2005. (VI. 30.) Kt. rendelete

Tapolca Város Helyi Építési Szabályzata

20/2005(VI.30.) Kt.r.

Tapolca Város Önkormányzata Képvisel -testülete 20/2005. (VI. 30.) Kt. rendelete Tapolca Város Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Tapolca Város Önkormányzata Képvisel -testülete az épített környezet alakításáról és védelmér l szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§. (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekr l (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 4.§. (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve a mellékelt dokumentáció alapján az alábbi rendeletet alkotja.

Általános el írások Az el írások hatálya 1.§ (1) Az építési szabályzat hatálya Tapolca Város (továbbiakban település) szabályozási tervvel ellátott területére terjed ki. Az el írások alkalmazása 2.§ (1) Az el írásokat a szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni. (2) A település területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet, építményt (ide értve a m tárgyakat is) tervezni, építeni, átalakítani, b víteni, felújítani, helyreállítani, korszer síteni lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános érvény rendelkezések mellett csak a szabályozási terv és a jelen szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelel en szabad. (3) A Helyi Építési Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az OTÉK el írásait kell alkalmazni. (4) A rendelet területi és tárgyi hatályát érint en minden természetes és jogi személyre nézve kötelez el írásokat tartalmaz, amelyek alól az els fokú építési hatóság csak azon esetben és csak azon feltételekkel biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érint en erre önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja. (5) A településen a Balaton Kiemelt Üdül körzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (továbbiakban: BTSZ) el írásai betartandók.

1


20/2005(VI.30.) Kt.r.

(6) A régészeti védettségre és törlésre vonatkozó 1. sz. melléklet a szabályozási terv módosítása nélkül önkormányzati rendelettel módosítható, örökségvédelmi hatástanulmány alapján. (7) Jelen rendeletben rögzített sajátos jogintézmények követelményrendszere a szabályozási terv módosítása nélkül önkormányzati rendelettel módosítható. A szabályozás elemei 3.§ (1) Kötelez szabályozási elemek a.) Szabályozási vonal b.) Területfelhasználás módja és határa c.) Övezet, építési övezet határa és el írásai d.) Építési vonal e.) Építési hely határvonala f.) Belterület meglév és tervezett határa (2) Irányadó szabályozási elemek a.) Irányadó telekhatár Az irányadó telekhatár a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást rögzíti. b.) Megszüntet jel A szabályozási terv által megszüntetend

telekhatárokat jelöli.

(3) A kötelez szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv részleges felülvizsgálatával, illetve módosításával hajtható végre. (4) Az övezet, építési övezet határvonala a Települési F építész egyetértése birtokában helyi Önkormányzati rendelettel módosítható. (5) Az irányadó szabályozási elemek pontosítását, módosítását jelen rendelet, továbbá a telekalakításról szóló magasabb szint jogszabály el írásainak figyelembe vételével, a telekalakítási engedélyezési eljárás keretében az építési hatósági engedélyezheti. Az építés általános feltételei 4.§ (1) Építési telken és területen az egyes területfelhasználási egységek (építési övezetek és övezetek) el írásainak megfelel építmény akkor helyezhet el, ha biztosítható a.)

az építési telek közterületr l, illetve magánútról gépjárm vel történ len megközelíthet sége,

közvet-

b.)

a rendeltetésszer használathoz szükséges villamos energia, vezetékes ivóvíz (szükség esetén technológiai víz) ellátás,

c.)

a keletkez szennyvíz ártalommentes elhelyezése, és a csapadékvíz elvezetése, a szennyvízcsatorna megépítése után a szennyvizek csatornában való elvezetése,

d.) a használat során keletkez nem veszélyes és veszélyes hulladékok elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illet leg helyi komposztálásának lehet sége,

2


20/2005(VI.30.) Kt.r.

e.)

továbbá az építmény nem befolyásolja károsan a föld alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát,

f.)

a leveg

g.)

a vonatkozó zajvédelmi rendeletekben el írt határértékeknél nagyobb zajterhelést.

min ségét,

A telekalakítás és az építés engedélyezési eljárás helyi szabályai 5.§ (1) A település területén a telekalakítás és az építés csak akkor engedélyezhet , ha az a szabályozási tervben meghatározott fejlesztési célkit zéssel összhangban van, annak megvalósítását nem akadályozza, nem nehezíti, és nem teszi költségesebbé. (2) A település beépíthet telkein és területein elhelyezhet minden olyan létesítmény, építmény, amely az adott övezetben érvényes véd távolságok betartásával és környezetbarát beépítéssel mások érdekeinek és jogainak sérelme nélkül megvalósítható. (3) Telekalakítás a meglév telekstruktúrához igazodva, a tervlapok szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelez szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhet . (4) A telekalakításról szóló magasabb szint jogszabály alapján meglév telkek esetében a telekegyesítés, a telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhet , ha az új telek, illet leg telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok el írásainak. Ez az el írás telekhatár-rendezés esetén csak akkor alkalmazható, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi el írásoknak jobban megfelelnek. (5) A telek természetes terepszintjét tartós, végleges jelleggel megváltoztató tereprendezési munka (bevágás, feltöltés, rézs , támfal stb.) a telekhatárok melletti 3 méteres sávon belül, továbbá a telek egyéb részein akkor, ha azzal az eredeti terepszint 1 métert meghaladóan átrendezésre kerül, csak az építési hatóság által engedélyezett tereprendezési terv alapján végezhet . (6) A település területén, a balti magassági rendszer szerinti +118 méteres terepszint (hidrogeológiai határvonal) alatt elhelyezend épületek építési engedélyéhez a talaj hidrogeológiai és talajmechanikai adottságainak feltárása végett talajmechanikai vizsgálatot és alapozási javaslatot kell készíttetni, és az építési engedély kérelemhez kell csatolni.

3


20/2005(VI.30.) Kt.r.

Építési tilalmak, korlátozások 6. § (1) Építési hatósági engedélyt csak jóváhagyott terv, illetve program alapján kialakított olyan területre szabad kiadni, ahol az úthálózat és közm ellátás biztosított. (2) Külterületen az országos meglév , és tervezett közutak tengelyét l mért 50 - 50 méteres távolságon belül csak a közlekedési szakhatóságok engedélye alapján helyezhet el épület. (3) A településen a 10 méternél keskenyebb földrészleteken - tekintet nélkül a nagyságra - épület nem helyezhet el. (4) Közterületr l látható épülethomlokzaton, építményfelületen alkalmazott mindenfajta reklám, hirdetés létesítése, festése, felszerelése építési engedély alapján alakítható ki a városközpont területén. (5) Közintézmények és közösségi zöldterületek céljára fenntartott területeket más célra felhasználni nem szabad. (6) Felvonulási épület építési engedély alapján kizárólag az építkezés id tartamára létesíthet és a használatbavétel id pontjáig, de maximum 3 évig tartható fenn. (7) Törmeléket lerakni csak az illetékes hatóság által kijelölt területen szabad. (8) Fákat erd területen csak az Erd -felügyel ség engedélyével, egyéb területeken a helyi építési hatóság engedélyével szabad kivágni. Az engedély kérelemben rögzíteni kell a fa fajtáját, méretét, elhelyezkedését, a kivágás tárgyát, valamint a visszatelepítés helyét, melyet (az erd területek kivételével) helyszínrajzon is ábrázolni kell. (9) A tervezett földmunkák során a fels humuszos réteget külön kell letermelni, deponálni és azt csak helyben parkosítás céljára lehet felhasználni. (10) Engedély nélkül kialakított és elhelyezett reklámtáblák bontását az építési hatóság elrendelheti. Amennyiben annak tulajdonosa azt a rendelkez határozat átvételét követ 20 napon belül nem távolítja el, a tulajdonos költségén és veszélyével eltávolíthatja. 7.§ (1) Az építmények építési engedélyezési eljárásában a terület alkalmasságát megala-

pozó geotechnikai vizsgálatokkal alátámasztott dokumentációt szakhatósági állásfoglalásra a Magyar Geológiai Szolgálatnak meg kell küldeni. (2) A mezőgazdasági területek művelés alóli kivonásánál és a területek beépítésénél a szomszédos mezőgazdasági területek megközelítését továbbra is biztosítani kell. (3) Amennyiben bármely épület, beruházás elhelyezése mezőgazdasági rendeltetésű földterületen történik, úgy az építési engedély kiadását megelőzően a körzeti földhivatal más célú használatára vonatkozó engedélyét minden esetben be kell szerezni. Települési F építész 8.§

4


20/2005(VI.30.) Kt.r.

(1) A Települési F építész a Polgármester megbízásából a település településrendezési ügyeiért felel s személy, aki a településen realizálódó építési ügyekben a Polgármester megbízásából szakért ként részt vesz. (2) Tapolca város területén kezdeményezett minden építési engedélyezési eljárásba be kell vonni a Települési F építészt, aki a településfejlesztési és településképi szempontok figyelembevételével szakvéleményt ad a tervhez. (3) A Települési F építész a településképbe nem illeszked tervek, valamint a településfejlesztéssel ellentétes programmal rendelkez tervek esetében javaslatot tehet az engedélyezés megtagadására, az elutasítást jelen rendelet 5.§. (1) bekezdése alapján az építési hatóságnak kell megfogalmaznia. (4) A Települési F építésznek lehet sége van az általa nem jelent s építési ügyek esetében szakvélemény készítés nélkül is egyetértését kifejezni. (5) Az építési hatóság – ha rendelkezésre áll - köteles a Települési F építész szakvéleménye figyelembevételével lefolytatni az engedélyezési eljárást. Külterület és belterület 9.§ (1) A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervnek és jelen el írásoknak megfelel en kell gondoskodni. (2) A rendezési tervben jelölt belterületbe vonására javasolt területek belterületbe csatolása ütemezetten, a jelentkez valós igényekkel összhangban történhet Terület-felhasználás 10.§ (1) A település igazgatási területét építési szempontból a.) beépítésre szánt b.) beépítésre nem szánt területbe tartozik. (2) A település igazgatási területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagozódik: a.)

beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint -

lakóterület: - nagyvárosias lakóterület, - kisvárosias lakóterület, - kertvárosias lakóterület, - falusias lakóterület,

-

vegyes terület: - településközpont vegyes terület,

-

gazdasági terület: - kereskedelmi, szolgáltató terület,

5


-

b.)

