2012 18. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 3 Az év fogyasztóbarát biztosítója ......................................... 4 Pótdíjat fizethet, aki nem engedi be a kéményseprőt ......................... 5 Ukrajnába létesít gyárat a Masterplast .................................... 6 Félbemaradt a Tópark projekt: futhatnak a pénzük után az alvállalkozók .......... 7 Normalizálódik a lakáspiac ............................................. 9 Ledolgozhatják tartozásukat a bérlakásban élők ............................ 10 Irodapiaci hírek .................................................... 11 Budapestben fantáziát látnak a befektetők ................................ 12 Logisztikai hírek ................................................... 13 Gyűjtést rendeznek a pusztuló Szőke Tisza megmentéséért ................... 14 Retail hírek ....................................................... 15 Budapest javított kiskereskedelmi helyezésén ............................. 16 Extrém: A világ legmagasabb csúszdája .................................. 18 Erős verseny várható az idei FIABCI ingatlanfejlesztési pályázaton .............. 19 Mire számíthat az ingatlanszektor a bankoktól? ............................ 22 Budavári teraszt és pincéket hirdettek meg hasznosításra .................... 26 Nagy adósságba veri Velencét a tóparti pláza ............................. 27 Gazdasági hírek ................................................... 28 Magyarok építenének vízműveket Szaúd-Arábiában ......................... 29 Gyárat avatott Mezőkövesden a Modine .................................. 30 Így működik majd az e-útdíj fizetés ..................................... 31 "Nálam mindig két forint ez a dal": Augusztus végétől jöhet a telefonadó ......... 32 Lefoglalta a versenyhivatal a bankok közös adatbázisát ...................... 33 Kedvezmények a Tigáznál ............................................ 34 Így módosítanák az adótörvényeket ..................................... 36 Árverezés a Tesconál ................................................ 38 Jelentősen nőtt a forgalomba helyezett új autók száma ...................... 39 Az NGM adókedvezményekkel pörgetné fel a hitelezést ...................... 40 Könnyebben juthatnak vissza nem térítendő támogatáshoz a hazai mikrovállalkozások .. 41
2/41
Lakáspiaci hírek 2012 18. hét
3/41
Az év fogyasztóbarát biztosítója 2012. Május 04. Péntek Az idén először ítélte oda a Tetszett Kft. által felkért négytagú zsűri "Az év fogyasztóbarát biztosítója" címet, két további biztosító - az Allianz és a Generali-Providencia - pedig elismerő oklevelet kapott csütörtökön a budapesti díjátadón.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) azért támogatta a díjat, mivel az odaítélés kritériumaiba beépültek azok a feltételek, amelyeket a PSZÁF is vizsgál - mondta Szász Károly, a felügyelet elnöke az átadón. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szintén a támogatók között volt, a nevében felszólalt Kerékgyártó Csaba főtitkárhelyettes remélte, hogy jövőre több biztosító pályázik a címre. Idén 7 biztosító adott be pályázati anyagot, és a legjobb, valamint a legrosszabb között mindössze 15 százalék volt a különbség a kapott pontokban - jelentette be Siklósi Máté, a Tetszett Magyar Fogyasztóvédelmi Elégedettségi Monitor Kft. ügyvezetője. Az értékelés szempontjai között szerepelt az, hogy a biztosító miként építette be a fogyasztók jelzéseit a panaszkezelésbe és a közvetítők oktatásába, milyen a honlapja és a telefonos ügyfélszolgálata, illetve a panaszok mekkora hányada került a PSZÁF elé. A 4 tagú zsűriben két fogyasztóvédelmi társadalmi szervezet, a Corvinus Egyetem oktatója és a KPMG könyvvizsgáló munkatársa vett részt. Ki-ki külön értékelt, majd a rész-értékeket összegezték, a végső sorrend kialakításához.
Forrás: MTI
4/41
Pótdíjat fizethet, aki nem engedi be a kéményseprőt 2012. Május 04. Péntek A kéményseprés díjával megegyező pótdíjat fizethetnek azok a budapesti ingatlantulajdonosok, akik nem engedik be az előre bejelentett időpontban a Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft. (FŐKÉTÜSZ) munkatársait. A vonatkozó rendeletmódosításról következő ülésén dönthet a Fővárosi Közgyűlés.
György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes indítványában jelzi, hogy évről évre jelentős, és egyre növekszik azon kémények száma, amelyeket a szakemberek nem tudnak megvizsgálni, mivel nem jutnak be az ingatlanba. Mint írta, ez a szám 2006-ban több mint 86 ezer, 2010-ben több mint 153 ezer, 2011-ben pedig több mint 155 ezer volt - utóbbi a teljes kéményállomány 16 százaléka. A városvezető szavai szerint csak úgy lehet megelőzni a füstmérgezéseket, végzetes kimenetelű baleseteket, ha az időszakos ellenőrzéseket és szükségszerű beavatkozásokat maradéktalanul el tudja végezni a FŐKÉTÜSZ. A rendelettervezet szerint a tulajdonosnak a közszolgáltatási tevékenység díjával megegyező összegű pótdíjat kell fizetni, ha neki felróható okból nem tudja elvégezni a munkát a szolgáltató. Ennek feltétele az is, hogy a társaság eleget tegyen az előírt értesítési kötelezettségének. Ha a munkálatok a szolgáltató mulasztásából maradnak el, akkor a FŐKÉTÜSZ-nek kell kötbért fizetnie. A cég honlapja szerint a kémények ellenőrzésének díja többek között függ attól, hogy egyedi vagy nem egyedi kéményről van-e szó, illetve attól, milyen a fűtés típusa.
Forrás: MTI
5/41
Ukrajnába létesít gyárat a Masterplast 2012. Május 03. Csütörtök A romániai Sepsiszentgyörgyön megkezdett beruházást követően a Materplast Nyrt. az ukrajnai Lembergben polisztirol lap gyárat alapít. A beruházás összértéke 1,4 millió euróra rúg, a gyártás várhatóan 2013 tavaszán kezdődhet meg.
A mintegy 1,4 millió eurós összértékű befektetés részeként két hónapon belül lembergi telephelyet vásárol a társaság, ahol várhatóan 2013 tavaszán indítja meg a polisztirol alapanyagú hőszigetelő lapok gyártását. A beruházás a 2012. március 21-én meghirdetett zártkörű tőkebevonási folyamat során befolyt összeg felhasználása keretében valósul meg. A lembergi üzem létesítésével a Masterplast Nyrt. tovább erősíti regionális piaci pozícióját, azzal a céllal, hogy az érintett szegmensben 3 éven belül az ukrán piac harmadik legjelentősebb szereplőjévé váljon. A társaság április 17-én jelentette be, hogy 1,6 millió euró befektetéssel - a már korábban vásárolt ragasztógyára mellett - új polisztirolhab hőszigetelő termékgyártó üzemet létesít a romániai Sepsiszentgyörgyön. A tőzsde "B" kategóriájában jegyzett Masterplast márciusban 1,1 milliárd forint friss tőkét vont be részvényeinek zártkörű értékesítésével. A 13 közép-kelet-európai országban jelen lévő társaság 2011-ben 82,38 millió eurós forgalomból 1,648 millió euró adózás utáni konszolidált eredményt ért el.
Forrás: MTI
6/41
Félbemaradt a Tópark projekt: futhatnak a pénzük után az alvállalkozók 2012. Május 03. Csütörtök Felszámolják a félbehagyott biatorbágyi Tópark generálkivitelezőjét. A befejezetlen épületegyüttes nemcsak a hitelező bank pénzét, de építőipari vállalkozások milliárdjait is maga alá temette.
