Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának készítésérıl szóló elızetes tájékoztató

………………/2014. (II.14.) Kgy. sz. határozat 1. sz. melléklete

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának készítésérıl szóló elızetes tájékoztató

Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok elıkészítése pályázati felhívásra benyújtott „Fenntartható integrált városfejlesztési program elıkészítése Szegeden” címő projekthez Pályázati azonosító: DAOP-5.1.1/B-13-2013-0005

2013

Készítette:

RVI Magyarország Kft.

Verziószám:

szeged_tfk_elozetes_tajekoztato_v9

1

Tartalomjegyzék Bevezetı........................................................................................................................................................... 3 1. A Településfejlesztési Koncepció készítése során figyelembe veendı jogszabályi és módszertani elıírások ............................................................................................................................................................... 4 2.

A Településfejlesztési Koncepció elıkészítése kapcsán elvégzett tevékenységek ................................ 6

3.

A Településfejlesztési Koncepció készítése során alkalmazandó elvek ................................................ 7

4.

Szeged és környezetének fejlesztését befolyásoló külsı és belsı tényezık összefoglaló értékelése..... 8

5.

A jövıbeni fejlesztési programokban potenciálisan érintett településrészek....................................... 15

2

Bevezetı Szeged Város Hosszútávú Városfejlesztési Koncepcióját (HVFK) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése 216/1993.(VII.1.) Kgy. sz. határozatával állapította meg. A koncepció alapján készült el 1999-ben az új településrendezési terv (SZÉSZ). A város hosszútávú fejlesztési célkitőzéseit rögzítı fejlesztési koncepció felülvizsgálatára elıször 2008-ban került sor, a dokumentumot a város közgyőlése 552/2008. (IX. 26.) Kgy. sz. határozatával fogadta el. Az eredeti célokat megtartó új szerkezető, kiegészített tartalmú Városfejlesztési Koncepció immár reflektált a hazánk Európai Uniós csatlakozásával meginduló folyamatokra, de ugyanígy a megváltozott társadalmi-gazdasági helyzetre is. Az elsı, 2004-2006-os töredék fejlesztési periódust követı 2007-2013-as Európai Uniós fejlesztési idıszakban jelentıs források álltak rendelkezésre városfejlesztési célra. A DélAlföldi Operatív Program 5. prioritási tengelye által támogatott projektek keretében Szeged Megyei Jogú Város is számos beruházást bonyolított le. A városfejlesztési programok stratégiai keretdokumentumaként minden érintett település, így Szeged is elkészíttette integrált városfejlesztési stratégiáját (IVS). E dokumentumot a Közgyőlés 2008-ban 429/2008. (VI. 27.) Kgy. sz. határozatával fogadta el. Az IVS-ben – és az ehhez kapcsolódó Akcióterületi Tervekben – kijelölt fejlesztési magterületek a konkrét projektek térbeli kereteit rögzítik. Ezek a konkrét részletek kidolgozása során természetesen változhatnak, így a Közgyőlés az IVS-t 445/2009. (IX.25.) Kgy. sz. határozatával 2009-ben módosította.

Mára egyértelmővé vált, hogy a fenntartható városfejlesztés a 2014-2020-as többéves Európai Uniós pénzügyi idıszak egyik kulcs prioritása lesz. Az új fejlesztési periódusra való felkészülés keretében így aktuálissá vált az immár 5 éves koncepcionális és stratégiai dokumentumok felülvizsgálata. Ennek megfelelıen az EU2020 stratégiai irányvonalai, az ezekhez kapcsolódó tematikus célkitőzések mentén – megalapozva egyúttal a nem Európai Uniós forrásokból megvalósítandó fejlesztési elképzeléseket is – Szeged Megyei Jogú Város is aktualizálja Településfejlesztési Koncepcióját és Integrált Városfejlesztési Stratégiáját.

2013. január 31-én a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megjelentette a „DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok elıkészítése” címő pályázati felhívást, melynek célja

3

a megyei jogú városok 2014-2020-as többéves Európai Uniós fejlesztési idıszakra való felkészülésének támogatása. Szeged Megyei Jogú Város a Közgyőlés 36/2013. (II.22.) Kgy. sz. határozatában rögzítette a pályázati kiíráson való indulási szándékát. A sikeres pályázást követıen támogatói döntés 2013. június 26-án született, melyrıl a Közremőködı Szervezet levelében értesítette a pályázót. A projekt befejezésének tervezett idıpontja 2014. szeptember 30-a.

Fentiektıl

nem

függetlenül

2013-ban

elindult

Szeged

Megyei

Jogú

Város

településrendezési tervének teljes körő felülvizsgálata is, mely folyamat jelenleg véleményezési fázisban van.

