Az Országos Rádió és Televízió Testület 2631/2006. (XI. 29.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) G. M., a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület elnökének jogorvoslati kérelmére, a 23-31483/2006. sz. panaszügyben a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 51. § -ban megállapított jogkörében meghozta az alábbi h a t á r o z a t o t: a Testület a Panaszbizottság 23-3-1483/2006. számú állásfoglalását helyben hagyja, és a Műsorszolgáltató jogorvoslati kérelmét elutasítja. A Testület kötelezi a Magyar Televízió Zrt. műsorszolgáltatót, hogy A TV ügyvédje című műsorában – a jelen határozat kézhezvételét követően sugárzott első adás elején – értékelő magyarázat nélkül tegye közzé az alábbiakat: „Az Országos Rádió és Televízió Testület megállapította, hogy a Magyar Televízió m1-es csatornája A TV ügyvédje című műsorszám szeptember 18-án sugárzott adásában megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 4. § (1) bekezdésében előírt kiegyensúlyozott és tárgyilagos tájékoztatás kötelezettségét azzal, hogy az M0-s autópálya építéséről szóló műsorvezetői kommentár egyoldalú álláspontot közölt, továbbá a műsor az ügyre vonatkozó meghatározó tényeket nem tárta fel.” E határozat a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás G. M., a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület elnöke 2006. szeptember 19-én kelt panaszában a Magyar Televízió m1-es csatornáján szeptember 11-én és 18-án sugárzott A TV ügyvédje c. műsorszámot kifogásolta. Állítása szerint álláspontjuk sérelmes módon jutott kifejezésre az M0-s építésével foglalkozó összeállításban: a bevezető riport, és az azt követő beszélgetés során megalapozatlan, hamis mondatok hangzottak el az autópálya-építés akadályairól, miszerint a civil szervezetek megakasztják az M0-s építését, és ezzel 1,8 milliárd forintos kárt okoznak az államnak. G. M. szerint a Műsorszolgáltató, azon túl, hogy a kérdésben nem a tényeknek megfelelően tájékoztatta a televíziónézőket (az építkezés zajlik, ebből következően nem okoz plusz költségeket a leállás), a társadalomnak kárt okozó szervezetekként mutatta be a civil szerveződéseket, többek között az adásban név szerint is említett SZIKE Egyesületet. G. M. panaszát a szeptember 11-ei adás után eljutatta a Magyar Televíziónak (12-én a műsorvezetőnek, 13-án az MTV elnökének), majd a szeptember 18-i adást követően a Panaszbizottsághoz fordult, és panaszát október 17-én kiegészítette – az október 16-i adásra vonatkozó észrevételekkel. Előadta, hogy az októberi adásban Juszt László ismét foglalkozott az autópálya-építéssel, felolvasott a Fővárosi Bíróság építkezést leállító ítéletéből (a bíróság törvénysértés miatt megsemmisítette a szakasz környezetvédelmi
és építési engedélyét), de ezt követően ismét csak oda lyukadt ki, hogy a károkozás továbbra is fennáll. A Panaszbizottság október 24-én tárgyalta az ügyet; a panasznak 23-3-1483/2006. sz. állásfoglalásában helyt adott, az Rttv. 4 § (1) bekezdésében előírt kiegyensúlyozottság és tárgyilagosság követelményének sérelmét állapította meg. Az eljáró tanács álláspontja szerint a műsorvezető érzékelhetően egyoldalú álláspontot képviselt, és ez abban is megnyilvánult, ahogyan a különböző véleményeket ismertette. A műsorban nem derült fény a civil szervezetek álláspontjára (mit és miért védenek), a műsorvezető arra helyezte a hangsúlyt, hogy a szervezetek kárt okoznak, amit majd az adófizetőknek kell megtéríteni. A Panaszbizottság végül megjegyezte, hogy „A TV ügyvédje” jogi jellegű műsor látszatát kelti, ennek ellenére nem tárja fel világosan az objektív jogi helyzetet, ebből következő helytelen megállapításaival nem segíti elő a nézők jogi ismereteinek bővítését. A Magyar Televízió az állásfoglalással szemben október 31-én fellebbezett. