Nagykörű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/1999. /IX. 15/, 2/2000. /I. 19./, 22/2001. /XI. 22./ , 16/2003. /X. 28./ , 14/2008. (IX. 11.), 19/2008. (XII. 17.) és a 17/2009. (IX. 25.) önk. sz. rendeletével módosított és egységes szerkezetbe foglalt
6/1999. /III. 17./ Kt. sz. rendelete az állatok tartásáról és az állati hullák ártalmatlanná tételéről Nagykörű Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 31. § (2) bekezdésében és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezéseire – a helyi állattartás és az állati hullák ártalmatlanná tételének egyes szabályait az alábbi rendeletben hozza meg:
I. Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Nagykörű közigazgatási területén élő valamennyi állattartóra, a közigazgatási területen képződött állati hullákra. (2) Állati hullának kell tekinteni: a.) az elhullott, halva született, továbbá a hatósági rendelkezésre leölt vagy az egyéb okból kiirtott állatok fogyasztásra nem kerülő testét, testrészeit b.) c.) (3) A rendelet hatálya nem terjed ki a védett állatokra, a veszélyes és veszélyesnek minősített ebekre, a veszélyes állatokra. (4) A rendelet hatálya nem terjed ki az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendeletben szabályozott tárgykörökre. 2. § Az állathullát, az állati eredetű hulladékot ártalmatlanná kell tenni. Az ártalmatlanításról az állat tulajdonosa vagy tartója köteles gondoskodni. Ennek hiányában az önkormányzat a tulajdonos illetve tartó költségére gondoskodik az elszállításról. Közterületen elhullott állati hulla begyűjtéséről, ha a tulajdonos nem állapítható meg, az önkormányzat gondoskodik. 3. §
2
Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következményeként mások jogai, illetve jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek. 4. § E rendelet alkalmazása szempontjából az állatok csoportosítása a következő: Haszonállat: minden állat, melyet fogyasztás vagy haszonszerzés céljából tartanak vagy tenyésztenek. Nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, póniló, sertés, juh, kecske. Kis haszonállat: baromfi, galamb, nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, nyérc, hermelin, valamint egyéb máshová nem sorolt prémet állat. Kedvtelésből tartottak: minden állat, melyet nem jövedelemszerzés céljából tartanak vagy tenyésztenek: eb, macska, díszmadár, díszhal, tengeri malac, aranyhörcsög, fehér egér, stb., kivéve ha azok a tartás céljánál fogva a jövedelemszerzést szolgálják, mely esetben haszonállatnak minősülnek. Nagyállategység: 500 kg tömegű állategyed vagy csoport. II. A haszonállat-tartás szabályai Belterületi állattartás 5. § (1) A község belterülete a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel az állattartás szempontjából övezetekre osztott. Az övezetek besorolása igazodik a hatályos építésügyi jogszabályokhoz, valamint a község rendezési tervéhez. (2) A 700 m2-nél kisebb alapterületű ingatlanokat övezeti besorolás szempontjából úgy kell tekinteni, mintha azok az II. sz. övezetbe tartoznának. 6. § (1) A II. sz. övezetben nagyállatot, nem kisállatot pedig fajtánként maximum 15 db-ot lehet tartani. (2) A III. sz. övezetben ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly nem, egyéb nagyállat legfeljebb 3 db, kisállat pedig maximum 50 db tartható. (3) A IV. sz. övezetben – a közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi előírások betartásával – ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly legfeljebb 5 db, sertés, juh, kecske legfeljebb 10 db, kisállat pedig 100 db tartható. (4) Galamb – a 7. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – az egyéb állatok számától függetlenül maximum 50 db tartható abban az esetben, ha számukra galambdúc vagy megfelelő ketrec biztosított. (5) Az V. számú övezetben – a közegészségügyi, állategészségügyi, építési és környezetvédelmi előírások betartásával – extenzív (szabadtartásos, legeltetéses) tartás is megengedett hektáronként 6 nagyállategységig.
