2006. (XI. 01.) sz. jegyzői intézkedés

BUDAPEST, XVIII. KERÜLET PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRE ÖNKORMÁNYZAT

JEGYZŐJE : 296-1310

1184 Budapest, Üllői út 400.

Fax: 296-1311

3/2006. (XI. 01.) sz. jegyzői intézkedés Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának egységes közszolgálati szabályzatáról TARTALOMJEGYZÉK I. MUNKÁLTATÓI JOGOK ÁTRUHÁZÁSÁNAK SZABÁLYAI

...................3 ...................3 1. § ...................3 2. § ...................3 3. § ...................4 II. ...................4 PÁLYÁZATI ELJÁRÁS SZABÁLYAI ...................4 4. § ...................4 5. § ...................5 6. § ...................5 7. § ...................6 III. ...................6 KÖZSZOLGÁLATI ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT ...................6 Általános rendelkezések 8. §.............6 Részletes szabályok 9. §.............6 Személyi iratok kezelésének adatvédelmi követelményei, a személyi anyag kezelésével kapcsolatos szabályok ...................7 Személyi irat 10. §...........7 Személyi anyag 11. §...........7 Vagyonnyilatkozat tételével, átadásával kapcsolatos adatvédelmi szabályok 12. § ...........8 Közszolgálati alapnyilvántartás Adatlapja vezetésének adatvédelmi szabályai ...................9 13. § ...................9 14. § ...................9 15. § ...................9 A Ktv. 63. § (1) és a 64. § (2) bekezdésében foglalt betekintési jog gyakorlásának .................10 szabályai 16. § .................10 17. § .................10 A közszolgálati nyilvántartásban és a személyi iratokban szereplő személyes adatokat kezelők személyes felelőssége 18. §.........11 Közszolgálati nyilvántartást kezelő, személyes adatot tartalmazó számítógépes információs rendszer adatvédelmi és adatbiztonsági szabályai .............19. § Fizikai, üzemeltetési és technikai biztonsági követelmények 20. §.........12 IV. .................13 Vagyonnyilatkozatokra vonatkozó szabályok 21. §.........13 V. .................14 A MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK .................14 A munkarend 22. §.........14 Munkából való távolmaradás 23. §.........14

12

A rendkívüli munkavégzés szabályai VI. TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS VII. SZABADSÁG VIII. A MUNKA DÍJAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A díjazásra vonatkozó általános szabályok Idegennyelv-tudási pótlék Gépjármű-vezetési pótlék Külön juttatás Céljuttatás IX. MUNKAKÖR ÁTADÁS-ÁTVÉTEL SZABÁLYAI

24. §.........14 .................15 25. §.........15 .................16 26. §.........16 .................17 .................17 27. §.........17 28. §.........18 29. §.........18 30. §.........18 31. §.........19 .................19 .................19 32. § .................19 33. § .................20 34. § .................20 35. § .................20 X. .................21 ELISMERÉSEK SZABÁLYAI .................21 Általános szabályok .................21 36. § .................21 37. § .................21 Köztisztviselői munka elismerése 38. §.........21 Kiváló Köztisztviselői cím 39. §.........21 XI. .................22 A JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK .................22 A juttatások mértékét a Szabályzat 3. számú melléklet tartalmazza 40. §.........22 Helyi utazási kedvezmények 41. §.........22 Lakhatási támogatások 42. §.........23 Államilag támogatott lakásépítési és lakásvásárlási hitel .................23 Bérleti hozzájárulás 43. §.........24 Munkáltatói kölcsön .................25 (lakásépítési, lakásvásárlási, felújítási és bővítési költségekhez történő munkáltatói kölcsön támogatások)...... 25 44. § .................25 45. § .................26 46. § .................26 47. § .................26 48. § .................26 49. § .................27 Üdülési hozzájárulás 50. §.........27 Tanulmányi, képzési, továbbképzési támogatás 51. §.........29 Iskolarendszerű képzések támogatása 52. §.........30 Képzési, továbbképzési támogatások 53. §.........31 Szociális támogatások 54. §.........32 Temetési segély 55. §.........33 Illetményelőleg 56. §.........33 A köztisztviselőket megillető jóléti juttatások 57.§..........34 Kulturális juttatások 58. §.........35 Egészségügyi juttatások 59. §.........35 Saját gépjármű hivatalos célra történő használatáért járó költségtérítés 60. §.........35 Nyugállományú köztisztviselők pénzbeli és természetbeni támogatása 61. §.........36 XII. .................38 A HELYETTESÍTÉSI DÍJRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 62. §.........38

XIII. .................38 RUHÁZATI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS SZABÁLYAI 63. §.........38 Közterület-felügyelőkre vonatkozó szabályok 64. §.........39 XIV. .................39 Jubileumi jutalom 65. §.........39 XV. .................40 Étkezési hozzájárulás 66. §.........40 XVI. fejezet .................41 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 67. §.........41 1. számú melléklet .................42 RENDKÍVÜLI MUNKAVÉGZÉS ELRENDELÉSE .................42 2. sz. melléklet .................43 MEGÁLLAPODÁS TÖBBLETFELADAT ELLÁTÁSÁRA .................43 3. számú melléklet .................44 A Közszolgálati Szabályzatban szereplő és a költségvetési rendeletben elfogadott juttatások mértéke 2005. évben .................44 4. számú melléklet .................45 Az üdülési csekk felhasználásának feltételei .................45

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 106. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egységes közszolgálati szabályzatot az alábbiak szerint adom ki: I. MUNKÁLTATÓI JOGOK ÁTRUHÁZÁSÁNAK SZABÁLYAI 1. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 36. § (2) bek. b) pontjában biztosított jogkörömben eljárva - figyelemmel a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 6. §-ának (1) bek-nek és 11/A. §ának (5) bek- ben foglaltakra is - a Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) a munkáltatói jogok gyakorlása a következők szerint történik: (1) Köztisztviselői, ügykezelői és fizikai alkalmazottai tekintetében a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat. (2) A jegyző gyakorolja a 2. §-ban felsorolt munkáltatói jogokat valamennyi a Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselővel, ügykezelővel és fizikai alkalmazottal szemben – ideértve a kinevezési és felmentési jogosok kivételével – az aljegyzőt is. A vezetői kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, kinevezéshez, felmentéshez, vezetői megbízás visszavonásához a Polgármester egyetértése szükséges. (3) A jegyző és az önkormányzati főtanácsadó tekintetében a polgármester gyakorolja munkáltatói jogokat. 2. § (1) A jegyző által saját hatáskörében gyakorolt munkáltatói jogok:

a) a közszolgálati jogviszony létesítése, megszűntetése, b) az alapilletmény legfeljebb 30%-kal történő megemelése, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben történő megállapítása, c) a köztisztviselő beleegyezésével tartalékállományba helyezése, d) a köztisztviselő átirányítása más szervezeti egységhez, e) a köztisztviselő kirendelése más közigazgatási szervhez, f) szakmai címadományozás, -visszavonás, g) minősítés jóváhagyása, h) aljegyző és irodavezetők teljesítménykövetelményeinek meghatározása, i) aljegyző és irodavezetők minősítése és teljesítményértékelése, j) jutalom, céljutalom megállapítása, k) helyettesítési díjak kifizetésének engedélyezése, l) a külföldi kiküldetések, tanulmányutak engedélyezése, m) szabadságolási ütemtervek jóváhagyása, n) köztisztviselők vagyonnyilatkozatainak összevetése, o) fizetés nélküli szabadság engedélyezése, p) munkaidő kedvezmények engedélyezése, q) rendkívüli munkavégzés elrendelése, és az ehhez kapcsolódó a szabadidő megváltásának engedélyezése, r) továbbtanulás, továbbképzés engedélyezése, tanulmányi szerződés megkötése, 3. § (1) A jegyző az alábbi munkáltatói jogok gyakorlását ruházza át az irodavezetőkre: a) a köztisztviselők munkaköri feladatainak meghatározása, munkaköri leírás elkészítése, b) szabadságolási éves ütemterv elkészítése, c) az évi rendes szabadság igénybevételének engedélyezése, d) távollévő köztisztviselő helyettesítésének meghatározása, e) minősítések elkészítése, f) teljesítménykövetelmények megállapítása, teljesítményértékelés (2) A jegyző által gyakorolt munkáltatói jogköröket a jegyző 30 napon túli szabadsága esetén az aljegyző gyakorolja. II. PÁLYÁZATI ELJÁRÁS SZABÁLYAI 4. § (1) A hivatal üres köztisztviselői álláshelyeire a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázatot írhat ki. Eredménytelen pályázati eljárás esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója 30 napon belül újabb pályázatot írhat ki. (2) A pályázat kiírása kötelező a jegyzői, aljegyzői munkakör megüresedése esetén a jogviszony megszűnését követő 30 napon belül. Eredménytelenség esetén 30 napon belül újabb pályázatot kell kiírni. (3) A munkáltatói jogkör gyakorlója betöltött állásra is kiírhat pályázatot feltéve, ha az legkésőbb a pályázat elbírálásának napjától betölthető. Ebben az esetben az állást

betöltő köztisztviselőt a pályázat kiírását megelőzően a Jegyző 30 nappal korábban írásban tájékoztatja a pályáztatásról. (4) A pályázati eljárásokkal kapcsolatos előkészítő feladatokat a személyügyi referens látja el. (5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) az önkormányzat megnevezését, b) a betöltendő munkakör, vezetői megbízás vagy kinevezés esetén a vezetett szervezeti egység megnevezését, c) az ellátandó feladatok ismertetését, d) a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt, e) az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást, f) a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét, g) a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatást, h) a képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat lefolytatására vonatkozó szabályokat, i) az állás betöltésének időpontját, j) a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását. (6) A munkáltatói jogkör gyakorlója képesség-, illetve alkalmassági vizsgálatot csak abban az esetben írhat elő a pályázati eljárásban való részvétel feltételeként, ha az a közszolgálati jogviszony létesítése és a vezetői megbízás adása szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat, és ha ezt a pályázati felhívás tartalmazta. (7) A pályázati felhívást a Belügyminisztérium hivatalos értesítőjében közzé kell tenni, de emellett egyéb közzétételi forma is alkalmazható. A pályázat benyújtására meghatározott idő nem lehet rövidebb, mint a hivatalos értesítőben történő megjelenéstől számított 15 napnál. 5. § (1) A pályázatok előzetes értékelését előkészítő bizottság végzi. A bizottság összetételéről a vezetői értekezlet dönt. (2) Az előkészítő bizottság a pályázat benyújtásának tényéről, illetve a benyújtott pályázat tartalmáról csak a pályázó előzetes írásbeli beleegyezésével közölhet adatokat. A pályázat elbírálásában résztvevőkön és a Ktv. 63. § (1) bek-ben meghatározott betekintésre jogosultakon kívüli harmadik személlyel adatot nem közölhet. (3) Az előkészítő bizottság több, a pályázati kiírásnak megfelelő pályázat esetében a pályázók között rangsort állít fel. A pályázatokról a munkáltatói jogkör gyakorlója - a polgármester egyetértésével - a pályázati határidő lejártát követő 30 napon belül dönt. 6. § (1) Jegyzői, aljegyzői állás betöltésére kiírt pályázatról a Képviselő-testület - a pályázati bizottság javaslatát is meghallgatva - legkésőbb a pályázat lezárását követő legközelebbi ülésén dönt.

