Országos Rádió és Televízió Testület 1197/I/2006. (V. 31.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112. § - ában biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (1145 Budapest, Róna u. 174.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot A Testület megállapítja, hogy az MTM-SBS Televízió Zrt. 2006. február 3-án megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdését, amely tiltja burkolt reklám közzétételét. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja alapján érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért; a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.18 pontja szerint 4 703 676 Ft, azaz négymillió hétszázháromezer hatszázhetvenhat forint megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót; A Testület megállapítja, hogy az MTM-SBS Televízió Zrt. 2006. február 3-án és 16-án a Mokka c. műsorszámban, valamint február 26-án a Napló c. műsorszámban megsértette az Rttv. 18. § (5) bekezdését. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére A Testület megállapítja, hogy az MTM-SBS Televízió Zrt. 2006. február 10-én megsértette az Rttv. 15. § (2) bekezdését, mert jótékonysági felhívást közzétevő szervezetet nem megfelelően jelölt meg a felhívás végén. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A kötbért 7 napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős, és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdése b) pontjának felhatalmazása alapján hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta az MTM-SBS Televízió Zrt. műsorszolgáltatását, és a 2006. februári műsorfolyamban vélelmezett törvénysértések miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jog gyakorlása érdekében 2006. március 20-án kelt levelében nyilatkozattételre hívta fel az MTM-SBS Televízió Zrt.-t.
A Műsorszolgáltató az eljárás jogszerűségét, és a Testületnek a feltárt törvénysértésekkel kapcsolatos jogi álláspontját is vitatta. A Műsorszolgáltató észrevételei az eljárással kapcsolatban: - a megkeresésből nem állapítható meg, hogy pontosan mikor indult az eljárás; - az ORTT nem küldte meg a Műsorszolgáltatónak a hatósági eljárás megindítását megelőző eljárás valamennyi dokumentumát, az eljárás megindításának módját, azt, hogy milyen jellegű információk vannak az ORTT birtokában, továbbá a rendelkezésre álló bizonyítási eszközök felsorolását (Ket. 29. § (5) bekezdés) - a Műsorszolgáltató a Ket. 68. § (1) bekezdése alapján másolatot kért az eljárás során keletkezett valamennyi iratból. A Testület az eljárási kifogásokkal kapcsolatban az alábbi álláspontot alakította ki: A Műsorszolgáltatónak megküldött irat nem minősül a Ket. 29. §-ában szabályozott értesítésnek. Az ORTT ugyanis a műsorszolgáltatónál folyamatos ellenőrzési feladatot ellátó hatóság, így a Ket. 29. § (4) c) pontja alapján a jelen ügyben nem terheli az eljárás megindításáról szóló értesítés kötelezettsége. Az irat megküldésével az ORTT azon, a Ket. rendelkezései alapján fennálló kötelezettségének tett eleget, miszerint a hatósági eljárás alá vont ügyfél számára még az érdemi döntés meghozatala előtt lehetőséget kell biztosítani a nyilatkozattételre. Minderre tekintettel nem megalapozottak azok az alaki kifogások, amelyek a Ket. 29. § (5) bekezdésében előírt tartalmi elemeket kérik számon a megküldött iraton. Nem helytálló a műsorszolgáltató azon megjegyzése sem, miszerint nem kapta meg az ügyben addig keletkezett valamennyi iratot. A Testület ugyanis az említett megkereséssel, valamint az annak mellékleteként megküldött irattal (a hatósági ellenőrzés megállapításai) a jelenlegi hatósági ügyben addig fennálló minden érdemi körülményről tájékoztatta a műsorszolgáltatót, aki így kellő információkkal rendelkezhetett az ügyféli nyilatkozat megtételéhez. A Testület a Ket. 68. § (1) bekezdése alapján biztosítja a Műsorszolgáltató számára az iratokba való betekintés lehetőségét. I.
