Gáborján Község Önkormányzati Képviselőtestületének 15/2005. (IX.19) KT. sz. rendelete A fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról, és a lakás célú támogatásokról Gáborján Község Önkormányzati Képviselőtestülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Tv. 44/a. § (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§-ában foglalt felhatalmazás alapján – tekintettel a lakáscélú állami támogatásról szóló 12/2001. (I.31) Korm. sz. rendelet 23.§-ában foglaltakra – az alábbi rendeletet alkotja. A rendelet célja 1.§ A rendelet célja, hogy az arra rászoruló családok részére a rendeletben meghatározott lakásszerzésükhöz – lakáshelyzetük megoldásához – anyagi támogatást nyújtson. A támogatásban részesíthetők köre 2.§ (1) Helyi önkormányzati támogatásban azok az arra rászoruló magyar állampolgárok, illetve letelepedési vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok részesíthetők, akik: a./ házastársak s a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét, és b./ jövedelmük nem haladja meg a mindenkormi öregségi nyugdíjminimum egy főre eső 250%-át, és c./ tulajdonukban – a 3.§ (c) pontjában szabályozottak kivételével beköltözhető állapotú lakásuk – nincs és soha nem volt. (2) a./ b./
Külföldi
állampolgárok
kizárólag
akkor
részesíthetők
támogatásban,
ha
ingatlanszerzésükben állampolgárságukra tekintettel nincsenek korlátozva és a magyar állampolgárság megszerzése iránti kérelmük elbírálása folyamatban van.
(3) Ha a kérelmező házaspár egyike sem rendelkezik 3 éves bejelentett gáborjáni lakóhellyel, vagy munkahellyel de a rendeletben foglalt egyéb feltételnek megfelelnek részükre különös méltánylást érdemlő esetben kamatmentes támogatás nyújtható. A helyi támogatás felhasználása 3.§ Helyi támogatás nyújtható a Gáborján közigazgatási területén lévő a./ magántulajdonú lakóház építéséhez, b./ magántulajdonban álló új, vagy használt lakás vásárlásához, c./ magántulajdonban áll lakóházon olyan munkálatok elvégzéséhez, amelyek a Berettyóújfalui Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodájának igazolása alapján életveszélyes állapot elhárítása, belvízkárt szenvedett lakóépület helyreállítása vagy a lakóház lakhatóvá tételére szolgálnak.
1
A támogatás formája és mértéke 4.§ (1) A támogatás formája: kamatmentes kölcsön és vissza nem térítendő támogatás (2) A kamatmentes kölcsön mértéke a./ b./ c./ d./ (3) a./ b./
magántulajdonú lakóház építéséhez legfeljebb lakásvásárláshoz legfeljebb a 3.§ (c) pontjában legfeljebb a 2.§ (3) bekezdésében meghatározottak legfeljebb A
vissza
nem
térítendő
100.000.80.000.80.000,80.000,támogatás
magántulajdonú lakóház építéséhez legfeljebb magántulajdonú lakóház vásárlásához legfeljebb
Ft Ft Ft Ft mértéke:
150.000,80.000,-
Ft Ft
(4) A vissza nem térítendő támogatás mértéke igazolt belvízkár helyreállítása esetén a mindenkori központi támogatás figyelembevételével a (3) bekezdésében meghatározottaknál magasabb összegű is lehet. Kizáró okok 5.§ (1) Nem adható támogatás annak, akinek a vele együtt lakó, illetve együtt költöző személyek valamelyikének a./ megvásárolni, építeni kívánt lakásának szobaszáma meghaladja a 12/2001. (I.31) Korm. számú rendelet 3.§-ában meghatározott méltányolható lakásigény felső határát. b./ lakhatása az ország területén bármilyen módon – tulajdonjog, tulajdoni illetőség, holtigtartó haszonélvezeti jog révén – megoldott volt kivéve a 3.§ (c)-(e) pontjában meghatározott kérelmezőket, c./ az ország területén összesen legalább 3 millió forintot elérő ingó vagy ingatlan vagyona van, vagy ilyet lízingel. d./ a Ptk. 685.§ b./ pontjában meghatározott közeli hozzátartozójától szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát. (2)
Nem
adható
támogatás,
ha
a./ a kérelmező vagy vele együtt lakó, együtt költöző személy valamelyikét korábban bármely önkormányzat lakáscélú támogatásban részesítette, b./ a kérelem benyújtásakor, lakásépítés esetén, a kérelmező lakás-használatba vételi engedéllyel rendelkezik, vagy azt a kérelem elbírálásig megszerzi. c./ a kérelmező a lakás vételárát teljes egészében kiegyenlítette, d./ a képviselőtestület által lakástámogatás céljára biztosított éves keret elfogyott, e./ a kölcsön visszafizetése a kérelmező vagyoni és jövedelmi viszonyaira tekintettel nem biztosított,
2
f./ kérelmező és a vele együtt lakó, együtt költöző személyek számát figyelembe véve az egy főre eső havi átlagos jövedelem családok esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,5-szörösét, egyedülálló esetén 3-szorosát meghaladja. g./ a lakás vételára lakossági szabadforgalomban történő vásárlás esetén meghaladja az 5.000.000.forintot. h./ nem fizethető ki a támogatás – a 3.§ (c) pontjában szabályozott kivétellel – ha a kérelmezőnek az önkormányzatnál nyilvántartott köztartozása van.