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a Panaszbizottság eljárási hibát követett el, amikor az Rttv. 4. § (1) bekezdés alá tartozó panaszként kezelte az ügyet. Csak egyéb panaszként tárgyalhatta volna, hiszen a SZIKE Egyesület nem érintett az ügyben, álláspontját meg sem jelenítették a műsorban, nevük egyszer hangzott el egy tényállítással kapcsolatban. Az MTV képviselője előadta, hogy a műsorban 8-9 különböző vélemény is elhangzott, amiből az következik, hogy a műsor nem volt kiegyensúlyozatlan. A műsorvezető semmilyen álláspontot nem képviselt, provokatív kérdéseket tett fel vendégeinek, így biztosította, hogy a meghívottak (magánemberek, civil szervezetek, a Nemzeti Autópálya Zrt. és a minisztérium képviselői) kifejthessék véleményüket. Az MTV képviselője végül megemlítette, hogy az állásfoglalás a tárgyilagosság sérelmét is megállapította, azonban a Panaszbizottság ezt semmivel nem indokolta: az állásfoglalásból nem derül ki, hogy a műsor mely része nem felelt meg a valóságnak. Mivel a műsorvezető pusztán kérdéseket tett fel, amivel a tárgyilagosságot megsérteni nem lehet, csak a válaszok tartalmazhattak valótlanságot, e tekintetben azonban a műsorszolgáltatót nem terheli felelősség. A Testület először a panasz benyújtásának törvényi feltételeit – a határidők betartását és az érintettséget – vizsgálta. A panasz és kiegészítése három műsorszámot érint: a szeptember 11-ei adásban felvetett autópálya-ügyhöz később még kétszer – szeptember 18-án és október 16-án – tért vissza a műsorvezető. A csatolt iratok alapján a Testület megállapította, hogy a szeptember 11-én sugárzott műsor után a Panaszos a Műsorszolgáltatóhoz fordult (12-én a műsorvezetőnek, 13án az MTV elnökének küldte meg kifogását), azonban a Panaszbizottságnak csak a második adást követően küldte el panaszát, mely mindkét adásra vonatkozott. A Testület megállapította, hogy a szeptember 18-án elhangzott közlés tekintetében az Rttv. 49. §-ban szabályozott eljárási határidő nem sérült: a Panaszos a rendelkezésre álló 48 órán belül, a közlés elhangzásának másnapján fordult a Műsorszolgáltatóhoz, és az adást követően megfogalmazott kifogását egyidejűleg a Panaszbizottságnak is megküldte. A szeptember 11-i közlés vonatkozásában a panasz elkésett, ugyanis az Rttv. 49. § (3) bekezdése szerint: „A műsorszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított 48 órán belül dönt. A döntésről a kifogást tevőt haladéktalanul értesíteni kell. A kifogást tevő a döntés közlésétől számított 48 órán belül – a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett megjelenítéstől számított hat napon – belül a kifogásolt műsorszám és a műsorszolgáltató pontos megnevezésével írásban panaszt nyújthat be a
2
Panaszbizottsághoz”. Jogi relevanciája ebből adódóan csak a 18-i adást panaszoló beadványnak van, de tekintettel arra, hogy a sérelmezett ábrázolás mindkét adásban megjelent, a Panaszbizottság és a Testület is egészében, a kontextust szem előtt tartva vizsgálta az elhangzottakat. A Magyar Televízió jogorvoslati kérelme a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül érkezett. A Testület álláspontja szerint egyértelmű Panaszos érintettsége. A beszélgetést bevezető riport többször „az M0-s mielőbbi megépülését akadályozó … a beruházást kitartóan támadó szervezetekről” beszélt. Ennek elhangzását követően említette meg Juszt László a később panasszal élő egyesületet: „A riporthoz tartozik még egy mai hír, miszerint a Fővárosi Bíróság ismét elhalasztotta az M0-s körgyűrű M31-es főút és M3-s autópálya közötti szakasz építési engedélyezési eljárásának ügyében folyó közigazgatási per tárgyalását, mert ezúttal egy másik, a SZIKE nevű Környezet- és Természetvédelmi Egyesület kezdeményezett a Közlekedési Főfelügyelet ellen eljárást.”