20/2005(VI.30.) Kt.r.

ipari terület,

különleges terület: - sport-szabadid terület, - oktatási központ terület, - egészségügyi terület, - temet terület, - strand terület, - hulladékkezel terület, - honvédségi terület, - turisztikai terület.

beépítésre nem szánt területek -

közlekedési és közm terület

-

zöldterület,

-

erd terület,

-

mez gazdasági terület,

-

vízgazdálkodási terület.

Beépítésre szánt területek 11.§ (1) Beépítésre szánt területen épület építésére építésügyi hatósági engedély csak akkor adható, funkcióváltás csak akkor engedélyezhet , illetve az engedélyek érvénye csak akkor hosszabbítható meg ha a közm ves ivóvíz szolgáltatás, a közüzemi villamos energia szolgáltatás, nyílt vagy zárt rendszer csapadékvíz-elvezetés, közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás rendelkezésre áll. (2) Ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítóm tovább nem terhelhet a.) BTSZ-ben rögzített határid ig épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, illetve szennyvíztisztító berendezés létesült; b.) BTSZ-ben rögzített határid után épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak szennyvízcsatornahálózat és megfelel kapacitású tisztítóm megléte esetén lehet. (3) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszer használatához a járm vek elhelyezési lehet ségét - a helyi önkormányzati parkolási rendeletben rögzített kivételek figyelembe vételével - az OTÉK el írásai szerint saját telken belül kell biztosítani. A négy fér helynél nagyobb kapacitású parkolókat fásítva kell kialakítani.

Lakóterületek 12.§

6


20/2005(VI.30.) Kt.r.

(1) A lakóterületek építési övezeteit a szabályozási terv tünteti fel. (2) A városrész lakóterületei: -

nagyvárosias lakóterület

-

kisvárosias lakóterület

-

kertvárosias lakóterület

-

falusias lakóterület.

(3) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, amennyiben a rendeltetési használatból ered sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti el írásoknak megfelel beépítését, használatát. (4) A lakóterületen a kiemelten védett kategória leveg tisztaság-védelmi el írásait, az üdül területekre el írt zaj-, illetve rezgésterhelés határértékeit, továbbbá jelen rendelet környezetvédelemr l szóló el írásait be kell tartani. Nagyvárosias lakóterület 13.§ (1) A nagyvárosias lakóterületen az OTÉK 11.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján elhelyezhet : a.) lakóépület, b.) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d.) sportépítmény. (2) A nagyvárosias lakóterületen az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében el írtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhet : – szálláshely szolgáltató épület, – igazgatási épület, – a terület rendeltetésszer használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény. (3) Nagyvárosias lakóterületen állattartó, valamint növénytermesztés célját szolgáló építmény nem helyezhet el. (4) A nagyvárosias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthet k, amennyiben területük eléri a 400 m2-t. (5) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhet k el: a.) az építési hely el kerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, 10,0 méter b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál. c.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél. (6) Mélygarázs, térszint alatti építmény az épületek között, a közlekedési felületek biztosításával alakítható ki. A térszint alatti építmények kialakítása után az eredeti terepet, parkosítva vissza kell állítani.

7


20/2005(VI.30.) Kt.r.

(7) Személygépjárm vek tárolása a lakóépületeken belül, továbbá a telken erre a célra kialakított közös szabadtéri parkolóhelyen, valamint térszint alatti építményben lehetséges. (8) Új épület csak magastet vel létesíthet , mely hajlásszöge 15º-nál alacsonyabb, 45ºnál meredekebb nem lehet. Az épületek felújítása során az épületeket a m szaki megoldások függvényében, illetve a városképi szempontok figyelembe vételével magastet vel kell ellátni. (9) Építési telkeken a be nem épített és burkolattal el nem látott területeket parkosítva kell kialakítani és fenntartani. (10) Az övezet telkeit kerítéssel bekeríteni nem lehet. (11) A nagyvárosias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési el írásokat kell alkalmazni:

LN1. jel építési övezet Beépítési mód K – szabadon álló Kialakítható telek területe min. 900 m2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 30 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K – 60 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 17,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 10 % Az övezetben elhelyezett épületek, a kialakult építménymagasságtól függetlenül max. 1,2 méteres térdfal emeléssel, és magastet kialakításával b víthet k.

LN2. jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület

K – szabadon álló min. 1800 m2 40 m a telek homlokvonalán K – 80 % K – 6,0 m K – 36,0 m 10 %

Kisvárosias lakóterületek 14.§ (1) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 12.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján elhelyezhet : a.) lakóépület, b.) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d.) sportépítmény, e.) a terület rendeltetésszer használatát nem zavaró hatású kézm ipari épület.

8


20/2005(VI.30.) Kt.r.

(2) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében el írtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhet : a.) szálláshely szolgáltató épület, b.) igazgatási épület, c.) a terület rendeltetésszer használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény. (3) A kisvárosias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthet k, amennyiben területük eléri a 200 m2-t. A beépíthet telek minimális szélessége a homlokvonalon 10 m. (4) Meglév épület a telek méretét l függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhet , az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhet , illetve az építési helyen (el kert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti el írásban rögzített beépítési mértékig b víthet . Meglév épület bontása csak engedély birtokában végezhet . (5) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhet k el: a.) az építési hely el kerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, 5,0 méter, b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, c.) kialakult beépítés esetén az el írt értéknél kisebb oldalkerti mérték is megállapítható, az építési engedélyezési eljárásába bevont t zvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása alapján. 1 d.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél, e.) amennyiben a beépített telek mélysége a 20 m-t nem haladja meg, a hátsókert minimum 3,0 méter, az építési engedélyezési eljárásába bevont t zvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása esetén. 2 f.) kialakult beépítés esetén az el írt értéknél kisebb hátsókerti méret az épületek felújítása, átalakítása során megtartható. 3 (6) Az OTÉK szerinti telepítési távolság alatti, kialakult épülettávolságok – a zártsorú beépítés kivételével - épületb vítéssel tovább nem csökkenthet k. Az OTÉK-ban el írt építmények közötti megengedett legkisebb távolságot el nem ér esetekben építés, b vítés esetében t zvédelmi szakhatósági közrem ködést kell igénybe venni. (7) A kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési el írásokat kell alkalmazni:

LK1. jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legnagyobb beépítettség saroktelken

K – zártsorú min. 300 m2 14 m a telek homlokvonalán K – 40 % K – 75% 4

Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.

1A 2 3 4

9


Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület Megengedett legkisebb zöldfelület saroktelken

20/2005(VI.30.) Kt.r.

K – 3,0 m K – 5,0 m 30 % 15 % 5

LK2. jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legnagyobb beépítettség saroktelken Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület Megengedett legkisebb zöldfelület saroktelken

K – zártsorú min. 300 m2 14 m a telek homlokvonalán K – 40 % K – 75 % 6 K – 3,0 m K – 4,5 m 30 % 15 % 7

LK3. jel építési övezet Beépítési mód K – zártsorú Kialakítható telek területe min. 400 m2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 16 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K – 30 % Megengedett legnagyobb beépítettség sarokK – 75 % 8 telken Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 7,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 30 % Megengedett legkisebb zöldfelület saroktelken 15 % 9 Az építési övezetben maximum kétszintes épületek alakíthatók ki

LK4. jel építési övezet Beépítési mód K – oldalhatáron álló Kialakítható telek területe min. 300 m2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 18 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K – 40 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter 5 6 7 8 9

A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.

10


20/2005(VI.30.) Kt.r.

LK5. jel építési övezet Beépítési mód K – oldalhatáron álló Kialakítható telek területe min. 200 m2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 12 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K – 50 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 30 % Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter

LK6 jel építési övezet Beépítési mód K – zártsorú Kialakítható telek területe min. 400 m2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 18 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K – 30 % Megengedett legnagyobb beépítettség sarokK – 55 % telken Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Megengedett legkisebb zöldfelület 30 % Nyeles telek nem alakítható ki. Kialakult, oldalhatáron álló beépítés esetén a meglév épület úgy is b víthet , hogy zártsorú beépítés nem alakul ki. Ebben az esetben a szomszédos épületek közötti távolság 4,5 méter alá nem csökkenthet , a szomszédos épületek tömör kerítéssel kapcsolódjanak

LK7 jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület Megengedett legkisebb zöldfelület

K – zártsorú min. 300 m2 16 m a telek homlokvonalán K – 30 % K – 55 % K – 3,0 m K – 6,0 m 40 % 30 %

LK8 jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek legkisebb szélessége

K – oldalhatáron álló min. 450 m2 15 m a telek homlokvonalán

11


20/2005(VI.30.) Kt.r.

Megengedett legnagyobb beépítettség K – 25 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasK – 4,5 m ság Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter

LK9 jel építési övezet Beépítési mód K – szabadon álló Kialakítható telek területe min. 600 m2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 17 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K – 40 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasK – 4,5 m ság Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter Az övezet beépíthet telkeinek minimális mérete 600 m2. A beépíthet telek minimális szélessége a beépítési vonalon 16 m

LK10 jel építési övezet Beépítési mód K – szabadon álló Kialakítható telek területe min. 700 m2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 17 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K – 30 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasK – 5,0 m ság Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter Az övezet beépíthet telkeinek minimális mérete 600 m2. A beépíthet telek minimális szélessége a beépítési vonalon 16 m

LK11 jel építési övezet Beépítési mód K – oldalhatáron álló Kialakítható telek területe min. 800 m2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 17 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K – 40 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 2,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasK – 10,0 m ság Megengedett legkisebb zöldfelület 30 % Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter Az övezet beépíthet telkeinek minimális mérete 600 m2. A beépíthet telek minimális szélessége a beépítési vonalon 16 m

12


20/2005(VI.30.) Kt.r.