(2) A pályázó írásbeli kérelmére a pályázattal kapcsolatos egészségügyi és pszichikai vizsgálatának eredményéről a munkáltatói jogkör gyakorlója 15 napon belül tájékoztatást ad. (3) Kinevezést és vezetői megbízást adni csak annak a pályázónak lehet, aki a pályázati feltételeknek megfelelt. 7. § (1) A pályázókat a pályázat eredményéről a személyügyi referens a pályázat elbírálásától számított legkésőbb 8 napon belül írásban tájékoztatja. Az eredménytelenül pályázóknak ezzel egyidejűleg visszaküldi a teljes pályázati anyagukat. III. KÖZSZOLGÁLATI ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT Általános rendelkezések 8. § (1) Ezen Adatvédelmi Szabályok a Budapest, XVIII. kerület PestszentlőrincPestszentimre Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának közszolgálati nyilvántartásával összefüggő legfontosabb adatvédelmi, informatikai biztonsági szabályokat tartalmazzák, különös tekintettel az adatkezeléssel, az adattovábbítással és a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos védelmi követelményekre. (2) Ezen Adatvédelmi Szabályzat: a) az 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 80. § (1) bek. b)-c) pontja (a közszolgálati nyilvántartásról, közszolgálati jogviszonnyal összefüggő személyi iratokról), b) az 1992. évi LXIII. törvény (személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról), c) az 1993. évi XLVI. törvény (a statisztikáról szóló), d) a 233/2001. (XII. 10.) Kormány rendelet, (a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelésre és közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályokról), valamint a e) a 7/2002. (III. 12.) BM. rendelet (Vhr.) (közszolgálati nyilvántartás egyes kérdéseiről) felhatalmazása és figyelembevétele alapján készült. Részletes szabályok 9. § Jelen Szabályzat rendelkezik: a) a személyi iratok kezelésének adatvédelmi követelményeiről, a személyi anyag kezelésével kapcsolatos szabályokról, b) a vagyonnyilatkozat tételével, átadásával kapcsolatos adatvédelmi szabályokról, c) a közszolgálati alapnyilvántartás Adatlapja vezetésének adatvédelmi szabályairól,

d) a Ktv. 63. § (1) és 64. § (2) bekezdésében foglalt betekintési jog gyakorlásának szabályairól, e) a közszolgálati nyilvántartásban és a személyi iratokban szereplő személyes adatokat kezelők személyes felelősségéről, f) a közszolgálati nyilvántartást kezelő, személyes adatot tartalmazó számítógépes információs rendszer adatvédelmi és adatbiztonsági szabályairól. Személyi iratok kezelésének adatvédelmi követelményei, a személyi anyag kezelésével kapcsolatos szabályok Személyi irat 10. § (1) Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közszolgálati jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a köztisztviselő személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. (2) A személyi iratok köre: a) a személyi anyag (Ktv. 64. § (1) bek. iratai, a továbbiakban: személyzeti irat), b) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, c) a köztisztviselőnek a közszolgálati jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás), d) a köztisztviselő saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. (3) Az illetményszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága végzi, ezért az illetményszámfejtéshez nélkülözhetetlen adatokat tartalmazó iratokat, valamint a (2) bek. c) és d) pontja szerinti iratokat a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága is kezelheti. (4) A közszolgálati jogviszony létrehozásának elmaradása esetén az ezzel kapcsolatos döntést követő 8 napon belül vissza kell adni a közszolgálati jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte. (5) A személyi iratokat külön számtartományon belül gyűjtőszámon vagy ezzel egyenértékű módon kell iktatni. (6) Személyi iratra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja a) közokirat, vagy a köztisztviselő írásbeli nyilatkozata, b) a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, c) bíróság vagy más hatóság döntése, d) jogszabályi rendelkezés. Személyi anyag 11. § (1) A közszolgálati jogviszony létesítésekor a személyügyi referens összeállítja, és kezeli a köztisztviselő személyi anyagát. (2) A személyi anyagban tárolásra kerül:

a) 5 évnél nem régebbi fénykép b) közszolgálati alapnyilvántartás adatlapja c) önéletrajz d) erkölcsi bizonyítvány e) orvosi alkalmassági igazolás f) összeférhetetlenségi nyilatkozat g) esküokmány h) végzettséget igazoló okiratok másolata i) köztisztviselői pálya során megszerzett vizsgabizonyítványok másolata j) előző munkaviszony-igazolások másolata k) kinevezés és annak módosítása l) vezetői megbízás és annak visszavonása m) címadományozás n) besorolás, illetve visszatartása o) fizetés nélküli szabadságról szóló határozat p) áthelyezéssel kapcsolatos iratok q) teljesítménykövetelmény r) teljesítményértékelés s) minősítés t) közszolgálati jogviszony megszűntetésével kapcsolatos iratok u) a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat v) közszolgálati igazolás másolata (3) A személyi anyagot az e célra kialakított dossziékban, zárt iratszekrényben kell tárolni. (4) A személyi anyagot tartalomjegyzékkel kell ellátni, feltüntetve a keletkezett iratok keltét, tárgyát, iktatószámát. (5) A személyi anyagot betekintési lappal kell ellátni, mely tartalmazza a betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabályi alapját és időpontját. (6) A személyügyi referens köteles a munkáltatói intézkedésekről szóló dokumentumok 1 példányát a személyi anyagba elhelyezni. (7) A köztisztviselő személyi adatainak változásáról köteles 8 napon belül írásban tájékoztatni a személyügyi referenst, aki a változásokat regisztrálja. (8) A köztisztviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. (9) Közszolgálati jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot a személyügyi referens lezárja és a személyi anyagot irattározásra átadja a központi irattárnak. Vagyonnyilatkozat tételével, átadásával kapcsolatos adatvédelmi szabályok 12. § (1) A köztisztviselői és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos érdemi ügyintézés és a vagyonnyilatkozatok kezelése a személyügyi referens feladata. (2) A Ktv. 22/A. § (6) bek. szabályozza a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratkezelést, mely szerint: A Hivatal valamennyi nyilatkozattételre köteles köztisztviselőjének vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratát az egyéb iratoktól elkülönítetten és együttesesen kell a Hivatalon belül kezelni.

(3) A vagyonnyilatkozatok kezelése, és az azokkal kapcsolatos adatvédelmi követelmények érvényesítése tekintetében a Ktv. 22/A-22/B. §-ai, továbbá a vagyonnyilatkozat tételéről, átadásáról, kezeléséről, az abban foglalt adatok védelméről, valamint a Belügyminisztérium Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatala szervezetéről, működéséről és az ellenőrzési eljárás lefolytatásáról szóló 114/2001. (VI. 29.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak. Közszolgálati alapnyilvántartás Adatlapja vezetésének adatvédelmi szabályai 13. § (1) A közszolgálati alapnyilvántartást a személyügyi referens a Ktv. 3. sz. mellékletében meghatározott adattartalommal folyamatosan köteles vezetni. Az adatlap személyzeti irat, amely a személyi anyag része és az erre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni. (2) Az adatlap vezetését a személyügyi referens a WINTISZT számítógépes programmal végzi, és köteles az adatállomány mentéséről és tárolásáról folyamatosan gondoskodni. (3) Papíralapú adatlapot csak a) a köztisztviselő és ügykezelő felvételekor, b) áthelyezésekor vagy c) közszolgálati jogviszonyának megszűnésekor kell kinyomtatni. Az érintett köztisztviselő, illetve ügykezelő aláírásával igazolja, hogy a felvett adatok a valóságnak megfelelnek. 14. § (1) A betekintési jog gyakorlójának külön kérelmére is ki kell nyomtatni azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed. (2) A kinyomtatott adatlapokat személyi iratként kell kezelni. (3) A Hivatal, a köztisztviselő, valamint az ügykezelő neve és besorolása nyilvános adatnak minősül. Ezen adatokon túl a köztisztviselő nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható, személyi anyagát – a végleges áthelyezés esetét kivéve – kiadni nem lehet. 15. § (1) A Hivatal évente a 233/2001.(XII. 10.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott adattartalommal szeptember 1-jei állapotnak megfelelően szeptember 15-ig köteles bejelentkezni a KÖZIGTAD-ba. Az adatszolgáltatás határidőben történő elkészítéséért a személyügyi referens a felelős. (2) A Hivatal közszolgálati alapnyilvántartásának alapadatairól (Ktv. 4. sz. melléklete szerinti) és azok változásairól minden évben szeptember 15-étől október 31-ig a jegyző adatszolgáltatást köteles teljesíteni a szeptember 1-jei állapotnak megfelelően a KÖZIGTAD részére. Az adatszolgáltatás elkészítéséért a személyügyi referens a felelős. (3) Amennyiben a Hivatal adataiban változás történik – a változást követő 30 napon belül – a jegyző köteles arról tájékoztatni a Miniszterelnöki Hivatalt. A változásjelentés elkészítéséért a személyügyi referens felelős.

(4) A köztisztviselők tartalékállományba helyezésével és az üres állások, valamint a pályázati felhívások nyilvános közzétételével összefüggő feladatok szakmai, technikai szabályait és teljesítési határidőit a 7/2002.(III.12.) BM rendelet 4. sz. mellékletét képező szabályzat tartalmazza. E feladatok előkészítéséért a személyügyi referens, végrehajtásáért a jegyző a felelős. A Ktv. 63. § (1) és a 64. § (2) bekezdésében foglalt betekintési jog gyakorlásának szabályai 16. § (1) A közszolgálati alapnyilvántartásba jogosult betekinteni, illetve a központi közszolgálati nyilvántartáson túlmenően abból adatokat átvenni: a) saját adataiba a köztisztviselő és ügykezelő, b) a köztisztviselő és ügykezelő felettese, c) a minősítést végző vezető, d) a törvényességi ellenőrzést végző, e) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, f) munkaügyi per kapcsán a bíróság, g) feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult bűntető eljárásban a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság, h) ügyészi törvényességi feladatkörében eljárva az ügyész, i) a személyes adatok kezelésével összefüggésben az adatvédelmi biztos, j) a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, a Ktv. 3. sz. mellékletének I/A., I/B., II., IV., V., VII., VIII. és X. pontokban foglalt adatkörökből a köztisztviselő illetményének számfejtése, illetve annak ellenőrzése céljából, k) a központi közszolgálati nyilvántartás vezetésével összefüggésben a Miniszterelnöki Hivatal Közszolgálati Főosztálya és a Fővárosi Közigazgatási Hivatal köztisztviselője feladatkörében. (2) A KÖZTAD-ba jogosult betekinteni: a) saját adataiba a köztisztviselő és ügykezelő, b) a kormányzati döntések megalapozásához szükséges körben a miniszter, c) illetékességi területének adatai körében a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője. (3) A KÖZIGTAD-ban kezelt adatokba való betekintési jog gyakorlását a köztisztviselő a személyügyi referensnél írásban kezdeményezheti. 17. § (1) A Kormányrendeletben meghatározott módon a központi közszolgálati nyilvántartásból – személyi azonosításra alkalmas adatokat nem tartalmazó – adatszolgáltatás végezhető. (2) A köztisztviselő jogosult a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelő köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni.

A közszolgálati nyilvántartásban és a személyi iratokban szereplő személyes adatokat kezelők személyes felelőssége 18. § (1) A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért a) a Hivatal jegyzője, b) az érintett köztisztviselő felettese, az irodavezető, c) a minősítést, illetve a teljesítményértékelést végző irodavezető, d) a személyügyi referens és a személyügyi ügyintézők, e) a köztisztviselő saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. (2) A jegyző felelős: a) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az e szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények teljesítésének ellenőrzéséért, b) a közszolgálati adatkezelés jogszerűségéért, c) a személyes adatok védelméért, d) az évenként egyszeri adatszolgáltatásért a KÖZIGTAD részére, e) a tartalékállományba helyezett köztisztviselők adatairól, az üres álláshelyekről és azok betöltéséről folyamatos adatszolgáltatás végzéséért a Fővárosi Közigazgatási Hivatal részére. (3) A jegyző köteles gondoskodni: a) a közszolgálati adatvédelmi szabályzat kiadásáról, b) az ellenőrzés módszereinek és rendszerének kialakításáról és működtetéséről, c) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatok védelmével kapcsolatos követelmények hivatalon belüli közzétételéről. (4) A köztisztviselő felettese jogosult a beosztottja közszolgálati alapnyilvántartásába és személyi anyagába betekinteni, és ennek tényét, jogalapját köteles dokumentálni. (5) A köztisztviselő kérelmére minősítésekor harmadik személyként bevont helyi érdekképviselet képviselője kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos minősítéshez szükséges adatokat ismerheti meg. Erről a minősítést végző irodavezető köteles gondoskodni. (6) A személyügyi referens köteles: a) a megváltozott adatot a megfelelő személyi, illetve személyzeti iratra az adat keletkezéséről, illetőleg változásától számított 3 munkanapon belül rávezetni, b) a köztisztviselő kérelmére az általa szolgáltatott és igazolt adatait helyesbíteni, kijavítani 3 munkanapon belül, c) amennyiben a köztisztviselő a nem általa szolgáltatott adatai kijavítását, helyesbítését kéri a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján haladéktalanul eljárni. (7) A közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szerv által történt megváltoztatása alapján lehet kérni.

