AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a M.-né dr. I. E. ügyvéd által képviselt Magyar Rádió Rt. (1800 Budapest, Bródy Sándor u. 5-7.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2006. május 14-én, 21-én és 28-án megsértette az Rttv. 23. § (2) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület hivatalból vizsgálta a Magyar Rádió Kossuth adóján 2006. május 14-én, 21-én és 28-án közzétett Vasárnapi Újság című műsorszámokat, és a következőket tapasztalta. A vizsgált adásnapokon a különböző közérdekű problémákat, kulturális eseményeket, politikai, gazdasági helyzetet elemző riportok esetében feltűnő módon alulreprezentált volt a kormányzó pártok álláspontja, a baloldali, liberális értelmiség által képviselt értékrend. A konzervatív hitvallás azonban számos riportban testet öltött. A három vizsgált adásban összesen húsz ilyen összeállítás szerepelt. Ezek tartalmukat tekintve igen változatos képet mutattak, közülük tizenkét beszámolónak volt közvetlen aktuálpolitikai vonatkozása, ám ezekből mindössze kettőben jelent meg ellentétes álláspont is. Tizenegy politikai kérdéskör kapcsán nem jelent meg kormányoldali vélemény, igaz, két esetben (a Hajógyári-szigetre tervezett beruházások, valamint az M7-es autópálya balatoni szakaszának építkezésénél felmerült problémák kapcsán) a műsorvezető jelezte, hogy megkeresték az illetékeseket (Demszky Gábort, illetve közlekedési tárca képviselőjét), ám azok passzivitása miatt elmaradt az ellenoldal reakciója. Két esetben pedig (Kósa Lajos interjú, Trianon rendezvény) nem volt szükségszerű az ellenvélemény. Az alábbi riportokban azonban nem szerepelt ellentétes álláspont, és több alkalommal olyan műsorvezetői kommentár hangzott el a riportok felvezetőjeként vagy összefoglalásaként, amely direkt politikai állásfoglalásnak tekinthető. A Testület az Rttv. 23. § (2) bekezdésének megsértését valószínűsítve a következő esetek kapcsán hívta fel a műsorszolgáltatót nyilatkozattételre.
1. 2006. május 14-én 6 óra 50 perckor riport hangzott el a március 15-én – kokárdája miatt – bántalmazott 13 éves kislány ügyében. A műsorvezetői felvezetőben az alábbiak hangzottak el: „Nemzeti jelképeink egyik legszebb dísze a kokárda, amelyet az 1848-as fiatal forradalmárok tűztek a szívük fölé. Nem is olyan régen, a kommunizmus évtizedei alatt ez a szokás háttérbe szorult, mert féltek az emberek. A félelem újra éledőben, mert a demokratikus Magyarországon időnként támadások érik a nemzeti jelképeket viselő embertársainkat, és az esetek egy része nem kerül nyilvánosságra. A legutóbbi március 15-i állami ünnepségen a Nemzeti Múzeum kertjében egy kislányt ütöttek meg kokárdája miatt.” A riporter interjút készített a gyerekkel és az eseményeket személyesen nyomon követő testvérével, valamint a feljelentést tevő Novák Előddel és végül a kislány édesanyjával. Az iskola nevelőtestülete részéről megnyilvánuló ellenérzés és elutasítás is megjelent az összeállításban, az egyik pedagógus például kérdőre vonta a riportert, hogy ki adott engedélyt az interjúra. A beszélgetés arra engedett következtetni, hogy a rendőrség nem akarta közvádas cselekménynek minősíteni az esetet, noha az kétségtelenül közfelháborodást váltott ki az esemény közelében tartózkodó emberekből. Az édesanya elmondta, hogy végül elfogadták feljelentését a rendőrök, majd az ügyészség átadta az ügyet (immár közvádasként) a VIII. kerületi illetékeseknek kivizsgálásra. A videón is megörökített eset elkövetője tagadja a cselekményt, és így bocsánatot kérni sem hajlandó. 2. 