Egy bárban álmodhatta meg a Biatorbágy határában félig elkészült Tópark megaprojektet Petrovszky Gábor, a Petro-Cartell Nemzetközi Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonosa. Legalábbis erre utal, hogy két whiskymárka nevét viseli az M1-es, M7-es és M0-s autópályák találkozásánál, 180 hektárra tervezett műváros befektetőcége, a Walker and Williams Investment Group Hungary Zrt. A rejtélyes, Virgin-szigeteki hátterű társaságnak öt évvel ezelőtt sikerült meggyőznie a német Eurohypo bankot, hogy finanszírozza a projektet, ami az első, irodaházakból és lakásokból álló ütem esetében több mint 130 millió euró lehívását jelentette volna- írja a HVG. Másfél éve azonban befejezetlen szellemváros csúfítja Biatorbágy határát, félbehagyott csomóponttal és felüljáróval a tó felett. A beruházás 2010 végén leállt, miután a bank felfüggesztette a hitel folyósítását. A HVG-nek adott hivatalos indoklás szerint azért, mert egy 2009-es stratégiai döntés értelmében számos piacról, köztük Magyarországról is kivonult. Egyes hírek szerint viszont a bank szabálytalanságokra hivatkozva visszakozott, többek között azért, mert rájött: nincs annyi leszerződött bérlő az irodaépületekbe, amennyit a finanszírozási szerződés megkötésekor a projektcég, a Walker and Williams érdekeltségében lévő EIK Európai Innovációs Központ Kft. állított. Az EIK így nem fizetett tovább a generálkivitelező Deutsche General Bau Kft.-nek (DGB), illetve az infrastruktúra-fejlesztésért felelős Bia-Projekt Zrt.-nek, amelyek pedig nem honorálták az alvállalkozók elkészült munkáját. "Pár hónappal előbb kezdtük a munkát, mint a többi szerkezetépítő cég, és 2009 végén el is készültünk vele. Akkor azzal halogatták a fizetést, hogy be akarják várni, míg a három másik szerkezetépítő vállalkozás is elkészül a maga részével" - utalt Grabarics Gábor, a Grabarics Építőipari Kft. tulajdonos-ügyvezetője a HVG-nek arra, hogy a fizetési késedelmek jóval a banki finanszírozás 2010. második félévi leállása előtt kezdődtek. Az 1,16 milliárd forintos munkára szerződött Grabaricsnak a mai napig 220 millió forinttal tartozik a DGB, egy másik szerkezetépítő, az Épszerk-Pannónia Invest Építőipari Kft. 266,5 millió forintot követel tőle. A többhavi egyeztetés során olyan ajánlatot is kaptak az alvállalkozók, hogy a tartozásnak nagyjából a negyedét azonnal megkapják, ha a többiről lemondanak. A négy szerkezetépítő cég közül a P.A.M. Invest Kft. elfogadta a diszkontált árat, a Wallis-érdekeltségű Moratus Szerkezetépítő Kft. viszont kis híján az összes járandóságát felvehette. Az út- és hídépítéssel megbízott, osztrák tulajdonú Porr Építési Kft.-nek egy telket ajánlottak fel kifizetés helyett, amelyről később bebizonyosodott, hogy az értéke messze elmarad a tartozás 772 millió forintos összegétől. Ráadásul késedelmes, hibás teljesítésre hivatkozva a Porr 320 millió forintos bankgaranciáját is megpróbálta lehívni a vele szerződésben álló Bia-Projekt, ám azt a Porr kérelmére a bíróság megtiltotta. A Grabarics és az Épszerk-Pannónia 2011 nyarán közjegyző előtt aláírt tartozáselismerő nyilatkozatot is beszerzett a DGB-től, a Porrnak idén februárban a választottbíróság ítélte meg a követelését. Mindeközben ellentmondásos híreket kaptak az alvállalkozók arról, hogy a bank mennyi pénzt fizetett ki az EIK-nak, illetve az EIK ebből mennyit adott tovább a DGB-nek. A HVG információi szerint a 130 millióból nagyjából 80 millió eurót - azaz körülbelül 60 százalékot - utalt át a pénzintézet, miközben az épületek készültségi foka a vállalkozók levonulásakor aligha haladta meg
7/41
a 40 százalékot. "A mélyépítési munkák a teljes beruházási költség 5-6 százalékát, a szerkezetépítés a 25-30 százalékát teszi ki" - becsülte a HVG-nek Babály László, az Épszerk-Pannónia ügyvezetője. Üzleti titokra hivatkozva sem a bank, sem Petrovszky nem árult el pontos részleteket a finanszírozás állásáról. A kifizetett összeg és az elkészült munka közti különbségeket az alvállalkozóknak azzal magyarázták, hogy jelentős összeget fordítottak marketingre és menedzsmentköltségekre. Tény, hogy a Tóparkot óriási csinnadrattával és hatalmas összegekből reklámozták az elmúlt években. Ami pedig a menedzsmentköltségeket illeti, a cégbirodalomban olyan illusztris személyek is felbukkantak, mint Kuncze Gábor egykori SZDSZ-elnök, aki a Bia-Projekt felügyelőbizottságát vezette 2008 és 2010 között, a vezérigazgató pedig akkoriban Pimper Richárd egykori miniszterelnöki hivatali szakállamtitkár volt. A megahitelhez a banki kapcsolatok is elengedhetetlenek. Egy időben az a hamis hír terjedt el a projektről, hogy hátterében a Deutsche Bank áll, holott az összefüggés mindössze annyi, hogy a Walker and Williams luxemburgi anyacégének elnöke, Lotfi Farbod e pénzintézet magyar leányának elnök-vezérigazgatói posztjáról érkezett a céghez. Értékes német banki kapocs lehet Radnóczy Zsolt ügyvéd is, aki a 2007 óta UniCredit néven működő HypoVereinsbank magyarországi vezérigazgatója volt, most Petrovszky és Farbod mellett a luxemburgi Walker and Williams Investment Group vezető tisztségviselője. Míg az alvállalkozók a pénzük után futnak, a projektgazda EIK és a generálkivitelező DGB látványosan, jogi úton estek egymásnak: egyik a folyósítás elakadását, a másik a hibás teljesítést kifogásolja. Az EIK pedig a bankot perelte be. Mindeközben az EIK és a DGB cáfolja, hogy kettejük közt bármiféle összefonódás volna, holott a cégadatok igenis ezt bizonyítják. Az EIK jogelődje volt ugyanis a Bia-Projekt Zrt., amelynek közös tulajdonosa van a DGB-vel. Az alvállalkozók úgy ítélik meg, hogy a DGB-t a tulajdonosok csak pajzsnak használták köztük és az EIK között, a végső döntéseket mindig Petrovszky hozta meg. Nem csoda, hogy Petrovszky - aki ingatlanos kollégái szerint túl nagyot álmodott - Luxemburgba "menekült", az alvállalkozóknak összesen nagyjából 2 milliárd forinttal tartozó generálkivitelező cégek pedig tavaly ősszel Zalaegerszegre helyezték át székhelyüket, történetesen a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványéval azonos címre. (A zalai megyeszékhelyet cégjogászok elefánttemetőként emlegetik, rejtélyes okból ide költözött korábban a Vegyépszer is.) A DGB vélhetően időhúzás céljából - december elején végelszámolást is kért maga ellen, mégpedig két nappal az után a november végi határidő után, amikorra korábban részfizetést vállalt az Épszerk-Pannóniának és a Grabaricsnak. Azóta mindkét alvállalkozó felszámolást kezdeményezett a DGB ellen, a Porr pedig márciusban a Bia-Projekttel tett így. A napokban a bíróság az Épszerk-Pannónia kezdeményezésére meg is indította a felszámolási eljárást a DGB ellen. Felszámolóként a Kossuth Holding Zrt.-t jelölte ki - éppen azt a céget, amelyet maga a DGB választott tavaly decemberben végelszámolójának, s amelynek egyik felszámolóbiztosát a közelmúltban vesztegetésért börtönbüntetésre ítélték - olvasható a HVG cikkében.
Forrás: HVG
8/41
Normalizálódik a lakáspiac 2012. Május 03. Csütörtök A magyarországi lakáspiacon az egy évvel ezelőttihez képest ezerrel több, 7306 lakás kelt el idén áprilisban, ez a szám azonban ezerrel kevesebb a márciusinál – olvasható a Duna House ingatlan franchise hálózat szerdán közzétett felmérésében.
Idén januárban közel 13 ezer lakás kelt el a piacon, ez két és félszerese az egy évvel korábbinak, és a végtörlesztés miatt következett be. Az azóta tartó csökkenés azt jelzi, hogy a piac lassan beáll a normális szintre – áll a közleményben. Az idei első négy hónap mindenesetre 40 százalékkal volt jobb, mint a tavalyi ugyanilyen időszak. Bár a keresletélénkítő intézkedések fontosak a lakáspiac bővüléséhez, a sikerhez azonban a vásárlási és hitelfelvételi kedvnek is nőnie kell az Otthon Centrum (OC) szerint. A Dun & Bradstreet Hungária Kft. pedig úgy látja, hogy az ingatlanértékesítési piacon valódi fellendülés csak 2013-ban várható. Már márciusban is azt közölték a szakértők, hogy a végtörlesztés miatt ugyan fellendült, az adott hónapban azonban ismét pangott az ingatlanpiac. A fordulatot a lakástámogatási rendszertől és a bérlakásprogramtól várták.
Forrás: MTI
9/41
Ledolgozhatják tartozásukat a bérlakásban élők 2012. Május 02. Szerda Az önkormányzati lakásokban élő emberek részvételével újítják fel Nagykanizsán a ligetvárosi barakképületeket, így a családok napi 5600 forinttal törleszthetik adósságukat – írta szerdai számában a Zalai Hírlap.
A programba csaknem 20 családot vont be az ötletgazda Szociális Építőtábor Egyesület – nyilatkozta a napilapnak Kovács Vera, az egyesület elnöke. Az egyesület tagjai a lakók segítségével az ingatlanok külső hőszigetelését, a falak újravakolását, színezését és a nyílászárók passzítását végzik el. Kilenc lakást korszerűsítenek, és sor kerül további 27 lakás födémszigetelésére is. A munkálatok a napokban kezdődtek el, és előreláthatóan május közepéig tartanak. A korszerűsítés becsült költsége 8,2 millió forint, melynek közel a felét az önkormányzat finanszírozza. Az építőanyagot és a fennmaradó összeget adományokból, vállalkozók, építőipari cégek felajánlásaiból teremtik elő. A bérlakásban élők közül sokan munkanélküliek, akik másként nehezen tudnának kikeveredni az adósságspirálból – olvasható a napilapban.
Forrás: MTI
10/41
Irodapiaci hírek 2012 18. hét
11/41
Budapestben fantáziát látnak a befektetők 2012. Május 04. Péntek Budapesten megint van fantázia – állítja a magyar ingatlanpiacra visszatérő HB Reavis. A luxemburgi központú, Közép-Európára összpontosító ingatlanfejlesztő először irodaházat akar építeni, de üzletközpont is a tervei között van.
Egy 20-25 ezer négyzetméteres irodaházzal lép piacra hamarosan a HB Reavis. Ez feltehetően a Váci úton vagy környékén lesz, több nagyobb bérlőjelölttel tárgyalnak – vázolta a hvg.hu-nak a megjelenés első lépését Radnóty Zoltán ügyvezető igazgató. Az öt térségi országban működő társaság közvetlenül a válság előtt már próbálkozott nálunk és felmérte a lehetséges fejlesztési területeket, de szerencséjére nem vágott bele egyetlen beruházásba sem – így nem is kell elszenvednie hatalmas veszteségeket, mint sok más versenytársnak. Az ügyvezető azonban gyorsan leszögezte: óvatosságukat megőrizték, túl gyorsan és túl sokat nem akarnak bevállalni, de néhány év alatt, több ütemben mintegy 200 ezer négyzetméternyi beruházást szeretnének elvégezni az irodai és kiskereskedelmi területen. „Nekünk már megéri beszállni, hiszen eléggé nyomott árakon lehet vásárolni manapság” – utalt arra, hogy miért látnak fantáziát az egyébként pangó piacban. Piaci forrásokból a hvg.hu úgy értesült, hogy a bedőlt projekteknél az eredeti árhoz képest akár 35-50 százalékával olcsóbban is lehet ingatlant vagy projektet venni attól függően, hogy mennyire van előkészítve. Telket vesznek vagy projektet? Erre nem adott egyértelmű választ, viszont azt mondta, hogy ezt is azt is néznek, van belőlük a Váci úton is jó néhány. Az a lényeg, hogy az előkészítettség foka magas legyen, vagyis tiszta legyen a helyzet, ne kelljen engedélyekkel bajlódni és legyen meg a szabályozási terv. Kiket tud elcsábítani saját irodaházába a HB Reavis? Radnóty szerint a célcsoportba azok a bérlők tartozhatnak, akik a 90-es években épült, elavult belvárosi irodaházakban működnek, átalakulás előtt állnak vagy egyszerre nagyobb területet akarnak lekötni hosszabb időre, általában öt évre.