Szerződést biztosító mellékkötelezettségek 6.§ (1) Ha a támogatásban részesülő személy lakásépítési kedvezményt, illetőleg fiatalok otthonteremtési támogatását vagy hitelintézeti kölcsönt vesz igénybe, a helyi támogatás összegét a kedvezményt vagy kölcsönt folyósító hitelintézet – jelzáloghitelintézet kivételével – útján kell nyújtani. (2) Ha a kamatmentes kölcsön formájában nyújtott lakáscélú támogatás visszafizetési határideje meghaladja az 1 évet úgy a támogatás összege és járulékai erejéig az érintett ingatlanra jelzálogjogot, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. (3) Ha a támogatással érintett ingatlant a támogatott 5 éven belül elidegeníti, úgy a támogatás teljes összegét vissza kell fizetnie. Ennek biztosítására az ingatlanra 5 évig terjedő időre elidegenítési tilalmat kell bejegyeztetni.
Változás az adósok személyében 7.§ (1) Indokolt esetben bármelyik támogatásban részesített, a polgármester jóváhagyásával elbocsátható a szerződésből (2) Ezen hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a szerződésből kilépni kívánó fél a hátralévő tartozás arányos részét megfizette, a támogatással érintett lakáson fennálló tulajdoni illetőségét teljesen elveszítette, és a szerződésben maradó fél részéről a ráeső tartozás visszafizetése biztosított. A kölcsön eltérő felhasználása 8.§ (1) Indokolt esetben hozzájárulás adható ahhoz, hogy a támogatást kérő a biztosított kölcsön összegét átvihesse másik, megvásárolni vagy építeni kívánt ingatlanra Gáborjánon belül. Egyéb esetben az eladott ingatlanon fennálló tartozást egy összegben vissza kell fizetni.
3
(2) Az átviteli kérelmet a jegyző bírálja el és kiadja a hozzájáruló nyilatkozatot. (3) A hozzájárulást meg kell tagadni, ha a fedezet biztosítására szolgáló ingatlan forgalmi értéke legalább tízszeresen nem haladja meg az átvinni kívánt kölcsönösszeget, továbbá akkor is, ha a kölcsönszerződés biztosításául szolgáló mellékkötelezettség vonatkozásában az önkormányzat hátrányosabb helyzetbe kerülne.
Szerződésszegés 9.§ (1) A fennálló tartozás visszafizetése annak mindenkori törvényes kamataival együtt egy összegben esedékessé válik, ha a támogatásban részesített a./ 1 havi törlesztő részlettel késedelembe esik, vagy nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesít, és ezen tartozását írásbeli felszólításra sem rendezi. b./ a támogatásban részesítését valótlan tények közlésével, adatok elhallgatásával vagy más módon befolyásolta c./ a támogatás összegét a szerződésben rögzített céloktól eltérően használta fel. d./ a támogatással érintett lakásra vonatkozó tulajdonjogának ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzéséről 30 napon belül nem gondoskodik. e./ a lakás építését a jogerős építési engedélyben meghatározott határidőn belül nem kezdi meg vagy attól engedély nélkül eltér. Lehetetlenülés 10.§ (1) Ha a szerződés érvényes megkötését követően a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amiért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik és az eredeti állapotot kell visszaállítani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a támogatást igénybe vevő kérheti, hogy a már megítélt támogatást másik, e rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő lakás építésre/vásárlásra felhasználhassa. Eljárási szabályok 11.§ Lakáscélú támogatással kapcsolatos ügyekben a Szociális Bizottság javaslatára a Képviselőtestület dönt.