(8) A személyügyi referens felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy az általa kezelt – a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő – személyi iratra csak olyan adat és megállapítás kerüljön, amely: a) közokirat vagy a köztisztviselő írásbeli nyilatkozata, b) a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, c) bíróság vagy más hatóság döntése, d) jogszabályi rendelkezés adatforráson alapul. (9) A köztisztviselő felelős hogy az általa a közigazgatási szerv részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. Közszolgálati nyilvántartást kezelő, személyes adatot tartalmazó számítógépes információs rendszer adatvédelmi és adatbiztonsági szabályai 19. § (1) A közszolgálati nyilvántartást a személyügyi referens és a személyügyi ügyintézők a WINTISZT programmal végzik, akik kötelesek biztosítani, hogy az adatállományt adatbevitelkor, illetve – továbbításkor illetéktelenek ne ismerhessék meg, ne másolhassák le, ne változtathassák meg tartalmukat, ne törölhessék, ne hajthassanak végre adatbevitelt. (2) A WINTISZT program 3 munkahelyes hálózaton fut. Az Informatikai Csoport vezetője felelősségi körébe tartozik, hogy a program az adatvédelmi szempontoknak megfelelően – védetten, illetéktelenek számára nem hozzáférhetően kerüljön a hálózaton tárolásra (Nowell-jogosultság). (3) A WINTISZT programhoz a személyügyi referensnek és a személyügyi ügyintézőknek kizárólagos hozzáférési jogosultsága van. A programba való belépési jelszót kizárólag ők jogosultak megismerni és használni. A hozzáférés jelszavát az üzemeltető személyének megváltozásakor meg kell változtatni, jelszót ismételten nem lehet kiadni. Az Informatikai Csoportnyilvántartást vezet a jogosultságokról. (4) A programba adatot bevinni, törölni, továbbítani csak a személyügyi munkatársak jogosultak. A hozzáférési jogosultság betartása kötelező. Az Informatikai Csoport a hozzáférési jogosultságról nyilvántartást vezet. (5) Kötelesek az adatkezelésre használt távadat-átviteli vonalon illetéktelen hozzáférést megakadályozni. (6) A személyügyi munkatársak nyilvántartást vezetnek az adatkezelésből történő adattovábbításról. Fizikai, üzemeltetési és technikai biztonsági követelmények 20. § (1) A személyügyi iroda nyílászáróit ráccsal kell ellátni. A szoba kulcsát csak a személyügyi referens és munkatársai jogosultak a portáról felvenni. Munkaidő leteltekor a szoba kulcsát a portának le kell adni, a takarítást csak a gondnokság vezetője által név szerint megjelölt személy végezheti.

(2) A munkaszobákban a számítógépeket úgy kell elhelyezni, hogy illetéktelenek adatokat ne olvashassanak le a képernyőről. Amennyiben ez nem megoldható, a számítógép használója köteles az adatállományt tartalmazó programból kilépni. (3) A Jegyző és a Jegyzői Kabinet vezetője jogosultak az adathordozók tárolását, felhasználását és a hozzáférést rendszeresen ellenőrizni. (4) Az Informatikai Csoport nyilvántartást vezet az adathordozókról, azok mozgásáról, tartalmáról és felhasználásukról. (5) A számítástechnikai eszközök biztonsági megoldásainak dokumentációjához csak az Informatikai Csoport és a személyügyi munkatársak férhetnek hozzá. (6) A számítógépes nyilvántartásról a személyügyi munkatársak a hálózatra naponta mentést végeznek. A bevitt új adatok mentése szükség szerinti időközönként flopyra történik. (7) A személyügyi iroda számítógépeit szünetmentesítő tápegységgel kell felszerelni. Erről az Informatikai Csoport köteles gondoskodni. (8) Az Informatikai Csoport munkatársai ellenőrzik az on-line adatmozgás kezdeményezésének jogosultságát. (9) A személyügyi munkatársak, illetve az Informatikai Csoport gondoskodik arról, hogy programfejlesztés vagy karbantartás, javítás, illetve próba céljára külső személy a valódi adatokat ne ismerje meg. (10) A jegyző felelős azért, hogy a Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat tartalmát érintő jogszabályi változások esetén az adatvédelmi szabályzat kiegészítésre vagy szükség esetén módosításra kerüljön. IV. Vagyonnyilatkozatokra vonatkozó szabályok 21. §

(1) A Ktv. 22/A. § (8) bekezdésében és a hivatali SZMSZ mellékletében meghatározott munkakörökben a köztisztviselőnek 2 évente – március 31. napjáig – vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége van. A kötelezettség kiterjed a köztisztviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársára, gyermek(ek)re is. (2) Amennyiben a köztisztviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja vagy a valóságnak meg nem felelő lényeges adatot, tényt közöl, vagy a vagyonnyilatkozatát vagy a személyes adat kezelésére vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja, közszolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal a törvény erejénél fogva meg kell szűntetni. (3) A vagyonnyilatkozati nyomtatványok beszerzéséről, a köztisztviselők részére történő átadásáról a személyügyi referens gondoskodik. (4) A személyügyi referens küldi meg a vagyonnyilatkozatok vagyoni részeit a Miniszterelnöki Hivatal Vagyonnyilatkozat-Nyilvántartó és Ellenőrzési Iroda részére, továbbá kezelik és tárolják a Hivatalban maradó példányokat és személyi részeket, a kapcsolódó iratokat.

(5) A köztisztviselők vagyonnyilatkozatainak 2 évenkénti összevetését a jegyző végzi a köztisztviselő jelenlétében, melyről jegyzőkönyvet vesznek fel, és rögzítik a betekintést. A jegyző és az önkormányzati főtanácsadó vagyonnyilatkozatát a polgármester jogosult összevetni. (6) Amennyiben a köztisztviselő vagyongyarapodására a jegyző által ismert törvényes forrásból származó jövedelme nem ad magyarázatot, a vagyonnyilatkozat összevetésének napjától számított 15 napon belül a jegyző ellenőrzési eljárást kezdeményez a - Miniszterelnöki Hivatal Vagyonnyilatkozat-Nyilvántartó és Ellenőrzési Irodánál (7) Közszolgálati jogviszony megszűnése vagy más – vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel nem járó - munkakörbe kerülése esetén a köztisztviselő részére át kell adni a Hivatalban és a Miniszterelnöki Hivatal Vagyonnyilatkozat-Nyilvántartó és Ellenőrzési Irodánál tárolt vagyonnyilatkozatait. (8) Ha a köztisztviselő arról nyilatkozik, hogy a közös háztartásban élés megszűnt valamely hozzátartozójával, vissza kell adni részére hozzátartozója vagyonnyilatkozatának Hivatalban tárolt személyi részét és a Miniszterelnöki Hivatal Vagyonnyilatkozat-Nyilvántartó és Ellenőrzési Irodánál őrzött vagyoni részt. A visszakérésről a személyügyi referens gondoskodik. V. A MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A munkarend 22. § (1) A Hivatal munkarendjét az 1/2001. (08. 28.) sz. jegyzői intézkedés szabályozza. (2) A Hivatal Üllői úti és Városház utcai épületében elektronikus beléptető rendszer működik, melynek szabályozását a 15/2005. (V. 02.) sz. Jegyzői utasítás tartalmazza. Munkából való távolmaradás 23. § A köztisztviselő/ügykezelő mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 107. §-ban meghatározott esetekben. A rendkívüli munkavégzés szabályai 24. § (1) A rendkívüli munkavégzést a irodavezetők írásbeli javaslata alapján a jegyző rendeli el az 1. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon. (2) A köztisztviselőt/ügykezelőt a rendkívüli időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg.

munkavégzés

esetén

annak

(3) A heti pihenőnapon és munkaszüneti napon végzett munka ellenértékeként a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő jár.

(4) Amennyiben a rendkívüli munkavégzésre 22.00 óra és 06.00 óra között kerül sor, a rendkívüli munkavégzésért járó díjazáson felül a Ktv. 47. § (3) bek. alapján éjszaki pótlék illeti meg a köztisztviselőt/ügykezelőt. A pótlék mértéke óránként az önkormányzati illetményalap 0,14 %-a. Amennyiben a rendkívüli munkavégzés részben esik a 22.00 és 06.00 óra közé, az éjszakai pótlék időarányosan jár. (5) A rendkívüli munkavégzés időtartama évente legfeljebb 160 óra lehet. A rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő köztisztviselő/ügykezelő számára legfeljebb évi húsz munkanap szabadidő-átalány állapítható meg. (6) A szabadidőt a rendkívüli munkavégzést követően, legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő/ügykezelő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege. (7) A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőre, illetve szabadidő-átalányra a vezetői kinevezéssel megbízással rendelkező köztisztviselő nem jogosult. (8) Amennyiben 30 napon belül nincs lehetőség a szabadidő kiadására, az irodavezető javaslatot tesz a jegyzőnek - a rendkívüli munkavégzés időtartamának feltüntetésével - a pénzbeni megváltásra. Külön szükséges feltüntetni a pihenőnapon, a munkaszüneti napon, illetve a 22.00 óra után végzett rendkívüli munka időtartamát. (9) A Pénzügyi Iroda által egy órára meghatározott illetmény alapján az irodavezető meghatározza a megváltás összegét. (10) A jegyző jóváhagyása után a Pénzügyi Iroda 3 munkanapon belül gondoskodik a kifizetésről. VI. TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 25. § (1) A köztisztviselő munkateljesítményét munkakörének és a Hivatal kiemelt céljainak figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmények alapján az irodavezetők évente értékelik. (2) A teljesítménykövetelmények alapját képező célokról a Képviselő-testület dönt. (3) A teljesítménykövetelményeket előre írásban kell meghatározni a tárgyévre vonatkozóan minden év február 28. napjáig. (4) A jegyző meghatározza teljesítménykövetelményét.

az

aljegyző

és

az

irodavezetők

(5) A beosztott köztisztviselők teljesítménykövetelményét az irodavezetők kötelesek meghatározni. (6) A köztisztviselők teljesítményértékelését a legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig el kell készíteni. (7) A teljesítménykövetelmények megállapítását, az írásbeli értékelés átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni. (8) A jegyző teljesítménykövetelményét a polgármester állapítja meg, értékeli teljesítményét, és az értékelésről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(9) A Jegyző - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül szakmai munkája értékelése alapján a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. (10) A teljesítményértékelés tartalma hibás vagy valótlan ténymegállapításának megsemmisítése iránt a köztisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál. VII. SZABADSÁG 26. § (1) A szabadság a köztisztviselőt/ügykezelőt minden közszolgálati jogviszonyban töltött naptári évben megillető pihenő idő. (2) A köztisztviselőt évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg. Alapszabadságán felül besorolásától függően a Ktv. 41. § (2) bek. alapján pótszabadságra jogosult. (3) Az ügykezelők alapszabadsága 20 munkanap, melynek mértéke az Mt. 131. § (2) bekezdésében foglaltak szerint életkoruktól függően növekszik. (4) A Ktv. 41. § (5) bek. rendelkezik a vezetők, a (6) bek. a jegyző és aljegyző pótszabadságáról. (5) Az Mt. 132. § (2). bek. szerint a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló köztisztviselőt/ügykezelőt, vagy gyermekét egyedül nevelő szülőt évente a tizenhat évnél fiatalabb gyermek(ek) után pótszabadság illeti meg. (6) A gyermeknevelési szabadság mértéke: a) egy gyermek után kettő, b) két gyermek után négy, c) kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. (7) A gyermeket a pótszabadság szempontjából először a születésének évében, utoljára abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. (8) Az irodavezetők - a köztisztviselők/ügykezelők igényének megismerése után - a tárgyévben február 28. napjáig szabadságolási tervet készítenek, melyet a jegyző hagy jóvá. (9) A szabadságokat a tervben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, azoktól csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni. A köztisztviselő kérelmére - az alapszabadság egynegyedét - a közszolgálati jogviszony első három hónapját kivéve a tervtől eltérően a köztisztviselő által kért időpontban kell kiadni. Erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. (10) A köztisztviselő/ügykezelő a szabadság – ideértve a rendkívüli és a tanulmányi szabadságot is - igénybevételének engedélyezését a “Szabadságengedély” űrlap kitöltésével kéri. A szabadságot az illetékes irodavezető engedélyezi. (11) Az alpolgármesterek és a jegyző szabadságát a polgármester, az aljegyző és a irodavezetők szabadságát a jegyző jogosult engedélyezni.