2006. május 14-én 7 óra 21 perctől a művi meddővé tételt járták körül. „Akár fiatal nők is alkalmatlanná tehetik magukat a gyermekszülésre egyes félelmek szerint. Az emberi méltósághoz való jog ugyanis védi az ember saját teste feletti rendelkezés jogát. Az önrendelkezési jog alapján pedig az emberek szabadon dönthetnek a gyermekvállalás kérdésében, legalábbis így indokolta az Alkotmánybíróság egy közelmúltbeli határozatát. Ebben a taláros testület alkotmányellenesnek minősítette az egészségügyről szóló törvény azon rendelkezését, amely szerint a művi meddővé tétel – ridegebb szóval sterilizálás a 35. életévét betöltött vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező személynél végezhető el. A határozat felháborodást keltett nemzeti értelmiségi körökben, a Magyarok Világszövetségének választmánya pedig a múlt héten kezdeményezte, hogy az Országház köré vont élőlánccal tiltakozzanak az emberek a nemzetrontónak minősített joganyag ellen.” – hangzott a felvezető. A riportban Filó Katalin, a Nőfórum elnöke elítélően nyilatkozott, majd a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége nevében Ékes Ilona elnök is állást foglalt a tervezet ellen. Lőrincz Jenő szülész-nőgyógyász, jogász, bioetikus szintén a fenntartásait hangoztatta, bár nem tartott a beavatkozás divattá válásától. Az orvosi-technikai oldalt Vojczek László akadémikus, szülész-nőgyógyász világította meg, aki szintén a veszélyekre hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy az orvosok megtagadhatják a beavatkozást lelkiismereti okokra hivatkozva. 3. 2006. május 14-én 7 óra 45 perctől az állami vagyoneladásokkal kapcsolatos témában hangzott el beszélgetés Csath Magdolna egyetemi tanárral. Az interjúalany elítélően nyilatkozott a tranzakciókról, illetve ezek terveiről. Az intézkedéseket ellentétbe állította a nyugati neoliberális elképzelésekkel, egyszerűen rossz gazdaságpolitikának minősítve a mindent kiárusító stratégiát. A közgazdász szerint az aggasztó gazdasági helyzet adóemeléseket eredményez majd, bár az igazán kemény megszorítások valószínűleg csak az önkormányzati választások után várhatóak. 4. 2006. május 21-én 6 óra 42 perctől összeállítás hangzott el a hegyvidéki (Budapest XII. kerület, Böszörményi út) turulmadaras emlékműről, amelyre bontási engedélyt adtak ki. Megszólalt Makovecz Imre, aki ősmagyar jelképként mutatta be a turult, amely Emese álmában kapott főszerepet. A helyszínen néhány környékbelit is megkérdeztek. Nagy Ervin
2
(Jobbik) elmondta, hogy politikai szándék motiválja az akciót, hiszen csak pár engedély hiányzik, ám ugyanezek a hozzájárulások a kerületben felállított holocaust emlékműnél sem adottak, ugyanakkor kilátásba helyezte élőlánc alkalmazását, amennyiben elrendelik a bontást. Hangsúlyozta, nem beszélhetünk törvénytelenségről, csak néhány hivatalos dokumentum hiányáról. A következőkben ismertették a Magyarok Világszövetségének tiltakozólevelét, mely szerint „ez a szándék meggyalázza mind a magyarság több ezer éves ősi jelképét, a turult, mind pedig a II. világháborúban a hazánkért életüket áldozó magyar honfitársaink emlékét.” 5. 2006. május 21-én 7 óra 32 perckor a műsorvezető az alábbi mondatokkal zárta le a megelőző, és vezette be a következő riportot: „Mint az előzőekben hallottuk, erősen megcsappant a honvédség létszáma, úgymond a haderő reform keretében. A reform a civil élet katonáit, azaz a munkavállalókat sem kíméli, igaz, itt inkább privatizációnak nevezik a soványító folyamatot. A választások óta egyre gyakrabban kerül terítékre a közszolgáltatást végzők számának erőteljes csökkentése. Szó van a Volán-társaságok, a BKV és a MÁV magánkézbe adásáról és az ezzel járó karcsúsításokról, legújabban pedig pedagógusok tízezreinek elbocsátásáról. Egy tanulmány szerint állítólag 30-40 ezer iskolai oktatóval van több, mint kellene. Szilvai Balázs két