ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA
SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZAT (Elfogadva a főiskolai Szenátus 87/2006.(XI.15.) sz. határozatával)
2006.
1
ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA I. A szabályzat célja 1. § (1) E szellemitulajdon-kezelési szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) célja, hogy: -
-
-
-
-
-
a) elősegítse az Eszterházy Károly Főiskola (a továbbiakban: kutatóhely) kutatói és alkotói (továbbiakban: kutató) által kutatómunkájuk során létrehozott szellemi alkotások hatékony módon történő értékelését és nyilvántartását; b) meghatározza a kutatóhely részvételével kötendő - a kutatóhelynek a szellemi alkotásokhoz fűződő jogait érintő - különböző szerződések (kutatási, konzorciumi, megbízási, vállalkozási szerződések) kívánatos feltételeit, illetve ezen szerződések megkötésénél különös figyelmet érdemlő szempontokat; c) amennyiben a későbbi hasznosítási szempontokat figyelembe véve ez indokolt, a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat a jogszabályok adta keretek között - a lehető legteljesebb mértékben - a kutatóhely szerezze meg; d) biztosítsa a szellemi alkotások megfelelő jogi oltalomban történő részesítését; e) elősegítse a szellemi alkotások megfelelő módon történő hasznosítását, továbbfejlesztését; f) rögzítse a szellemi tulajdon átruházásának, hasznosítása engedélyezésének, i lletve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként hasznosító vállalkozás tulajdonába adásának általános feltételeit, továbbá az ilyen hasznosító vállalkozásban szerzett vagyoni részesedés kezelésének elveit; g) meghatározza a harmadik személy kizárólagos rendelkezése alá tartozó szellemi tulajdoni vagyoni jogok saját fejlesztésre alapított szellemi tulajdonnal való együttes hasznosításának, illetve kezelésének rendjét; h) meghatározza, hogy a kutatók a hasznosításból származó díjakból és bevételekből milyen módon részesedjenek;
II. A szabályzat hatálya
2. § (1) A szabályzat személyi hatálya a következőkre terjed ki: a) a kutatóhellyel közalkalmazotti, munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb, valamint polgári jogi jogviszonyban álló, a kutatóhely intézményi keretein belül, illetve a kutatóhellyel együttműködésben folyó tudományos kutatásban, oktatásban, illetve a kutatóhely egyéb feladatainak megvalósításában részt vevő személyek; b) a kutatóhellyel hallgatói jogviszonyban álló azon személyek, akik külön nyilatkozattal a szabályzat rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerték el. (2) A szabályzat tárgyi hatálya a következőkre terjed ki: a) Valamennyi, a szabályzat hatálya alá tartozó személy által folytatott tevékenység 2
többnyire tudományos kutatómunka - során létrehozott — szellemi alkotás, amelyre iparjogvédelmi oltalom szerezhető, — szerzői mű, amely törvény erejénél fogva áll szerzői jogi védelem alatt, — know-how, amelyek tekintetében a szolgálati vagy az alkalmazotti jelleg megállapítható. b) Védjegyek és egyéb árujelzők, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az a) pont szerinti szellemi alkotásokhoz. c) Minden olyan egyéb szellemi alkotás, amelyet a kutatóhely és harmadik személy közötti megállapodás a szabályzat hatálya alá rendel (azaz pl. a nem a kutatóhelyen létrejött szellemi alkotásokhoz kapcsolódó jogokat a kutatóhely ingyenesen vagy visszterhesen megszerzi). d) Azon szellemi alkotásokra, amelyekhez fűződő jogoknak már a szabályzat hatálybalépésekor is a kutatóhely a jogosultja, feltéve, hogy a szóban forgó szellemi alkotások jogosultja a szabályzat hatálya alá rendeléshez hozzájárult. III. A szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogok 3. § (1) A kutatóhely keretei között folyó kutatómunka eredményeként létrejövő szellemi alkotáshoz fűződő valamennyi jog - jogszabály vagy szerződés ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában - a kutatóhelyet illeti meg. (2) A kutatóhely képviseletében eljáró személyek kötelesek a tőlük elvárható fokozott gondossággal eljárni olyan szerződések megkötésekor, illetve olyan jognyilatkozatok megtételekor, amelyek befolyásolhatják a kutatóhelynek a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokra vonatkozó jogszerzését vagy az ezekkel való rendelkezés jogát. (3) A kutatóhely képviseletében eljáró személyek kötelesek gondoskodni arról, hogy bármilyen harmadik személlyel közösen folytatandó kutatási tevékenység megkezdése előtt írásban rögzítésre kerüljenek az együttműködés feltételei (konzorciumi szerződés, ill. kutatási szerződés), amelyben – egyéb kérdések mellett - az esetlegesen létrejövő szellemi alkotásokhoz fűződő jogok sorsáról is rendelkezni kell. Ha a szellemi alkotás létrehozásában való közreműködés aránya nem állapítható meg, illetve, ha a konzorciumnak több olyan kutatóhely is tagja, amely az innovációs törvény hatálya alá tartozva rendelkezik szellemitulajdon-kezelési szabályzattal, közöttük a jogok - eltérő előzetes megállapodás hiányában - egyenlő arányban oszlanak meg. Ha a