(12) A köztisztviselőt/ügykezelőt fizetés nélküli szabadság illeti meg az Mt. 138. § (5) bek. alapján az alábbi esetekben: a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából, b) a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. (13) Az Mt. 139. (1)-(2) bek. alapján a köztisztviselő/ügykezelő - kérelmére - tartós ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a jegyző köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha a köztisztviselő/ügykezelő az ápolást maga végzi. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. (14) Az Mt. 140. § (1)-(3) bek. alapján a köztisztviselőnek/ügykezelőnek - kérelmére - egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyeznie a jegyzőnek, ha a köztisztviselő/ügykezelő magánerőből a saját részére lakást épít. (15) A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együtt élő házastárs (élettárs) igényelheti. A kért megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot a köztisztvsielő/ügyekezelő által megjelölt - legalább e hónappal előzetesen közölt - időpontban kell kiadni. (16) Fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani a külszolgálat időtartamára a köztisztviselőnek/ügykezelőnek, ha házastársa külszolgálatot teljesít. (17) A fent szabályozott eseteken kívül a köztisztviselő/ügykezelő személyes vagy családi problémájának megoldásához is kérhet fizetés nélküli szabadságot, amennyiben már kimerítette rendes évi szabadságát. A fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről - az irodavezető javaslatára - a jegyző mérlegelési jogkörében dönt. VIII. fejezet A MUNKA DÍJAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A díjazásra vonatkozó általános szabályok 27. § (1) A köztisztviselő/ügykezelő a közszolgálati jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetmény alapilletményből, valamint illetmény kiegészítésből és az e fejezetben foglalt feltételek esetén illetménypótlékból áll. (2) Az illetményfizetésre - a köztisztviselő/ügykezelő által választott pénzintézetnél nyitott - bankszámlára vagy lakcímre történő átutalással kerül sor. Az utalás időpontja legkésőbb a hónap 5. napja. (3) A jegyző - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül - a szakmai munkája értékelése alapján a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. A jegyző döntése előtt az érintett irodavezető, illetve osztályvezető javaslatát kéri. (4) Az ügykezelők illetménye nem téríthető el sem pozitív sem negatív irányba, tekintettel arra, hogy rájuk nem vonatkozik a Ktv. 34. §-a (teljesítménykövetelmény,

-értékelés) és a 43. § (4) bekezdése (az illetményeltérítés). Az ügykezelők illetménye csak a költségvetési törvényben meghatározott %-os mérték alapján emelhető. Idegennyelv-tudási pótlék 28. § (1) Ha a köztisztviselő/ügykezelő olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges, idegennyelv-tudási pótlékra jogosult. (2) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni. (3) A Hivatalban az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelv az orosz, a kisebbségi referensi munkakörben. (4) Az idegennyelv-tudási pótlék mindenkori mértékét a Ktv. 48. §-ának rendelkezései határozzák meg. (5) A köztisztviselők tekintetében a Ktv. 48. § (6) bekezdése értelmében az angol, francia és német nyelvek tekintetében az idegennyelv-tudási pótlék alanyi jogon jár, melynek mértékét a hivatkozott rendelkezés határozza meg. (6) Alapfokú nyelvtudás esetén csak “C” típusú, közép- és felsőfokú esetén “C”, illetve “A” vagy “B” típusú nyelvvizsga esetén is megállapítható a pótlék. (7) A pótlékot a jogosultság megszerzésének napjától - a nyelvvizsga-bizonyítvány dátumától - kezdve az illetménnyel együtt kell folyósítani. (8) Ha a köztisztviselő/ügykezelő ugyanazon nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult. (9) Ha a Hivatal tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a köztisztviselő az alanyi jogon járó nyelvpótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét. Gépjármű-vezetési pótlék 29. § A gépjármű-vezetési pótlékra vonatkozó szabályokat a 27/2005. (XI. 01.) sz. jegyzői utasítás tartalmazza. Külön juttatás 30. § (1) A köztisztviselő tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény a köztisztviselőt időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a közszolgálati jogviszony szünetelésének időtartama.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság időtartamát, valamint - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg a) a keresőképtelenséget okozó betegség, b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, c) a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint d) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a köztisztviselő átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült figyelembe kell venni. (4) A tizenharmadik havi illetmény kifizetése iránt a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követő első munkanapon - kell intézkedni. (5) A tizenharmadik havi illetmény összege a köztisztviselő tárgyév december havi illetményének összegével egyezik meg. (6) A jogosultak körét a személyügyi referens állapítja meg. Céljuttatás 31. § (1) A jegyző megállapodást köthet a köztisztviselővel - ide nem értve a helyettesítést - többletfeladat ellátására. A jegyző a többletfeladat ellátásáért - a köztisztviselő illetményén felül - céljuttatást határoz meg a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen a többletfeladat meghatározását, a teljesítés határidejét, a teljesítés értékelésének szempontjait és módját, valamint a céljuttatás mértékét. (3) A köztisztviselő számára tárgyévben megállapított céljuttatások együttes összege nem haladhatja meg a köztisztviselő egyévi illetményének 50%-át. (4) A köztisztviselő a céljuttatásra akkor jogosult, ha - a megállapodás szerint - a többletfeladatot teljesítette és azt a jegyző igazolta. (5) A céljuttatást a Pénzügyi Iroda köteles 3 munkanapon belül kifizetni. (6) A megállapodás formanyomtatványa jelen szabályzat 2. sz. mellékletét képezi. IX. MUNKAKÖR ÁTADÁS-ÁTVÉTEL SZABÁLYAI 32. § (1) A Ktv. 15. §-ának és 31. §-ának (7)-(9) bek. alapján az alábbi esetekben köteles a köztisztviselő a munkakörét átadni: a) közszolgálati jogviszony megszűnése, megszűntetése, b) vezetői megbízás visszavonása vagy arról való lemondás c) belső áthelyezés,

d) munkakörváltozás, e) 30 napon túli fizetés nélküli szabadság igénybe vétele előtt. (2) Az átadás-átvételi eljárás keretében az átvevő személye: a) irodavezetői munkakör esetében az új irodavezető, ennek hiányában az irodavezető-helyettes, b) irodavezető-helyettesi munkakör esetében az irodavezető, c) munkacsoportvezetői munkakör esetében az új munkacsoportvezető, ennek hiányában az irodavezető-helyettes, d) beosztott köztisztviselő esetében a munkacsoportvezető, ennek hiányában az irodavezető, vagy helyettese. 33. § (1) A munkakör átadás-átvételt jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet az átadó és az átvevő ír alá. A jegyzőkönyvet vezetői munkakör átadás-átvétele esetén a jegyző, egyéb munkakörök esetében az érintett iroda vezetője tartozik aláírni. (2) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példány az átadó és átvevőnél marad. A jegyzőkönyv harmadik példányát irattározás céljából a személyügyi referens részére át kell adni, aki azt csatolja az átadók személyi anyagához. (3) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmi követelménye, hogy a munkakör átadásakor fennálló helyzetről átfogó képet adjon. A jegyzőkönyv különösen térjen ki: a) a feladatok időarányos teljesítésére; b) a folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatos feladatokra, c) a gazdálkodási hatáskörben a tételes elszámolására; d) a munkakör átadását követő időszak legfontosabb, aktuális szakmai feladataira; e) szükség esetén az iroda tevékenységét érintő külső és belső ellenőrzések megállapításaira, adataira. 34. § (1) A vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselők esetében az irodavezető a munkakör átadás-átvétel lebonyolításáért teljes körű felelősséggel tartozik. (2) A munkakör átadás-átvétele esetén az ügyintéző az ügyiratokkal előadói munkanaplója, továbbá az iktató által kinyomtatott Workflow adatai szerinti nyilvántartás alapján köteles elszámolni. 35. § (1) A köztisztviselő köteles a nevére iktatott elintézett ügyiratokat irattározni, illetve a folyamatban lévő ügyekben az irodavezetővel egyeztetni.

X. ELISMERÉSEK SZABÁLYAI Általános szabályok 36. § (1) A Hivatal köztisztviselői – ha az éves költségvetés azt lehetővé teszi – különösen az alábbi esetekben részesíthetők elismerésben: a) a Hivatal eredményessége érdekében nyújtott példamutató munkavégzésért, b) a Hivatal szempontjából kiemelkedően fontos és váratlanul jelentkező feladat gyors, szakszerű elintézéséért. (2) Az elismerések a következők lehetnek: a) pénz- vagy tárgyjutalom, b) hazai vagy külföldi jutalomüdülés; c) a miniszter vagy a polgármester által adományozott névre szóló emléktárgy, d) a miniszter által alapított kitűntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap, stb. e) a képviselő-testület által alapított kitüntetés. 37. § (1) Az elismerésekre fordítható keret éves mértékét a Képviselő-testület a költségvetési rendeletben határozza meg. (2) A köztisztviselő félhavi illetményének megfelelő összeg. Az e rendelkezésben foglalt mértékek a tárgyjutalom tekintetében is irányadóak. (3) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás nem vonatkozik a célfeladat végrehajtásáért adható céljutalom összegére. Köztisztviselői munka elismerése 38. § (1) A hivatallal köztisztviselői jogviszonyban álló dolgozók közül az irodavezetők javaslatára a polgármester és a jegyző közös egyetértő döntése alapján évente három fő részesíthető elismerésben. (2) Az írásos elismerés mellé pénzjutalomként kéthavi illetménynek megfelelő összeg jár a jutalmazott köztisztviselő részére. Kiváló Köztisztviselői cím 39. § (1) A Köztisztviselők Napja alkalmából - a jegyző és a polgármester közös döntése alapján – „Kiváló köztisztviselő” címet adományozható évente 1 köztisztviselő részére a helyi szakszervezet egyetértésével. (2) A „Kiváló köztisztviselő” cím adományozásának feltétele, hogy a kitüntetésben részesülő legalább 5 éve a közigazgatásban, ezen belül legalább 3 éve dolgozzon a Polgármesteri Hivatalban, és „kiválóan alkalmas” minősítéssel rendelkezzen.

(3) A kitüntetés mellé pénzjutalomként négyhavi illetménynek megfelelő összeg jár a kitüntettet köztisztviselő részére. XI. A JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A juttatások mértékét a Szabályzat 3. számú melléklet tartalmazza 40. § (1) A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőket az alábbi juttatások illetik meg: a) helyi utazási kedvezmények b) lakhatási támogatás c) lakásépítési, lakásvásárlási, felújítási, bővítési munkáltatói kölcsöntámogatás d) üdülési hozzájárulás e) tanulmányi, képzési, továbbképzési támogatás f) szociális támogatás g) temetési segély h) illetményelőleg i) jóléti juttatások j) kulturális juttatások k) egészségügyi juttatások l) ruházati költségtérítés m) étkezési hozzájárulás (2) A Polgármester és Alpolgármesterek a köztisztviselőket megillető juttatásokra jogosultak. (3) Az Alpolgármesterek juttatásai elbírálása tekintetében a Polgármester jogosult döntést hozni. (4) Ezen juttatások mértékét, feltételeit, az elbírálás és az elszámolás rendjét, valamint az esetleges visszatérítés részletes szabályait az alábbiak szerint kerülnek megállapításra: Helyi utazási kedvezmények 41. § (1) Helyi közlekedés igénybevételéhez szükséges éves BKV kombinált bérletet kap a Hivatal valamennyi köztisztviselője (kivéve a saját gépkocsi használatáért térítésben részesülő köztisztviselőket). A sorszámozott bérletszelvények átvételét a Hivatal köztisztviselője aláírásával igazolja. (2) Saját gépkocsi használatáért térítés a jelen szabályzat 60. §-a alapján történik. (3) A helyi utazási kedvezményen kívül: a) a 78/1993.(V.12.) Korm. rendelet alapján a vidékről bejáró köztisztviselőknek utazási költségtérítés jár, b) 139/2006.(VI.29.)Korm. rendelet alapján a köztisztviselőt 50%-os vasúti kedvezmény illeti meg, MÁV –igazolvány formájában.

c) Az utazási költségtérítéssel és a MÁV-igazolványok igénylésével kapcsolatos ügyekben a Pénzügyi Iroda intézkedik. Lakhatási támogatások 42. § Államilag támogatott lakásépítési és lakásvásárlási hitel (1) Ha a köztisztviselő lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt - a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott - kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A köztisztviselő az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe. (2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a köztisztviselőnél vállalhat, aki: a) határozatlan időre létesített közszolgálati jogviszonyt, b) legalább hároméves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, c) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti, d) ellen nem folyik fegyelmi eljárás, vagy e) nem áll büntetőeljárás alatt, és f) az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs - az igénylés időpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett. (3) A (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglaltak igazolására a személyügyi referens elkészíti a munkáltatói igazolást, melyet a jegyző, mint munkáltató jogosult aláírni. (4) A (2) bekezdés e)-f) pontjaiban foglalt feltételek teljesüléséről a köztisztviselő a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik. (5) A köztisztviselő köteles a személyügyi referensen a jegyzőnek bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül az alábbiakat: a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét; b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát, c) a hitel lejártának időpontját. A személyügyi referens a hitelszerződés megkötéséről nyilvántartást vezet. A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a köztisztviselő haladéktalanul köteles tájékoztatni a jegyzőt a személyügyi referensen keresztül, aki a változásokat átvezeti. (6) Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a 15. § (1) bekezdésének c) vagy d), valamint (2) bekezdés a) vagy c) pontjai alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a. (7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a köztisztviselő által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet. A bejelentés elkészítéséért a személyügyi referens a felelős.

