AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 870/2006. (IV. 26.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Danubius Rádió Műsorszolgáltató Zrt. (1138 Budapest, Váci út 141.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. 1. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2006. január 20-án megsértette az Rttv. 5. § (1) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. 2. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2006. január 6-án és 9-én megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) d) pontja, valamint a Műsorszolgáltatási Szerződés 8.2.1.4. pontja alapján esetenként 500.000,-Ft, vagyis összesen 1.000.000,-Ft, azaz egymillió forint összegű kötbér megfizetésére kötelezi a műsorszolgáltatót. A kiszabott kötbér összegét az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára nyolc napon belül kell megfizetni. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület hivatalból vizsgálta a Danubius Rádió műsorszolgáltatását, és a következőket tapasztalta: 1. Január 20-án a Danubius Reggeli Triós c. műsorban a Lovász lehetetlen hírei címet viselő műsorrészben 09:11:43-kor a következő hangzott el:
Műsorvezető 1.: ,,…Santa Monicában egy kövér pornósztár különleges módját választotta a fogyókúrának. Elhatározta, hogy 30 napig főként spermával fog táplálkozni. (…) 800 férfi jelentkezett már arra, hogy ők biztosítják a táplálékot.” Műsorvezető 2.: „…Hát ez is egyfajta zsírleszívás...” Ezután egymás szavába vágva: ,,…Képzeld, felugranak hozzá a barátnők látogatóba..., mi van a hűtőben?...” Műsorvezető 3.: „Ez a fehérje diéta?” Az Rttv. 5. § (1) bekezdése az alábbiakról rendelkezik: „A vallási vagy hitbeli meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása előtt a közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.” A Testület a fenti törvényhelyre tekintettel nyilatkozattételre hívta fel a műsorszolgáltatót.
törvénysértést
valószínűsített,
ezért
A műsorszolgáltató a nyilatkozatában kifejtette, hogy az alábbiakra tekintettel törvénysértést nem követett el. Az Rttv. 5. § (1) bekezdése pontosan megnevezi azon eseteket és azon módokat, amelyek megsértése esetén a jogszabályhelyet alkalmazni lehet. A szóban forgó hír nyilvánvalóan nem sértett vallási vagy hitbeli meggyőződést, nem volt erőszakos, és nem váltott ki olyan képi vagy hanghatást, amelyre fel kellett volna hívni a közönség figyelmét. Az ugyanis egy apróhír volt, nem közöltek le a hírben semmilyen hangeffektust, amely a hanghatása révén alkalmas lehetett volna a nyugalom megzavarására. A jogszabályhely alkalmazhatóságának feltétele a zavar keltése, amit nem lehet kiterjesztően úgy értelmezni, hogy az megvalósítható pusztán egy szubjektív értelemben gusztustalannak talált rövid hírrel. A Testület a műsorszolgáltató nyilatkozatában foglaltakat nem tartotta megalapozottnak, és álláspontját az alábbiak szerint alakította ki. A szóban forgó műsorrész – a tárgyalt téma gusztustalan, a normális emberi magatartástól betegesen elütő jellege miatt – kétség kívül alkalmas volt a nyugalom megzavarására. A műsorvezetők maguk is értetlenkedve, szörnyülködve folytattak beszélgetést a beolvasott „hírről”, mindazonáltal a műsorszám vagy műsorrész előtt elmulasztották felhívni a közönség figyelmét az elhangzottak lehetséges hatására. A műsorszolgáltató nyilatkozatában foglaltakra tekintettel mutat rá a Testület arra, hogy a jelen esetben nem valamiféle különös hangeffektus, hanem maga a beolvasott szöveg volt az a hanghatás, amely a nyugalom megzavarására alkalmas volt. A jogsértés megállapításának alapját pedig nem az elhangzottak szubjektív megítélése adja, hanem az az objektív értékelés, miszerint a műsorban közzétett tartalmak – jellegük miatt – egyértelműen alkalmas voltak arra, hogy a közönség nyugalmát megzavarják. Mindezek alapján a Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5. § (1) bekezdésében foglaltakat, és ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. 2. Január 6-án a Danubius Reggeli Triós c. műsorszámban 07:11:10 és 07:15:17 óra között a műsorvezetők a Rudas Gyógyfürdő új szolgáltatásáról beszélgettek. A beszélgetés lényege az