szerződés azzal a kikötéssel jön létre, hogy a felek a szellemi alkotás létrehozásához való tényleges hozzájárulásuk arányában szereznek jogokat, akkor a várhatóan új és hasznosítható eredményhez vezető tevékenységről teljes körű, rendszeres, jól dokumentált, a közreműködő kutatók által aláírt jegyzőkönyvet kötelesek vezetni. Ennek archiválásáról a kutatóhely innovációért felelős egysége gondoskodik. (4) A konzorciumi, ill. kutatási szerződés szellemi tulajdonra vonatkozó jogainak szabályozásánál az alábbi kérdéseket részletesen és pontosan rögzíteni kell. a) Meg kell határozni, hogy a szerződés alapján végzett kutatás eredményének hasznosításához milyen, a kutatóhelyen már rendelkezésre álló szellemi tulajdon és információ megszerzésére jogosult a megrendelő. b) Meg kell határozni, hogy ki jogosult/köteles az iparjogvédelmi oltalom megszerzésére irányuló bejelentés megtételére, ki viseli az ezzel kapcsolatos költségeket, illetve ezzel 3
kapcsolatban a feleknek milyen tájékoztatási kötelezettségei vannak egymással szemben. c) Rögzíteni kell, hogy a kutatóhelyet milyen - elsősorban a további kutatás céljait szolgáló - jogosultságok illetik meg a megrendelt kutatási tevékenység eredményeként létrehozott szellemi alkotások tekintetében. d) Meg kell határozni a titoktartási kötelezettség területeit és mértékét, hogy a kutatók publikálási igénye ne sértse az eredmény újdonság, hasznosíthatóságát. Rögzíteni kell, hogy mennyi idő áll az érintett felek rendelkezésére bármilyen információ nyilvánosságra hozatala előtt, hogy megjelölhesse, mely információk titokban tartásához fűződik méltányolható érdeke. e) Rögzíteni kell a kutatóhelyet meg illető díjazás mértékét. A megegyezés során alapvető elvárás, hogy legalább olyan összegű legyen a díjazás, amely fedezi a kutatóhelynek a kutatásra fordított közvetett és közvetlen költségeit. Az ilyen költségek között számításba kell venni többek között a találmányt létrehozó feltalálónak az Szt.-ben rögzített, a találmányi díjra vonatkozó igényét is.
IV. Eljárás az olyan szellemi alkotások tekintetében, amelyekre iparjogvédelmi oltalom szerezhető
4. § (1) Ezen eljárási rend hatálya alá tartoznak azok a szellemi alkotások, amelyek alkalmasak arra, hogy iparjogvédelmi oltalom tárgyát képezzék - ideértve azokat az alkotásokat is, amelyeknek titokban tartása célszerű a megfelelő oltalom megszerzése helyett, tekintettel a hasznosítási célokra és lehetőségekre -, valamint a know-how, továbbá az ezekhez kapcsolódó védjegyek és egyéb árujelzők. (2) A kutatók a munkájuk során létrehozott szellemi alkotásaikat kötelesek haladéktalanul írásban a kutatóhely szellemi tulajdonnal való gazdálkodásért és innovációért felelős egységének, az Eger Innovations Kft. ügyvezetőivel megismertetni, az alábbiak szerint: a) A kutató(k) kitölti(k) a jelen szabályozás 3. mellékletét képező bejelentési formanyomtatványt. b) Csatolják a hasznosíthatóság megítéléséhez szükségesnek tartott dokumentációt. c) Átvételi elismervény ellenében átadják az illetékes személynek a bejelentési iratokat.
(3) A szabályzat hatálya alá nem tartozó szellemi alkotás is felajánlható a Főiskolának, függetlenül attól, hogy az jogi oltalom alatt áll-e vagy sem. Ebben az esetben a Főiskola dönt a neki felajánlott szellemi alkotás elfogadásáról vagy elutasításáról. (4) A kutató részéről történő ismertetést követően a kutatóhely 90 napon belül dönt a szellemi alkotás elfogadásáról. A döntés meghozatala az alábbi rendben történik: a) Az Eger Innovations Kft. ügyvezetői áttekintik a benyújtott iratokat, ellenőrzik, hogy tartalmaz-e minden olyan információt, mely nélkülözhetetlen a hasznosíthatóság 4
b)
c)
d)
e)
megítéléséhez, ha hiányt tapasztal, akkor 8 napon belüli pótlásra szólítja fel a benyújtókat. Az Eger Innovations Kft ügyvezetője a bejelentés alapján mérlegeli, hogy a kutatóhely rendelkezik-e megfelelő kompetenciával a hasznosíthatóság megbízható értékelésére. Ha igen, akkor a kutatóhely alkalmazottjának, ha nem, akkor külső szakértőnek adja ki a dokumentációt azzal a feltétellel, hogy a külső szakértő külön nyilatkozattal a szabályzat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. A szakértői vélemény elkészítésének szempontjai az alábbiak: - az oltalomképesség kérdése; - a megvalósíthatóság feltételei; - a hasznosítás lehetőségei; - várható műszaki-gazdasági előnyök; - indokolt-e az eltérés a szabályzatban rögzített díjazási feltételektől; - szolgálati vagy alkalmazotti jelleg megítélése; - a szellemi alkotás értékeléséhez milyen esetleges további információk, adatok (esetlegesen további szakvélemények) szükségesek. Az Eger Innovations Kft ügyvezetője a beérkezett szakértői vélemény alapján javaslatot készít a bejelentett szellemi tulajdon hasznosítására vonatkozóan a munkáltatói jogkör gyakorlója felé. A munkáltatói jogkör gyakorlója a javaslat alapján mérlegeli a szellemi tulajdon hasznosításával járó kötelezettségeket és hasznokat, majd nyilatkozik a felajánlott szellemi tulajdon elfogadásáról vagy annak elutasításáról.