LK12 jel építési övezet Beépítési mód K –szabadon álló Kialakítható telek területe min. 1200 m2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 17 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K – 25 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 4,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasK – 6,0 m ság Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter Az övezet beépíthet telkeinek minimális mérete 600 m2. A beépíthet telek minimális szélessége a beépítési vonalon 16 m

LK13 jel építési övezet Beépítési mód K – zártsorú Kialakítható telek területe min. 300 m2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 14 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K – 60 % Megengedett legnagyobb beépítettség saK – 75 % 10 roktelken Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasK – 4,5 m ság Megengedett legkisebb zöldfelület 20 % Megengedett legkisebb zöldfelület saroktel15 % 11 ken Kialakult, oldalhatáron álló beépítés esetén a meglév épület úgy is b víthet , hogy zártsorú beépítés nem alakul ki. Ebben az esetben a szomszédos épületek közötti távolság 4,5 méter alá nem csökkenthet , a szomszédos épületek tömör kerítéssel kapcsolódjanak

LK14. jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület

K – ikresen csatlakozó min. 600 m2 16 m a telek homlokvonalán K – 30 % K – 3,0 m K – 6,0 m 30 %

LK15. jel építési övezet 10 11

A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.

13


Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület

20/2005(VI.30.) Kt.r.



K – zártsorú min. 300 m2 10 m a telek homlokvonalán K – 60 % K – 3,0 m K – 6,0 m 30 %



(8) Zártsorú beépítésnél kialakult állapot esetén a meglév épület helyben felújítható, ebben az esetben a szabályozási vonalon az optikai zártsort biztosítani kell (tömör kerítés). (9) Zártsorú beépítésnél az utcavonallal párhuzamos épületrészhez az udvar fel l oldalhatáron álló épületszárny is csatlakozhat. Ebben az esetben a (5) pontban rögzített mérték oldalkertet biztosítani kell. (10) Közútról vagy magánútról közvetlenül fel nem tárható telkeken az épületek csak állagmegóvás céljából újíthatók fel, b vítésük, átalakításuk nem lehetséges. (11) Az 500 m2-nél kisebb terület

ingatlanon egy épülettömeg helyezhet

el.

(12) Az épületek csak magastet vel létesíthet k. A tet hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 50º-nál meredekebb nem lehet. Tet héjazatként tábláslemez- és palafedések alkalmazása nem megengedett. (13) A homlokzati formaképzésben, színválasztásban a környezethez való alkalmazkodás legyen a meghatározó. (14) Térszint alatti beépítés nem haladhatja meg az övezetre vonatkozó beépíthet ség mértékét. Térszint alatti építésnél figyelembe kell venni a barlangosodást, illetve a meglév pincéket.

14


20/2005(VI.30.) Kt.r.

(15) A lakótelkek utcai telekhatárán maximum 50 cm magasságú tömör (beton, k , tégla) lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítés, vagy tömör (fa, k , vakolt tégla, -beton) kerítés létesíthet . Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos. (16) Építési telkeken a be nem épített és burkolattal el nem látott területeket kertszer en kell kialakítani és fenntartani. Kertvárosias lakóterület 15.§ (1) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján elhelyezhet : a.) legfeljebb négylakásos lakóépület, b.) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d.) a terület rendeltetésszer használatát nem zavaró hatású kézm ipari épület. (2) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében el írtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhet : a.) b.) c.)

legfeljebb hatlakásos lakóépület, sportépítmény, a terület rendeltetésszer használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(3) A kertvárosias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthet k, amennyiben területük eléri a 400 m2-t. A beépíthet telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m. (4) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhet k el: a.) az építési hely el kerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, 5,0 méter, b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, c.) kialakult beépítés esetén az el írt értéknél kisebb oldalkerti mérték is megállapítható, az építési engedélyezési eljárásába bevont t zvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása alapján. 12 d.) az építési hely hátsókert felé es határvonala, ahol a szabályozási terv nem tünteti fel, a szabályozási vonaltól mért maximum 45,0 méter lehet, de a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél. e.) kialakult beépítés esetén az el írt értéknél kisebb hátsókerti méret az épületek felújítása, átalakítása során megtartható. 13

12 13


15


20/2005(VI.30.) Kt.r.

(5) Az OTÉK szerinti telepítési távolság alatti, kialakult épülettávolságok épületb vítéssel tovább nem csökkenthet k. Az OTÉK-ban el írt építmények közötti megengedett legkisebb távolságot el nem ér esetekben építés, b vítés esetében t zvédelmi szakhatósági közrem ködést kell igénybe venni. (6) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési el írásokat kell alkalmazni:

LKE1 jel építési övezet

Beépítési mód K – oldalhatáron álló Kialakítható telek területe min. 700 m2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 16 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K – 30 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasK – 5,0 m ság Megengedett legkisebb zöldfelület 50 % Nyeles telek nem alakítható ki. Az LKE1 jel építési övezetben fát kivágni csak a szükséges mértékben, az épület, építmények, burkolatok által elfoglalt telekrészen lehet.

LKE2 jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület Az övezetben kialakítható nyeles telek.

K – oldalhatáron álló min. 400 m2 16 m a telek homlokvonalán K – 30 % K – 3,0 m K – 5,0 m 50 %

LKE3 jel építési övezet Beépítési mód K – szabadon álló Kialakítható telek területe min. 1000 m2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 17 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K –30 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasK – 5,0 m ság Megengedett legkisebb zöldfelület 50 % Nyeles telek nem alakítható ki. Az övezet beépíthet telkeinek minimális mérete 900 m2. A beépíthet telek minimális szélessége a beépítési vonalon 16 m

LKE4 jel építési övezet 16


20/2005(VI.30.) Kt.r.

Beépítési mód K – szabadon álló Kialakítható telek területe min. 1200 m2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 17 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K –25 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasK – 5,0 m ság Megengedett legkisebb zöldfelület 50 % Nyeles telek nem alakítható ki. Az övezet beépíthet telkeinek minimális mérete 900 m2. A beépíthet telek minimális szélessége a beépítési vonalon 16 m (7) Az 500 m2-nél kisebb terület

ingatlanon egy épülettömeg helyezhet

el.

(8) Meglév épület a telek méretét l függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhet , az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhet , illetve az építési helyen (el kert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti el írásban rögzített beépítési mértékig b víthet . Meglév épület bontása csak engedély birtokában végezhet . (9) Az épületek csak magastet vel létesíthet k. A tet hajlásszöge 20°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tet héjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. (10) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. Burkolt felület a telek területének maximum 20 %-a lehet. (11) A lakótelkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, k , tégla) lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthet k. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos. Falusias lakóterület 16.§ (1) A falusias lakóterületen az OTÉK 14.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján elhelyezhet : a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.)

lakóépület,

mez - és erd gazdasági (üzemi) épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézm ipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény.

17


20/2005(VI.30.) Kt.r.

(2) A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthet k, amennyiben területük eléri a 400 m2-t. A beépíthet telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m. (3) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhet k el: a.) az építési hely el kerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, 5,0 méter, b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, c.) kialakult beépítés esetén az el írt értéknél kisebb oldalkerti mérték is megállapítható, az építési engedélyezési eljárásába bevont t zvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása alapján, 14 d.) az építési hely hátsókert felé es határvonala, ahol a szabályozási terv nem tünteti fel, a szabályozási vonaltól mért maximum 60,0 méter lehet, de a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél, e.) kialakult beépítés esetén az el írt értéknél kisebb hátsókerti méret az épületek felújítása, átalakítása során megtartható. 15 (4) Az építési telkeken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatározott építési helyen több épület is elhelyezhet , melyeket egymáshoz viszonyítva a t zvédelmi el írásokban meghatározott módon kell elhelyezni. (5) A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési el írásokat kell alkalmazni: Lf-1. jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület Lf-2. jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület 14 15

K - oldalhatáron álló min. 900 m2 min. 16 m a telek homlokvonalán K – 30 % K – 2,0 m K – 5,0 m 40 %



18


20/2005(VI.30.) Kt.r.

Lf-3. jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület Lf-4. jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület

K – szabadon álló min. 1500 m2 min. 20 m a telek homlokvonalán K – 20 % K – 2,0 m K – 5,0 m 40 %


(6) Az épületek csak magastet vel létesíthet k. A tet hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tet héjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. (7) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. Burkolt felület a telek területének maximum 20 %-a lehet. (8) A lakótelkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, k , tégla) lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthet k. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos. (9) A lakótelkeket feltáró közm vezetékeket a közutakon vagy a magánutakon kell elvezetni, amennyiben erre nincs mód, szolgalmi jog létesíthet .

Vegyes terület Településközpont vegyes terület 17.§ (1) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján elhelyezhet : a.) lakóépület, b.) igazgatási épület, c.) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

19


20/2005(VI.30.) Kt.r.

d.) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az els dlege, e.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, f.) sportépítmény, g.) parkolóház. (2) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében el írtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhet : a.) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. (3) Meglév épület a telek méretét l függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhet , az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhet , illetve az építési helyen (el kert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti el írásban rögzített beépítési mértékig b víthet . Meglév épület bontása csak engedély birtokában végezhet . (4) A településközpont vegyes terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthet k, amennyiben területük eléri a 200 m2-t. A beépíthet telek minimális szélessége a homlokvonalon 10 m. (5) Épületek a szabályozási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhet k el: a.) az építési hely el kerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, 5,0 méter, b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, c.) kialakult beépítés esetén az el írt értéknél kisebb oldalkerti mérték is megállapítható, az építési engedélyezési eljárásába bevont t zvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása alapján, 16 d.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél, e.) amennyiben a beépített telek mélysége a 20 m-t nem haladja meg, a hátsókert minimum 3,0 méter, az építési engedélyezési eljárásába bevont t zvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása esetén. 17 f.) kialakult beépítés esetén az el írt értéknél kisebb hátsókerti méret az épületek felújítása, átalakítása során megtartható. 18 (6) Az OTÉK szerinti telepítési távolság alatti, kialakult épülettávolságok – a zártsorú beépítés kivételével - épületb vítéssel tovább nem csökkenthet k. Az OTÉK-ban el írt építmények közötti megengedett legkisebb távolságot el nem ér esetekben építés, b vítés esetében t zvédelmi szakhatósági közrem ködést kell igénybe venni. (7) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési el írásokat kell alkalmazni:

VT1 jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek legkisebb szélessége 16 17 18

K – zártsorú min. 250 m2 12 m a telek homlokvonalán

A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.