1. A Településfejlesztési Koncepció készítése során figyelembe veendı jogszabályi és módszertani elıírások A Településfejlesztési Koncepció felülvizsgálatát szélesebb kontextusban értelmezve a munkát egyértelmően befolyásoló Európai Uniós és hazai folyamatot tekinthetünk át. 2011-ben megjelent,

majd azóta többször módosításra került

AZ EURÓPAI

PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, valamint AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttmőködési célkitőzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekrıl. E joganyagok a megyei jogú városokat érintı integrált területi beruházások kapcsán (pl. KSK rendelettervezet 99. cikkely) rögzítenek konkrét feltételrendszert.

A területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény 2012. január 1én hatályba lépett módosítása jelentıs változtatásokat eszközölt a területfejlesztés hazai intézményrendszerében. A törvény a helyi térségi szereplık közül elsısorban a megyei önkormányzatokhoz, részben pedig a megyei jogú városokhoz rendel területfejlesztési és tervezési feladatköröket. Ennek megfelelıen 2012-ben elindult a megyei fejlesztési

4

koncepciók elıkészítése, és jelenleg zajlik a stratégiai programok, valamint az operatív programok tervezése.

Ugyancsak jelenleg zajlik a térségi – így megyei jogú városi – fejlesztési elképzelések forráskeretét 2014-2020-ban biztosító operatív programok tervezése is. Az elmúlt hónapokban számos, az Európai Uniós felkészüléshez kapcsolódó országos és helyi tervezési munkát érdemben meghatározó kormányhatározat jelent meg. Ezek közül kiemelendı a „Várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolásával kapcsolatos irányelvekrıl” szóló 1181/2013. (IV.5.) Korm. határozat, mely ajánlásokat fogalmaz meg a megyei jogú városok térségi tervezési módszertana kapcsán. A 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveirıl szóló 1731/2013. (X. 11.) sz. Kormányhatározat értelmében a megyék és a megyei jogú városok részére elkülönített forrás áll majd rendelkezésre az általuk kidolgozott programok elıkészítésére és megvalósítására, mely tény ugyancsak kihatással van a megyei jogú városokban zajló tervezési munka kereteinek kialakítására. Végül a Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti idıszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról immár egyértelmően rögzíti a megyei jogú városok tervezési jogkörébe tartozó forráskeretet.

Tervezés módszertani szempontból a Településfejlesztési Koncepció és az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) felülvizsgálata során Szeged figyelembe veszi a hatályban lévı 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.), valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökrıl, valamint egyes településrendezési jogintézményekrıl szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (Eljr.) elıírásait.

Az ITS felülvizsgálata kapcsán fentieken túl szakmai-módszertani keretet biztosít a Belügyminisztérium,

Területrendezési,

Építésügyi

és

Örökségvédelmi

Helyettes

Államtitkársága által kiadott „Útmutató a megyei jogú városok számára az integrált településfejlesztési

stratégia

2014-2020

elkészítéséhez”

címő

dokumentum.

A

Nemzetgazdasági Tervezési hivatal által kibocsátott „IRÁNYMUTATÁS a Megyei Jogú Városok számára a TOP és ágazati OP-k tervezési folyamatának és végrehajtásának érdekében elkészítendı tervdokumentumok kidolgozásához” címő módszertani anyagban 5

leírtaknak megfelelıen pedig a szakmai anyagok elkészítése során természetesen folyamatos egyeztetés tárgyát képezi a Csongrád Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz, valamint Stratégiai Programhoz és Operatív Programhoz való illeszkedés is.

2. A Településfejlesztési Koncepció elıkészítése kapcsán elvégzett tevékenységek Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából elkészült a 2014-2020-as tervezési munkához partnerségi egyeztetési terv. Az ebben rögzítetteknek megfelelıen a szakmai munkában – véleményalkotóként, javaslatok kidolgozóiként és adatszolgáltatóként egyaránt – közremőködnek az Önkormányzat által kialakított intézkedéscsoportok (Térségiés koordinációs intézkedéscsoport, Gazdaságfejlesztési és innovációs intézkedéscsoport, Infrastruktúrafejlesztési, üzemeltetési és környezetvédelmi intézkedéscsoport valamint Humán és civil intézkedéscsoport).

Amint arra az „Útmutató a megyei jogú városok számára az integrált településfejlesztési stratégia 2014-2020 elkészítéséhez” címő dokumentum is felhívja a figyelmet, „Javasolt …hogy a MJV a korábbi stratégiáknál alkalmazottakhoz képest intenzívebben vonja be a tervezésbe a város körül fekvı, a város társadalmi és gazdasági életéhez erısen kapcsolódó településeket, a város vonzáskörzetét is”. A vonzáskörzet lehatárolására vonatkozó egységesen elfogadott módszertan híján ugyanakkor komplex, többváltozós elemzés elvégzése szükséges. A „Javaslati anyag Szeged Megyei Jogú Város funkcionális várostérségének lehatárolására” címő anyag elkészítése során így egyedi és rugalmas megoldásokat célszerő alkalmazni. Ennek megfelelıen három modell bemutatására kerül sor, különbözı szempontok és alapelvek figyelembe vételével.

