ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET
9/2006. (I. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 51. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében Farkas Attila a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportja képviseletében (1358 Budapest, Széchenyi rkp.19.) a Magyar Televízió Rt. (1810 Budapest, Szabadság tér 17.) ellen benyújtott panasza alapján, a Panaszbizottság 23-3-1773/2005. számú állásfoglalása ellen a Magyar Televízió Rt. által előterjesztett jogorvoslati kérelmére meghozta az alábbi határozatot: a Testület a műsorszolgáltató által előterjesztett jogorvoslati kérelemnek a helyt ad, a Panaszbizottság 23-3-1773/2005. számú állásfoglalását megváltoztatja és megállapítja, hogy a műsorszolgáltató nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét; E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül a bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A FIDESZ Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportja képviseletében Farkas Attila 2005. október 21-én kelt levelében panasszal fordult a Panaszbizottsághoz. Panaszában kifogásolta, hogy a Magyar Televízió Híradójának 2005. október 19-i adása nem tájékoztatott Rogán Antalnak, a Fidesz frakcióvezető-helyettesének fellebbezéséről, melyet a kakaóbiztos számítógépek beszerzése kapcsán folytatott nyomozás megszüntetése ellen nyújtott be. Ugyancsak elmulasztott beszámolni Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének és Pokorni Zoltánnak, a Fidesz alelnökének találkozójáról, amelyen többek között a szakképzés és felnőttoktatás piaci viszonyokhoz történő igazításáról tárgyaltak. A panaszos álláspontja szerint az MTV Híradó szerkesztősége megsértette a médiatörvény 4. § (1) bekezdésében foglaltakat, valamint a 23. § (2) bekezdését. A panaszos úgy gondolja, hogy különösen a jelentős közpénzt érintő számítógép-beszerzés mindenképpen érinti az állampolgárokat. Hasonlóképpen fontosnak ítéli, hogy az egyik legjelentősebb szakmai szervezet és a Fidesz alelnökének az eszmecseréjéről tájékozódjon a közönség. A panaszos hivatkozik továbbá arra, hogy más médiumok hírt adtak az általa említett eseményekről. 1
Farkas Attila panaszához mellékelte az MTV Híradó főszerkesztőjének elküldött levelét, amelynek keltezésén – nyilvánvalóan tévesen – egy 2005. augusztus 23-i dátum szerepel. Az MTV Rt. szerkesztőség-vezetőjének 2005. október 21-én kelt válasza azonban igazolja, hogy a kifogás a törvényben előírt határidőben megérkezett a műsorszolgáltatóhoz. A Panaszbizottság 4. számú eljáró tanácsa a műsorszolgáltató és a panaszos szabályszerű értesítése után, a műsorszolgáltató távolmaradása és a panaszos megjelenése mellett 2005. november 9-én tárgyalást tartott, és a panasznak egyhangú döntéssel helyt adott. Állásfoglalását a Panaszbizottság a következőkkel indokolta: „A Panaszbizottság eljáró tanácsa egyhangúan arra az álláspontra jutott, hogy a panaszos által említett sérelem közérdeklődésre számot tartó panasz, ugyanis a magyar közvélemény több részinformáció és hír birtokában az ügy folytatásának kimenetelét is meg kell ismerje. Ennek biztosítása a közszolgálati műsorszolgáltatók fokozott felelőssége. A panaszos által említett kérdés álláspontunk szerint szerves részét képezi egy, a közvélemény számára folyamatos tájékoztatást igénylő hírsorozatnak. Azt a hírt, miszerint az érintett kérdésben a nyomozóhatóság bármely határozatával szemben egy parlamenti párt fellebbezéssel élt, jelentős hírnek kell kezelni. Erre való hivatkozással a műsorszolgáltató álláspontunk szerint megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 4. § (1) bekezdését, valamint a 23. § (3) bekezdését is.” A Magyar Televízió Rt. jogi képviselője 2005. november 15-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyben arra kérte a Testületet, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 51. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a Panaszbizottság állásfoglalását változtassa meg, és a panaszt utasítsa el. Jogorvoslati kérelme indoklásaként az alábbiakat adta elő. Jogi álláspontja szerint a műsorszám minden tekintetben megfelelt a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, és a Panaszbizottság eljáró tanácsa a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelmen kívül hagyása mellett hozta meg állásfoglalását, az alábbiak alapján. 1. A panaszbizottság eljáró tanácsa által közzétételre megfogalmazott szöveg a műsorszolgáltató álláspontja szerint jogszabálysértő azzal, hogy az a médiatörvény 23. §-ában foglaltak vélt megsértésére is hivatkozik. A panasszal érintett műsorszám vélt kiegyensúlyozatlansága miatt előterjesztet panaszok kivizsgálására, a jogkövetkezmények alkalmazására a Médiatörvény 49. § rendelkezései alkalmazandók. A Panaszbizottság a panasz megalapozatlansága esetén a médiatörvény 50. § (2) bekezdésében foglaltak alapján arra kötelezheti a műsorszolgáltatót, hogy vagy értékelő magyarázat nélkül tegye közzé a Panaszbizottság által megfogalmazott szöveget, vagy pedig tegye lehetővé, hogy a panaszos a következő műsorszámban elmondhassa álláspontját a közvélemény számára. A médiatörvény 23. §-ának vélt megsértése esetén a Panaszbizottság eljárására a 48. § rendelkezései az irányadók, melyek szerint a Panaszbizottság, ha a panaszt megalapozottnak tartja, arról véleményt alkot, melyről tájékoztatja a panaszost, a műsorszolgáltatót, és szükség esetén a közvéleményt. A műsorszolgáltató szerint a Panaszbizottság nem lépheti át a kétféle eljárásban alkalmazható jogkövetkezmények törvényi határait, nem kötelezheti arra a
2
műsorszolgáltatót, hogy a 23. § megsértése esetén az általa megfogalmazott szöveget a műsorszolgáltató tegye közzé. Álláspontjuk szerint tehát a közzétételre szánt szöveg a 23. § megsértésére nem tartalmazhat hivatkozást. Megjegyzi továbbá, hogy álláspontjuk szerint a Panaszbizottságnak nincsen jogi lehetősége arra, hogy ugyanazon ügyet összevontan, egy tárgyaláson, mégis párhuzamosan kétfajta eljárási módban bíráljon el. 2. A műsorszolgáltató hivatkozik továbbá az Rttv. 3. § (1) bekezdésében rögzített szerkesztői szabadságra, amelyre tekintettel álláspontja szerint azon cselekmény, miszerint a műsor szerkesztői a tájékoztatót nem szerkesztették be a műsorszámba, a szerkesztők szabad elhatározásán, és felelősségén alapszik. Nem engedhető meg egy olyan folyamat kialakulása, miszerint a műsorszolgáltatóktól független, harmadik személyek határozzák meg a műsorszolgáltatás tartalmát, jogi álláspontjuk szerint ugyanis mindez kimerítené a cenzúra fogalmát. Megjegyzik továbbá, hogy a hírműsor a jellege miatt nem képes arra, hogy minden egyes műsorszámban minden egyes eseményről egyforma hangsúllyal tudósítson, arra pedig nem kötelezhető, hogy egy eseménnyel, információval összefüggésben bárki által megfogalmazott véleményt bemutasson. A vélemények bemutatása, ütköztetése elemző jelegű háttérműsorok, magazinműsorok struktúrájához igazodik. A szerkesztői szabadság elve e helyen igen nagy relevanciával bír, ugyanis minden egyes alkalommal kiemelt gondossággal kell kiválasztani a sok lényeges, közérdeklődésre számot tartó esemény közül azokat, amelyek a legfontosabbak vagy legérdekesebbek. 3. A médiatörvény 4. §-ának szövege szerint nem az egyes műsorszámoknak egyenként, hanem a tájékoztatásnak kell kiegyensúlyozottnak lennie. A „tájékoztatás” kifejezés értelmezésében a KMSZ III., a műsorkészítésről szóló fejezetére hivatkozik a műsorszolgáltató. 4. A műsorszolgáltató kifejti azon álláspontját is – mely szerinte teljes mértékben összhangban áll jogszabályi rendelkezésekkel is -, miszerint sugárzásra nem kerülő műsor vagy műsorrészlet egyébként nem sértheti a médiatörvényt. A médiatörvény 4. § (1) bekezdésének hatálya kizárólag a sugárzott műsorszámokra terjed ki. Erre tekintettel önmagában azon cselekmény ellen, hogy valamely műsorrészlet (miért) nem került adásba, panaszt előterjeszteni nem lehet. (A műsorszolgáltató ezen érvének alátámasztására a Panaszbizottság 23-3-1820/2004. sz. állásfoglalására is hivatkozik.) A kifogásolt műsorszám leírása A Magyar Televízió Híradó c. műsora 2005. október 19-i esti adása a következő témákat tartalmazta.