szakszervezeti elnököt keresett meg. Az első megszólaló Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének vezetője.” Gaskó István a vasút privatizációjának hátrányait ecsetelte, megállapításait külföldi példákkal (angol magánosítás és a vasútbalesetek kapcsolata) illusztrálta. A pedagógusok problémáiról Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke nyilatkozott. Szóba kerültek az állítólagos elbocsátások hatásai, a pedagógus szakma társadalmi megbecsülésének emelése, illetve a hivatalos oktatáspolitika gyengéi. Mindketten a tervezetek ellen emeltek szót. 6. 2006. május 28-án a hét órás hírek előtt műsorvezetői jegyzet hangzott el, majd a hírek és a határon túli magyarság történéseinek bemutatását (7:22:01) követően a gazdaság rövid távú terveiről kérdeztek egy közgazdászt. A műsorvezető a következő szöveggel vezette fel a beszámolót: „A néhány hete még bagatellizált államháztartási hiány mára komoly fejfájást okoz a kormánypártoknak. Éppen csak arról nem esik szó, hogy miképpen jutottunk idáig. A reformok elmaradása önmagában nem lehet indok rá, hiszen ahogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fogalmazott – emiatt az elmúlt tizenhat év tehető felelőssé. A választások előtt viszont még dübörgött a gazdaság. Vagy egyesek már akkor is tudták, hogy valami nem működik? Legutóbb az állami cégek gazdálkodásáról jelent meg lesújtó adat.” A riportban megszólalt Gidai Erzsébet közgazdász professzor, aki általánosságban a rossz gazdálkodásban és a stratégia hiányában látja a problémák gyökerét. A veszteségről szóló hír előszele lehet egy privatizációnak is, hiszen a rossz gazdálkodásra hivatkozhatnak az eladás okaként. Szerinte a reformokkal tovább fog nőni az adósságcsapda, és ezt a kabinetnek tudnia kellett a választások előtt is, különben alkalmatlanok a kormányzásra. Szerinte az egész adózási rendszer átalakítását nem a családoknál kell kezdeni, hanem a multinacionális cégek, a külföldi tőke adóztatásának megkonstruálásával. Ez a hat összeállítás méltán tarthat számot közérdeklődésre, maguk a szerkesztők is valószínűleg ezen okból szerkesztették műsorba. Ezért kifogásolható a feltűnően egyoldalú interpretáció, valamint a műsorvezető aktív véleményformáló magatartása.
3
A fentiek alapján a Testület az Rttv. 23. § (2) bekezdésének megsértését valószínűsítette, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésének megfelelően nyilatkozattételre hívta fel a műsorszolgáltatót a vélelmezett jogsértésekkel kapcsolatban. A műsorszolgáltató a felhívásra az alábbi nyilatkozatot tette: „A kifogásolt első esetben a műsorvezető nem mondott olyat, ami kifogásolható lenne, hiszen a kokárda valóban nemzeti jelkép, és a kommunizmus évtizedei alatt valóban háttérbe szorult a viselése. A riporter körültekintően járt el: vidékre utazott, beszélt a megvert kislánnyal, testvérével, édesanyjával, illetve az ügyben tevékenykedő civil aktivistával. Eleven riportelemként kínálkozott számára a váratlanul tiltakozó tanár: ezzel a részlettel érdekessé tette az anyagot, és érzékeltette az ország hangulatát. A második kifogásolt anyag ugyancsak május 14-én hangzott el: a művi meddővé tétel ügyét világította meg. A felkonferálás szövege gondosan és tömören ismertette az előzményeket, az Alkotmánybíróság határozatát röviden és érthetően bemutatta. Az anyagban két civil szervezet vezetője és két orvos nyilatkozott. Az Alkotmánybíróság határozata mellett a három, különvéleményt mondó alkotmánybíró is szóba került. A bonyolult kérdés rövid feldolgozása jól sikerült újságírói munka. A harmadik bírált esetben Csath Magdolna egyetemi tanár mondta el véleményét a vagyoneladásokról. A közgazdász nem pártvéleményt hangoztatott, egy