20


Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület Az utcai homlokzatmagasság nem emelhet

20/2005(VI.30.) Kt.r.

K – 80 % K – 5,0 m K – 10,5 m 10 %

VT2 jel építési övezet Beépítési mód K – zártsorú Kialakítható telek területe min. 300 m2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 14 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K – 60 % Megengedett legnagyobb beépítettség sarokK – 75 % telken Megengedett legkisebb építménymagasság K – 4,5 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 10 % Kialakult állapot esetén a meglév épület helyben felújítható, ebben az esetben a szabályozási vonalon az optikai zártsort biztosítani kell (tömör kerítés)

VT3 jel építési övezet Beépítési mód K – zártsorú Kialakítható telek területe min. 300 m2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 14 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K – 60 % Megengedett legnagyobb beépítettség saK – 75% roktelken Megengedett legkisebb építménymagasság K – 4,5 m Megengedett legnagyobb építménymagasK – 7,5 m ság Megengedett legkisebb zöldfelület 20 % Megengedett legkisebb zöldfelület saroktel15% ken Kialakult, oldalhatáron álló beépítés esetén a meglév épület úgy is b víthet , hogy zártsorú beépítés nem alakul ki. Ebben az esetben a szomszédos épületek közötti távolság 4,5 méter alá nem csökkenthet , a szomszédos épületek tömör kerítéssel kapcsolódjanak Kialakult állapot esetén a meglév épület helyben felújítható, átalakítható, b víthet , ebben az esetben a szabályozási vonalon az optikai zártsort biztosítani kell (tömör kerítés)

VT4 jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek legkisebb szélessége

K – zártsorú min. 500 m2 15 m a telek homlokvonalán

21


20/2005(VI.30.) Kt.r.

Megengedett legnagyobb beépítettség K – 60 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 5,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasK – 12,5 m ság Megengedett legkisebb zöldfelület 20 % Az övezet beépíthet kialakult telkeinek minimális mérete 500 m2. A beépíthet telek minimális szélessége a beépítési vonalon 15 m

VT5 jel építési övezet Beépítési mód K – zártsorú Kialakítható telek területe min. 250 m2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 12 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K – 80 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 5,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 9,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 10 % Az övezetben a hátsókertnek területet nem kell elhagyni

VT6 jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság

K – zártsorú min. 250 m2 12 m a telek homlokvonalán K – 100 % 19 K – 4,5 m K – 7,5 m

VT7 jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság

K – zártsorú min. 250 m2 12 m a telek homlokvonalán K – 100 % 20 K – 4,5 m K – 10,0 m

VT8 jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség 19 20 21

K – zártsorú min. 250 m2 12 m a telek homlokvonalán K – 100 % 21

A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.

22


20/2005(VI.30.) Kt.r.

Megengedett legkisebb építménymagasság K – 4,5 m Megengedett legnagyobb építménymagasK – 16,0 m ság Az övezetben a kialakult épületek az építménymagasságtól függetlenül max. 1,2 méteres térdfal emeléssel, és magastet kialakításával b víthet k Új épületeket a szomszédos épületekhez illesztve kell kialakítani. A beépítést a szomszédos épületek homlokzatát is ábrázoló utcakép-részlet rajzzal (látványtervvel) kell igazolni, melyet az építési engedély kérelemhez csatolni kell

VT9 jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület

K – oldalhatáron álló min. 400 m2 12 m a telek homlokvonalán K – 60 % K – 3,0 m K – 7,5 m 20 %

VT10 jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület Az utcai homlokzat magassága nem emelhet

K – zártsorú min. 250 m2 12 m a telek homlokvonalán K – 80 % K – 5,0 m K – 10,5 m 10 % .

VT11 jel építési övezet

Térszint felett új épület nem helyezhet el, a kialakult beépítettség nem növelhet Mélygarázs, térszint alatti építmény az épületek között, a közlekedési felületek biztosításával kialakítható. A térszint alatti építmények kialakítása után az eredeti terepet, parkosítva vissza kell állítani. A lapos tet s épületek, a kialakult építménymagasságtól függetlenül max. 1,2 méteres térdfal emeléssel, és magastet kialakításával b víthet k.

VT12 jel építési övezet Új épület nem helyezhet el. Kialakult épület helyben felújítható, de nem b víthet

23


20/2005(VI.30.) Kt.r.

(8) Zártsorú beépítésnél az utcavonallal párhuzamos épületrészhez az udvar fel l oldalhatáron álló épületszárny is csatlakozhat. Ebben az esetben a (4) pontban rögzített mérték oldalkertet biztosítani kell. (9) Közútról vagy magánútról közvetlenül fel nem tárható telkeken az épületek csak állagmegóvás céljából újíthatók fel, alakíthatók át, b vítésük nem lehetséges. (10) Az épületek csak magastet vel létesíthet k. A tet hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 50º-nál meredekebb nem lehet. Tet héjazatként tábláslemez- és palafedések alkalmazása nem megengedett, részlegesen nemesfém héjalás megjelenhet. (11) A homlokzati formaképzésben, színválasztásban a környezethez való alkalmazkodás legyen a meghatározó. (12) Beépített ingatlanon új épület és építmény csak a meglév épülettömeghez csatlakoztatva alakítható ki. Beépítetlen ingatlanon csak egy épülettömeg alakítható ki. (13) Ahol lehet ség van, a telkek utcai telekhatárán 1,50 – 2,20 méter magasságú (beton, k , tégla) lábazatos, áttört utcai kerítés, vagy tömör (k , vakolt tégla, -beton) kerítés létesíthet . Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos (14) Térszint alatti beépítés nem haladhatja meg az övezetre vonatkozó beépíthet ség mértékét. Térszint alatti építésnél figyelembe kell venni a barlangosodást, illetve a meglév pincéket. (15) Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek nem létesíthet k.

Gazdasági terület 18.§ (1) A gazdasági terület els sorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. (2) A gazdasági terült lehet a.) kereskedelmi, szolgáltató terület b.) ipari terület: 1. egyéb terület. (3) A gazdasági területeken csak olyan létesítmények üzemeltethet k, amelyek a kiemelten védett kategória leveg tisztaság-védelmi el írásait teljesítik, továbbá nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdül területekre el írt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést. (4) A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthet k, amennyiben területük eléri az 1000 m2-t. A beépíthet telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m. (5) A telkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, k , tégla) lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthet k. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

24


20/2005(VI.30.) Kt.r.

(6) A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét 16/18 törzs körméret fákkal fásítva, parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani. (7) A szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettség területeket többszint növényállománnyal fedett véd sávot kell kialakítani az építtet nek a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig. A telephelyek egymástól való védelme érdekében a telekhatárok mentén kétoldali véd fasort kell telepíteni. A növényzetet a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek megléte esetén adható ki. (8) A gazdasági terület gépjárm forgalomra szolgáló területét portalanított szilárd burkolattal kell ellátni. A parkoló felületek gyephézagos burkolattal is kialakíthatók.

25


20/2005(VI.30.) Kt.r.

Kereskedelmi, szolgáltató terület 19.§ (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit a szabályozási terv tünteti fel. (2) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 19.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján elhelyezhet : a). mindenfajta, nem jelent s zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b). a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, c). igazgatási, egyéb irodaépület, d). parkolóház (garázs), üzemanyagtölt , e). sportlétesítmény. (3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében el írtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhet : a.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, b.) egyéb közösségi szórakoztató épület. (4) Épületek a szabályozási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhet k el: a.) el kert mértéke minimum 5,0 méter, b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, c.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél. (5) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési el írásokat kell alkalmazni:

GKSZ1. jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület



K – oldalhatáron álló min. 2000 m2 min. 25 m a telek homlokvonalán K – 50 % K – 3,0 m K – 6,0 m 40 %

26


20/2005(VI.30.) Kt.r.






K – zártsorú min. 2000 m2 min. 20 m a telek homlokvonalán K – 80 % 22 K – 3,0 m K – 6,0 m 10 % 23



GKSZg. jel építési övezet Beépítési mód 22 23

K – szabadon álló


27


20/2005(VI.30.) Kt.r.

Kialakítható telek területe min. 500 m2 Megengedett legnagyobb beépítettség K – 60 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 2,5 m Megengedett legnagyobb építménymagasK – 6,0 m ság Megengedett legkisebb zöldfelület 20 % Az építési övezetben garázs, garázssor, parkolóház helyezhet

el.

(6) A kereskedelmi, szolgáltató területen épületek lapos, vagy magastet vel létesíthet k. A magastet hajlásszöge 15°-nál alacsonyabb, 50º-nál meredekebb nem lehet. Ipari terület (Egyéb terület) 20.§ (1) Az egyéb ipari területen az OTÉK 20.§ (4) bekezdésében foglaltak alapján els sorban az ipar, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei helyezhet k el. (2) Az egyéb ipari területen az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében el írtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhet : a.) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások b.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület. (3) Az egyéb ipari terület – településgazdálkodás építési övezetbe tartozó területek: a.) egyéb ipari terület - ipar / GIPE/ b.) egyéb ipari terület – településgazdálkodás / GIPT/ (4) Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik: a.) GIPTg – gázfogadó állomás területe b.) GIPTt – távf t m területe c.) GIPTv – vízm területe d.) GIPTe – elektromos állomás területe (5) Épületek a szabályozási terven jelölt építési helyen, annak hiányában az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhet k el: a.) el kert mértéke minimum 10,0 méter, b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél, c.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél. (6) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési el írásokat kell alkalmazni:

GIPE1. jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek szélessége

K – szabadon álló min. 2000 m2 min. 25 m a telek homlokvonalán

28


Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület

20/2005(VI.30.) Kt.r.

