Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója

Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott „Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden” című projekthez Pályázati azonosító: DAOP-5.1.1/B-13-2013-0005

2014

Készítette:

RVI Magyarország Kft.

MUNKAANYAG

Verziószám:

Szeged_TFK_v11_ics

1

Tartalom Bevezetés .....................................................................................................................................5 1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KULCS MEGÁLLAPTÍÁSAI ÉS A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ..........................................................................................................5 1.1. Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata a város egészét érintő kulcs megállapításai ..6 1.2.

Városrészi szintű helyzetelemzések ............................................................................ 13

Belváros ................................................................................................................................. 13 A városrész története........................................................................................................... 13 A városrész demográfiai és szociális jellemzői .................................................................... 15 A városrész gazdasági adottságai ........................................................................................ 16 Alsóváros ............................................................................................................................... 16 A városrész története........................................................................................................... 16 A városrész demográfiai és szociális jellemzői .................................................................... 17 A városrész gazdasági adottságai ........................................................................................ 17 Móraváros ............................................................................................................................. 18 A városrész története........................................................................................................... 18 A városrész demográfiai és szociális jellemzői .................................................................... 18 A városrész gazdasági adottságai ........................................................................................ 19 Rókus és lakótelepek ............................................................................................................. 19 A városrész története........................................................................................................... 19 A városrész demográfiai és szociális jellemzői .................................................................... 20 A városrész gazdasági adottságai ........................................................................................ 20 Felsőváros és lakótelepek ...................................................................................................... 22 A városrész története........................................................................................................... 22 A városrész demográfiai és szociális jellemzői .................................................................... 23 A városrész gazdasági adottságai ........................................................................................ 23 Újszeged – Szőreg kertváros ................................................................................................. 24 A városrész története........................................................................................................... 24 A városrész demográfiai és szociális jellemzői .................................................................... 25 A városrész gazdasági adottságai ........................................................................................ 25 Déli kertváros és Gyála ......................................................................................................... 26 A városrész története........................................................................................................... 26 A városrész demográfiai és szociális jellemzői .................................................................... 27 A városrész gazdasági adottságai ........................................................................................ 27 2

Északi kertváros és Tápé ...................................................................................................... 28 A városrész története........................................................................................................... 28 A városrész demográfiai és szociális jellemzői .................................................................... 28 A városrész gazdasági adottságai ........................................................................................ 29 Nyugati iparváros és Kiskundorozsma ................................................................................ 30 A városrész története........................................................................................................... 30 A városrész demográfiai és szociális jellemzői .................................................................... 31 A városrész gazdasági adottságai ........................................................................................ 31 Tisza-Maros hullámtere........................................................................................................ 32 A városrész története........................................................................................................... 32 A városrész demográfiai és szociális jellemzői .................................................................... 32 A városrész gazdasági adottságai ........................................................................................ 32 2.

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS JÖVŐKÉPE .............................................................. 33

2.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan.................................................................................................................................. 33

3.

2.2.

A város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan ..................................................... 34

2.3.

A településfejlesztési elvek rögzítése.......................................................................... 34

A CÉLOK BEMUTATÁSA .............................................................................................. 36 3.1.

A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása...................................... 37

3.2.

Specifikus célok meghatározása ................................................................................. 39

3.3. A prioritások kapcsolódása a célrendszerhez, és az EU2020 tematikus céljaihoz, valamint beruházási prioritásaihoz................................................................................................. 43 3.4.

4.

Részcélok és a beavatkozások területi egységeinek meghatározása ............................. 74

3.4.1.

A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata ....... 74

3.4.2.

A fejlesztési célok és prioritások értelmezése az egyes településrészekre ................ 74

3.5.

Szeged Megyei Jogú Város hosszú távú célrendszerének összefoglaló ábrája ............. 74

3.6.

A célrendszer nyomon követésére szolgáló mutatószám rendszer ............................... 77

KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ ........................... 78

4.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása .............................................................................. 78 4.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére, a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra .... 78 4.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére .............................................................................. 79 5. HA STRATÉGIA NEM KÉSZÜL, A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMONKÖVETÉSE .................................................................................................................... 79 5.1.

A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer ........................... 79

5.1.1.

Csongrád Megye Operatív Programja, mint a fejlesztés kereteit megteremtő eszköz 79

5.1.2.

Az integrált területi beruházás, mint komplex eszközrendszer................................. 79 3

5.1.3. 5.2.

A koncepció megvalósításának intézményi keretei ................................................. 79 Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére ..... 79

Mellékletek ................................................................................................................................ 80 Felhasznált szakirodalom ............................................................................................................ 81

4

Bevezetés

2014 és 2020 között a megyei jogú városok önálló forráskerettel gazdálkodhatnak Magyarországon. A rendelkezésre álló támogatás hatékony felhasználása érdekében hosszú távú, a városi fejlesztési programokat megalapozó stratégiai dokumentumok elkészítése szükséges. Szeged Megyei Jogú Város közgyűlése 2013 decemberében elfogadta a „Javaslati anyag Szeged Megyei Jogú Város funkcionális várostérségének lehatárolására” című dokumentumot, míg 2014 februárjában ugyancsak a közgyűlés által jóváhagyásra került a „Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata” című szakmai anyag is. A fentiek mellett a DAOP-5.1.1/B-13-2013-0005 azonosítóval ellátott, „Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden” című projekt keretében, külső szakértői közreműködéssel ugyancsak elkészül a város hosszú távú településfejlesztési koncepciója. A megalapozó vizsgálat megállapításaira épülő dokumentum rögzíti Szeged jövőképét, 2030-ig terjedő átfogó célkitűzéseit, valamint középtávú specifikus céljait. A célrendszerhez kapcsolódva definiálásra kerülnek a város fejlesztési prioritásai is.

A célhierarchia és a prioritási struktúra tervezése során természetesen nem csupán az Európai Uniós forrásokból megvalósítható projekt javaslatok, de a hazai finanszírozással lebonyolítható beruházások fejlesztési keretrendszerét is meg kívántuk teremteni. Ezzel együtt természetesen külön figyelmet fordítottunk arra, hogy biztosítsuk a városi szintű célok Európai Uniós tematikus célokhoz, valamint a hazai tervezési környezet meghatározó – megyei- és országos szintű – dokumentumaihoz való illeszkedését. A megalapozó vizsgálat elemzéseire épülő – indikátorokkal számszerűsíthető – célrendszert definiálva, a településfejlesztési koncepció ily módon megalapozza a Szeged Megyei Jogú Város integrált településfejlesztési stratégiájában bemutatandó városrészi szintű beavatkozásokat és konkrét fejlesztési elképzeléseket is, valamint az egymáshoz területileg integrált módon kapcsolódó integrált területi beruházási programcsomagokat.

1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KULCS MEGÁLLAPTÍÁSAI ÉS A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS

5

1.1.

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata a város egészét érintő kulcs megállapításai

Gazdaság-

és

vállalkozásfejlesztési

aspektusból

Szeged

helyzete

meglehetősen

ellentmondásosnak mondható. Noha földrajzi adottságai kedvezőek, a hármas határ közelségéből adódó lehetőségeket továbbra sem tudta a város maximálisan kihasználni. A közeljövő fontos kérdése, hogy a szegedi cégek, illetve a város tud e profitálni Szerbia felgyorsuló Uniós integrációjából, létrejönnek-e tényleges együttműködések a határmenti térség vállalkozói között. A város hagyományos feldolgozóipari cégei végrehajtanak ugyan komoly fejlesztéseket, ám igazán jelentős, országos szinten is kiemelkedőnek mondható munkahelyteremtő beruházások mindeddig elkerülték a várost. Az elemzésben bemutatott forrás abszorpciós mutatók alapján kijelenthetjük, hogy a Szegeden működő vállalkozások egy része sikeresen fért hozzá az Európai Uniós fejlesztési forrásokhoz, a városban számos jelentős beruházás valósult meg. Noha a szegedi vállalkozások finanszírozási helyzete is romlott az elmúlt években, a városban – többek között Újszegeden, illetve a Kossuth Lajos sugárúton – több inkubátorház létesült, ugyanakkor ezek betelepítettség szempontjából vegyes képet mutatnak. A város ipari parkjai – így például a Délép Ipari Park – komoly fejlesztéseket hajtottak végre, ugyanakkor a Nyugati iparvárosban található barnamezős fejlesztési területek – Budalakk Bajai úti volt telephelye, volt téglagyár területe, öthalmi volt szovjet laktanya, Biopolisz fejlesztési terület stb. – helyzete továbbra is rendezetlen, a környezeti kockázat igen magas e területek esetében. Komoly gondot jelent, hogy Szeged Megyei Jogú Város korlátozott mértékben diszponál ipari-gazdasági területek felett, így minden potenciális beruházás idő igényes tulajdonviszony rendezést követően indulhat csak meg a városban. Az infrastrukturális fejlesztések mellett az elmúlt években jelentős forrásokat fordítottak a vállalkozások az együttműködések, klaszterek megerősítésére. E folyamatban a múltban ugyanakkor a kezdeményező szerep nem a városé volt, amin mindenképpen javasolt a jövőben

változtatni.

A differenciált

vállalkozásfejlesztésre

alkalmas

városi szintű

eszközrendszer és intézményi háttér kiépítése a 2014-2020-as fejlesztési periódus sikerének egyik kulcseleme lehet. A vállalati hálózatok esetében a nemzetközi kapcsolódás és a helyi, térségi szintű kooperáció további erősítése ugyancsak indokolt. 6

Ez különösen igaz azokra az ágazatokra, melyek az elmúlt évek strukturális átalakulásának – pl. élelmiszeripar, ezen belül különösen zöldség-gyümölcs feldolgozás – vesztesei lettek. E szektorokban határozottan támaszkodni kell a hármas határ nyújtotta stratégiai előnyökre.

Szeged egyértelmű erőssége a térben koncentrált tudástőke, valamint a korábban említett markáns klaszteresedési folyamat eredményeként a vállalkozói szféra és a kutatóműhelyek közötti

konkrét

együttműködési

tapasztalatok

széles

spektruma

(biotechnológia,

gyógyszeripar, szoftveripar, környezetipar stb.). A felsőoktatási partnerekkel – kiemelten a Szegedi Tudományegyetemmel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával – tovább erősítendő az együttműködés, javítandó a szegedi technológiai transzfer ökoszisztéma globális versenyképességét. E tekintetben is kiváló lehetőséget nyújt a város számára az – éppen az egyik jelentős barnamezős fejlesztési területre tervezett – ELI-ALPS beruházás.

Turisztika területén jelentős változások zajlottak Szegeden az elmúlt években. Míg a 2007-2013-as Európai Uniós fejlesztési időszak elején a város egyik legkomolyabb problémáját a magasabb kategóriájú kereskedelmi szálláshelyek hiánya jelentette, addig mára több négycsillagos besorolású szálloda, illetve színvonalas panzió is várja a vendégeket. Noha megépült a Napfényfürdő Aquapolis, a térség kiváló természeti adottságai – pl. gyógy- és termálvízkincs stb. – ellenére sem tudta növelni attraktivitását, az itt töltött vendégéjszakák száma egy főre és átlagosan kalkulálva továbbra is alacsonynak mondható. A következő évek számos feladatot tartogatnak a turisztikai szektor szereplői számára, hiszen a Tisza pozicionálása, méltó bekapcsolása a város vérkeringésébe a közeljövő megoldandó kérdése, de a vallási turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása is várat még magára. Hasonló módon erősíteni szükséges az egészségipari szolgáltatók valamint a kereskedelmi szálláshelyek működtetői közötti együttműködést. A hagyományosan színes városi kulturális élet önmagában nem emeli ki Szegedet a magyar városok turisztikai kínálatából, helyi szintű együttműködések hiányában továbbra is szigetszerű fejlesztések zajlanak, ami csökkenti a város versenyképességét. Noha Szegedhez számos ismert, közkedvelt márka illetve brand is köthető (szegedi szalámi, szegedi fűszerpaprika, illetve a szőregi rózsa), a város gasztronómiai értelemben nem tudott felkerülni az országos térképre.

7

Foglalkoztatási szempontból ki kell emelni Szeged város szerepét a szűkebb és tágabb térségét tekintve egyaránt. A kistérségben regisztrált vállalkozások 79%-a, míg a működő vállalkozások közel 86%-a Szegeden van bejegyezve. Emellett számos üzleti és közszolgáltatás, az egészségügyi, oktatási és szociális intézményrendszer jelentős része jelen van a városban foglalkoztatóként, jelentős mértékben ingázásra ösztönözve ezzel a térség lakosságát. A foglalkoztatási szerep súlya együtt jár az adott esetben jelentkező problémák koncentráltabb megjelenésével is. Bár Szeged országos és megyei összevetésben kedvezőbb helyzetben van a munkanélküliség veszélyeinek vonatkozásában, a gazdasági válság itt is igen erősen éreztette hatását, így még 2013-ban sem sikerült az álláskeresők számát a 2008-as szintre visszaszorítani. Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy magas a fiatalok, pályakezdők és az alacsony képzettségűek aránya a munkanélkülieken belül. Szeged munkaadói, foglalkoztatói az iskolázottsági szempontból kiemelkedő lakosságnak nem tudnak elegendő munkahelyet biztosítani. A foglalkoztatási helyzet országos szinten is kiemelten kezelt kérdése szempontjából a jövőben a hagyományos területek mellett a szolgáltatói (tercier), valamint a kvatemer szektor lehetőségeit is figyelembe kell venni a tervezés során, különösen a magasabban kvalifikált munkaerő vonatkozásában. Az oktatás terén komoly erőssége Szegednek, hogy a felsőfokú végzettségű lakosok aránya meghaladja az országos átlagot, illetve mind alap-, mind közép- és felsőfokú oktatás terén megfelelő infrastrukturális háttérrel rendelkezik. Általános problémát jelent ugyanakkor, hogy a frissen végzettek gyakorlati tudása egyre kevésbé felel meg a piaci elvárásoknak. Az oktatás képzés terén is komoly potenciál rejlik a vállalkozói szektor és a felsőoktatási szereplők közötti együttműködések erősítésében, ehhez a Biopolisz Park és az ELI Science Park fejlesztés kiváló alapot teremthet. A demográfiai adatok az elmúlt évek során folyamatosan a lakónépesség emelkedését jelezték, majd a népszámlálás során ez újraértékelődött. Azt kellett látnunk, hogy összességében a 2000 és 2011 közötti időszakban csökkent Szeged népessége, ahogyan más nagyvárosoké is, melyben nagy valószínűséggel szerepet játszott a nemzetközi migráció is. A népesség csökkenésének egyik okozója valamennyi területi szinten a csökkenő gyermekszám. Míg a halálozási mutatók nem változnak drasztikusan, az egyre csökkenő gyermekszám elősegíti a társadalom öregedését és vitalitási indexének romlását.

