Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 10/2006. (X. 11.) KT. sz. rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési szabályzatáról
Zsadány község Önkormányzatának Képviselő-testülete a módosított 1990. évi LXV. tv. 18. § (1). bekezdésében biztosított jogkörében eljárva Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint alkotja meg.
I. Általános rendelkezések 1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos elnevezése: Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Zsadány, Béke u. 82. (2) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Zsadány Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Zsadány, Béke u. 82. (3) Az Önkormányzat és szervei kör alakú pecsétjén a Magyar Köztársaság címerét kell használni. A bélyegzők leírása az alábbi: -
Az Önkormányzat hivatalos körbélyegzője: „Községi Önkormányzat 5537 Zsadány, Béke út 82.” középen a magyar címer
-
A Képviselő-testület hivatalos körbélyegzője: "Zsadány Község Képviselőtestülete " középen a magyar címer
-
Saját feladat és hatáskörben a polgármester a következő körbélyegzőt használja: "Zsadány Község Polgármestere Békés megye" középen a magyar címer
-
A jegyző feladat és hatáskörben az alábbi körbélyegző használható: "Zsadány Község Jegyzője Békés megye” középen a magyar címer
-
A fentieken túli bélyegzőhasználat lenyomata:
2 "Polgármesteri Hivatal Zsadány" középen a magyar címer
II. Önkormányzati jogok , feladatok és hatáskörök 2. § (1) A helyi önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. (2) Önkormányzati döntést a helyi Önkormányzat Képviselő-testülete, bizottsága, a polgármester, illetőleg a helyi népszavazás hozhat. 3. § (1) Az Önkormányzat köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvízellátásáról, - az épített és természeti környezet védelméről - csapadékvíz-elvezetésről - az óvodai nevelésről, - az általános iskolai oktatásról és nevelésről, - az egészségügyi és szociális alapellátásról, - a közvilágításról, - a helyi közutak, közterületek és a köztemető fenntartásáról , - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesüléséről. (2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a Polgármester, a bizottságok, a Polgármesteri Hivatal látják el. (3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a Polgármesterre, a bizottságaira ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. 4. § (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: - az önkormányzati rendeletalkotás, - szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, felmentés, - a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása, - a gazdasági program , a költségvetés megállapítása és végrehajtásáról szóló
3
-
beszámoló elfogadása, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, intézmény alapítása összeférhetetlenségi eljárásban való döntés; Ötv. 33/A. § (2). b/ pontja szerinti hozzájárulással kapcsolatos döntés vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés, közterület, elnevezése, emlékmű állítás, eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, a bíróságok ülnökeinek megválasztása, állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről megszüntetéséről, ellátási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti, véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő, felterjesztési jog gyakorlása, amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal
(2) A képviselő-testület tagja kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesterének önkormányzati ügyben hozott döntését, ha az a képviselőtestület által átruházott ügykörbe tartozó.
III. A képviselő-testület működése 5. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 6 fő és a Polgármester. A testület általában minden hónap utolsó csütörtökén, 13 órai kezdettel tartja ülését. Júliusban testületi szünetet tarthat. (2) A képviselő-testület éves munkatervet állíthat össze, amely tartalmazza az ülés idejét és a megtárgyalandó napirendeket. (3) A munkaterv összeállításához minden év december 31-ig írásbeli javaslatot tehetnek a képviselő-testület tagjain kívül: - a bizottságok, - a település polgárai, - a társadalmi és civil szervezetek. (4) A képviselő-testület ülését össze kell hívni, ha azt a képviselők egynegyede, vagy a képviselő-testület bizottsága indítványozza. (5) Rendkívüli képviselő-testületi ülést a Polgármester is összehívhat, telefonon vagy írásban a napirend megjelölésével, az ülés tervezett ideje előtt legalább 24 órával.