Szaddam Husszein pere a bagdadi büntetőbíróság előtt. Nemzetközi elfogatóparancsit adott ki egy spanyol bíró három amerikai katona ellen, mert harckocsijukkal lőtték 2003 áprilisában a világsajtó iraki főhadiszállásaként működő bagdadi szállodát. Egy spanyol és egy ukrán operatőr halt meg akkor. A bíró
3
szerint az amerikai igazságszolgáltatás elzárkózik az együttműködéstől, ezért kellett az elfogatóparancs. Sikerült a madárinfluenzát okozó H5N1 vírus ellen Magyarországon kifejlesztett vakcinával történt próbaoltás. (A témával kapcsolatban megszólaltatták Rácz Jenő egészségügyi minisztert, a mohácsi Vámhivatal képviselőjét a horvátországi hajók fokozott ellenőrzésével kapcsolatban, és Berta Jánost a HBM-i Állategészségügyi Állomás igazgató főállatorvosát. Oroszországban és Romániában H5N1 vírus okozta a szárnyasok pusztulását – a Duna-deltában két falu továbbra is szigorú ellenőrzés alatt áll a kór továbbterjedésének megakadályozása érdekében. Nem hivatalos források szerint 79000-re emelkedett a pakisztáni földrengés halottainak száma, a térséget újabb földrengés rázta meg. (Rövid riport Pavelcze Lászlóval, a Baptista Szeretetszolgálat mentési igazgatójával.) Új járatot indít Erdélybe a Malév – Gönczi János vezérigazgató ismertetője. Pécs lehet Európa kulturális fővárosa 2010-ben – a Kormány a baranyai várost javasolja az Európai Uniónak – jelentette be a kulturális miniszter. Az MDF elnöke szerint reformok nélkül és a jövő évi költségvetés javaslata alapján nem válhat 2010-re hivatalos fizetőeszközzé az euró. Dávid Ibolya fontosnak tartaná, hogy a pártok televíziós vitában ütköztessék érveiket és szakértőkkel fejtessék ki álláspontjukat. A műsorszegmensben Dávid Ibolya szólalt meg, a többi párt álláspontját a műsorvezető a következőképp foglalta össze: „A kormánypártok szerint a parlamenti ülések elegendőek az euró bevezetéséről szóló vitához. A Fidesz egyelőre nem válaszolt az MDF elnökének felvetésére, álláspontjukat később alakítják ki.” Újabb óriási eséssel már 20000 pont alá került a Budapesti Értéktőzsde index, amely három hete még csúcsot állított fel 23 671 ponttal. Bár a kormánypártiak nem szavazták meg a napirendet, ezért 20 perc után véget ért az ülés, néhány vita volt az Apró-Gyurcsány érdekkör meggazdagodását vizsgáló bizottságban. Az ellenzéki képviselők újra meg akarták tárgyalni, hogy Gyurcsány Ferenc már sportminiszterként szabályosan adta –e át egész tulajdoni jogát és jogszerűen vett –e fel 2003-ban és 2004-ben osztalékot az Althus Rt.-től. A koalíciós képviselők úgy érveltek, hogy ezt már korábban megvitatták és tisztázódott, hogy a cégbíróság felhívására később törvényesítették a fennálló helyzetet, ezért a Gyurcsány Ferencnek kifizetett 180 milliós osztalékok is jogszerűek voltak. Október 23-a alkalmából állami kitüntetéseket adott át az államfő a Sándor Palotában – részlet a köztársasági elnök beszédéből. A pénzszállítókhoz hasonlóan fogják védeni az érettségi tételeket – ígéri az oktatási miniszter. A jegyzői hivatalokból csak az érettségi napján vehetik át az igazgatók a tételeket – Magyar Bálint bemutatja a tételek csomagolását, a képernyőn grafikai ábra látható a tételek szállítási útvonaláról. Alkotmánybírósághoz fordul a Hírközlési Minisztérium, mert szerinte a tíz éve hatályos médiatörvény bizonyos paragrafusai sértik az alapjogokat. Kovács Kálmán szerint alkotmányellenes, hogy a jogszabály területileg korlátozza a kábelcégeket, valamint tiltja hogy egy tulajdonos kezében több médium legyen – részlet Kovács Kálmán sajtótájékoztatójából Minden 8. olcsó gépi üdítőnek híg a leve – a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség egyelőre nem büntetett, csak felszólította az üzleteket – Kathy Attila sajtószóvivő szólal meg az FVF képviseletében. A riporter jelzi, hogy szerették volna megkérdezni a társaság illetékeseit is, ők azonban nem kívántak nyilatkozni. Közös nyilatkozatban szorítják rá a hivatalok az áram és gázszolgáltatókat, hogy csak akkor számítsanak fel plusz díjat, ha a fogyasztó igénybe is veszi az extra
4
szolgáltatást. A témában megszólaltatásra kerültek: Gagyi Pálffy Attila panaszos, Lenkovics Barnabás ombudsman, Nagy Tibor a Magyar Energia Hivatal osztályvezetője. Első fokon megkezdődött a szegedi betegcsere ügy tárgyalása miközben Debrecenben újra összecseréltek két újszülöttet – megszólal a vádlott beteghordó néhány mondat erejéig. Meghalt a vezetője annak a kamionnak, mely frontálisan ütközött egy sóderszállító autóval a budai alsórakparton, a másik vezető súlyosan sérült meg. Bank- és pénzszállító rablásokat i összevont a rendőrség a diósdi kettős kivégzés nyomozásával – a rendőrség részéről Bényi Mónika szóvivő kap szót.