8

A kedvezőtlen demográfiai folyamatok számos területre komoly hatással lehetnek. A gyermekek száma befolyásolja a kapcsolódó szociális és oktatási intézményi kapacitás igényeket, a munkaképes korú lakosság száma közvetlenül befolyásolhatja a gazdasági teljesítő képességet, míg az idősek számának és arányának emelkedése az egészségügyi és nyugdíjellátás problematikáját hangsúlyozza. Súlyos és Szeged esetében kiemelt problémaként kell kezelni a népesség és különösen a legmagasabban kvalifikált

munkaerő és a kiváló eredménnyel végző diplomások

elvándorlásának kérdését. Megtartásuk mikéntje jelentős feladatokat ró az előttünk álló időszak döntéshozóira.

A város gazdasági társadalmi erejét és egyben színességét, élhetőségét és vonzerejét is gyarapítják a kulturális, sport és művészeti élet hagyományai. Az egyes versenysportokban kiemelkedő városban azonban továbbra sem áll rendelkezésre elegendő hely és létesítmény a lakosság számára a szabadidős és tömegsport gyakorlására. A kulturált és rendszeres testmozgás hozzájárulhat a kapcsolatok és a társasági élet kiteljesedéséhez és nem utolsó sorban a lakosság egészségügyi állapotának javulásához. Az évről évre megrendezésre kerülő kulturális események hozzájárulnak Szeged hírnevének és ismertségének gyarapításához, közvetlenül hatva a turisztikai szektorra is, emelve a látogatók számát és gyarapítva a település bevételeit. A helyi közösségek megerősítése, a helyi identitás alapjainak megszilárdítása több, 20142020-ban forrást biztosító operatív programban is megjelenik célkitűzés gyanánt. Mindez azt vetíti előre, hogy a következő Európai Uniós pénzügyi időszakban a civil szervezetekre, a lokális érdekeket képviselő nem kormányzati szereplőkre jóval nagyobb figyelem irányul a korábbinál. A civil kezdeményezések jelenleg rendkívül nehéz pénzügyi körülmények között végzik feladataikat, alapvető működési forrás biztosítása is problémát jelent számukra. E tekintetben mindenképpen kedvezőbb működési feltételeket szükséges részükre teremteni.

A városi infrastruktúra erősségeként talán első helyen említendő az 1879-es árvizet követő újjáépítés során kialakult modern, sugara-gyűrűs városszerkezet, mely az idők próbáját is kiállta. A város bővülése, új, korábban beépítetlen területek beépítése is ezen szerkezet mentén történt és történik napjainkban is. Ebbe a szerkezeti rendszerbe illesztették bele s Tiszán átívelő hidakat és a következő – Déli – híd is e szerkezet mentén tervezett. A Szegedet átszelő folyó, mint Szeged főutcája, nem csak látványban gazdagítja a városképet, de egyedi városszerkezet-képző elem is. 9

A városi közszolgáltatások köre jól kiépített. Bővítésre általában a későbbi fejlesztési területek vonatkozásában van szükség. Az elektromos közösségi közlekedés fejlesztése kapcsán európai uniós forrásból nem csak a közlekedési infrastruktúra, de ezzel összefüggésben a felújított útszakaszok, pályák alatt a közműrendszer is felújításra került, több szakaszon „faltól-falig” utcarekonstrukció készült. Új járművek kerültek forgalomba, megújult az utasforgalmi rendszer. Északi irányból az M5-ös autópálya szolgálja ki a tranzitforgalmat, gyors elérhetőséget biztosítva északon a főváros, délen az országhatár felé. A város északi peremén a közelmúltban elkészült az M43-as autópálya Szeged-Makó közötti szakasza. Az autópálya amellett, hogy a város megközelíthetőségét javítja, Szeged elkerülő útjaként is szolgál. A várost épített értékei is vonzóvá teszik. Az árvíz utáni újjáépítésnek, a huszadik század eleji millenniumi nagyszabású építkezéseknek köszönhetően lett Szeged a „palotás város”. Egyedülállóan egységes, eklektikus városképe ekkor alakult ki. Paradox módon a város gyengeséginek egy része ugyanazon adottságaiból adódik, mint erősségei. Folyója kettészeli a várost, és a két híd, amely a közlekedést kiszolgálja, már hosszú ideje kevésnek bizonyul. A déli híd hiánya a dinamikus városi közlekedést akadályozza, csúcsforgalomban megbénul a város. A második világháborúban felrobbantott vasúti híd hiánya pedig vasúti közlekedési zsákutcává alakította Szegedet. A Tiszán két oldalán megállnak a szerelvények, vasúti összeköttetés a folyón át nincs. A Tiszai hajózás legfőbb akadálya a vízszintek szélsőséges határok közti ingadozása. A törökbecsei duzzasztó az alsó szakaszon ugyan megoldja ezt a problémát, de Csongrád és Kisköre között komoly beavatkozások szükségesek. A nemzetközi hajóúttá nyilvánítása többek között ezért késik. A tiszai védművek a jelenleg érvényes mértékadó árvízi szentekhez viszonyítva megfelelőek, azonban lassan levonuló, hosszan elnyúló árvíz az árvízi biztonságot veszélyeztetheti.

A tervezett M9 autópálya építése késik, ennek hiányában a város megközelíthetősége nyugat felől rossz. A bérlakások elidegenítése, számos patinás épület funkcióvesztése miatt a belvárosi épületállomány egy része folyamatosan romlik. A belterületi felszíni vízelvezetés infrastruktúrája hiányos. A város gyengeségei között említendők szlömös területei, főként a nyugati Iparváros jelenleg barnamezős, felhagyott ingatlanai. A rendszerváltás után tönkrement nagy iparvállalatok telephelyein ma jobb esetben néhány kis- vagy középvállalkozás működik, de sok helyen használaton kívüli, romló ipari ingatlanokat lehet találni.

10

Kis számban ugyan, de szegregátumokat is találunk a városban. Ilyen a városba ékelődött Cserepes sori telep, valamint a kiskundorozsmai város széli Búza és Árpa utcai telep. A legrégebbi lakótelepeink: Odessza és Tarján. Az utóbbi lakótelep egy része még a 2007. előtti uniós ciklusban városrehabilitációs projekt keretében megújult. A rehabilitációval nem érintett résznek és Odesszának azonban közterületei eléggé lehangolóak, elöregedettek. Mindkét lakótelep lakosságának szociális mutatói kritikusak. Néhány olyan létesítmény hiányzik a városban, amelyek egy régióközpont esetében elvárhatók lennének: Szegednek nincs fedett uszodája, de az uszodai kapacitás összességében is messze alulmarad az igényeknek. Nincs nemzetközi mérkőzések tartására alkalmas stadion, a műjégpálya mérete nem szabványos. A mindennapos iskolai testnevelés kiszolgálására nincs meg az infrastrukturális ellátottság. Nincs a városban megfelelő méretű és akusztikájú hangversenyterem. A szociális intézményrendszer infrastruktúrája felújításra, átalakításra szorul. A hármashatár közelsége, a közlekedési folyosók találkozása illetve összekötésük lehetősége nemzetközi kapuvárossá, logisztikai központtá teheti Szegedet. A közlekedési módok közötti átjárhatóság, az intermodalitás minden feltétele megteremthető, bár költséges. A vasúti összeköttetés, a tiszai hajózás, a repülőtér alkalmassá tétele nagyobb gépek fogadására – mind ilyen feltételek, egyben lehetőségek. Ha forrás, vagy nemzeti szándék híján a fenti közlekedési infrastruktúra fejlesztések elmaradnak,

Szeged

kieshet

a

nemzetközi

forgalomból,

a

befektetők

elkerülik,

versenyképessége alulmarad a hasonló méretű és adottságú európai városokénak. A szociálisan rászoruló városrészek és szegregátumok állapotába történő beavatkozás elmaradása további elszegényedéshez, a környezet lepusztulásához vezet.

Mind energetikailag, mind környezetvédelmi szempontból pozitívumként értékelhető, hogy az alternatív energiahordozók használata egyre gyakoribb a városban. A környező területek mezőgazdasági művelésű területeinek, a napsütéses órák magas számának, a jó geotermikus adottságnak köszönhetően sok körülmény elősegíti ezt a folyamatot. Ilyen példa a mezőgazdasági hulladékkal működő biogázerőmű létesítése, a napkollektorok és napelemek terjedése, a geotermikus energia hasznosítása. A levegő szennyezettségi értékein javít, hogy síkvidéki városként Szegeden kedvezőek a kerékpározás feltételei, egyre többen járnak kerékpárral. A nagyobb vízfelületek, főként a 11

várost átszelő folyó és a nagyobb összefüggő zöldfelületek, mint pl. az újszegedi liget szintén javítják a levegő minőségét és a klimatikus viszonyokat. Szeged mérete, lakosainak száma, domborzata kedvez a „városi hősziget) jelenségnek. Illegális hulladéklerakók szennyezik a környezetet, melynek hosszú távon káros hatása van a felszíni és felszín alatti vízbázisokra is. A domborzati jellemzőkből – alacsony tengerszint feletti magasság, kiemelkedések nélküli sík terep - adódóan, valamint a földrajzi – Kárpát medencei – elhelyezkedés miatt a levegő szennyezettsége időnként meghaladja a megengedett értékeket. Bár elindult egy folyamat a lakó- és középületek energetikai korszerűsítése terén, azonban még mindig sok az alacsony energiahatékonyságú épületek száma. Ez jellemző az iparosított technológiával épült lakótelepi épületek esetében, de a hagyományos, régi építésű épületek esetében is, akár lakóépületről, akár középületről van szó. A fenntartók gazdálkodása szempontjából rendkívül jelentős megtakarítás lenne, a működési költségeket jelentősen csökkentené, ha a középületeik teljes köre és a közvilágítási rendszer energetikai korszerűsítésen esne át: a határoló szerkezetek hőszigetelése, az épületgépészeti rendszerek hatékonyabbá tétele lenne kívánatos. Pénzügyileg, de a környezetei hatásait tekintve is megtérülő lehetőség azoknak az adottságoknak a további, szélesebb körű kihasználása, amelyek az alternatív energiák vonatkozásában rendelkezésre állnak a városban. További lehetőségeket rejt a keletkező hulladékok szélesebb körű felhasználása. A levegőszennyezettség mértéke – mint a korábbiakban írtuk – gyakran magas a városban. A helyzetfeltáró munkarészben kimutattuk, hogy a zajterhelés

is kritikus

méreteket ölt a város egyes pontjain. A közlekedésből eredő terheléseket jelentősen lehetne csökkenteni átszervezésekkel, például a belváros autóforgalmának csökkentésével, a B+R és P+R rendszerek bővítésével. Környezeti konfliktusokat okozhatnak az olyan kezeletlen problémák, mint a barnamezős területek sokszor nem is ismert talajszennyezése, amely a vizek szennyezésének is egyik forrása lehet. A folyók áldásos hatásaik mellett veszélyeket is hordoznak a városra nézve. A Maroson érkező szennyező anyagok hatalmas károkat okozhatnak a folyóvizek és a környezet élővilágában, gondoljunk csak a tiszai ciánszennyezésre. A folyók a hozott szemetet gyakran a parton vagy az útjukba kerülő műtárgyaknál rakják le, ami nem csak látványra csúnya, de fertőzés okozója is lehet. A szemet gyönyörködtető, városi klímát javító zöldfelületek egy 12

része elöregedett, megérett a felújításra. Példák erre a Széchenyi tér vagy az Újszegedi liget fái. Nem csak élet- és balesetveszélyt jelentenek, de kipusztulásukkal környezeti kár érné a várost.

1.2.

Városrészi szintű helyzetelemzések

Belváros A városrészt határoló utcák és objektumok (Bécsi krt. – Moszkvai krt. – Londoni krt. – Rigó u. – Boross J. u. – Kossuth L. sgt. – Párizsi krt. – Berlini krt.- Brüsszeli krt. – Római krt. – Bertalan híd – Felső kikötő sor – Közép fasor – Szőregi út – Temesvári krt. folytatása a tervezett Déli hídra – Tisza – Máglya sor – Bem u. – Boldogasszony sgt.)