(8) A hitelintézet megállapítja, és 8 napon belül írásban közli a köztisztviselővel a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a köztisztviselő a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet. (9) Ha a köztisztviselő a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a köztisztviselő adatairól 8 napon belül értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt. (10) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a Magyar Államkincstárt a köztisztviselőknek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, valamint e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet. (11) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a köztisztviselő helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a köztisztviselő elmulasztotta, akkor a köztisztviselő ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adók módjára hajt be. (12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti. Bérleti hozzájárulás 43. § (1) Bérleti díjhoz - vissza nem térítendő - pénzbeli hozzájárulásra jogosult az a köztisztviselő, aki: a) Budapest területén nem rendelkezik lakástulajdonnal vagy tulajdonrésszel, haszonélvezetében nincsen ingatlan vagy b) házastársával közös ingatlan tulajdonnal rendelkezik, de az életközösség megromlása következtében ideiglenesen máshogy nem megoldható a lakhatása, c) a házasság felbontása iránt bírósági eljárás van már folyamatban vagy d) a házasságot felbontó jogerős ítélet birtokában van, de a vagyonközösségi megosztás még folyamatban van, e) akinek egy évre visszamenőleges, átlagjövedelme nem haladja meg a havi nettó 80.000 Ft-ot, és a bérleti szerződésben meghatározott bérleti díj mértéke eléri a kérelmező havi nettó munkabérének 20%-át. (2) A hozzájárulás maximális mértéke: a XVIII. kerületi önkormányzati köztisztviselői illetményalap 50%-a (22.000,-Ft). (3) A kérelmet a személyügyi referensnél az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az egy évre visszamenőleges nettó kereseti igazolást, és a bérleti szerződést. A támogatás felvételekor minden esetben kötelező igazolni az előző havi bérleti díj megfizetését. (4) A bérleti hozzájárulásról a Jegyző dönt. A bérleti hozzájárulást a Jegyző bármikor felülvizsgálhatja. (5) A megítélt bérleti hozzájárulás kifizetéséről havonta a Pénzügyi Iroda gondoskodik. (6) Az albérlet esetére ugyanezen szabályok vonatkoznak.

Munkáltatói kölcsön (lakásépítési, lakásvásárlási, felújítási és bővítési költségekhez történő munkáltatói kölcsön támogatások) 44. § (1) A köztisztviselők lakás építését, vásárlását, felújítását, korszerűsítését, komfortosítását, családi ház építéséhez telek vásárlását, valamint tulajdoni illetőség, illetve bankhitel megváltásához a Hivatal KAMATMENTES KÖLCSÖNNEL támogathatja. A támogatás kizárólag csak az előbb felsorolt esetekben adható. (2) A kölcsönre fordítható összeget a Képviselő-testület évente határozza meg a költségvetési rendeletében. A korábban nyújtott munkáltatói kölcsönök visszafizetett törlesztő részletei is felhasználásra kerülnek az igények kielégítésére. A költségvetési rendeletben meghatározott keretösszeg negyedévenként, négy egyenlő részletben kerülhet felhasználásra. (3)

A munkáltatói kölcsön igénylésének lebonyolítása: a) A kérelmet a személyügyi referensnél az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. b) csatolni kell a szükséges mellékleteket az alábbiak szerint: - köztisztviselő esetén a Magyar Államkincstár Fővárosi és Pest Megyei Regionális Igazgatósága által igazolt hat havi nettó kereseti igazolást, - egy háztartásban lakó személyek hat havi nettó kereseti igazolását, - lakásvásárlás esetén az adásvételi vagy előszerződést, - lakásépítés esetén a jogerős építési engedélyt, - felújítás esetén a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot és az elvégzendő munkákra vonatkozó részletes költségvetést,

(4) Munkáltatói kölcsönben részesíthető, aki az alább felsorolt valamennyi feltételeknek megfelel: a) a munkáltatói kölcsönnel vásárolt, épített, korszerűsített, felújított lakástulajdon megszerzésével saját lakáshelyzetét rendezi, b) hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlanra a munkáltató javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre, c) vállalja, hogy a hivatalnál fennálló közszolgálati jogviszonyát legalább a kölcsön összegének teljes visszafizetésének teljesítéséig fenntartja, d) vállalja a munkáltatói kölcsön elintézésével kapcsolatos költségek megfizetését, e) az önkormányzattal szemben köztartozása nincs. (5) Az igénylő a kölcsönkérelemben és mellékleteiben az általa közölt adatok valódiságáért polgári jogi felelősséggel tartozik. Valótlan adatok közlése a kérelem elutasítását vonja maga után. (6) A hivatalnál közszolgálati jogviszonyt létesítő köztisztviselő előző munkahelyén fennálló munkáltatói kölcsöntartozása csak áthelyezés esetén vállalható át. Az átvállalás feltétele, hogy az áthelyező és a fogadó munkáltató e kérdésben írásban megegyezzen.

45. § (1) Nem kaphat munkáltatói kölcsönt az a köztisztviselő, akinek közszolgálati jogviszonyának megszüntetése van folyamatban. Amennyiben a munkáltatói kölcsön elbírálásának időszaka alatt fegyelmi vagy büntetőeljárás indul, úgy a kölcsön kifizetése felfüggeszthető. (2) Az igényjogosultság elbírálásakor figyelembe kell venni: a) aki a lakhatását kívánja megoldani, b) a családban az egy főre jutó nettó jövedelem mértékét, c) lakásával kapcsolatos egészségre káros körülményeket, d) gyermek(ek) egyedüli nevelését, e) meglévő lakásban váratlanul keletkezett műszaki rongálódás esetét. 46. § (1) Az igényjogosultság elbírálásához a Polgármester vagy a Jegyző helyszíni szemlét rendelhet el akár a beruházás előtt, akár annak befejezését követően is. (2) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama: 10 év, melynek kezdő időpontját a hitelt folyósító pénzintézet határozza meg. 47. § (1) A kérelmek döntésre történő előkészítése a személyügyi referens feladata. (2) A kérelmek elbírálása a munkáltatói kölcsönt elbíráló bizottság feladata, melynek tagjai: a) Polgármester, b) Jegyző, c) Alpolgármester, d) Személyügyi referens. (3) A munkáltatói döntést követően a köztisztviselők munkáltatói kölcsönszerződését a polgármester köti meg az alábbiak ellenjegyzése mellett: a) Pénzügyi Iroda irodavezetője, b) Jogtanácsos, c) Jegyző. (4) A döntésről a személyügyi referens értesíti az igénylőket. 48. § (1) A munkáltatói kölcsön visszavonásra kerül attól a köztisztviselőtől, aki annak felhasználását a kiutalástól számított 4 hónapon belül nem kezdte meg. (2) A még vissza nem fizetett kölcsön egyösszegű visszafizetése válik esedékessé (a köztisztviselő illetményének 33%-os mértékéig való levonás formájában azonnal) ha: a) a köztisztviselő a kölcsönkérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely lényeges körülményt, tényt elhallgatott, s ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert, b) a köztisztviselő havi törlesztésfizetési kötelezettségének írásbeli felhívás ellenére - neki felróható okból - nem tesz eleget (a fel nem róhatóságot a köztisztviselőnek igazolnia kell),

c) a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya megszűnése esetén. Ez alól kivételt képez a köztisztviselő halála, amely esetben a szerződésből eredő kötelezettség az örökös(ök)re hárul. (3) A kölcsön késedelmes megfizetése esetén az adóst a hátralék után késedelmi kamatként a PTK 301. § (1) bek. szerint a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfizetése is terheli. (4) A szerződésszegés esetén az Önkormányzat polgári peres eljárást kezdeményezhet, amennyiben a visszafizetés kérdésében a felek nem tudnak megállapodni. (5) Nyugdíjba vonulás esetén a hitel futamideje továbbra is fennmarad. 49. § (1) A tartozás fennállása alatt az ingatlan elidegenítése, megterhelése csak a Polgármester írásbeli hozzájárulásával lehetséges. (2) Az elidegenítési (megterhelési) engedély akkor adható meg, ha: a) a támogatásban részesített köztisztviselő az ingatlan elidegenítésével egyidejűleg vállalja a még fennálló kölcsöntartozása egyösszegű visszafizetését, b) a támogatásban részesített köztisztviselő a kölcsönnel támogatott ingatlanát a tulajdonába kerülő másik ingatlanra úgy cseréli el, hogy a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom a másik ingatlanra átjegyezhető, c) az adásvételi szerződéssel megszerezni kívánt ingatlanra az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyezhető, d) az építéssel tulajdonába kerülő ingatlanra a jelzálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyezhető. Üdülési hozzájárulás 50. § (1) A köztisztviselő/ügykezelő naptári évenként egy alkalommal üdülési hozzájárulásra jogosult. Üdülési hozzájárulás a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott üdülési csekk vagy hazai üdülési számla útján nyújtható. (2) Az üdülési hozzájárulás mértéke: a) csekk esetén - a mindenkori minimálbérrel megegyező összeg, b) pénz esetén - az önkormányzati illetményalap 100%-a. (3) A személyügyi referens analitikus nyilvántartást vezet az évenkénti üdülési hozzájárulásokról. (4) Az üdülési csekk névre szóló, és 365 napig érvényes. A fel nem használt csekk visszaváltására nincs lehetőség. Az érvényesség letelte előtt a meghosszabbítás személyesen kérvényezhető a Nemzeti Üdülési Szolgálat Ügyfélszolgálati Irodájánál (II. ker. Hattyú u. 14. szám alatt). félfogadás: Hétfő-Kedd-Csütörtök: 9-16h Szerda: 9-18h Péntek: 9-11h A NÜSZ a meghosszabbítandó csekkek átvétele után a dolgozó lakcímére postai csekket küld. A befizetendő összeg a csekkek értékének 10%-a + 20% ÁFA. A postai

csekk befizetését követő kb. 3 hét után – minden külön értesítés nélkül – meghosszabbított csekkek személyesen vagy meghatalmazott útján átvehetők a NÜSZ Ügyfélszolgálatán. Az átvételkor be kell mutatni a hosszabbításra leadott csekkek étvételéről szóló igazolást és a befizetésről szóló Feladóvevényt. Részletesebb információ a www.udulesicsekk.hu honlapon olvasható. Az üdülési csekk felhasználásának feltételeit a 4. sz. melléklet tartalmazza. (5) Az üdülési csekkek igénylése március hónapban, formanyomtatványon történik. Az irodák az üdülési csekk igényeket összegyűjtve adják le a személyügyi referens részére minden év március 10. napjáig. (6) A személyügyi referens gondoskodik az üdülési csekkek megrendeléséről és az elkészült üdülési csekkek aláírás ellenében történő kiadásáról. (7) A pénzben történő hozzájárulásra a dolgozók hazai üdülési számla ellenében utólag jogosultak. A készpénzfizetési számlát a Budapest, XVIII. kerületi Polgármesteri Hivatal 1184 Budapest, Üllői út 400. címre és a köztisztviselő nevére kell kiállítani. (8) A számlának forintösszeget kell tartalmaznia, melyet magyar utazási iroda, vagy szálláshely állít ki. (9) A számlát legkésőbb a tárgyév november 30. napjáig kell a személyügyi referens részére leadni, aki bevezeti a nyilvántartásba, és megállapítja a kifizethető összeget, majd továbbítja a Pénzügyi Iroda felé. (10) A pénztár 3 munkanapon belül köteles az üdülési hozzájárulást a dolgozó részére kifizetni. (11) Amennyiben a közszolgálati jogviszony év közben keletkezik, illetve szűnik meg, az üdülési hozzájárulás időarányos része jár. Az időarányos rész megállapítására a személyügyi referens jogosult. Csekkigénylés esetén az időarányos rész 1.000,-Ft-ra kerekítve kerül megállapításra. (12) A Hivatal köztisztviselői családjukkal együtt jogosultak az Önkormányzat Délegyházán lévő üdülőjének igénybevételére, térítési díj befizetése mellett. A térítési díj mértékéről minden évben a vezetői értekezlet dönt. A döntés az irodavezetői értekezletről szóló emlékeztetőben szerepel. (13) Amennyiben a köztisztviselő nem személyesen veszi igénybe az üdülést, úgy a térítési díj duplája fizetendő. (14) Az ez irányú üdülési igényeket minden év április 30. napjáig kell a személyügyi referens részére leadni. A személyügyi referens a szakszervezet elnökével történt egyeztetést követően készíti el az üdülési beosztást. (15) A térítési díjat legkésőbb az üdülés megkezdése előtti munkanapon kell a pénztárba befizetni. A befizetési bizonylatot be kell mutatni a délegyházi üdülő gondnokának. A térítési díjon felül naponta és felnőtt személyenként a Délegyházi Önkormányzat által meghatározott idegenforgalmi adót kell fizetni a gondnoknál.