A 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben rögzített tartalmi elvárásokkal összhangban lévı, lehetı legátfogóbb megalapozó vizsgálat elkészítése érdekében a közremőködı szakértık a nyilvánosan elérhetı adatbázisok (KSH T-STAR, OPTEN stb.) használata mellett egyedi adatkéréseket folytattak, illetve számíthattak Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szakirodáinak közremőködésére is. A megalapozó vizsgálat helyzetfeltáró

6

fejezetére építı elemzı és értékelı fejezetrészek fontosabb megállapításait az elızetes tájékoztató 4. fejezetében foglaljuk össze.

3. A Településfejlesztési Koncepció készítése során alkalmazandó elvek Az Európai Unió által a 2014-2020-as tervezési idıszakban alkalmazni javasolt integrált, fenntartható városfejlesztés, mint megközelítés mód egységesen kezeli a városok fizikai megújítását célzó intézkedéseket az oktatást, a gazdasági fejlıdést, a társadalmi befogadást és a környezetvédelmet elısegítı beavatkozásokat. Ezek a kihívások a demográfiai változásoktól kezdve a gazdasági stagnálás munkahelyteremtésre és társadalmi elırehaladásra gyakorolt következményein át a klímaváltozás hatásáig terjednek. A kihívásokra adott válaszok kiemelkedıen fontosak lesznek az Európa 2020 stratégiában felvázolt intelligens, inkluzív és fenntartható társadalom kialakítása szempontjából.

A komplex megközelítés különösen indokolt, amennyiben 2014-2020 között várhatóan úgynevezett integrált területi beruházások (Integrated Territorial Investment – ITI) keretében lesz lehetıség komplex városfejlesztési programok megvalósítására. Az integrált területi beruházás olyan új eszközrendszer, amelynek segítségével összevonhatók azok a források, amelyek a több prioritási tengellyel rendelkezı többdimenziós, ágazatokon átívelı mőködési programok finanszírozásához vehetık igénybe. Mindezek alapján a Településfejlesztési Koncepció tervezése kapcsán az alábbi elvek kerülnek figyelembevételre: Teljes tervezésre való törekvés területi- és szektorális megközelítésben, hiszen a párhuzamosan – megyei szinten és országosan is zajló – tervezési folyamatok állandó visszacsatolást igényelnek a városi tervezés irányából, illetve a helyi programozási munka során ugyancsak szem elıtt kell tartani nem csupán a majdani Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) célrendszerét és fejlesztési prioritásait, de az ágazati operatív programokban megjelenı lehetıségeket is. Mindezek mellett természetesen a nem Európai Uniós forrásokból megvalósítani tervezett fejlesztések megalapozását is szolgálják a városi szintő alapdokumentumok.

7

Integrált tervezési megközelítés, amennyiben a városok és várostérségek komplex társadalmi- gazdasági problémáira olyan fejlesztési programok kidolgozása nyújthat megnyugtató választ, melyek adott esetben több operatív program, több prioritási tengelyébıl juthatnak finanszírozáshoz. Ennek megfelelıen olyan összetett gondolkodásra és tervezési szemléletre van szükség, amely képes átlátni a különbözı irányultságú fejlesztések egymást feltételezı és egymást erısítı összefüggéseit. Az integrált megközelítést emellett a késıbbiekben, az Európai Uniós és adott esetben hazai forrásból megvalósítani tervezett fejlesztések összehangolása kapcsán is alkalmazni szükséges.

Kezdeményezı helyi tervezési és fejlesztési szemlélet érvényesítése, amely igényli a meglévı városi fejlesztı-tervezı szervezetek összehangolt munkáját, emellett lehetıvé teszi a helyi döntéshozók naprakész információval való ellátását. Mindezeken túl e megközelítés lehetıséget teremt az országos- és megyei szintő tervezési folyamatok nyomon követésére, adott esetben a különbözı szintő döntések tudatos, stratégiai szemlélető programalkotási folyamattal történı befolyásolására.

Széles bázisra építı városi és térségi partnerség kialakítása, amennyiben lehetıvé kell tenni a fejlesztési folyamatban érintett városi és térségi szakmai és civil résztvevık bevonását (együttmőködı tervezés), már a tervezés idıszakától kezdıdıen.

