Az Országos Rádió és Televízió Testület 2286/2006. (X. 11.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében az Magyar RTL Televízió zrt. (1222 Budapest, Nagytétényi út 29.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi
határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató a 2006. május 15-én 20:27-kor és 20:46-kor sugárzott „Barátok közt” című műsorszám két epizódjával megsértette az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésében foglaltakat, ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés c) pontja alapján 2 percre felfüggeszti a műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását, melyet műsorszolgáltató a határozat kézhezvételét követő második napon 20 óra 30 perctől köteles végrehajtani. A műsorszolgáltató a műsorszolgáltatási jogosultságának felfüggesztése előtt köteles tájékoztatni a nézőket arról, hogy a műsorszolgáltatás nem műszaki hiba miatt szünetel. Köteles továbbá a felfüggesztés idejére a következő feliratot közzétenni: „Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT) határozata értelmében a Magyar RTL Televízió zrt. műsorszolgáltató, az általa üzemeltett RTL Klub csatornán 2006. május 15-én 20 óra 27 perckor és 20 óra 46 perckor sugárzott „Barátok közt” című műsorszám két epizódjával megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi 1 törvény (továbbiakban Rttv.) kiskorúak védelmét célzó rendelkezését azzal, hogy a műsorszámokat a „korhatárra tekintet nélkül megtekinthető” kategóriába sorolta, annak ellenére, hogy a műsorszámok tartalma l2-es korhatárjelzés feltüntetését tette volna indokolttá. E törvénysértés miatt az ORTT a mai napon 20 óra 30 perctől 20 óra 32 percig felfüggesztette a Magyar RTL Televízió zrt. műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását. A felfüggesztés időtartamának lejárta után folytatjuk műsorunkat.” E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Testület az M-RTL zrt. műsorszolgáltató RTL Klub adójának 2006. május 15-ei műsorszolgáltatásában vizsgálta az Rttv. kiskorúak védelméről rendelkező 1/A címében foglalt előírások teljesülését. A Testület a vizsgált műsorszám részletes tartalmi elemzése során az alábbiakat állapította meg: A műsorszolgáltató RTL klub adóján 2006. május 15-én a „Barátok közt” című televíziós sorozat két epizódját sugározta 20 óra 27 perces és 20 óra 46 perces kezdettel. A műsorszolgáltató a műsorszámot nem látta el sem figyelmeztetéssel, sem korhatári besorolást jelző piktogrammal, így az I. kategóriába sorolta, azaz korhatárra tekintet nélkül megtekinthetőnek ítélte. A 3401. rész tartalma: Zsófi azon tanakodik, hogyan tudná elterelni figyelmét nagynénje szerelméről, Radnics Szabolcsról, akibe ő is beleszeretett. Andrea bánja, amiért nem bízott Zsolt ártatlanságában és szakított vele. Miklós felajánlja Gézának, hogy megvédi őt Bartha Zsolttól, de Géza nem bízik Miklós ajánlatában. Emma, Tóni, Noémi és Ricsi a buli nyomait szeretnék eltüntetni, de kiderül, hogy kitört András rajzasztalának a lába. A gyerekek mindent elkövetnek, hogy helyrehozzák a hibát. Zsófi talál egy képet Radnicsról, és rajzot készít róla. Emmát András hívja telefonon, de a lány nem szól semmit a lakásban történtekről. Géza önvédelmi akcióba lendül: illegálisan fegyvert vásárol egy ismerősétől, hogy veszély esetén megvédhesse magát. A 3402. rész tartalma: Klaudia elmondja gyanúját Nórának, hogy szerinte Zsófi azért viselkedik furcsán, mert szerelmes. Laci megkéri Miklóst, mondja el neki, miért tart Géza Bartha Zsolt bosszújától. Miklós szerint azért, mert felmerült Andiban, hogy Géza tört be Zsolt helyett. A gyerekek asztalost keresnek, hogy helyrehozzák a hibát, de senkit sem tudnak