Tanulmányi, képzési, továbbképzési támogatás 51. § (1) A Képviselő-testület a hivatal céljai megvalósítása érdekében a köztisztviselők szakmai fejlődésének, továbbképzésének elősegítésére költségvetési rendeletében képzési, támogatási alapot képez. (2) Az alapból kell fedezni a tanulmányi támogatásokat, tandíjakat, szakmai és nyelvi képzéseket és továbbképzéseket, szakmai továbbképzésekkel egybekötött belföldi és külföldi utakat is. (3) A képzési keretében az MT. 110-115. §-ai alapján tanulmányi szerződés is köthető. (4) A költségvetés és az oktatás tervezhetősége érdekében a dolgozó köteles 8 munkanapon belül bejelenteni a személyügyi referens útján a Jegyzőnek, ha bármely iskolatípusba jelentkezett. A bejelentésen előzetesen szerepelnie kell az irodavezető javaslatának is. (5) A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) az intézmény nevét (kar/szak/tagozat: esti vagy levelező), b) a tanulmányi idő tartamát, c) a várható tandíj félévenkénti mértékét, d) a képzés időpontját. (6) Sikeres felvétel esetén a dolgozó írásban tájékoztatja a Jegyzőt, és kérheti tanulmányának támogatását. A támogatás mértékét – egyéni elbírálás alapján - a Polgármester és a Jegyző közösen határozza meg. (7) Tanulmányi támogatásban kell részesíteni a köztisztviselőt/ügykezelőt, ha a munkáltató által részére előírt oktatásban, képzésben vesz részt. Ebben az esetben a képzés során felmerülő költségeket (tandíj, vizsgadíj, tankönyv, jegyzet, utazás, szállásköltség) a Hivatal teljes mértékben megtéríti. (8) A köztisztviselőt a közigazgatási alap- és szakvizsgára való eredményes felkészülés érdekében szabadidő (tanulmányi szabadság) illeti meg. A szabadidő mértéke közigazgatási alapvizsga esetén három munkanap, közigazgatási szakvizsga esetén összesen (kötelező és választott tárgyra) öt munkanap. (9) Az ügykezelőt az ügykezelői vizsgára való eredményes felkészülés érdekében kettő nap szabadidő illeti meg. (10) A vizsgára a szabadidőt a köztisztviselő/ügykezelő a vizsganapot közvetlenül megelőző időpontban veheti igénybe. (11) Sikertelen vizsga esetén - a pótvizsgához történő felkészülésre - újabb szabadidőre nem jogosult a dolgozó. (12) A Személyügy felhívja a dolgozók figyelmét vizsga-kötelezettségükre, és a előzetesen egyezteti az időpontot, majd gondoskodik a vizsgákra és a felkészítő tanfolyamokra történő jelentkezések határidőben történő elkészítéséről. (13) A jelentkezéseket a jegyző jogosult engedélyezni. A dolgozó köteles irodavezetőjét tájékoztatni a tanfolyam és a vizsga időpontjáról. (14) Amennyiben a köztisztviselő/ügykezelő betegsége, más irányú hivatali elfoglaltsága vagy egyéb indokolt ok miatt nem tud a vizsgán megjelenni, köteles előzetesen, de legkésőbb a vizsga napján munkakezdéskor a Személyügyre

bejelenteni. A vizsgáról való távolmaradást a jegyzőnek jelentenie kell a Fővárosi Közigazgatási Hivatal részére. Az erről szóló értesítést a Személyügy készíti el, és a jegyző aláírása után haladéktalanul továbbítja a Hivatal részére. (15) Az állam- és jogtudományi doktori képesítéssel rendelkező köztisztviselőt a jogi szakvizsgára való eredményes felkészülés érdekében szabadidő (tanulmányi szabadság) illeti meg. A szabadidő mértéke vizsgánként 5 nap. (16) A szabadidőt a köztisztviselő a vizsganapot közvetlenül megelőző időpontban veheti igénybe. A szabadidőt a Személyügyi referens állapítja meg a Szakvizsga Bizottság vizsgaértesítőjének bemutatása alapján. (17) Sikertelen vizsga esetén (ugyanarra a vizsgatípusra) újabb szabadidő nem biztosítható. (18) Amennyiben a köztisztviselő az előírt időtartam alatt nem szerzi meg a jogi szakvizsgát, úgy a távollétek idejére (igénybe vett tanulmányi szabadság idejére) kifizetett illetményt köteles visszafizetni. A visszatérítendő összeget a Személyügyi referens állapítja meg.

Iskolarendszerű képzések támogatása 52. § (1) Az iskolarendszerű képzésben részt vevő köztisztviselő/ügykezelő részére tanulmányi szerződés megkötése nélkül - köteles a Hivatal a tanulmányok folytatásához szabadidőt biztosítani az Mt. 115. §-a alapján. (2) A szabadidő mértékét a személyügyi referens állapítja meg az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolás alapján. Az igazolásokat legkésőbb az adott félév megkezdését követő 1 hónapon belül köteles a dolgozó leadni a Személyügyre. (3) A Hivatal vizsgánként - ha egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként - a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. (4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a Hivatal 10 munkanap szabadidőt köteles biztosítani. (5) A tanulmányi szabadságot a Hivatal a köztisztviselő kérésének megfelelően köteles biztosítani. (6) A kötelező foglalkozás és a tanulmányi szabadság idejére a dolgozó illetményre jogosult. (7) Amennyiben a dolgozó tanulmányai elvégzéséhez nem kért támogatást a Hivataltól, és a Hivatallal fennálló közszolgálati jogviszonyát lemondással vagy közös megegyezéssel megszűnteti, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt szűnik meg a közszolgálati jogviszonya, úgy a távollétek idejére kifizetett illetményt köteles visszafizetni legkésőbb az utolsó munkanapján. A visszafizetés mértékét a személyügyi referens és a pénzügyi munkatárs közösen határozzák meg. Amennyiben a dolgozó egy összegben nem tudja tartozását visszafizetni, úgy kérelmére a Jegyző és a Polgármester közös döntése alapján részletfizetés engedélyezhető.

(8) A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő dolgozónak tanulmányi munkaidőkedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály elrendeli vagy a tanulmányi szerződés megállapítja. (9) A Hivatal szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet a köztisztviselővel/ügykezelővel. A szerződésben a Hivatal vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a dolgozó pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetve a képzettség megszerzése után annyi ideig fenntartja a Hivatalnál fennálló jogviszonyát, amennyi ideig a képzés tartott. (10) Nem köthető tanulmányi szerződés: a) közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények b) biztosítására, c) ha a tanulmányok elvégzésére a jegyző kötelezte a köztisztviselőt/ügykezelőt. (11) A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni, és meg kell határozni a Hivatalt terhelő támogatás formáját és mértékét, továbbá a Hivatalban kötelezően közszolgálati jogviszonyban töltendő idő tartamát, mely nem lehet öt évnél hosszabb. Az időtartamba nem számít be a közszolgálati jogviszony szünetelésének az az esete, amelyre a köztisztviselőt/ügykezelőt szabadság nem illeti meg. (12) Amennyiben a Hivatal a támogatást nem biztosítja vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, úgy a dolgozó mentesül a szerződésből folyó kötelezettség alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti. (13) Ha a támogatásban részesülő tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a Hivatal követelheti a ténylegesen nyújtott támogatás megtérítését. Amennyiben a dolgozó a kikötött időtartamnak csak egy részét tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos. (14) A képzés díjáról kiállított számlát a személyügyi referens részére kell leadni, aki annak igazolása után továbbítja a Pénzügyi Irodának. A Pénzügyi Iroda gondoskodik az összeg átutalásáról vagy kifizetéséről. (15) Amennyiben az iskolarendszerű képzésben résztvevő dolgozó félévet/évet ismétel vagy halasztást kapott az oktatási intézménytől, illetve egyéb változás történik a tanulmányi szerződésben foglaltakkal kapcsolatban - 3 munkanapon belül köteles ezt a tényt a Jegyzőnek írásban bejelenteni és kezdeményezni a tanulmányi szerződés módosítását. (16) A tanulmányi szerződéssel kapcsolatban felmerült jogviták eldöntésére a Fővárosi Munkaügyi Bíróság illetékes. Képzési, továbbképzési támogatások 53. § (1) A köztisztviselő/ügykezelő jogosult az előmenetelhez, és köteles a központilag vagy a jegyző által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben - ideértve a közigazgatási vezetőképzést is - részt venni. (2) Az iskolarendszeren kívüli továbbképzés pénzügyi feltételeit a központi költségvetés biztosítja.

(3) A Hivatal az előmenetelhez és a központilag vagy a Hivatal által előírt iskolarendszeren kívüli továbbképzés feltételeit köteles biztosítani. (4) A köztisztviselőnek/ügykezelőnek az előmenetelhez szükséges, valamint a központilag vagy a Hivatal által előírt továbbképzés és az ezzel összefüggő beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményét a Hivatal köteles megtéríteni. (5) A közigazgatási szakvizsgadíja, valamint a vizsga letételéhez szükséges és jogszabály által meghatározott felkészítő tanfolyam költsége a Hivatalt terheli. (6) A továbbképzés költségeit a köztisztviselő/ügykezelő köteles visszatéríteni, ha neki felróható okból az előírt követelményeket nem teljesíti, illetve a továbbképzés befejezésétől számított két éven belül közszolgálati jogviszonyáról lemond, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt szűnt meg a közszolgálati jogviszonya. (7) Nincs visszatérítési kötelezettség a dolgozónak az iskolarendszeren kívüli kötelező továbbképzés költségei esetében - kivéve az idegen nyelvi képzést, valamint a külföldi képzést, továbbképzést. (8) A személyügyi referens éves továbbképzési tervet készít - figyelemmel a 199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet 10. §-ára - melyet a jegyző hagy jóvá. Szociális támogatások 54. § (1) A köztisztviselő kérelmére (hivatalból) szociális támogatásban részesülhet. (2) A szociális támogatás fajtái: a) rendkívüli (eseti) pénzbeli szociális segély, b) iskolakezdési támogatás. (3) A támogatási igényt indoklással a személyügyi referensnél az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a kérelmet alátámasztó esetleges igazolásokat. (4) A kérelmek elbírálásra történő előkészítése céljából a Jegyző háromtagú szociális bizottságot hoz létre. (5) A bizottság tagjai: a) a személyügyi referens, b) a szakszervezet megbízottja, c) a Polgármester és a Jegyző által közösen megbízott személy. A bizottság elnöki teendőit a szakszervezet megbízottja látja el, aki gondoskodik az ülések összehívásáról és az ülések koordinálásáról. (6) A bizottság hivatalból is kezdeményezheti a szociális támogatás odaítélését. (7) A támogatás odaítélésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: - a kérelmező szociális körülményeit, egészségi állapotát, magas gyógyszerköltséget, valamint a megélhetést veszélyeztető körülmények fennállását. (8) A kérelmekről a bizottság javaslatára a Polgármester és a Jegyző dönt. (9) A támogatások folyósítását és azok nyilvántartását a Pénzügyi Iroda látja el.

Temetési segély 55. § (1) Az elhunyt köztisztviselőt a jegyző a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. A közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit részben vagy egészben a Hivatal átvállalhatja. (2) Köztisztviselő halála esetén a közeli hozzátartozót - amennyiben a köztisztviselőt nem nyilvánították a közszolgálat halottjává - kérelmére temetési segély illeti meg. Közeli hozzátartozónak minősülnek a PTK 685. § b.) pontjában meghatározott személyek. (3) A köztisztviselőt a közeli hozzátartozójának halála esetén, kérelmére temetési segély illeti meg. Ezen felül ugyanezen jog illeti meg a köztisztviselőt a házastársa felmenő rokonai (anyós, após) halála esetén. (4) A temetési segély iránti kérelmet a személyügyi referensnél az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. (5) A kérelemhez csatolni kell: a) az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának fénymásolatát, b) a kérelmező nevére szóló eredeti vagy a Szociális, -Egészségügyi és Gyermekvédelmi Iroda által hitelesített temetési számla másolatot. (6) A kérelem elbírálása soron kívül történik. Az engedély megadására a jegyző, távollétében az aljegyző – mindkét személy távolléte esetén a Pénzügyi Iroda vezetője jogosult. Engedélyezés esetén a temetési segély összegének kifizetésére hivatal pénztárában kerül sor. Illetményelőleg 56. § (1) A köztisztviselőt kérelmére az önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletében meghatározott keret terhére illetményelőleg illeti meg. A kérelmet a Pénzügyi Irodán az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani minden hónap 4-ig. (2) Az illetményelőleg felső határa a mindenkori minimálbér 5-szöröséig terjedhet. A kiutalható összeg megállapításánál figyelembe kell venni a havi törlesztő részlet összegét, arra tekintettel, hogy a törlesztő részlet nem haladhatja meg a köztisztviselő nettó illetményének 33%-át. (3) A kérelmet az irodavezetője véleményezi, az igényeket a Pénzügyi Irodához kell benyújtani, amely összesítés után a Jegyző részére továbbítja. A Pénzügyi Iroda az illetményelőlegekről nyilvántartást vezet. (4) Az illetményelőleg iránti kérelmekről a Jegyző jogosult dönteni. (5) Az illetményelőleg kifizetése a házi pénztárban történik. A Pénzügyi Iroda az illetményelőleg kifizetéséről haladéktalanul értesíti a Magyar Államkincstár Fővárosi és Pest Megyei Regionális Igazgatóságát, amely gondoskodik a törlesztő részletek havonta történő levonásáról és azt feltünteti a köztisztviselő fizetési jegyzékén.