Tudatos

felkészülés

a

2014-2020-as

fejlesztési

programok

megvalósítására,

amennyiben rendszerszintő megoldási javaslatra van szükség a szegedi programcsomag lebonyolítását professzionális szinten lebonyolító struktúra felépítésére, mőködtetésére és finanszírozására vonatkozóan. A rendszer kialakítása során szem elıtt kell tartani azt a tényt is, hogy a Településfejlesztési Koncepció nem csupán az Európai Uniós finanszírozású, de a hazai forrásból megvalósítani tervezett fejlesztések programozási keretét is biztosítja.

4. Szeged és környezetének fejlesztését befolyásoló külsı és belsı tényezık összefoglaló értékelése A megalapozó elemzés helyzetfeltáró fejezetében leírtak alapján szektorális SWOT elemzés, majd ezek alapján szöveges értékelés készült. A következıkben azokat a kulcs 8

megállapításokat rögzítjük, melyek a településfejlesztési koncepció elkészítése során kiindulópontként jöhetnek szóba. Fontos hangsúlyozni hogy e szempontrendszer a TFK készítése során – figyelembe véve a helyzetfeltáró fejezetben leírtakat – bıvíthetı. Gazdaság- és vállalkozásfejlesztési aspektusból Szeged helyzete meglehetısen ellentmondásosnak mondható. Noha földrajzi adottságai kedvezıek, a hármas határ közelségébıl adódó lehetıségeket továbbra sem tudta a város maximálisan kihasználni. A közeljövı fontos kérdése, hogy a szegedi cégek, illetve a város tud e profitálni Szerbia felgyorsuló Uniós integrációjából, létrejönnek-e tényleges együttmőködések a határmenti térség vállalkozói között. A város hagyományos feldolgozóipari cégei végrehajtanak ugyan komoly fejlesztéseket, ám igazán jelentıs, országos szinten is kiemelkedınek mondható munkahelyteremtı beruházások mindeddig elkerülték a várost. Az elemzésben bemutatott forrás abszorpciós mutatók alapján kijelenthetjük, hogy a Szegeden mőködı vállalkozások egy része sikeresen fért hozzá az Európai Uniós fejlesztési forrásokhoz, a városban számos jelentıs beruházás valósult meg. Noha a szegedi vállalkozások finanszírozási helyzete is romlott az elmúlt években, a városban – többek között Újszegeden, illetve a Kossuth Lajos sugárúton – több inkubátorház létesült, ugyanakkor ezek betelepítettség szempontjából vegyes képet mutatnak. A város ipari parkjai – így például a Délép Ipari Park – komoly fejlesztéseket hajtottak végre, ugyanakkor a Nyugati iparvárosban található barnamezıs fejlesztési területek – Budalakk Bajai úti volt telephelye, volt téglagyár területe, öthalmi volt szovjet laktanya, Biopolisz fejlesztési terület stb. – helyzete továbbra is rendezetlen, a környezeti kockázat igen magas e területek esetében. Komoly gondot jelent, hogy Szeged Megyei Jogú Város korlátozott mértékben diszponál ipari-gazdasági területek felett, így minden potenciális beruházás idı igényes tulajdonviszony rendezést követıen indulhat csak meg a városban. Az infrastrukturális fejlesztések mellett az elmúlt években jelentıs forrásokat fordítottak a vállalkozások az együttmőködések, klaszterek megerısítésére. E folyamatban a múltban ugyanakkor a kezdeményezı szerep nem a városé volt, amin mindenképpen javasolt a jövıben

változtatni.

A

differenciált

vállalkozásfejlesztésre

alkalmas

városi

szintő

eszközrendszer és intézményi háttér kiépítése a 2014-2020-as fejlesztési periódus sikerének egyik kulcseleme lehet. A vállalati hálózatok esetében a nemzetközi kapcsolódás és a helyi, térségi szintő kooperáció további erısítése ugyancsak indokolt.

9

Ez különösen igaz azokra az ágazatokra, melyek az elmúlt évek strukturális átalakulásának – pl. élelmiszeripar, ezen belül különösen zöldség-gyümölcs feldolgozás – vesztesei lettek. E szektorokban határozottan támaszkodni kell a hármas határ nyújtotta stratégiai elınyökre.

Szeged egyértelmő erıssége a térben koncentrált tudástıke, valamint a korábban említett markáns klaszteresedési folyamat eredményeként a vállalkozói szféra és a kutatómőhelyek

közötti

konkrét

együttmőködési

tapasztalatok

széles

spektruma

(biotechnológia, gyógyszeripar, szoftveripar, környezetipar stb.). A felsıoktatási partnerekkel – kiemelten a Szegedi Tudományegyetemmel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával – tovább erısítendı az együttmőködés, javítandó a szegedi technológiai transzfer ökoszisztéma globális versenyképességét. E tekintetben is kiváló lehetıséget nyújt a város számára az – éppen az egyik jelentıs barnamezıs fejlesztési területre tervezett – ELI-ALPS beruházás.