elérni, így megkérik Palit, hogy ő javítsa meg a kitört lábú asztalt. Kinga megvette az anyagot az esküvői ruhájához, amit Magdi néni fog megvarrni. Tilda elpanaszolja Kingának, hogy szerinte Pali semmiféle szerelős munkát nem tud elvégezni, így Emmáék nem jártak jól vele. Radnics felfedezi, hogy Zsófi lerajzolta őt, és ezzel szembesíti is a lányt. Zsolt hazaérkezik Magdi nénihez a börtönből. Géza üresen kipróbálja a vásárolt fegyvert, majd a szekrénybe rejti Kinga elől. A műsorszolgáltató a műsorszámot nem látta el korhatári besorolást jelző piktogrammal, így az I. kategóriába sorolta, azaz „korhatárra tekintet nélkül megtekinthető” minősítést kapott. A műsor az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: a Testület 1494/2002. (X. 17.) számú határozatában foglaltak szerint az I. kategóriába egyrészt olyan műsorszámok besorolása ajánlott, amelyek a 12 éven aluli gyermekek számára készültek, ezért számukra könnyen érthetőek, másrészt olyan műsorszámok, amelyek bár nem kifejezetten gyermekek számára készültek, de nem tartalmaznak a 12 éven aluliak számára ártalmas elemeket. A törvényalkotó az aktív médiafogyasztói felfogásból indult ki, amikor a televízióban megjelenő potenciálisan ártalmas tartalmakat a befogadó gyermek képességei felől értelmezte, s ennek alapján állapította meg a korhatár-kategóriákat. Így a gyermek általános kognitív fejlettségével kapcsolatos tudományos ismeretekre tekintettel kimondta, hogy [5/B. § (2)] „azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven
2
aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott”. Bár az ekként meghúzott felső életkori határon belül a látott információ befogadási képessége változik, azaz más 4-6 éves és más 7-8 éves korban, a törvény itt már nem tesz különbséget. Amennyiben a műsorszámban valamilyen ártalmas tartalom megjelenik, az kizárólag oly módon történhet, hogy káros befolyást ne gyakorolhasson, vagyis a látottakat a kisebb gyermekek is képesek legyenek feldolgozni. A kiskorúak védelmét szolgáló kategória-rendszer oly módon került kialakításra, hogy a II. kategóriába sorolt műsorszámok napközben is közzétehetők, tehát az I. kategóriás műsorszámoktól mindössze a figyelmeztetés és a jelölés különbözteti meg őket. Ezért igen nagy jelentőséggel bír, hogy a szülő, nevelő bizonyos lehessen abban, I. kategóriás műsorban nem fordul elő problémás tartalom, amely a kiskorú gyermekre kedvezőtlen befolyást gyakorolhatna. Annak érdekében, hogy ez a védelem a 12 éven aluli különböző fejlődési szakaszoknak, illetve az eltérő szülői világnézeteknek, nevelési stílusoknak megbízhatóan megfeleljen, az I. kategóriához kapcsolt szempontokat különösen megszorítóan kell értelmezni. A sorozat május 15-én sugárzott két epizódjában olyan problémás téma merült fel (esetleges önbíráskodás és illegális önvédelem kérdése, illegális fegyvervásárlás), amely szülői figyelmeztetés nélkül félreérthető lehet, ráadásul bűncselekményt mutat be. A kiskorú gyermekek még könnyen összetévesztik a látszatot a valósággal, és csak kilenc éves korra alakul ki fokozatosan a megkülönböztetés képessége, ahogy egyre több önálló tapasztalatuk lesz a valóságról, melyhez viszonyítani tudják a képernyőn látottakat. A vizsgált epizódokban ezt az is fokozta, hogy a történet napjainkban játszódik, s ezzel a látottak valóságra vonatkoztathatóságának mértéke magas. A legkisebbek tíz éves korukig nem képesek a komplex cselekményvonalat követni, így nem minden esetben képesek felismerni a cselekmények és a következményeik közötti összefüggést. A szappanopera műfajából adódó töredezettség, a cselekmény szétszabdalása még inkább megnehezíti a látottak követését és megértését a legkisebbek