(6) A felvett illetményelőleg összegét a köztisztviselő a felvételtől számított legfeljebb hat hónap alatt (de a köztisztviselő kérelmére rövidebb idő alatt is) a Magyar Államkincstár Fővárosi és Pest Megyei Regionális Igazgatósága által megállapított havi egyenlő részletekben köteles visszafizetni. (7) Illetményelőleg a köztisztviselő részére évente csak két alkalommal állapítható meg, feltéve, hogy az előzőleg felvett illetményelőleg összeget teljes egészében kiegyenlítette. (8) Nem állapítható meg illetményelőleg annak a köztisztviselőnek, akinél a levonás feltételi nem biztosítottak (pl: fizetés nélküli szabadság). (9) Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az illetményelőlegtartozás fennállásának időtartama alatt szűnik meg, úgy a tartozás fennmaradó részét egy összegben köteles visszafizetni legkésőbb a munkában töltött utolsó napon. A köztisztviselőket megillető jóléti juttatások 57. § (1) A köztisztviselőket az alábbi jóléti juttatások illetik meg: a) önkéntes kiegészítő nyugdíjbiztosítási tagdíjhoz történő hozzájárulás, b) egészségpénztári tagdíjhoz történő hozzájárulás, c) sport, és szabadidős tevékenység támogatása, d) munkáltató által fenntartott Bókay-kert kedvezményes igénybevétele. (2) A Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők önkéntes kiegészítő nyugdíjbiztosítási tagdíjhoz történő – vissza nem térítendő – tagdíj-kiegészítésben részesülnek úgy, hogy a tagdíj összegének felét önerőből fizetik meg. (3) Az önkéntes kiegészítő nyugdíjbiztosítási pénztárba történő belépési nyilatkozatot a köztisztviselő leadja a Pénzügyi Iroda részére, mely értesíti a Magyar Államkincstár Fővárosi Területi Igazgatóságát. A Hivatal a hozzájárulás összegét havonta átutalja az önkéntes kiegészítő nyugdíjbiztosítási pénztár részére. Az önrész összegét a Magyar Államkincstár Fővárosi és Pest Megyei Regionális Igazgatósága közvetlenül utalja az önkéntes kiegészítő nyugdíjbiztosítási pénztárnak és ezt feltűnteti a köztisztviselő fizetési jegyzékén. (4) A Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők az általuk választott bármely egészségpénztár által megállapított tagdíjhoz – vissza nem térítendő – munkáltatói hozzájárulásban részesülnek. (5) Az egészségpénztárba történő belépési nyilatkozatot a köztisztviselő leadja a Pénzügyi Iroda részére, mely értesíti a Magyar Államkincstár Fővárosi Területi Igazgatóságát. A Hivatal a hozzájárulás összegét havonta átutalja az egészségpénztár részére. Az önrész összegét a Magyar Államkincstár Fővárosi és Pest Megyei Regionális Igazgatósága közvetlenül utalja az egészségpénztárnak és ezt feltűnteti a köztisztviselő fizetési jegyzékén. (6) A sport és szabadidős tevékenység keretében a Hivatal köztisztviselői részére éves uszodabérletet biztosít, mellyel jogosultak térítés nélkül igénybe venni a Park Uszodát. A kedvezmény csak az uszoda használatára vonatkozik, szauna és más egyéb szolgáltatásra nem. A bérleteket az irodakoordinátorok kezelik, melyeket az uszodahasználat után vissza kell adni az irodakoordinátorok részére. (7) A Hivatal köztisztviselői kedvezményesen látogatni.

jogosultak

a

Bókay-kert

rendezvényeit

Kulturális juttatások 58. § (1) A munkáltató által fenntartott kulturális és közművelődési intézmények egyes rendezvényeit a köztisztviselők jogosultak kedvezményesen látogatni. A köztisztviselői jogviszony igazolására a hivatali kitűzőt/beléptető kártyát fel kell mutatni. (2) Az Önkormányzat által megkötött közművelődési megállapodások alapján a köztisztviselők kedvezményes színházjegy vásárlásra jogosultak. A köztisztviselői jogviszony igazolására a hivatali kitűzőt/beléptető kártyát fel kell mutatni. Egészségügyi juttatások 59. § (1) A köztisztviselőt kizárólag saját részére történő szemüveg vagy kontaktlencse készíttetésének díjához - vissza nem térítendő hozzájárulás illeti meg. (2) A támogatás összege az önkormányzat Képviselő-testülete által a 21/2001.(VI.28.) számú önkormányzati rendeletben meghatározott illetményalap egynegyede/2 év. (3) Az 50/1999. (XI. 3.) EÜM rendelet alapján a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott köztisztviselő, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül számítógépet használ, köteles 2 évente szemészeti vizsgálaton megjelenni. (4) A hozzájárulást a személyügyi referensnél az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon lehet kérvényezni. A kérelemhez csatolni szükséges az elkészítést igazoló - a Hivatal nevére és címére kiállított ÁFA-s számlát – feltüntetve a dolgozó nevét is - és a szemész szakorvos igazolását, ennek hiányában a szemüveg/kontaktlencse orvosi receptjének másolatát. (5) A számla alapján a személyügyi referens megállapítja a kifizethető összeget. A kifizetés engedélyezése a jegyző hatáskörébe tartozik. A számlák leadási határideje a tárgyév november 30. napja. (6) Engedélyezést követően a hozzájárulás összegét a hivatali pénztár fizeti ki. A támogatásban részesülőkről és a kifizetett összegről a Személyügy és Pénzügyi Iroda nyilvántartást vezet. Saját gépjármű hivatalos célra történő használatáért járó költségtérítés 60. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott olyan köztisztviselőket, akiknek elismerten munkakörükhöz kapcsolódóan saját gépjárművük hivatalos célú használata során költségük keletkezik, a külön meghatározott, havonta maximálisan elszámolható kilométer teljesítését követően költségtérítés illeti meg. (2) A költségtérítésben részesülő köztisztviselők sem havi, sem éves BKV bérlet igénybevételére nem jogosultak. A hivatal autóit csak kivételesen, polgármesteri vagy jegyzői engedély alapján vehetik igénybe.

(3) A saját gépjármű hivatalos célú használatáról a hivatal és a költségtérítésben részesülő köztisztviselő minden adóévben megállapodást kötnek. (4) A saját gépjármű hivatalos célú használatáért a járműhasználat költségeként a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározott gépjárműmotor lökettérfogatától függő mértékű üzemanyag-átalány, valamint a mindenkori személyi jövedelemadóról szóló jogszabályokban meghatározott un. általános személygépkocsi-normaköltség elszámolást kell alkalmazni. Költségtérítés kizárólag az engedélyezett km-keret szerint fizethető. (5) Az elszámolás bizonylata a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő útnyilvántartás, melyet minden érintettnek folyamatosan vezetnie és azt a hónap végén összesítenie kell. Az útnyilvántartás igazolása beosztott munkatárs esetében az irodavezető, irodavezető és az aljegyző esetében a jegyző, jegyző esetében a polgármester feladata. (6) Egyedi, egyszeri költségelszámolás a Pénzügyi Irodán az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (rendelvényen) történik, melyet a költségtérítést igénylő tölt ki. A kiküldetés szükségességét a polgármesterrel vagy a jegyzővel igazoltatni kell. Csak a szabályosan kitöltött és igazolt kiküldetési rendelvény alapján történhet az elszámolás. (7) Az igazolt elszámolást, illetve útnyilvántartást a Pénzügyi Irodára kell leadni, amely számfejti a költségtérítés összegét. Átalány esetén csak a megállapított kilométer keret erejéig fizethető költség, illetve kizárólag a tényleges megtett kilométer erejéig lehet azt kifizetni. A Személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott személygépkocsi általános normaköltségének alapul vételével kifizetett összege igazolás nélkül elszámolható költség. (8) Minden jogosult az alábbiak szerint köteles igazolásra leadni a bizonylatokat: a) átalány elszámolásra jogosultak minden tárgyhót követő 5. nap, b) egyedi egyszeri elszámolás esetén az utalványozást követő 3. napon belül. (9) A Pénzügyi Irodaigazolás és utalványozás után az alábbiak szerint fizeti ki a költségtérítést: a) átalány esetén minden hónap 10. napjáig, b) egyedi elszámolás esetén az utalványozást követő 2. napon belül. (10) Az üzemanyag elszámolásnál a mindenkori SZJA törvényben közzétett üzemanyag árakat kell alkalmazni. (11) A hivatalos célú gépjármű használat során a gépjárműben keletkezett károkért, a használó által elszenvedett vagy okozott károkért a Hivatal felelősséget nem vállal. Nyugállományú köztisztviselők pénzbeli és természetbeni támogatása 61. § (1) Azok a nyugállományú köztisztviselők, akik a Hivataltól - illetve jogelőd szervezetétől - kerültek nyugállományba a Hivatal költségvetésében biztosított szociális keret terhére az alábbi pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokban részesülhetnek: a) eseti szociális segély, b) jövedelem kiegészítés,

c) temetési segély, d) kedvezményes üdültetés. (2) Az elhunyt köztisztviselőt a polgármester a közszolgálat halottjává nyilváníthatja abban az esetben, ha közszolgálati jogviszonyát nem bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg. A közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit részben vagy egészben az önkormányzat átvállalhatja. (3) A szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítása, a nyugállományú köztisztviselő szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, az igényjogosultságról szóló döntés előkészítése céljából három tagból álló nyugdíjas bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) kell létrehozni, melynek tagjai: a) személyügyi referens, b) a szakszervezet helyi érdekképviseleti szervének megbízottja, c) a jegyző és a polgármester által közösen megbízott személy, d) külső bizottsági tagként 2 fő nyugállományú köztisztviselő (4) A Bizottság elnöke a szakszervezet megbízottja, aki gondoskodik az ülések összehívásáról. A Bizottság döntéshozatalakor szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (5) A Bizottság évente legalább hat ülést tart. Az elnök soron kívüli döntést igénylő esetben rendkívüli bizottsági ülést is összehívhat. (6) A Bizottság és elnöke feladataival, működésével, valamint eljárásával kapcsolatos részletszabályokat a bizottság ügyrendje tartalmazza. (7) A támogatások megállapítása kérelemre vagy hivatalból történik. A kérelmeket a nyugállományú köztisztviselő vagy akadályoztatása esetén (pl: betegség) a házastársa, élettársa vagy gyermeke adhatja be a személyügyi referensnél az e célra rendszeresített formanyomtatványon. (8) A kérelmek elbírálásakor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) szociális körülményt, b) egészségi állapotot (pl.: hosszantartó kórházi kezelést), c) a magas gyógyszerköltséget, ha a ténylegesen kifizetendő havi gyógyszerköltsége meghaladja havi jövedelmének 10 %-át, d)közeli hozzátartozója halála esetén a megemelkedett kiadásokat, e) megélhetését veszélyeztető magas lakásfenntartási költségeket. (9) A kérelmekről a bizottság elnökének előterjesztése alapján a polgármester és a jegyző közösen döntenek.. (10) A támogatások összegét a Hivatal pénztára fizeti ki. A kérelmező akadályoztatása esetén a támogatás összege postai úton is kiutalható. (11) A támogatások nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi Iroda látja el. (12) A Hivatalnál jelentkező rendkívüli feladatok elvégzésére (választás, népszámlálás, stb.) az életpályájukat a közszolgálatban letöltő, tapasztalt nyugdíjas köztisztviselőket előnyben kell részesíteni. (13) A nyugalmazott köztisztviselő jogosult az önkormányzat délegyházi üdülőjének kedvezményes igénybevételére május és szeptember hónapokban.