4 (6) A képviselő-testület elnöke a Polgármester, aki összehívja és vezeti a testület ülését. Akadályoztatása esetén erről az Alpolgármesterek gondoskodnak. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség betöltetlensége vagy akadályoztatásuk esetén ez a jogkör az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság Elnökét illetik. (7) Tartós akadályoztatásnak minősül: - 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat, fizetés nélküli szabadság - büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés (8) Az ülés meghívóját és az írásbeli előterjesztést a képviselő-testületi tagoknak, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A meghívót a községi hirdetőtáblán is ki kell függeszteni a fenti időpontban. (9) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: - a jegyzőt, - a napirendi pontok előadóit, - azt, akit a polgármester a napirend megtárgyalásához szükségesnek tart. A Képviselő-testület ülése 6. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen bármely állampolgár részt vehet és a Polgármester engedélye alapján, felszólalhat. (2) A képviselő-testület zárt ülést tart: - választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; - zárt ülést tart továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor minden esetben. (3) A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el minősített szótöbbséggel - a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a Jegyző, meghívása esetén az érintett és a szakértő, vehet részt. Törvény előírhatja, hogy mely esetben kötelező az érintett meghívása. (5) A zárt ülésen az érintett az ügye tárgyalásán részt vehet, de a döntés meghozatalánál nem lehet jelen. A kialakított döntést számára szóban ismertetni kell. (6) A polgármester a testületi ülés vezetése során: - megállapítja az ülés határozatképességét, - az ülést megnyitja, - előterjeszti az ülés napirendi javaslatát, - tájékoztatást ad a két ülés közötti fontosabb döntéseiről, eseményekről.
5 (7) Napirendi pont elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő javaslatot tehet, amelyet indokolnia kell. A javaslat elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Sürgősségi indítvány 7. § (1) Sürgősségi indítvány minden olyan napirendre vonatkozó javaslat, amely az ülés napirendjén nem szerepel. Sürgősségi indítványt a Polgármester, bármely képviselő vagy a Jegyző tehet a tervezett ülést megelőzően legalább 2 nappal, írásban, rövid indokolással. (2) A sürgősségi indítvány elfogadásáról, napirendre vételéről, a képviselő-testület egyszerű többséggel szavaz, s a tervezett napirendek után tárgyalja meg. (3) Sürgősségi indítványt kivételesen, csak halaszthatatlan esetben lehet előterjeszteni szervezeti, személyi és költségvetési kérdésekben. Az előterjesztés 8. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület vagy a bizottsága által előzetesen javasolt rendelettervezet és határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató. (2) A testületi ülésen az előterjesztés írásban, kivételes esetben, szóban kerül napirendre. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a napirenddel kapcsolatos összes körülményt, tényt, amelyek a döntéshozatalhoz szükségesek. (3) A határozati javaslat és a rendelettervezet írásos formában kerülhet a testület elé. A vita és a döntéshozatal 9. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés fölött külön - külön nyit vitát, amelynek során az előadó a napirendhez szóbeli kiegészítést fűzhet. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó (szakértő) rövid választ köteles adni. (2) A felszólalásokkal szemben támasztott követelmény, hogy rövid, tömör, napirendhez kapcsolódjon, és közérthető legyen. A hozzászólásokra napirendenként, személyenként egy alkalommal, kerülhet sor. A hozzászólás ideje 5 perc lehet, ennek túllépése esetén a hozzászólót a polgármester figyelmezteti az időkeret túllépése miatt, ennek eredménytelensége esetén megvonja a szót.
6 (3) A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerül sor. A polgármester rövid, soron kívül felszólalást is engedélyezhet. (4) A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra (5) A vita lezárása után, a döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni 10. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - lehetőleg elhangzásuk sorrendjében - majd az elfogadott módosításokkal és kiegészítésekkel együtt az eredeti javaslatról (2) Alakszerű határozat nélkül dönt a képviselő-testület: - napirend elfogadásáról - jegyzőkönyv hitelesítő elfogadásáról, - interpellációra adott válasz elfogadásáról, - informális jellegű ügyekben. (3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén, illetve ha nem születik döntés a Polgármester ugyanazon ülésen ismételt szavazást rendelhet el vagy a döntést elnapolja (nyílt és titkos szavazás esetén egyaránt). (4) A döntéshozatalból kizárható az a képviselő, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget, de bármely képviselő bejelentheti azt, s a kizárásról a képviselő-testület határozatban dönt (minősített többség). A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. (5) Minősített többség szükséges (6 igen szavazat): - önkormányzati rendeletalkotáshoz - az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, - önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz - megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésre, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozáshoz, - intézmény alapításhoz, - képviselő kizárásához, - zárt ülés elrendeléséhez, - a képviselő-testület megbízásának lejárta előtti feloszlatásához, - a polgármester elleni kereset benyújtásához.