K – 40 % K – 3,0 m K – 6,0 m 40 %

GIPE2. jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület

K – oldalhatáron álló min. 2000 m2 min. 25 m a telek homlokvonalán K – 40 % K – 3,0 m K – 6,0 m 40 %





GIPE5. jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság

K – szabadon álló min. 10000 m2 min. 80 m a telek homlokvonalán K – 40 % K – 3,0 m K – 13,5 m

29


20/2005(VI.30.) Kt.r.

Megengedett legkisebb zöldfelület

40 %

GIPTg, GIPTt, GIPTv, GIPTe. jel építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület

K – szabadon álló alkalmazott technológia helyigénye szerinti terület K – 50 % K – alkalmazott technológia szerint megállapított magasság K – 4,5 m, illetve az alkalmazott technológia szerint megállapított magasság 25 %

(7) A GIPTg, GIPTt, GIPTv, GIPTe. jel építési övezet technológiai létesítményekei a védelmi és biztonsági el írások betartásával 3-3 métere el - és hátsókert elhagyásával helyezhet k el. (8) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhet , ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi. (9) Az egyéb ipari területen épületek lapos, vagy magastet vel létesíthet k. A magastet hajlásszöge 15°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. (10) Az Ipari Park észak-nyugati határán a honvédségi terület fel li oldalon 20 m széles, 3 méter magas növénytelepített földsáncra akusztikai palánkot kell létesíteni (minimális magasság 2,5 m) a közeli hadiút zaj- és leveg szennyezés (por) terhelésének védelme érdekében. A védelmi létesítményt a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell készíteni. A használatbavételi engedély csak ennek megléte esetén adható ki. (11) Az ipari területeken csak olyan létesítmények alakíthatók ki, amelyek véd távolságot nem igényelnek, illetve amelyek szakhatósági el írások szerinti véd távolságai az adott telephelyen belül biztosíthatók. (12) Az építési hatóság el írhatja a szennyez forrásnak a szennyezést gátló berendezéssel való ellátását, a környezet védelme érdekében szükséges egyéb feltételek teljesítését. (13) Az építési hatóság az építési engedély megadását megtagadhatja, ha megállapítása szerint az üzem létesítése, fenntartása a településre káros. (14) Környezetszennyez hulladékok és melléktermékek ártalommentes elszállításáról és tárolásáról az üzemeltet nek folyamatosan gondoskodni kell.

Különleges terület 21.§ (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezked épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelent s hatást gyakorolnak a kör-

30


20/2005(VI.30.) Kt.r.

nyezetükre vagy a környezetük megengedett küls hatásaitól is védelmet igényelnek), és más beépítésre szánt terület-felhasználású területekt l eltérnek. (2) A különleges területek lehetnek: a.) KO övezeti jel oktatási központ terület, b.) KTE övezeti jel temet terület, c.) KEÜ övezeti jel egészségügyi terület, d.) KSP övezeti jel sport-, szabadid terület, e.) KST övezeti jel strand terület, f.) KH övezeti jel hulladékkezel terület, g.) KMH övezeti jel honvédségi terület, h.) KTT övezeti jel turisztikai terület. (3) A különleges területen az építési övezetek f rendeltetésének megfelel , valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhet k el. (4) A különleges terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthet k, amenynyiben területük eléri a 400 m2-t. A beépíthet telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m. (5) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhet k el: a.) el kert mértéke minimum 5,0 méter, b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél, c.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél. (6) A különleges terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési el írásokat kell alkalmazni:

KO. jel oktatási terület Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület

K - szabadon álló min. 3000 m2 min. 30 m a telek homlokvonalán K – 25 % K – 4,0 m K – 9,0 m 40 %

KTE. jel temet terület Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület

K - szabadon álló nincs kikötés nincs kikötés K – 10 % K – 2,0 m K – 4,5 m 50 %

31


20/2005(VI.30.) Kt.r.

Harangláb, harangtorony esetén a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhet . A temet t kerítése mentén fasorral kell határolni. A zsidótemet és a városközponti temet a temetkezések befejezése után kegyeleti parkká alakítható.

KEÜ. jel egészségügyi terület Beépítési mód

K - szabadon álló

Kialakítható telek területe

nincs kikötés

Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület

nincs kikötés K – 30 % K – 2,0 m K – 12,5 m 40 %

KSP. jel sport, szabadid terület Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület


KSPG. jel sport-, golfgpálya terület Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület

K - szabadon álló nincs kikötés nincs kikötés 5% 2,0 m 7,5 m 90 %

KST. jel strand terület Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság

K - szabadon álló nincs kikötés nincs kikötés K – 20 % K – 2,0 m

32


Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület

20/2005(VI.30.) Kt.r.

K – 12,0 m 60 %

KTT. jel turisztikai terület Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület


KHM. jel honvédelmi terület Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület


KH. jel hulladékkezel terület Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület


(7) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhet , ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi. (8) A különleges területen épületek lapos-, vagy magastet vel létesíthet k. A magastet hajlásszöge 20°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. (9) A be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. Burkolt felület a telek területének maximum 10 %-a lehet. (10) A terület utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, k , tégla) lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthet k. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlá-

33


20/2005(VI.30.) Kt.r.

tást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

Beépítésre nem szánt területek 22.§ (1) A beépítésre nem szánt területen – a települési és tájkarakter védelme érdekében 2500 m2-nél nagyobb összes szintterület , csarnok jelleg épületek építését nem lehet engedélyezni. (2) A beépítésre nem szánt területen 3000 m2-nél kisebb telket kialakítani nem szabad. (3) Beépítésre nem szánt területen egyedi, vagy közm ves ivóvíz szolgáltatást, közüzemi villamos energia szolgáltatást, nyílt vagy zárt rendszer csapadékvízelvezetést kell biztosítani. (4) Beépítésre nem szánt területen, amennyiben nincs lehet ség a közcsatornára történ csatlakozásra új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszer csatorna-közm pótló) megléte esetén lehet. Közlekedési és közm terület 23.§ (1) A közlekedési és közm terület (KÖu) az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjárm várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem min sül telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közm vek és az elektronikus hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (2) A közlekedési és közm területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhet a közlekedést kiszolgáló építmény, valamint ideiglenes építmény (reklámtábla, újságárus pavilon, stb.) is. (3) A közlekedési és közm területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét és véd távolságát a szabályozási terv ábrázolja. (4) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. (5) Az utak szabályozási területébe es , illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került meglév épületrészeken mindennem építési tevékenység - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - az illetékes útkezel állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhet . Ezen épületek b vítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges. (6) A közutak, vasút elhelyezése céljára más jogszabályi el írás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével az alábbi szélesség építési területet (szabályozási szélesség) kell biztosítani: a.) gyorsforgalmi utak: 60 m, illetve a kialakult (K) állapot,

34


b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.)

20/2005(VI.30.) Kt.r.

f utak: 40 m, illetve a kialakult (K) állapot, országos mellékutak: 30 m, illetve a kialakult (K) állapot, helyi gy jt utak: 22 m, illetve a kialakult (K) állapot, kiszolgáló út: 12 m, illetve a kialakult (K) állapot, kerékpárút, gyalogút: 3 m, illetve a kialakult (K) állapot, egy telket feltáró közforgalom el l elzárt magánút: minimum 4 m. külterületi d l út: 8 m, illetve a kialakult (K) állapot.

(7) A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 5-5 méteres lesarkítás szükséges, a szabályozási terven ábrázolt módon. (8) A meglév és tervezett országos közút beépítésre nem szánt területen lév szakasza mentén annak tengelyét l számított 50 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban el írt feltételek szerint helyezhet el. (9) A közlekedési területen közlekedési m tárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák. Útcsatlakozásoknál a szabadlátást gátló létesítményeket elhelyezni, valamint 0,80 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos (10) A közterületi parkolókat négy gépjárm nél nagyobb befogadó képesség esetén a vonatkozó szabvány szerint fásítva kell kialakítani. (11) A 20 személygépkocsi befogadóképesség nél nagyobb parkolók felületér l az öszszegy jtött csapadékvizet csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethet . (12) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényez , fasor kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezel jének folyamatosan el kell végezni. (13) Új utak kialakításakor az engedélyezés során környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, az el írások és határértékek betarthatósága érdekében. (14) A tervezett utakat úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmasak legyenek t zoltógépjárm vek és a kommunális hulladékgy jtés járm veinek közlekedésére. 24.§ (1) Nyomvonal jelleg közm vezetékeket és közm létesítményeket a közlekedési és közm területen, közterületen, vagy a közm vet üzemeltet szerv területén kell helyezhet el. Ett l eltér lyezhet .

elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítása mellett engedé-

(2) A közm vezetékek védelme érdekében az vonatkozó jogszabályokban és szabványokban el írt véd távolságokat be kell tartani. (3) Az ivóvíz min ség víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények véd területein csak a rendeltetésszer üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható. (4) A szennyvízcsatorna-hálózat üzembe csak a szennyvíztisztító telep megfelel citása esetén lehet engedélyezni.

kapa-

35


20/2005(VI.30.) Kt.r.

