(Foto Fatudi)
WINTER SÁNDOR, AZ UJRAÉLEDT MAGYAR FILMGYÁ.RTÁS EGYIK LEGJELENTÓSEBB TÉNYE.ZÓJE
VII. ÉVFOLYAM 10. SZ.
SZERKESZTI:
LA~TA ANDOR
1934. OKTÓBER 1.
._ ~.~~~~~.~-----Speciális
filmszállitások
a világ minden részébe.
Leggyorsabb
fénges ere~ménue~, A
amelyeket sok résztvevő az osztálysorsjáték utolsó 4 hét alatti fóhuzásain elért, nagyban hozzájárult a fokozott vételkedv emeléséhez azok körében is, akik elóbb barátaik. ismeróseik által elért eredményeket várták meg. Hem kétséges, hogy az uj m. kir. osztálysorsjáték sorsjegyei, ép ugy, mint él r. utolsó években, ismét elkelnek. Aki részt okar venni ar. uj sorsjátékban. siessen venni egy sorsjegyet minél elóbb akármelyik fóárusítónál. He várjon a rendeléssel. hanem rendeljen még ma. MEG· FIZETNI van idő legkésőbb az október 20-ikán kezdődő huzás előtt.
uj sorsjáték Uj
•• "
vernkezelés
"HEBEL"
nemzetköz i uállitmányozási és elvámolási vállalat,
IV., V Á C l-U T l. Telefon:
15-9-47.
FILMKOPIRozASI ÉS ELLENÖRZÖ K. F. T. UJ eiM: VII., ERZSÉBET-KÖRUT 8.
sz.
TELEFON: 37.2-87.
Kópiák szállilása az összes gyártási központokból.
77
DIATYP"
FILMLABORATORIUM Budooesl, VIL, Ro~~enbiller-ucca19. sz. Telefon :
reménység!
Mindenkinek és minden egyes sorsjegynek egyenlő a nyerési esélye!
o Nyugoti és Keleti pólyaudvarokon, o fóvómhivotolbon és o hojóóllornósokon
Felelósség
melletr
45-3-04.
készit
FILMFELIRATOKAT AZ EREDETIKÓPIÁRA o Hrusko-féle
vilógszobodolom
szerint.
Bórmily stylusu betük, tetszés szerinti szinben ! Fehér alapon
is kitünóen OIV05hotó!
FILMMŰVÉSZETIÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT VII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 1934. OKTÓBER
A HERjYlES-FILM
UAN~OS
--
jelenti:
MA~YAn VILÁGUlnADÓ
Az új filmidényben folytatódott a j\'iárciusi mese diadalútja. Alig van. vidéki vsros és nagyközség, ahol még nem adták elö első nagy ikerű magyar [ilműnket, - Október végén jelenik meg a Rá: diusben az idei szezon egyetlen Tau: berriilm]e, a Virágfakadás. A film nyolc hét óta fut Londonban és eddig száz; száz lékos világ ikert ért el. Az idény első lelében két angol grend.guignol [ilműnk jelenik meg a Palaceban és. két igen kifiinő angol víg: játékot mut stunk be a Rédiusben. - .ri Hunnieviilmgvérrel történi meg: állapodás értelmében novemberben megkezdjük legközelebbi magyar fil: műnk fölvételeit. Ez vagy a Zsuzsika: muz ika vagyaParforce cimii filmünk le z. A vála ztés attól fiigg, vajjon si: kerűl-e a Parforce német n y elvű verzió: jára vonatkozólag idejében megálla: podnunk. Ezidőszerint a tárgyalások igen előrehalott stádiumban vannak. A tervezeit Zsuzsika:muzsika cimű fil: mei Nartonffy Emil rendezi. Mindkét film producere Sas László lesz. Nagy szenzáció lesz, hogyaParforce fősz e: repét a német változatban minden va: lósziniiség zerint Darva Lili játssza . .fl férfi főszerep Rudolf Forsteré lesz. A Parforce magyar verziójában Makai J"Iargit, Lázár l'1ária, Somley; Csortos és Turay lda játszanák. Szeptemberben etvettűk aholly: woc di Libert y-Fitm magyarországi kép: viseletét 3 esztendőre. Ebben a produk« cicben megszereztiik: a Here secreis c. [ilmet Marifza Sérivel a főszerepben.
Hetenként 14 példányban számol be a hazai és külföldi eseményekről. Bemutatásra kerül az ö s s z e s magyar mozgóképszinházakban. Kiadja
o
M A G Y A R FILM I R O D A R. T. Budapest,
1.
IX., Hungária alsó-körut Telefon : 46-3-46.
15. sz.
Hangos és néma filmfelvét.lok, trükkfilmkénité, kópi6k és filmfeli,atok keskenyfilmmunkák, ut6ninkroni:l616s.
HETENKÉNT
9 PREMIERSZINHÁZ
JÁTSZA
FORUM • ROYAL APOLLÓ D~CSI.CASINO.PALACE CAPITOL. URÁNIA CORVIN. CITY
1
~
~.~~r~~.I~-----GERŐ ISTVÁN
a ~ozgóképüzemi rt. vezérigazgatója:
A NEMZETKÖZI
FILlVIHELYZET is, ahol a hatalmas tőkével dolgozó an. gol filmgyártókkal szemben Korda Sáridor és Paul Czinner önálló produkciók: ban állítottak elő először világhírűvé vált, Británniában készült filmeket. Segítségére jött a gyenge minőségű angol filmgyártásnak a német rezsim, amely az egyetemes érdek szem előtt tévesztésével. szűklátkőrű politikájával száműzte a német birodalomból nem. csak a német zsidó vallású filmgyártó, kat és művészeket, dc még azokat is. akik valamely oknál fogva, akár tdölegescn is, külföldön dolgoztak. Igy tör: tért, hogy előbb Párizs, majd most London lett az európai filmgyártás centruma, ahol elsőrangú rnűvészek, ren; dezök, remek atclicr-k és nagy tőkék állnak rendelkezésre. Az erősen soviniszta Francia fclfo. gás, az előbb Párizsba huzódott film: művészcket és rendezőket Londonba kényszerítette és ma London a közel. jövőre a legnagyobb vérekoeésre [o. goeit. Itt van a három Kordedivéren kívül Richard Oswald, Julius Heymen (BoI; váry-filmek producere), Fellner és Somló, Pressburger Arnold, dr. Schech és más, évek óta kipróbált, kitünő gyártó. Hanyatlóban van a francia [ilmgyér» fás, amely kizárólag a hezei izlésre és felfogásra van tekinteffel. N émeiorseégben legfeljebb néhány kiseb gyártóval lehet szárnolnunk, míg a régi két .három nagyvállalat mindegyike erősen vesztett produkciójának jelentőségéből és kvalitásából, A N emetországból kiüldözöttek egy része, főleg nyelvi nehézségek miatt, nem a nyugati, hanem a környezö déli és keleti államokba huzódott, - Pré» gába, Bécsbe és hozzánk is, ami e há:
mig a filmszakma tagjai legnagyobbrészt Irigykedő civódással vannak elfoglal va, addig természete: sen alig érnek rá foglal: kozni azzal a gyártást, beszerz ést, filmszínházakat, tehát az egész [ilmpiecot felőlelő problémával, amely minclannyiunkra kiható, lényeges átalakulást jelent. A Balkán államokat nem számítva, majdnem minden európai államban fű: kozott tempóban gyártanak hazai nyelven beszélő filmeket, amelyek fő: kg a világoégek mammut-gyáraiban elöállított, kvalitásukban lényegesen hanyatló produkciókat szorítják ki. Az u. n. "independent":ek nyertek jelentő; ségükben és a filmet beszcrzőnek foko; zott gonddal kell figyelni ezek tevé: kenvségére. A beszerzés tehát körülte: kintő és nehezebb munkéi igényel, de ilyen uton jobb anyagot szerziink be, mirrt egy-két évvel ezelőtt. A filmgyártás művészi munka és így a decentralizált tevékenység több sikert igér. Az arra hivatottak egyéni mun. kát végeznek. ráérnek huzamos ideig foglalkozni ugyamazzal a problémával és minden gondoiatukat, akár a leg: kisebb ,/ részletkérdés megoldásának szentelhetik, mig a mammut-gyárakban erre idő scm volt. Igyekeztek ezek ennek belátása alapján hi/ön produk» cios.csoportoícet létesíteni (Pommer, Zeisler, stb.), dc ezek a produkcióve. zetők is kiváltak a nagy gyárak kcbe. léből, mert művészi szabadságukban korlátozva voltak ésa vezérek szava volt a döntő. Tapasztaljuk ezt Amerikában, ahol a fiatalabb, frissebb vállalatok és pro= dueerek nyomulnak előtérbe. (20th Century, Mr. Darill Zanuek, S. Gold: wyn), de ugyanez a helyzet Európában
A
2
+---------~.~~~~.-------rom állam filmgyártását nagyban elő. segítette. A Csehországban előállított évi 30-40 film nálunk hesznevehetet, len ugyan, de annál többet várhatunk a Bécsben előállított filmektől, nem is szólva az idehaza páratlan lendületet vett és bámulatraméltó munlcérol, Az elvesztett pozieió visszaszerzése nundenkor nehéz és így mi csak őrül, hetünk ezeknek a változásoknak. amely ek a már mindjobban mutatkozó .Kinomúdigkeit'rsnet; mind több hazai nyelven beszélő filmmel segítenek gá~ tat vetni. A marnrnut-gyá rak nem régen minden felbukkanó tehetséget maguk. hoz vontak. Orvendhefünk mindeny« nyian, hogy ennek vége van! Nem egy elsőrangú művész és biztos űzletet je; lentő név veszett el számunkra, a nagyvállalatok olvasztóiban. A hazai filmgyártás mindannyiunkra fontos voltát esak kevesen akarták kellő időben felismerni és pillanatnyi áldozatokkal, az egész üzletl jövőnkre kiható előnyt, a magyar filmgyártást lehetővé tenni. Ma már áldozatokra sincs szükség, két atelier.ban forgatunk éjjelmappal és remélhetjük, amint külföld'ön most örömmel hallottam, _ hogy viMgviszonylatban legelsőrangú művészeink hosszabb.rövidebb ideig itthon is dolgozni fognak. Míg két, három éve hihetetlen erőfeszítésekkel próbálkoztunk legalább egy ismertnevű rendezőt hazahozni, ma már csak egyet; len problémánk van, hogyajelentke; zöknek helyet biztosítsunk miiier; meinkben,
KÉTÉVES TANFOLYAM A FILMSZINÉSZ-ISKOLÁBAN A m. kir, vallas-
és köz·a'ktatásügyi mníszter a. szám ú rendelete
77.771i1934 .• VII.
a fiImszínészl<épző-iSiwlák engedélyezése és ellenőrzése tárgyában kiadot! 76.666/1933. VII. a. szám ú rendeleténel, módosításáról. 1. §. A filmszínészképző-iskolák tanfolyamálllak tartamát, szemben az eddigi egy éves tanIolyarnmal. két évben állapitom meg. Ennek következtében a filmszínészképző-isklYlák engedélYlezése és ellenőrzése ·tárgyában kiadott 76.666/1933. VII. a számú rendeletemnek 5. §-át megfelelöen módo ítom azzal, hogy a rendelet egyéb intézkoedései továbbra is érvényben maradnak,
2.
§.
A kétéves filmszínészképző tanfoiyamra vonatkozó tanterver. felvételi, tanulmányi, fegyelmi és belső igazgatási szabályzatot jelen kelet és ügyszám alatt jóváhagy tam,
3.
§.
E re.ndelet a kihirdeté t követő nyolcadik napon lép életbe és a film zínészképző-iskoIák az 1934/35. tanévben már két évfolyammal működnek. Atrnenetül a következőker rendelern el: ct) azok a filmszínészképző-iskolai növendékek, akik az 1933/34. évi egy éves tanfolyarnot elvégezték és oklevelcr nyertek, minden további engedély nélkül felvehetők az 1934/35. tanévben megnyiló II. évfolyarnr a és annak sikeres elvégzése után okleveleik az új két éves tanfolyam oklevelére csereLendők ki;
b J azok a filmszínészképző-iskolai rendkívüli növendékek, akik az 1933/34. évi egy éves tamfolyamra azzal a feltevéssel iratkozhattak be, hogy az 1934/35. tanévben már mint rendes növendékek egy év alatt oklevelet szerezhetnek, az 1934/35. tanév sikeres elvégzése esctéri a régi ef0' éves oklevél kiadását kérhetik; ej azon ll1övendékJckre, kik felvételre ezután, illetve az 1934/35. tanév elején jelent. keznek. már a két éves tanfolyam elvégzése kötelező.