A városrész története A mai Belváros jelentős része az egykori Vár és a Palánk területén helyezkedik el. Magas fekvése miatt is ez Szeged ősmagja, a sókereskedelem központja és hosszú időn keresztül Csongrád megye székhelye. Szeged legrégebbi ma is álló emléke a Dömötör templom román stílusú tornya, egyedül ez maradt meg a 4 középkori templom, az alsóvárosi Szent Péter, a fölsővárosi Szent György, és a várban állt Szent Erzsébet templomok közül. A gótikus Szent Erzsébet templom alapfalainak feltárása napjainkban is folyik. Az 1879 évi árvízig a Palánk – Belváros – az egykori várárkon belüli területre terjedt ki: délen a mai Tisza L. krt. vonaláig, nyugaton a Jósika u. – Rákóczi tér, északon a Szent István tér – Sóhordó utca határolta. A Tisza áradása az erre vonatkozó, 1689-ből származó első feljegyzések óta folyamatosan veszélyeztette a várost, így az Al- és Felszegednél magasabban fekvő Palánkot is. Az 1700-as években hét, az 1800-as években 13 esetben került komolyabb veszélybe, majd 1879. márc. 12-én egy minden korábbinál nagyobb áradás elpusztította Szegedet és környékét, a Palánk jelentős részét is. Néhány nap alatt a város 5723 házából mindössze 265 db maradt meg, nagyobb részt a Palánkban. Napjainban alig néhány épület áll ezekből. Az árvíz utáni új körgyűrűs – sugaras útrendszer a történelem során kialakult városrészhatárokat kissé módosította: a Belvárost délen és nyugaton a Nagykörút, északon a Kossuth L. 13

sgt. és a Tisza L. krt. határolta. Az árvíz utáni újjáépítés során alakult a Belváros mai képe, a „palotás város”. Itt épültek meg az igazgatási, pénzügyi intézmények székházai, többségében egységes eklektikus stílusban. A városközpontban, a Tisza L. krt. környékén a magánpaloták – többlakásos bérházak – stílusban és méreteikben is követték az intézményeket. A XIX – XX. sz. fordulójának nagyarányú fejlődését az I. világháború, majd a trianoni határok erősen visszafogták. Az 1921-ben Szegedre települt a Kolozsvári Egyetem, az 1922ben Temesvárról áttelepült Csanádi püspökség meglévő, a délvidéki területek elvesztése miatt feleslegessé vált középületekbe költöztek. A fejlődés az 1920-as évek végén indult újra és az 1930-as évek végére kialakult az Egyetemi városrész is és lényegében befejeződött az újjáépítés. 1950 és 1980 között a Belváros népességszáma gyarapodott: lakások épültek a foghíjtelkeken és a nagyobb tömbbelsőkben, de ebben az időszakban épült a Megyeháza és néhány egyetemi épület is. A város igazgatási, szolgáltató és kereskedelmi funkcióinak bővülésével a Belváros határai is kitolódtak a Nagykörúton belüli teljes területre, a Mars térnél azon is túlra.

Szeged a XX. sz. első felében vált kétparti várossá: Újszeged 1920 után indult erőteljes fejlődésnek. Megépült a Tanítóképző, a Bábaképző, az állami menhely, a Vakok Intézete, a sportuszoda, a Mezőgazdasági Kutatóintézet és még több kisebb létesítmény. A Csanádi utca térségében – a Ládagyár helyén – 1962-től lakótelep épült (Odessza), majd az MTA Biológiai Kutatóintézete, Sportcsarnok és fedett uszoda, több egyetemi épület és kollégium. Újszeged Közép fasoron belüli része olyan mértékben sűrűsödött és telítődött intézményekkel, hogy napjainkra a Belváros Tisza bal parti részének tekinthető. A Tisza által „kettévágott” Belváros két része közötti közlekedési kapcsolat a D-i híd hiánya miatt már jelenleg is csak nagy nehézségek mellett bonyolódik. A Belváros legújabb kori – a következő évtizedekben kiépülő – bővülete a Bem utca – Tisza-part közötti, zömében vasúti területen a Máglya sorig terjedő Biopolisz (tudásváros, egyetemi városrész bővülete), valamint ezzel átellenben, a bal parton tervezett új városrészközpont. A Belvárosban ma főként középületek, üzletek, és vendéglátó helyek, pénzintézetek, hivatalok, kulturális-oktatási és egészségügyi intézmények, vasútállomás, kutatóintézetek, piac, autóbusz pályaudvar, az újszegedi oldalon sportlétesítmények is találhatók, de a városrészben a lakó funkció is jelentős. Gazdasági terület is található a vasút és a védőtöltés közötti részen. A centrumban a zártsorú, utcavonali beépítés a jellemző, egyes középületek (pl 14

klinikák, sportcsarnok, vasútállomás) szabadonállóak. A centrumban a 2-5 szintes épületmagasság és a magastetős kialakítás a legjellemzőbb (bérházak, polgárházak, paloták), de akad az utóbbi évtizedekből néhány magasház (pl. az Égő arany épülete, az Ojalos ház). Az újszegedi oldalon paneles lakótelepet is találunk.

A kétezres évek második évtizedében a városrész helyzetét befolyásoló, gyakran ellentétes hatású folyamatok érvényesültek. A gazdasági válság következményei természetesen a Belvárost sem kerülték el. A csökkenő kereslet, a változó fogyasztói szokások számos reprezentatív belvárosi üzlet bezárását eredményezték, míg az alacsonyabb kategóriájú termékeket árusító, – ennek megfelelően szélesebb fogyasztói kör igényeit kielégítő – cégek üzletei nagy számban jelentek meg a Kiskörút által határolt területen belül. E tendencia nem tudja ellensúlyozni az üzlet bezárások ütemét, így részben a korábban a külső városrészekben megnyílt plázák hatására továbbra is számos üzlethelyiség vár új bérlőre, illetve tulajdonosra. A folyamatot tovább erősítette, hogy 2012-től a városrész peremén új bevásárlóközpont várja a vásárlókat. Ezzel párhuzamosan – részben az ugyancsak az utóbbi években megnövekedett számú külföldi egyetemi hallgatónak köszönhetően – a Belvárosban színes kávéházi-éttermi élet van kialakulóban, melyet jól reprezentál a Kárász utca-Kölcsey utca-Dugonics tér által határolt terület nyári, mediterrán hangulata. Az elmúlt években, elsősorban a városrészben az Európai Uniós társfinanszírozású projekteknek köszönhetően számos, közterület fejlesztést is magában foglaló beruházás valósult meg. A Kelemen utca megújítására az elektromos közlekedés fejlesztését célzó nagyprojekt keretében került sor, míg a Guttenberg utca és az SZTE Jogtudományi Kara előtti tér funkcióbővítő város rehabilitációs beruházás részeként alakult át kizárólag gyalogos- és kerékpáros forgalmú övezetté. A legutóbbi, a Belváros arculatát jelentős mértékben meghatározó projekt – ugyancsak város rehabilitációs fejlesztésként – a Duginics tér és az Árpád tér, továbbá a Somogyi utca megújítását célzó beruházás volt, melyhez szervesen kapcsolódott a Rektori Hivatal Dugonics téri épületének teljeskörű felújítása is.

A városrész demográfiai és szociális jellemzői KSH adatok és városi adatok elemzése, táblázatokkal.

15

A

városrész

területén

található

intézmények

(közintézmények,

közszolgáltatók,

közterületek, zöldterületek, parkok, terek) felsorolása, max. 10 db: 

A városrész gazdasági adottságai Jelentősebb kereskedelmi és vendéglátó egységek, szálláshelyek, sport- és szabadidős létesítmények felsorolása (max 5-10 db): 

Alsóváros A városrészt határoló utcák és objektumok (Bécsi krt. –Boldogasszony sgt. – Bem u. – Máglya sor – Boszorkány sziget – Téli kikötő – Körtöltés – Szabadkai út – Petőfi S. sgt.)

A városrész története A Palánktól délre elterülő ártéri szigeteken a XI. század elején jött létre „Alszeged”. Első temploma az Árpád kori, Szent Péternek szentelt templom kezdetben a johannitáké. A XII. században szentelték fel, 1444-ben a ferenceseké lett. Mátyás idejében felújították és kolostort építettek hozzá. A jelenleg is álló, díszeitől megfosztott gótikus templom azonban csak a század végén kezdett épülni és 1509 augusztusában szentelték fel a Havas Boldogasszony tiszteletére. A templomot, kolostort és a temetőt a XIX. század derekáig hatalmas kőfal vette körül, többször menedéket nyújtva a lakosságnak is. A templom mellett szerdánkénti heti vásár tartására kaptak engedélyt, ekkor Alszegedet még külön városként említik. A tágas tér ma is térszervező eleme a városrésznek. A városrész főutcája, a Szentháromság – Sárkány – Földműves utca a középkori nyomvonalon halad, mai utcaszerkezete többségében a nagyárvíz utáni újjáépítés eredménye. Az újjáépítés típustervei alapján megvalósult napsugaras oromzatú, nagy tornácos parasztházakból néhány még látható a Nyíl utcában, a Pásztor utcában. Alsóvárost a temető, a Pick Szalámigyár és a vasút olymértékben körbe zárja, hogy bővítésére nincs lehetőség, új épületek – zömében családi vagy társasházak - csak a régiek helyén épülnek. 16

Alsóvárosban ma a lakófunkció dominál. Emellett a városrészt kiszolgáló oktatási, egészségügyi intézmények is megtalálhatók. Ipari terület (pl. a Pick ) és sportlétesítmények (pl. a Műjégpálya) is vannak még a területen. A lakóutcákban a zártsorú és az oldalhatáron álló beépítés is megtalálható, az épületek döntően utcavonalon állnak. Az épületmagasság többségében 1-3 szintes, magastetős kialakítású.


A

városrész

területén

található

intézmények

(közintézmények,

közszolgáltatók,



17

Móraváros A városrészt határoló utcák és objektumok (Moszkvai krt. – Petőfi S. sgt. - Szabadkai út – Körtöltés – Kálvária sgt. – Vásárhelyi P. u – Kossuth L. sgt. – Boross J. u. – Rigó u. – Londoni krt.)

A városrész története A városrész nevét talán egykori (1676) főbírájáról, Móra Balázsról kapta. Az alsóvárosi népek Újvárosnak nevezték. Móraváros évszázadokig lakatlan, vízállásos terület volt, magasabb részeit művelték, ilyen volt az Aszalóhögy és a Mestörhögy. A Cserepes sor elnevezés utal a korabeli fazekasok jelenlétére. Móraváros területe még a XVIII. században is lakatlan volt a korabeli térképek tanúsága szerint. Lakossága alsóvárosi és rókusi családokból alakult, házainak színvonala azonban nem éri el azokét. A Veresács, Nemestakács utcanevek (régebben Vörösács, Nömöstakács) helyi iparosok neveit őrizték meg. A korábbi Gyöp utca Gép utca lett az idők során. Móravárosban a város legszegényebb rétegei telepedtek le, munkások, napszámosok, kubikosok, innen indult a szegedi munkásmozgalom. A városrész régi, jellegzetes bérházai közül ma is áll jónéhány, de jellemzőek az új családi és társasházak is. A Kálvária sugárúttól Északra eső részben középületeket, ipari és kereskedelmi létesítményeket is találunk nagy számban. A városrész „főtere” a Kálvária tér, de jelentős térszervező eleme a Kolozsvári tér is. A Móravárosi körút megépülte után a városrész nyugat felé bővült: a körúton kívüli területen új lakótelep és bevásárló központ épült. Zömében kertvárosias beépítésű lakóterület, azonban a Cserepes sortól délre gazdasági terület, bevásárló központ és lakópark is található. A területen belül van a Vadaspark. Emellett olyan jelentős oktatási és egészségügyi intézmények is találhatók itt, mint a Gábor Dénes Szakközépiskola vagy az I. és II. Kórház. A Vásárhelyi Pál utcával párhuzamos sávban jellemzőek az ipari, kereskedelmi létesítmények is. A lakóutcákban itt is van zártsorú és az oldalhatáron álló beépítés is, az épületek döntően utcavonalon állnak. Az épületmagasság többségében 1-3 szintes, magastetős kialakítású. Ezek a paraméterek jellemzőek a régi építésű házakra és az újabban épült jelentős számú társasházra is.

A városrész demográfiai és szociális jellemzői KSH adatok és városi adatok elemzése, táblázatokkal. 18

A

városrész

területén

található

intézmények

(közintézmények,

közszolgáltatók,



Rókus és lakótelepek A városrészt határoló utcák és objektumok (Izabella híd - Körtöltés – Homonnai u. – Ungvári u. – Késmárki u. – Makkosházi krt. – József A. sgt. – Brüsszeli krt. – Berlini krt. – Párizsi krt. – Kossuth L. sgt.)

A városrész története Múlt századi hivatalos neve Rókusváros. A városrész nevét a pestisjárvány emlékezetére emelt Szent Rókus kápolnáról kapta, ami mellett kórház is volt. A városrész ünnepe Vasas Szent Péter napjára esik, amikor enyhült a pestisjárvány, erről ma utcanév emlékezik. A XVIII. században kezdett kialakulni, alacsony fekvése miatt korábban nem volt lakott, de terjeszkedésre Szegednek már csak ebben az irányban volt lehetőség, a Pestre vezető országút (Kossuth Lajos sugárút) mentén a Kálvária sugárútig bezárólag. A Rókusi plébániát 1805-ben alapítják, anyakönyveiből következtethetünk lakosságának összetételére, ami legnagyobb százalékban fölsővárosi, kisebb részben alsóvárosi és palánki szegényebb népekből tevődött össze. A XVIII. század végén a zsidókat is ide telepítik. A lakosság foglalkozására nézve céhen kívül rekedt mesteremberekből, kiskereskedőkből, fuvarosokból, napszámosokból, alkalmi munkásokból állt. A Mars tér helyén is vízállásos rész, katonai gyakorlóterep volt. A mai ruhagyár táján állt az egykori Budai kapu is, amelyet éjszakára lezártak. Egykoron sok kis vendéglő, csárda és lebúj volt ebben a városrészben, ide járt szórakozni Alsó- és Fölsőváros

19

lakossága. A Nagyárvíz idején innen tört be a Tisza, ma is sok utcanév őrzi emlékét (Gergely, Petresi, Pulz, Árvíz, Hullám, Feltámadás). Külső részein állattenyésztés, disznó- és birkatartás folyt, itt volt a fehértói juhászok téli szálláshelye,

akolvárosa.

Rókus

gondoskodott

Szeged

húsfogyasztásáról,

innen

a

Kukoricaváros, Juhászváros elnevezések. Sűrű vízállásos, zöld legelős részeiben kacsát neveltek, az I. vh. után hűtőházat is építettek a baromfiexport miatt. A Vértó nevét a vágóhíd szennyvizéről kapta. Rókus központjai a következők (korábbi szőlőhegyek) voltak: Franciahögy, Názáret, Róma, Jerikó, Kálvária. „Öregrókus” centruma a Hunyadi tér. A városrészben a múltat idéző régebbi építésű házak mellett ma már sok új családi és társasházat is látunk.