4
Az eljárás megindítása 12.§ Az
eljárás
megindítása
kérelemre
történik,
melyhez
csatolni
a./ lakásépítés esetén az építési engedély b./ lakásvásárlás esetén az adásvételi c./ jövedelemigazolást d./ nyilatkozatot a vagyoni e./ minden olyan bizonyítékot, melyeket a kérelmező kérelme elbírálásának megítélése szempontjából fontosnak tart és nem áll a Hatóságunk rendelkezésére.
kell
másolatát szerződést helyzetről kedvezőbb
Helyszíni szemle 13.§ (1) A támogatás iránti kérelem elbírálását megelőzően az ügyfél vagyoni viszonyai, lakáskörülményei tisztázása érdekében környezettanulmány készíthető. (2) A helyszíni szemlét a Hivatal ügyintézője az ügyfél előzetes értesítése nélkül tartja meg, s annak eredményéről az erre rendszeresített nyomtatványon véleményt nyilvánít. (3) Nem kell helyszíni szemlét tartani, ha a kérelemből és mellékleteiből megállapítható, hogy az igénylővel szemben az 5.§-ban felsorolt kizáró okok valamelyike fennáll. 14.§ A döntést a Hivatal hajtja végre, ennek során elkészíti a támogatási, illetve kölcsönszerződést, a szerződés módosítását, gondoskodik annak érvényes megkötéséről, valamint a 6.§-ban meghatározott szerződést biztosító mellékkötelezettség bejegyeztetéséről, és az esetleges egyéb feladatok ellátásáról. Vegyes és értelmező rendelkezések 15.§ A Hivatal a szerződésben foglaltak teljesítését figyelemmel kíséri. Ennek során az adósokról nyilvántartást vezet, felszólítja azon támogatottak, akik a részletfizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, eredménytelen felszólítás esetén tájékoztatja a Szociális Bizottságot, gondoskodik a hátralék behajtásáról, a kölcsön teljes összegének visszafizetése esetén gondoskodik a szerződést biztosító mellékkötelezettség törléséről.
5
16.§ E rendelet alkalmazásában: (1) Jövedelem: a szociális juttatást, a lakástámogatási hozzájárulást, a vakok személyi járadékát és a háztartási pótlékot kivéve minden személyi jövedelem alá eső rendszeres és nem rendszeres pénzbeli juttatás és a családi pótlék. (2) Jövedelem számítás módja fiatal házasok esetén: a gyermekkel még nem rendelkező fiatal házasok esetén ha az egy főre jutó jövedelem meghaladja a 2. § (1) b.) pontjába leírt maximumot, akkor 1 főre eső jövedelmet úgy kell számítani, mintha már 1 gyermek megszületett volna. (3) Fiatal házasok, akik a 35. életévüket külön-külön nem töltötték be, és a házasságukat a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül kötötték. (4) Együtt költöző: a kérelmező és a Ptk. 685. § b.) pontjában meghatározott közeli hozzátartozója, aki a támogatással érintett lakásba költözik. (5) Együtt lakó: mindaz a személy, aki együtt költöző és legalább egy éve a támogatást kérővel azonos címen lakik. (6) A 8.§ (1) bekezdésében indokolt esetnek tekintendő különösen ha gyermek vagy újabb gyermek születik, vagy orvosilag is igazolt szempontokból is szükséges a támogatással érintett lakás elidegenítése, cseréje. (7) Nem tekinthető a visszafizetés biztosítottnak, különösen ha egyik fél sem rendelkezik munkaviszonnyal, vagy munkaviszonyból származó jövedelemmel. Nem tekinthető a visszafizetés biztosítottnak akkor sem, ha akár egyik fél, vagy mindkét fél munkaviszonyban állása ellenére az 1 főre jutó havi nettó átlagos jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 2/3-át. (8) A munkaviszonyból származó jövedelemmel egy tekintet alá esik a főállású anyasági segély, nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, valamint a gyes, gyed és az árvaellátás. (9) Belvíz által okozott kár: az épület olyan károsodása, amelyet a medrükben maradt folyók, patakok, felszíni vizek elvezetésére szolgáló magas vízállásból eredő átszivárgás, talajvízszint emelkedés vagy talajmozgás, továbbá a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó feszíni vízborítás okoz. (10) Lakóépület esetében életveszélyes állapot fogalma: A lakóépület olyan mértékű műszaki állagromlása, károsodása, amely főleg a tartószerkezeti elemek (alapok, pillérek, gerendák, födémszerkezet, fedélszék, kéménypillér stb.) állapotára jellemző, és a rendeltetésszerű és biztonságos használat akadályozásán túlmenően közvetlen és közvetett életveszélyes állapotot (kiborulás, kidőlés, kifordulás, roskadás, összedőlés révén) eredményez vagy azt okozhat.
6
(11) Lakóház lakhatóvá tétele: szerkezeti károsodás nélküli, a lakhatást súlyosan befolyásoló egészséges emberi tartózkodást nem biztosító körülmény elhárítása. Záró rendelkezések 17.§ E rendelet 2005. október 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg Gáborján Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/1991. (V.30) sz. A fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról szóló rendelete hatályát veszti. A hatálybalépést megelőzően iktatott és még el nem bírált ügyekben e rendelet szabályait kell alkalmazni. Gáborján, 2005. szeptember 19. Majosi Gyula Polgármester
Illés Tóth József címzetes főjegyző
7