Hálával tartozunk mindazoknak, akik hihetetlen munkával és áldozatkészség; gel kellő időben előkészitették a maQyar filmgyárttá.s lehetővétételót, hogy a hirtelen beállott fordulat ne találjon bennünket oly pótolhatatlan készűlet.. lenül, mint a tőlünk keletre és délre fekvő, nálunk nagyobb nyclvtcrulete, ket jelentő államokat.
Budapest,
1934. évi szeprember hó 11-én. Dr. Ilonian Bálint s. k. m. kir. vallás- és közoktatásügyi rniniszter.
(Megjelent a Budapesti Közlöny október 13-iki (206.) szárnában.)
3
1934. évi
~.,~. ~.~~~~.~-------+f •
DR. VÁRI REZSŐ, ügyvéd, az Országos Ma~ya,' Mozgóképipari EgyesüJet ügyésze :
A FILMMUZEUM jahban több alakban is felbukkan a filmmúzeum ter. ve. Hir szerint a kultuszminisztérium foglalkozik a filmmúzeum Ielállításának az ügyével. A Film. Egyesület is kőzőlte, hogy fílmmúzeum létesítésével foglalkozik. azonban eddig még konkrétumok nincsenek arról, hogy voltaképpen milyen is lesz a filmmúzeum. Pótolhatatlan kár, hogy ezt a film. rnúzeumot már évek előtt nem valósitották meg; így veszendőbe mcntek azok a történelmi jelentőségű filmek, arnelvek felbecsülhetetlen értékei lettek vclna a filmmúzeumnak. Pedig volt egy lelkes propagálója a filmmúzeumnak, aki már két évtized előtt foglalkozott a filmmúzeummal és memorandumot memorandumra adott be a székesfőváros tanácsának egy film' múzeum létesítése érdekében: Kármán Bé1a mérnök. Ö volt az, aki már korán felismerte, hogy milyen kultúrhistóriai tényező lenne az ilyen filmmúzeum és ezért nem csupán "beadványt szerkcsz. tett, hanem 1917,ben meg szerezte Ká1O]y király koronázási filmjének egy példányát és azt a létesítendő filmmúzeurru számára beszolgáltatta a főváros, nak. Már most felvetődik a kérdés, hogy hol van ez a kópia, amelynek ma kétségtelenül történelmi értéke van, amelyet feltétlenül meg kellene őrizni az utókor számára. És felvetődik az la kérdés is, mi lett azokkal a háborús felvételekkel, amelyeket a háború kitörésétől kezdve Ielvettek és, amelyek egyes példányai a bécsi Kriegsmuseumba kerültek? Milyen értékes lenne, ha megvolna az a felvétel, amely Ferenc Józsefet ábrázolja, amint a lVlillenium évében meglátogatja a kiállítást. Volt egy olyan felvétel is, amelynek históriai értéken
UiI
UTTÖRŐJE felül külön értéket adna az, hogy abban az évben indult el útjára a kincmatcgrafia, akkor mutatták be a Lu. miere-testvérek első filmjeiket Párizs, ban, 1896. év április havában és 1896 júniusában már Magyarországon egy Sziklai nevű ember saját maga kenstruálta gépével felvételeket készít! És ma milyen értéket képviselnének Zsitkovszky Béla első mozgóképci, amleilyeket úgy vett fel, hogy egy ga' lamb lábára madzagot kötött és ezzel elsütötte a kamerák sorsát ... Talán még fel lehetne valahol találni a Tánc című Uránia-darab egyes film. felvételeit, amelyek az első komoly [(J~ pései a magyar filmgyártásnak ... Volt H egedűsdilmimk, Versényidí!» miink , Blaha
Lujzáról
készült
filmiink.
Hol vannak ezek? És volt egy felvétel, amely ugyancsak históriai érdekességű. A szomorú 1919. év május elsejei menetéről, amelyet je~ lenleg. .tudornásorn szerint, a rendőrség depozitumában őriznek. Annak. idején ezért a filmért 50.000 dollárt igért Amerika és ezért a filmért esv leszerelt főhadnagy egy toborozott bandával, valósággal megostromolta cl Filmközpont likvidációs bizottságának raktárát, de a támadás nem sikerült és a fi.lm megmaradt ... Talán még fel lehetne találni a Pro, [ectogrepli raktárában azokat a Ielvételeket, amelyek a német császár vedé« szeteirol készültek, amelyekről annakidején Neumann József és Ungerleider Mór csináltak felvétcleket. Amint ebből a rövid felsorolásb ól látható, volna anyag egy filmmúzeum számára, azonban attól félünk, hogy ez a terv
ismét
csak
terv
marad.
A baj csak az, hogy nálunk elsősorban szónokolnak. Ha aszónoklatokat ősszcgyűjtcnék, már igen jelentős anyaga volna a filmmúzeumnak.
4
~.---------+.~~~+,-------PUL\'ÁRI
KÁROLY
okI. gépészmérnök
:
AZ IDEGENNYELVÜ FILMEK MAGYARRA VALÓ ÁTÜLTETÉSE z utánsz inkronizálás leg. főbb követelménye az, hogy az új szöveg ugyan: olyen hosszú és ugyan: olven ritmusa iegyen, ...-- __ •.• mint az eredeti. 'linden pon tos módszer jelenleg azon alapsz ik, hogya filmmel szinkron mczgó sz ővcghordozón (szalag, kororig) az új szővcg az eredeti szövcg helyérc kerül. Ez a szővephordozó egy mutató alatt mozog, amely előtt az egyes zótagoknak akkor kell clvonulniok, amikor azokat az eredeti hangfelvételkor rnoridták. Uj eljárá om abból indul ki. hogy az utánszinkronizált idegen, nyclvű filmeknél az illuzdó csak ab kor lesz tökéletes. ha az eredeti szö: veg szótag.iélinak helye az utúnszinkron lelvett szöveg szótagjainak helyével megegyezik, Ezt a követelményt most tökélete ítctt eljárásom teljesen automatikusan oldja meg oly matematikai pontossággal, hogy az új szótagok az eredeti szótagok pontos helyére kerül, nek. Ezáltal a Felvételeknél csak a művészi meg játszásra kell különős sulyt fektetni. Az eljárás tula jdonké ppcn abból áll, hogy az eredeti hangfelvétel szótagjainak pontos helyét egy elektrotnos írókészülék segítségével gra!i~ kon formájában a filmmel szinkron futó szőveghordozó papír zalagon re. gisztrál juk. Ennek a révén matcmatikai pontosságnal megkapjuk mindcn szótap pontos helyét. A regisztrált hullámkörbe tulajdonképpen az eredeti hangfelvétel hangf rckvenciáinak burkológőrbéjc és minden hullám tulajdonképpen egy szótugot, pontosabban a magánhangzó helyét és ezzel egyél'; telrnűen egy szájnyitrist képvisel. A dramaturg feladata ezekután az. hogy
a művésúe3en
!efordított szöveg sz otagjait a grafikon megfelelő hultemeire ráír ja. Ezáltal az új szőveg az eredeti szőveg pontos helyére kerül mánden hilönös rnéres, illefő{eg keresgélés nél« kul. A hullámgörbe különböző magassuga c:gyuttal a beszéd dinamikájár.i, illetőleg a ritrnusra i" következtetni enged. Ennek az eljá rásnak a scgítsé. gével rövid idő alatt az eredeti han. gosfilm szövegének pontos helyét re. gisztrúlhatjuk és ezzel az UbnS:i;1I11(fO, nizálás idejét é költségeit c őkkcut. het jük. Az egyedűli pontatlanság csak a szinészek gyakorlatlan bemondésá, ból eredhet, ez a kérd', azonban meg, felelő gyakorlattal. zintén tökéletesen megoldható. Az új eljárás egy fenetikai vizsgála tso roza t eredménye volt. A könnyebb megértés céljából a kő. vetkezökben fölsorotom azokat a szem; pontokat. arnelvekre az új eljárás fel; épül: 1. Beszéd közben az egyes szóta go. kat. illetőleg magánhangzókat kisebbnagyobb nyomatékkal hangsulyozzuk. Ha egy hangfelvételről ponto') oscillogramot kész ítünk, azt látjuk. hogy a szótagokban a magánhangzók foglalják el a legtöbb helyet és ezek adják a legnagyobb arnplitudokat. 2., szetagok magánhangzóinak rit. rnusával van összefüggésben a képen lefolyó mindenncrnü arcmozdulat, gesztikuláció, testmozgás stb. 3. A hangosfilmnel megfigvclhctö, hogy a premierplanban az arc, fej és szájmozdulatok, second. és totalplar» ban a tc trnozdulatok jutnak jobban kifejezésre. Ezek a mozdulatok azon. ban m indcn egyes esetben ö szefüg~ gésben vannak az elhangzott zavak szótagja ival, illetőleg azok rnagánhang»
5
.*,--------~I~~~~~'~------~ zóival. Éppen ezért fontos, hogy azo, kat a képrészleteket is pontosan után, szinkronizáljuk, amelyeknél a szájmozgás nem látható. Az eddigi rendszerek. nél erre nem voltak figyelemmel, töke. letes illuziót ugyanis esak akkor kaphatunk, hogyha a testmozgásokat kisérő szótagok is megfelelően szinkron mondjuk be (természetesen a fordítást ezeken a helyeken teljesen szabadon végezhetjük). 4. Valamennyi hangzó a három jellegzetes szájmozgás szerint osztható fel és pedig a) torokhangra. b) fok, hangra és e) ajakhangra. Eljárásom nemcsak azzal könnyíti meg az utánszinkronizálást, hogy Li pontos szöveghordozó szalaget telje. sen automatikusan "készíti el, hanem az eddigiektől eltérőerr egy a maga nemében teljesen új gondolat kidolgozásával fogja a színészek beolvasásának pontosságát automatikusan szél'; bályozhatóvá tenni. Ezek szerint min. den egyes beolvasó szekrényben egy elektromos szerkezet gondoskodik majd arról, hogyha a bemondó-színész aszöveget lassabban mondja, akkor annak a mutatója a haladás irányával ellenkezően moz duljon el.Tlletöleg Iordítva. Abban az esetben, ha a szinész be. olvasása az eredeti szöveghez képest két vagy beállíthatóan több képkoc» kével késik, vagy siet, a jent említett szerkezei az egész berendezést megál. iii ie, és ezzel abeolvasás ponfosságá. nak az ellenorzese is teljesen automa. iikussá válik. Felvételre es ak akkor kerülhet a sor, ha ez a szerkezet a pontos beolvasást igazolja. Ezt a rendszert a közeljövőben külsö hangosfilmfelvételek egyszerű lebo» nyolítására is lehet alkalmazni. Ilyen esetben csak a képfelvételt kell a hely. szinen elkészíteni és a szinkron-hangfelvétel helyett a képfelvevővel szinkronfutó regisztráló készülék a hang. frekvenciák burkológörbéjét rajzolja a benne futó papírszalagra. A fotogra.
fikus hangfelvételt ebben az esetben a kényelmes hangfelvevő berendezéssel felszerelt filmstudióban lehet elvégezni a külső felvételnél felvett papír. szalag és az eredeti szereplők segítségé. vel. Az ilymódon lebonyolított kiilsőfelvétlelek előnyei: l. semmiféle akusztikaí zavaró kb. rülmény nem hátráltat ja a kűlső fel. vétel elkészítését. 2. A rendező minden nehézség nélkül halkan a felvételek alatt megad. ha'tja az instrukciókat. úgy mint a néma felvételnél, mert ezek a gyönge hangok a regisztrálást nem nagyon be. folyásolják. 3. Külső felvételek céljaira minden régi rendszerű néma képkemere [elheez» ná/ható és könnyű szerrel alkalmaz. ható szinkronfelvételek céljaira. 4. A burkoló görbe felvételeihez ele. gendő egy egyszerű szénrnikrofon és egy durván felépített kis telepes erőSít-ő berendezés, a képoperafőrnel< ilyen körülmények kö'zött nem kell a hangfelvétel re tekintettel lennie, 5. A felvett képek vágását a hang. szalagra való tekintet nélkül végezhetjük és az összeállított jelenetekhez egy. szerre készítjük a hangfelvételeket. 6. A külsö felvételeknél eljárásom segítségével nagymértékű idő. és nyersanyagmegtaka rítást érhetünk el. A nyíregyházai Diadal-mozgóképszínház. nevet változtatott és! ezentul mint Urániafilmszínház folytatja működését. Az Urániamozi új társa Grosz Jenő, a kisvárdat Uránía-mozí társa. A .i~szárokszállási Kultur'-mozgól{épsZi\1házat Grünhauun Ferenc, a gyöngyösi" Apollö-mozgö igazgatója vette át, aki a mozgót új hangosgéppel szetelte fej és már üzembe is helyezte. A rákosszentmihályi Világ-mozgót Bessenyey G)"ö-rgyné és Tánczos Ferenc vettél, át özv. Mezeí Bélánétól és, mint társak saját relelősségükre vezetn, az' üzemet. A pilisi Turul-m3zgól,épszínház megszünt és az épületből templomot rendeznek he. A helügyminisztérillJ11 a Földvárszky Pál ny. százados. nevére kiadett engedélyt vísszavonta.