Öregrókus 1-3 szintes, zártsorú

beépítésű, a hagyományos városrész többi területén inkább földszintes kertes házak találhatók, néhol előkertes beépítési móddal. A külső, korábban beépítetlen részen és a Rókusi körút mentén épültek fel a lakótelepek. Két záportározója a Búvár tó és a Vértó. Az Északi városrész, Makkosháza és Újrókus paneles beépítésű lakóterületek, míg Öregrókus kisvárosias, Gedó és Fodortelep pedig kertvárosias beépítésű lakóterületek. A városrészt kiszolgáló oktatási és egészségügyi intézmények, szolgáltatók itt is megtalálhatók, valamint bevásárló központok is vannak a városrészben. A lakótelepek jellemzően 4-10 emeletes lapostetős házak. A lakótelepi városképet kedvezően befolyásolják az elmúlt években homlokzati hőszigetelést és új színt kapott épületek.


A

városrész

területén

található

intézmények

(közintézmények,

közszolgáltatók,


A városrész gazdasági adottságai Jelentősebb kereskedelmi és vendéglátó egységek, szálláshelyek, sport- és szabadidős létesítmények felsorolása (max 5-10 db): 20



21

Felsőváros és lakótelepek A városrészt határoló utcák és objektumok (József A. sgt. – Makkosházi krt. – Késmárki u. – Ungvári u. – Körtöltés – Felső Tisza part – Római krt.)

A városrész története „Fölsőváros” („kényös város”, „selymös város”) nagy valószínűséggel Szeged legrégebbi városrésze, erre utalnak utca és dűlőnevei is: Tabán, Tarján (Árpád-kori magyar törzs), Szillér (Silon bibliai város), Gëcëmán a mai Csillag tér környékén. A városrész ősi magja a Tisza árteréből kiemelkedő 5-6 magaslatra települt a mai Tisza L. krt – Kis Tisza utca és a Csuka utca közötti területen a Szent György tér körül. Fölsővároson mindig állt templom. Már 1225-ben említik a bencések templomát. A Szent Miklós templom a török hódoltság alatt elpusztult. Semmilyen képi ábrázolás nem maradt fenn róla. Az egykori gótikus Szent György templomot (a mai Dózsa György Iskola helyén állt) az 1800-as évek második felében bontották el rossz állapota miatt. A minoriták a XVIII. században telepedtek le Szegeden, és a Szent Miklós templom romjain építették fel ma is álló templomukat és kolostorukat. A felsővárosi Kis Tisza-part és a Nagy Tisza-part volt a város vízi életének fő területe. Itt érkezett vízi úton a fa, amelyből a felsővárosi superek hajót, vízimalmot készítettek és virágzott a többi fával dolgozó mesterség (ácsok, kerékgyártók, zsindelyvágók, asztalosok). Ide települtek a tímárok, vargák, kékfestők is, a Tisza vizét használva mesterségükhöz. Az országos hírű Felmayer kékfestő gyár helyére épült később a Pick Szalámigyár, a tiszai párás levegőt használva a szalámi érleléshez. A Kis Tisza nyugati partjára telepedett házsoron éltek a XIX. század híres hajósgazdái, halászai, vízimolnárjai. A mai Dankó Pista utca mélyfekvésű, vízállásos részeit jelölte ki tanácsi határozat a cigányok lakóhelyéül. (A cigány kovácsok munkája nélkülözhetetlen volt a hajóépítők, kerékgyártók számára.) A XVIII. század során először hidakkal, töltésekkel kötötték össze a kiemelkedő magaslatokat, majd fokozatosan feltöltötték és beépítették a mély fekvésű részeket. A XVIII. sz. során beépült a szilléri szőlők területe is, egészen az árvíz után épült körtöltés vonaláig. A nagyárvizet követő újjáépítés során csak néhány utca őrizte meg eredeti vonalát (Maros utca, Dugonics utca, Teleki utca, Csuka utca, Sándor utca, Tarján széle utca), az egykori halmaz településből szabályos utcarendszerű kertvárosi terület lett. A XX. sz. folyamán 22

Felsőváros ősi magja, a Szent György tér és környéke a Belváros része lett, majd előbb a Tarjáni szőlők helyén felépült a Tarján lakótelep, majd a Hajós – Debreceni utcáktól kifelé a Felsővárosi lakótelep a családi házak bontásával. Felsőváros egykori hangulatát már csak a Kis Tisza utcai védett házsor őrzi. A Záporkert környéke és a körtöltés tágas pihenőterülete a városrésznek. Döntően lakófunkciójú városrész, csak néhány oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények találhatók még itt. Nagyobbrészt paneles beépítéssel, 4-10 szintes házakkal, kisebb részben - Római krt.,– Szilléri sgt. – Debreceni u. – József A sgt. által határolt terület – kertvárosias beépítésű, főként 1-3 szintes társasházakkal. A lakótelepi városképet kedvezően befolyásolják az elmúlt években homlokzati hőszigetelést és új színt kapott épületek.


A

városrész

területén

található

intézmények

(közintézmények,

közszolgáltatók,



23

Újszeged – Szőreg kertváros A városrészt határoló utcák és objektumok (Közép fasor – Szőregi út – Temesvári krt. folytatása – Alsókikötő sor – Lövölde u. – Kamaratöltés – Szőreg belterületi határa – Újszeged belterületi határa – Felsőkikötő sor)

A városrész története Újszeged a város bal-parti része, a városrészi lehatárolás szerint a Közép fasortól keletre lévő területet számítjuk ide. A városrész középkori és hódoltsági múltjáról nincsenek adatok. Ez volt a Maros torkolati vidéke, mocsaras, vízjárta táj. Bánát néven 1779-ig katonai közigazgatás alá tartozott, területén mindössze 14 háztelek volt. A város a kincstártól 1781ben 25 évre zálogbirtokba vette. A magasabban fekvő Tisza-parti területek és Szőreg között Vedres István városi mérnök a mocsárvilágot átszelő „százlábú” fahidat épített, amely 1870ig állott. Újszegednek 1877-ben már 111 háza és 843 lakosa volt. Igazgatásilag Torontál megyéhez tartozott, a járási székhely Törökkanizsa, a megyeszékhely Nagybecskerek volt. 1880. június 5-én lett Újszeged község és a Nagymarostő Szeged része. A nagyárvíz után – amely a városrészt megkímélte – hivatalosan az Erzsébetváros nevet kapta, de a lakosság ezt nem fogadta el. A Maros szabályozása, a terület ármentesítése teremtette meg a fejlődés alapjait: intenzív kertészkedés kezdődött a jó termőképességű öntéstalajon. Főként Alsóvárosról ide települt kertészek váltak messze földön híressé gyümölcsfáikkal, rózsáikkal. A városrészben 1960 után indult rohamos fejlődés, amely egyre növelte a terület presztízsét és rövidesen Szeged „elit” kertvárosává vált. A Fő fasor két oldalán K-i irányban – Deszk felé – folyamatosan bővül. Szőreg árpád-kori település. A török hódoltság idején elnéptelenedett, később magyarok – főként Alsóvárosból – és szerbek települtek vissza. Plébánia temploma 1761-ben épült. 1849ben a szabadságharc súlyos vereségének helyszíne. Az első világháború után szerb csapatok szállták meg (Újszegeddel együtt). 1923-ig Torontál megye, Arad-Torontál, később Csanád vármegye része és csupán 1950-től tartozik Csongrád megyéhez. 1973-ban egyesült Szegeddel. A XX. sz. elején kezdődött a szőregi gyümölcsfa és rózsanemesítés és egy fél évszázad elteltével a szőregi rózsa világhírnévre tett szert. Két temploma – a római katolikus és a szerb templom – meghatározó épületei a jellemzően családi házakkal beépített falusias

24

településrésznek. Alföldi viszonylatban különleges a volt homokbánya szépen rendbehozott lejtős-dombos területe. Az újszegedi területrész döntően kertvárosias, a szőregi kertvárosias – falusias beépítésű, lakó funkciójú. A lakóépületek mellett a városrészt kiszolgáló oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények jelennek meg. A lakó funkción kívül jelentősek itt a szabadidős létesítmények – ECO-park, Gellért Szabadidő központ, a Fűvész-kert – és fontos természeti tényezője a Holt Maros. Bevásárló központ a városrészben jelenleg nincs. Jellemzőek az 1-3 szintes kertes lakóépületek (családi házak, társasházak), szabadonálló beépítéssel, utcafronton ill. nagy számban előkerttel.


A

városrész

területén

található

intézmények

(közintézmények,

közszolgáltatók,



25

Déli kertváros és Gyála A városrészt határoló utcák és objektumok (Tisza folyó – Szeged-Budapest-Szabadka vasútvonal – Közigazgatási (belterületi) határ)

A városrész története Tisza folyó – Szeged-Budapest-Szabadka vasútvonal – Közigazgatási (belterületi) határ) Az első világháború után Szegeden is megjelentek a telepek, amelyek kezdetben a városban dolgozó kisemberek, napszámosok, munkások, kisiparosok szálláshelyéül szolgáló, családi házas kertvárosok voltak. A lakosok egy része szegedi származású, más részük bevándorló volt. A szabadkai nemzetközi országút mentén keletkezett Kecskés István városi tisztviselő közbenjárására Kecskéstelep (Ságváritelep), amely minőségben felette állt a Baktói és Somogyitelepi részeknek. Azok az alsóvárosiak is kaptak itt földet, akiknek Ballagitói földjeiket kisajátították az ötvenes évekbeli vasútépítéskor. Klebelsberg telep leginkább a vasutasok, kistisztviselők otthona, jó fekvésű helyen, a Tisza és a Holt-Tisza szomszédságában található. Trianon után indult el betelepülése, kezdetben igen rossz körülmények közt éltek lakói. Régebbi elnevezése, a Hattyas telep feltehetőleg a korábban vízállásos területen ezeknek a madaraknak a gyakori jelenlétére utal. Klebelsberg Kunó sokat tett ezért a városrészért, óvodát, iskolát nyitott, fásíttatta a közterületeket. 1929-ben épült a ma is álló haranglábja. Szentmihály Árpád-kori múltú település volt Alsóváros mellett a szegedi paprikatermelés hírnevének megteremtője. A falu kialakulása, első említése a XIV-XV. századra tehető. A falu a földműveléshez oly szükséges feketeföldekre települt, vizekkel gazdagon átszőtt területen fekszik, keletről a Holt-Tisza, dél-nyugatról a Maty csatorna határolja, amely biztosította az árvizek levezetését is. A település a török uralom alatt elpusztult, a XVI-XVII. században már csak pusztaként említik, később Szegedhez csatolták. A XVIII-XIX. században Szeged szőlőhegye, alsóvárosi és palánki tulajdonosokkal. A XVIII. századtól dohány- és paprikatermelők kezdik benépesíteni, a földeket bérlik, virágzik a kertes földművelés. Akkoriban a Tisza partján mocsári tölgyesek húzódtak végig, amelyek faanyaga nélkülözhetetlen volt a hajó- és malomiparnak, a Tiszán számos paprikaőrlő hajómalom működött. Az 1880-as évi telekosztáskor sok alsóvárosi család telepedett le itteni

26

szérűskertjében. Az 1960-as években készült házhelyrendezési tervvel alakult ki a falu mai képe. Gyálarét az egykori Boszorkány szigettől délre, a Tisza egykor nyugat felé kanyarodó ága, az Öregtisza mellett kialakult Szilágy (szilfaerdő) sziget helyén jött létre. Erre utal a Szilágyi major, ami egyúttal a mai Gyálarét magja. Az Öregtisza egy másik kiemelkedő része, a Fehérpart ma is létezik. A városrészben kertvárosias beépítésű lakó területek, illetve a kiskertek hétvégi kertes területek találhatók. A lakóépületek mellett itt is oktatási, kereskedelmi és szolgáltató funkció jelenik meg, kis számban. A városrészben ipari terület is található. A lakóterületek jellemzően 1-2 szintes családi házzal, a kiskertek hétvégi házzal szabadonállóan beépítettek.


A

városrész

területén

található

intézmények

(közintézmények,

közszolgáltatók,



27

Északi kertváros és Tápé A városrészt határoló utcák és objektumok (Tisza folyó – Körtöltés – Szeged-Békéscsaba vasútvonal - Közigazgatási (belterületi) határ)

A városrész története Tápé a legrégibb magyar falvak egyike, feltehetően a kőkorszaktól kezdve lakott hely. Lakói halászattal és gyékényszövéssel foglalkoztak. Temploma a XIII. században épült. Alsóvárossal együtt a szegedi táj legarchaikusabb közössége. 1848-ig Szeged városának birtoka. Lakossága részt vett a délvidéki magyar dohánykertész falvak benépesítésében. Mivel Tápé a Tisza árterében feküdt egykor, és vízjárta hely volt, ma is sok utcanév emlékeztet a Tisza és a Maros elágazásaira, ereire (Szillér, Tigér, Kemös, Tápaiér, stb). Az 1879-es Nagyárvíz Tápét is elpusztította, az újjáépítés során azonban régi településszerkezetét megőrizte. A településrész központjában található az Öreg temető”. Tápé az 1973-as egyesítésig közigazgatásilag önálló település volt. Tisza-parti fekvéséből adódóana folyóparton tiszai üdülőtelepek határolják. Somogyitelep (ma Petőfitelep) Somogyi Szilveszter akkori polgármesterről kapta nevét, aki szorgalmazta a munkások számára a telekosztást a körtöltésen kívül, Szillér és Tápé között. Rendkívül alacsony fekvése miatt belvizes, és az árvizek is folyamatosan fenyegették. Sokáig közmű nélküli, burkolatlan úthálózatú volt. Baktó a Vásárhelyre vezető országút és a Csongrádi sugárút között fekvő terület a körtöltésen kívül. Nevét a 16. században itt birtokkal rendelkező Bak családról kapta, amely nevet felvette az itt található állóvíz is, így lett Baktó. Napjainkra egyre intenzívebb kertvárosias beépítés, burkolt utcák jellemzik. Egy részén találhatóak a Baktói kiskertek. Tápé, Petőfi telep, Új-petőfi telep, Baktó, a Tápéi és a Baktói kiskertek tartoznak a városrészhez.

Kertvárosias beépítésű lakó területek, illetve a kiskertek hétvégi kertes

területek. A lakóépületek mellett itt is oktatási, kereskedelmi és szolgáltató funkció jelenik meg, kis számban. A lakóterületek jellemzően 1-2 szintes családi házzal, a kiskertek hétvégi házzal szabadonállóan beépítettek.