Turisztika területén jelentıs változások zajlottak Szegeden az elmúlt években. Míg a 2007-2013-as Európai Uniós fejlesztési idıszak elején a város egyik legkomolyabb problémáját a magasabb kategóriájú kereskedelmi szálláshelyek hiánya jelentette, addig mára több négycsillagos besorolású szálloda, illetve színvonalas panzió is várja a vendégeket. Noha megépült a Napfényfürdı Aquapolis, a térség kiváló természeti adottságai – pl. gyógy- és termálvízkincs stb. – ellenére sem tudta növelni attraktivitását, az itt töltött vendégéjszakák száma egy fıre és átlagosan kalkulálva továbbra is alacsonynak mondható. A következı évek számos feladatot tartogatnak a turisztikai szektor szereplıi számára, hiszen a Tisza pozicionálása, méltó bekapcsolása a város vérkeringésébe a közeljövı megoldandó kérdése, de a vallási turizmusban rejlı lehetıségek kiaknázása is várat még magára. Hasonló módon erısíteni szükséges az egészségipari szolgáltatók valamint a kereskedelmi szálláshelyek mőködtetıi közötti együttmőködést. A hagyományosan színes városi kulturális élet önmagában nem emeli ki Szegedet a magyar városok turisztikai kínálatából, helyi szintő együttmőködések hiányában továbbra is szigetszerő fejlesztések zajlanak, ami csökkenti a város versenyképességét. Noha Szegedhez számos ismert, közkedvelt márka illetve brand is köthetı (szegedi szalámi, szegedi főszerpaprika, illetve a szıregi rózsa), a város gasztronómiai értelemben nem tudott felkerülni az országos térképre.

10

Foglalkoztatási szempontból ki kell emelni Szeged város szerepét a szőkebb és tágabb térségét tekintve egyaránt. A kistérségben regisztrált vállalkozások 79%-a, míg a mőködı vállalkozások közel 86%-a Szegeden van bejegyezve. Emellett számos üzleti és közszolgáltatás, az egészségügyi, oktatási és szociális intézményrendszer jelentıs része jelen van a városban foglalkoztatóként, jelentıs mértékben ingázásra ösztönözve ezzel a térség lakosságát. A foglalkoztatási szerep súlya együtt jár az adott esetben jelentkezı problémák koncentráltabb megjelenésével is. Bár Szeged országos és megyei összevetésben kedvezıbb helyzetben van a munkanélküliség veszélyeinek vonatkozásában, a gazdasági válság itt is igen erısen éreztette hatását, így még 2013-ban sem sikerült az álláskeresık számát a 2008-as szintre visszaszorítani. Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy magas a fiatalok, pályakezdık és az alacsony képzettségőek aránya a munkanélkülieken belül. Szeged munkaadói, foglalkoztatói az iskolázottsági szempontból kiemelkedı lakosságnak nem tudnak elegendı munkahelyet biztosítani. A foglalkoztatási helyzet országos szinten is kiemelten kezelt kérdése szempontjából a jövıben a hagyományos területek mellett a szolgáltatói (tercier), valamint a kvatemer szektor lehetıségeit is figyelembe kell venni a tervezés során, különösen a magasabban kvalifikált munkaerı vonatkozásában. Az oktatás terén komoly erıssége Szegednek, hogy a felsıfokú végzettségő lakosok aránya meghaladja az országos átlagot, illetve mind alap-, mind közép- és felsıfokú oktatás terén megfelelı infrastrukturális háttérrel rendelkezik. Általános problémát jelent ugyanakkor, hogy a frissen végzettek gyakorlati tudása egyre kevésbé felel meg a piaci elvárásoknak. Az oktatás képzés terén is komoly potenciál rejlik a vállalkozói szektor és a felsıoktatási szereplık közötti együttmőködések erısítésében, ehhez a Biopolisz Park és az ELI Science Park fejlesztés kiváló alapot teremthet.

A város gazdasági társadalmi erejét és egyben színességét, élhetıségét és vonzerejét is gyarapítják a kulturális, sport és mővészeti élet hagyományai. Az egyes versenysportokban kiemelkedı városban azonban továbbra sem áll rendelkezésre elegendı hely és létesítmény a lakosság számára a szabadidıs és tömegsport gyakorlására. A kulturált és rendszeres testmozgás hozzájárulhat a kapcsolatok és a társasági élet kiteljesedéséhez és nem utolsó sorban a lakosság egészségügyi állapotának javulásához.