6
A MAGYAR FILMKLüB
A TIZÉVES
.sz epternber Iri-án tartotta meg ezidei rendes évi közgyűlését Pogány Frigyes ny. h. állarmtitkár elnökletével körülbe. Iül 43 rendes tag jelenlétében. Pogány Frigyes államtitkár elnöki megnyítójában megemlékezett a Filmklub utolsó két esztendejének nehéz küzdelmeiről és rámutatott arra az önfeláldozó és lelkiismeretes munkára, amelynek se, gítségével Schulz Béla, a Filmklub más; fél év óta ügyvezető igazgatója, a klub anyagi, sőt erkölcsi ügyeit rendbehoz; ta. Megható szavakkal emlékezett meg az elnök Lenkei Zsigmond volt főtitkár haláláról, akinek az ügykórét a választmány dr. Kerl« Bélára ruházta át és aki a szeptember Ió-iki közgyűlésíg a Iótitkáci teendőket ideiglenese n el is látta. A főtitkári jelentést, vala; rnint a pénztári beszámolót és a zár; számvizsgáló bizottság jelentését Kerle Béla dr. olvasta fel és a közgyűlés eze; ket a jelentéseket Garami Andor, a /\'lagyar Fiimkurir szerkesztőjének fel; szólalása után egyhangulag tudomásul is vette. A közgyűlés ezután dr. Ksrle Bélát egyhangulag főtitkárrá válasz; totta, ezenkívül a következő 20 tagot választották be a választmány ba: Dér; János, Erdélyi István dr.. Gottlieb Hé/a, Fehér Endre, Fodor Berci, Garom; Andor, Gács Miklós, Gütt/er Antal, Hartmann Róbert, Kovács Emil, Lajta Andor, Lak-ne- Artur. Lakos Kálmán. Mtirkst ein Dezső. Redlich Emil. Sáfrány Ferenc, Steiner Béla, Szigeti Ferenc. Ta!?ács József, Ungá,' Sándor. Számvizs.gálók lettek: Czeisler Sándor, Lakner Ernő, Thiberger Vilmos. Kordáék új színesfilm-elj'árása_ Anglia filmkörében egy új faj ta sz ínesfilrn-elj árás keltett óriási feltűnést. Az új eljárást a Korda-féle London-Film szerecte meg, amely a közel jövőben már az új eljárás alapján akarja filmjei] készíteni. Az új szímesfilmeljárást a Gerrard Industrie Ltd. tulajdona és nem dolgozik sem az additív. sem pedig il subtraktív eljárás szer int, hanem egyesíti mind a két eljárás elönyeit. K01'da Sándor idejében felismerte az új eljárás óriási előnyeit és kijelentette. hogya jövő év elején már eszerint az elj ár ás szerint készíti filmjeit.
TURUL-FILM
jubileuma alkalmából a külföldi film; produkció javát szerezte meg. Sztár jal élén ezuttal is Harry Piel áll. A válla; lat megszerezte Emil l ennings új nagy; szabású filmjét. De nemcsak drámai sztárok nevei szerepelnek a Turul film új listáján. Az új német filmgyártás néhány jól sikerült filmjét válogatta össze a vállalat. Ezeken a filmeken a következő népszerű nevek olvashas tók: Paul Hörbiger, ,i\1agda Schneider, Dolly Haas, Mady Christiens. Otto IV ellburg, Thco Lingen, Adele Ssnd» rock, Willy Eichberger, Carl de Voigt, Fee Metten, Ida \f7 üst, Angela Salloker, Georg Alexander. Ezeknek akitünő művészeknek a neve mindennél na; gyobb garancia, A német filmművészeken kívül a Turul hozza a jövő szezonban Zoro és Hum egyetlen, utolsó együttes film; jét. Az amerikai filmgyártás két leghatalmasabb alkotását, az Utolsó mohi« kén t és a Bőrharisnyá1t is a Turul sze; rezte meg, Harry Carey és Edwina Booth, a Trader Horn két világsikert aratott főszereplője biz tosítja a sikert. Az amerikai sztárok között szerepel Tom Mix is, két pompás újdonsággal és Ken Maynard, a fiatalabb amerikai szfnészgenerácíó máris népszerű alakja két remek Buffaló-Bill filmjével mutat. kozik be a magyar kőzőnségnek. A Turul sikert arat magának és si; kert kíván a mozisnak. Hogy ez meg; lesz, a fenti ragyogó és előkelő névsor biztosítja, Új sorsjáték - ú] reménység. Máról 'holnapra gazdag ember lehet, ha kihúzzák if sorsj egyét egy főnyereménnyel. Október 'hó 20-án' kezdődik az új lll. kir osz tálysor sj ték. melyen 30'0.000, 200.000, 100.000 pengő is nyerhető. összesen 42.000 nyeremény t 50r. olnak ki. közel 8 millió pengő készpénzben. A sorsj egyek ára egy-egy osztályra: egész 24, fél 12, negyed 6, nyolcad 3 pengő az összes főárusitóknál. Mindcnkinek és mindcn egyes sorsjegynek egyforma a nyerési esélye l á
7
,
~,_' A FILM
~.~~~r~'~------~t A külföldön készült feliratok ujabb megadóztatása
HALOTTAI
A m. kir, minlsztérium 8.484/1934. M. E. számu rendelete a magyar filmgyártás fejlesztéséről szóló 4.963/1925. és 6.29211925. 1\1.• E. számu rendeletek ujabb módosírása tárgyában 2.670/1932. és 5.710/1933. M. E. szám alatt kíbocsatott rendeletek módosttásárój és kíegészítéséröl,
Charles Tourjon a leghíresebb francia filmlaboratonum-tulajdonos Pá:rizsban szeptember 19~én 64 éves korában meghalt. Jelentőségénél fogva a francia Chambre Syndicale alelnöke volt. Tulajdonosa és alapító ja az Eclair-Tirage nevű filmlaboratóriumnak. azonkívül tulajdonosa volt az Eclair Studiónak, Párizs egyik legnagyobb fílmmüterrnének is és évek óta vezérképviselője az Agfána-k. Otto Marschall, a legrégibb bécsi mozgóképs,zinházfulajdonosok egyike, szcpternber 14~én 61 éves korában Tarcsatűrdön meghalt. Marschall éveken keresztül alelnöke volt a bécsi mozgó. képszínhéztulajdonosok szővetségének. J. D. Williams, Amerika egyik leg, öregebb filmpionírja augusztus végén Newyorkban meghalt. Williams volt ct First :0Jatíonal megalapítója. aki később, amikor a vállalattól kilépett, n~:~ gyobb aktivitást fejtett ki Angliában is, ahol életre keltette az elstréc-i műtermeket. Williams alapította a British National Picturest. amelyből később a BIP alakult ki. Közvetlen halála előtt még egy nagyobb nemzetközi Hlmvállalkozás létesítés én dolgozott.
A m. rendeli:
Ajánlatokat, meghivókat, leveleket ezentul erre a eimre kérek!
a
következőket
Szeprember 24-én érfekez letet tartottak a filmszállítási és bérleti szokványok ügyében és ezen a tanácskozáson azután végle-
ÉRTESITÉS!
PETRIK JÓZSEF TAKSONY, HUNNIA-FILMSZINHÁZ
minisztérium
1. §. A magyar filmgyártás Iejleszté-éről szóló 4.963f1925, és 6.292/11125. M, E. számu rendeletek uj abb módositása tárgyában 2.6710. 1932. M. E. szám alatt kibocsátott rendelet 1. §-a második bekezdéseben emlitett 30 arany fillér pótdíj a jelen rendelettel l arany penaűre erneltetik fel. 2. §. Ez a rendelet 1!J34.. évi október hó 1. napján lép életbe. ~léar~. t, 1934. évi szepternber hó 20-ln. vitéz Gömbös Gvnla s. k. m. kir. minisztcrelnök. (Megj elent a Budapesti Közlönny 1934. évi 2211. számában).
A prágai Internationale Pilmschau most töltötte be megjelenésének 15. évfordulóját. Ebből az' alkalomból a havonta megjelenő lap olotóber l-tőJ kezdődően napilap alakban havonta kérscer é pedig t-én és 15-én jelenik meg. Az Isüernationale Filniscbau az átszervezés alkalmával megsacrvezte kűlföldi tudósító karát is és' budapesti tudósítójául Loitc Andort, a Filml?-H~ltlÍra szcrkcsztöjét j e1ölte ki. aki az október elsejei számban már tudósítást is közöl. Tisztelettel értesitem a filmvállalatokat és a szakmába tartozó egyéb ügyfeleimet, hogy eim em ezentul :
kir.
I
gesen tisztázták a még eldöntésre váró kérdéseket. Az életbe-léptetésre vonatkozólag azonban a két egy es iilet nem tudott megegyezni, mert az OMME csak azzal a föltétellel járult hozzá a filmbérleti szokványok éiethelépt<etéséhez, ha egyuttal a Döntőbiróságot is életbeléptetik. A Dőntőbiróság megalal{ításának azonban váratlan akadálval támadtak 1930-ban a kereskedelmi minisztérium csak azzal a kikötessel hagyta [óvá a Döntőbiróságra vonatkozó alapszabályokat, ha az iigyviteli szabálynkat is .ióváhagyja, mert ezeknek a polgári perrendtartásnak a választott bíróságrá vonatkoré renríelkezéseivel kell ÖSSzhangban lennlök. A két egyesület annak idején ennek az alapján meg is alkotta a döntőbiróság ügyviteli szabályait és azt még 1931-ben nyujtotta be a mlnlsztériumhoz jóváhagyás céljából annak ellenére, hogy maga a döntőbíróságet időközben megszüntették. Az iigyviteli szabályok jóváhagyása csaknem két év után történt meg. Az u] üg,yviteli Szabályok bizonyos megkötöttséget tartalmaznak, ezért ezek nem felelnek meg az OM ME álláspontjának. Az, OMME ugyanis csak olyan Döntöbírésághoz ragaszkodik, amelynek tagjalt a peres felek az egyeSület tagjal l.öZji1 választják meg.
8
.
:
l ~A
~IUTEREM
.