(5) Amennyiben a kutatóhely a jogok megszerzése mellett dönt, és a szellemi alkotás jellege ezt megkívánja (találmány, növényfajta, használati minta, mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája, formatervezési minta, illetve ezekhez kapcsolódó, védjegyoltalomban részesíthető megjelölés), a kutatóhely köteles ésszerű időn belül a szükséges lépéseket megtenni, továbbá az általában elvárható gondossággal eljárni a jogi oltalom megszerzése érdekében az alábbiak szerint: a) A munkáltatói jogkör gyakorlójának a bejelentett szellemi tulajdonra vonatkozó elfogadó nyilatkozata alapján az Eger Innovations Kft ügyvezetője kezdeményezi annak oltalom alá vonását. Ennek során iparjogvédelmi szakértő bevonásával megállapítja a tulajdon jellegének megfelelő oltalmi formát. Indokolt esetben dönthet úgy, hogy nem él az oltalom alá helyezés lehetőségével, hanem üzleti titokként kezelve történik meg annak hasznosítása. b) Az Eger Innovations Kft ügyvezetője gondoskodik a kutatóhely számára legalkalmasabb hasznosítási formához szükséges oltalmi eljárás lefolytatása során felmerülő költségek fedezésére szóló tervezetet elkészítéséről, melyben elsősorban a kutatóhely saját erőforrásaira és pályázatokon elérhető támogatásra kell támaszkodnia. Külső hasznosító szervezet bevonása akkor történhet meg, ha a kutatóhely és/vagy alkalmazottai által alapított spin-off vagy start-up társaság keretében történő hasznosítás nem valósítható meg. c) Az Eger Innovations Kft ügyvezetője a létrehozó kutatók és - szükség esetén - kompetens szakértő bevonásával elkészíti az oltalomhoz szükséges dokumentációt, és benyújtja a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. (5) A szellemi alkotás értékelésére, illetve a szükséges oltalmak megszerzésére irányuló intézkedések megtételét követően vagy azokkal párhuzamosan a kutatóhely és az érintett kutatók kötelesek együttműködni, és minden tőlük telhetőt megtenni a szellemi alkotás hasznosítása érdekében. A szellemi alkotás tulajdonképpeni hasznosításán túlmenően ideértendő a hasznosításnak előnyös piaci helyzet teremtése vagy fenntartása érdekében történő mellőzése, a hasznosítás más részére történő engedélyezése, továbbá a szellemi alkotáson fennálló 5
jogok teljes vagy részleges átruházása is. (6) A kutatóhely az összes körülmény mérlegelésével esetileg dönt a hasznosításról, így különösen a szellemi tulajdon hasznosító vállalkozásba történő apportálásáról, a hasznosítás más részére történő engedélyezéséről, illetve a szellemi tulajdonból eredő vagyoni jogok átruházásáról. Az ennek körülményeit rögzítő hasznosítási szerződésnek az alábbi pontokra vonatkozóan részletesen ki kell terjednie: a hasznosítási engedély terjedelmének pontos meghatározása; a hasznosítási engedély kiterjedése időben és térben, a kizárólagosság vagy nem kizárólagosság rögzítése; további hasznosítási engedély biztosítása a licenciavevő számára; a licenciavevő hasznosítási és továbbfejlesztési kötelezettsége; felelősségi kérdések (szavatolása annak, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatosan harmadik személy iránt nincs kötelezettség, a találmány műszakilag megvalósítható, de termékfelelősséget nem vállal; a felelősség kizárása olyan okok vonatkozásában, amelyekről a szerződés aláírásának időpontjában nem tudott vagy a tőle elvárható gondosság mellett nem kellett, hogy tudjon); (7)Amennyiben a kutatóhely a szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogairól az eljárásnak bármely szakaszában lemond, úgy a kutatót mindezen jogok ingyenesen megilletik azzal, hogy az esetleges bármely további hasznosítás nyereségéből a kutatóhely igényt tarthat a lemondás időpontjáig keletkezett készkiadásainak mértékéig terjedő részre, valamint az árbevétel 10 százalékára a lemondástól származó öt évig.