A városrész demográfiai és szociális jellemzői

28

KSH adatok és városi adatok elemzése, táblázatokkal.

A

városrész

területén

található

intézmények

(közintézmények,

közszolgáltatók,



29

Nyugati iparváros és Kiskundorozsma A városrészt határoló utcák és objektumok Béketelep (Szeged-Szabadka vasútvonal – Bajai út – Vásárhelyi P. u. – Kossuth L. sgt. – Szeged-Békéscsaba vasútvonal - Közigazgatási (belterületi) határ)

A városrész története Béketelep, más nevén Aigner-telep a legrégibb Szeged környéki telep, azoknak a hajlékául szolgált, akik a körtöltésen belül nem jutottak lakáshoz. A rókusi állomás és az Öthalom között épült, ahol akkoriban disznóhízlaldák, vásárállások, régi vesztőhely és birkahajtóutak voltak. Első lakói téglagyári és akoltelepi munkások voltak. Alapítója Csányi János. Kiskundorozsma, vagy Dorozsma Árpád-kori település, a Dorozsma-nemzetség lakhelye, templommal és monostorral, amelyekből mindössze néhány töredék maradt. A török hódoltság alatt elpusztult. A XVIII. században palócokat, szlovákokat telepítenek ide. 1876-ig Jászkunhoz, azóta Csongrád megyéhez tartozik, 1973-tól Szeged része közigazgatásilag. A 20. század folyamán elsősorban földművesek, kubikusok, lakták. Mesze földön híresek voltak a dorozsmai szélmalmok, a valamikori 30 közül ma már csak egy áll. Falusias jellegű településrész, közepén a magaslatra épület római katolikus templommal. A Nyugati Iparváros az 1950-es évektől egyre jobban beépülő ipari-raktározási terület a budapesti út mentén, eredetileg szántóföldi művelés alatt állt. Napjainkra egyre inkább a kereskedelmi hasznosítás a jellemző. A régi nagy ipartelepek helyén sok kis vállalkozás létesült. Külső szakaszán logisztikai központ épült. Sziksós-Subasa Kiskundorozsmán túl fekvő, az utóbbi évtizedekben kialakult és népszerűvé vált üdülő és kiskertes terület. Itt található a kedvelt fürdőhely, Sziksósfürdő. Napjainkra egyre többeknek szolgál állandó lakhelyéül. A városrész funkció szempontjából eléggé összetett. Kiskundorozsma és Béketelep kertvárosias lakóterület. A bevásárló központok és a logisztikai központok környéke gazdasági – kereskedelmi és ipari terület. A Sziksósi üdülők környéke és a Subasai kiskertek hétvégi házas, üdülőházas terület. A lakóterületek jellemzően 1-2 szintes családi házzal, a kiskertek hétvégi házzal szabadonállóan beépítettek. A bevásárló központok és az Iparváros beépítése meglehetősen hektikus, az épületek magassága 1-2 szintnél általában megáll.

30


A

városrész

területén

található

intézmények

(közintézmények,

közszolgáltatók,



31

Tisza-Maros hullámtere A városrészt határoló utcák és objektumok Az árvízvédelmi fővonalakon – töltéseken – belüli terület

A városrész története


A

városrész

területén

található

intézmények

(közintézmények,

közszolgáltatók,



32

2. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS JÖVŐKÉPE

A következőkben rögzítésre kerül Szeged Megyei Jogú Város hosszútávú, 2030-ig szóló jövőképe, valamint az ennek elérését szolgáló komplex célrendszer.

2.1.

A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan

A Szeged Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciójának megalapozó vizsgálatában leírtak alapján a város jövőképe az alábbiak szerint került megfogalmazására:

Szeged, mint a lakói számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó térségi központ, meglévő adottságaira építve, nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai és kutatási centrum lesz. A tudás-intenzív ipar és a helyi üzleti szolgáltatások fejlesztése dinamikus gazdasági bővülést eredményez, mely folyamat már középtávon is új munkahelyek létrehozásához járul hozzá.

A fentieknek megfelelően átalakuló gazdasági szerkezettel Szeged felzárkózik Európa tudásalapú gazdaságait fenntartó városainak sorába. A fejlesztések révén a település jóléti és fejlődési perspektívát kínál a város, a térsége lakói számára. A város az élet valamennyi területén a fenntartható fejlesztést preferálja a hatékonyság, az élhető környezet kialakítása és a feszültségek mérséklésének szem előtt tartásával. Vonzó befektetési- és fejlesztési környezetet teremt a gazdaság szereplői számára, saját eszközeivel erősíti a tudás-intenzív ágazatokban működő cégek és a kutató szféra együttműködését. Szeged megőrzi és erősíti a szellemi élet, az épített és a természeti környezet értékeit. A város támogatja az egyediségek – „szegedikumok” – létrehozását, kiemelten kezeli a helyi kulturális és a művészeti értékek védelmét. Szerepet vállal a meglévő és a fejlődés során keletkező újabb feszültségek – városrészek lemaradása, társadalmi különbségek növekedése, szegregáció – folyamatos mérséklésében a harmonikus települési és társadalmi környezet kialakításában. A város életében – a múltban, a jelenben és a jövőben is – meghatározó szerepet tölt be – kiemelkedő természeti adottságként – a Tisza és a Maros folyó. Jelentőségük hosszabb távon 33

különösen felértékelődik: a Tisza ismét Szeged „főutcája” lesz, ily módon újra a város meghatározó térszervező elemeként definiálható majd.

2.2.

A város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan

Szeged megőrzi és továbbfejleszti oktatási, szellemi-kulturális, egyházi és egészségügyi központi szerepét. Az európai városhálózat integráns részeként az interregionális városi munkamegosztás aktív szereplője lesz. Egy település helyét a hierarchiában az általa nyújtott szolgáltatások sokrétűsége és színvonala határozza meg, amely azonban a hatékonyság követelménye miatt az igénybevevők

létszámával

közel

arányos.

A

szolgáltatások

elérhetőségének

és

kihasználtságának javítása érdekében a város folyamatosan javítja a vonzásterületek felé irányuló a közlekedési és a kommunikációs kapcsolatait. Multikulturális szemléletével a letelepedés változatos és minőségi lehetőségeit kínálja és segíti elő valamennyi rendelkezésére álló eszközével.”

Szeged, Hódmezővásárhellyel együtt, Csongrád megye gazdasági-társadalmi centrum térségét alkotja. A megyei szinten belül a két megyei jogú város jelentős mértékben koncentrálja a humán- és közszolgáltatások széles spektrumát. Szeged egyértelmű dominanciáját beszédesen jelzi, hogy 2011-ben a megye népességének 40%-a a megyeszékhelyen lakott, a 317 872 fős megyei városi lakónépesség pedig két kistérségben koncentrálódott, a Szegedi és Hódmezővásárhelyi kistérség városaiban élt a városi lakosság 73%-a, a megyei és régiós központ Szegeden pedig 54%-a. A térségi szerep azonban a város megye és országhatáron átnyúló gazdasági, tudományos és társadalmi kapcsolatai révén messze túlmutat a közvetlen vonzáskörzet határain. Mindezek alapján a közszolgáltatások-, a közlekedési infrastruktúra- vagy éppen a gazdaság fejlesztése nem nélkülözheti a térségi szemléletet, melyet a jövőkép elérését szolgáló célrendszer kialakítása is tükröz.

2.3.

A településfejlesztési elvek rögzítése

A településfejlesztési elvek meghatározása során a komplex megközelítés különösen indokolt, amennyiben 2014-2020 között várhatóan úgynevezett integrált területi beruházások (Integrated Territorial Investment – ITI) keretében lesz lehetőség komplex városfejlesztési 34

programok megvalósítására. Az integrált területi beruházás olyan új eszközrendszer, amelynek segítségével összevonhatók azok a források, amelyek a több prioritási tengellyel rendelkező többdimenziós, ágazatokon átívelő működési programok finanszírozásához vehetők igénybe. Mindezek alapján a Településfejlesztési Koncepció tervezése kapcsán az alábbi elvek kerülnek figyelembevételre: 

Teljes tervezésre való törekvés területi- és szektorális megközelítésben, hiszen a párhuzamosan – megyei szinten és országosan is zajló – tervezési folyamatok állandó visszacsatolást igényelnek a városi tervezés irányából, illetve a helyi programozási munka során ugyancsak szem előtt kell tartani nem csupán a majdani Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) célrendszerét és fejlesztési prioritásait, de az ágazati operatív

programokban

megjelenő

lehetőségeket

is.

Mindezek

mellett

természetesen a nem Európai Uniós forrásokból megvalósítani tervezett fejlesztések megalapozását is szolgálják a városi szintű alapdokumentumok.



Integrált tervezési megközelítés, amennyiben a városok és várostérségek komplex társadalmi- gazdasági problémáira olyan fejlesztési programok kidolgozása nyújthat megnyugtató választ, melyek adott esetben több operatív program, több prioritási tengelyéből juthatnak finanszírozáshoz. Ennek megfelelően olyan összetett gondolkodásra és tervezési szemléletre van szükség, amely képes átlátni a különböző irányultságú fejlesztések egymást feltételező és egymást erősítő összefüggéseit. Az integrált megközelítést emellett a későbbiekben, az Európai Uniós és adott esetben hazai forrásból megvalósítani tervezett fejlesztések összehangolása kapcsán is alkalmazni szükséges.



Kezdeményező helyi tervezési és fejlesztési szemlélet érvényesítése, amely igényli a meglévő városi fejlesztő-tervező szervezetek összehangolt munkáját, emellett lehetővé teszi a helyi döntéshozók naprakész információval való ellátását. Mindezeken túl e megközelítés lehetőséget teremt az országos- és megyei szintű tervezési folyamatok nyomon követésére, adott esetben a különböző szintű döntések tudatos, stratégiai szemléletű programalkotási folyamattal történő befolyásolására.



Széles bázisra építő városi és térségi partnerség kialakítása, amennyiben lehetővé kell tenni a fejlesztési folyamatban érintett városi és térségi szakmai és civil résztvevők bevonását (együttműködő tervezés), már a tervezés időszakától kezdődően. 35



Tudatos felkészülés a 2014-2020-as fejlesztési programok megvalósítására, amennyiben rendszerszintű megoldási javaslatra van szükség a szegedi programcsomag lebonyolítását professzionális

szinten

lebonyolító

struktúra

felépítésére,

működtetésére

és

finanszírozására vonatkozóan. A rendszer kialakítása során szem előtt kell tartani azt a tényt is, hogy a Településfejlesztési Koncepció nem csupán ez Európai Uniós finanszírozású, de a hazai forrásból megvalósítani tervezett fejlesztések programozási keretét is biztosítja. 

A tervezés során maximálisan figyelembe vételre kerülnek a társadalmi-, környezeti- és pénzügyi fenntarthatóság alapelvei. Mindez nem csupán a stratégiai dokumentumok készítését érinti, de a majdani fejlesztési projektek előkészítése és megvalósítása során is követelményként kerül megfogalmazásra.

3. A CÉLOK BEMUTATÁSA

Szeged hosszú távú célrendszerének meghatározása során figyelembe vettük a tervezési környezet meghatározó stratégiai dokumentumait, melyekhez való illeszkedést külön alfejezetben mutatjuk be. A célok definiálására oly módon került sor, hogy azok nem csupán az Európai Uniós fejlesztési forrásokból finanszírozott projektekkel mutatnak kapcsolódást, de más – például hazai – forrásháttérrel megvalósuló beruházások is hozzájárulhatnak megvalósulásukhoz. Ezzel együtt – alapvetően tervezés módszertani okokból – az egyes átfogó- és specifikus céloknál jelezzük az EU2020 tematikus célokhoz való illeszkedést, míg a városi prioritások kapcsán a beruházási prioritások kapcsolódását mutatjuk be.

36

3.1.

A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása

Az alábbiakban Szeged átfogó céljait, és az ezekhez kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzéseket rögzítjük.

Átfogó cél

Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése

Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek)

1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba

Átfogó cél szöveges bemutatása

Szegeden a felsőoktatás- és a kutatás-fejlesztési színtér szereplői meghatározó szerepet játszanak a befektetési környezet alakításában. Emellett a helyi feldolgozóipari vállalkozások súlya is jelentős a város gazdasági életében. Hosszútávon alapvető cél a város befektetői környezetének továbbfejlesztése oly módon, hogy vonzó lehetőséget teremtsen – a többek között nagy volumenű K+F projektekhez kapcsolódó – innovatív vállalkozások betelepülésének és a hagyományos ágazatokban működő cégek további fejlesztéseinek egyaránt. Cél továbbá a Szegeden az elmúlt időszakban megkezdett, adott esetben már megvalósított üzleti környezet fejlesztési beruházások – infrastruktúra fejlesztési programok stb. – folytatása a már kialakított irányvonalakra építve.

37

Átfogó cél

Szeged helyzetének stabilizálása az interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára


5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése; 6. környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése; 7. a fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása; 9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

Átfogó cél szöveges bemutatása

Az európai városok jelentős részéhez hasonlóan, Szeged számára is létfontosságú a népességvonzó képesség erősítése, melynek elengedhetetlen feltétele a természeti és épített települési környezet, valamint a helyi közösség szempontjából meghatározó társadalmi és kulturális értékek védelme. Az életminőség, a megfelelő egészségi állapot és a szociális biztonság javítása érdekében folyamatosan gondoskodni kell a városban elérhető szolgáltatások színvonalának és elérhetőségének fejlesztéséről. E szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést valamennyi lakos számára biztosítani szükséges. Szeged esetében a víz és város kapcsolata egyszerre értelmezhető környezeti, infrastrukturális és közösségi aspektusból. A fejlesztések során gondoskodni kell a vízzel való kapcsolat harmonikus, valamennyi szempontot figyelembe vevő biztosításáról. Az energiahatékonyság javítása – a fentiekkel összhangban – mind gazdasági, mind környezeti szempontból kiemelt célkitűzés a jövőben is. A kapcsolódó fejlesztéseknek emellett hozzá kell járulniuk a környezeti terhelés csökkentéséhez. A Szegeden korábban lezajlott közlekedésfejlesztés programok továbbvitele indokolt, ennek

38

megfelelően cél a város külső elérhetőségének javítása és a városon belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése.