11

Az évrıl évre megrendezésre kerülı kulturális események hozzájárulnak Szeged hírnevének és ismertségének gyarapításához, közvetlenül hatva a turisztikai szektorra is, emelve a látogatók számát és gyarapítva a település bevételeit. A helyi közösségek megerısítése, a helyi identitás alapjainak megszilárdítása több, 20142020-ban forrást biztosító operatív programban is megjelenik célkitőzés gyanánt. Mindez azt vetíti elıre, hogy a következı Európai Uniós pénzügyi idıszakban a civil szervezetekre, a lokális érdekeket képviselı nem kormányzati szereplıkre jóval nagyobb figyelem irányul a korábbinál. A civil kezdeményezések jelenleg rendkívül nehéz pénzügyi körülmények között végzik feladataikat, alapvetı mőködési forrás biztosítása is problémát jelent számukra. E tekintetben mindenképpen kedvezıbb mőködési feltételeket szükséges részükre teremteni.

A városi infrastruktúra erısségeként talán elsı helyen említendı az 1879-es árvizet követı újjáépítés során kialakult modern, sugaras-győrős városszerkezet, mely az idık próbáját is kiállta. A város bıvülése, új, korábban beépítetlen területek beépítése is ezen szerkezet mentén történt és történik napjainkban is. Ebbe a szerkezeti rendszerbe illesztették bele a Tiszán átívelı hidakat és a következı – Déli – híd is e szerkezet mentén tervezett. A Szegedet átszelı folyó, mint Szeged fıutcája, nem csak látványban gazdagítja a városképet, de egyedi városszerkezet-képzı elem is. A városi közszolgáltatások köre jól kiépített. Bıvítésre általában a késıbbi fejlesztési területek vonatkozásában van szükség. Az elektromos közösségi közlekedés fejlesztése kapcsán európai uniós forrásból nem csak a közlekedési infrastruktúra, de ezzel összefüggésben a felújított útszakaszok, pályák alatt a közmőrendszer is felújításra került, több szakaszon „faltól-falig” utcarekonstrukció készült. Új jármővek kerültek forgalomba, megújult az utasforgalmi rendszer. Északi irányból az M5-ös autópálya szolgálja ki a tranzitforgalmat, gyors elérhetıséget biztosítva északon a fıváros, délen az országhatár felé. A város északi peremén a közelmúltban elkészült az M43-as autópálya Szeged-Makó közötti szakasza. Az autópálya amellett, hogy a város megközelíthetıségét javítja, Szeged elkerülı útjaként is szolgál. A várost épített értékei is vonzóvá teszik. Az árvíz utáni újjáépítésnek, a huszadik század eleji millenniumi nagyszabású építkezéseknek köszönhetıen lett Szeged a „palotás város”. Egyedülállóan egységes, eklektikus városképe ekkor alakult ki. Paradox módon a város gyengeségeinek egy része ugyanazon adottságaiból adódik, mint erısségei. Folyója kettészeli a várost, és a két híd, amely a közlekedést kiszolgálja, már hosszú ideje kevésnek bizonyul. A déli híd hiánya a dinamikus városi közlekedést 12

akadályozza, csúcsforgalomban megbénul a város. A második világháborúban felrobbantott vasúti híd hiánya pedig vasúti közlekedési zsákutcává alakította Szegedet. A Tisza két oldalán megállnak a szerelvények, vasúti összeköttetés a folyón át nincs. A Tiszai hajózás legfıbb akadálya a vízszintek szélsıséges határok közti ingadozása. A törökbecsei duzzasztó az alsó szakaszon ugyan megoldja ezt a problémát, de Csongrád és Kisköre között komoly beavatkozások szükségesek. A nemzetközi hajóúttá nyilvánítása többek között ezért késik. A tiszai védmővek a jelenleg érvényes mértékadó árvízi szintekhez viszonyítva megfelelıek, azonban lassan levonuló, hosszan elnyúló árvíz az árvízi biztonságot veszélyeztetheti.