Forrás: HVG
12/41
Logisztikai hírek 2012 18. hét
13/41
Gyűjtést rendeznek a pusztuló Szőke Tisza megmentéséért 2012. Május 04. Péntek Portálunk többször beszámolt a tápéi öbölben sorsára hagyott Szőke Tisza lassú pusztulásáról, egy reménysugár azonban felcsillanni látszik.
A Neszmélyi Hajóskanzent üzemeltető Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány gyűjtést rendez a Szőke Tisza, Magyarország egyetlen megmaradt kétkéményes gőzhajójának értékmentésére. Maga a hajó a tönkrement hajótest állapota miatt egészben nem menthető, de a hírek szerint a gőzgépe üzemképesen maradt meg, és jó néhány berendezési tárgy és elem kihozható károsodás nélkül. A pontos állapotfelmérés egyelőre lehetetlen, a cél minden használható, hasznosítható rész megmentése. Az alapítvány tervbe vette a Szőke Tisza újjáépítését, ehhez természetesen minél több eredeti, jó állapotú alkatrész kinyerése, amelyek segítségével a hajó újjáépítése lehetővé válik.
Forrás: IHO
14/41
Retail hírek 2012 18. hét
15/41
Budapest javított kiskereskedelmi helyezésén 2012. Május 04. Péntek London visszaszerezte osztatlan első helyét a világ nemzetközi kiskereskedelmi célpontjai között, miután tavaly még osztozott e pozíción Dubajjal – derül ki a CBRE ingatlantanácsadó által készített Mennyire globális a kiskereskedelem? című kutatásból.
A CBRE éves felmérése immár ötödik éve követi a világ 326 legnagyobb kiskereskedőjének „globális lábnyomát” a föld 200 nagyvárosában. A jelentés szerint a kereskedők 2011-ben számos országban bővítettek: a kutatásban részt vevő országok 74 százalékában legalább egy új cég telepedett meg. A kiskereskedők globális jelenléte összességében 2,1 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva, azt bizonyítva, hogy a kihívásokkal teli fogyasztói környezet ellenére továbbra is bővítik határokon átnyúló üzleteiket. A brit főváros, ahol a globális kereskedők 55,5 százalékban vannak jelen, a 2011-es mini boomnak köszönheti a javítást, ezenkívül a turisták költései is segítették a gazdasági növekedést, így a város továbbra is az Európában bővítést fontolgató külföldi kereskedők kulcspiaca. Bár Dubaj a láncok 53,8 százalékával továbbra is igen vonzó, most a második helyre csúszott vissza, miután tavaly néhány kereskedő kivonult a piacról. New York harmadik helye megmaradt, míg a számos új kereskedővel gyarapodó Moszkva két helyezést javítva felzárkózott Párizs mellé a negyedik helyre, megelőzve Hongkongot és a 12.-ről a 8. helyre ugró Kuvaitvárost. A legjobb húsz város között tradicionális és feltörekvő piacok egyaránt vannak, jól példázva, mennyire globális a nemzetközi kiskereskedelem. A legtöbb új kereskedőt Almati vonzotta: tavaly a kazahsztáni városban 18 új cég nyitotta meg üzletét. Ez főleg a nagy infrastrukturális beruházásoknak, köztük egy új bevásárlóközpontnak és a 2010-ben érkezett – többek között – Zara, Pull & Bear, Massimo Dutti vagy Bershka képviselőjének, az Inditex-csoport bővítéseinek köszönhető. A lendületes fejlődést a bérek vásárlóerejének növekedése és az ország Oroszországgal és Fehéroroszországgal kötött vámuniója is támogatta. A kelet-európai városok között Moszkva (11 új belépő), Kijev (9) és Varsó (6) is kiemelt célpontja a kiskereskedőknek, akik bővítéskor az erőteljes gazdasági bővülésre és a legjobb növekedési potenciállal rendelkező piacokra koncentrálnak. A vizsgálatban részt vett nemzetközi cégek 26,9 százaléka jelen van Budapesten is, ez az 52. helyet jelenti a magyar főváros számára a CBRE listáján, így 2011-es pozíciójához képest két helyezést javított. Graham MacMillan, a CBRE budapesti értékbecslési vezetője elmondta, az elmúlt 12 hónap különösen nehéz időszak volt a magyarországi kiskereskedők számára, sokan lehúzni kényszerültek a rolót. Ugyanakkor a nagy nevek közül például a Debenhams lépett be a piacra, és számos népszerű divatmárka folytatta terjeszkedését, általában a leglátogatottabb bevásárlóközpontokban. A legvonzóbb országokat felvonultató rangsorban Nagy-Britannia áll az első helyen, mögötte
16/41
következik az Arab Emírségek és az Egyesült Államok. Negyedik Spanyolország, őt követi Kína; Franciaország és Németország egyaránt a hatodik. Oroszország, Olaszország és Szaúd-Arábia fér még a legjobb tíz közé. Az észak-amerikai kiskereskedelmi láncok a leginkább globalizált cégek, 73 százalékuk mind a három nagy régióban (Európa, Közel-Kelet és Afrika, az ázsiai és csendes-óceáni térség, illetve az amerikai kontinens) megtalálható. Az európai láncok 44, az ázsiaiak 23 százalékáról állítható mindez.
Forrás: CBRE
17/41
Extrém: A világ legmagasabb csúszdája 2012. Május 04. Péntek Brazíliában található, és 41 méter magas. Azért kapta az “Insano” nevet, mert egy kicsit őrültnek kell lenned, hogy kipróbáld (az angol “insane” kifejezés magyarul annyit tesz: “őrült”, “elmebeteg”).
Forrás: IngatlanHírek.hu
18/41
Erős verseny várható az idei FIABCI ingatlanfejlesztési pályázaton 2012. Május 02. Szerda Kérdéseinkre Gönczi László, tagozatának elnöke válaszol.
a
FIABCI
Nemzetközi
Ingatlanszövetség
magyar
- Mit lehet/kell tudni erről a nemzetközi díjról? - A FIABCI Prix d`Excellence ingatlanfejlesztési nívódíj pályázatot 1992 óta rendezi meg a legnagyobb nemzetközi ingatlanszövetség az 1950-ben alakult és több mint 60 országban működő párizsi székhelyű FIABCI. A pályázat célja a világ legjobb, legsikeresebb ingatlanfejlesztéseinek kiválasztása és megjutalmazása. A pályázat kizárólagos jogú sajtótámogatója a The Wall Street Journal. Az eddig lebonyolított 20 pályázat során 5 kontinens 35 országából kerültek ki a győztesek. A bírálat főbb szempontjai az ingatlanfejlesztés koncepciója és eredménye, építészeti- és városépítészeti színvonala, a kivitelezés minősége, az alkalmazott műszaki megoldások és a megvalósítás időtartama. Emellett értékelik a fejlesztés eredményességét, , értékesítési – és bérbeadási potenciáljait, foglaltságát, valamint a környezetvédelem és az ingatlanfejlesztés társadalmi hasznosságát. A pályázaton az elbírálás kategóriánként történik. Figyelembe véve az egyes épületek eltérő funkcióját, a főbb kategóriák: lakóépületek, irodaházak, kereskedelmi létesítmények, szállodák, műemlék felújítások, közcélú épületek, speciális létesítmények. A nemzetközi zsűriben idén 27 FIABCI tagország által delegált 44 tekintélyes szakember vett részt, képviselve a az ingatlanfejlesztési szakma egy-egy speciális ágazatát. A pályázat nyílt, nem feltétel a FIABCI tagság, a világ összes ingatlanfejlesztője nevezhet a versenyre. - Miért jelentős, hogy magyar cégek is elindultak a versenyen?
- A FIABCI Prix d`Excellence történetének első szakaszában egyáltalán nem volt magyar résztvevő. A FIABCI Magyar Tagozatának vezetősége úgy vélte, hogy a hazai ingatlanfejlesztők számára igen fontos, hogy egy ilyen tekintélyes versenyen elinduljanak és ha sikerrel szerepelnek, az egyrészt a saját cégük, de egyben Magyarország részére elismerést és további fejlődési lehetőséget is jelenthet. Ezért határoztuk el, hogy elősegítjük a magyar részvételt és ehhez a legjobb eszköznek egy hazai pályázat létrehozását tartottuk. Így indult 1996-ban az első Magyar Ingatlanfejlesztési Nivódíj-pályázat, melyet eddig további 12 követett, melyen több, mint 230 alkotás mutatkozott be. A legjobbak indultak el a nemzetközi versenyen. 1997-ben a ferencvárosi rehabilitáció révén rögtön első díjjal mutatkozott be Magyarország és azóta a Nagyvásárcsarnok, a West End City Center, a szombathelyi főtér rekonstrukciója, a Szabó Ervin könyvtár, a Mamut bevásárló központ, a Művészetek Palotája, a Nyíregyházi Főiskola fejlesztése, az Orczy Fórum, a Vörösmarty N1 és a Richter Gedeon Rt Új Kémiai Kutató és Irodaépülete, a Bécsi Corner irodaház és a Corvin Sétány is kategória győztes lett. Emellett több hazai alkotás kapott különdíjat. A FIABCI Magyar Tagozata mindent megtesz annak érdekében, hogy a legjobb magyarországi ingatlanfejlesztések részt vehessenek ezen a rangos nemzetközi versenyen, mert az a
19/41
meggyőződésünk, hogy ez igen fontos a magyar résztvevők, az ingatlan szakma és az ország ismertségének, vonzerejének szempontjából. A magyar sikerek pozitív hazai és nemzetközi visszhangja visszaigazolja, törekvésünk helyességét. - Milyen feltételeknek kellett megfelelniük az indulóknak?