. Ezzel a kiegészítéssel a SZIKE Egyesület név szerint is az „ok nélkül akadékoskodó” civil szervezetek sorába került, véleményét azonban, amely konkrétan kapcsolódott a kifogásolt összeállítás témájához, nem mondhatta el. Hasonló álláspontot képviselő környezetvédő szervezetek képviselői megszólaltak a műsorban, de Panaszos véleménye szerint mondanivalójuk – a műsor kiegyensúlyozatlanságából következően – sérelmes módon jutott kifejezésre. Az MTV fellebbezésében foglaltakkal ellentétben a Testületnek az az álláspontja, hogy a Panaszbizottság helyesen minősítette a beadványt az Rttv. 4. § (1) bekezdése alá tartózó panasznak. A Testület megtekintette a panasszal érintett műsorszámokat. A TV ügyvédje c. műsor szeptember 11-én első összeállításában az M0-s autópálya építésével, a munkálatok késlekedésével foglalkozott. A beszélgetést 3 perces riport vezette be. A műsorvezető több érintettet hívott meg műsorbába (önkormányzatok, civil szervezetek, az illetékes minisztérium és a Nemzeti Autópálya Zrt. képviselőjét); vendégei közül mindenki megszólalhatott. Ennek ellenére érezhetően Juszt László – a beszélgetést bevezető riportban is sugallt – véleménye dominálta az összeállítást. E szerint a környezetvédő egyesületek, és érintett önkormányzatok tiltakozása leállítja az építkezést, milliárdos károkat okoz. Egy héttel később műsora elején Juszt László újból összefoglalta a korábbi adás – Panaszos számára sérelmes – végkövetkeztetését. Az Rttv. 4. § (1) bekezdése szerint: A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. A kiegyensúlyozottság követelménye kötelezi a műsorszolgáltatót arra, hogy az érintett kérdésben bemutassa a meghatározó, egymással ellentétes álláspontokat. A Műsorszolgáltató képviselője szerint a műsor ezt teljesítette, hiszen 8-10 érintett is megszólalt az adásban. A Testület álláspontja szerint a sokoldalúság érdekében nem elegendő több érintettet meghívni a műsorba, hanem a kialakuló beszélgetést a műsorvezetőnek moderálnia kell, kérdéseivel elősegíteni, hogy minden álláspont egyformán megjelenhessen. A vizsgált műsorszámban az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a meghívott, ellentétes érdekeket képviselő érintettekben megvolt az egyeztetés és kommunikálás készsége, az csupán a műsorvezetőből hiányzott. A Magyar Televízió fellebbezésében foglaltak szerint Juszt László provokatív kérdéseket tette fel, így biztosította az eltérő vélemények megjelenítését. A Testület ezzel szemben azt
3
tapasztalta, hogy a műsorvezető minden egyes kérdésében saját álláspontját hangoztatta, az érintettek megszólalásaira nem reagált, a meglévő véleménykülönbségeket nem bontotta ki, egyértelműen a zöld szervezeteket és önkormányzatokat tette felelőssé a munkálatok késlekedéséért: a „jogvédők = pereskedés = milliárdos kár” képletre egyszerűsítette le a felvetett témát. A Testület álláspontja szerint az egyoldalú, kiegyensúlyozatlan bemutatás jelentős szerepet játszott abban, hogy az ezt követő adásban – szeptember 18-án – Juszt László saját koncepcióját megerősítve