~
i
Szeptember elején befejeződtek a I-Iunniában 8.Z Emmy felvételei. A film, amely igen szép és népszerű milliöben játszódik le, nagyon jól sikerűlt. Ke. véssel azu tán elkészült a )IJ eseautó círnű film is, úgy hogy néhány napo~ szünet után szeptembcr 2C'tán meg'~ kezdték' a Péter círnű C niversal-film előkészületeit. A tulajdonképeni felvételek szeprember 26-án kezdődtek Joe Pesternék vezetésével és irányításával. A Pé ted, amely tudvalevően Nádas Sándor Nagy cipőben kisfiu című sz in. darabjából készül, Karl Lamac, a vb lág szcrte ismert prágai filmrendező rendezte volna. A főszerepeket kiváló magyar és külföldi művészek játszák. A külföldi művészck közül Otto ll~/a/~ burg, Félix Bresseri, Hans JÉtl'ay, Berta Netzler, Friedl Czepe.és Anton Point; nel' játszak a főszerepeket, magyar részről egyelőre Sárossy Gizi és Rsde» Imre kaptak szerzödést. A filmet Ei, ben István Iotografálja, a hangfelvételekct pedig Lohr Ferenc végzi. A ze. nejét Brodseky Miklós komponál ta. rníg a diszleteket Vincze Márton ter' vezte. A felvételek előreláthatólag október 20~ig. tartanak, közben Karl La, mac német filmpolitikai okokból, főleg azonban a fölvételek akaratlan eltolása miatt kénytelen volt a rendezéstől visszalépni. mert kötelességei másfelé szólították. A rendezést helyette Hermann Koszielitz, a film szövegkönyÍró ja vállalta el. Szeprember hónap folyamán kiilsö felvételek is folytak Magyarország te; rűletén. Zsoldos Andor és Vincze László kalauzolása és irányítása mcllett a berlini Ciné-Allianz két filmjenek a kiilső felvételeit forgatták. Az A
FILMKULTURA
m;;.;zámának
borit ék lapiát ~
"'v
egyiknek
So endeie
eine Liebe
a címe,
: a másik pedig Liszt Ferenc rapszódiája
cím alatt kerül majd forgalomba. A külső felvételeket a Hor.tobágyon, Tihany mellett és a tatai Eszterházy kastélyban készítették. A fölvételeket lcsey Rezső filmoperatőr végezte. Valószinűleg október 2S~én kezdik meg a Bál a Sevoyben círnű City-film telvételcír, de szeprember végén még nem határoztak afelől, hogy milyen verzióban készítsék a filmet. Most már komoly stádium ba jutottak a Herrnes-film Mllzsika;Zsuzsika, esetleg a Siklrrsi-iéie Parforce eh mű filmjének, valamint az Eco-film régóta tervezett Iglói diákok című film. jének a fölvételei. Ezek azok a filmek amelyek október végéig Budapeste~ elkészülnek.
FILMJOG (A ••FIMKULTURA"
uj rovaia.)
.A Filmkultura novemberi szamáfúj kezdve nagyérdekü ú.i rovattal bővül. Folyóiratunk l11egin~u.~á~ától !,ezdve ~rra törekedett; hogy olvasolwz,onségenel( minden egy,els, számában a tilmkuttura egész területéről adjon plasztikus és hézagtalan képet. Ez a törekvés ma már szüksége.ssé teszi, hogy a IHm [elentöségét, térhódításat és fejlődését nec~ak ,a müvészet, a technika, a közgaz. .das ag es az exakt tudományok területén kisérjük gondos figyelemmel, hanem rendeze~es _híra~lásaiJ:k .k~rét klterjesszük a jog területére is, A filmiparral, a íllmkereskedelemmel és a fllmszfnhazak kal kapcsolatos nagy I,özgazdasági érdekekre, a film~e~I!.nik~ és a. fllmmíívészet lnrradalm] erejű ieJlodésere a .log finom szervezete is a szeizmográf érzékenységével reagál. A filmközigazgatásijog, a fllm-szerző] JOD' ma már nagyjelentőségű önálló jogterÜ'let~k, amelyek élete és Iejlödése az. egyetemes filmkultura szerves része. Filmjogi rovatunk. -_ amelynek szerkeszté.sére Neu-g.~·ÖSchlEndre. dr. budapesti iigyvedet. nyertük me'g - hónapról-hónapra híven rog beszámolni a filmjog bel- és k ii1I'öidi . eseményelrül, a filmipar t, kereskedelmet es művészetet érintő uj [ogszabátyokröí ~s elvi jelentőségíí vagy egyébként is közérdekű bírói döntésekrőt és általában vala-n mennyi, a filmmel kapcsolatos jogi probnyomt ák. lémáról.
PeIJOrO.
,9
~~)lr_~.--------~.
+-
••
A ~~~
HIRADÓJA Martin Beer, aki eddig az United Artists filmanyagának a 1-,udapesti képviselője volt a City Fflrn rt. kebelén belül, október elsejével átvette az Universal film egész keleteurópai vezérképviseletét Budapest székhellyel. Beer hatásköre kiterjed nemcsak Magyarországra, hanem az összes keletenröpaí államokra. Sigler Frigyes cégvezető hatásköre természetesen nem változott meg, mert ő továbbra is vezeti a budapesti fiókot. Ottó Alexander urat, aki néhány hét óta müködött az Universal kölcsönosztályában, visszarendelték Düsseldortba. A Magyar Filmklub szeptember 29-én tartotta első müvészestélyét, amelyen a klub tagjai közül igen sokan vettek részt. Föíléptek Szedő Mildós operaénekes, Szász Ha, SZilvássy Margó operaházi tag, Szendy Lajos zenei humorista és Donáth Jenő. A pénzügyminisztériumban az elmult esztendőben küldöitség .ielent meg, amely a filmek fázisforgalmi adója ügy 'ében különböző kívánságokat terjesztett elő. Akkoríban közölte Vargha államtitkár a küldöttséggel, hogy a mozgöszíuházakra is kívánja kiterjeszteni a rázisadót. A minisztérium közben összegyűjtötte a vonatkozó adatokat, amelyek földolgozását már be is Iejezték, A pénzügyí kormány ennek folytán rövidesen dönt a mozik fázisadó,ia ügyében. Fejős Pál ezidősz-erint Kopenbágában dolgozik és l,ét film felvételeit vállalta ef. Az egyik Iilrn felvételei egy dán hajón készülnek. Az Ungár Sándor és társa cég szeptember elsejével barátságos megegyezés alapján megszünt, Ungár Sándor saját neve alatt tovább Iolytatja fllmkdlcsönztíi üzemét és irodáját egyben Víg ucca 20. alá helyezte át. T'eleíonszáma: 38-6-73. . Antal Andor Geníus filmvállalata szeptember H-ével elköltözött Rökk Szílárd uccaí helyiségéből és irodáját áthelyeete József ucca 52. szám alá. Az eddigi telefonszáma megmarad. Egységes mczí-kartotékot létesít a legközelebb a belügyminisztérium és pedig dr. Vári Rezső ügyvéd javaslata alapján. A kartotékok Ielölellk az összes magyarországi mozgöképsztnhazakra vonatkozó valamennyi adatokat. A kartotékokat a filmcenzura csináltat ja és azokból egy-egy példányt juttatnak ugy az OMME-nali, mint a Ml\fOE-nek.
A Budapesti Színészek Szövetsége, szeptember 24-én tartott, idei első választmanyi ütésén foglalkozott a filmgyártásnál foglalkoztatott színészek panaszaival Ezek a panaszok részben az índokulatlanul lecsökkentett munkadíjakra, részben a szabályozatlan munkaidöre vonatkoztak. A választmány számus konkrét panasz meghallgatása után kimondta, hogy a fllmkcllektlv tető alá hozatalát sürgősnek és kívánatosnak tartja, mert csak ennek a keretében leltet a vállalkozók és a színészek bonyolult és tisztázatlan jogv'itáit mindkét fél érdeleeinek szemmeltartásával megnyugtatóan szabályozni. A Mozgóképüzem Részvénytársaság a Royal filmszínházak hivatalos elnevezése alaptökéjét 150 darab egyenként 10001 pengő névértékű új részvény kibocsátásával 150.000 pengővel I'ölemelte. ~ vállalat alaptökéje ezután 25(}.000 pengő. A váltalatnál Léderer Antal dr. és Vig Bódog igazgatóSági tagok cégjegyzési jogosultságát is bejegyezték BéCSi József az ísmertnevü és kitünő magyar filmoperatőr még a nyáron elszerződött Romániába, ahol az utóbbi időkben Jean Mihafl román filmrendező mellett dolgozik. Bécsi legutóbb a Onna torkolatánál készített felvéteoJeket, amelyek általános elismerést arattak. Grünrelder Alajos szakmánk közismert régi tagja, aid ezidőszerint a Schnehmann fllmvallalatnát tevékenykedik belügymlnisztert engedéllyel, családi nevét "Rálwsligeti"-re vattoztatta, A kispesti Stefánia-filmpalota eddigi társához Austerlletz Istvánhoz egy:enlő, jogkörrel betársult Vita Andor, a mozi eddigi üzlet vezetője. A belügyminiszter a "Magyar Mozgófénykép Gépkezelők Országos Egyesülete" (Budapest) mödosított alapszabályait 186..795. 1934. B·. M. VIII. a. szám alatt lattamozta. A velencei Fllmbiennalen szeptember kö· zepén osztották ld a bemutatott filmeknek juttatott díjakat és kitüntetéseket. A Filmbíennale nagy' aranyérmét Korda Sándor filmje: a "Oon Juan magánélete" cimű film kapta meg, míg a margberal ipari kiötő érmét az Universal Budapesten gyártott "Tavaszi parádé" című filmjének adományozták. Nagyváradon november elején nyílik meg az Apolló-mozgó Diósi Béla vezetése és. irányitása mellett. A nagyváradi Ftlmpaiace új bérlőt kapott és egyuttal a Capitól nevet vette fel. A kolozsvár! Select és Uránia-filmszínházak tulajdonjogában változás állott be, a két mozgószínház új igazgatói Fodor és Eskenasy,
10
~.---------~.~~~~r~' +1
t'••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• ~
l BUDAPESTER
: •••••••••••••••••••••••••••••
FILMMARKT I •••••••••••••••••••••••
lm Monat
Cíty.Pílm:
The Hous
Septernber
i
~
1934.
of Rots child; Royal-
Apollo, Jf. Locking for Troub;«, City-Kino Jv. Fox-Pilm: George Whites Scandeis DécsiKino, j f. Frontier mar shal, zweitwöchcntliebe Theater. jf. Harmonia: Da stim.mt was nicht, Décsi. Omnia, Capitol, Jf. Uj roho« (Die neue Ver wandte) Royal-Apollo, Jf. Hirseh & Tsuk: Geschichrew aus dem vVienerioold, Karnmcr lichrspiele, Décsi-Kino. jf. Emil Kovács & Co.: Mo.sherade, Forum, jf. Metro-Goldwyn-I\fayer: Torsan and his mate, Scala, jf. Fugiti Louers, Scala. J. jl/lan in white, Scala. Jv. Művészfilm: T'he phantoni of Crestiuor d., Palace, Jy. Paramount.Pllm: Swpernatural, Palace. Jf. Wild Horse Mesa, Rialto, Vesta. rr. M'an. of the Forest. Rialto, Fészek Jf. Pátria-Film: Lila ákác (Lila Akazien). Rádius Kamrflerlichtspielc Jf. Phöbus-FiJm: Abenteue- im Süde:rp·ress. Royal-Apollo, If. Two Hearts im "Valtz /i'n1l', Décsi. jr. Ufa-Ftlm: Die uert au sclrte Braut , Uránia. H. WarnerBros-: T'ootlight parade, Rádius, Jf.