7 (6) A képviselő-testület döntését nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza meg. Titkos szavazást tart törvényben előírt esetben, illetve mindazon ügyekben tarthat, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat (minősített többség) (7) Név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel mondhatja ki a képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtti feloszlását. A szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben olvassa a tagok nevét, akik igennel, nemmel vagy tartózkodással szavaznak. (8) A Polgármester halaszthatatlan ügyben a testület hatáskörébe tartozó ügyben döntést hozhat, amelyről a következő ülésen köteles beszámolni. (9) A képviselő-testületi rendeletet és határozatot naptári évente külön-külön folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, zárójelben a kihirdetés dátuma szerepel. (példa: 1/2005. (I. 2.) KT. sz. rendelet, 1/2005. (I. 2.) sz. képviselő-testületi határozat). (10) A rendeletek és határozatok évenkénti folyamatos nyilvántartását az igazgatási főelőadó papír alapon végzi, amelynek alkalmasnak kell lennie a gyors keresésre, ellenőrzésre. (11) Lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a Polgármester félévente jelentést készít a képviselő-testület számára. Kérdés 11. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek lezárása után: - a polgármestertől, - az alpolgármesterektől, - a bizottságok elnökeitől, - a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást, tájékoztatást kérhet. (2) A megkérdezett az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni. Interpelláció 12. § (1) Az interpelláció joga a települési képviselőt illeti meg. A kérdezés joga és az érdemi válaszadás kötelezettsége önkormányzati ügyekre terjedhet ki, az előző szakaszban leírt személyek esetében. (2) A megkérdezett az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül köteles választ adni. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először a képviselő, majd a Képviselő-testület dönt. Az írásban adott válasz esetén a következő testületi ülésen kell döntést hozni.
8 A tanácskozás rendjének fenntartása 13. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során: - figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, illetve az időkeretét túllépte vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ - rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít. (2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt széksorokat foglalhatják el, felszólalásukat a polgármester 3 percben engedélyezheti. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja vagy a terem elhagyására kötelezheti az állampolgárt. Jegyzőkönyv 14. § (1) A képviselő-testület üléséről a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv az alábbiakat tartalmazza: - az ülés helyét és időpontját, - a megjelent képviselők és meghívottak nevét, - az elfogadott napirendet, - a tanácskozás (kérdések, hozzászólások) lényegét, - a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntést A jegyzőkönyvet a Polgármester és a Jegyző, valamint a jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. (2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell : - a meghívót, - a jelenléti ívet, - az írásbeli előterjesztéseket. (3) A jegyzőkönyvet 2 példányban, az ülést követően 15 napon belül kell elkészíteni és aláírni, erről a jegyző gondoskodik. A nyilvános ülés jegyzőkönyvébe – amely az igazgatási főelőadónál található - a választópolgárok betekinthetnek, térítés ellenében a szükséges lapokról másolatot készíttethetnek. A jegyzőkönyv: - 1 példányát meg kell küldeni az ülést követően 15 napon belül a Közigazgatási Hivatal Vezetőjének - míg 1 példányát évente egybe be kell köttetni. (4) A zárt ülésről 2 példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről a Jegyző gondoskodik. A zárt ülésbe választópolgár nem tekinthet bele, de az ügyfél kérelmére a
9 jegyzőkönyvből a határozat kivonatát ki kell adni. Hivatalos szervek megkeresésére a jegyzőkönyvet ki kell adni.
IV. Önkormányzati rendeletalkotás 15. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) A rendeletalkotást kezdeményezhetik: - a települési képviselők, - önkormányzati bizottságok, - polgármester, az alpolgármesterek, - a jegyző. A kezdeményezést a Jegyzőhöz kell benyújtani. (3) A rendelettervezet elkészítésével a tárgy szerinti bizottság, ad hoc bizottság, a Jegyző vagy szakértő is megbízható. (4) A rendeletet a Polgármester és a Jegyző írja alá, és azt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, illetve a helyi sajtóban ki kell hirdetni. A kihirdetésről a Jegyző gondoskodik. A rendeletek megismerésére és hatálybalépésére a kihirdetéstől számított legalább 8 napot kell biztosítani, amelytől rendkívüli sürgős esetben a képviselő-testület eltekinthet.