2
volt, hogy bizonyos napokon – ellentétben a korábbi gyakorlattal – a fürdő nőket is fogad. Lilu, az egyik műsorvezető többször is a gyógyfürdő használatára szólította fel a női hallgatókat, így például 07:15:17-kor a következők hangoztak el: „…Minden nő menjen el a Rudas fürdőbe és gőzöljön!…” A beszélgetés során a fővárosi gyógyfürdő neve többször is elhangzott. Az Rttv. 10. § (5) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.” Az Rttv. 2. § 4. pontja a burkolt reklám fogalmát az alábbiakban határozza meg: „Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra.” A Testület a fenti törvényhelyekre tekintettel törvénysértést valószínűsített, ezért nyilatkozattételre hívta fel a műsorszolgáltatót. A műsorszolgáltató a nyilatkozatában kifejtette, hogy az alábbiakra tekintettel törvénysértést nem követett el. A Rudas Fürdővel foglalkozó műsor egyrészt a női egyenjogúságról, annak kereteiről, határairól, az elért eredményekről és lehetőségekről szólt a Rudas Fürdő látogathatósága kapcsán. A hírműsor másik célja a tájékoztatás volt, hiszen a téma a budapesti lakosság körében nagy érdeklődésre számot tartó, közérdekű kérdés. A Testület a műsorszolgáltató nyilatkozatában foglaltakat nem tartotta megalapozottnak, és álláspontját az alábbiak szerint alakította ki. A műsorvezetők által folytatott beszélgetés – különös tekintettel az egyikük szájából többször elhangzott kifejezett felszólításra – egyértelműen alkalmas volt arra, hogy a gyógyfürdő szolgáltatásainak igénybevételére ösztönözze a hallgatókat. Minthogy pedig ez egy stúdióbeszélgetés keretei között, tehát burkolt formában, semleges információ látszatát keltve történt, valószínűsíthető, hogy a műsorszolgáltató megsértette a burkolt reklámozás tilalmát. A műsorszolgáltató nyilatkozatában foglaltakra tekintettel mutat rá a Testület arra, hogy a műsorrészben elhangzottak túlléptek azokon a kereteken, amelyeket a műsorszolgáltató a műsor tartalmaként megjelölt. A női egyenjogúság kérdésének tárgyalásán, valamint a Rudas Fürdőt érintő változásokról nyújtott tájékoztatáson túl a beszélgetés ugyanis a szóban forgó szolgáltatás igénybevételére ösztönzött. Ismét kiemeli a Testület az egyik műsorvezető felszólításait, amelyek ezen ösztönzés kifejezett megfogalmazásának tekinthetők. 3. Január 9-én a Danubius Reggeli Triós c. műsorban 08:09:40 és 08:30:05 óra között Gundel Takács Gábor, a TV2 televíziós műsorszolgáltatásban látható, megújult „Áll az alku?” c. vetélkedő műsorvezetője volt a vendég. A beszélgetés ideje alatt „Mérlegen az Áll az alku?” felszólítással a hallgatók műsorról alkotott véleményére is kíváncsiak voltak a műsorvezetők. A hallgatóktól érkezett sms-ekből néhányat fel is olvastak. A meghívott vendég beavatta a hallgatókat a televíziós műsor készítésének egyes műhelytitkaiba (például abba, hogy a műsorban megnyerhető átlagos nyeremény 3 millió Ft, míg éves szinten 660 millió Ft-ot fizet ki a cég nyereményként), valamint a vetélkedőt a korábbiaknál érdekesebbé tevő
3