V. A szerzői művekre vonatkozó eljárás 5§ (1).. A szerzői művek tekintetében az iparjogvédelmi alkotásokra a IV. pontban meghatározott eljárásrendet az e pont szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A kutatók a munkájuk során létrehozott szellemi alkotásaikat kötelesek haladéktalanul írásban a szellemi tulajdonnal való gazdálkodásért és innovációért felelős egységének, az Eger Innovations Kft ügyvezetőivel megismertetni, az alábbiak szerint: a) A kutató(k) kitölti(k) a jelen szabályozás 4. mellékletét képező bejelentési formanyomtatványt. b) Csatolják a hasznosíthatóság megítéléséhez szükségesnek tartott dokumentációt. c) Átvételi elismervény ellenében átadják az illetékes személynek a bejelentési iratokat. (3) A kutatóhely a szabályzat hatálya alá tartozó művek esetében a mű átadásával szerzi meg a szerzői vagyoni jogokat. A szerző részéről történő ismertetést követően a kutatóhely 45 napon belül dönt arról, hogy maga kíván-e gondoskodni a hasznosításról, vagy pedig az átadással megszerzett jogokat a kutatóra visszaruházza, amelynek következtében a szerző szabadon rendelkezhet a szellemi alkotással. (4) Amennyiben a mű megalkotása a kutatónak szerződésben rögzített kötelezettsége, a kutatóhely a mű átadását követően annak elfogadásáról nyilatkozni köteles, illetve a művet akár többször is kijavításra visszaadhatja.
6
VI. A szellemi vagyon nyilvántartása
6. § 1. A kutatóhely - összhangban a számviteli jogszabályokkal - megfelelő formában és részletezettséggel gondoskodik a szellemi alkotások nyilvántartásáról az Eger Innovations Kft. közreműködésével.
VII. A hasznosításból befolyó díjak megosztása, a kutatók motiválása
7. § (1) A szellemi alkotás hasznosítása esetén a kutatót az e fejezetben meghatározott összegű díjazás illeti meg. A feltaláló díjazására a munkáltatóval, a hasznosító szabadalmastárssal, illetve a jogszerzővel kötött szerződése - a találmányi díj szerződés - az irányadó, melynek megkötése során az alábbi szabályozástól a kutató javára lehet eltérni. (2) A díjszámítás alapja: a) hasznosító vállalkozás alapítása esetén a vállalkozás adózott nettó nyereségének a kutatóhelyet megillető része, illetve a vállalkozás működésének első két évében a vállalkozás nettó árbevétele (tekintettel arra, hogy ebben az időszakban a vállalkozás valószínűleg nem ér el nyereséget). Ebben az esetben a befolyó összegből az adott szellemi alkotás értékelésével, valamint a jogi oltalom megszerzésére és hasznosítására irányuló eljárással kapcsolatos költségeket le kell vonni. E költségeken érteni kell a szabadalmi hivatalok előtt eljáró képviselőknek, a technológiamenedzsereknek és más külső szakértőknek a díjazását, valamint a kutatóhelynek az eljárással kapcsolatban felmerült valamennyi készkiadását is, amibe beletartozik az Eger Innovations Kft egység szellemi tulajdon kezeléséhez szükséges személyi állományának és az archiválás technikai feltételei biztosításának közvetlen és közvetett költségei is. b) Hasznosítási vagy átruházási szerződés esetén a jogátruházás ellenértékeként a hasznosítási/átruházási szerződésben a licenciavevő/vevő által a kutatóhelynek fizetendő díj, a licenciavevő/vevő által a kutatóhely javára teljesített bármilyen kifizetés és pénzben kifejezhető más előny, ideértve a licenciavevő/vevő által kibocsátott részvényeket, illetve kialakított üzletrészeket is, ide nem értve azonban a vevő/licenciavevő által kutatási vagy egyéb szerződések alapján a kutatóhelynek biztosított eszközöket, szolgáltatásokat, illetve jogokat. (3). Az értékesítésből, (hasznosításból) származó bevétel megosztása a) A 2.) pontban meghatározott költségek levonását követően a nettó bevétel sávosan az alábbiak szerint kerül felosztásra a kutató, a kutatók munkacsoportja és a Főiskola között:
7
10.000.000 Ft-ig 50 % a kutató bevétele, 20 % a kutató munkacsoportjának bevétele, ha azt fejlesztésre fordítja 30 % a Főiskola bevétele; a 10.000.000 Ft feletti rész 50.000.000 Ft-ig 40 % a kutató bevétele, 20 % a kutató munkacsoportjának bevétele, ha azt fejlesztésre fordítja 40 % a Főiskola bevétele; az 50.000.000 Ft feletti rész 30 % a kutató bevétele, 20 % a kutató munkacsoportjának bevétele, ha azt fejlesztésre fordítja 50 % a Főiskola bevétele; b) Amennyiben a kutató munkacsoportjának bevételét nem fejlesztésre fordítják, az összeg a főiskola bevételeit növeli. E kérdésről a kutató és a kutatóhely között létrejött szerződésben kell rendelkezni. c) A jelen pont rendelkezéseitől a kutató és a Főiskola közötti díjszerződés kifejezett rendelkezésével – tekintettel elsősorban a kutató által a hasznosítás sikeréhez történő hozzájárulás mértékére – a kutató javára el lehet térni. Az Eger Innovations Kft. ügyvezetői javaslatot tesznek ad-hoc bizottság létrehozására, a bizottság véleménye alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. d) A 2.a) és 2.b) pontban megjelölt költségeket a Főiskola köteles biztosítani. (4) A kutatót megillető díjazás mértéke azokban az esetekben, amikor a szellemi alkotás hasznosítása nem eredményez bevételt a kutatóhely számára, de a szellemi alkotást a kutatóhely saját tevékenységi körében hasznosítja, akkor a kutatót a kutatóhely által átvett szellemi alkotás létrehozására igazoltan ráfordított munkaidejére eső átlagbér 25 %-a illeti meg. A kutató és a kutatóhely között létrejött szerződés – a szellemi alkotás jövőbeni hasznosítását mérlegelve – ettől eltérő mértéket is megállapíthat.