V. A települési képviselő 16. § (1) A képviselőt a törvényben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. (2) A képviselő főbb jogai: - részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében, kérdést tehet fel és interpellálhat - kérésére véleményét rögzíteni, írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvben szerepeltetni kell - a polgármesteri hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, közreműködést. Közérdekű ügyben intézkedést kezdeményezhet, amelyre a Hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni. - bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet, javaslatot tehet a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására
10 -
-
kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet
(3) A képviselő főbb kötelességei: - köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, akadályoztatását az ülés előtt legalább 24 órával jelezni (igazolt távollét) - kapcsolattartás a választópolgárokkal, civil szervezetekkel, - felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, bizottságok munkájában a különböző vizsgálatokban, - tudomására jutott állami, szolgálati és magán titok megőrzése, - személyes érintettség bejelentése - évente januárban vagyonnyilatkozatot tenni (mert e nélkül jogait nem gyakorolhatja) (4) Amennyiben kötelezettségeinek nem tesz eleget vagy igazolatlanul mulaszt testületi ülést, akkor nem jogosult a tárgyhavi tiszteletdíjára. (5) A megválasztott képviselő az alakuló ülésen vagy beiktatásakor az alábbi szövegű esküt teszi le a képviselő-testület előtt:
„Én ..... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és szolgálati titkot megőrzöm; megbízatásomhoz híven, pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint, minden igyekezetemmel Zsadány javát szolgálom.”
VI. A képviselő-testület bizottságai 17. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes, ad hoc bizottságot választ. Az alábbi állandó bizottságokat választja meg: - Egészségügyi és Szociális, 3 fő - Ügyrendi és Gazdasági , 5 fő. (2) A bizottságok részletes feladatait az SZMSZ melléklete tartalmazza. (3) A bizottságok határozatképességére, testületre vonatkozó szabályok érvényesek.
határozathozatalára, zárt ülésére, a képviselő-
(4) A bizottságok saját részükre munkatervet készíthetnek, melyet elfogadása után bemutatnak a képviselő-testületnek. A bizottságok üléseit az elnök hívja össze és vezeti le, kötelező összehívni: - a képviselő-testület döntése alapján, valamint - a Polgármester indítványára.
11 (5) A bizottságok üléseikre szakértőt is meghívhatnak, erre a bizottságok tagjai tehetnek javaslatot és a bizottság dönt a kérdésben. (6) A bizottságok ügyviteli feladatait a Jegyző útján a Polgármesteri Hivatal ügyintézői látják el, akik ennek során: - előkészítik a bizottsági elnök útmutatása alapján a bizottsági ülések anyagait, - elkészítik az ülések jegyzőkönyveit - a jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületi jegyzőkönyv szabályai érvényesek - az ülést követő 15 napon belül (7) A bizottságok nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvbe a választópolgár betekinthet, a zárt ülés jegyzőkönyvébe nem. A zárt ülésről készült jegyzőkönyv határozatának kivonatát az ügyfélnek kérelemre, míg a hivatalos szervek megkeresésére a jegyzőkönyvet ki kell adni.
VII. A polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző A polgármester 18. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. Tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala és működése szempontjából települési képviselőnek tekinthető. (2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő főbb feladatai: - elősegíti a képviselők munkáját, összehívja és vezeti a testület üléseit, képviseli az önkormányzatot, - halaszthatatlan képviselő-testületi feladat- és hatáskörben dönthet, melyről a következő ülésen köteles beszámolni, elfogadásáról a testület dönt - szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat, (3) A polgármester a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai: - indítványozhatja a bizottságok összehívását, - felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz. (4) A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok: - a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt - a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörben, egyes hatáskörei átruházhatja.
12 -
-
a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét, gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az intézményvezetők tekintetében.
(5) A Polgármester megválasztásakor, majd évente vagyonnyilatkozatot tenni köteles (6) A Polgármester minden hónap első hétfőjén, 13-15 óráig fogadóórát tart Az alpolgármesterek 19. § (1) A képviselő-testület - saját tagjai közül a polgármester javaslatára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 2 fő alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el tevékenységüket. (3) Az alpolgármesterek minden hónap első hétfőjén, 13-15 óráig tartanak fogadóórát. A jegyző 20. § (1) A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő Jegyzőt nevez ki határozatlan időre. (2) A Jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, a polgármesteri hivatalt. Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, így: - előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, - tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a bizottságok ülésén - gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről. (3) A Jegyző egyéb főbb feladatai: - ellátja a jogszabályban előirt államigazgatási és hatósági jogköröket, - hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, - gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. (4) A Jegyző minden hónap első hétfőjén, 13-15 óra között tart fogadóórát. (5) A Jegyzőt tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén testületi ülésen - megállapodás alapján - Biharugra Önkormányzatának Jegyzője helyettesíti, míg egyéb esetekben a helyettesítőt a Jegyző bízza meg a Hivatal köztisztviselői közül.