- A fentebb már ismertetett bírálati szempontok alapján egyértelmű, hogy csak azok az ingatlanfejlesztések számíthatnak sikerre, amelyek a szakma összetettségéből adódóan nem csak egy-egy részfeladatot, hanem azok mindegyikét jól oldják meg. Az eddig díjazott magyar fejlesztések tapasztalata alapján elmondható, hogy az örökségvédelem, a környezetvédelem és a kivitelezés színvonala, valamint a fejlesztések gazdasági eredményessége volt a siker alapja. - Milyen presztízzsel/anyagi haszonnal járhat a verseny? A verseny győztesei nem kapnak pénzdíjat, csak erkölcsi elismerést. A díjazott fejlesztők használhatják a nagy tekintélyű verseny díjának mását a cégiratokon, ismertetőikben. A Wall Street Journal a díjazott pályázatokat egy teljes oldalon ismerteti. A pályázat színvonala, nemzetközi elismertsége komoly presztízst jelent a nyertesek számára. - Melyik magyar cégeknek éri meg a versenyen való indulás? - Ennek megítélése nyilván az adott cégek döntéshozóinak a feladata. Magam részéről szeretném, ha a hazai pályázat győztesei elindulnának a nemzetközi pályázaton és mindig nagyon sajnálom, ha ezzel ellentétes döntés születik. 2001-ben kaptam meghívást a FIABCI Prix d`Excellence nemzetközi zsűrijébe és azóta is tagja vagyok a végső döntést meghozó úgynevezett Oversight Panelnek, így alkalmam van a teljes mezőnyt megismerni. Ezért megalapozott az a véleményem, hogy sok esetben rossz döntést hoztak azok a magyarországi fejlesztők, akik a magyar pályázaton elért kimagasló eredmény ellenére nem vállalták a nemzetközi megmérettetést. Háttérinfók: 1. A FIABCI Prix d`Excellence szervező bizottsága elkészítette a következő évekre vonatkozó ajánlásait, melynek egyik legfontosabb eleme, hogy a nemzetközi verseny szakmai színvonalának és tekintélyének növelése érdekében messzemenően támogatja a nemzeti ingatlanfejlesztési pályázatok megrendezését. A cél az, hogy a FIABCI Prix d`Excellence, a nemzeti ingatlanfejlesztési pályázatok minél szélesebb körére támaszkodva az előzetesen válogatott pályaművek versenyévé váljon, természetesen számítva azok indulására is, akik olyan országban tevékenykednek, ahol nincs nemzeti pályázat. Az első nemzeti ingatlanfejlesztési versenyt Brazília rendezte, majd Malajzia volt a következő. Magyarország harmadik volt a sorban. 2011-ben Brazília, Malajzia, Magyarország, Columbia, Tajvan, Norvégia, Argentína, Indonézia, Oroszország, Szingapúr, Luxemburg és Hollandia
20/41
rendezett nemzeti ingatlanfejlesztési pályázatot. Jövőre az Egyesült Államok, Bulgária és Makaó csatlakozik a rendező országokhoz, de Spanyolország, Belgium, a balti államok is megkezdte a szervezést. 2. A 2012. évi FIABCI Prix d`Excellence eredményhirdetése a hagyományoknak megfelelően a FIABCI Kongresszusán a FIABCI Prix d`Excellence Gála keretében történik . A Kongresszus és a Gála színhelye idén Szentpétervár lesz. 3. Az eredményről 2012. május 22.-én egy sajtótájékoztató keretében számolunk be. 4. Az idei versenyen magyar részről négy kiváló pályamű vesz részt: Irodaház kategóriában A Telenor Távközlési Zrt Központi Székháza Szálloda kategóriában A Continental Hotel Zara****Superior Közcélú kategóriában A Kodály Központ Pécsi Konferencia- és Koncertközpont Speciális létesítmények kategóriában A nyíregyházi Óceánum és Esőerdőház Zöldpiramis
Forrás: IngatlanHírek.hu
21/41
Mire számíthat az ingatlanszektor a bankoktól? 2012. Május 02. Szerda A bankrendszer ingatlan-projektfinanszírozási képessége, hajlandósága és tevékenysége 2011 nyarának végén újra negatív irányt vett. A korábban sem fergeteges aktivitást a magyar gazdaság vártnál lassúbb növekedése és ennek romló kilátásai, valamint a devizában folyósított (lakossági) jelzáloghitelek rögzített árfolyamon történő előtörlesztése miatt várható veszteségek feletti aggodalom szinte teljesen lefagyasztotta.
Új fejlesztésről, vagy lezárt befektetési tranzakcióról ebben az évben szinte nem is volt eddig hír. Valószínű, hogy a következő 1-2 évben ez a helyzet nem fog érdemben változni, mivel a gazdasági környezet a legjobb esetben is csak a meglévő ingatlanpiaci túlkínált csökkenését eredményezheti. A bankoknál pedig a hitelezési veszteségeken túl a szabályozási környezet szigorodása is a hitelezési aktivitás tartós csökkenését eredményezi. 1. A külföldi (deviza) források erőteljes szűkülésének negatív hatása A bankrendszer hiteleinek finanszírozására (főleg devizaalapon) évek óta nem rendelkezik elegendő belső megtakarítással, ezért jelentős mértékben külső finanszírozásra szorul. 2010. június 30. és 2011. június 30. között a bankrendszer devizakitettsége 2600 Mrd Ft-tal csökkent főleg a devizalapú hitelek állományának és a külföldi devizaforrások csökkenésének eredményeként. Ezzel a külföldi források aránya a mérlegfőösszegen belül 5 százalékponttal esett vissza, de még így is 26,4%-ot, azaz 7252 Mrd Ft-ot tett ki idén félévkor. A bruttó vállalati hitelállomány csökkenése a nagyobb, klasszikusan vállalati hitelezőnek minősíthető bankoknál volt a legnagyobb mértékű. 2011 első félévében több olyan nagybank is volt, ahol a vállalati hitelállomány csökkenése megközelítette a 15%-ot. Ágazati megoszlást tekintve az ingatlanügyekkel, gazdasági szolgáltatással, szállítással kapcsolatos iparágakban és a feldolgozóiparban volt a legerőteljesebb a visszaesés. 2. A „Bázel 3” nevet viselő szabályokra való felkészülés negatív hatása Bár a magyar sajtóban nem sok hír szerepel az új szabályokra vonatkozó javaslatok 2010. októberi megjelenése óta, Nyugat-Európában más a helyzet. Ott a bankok hitelképességéről alkotott képet egyre inkább befolyásolja, hogy a majd teljességükben 2019-től érvényes új szabályoknak mennyire felelnek meg már most, illetve mekkora eséllyel fognak majd megfelelni. Ezek az új szabályok a hitelintézetek működési biztonságának fokozását szolgálják és nem a hitelezés bővítését. Az új elemek bevezetésére fokozatosan, 2012-től kezdődően kerül sor. 3. A rögzített árfolyamon történő előtörlesztés és a bankadó negatív hatása
22/41
Vélelmezhető, hogy a törvényben rögzített, kedvezményes árfolyamon történő előtörlesztés alapvetően negatív hatást gyakorol a bankrendszerre. Nyilvánvaló, hogy az előtörlesztők nagyobb része a jó adósok közül fog kikerülni, hiszen nekik van az előtörlesztéshez mobilizálható vagyonuk, illetve ők kaphatnak új hitelt a régi kiváltására. Azaz a bankok minősített lakossági hitelállománya várhatóan nem fog érdemben csökkeni az előtörlesztések hatására, míg a rögzített árfolyam miatt a jó állományon 15% körüli veszteséget szenvedhetnek el. A veszteség pedig közvetlenül tőkeleíráshoz vezet, ami a hitelkihelyezés kötelező fedezetét csökkenti, így szűkítve és drágítva a későbbi hitellehetőségeket. A bankadó néven ismert pénzintézeti különadó jövőre még az ideihez hasonlóan 187 milliárd forinttal járul hozzá a bevételekhez. 2013-tól az összeg 90 milliárdra csökken. A bankadó a saját méreténél sokkal nagyobb hitelezési visszafogást okoz elsősorban a banki tőkehelyzetre való közvetlen negatív hatása, másrészt a mérlegfőösszegből származtatott volta révén, hiszen ez utóbbi csökkentését eredményezi. 4. A nemzetközi gazdaság lassulásának negatív hatása Magyarország prosperitása mind az itt megtermelt anyagi javak exportja, mind az itt felhasznált pénzügyi javak importja miatt alapvetően függ a nemzetközi gazdaságban zajló folyamatoktól. A 2008-as recessziót követő gyors és nagy 2009-2010-es (vissza)növekedés utáni természetes lassulás 2011 nyarán az USA-t, majd később az Euró-zóna néhány államát fenyegető adósságválsággal kapcsolódott össze. A leminősítések miatti tényleges leírások és a várható, további hitelezési vesztségek miatt növekvő és terjedő bizonytalanság a reálgazdaság lassulásához, recesszió közeli állapothoz vezet Magyarország főbb nemzetközi partnereinél. Ilyen háttérrel pedig sem az export, sem a (tőke)import nem tud nőni, a magyar gazdaság növekedése leáll. Ez pedig azt jelenti, hogy az új ingatlanok iránti fizetőképes kereslet növekedése is megáll. Mivel a válság előtt és alatt befejezett projektek mindenféle ingatlanból túlkínálatot produkáltak kicsi annak az esélye, hogy egy-egy felhasználói, bérlői igényt ne lehetne kielégíteni a meglévő ingatlanállományból. Éppen ezért, valamint a béringatlant használó cégeket (is) körül vevő egzisztenciális bizonytalanság miatt jelentősen megnövekedtek a jövőbeni bérbeadottággal kapcsolatos kockázatok. Ez pedig a fejlesztők és befektetők vállalkozói kedvét ássa alá. Más szóval a hitelpiaci kereslet is jelentősen csökken. 5. A 2007-2008-as nemzetközi pénzügyi válság hatása A 2007-2008-as válságot közvetlenül megelőző években az USA-ban és Nyugat-Európában hatalmas mennyiségű értékpapírosított befektetés jött létre jellemzően 5-10 éves lejárattal. A fedezetek értékének csökkenése ellenére életben lévő konstrukciók évente 100 milliárd dolláros nagyságrendben járnak le. Ezek megújításának, refinanszírozásának kicsi az esélye, így tulajdonosaik és finanszírozóik vesztesége a finanszírozott ingatlanok kényszerértékesítése révén garantált. Mindez pedig a következő évekre önmagában is elég okot fog adni a nemzetközi bankok életben maradásával és jövőjével kapcsolatos félelmek fennmaradásához.