MEG.JELENÉST STATISZTIKA ERSCHEINUNGSSTATISTIK Szept. hónap (Monat Sept.) Magyar (unznr i-cherj 2 Német (deutschcr) film 3 Amerikai (amer ikanischer ) film 12 'Osztrák (öst.) film 2 Angol (englischer) film 1 ~2;::-:O::-:=f:7ilJ-n
LIBERTINY
MÁRTON DR.
szeptemberben három hétig London. ban időzött. Üzleti ut járól a kővetke, zőkben tájékoztatja a mozgószínháea. kat: Londonban együtt találjuk a legsi. keresebb német filmek producereit. Ezek most mind angol filmet gyártanak. Elkészült Julius Heimenn. a régi nagysikerű Bolváry-filmck producöré. nek első angol operett filmje: Love ar second sig,hf (Szerelem a második pu. lantásra), amelynek zenéjét Spoliansky szcrezte, A két főszereplő: Marion Marsh és Anthony Busheli. Ezt a filmet megvettern Magyarországra. Ezen, kívül még két angol filmet hozok. A Ne!! Gwyn, a XVII. század angol Du. barryjának életéről készült, hihetetle. nül pazar kiállításban. A híres táncos nőt Anne Neegie játssza. Ugyancsak ez az érdekes színésznő a Iöszerepló]e A királynő círnű Straus Oszkár-c-Marischka-« Granichstacd teneoperettnak, Három amerikai Columbía.film ko. zül elsőnek az It Hep pened one night CÍműt emlí.tem meg, amely Velencében elnyerte a legvidámabb filmre kitűzött díjat. Clark Gable és Claudette Col: bert játsszák a két vezető szerepet. A Ditvid és társa főszerepét Jack Holt játssza, akinek ez az új filmje méltöan sorakozik az eddigi Jack Holt-síkerek melló, A Vörös farkas cimű exotikus filmrem.ek pedig az Afrika beszél méltó ::cstvérfilmje. Útban hazafelé egy bécsi operettfilmet is vettem. Címe: Das Hiiuschen in Grinzing. Föszerepl'ői Petrovich Szvefisz/áv és Greil Theirner. Uj tűzvédő berendezés. Németo rszág] hírek szer inj egy ottani mechanikus érdekes tűzvédő berendezést kons truált. Ez lényegében 2 éles kés ből áll, amelyek a filmgyulladás eselén autorna tik usa n működésbe lépnek és a befűzött filmszalagot az alsó t" felső tűzvédő dob nyílásánál elvágják, vagyis a tüzet csupán a befűzött filmszalagra lokali-
Október elsejétől I,ezdődően mínden olyan külföldőn készült moz~ól,ép métere után, amelynek föliratai is külíöldön készülnek, az eddigi 30 fillér helyett 1 pengőt kell fizetni. Az erre vonatkozó rendelet megjelent a hivatalos Iap szeptember 30-i1,j Számában .. A telles szöveg megjelent a Filmkultura maj számában js.
zá lj ák.
11
~. --------~.~~~r--~'----------~ ')~~
AZ-OI(TATÓFILJA KÉTSZÁZNÁL TÖBB KESKENY-HANGOSLEADÓGÉPRE HIRDET PÁLYÁZATOT A KULTUSZMINISZTERIUM valláss és kÖzoU'a.táslig:Yii minisztérium az iskolai [tlmoktet ás céljaira nyil, vános versenytárgyalást hirdetett kizárólag magyar •.•••••••.• gyártmányú 16 milliméteres filmek re alkalmas han. gos berendezéssel el1átott vetítőgépek szállítására. Egyelőre esetleg 200, de b hetséges, hogy ennél is több vetítőgép szállításáról lehet szó és kérdés, vajjon a magyar ipar ez.idöszer'int le tudja-e szállítani ezt az elég soknak mondható vetítőgép~moonyiséget. Kérdés továbbá az is, hogy minőség szempontjából ki. fogástalan gépeket tudnak-e majd a magyar gyárak szállítani. És ha már decernber végére, amikor lejár a pályázati határidő, együtt is lesz a 200 gép, vaj jon lesz-e elegendő megfelelő művé; szi értékű és pedagógiaila'g kifogás,ta~ lan hangos film is? Kétségtelen, hogy az oktatófilmkészítés nálunk az utóbbi időben nem ha. ladt abban az irányban, amelyben an, nak haladnia kellett volna. Az oktató.
filmügyből teljesen kikapcsolták a film •. szekméi, holott tapasztalatai és multjánál fogva a filmszakma emberei is tudtak volna egyet-mást mondani. A magyar oktatófilmekről az utóbbi időben nem soka t hallottunk, legfeljebb azokról a filmekről lehetett egyet-mást megtudni. amelyeket a "Magyar Film. iroda" készített a főváros részére. Vaj, jon ezek a iilrnek elegendőbc ahhoz, hogy az ország sokszáz iskolaiban le, votíthessék? A pályázati hirdetmény hongos keskenygépekre vonatkozik, az utóbbi időben azonban az elkészült ok; tatófilmek mind némák, amelyek szinkronizálva - mint a néma játékfilmek - talán nem alkalmasak oktatásra, A magyar oktatófilm-ügy most új stá. diurnba jutott azzal, hogy egvclöre leg> alább 200, vagy ennél több hangosg,J. pet akarnak az állami iskolákban fel. szerelni. A gép hez film is kell cs vajjon meghívást kap-e a magyar film; szakma arra, hogy az állam részére al> kalmas oktatófilmeket készítsen, vagy ebben a r1yártásban résztvegyen ?
Hangosfilm a newyork! iskolákban. Egy most megjelent kimutatás szcrint a newyorki iskolák' 45%-át szerelték fel hangosFilmleadó-gépekkel. A newyorki iskolák közül 9&5 intézetben mutatnak be hangosfilrneket, illetve még néhány helyen csak némafilmeket. Ezekben az iskolákban 450.000 tanuló hallgatja az iskolai oktatással kapcsolatos filmbemuta tókut.
Oktatól'ilm-lwngresSZtls Párisban. Október .1-12, között rendezik a pári si pedagogiai múzeumban a második tudományos oktatóHlm-kongresszust, amelynek hivatalos clnevezés e : Corieres de Documentarion Scient ifique par les procedes Photografiques et Cinernatogr afiques. A kongresszuson főleg il színes filmről é" a plasztikus film rő l tartanak előadásokat és az idevonatkozó új technikci találmányokat mutatják be.
A
12
Film a Népszöve,tségr61. Mr. H erbert , a Fox-Fi lrn megbízásából' propaganda-filmet készít a Genfben székelő Népszövetségről, Ezt a filmet az egész világon díjtalanul fogJák bemutatni. A tervezett filmhez 50 nyelven készítenek feliratokat. . LengyelorsZlág: Most j elen t meg az első statisztika az 1934. évi első félévi filmimportról. Eszerint 166 külföldl film részére adtak behozatal i engedélyt, arnelvek közül 154 amerikai, 4- Ir amcia, 3 OEztrák.2 angol és 1~ 1 német, olasz és c 'eh eredetű. Filmbank alakul Bécsben is. Német mintára Bécsben is rövidesen megalakul az önálló f ilmbank, amelynek főleg az a célja, hogy a filmkö!c önző vállalatok rnoz iváltóit szarnitolja Le és hogy az osztrák filmet gyártó cégeknek k€llő' támogatást és hitelt nyujtson. Az a la kulás élén QZ osztrák filmipar és kereskedelem szárnos előkelőségc áll. A Himalaya-expedlctö filmfelvéelei. Az 1'934, évi Himalaya-expec1ició két csoportban vállalkezett a nagy feladatra: a Hi malayacsúcs mczmaszásnra. Az egyik csóporb a .hegyrnászó csoport, a másik a iihncsoport, A filmcsoportnak sikerűlt 7000 rnéter magasságot elérni és ezzel olyan teljesítményt produkálni, amit filmemberek eddig még nem tudtak felmutatni, A csoport technikailag Richard .Ang st operatőr vezetése alatt áJI, aki már a multban is részt vett 'ilyen expediciók filrnmunká iban és így bősé~s tapasztalatokkal rendelkez ik. A filmcsoport oemréziben hagyta el a 7000 méter magasan fekvő táborát és a kis Tibet-ben levő Larna-kolostorokhoz vonult, ahol igen szép felvételeket sikerült kész íteniök. A felvételek ut;j,r találkozik a hegymászó csoporttal és együttesen térnek vissza a kashmiri Sri nagarba. Az egész expedíció körülbelül szeptember végén t.ér vissza Bombayból Európába és 'kÖrÜlbc.Ii.i'1 október lO-én érkezik Genovába. A J Iirnalaya-expedíciónak olyan relvétel:ket sikerült készítenie, amit eddig e téren méf! nem produkált senkisem. A sok ezer méter felvételból noruui! hosseúságrc kultúrfilIll ldszü!, amelynek ideiglenes CÍme: Il HiJJlalaya. délllona. U[íajta és kíilönös propagandaeszközhgz folyamodott az egyik londoni rnozgóképszinház. Ez a mozi épúgy mint a legtöbb ango [ filmszínház, előadásait már d-Időtt lO-kor kezdi meg, Hogya mozi a közönség kedvében jár j on. a helyárait úgy állapította meg, hogy azokban egy hárornfogásns ebéd is benne van. A közönség a déli órákban szür-etet kap, amely idő alatt módjában áll az ily rnódon díj talanul rendelkezésre bocsátott ebédet elfogyasztani. I
AZ ANGOL MOZIK SOKSZÁZ . MILLIÓS FORGAL~IA Az Angol British. Kinematographie So .. ciethy elnöke, Sirnon Rowson, legutóbb a skóciai Aberdeenben igen érdekes előadást tartott az angol ország i rnozgószínház! viszonyokról. Előad.ásában közölte. hogy kétezer angol mozi ennek a,?,. e ztendőnek az első hat hónapjában háro11lszázmi/lió belépőjegyet adott el, amelyek szerinte 40.2 millió font Drl1ttóbevételt jelentettek az angol filmszfnházak számára (kb. nyolcszáz miLlió pengöt). Ha ebből az összegből a vigalrniadót lcvonjuk, akkor 33.iS millió angol font tiszta jövedelmet könyvelhetlek el a mozgó. képszínházak, (A szónok nem vette persze figyelembe a kölcsöndíjabit és az általlános rczsikiadásokat). Rouison további, elöac1ásában ismertette, hogy az elmúlt esztendőben 476 kűlfőld i filmet hoztak be Nagybritanniába, amelyek közül 330 amerikai eredetű volt. Az angol filmszínházak heti átlagos látogatotts-iga eléri a 1'8.5 rnillió nézőt. Az ír szabadállamban a heti látogatók száma meghaladja a hétszázezer embert. A 35 millió fontot kitevő b.ruttó bevételből (a vigalrniadó levonasa után) körülbelül 11.8 millió font folyik be a kőlcsönzőkhőz, mig a többi az általános r{!zsikiadásokra j ut. A filmköl, csönzők rezsikiadása körülbelü! 3.7 rnill ió. font, úgyhogy összesen 8.1 millió font kerül a filmf{yártókhoz, akik a pénz legnagyobb részét külföldi filmek vrisártásara fodítják. Rotoson szer int a 8.1 m illió fontból csak 2.9 millió font értéker képvisel az angol [il ntgyár/ás, úgyhogy a 8.1 és a 2.9 miII ió font között mutatkozó különbözet külföldi filmek vásárlására seolgát és ebbő] az ő-szegből tcrmcszetesen körülbelül 90 százalék megy ki Amcr ikába Amíg tehát az amerikai filmipar AJlgliából több niint :; millió fontot uont el, addig az. angol filmgyártás mindössze cs ak százezer Iontot kapott az amerilwi filmpiactól. r\ többi országban az angol filmgyarak rnindösszc ötszázezer font bevétdt értek el. úgyhogy 191!3-ban az angol filmexport végcredmcnyben rnindőssze O.G milliá font érték!i bevétellel dicseleedhet, Ha ezt az összeget levonjuk az amerikai filmpiacnak jutolt 5.3 millió fontból, akkor megállapítható, hogy az angol filmipar annak ellenére, hogy 1933-ba'n igen erőteljes fejlődésnek indult, 4.7 millió font passzivrit töntethctett fel. Az angol mozgóképszlnházak átlagos bevétele az elmúlt esztendőben körülbelül 10.07 penny, fillérben körülbelül 80-85. Az elmúlt csztendőben majdnem 1 milliiár d ember, pontosan 958 mollió ernber látogatta az összes mozgóképszínházakat, úgyhozv a heti átlag eléi-te a 18.4 rnillió látogató számát.