13 Vezetői testület 21. § (1) A képviselő-testület Vezetői Testületet hoz létre, melynek feladata a képviselő-testületi munka szükség szerinti összehangolása, véleményezése és javaslattétel. (2) A Vezetői Testület tagjai: - polgármester, alpolgármesterek, a bizottságok elnökei és a jegyző (3) A Vezetői Testület szükség szerint ülésezik, a Polgármester hívja össze írásban vagy telefonon. Az ülésről emlékeztető készül. Az ülés nem nyilvános.
Vagyonnyilatkozat-tétel 22. § (1) A Polgármester és a képviselők által leadott vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság Elnöke (továbbiakban ÜGB Elnöke) átvételi elismervény ellenében veszi át, majd nyilvántartást vezet róla és egyéb iratoktól elkülönítve, zárható helyen tárolja (2) A leadott vagyonnyilatkozatok nyilvánosak (kivéve a hozzátartozói), azt bárki megtekintheti – előzetesen egyeztetett időpontban - a ÜGB Elnöke és a bizottság egy tagja jelenlétében. A betekintésről nyilvántartást kell vezetni. (3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra vonatkozó kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a ÜGB Elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. (4) Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásban foglaltaknak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a ÜGB Elnöke az eljárás lefolytatása nélkül kezdeményezi a bizottságnál az elutasítást. (5) Ismételt eljárásnak ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében új tényállítás esetén van helye. (6) Az ellenőrzési eljárás befejezését követően a bizottság tájékoztatja a képviselő-testületet.
VIII. A polgármesteri hivatal 23. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása.
14 (2) A Polgármesteri Hivatal jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amelyet a Jegyző vezet és képvisel. (3) A polgármesteri hivatal részletes feladatait az ügyrend (melléklet) tartalmazza.
IX. Helyi népszavazás, 24. § (1) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult. (2) A helyi népszavazás - érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és - eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. (3) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben: - a településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezése, - a községegyesítésnek és a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése, - új község alakításának kezdeményezése, - lakott területrész átadása, átvétele, cseréje, - társult képviselő-testület alakítása, a társult képviselő-testületből való kiválás, továbbá abban az ügyben, amelyet az önkormányzati rendelet meghatároz. (4) Az (3) bekezdés első négy felsorolásában foglalt esetekben a helyi népszavazásban az érintett településrész, község választópolgárai vehetnek részt. (5) A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el: - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben, - az önkormányzati rendelet megerősítésére. (6) Nem rendelhető el helyi népszavazás: - a költségvetésről való döntésre, - a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában, - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról. 25. § (1) A helyi népszavazást a Polgármesternél kezdeményezheti: a) a települési képviselők legalább egynegyede, b) a képviselő-testület bizottsága,
15 c) a helyi társadalmi szervezet vezető testülete, d) a választópolgárok 25 %-a (2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok 25 %-a kezdeményezte. (3) A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt. Népi kezdeményezés, 26. § (1) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A választópolgárok 10 %-a a népi kezdeményezést a polgármesternek nyújthatja be. A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet a választópolgárok 10 %-a indítványozott. (3) A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét. Lakossági fórumok 27. § (1) A képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart; szükség szerint, évente egyszer falugyűlést is tarthat. (2) A fórumok időpontját a képviselő-testület állapítja meg és a Polgármester vezeti. A fórumokról 2 pl-ban jegyzőkönyvet kell készíteni – a képviselő-testületi jegyzőkönyv szerinti módon és formában -, melyből 1 pl-t a Közigazgatási Hivatal Vezetőjének kell megküldeni a fórumot követő 15 napon belül, másik példányt a Jegyző köteles megőrizni.
X. Az önkormányzat gazdasági alapjai, költségvetése 28. § (1) Az önkormányzati vagyonról és az azzal kapcsolatos gazdálkodásról a képviselő-testület önálló rendeletet alkot.