hirdethette ki a nézői szavazás végeredményét: a többség az akadékoskodó civil szervezetekkel fizettetné meg az építkezés leállításából eredő költségeket. A szeptember 18-a adás elején a következő hangzott el: Az elmúlt adásban megint egyszer rosszul osztottam, de ez nem változtat azon, hogy a budapesti körgyűrű építését, pontosabban az építés csúszását eddig 1,8 milliárd adóforintunk bánja. Évszázadokig lehet vitatkozni azon, hogy hol menjen egy út nyomvonala, hogy pontosan hova épüljön egy híd. Nem vonom kétségbe, hogy mindig lesznek, akiknek így vagy úgy sérti az érdekét a végeredmény. Csakhogy, a többségi demokráciában, akik ilyen-olyan egyéni érdek okán egy építkezés, és itt most nem csak az M0-ra gondolok, befejezését késleltetik, azok a többségnek, mi több, saját maguknak is kárt okoznak. Akik évek óta politikai, vagy egyéb szándékból késleltetik az építkezést, megint csak nem csak erről beszélek, azok adójukban maguk is fizethetik ennek az árát. És akkor még azt nem is mondom, mert ember nincsen, aki ki tudná számolni, hogy mennyi és milyen kárt okoznak a városon átvonuló autók, kamionok tízezrei. És ott is laknak néhány százezren, ha nem két millióan. Szóval, a kis településeken élők érdekeit elismerve, könyörgöm, gondoljunk néha a kétmilliós főváros érdekeire is. Lehet, hogy most sokan hangosan nem adnak nekem igazat, de ha magukba néznek … talán. A fenti idézet alapján elmondható, hogy a szeptember 18-ai adásban is egyoldalú álláspontot jelenített meg a műsorvezető – saját álláspontját, amelynek lényege, hogy a néhány(ezer) embert képviselő szervezetek tiltakozása jelentős anyagi kárt okoz a Többségnek. A tárgyilagos tájékoztatás az objektív tényfeltárás kötelezettségét jelenti. A Testület álláspontja szerint a műsorvezető nem jelölte meg tárgyilagosan a civil szervezetek véleményét, és lehetőséget sem adott arra, hogy az érintettek – az egymás közti vitában – maguk fejtsék ki álláspontjukat. Helytálló a Panaszbizottság indokolása, miszerint a műsorból nem derült ki, mit és miért védenek a civil szerveződések, a nézőkben annyi rögzült, hogy a szervezetek akadályozzák az építkezést, és így kár keletkezik. A műsorvezető nem oldotta fel azt az ellentmondást sem, ami az összeállítást bevezető riport utolsó mondata, és saját tendenciózus állítása között keletkezett. A riport utolsó mondata ugyanis így hangzik: „Halasztó hatálya azonban egyik pernek sincs, a híd épül, és az ígéretek szerint két éven belül kész is lesz”. A műsorban nemcsak a zöld szervezetek, önkormányzatok…álláspontjára nem derült fény, de arra sem, hogy valóban áll-e az építkezés. Összefoglalva elmondható, hogy a szeptember 11-ei adás, és az azt követő két megszólalás (szeptember 18. és október 16.) rosszhiszemű, sokszor ok nélkül akadékoskodó, a többség érdekeit sértő szervezetekként tüntette fel mindazokat az érintetteket, akik kifogást fogalmaztak meg a szóban forgó építkezés jelenlegi terveivel szemben. Mindezt anélkül, hogy tárgyilagosan megjelölte volna a tiltakozók álláspontját. A műsorvezető ezzel a magatartással a civil szervezetek negatív megítélését „segítette elő”, hátrányos helyzetbe hozta a jogvédő szervezeteket, köztük a név szerint is említett Panaszost.
4
A Testület álláspontja szerint az autópálya-ügy bemutatása során sérült a kiegyensúlyozottság és a tárgyilagosság követelménye. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 51. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2006. november 29.
az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György s.k. elnök
5