számára. Ezáltal a felgyülemlett érzelmek nem vezethetők le pusztán azzal, hogy az alkotás pozitív befejezéssel zárul. Ezt tovább nehezíti a vizsgált műsorszámoknál, hogy azok sorozat-jellege miatt nem adnak végleges megoldást a felmerülő problémára. A vizsgált adásokban az egyik szereplő (Géza) illegálisan vásárolt fegyvert, hogy megvédhesse magát a börtönben ezúttal ártatlanul raboskodó vetélytársától, Zsolttól, aki hamarosan hazatér. A filmben verbális utalás történik arra, hogy talán Gézának is köze volt vetélytársa börtönbe juttatásához, és most attól fél, hogy Zsolt várható önbíráskodása veszélybe sodorhatja életét. Ettől való félelmében a férfi illegális önvédelmi módszert választ. A kifogásolt jeleneteket izgalomnövelő zenei aláfestés kíséri. A szereplők közül egyikben sem merült fel törvényes megoldás a felmerült problémára, hiszen fegyver illegális birtoklása, vásárlása és eladása bűncselekménynek minősül, amelyet a BTK igen súlyos szankciókkal illet (263/A. § (1) bekezdés szerint két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható). Egy másik szereplő (Miklós) felajánlja Gézának a „személyi védelmet”, hiszen ismer néhány embert, akik szintén nem „kispályások”, akárcsak ellenfele. Ez a fajta megoldás sem biztos, hogy a törvényes utat mutatja be, felmerül egy újabb illegális önvédelmi lehetőség is, hiszen nem derül ki a műsorból, hogy verőlegények alkalmazására, vagy egy egyszerű testőrszolgálat embereinek igénybevételére történik az utalás. Ellenpontozás hiányában a bemutatott témában káros erkölcsi mintát sugároztak a kiskorú nézők felé, személyiségfejlődésüket, értékrendszerük alakulását károsan befolyásolhatták a látottak. Esetleges későbbi pozitív végkicsengés esetén is - a műsorszám sorozat-jellege miatt – a látottak erkölcsi helytelenítésének vagy indokoltságának magyarázata csak a továbbiakban
3
sugárzott epizódokban kerülhetnek a felszínre. A sorozatra egyébként is jellemző, hogy abban többnyire verbális formában számos felnőtt témát dolgoznak fel, melyeket nem minden esetben kezelnek kellő körültekintéssel, s így a 12 év alattiak számára a feldolgozást segítő szülői magyarázatok több esetben is szükségesek lehetnek. Ennek indokoltságát alátámasztja az is, hogy a műsorszolgáltató több esetben a sorozat bizonyos epizódjait II. kategóriába sorolta az előforduló képi és/vagy tartalmi elemek miatt. Sajnálatos, hogy olyan epizódok sugárzásánál, amelyekben egy konkrét bűncselekményt mutatnak be, továbbá bizonyos jelenetek alkalmasak lehetnek félelmet és a fenyegetettség érzését kelteni a kiskorú nézőkben, a műsorszolgáltató nem követte ezt a gyakorlatát. A vizsgált két epizódban előforduló illegális önvédelem kérdése és az illegális fegyvervásárlás ténye egyértelműen elengedhetetlenné tette volna a szülői jelenlétet és magyarázatot, hiszen a bemutatott jelenet a bűncselekmény kategóriájába tartozik, amely előrevetítheti egy esetleges újabb bűncselekmény elkövetését. Az előbbieket támasztja alá, hogy a műsorkészítők ezeket a jeleneteket úgy tették még hangsúlyosabbá és feszültséggel telibbé, hogy izgalomnövelő zenei aláfestéssel fokozták a látottak súlyát. A Testület a Ket. 