16 (2) A költségvetés összeállítását megelőzi a költségvetési koncepció összeállítása, amelyet a törvényi előírásoknak megfelelően a Jegyző irányításával a Polgármesteri Hivatal állít össze, ennek alapján a képviselő-testület állapítja meg a tervezési munka menetét. (3) A költségvetés tervezetét a Jegyző irányításával Polgármesteri Hivatal, az intézmények bevonásával állítja össze, figyelemmel az állami költségvetés előírásaira, valamint a képviselő-testület költségvetési koncepciójára. (4) A képviselő-testület az önkormányzat és szervei költségvetését rendeletben állapítja meg, amelyet előzetesen a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleményez. A költségvetés tárgyalása a központi szabályozásnak megfelelő módon és időben történik. 29. § (1) A zárszámadás elkészítése a Jegyző irányításával a Polgármesteri Hivatal útján, az intézmények bevonásával, az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság véleményezésével történik. A zárszámadásról a képviselő-testület rendeletben dönt. (2) Az éves adózással kapcsolatos beszámoló a zárszámadásban külön pontként szerepel (3) A gazdálkodás végrehajtásának pénzügyi ellenőrzése az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság jogköre. (4) A belső ellenőrzés a többcélú kistérségi társulás keretében foglalkoztatott Belső Ellenőr, valamint a Jegyző feladata.
XI. Az önkormányzat intézményei 30. § (1) Az önkormányzat feladatai teljesítése érdekében intézményeket hoz létre és azokat folyamatosan működteti. A létrehozott intézmények: - Polgármesteri Hivatal Zsadány, Béke u. 82. - Napközi Otthonos Óvoda Zsadány, Béke u. 56. - Általános Iskola és Könyvtár Zsadány, Béke u. 112. - Gondozási Központ Zsadány, Hámán K. krt. 19.
17 (2) Az intézmények működésükről és szakmai feladataik teljesítéséről a képviselő-testületnek számolnak be, a testület által meghatározott időközönként, általában évente.
XII. Záró rendelkezések 31. § (1) Az SZMSZ kihirdetése napját követő 8. napon lép hatályba, hirdetőtáblán történő kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik. (2) E rendelet hatálybalépésekor hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 1/2005. (I. 28.) KT. sz. rendelet, valamint ennek időközi módosításai és kiegészítései. (3) Az SZMSZ mellékletei: 1. A képviselő-testület tagjai és a polgármester neve, címe 2. A képviselő-testület bizottságainak tagjai 3. A képviselő-testület bizottságai feladata és hatásköre 4. A Polgármesteri Hivatal ügyrendje Zsadány, 2006. október 10.
Dudás Árpád 0polgármester
Kifüggesztéssel kihirdetve: 10. 11.-én
dr. Makai Sándor jegyző
18 A Képviselő-testület tagjai és a polgármester neve, címe
1. Dudás Árpád 2. Botlik Tibor
polgármester
Zsadány, Hámán K. krt 21.
képviselő, ÜGB elnök
Béke u. 94.
3. Hoffmann-né Fábián Krisztina
képviselő
Béke u. 144.
4. Lunkán Ernő
képviselő,
ESZB elnök
Vörös Hadsereg u. 13.
5. Pántya Imréné
képviselő
Béke u. 73.
6. Pikó István
alpolgármester
Hámán K. krt. 13.