23/41
6. A Magyarországon 2008 óta tartó hitelpiaci válság negatív hatása Bár a GDP adatok alapján 2010-ben Magyarországon is véget ért a válság ennek ellenére sem a gazdaságban, sem a társadalomban nem jelentek meg a növekedés látható jelei. Ezzel szemben a válság állandósulása a jellemző. Ez pedig a korábban is részben tartalékokból élő szereplők kimerüléséhez vezet. Az üzleti ingatanok elsősorban magyar piacból megélő bérlői (de a multik közül is sokan) egyre nehezebben tudják teljesíteni kötelezettségeiket, hiszen felvevő piacuk nem javul és tartalékaik fogynak. Következésképp az ingatlanok tulajdonosai is stagnáló, csökkenő bevételekkel találkoznak, míg finanszírozási terheik jellemzően emelkednek. Ilyen környezetben egyre nehezebb lesz fenntartani a banki hitelek mögötti ingatlanfedezetekről megőrzött, többnyire pozitív értékeléseket. A banki kockázatkezelőknek, auditoroknak és a PSZÁF-nak nem lehet más megoldása, mint a reális jövőkép szerinti értékelések alapján minden ingatlan esetében az elmaradt céltartalékokat megképeztetni. Ezzel párhuzamosan a problémás hitelek állománya folyamatosan nő, a vállalati hiteleken belül 2011. június 30-ával már 16%-ot ér el 7. A kereskedelmi ingatlan-szektor túlkínálata és túlfinanszírozottságának negatív hatása finanszírozási lehetőségekre A kereskedelmi ingatlanok finanszírozásában a magyar bankok kb. 1500 milliárd forintnyi kihelyezése parkol. Ez a vállalati hitelállomány több mint 20%-át jelenti, azaz nagyon komoly ágazati és ezzel együtt kockázati koncentrációt jelez. A közvetlenül külföldről finanszírozott állomány becslések szerint 300-350 milliárd forint lehet. Az 1990-es évek második felétől felfutott ingatlan-projektfinanszírozás valamennyi ingatlanszektort, különösen 2004-2005-től szinte válogatás nélkül kiszolgálta. A kapacitások ma valamennyi ingatlanszektorban meghaladják a szükségletet, ami alól talán csak a hiper- és szupermarketek, valamint a diszkont és outlet boltok jelentenek kivételt. Mivel a magyar gazdaság jövőbeni fejlődésének üteme a válság előtti szintekhez képest várhatóan tartósan alacsonyabban alakul, igencsak kérdéses, hogy a túlkínálat vajon nem jelent-e strukturális problémát. Azaz nem állandósul(t)-e a túlkínálat, avagy fog-e valaha akkorát nőni a kereslet, hogy a jelenleg üres területeket felszívja, valamint az éppen csak a víz fölött lévő cash-flow-kat stabilizálja. Mindez persze azt jelenti, hogy a jelenleg problémás ingatlanok tulajdonosai és finanszírozói nem számíthatnak arra, hogy biztosan megússzák a válságot jelentős veszteségek nélkül. Az ingatlanpiaci helyzettel az ingatlanok bérlői is tisztában vannak, így rendkívül erős alkupozíciójukkal élve lefelé nyomják az effektív bérleti díjakat. Ez az egyes ingatlan-portfóliók fokozatos átárazódását eredményezi, ami ha hosszú ideig tart (és erre most nagy az esély) a portfóliók értékének tartós csökkenését, azaz garantált tulajdonosi tőkeveszteséget és sok esetben komoly likviditási problémákat okoz. Ez pedig tovább rontja a szektor hitelképességét a bankok szemében. 8. Mi lehet a kiút? A. Az előző pontokban leírt ingatlanpiaci és finanszírozási válságból legkönnyebben a magyar áruk és szolgáltatások exportpiacain, valamint a magyar tőkeimport küldő-országaiban megindult
24/41
gazdasági növekedés hozhat szabadulást. Magyarország esetében a növekedés belső erőforrásokra és piacokra épülő beindulása örök álom marad. Ennek ellenére sok apró tényező együttes hatásaként már semleges külső környezet esetében is megtörténhet a stabilizálódás és megjelenhetnek a növekedés halovány jelei. A. A válság elhúzódása további szereplők elvérzését hozhatja 2012-ben, ennek tovagyűrűző hatásaival. A fájdalmas folyamat pozitív mellékterméke, a piac átárazódása viszont azt jelenti, hogy az egyes termékek ár-érték aránya a helyére kerül. Tehát az árak a bizonyítottan válságtűrő és ezért hosszú távon is biztonsággal elvárható bérleti díjakból és kihasználtságokból fognak építkezni. A megbízható árazás biztos alapot ad a befektetési, fejlesztési és finanszírozási döntésekhez.
B. Az előzőhöz hasonló, természetes gazdasági folyamat az új ingatlan-megoldások iránti igény megerősödése. Az idő múlásával a meglévő ingatlanállomány jelentős része divatjamúlt lesz, komoly beruházások nélkül elavul. Eközben az építési és gépészeti technológiák fejlődnek, a környezettudatosság egyre fontosabbá válik és az ingatlanhasználók igényei is változnak. Mindezek okán elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb új projektek jelenjenek meg akkor is, ha a kihasználatlan állományok nem csökkentek érdemben.
C. Bár a válság előtti kényelmes, majd a válság alatti félelmes években a nyugdíjpénztárak és biztosítók lényegében nem fektettek pénz ingatlanba, ez a jövőben megváltozhat. Külföldön ezek a szereplők az ingatlanpiac stabilitását (és részben likviditását) hosszú távú befektetési modelljeik révén biztosítják. Talán a magyar szereplők is rájönnek, hogy az állampapír nem feltétlenül kockázatmenetes befektetés, míg az ingatlanprojektek kockázatait hozzáértő szakemberekkel jól kézben lehet tartani. A biztosítók ráadásul megjelenhetnek a kereskedelmi ingatlanok hitelezői között is, amiképp ezt az USA-ban és Nyugat-Európában már megtették. A 2013-tól életbe lépő Szolvencia II EU direktíva várhatóan erősíteni fogja a biztosítók hitelezői hajlandóságát.
D. Várható, hogy a válságban magukat értékpapírokkal megégető, de még mindig vagyonos privát befektetők és a tőkehiányos ingatlantulajdonosok a tőzsdén, vagy azon kívüli egymásra találnak. E. A gazdaság beindítását célzó politikai akarat az ingatlanpiacon keresztül is megvalósulhat. Ennek csatornája lehet a támogatott lakásépítés és/vagy lakásvásárlás, illetve közvetlen állami ingatlanszerzés, mely fejlesztési megbízás, PPP konstrukciók, kivásárlás, vagy saját beruházás révén valósulhat meg. A magas államadósság leszorítását célzó költségvetések korában kicsi a kormány mozgástere, de jól megválasztott stratégiai lépései katalizátorként hathatnak az egész szektor beindításában.
Forrás: IngatlanHírek.hu
25/41
Budavári teraszt és pincéket hirdettek meg hasznosításra 2012. Május 02. Szerda A Várgondnokság Nonprofit Kft. határozott idejű ingatlanbérletre írt ki pályázati felhívást. A hasznosításra kijelölt nemzeti vagyon a volt Honvédelmi Minisztérium pinceszintjén található, 153 négyzetméter alapterületű ingatlan és a hozzá tartozó terasz, valamint a Palota út, Szent György utca, Kisköz és Nyugati Várfal közötti területen helyreállított, 1345 négyzetméteres középkori pincerendszer.
A leendő bérlemények egyikében a jövőben kávézó és nyilvános illemhely működhet, míg a másikban pincei körülmények között, múzeumi jellegű kulturális, turisztikai szolgáltatás nyújtható a szükség szerint ezekhez kapcsolódó kiegészítő jellegű tevékenységgel együtt. A pályázat kiírója csak olyan hasznosítási módot fogad el, amely biztosítja, hogy a bérlemény a nagyközönség számára látogatható és megismerhető legyen. Az egyes részajánlati körökben külön-külön, önállóan lehet pályázati ajánlatot benyújtani, amelyeket külön-külön bírálnak el. A nyertes bérlő feladata lesz a helyszín kialakítása, szükség szerint saját berendezési tárgyak installálása, és a működéshez szükséges valamennyi engedély beszerzése. A használatba adás időtartama 3 2 év, illetve 5 2 év opció - számolt be róla a Gazdasági Rádió. A hasznosítási program célja a Budavári Palota és környezete turisztikai fogadóképességének, vonzerejének fejlesztéséhez való hozzájárulás. A kiíró által felkért bírálóbizottság a pályázatok vizsgálata során, az értékelési szempontok között első helyen szerepelteti a bérleti díj éves mértékét, majd a hasznosítási programot, továbbá a tervezett megjelenés és kialakítás minőségét. Amennyiben a pályázók pontszámai és megajánlott bérleti díji azonosak lesznek, úgy nyílt sorsolással választják ki a nyertest. Mivel a Budavári Palota és az ahhoz tartozó területek a világörökség részét képező, Magyarország kiemelt történelmi, kulturális és turisztikai jelentőséggel bíró műemléki ingatlan-együttesei, a bérleményeken csak és kizárólag olyan tevékenység végezhető és olyan rendezvény valósulhat meg, amely nem sérti a közrendet és a közerkölcsöt, valamint összeegyeztethető a Budavári Palota kiemelt jelentőségével. A pályázatok benyújtásának határideje pályázati felhívás Hivatalos Értesítőben való megjelenésétől (április 21.) számított 30. nap.