13
~.---------+'~~~~~'~----Oktatőfllm-archivum Stockholmban. A svéd K or disk a-museum már '7 év óta foglalkozik oktató- és kulturtörténeti filmek előállításával. A múzeum részint normálfilmeket, részint pedig 16 milliméteres filmeket gyárt. Az elmult években rengeteg svéd néprajzi filmet készítettek Svédország egyes vidékeiről és most elhatározták, hogy az Esztországban élő svédekről is, akik a Ragő-szigeteken élnek, külőnleges ismeretterjesztő filmet készítenek. Ugyancsak ilyen folklore. film készül a Norrland svéd tartományban élő népek szokásairól és életmódjáról. Németországban ötvenezer iskolában filmleadógépeket szerelnek fel és ezzel új abb lendületet vett a német iskolai oktatófilmelőadás. Ru-st német birodalmi nevelésügyi rninisz ter rendeletet adott ki, amelyben hangsulyozta az oktatófilm nagy jelentőségét és egyben elrendelte, hogy ötvenezer iskolában fel kell szerelni filmleadógépet. Az okiatófilm-kérdés egységes intézésére kűlön -szervet létesitett a kormány, a .Reichsstelle fül' den Umterricht siiim'í-ex, az oktatófilm birodalmi központját. Kűlön tanácsadó szervet is állítanak fel, természetesen sokkal kisebb létszámmal és ,ez fogja ténylegesen meg-tárgyalni a kűlőnbőzö filmpedagógiai kérdéseket és ez a tanácsadó szerv gondoskodik maj d arról is, hogy a felmerül t eszmék és ötletek Németországban egységesen megvalósul j anak. A tanácsadó szervbcn a Rcichsfilmkamrner is kűld képviselőt, így tehát a jelenlegi német filmszakma is bizonyos mértékben képviselve lesz. A német oktatófilmgyártás e kormányrendelet révén óriási lendül etet nyer. M~~l~ó számok, az amerikai) fllmiparban. Most jelent meg az amerikai filmipar 1'933. évi bevételeiről sz óló kimutatás. Eszerint 1933-ban az egész amerikai filmiparnak 390 millió dollár bevétele volt. szemben az 1932. évi 445 millióval és az 1931. évi 545 rnillióval. Ebből a 390 millió dollárból 171 millió j utott az amerikai moegos sinháeak bevéteIeire, míg 219 millió dollár bevételt értek el a filmgyá:rt6k és a filmkölcsönző!? Az ameribi filmipar összes akti vái 1933-ban elérték a 670 millió dollárt, míg 1932-ben az aktivurnok összege meghaladta a 760 milliót és 1931-ben 940 millió dollárt. Az amerikai filmiparban kifizetett munleabérel: összege is visszaesett, Inert amig 1931-ben 175 rnillió dollárt, 1932-ben 153 millió dollárt fizettek ki munkabérek cím 'n. addig 1933-ban a munkabérek összege 135 millió dollárra esett vis-za. Az amerikai filmipar 1933-ban 19.5 rnillió dollár veszteséget tüntetett fel. Ez a veszteségi összeg is visszaesett az előző két évben el zenvedett veszteséggel szemben, amennyiben 1932-ben az amerikai filmipar vesztesége elérte a 41.3 míJlió dollárt és 1931 -bcn 21.5 millió dollárt.
Érdekes számokat hoz fel az egyik francia filmszaklap a franciaországi filmgyártásban alkalmazott művészi és technikai erők megoszlásáról. Eszelrint Fr anciaorezágban 38 rendező működik, ezek kőzűl 21 munkanélküli, 8 külföldi, az operatörök száma 95, ezek kőzül '17 munkanélkiili, 26' külföldi. A segédrendezők és rezsiasszisztensek száma 85. ezek kőzűl munkanélküli 54 és valamennyi kőzőtt 30 külföldi. A műtermekben játszó filmzenészek száma. 21, ezek között 5 külföldi. A díszlettervezök száma 39, ezek közűl 10 munkanélküli és6 külföldi. Párizsban az elmult e znendöben 228 mozgószinház volt üzemben, amelyek 326 millió francia frank bruttóbevételt értek el. Ebből '73 milliót fizettek be a mozik adóra. A bevételek visszaesése 1932-vel szemben rnindőssze 2.7%. igaz ugyan, hogy 1932-ben 335 millió frank bevételt ért el nem 228, hanem csak 195 mozgóképszínház. A bevételek visszaesése nem annyira a gazdasági válság hatásaként állott be, hanern inkább azért, mert 1933-ban több új nagy filmszínház nyilt meg. Művészi adatok az amerikai filmiparról. A nyolc legnagyobb amerikai filmgyár ezidőszerint 375 színésszel és színésznővel kötött fix szerződést. Ezek kőzűl 80 filmrnűvész jut a Metrora, 68 film színészt szerződtetett aParamount, 6O'-at a. Fox, 59-et a Warner-Bros, míg a Columbiára 36, az Universa Ira 33, az RED-ra 32 és az United Artistsra 8 filmsztár j ut. Ez a nyolc amerikai nagy filmgyár 125 rendezővel dolgozik. Ezek kőzül a legnagyobb rész, többen, mimt százan, már a némafilm idejében is dolgoztak Hollywoodban. Amig a némafilm idejéből ismert filrnsztárok Legnagyobb része eltünt a film színpadáról és az egész világ úgyszólván d is felejtette a nevüket, addig a filmgyárak kűlönös módon ragaszkodnak a némafilmvilág rend,ezőih,ez. Ennek legfőbb oka az, hogy a divatos és ismert színpadi l,endezőkben a filmgyárak csalódtak és ezért inkább visszatérnek "a régi gárda" reudezőihez. A legtöbb rendező a Paramountnál dolgozik. számszerint huszonőten, a Metroriál dolgozzik 23, a Fo x-nél 19, a Warner-nál 18, az RKO-nál. az Universal nál és a Colurnb iánál egyenként 15 filmrendező. Lengyel színes film-eljárás. Ismét egy újabb színesfilm-eljárásról adunk hirt, amikor beszámolunk arról, hogy egyik varsói moziban egy lengyel feltaláló, M. Szezepanik eljárása szerint készült színesfilmet mutattak be. Módszere régi .elveken nyugszik és pedig a természet színeinek a szokásos 3 alapszínre való bontasán. majd ezeknek vetítés útján való ősszetevésén. A szinte hihetetlenül hangzó híradások szer int az előállítási költ[égek mindössze 2%-kal magasabbak a normális költségeknél.
14
~
.~~~~~L~.~ P'
IL'M.TECHNIKA BRÜCKNER
JÁNOS
okI. gépészmérnök
:
A TÁVOLBALÁTÁS ilágszerte az érdeklődés középpontjában áll a tá. v Ibalátás. Amerika, Ang, lia és Németország az elő; harco ok e téren és az •••• • • • • • utóbbi hónapokban már ké z berendezések jelen. tek meg a piacokon. A berlini nagy rádi 'kiállítással kapcsolatban nem lesz érdekrelen foglalkozni a távolbalátá jelenlegi állásával, kűlőnösképcn pedig annak 2 főcsportjával. A moziszakmához legközelebb ab els·Ő csoport áll. amelynél 3 X 4 ni-es vetített mozgó fényképet érhetünk el. Az első hallásra Ia ntasetikusnak lát':: szó eredményt frappéns uton kapja me·g a Fernseh A. G. legujabb adó. és vevöbercndczésc. Az adó egy stabilan megépített autó-, tetején normál han. gosfilm felvevő berendezéss-el. Ez a Iclvevő készülék Iényerős, hosszú gyútf.Í~ volságú objektivvel van fcI zcrelvc, amely által me szebb fekvő tárgyak i premier-planban Iotografálhatók. A to; vábbitan dó jelenetet e felvevőgéppel elő. zör i I fotografá lják a mcgfelelö hanggal együtt. Az exponált film azon. nal hívógépbe kerül, ahonnan 20 másodperces hívás, 20 másodperces fixalás, 20 má 'od perces áztatás és szárítás után :1 negatív rendes mozgókép vetítőgépbe jut. Az e gép től vetített képet a percenként 6000 fordulattal járó Nipkow tárcsa rész elemeire bontja é e rész-elemeknek megfelelő Iényirnpulz áramingadozá ra átala. kítva, modulációként felerősítve kerül-
\I
JELENLEGI
ÁLLÁSA
nek adásra. A negativ filmre a képpel együtt a hang ávct is rafotografaljak é leadáskor a 2~t gyütt továbbít ják. A vevő oldalon ugyan e folyamat i ~ métlődik megfordított sorrendben. Itt egy végtelen zalagként Iüzött blank. filmre fényérzékeny réteget visznek, majd ez széritó kamrán áthaladva az adó által vezérelt fényíró elé kerül. Itt az adásnak megfelelo t mpóban az érkező impulzusok beexponálják a fit mct, amely ponto an az adón átvitt negativ kópiája lesz. A fényíró fenet pl. Kerr-cella, amely a felvett impulzu. soknak megfclelöcn enged át több. kevesebb fényt. _'leg kell jcgyeznűnk, hogy l képkocka 40.000 rész lernrc le z bontva. A becxponálr film ismét hívógépen mcgy át, amely után a megsza. radt szalag normál hangosfilm vetítőbe jut és ez három ZOl' négymátere nagy, ságú hangos filmet vetít. A levetites
15
KOVÁCS
ÉS FALUDI
---------------------------FILt-iGVÁR ÉS LABORATORIUM BUDAPEST, VII., GYARMAT-U. 35. TELEFON:
97-8-55.
Magyarorszóg legnagyobb és legmodernebb gépek kel [elszerelr la b o ro tari u m o
•
K é sz i t; hangasfilmeket és kópiókot, film[elírotokot, pedogógioi-, kultur-. reklómés rajztrükk-filmeke~
~
.~A~~~~,--------~
után a filmoldófürdőbe kerül, majd il tiszta megszárított bJank filmmel az előbbi folyamat ,ismétlődik. Az ilyen módon továbbított film felvétele és tényleges kivetítése közőtti idő 2 perc'. A távolbalátók második Iöcsoportja az otthon számára készül. Ez egy nagyobb mérctii rádió vevőberendezéshez hasonltíható, amelynek homlokíaJán kb. könyvnagyságú képet kapunk és az alatta elhelyezett hangszóró pe~ dig .a hozzátartozó hangot szólaltatja meg. A vevőkészülék 2 részből áll, Az egyik a kép-, a másik a hangvevő . .ö. berendezés lelke a Braun-féle eső. En. nél a katódsugár elmozdulása és fény. erőváltozása szolgáltatja a képet, amelyet az előbb említett módon a külön
AZ! infravörös sugarak. A tudományos laboratóriumok szorgos munkával tárják föl a fizika szarnos olyan területét és jelenségét. amelyekről, eddig hiányos fogalmaink voltak. E kutatások számos és értékes eredménnyel j árnak és sok olyan új hatás al ismerkedünk meg, amelyek a gyakorlati életben is nagyon jól alkalmazhatók. Ilyen például az infrar
e célra szcrkesztett nagyadó 40.000 részelemre bontva közvetít. A működtetésre szűkséges különbőző fesziiltsé. geket egyenirányítók utján a hálóza t. ból veszik. Ma ugyan a távolbaJátók még kivánnivaJót hagynak maguk után. az élességet és képnagyságot illetőleg; áruk még igen magas, de ki tudja, hogy a gyorsan muló néhány év után nem állnak-e már olyan clórhetően közel hozzánk, mint a rádió? A kínoszakmát kűlönös közelről érinti a távolbalátás ügye, melyet ép ezért nem lehet esak mint kellemetlen konkurrenst elintézni, hanem érdemes lesz azon gondolkodni, miként lehetne e helyett benne hasznos segítőt nyerni! vételk, úgyhogy ezt a jelenséget anyagvi zsgálatra nagyon jól fel Lehet használni. Ugyancsak ezzel függ össze az infravörös sugarakra zenzibilizált lemezekkel készült "éjjeli felvételek", amelyek valójában nappali világításnál tÖ1'téntek. A hangfelvételek exponálás! ideje. Hogy mennyire rövid ideig tart a hanöcsíkok exponálása, arról egy rövid számvetés nyujt fogalmat. Azt tudj nk, hogy a felvételi sebesség másodpercenként 24 kocka, ez megfelel 456 ,impm filmhasszúságnak; ugyanakkor az exponáló hangcsík(rés) szélesség 0.015-0.'020' mfm között változik. tehát a nyert megvilágítási idő, résszélesség.