7. Varga Sándor
képviselő
Béke u. 117
19 A Képviselő-testület bizottságainak tagjai
Ügyrendi és Gazdasági Bizottság (ÜGB): 1. Botlik Tibor képviselő,
elnök
2. Pántya Imréné
képviselő tag
3. Varga Sándor
képviselő tag
Egészségügyi és Szociális Bizottság (ESZB): 1. Lunkán Ernő képviselő,
elnök
2. Hoffmann-né Fábián Krisztina
képviselő tag
3. Juhász Ferencné
külső tag
20 Ügyrendi és Gazdasági Bizottság feladatai - előkészíti az önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatát, - ellátja a Polgármester és a Képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos teendőket - összeférhetetlenségi ügyekben lefolytatja az eljárást - lebonyolítja a titkos szavazást - átruházott hatáskörben megválasztja a választási szervek tagjait, póttagjait - figyelemmel kíséri az önkormányzat képviselő-testülete és bizottságai működését, annak szabályszerűségét, - figyelemmel kíséri és ellenőrzi a testületi határozatok végrehajtását - ellenőrzi a polgármesteri hivatalnak a képviselő-testületi döntések előkészítésére és végrehajtására vonatkozó munkáját, - megtárgyalja a saját intézmények szervezeti módosítására vonatkozó tervezeteket, - előkészíti az önkormányzat képviselő-testülete hatáskörébe tartozó személyi ügyeket - javaslatot tesz a polgármester fizetésére, bérfejlesztésére és jutalmazására, - véleményezi az éves költségvetési javaslatot, a végrehajtásról szóló féléves és éves beszámoló tervezetét - figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, értékeli és előterjeszti az azt előidéző okokat, - pénzügyi-gazdasági ellenőrzést végez a saját intézmények vonatkozásában, erre évenként tervezetet állít össze, - javaslatot tesz a helyi adózással kapcsolatos kérdésekben, - részt vesz a leltározásokban és selejtezésekben, - figyelemmel kíséri a lakossági szolgáltatás és kereskedelmi ellátás helyzetét, - megtárgyalja a feladatkörébe tartozó rendelettervezeteket, - véleményezi a saját intézmények munkaerő és bérgazdálkodást, - a bizottság elnöke - távollétében az általa megbízott tag - kiadmányozza a keletkező iratokat.
21 Egészségügyi és Szociális Bizottság feladatai
- átruházott hatáskörben gyakorolja a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló rendeletben meghatározott feladat és hatáskört - átruházott hatáskörben ellátja a gyermekek védelmét szolgáló ellátásokról szóló helyi rendeletben meghatározott feladat és hatáskört - megtárgyalja a feladatkörébe tartozó rendelettervezeteket - figyelemmel kíséri a község egészségügyi és szociális ellátását, a községi intézményeknél ellenőrzést végez - egyedi kérelmek esetén vagy rendszeres ellátások felülvizsgálata során környezettanulmányt készíthet, helyszíni ellenőrzést végezhet - javaslatot tesz az egészségügyi és szociális intézmények szervezeti módosítására - a Bizottság elnöke (távollétében az általa meghatározott bizottsági tag) kiadmányozza a keletkező ügyiratokat.
22
Zsadány Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala
ÜGYRENDJE
I. A Polgármesteri Hivatal jogállása A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 38. § (1). bekezdése szerint a Képviselőtestület egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. 1. A Hivatal megnevezése, székhelye: Zsadány Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Zsadány, Béke utca 82. 2. A Hivatal jogállása A Hivatal a Képviselő-testület szerve, jogi személy. A Hivatal önálló költségvetési szervként működik saját költségvetési előirányzata tekintetében. 3. A Hivatal belső felépítése A Hivatal a közigazgatási feladatoknak megfelelően szervezeti egységre, irodákra tagozódik az alábbiak szerint: - kommunális (pénztár és adóügyi) iroda - szociális (népjóléti) iroda - gazdasági (pénzügyi) iroda - igazgatási (szervezési) iroda A szervezeti egységek mellérendeltségi viszonyban vannak egymással, önállóan nem jelennek meg, élükön (vezető) köztisztviselő, főelőadó áll. 4. A Hivatal feladata A hivatal feladatait jogszabály, a képviselő-testület és a jegyző határozza meg. Általános feladat: - településüzemeltetés
23 -
a Képviselő-testület és a bizottságok működésével, a Polgármester és a Jegyző tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátása a helyi képviselők és az országgyűlési képviselő munkájának segítése a lakosság tájékoztatása és véleményének kikérése a társadalmi szervekkel való együttműködés az államigazgatási feladatok, ügyek törvényes, gyors intézése, szakszerű tájékoztatás, kulturált ügyfélfogadás belső szervezeti egységek együttműködése, egymás feladatai megvalósításának elősegítése