3.2.

Specifikus célok meghatározása

Az alábbiakban bemutatásra kerülnek Szeged Megyei Jogú Város specifikus, középtávú célkitűzései. A célok definiálása során szem előtt tartottuk az EU2020 tematikus célkitűzéseihez való illeszkedést is.

S1. Specifikus cél

A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével


1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba

Specifikus cél szöveges bemutatása

A városban az elmúlt években komoly, munkahelybővítéssel járó fejlesztési programokat bonyolítottak le a helyi vállalkozások. Szegeden ezzel együtt középtávon erősíteni kell a helyi üzleti infrastruktúra szolgáltatási portfolióját, ennek érdekében komplex eszközrendszer igénybevételével támogatni szükséges a vállalkozások közötti együttműködéseket – különösen a nagy innovációs potenciállal rendelkező Akkreditált Innovációs Klasztereket –, 39

továbbá az eseti, konkrét fejlesztések megvalósítását célzó KKV projekteket. Mindezeken túl cél a helyi, városi vállalkozásfejlesztési intézményrendszer megalapozásával, a hatékony és eredményes befektetés ösztönzés, valamint vállalkozói kompetencia fejlesztés peremfeltételeinek megteremtésével a városban működő cégek versenyképességének javítása, új potenciális befektetők felkutatása, középtávon a munkahelyteremtés támogatása. A fizikai infrastruktúra bővítésével lehetővé válik a szegedi cégek működési feltételeinek javítása, a potenciális befektetők számára a vonzó üzleti környezet kialakítása.

S2. Specifikus cél

Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával


1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba; 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fejlesztése


Az arra alkalmas területeken – egyetemi infrastruktúra és kutatóintézetek közelében – meg kell teremteni a lehetőségét a tudás-intenzív ipar letelepedésének, vagyis cél a kutatóhelyekről kilépő spin-off vállalkozások számára az igényeknek megfelelő inkubációs infrastruktúra kerül kialakítása. Biztosítani kell továbbá a tudományos- és technológiai parkok létrejöttéhez a területek alapinfrastruktúráját. A kutató intézetekből kikerülő tudományos eredmények gazdasági hasznosításához a tudástranszfer szereplőit segíteni kell minden lehetséges módon: kockázati tőkével, hozzáférhető szolgáltatásokkal, kedvezményekkel.

40

A felsőfokú végzettségű, kvalifikált munkaerő helyben tartása és a pályakezdő munkanélküliek számának csökkentése érdekében tovább szükséges javítani a városban elérhető felsőfokú képzések színvonalát, elsősorban az alkalmazható, gyakorlatias ismeretek átadására összpontosítva. A cél elérése érdekében olyan vállalati, kutatóintézeti és felsőoktatási együttműködésre van szükség, amely – a már működő kezdeményezésekre építve – lehetőséget biztosít az emberi erőforrások egymás közötti megosztására, továbbá az üzleti innovációk hasznosítására az iparban oly módon, hogy mind ott, mind pedig az üzleti szolgáltatások terén komolyabb mértékű foglalkoztatás bővülést eredményezzen.

S3. Specifikus cél

A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával


5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése; 6. környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése; 7. a fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása;


Szeged belföldi vándorlási mérlege 2005-től kezdődően pozitív egyenleget mutat. A migrációs adatok azt mutatják, hogy Szegeden jó élni. Népességmegtartó erejének növelése érdekében elengedhetetlen az emberközpontú városi környezet fenntartása. Gondoskodni kell a természeti és épített értékek megóvásáról, helyreállításáról. A helyi közösség szempontjából meghatározó társadalmi és kulturális értékek megőrzése érdekében a meglévő közösségi terek infrastruktúra- és tartalomfejlesztését

41

elő kell segíteni. Az

életminőség, az egészségi állapot javítása érdekében folyamatosan gondoskodni kell a környezeti ártalmak – levegőszennyezés, talajszennyezés, zajterhelés - csökkentéséről, a városi klíma javításáról, az energiahatékonyság növeléséről, az alternatív és megújuló energiák használatának kiterjesztéséről. A leszakadó városi területek - szegregátumok és veszélyeztetett területek - rehabilitációját integrált programok keretében el kell végezni. Fel kell tárni és hasznosítani a városba ékelődött, alulhasznosított, jellemzően barnamezős területeket. Fejleszteni kell a külső és belső közlekedési kapcsolatokat, meg kell teremteni az intermodalitás feltételeit. Előnyben kell részesíteni a környezetkímélő, fenntartható közlekedési módokat.

S4. Specifikus cél

A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztéséve


9 A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 4 Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban


A településen élők életminőségének javítása alapvető és kiemelt célként fogalmazódik meg a város közép- és hosszútávú elképzelései között. Ennek érdekében számos olyan fejlesztési szükséglet

kerül megfogalmazásra,

melyek közvetlenül hozzájárulnak a lakosság

komfortérzetének és elégedettségének növeléséhez. Szeged a humán szolgáltatások igen széles körét nyújtja nemcsak a város lakói, hanem a vonzáskörzetében élő, sőt, számos esetben távolabbról idelátogató emberek számára. A helyi oktatás végigkíséri az embereket egész életük során, az elérhető végzettség és szakmai szint igen színes palettáját kínálva számukra. Az oktatás-képzés terén azonban folyamatos

42

fejlődésre és fejlesztésre van szükség annak érdekében, hogy az intézményekben tanulók mindig a lehető legmagasabb színvonalú tudáshoz juthassanak hozzá. Szeged szerepe kiemelkedő a szélesebb térségben is az egészségügyi ellátások terén, hiszen az alap- és szakellátási feladatokon túl a Szegedi Tudományegyetem, mint súlyponti feladatot teljesítő egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi fekvő- és járóbeteg szakellátási feladatokat is biztosítja. Az új klinikai tömb építésével jelentősen átalakul a jelenleg működő egészségügyi infrastruktúra szerepe, amely még számos megoldandó feladatot jelent. A szociális ellátás összetett feladatát több fenntartó és üzemeltető valósítja meg komplex együttműködés keretében. A magas szintű szolgáltatások biztosítása érdekében számos esetben modernizálásra, felújításra van szükség, egyes esetekben a kapacitás bővítése is indokolt. A kultúra és a sport szervesen hozzátartozik a város lakosságának mindennapi életéhez, emellett a közösségi összetartozás egyik kulcseleme is. A kulturális intézmények és rendezvények hozzájárulnak a helyi identitástudat növeléséhez, ugyanakkor kiemelik Szeged térségi szerepét. A humán szolgáltatások folyamatos, magas színvonalú biztosítása elemi érdeke a városnak. A szükséges fejlesztések a felújítások és bővítések mellett számos esetben az üzemeltetés gazdaságossága érdekében megkövetelik energetikai korszerűsítések megvalósítását is.

3.3.

A prioritások kapcsolódása a célrendszerhez, és az EU2020 tematikus céljaihoz, valamint beruházási prioritásaihoz

A következőkben összefoglalásra kerül a fent bemutatott célrendszerhez illeszkedő prioritás struktúra. A prioritások rögzítése során az EU2020 tematikus célkitűzések valamint a beruházási prioritások illeszkedését is vizsgáljuk.

Prioritás sorszáma és neve

P1. Tudás-intenzív ipar kulcságazataiban működő vállalkozások fejlesztése

Kapcsolódó átfogó cél

43


Kapcsolódó specifikus cél

S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával

Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) és beruházási prioritás(ok)

1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba

1(a) a vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási intézmények egymás közötti kapcsolatainak és szinergiáinak kialakításának támogatása, különösen a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által 3(c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatása, létrehozása 10(d) az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása; beleértve a szakoktatás és szakképzés minőségi javítását, valamint a gyakornoki rendszerek és munkaalapú tanulás kialakítását, mint pl. a duális képzési rendszerek

Prioritás tartalma, a kapcsolódó intézkedések

44

A prioritás keretében elsősorban a szegedi innovatív vállalkozások működési környezetének soft elemei kerülnek megerősítésre. Ennek megfelelően korábban már kipróbált pénzügyi eszközök (pl. JEREMIE), illetve relatíve új finanszírozási formák (pl. „revolving fund”, üzleti angyalok) alkalmazását kívánjuk támogatni, melyek a dinamikus, gyorsan növekedő ún. gazellák számára a folyamatos működés finanszírozási hátterét biztosítják. Emellett a prioritás keretében konkrét fejlesztési projektek megvalósítását is finanszírozni kívánjuk. Szegedhez olyan, ma már világszerte elismert cégek indulása köthető, mint például – a városban ma is

K+F központot

működtető – LogMeIn,

miközben a Szegedi

Tudományegyetem hallgatói közössége is számos innovatív, tudástranszfert célul tűző kezdeményezéssel áll elő (pl. SzegedBoost). A prioritáshoz kapcsolódva. építve a meglévő tapasztalatokra, vállalkozói mentor program keretében a start-up vállalkozásokat létrehozó fiatal cégvezetők, kutatók számára vállalatmenedzsment kompetenciák és gyakorlati vállalatvezetési tapasztalatok átadását kívánjuk támogatni hosszabb, 6-12 hónapos mentori tevékenység keretében. E programhoz helyi üzleti angyalok együttműködését is kérjük.

Intézkedések: 

A vállalkozások fejlesztéseit támogató finanszírozási eszközök



Kis- és középvállalkozások kis értékű innovációs projektjeinek támogatása



Vállalkozói mentor program (start-up-ok támogatása)

45


P2. A városi szintű vállalkozásfejlesztési eszközrendszer és a kapcsolódó magas szintű fizikai üzleti infrastruktúra fejlesztése






1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása;

1(a) a vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási intézmények egymás közötti kapcsolatainak és szinergiáinak kialakításának támogatása, különösen a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által 3(c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatása, létrehozása


46

Szeged Megyei Jogú Város aktív, támogató szerepet játszik a város gazdasági életében. Jelen prioritás keretében a városi vállalkozásfejlesztési háttér infrastruktúra kialakítására, a kapcsolódó humánerőforrás kompetenciáinak megerősítésére kerülhet a tervek szerint sor. Szeged

kedvező

földrajzi elhelyezkedésének,

kiváló

külső

megközelíthetőségének

köszönhetően továbbra is célpontja lehet logisztikai típusú fejlesztéseknek. Az elmúlt években ugyanakkor az alapvető üzleti szolgáltatások fejlesztése is nagy ütemben zajlott, így e tendencia erősítése, az üzleti környezet infrastrukturális elemeinek és a kapcsolódó szolgáltatási portfolió együttes fejlesztése egyaránt indokolt. A jövőben – többek között az ELI-ALPS beruházásnak köszönhetően – Szegeden megnőhet az igény a kiemelt kategóriájú, magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó K+F háttér infrastruktúra iránt. A prioritás keretében a kapcsolódó innovációs- és technológia transzfer infrastruktúra kiépítését, megerősítését is támogatni kívánjuk.

Intézkedések: 

Városi vállalkozásfejlesztési szervezet kialakítása



Horizontális üzleti környezet fejlesztési beavatkozás (ipari parkok, inkubátorházak)



Innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése (pl. ELI Science Park, és Biopolisz Park)

47


P3. Vállalkozások közötti együttműködések fejlesztése






1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba

1(a) a vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási intézmények egymás közötti kapcsolatainak és szinergiáinak kialakításának támogatása, különösen a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által 3(c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatása, létrehozása 10(d) az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és

48

képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása; beleértve a szakoktatás és szakképzés minőségi javítását, valamint a gyakornoki rendszerek és munkaalapú tanulás kialakítását, mint pl. a duális képzési rendszerek


A klaszterek rendszer szintű fejlesztése az elmúlt években vett lendületet Magyarországon. Szeged, mint felsőoktatási központ egyetemi- és akadémiai kutatóhelyeivel, gyorsan erősödő innovatív kis- és középvállalkozásaival kiváló terepe a kis- és középvállalkozói szektor folyamatosan bővülő együttműködéseinek. A város gazdasági életének szervezésében, a tudástranszfer biztosításában meghatározó szerepet játszanak a Szegeden, illetve Szeged környékén működő klaszterek. A menedzsment szervezetek fejlesztése, a klaszterszervezési tapasztalatok átadásának elősegítése jelen prioritás keretében történhet meg oly módon, hogy a klaszter együttműködések bővítésének fókuszában munkahelyek számának bővítése áll. Ugyancsak támogatni kívánjuk a vállalkozások és a kutatóhelyek közös fejlesztési programjait, különös tekintettel az Akkreditált Innovációs Klaszterek keretében előkészített projektekre. A P3. prioritás ugyancsak támogatja a szegedi vállalkozások helyi beszállítói hálózatának bővítését.

Intézkedések: 

Klaszter menedzsment szervezetek fejlesztése



A vállalati szektor és a kutatóhelyek közös fejlesztési programjainak támogatása



Helyi beszállítói rendszerek fejlesztése

49


P4. Hagyományos ipar fejlesztése, a termékek piacra jutásának elősegítése




S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével


1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása;

1(a) a vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási intézmények egymás közötti kapcsolatainak és szinergiáinak kialakításának támogatása, különösen a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által 3(c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatása, létrehozása


A helyi kis- és középvállalkozások az elmúlt években folyamatosan bővítették telephelyeiket. Versenyképességük erősítése, piaci esélyeik javítása a jövőben is kiemelt feladat kell, hogy

50

legyen. Noha e tekintetben is szűkös eszközrendszerre támaszkodhat a város, a helyi vállalkozások megerősítésének önálló prioritásként való megjelenítése indokolt. A KKV-k támogatására a P4. prioritás keretében egyrészt infrastrukturális aspektusból (telephelyek korszerűsítése, estközök és berendezések beszerzése) kerülhet sor, de fontosnak tartjuk a menedzsment kompetenciák és a legmodernebb vállalkozói ismeretek átadását is, tanácsadói program keretében.