Rttv. 10. § (5) bekezdés megsértése
Február 3-án a MOKKA c. műsorszám 08.43.00-kor kezdődött ÉLETMÓDI szegmensének vendége a Családi Ház (lakberendezési magazin) főszerkesztője volt. A beszélgetés első felében a lap legújabb számáról volt szó, amely fotókat és háttér-információkat közölt a TV2 kórház-sorozatának díszleteiről. Az interjú közben - 08.44.12-kor - inzertben megjelent a magazin legfrissebb számának címoldala, majd a magazin tartalmába is bepillanthattak a televíziónézők 08.44.40-kor, 08.45.10-kor, 08.45.51-kor és 08.47.38-kor. Ebben a részben szó esett a lap jellegéről is. A főszerkesztő elmondta, hogy „Ez a magazinunk erőssége, hogy tényleg olyan építészeti megoldásokat kínálunk, amihez vissza tud lapozgatni, vissza tud menni, és ha tetszik, rögtön megadjuk, hol lehet megvenni, hova lehet elmenni érte…” Ezt követően a műsorvezető lakberendezési szokásainkról beszélgetett a Családi Ház főszerkesztőjével. A bemutatással kapcsolatban felmerült az Rttv. 10. § (5) bekezdés sérelme. A Műsorszolgáltató nyilatkozatában vitatta a törvénysértést. Úgy nyilatkozott, hogy a szerkesztői szabadság körébe tartozik annak eldöntése, bemutatnak-e egy sajtóorgánumot a műsorukban, vagy sem. Ha igen, akkor viszont – a televíziózás jellegéből adódóan – elkerülhetetlen bizonyos képek bemutatása a lapból. A vendégtől elhangzottakkal
2
kapcsolatban a TV2 képviselője előadta, hogy élő műsorok esetében a meghívott vendég által elmondottakat nem áll módjukban utólag korrigálni, ezért ebben a körben tágabbak a Műsorszolgáltató felelősségének határai. Az Rttv. a burkolt reklámmal kapcsolatban az alábbi szabályokat tartalmazza: 2. § 4. pont Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. 10. § (5) bekezdés: Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. A Testület a 247/1997. X. 30. sz. határozatában kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. Továbbá: Burkolt reklámnak minősül az adott műsorszámban vagy műsorfolyam egészében az alapinformáció lényeges tartalmához képest indokolatlan módon és mértékben megjelenő gazdasági elem. Fentiek alapján, a Testület eddigi gyakorlata szerint akkor állapítható meg az Rttv. 10. § (5) bekezdés megsértése, ha a műsorszámban elhangzott tájékoztatás – a műsorszám egészéhez, annak fő témájához viszonyítva – többletinformáció, amelynek ezen felül áru vásárlására/szolgáltatás igénybevételére ösztönző hatása is van. A burkolt reklámnak nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő közzététel, megvalósulhat gondatlanul is, az ORTT azt vizsgálja, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg a műsorszámban gazdasági magatartásra ösztönző „plusz” információ. A Testület álláspontja szerint a műsorszegmens alaptémája a lakberendezés volt (a Mokka tartalmának ismertetésekor – 06.54-kor – el is hangzott, hogy „végül lakberendezési praktikákat is adunk önöknek”). Ezen belül sor kerülhet akár televíziós sorozatok díszleteinek bemutatására is, azonban az alaptémához képest mindenképpen többletinformációnak számít egyetlen lakberendezési magazin részletes bemutatása, a legfrissebb szám tartalmára és főleg az újság jellegére történő többszöri utalás. A beszélgetés első felében elhangzott információegyüttes alkalmas volt arra, hogy ismertebbé tegye a Családi Ház lakberendezési lapot, és a legújabb szám megvásárlására ösztönözze a televíziónézőket, ami nem szükségszerű eleme a lakberendezési szokásainkról, vagy egy televíziós sorozat díszleteiről szóló beszélgetésnek. A Testület álláspontja szerint a Műsorszolgáltató felelősségét nem korlátozza vagy zárja ki az élő adás. A Testület 2005-ben hét határozatában (103/2005. I. 19., 612/2005. IV. 6., 880/2005. V. 18., 1583/2005. VIII. 24., 1804/2005. IX. 14., 1805/2005. IX. 14. és 2088/2005. X. 13.) alkalmazott szankciót a Műsorszolgáltatóval szemben az Rttv. 10. § (5) bekezdésének megsértése miatt. A Műsorszolgáltató valamennyi határozatot kézhez vette a jelenlegi törvénysértés elkövetése előtt. 