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében a 2006. augusztus 16-án kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató az előírt határidőben tett – augusztus 29-én kelt – nyilatkozatában fejtette ki álláspontját a valószínűsített törvénysértéssel kapcsolatban. A műsorszolgáltató nyilatkozatában először is a Barátok közt című televíziós sorozat általános ismertetőjét tárja a Testület elé, mely szerint – a sorozat tökéletesen képes megszólítani a magyar közönséget, feltárni annak problémáit és megoldási javaslatokat megfogalmazni. A sorozat megoldásokat kínál a gyakorlati életre, a konfliktusok helyes kezelésére, követhető magatartásmintákat mutat be. A sorozat verbális módon járul hozzá a társadalmi lét különböző szegmenseinek bemutatásához, konfliktusai révén számtalan hasznos információhoz juthat a néző a közélet minden területén, ismeretei gyarapítását szolgálja az üzleti- és magánélet területét érintő leggyakoribb jogi kérdésekről, és külön foglalkozik a mai fiatalok legjellemzőbb problémáival. A bemutatásra kerülő családi történetek az átlagosnál jóval családcentrikusabb szemléletűek és pszichológiai oldalról a jelenetek az elfogadás és a tolerancia legfőbb közvetítői. A műsorszolgáltató véleménye szerint a sorozat éppen ennek köszönheti, hogy évek óta közszolgálati f) kategóriába került besorolásra. A továbbiakban a Testület és a műsorszolgáltató megállapításai olvashatóak a filmalkotás egy-egy – a hatósági ellenőrzés során kifogásolt – jelenete kapcsán: A 3401. epizód kifogásolt elemei: 20:28:03-20:28:56 Testület: Miklós Gézával beszélget, rá akarja venni valamire (verbális utalásokból később kitűnik, hogy Miklós azt szeretné, ha Géza neki dolgozna és nem a cégnek), de Géza nem megy bele a
4
dologba, mert fél Bartha Zsolt esetleges bosszújától. Miklós felajánlja segítségét Gézának, hogy megvédi őt Zsolt esetleges önbíráskodásától: Miklós: „Hát nézd, száz százalékos garanciát nem tudok adni, az biztos. Viszont van egy pár ötletem.” Géza: „Na, például.” Miklós: „Például ismerek egy pár fószert, akinek az a dolga, hogy megvédjen másokat. Ez a dolguk. Ők sem kispályások, nyugi. Szóval?” Géza: „Ne haragudj, ez nekem így nagyon kevés. Ameddig nincs egy tuti tipped, hogyan tudnám félreállítani a Barthát, addig rám ne számíts!” Miklós: „Oké.” Géza: „De ha kitalálsz valamit, ami engem is megnyugtat, érted? Akkor nyugodtan szólj! Na, most lépnem kell.” Műsorszolgáltató: Állítása szerint a jelenet alapján nem derül ki, hogy Miklós pontosan milyen megoldási javaslatot tesz Gézának, így azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy „verőlegények” felbérlését ajánlja, vagy egy biztonsági cégtől testőrök igénybevételét. A kifogásolt jelenetben semmi olyan nem hangzik el, ami alapján megállapítható lenne az illegális önvédelem. Csak abból a tényből, hogy Miklós ilyen irányú segítséget ajánl fel Gézának, illetve a „fószer” szót használja, még nem lehet egyértelműen következtetni, hogy az illegális önvédelmet ajánlotta fel. A párbeszédben nem hangzik el utalás sem verőlegények, sem testőrök jelenlétére, csupán célzás, amit a dörzsölt – és akciófilmen edződött – felnőttek vetítenek bele Miklós és Géza jelenetébe. Ezt a pszichológia projekciónak hívja, a kiskorúak észjárása azonban nem így működik, ezért nem is képzelhetnek bele a jelenetbe többet annál, mint ami ténylegesen elhangzik. 20:36:20-20:37:18 Testület: Géza egy kihalt, lepusztult terepre érkezik, ahol idegesen várja ismerősét. A férfi kisvártatva megérkezik. Géza egy revolvert vásárol a férfitól: Ismerős: „Szevasz!” Géza: „Szevasz!” Ismerős: „Bocsánat, nem tudtam korábban jönni.” Géza: „Nálad van a…” Ismerős: „Itt van, nyugi. És a lé? Géza: „Az is itt van.” Ismerős: „Mutasd!” Géza egy pénzzel teli borítékot húz elő a kabátzsebéből, azt átnyújtja ismerősének, aki megszámolja a pénzt. Géza: „Megvan?” Ismerős: „Meg. Gyere!” Mindketten egy félreeső helyre mennek, egy lepusztult épület tövében húzódnak meg. Ismerős: „Nahát akkor, ez a tied. Remek darab. Pontos, mint a halál.” Ez alatt totál képen látható, amint Géza megnézi a fegyvert. Géza: „A töltények?” Ismerős: „Nem mondod, hogy az is kell?” Az ismerős már épp menni készül, amikor Géza visszafogja.