3
(6) A VI. számú övezetben – a közegészségügyi, állategészségügyi, építési és környezetvédelmi előírások betartásával – extenzív (szabadtartásos, legeltetéses) tartás is megengedett hektáronként 5 nagyállategységig. (7) Az övezetekben meghatározottaktól eltérni egyedi elbírálás alapján polgármester engedéllyel lehet. (8) Haszonállatot tartani – az V. és VI. övezet kivételével - csak az építési előírások szerinti, engedélyezett épületben lehet. (9) Haszonállat elhelyezésére szolgáló épületeket és egyéb építményeket könnyen tisztántartható, hézagmentes, szilárd burkolattal kell ellátni. Külterületi állattartás 7. § Külterületen haszonállat az építési engedéllyel létesített épületben korlátozás nélkül – üzemszerűen is – tartható, de figyelembe kell venni a közegészségügyi és egyéb előírásokat. III. Haszonállat tartásának korlátozása 8. § (1) Tilos a község bármely területén elhelyezkedő egészségügyi, oktatási, nevelési, művelődési, sportintézmény, élelmiszert árusító üzlet, üzemi étkezde, vendéglátóipari egység, sporttelep területén és ennek telekhatárától számított 10 m-en belül haszonállatot tartani. (2) Lakóház padlásán galambot szabadon tartani nem lehet. (3) (4) Az ingatlanon lévő épület területét figyelmen kívül hagyva, a 100 m2 alatti telken haszonállat nem tartható. IV. Az állattartással kapcsolatos épületek elhelyezése 9. § (1) Haszonállat csak közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi, környezetvédelmi követelmények között – V. és VI. övezet kivételével – istállóban, ólban, ketrecben tartható. (2) Az állatok elhelyezésére szolgáló és tartásukkal kapcsolatos épületek vagy más építmények /továbbiakban épület/ létesítéséhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges. (3) Az állattartási épületnél és a szabadon tartott illetve legeltetett (extenzív tartású) állatok elhelyezésénél – a község bármely területén, beleértve a külterületet is – az alábbi védőtávolságokat kell betartani: Állat megnevezése
Nagyállat (marha, ló)
lakóépülettől (m)
ásott kúttól (m)
fúrt kúttól (m)
csatlakozó vezetéktől (m)
4
5 db-ig 5-10 db-ig 10-20 db-ig 20 felett Kisállat (sertés, juh, kecske) 5 db-ig 5-10 db-ig 10-20 db-ig 20 db felett
10 15 20 50
10 10 20 20
10 10 20 20
5 15 20 20
5 10 20 50
10 10 20 20
5 5 10 20
10 10 15 20
Nyúl, nutria
20-50 db-ig 50 db felett
6 10
6 10
6 10
6 10
Baromfi
20 db-ig 20 db felett
6
6
6
6
(4) Trágyalé és trágyatároló nem lehet közelebb a lakóépülethez, az ásott és fúrt kúthoz, valamint csatlakozó vízvezetékhez és közösségi létesítményekhez, mint az állattartásra szolgáló épület. 10. § (1) Lakásban, lakáshoz tartozó helyiségben, nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségben (pince, fáskamra, garázs, padlás, stb.) haszonállat – a (2) bekezdés kivételével – nem tartható. (2) Családi házban kisállat a lakóépület arra alkalmas elkülönített nem lakás céljára szolgáló helyiségében, baromfi a lakóépülethez tartozó kertben, udvarban elkülönített és elkerített helyen is tartható. (3) A baromfi tartására szolgáló udvart úgy kell kialakítani, hogy az állatok a szomszédos épületek falazatában és falszegélyében kárt ne okozhassanak. V. Az állattartással kapcsolatos állategészségügyi és környezetvédelmi előírások 11. § Az állattartók az állatok tartása során kötelesek biztosítani olyan tartástechnológiát, hogy az a közegészségügyi valamint környezetvédelmi igényeknek maradéktalanul megfeleljen. 12. § 13. § 14. § (1) A beteg illetve betegségre gyanús állatot a tulajdonos köteles a tartás helyén elkülöníteni és a hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni.