körülményeket (pl. állandó szereplők a stúdióban) és az addig sugárzott adások személyes élményeit osztotta meg a hallgatókkal. Az Rttv. 10. § (5) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.” Az Rttv. 2. § 4. pontja a burkolt reklám fogalmát az alábbiakban határozza meg: „Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra.” A Testület a fenti törvényhelyekre tekintettel törvénysértést valószínűsített, ezért nyilatkozattételre hívta fel a műsorszolgáltatót. A műsorszolgáltató a nyilatkozatában kifejtette, hogy az alábbiakra tekintettel törvénysértést nem követett el. A Gundel Takács Gáborral készített beszélgetésben nem csupán az általa vezetett tévéműsorról volt szó, hanem a személyével kapcsolatos kérdésekről is. Az interjú során sem a tévécsatorna neve, sem pedig annak címe, illetve kezdésének időpontja vagy sugárzásának gyakorisága nem hangzott el. Annak, aki az adott tévécsatornát nem szokta nézni, az interjúból nem derült ki, hogy az interjú alany melyik műsort vezeti valójában. A riportalany által vezetett műsorral kapcsolatos információk csupán a riportalany személyéhez kötődő szükséges mértékben hangzottak el, nem adva több információt az egyébként is köztudomású adatokhoz, tényekhez. A Testület a műsorszolgáltató nyilatkozatában foglaltakat nem tartotta megalapozottnak, és álláspontját az alábbiak szerint alakította ki. A műsor alkalmas volt arra, hogy egy másik műsorszolgáltató szolgáltatásának igénybevételére ösztönözze a hallgatókat. A szóban forgó közel 20 perces beszélgetés ugyanis felkelthette az érdeklődést a TV2 vetélkedője iránt különös tekintettel arra, hogy a vetélkedő műsorvezetője a beszélgetés során kifejezetten kitért azon körülményekre, amelyek a műsor jelenlegi formáját a korábbinál is érdekesebbé teszik. Minthogy pedig mindez egy stúdióbeszélgetés keretei között, tehát burkolt formában, semleges információ látszatát keltve történt, valószínűsíthető, hogy a műsorszolgáltató megsértette a burkolt reklámozás tilalmát. A műsorszolgáltató nyilatkozatában foglaltakra tekintettel jegyzi meg a Testület: releváns körülményként nem az jön számításba, hogy a televíziós műsor nem képezte kizárólagos témáját a beszélgetésnek, hanem az, hogy az interjú központi, hangsúlyos eleme kétség kívül a riportalany által vezetett műsor volt. Jól jelzi ezt, hogy a hallgatók számára is a tévéműsorral kapcsolatos kérdést tettek fel a szerkesztők. A burkolt reklám megállapításához pedig nem szükséges, hogy az adott szolgáltatásra vonatkozó valamennyi információ (műsorkezdés időpontja, sugárzás gyakorisága, a köztudomásúakhoz képest új adatok stb.) kiderüljön a műsorszámból. Ebben a körben elegendő, ha a műsorszám az érdeklődés felkeltésével ösztönzően hat a közönségre – ez pedig a szóban forgó beszélgetés kapcsán egyértelműen megvalósult. A Testület tehát az utóbbi két esetben megállapította, hogy a műsorszolgáltató burkolt reklámot tett közzé. Az Rttv. 10. § (5) bekezdésének megsértése miatt alkalmazandó joghátrányt és annak mértékét a Testület az alábbi körülményekre figyelemmel határozta meg:
4
-
a Testület a 2005. évben több esetben is [485/2005. (III. 17.) és 2188/2005. (X. 26.) sz. ORTT határozat] felhívta már a műsorszolgáltató figyelmét a burkolt reklámozás megszüntetésére, a Testületnek a műsorszolgáltatóval szemben burkolt reklámozás miatt kötbért kiszabó, 348/2004. (III. 31.) számú határozata egy másik műsorszolgáltató aktuális műsorának népszerűsítése miatt már elmarasztalta a Danubius Rádiót, a műsorszolgáltató jelen esetben két ízben is megsértette a törvényi tilalmat.
A Műsorszolgáltatási Szerződés 8.2.1.4. pontja szerint az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglalt, a burkolt reklámra vonatkozó kötelezettség megszegése esetén a kötbér mértéke a Testület által meghatározott összeg, amely azonban nem haladhatja meg a kötbér alapjának kettő (2,0) százalékát. A jelen esetben fizetendő kötbér összegét a Testület esetenként a kötbér alapjának 0,08495 %-ában határozta meg. A kötbér alapja 588.571.429,-Ft, amelynek 0,08495 %-a 500.000,-Ft. A fizetendő kötbér összege így összesen 1.000.000,-Ft. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2006. április 26. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György sk. elnök
5