5
Géza: „Ne hülyéskedj, ne szívass már!” Ismerős: „Itt van.” Géza: „Kösz.” Ismerős: „Tudsz vele bánni?” Géza: „Nyugi, majd feltalálom magamat. Nem hagyom, hogy ez a kis patkány csak úgy kicsináljon!” A jelenet alatt végig izgalomfokozó zenei aláfestés hallatszik. Az egész szituációt feszült légkör övezi, a szereplők idegesek, nyugtalanok, ami nagyon áthat a kamerán keresztül. A jelenetben elhangzott durva, becsmérlő kifejezés káros mintát közvetített a gyermekek felé. Műsorszolgáltató: A műsorszolgáltató álláspontja szerint a kifogásolt jelenetben a zenei aláfestés valóban fokozza az izgalmat, ám éppen ezzel emeli el a történetet a valóságtól a művészi kategória felé, azt sugallva, hogy ez a fegyvervásárlás nem hétköznapi tett, tehát nem megszokott felnőtt viselkedés és nem követendő. A műsorszolgáltató nem tudja elfogadni azt az állítást sem, hogy „az egész szituációt feszült légkör övezi”, mert pszichológiai vizsgálatok sora állapította meg, hogy 12 éves korig a gyermekek nem a verbális üzenetre, mondandóra koncentrálnak, azt szinte teljesen figyelmen kívül hagyják, csakis a metakommunikáció vezérli őket a tévéműsorok befogadása közben. Géza lopakodó járása, gondos és félelemmel teli körülnézése, a gesztusai és a nonverbális jelek (arcjáték, mimika), valamint Géza „barátjának” járása (fal mellett lopakodik) mind-mind arra utalnak, hogy szégyenletes, tilos dolgot cselekszenek, és ennek tudatában is vannak. A gyerekek maguk is követnek el helytelen és tiltott dolgokat, ilyenkor viselkednek úgy, mint a főhős illegális fegyvervásárlás közben. A műsorszolgáltató utal arra, hogy a jelenetben csak azt láthatjuk, hogy valaki egy pisztolyt vesz, de nem biztos, hogy ezzel bűncselekményt követ el, mert vannak olyan típusú fegyverek (pl. riasztópisztoly, gázpisztoly) amelyek vásárlását a jogszabályok engedélyezik, így nem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy bűncselekményt követett el. A nézők pedig ismerhetik Gézát,akinek a jellemét ismerve tudják, hogy a kemény külső érző lelket takar. A 3402. epizód kifogásolt eleme: 20:56:00-20:56:44 Testület: Izgalomfokozó zenei aláfestéssel kezdődik a jelenetet, s ez végigkíséri a látottakat. Először csak a felvillanó pisztolyt láthatjuk Géza kezében, majd közeli képen megjelenik, ahogy Géza kibiztosítja a revolvert és céloz, azután pedig meghúzza a töltetlen fegyvert. Az üres pisztoly tölténytárát is megvizsgálja, végül becsomagolja a fegyvert és a töltényeket, majd a szekrény aljába rejti. Eközben Kinga, a menyasszonya hazaérkezik, és rákérdez, hogy párja mit keres a szekrényben. A férfi zavartan válaszol, az igazságot eltitkolja a lány elől. Műsorszolgáltató: Itt sem tud egyetérteni az „izgalomfokozó zenei aláfestés” meghatározással, hiszen a jelenet teljes megvilágításban, nappal játszódik Géza lakásában, így semmiképpen sem kelthet a 12 éven aluliakban olyan fokú félelmet, amely alátámasztaná a Testület klasszifikációra vonatkozó álláspontját. Géza „füllentése” pedig olyan csínynek is értékelhető, amely minden párnál elő szokott fordulni.