2006. március 29-ei 694/2006. sz. határozatában szintén burkolt reklámozás miatt alkalmazott kötbér-szankciót a Testület a Műsorszolgáltatóval szemben. Tekintettel arra, hogy az Rttv. 10. § (5) bekezdés megsértése gyakori a TV2 műsoraiban, a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szankciót alkalmazta. A kötbér kiszámítása az alábbiak szerint történt:
3
A kötbér alapját a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.7.1 pontjának első mondata az alábbiakban határozza meg: A kötbér alapja a Műsorszolgáltató által a műsorszolgáltatási jogosultságnak arra az évre fizetendő műsorszolgáltatási díjrészlet összege, amely évben a kötbér fizetésére kötelezettséget keletkeztető szerződésszegés bekövetkezett. A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.18 pontja szerint: A Törvény 10. § (5) bekezdésében foglaltak a burkolt reklámra vonatkozó kötelezettség megszegése esetén a kötbér mértéke az ORTT által meghatározott összeg, amely azonban nem haladhatja meg a kötbér alapjának 2 százalékát. A kötbér alapja a 2005. július 9. után elkövetett törvénysértések esetében: 1 567 892 305 Ft. A kötbér alapjának 2%-a: 31 357 846,-. A Testület – a fokozatos szankcióalkalmazás elvére figyelemmel – a kiszabható legmagasabb összeg 15%-ának megfelelő összegű kötbért szabott ki a Műsorszolgáltatóval szemben. A kötbéralap 2%-ának 15%-a 4 703 676 Ft. II.
Rttv. 18. § (5) bekezdés megsértése
1. A február 3-án és február 16-án sugárzott reggeli információs magazin, a Mokka című műsorszám végén támogatók jelentek meg. A február 3-ai adás végén az alábbiakat tette közzé a Műsorszolgáltató: „Együttműködő partnereink: Fenomén Nagykereskedelmi Kft., Porsche Hungária Kereskedelmi Kft. (hangban: a műsor autós együttműködő partnere a Weltautó), Enrico Kft. (hangban: Havas Henriket az Enrico Fashion öltöztette), C&A Mode Kft. (hangban: Liptai Klaudia ruháját a C&A biztosította), Bizsukirály Kft., Somafis Kft., Observer Budapest Médiafigyelő Kft.” Február 16-án a következő támogatók jelentek meg az adás végén: „Együttműködő partnereink: Partner – Kom. Bt., Fenomén Nagykereskedelmi Kft., Enrico Kft. (hangban: Havas Henriket az Enrico Fashion öltöztette), City Taxi Fuvarszervező Szövetkezet, C&A Mode Kft., Bizsukirály Kft., Somafis Kft., Observer Budapest Médiafigyelő Kft.” A Mokka reggeli információs magazinműsor, rendszeresen foglalkozik a hírműsorokban közzétett időszerű eseményekkel. Mindkét vizsgált adásban szerepeltek időszerű eseményekhez kapcsolódó élő beszélgetések. A február 3-ai adás tartalmából: 06.57.47-kor Lapszemle: Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos (téma: ügynökmúlt - Paskai László); 07.05.25-kor Választás 2006: beszélgetés Hock Zoltánnal, az MDF alelnökével; 07.13.50-kor Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke; 07.34.55-kor Dezső Antal ügyvéd (téma: a móri per újratárgyalása); 07.40.30 Keresztvíz: Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője 08.06.24-kor Keménydió: a stúdióba meghívottak a zuglói túszdrámáról beszéltek; 08.13.11-kor Szembenéző: Balhés vezetőváltás. Mi történt a Pető Intézetben?; 08.31.04-kor Mokka: Csillag Lilla asztrológus; 08.34.37-kor Csillagpor: Pély Barnabás és Újvári Péter; 08.43.00-kor Életmódi: Pammer Stella, a Családi Ház főszerkesztője.