1
1
osztva haladási sebességgel. 22,800-tól 30.000 másodpercenként. Új fitmmüterem Hollandiában. Julius hónapban Amsterdamban egy új íílmmüterem alapjait rakták le. Az ottani Cinetone társaság határozta el az új filmgyár felépítését, amely a hollandi filmgyártás egyik leghatalmasabb műtcrrne lesz, Az építkez 'st rövidesen befejezik. Hangosfilm a múzeumban. Bár a hangosfilm története mindőssze ,6-7 éves, máris akadtak, különösen a hangosfilm technikai részében, múzeális értékű emléktárgyak. A londoni Science múzeum megszerezte az első RCA-Photophone készüléket kiállítási célokra, Ezzel a géppel 1928-ban a Blccleniail cimű aricol bangosfilmet vették föL j\ kiállított RCA-készülék 3 hangkamr ából, az 'erősítóből és a mikrofonból áll. A múzeumba betévedő idegen minden bizonnyal érdeklődéssel nézi majd a rövid életű hangosfilmtörténet egyik legérdekesebb anakronizmusát.
16
~'--------~I~-~~~~~~'~-Irja:
ságűnaj, erőssége arányos a Iényforrás erejével, de négyzetes arányban csökken a távolsággal.. Tehát egy Ielíiletet a fényforráshö! kétszeres távolságra hozva, annak megv.lágitoWlága, az előbbi Y.-~re csökken. A megvilágítás erősségét Lux mérökkel mérík amelyet kisméretű müszerek és bármely helyen a világosságnak kitéve, rögtön Luxokban mutat jáki meg az illető hely' bevtíagttottsaganak erősségét. Valamely felületre Jutó összfénymennyiség a' fényáram, amelynek egysége' a Lumen. Ezt a fénymennyiséget megkapjuk ha a felület négyzetméterekben kifejezett nagyságát a Luxokban kifejezett megiIágitottsaggat megszorozzuk, A szorzat Lumenek. ben adja meg a fényáramot. Tehát egy 4 m--es 20 Lux megvilágítottságú felületre 80 Lumen fényáram esik.
Brückner János okI. gépészmérnök. Az izzólámpás
fényforrás
Az izzó lámpás fényforrás alkalmazása kiilőnösen célszerű rövidebb (12---114 m) vetitési tavolsagoknáj, Jól beviIágított képet nyerhetiink 4 m-es l{épszélességig. Kisebb moegöszmhazak bemutatötermek, iskolák, egyesületek előnyÖSen alkalmazhatják. Ugy az egyen- mint a váHóáramra egyaránt használható. Mivel nincs nyilt lángja, túzbíetonsága nagyobb. Nincs állandó Iénykráter.el. lenőrzés és átlítgntas; végül gazdaságosabb az áramfogyasztás. A kinocéloknáj tekintetbe jövő p ro] ekciós lámpák eső alakúak és 110-220-30 vagy 15 Voltos feszültség meletj do]g'OlZnak. Watt számuk 606, 900 illetvelOOO. Ez.el, ugynevezett félvattos lámpák, vagyis 1 gyertyafény (Hol'ner-gyertya) % Wattot igényel. Ezeknél a lámpáknál különösen az' alacsony' fesziilségű 15-30 Volt számok ajánlatosak, merj ezek kisebb izzófelűletet je'lentenek, tehát jobban megközelítík a pontszeríi vagyis ideális fényforrást. Tovuibhá 'izzószáluk vastagabb lévén, a mechanikai behatásoknak is ellenállöbhak, Ezeknek a lámpáknak az életartamául a gyárak kb~(1) égési órát jelölnek meg. Különösen fontos, hogy a projekclös lámpákat mindig a lámpa foglalato n megjelölt feszültségű áramforrásra kapcsoljuk, mert. az élettartamulc a feszültség növekedésévei rohamosan csökken, Igy pl. egy 100 Voltos. kinoégő 5%-os tú!feszültséggel táplálva, éreft:'l.1:tamábÖlj 40 %-ot veszít, viszont 5%-I{al alacsonyabb feszültség mellett az élettartama 70%-I{al nő, természetesen mindkét esetben a fény teljesitmény is emelkedik illetve csökken,
Fénytechnikai
alapegységek
A fényforrás .erösségét az ugynevezett Hetner gyertyával' mérik. A Heíner gyertya kanöccs lámpa, amelyben arnylacetat ég. Ez't megadott méretben készítve és pontosan meghatározott körűlmények között égetve '1 %-08 ingadozással állandó fényerőt kapunk, Az összes többi fényforrás erejét ehhez hasonlítva mondjuk pl. 500, 1000 stb. gyertyásnak. Ha egy Hef'ner-gyer tya erejíí fényforrástóI 1 ill-re felületet helyeziink el, úgy ez egységnyí erejű megvilágítottságban lesz. Ennek neve Lux. A feliilet megvilágftett.
Hangosfilm:adapfer A hangosfilm adapterak kíegészítö berendezések, amelyek a meg lévő vetítőgépre szerelve azt alkalmassá teszik a hangos filmek leadására. Az adapterek műkődésüket illetőleg 2 CSOIJOrtra oszrhatok úgymint:' a húzós- és kényszermeghajtasü adapterekre, Mindkét típus célja, hogy a keresztdobról szakadozott mozgással érkező film teljesen egyenletes ,járással haladjon el II hangrés előtt. . Minden egyenlőtlenség a haladáSban, cl hang rovására megy, Ahaladásbeli egyenlötlenségek 2 főtípust mutatnak, E~ek egyike, amikor a haladási egyenlőtlenség lassú ingadozást mutat pl. másodpercenkint egy, esetleg több ingadozást. Ez a hangteadasban a jól ismert tremnlohan vagy nyávogásban mutatkozik. Főleg a húzós adaptereiméi lép fel ez a ,jelenség és leggyakoribb oka az alsó kar felcsevélőjének eg'Yenl'őtlen j'ár:áisa. A l{énys!Ziermeghajtású adaptereknél. amelyen a film a vetítőgéptől meghajtott rogas dob által halart tovább - egy, a fogas doh tengelyére iktatott lendítő tömeg küszöböll ld a fenti lassübb ütemű egyenlőtlenséget. Az egyenlőtlen járris másedik típusa, a gyors ütemű, másodpercenkint 20-100 ingadozású, a hangban, mint grizelés ríyilat. knzik meg. Ennek oka igen sokféle lehet, legtöbb esetben a máltai kereszt szakadozott mozgásának tovaprantatéuasa, vagy a filmzsugorodásból származó perforáció lökések és nem utolsó helyen a hangkapuhan haladó film egyenlőtlen surlédása. Ebből a szempontból a kényszermeghajtású adapter hajlamosabb a grizelésre, rrrint a rugós adapter. Mindkét esetben a lehető leggondosabb beállítás, állandó koilltroláliis és rendszeres olajozás a legfontosabb ellenszerek,
17
IJlODAlOM
SZAKSAJTÓ v. Boehmer-Reitz: Der Film in W~rtschaitv und Rechi, seine H enstellung urul Verioertwng . Carl Heymanns Verlag Berlin. Á ra fűzve M 10, kötve RM 12. Ez a munka az utóbbi esztendők egyik legkomolyabb gazdasági és pénzügyi vonatkozású filmkönyve, amely a íilmirodalom terén megj elent. A filmgazda ág sokoldalúságát tárgyalja a két szerző. Komoly és alapos, valósággal íorrásrnuokának beillő könyv, amely 250 oldalon keresztűl valóban értékes és szakszerű fej tegetéseket tartalmaz a filmélet pénzügyi és gazdasági vonatkozású kérdései ből. Magát a könyvet igen áttekintöen és rendszerbe foglalva írja meg a két szerző. Az első rész foglalkozik a német filmgazdasággal, ismertetvén a néma és a hangos film gazdasági történetét. Foglalkozik továbbá a filmgyártás, a filmkölcsönzés és a mozgóképüzemek gazdasági j elentőségével. A második része már általános jellegű: a filmgyártást tárgyalja, felsorolván számszerű adatokkal, hogy egy film milyen költséggel készül el. Ez. a fejezet foglalkozik a filmeladás techniká] ával is. A harmadik szakasz teljes egészében a filrncecnzurát tárgyalja, ismertetvén annak erkölcsi, kulturális "tb. előfeltételeit és jelentőségét. A harmadik rész a német filmgyártás szempontj ából fontos német kontingens-rendelkezé seket taglalja, míg a következő rész a filmrendészetet ismerteti. A könyv következő része a szerzőjogot foglalja magában és igen fontos tudnivalókat tartalmaz. A következőkben a szerzők a gyártási vezető. a rendező és a film színész pénzü gy i és gazdasági jelentőségét emeli ki és ezzel kapcsolatban ugyanebből a szempontból itéli meg a technikai segéderők fontosságát. Foglalkozik a könyv továbbá a hitel kérdésével és a filmlicencek értékesítésével és az ebből származó kiilön böző j ogi kérdésekkel. Hatalmas rész jut a szabadalmi kérdéseknek. amely szintén kiegészítő része a filmgazdasági résznek. A két szerző kétségtelenül fontos munkáj a azt bizonyítj a, hogy a film gazdasági kérdése immár szintén megérett a komoly irodalmi megbeszélésre.
Dr. G. KögeL: Der plasti sche Film. Die Gestaltung des ebenén Bildes für die piast ische Wahrnehmung, insbesondere ·in bezug auf die kinematografische Lichtbildvorführung. Verlag : Franck'sche Verlagshandlung, Stuttgart. Az utóbbi évek egyik legjelentdségtelj esebb filmkérdése lett a plo.sstikai film problémája. Úgyszólván minden országban, Amerikában és Európában egyaránt a íeltalálók egész serege behatóan foglalkozik a plasztikus filmmel és mint a kinematografia jövő útjának egyik legfontosabb állomását jelölik meg. Nálunk is folytattak tudományos. kísérleteket és kutatásokat a plasztikus film terén, amelyről rengeteg cikk és tudományos értekezés jelent meg az idők során. A kiilföldi kutatók között igen jelentős szerepet tölt be dr. G. Kögl11 német tanár, aki a plasztikus film terén elért kutatásainak az eredményeit könyvben foglalta össze. Dr. Kö>gel tanár könyve komoly szakmunka. Ez megállapítható az első pillanatra, ahogy az ernber ezt az igazi német alapossággal megírt könyvet kezébe veszi. Természetsen Kágel tanár is történelmi visszapillantással kezdi a plasztikus-film ismertetéséről szóló könyvét és ezt a történelmet szá, 11105 képpel és ábraval támassza alá. A könyv technikai leírása tökéletes irodalmi rnunka. Fej tegetéseit a látással foglalkozó résszel kezdi és itt ábrákkal és képekkel vezeti be az olvasót a plasztikus-film problémaiba. Foglalkozik természetesen a szerző, miután az optikai kérdéseket alaposan megtárgyalta. a hangosfilm plasztikai megoldási lehetőségévcl, majd a színek plaszticitását tárgyalja, végül egy igen érdekes témára, a drótnélküli plasztikus távolsági képre (Fernbild) tér át és magyarázza ennek a lehetöségét. Kétségtelen. hogy Kőgel ranár könyve igen jelentős mértékben népszrűsíti a meglehetős elvont tartalmú és nehéz tárgyú problémát és hivatva van a szakemberek előtt ebben a kérdésben lényeges tájékoztatást nyujtani. Ebből a szempontból ítélve ez a könyv az utóbbi idők szakirodaImának egyik legértékesebb terméke.
18
...... -----ITA.