VIII. A szabályzat megsértése
8. § (1) Amennyiben a szabályzat hatálya alá tartozó kutató a szabályzat tárgyát képező bármely szellemi alkotást a szabályzatban meghatározott módon nem jelenti be, illetve a kutatóhely javára nem ajánlja fel, vagy a szabályzat rendelkezéseit egyébként megszegi, úgy kutatóhely munkajogi és polgári jogi jogkövetkezmények (rendkívüli felmondás, fegyelmi és kártérítési felelősség) alkalmazásán túlmenően követelheti, hogy e személy a szellemi alkotáshoz fűződő valamennyi jogát a kutatóhelyre ruházza át, illetve a szellemi alkotás bármilyen módon történő hasznosításából az eddig az időpontig származó nettó (adózott) nyereségének 50 %-át a kutatóhely részére fizesse meg. 8
(2)Amennyiben a kutató a szabályzat szerinti eljárás során a kutatóhely nevében eljáró bármely szerv vagy személy döntését sérelmesnek tartja, 15 napon belül a munkáltatói jogok gyakorlójától kérheti annak felülvizsgálatát. Ezen túlmenően a szabályzattal, valamint annak végrehajtásával kapcsolatos jogviták tekintetében a vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadóak. IX. A szabályzat elfogadása és hatálybalépése
9. § (1) A szabályzatot a Szenátus 2006. november 15-én hagyta jóvá, és az ettől a naptól hatályos. Az Eszterházy Károly Főiskola főtitkára és a HEO vezetője, mint felelős személyek a szabályzat hatálybalépését követő 90 napon belül kötelesek gondoskodni a kinevezési okmányok, munkaszerződések, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létrehozó szerződések olyan módosításáról, hogy azok megfelelően biztosítsák a szabályzat hatályának az adott jogviszonyra történő kiterjedését, valamint, hogy az érintett hallgatók az erre vonatkozó nyilatkozatot írásban megtegyék. (2)
Eger, 2006.november 15.
Dr. Hauser Zoltán rektor
9
Az Eszterházy Károly Főiskola szellemitulajdon-kezelési szabályzata 1. sz. melléklet A szellemi tulajdon védelmét érintő jogszabályok 2002. évi LI. törvény az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény Genfben, 1991. március 19-én felülvizsgált szövegének kihirdetéséről 2002. évi L. törvény az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény) kihirdetéséről 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról (Fmtv.) 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (Szjt.) 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról (Szt.) 1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról 1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 1981. évi 1. törvényerejű rendelet a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződés kihirdetéséről 1980. évi 14. törvényerejű rendelet a Szabadalmi Együttműködési Szerződés kihirdetéséről 1970. évi 18. törvényerejű rendelet az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált, illetve létrehozott szövegének kihirdetéséről (Párizsi Uniós Egyezmény) 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról 142/1996. (XI. 2.) Korm. rendelet a szabadalmi bejelentés államtitokká minősítéséhez szükséges eljárás szabályozásáról 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 18/2004. (IV. 28.) EVI rendelet a használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól 16/2004. (IV. 27.) EVI rendelet a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól 9/2003. (II. 28.) GKM rendeletet az egyes iparjogvédelmi oltalmak megszerzésének és fenntartásának a magyar találmányok külföldi bejelentése célelőirányzatból történő támogatásáról 20/2002. (XII. 12.) EVI rendelet a szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok, valamint a növényfajta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól 19/2001. (XI. 29.) EVI rendelet a formatervezési mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól 19/1991. (XII. 28.) EVI rendelet a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmára irányuló bejelentés részletes alaki szabályairól 15/1986. (IX. 17.) MÉM rendelet a mikroorganizmus-törzsek szabadalmi eljárási céljából való letétbe helyezéséről és kezeléséről
10
Pénzügyi és az államháztartással kapcsolatos jogszabályok 2000. évi C. törvény a számvitelről 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (Áht.) 58/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet a kincstári vagyonnal való gazdálkodásról 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről
Az innovációt és az innovációs rendszert érintő és egyéb jogszabályok 2005. évi CXXXIX. sz. törvény a felsőoktatásról 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról (innovációs törvény) 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 1994. évi XL. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról
11