A tervezett M9 autópálya építése késik, ennek hiányában a város megközelíthetısége nyugat felıl rossz. A bérlakások elidegenítése, számos patinás épület funkcióvesztése miatt a belvárosi épületállomány egy része folyamatosan romlik. A belterületi felszíni vízelvezetés infrastruktúrája hiányos. A város gyengeségei között említendık szlömös területei, fıként a nyugati Iparváros jelenleg barnamezıs, felhagyott ingatlanai. A rendszerváltás után tönkrement nagy iparvállalatok telephelyein ma jobb esetben néhány kis- vagy középvállalkozás mőködik, de sok helyen használaton kívüli, romló ipari ingatlanokat lehet találni. Kis számban ugyan, de szegregátumokat is találunk a városban. Ilyen a városba ékelıdött Cserepes sori telep, valamint a kiskundorozsmai város széli Búza és Árpa utcai telep. A legrégebbi lakótelepeink: Odessza és Tarján. Az utóbbi lakótelep egy része még a 2007. elıtti uniós ciklusban városrehabilitációs projekt keretében megújult. A rehabilitációval nem érintett résznek és Odesszának azonban közterületei eléggé lehangolóak, elöregedettek. Mindkét lakótelep lakosságának szociális mutatói kritikusak. Néhány olyan létesítmény hiányzik a városban, amelyek egy régióközpont esetében elvárhatók lennének: A sportlétesítmények – mind a tömeg- mind a versenysport területén – erısen hiányosak. Szegednek nincs fedett uszodája, de az uszodai kapacitás összességében is messze alulmarad az igényeknek. Nincs nemzetközi mérkızések tartására alkalmas stadion, a mőjégpálya mérete nem szabványos. A mindennapos iskolai testnevelés kiszolgálására nincs meg az infrastrukturális ellátottság. Nincs a városban megfelelı mérető és akusztikájú hangversenyterem. A szociális intézményrendszer infrastruktúrája felújításra, átalakításra szorul. 13

A hármashatár közelsége, a közlekedési folyosók találkozása illetve összekötésük lehetısége nemzetközi kapuvárossá, logisztikai központtá teheti Szegedet. A közlekedési módok közötti átjárhatóság, az intermodalitás minden feltétele megteremthetı, bár költséges. A vasúti összeköttetés, a tiszai hajózás, a repülıtér alkalmassá tétele nagyobb gépek fogadására – mind ilyen feltételek, egyben lehetıségek. Ha forrás, vagy nemzeti szándék híján a fenti közlekedési infrastruktúra fejlesztések elmaradnak,

Szeged

kieshet

a

nemzetközi

forgalomból,

a

befektetık

elkerülik,

versenyképessége alulmarad a hasonló mérető és adottságú európai városokhoz képest. A szociálisan rászoruló városrészek és szegregátumok állapotába történı beavatkozás elmaradása további elszegényedéshez, a környezet lepusztulásához vezet.

Mind energetikailag, mind környezetvédelmi szempontból pozitívumként értékelhetı, hogy az alternatív energiahordozók használata egyre gyakoribb a városban. A környezı területek mezıgazdasági mőveléső területeinek, a napsütéses órák magas számának, a jó geotermikus adottságnak köszönhetıen sok körülmény elısegíti ezt a folyamatot. Ilyen példa a mezıgazdasági hulladékkal mőködı biogázerımő létesítése, a napkollektorok és napelemek terjedése, a geotermikus energia hasznosítása. A levegı szennyezettségi értékein javít, hogy síkvidéki városként Szegeden kedvezıek a kerékpározás feltételei, egyre többen járnak kerékpárral. A nagyobb vízfelületek, fıként a várost átszelı folyó és a nagyobb összefüggı zöldfelületek, mint pl. az újszegedi liget szintén javítják a levegı minıségét és a klimatikus viszonyokat. Szeged mérete, lakosainak száma, domborzata kedvez a „városi hısziget” jelenségnek. Illegális hulladéklerakók szennyezik a környezetet, melynek hosszú távon káros hatása van a felszíni és felszín alatti vízbázisokra is. A domborzati jellemzıkbıl – alacsony tengerszint feletti magasság, kiemelkedések nélküli sík terep - adódóan, valamint a földrajzi – Kárpát medencei – elhelyezkedés miatt a levegı szennyezettsége idınként meghaladja a megengedett értékeket. Bár elindult egy folyamat a lakó- és középületek energetikai korszerősítése terén, azonban még mindig sok az alacsony energiahatékonyságú épületek száma. Ez jellemzı az iparosított technológiával épült lakótelepi épületek esetében, de a hagyományos, régi építéső épületek esetében is, akár lakóépületrıl, akár középületrıl van szó.