Forrás: IngatlanHírek.hu
26/41
Nagy adósságba veri Velencét a tóparti pláza 2012. Május 02. Szerda Az Állami Számvevőszék szerint mintegy félmilliárd forintos kötvénykibocsátást, illetve ingatlanértékesítést tervez a velencei önkormányzat, hogy be tudja fejezni a Velencei-tó kapuja elnevezésű, még az előző ciklusban indított nagyberuházást
Az 1,58 milliárd forintos vissza nem térítendó EU-s projekt miatt egyébként hűtlen kezelés gyanújával a nyár közepéig nyomoz az ügyészség. L. Simon László, a térség fideszes országgyűlési képviselője tavaly novemberben tett feljelentést. A Magyar Hírlap megkeresésére a politikus azt mondta, a félbehagyott munkálatok miatt továbbra is áldatlan állapotok uralkodnak a tó mellett. Az Állami Számvevőszék legfrissebb, Velence gazdálkodásáról készített vizsgálata szerint a kiadások finanszírozási kockázatát növeli a kivitelezővel kötött szerződés felmondása miatt az állagmegóvással és folytatással kapcsolatos többletkiadás, továbbá a kivitelezőnek adott, el nem számolt 382 millió forint beruházási előleg.
Forrás: Magyar Hírlap
27/41
Gazdasági hírek 2012 18. hét
28/41
Magyarok építenének vízműveket Szaúd-Arábiában 2012. Május 04. Péntek Vízművek építésének és üzemeltetésének lehetőségeiről, a szennyvíztisztítás területén történő együttműködésről és szakemberek cseréjéről tárgyalt Abdallah al-Huszain szaúdi víz- és energiaügyi miniszter és Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár pénteken Budapesten.
A megbeszélés utáni tájékoztatón a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta: Szaúd-Arábiában mélységi vizeket használnak, illetve a tengervíz sótalanításával állítják elő az évi csaknem kétmilliárd köbméter vizet, amire az országnak szüksége van. A tárgyaláson felmerült az együttműködés lehetősége vízművek építésében és üzemeltetésében, illetve a szennyvíztisztítás területén - közölte Illés Zoltán. Hozzátette, hogy Szaúd-Arábiában különösen fontos a víz újrahasznosítása, hatékony felhasználása, Magyarország pedig ezen a területen technológiákkal, mérnöki tudással rendelkezik. Egyeztettek szakemberek cseréjéről is.A megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a konkrét programokról a közeljövőben szakértői szinten folytatódnak a tárgyalások, egészen a megvalósításig - közölte a környezetügyért felelős államtitkár.
Forrás: MTI
29/41
Gyárat avatott Mezőkövesden a Modine 2012. Május 04. Péntek 5400 m2 alapterületi gyártócsarnokot avatott április 26-án a Modine Mezőkövesden. A nagyteljesítményű dízelmotorok és hajtóművek olajának hűtésére szolgáló hűtők és kipufogógáz –visszahűtők gyártásával foglalkozó cég beruházása a gazdasági kormányzat támogatásával és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) közreműködésével valósult meg. A 10 millió euró értékű fejlesztés 2015-ig 170 új munkahelyet teremt.
Az 1916-ban alapított amerikai cég 1993-ban lépett be az európai piacra. Ötleteiket mindig a piaci igények szerint fejlesztették tovább, a különböző piacok számára eladott hűtők és olajhűtők diverzifikációját hajtották végre, melynek eredményeként haszongépjárművek, építőipari és mezőgazdasági gépek valamint személyautók alkatrészeit is gyártják. Jelenleg több mint 8.000 munkavállaló dolgozik a Modine-nél. Hosszú távú kapcsolatot építettek ki a Ford-dal, a Daimler AG-vel, a BMW-vel, a John Deere-rel, a Caterpillar-ral is, továbbá olyan cégek rendszeres szállítója, mint a MAN, az Iveco, a Cummins, a Perkins, a ZF és a Voith. Az elkövetkezendő öt évben a forgalom megduplázásával számol a Modine, s a mezőkövesdi dolgozói létszámot a jelenlegi 430 főről 600 főre kívánja bővíteni. Az emissziós normák szigorodásával a Tier4 és az EURO 6 szabványok követelményeit teljesítő motorok komponenseit gyártják majd az üzemben. Az új termékek a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően a kipufogógáz visszahűtését végzik majd Daimler, Deutz és MAN haszonjármű motorokban. Tom Burke Modine elnök a gyáravatóra küldött üdvözletében hangsúlyozta és megköszönte a mezőkövesdi kollégák kemény munkáját és a kiváló csapatszellemet. Németh Zoltán, a mezőkövesdi gyár ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a magasan kvalifikált és motivált munkatársakkal mind az amerikai, mind az európai menedzsment maximálisan elégedett.
Forrás: IngatlanHírek.hu
30/41
Így működik majd az e-útdíj fizetés 2012. Május 04. Péntek A jövő júliustól új rendszerben fizetnek útdíjat a tehergépkocsik. A személyautók és autóbuszok a jelenlegi e-matricás rendszerben maradnak. E járművekkel önkéntesen lehet majd átállni legkorábban a bevezetés után fél évvel. Az eseti használók így jelentős megtakarítást érhetnek el az e-matricás díjakhoz képest - közölte az NFM.
A kormány határozatot hozott a megtett úttal arányos elektronikus díjszedés bevezetésével összefüggő feladatokról, az induló rendszer alapvető működési kereteiről - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). A határozat kimondja, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter és a nemzetgazdasági miniszter haladéktalanul intézkedjen a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer beszerzéséhez, a díjszedési szolgáltatás finanszírozásához 10 évre szükséges, nettó jelenértéken számított 214,5 milliárd forrás, illetve kötelezettségvállalás biztosításáról - írta az MTI. Az elektronikus díjszedést a tervek szerint a gyorsforgalmi és az országos közúthálózat főúti külterületi szakaszain vezetik be a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépjárművekre 2013. július 1-jével. A többletbevétel éves összege 150 milliárd forint lenne, az intézkedés jövőre 75 milliárd forinttal javítaná a költségvetés egyenlegét. A közlekedők egy fedélzeti eszköz beépítése után kapuk és megállítás nélkül haladhatnak a díjköteles szakaszokon. Úthasználatuk mértékét, jogosultságukat elektronikusan ellenőrzik. Kicsi lesz a kedvezmény Az alkalmazott díjszintek a korábban kidolgozott díjpolitikai alapelvek aktualizálásával, az Európai Unió érintett intézményeivel való egyeztetést követően alakulnak ki - áll az NFM közleményében. Az e-útdíj bevezetése után fél évvel kedvezményrendszer indul a gyakori használók számára. A kedvezmény mértéke az uniós szabályozással összhangban legfeljebb 13 százalék lehet. A díjszedési rendszer kiépítéséhez szükséges eszközökkel, az azok működtetésével és a tanácsadással kapcsolatos közbeszerzések gyorsított eljárásban kezdődnek meg az idei év első felében - közölte a szaktárca. A díjszedési funkciót az e‑matricás rendszerhez hasonlóan az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. láthatja el jogszabályi kijelölés alapján. Az ÁAK az eszközbeszerzés finanszírozására hitel vesz fel, amelyet a befolyó díjbevételekből törleszt majd. Dőlni fog a pénz Az NFM szerint az előzetes számítások és a nemzetközi tapasztalatok alapján a beruházás néhány éven belül megtérül. A becsülhető maximális díjbevétel az első évtizedben tízszeresen haladhatja meg a költségeket. A többletforrásokat a teljes közlekedési szektorba kell visszaforgatni, azok elsősorban a díjas útszakaszokon, majd a közúthálózat egyéb részein hasznosulhatnak. A célszerű felhasználási sorrend szerint a bevétel a meglévő infrastruktúrák fenntartása után a ppp konstrukcióban megépített és üzemeltetett autópálya-szakaszok rendelkezésre állási díjaira, ezt követően pedig az új fejlesztésekre (például az uniós projektek hazai önrésze) fordítható.
Forrás: MTI
31/41
"Nálam mindig két forint ez a dal": Augusztus végétől jöhet a telefonadó 2012. Május 03. Csütörtök Értesítették a távközlési szolgáltatókat a legújabb telefonadó-elképzelésekről: az adó mindenképpen percalapú lesz, és augusztus végétől akarják bevezetni - értesült az MTI. A kormány és a szolgáltatók képviselői között minderről pénteken lesz újabb egyeztetés.
Az MTI értesülése szerint a szolgáltatóktól most azt kérik, készítsenek egy listát arról, előfizetőiknek milyen telefonálási szokásaik vannak. Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a miniszter által vázolt konstrukció a tehetősebbeknek kedvezhet, mert az is csak 700 forint adót fizetne, aki 20-40 ezer forintért telefonál havonta. Az újabb variáció szintén nagy terhet róna a szolgáltatókra, hiszen az informatikai rendszerüket jelentősen fejleszteniük kell ahhoz, hogy ez az adó beszedhető legyen. A telefonadó tervezetéről hamarosan dönteni kell, hiszen a kormány még az idén több tízmilliárd forint bevételt vár tőle. Korábban több távközlési cég amellett tört lándzsát, hogy előfizető-alapú legyen az adó, míg mások inkább forgalmi alapút szeretnének. Egy harmadik álláspont szerint mindenki akkor járna jól, ha az adót a havidíjba építenék be. Egy további kérdés az is, hogyan fizetik majd az adót azok a mobilosok, akik előre fizetett, pre-paid kártyával telefonálnak és SMS-eznek, illetve mi történik azokkal a flottásokkal és vállalati ügyfelekkel, akik egy előre meghatározott csoporton belül most ingyen, nulla forintért hívhatják egymást. A kormány eredeti elképzelései szerint a kezdeményezett hívások minden megkezdett perce után 2 forint adót kellene fizetni az év közepétől, hasonlóan minden SMS és MMS után. Az előzetes számítások szerint a 2 forintos telefonadó az ügyfélkör jelentős része számára kétszámjegyű költségnövekedést eredményezne. Egy ilyen mértékű emelkedés nemcsak a lakossági előfizetők számára lenne hatalmas teher, hanem a magyar vállalatok számára is, hiszen az adó miatt megugró távközlési költség rontaná a vállalatok versenyképességét, s valószínűleg csökkentené a telefonálási kedvet is. Így pedig a távközlési cégek is bevételcsökkenést szenvednének el. A távközlési adóval az idén 30 milliárd, jövőre körülbelül 52 milliárd forinttal akarja növelni a kormány a költségvetés bevételeit. Ennek alapján éves szinten körülbelül 3,5-4 ezer forint, azaz körülbelül havonta 300 forint jut egy felhasználóra. Magyarországon mintegy 11,5 millió mobilelőfizetést és 2,9 millió vezetékes vonalat tartanak számon.