Az Eszterházy Károly Főiskola szellemitulajdon-kezelési szabályzata 2. sz. melléklet Fogalom-meghatározások - szellemi alkotás: azok az alkotások, műszaki megoldások, amelyek alkalmasak arra, hogy iparjogvédelmi oltalom (szabadalom, használati mintaoltalom, növényfajta-oltalom, formatervezési mintaoltalom, topográfiaoltalom) tárgyát képezzék, vagy amelyek jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt állnak, ideértve azt is, amikor a hasznosítási célok, lehetőségek függvényében a megfelelő oltalom megszerzése helyett e megoldások titokban tartása célszerű. Ide tartozik továbbá a know-how, amit a Ptk. szintén szellemi alkotásként véd. - szellemi tulajdon: a szellemi alkotások tekintetében fennálló, a tulajdonjoghoz hasonló abszolút szerkezetű jogviszony, amely az iparjogvédelmi oltalom megszerzésével, illetve azon lépések megtételével jön létre, amelyek az adott szellemi alkotás titokban tartását szolgálják, illetve amely jogviszony szerzői m2vek esetében a szellemi alkotás létrehozásával keletkezik. - szellemi vagyon: a szellemi tulajdonon és immateriális javakon túl ide tartoznak a szintén vagyoni értékkel bíró, ám alkotási folyamatot rendszerint nélkülöző, iparjogvédelmi oltalommal védett árujelzők (védjegyek és földrajzi árujelzők), vagy az ilyen oltalomban nem részesíthető egyéb javak, pl. a goodwill. - szabadalmazható találmány: szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. Nem minősül szabadalmazható találmánynak különösen a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer, az esztétikai alkotás, a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program (szoftver) és az információk megjelenítése. (Szt. 1. §) - szolgálati találmány: annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki; a szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg. (Szt. 9-10. §-ok) - alkalmazotti találmány: annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik; az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltatót azonban megilleti a találmány nem kizárólagos, át nem ruházható hasznosítási joga. (Szt. 9-10. §-ok) - növényfajta: növényfajta-oltalomban részesíthető az a növényfajta, amely más növényfajtától megkülönböztethető, egynem2, állandó és új, valamint megfelelő fajtanévvel látták el. (Szt. 105. §) - használati minta: valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, amely oltalomban részesülhet, ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. [a használati minták oltalmáról 1991. évi XXXVIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése]
12
-formatervezési minta: valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei - eredményeznek, amely oltalomban részesülhet, ha új és egyéni jelleg2. (Fmtv. 1. §) - mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája: a mikroelektronikai félvezető termék elemeinek, amelyek közül legalább egy aktív elem, és összekötéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett térbeli elrendezése, vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezés, amely oltalomban részesíthető, ha eredeti, vagyis saját szellemi alkotómunka eredménye és megalkotása idején nem szokásos az iparban. [a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 1. §-a]. - szerzői mű: irodalmi, tudományos és m2vészeti alkotás, az Szjt. a leggyakrabban előforduló műtípusokat sorolja fel. E listán szerepel az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű; a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is; a fotóművészeti alkotás; a térképmű és más térképészeti alkotás; az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve; a m2szaki létesítmény terve; az ipari tervezőművészeti alkotás; a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis. (Szjt. 1. §) A védelem ugyanakkor nem a nevesített m2típusokhoz való tartozástól függ, hanem attól, hogy a mű (alkotás) a szerző alkotó tevékenységéből fakadóan egyéni, eredeti jellegű legyen. - védjegy: minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól (a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI . törvény 1. §-a) - know-how: olyan gazdasági, m2szaki és szervezési ismeret és tapasztalat, amely a gyakorlatban felhasználható, korlátozottan hozzáférhető, és amelyet az oltalom addig illet meg, amíg közkinccsé nem válik, másra átruházható vagyis forgalomképes. [Ptk. 86. § (4) bekezdés] - adatbázis: önálló m2vek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon - egyedileg hozzá lehet férni, azaz a tartalmi elemek egyenként érhetők el [Szjt. 60/A. § (1) bekezdés]. Az Szjt. az adatbázisok közül egyfelől szerzői jogi védelemben részesíti azokat, amelyek összeállítása egyéni, eredeti jellegű szerkesztői tevékenységet igényelt (gyűjteményes művek, Szjt. 7. §), másfelől ún. kapcsolódó jogi védelmet biztosít azoknak, amelyek tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt (Szjt. 84/A §). E két oltalom egymással párhuzamosan is fennállhat a szerkesztő, illetve az adatbázis előállítója javára. hasznosítás: az Szt. (a használati minták és a topográfiák tekintetében is megfelelően alkalmazandó) rendelkezései alapján hasznosításnak minősül a találmány tárgyát képező termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása, e termék ilyen célból történő raktáron tartása vagy az országba történő behozatala; a találmány tárgyát képező eljárás használata és használatra ajánlása, az ilyen eljárással közvetlenül előállított termék használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása vagy ilyen célból raktáron tartása, illetve az országba történő behozatala [az Szt. 19. §-ának (2) bekezdése]. Az Fmtv. rendelkezései alapján hasznosításnak minősül különösen a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, -