Internatíonalar
?~r •.. ~~~-f,------~,t_ Tonfilm-Almanach
1934. Verlag Hermann Wendt G:\fBH. Berlin, SW. -68. Az évek során úgyszólván nélkülözhetetlenné vált nemzetközi Tonfilm-évkönyv rnost jelent meg 5-ik kiadá ábau ugyanolyan díszes .kiallításában, mint eddig. Az 5-ik kiadás már számolt a német viszonyokkal és csak a mai aktiv német filmszínészek és Iilrnsaínésznök képeit, címeit és közelebbi adatait közli. Nérner filmszínészek, rendezők, zenekarok alkalmazásánál és kiválogatásánál igen jó szolgálatot tesz ez a könyv, rnert pontosan közli a szereplök személyi adatait, nevezetesen nyelvtudásukat, hangjukat, topusukat, különleges képességeiket és a szokásos adataikat. Dr. Gerhard Heydenreích: Das Unheberrecht und die ver sion' beim Tonbild-film. Düsseldorf, Dissertations-Verlag. G. H. 1934. Régi hiányt kívánt pótolni az a könyvecske, amely most jelent meg ennek a szerzőnek a kiadásában és alapos részletességgel és komoly tudással tárgyalja a hangosfilm szerzői j ogi kérdését. Az író min denekelőtt magyarazza és ismerteti a hangosfilmjog terén felbukkant új idegen szavakat és ezekhez megfelelő értelmű kommenárt fűz. A következő fejezetekben azután alaposan megtárgyalja a német szerzői jog kérdését a hangosfilmmel kapcsolatban. Izen tanulságos és érdekes a könyvnek az a fejezete, amely
főleg a címek védelméről írt. Tudvalevél dolog, hogy nálunk Magyarországon is számos esetben annyi baj, per és affér keletkezhet egy-egy film és színdarab címe körill. Sem a filmkölcsönző, sem a film gyá ros nem tudja soha, hogy hol éri valamilyen kellemetlenség egy film címe körül. Erről a témáról értekezik nagyon érdekesen a könyv szerzője. Az író megemlékezik a címvédelem történetéról és így visszapillantást vet a valamennyi európai országban fennálló jogi törvényre. Igen részletes és mindenre kiterjedő jogi fejtegetések ismertetik a cimoédelem. seámos lehetőségét. A szerző ismerteti a nagyobb országokban érvényben levél szerzőjogi törvényeket és kűlőnősen az új német jogi állapotokat tá1'gyaija. Igen böséges szakirodalmi rész egészíti ki a kétségtelenül érdekes könyvet. A Filmcompass 1934. évi kiadása nemrégiben jelent meg és tartalmazza az egyes filmválla.latoknál raktáron lévő hangos- és némafilmoket. A F ilmcornpasst ezidén is Radó István és Farllas J. M. szerkesztették. PORTRAT-PHOTOGRAFIE. eimmel legközelebb a berli'lJ~ PhotokincVerlag kiadásában th'atalmas munka jelenik meg, amely a legújabb fototechnikai tudnivalókat tartalmazza. A könyv resztetesen ismerteti majd rnindazokat a tudnivalókat, amelyekre a fényképésznek, akár amatőr, akár hivatásos, szűksége van. A könyvben 250 kép és 35 rajz egészíti ki aszöveget, amely népszerű stílusbarr kivánja. a portráffotográflát ismertetrni. A könyvre megjelenéséig 7 márka 50 pfennigért lehet előfízetní, megjelenése után azonban a könyv ára már 9 márkába kerül. A könyv rövidesen megjelenik. . •••••
~
-
_
C"F:;Waaa
~..._
~~.'-...-
FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT ·ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. - 7s évre 5 pengő. FeJe15s szerkesztö és kiadó: Lajta Andor. Szerkesztőség ~S kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., THöKöLY-ÚT 75, Telefon: 97-0-76. Párisi szerkesztőség: Artur Vitner, 3, rue Charles Beek Paris (VII.) Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.
.,..-- -
19
••
---.._~
Nyomatott: Otthon-nyomda, IX., Lönyay-u. Telefon: 87-2-87.
50.
-+.~~~r~.~~. ------~r
+,
Budepesri
f.-I m pice
Filmmegjelen~sek 1934.
szeptember honapban
JELMAGYARÁZAT: Megj. =' Megjelenési hely. - H. = Hossza. - F. = Felirás. - M. = Műfaj. Fősz. = Főszereplők. R. = Rendező. - C. = cenzura. - a. = aluli. - f. = felüli. Megj.: Royal-Apollo. - H.: Dráma. - F.: Kiss Jenő. Fősz. : George Arliss, Lorotta J oung, Boris Karloff. Aluli. - R: Werker A. A Rothschildott.
CITY-FILM r.-t.,
-
2273 m. - M.:
IX. 5.
c.:
Erzsébet-körút 8. Tel.: 36-8-52 és
pokol. - Megj.: City. - H.: 2157' m. Bűnügyi dráma. -F.: Kiss Jenő. - Fősz. : Constance Curnrnys, Spencer Tr acy, - R.: ,~,rillFelüli. son V/eLln'Ol11.Földi
35-8-39.
:'-1. :
IX. 13
c.:
Follies. - Megj.: Décsi. - H.: 2055 m. Arrnand. - Fősz.: M.: Revü. - F.: Szántó Rudy Vallac, Alice F'aye. - R.: Georg White.Aluli. Fo:);
IX. 5
FOK FILM r.-t.,
c.:
Rákóczi-út 19. Tel. : 39-4-37 és 31--6-58.
I
IX. 13
l
I
Másodhetes mozgók. A. - Fősz. George Aluli.
c.:
Elveszem a feleségem. - Megj.: Décsi, Omnia, Capito!. - H.: 20080 111·.- :vr. Vígjáték. -F.: Radó István. - Fősz. : Viktor de Kowa, Ralf A. Roberts. - R.: ZeTi-ett. Aluli.
IX. 13
HARMONIA-FILM Akácfa-u. 7. Tel.: 35-2-87.
c.:
Uj
IX. 26
HIRSCB és TS.UK, . Rákóczi-út 14. Tel.: 43-8-35.
Aran':vbcínya titka. - Megj.: H.: Cowboy. - F.: Szántó O'Brien. - R.: Seiler. -
I
I
KOVÁCS EMIL és Tsa Erzsébet-körút 8. Tel.: 45-9-48.
I
rokon.
2366 m.-M.:
-
Delly. Kabos,
Megj. : Royal A., Casino. - H.: Vígjáték. - Fősz.: Perczel Zitta, GÓZOll. - R.: Gaál B. Aluli.
c.:
Mesél a bécsi erdő. - Megj.: Kamara, Décsi. H.: 2476 m. - M.: Fi lm operett. - F.: Siklóssy Iván. - Fösz.: :"1. Schneider. Albach ReHy, Aluli. Leo Slezák. - R' G. Jakoby. -
IX. 27
weu
c.:
Bécsi bál. - Megj.: Forum. - H.: 2600 m. M.: Színmű. - F.: Siklósy Iván. - Fősz.: Paula Viles,ely, Olga Tschechowa, Adolf Vv'ohlbrück. R.: Wi Ily Forst. Aluli.
IX. 12
c.:
és paitása. - Megj:: Scala. - H.: 2578 M.: Dráma. - F. : Erb. - Fősz.: Maureen O'Sul lavan és JCl'hnny Weis mü IIer. - R.: Cedric Gibbons. - C.: Aluli. Tarzan
m. -
IX. 6
METRO-60LDWYN MAYER DISTR.,
szel-elem. - M1egj.: Scala. - H.: 2284i M.: Dráma. - F.: Erb. - Fősz.: Madge Evans é Robert Montgornery. - R.: Richard' B olesl aw sky. -·C.: Aluli.
Fék/elen 111.
IX. 21
VIII., Sándor-tér 3. Tel.: 44-4-24 és 25.
Orvos. - Megj.: Scala. - H.: 2005 m. - M.: Dráma. - F.: Erb. - Fősz. : Clark Gable, Myrna Loy. - R. : Richard Boleslawsky. Felüli.
IX. 28
.MŰVÉSZFILM, Rákóczi-út 40. Tel. : 40-3-97.
I
I
IX. 5
-
c.:
I
I
Crestuioodi
-
Palace. - H.: - F· Szántó Lajos. - Fösz.: Ka ren Morley, Ricardo Cortez, R.: J. H. B. "Var ner, Pauline Frederlek. Bnben. Felüli.
20022
111.
Fan/om.
c.:
20
Megj.:
- M.: Borzalom-dráma.
'-
I
Vadlovak völgye. - Megj. : Rialto. Vesta. - H.: 1644 m. - M.: Cowboy. - F.: FodoT S. Fősz.: Randolpb Scott. - R.: Henry Háthaway. Aluli. -
VIIl. 30
c.:
PARAMOVNT FUM FORGALMI R T., VI!., Rákóczi-út 59. Tel.: 34-4-37, 40-5-22.
T gaeság
bajnokoi, - Megj. : Rialto, Fészek. m. - M.: Cowboy. F· Fodor Sándor. - Fősz.: Randolph Scott. - R.: Henry Hathaway. Aluli. A lélek bosssuja, - Megj.: Palace. - H· 1732 m. - M.: Grand Guignol. - F.: Fodor S. Fősz. : Carole Lombard, Randolph Scott. - R.: Victor Halper in. Aluli.
H.:
IX. 13
-
1726
c.:
IX. 24
c.:
IX, 6
8.
akác.
2130
m.
-
Megj.: Rádius, Kamara. - H.: M.: Dr.ima. - J< ősz. : Agai Irén, Biller Irén. Somogyi ).f11Si. Kabos, Nagy György. Cóznn, Rútkai. - R.: Székely L Aluli.
PÁTRIIl-FIlM Erzsébet-körút Tel.: 40-6-25.
Lila
-
c.:
l PUÖBVS FUM FORGALI'II RT., VII., Erzsébet-krt 8. Tel.: 31-5-62.
!?iviera H.: Fodor Roberts, - R.:
-
IX. 8
I
I VFA-FlLM RT.,
WARNER BROS Flrs1 Nallonal VItaphone Pldnres, József-körút 32. Tel.: 32-5-90.
m.
-
Megj. : Royal-Apolló, bűnügyí.
- M.: Vidám
Casirio. - F.: Ralph A.
Fősz. : Charlotte Susa Karl Ludwig. Diehl. R. Romanovsky. Waschneck. Aluli.
c.:
Csak
IX. 19
te és sen Ili más. - Megj.: Décsi. - H.: - M.: Zenés operett. - F.: Fodor Sánc'or. - Fő:z.: Carl Br isson és Francis Day. R.: Carrnine Gallone é Joe May. Aluli. -
24CO
IX. 20
Kossuth Lajos-u. 13. Tel.: 8:3-8-57 és 58.
erpress,
2600 S. -
lll.
c.:
Az elcserélt 'l/I'enyaSSZo11y. - Megj.: Uránia. H,: 2204 m, - M.: Vígjáték, - F.: Lándor, Fősz.: Anny Orrdra Adolf Wohlbrück., Fritz Odémar. - R.: La maé. Aluli.
I
c.:
I c.: I.""""'1""_""""""""""" •• 1'_"_""". IX. 21
Rivaldafény. - :\1egj.: Rádius, - H.: 2511 111. M.: Revü, F· Vácz i. Fősz, : Ruby Keeler. Dick Powell, James Cag ney, R.: Lloyd Bason. Aluli,
ELÓK.BSZULETBEN AZ 1935. ÉVI (16. ÉVFOLYAM)
,
FILMMŰVÉSZETI EVKÖNYV Küldje be idejében eiméi, vállaIalának a d a la i I, h i r d e I é s é I. SZERKESZTŐS~G
~S
KIADÓHIVATAL:
VII~ THÖKÖLY-UT 75. TELEFON: 97-0-76
,/
'1!!
'"'"
~lla.. ~G« A LEGTÖKÉLETESEBB
KÉPNEGATIV
1
D U P - N E G A T I V, H Á N G - N E G A T I V Tf3 EGYÉB
HEGATIVOK:
SPECIAL-NEGATIV EXTRA RAPID-NEGATIV KIHECHROM - NEGATIV AEROCHROM-HEGA TIV
AZ
AZ AGFA-POSITIV a legjobb él a legtartóIabb kópiaanyag
VEZÉRKÉPVISELŐ Magyarország részére:
Lajta Andor BUDAPEST
VII., Thököly-ut 75. T e I e t o n: 97-0-76.
yomatott , Otthon nyomda (Kis Iván) Budapest,
IX" Lónyay-utca 50. -
Teldon
: 87-2-81 és 87-5-71