(5) A meglév elektromos légvezetékek szabad megközelítését, véd távolságát – a vonatkozó szabvány és magasabb szint jogszabály szerint - biztosítani kell. (6) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezeti. A vízelvezet árkokat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál véd gyeptakaróval kell ellátni. (7) A nyílt árkos vízelvezet rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezel i hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. Az ingatlanok el tt húzódó csapadékvíz-elvezet árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztítani, karbantartani. (8) Magánterületen vezetett közm vezetékek közm kezel k általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell. A közm kiváltásra a kezel nem kötelezhet . (9) A szennyvízcsatorna-hálózat megépülését követ en az arra való rákötés kötelez . (10) A település belterületén, illetve beépítésre szánt területén a villamos energia ellátás és közvilágítás hálózati elemei új hálózat kiépítése, illetve a meglév hálózat átépítése során csak földkábellel építhet k tovább. (11) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózattal vagy csapadékvíz elvezet zárt csatornahálózattal kell megoldani. A vízelvezet árkokat gyepesíteni kell. A csapadékelvezet hálózat csak zárt csapadékelvezet csatornával b víthet . A zárt csapadékvíz elvezet csatornákat rendszeresen tisztítani kell. (12) A tervezett közm vezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közm -üzemeltet kkel. (13) A meglév fákat, fasorokat óvni kell. Az elkerülhetetlenül kivágott fát törzsátmér jének megfelel méret fákkal pótolni kell. (14) A közm vek m tárgyait a szakhatósági el írásoknak megfelel en kell elhelyezni. (15) Az utak és közm vek építésénél, korszer sítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távközl eszközök elhelyezésének lehet ségét. (16) A távközlési kábeleket érint bárminem munka csak a távközlési szolgáltatóval történ el zetes egyeztetés után, a szolgáltató szakfelügyelete jelenlétében folyhat. (17) Közm vek látható m tárgyainak típusát a városközpont területén a Városi F építésszel véleményeztetni kell. Zöldterületek 25.§ (1) A zöldterületi rendeltetés

területeket a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). (3) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihen hely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közm vek helyezhet k el. (4) A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhet k el.

36


20/2005(VI.30.) Kt.r.

(5) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhet el, hogy a kivágott fákat pótolni kell. A meglév fák építés közbeni védelmér l gondoskodni kell. (6) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad. (7) Közpark zöldfelületi kialakítása el tt a területre vonatkozó kertépítészeti tervet kell készíteni, és a növényzet telepítését ez alapján kell elvégezni. (8) A zöldterületen meglév

és kialakított parkolókat fásítani kell.

(9) A meglév és az újonnan létesítend zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell. (10) A szabályozási terven jelölt, jelenleg más rendeltetés területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az el fásítást el kell végezni. (11) A zöldterületeket csak rendeltetésszer en szabad használni. Ett l eltér ideiglenes használatra (el adás, vásár, majális, stb.) szóló engedélyt a Polgármesteri Hivatal jegyz je adja azzal a kikötéssel, hogy a kérelmez köteles biztosítani a zöldterület megóvását és az esetleg keletkez kárt megtéríteni, a használat során keletkezett szennyez dést eltakarítani (12) Zöldterületeken illetve azok sétaútjain járm vel közlekedni és ott parkírozni, a gépjárm veket javítani és tisztítani tilos. (13) Közparkokban és zöldterületeken közm vet építeni, rongálással járó közm karbantartást végezni csak a jegyz el zetes engedélyével lehet. Kivitelez köteles az eredeti állapotot visszaállítani (14) Közterületi növénytelepítésnél a t level örökzöldek dominanciája kerülend . (15)A település közigazgatási területén lév zöldfelületek létrehozása során kerülni kell az emberi szervezetre allergiás reakcióit kiváltó növényfajták telepítését Erd terület 26.§ (1) A településen lév

erd terület nagysága összességében nem csökkenhet.

(2) Az erd terüket az erd

el dleges rendeltetése szerint:

a.) védelmi (Ev), (3) Az Ev övezeti jel

védelmi erd területen épületet elhelyezni nem szabad.

(4) A meglév erd területek m velési ága nem változtatható meg, kivéve a term helyre jellemz természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhet az erd r l más m velési ágra való átmin sítés. (5) Az erd esetleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi. Tájképvédelmi védett- vagy véd erd esetében az illetékes szakhatóság hozzájárulásával történik az els dleges rendeltetés megváltoztatásának engedélyezése. (6) A védelmi erd területen út, közm és távközlési nyomvonalas létesítmény, távközlési torony csak a természetvédelmi és erdészeti szakhatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhet , a területeken egyéb létesítmények nem helyezhet el. (7) Védelmi erd ket kivágni csak akkor lehet, ha állapota miatt rendeltetése betöltésére nem alkalmas.

37


20/2005(VI.30.) Kt.r.

(8) A védelmi erd területeken csak olyan erd gazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erd t rendeltetésükben nem zavarják. Kitermelésük szálaló vágással történjen, s ütemesen kövesse az újratelepítés. (9) A táj gazdagítására javasolt fák, facsoportok, fasorok, erd k telepítése irányadó jelleg . Megvalósulásuk a terület tulajdonosának, kezel jének hozzájárulásával bármilyen kezdeményezésre, de az Önkormányzat szakmai irányításával történhet. (10) Az erd területek létesítéséhez (fásításhoz és erd telepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erd területek igénybevételének min sül tevékenységekhez (kivonás, id leges kivonás, rendeltetésszer használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erd területek megosztásához az erdészeti hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges. Mez gazdasági terület 27.§ (1) A mez gazdasági rendeltetés

területeket a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A mez gazdasági terült lehet a.) általános mez gazdasági terület, b.) kertes mez gazdasági terület. (3) Mez gazdasági rendeltetés területeken figyelembe kell venni a természetvédelmi, tájvédelmi és környezetvédelmi el írásokat. (4) Az Má0 jel általános mez gazdasági övezetben épületek, építmények elhelyezése – a kilátók, hidak, víztározók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével – tilos. (5) Az Mk0 jel

kertes mez gazdasági övezetben épületek nem helyezhet k el. Vízgazdálkodási terület 28. §

(1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefügg a.) b.) c.) d.) e.) f.)

terület:

a folyóvizek medre és parti sávja, állóvizek medre és parti sávja, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és véd területeik (hidrogeológiai véd idom), a hullámterek, a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek.

(2) A területen csak vízkár-elhárítási építmények helyezhet k el. (3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó magasabb szint jogszabályokat kell figyelembe venni. (4) A vízpartok mentén kétoldali, minimum 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthet .

38


20/2005(VI.30.) Kt.r.

(5) A területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság engedélyével végezhet .

Környezetszabályozás Környezetvédelem 29.§ (1) A környezetvédelem részletes el írásait az önkormányzat környezetvédelmi és településtisztasági rendelete tartalmazza. (2) A leveg

védelme

a.) A település területén a kiemelt jelent ség légszennyez anyagokra be kell tartani a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi ill. ökológiai határértékeket. b.) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyez pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok el írásait. c.) Tilos a környezeti leveg olyan mérték terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti leveg b zzel való terhelése. d.) A légszennyez források létesítése során megvalósított m szaki megoldásnak meg kell felelni az elérhet legjobb technika alapján meghatározott leveg védelmi követelményeknek és el írásoknak. e.) Hulladékok nyílt téri illet leg háztartási tüzel berendezésben történ égetése tilos. f.) A vezetékes gázellátó hálózat megvalósulásáig - lehet ség szerint - nem szenynyez energiaforrásokat kell alkalmazni a környezetvédelem érdekében. g.) Tilos új légszennyez forrást telepíteni, ha a légszennyez forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyez forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a légszennyez saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátást csökkentést ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását. h.) A háztartásokban, kis mennyiségben keletkez papírhulladék, veszélyesnek nem min sül fahulladék háztartási tüzel berendezésben történ égetése külön engedély nélkül végezhet . i.) Veszélyes hulladék égetése kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhet . j.) A települési önkormányzat jegyz je ellen rzi a háztartási tüzel berendezések légszennyez forrásaira, valamint a 140 kW névleges bemen h teljesítményt meg nem haladó tüzel - és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira megállapított leveg védelmi követelmények betartását. k.) A szolgáltató tevékenység körében légszennyez forrásokat üzemeltetni nem szabad. Felületi szennyezést okozó anyagokat a település területén csak az anyagfajtának megfelel zárt járm vön szabad szállítani. l.) A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárm vel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni.

39


20/2005(VI.30.) Kt.r.

m.) A beépített területt l - lakóterülett l - közegészségügyi szempontok figyelembevételével 1000 méter véd távolságon belül szagos-b zös és fert z veszélyes tevékenység nem folytatható, ilyen építmény nem építhet . (3) Zaj és rezgés elleni védelem a.) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó jogszabályok szerinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan létesítmények üzemeltethet k, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdül terület területi funkciójú területekre el írt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést. b.) A közlekedési területeken szabadon maradó sávokat zajcsökkent hatású zöldsávval kell betelepíteni c.) A gy jt utak mentén új lakás építése, tet térbeépítés esetén, az utcafronti falfelületeken hang-gátló tulajdonságú nyílászárókat kell alkalmazni. (4) A vizek védelme a.) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyez anyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül él vízfolyásba vezetni csak a megfelel mérték , el zetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtokában. b.) Tilos kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezet anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe. c.) A földfelszín alatt elhelyezett közm vezetékek esetleges keresztez désénél (víz, szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelmér l szóló jogszabály vonatkozó el írásait figyelembe kell venni. d.) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gy jteni, vagy elhelyezni. e.) A vízmin ség védelme érdekében a vízfolyások és víznyer helyek közelében lév ingatlanokon talajjavításra csak érett komposzt vagy t zegtermék használható. f.) A településen a közm ves szennyvízcsatorna hálózatot ki kell építeni. g.) A település közigazgatási területén a szennyvízcsatorna-hálózat megépülését követ en az arra való rákötés kötelez . h.) A település beépítésre szánt területein, illetve belterületein, 1. a BTSZ-ben rögzített határid ig új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, illetve szennyvíztisztító berendezés létesült; 2. a BTSZ-ben rögzített határid után új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak szennyvízcsatorna-hálózat megléte esetén lehet. i.) Szennyvízelvezet törzshálózatba, illetve a szennyvízelvezet m be csak a külön jogszabályban vagy hatóság határozatában meghatározott min ség szennyvíz, illetve szennyez anyag vezethet be. Tilos az olyan szennyez anyag-tartalmú szennyvíz, illetve szennyez anyag bevezetése (bebocsátása), amely

40


20/2005(VI.30.) Kt.r.