13
kivitele és e célokból való raktáron tartása [az Fmtv. 16. §-ának (3) bekezdése]. Az útmutató szövegkörnyezetében a fentieken túlmenően hasznosításon értendő a hasznosításnak előnyös piaci helyzet teremtése vagy fenntartása érdekében történő mellőzése, a hasznosítás más részére történő engedélyezése, továbbá a szellemi alkotáson fennálló jogok teljes vagy részleges átruházása is. Szerzői művek esetében az útmutató összefüggésében hasznosításon a mű engedély alapján történő felhasználását (többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeikta tásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése, átdolgozás, kiállítás), valamint a vagyoni jogok részleges vagy teljes átruházását értjük. - technológiai innováció: a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, illetve kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, m2szaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termékek, eljárások, szolgáltatások jönnek létre, új vagy lényegesen módosított eljárások, technológiák alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, beleértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szerv ezetnél minősülnek újdonságnak (innovációs törvény 4. § 2. pont). - konzorcium: a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködés kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs tevékenység közös folytatása vagy egy kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs projekt közös megvalósítása céljából (innovációs törvény 4. § 5. pont). - hasznosító (spin-off, spin-out) vállalkozás: költségvetési, illetve nonprofit kutatóhelyen létrejött szellemi alkotások üzleti hasznosítása céljából az ilyen kutatóhely által alapított, illetve részvételével vagy részesedésével működő gazdasági társaság [innovációs törvény 4. § 6. b) pont]. - közfinanszírozású támogatás: az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás, ideértve Áht. 13/A. §-a szerinti, az Európai Unióból származó forrásokat is, továbbá a területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörébe utalt támogatás és az állami, illetve önkormányzati részvétellel létrejött nemzetközi szerződések alapján kapott külföldi támogatás (innovációs tö rvény 4. § 7. pont).
14
Az Eszterházy Károly Főiskola szellemitulajdon-kezelési szabályzata 3. sz. melléklet Szellemi alkotások bejelentése Az Eszterházy Károly Főiskola szellemitulajdon-kezelési szabályzata IV./2. pontjának megfelelően az alulírott(ak) bejelenti(k) a kutatóhely számára, hogy munkájuk során létrehozták az alábbi szellemi alkotást. 1. A szellemi alkotás rövid leírása.
2. A szellemi alkotás létrehozásában közreműködő kutató(k) neve, a szellemi alkotás létrejöttekor az intézménnyel fennálló jogviszony megjelölése, az alkotás szolgál ati, alkalmazotti vagy egyéb jellegének elismerése. Név
Beosztás
Munkaviszony jellege
3. Ha a szellemi alkotást többen hozták létre, valamennyi közreműködő neve és a létrehozásban való közreműködésük aránya. Név
Feladat jellege
Közreműködés aránya (%)
4. A szellemi alkotásra vonatkozóan, illetve azzal összefüggésben használnak -e olyan megkülönböztető képességgel rendelkező megjelölést, amely esetleg alkalmas arra, hogy védjegyoltalom tárgyát képezze. Megkülönböztető jelölés (I/N)
Jelölés eredetisége (saját fejlesztés, külső közreműködő)
Csatolta-e a dokumentációhoz a jelölés bemutatását? (I/N)
15
5. A szellemi alkotás létrehozása során milyen ráfordítások történtek, az esetlegesen bevont külső erőforrások megnevezésével. Ráfordítások
Mennyiség
Bekerülési értéke (eFt) (munkaidőnél átlagbér időarányos része alapján)
Személyi (munkanap) - kutató - technikus - laboráns Dologi - fogyóeszköz - kis értékű eszköz - anyag Beruházás
6. A szellemi alkotás létrehozásához felhasználtak-e valamilyen külső személytől/szervezettől származó anyagot vagy felszerelést. Külső származású ráfordítás jellege (anyag, felszerelés, információ)
Mennyisége
Bekerülési értéke (eFt)
7. Létezik-e olyan szerződés vagy egyéb kötelezettség, amely hatással lehet a szellemi alkotáshoz fűződő jogokra. Kötelezettség jellege (írásbeli szerződés, szóbeli megállapodás, stb.)