4
A február 16-ai adás tartalmából: Lapszemle 07.06.11-kor: Meglőtt kampányaktivisták; 07.14.00-kor: Szembenéző – az SZDSZ elkókásodásáról Kóródi Mária 07.36.00-kor: nagykátai tragédia 07.39.10-kor Keresztvíz: Horn Gyula, volt miniszterelnök; 08.11.48-kor: Görög Ibolya protokollszakértő; 08.15.36-kor: Batiz András kormányszóvivő a madárinfluenzáról; 08.32.27-kor Dudás Viktor, a VOX magazin főszerkesztője, 08.39.30-kor Csillagpor: Kabai László és Uszkó László az Irigy Hónaljmirigy tagjai; 08.44.10 Forgó Györgyné, az ICSSZEM tájékoztatási főosztályvezetője; 08.50.14-kor Juhász Árpád geológus. 2. Február 26-án a NAPLÓ c. műsorszám végén az alábbi támogatók jelentek meg: „Eurent Autókölcsönző Kft. - Europcar, Magyar Légiközlekedési Zrt., Escort Védelmi Szolgálat Kft., City Taxi Fuvarszervező Szövetkezet Budapesten és már vidéken is!, Tabata Kft.-Hemingway Étterem, (hangban: a műsorvezető Hugo Boss ruháját a forgalmazó a Roland Divatház Biztosította) Roland Divatház Rt. – Hugo Boss”. A Napló háttérműsor, ami általában az előző hét közérdeklődésre számot tartó eseményeivel, történéseivel, híreivel foglalkozik, azokat többnyire riportokban dolgozza fel. A vizsgált, február 26-ai Napló egyik összeállítása a választási kampánnyal foglalkozott, továbbá ehhez a témához kapcsolódott a Napló kérdése is (mérlegen a valóság). További időszerű eseményt feldolgozó riport volt a belvízveszéllyel foglalkozó összeállítás. A II. rész külpolitikai témát dolgozott fel. A műsor kérdése: „Ön rosszabbul él-e, mint négy éve?” A műsorszám I. része az alábbi témakörökkel foglalkozott: - Politikai baki-parádé – melléfogások futószalagon a választási kampányban (dr. Bertalan Attila, Csapody Miklós MDF, Deák András FIDESZ-KDNP, Deutsch-Für Tamás FIDESZ, Nyakó István MSZP), - Belvízveszély, reménytelen szivattyúzás, elkezdődtek a kitelepítések. A műsorszám II. részében a Ruandai napló c. riportfilmet vetítették le. Mindkét műsorszámmal kapcsolatban felmerült az Rttv. 18. § (5) bekezdés sérelme. Az Rttv. 18. § (5) bekezdése szerint: „A hírműsorszám és az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám nem támogatható.” A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.215/2004/4. sz. ítélete egy korábbi ügyben kimondta, hogy az Rttv. nem műsorrészek, hanem műsorszám, azaz „zárt egységet alkotó, vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett együttes”, mint egész támogathatóságát tiltja, így ha annak valamely része hírműsor-rész, vagy időszerű eseményekkel foglalkozik, ezzel a műsorszám egésze válik az Rttv. 18. § (5) bekezdése alapján nem támogathatóvá. A Műsorszolgáltató előadta, hogy véleménye szerint az említett műsorszámok közreadásával a Televízió nem szegte meg az Rttv. 18. § (5) bekezdés rendelkezését az alábbiak miatt:
5
Napló A „Napló I.” és „Napló II.” önálló műsorszámok, a TV2 a Napló-t összetett műsorszámként sugározza. A vizsgált napon kizárólag a „Napló I.” műsorszám tartalmazott időszerű eseményt feldolgozó témát, és ebben a részben került sor a szavazásra. E műsorszámot megelőzően és követően nem közöltek támogatói üzenetet, a támogatókat kizárólag a másik, a „Napló II.” műsorszámot követően jelölték meg, amely az Rttv. szerint támogatható, mert abban nem szerepeltek időszerű eseményekről szóló riportok. Összegezve: A Napló két alműsorszámból álló összetett műsorszámnak minősül, és semmilyen jogszabály nem zárja ki, hogy a politikai vagy időszerű témájú riportokat nem tartalmazó II. rész végén együttműködő partnereket, támogatókat jelenítsenek meg. A II. rész ugyanis nem mutatott be politikai témát, sem időszerű eseményekről készült összeállításokat. Mokka A Mokka is több önálló műsorszámból álló összetett műsorszámnak minősül. A Műsorszolgáltató egyetértett a Testület jogi álláspontjával, miszerint a híreket és időszerű eseményeket feldolgozó alműsorszámok nem támogathatók, azonban az ilyen jellegű témával nem foglalkozó szegmensek előtt és után megjelenhetnek támogatók. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a vizsgált esetben éppen ez történt, hiszen a támogatók a Koffeinmentes Mokka után jelentek meg, nem pedig a politikai témákat feldolgozó korábbi részeket követően. Rttv. 2. § 28. pont Műsorszám: hang vagy kép, illetve ezek összekapcsolódó - zárt egységet alkotó, vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett - együttese, amelyet az együttes egészét egyedileg megjelölő főcím, szükség szerint további megkülönböztető jelzés, illetőleg a befejeződést jelző közlés határol. Rttv. 2. § 38. pont: Összetett műsorszám: több műsorszám - egy főcímmel jelzett - együttese. Az összetett műsorszám fogalmát értelmező 23/2000. sz. ORTT állásfoglalás 1. és 2. pontja: 1. Összetett műsorszámnak az olyan műsorszámok minősülnek, amelyeknél az egyes alműsorszámok azon túlmenően hogy önálló főcímmel illetve a befejeződést jelző közléssel vannak megjelölve, tartalmilag is megfelelnek az önálló műsorszám követelményeinek. Tehát az alműsorszámok tartalmilag zárt egységet, szerves egészet képeznek. 2. Önálló részekből álló műsorszámnak az olyan műsorszámok minősülnek amelyekben az egyes részek tartalmilag önálló egységeknek tekinthetőek, az egyes részek azonban nem érik el a tartalmi önállóság olyan fokát mint az alműsorszámok az összetett műsorszámok esetében. Rttv. 2. § 44. pont Támogatás: műsorszolgáltatással, illetve audiovizuális mű előállításával nem foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által műsorszám finanszírozásához a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy egyéb, gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a műsorszolgáltató a támogató vagy a támogató által meghatározott más személy nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit népszerűsítse. Rttv. 18. § (5) bekezdés „A hírműsorszám és az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám nem támogatható.” 6
A Testület az 1474/2002. (X. 3.) sz. állásfoglalása: „Időszerű eseményt tartalmazó műsorszám és időszerű eseménnyel foglalkozó műsorszám a hírekkel, és aktuális események politikai szempontú bemutatásával, elemzésével, értékelésével és hátterével foglalkozó műsorszám.” Az idézett törvényhelyek alapján az Rttv. szerint támogatás műsorszám elkészítéséhez nyújtott gazdasági jellegű hozzájárulás, vagyis az Rttv. szerint kizárólag műsorszámok támogathatók. Az összetett műsorszám fogalmát az Rttv. úgy határozza meg, hogy az több műsorszám – egy főcímmel jelölt – együttese. A Testület értelmezése szerint ennek megfelelően az összetett műsorszámon belüli egyes önálló műsorszámok külön is támogathatók, az összetett műsorszám, mint egységes egész viszont csak akkor támogatható, ha a benne szereplő egyetlen alműsorszám sem esik támogatási tilalom alá. A Testület megállapította, hogy a Mokka összetett műsorszám (alműsorszámai: Lapszemle, Keresztvíz, Keménydió, Szembenéző, Csillagpor, Életmódi stb.). A vizsgált napokon a Műsorszolgáltató – a TV2 képviselőjének nyilatkozatával ellentétben – a műsorszám egészét követően jelenített meg támogatókat, az egész műsorszámra vonatkoztatva (pl. Havas Henriket öltöztette…; Liptai Klaudia ruháját biztosította…; a műsor autós együttműködő partnere…). Az egyes részeket követően és megelőzően nem jelentek meg támogatók. Miután egyértelmű, hogy a támogatás a műsor egészére vonatkozott, a következő eldöntendő kérdés az, hogy tartalmazott-e a Mokka hírműsorrészt, vagy foglalkozott-e időszerű esemény politikai szempontú bemutatásával, mert ha igen, akkor az összetett műsorszám egésze nem támogatható. A vizsgált két adás több időszerű eseménnyel foglalkozó részt is tartalmazott. A fentebb ismertetett tartalomban dőlt betűvel