elszenvedett jogsérelem. A fent leírtakra tekintettel a Testület meghozta határozatát, amelyben a Panaszbizottság 23-31460/2006. sz. állásfoglalását helyben hagyta, és a műsorszolgáltató jogorvoslati kérelmét elutasította. E határozattal szemben az Rttv. 51. § (3) bekezdése alapján közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát kézhezvételétől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni. Budapest, 2006. november 8. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Kovács György s.k. elnök
5