Érintett külső személy/szervezet
Egyéb információ a kötelezettségről
8. A szellemi alkotással kapcsolatban az ismertetés időpontjáig a kutatók részéről milyen adatok, információk kerültek nyilvánosságra (publikációk esetén a megjelenés időpontja, illetve lehetőség szerint a nyilvánosságra hozott anyag másolata). Nyilvánosságra került információ rövid ismertetése
Publikálás jellege (szakcikk, előadás, stb.)
Csatolta-e a a publikált anyag másolatát? (I/N)
16
9. A kutató(k) rövid állásfoglalása a hasznosítási kilátásokról, illetve arról, hogy van-e, és ha igen, honnan mutatkozik érdeklődés a hasznosításra. Hasznosítás lehetséges területei
Hasznosítás iránt érdeklődők megnevezése
Hasznosítás becsült éves árbevétele (eFt)
Hasznosításhoz szükséges további ráfordítások becsült nagysága (eFt)
10. Részesült-e már az alkotás ideiglenes vagy végleges oltalomban? akkor az azt igazoló iratokat, és a nyilatkozatot az oltalmi igénynek vagy egy részének a kutatóhelyre történő átruházásáról. Az alkotás oltalommal rendelkező része
Oltalom jellege (ideiglenes, végleges)
Csatolta a dokumentációhoz ezt igazoló iratokat, és a nyilatkozatot az oltalmi igénynek vagy egy részének a kutatóhelyre történő átruházásáról? (I/N)
Aláírásommal elismerem a fenti adatok helytállóságát, és tudomásul veszem a szellemitulajdon-kezelési szabályzat igazoltan rosszhiszemű adatközléssel való megsértésének következményeit. Eger, ……év ….hó….nap.
aláírás ………………………. nyomtatott név
aláírás ……………………… nyomtatott név
aláírás ……………………….. nyomtatott név
17
„Az Eszterházy Károly Főiskola szellemitulajdon-kezelési szabályzata 4. sz. melléklet Szerzői művek bejelentése Az Eszterházy Károly Főiskola szellemitulajdon-kezelési szabályzata IV./2. pontjának megfelelően az alulírott(ak) bejelenti(k) a kutatóhely számára, hogy munkájuk során létrehozták az alábbi szellemi alkotást. 1. A szerzői mű rövid leírása.
2. A szerzői mű létrehozásában közreműködő kutató(k) neve, szerzői mű létrejöttekor az intézménnyel fennálló jogviszony megjelölése, az alkotás szolgálati, alka lmazotti vagy egyéb jellegének elismerése. Név
Beosztás
Munkaviszony jellege
3. Ha a szerzői művet többen hozták létre, valamennyi közreműködő neve és a létrehozásban való közreműködésük aránya. Név
Feladat jellege
Közreműködés aránya (%)
4. A szerzői mű vonatkozóan, illetve azzal összefüggésben használnak-e olyan megkülönböztető képességgel rendelkező megjelölést, amely esetleg alkalmas arra, hogy védjegyoltalom tárgyát képezze. Megkülönböztető jelölés (I/N)
Jelölés eredetisége (saját fejlesztés, külső közreműködő)
Csatolta-e a dokumentációhoz a jelölés bemutatását? (I/N)
18
5. A szerzői mű létrehozása során milyen ráfordítások történtek, az esetlegesen bevont külső erőforrások megnevezésével. Ráfordítások
Mennyiség
Bekerülési értéke (eFt) (munkaidőnél átlagbér időarányos része alapján)
Személyi (munkanap) - kutató - technikus - laboráns Dologi - fogyóeszköz - kis értékű eszköz - anyag Beruházás
6. A szerzői mű létrehozásához felhasználtak-e valamilyen külső személytől/szervezettől származó anyagot vagy felszerelést. Külső származású ráfordítás jellege (anyag, felszerelés, információ)
Mennyisége
Bekerülési értéke (eFt)
7. Létezik-e olyan szerződés vagy egyéb kötelezettség, amely hatással lehet a szerzői műhöz fűződő jogokra. Kötelezettség jellege (írásbeli szerződés, szóbeli megállapodás, stb.)
Érintett külső személy/szervezet
Egyéb információ a kötelezettségről
19
8. A kutató(k) rövid állásfoglalása a hasznosítási kilátásokról, illetve arról, hogy van-e, és ha igen, honnan mutatkozik érdeklődés a hasznosításra. Hasznosítás lehetséges területei
Hasznosítás iránt érdeklődők megnevezése
Hasznosítás becsült éves árbevétele (eFt)
Hasznosításhoz szükséges további ráfordítások becsült nagysága (eFt)
Aláírásommal elismerem a fenti adatok helytállóságát, és tudomásul veszem a szellemitulajdon-kezelési szabályzat igazoltan rosszhiszemű adatközléssel való megsértésének következményeit. Eger, ……év ….hó….nap.
aláírás ………………………. nyomtatott név
aláírás ……………………… nyomtatott név
aláírás ……………………….. nyomtatott név
20