6
A műsorszolgáltató álláspontja szerint a vizsgált két epizód során nem merült fel olyan fokú erőszakos megnyilvánulás, vagy a nyugalom megzavarására alkalmas képi-, vagy hanghatás, amit a védeni kívánt korosztály ne lett volna képes önmaga számára, a saját nyelvére lefordítani és helyesen értelmezni. A műsorszolgáltató álláspontja szerint a gyerekek már 12 éves kor alatt is tökéletesen értik azon metakommunikációs jeleket, amelyeket a vizsgált részek tartalmaztak, így el tudják különíteni a jó és rossz fogalmát – szülői segítségség nélkül is. A műsorszolgáltató utal arra a pszichológiai vizsgálatra, illetve felmérésre, amely kimutatta, hogy a korhatár jelzése lélektani szempontból helyes, a felnőttekkel való együttes tévézés általános igénye jogos, azonban csak ritkán látszik életszerűnek, ugyanis a tévézési szokásokat felmérő kutatások szerint a szülők 87,6 %-a nem tudja mit néz a gyereke, 16,3 %a soha, 48,2 %-a alig beszél a gyerekével a látottakról. A műsorszolgáltató részéről úgy gondolják, hogy a vizsgált epizódok egésze és annak kiragadott jelenetei sem sértették a 12 év alatti korosztály érdekeit, az alkotás korhatárra tekintet nélkül bárki számára megtekinthető volt, mert nem tartalmazott a 12 éven aluliak számára ártalmas elemeket. A Testület a vizsgálat során tett megállapítások és a műsorszolgáltató nyilatkozata kapcsán az alábbiakat kívánja megjegyezni. Az Rttv. 5/B § (2) bekezdése szerint: „Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.” A Testület a médiatörvény jogharmonizációs célú módosításával kapcsolatos testületi teendőkről – klasszifikációról szóló 1494/2002. (X 17.) számú ORTT határozata a következőképpen pontosította a II. kategóriába tartozó műsorszámokra vonatkozó tartalmi előírásokat: „A II kategóriába sorolt műsorszámokat az általános nézőközönség részére szánták, azonban a tizenkét éven aluliak számára megtekintésük nagykorú felügyelete mellett ajánlott, miután tartalmazhatnak olyan elemeket, amelyek számukra nehézséget jelenthetnek a látottak önálló értelmi és érzelmi feldolgozásában. Ugyanakkor a műsorszolgáltatónak különös gonddal szükséges eljárni annak kapcsán, hogy az ebbe a kategóriába sorolt műsorszámok témaválasztása, továbbá feldolgozásának módja a 12 és 16 év közötti korosztály érettségi szintjének megfelelő legyen. A műsorszámok minősítésénél a műsorszolgáltatónak szem előtt kell tartania, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a tizenkettő és tizenhat év közötti életkornak, miután erre az időszakra tehető a gyermek világképének és értékrendszerének kialakulása. Az ifjúság eszményképeket keres, amely számára követendő példa lehet, a televíziós hősök pedig azonosulási igényt ébreszthetnek. Ebből következően az ilyen módon besorolt műsorszámok nem csábíthatnak olyan hősökkel való identifikációra, akiket antiszociális, destruktív vagy erőszakos viselkedésformák jellemeznek, valamint nem sugallhatnak kettős értékrendet, amely a gyermekekben identitászavart, morális bizonytalanságot keltenek. Fontos továbbá, hogy a főhős által alkalmazott erőszak, akivel a néző azonosul, erkölcsileg igazolható legyen. A műsorszámok besorolásánál további irányadó szempont, hogy az egyes, erőszakot tartalmazó jelenetek - az
7