értékelést adott. Gondolatai sem liberálisnak, sem konzervatívnak nem minősíthetők, gyakorlati fölvetéseket hangoztatott, így – az újságíró kétkedésén kívül – ellenoldalt nem igényelt. A negyedik nehezményezett anyag a turulkérdést járta körbe. Makovecz Imre ismeretterjesztést végzett, Nagy Ervin tárgyszerűen vázolta a tényeket, személyesen senkit nem támadott. A betétként elhelyezett „voxpop” kiegyensúlyozottan ellenvéleményt is tartalmazott. A riport után felolvasott MVSZ-közleménnyel a műsor a frissességet fokozta: ez a közlemény az anyagfelvétel után kelt, de a témához tartozott. Ellenvéleményeket a riporter ismertetett. Az ötödik anyag május 21-én hangzott el; az állami vagyon eladásával kapcsolatos aggodalmaknak adott hangot. A felkonferálás tényeket ismertetett. Az anyagban egy baloldali és egy liberális közéleti ember szólalt meg; közlései azonban gyakorlati, és nem ideológiai jellegűek voltak, így konzervatív ellenvéleményt közölni indokolatlan lett volna. A hatodik bírált anyag május 28-án a gazdasági helyzetről szólaltatott meg egy közgazdászt. A felkonferálásban a műsorvezető Gyurcsány Ferencet, valamint meg nem nevezetten Kóka Jánost idézte. Az interjúban Gidai Erzsébet mondta el gondolatait. A közgazdász gyakorlatias észrevételeket tett, pártvéleményt nem hangoztatott, mondanivalójának ideológiai – bal vagy jobboldali – jellege nem volt, így ellenvéleményt nem igényelt.” A Rádió képviselője valamennyi eset kapcsán jelezte, hogy a kérdéses műsorszámmal kapcsolatban kifogás nem érkezett a műsorszolgáltatóhoz. A Magyar Rádió álláspontja szerint jogsértés nem történt. Az Rttv. 23. § (2) bekezdése az alábbiakat írja elő: „A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, a vételkörzetében élők életét jelentősen befolyásoló eseményekről, összefüggésekről, vitatott kérdésekről, az eseményekről alkotott jellemző véleményekről, az eltérő véleményeket is beleértve. E feladatok ellátása során gondoskodik a 137. §-ban nem említett közérdekű közlemények nyilvánosságra hozataláról.” A Testület a műsorszolgáltató nyilatkozatára is figyelemmel alakította ki alábbi álláspontját.
4
1. A műsorszolgáltató nyilatkozatában a híradás tényszerűségét kívánta igazolni, ám jelen esetben nem a tényszerűség kérdéséről (hogy ti a kokárda valóban nemzeti jelkép-e, viselése a kommunizmus évtizedei alatt valóban háttérbe szorult-e) van szó, sokkal inkább az átfogó, elfogulatlan tájékoztatás követelményéről. A „félelem újra éledőben” kezdetű mondattal a riport egyértelmű párhuzamot von a kommunista diktatúra és a demokratikus Magyarország között. A riport kicsengése az, hogy a rendőrség és az ügyészség hibázott, netán szándékosan kötelességet mulasztott, ám álláspontjának kifejtésére nem volt módja; a Testület szerint a riport ezért nem felelt meg az átfogó, elfogulatlan tájékoztatás követelményének. 2. A műsorszolgáltató nyilatkozata szerint nem történ jogsértés, hiszen a riport „gondosan és tömören ismertette az előzményeket”, az Alkotmánybíróság határozatát pedig „röviden és érthetően bemutatta”. A Rádió szerint az is a jogsértés meg nem történtét támasztja alá, hogy a műsorban két civil szervezet vezetője és két orvos is megszólalt, továbbá, hogy a különvéleményt mondó alkotmánybírák is szóba kerültek. A Testület álláspontja szerint a riport – a megszólalók számától és titulusától, valamint a kérdés erkölcsi megítélésétől függetlenül - elfogult volt. A riportban megszólalók és idézettek közül valamennyien (a kommunikátor, a Magyarok Világszövetségének választmánya, a közelebbről meg nem nevezett „nemzeti értelmiségi körök”, a Nőfórum és a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke valamint két szülész-nőgyógyász) a