14

A fenntartók gazdálkodása szempontjából rendkívül jelentıs megtakarítás lenne, a mőködési költségeket jelentısen csökkentené, ha a középületeik teljes köre és a közvilágítási rendszer energetikai korszerősítésen esne át: a határoló szerkezetek hıszigetelése, az épületgépészeti rendszerek hatékonyabbá tétele lenne kívánatos. Pénzügyileg, de a környezeti hatásait tekintve is megtérülı lehetıség azoknak az adottságoknak a további, szélesebb körő kihasználása, amelyek az alternatív energiák vonatkozásában rendelkezésre állnak a városban. További lehetıségeket rejt a keletkezı hulladékok szélesebb körő felhasználása. A levegıszennyezettség mértéke – mint a korábbiakban írtuk – gyakran magas a városban. A helyzetfeltáró munkarészben kimutattuk, hogy a zajterhelés is kritikus méreteket ölt a város egyes pontjain. A közlekedésbıl eredı terheléseket jelentısen lehetne csökkenteni átszervezésekkel, például a belváros autóforgalmának csökkentésével, a B+R és P+R rendszerek bıvítésével. Környezeti konfliktusokat okozhatnak az olyan kezeletlen problémák, mint a barnamezıs területek sokszor nem is ismert talajszennyezése, amely a vizek szennyezésének is egyik forrása lehet. A folyók áldásos hatásaik mellett veszélyeket is hordoznak a városra nézve. A Maroson érkezı szennyezı anyagok hatalmas károkat okozhatnak a folyóvizek és a környezet élıvilágában, gondoljunk csak a tiszai ciánszennyezésre. A folyók a hozott szemetet gyakran a parton vagy az útjukba kerülı mőtárgyaknál rakják le, ami nem csak látványra csúnya, de fertızés okozója is lehet. A szemet gyönyörködtetı, városi klímát javító zöldfelületek egy része elöregedett, megérett a felújításra. Példák erre a Széchenyi tér vagy az Újszegedi liget fái. Nem csak élet- és balesetveszélyt jelentenek, de kipusztulásukkal környezeti kár érné a várost.

5. A jövıbeni fejlesztési programokban potenciálisan érintett településrészek Az alábbi térkép Szeged Megyei Jogú Város 2001-es KSH adatok felhasználásával beazonosított és lehatárolt – a jelenleg hatályos IVS-ben bemutatott – városrészeit mutatja be.

15

A városrészek lehatárolása – ugyancsak a hatályos IVS-ben leírtaknak megfelelıen – az alábbiak

szerint

16

alakul:

Városrész megnevezése Belváros

Városrészt lehatároló utcák (Bécsi krt. – Moszkvai krt. – Londoni krt. – Rigó u. – Boross J. u. – Kossuth L. sgt. – Párizsi krt. – Berlini krt.- Brüsszeli krt. – Római krt. – Bertalan híd – Felsı kikötı sor – Közép fasor – Szıregi út – Temesvári krt. folytatása a tervezett Déli hídra – Tisza – Máglya sor – Bem u. – Boldogasszony sgt.)

Alsóváros

(Bécsi krt. –Boldogasszony sgt. – Bem u. – Máglya sor – Boszorkány sziget – Téli kikötı – Körtöltés – Szabadkai út – Petıfi S. sgt.)

Móraváros

(Moszkvai krt. – Petıfi S. sgt. - Szabadkai út – Körtöltés – Kálvária sgt. – Vásárhelyi P. u – Kossuth L. sgt. – Boross J. u. – Rigó u. – Londoni krt.)

Rókus és lakótelepek

(Izabella híd - Körtöltés – Homonnai u. – Ungvári u. – Késmárki u. – Makkosházi krt. – József A. sgt. – Brüsszeli krt. – Berlini krt. – Párizsi krt. – Kossuth L. sgt.)

Felsıváros és lakótelepek

(József A. sgt. – Makkosházi krt. – Késmárki u. – Ungvári u. – Körtöltés – Felsı Tisza part – Római krt.)

Újszeged – Szıreg kertváros

(Közép fasor – Szıregi út – Temesvári krt. folytatása – Alsókikötı sor – Lövölde u. – Kamaratöltés – Szıreg belterületi határa – Újszeged belterületi határa – Felsıkikötı sor)

Déli kertváros és Gyála

(Tisza folyó – Szeged-Budapest-Szabadka vasútvonal – Közigazgatási (belterületi) határ)

Északi kertváros és Tápé

(Tisza

folyó

–

Körtöltés

–

Szeged-Békéscsaba

vasútvonal - Közigazgatási (belterületi) határ) Nyugati iparváros és Kiskundorozsma

Béketelep (Szeged-Szabadka vasútvonal – Bajai út – Vásárhelyi P. u. – Kossuth L. sgt. – SzegedBékéscsaba vasútvonal - Közigazgatási (belterületi) határ)

Tisza-Maros hullámtere

Az árvízvédelmi fıvonalakon – töltéseken – belüli terület

17

A városrészi lehatárolás felülvizsgálata megítélésünk szerint nem indokolt, mivel az, a város történeti fejlıdésének és szerkezeti változásainak eredményeit tükrözi. Mindezeken túl a városrészek lehatárolása összhangban áll a releváns útmutatóban megadott módszertani alapelvekkel. A településrészek lehatárolása konkrét utcanevek megnevezésével, illetve egyéb területi elemek megjelölésével történt.

A fentieken túl szem elıtt kellett tartani azt a szempontot is, hogy amennyiben a 2011-es népszámlálási adatok elérhetıek lesznek, a városrészi szinten zajló társadalmi és gazdasági folyamatok mutatói összevethetıek legyenek a korábbi elemzések releváns adataival.

18