XII. A HELYETTESÍTÉSI DÍJRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 62. § (1) Amennyiben a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül helyettesítési díj is megilleti. A helyettesítési díj a köztisztviselőt a helyettesítés első napjától illeti meg. (2) A köztisztviselőt a helyettesítési díj akkor is megilleti, ha tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el. (3) Nem jár helyettesítési díj, ha: a) a helyettesítés a vezető munkaköri kötelezettsége, mely alól kivétel az az eset, amikor a helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, ha a helyettesítés időtartama a 30 napot meghaladja, b) a helyettesítés ellátása rendes szabadság miatt vált szükségessé. (4) A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő köztisztviselő illetményének 25-50%-áig terjed. A helyettesítési díjban részesülő személyre és a díj mértékére az irodavezető legalább kéthavonta tesz javaslatot, a személyügyi referensen keresztül a jegyző részére, aki azt jóváhagyja. (5) A személyügyi referens az e célra rendszeresített formanyomtatványon elkészíti a helyettesítési díj megállapításáról szóló iratot, melyet a jegyző aláírása után megküld a Pénzügyi Irodának és a Magyar Államkincstár Fővárosi és Pest Megyei Regionális Igazgatóságának. XIII. RUHÁZATI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS SZABÁLYAI 63. § (1) A Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők naptári évenként az önkormányzati illetményalap 200%-ának megfelelő ruházati költségtérítésre jogosultak, melyet legkésőbb a tárgyév március 31. napjáig fizet ki a Hivatal. (2) A közszolgálati jogviszony hat hónapot meghaladó szünetelése esetén, illetve ha a közszolgálati jogviszony év közben keletkezik vagy szűnik meg, úgy a ruházati költségtérítésnek csak az időarányos része jár. (3) A ruházati költségtérítésre – a közterület-felügyelők kivételével - a próbaidős köztisztviselők is jogosultak időarányosan, majd véglegesítésük esetén kerül sor a fennmaradó összeg kifizetésére. Amennyiben a próbaidős köztisztviselő a jogviszonyát a tárgyév március 31. előtt kezdi meg, úgy számára az időarányos költségtérítés kifizetése a többi köztisztviselővel együtt történik. (4) A köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának év közben történő megszűnése esetén köteles a felvett ruházati költségtérítés időarányos részét visszatéríteni.

Ez alól kivétel, ha a köztisztviselő végkielégítésre jogosult, továbbá, ha a közszolgálati jogviszonya nyugdíjazása vagy halála miatt szűnik meg. (5) Amennyiben a köztisztviselő jogviszonya március 31-ét megelőzően szűnik meg, és még a ruházati költségtérítés kifizetése még nem történt meg a Hivatalban, úgy a juttatás időarányos része megilleti, melyet a pénztár soron kívül kifizet. (6) A ruházati költségtérítés kifizetésével és elszámolásával kapcsolatos feladatokat a személyügyi referens és a Pénzügyi Iroda látja el. Közterület-felügyelőkre vonatkozó szabályok 64. § (1) A közterület-felügyelői munkakörben dolgozó köztisztviselők részére a Hivatal formaruhát biztosít, mely alapján a formaruha ellenértékének és a ruházati költségtérítésnek a különbözetére jogosultak. Amennyiben a formaruha értéke meghaladja az éves ruházati költségtérítés mértékét, úgy a közterület-felügyelők nem jogosultak a ruházati költségtérítésre. (2) Az újonnan állományba kerülő – próbaidős - közterület-felügyelők részére ruházati költségtérítés csak a tárgyév december 31. napja után fizethető ki, abban az esetben, ha formaruhájuk eddig az időpontig nem készül el. (3) A közterület-felügyelők munkacsoport-vezetője minden év február 15. napjáig formaruha-szemlét tart, - a munkacsoport-vezető tekintetében az irodavezető - és minden közterület-felügyelő részére írásban meghatározza, mely ruházati cikkből, cipőből, stb. szükséges újat vásárolniuk. A közterület-felügyelők aláírásukkal igazolják az erről szóló értesítés átvételét. (4) A közterület-felügyelők részére a ruházati költségtérítés kifizetése a Hivatal többi munkatársával egy időben történik. A felvett ruházati költségtérítésből a beszerzésre kötelezett közterület-felügyelők kötelesek megvásárolni az előírt ruházati cikkeket, és legkésőbb a tárgyév április 30. napjáig azokat bemutatni a munkacsoport-vezetőnek – munkacsoport-vezető tekintetében az irodavezetőnek. XIV. Jubileumi jutalom 65. § (1) A köztisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A főállású polgármester és alpolgármesterek mandátumuk ideje alatt jogosultak a jubileumi jutalomra. A jubileumi jutalom az említett közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes. (2) A jubileumi jutalom a) 25 évi közszolgálati jogviszony esetén kéthavi, b) 30 évi közszolgálati jogviszony esetén háromhavi, c) 35 évi közszolgálati jogviszony esetén négyhavi, d) 40 évi közszolgálati jogviszony esetén öthavi illetménynek megfelelő összeg.

(3) A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a Ktv. 72. § (1)-(2) bekezdése a irányadó azzal, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetőleg az 1992. július 1-je után munkaviszonyban töltött időt figyelmen kívül kell hagyni. (4) A köztisztviselő nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta. (5) A közszolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a köztisztviselőnek nyugdíjazásakor ki kell fizetni a) a nyugdíjazása évében esedékessé váló jubileumi jutalmat, b) a 30 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra, c) a 35 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra, d) a 40 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 4 év vagy ennél kevesebb van hátra. (6) Ha a közszolgálati jogviszony a köztisztviselő halála miatt szűnik meg, az (5) bekezdésben foglalt szabály alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat az örökösöknek kell kifizetni. (7) A köztisztviselők közszolgálati jogviszonyban töltött idejét a személyügyi referens köteles nyomon követni, és előkészíteni a jubileumi jutalom kifizetését, átadását. A jubileumi jutalomról készített dokumentumot a személyügyi referens a köztisztviselő személyi anyagában helyezi el. (8) A jubileumi jutalmakat a Polgármester adja át az érintett köztisztviselőnek a jegyző, az irodavezető és a személyügyi referens jelenlétében. (9) A jubileumi jutalom kifizetéséről, nyilvántartásáról a Pénzügyi Iroda gondoskodik. XV. Étkezési hozzájárulás 66. § (1) A köztisztviselő természetben nyújtott étkezésre vagy étkezési utalványra jogosult, kivéve azt az időtartamot, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, ha a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. Az étkezési utalvány, illetve a természetben nyújtott étkezés havi értéke a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete szerint ilyen célra adható adómentes juttatás legnagyobb mértéke. (2) A Hivatal köztisztviselői étkezési utalványt vagy természetben nyújtott étkezést igényelhetnek az irodakoordinátoroknál a következő hónapra. Az igényeket a Pénzügyi Irodára adják le minden hónap utolsó hetén. A Pénzügyi Iroda gondoskodik az étkezési utalványok beszerzéséről, melyet a pénztár aláírás ellenében ad ki, továbbá az ebéd igényléséről.

(3) Az étkezési hozzájárulás igényelhető formái: a) hideg étkezési utalvány, b) természetben nyújtott étkezés, c) meleg étkezési utalvány. XVI. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 67. § (1) Jelen jegyzői intézkedés 2006. november 1-jén lép hatályba. (2) Az e szabályzatban felsorolt kérelmeket a személyügyi referensnél rendszeresített formanyomtatványokon kell benyújtani. (3) Az e szabályzatban foglaltakról a hivatal köztisztviselőit az irodavezetők kötelesek tájékoztatni a minőségügyi eljárás általános szabályai szerint. A Szabályzat hálózaton történő megjelentetéséért az Informatikai Csoport vezetője felelős. (4) A számítógépes hálózattal nem rendelkező munkatársak részére az irodavezetők kötelesek kinyomtatott formában a Szabályzat tartalmát megismertetni. B u d a p e s t, 2006. október 30. Erdősné dr. Balogh Zsuzsanna jegyző

1. számú melléklet RENDKÍVÜLI MUNKAVÉGZÉS ELRENDELÉSE Javaslatot teszek …………………………………………………………………… feladat rendkívüli munkavégzés keretében történő elvégzésére. A rendkívüli munkavégzést kérem elrendelni:…………………..…………………………… részére.

A rendkívüli munkavégzés várható időtartama: ….…… év ……… hó ……. nap ……… órától ………… hó ……. nap ……… óráig Budapest, ………………………… …………….…………… irodavezető A rendkívüli munkavégzést elrendelem. Budapest,. ……………………………….. …………………… jegyző A rendkívüli munkavégzés elrendelését tudomásul vettem: ………….…………………… dolgozó Igazolom, hogy nevezett rendkívüli munkavégzés keretében munkanapokon összesen ………… órát, pihenőnapon, munkaszüneti napon összesen …………órát, 22.00 óra után összesen …………órát dolgozott. Ennek alapján javaslatot teszek ………………………,-Ft ………………………………………………… forint) kifizetésére. Budapest, …………………………

(azaz

………..……………… irodavezető Jegyző záradéka: Fentiek alapján ………………. ,- Ft kifizetését engedélyezem. Budapest,. ……………………………….. …………………… jegyző

2. sz. melléklet

MEGÁLLAPODÁS TÖBBLETFELADAT ELLÁTÁSÁRA

A Ktv. 78. §-a alapján a mai napon megállapodást köt a Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának jegyzője és ……………………………………………………………………….. köztisztviselője …..…………………………………………………………………………………….. többletfeladat elvégzésére. A teljesítés határideje: …………………………………………….. A teljesítés értékelésének szempontjai, módja: ……………………………………… ………………………………………………………………………………………… .………………………………………………………………………………………. .……………………………………………………………………………………… A céljuttatás mértéke: br. ………………………………,-Ft.

A köztisztviselő vállalja, hogy a többletfeladatot határidőben, az elvárásoknak megfelelően teljesíti. Budapest,. …………………………………….. ……………………………… köztisztviselő

…………………… jegyző

Jegyző záradéka: A többletfeladat teljesítését igazolom, br. ……………………….. ,-Ft céljuttatás kifizetését engedélyezem. Budapest,. …………………………………… ………………………… jegyző

3. számú melléklet A Közszolgálati Szabályzatban szereplő és a költségvetési rendeletben elfogadott juttatások mértéke. 2006. évben 1. Kamatmentes kölcsön összege (35.§):

max. 500.000 Ft/alkalom

2. Üdülési hozzájárulás (50. §): számla alapján: csekkben 3. Temetési segély (55. §): a. köztisztviselő halála esetén b. hozzátartozó esetén

44.000 Ft/év 57.000 Ft/év 90.000 Ft 80.000 Ft

4. Illetmény előleg havi keretösszege (56. §):

1.500.000 Ft

5. Önkéntes kiegészítő nyugdíjbiztosítási tagdíjhoz történő hozzájárulás (57. §): a. Hivatal részéről b. önrész

2000 Ft/hó min. 2000 Ft/hó

6. Egészségpénztári tagsághoz történő hozzájárulás (57.§): a. Hivatal részéről 2000 Ft/hó b. önrész min. a pénztár által megállapított összeg/hó 7. Szemüveg és kontaktlencse készíttetéséhez történő hozzájárulás (59. §):

11.000 Ft/2 év

8. Számítógép használatához védőszemüveg készíttetéséhez történő hozzájárulás (59. §):

9000 Ft/2 év

9. Az SZJA törvényben meghatározott normaköltség (60.§):

3Ft/km

10. Ruházati költségtérítés (63-64.§):

88.000 Ft/év

11. Étkezési hozzájárulás (66. §): a. hideg étkezési utalvány b. meleg étkezési utalvány

6000 Ft/hó 9.000 F/hó

4. számú melléklet Az üdülési csekk felhasználásának feltételei 0. Az üdülési csekk felhasználható: 1. Szállás és hozzá kapcsolódó egyéb szolgáltatások igénybevételére 2. Étkezésre 3. Utazási szolgáltatásokra 4. Vonatutakra 5. Buszutakra 6. Hajóutakra 7. Fesztiválok belépőjegyeire 8. Fővárosi Állat- és Növénykert belépőjegyeinek megvásárlására 9. Fürdők szolgáltatásainak igénybevételére 10. Balatoni Területi Horgászengedélyek megvásárlására 11. Személygépkocsi-üzemanyag vásárlására (Csak a MOL „üzemanyagra is felhasználható” felirattal ellátott üdülési csekkel.) 12. Hungaroring Belépőjegyek megvásárlására 13. Hungexpo belépőjegyeinek megvásárlására. Az üdülési csekk bérlet vásárlására nem használható!

Rt.

töltőállomásain,

Az üdülési csekkel fizetett szolgáltatás lemondása esetén a szolgáltató kizárólag egyéb szolgáltatásait kínálhatja fel a vásárló számára, készpénzben nem téríti meg a megvásárolt szolgáltatás ellenértékét, és nem rendel azonos értékben üdülési csekket a vásárló számára!