1. a szennyvízelvezet m ben dolgozók egészségét - munkakörük ellátásával összefüggésben - veszélyezteti és ezzel egészségkárosodást okoz vagy okozhat 2. a szennyvízelvezet és -tisztító, valamint az iszapkezel m üzemszer (rendeltetésszer ) m ködését akadályozza, veszélyezteti, a m tárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve rendeltetésszer használatra alkalmatlanná teszi, 3. a szennyvízelvezet és -tisztító m b l kibocsátva környezetkárosodást, illetve a befogadó káros szennyezését okozhatja, 4. a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelel , biztonságos elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását akadályozza j.) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe, ill a földtani közegbe. k.) Állatartó telephez trágyatároló nem létesíthet felszíni vízt l számított legalább 100 m-en belül. l.) A kibocsátásra kerül ipari szennyvizeket - szükség esetén - olyan mértékben kell el kezelni, hogy a vonatkozó jogszabályban meghatározott határértékek betarthatók legyenek. m.) A meglév városi szennyvíztisztító telep véd távolsága 500 méter. A tisztítási technológia korszer sítésével véd távolság mértéke a vonatkozó jogszabályokban foglaltak figyelembe vételével csökkenthet . A véd távolságon belül építési tevékenység a vonatkozó jogszabályok alapján, a közegészségügyi szakhatóságok hozzájárulásával engedélyezhet . n.) A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelmér l szóló magasabb szint jogszabály szerint a hidrogeológiai véd területekre vonatkozó korlátozásokat, tiltásokat maximálisan be kell tartani, a jogszabályban felsorolt tevékenységi körökre környezeti hatásvizsgálatot, illetve ennek megfelel tartalmú egyedi vizsgálatot kell végezni. o.) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szerves és m trágya továbbá más szennyez anyag bejutását. p.) A gazdasági területeken kialakítandó parkolókról a szennyezett csapadékvizet tisztítva, a felszíni vízelvezetést úgy kell megoldani, hogy sem a felszíni, sem a felszín alatti vizek nem károsodhatnak. Az elvezetett víz min ségének az I. vízmin ség védelmi területi kategóriára el írtaknak kell megfelelnie. q.) A 20 személygépkocsi befogadóképesség nél nagyobb parkolók felületér l az összegy jtött csapadékvizet csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvízcsatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethet . r.) A vízmin ség védelme érdekében a vízfolyások és víznyer helyek 200 métere véd távolságán belül talajjavításra csak érett komposztot vagy t zegterméket lehet használni. (5) Hulladékgazdálkodás a.) A település területén új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezel telep kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végz telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthet b.) A településen keletkez kommunális folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) erre engedéllyel rendelkez vállalkozó gy jtheti, és erre kijelölt, engedéllyel rendelkez ürít helyre (tapolcai szennyvízürít ) kell szállítani.

41


20/2005(VI.30.) Kt.r.

c.) A települési hulladék gy jtése és tárolása csak zártan, gy jt edényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (a továbbiakban: gy jt edény) történhet, a további kezelésnek megfelel módon elkülönítve. d.) A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárm vel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni e.) Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg - ellenkez bizonyításig - az ingatlan tulajdonosát terheli f.) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgy jtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani. g.) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelel elhelyezését biztosítani kell. h.) A ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, a baromfi és nyúlállományok esetén száz egyed felett az állatok elhullását a települési önkormányzat jegyz jénél be kell jelenteni. i.) Eb, macska, baromfi, továbbá három hetesnél fiatalabb szopós bárány, kecskegida, malac és borjú hulláját az állattartó saját telkén - évente legfeljebb ötven kilogramm tömegig - eláshatja. A felsoroltnál nagyobb testtömeg állatok hulláját engedélyezett állati hulladékgy jt helyre, gyepmesteri telepre kell szállítania. j.) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott terület helyreállításával egyidej leg, az esetleges hulladékot össze kell gy jteni és engedéllyel rendelkez lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladéklerakást folyamatos ellen rzés mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell. k.) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkez vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megel z , károsítását kizáró módon köteles gy jteni. l.) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkez vagy onnan származó települési folyékony hulladékot a külön jogszabályban meghatározott m szaki és közegészségügyi el írások, ill. az ingatlan tulajdonosára vonatkozó hatósági el írások szerint köteles gy jteni, továbbá az annak begy jtésére jogosult hulladékkezel nek átadni. m.) Veszélyes hulladék keletkezése esetén a hatályos, vonatkozó jogszabályok el írásainak megfelel en kell eljárni. n.) A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkez veszélyes hulladék biztonságos gy jtésér l gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezel nek át nem adja. o.) Ha a veszélyes hulladék átadása a kezel részére nem közvetlenül a munkahelyi gy jt helyr l történik, akkor a veszélyes hulladék termel je a keletkezett veszélyes hulladékot telephelyén kialakított üzemi gy jt helyen köteles gy jteni. Az üzemi gy jt helyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szenynyezését, ill. károsítását kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható. p.) A háztartásokban keletkez veszélyes hulladék gy jtésére, ill. más forrásból származó, kis mennyiségben keletkez veszélyes hulladék gy jtésére üzemeltetett hulladékgy jt udvaron a veszélyes hulladék az átvétel id pontjától számított 1 éven túl a hulladékgy jt udvaron nem tartható.

42


20/2005(VI.30.) Kt.r.

q.) Az üzemi gy jt helyen tovább nem tartható, de igénybe vehet hulladékkezel i kapacitás hiánya miatt átmenetileg nem kezelhet veszélyes hulladékok tárolására létesített tárolótelep üzemeltet je 3 év eltelte el tt gondoskodni köteles a tárolt veszélyes hulladék ártalmatlanításáról. r.) Veszélyes hulladéklerakó – telep Tapolca igazgatási területén nem létesíthet . (6) A föld védelme, a.) Mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató (gazdasági) tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával történhet. b.) Az építmények kivitelezése során a kivitelez , üzemeltetés során az üzemeltet köteles gondoskodni a term réteg megmentésér l. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett term föld min ségében ne okozzanak kárt. c.) A település felszíni szennyez désre fokozottan érzékeny területek alövezetébe sorolt részein csak korlátozott vegyszer- és m trágya-használatú, környezetkímél vagy extenzív mez gazdasági termelés, ezen belül integrált sz l termesztés folytatható d.) A település felszíni szennyez désre fokozottan érzékeny területek alövezetébe sorolt részein új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezel telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végz telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthet . e.) A közigazgatási terület felszíni szennyez désre érzékeny területek alövezetéhez tartozó részein környezetkímél erd - és mez gazdasági termelés folytatható. f.) Bányanyitás csak a rendkívüli érték , az ország más területén föl nem lelhet ásványi kincs, illetve a helyi, tájba ill építkezés nyersanyagai (k , homok, kavics) lel helyének területén - környezeti hatásvizsgálat alapján - engedélyezhet . Természet- és tájvédelem 30. § (1) Az ingatlanok és az épületek kialakítása és fejlesztése során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni. (2) A területre jellemz építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni: vakolt homlokzati megjelenés, halvány (fehér, sárga, barna és árnyalatai) színezés. (3) A Natura 2000 területeket a vonatkozó magasabb szint felhasználni és hasznosítani.

jogszabályok szerint lehet

(4) A meglév barlangrendszer védelme érdekében, valamint a különböz k zetfizikai tulajdonságok feltárása érdekében a barlangosodott területeken az építési engedélyezési tervdokumentációhoz geológiai vizsgálatot és szakvéleményt kell készíttetni, melyet az építési engedélyezési eljárás során a természetvédelmi szakhatóságnak meg kell küldeni. (5) A védelem alatt álló barlangok megbontása, újabb épületb l történ megközelítése nem engedélyezhet , a barlangrendszer természetes állapotának meg rzése szükséges, melyet mind az épületek kialakítása, mind a szennyvizek és a csapadékvíz elvezetése során biztosítani kell. Kulturális örökség védelme

43


20/2005(VI.30.) Kt.r.

31.§ (1) A település régészeti lel helyei, illetve a régészeti érdek területek a bel- és a külterületi szabályozási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet 1. sz. mellékletben felsorolva. (2) Régészeti érintettség esetén az örökségvédelemr l szóló magasabb szint bályok alapján kell eljárni.

jogsza-

(3) A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lel helyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatóság. (4) Minden nyilvántartott régészeti lel helyet érint építési engedélyezési eljárásba, a talajt bolygató tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, mint szakhatóságot be kell vonni. (5) A régészeti érdek területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményez szervként kötelez en be kell vonni még a tervezés fázisában. (6) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül el , a területileg illetékes Múzeumi Igazgatóságot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. (7) A nagy felületeket érint beruházások el tt az Örökségvédelmi Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja el . (8) A régészeti örökséget érint kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók. 32.§ (1) Az országos védelem alatt álló m emlék, és m emléki környezet a bel- és a külterületi szabályozási terveken került feltüntetve, melyek listáját és jelen rendelet 2. sz. mellékletben felsorolva. (2) A m emlék telkén és a m emléki környezetben történ örökség védelmér l szóló törvény el írásai betartandók.

építés esetén a kulturális

(3) A Kulturális Örökségvédelmi Hatóság az országosan védett m emlék épületek építési ügyeiben építési hatóságként, a m emléki környezetben pedig az illetékes helyi építési hatóság felhívására szakhatóságként m ködik közre. Építészeti értékek helyi védelme 33.§ (1) A helyi építészeti értékvédelem alatt álló épületek a szabályozási terven került feltüntetve, és az építészeti értékek helyi védelemr l szóló önkormányzati rendelet felsorolva. (2) A helyileg védett építészeti értékek kezelésér l, fenntartásáról, felújításáról az építészeti értékek helyi védelemr l szóló önkormányzati rendelet alapján kell gondoskodni és eljárni.

44


20/2005(VI.30.) Kt.r.