5
(2) Fertőző állatbetegség esetén az állattartó köteles bejelentést tenni a hatósági állatorvosnak. (3) Az állat tulajdonosa az állathullát annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tartani. Az állathulla megsemmisítése csak az állategészségügyi szabályok betartásával lehet. 15. § (1) A kedvtelésből tartott állatok hulláját az állattartó a kertjében eláshatja. (2) Az egyéb állati hullát az állattartó egyedi megrendelés alapján az ATEV-vel elszállíttatja. 16. § (1) Nagyüzemi méretű állattartótelep, élelmiszeripari üzem vagy állateledelt előállító üzem állathullát, mellékterméket csak külön feldolgozási engedély alapján, az abban foglaltak szerint dolgozhat fel. (2) Az önkormányzat közigazgatási területén illetve, az állati hulla ártalmatlanná tételére önállóan kötelezett üzemi méretű állattartó telepek, vágóhidak állati eredetű élelmiszerfeldolgozó üzemek, baromfikeltetők az ATEV-vel kötött külön megállapodás alapján szállíttatják el a keletkezett állati hullát. Az ATEV által számlázott szállítási és megsemmisítési költséget az állattartó fizeti. 17. § A község belterületén, közterületén (utcán, parkban, árokparton, temetőben, stb.) legeltetni tilos. E célból haszonállatot telekhatáron kívülre még felügyelet mellett sem lehet kiengedni. VI. A kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályai Állatvédelmi, közegészségügyi szabályok 18. § (1) A kedvtelésből tartott állatok száma nem esik korlátozás alá, de gazdáik kötelesek megfelelő sajátos életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani a tartott állatok részére. (2) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármilyen módon történő bántalmazása, elhagyása, valamint egymásnak ugratása, viadaloztatása. (3) Ha az állattartó nem kívánja vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. (4) Az állat tulajdonosa – egyéb elhelyezés hiányában – köteles felajánlani az állatot a legközelebbi állatvédő szervezetnek illetve – ilyen lehetőség hiányában a jegyző közreműködésével vagy közvetlenül a gyepmesteri telep részére. 19. § A közegészségügyi és állategészségügyi szabályok betartása a kedvtelésből tartott állatok tartásánál is kötelező.
6
Az eb- és macskatartás külön szabályai 20. § (1) Az eb- és macskatartás a község egész területén az alábbi feltételekkel megengedett: a.) A II., III., IV. sz. állattartási övezetben legfeljebb 3 eb és macska tartható. b.) Külterületen 5 eb és 5 macska tartható, amely nem minősül eb- és macskatenyésztésnek. c.) Az V. és VI. állattartási övezetben és külterületen 5 eb és 5 macska tartható, amely nem minősül eb- és macskatenyészetnek. 21. § (1) Eb illetve macska a lakóházak közös használatú helyiségeiben, továbbá közterületen nem tartható, nem etethető. 22. § (1) Az ebtulajdonos a szomszédos lakóház falától legalább 2 m távolságban lévő kutyaólban köteles az ebet úgy tartani, hogy az mások nyugalmát ne zavarja, testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. Ha az ebtulajdonos az eb tartására vonatkozó feltételt nem tudja biztosítani, akkor az ebtartást a polgármester megtiltja. (2) Ebet póráz nélkül futtatni csak az arra kijelölt területen szabad. Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. (3) Ebet csak az vezethet, aki azt féken is tudja tartani. Ebet póráz nélkül (2) bekezdésben megjelölt terület kivételével – közterületre kivinni tilos. A harapós, támadó természetű, továbbá nagy testű (50 cm magasság felett) ebet szájkosárral is el kell látni. (4) Harapós vagy támadó természeti ebet – nappal biztonságon módon – szükség esetén megkötve kell tartani. Az ilyen eb éjszakára is bekerített és lezárt helyen tartandó. (5) Harapós vagy támadó természetű eb tartása esetén a lakás, ház, udvar, telek bejártán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell – szembetűnő módon – elhelyezni. (6) Az ebtulajdonos illetve az eb felügyeletével megbízott személy köteles az eb által közterületen esetleg a közös használatú helyiségben okozott szennyezés azonnali eltakarításáról gondoskodni, ennek érdekében a tulajdonos ill. a felügyelettel megbízott személy megfelelő eszközt köteles magánál tartani. (7) Közforgalmat lebonyolító járművön ebet szállítani szájkosár és póráz nélkül tilos. 