jelöltek azokat a szegmenseket, amelyek a Testület álláspontja szerint az Rttv. 18. § (5) bekezdése alapján nem támogathatók. A február 3-ai adásban több olyan téma szerepelt, amely akkoriban vezető híre volt a hírműsoroknak (pl: ügynökmúlt – Paskai László; a móri per újratárgyalása; zuglói túszdráma), és a választási kampányhoz kapcsolódóan pártalelnökök is megjelentek a stúdióban. Február 16-án a lapszemlét követően a kampánybotrányokról (aktivisták bántalmazása) esett szó, majd a Szembenéző c. szegmensben Kóródi Mária fejtette ki véleményét a jelenlegi SZDSZ-ről, a Keresztvíz-ben pedig Horn Gyula beszélt többek között a FIDESZ kampányáról, a 14. havi nyugdíjról, és az ország eladósodásáról. A fentiek alapján megállapítható, hogy mindkét adás tartalmazott híreket és időszerű eseményeket, így a felsorolt műsorrészek időszerű eseménnyel foglalkozó műsorrésznek minősülnek, amelyek a 18. § (5) bekezdésben megfogalmazott tiltás miatt nem támogathatók. A Napló vizsgált adását elemezve a Testület megállapította, hogy a Napló nem összetett, hanem önálló részekből álló műsorszám – „hang vagy kép, illetve ezek összekapcsolódó, önálló részekből zárt egységbe szerkesztett együttese”. A TV2 vasárnaponként jelentkező riportmagazinjában egyrészt a héten történt eseményekkel foglalkozó összeállítások, másrészt érdekességeket feldolgozó, vagy népszerű személyekről szóló riportok követik egymást. A műsorszámot reklámblokk és műsorajánló „vágja ketté”. A riportok nem tekinthetők önálló alműsorszámoknak, csak műsorrészeknek, és mivel a Napló egésze riport-összeállítások sorozata, a fentiek alapján a Napló két része sem felel meg az önálló műsorszámmal szemben támasztott követelménynek, miszerint az összetett műsorszámon belüli egyes műsorszámok tartalmilag is önállóak, és önálló főcímmel vannak megjelölve. A Testület álláspontja szerint a Napló vizsgált adásain belül nem különíthetők el tartalmilag zárt egységet, szerves egészet képező alműsorszámok, azaz a február 26-ai műsor nem minősül összetett műsorszámnak. Ebből következik, hogy a II. rész végén közölt támogatói üzenet csak az egész műsorszámra
7
vonatkozhat. Arra a kérdésre, hogy tartalmazott-e a Napló hírműsorrészt, vagy időszerű eseményt feldolgozó riportot, egyértelmű a válasz, ezt a Műsorszolgáltató sem vitatta. Az I. rész a kampánnyal (a műsor kérdése is ehhez kapcsolódott) és egy aktuális belpolitikai problémával foglalkozott, a II. rész külpolitikai témát (Ruanda) dolgozott fel. Tekintettel arra, hogy a Napló február 26-ai adása politikai szempontból releváns, időszerű eseményekkel foglalkozott, és amennyiben a műsorszám egésze, vagy egy része időszerű eseményekkel foglalkozik, úgy a műsorszám egésze vonatkozásában érvényesül az Rttv. 18. § (5) bekezdésében megfogalmazott támogatási tilalom, a február 26-ai Napló nem volt támogatható. A Testület megállapította, hogy a Műsorszolgáltató – a támogatók megjelenítésével – mindkét műsorban megsértette a fentebb idézett 18. § (5) bekezdés rendelkezését, és felhívta a TV2 szolgáltatóját a sérelmezett magatartás megszüntetésére. III.
Rttv. 15. § (2) bekezdés megsértése
Február 10-én a 15.33.30-kor kezdődött közérdekű közleményben a Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány kérte az adó 1%-át. A szpotból csupán valószínűsíthető, hogy kinek a megbízásából készült, de nem hangzott el a szabályos és egyértelmű megfogalmazás (Készült a … megbízásából). Az Rttv. 15. § (2) bekezdése szerint: Közérdekű közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelműen meg kell nevezni. A Testület álláspontja szerint a felhívásban nem volt egyértelműen megjelölve annak forrása. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (2) bekezdése biztosítja. Budapest, 2006. május 31.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Kovács György elnök
8