(3) A városközpontban található meglév pincék, pincerendszerek védend k, betömésük, bontásuk csak életveszély elhárítás céljából lehetséges. A pincék állagmegóvását tulajdonosának el kell végeznie. Településkép védelem 34.§ (1) A városközpontban új épületek kialakításánál, a meglév k felújításánál, átépítésénél a helyi építészeti hagyományokhoz illeszked megoldásokat és anyagokat kell alkalmazni. (2) Az építési hatóságnak, a település f építésze kezdeményezésére a településkép javítása érdekében a településképet rontó állagú épületek helyreállítását, reklámtáblák, felfestések eltávolítását el kell rendelnie. (3) Az építési hatóság a helyreállítás határidejét a helyreállítás feltételrendszerének mérlegelésével állapítja meg, mely 1 hónapnál rövidebb, valamint 1 évnél hosszabb nem lehet. A helyreállításra el írt határid , az ingatlantulajdonos kérésére, egyszeri alkalommal meghosszabbítható. (4) Az ingatlantulajdonos köteles épületét az el írt határid n belül helyreállítani, amennyiben ezt elmulasztja, végrehajtási bírságot köteles fizetni. (5) Az önkormányzat a helyreállítási kötelezettséghez anyagi támogatást nyújthat, melynek mértékét és feltételeit külön jogszabályban kell megállapítani. T zvédelem 35.§ (1) A t zvédelmi el írásokat a mindenkor érvényben lév , vonatkozó jogszabályok, kötelez en alkalmazandó szabványok, t zvédelmi el írások figyelembevételével az illetékes t zvédelmi szakhatóság állapítja meg. (2) Új épületek építése, meglév épületek b vítése csak a magasabb szint jogszabállyal jóváhagyott Országos T zvédelmi Szabályzatban (továbbiakban OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges. (3) A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti t zcsapokat kell kialakítani. (4) A t zoltóság vonulása és m ködése céljára olyan utat, illet leg területet kell biztosítani, amely alkalmas a t zoltógépjárm vek nem rendszeres közlekedésére és m ködésére. (5) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36.§-a szerint történik. (6) Kialakult állapot esetén, amennyiben a jogszabályban el írt épületek közötti legkisebb távolság nem tartható, a t zvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalásában el írtakat kell alkalmazni az els fokú építési engedélyezési eljárásban.

45


20/2005(VI.30.) Kt.r.

(7) Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthet , amennyiben az a kialakult állapot szerint nem éri el az OTÉK szerint megállapított telepítési távolság mértékét. (8) A könnyen éghet anyagú (nád) tet héjazatok csak a t zvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása birtokában alkalmazható. (9) A tisztán gázüzem , a vegyes üzem , illetve a kett süzem szintnél mélyebb helyen tilos elhelyezni.

járm veket talaj-

Sajátos jogintézmények követelményrendszere Építésjogi következmények 36.§ (1) A tervezési terület beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglév t átalakítani és b víteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek közt csak akkor szabad ha: a.) A terület rendeltetésszer használatát szolgálja, b.) Közérdeket nem sért, c.) Az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthet k el. Kiszolgáló és lakóút céljára történ

lejegyzés

37.§ (1) A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, b vítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet az építési hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyezheti. (2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás. (3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésnek megfelel használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni. (4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegének meghatározásánál figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséb l, illetve az ezzel összefügg közm vesítésb l ered ingatlanérték-növekedés összegét. Útépítési és közm vesítési hozzájárulás 38.§ (1) A helyi közutakat és közm veket legkés bb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani. (2) A helyi közutakat illet leg közm veket, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulaj-

46


20/2005(VI.30.) Kt.r.

donosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni. Településrendezési kötelezettségek 39.§ (1) A tervszer telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat el . Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségnek nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja. (2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott id n belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el. (3) Az önkormányzat a közérdek környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott id n belüli és módon növényzettel történ beültetési kötelezettségét írhatja el az építési övezeti el írások szerint. Véderd kre a faültetést három éven belül, az utak menti fásítás pedig öt éven belül kell elvégezni. E kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretén belül kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

Záró rendelkezések 40.§ (1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, mellyel egyidej leg hatályát veszti Tapolca Város Helyi Építési Szabályzata, valamint Tapolca Városközpont, Tapolca Déli, Tapolca Keleti és Tapolca Ipari Park Városrész Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló, többször módosított 6/2002.(V.03.) Kr. számú Képvisel -testületi rendelet. (2) Jelen szabályrendelet csak a szabályozási tervel együtt érvényes, azzal együtt értelmezhet és használható. (3) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követ en keletkezett ügyekben kell alkalmazni. (4) Építési engedély, elvi építési engedély érvényét meghosszabbítani jelen rendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével, a magasabb szint jogszabályban rögzített módon lehet. (5) Tapolca város szabályozási tervvel nem érintett területeire el kell készíttetni a szabályozási tervet, illetve a helyi építési szabályzatot. A szabályozási tervvel nem ellátott területeken az OTÉK el írásait kell alkalmazni.

Jogharmonizációs záradék 41.§ Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és tagállamai között a társulás létesítésér l szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megálla-

47


20/2005(VI.30.) Kt.r.

podás tárgykörében a megállapodást kihirdet 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban van. Az Európai Közösségek legfontosabb alapelveivel összeegyeztethet szabályozást tartalmaz.

Tapolca, 2005. június 30.

Ács János sk. polgármester

Dr. Imre László sk. jegyz

Kihirdetve: Tapolca, 2005. június 30. Dr. Imre László sk. jegyző

48


20/2005(VI.30.) Kt.r.

1 sz. melléklet

Nyilvántartott, azonosított lel helyek: T-1.

53., 54., 55. hrsz.

T-2. T-3 T-4 T-5

29., 30., 32., 33., 51., 52/1., 52/2., 53., 54., 55., 56., 62/1. hrsz. 1060., 1061., 1062. hrsz. 2923., 2924/1., 2924/2.2925., 2926., 2768/3. hrsz. 1166., 1167., 1168., 1169., 1173., 1174., 1577/1., 1577/3., 1577/4., 1580., 1581., 1614. hrsz. T-6 1060., 1093., 1094., 1095., 1096/1., 2138/11., 2140., 2141., 2142., 2143., 2145., 2151., 2777. hrsz. T-7 79., 80., 84., 85., 86., 87., 135., 152., 157., 158., 159., 160., 162., 163. hrsz. T-8 63., 65., 66., 68., 69., 70., 271., 272., 273., 274., 275., 276., 277., 278., 281., 595/1. hrsz. T-9 575/2., 578/1., 578/2., 580/7., 580/8., 580/10. hrsz. T-10 043., 046/10., 046/34., 046/35., 046/37., 046/38., 046/39., 046/40., 046/41., 046/42., 046/43., 046/48., 046/49., 046/50., 048/1., 048/2. hrsz. T-11 027., 6553., 6554., 6556., 6557., 6562/2., 6576., 6577., 6578., 6579., 6580., 6581., 6582., 6583., 6584., 6585., 6586., 6587., 6588., 6590., 6593/1., 6593/2., 6594., 6595., 6596., 6597., 6602., 6603., 6607., 6608., 6609., 6611. hrsz. T-12 0314., 0324/1., 0324/2., 0324/3. hrsz. D-1 D-2 D-3 D-4 D-5

0483/4., 0558/7., 0558/8., 0562., 7319., 7320., 7321., 7324., 7402. hrsz. 4013., 4344. hrsz. 0477/6., 0511. hrsz. 0355. hrsz. 0521/3., 0521/4., 0521/15., 0521/16., 7614., 7615., 7616., 7617., 7618., 7623., 7624., 7625., 7626. hrsz. D-6 0449/20450., 0451/1., 0454/5., 0455., 0456., 0457/9., 0464/27., 0465., 0466., 0467. hrsz. D-7 0454/5., 0456., 0457/9. hrsz. D-8 0394/5., 0394/6., 0394/7., 0394/8. hrsz. D-9 0506., 0507., 0508/11., 0508/13., 0508/15., 0509., 0515/3., 0515/10., 0515/14., 0515/16., 0516., 0518. hrsz. D-10 0459/3., 4001/1., 4010. hrsz. D-11 4477., 4478. hrsz. D-12 4001/1. hrsz.

49


20/2005(VI.30.) Kt.r.

2. számú melléklet Sorszám

Véd. kat.

Cím

1

M

Templom domb

Megnevezés Hrsz.: 55.

Római katolikus templom

M emléki környezet: 53., 54., 57., 58., 59., 60., 67/2., 72., 83., 94. hrsz.

2

M

F

tér 4.

Hrsz.: 865/2.

Szentháromság-szobor

M emléki környezet: 1., 2/1., 2804., 2810., 2811/1., 2811/2., 2814/3., 2815.hrsz. 3

M

Csobánc u. 1.

Hrsz.: 60.

M emléki környezet: 53., 55., 56., 58., 59., 678., 679., 681. hrsz. 4

M

F

tér 17.

Hrsz.: 2820

Római katolikus plébániaház

Lakóház

M emléki környezet: 18/1., 19/1., 2816., 2821., 2822. hrsz. 5

M

Martinovics Ignác. u. 1-3. Alsó malom, vízimalom Hrsz.: 683., 684. együttes M emléki környezet: 56., 670., 677., 678., 680., 685., 721. hrsz.

6

M

DISZEL, István u. 11.

Hrsz.: 4427.

Lakóház

M emléki környezet: 4426., 4458. hrsz. 7

M

DISZEL, István u.

Hrsz.: 4013.

Római katolikus templom

M emléki környezet: 4012., 4029., 4031., 4032., 4033., 4354., 4366., 4367., 4368/1., 4369/1., 4405., 4406., 4407. hrsz. 8

M

DISZEL, Hajagos dül

Hrsz.: 7311.

Présház (épület nem található)

Hrsz.: 4103.

K híd

M emléki környezet: 9

M

DISZEL, Miklós u.

M emléki környezet: 4038., 4040., 4067., 4118., 4129., 4312. hrsz.

50

2005. (VI. 30.) Kt. rendelete

Recommend Documents