Intézkedések: 

Kis- és középvállalkozások munkahely teremtő célú telephely fejlesztési programja



Vállalkozói tanácsadói program

51


P5. Külső elérhetőség javítása



Szeged

helyzetének

stabilizálása

az

interregionális

policentrikus

városhálózatban,

fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára


S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával


7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása

7(a) multimodális egységes európai közlekedési térség támogatása a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T) való beruházás által 7(b) a regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomópontok TEN-T infrastruktúrához történő kapcsolásával 7(c) környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek - beleértve a folyami és tengeri közlekedést, kikötőket és multimodális csomópontokat is - kifejlesztése és

52

a fenntartható városi mobilitás elősegítése 7(d) átfogó, színvonalas és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és rehabilitációja


A külső elérhetőség javításának két fő irányvonala a várostérségen belüli összeköttetések korszerűsítése, másrészt a városok, régiók közti kapcsolatok dinamizálása. A térségi vasútfejlesztési programok legfontosabb kulcslépése a déli összekötő vasúti híd megépítése, amely lehetővé teszi az Újszeged irányából érkező szerelvények továbbhaladását Szeged pályaudvarra. A Tisza vonalát keresztező vasúti kapcsolat létrejöttével megtörténhet a ledegradálódott és hiányzó vasúti kapcsolatok és határátkelési pontok rekonstrukciója, ami lehetőséget teremt Arad, illetve Temesvár irányába a személy- és teherforgalom megszervezésére. Az elővárosi vasútvonalak fejlesztése körében meg kívánjuk valósítani a „Tramtrain” rendszerű kötöttpályás közlekedést Hódmezővásárhely-Szeged-Makó viszonylatban, illetve előkészítjük a Szeged-Szabadka viszonylat hasonló módú kialakítását. Intermodális csomópontot kívánunk kialakítani Szeged pályaudvar környezetében, amely biztosítani fogja az elővárosi és városi kötöttpályás, illetve közúti közlekedési eszközök közötti gyors váltási lehetőséget az utazóközönség számára. A kapuvárosi funkciók kiteljesítése érdekében támogatjuk a teherforgalmat kiszolgáló intermodális logisztikai funkciók fejlesztését. Szeged interregionális elérhetőségének javítását elősegítendő szorgalmazzuk az M9-es autópálya megépítését. Az észak-déli irányú belföldi közlekedési útvonalak diverzifikálása érdekében támogatjuk a Tisza hajózhatóságának javítását célzó fenntartható megoldásokat. A repülőtér bővítésével lehetővé kell tennünk a nemzetközi kereskedelmi repülőtérré történő minősítést, hogy ezzel is növeljük a város által nyújtott befektetési környezet értékét. A fenntartható közlekedési módok elsőbbségben részesítése nyomán fejleszteni kívánjuk a elővárosi hivatásforgalmú kerékpárutak rendszerét,

elsősorban a hálózat

hiányzó

szakaszainak pótlásával. Az EUROVELO rendszerbe tagozódó térségi útvonalak további bővítésével kívánjuk kiszolgálni a kerékpáros turizmus infrastruktúra-igényét.

Intézkedések: 

Elővárosi és nagyvasút fejlesztési programok

53



Intermodalitás biztosítása



M9-es autópálya építése



Tisza hajózhatóságának biztosítása



Szegedi Repülőtér fejlesztése



Településközi kerékpárút-hálózat fejlesztése

54


P6. A helyi adottságokra építő diverzifikált turizmusfejlesztés




S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével


3. A KKV-k versenyképességének fokozása 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

3(a) a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, beleértve az üzleti inkubációt 3(c) A termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatása, létrehozása 3(d) a kkv-k kapacitásainak támogatása a növekedés és innováció érdekében 4(b) a vállalkozásokban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése 8(j) aktív és egészséges idősödés

55


A vendégéjszakák számának csökkenése ellen a város a TDM-szervezetek támogatásával és a városi turisztikai programkínálat bővítésével kíván fellépni. A programkínálatot a hagyományosan sok vendéget vonzó országos hírnevű kulturális események további támogatása mellett innovatív turisztikai programcsomagok kidolgozásával kívánjuk bővíteni. A helyi turisztikai lehetőségek körében megkülönböztetett figyelmet kap a kiemelt turisztikai attrakciók fejlesztése és az ezekhez kapcsolódó kisléptékű turisztikai szolgáltatások bővítése – különös figyelemmel az eddig nem kellő mértékben kiaknázott, Tiszához kapcsolódó ökoturisztikára, rekreációra, valamint a vallási turizmus területére. A kereskedelmi szálláshelyek további fejlesztését a gyógy- és egészségiparhoz kötődő szolgáltatók kínálatával összhangban kívánjuk támogatni.

Intézkedések: 

Helyi turisztikai attrakciók komplex fejlesztése



Kereskedelmi szálláshelyek fókuszált fejlesztése



A városi turisztikai programkínálat bővítése



Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek támogatása

56

Prioritás sorszáma és neve P7. Hatékony vízgazdálkodás és vízkárelhárítás feltételrendszerének további javítása Kapcsolódó átfogó cél

Szeged helyzetének stabilizálása a interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára


S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával


5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése; 6. környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése; 5.b) egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenállóképesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése 6.b) a vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási igényeinek kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében 6.f) innovatív technológiák támogatásaa környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság fokozása érdekében a hulladék- és vízgazdálkodási ágazatban, a talajvédelem területén és a légszennyezettség csökkentése érdekében


A prioritás keretében felülvizsgálatra, rendezésre kerülnek a városi területek belvíz 57

öblözetei. Sor kerül a csatornák kapacitásbővítésére, felújítására, fenékszint rendezésére, átemelők építésére, a befogadó záportározók rekonstrukciójára. A fölös vizek elvezetése részben egyesített rendszerű csatornákkal, másrészt csapadék- és belvíz elvezető csatornákkal történik. Ésszerű csapadékvíz gazdálkodással el kell érni, hogy a szennyvíztisztító telepre minél kevesebb csapadékvíz érkezzen, a csapadékvíz visszatartásra, hasznosításra kerüljön. A prioritás keretében sor kerül az árvízi védvonalak védképességének további növelésére, a hullámterek rendezésére a vízszállító kapacitásuk növelése érdekében. A jövőben várható rendkívüli árvizek szükségessé teszik a város felett árvízcsúcs csökkentő tározó építését, mely a vizek megfogásával késlelteti, lassítja a várost terhelő árhullámokat.

Intézkedések: 

Belterületi felszíni vízelvezető rendszerek fejlesztése



Árvízi védművek biztonságának növelése, árvízi tározó kialakítása

58

Prioritás sorszáma és neve P8. Épített környezet védelme, városképvédelem Kapcsolódó átfogó cél Szeged helyzetének stabilizálása a interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára




6. környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése;

6.c) a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése 6.e) a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is


A prioritás keretében folytatni kell a városi közterületek komplex, értéknövelő felújítását, revitalizációját, kiemelten a jelentős városképi értéket képviselő valamint a nagy közönségforgalmú területekét. Ennek során figyelemmel kell

lenni a városi

klímajelenségek káros következményeinek csökkentésére. Elő kell segíteni a jelentős építészeti értékkel bíró, de leromlott állapotú épületek felújítását, helyreállítását, a hosszabb ideje használaton kívül állók funkcióval való megtöltését. A fejlesztések során az örökségvédelmi szempontok messzemenő figyelembe vétele mellett meg kell teremteni a korszerűség, a fenntarthatóság, a használhatóság feltételeit. A prioritás keretein belül sort kell keríteni a városba ékelődött, szlömös, alulhasznosított

59

barnamezős területek feltárására, új funkciókkal történő felélesztésükre, a városi életbe történő bekapcsolásukra. Mindeközben törekedni kell a megtartható létesítmények minél nagyobb mértékű újrahasznosítására.

Intézkedések:



Közterület-rehabilitációs program folytatása



Védett épületek felújítási programja



Barnamezős területek nem üzleti célú rehabilitációja

60

Prioritás sorszáma és neve P9. Hatékony és tiszta energiagazdálkodás Kapcsolódó átfogó cél





4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése; 6. környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése; 7. a fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása;

4.a) megújuló energiaforrások gyártásának és forgalmazásának támogatása 4. c) az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása 4.e) minden típusú területi egységben, különösen a városokban alacsony szén-dioxidkibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása, beleértve a fenntartható városi mobilitás előmozdítását és a releváns adaptációs intézkedések negatív hatásainak enyhítését 4.f) alacsony szén-dioxid-termelésű technológiák kutatásának, innovációjának és átvételének előmozdítása

61

4.g) magas hatékonyságú hő- és áramtermelés alkalmazásának előmozdítása a hasznos hő keresleten alapulva 5.a) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott beruházás támogatása 6.f) innovatív technológiák támogatása a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság fokozása érdekében a hulladék- és vízgazdálkodási ágazatban, a talajvédelem területén és a légszennyezettség csökkentése érdekében 7.c) környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek beleértve a folyami és tengeri közlekedést, kikötőket és multimodális csomópontokat is kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése

Prioritás tartalma, a kapcsolódó intézkedések A prioritás keretein belül az energiatakarékosság jegyében meg kell oldani a középületek külső határoló szerkezeteinek hőszigetelését, árnyékolását, épületgépészeti és világítási rendszerük korszerűsítését. segíteni

a

lakossági

Hasonló beavatkozásokkal és tudatformálással elő kell

energiafelhasználás

hatékonyabbá

tételét

a

lakóépületek

vonatkozásában is. A közszolgáltatások infrastrukturális hátterének korszerűsítésével el kell érni az energiahatékonyságuk növelését. A beavatkozások során szem előtt kell tartani a klímaváltozással járó káros jelenségek következményeinek mérséklését. A károsanyag kibocsátás csökkentése érdekében minden szektorban minél szélesebb körben kell használni az alternatív és megújuló, elsősorban a régió kedvező adottságaiból következő energiahordozókat. Kiemelten kell kezelni a lakosság jelentős hányadát érintő távfűtőrendszer korszerűsítését. Törekedni kell a hulladékok minél nagyobb arányú újrahasznosítására illetve energetikai célú felhasználására. Támogatni kell a fentiekkel kapcsolatos, a városban magas színvonalon működő kutatási programokat, együttműködések keretében kell hasznosítani a technológiai fejlesztéseket. Intézkedések: 

Közintézmények és közszolgáltatások energetikai fejlesztése



Lakóépületek energiaracionalizálása



Távfűtő rendszer fejlesztése



Alternatív, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése

62

Prioritás sorszáma és neve P10. A város belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése, a közlekedésminőség javítása Kapcsolódó átfogó cél





4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden

ágazatban; 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban

4.e) minden típusú területi egységben, különösen a városokban alacsony szén-dioxidkibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása, beleértve a fenntartható városi mobilitás előmozdítását és a releváns adaptációs intézkedések negatív hatásainak enyhítését 6.e) a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is 7.c)környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek beleértve a folyami és tengeri közlekedést, kikötőket és multimodális csomópontokat is kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése

63

Prioritás tartalma, a kapcsolódó intézkedések A prioritás keretein belül meg kell teremteni a lakosság minden rétege számára a biztonságos, kényelmes és gyors városon belüli elérhetőség feltételeit, mindezt a környezet terhelésének lehetőség szerinti minimalizálásával.

Ennek érdekében

elengedhetetlen a harmadik városi híd megépítése, mely a fentieken túl értékes, de jelenleg alvó városi területeket is feltár. A városi fejlesztések helyszínének megválasztásakor törekedni kell a fejlesztések által generált közlekedési igények kiszolgálására lehetőség szerint a meglévő közlekedési infrastruktúrával. Erősíteni kell a városi és elővárosi közlekedés átjárhatóságát. A városba érkező gépjármű forgalmat a belváros felé fokozatosan csökkenteni kell. A parkolási rendszer átalakításával is törekedni kell a „gyalogos belváros” fokozatos magvalósítására. Ahol szükséges, az utcafelületek újraosztásával, lehetőség szerint zöldfelületek beiktatásával kell biztosítani a kényelmes és biztonságos közlekedés lehetőségét mind a gyalogosok, kerékpározók, a közösségi közlekedést és a személygépkocsit használók számára. Akadálymentesítéssel biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférést minden közlekedő számára.

A környezetet nem vagy kevéssé terhelő közlekedési eszközök

használatára kell ösztönözni a lakosságot. Használni kell a közösségi közlekedést előnybe részesítő forgalomtechnikákat, korszerűsíteni kell a közforgalmú szolgáltatás minőségét, fel kell számolni a kapacitáshiányokat, csökkenteni kell az elérési időket. Intermodális csomópontokat, eszközváltó helyeket kell kialakítani. Tovább kell fejleszteni a kerékpáros infrastruktúra elemeit. Minél nagyobb számban kell kijelölni csillapított forgalmú övezeteket. Gondoskodni kell a kerékpárosok biztonságos átvezetéséről a közlekedési csomópontokban. Útkatasztert és komplex, igényvezérelt közlekedésirányító programot kell készíteni és használni a fenntarthatóság és a dinamikusabb közlekedés megteremtése érdekében. Intézkedések: 

Déli Tisza-híd megépítése



Komplex közlekedésirányítási program megvalósítása



Belterületi úthálózat közlekedésbiztonsági célú rekonstrukciója



Belterületi kerékpárút-hálózat fejlesztése

64


P11. Természeti környezet védelme


Szeged

helyzetének

stabilizálása

a

interregionális

policentrikus

városhálózatban,

fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára




4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése

4(e) Minden típusú területi egységben, különösen a városokban alacsony szén-dioxidkibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása, beleértve a fenntartható városi mobilitás előmozdítását és a releváns adaptációs intézkedések negatív hatásainak enyhítését 5(a) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott beruházás támogatása 6(c) a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése 6(d) a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, talajvédelem és- helyreállítás, és az ökoszisztéma-szolgáltatások

elősegítése,

ideértve

a

NATURA2000-t

és

a

zöld

infrastruktúrákat is 6(e) a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések,

65

ideértve a rozsdaövezetek

helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is


Városi zöldfelületi stratégia elkészítésével kívánjuk áttekinthetővé tenni a helyi természeti környezet jövőbeni kezelését, tekintettel a rendszeresen elvégzendő feladatokra és projektszerűen megvalósítandó zöldfelületi fejlesztésekre. A stratégiában helyet kell kapnia a természeti értékeink revitalizációjának, hasznosításának és a természetközeli állapot minél alaposabb rekonstruálásának– kiemelten a Gyálai Holt-Tisza esetében. A következő programozási ciklusban megoldást kívánunk találni a belvárosi rakpartok és az egész parti sáv rendezésére a hatékony vízgazdálkodás és vízkárelhárítás rendszereinek korszerűsítésével összhangban.