23. § Tilos az ebet – vakvezető eb kivételével – bevinni: - játszótérre - vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, kivéve ha az elhelyezés külön feltételei biztosítva vannak - élelmiszert árusító üzletbe, élelmiszer raktárba, piac területére - oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sport intézmény területére, közösségi épületbe - ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe - strand területére. 24. §
7
A közterületen őrizetlenül hagyott illetve kóbor ebet a jegyző a gyepmesterrel befogatja, majd a gyepmesteri telepre szállítja. Az eb őrzéséről a befogást követő 15 nap elteltéig a gyepmesteri telepen a gyepmester gondoskodik. A tulajdonos ezen időszak alatt a költségek megtérítésével az ebet kiválthatja. Két hét eltelte után az ebet a gyepmester szakszerűen kiirthatja vagy értékesítheti. 25. § Eb- és macskatenyészet létesítésének szabályai 26. § Az eb- és macskatartás, amennyiben az állatok száma meghaladja az e rendeletben meghatározott darabszámot, tenyészetnek minősül. 27. § (1) Az eb- és macskatenyészet létesítéséhez a polgármester engedélye szükséges. (2) A tenyészet létesítéséhez szükséges kérelemhez csatolni kell az építési telekkel határos telek használóinak előzetes beleegyezését.
VII. Veszélyes állatok tartásának szabályai 28. § VIII. Szabálysértési rendelkezések 29. § (1) (2) (3) (4)Szabálysértést követ el és – amennyiben a cselekmény vagy mulasztás súlyosabbnak nem minősül – 30 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki: a.) b.) e rendeletben meghatározott darabszámot meghaladó állatot tart c.) csak engedéllyel tartható állatot engedély nélkül tart d.) az ebet úgy tartja, hogy az mások nyugalmát tartósan és rendszeresen zavarja e.) f.) g.) harapós, támadó természetű, vagy nagy testű ebet közterületen szájkosár nélkül vezet h.) az ebtulajdonos illetve az eb felügyeletével megbízott személy, ha az eb által közterületen okozott szennyeződést nem távolítja el
8
i.) aki a trágya tárolására és elszállítására vonatkozó előírásokat megszegi j.) haszonállatot közterületen legeltet. (1) Az eljárás lefolytatására a jegyző jogosult. IX. Vegyes és záró rendelkezések 30. § (1) E rendelet az egyidejűleg tartható állatok számát határozza meg. Ezen felül tartható az állatok egyszeri szaporulata az elválasztást követő legfeljebb 30 napig. 31. § (1) (2) (3) (4) E rendelet kihirdetéséről – kifüggesztés útján – a jegyző gondoskodik.
(5) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1995. évi XCI. törvény, az 1998. évi XXVIII. törvény, a 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet, a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet és a 72/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az irányadó. (6) E rendelet mellékletei: 1. sz. mell.: az Állattartási övezethatárokról Dr. Varga Zoltán sk. körjegyző
Dr. Veres Nándor sk. polgármester
Egységes szerkezetbe foglalva és az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztve: 2009. szeptember 25. dr. Varga Zoltán körjegyző
9
1. számú melléklet Állattartási övezethatárok
II. számú övezet Azok az ingatlanok, ahol a telekmélység 30 méternél kevesebb valamint a védőgáttal határolt ingatlanok. III.számú övezet Ahol a telekmélység 30 méternél több, de 50 méternél kevesebb. IV. számú övezet Ahol a telekmélység 50 méternél több. V. számú övezet Ahol a telekmélység valamint telekszélesség meghaladja az 50 m-t és a telek területe nagyobb 1 ha-nál, de nem éri el a 2 ha-t. VI. számú övezet Ahol a telekmélység valamint telekszélesség meghaladja az 50 m-t és a telek területe nagyobb 2 ha-nál.
10
2. számú melléklet