A Testület a műsorszolgáltató jogorvoslati kérelmével kapcsolatban a műsorszám megtekintése utána következő álláspontot alakította ki. A Testület a műsorszolgáltató azon kifogását, miszerint a Panaszbizottság állásfoglalása nem tartalmazhat utalást az Rttv. 23. §-ára alaposnak tartotta, azonban a műsorszolgáltatóétól eltérő érvek alapján. A Panaszbizottság mindkét eljárási rendben csupán egyetlen műsorszám vizsgálatára rendelkezik hatáskörrel, így az Rttv. 23. § (2) és (3) bekezdésének elbírálására sem az ún. „rendes” sem az egyéb panaszügyben nem jogosult, mivel az Rttv. 23. § (2) és (3) bekezdésének érvényesülése kizárólag több műsorszámmal kapcsolatban vizsgálható. A műsorszolgáltatónak az Rttv. 3. § (1) bekezdésében foglalt szerkesztői szabadsága a vélemény- és szólásszabadság körébe tartozó olyan alapjog, mely csak kivételes esetben és alkotmányossági tesztnek alávetve (szükségesség, arányosság) korlátozható. A szerkesztői szabadság egyik médiatörvényben megfogalmazott korlátja a 4. § (1) bekezdésében megfogalmazott kiegyensúlyozott tájékoztatás elve, mely a következő elírást tartalmazza: 4. § (1) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. Kétségtelen, hogy a törvény nem fogalmaz egyértelműen, hogy a fenti követelményeknek alávetett tájékoztatás alatt egyetlen műsorszámot kell értenünk, vagy azoknak elegendő több műsorszám, esetleg az egész műsorszolgáltatással kapcsolatban érvényesülni, azonban a Testület gyakorlata és a vonatkozó bírósági gyakorlat is következetesnek látszik a tekintetben, hogy az Rttv. 4. § (1) bekezdésének érvényesülését egyetlen műsorszámon belül kell vizsgálni. A műsorszám kiegyensúlyozottságának vizsgálata során a Panaszbizottság és a Testület valóban a műsorszámban sugárzásra kerülő, abban megjelenített témák sokoldalú, tényszerű, időszerű, és tárgyilagos feldolgozását vizsgálja, csak kivételes esetben és akkor marasztalja el a műsorszolgáltatót valamely tájékoztatás elmaradása miatt, ha az egyben a sugárzásra kerülő műsorszám kiegyensúlyozatlanságát is okozza. A műsorszám vizsgálata alapján megállapítható, hogy az MTV Híradója 2005. október 19-i esti adásában megjelenített híreket a műsorszolgáltató a 4. § (1) bekezdésében foglalt követelmények figyelembevételével dolgozta fel. A politikai természetű témáknál mind a Kormány mind az ellenzék álláspontját igyekezett megjeleníteni, és az egyéb közéleti hírek kapcsán is törekedett valamennyi érintet megszólaltatására.
5
A Testület álláspontja szerint egy olyan hatósági határozat meghozatala, amely amiatt marasztalja el a műsorszolgáltatót, hogy egy témát nem szerkesztett a Híradójába, a szerkesztői szabadság valóban súlyos, és a jelen hír kapcsán sem nem szükséges, sem nem arányos korlátozását jelentené. A Testület határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 51. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2006. január 11.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György sk. elnök
6