határozat ellen foglaltak állást; ezzel szemben egyetlen, az AB határozatot valójában értelmező megszólalás sem hangzott el. A hivatkozott AB döntés ugyanis nem a művi meddővé tétel alkotmányosságát, követendő voltát jelentette ki, hanem azt állapította meg, hogy alkotmányellenes az egészségügyi törvénynek azon passzusa, amely a családtervezési célból kért művi meddővé tétel elvégzését harmincöt éves korhoz vagy három vér szerinti gyermekhez köti. A Testület álláspontja szerint a riport ezért nem felelt meg az átfogó, elfogulatlan tájékoztatás követelményének. 3. A műsorszolgáltató szerint a „közgazdász nem pártvéleményt hangoztatott [...] gondolatai sem liberálisnak, sem konzervatívnak nem minősíthetők”. A Testület álláspontja szerint a közgazdász a Kormány gazdaságpolitikájának kritikáját (neoliberális elképzelésekkel összhangban nem álló, rossz gazdaságpolitika; a mindent kiárusító stratégiát követő aggasztó gazdasági helyzet; az igazán kemény megszorítások prognosztizálása) fogalmazta meg. Nem kétséges, hogy ezen kérdésekben létezik ellentétes álláspont is (a Kormány gazdaságpolitikusai kétséget kizáróan ellentétes nézeteket vallanak), ám ezek nem kerültek Vasárnapi Újság adásába. A kormányoldal részéről nem szólalt meg senki, aki megerősíthette, vagy cáfolhatta volna a privatizációs tervek valódiságát, illetve ismertethette volna megvalósításuk módját. Ezen nézetekre való utalás hiányában a Testület azon az állásponton van, hogy a műsorszám nem felelt meg az átfogó, elfogulatlan tájékoztatás követelményének. 4. A riportból kiderül, hogy a bontási engedély kiadását eredményező politikai szándék akciója egyaránt meggyalázta a magyarság több ezer éves ősi jelképét és a világháborúban a hazánkért életüket áldozó magyar honfitársaink emlékét. A beszámoló ugyanakkor teljes egészében nélkülözte a városvezetés, a bontási engedélyt kiadó szervek álláspontjának ismertetését. A riportban ugyan megjelent ellentétes vélemény is (ez csak az állampolgár szintjén került megfogalmazásra, míg az emlékműért kiállók magasabb szinten képviselhették magukat - Jobbik, Magyarok Világszövetsége), ám a hatósági álláspont közlésének mellőzése folytán a Testület álláspontja szerint a riport nem felelt meg az átfogó, elfogulatlan tájékoztatás követelményének.
5
5. A május 21-i adásban privatizációs és elbocsátás témakörében nyilatkozott két szakszervezeti vezető (VDSZSZ, PDSZ). Mindketten az állítólagos tervek (Volán-társaságok, a BKV és a MÁV magánkézbe adásáról, pedagógusok tízezreinek elbocsátása) ellen emeltek szót. E tervek megalkotói nem kaptak lehetőséget a véleményük kifejtésére. A műsorvezetői kommentár is az egyoldalúságot erősítette. A Testület álláspontja szerint a riport ezért nem felelt meg az átfogó, elfogulatlan tájékoztatás követelményének. 6. A műsorszolgáltató szerint a közgazdász gyakorlatias észrevételeket tett, pártvéleményt nem hangoztatott, mondanivalójának ideológiai jellege nem volt, így ellenvéleményt nem igényelt. Gidai Erzsébet közgazdász professzor a tervezett reformokat kritizálta, a reformok kezdeményezői azonban nem szólalhattak meg, a reformok melletti érvek nem lettek megemlítve. A műsorvezetői kommentár is az egyoldalúságot erősítette. A Testület álláspontja szerint a riport ezért nem felelt meg az átfogó, elfogulatlan tájékoztatás követelményének. A Testület megállapítja, hogy a fenti esetekben sérült az Rttv. – idézett – 23. § (2) bekezdése. A jogsértés súlyára tekintettel a Testület a rendelkező részben meghatározott szankció alkalmazása mellett döntött. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2006. október 11. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György s.k. elnök
6