Forrás: MTI
32/41
Lefoglalta a versenyhivatal a bankok közös adatbázisát 2012. Május 03. Csütörtök A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) lefoglalta a Nemzetközi Bankárképző Központban azokat az adathordozókat és dokumentumokat, amelyeken a bankok közös adatbázisát, az úgynevezett BankAdat rendszert tárolják - írja a HVG.
A hetilap csütörtöki számában olvasható cikk emlékeztet arra, hogy tavaly ősszel a végtörlesztések kapcsán a fideszes Rogán Antal bejelentést tett a GVH-nál, mert szerinte a bankok feltehetően összejátszottak, amikor megemelték azoknak a forinthiteleknek a kamatát, amelyeket végtörlesztési célra kínáltak a bankok. A GVH vizsgálatot indított az ügyben. A lap idézi Juhász Miklóst, a hivatal elnökét, aki azt mondta, még nem tudják, hogy a kamatemelésekkel a bankok megsértették-e a versenytörvényt. A HVG cikke szerint a versenyhivatal a vizsgálat közben olyan dokumentumokat talált, amelyek kimerítették az információs kartell gyanúját, ezért kiszélesítette a vizsgálódást. A lap emlékeztet arra is, hogy a GVH különféle kartellügyekben esetenként több százmillió forintos bírsággal sújtotta a bankokat, és ha most ismét elmarasztalja azokat, akkor összesen akár több milliárd forintot is beszedhet bírságként. A versenytörvény szerint a bírság a szabályokat megsértő alany előző üzleti évi nettó árbevételének maximum 10 százalékára rúghat. A hetilap kérdésére Juhász Miklós megerősítette, hogy egyelőre nincs bizonyítékuk arra, hogy a bankközi adatbázist bármelyik hitelintézet versenytörvényt sértő módon használta fel. A GVH elnöke azt is elmondta, hogy a versenyhivatal "vékony mezsgyén jár", mivel egy érdekvédelmi szervezet - vagyis a bankszövetség - munkájához hozzátartozik, hogy tagjai érdekében adatbázist épít fel, ezzel azonban akár versenyjogot is sérthet. A cikk szerint Juhász Miklós ugyanakkor "visszautasította azt a feltételezést, hogy a bankokkal szembeni vizsgálatot a költségvetési lyukakat minden módon betömni szándékozó kormányzat nyomására terjesztették volna ki". Hozzátette, az ilyen vizsgálatok egyébként is elhúzódhatnak, akár másfél, két évig is.
Forrás: MTI
33/41
Kedvezmények a Tigáznál 2012. Május 03. Csütörtök Hűségprogramot indít a Tigáz Zrt. ügyfeleinek, a pontosan fizető fogyasztóik például olcsóbban tankolhatnak, bankolhatnak és mobilozhatnak.
Cesare Cuniberto, a Tigáz elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, a programban fő partnereik az üzemanyagtöltő állomásokat üzemeltető Eni Hungaria Zrt. (Agip), az UniCredit Bank és a Vodafone Magyarország. A programban összesen 28 partner vesz részt, egyebek mellett szállodák, vendéglátóhelyek és más szolgáltatók, amelyek száma a nyár végére várhatóan több mint százra nő. Az Agip egyebek mellett 10 forint kedvezményt ad benzinárából literenként, az UniCredit több banki szolgáltatását ingyen adja a hűségkártyás ügyfeleknek, a Vodafone pedig például tarifakedvezményt nyújt, s új előfizetés esetén akár 15 ezer forintos kedvezményt is ad készülékvásárláskor. Arra a kérdésre, hogy az Agip és a Vodafone mekkora forgalombővülést vár a programtól, a márkák képviselői elmondták, elsősorban a meglévő ügyfeleket akarják előnyökben részesíteni, s rövid távon nem a bővülés a cél. Csapó Róbert, a Tigáz kereskedelmi igazgatója elmondta, remélik, a két évre adandó, de megújítható hűségkártya tovább javítja a fizetési fegyelmet, s könnyebbé teszi a számlák kiegyenlítését. A hűségkártya nem fizetőeszköz, annak azonosítására szolgál, hogy az ügyfél jogosult a kedvezményekre. A plasztik kártyát azok a fogyasztók kaphatják meg, amelyek az egyetemes szolgáltatás keretében csoportos beszedési megbízás vagy egyéb banki módon egyenlítik ki számlájukat, s az elmúlt 12 hónapban nem volt késedelmes fizetésük. A feltételeknek napjainkban 130 ezer ügyfél felel meg, őket névre szólóan megkeresik, s rajtuk kívül megkeresnek még 450 ezer olyan ügyfelet, akik például, ha áttérnek a sárga csekkről az átutalásra, szintén megfelelnek a követelményeknek. Ha valaki időközben megcsúszik a fizetéssel, felfüggesztik a programban való részvételét, de később, ha 3 hónapig újra időben fizet, visszakerül. Magyarország legnagyobb gázszolgáltatójaként a Tigáznak 1,25 millió ügyfele van, akiknek több mint 80 százaléka határidőre fizeti a számlát. Kérdésekre válaszolva Cesare Cuniberto a tavalyi veszteségről elmondta, ennek elsődleges oka az, hogy a beszerzési költség alatt értékesítik a gázt. Ez a hatályos rendelkezések eredménye, mert nem tárgyalhatták újra a hosszú távú beszerzési szerződéseket akkor, amikor megváltozott az egyetemes szolgáltatókra vonatkozó szabályozás, s kialakult a hatósági ár. A probléma megoldásán dolgoznak, a kritikus szerződések lassan kifutnak, s bíznak abban, hogy jövőre a helyzet radikálisan megváltozik. A válságadóról elmondta: a 2011-es és 2012-es évet még érinti, 2013-ban azonban már nem lesz ilyen elvonás, ami szintén segíti a nyereségessé válást. Alessio Lilli, az Eni Zrt. vezérigazgatója elmondta, a várható adóváltozások hatásairól túl korai lenne beszélni.
34/41
Hasonlóan nyilatkozott Richard Sherwood, a Vodafone vezérigazgató-helyettes is a tervezett telefonadóról.
Forrás: MTI
35/41
Így módosítanák az adótörvényeket 2012. Május 03. Csütörtök Akinek nincs egészségbiztosítása, az az év elejétől visszamenőleg köteles lesz egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, és megszűnik a gyógyszertári szolidaritási díj is - egyebek mellett ezt tartalmazza az egyes adózási törvények módosításáról címet viselő törvénytervezet, amely a kormány honlapján jelent meg.
A személyi jövedelemadó törvényben megmaradt az a szabály, amely kötelezi az alkalmazottat, hogy a munkaadójától kérje az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha az éves jövedelme várhatóan - meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Ennek elmulasztása - a jelenlegi szabályok szerint - különbözeti bírsággal jár. A módosítás megszünteti a bírságot. Az adóalap kiegészítés 27 százalék, tehát akinek az éves jövedelme meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot, annak az e feletti összegre 27 százalékkal emelkedik az adóalapja. Vagyis a 16 százalékos szja-kulcs mellé nem második kulcsot alkalmazott a kormány, hanem az adóalapot emelte meg. A szociális szövetkezet tagja szja-mentesen kaphatja meg a minimálbérnél nem több havi jövedelmét, amennyiben azt élelmiszer, illetve készétel vásárlására használható utalványban kapja. A tervezet szerint minden társadalombiztosítás nélküli belföldi magánszemélynek fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ennek az összege jelenleg havi 6.390 forint, és a fizetést ez év első napjától - visszamenőleges hatállyal - kell teljesíteni. A gépjármű regisztrációs adó összege függ a kocsi környezetvédelmi besorolásától. A besorolást jelenleg a 2007 február 5-i szabályok szerint kell elvégezni, a módosítás a 2012. április 30-i állapotot jelöli ki. A hatályos szabály 16 fokozatot ismer, az első a katalizátor nélküli, az utolsó pedig az Euro-VI. besorolású motorral szerelt kocsi. Ez év áprilistól a besorolás nem módosult a jogtárban. A különféle pályázatokon csak azok a cégek, illetve magánszemélyek indulhatnak, akiknek nincs adótartozásuk. Az adózás rendje úgy változik a tervezetben, hogy mindaddig nincs fennálló adótartozása senkinek, amíg a bíróság jogerősen nem mondja ki azt. A közbülső időben tehát kiadható a nemleges igazolás. Egy másik változás a kézbesítést érinti, az adózás rendjéről szóló törvényben. Jelenleg akkor tekinthető kézbesítettnek egy adóhatósági levél, ha a posta másodszor is megkísérelte a kézbesítést, és attól számítva öt nap eltelt. A módosítás szerint, ha a levél az adóhatóság által ismert címre érkezik, és a kézbesítés eredménytelen, akkor a sikertelen postai kézbesítés napján már - eljárásjogilag - kézbesítettnek számít a levél. A közösségi vámjog végrehajtására hozott törvény tervezett módosítása bevezeti az ügyfél meghallgatáshoz való jogát. Erre akkor kerül sor, ha az ügyfélre hátrányos határozatot hozna a hatóság. A meghallgatásra 3-30 napos határidőt kell szabni, és a meghallgatás után újra kezdődnek a hatósági eljárás határidői. A cégeljárási törvény megszünteti azt az adóhatósági kötelezettséget, hogy a mérleg leadását elmulasztó cégeket 15 napos határidővel hívja fel a kötelezettségük pótlására. A módosítás szerint azonnal a szankció következik. Megszűnik a gyógyszertári szolidaritási díj. Jelenleg azok a patikák, amelyek közfinanszírozott gyógyszereket forgalmaznak, és a negyedéves árrés-tömegük meghaladja a 10 millió forintot, szolidaritási díjat fizetnek. A díj sávosan progresszív, 1,5-től 8 százalékig terjed.