II. A Hivatal irányítása és vezetése 1. A Hivatal irányítása A Hivatalt a Polgármester a Képviselő-testület döntései és saját önkormányzati jogköre szerint irányítja. A Jegyző javaslatai figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. A Polgármestert tartós távollétében az Alpolgármester helyettesíti. A Hivatal belső szervezeti felépítésére, tagozódására, munkarendjére és ügyfélfogadására (a Jegyző javaslatára) a Polgármester nyújt be előterjesztést a képviselő-testület részére. A Jegyző vezeti a Hivatalt, megszervezi annak munkáját. Tartós távollétében, rendkívül indokolt esetben Biharugra község Jegyzője teljes jogkörrel helyettesíti. A Jegyző távollétében a kiadmányozási jogát az általa kijelölt igazgatási főelőadóra ruházza át. 2. A munkáltatói jogok gyakorlása A Hivatal létszáma 9 fő köztisztviselő. A Hivatal dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat a Jegyző gyakorolja. A Polgármester egyetértésére szükséges az egyéb munkáltatói jogok gyakorlásának egyes, az Ötv-ben meghatározott eseteiben. 3. Munkaértekezlet A Hivatal munkája irányítása, feladatai összehangolása, a végzett munka értékelése érdekében a Polgármester vagy a Jegyző szükség szerint, munkaértekezletet hív össze. A Jegyző szükség szerint munkamegbeszélést hívhat össze. A munkaértekezlet, munkamegbeszélést a dolgozók több mint felének a kérésére, a tárgykör megjelölésével össze kell hívni. 4. Belső helyettesítés
24 A hivatali dolgozók helyettesítését az irodában dolgozó másik munkatárs látja el a munkaköri leírás szerint. Fizetett belső helyettesítést (egybefüggő 30 naptári nap esetén) a Jegyző rendelhet el. Szabadság esetén fizetett helyettesítés nem rendelhető el. Munkatorlódás vagy kampányfeladatok ellátása esetén a Jegyző utasítása alapján abban minden dolgozó köteles részt venni. 5. Vagyonnyilatkozat-tétel A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatalban nem jelöl ki olyan munkakört, amely vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel jár.
III. A Hivatal működése 1. Munkaidő A köztisztviselők munkaideje naponta 8-16,30-ig, pénteken 14,00 óráig tart, napi 30 perc ebédidővel. A Jegyző egyes köztisztviselők munkaidejét a fentiektől eltérően szabályozhatja. Munkaidőn túl végzett munkáért a dolgozókat szabadidő illeti meg. Szabadnapon, pihenőnapon, munkaszüneti napon végzett munkáért dupla szabadidő illeti meg a dolgozót. 2. Ügyfélfogadási idő Minden munkanap 8-12 óráig ügyfélfogadást kell tartani, de sürgős intézkedést igénylő esetekben, teljes munkaidőben fogadni kell az ügyfeleket. 3. Munkaköri feladatok A Hivatal dolgozói munkaköri leírását a Jegyző készíti el, gondoskodik azok naprakészen tartásáról. A belső szabályzatok összeállítása és elkészítése a dolgozók közreműködésével a Jegyző feladata. 4. Bélyegzőhasználat A kimenő ügyiratok fejlécén a feladat és hatáskörnek megfelelő szövegrészt és bélyegző lenyomatot kell használni. 5. Postabontás A hivatalhoz érkező küldeményeket a Jegyző bontja és végzi az ügyiratok ügyintézőkre való kijelölését, amelyről tájékoztatja a polgármestert. Az ügyiratok szignálása munkavégzési utasítást jelent. Tartós távollétében a feladatot a jegyző helyettesítését vagy az iktatást végző személy látja el. A kimenő küldeményeket az iktatást végző személy postázza. A helybeli küldeményeket kézbesítő továbbítja. 6. Kiadmányozás
25 A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a Polgármester a kiadmányozó, vagy az a képviselő, akit ezzel megbíznak. A Bizottságok hatáskörébe tartozó ügyekben a bizottságok Elnökei jogosultak aláírására. A Jegyző feladat és hatáskörében történő eljárásban a hatáskört gyakorló Jegyző a kiadmányozó. A munkafolyamat közbeeső intézkedéseit és a munkakörhöz tartozó kiadmányozást az illetékes Főelőadók írják alá.
IV. Záró rendelkezések 1. A Hivatal működésének feltételeit a képviselő-testület biztosítja, a napi munkához szükséges dologi eszközök meglétéről és beszerzése biztosításáról a Jegyző gondoskodik. 2. Az Ügyrend és mellékletei naprakészen tartása a Jegyző feladata. 3. Az Ügyrend az SZMSZ elfogadásával lép hatályba, annak mellékletét képezi.
Mód: 9/2010. (X. 13.) sz.