előfordulás és az ábrázolás módját tekintve - visszafogottak legyenek az erőszakkal szembeni magatartásbeli elfásulás elkerülése érdekében. (…)” A Testület a vizsgálat során feltártak alapján, és a műsorszolgáltató nyilatkozatát megvizsgálva arra az álláspontra jutott, hogy a műsorszámok nem feleltek meg az I. kategória szempontjainak, azaz olyan elemeket tartalmaztak, amelyek miatt már nem sorolhatók a korhatárra tekintet nélkül bemutatható műsorszámok körébe, tehát megállapítható, hogy azok II. kategóriába sorolása, s ennek megfelelő jelzéssel történő ellátása lett volna indokolt. A fentebb kifejtettek alapján tehát megállapítható, hogy a műsorszolgáltató a 2006. május 15én 20 óra 27 perces és 20 óra 46 perces kezdettel, korhatárjelzés nélkül sugárzott „Barátok közt” című műsorszám két epizódjával megsértette az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésében foglaltakat. A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdés c) bekezdése képezi, mely az alábbiakat tartalmazza: „Ha a műsorszolgáltató az e törvényben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti, vagy megsérti (…) a Testület (…) c) meghatározott időre, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.1.5 és 11.2.1 pontjai kimondják: „11.1 11.1.5.
Ha a Műsorszolgáltató megsérti a Törvényben (…) foglaltakat az ORTT az alábbi jogkövetkezmények alkalmazására jogosult: meghatározott időre, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti a Műsorszolgáltatási Jogosultság gyakorlását.
11.2.
Az ORTT 30 napig terjedő időre felfüggesztheti a Műsorszolgáltató Műsorszolgáltatási Jogosultságának gyakorlását, ha
11.2.1
a Műsorszolgáltató az ORTT felhívása ellenére sem hagy fel az ORTT által korábban írásban kifogásolt magatartással.”
A Testület a szankció típusának és mértékének meghatározásánál figyelembe vette azt is, hogy a műsorszolgáltató a 2006. évben hányszor és milyen mértékben sértette meg – a jelenleg vizsgált esetben is megállapítható – törvényi rendelkezést, továbbá a konkrét műsorszámok műsorrészeinek tartalmi elemeit, illetve azt, hogy azok milyen mértékben bírhattak káros hatással a védendő korosztályra. A Testület, adatai szerint 2006. január 1-je óta 16 határozatban szankcionálta az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek műsorszolgáltató által történt megsértését. Az adatok tanúsága szerint 2006. január 1-je óta 1 testületi határozat szankcionálta csak az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésének műsorszolgáltató általi megsértését – ez a 828/2006. (IV. 19. sz. határozat) – igaz, az még egy 2005. decemberi törvénysértésre vonatkozott és abban a Testület 10 percre függesztette fel a műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását.
8
A műsorszolgáltató klasszifikációs törvénysértéseit megállapító ORTT határozatok számszerűségére vonatkozó adatokból a Testület arra a megállapításra jutott, hogy a műsorszolgáltató rendszeresen figyelmen kívül hagyja a klasszifikációs törvényi előírásokat. A Testület a műsorszolgáltatót az e határozatban is megállapított törvénysértés miatt már nem egyszer szankcionálta, súlyosnak minősülő – a műsorszolgáltatási jogosultság felfüggesztését jelentő – jogkövetkezményt alkalmazva, azonban ez nem vezetett eredményre, a műsorszolgáltató továbbra is elköveti a jelzett törvénysértést. Mindezek okán a Testület úgy ítélte meg, hogy ismételten súlyosabb szankció kilátásba helyezése, illetve megállapítása talán jogkövető magatartás tanúsítására bírhatja a műsorszolgáltatót. A fentebb kifejtettek okán a Testület a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerint eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) biztosítja. Budapest, 2006. október 11. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György elnök
9