36/41
A jelzáloggal fedezett devizahitel elengedett részének 30 százaléka - különadó visszatérítés címén csökkenti a bank állammal szembeni kötelezettségét a tervezet szerint. Jelenleg ugyanilyen arányban, de jóváírás címén csökken a különadó. A különadó alapját csökkenti a bank kis- és középvállalkozói (kkv-)hitelállománya, a következők szerint: a 2011 szeptember 30-i kkv-hitelállomány 95 százalékát kell összevetni a 2012. szeptember 30-i hitelállománnyal, és a különbség csökkenti a különadót. Hasonló elven csökkenti a különadót az uniós pályázat önerejéhez nyújtott hitel is. A tervezet szerint jövő évtől a számla kötelező kelléke lesz a vevő adószáma is, amennyiben a számlában szereplő áfa eléri az 500 ezer forintot. Szintén jövő év első napjától szűnik meg a magánszemélyek egyes jövedelmeinek a különadója. Ez a közszférában a 2 millió forint feletti végkielégítések 98 százalékos különadójának a megszüntetését jelenti. A változás - egyebek mellett - a parlamenti, az európai parlamenti képviselőket és a polgármestereket is érinti.
Forrás: MTI
37/41
Árverezés a Tesconál 2012. Május 03. Csütörtök Elárverezi használt eszközeit a Tesco, az összesen 139 tétel értéke kikiáltási áron mintegy 35 ezer euró.
Az árverést lebonyolító Intergavel Aukciószervező Kft. csütörtöki közleménye szerint az internetes árverés május 10-én lesz. Eddig már öt hasonló, nagy sikerű aukciót tartottak, amelyeken a vevők olyan berendezésekhez juthattak, amelyekből használtan kevés van a piacon, az újra pedig gyakran nincs pénze egy-egy kisebb vállalkozásnak - idézi a közlemény Mozga Lászlót, a projekt vezetőjét. Az aukciós listán többek között habtálcás csomagoló, szeletelőgép, monitorok, ipari vasalók, varrógép, sütőipari gépek és eszközök, kemencék, hűtő- és melegen tartó pult, számos mosogató, irodakonténer és több bálázógép is szerepel. Az árverésen május 10-én, kizárólag online formában lehet licitálni - olvasható a közleményben. Az elárverezendő tárgyak fényképes leírása már most megtalálható az Intergavel Aukciószervező Kft. honlapján. Emellett a tárgyakat személyesen is meg lehet nézni az áruházlánc győri és budapesti eszközraktárában május 8-án, 10 és 14 óra között, illetve május 8. és 9. között az egyes Tesco áruházakban. Az árverést más közép-kelet-európai országokban is kihirdették, így a honlapon külföldről is lehet licitálni a tárgyakra. Mozga László a közleményben hangsúlyozta: a Tesco számára fontos ökológiai kérdés, hogy a csereérett, ám funkcionálisan teljes értékű berendezések ne hulladékként végezzék.
Forrás: MTI
38/41
Jelentősen nőtt a forgalomba helyezett új autók száma 2012. Május 02. Szerda Az idén áprilisban 4.285 új személygépkocsik helyeztek forgalomba Magyarországon, 15,8 százalékkal többet, mint 2011 azonos hónapjában - közölte a Datahouse autópiaci adatszolgáltató cég szerdán.
Az idén az első négy hónapban 18.248 új személygépkocsit helyeztek forgalomba, 20,6 százalékkal többet, mint 2011 első négy hónapjában. Az összes járművet vizsgálva az új forgalomba helyezések száma áprilisban 12,8 százalékkal 5.628-ra, az első négy hónapban 16,3 százalékkal 23.455-re emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Áprilisban kishaszon-gépjárműből 4,4 százalékkal kevesebbet, 721-et, nagyhaszon-gépjárműből 37,9 százalékkal többet 353-at helyeztek forgalomba. Áprilisban mindössze hat buszt helyeztek forgalomba, ami 64,7 százalékkal kevesebb az előző év áprilisinál. Az év első négy hónapjában kishaszon gépjárműből 13,8 százalékkal többet, összesen 3.522-öt helyeztek forgalomba, míg buszból 72,9 százalékkal, nagyhaszon gépjárműből 10,2 százalékkal, motorkerékpárból pedig 13,6 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban: sorrendben 16-ot, 1.071-et és 598-at - közölte a Datahouse az előzetes adatok alapján. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) előrejelzése szerint a piac növekedési üteme az év végére meghaladja a tavalyit, de az első negyedévinél és a márciusinál szerényebb, 10-15 százalékos emelkedés várható. Az egyesület szerint a folyamat több tényező hatására alakult kedvezően, bár az első négy hónap alapján nehéz egyértelműen kimutatni a legfontosabb okokat. Jelentős tényező volt a 2011 decemberében megrendelt és 2012 januárjában forgalomba helyezett autók nagy mennyisége és ennek jelentkezése első sorban a januári forgalomba helyezéseknél. Ez a hatás csökkenő mértékben, de érintette a további hónapokat is - írja az MGE. A kishaszon jármű piac növekedése áprilisban megtorpant, de az elmúlt másfél év folyamatos emelkedése után az egyesület nem tulajdonít ennek különösebb jelentőséget, mivel a kumulált adat az első négy hónapra 14 százalékos növekedést mutat. A motorkerékpár piac visszaesése áprilisban megállt, de év es összehasonlításban továbbra is mínuszban van rendkívül alacsony volumennel. A piac helyreállásának egyik mérföldköve lehet a 125 köbcentis motorok vezethetősége B kategóriás jogosítvánnyal - mutat ár az MGE. Az egyesület szerint a 2012-re elfogadott adó jogszabályok összességében segítik a gépjármű kereskedelem lassú kilábalását, amelynek a gyenge forint szabhat jelentős gátat.
Forrás: MTI
39/41
Az NGM adókedvezményekkel pörgetné fel a hitelezést 2012. Május 02. Szerda A nemzetgazdasági tárca pénteken tette közzé a honlapján legújabb évközi adócsomagját, ami szerint csökkenthetővé válna a jövőben a pénzintézeti különadó a kkv-szektornak nyújtott új hitelekkel, ebbe a körbe azonban nem tartoznak bele az uniós pályázatok előfinanszírozásához nyújtott kölcsönök, írja a Napi Gazdaság.
Szintén csökkenthető lesz a bankadó a lakossági jelzáloghitelekkel. Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása szerint a jövőben a kézbesítési vélelem csak azt követően áll be, ha az adózó nem veszi át a hivatalos küldeményt, és ezután 15 napig a NAV a honlapján hirdetményt tesz közzé ennek tényéről. A törvény egy másik módosítása szerint a munkáltató köteles tájékoztatni az adóhatóságot, ha a cég végtörlesztési kölcsönt adott alkalmazottjának. Az NGM által beterjesztett csomagban megtalálható a 98 százalékos különadó – a kormány ezt „a pofátlanul magas” állami végkielégítésekre vetette ki – eltörlése. Jövő januártól megszűnne a különadó – ahogy azt a kormány a konvergenciaprogramban már megemlítette. Ugyanakkor a törvényjavaslat – amely még kormánydöntésre vár – nem ejt egyetlen szót sem a július elsején bevezetendő távközlési szolgáltatási adóról. Márpedig a jelen szabályok szerint a javaslatot az életbe lépése előtt egy hónappal - vagyis május végéig - el kell hogy fogadja a parlament. A péntekre várható benyújtásig a kormány még kiegészítheti a különadó szabályaival a mostani adócsomagot, de az sem zárható ki, hogy menet közben képviselői módosítóként kerül majd elő a javaslat, ahogy az számos fontos ügyben történt az elmúlt két évben.
Forrás: Napi.hu
40/41
Könnyebben juthatnak vissza nem térítendő támogatáshoz a hazai mikrovállalkozások 2012. Május 02. Szerda Az Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel Program segítségével kivételes megoldással jutnak forráshoz a mikrovállalkozások: az akár 20 millió forintot is elérő hitelösszeg mellé 10 millió forint vissza nem térítendő támogatás is társul, igen széles körű felhasználási lehetőség mellett.
Noha a vissza nem térítendő támogatás utófinanszírozása minden EU-támogatással rendelkező program jellemzője, ez a feltétel – méretüknél és tevékenységüknél fogva – különösen a mikrovállalkozások számára okozhat nehézséget. A BG Finance Zrt. újszerű megoldásként saját forrásból kínál áthidaló kölcsönt a mikrohitelhez kapcsolódó vissza nem térítendő támogatás összegének nagy részére. A piaci kamatozású BG Áthidaló Hitel nagy előnye, hogy azt a közvetítő társaság a kombinált mikrohitellel együtt bírálja el és folyósítja, vagyis igénybe vételéhez gyakorlatilag nincs szükség külön adminisztrációra. Az Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel Program elsődleges célja az volt, hogy a kereskedelmi bankokon keresztül nem, vagy a nem kívánt mértékben finanszírozható hazai mikrovállalkozásoknak teremjen kedvező alternatív forrás. Ezért különösen kedvező a BG Finance Zrt. kezdeményezése, amely jelentős számú vállalkozó számára teszi lehetővé a program minden kedvező elemének maximális kihasználását és a mikrovállalkozói szegmens erősödését. A 2011 márciusában bevezetett Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel esetében napjainkig már több mint 26,3 milliárd forint összegű vissza nem térítendő támogatást fogadott be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, ebből 9,1 milliárd forint kihelyezését hagyták jóvá, ténylegesen pedig már közel kétmilliárd forintot utaltak ki a vállalkozások számára. A Közép-magyarországi régióban – a nagy érdeklődés miatt – felfüggesztették a pályázatok befogadását, ám a program Budapesten és Pest megyén kívüli beruházási helyszíneken jelenleg is elérhető. Moskovits Pál, a terméket közvetítő BG Finance Zrt. vezérigazgatója a konstrukció ismertségének folyamatos erősödése és a feltételek kedvezőbbé válása következtében a fenti összegek gyorsuló növekedésével számol. „A kombinált mikrohitel termék különlegessége, hogy vissza nem térítendő támogatást, és emellett a piacon elérhetőnél lényegesen kedvezőbb kamatozású, forinthitelt is nyújt, ráadásul csak a hitelrészre szükséges fedezetet biztosítani. Azok számára lehet ez érdekes, akik valamilyen oknál fogva kiszorultak a banki hitelpiacról, illetve fontos számukra a rugalmas felhasználási lehetőség, hiszen ingatlan vagy bármilyen más eszköz beszerzését is megvalósíthatják a program keretein belül.” – hangsúlyozta a BG Finance Zrt. vezérigazgatója.
Forrás: BG Hitel & Lízing
41/41