Intézkedések: 

Városi zöldfelületi stratégia készítése



Gyálai Holt-Tisza rehabilitációja



A Tisza belvárosi szakasz parti sávjának rendezése



Védett természeti értékek helyreállítása, revitalizációja

66


P12. Egészségmegőrzés és prevenció


Szeged helyzetének stabilizálása a interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható módon, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára


A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével


4 Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 9 a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 4 (c) az infrastrukturális létesítményekben – többek között a középületekben – és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása 9 (a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra 9 (b) a városi és falusi területek és az ott élő rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása 9 (f) a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása,

beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat

és a közérdekű szociális

szolgáltatásokat


67

A prioritás keretei között az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére kerül sor, oly módon, hogy

az

infrastrukturális

beruházások

egyben

hozzájáruljanak

a

prevenció

feltételrendszerének javulásához és közvetett módon a lakossági egészség állapotának javulásához. Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése egyaránt érinti az alapellátási funkciókat, a fekvő- és járóbeteg ellátást, szakellátást. A cél eléréséhez szervesen hozzájárul az egészséges életmód támogatásának érdekében a sport- és rekreációs tevékenységek támogatása.

Intézkedések: 

Szolgáltatásfejlesztés, egészségügyi infrastruktúra fejlesztése



Prevenció feltételeinek megteremtése



Sport- és rekreációs tevékenységek támogatása, infrastruktúra-fejlesztés



Környezeti ártalmak csökkentése

68


P13. Szociális biztonság javítása






4 Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 9 a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

4 (c) az infrastrukturális létesítményekben – többek között a középületekben – és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása 9 (a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra 9 (b) a városi és falusi területek és az ott élő rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása 9 (e) a társadalom peremére szorult közösségek - például romák – integrációja 9 (f) a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása,

beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat

szolgáltatásokat

69

és a közérdekű szociális


A prioritás célja a szociális ellátás teljes vertikumához kapcsolódóan a fejlesztések széles körének meghatározása és ezáltal a lakosság szociális biztonságának javítása. A tervezett beruházásoknak koncentrálniuk kell a szolgáltatások minőségének javítására, a komfortszint emelésére. Egyes esetekben – például idősellátás, hajléktalanok ellátása – az emelkedő igények miatt a férőhelyek bővítésének igénye is felmerül, míg az akadálymentesítés kiterjesztése is további feladatokat tartogat. Kiemelt kérdéskörként kezelendő az intézmények energiahatékonyságának növelése és ezzel a működési költségek csökkentése. A hátrányos helyzetű emberek problémáinak kezelése, a szegénység csökkentése ugyancsak olyan kérdésként jelenik meg, melyet a településnek egyértelműen kezelni szükséges, részben külön intézkedés keretében, részben a szociális városrehabilitációs beavatkozások segítségével.

Intézkedések: 

Idősellátás fejlesztése



Bölcsődei ellátás fejlesztése



Hajléktalan ellátás fejlesztése



Drogprevenció, szenvedélybetegek ellátásának fejlesztése



Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása



Leszakadó városi területek rehabilitációs programja



Szociális lakásügynökség feltételrendszereinek megteremtése és működtetése

70


P14. Oktatásfejlesztés






4 az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 9 a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 10 beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 4 (c) az infrastrukturális létesítményekben – többek között a középületekben – és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása 9 (b) a városi és falusi területek és az ott élő rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása 10 (a) oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztése 10 (b) a korai iskolaelhagyás megelőzése és a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind az alap- és középfokú oktatásban 10 (c) a felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése és a végzettségi szintek emelése érdekében

71

10 (d) az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása, beleértve a szakoktatás és -képzés színvonalának a javítását, a munkahelyi tanulási és a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek, mint pl. a duális oktatási rendszerek kialakítását és továbbfejlesztését


Szeged, mint a megye, és dél-kelet Magyarország legjelentősebb iskolavárosa az oktatás területén a teljes szolgáltatási palettával rendelkezik. Az oktatási intézmények jelentősége messze túlmutat a város határain, a Szegedi Tudományegyetem révén, az ország határain is. A képzések színvonalának emelése, az új módszerek, és eszközrendszerek alkalmazása folyamatos beruházásokat igényel. A városban található oktatási intézmények jelentős része esetében jellemző az energetikai korszerűtlenség és az ezzel együtt járó magas működési költség. A szakképzés és a munkaerő-piaci igények közelítése továbbra is megoldandó feladatként jelentkezik, amely mellett határozott igényként van jelen a felnőttkori tanulás, szakképzés támogatása és a felsőoktatási képzési paletta lehetőségek szerinti bővítése is.

Intézkedések: 

A közoktatás minőségének fejlesztése



Gyakorlat orientált szakképzés



A felsőoktatási képzési struktúra szélesítése



Az egész életen át tartó tanulás támogatása

72


P15. Közösségfejlesztés, kulturális szolgáltatások fejlesztése






(4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (4) (c) az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása (9) (b) a leszakadó városi és vidéki közösségek illetve területek fizikai, gazdasági és társadalmi regenerációjának elősegítése


Szeged a régió kulturális központjaként kiterjedt intézményrendszere révén biztosítja mind a városlakók, mind a térség lakossága számára a megfelelő művelődési, szórakozási lehetőséget, a lehető legszélesebb érdeklődési körre tekintettel. A kulturális intézmények jelentős része önkormányzati fenntartás alatt áll, az infrastruktúra egy része azonban e területen is komoly beavatkozásokat igényel, többek között

73

energiahatékonysági és akadálymentesítési témakörben. Egyes intézmények esetében jelentősebb átalakít indokolt, míg más esetekben a bővítés igénye is felmerül.

Intézkedések: 

Tartalomfejlesztés a közművelődési és kulturális intézményekben



Kulturális infrastruktúra fejlesztések

3.4.

Részcélok és a beavatkozások területi egységeinek meghatározása

3.4.1. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata

3.4.1.1.

A célrendszer belső koherenciájának vizsgálata

3.4.1.2.

A célrendszer külső koherenciájának vizsgálata

3.4.2. A fejlesztési célok és prioritások értelmezése az egyes településrészekre

3.5.

Szeged Megyei Jogú Város hosszú távú célrendszerének összefoglaló ábrája

74

Szeged Megyei Jogú Város hosszú távú fejlesztési célrendszere (2014-2030)

Jövőkép

Átfogó célok (2030ig)

Specifikus célok1 (2020-ig)

Prioritások

A lakói számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó térségi központ Szeged, meglévő adottságai alapján, nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai és kutatási centrum lesz. A tudás-intenzív ipar és a helyi üzleti szolgáltatások fejlesztése dinamikus gazdasági bővülést eredményez, mely folyamat már középtávon is új munkahelyek létrehozásához járul hozzá.

Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével

P1. Tudásintenzív ipar kulcságazataib an működő vállalkozások fejlesztése

P2. A városi szintű vállalkozásfejles ztési eszközrendszer és a kapcsolódó magas szintű fizikai üzleti infrastruktúra fejlesztése

P3. Vállalkozások közötti együttműködé sek fejlesztése

P4. Hagyományos ipar fejlesztése, a termékek piacra jutásának elősegítése

A vállalkozások fejlesztéseit támogató finanszírozási eszközök

Városi vállalkozásfejles ztési szervezet kialakítása

Klaszter menedzsment szervezetek fejlesztése

Kis- és középvállalkozá sok munkahely teremtő célú telephely fejlesztési programja

Horizontális üzleti környezet fejlesztési beavatkozás (ipari parkok, inkubátorházak ) Innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése (pl. ELI Science Park, és Biopolisz Park)

A vállalati szektor és a kutatóhelyek közös fejlesztési programjaina k támogatása

Kis- és középvállalkoz ások kis értékű innovációs projektjeinek támogatása

Intézkedések

Vállalkozói mentor program (start-up-ok támogatása)

Helyi beszállítói rendszerek fejlesztése

Vállalkozói tanácsadói program

S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával


P5. Külső elérhetőség javítása

P6. A helyi adottságokra építő diverzifikált turizmusfejles ztés

P7. Hatékony vízgazdálkodás és vízkárelhárítás feltételrendszeré nek további javítása

P8. Épített környezet védelme, városképvédel em

P9. Hatékony és tiszta energiagazdálkod ás

Elővárosi és nagyvasút fejlesztési programok

Helyi turisztikai attrakciók komplex fejlesztése

Belterületi felszíni vízelvezető rendszerek fejlesztése

Közterületrehabilitációs program folytatása

Intermodalitá s biztosítása

Kereskedelmi szálláshelyek fókuszált fejlesztése

Árvízi védművek biztonságának növelése, árvízi tározók kialakítása

Védett épületek felújítási programja

M9-es autópálya építése

A városi turisztikai programkínál at bővítése

Tisza hajózhatóságá nak biztosítása

Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek támogatása

Barnamezős területek nem üzleti célú rehabilitációja

Szegedi Repülőtér fejlesztése Településközi kerékpárúthálózat fejlesztése 1


P10. A város belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése, a közlekedésminős ég javítása

P11. Természeti környezet védelme

P12. Egészségmegőrzés és prevenció

Közintézmények és közszolgáltatások energetikai fejlesztése

Déli Tisza-híd megépítése

Városi zöldfelületi stratégia készítése

Lakóépületek energiaracionaliz álása

Komplex közlekedésirányí tási program megvalósítása

S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével

P13. Szociális biztonság javítása

P14. Oktatásfejlesz tés

P15. Közösségfejles ztés, kulturális szolgáltatások fejlesztése

Szolgáltatásfejleszt és, egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

Idősellátás fejlesztése

A közoktatás minőségének fejlesztése

Tartalomfejles ztés a közművelődési és kulturális intézményekbe n

Gyálai Holt-Tisza rehabilitáci ója

Prevenció feltételeinek megteremtése

Bölcsődei ellátás fejlesztése

Gyakorlat orientált szakképzés

Kulturális infrastruktúra fejlesztések

Távfűtő rendszer fejlesztése

Belterületi úthálózat közlekedésbizto nsági célú rekonstrukciója

A Tisza belvárosi szakasz parti sávjának rendezése

Sport- és rekreációs tevékenységek támogatása, infrastruktúrafejlesztés

Hajléktalan ellátás fejlesztése

A felsőoktatás képzési struktúra szélesítése

Alternatív, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése

Belterületi kerékpárúthálózat fejlesztése

Védett természeti értékek helyreállítá sa, revitalizáci ója

Környezeti ártalmak csökkentése

Drogprevenció, szenvedélybete gek ellátásának fejlesztése

Az egész életen át tartó tanulás támogatása

Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása Leszakadó városi területek rehabilitációs

A specifikus célok a Belügyminisztérium által készített útmutató alapján az ITS-ben is bemutatandó „középtávú városi céljainak” felelnek meg.

75

programja Szociális lakásügynöksé g feltételrendszer einek megteremtése

Horizontális célok

Integrált szemléletet érvényesítése a környezettudatos és fenntartható településfejlesztés komplex eszközrendszerének alkalmazásával A helyi közösségek kohéziójának erősítése a társadalmi részvétel és befogadás előmozdításával, a partnerség elveinek érvényesítésével

76

3.6.

A célrendszer nyomon követésére szolgáló mutatószám rendszer

Átfogó cél 1 megnevezése

Mutató típusa (output/eredmény)

Bázis érték (2014)

Célérték (2022)

Forrás



Célérték (2022)

Forrás



Célérték (2022)

Forrás



Célérték (2022)

Forrás

Indikátor 1. megnevezése (mértékegysége) Indikátor 2. megnevezése (mértékegysége)

Átfogó cél 2 megnevezése


Specifikus cél 1 megnevezése




77




Célérték (2022)

Forrás



Célérték (2022)

Forrás




4. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ

4.1.

A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása

4.2.

A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére, a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra 78

4.3.

Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére

5. HA STRATÉGIA NEM KÉSZÜL, A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMONKÖVETÉSE

5.1.

A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer

5.1.1. Csongrád Megye Operatív Programja, mint a fejlesztés kereteit megteremtő eszköz

5.1.2. Az integrált területi beruházás, mint komplex eszközrendszer

5.1.3. A koncepció megvalósításának intézményi keretei

5.2.

Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére

79

Mellékletek

80

Felhasznált szakirodalom

Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója – Helyzetfeltárás http://www.csongradmegye.hu/portal/index.php?option=com_content&view=article&id=1125&Itemid=277

Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója – Javaslattevő munkarész, http://www.csongradmegye.hu/portal/index.php?option=com_content&view=article&id=1126&Itemid=279

Kutatás-fejlesztés a dél-alföldi régió megyéiben, Központi Statisztikai Hivatal, 2011 június, http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=8486&p_temakor_kod=KSH&p_sess ion_id=759222828879623&p_lang=HU

A kutatás-fejlesztés regionális különbségei, Központi Statisztikai Hivatal, 2013. március, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/gyorkutfejlreg.pdf

Megyei jogú városok, Központi Statisztikai Hivatal (2012. július)

Nemzeti Fejlesztés 2020 – Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció, https://www.nth.gov.hu/hu/orszagos-fejlesztesi-es-teruletfejlesztesi-koncepcio

Útmutató a megyei jogú városok számára az integrált településfejlesztési stratégia 20142020 elkészítéséhez, Belügyminisztérium, Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság, 2013. augusztus 30.

81

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója

Recommend Documents