Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója

Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott „Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden” című projekthez Pályázati azonosító: DAOP-5.1.1/B-13-2013-0005

2014

Készítette:

RVI Magyarország Kft.

Verziószám:

Szeged_TFK_v27

1

Tartalom Bevezetés ................................................................................................................. 5 1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KULCS MEGÁLLAPÍTÁSAI ÉS A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ......................................................................................... 6 1.1. Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata a város egészét érintő kulcs megállapításai .................................................................................................... 6 1.2.

Városrészi szintű helyzetelemzések ........................................................ 14

Belváros ............................................................................................................. 14 A városrész története....................................................................................... 14 A városrész demográfiai és szociális jellemzői................................................. 17 A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői................................ 19 A városrész gazdasági adottságai ................................................................... 21 Alsóváros........................................................................................................... 23 A városrész története....................................................................................... 23 A városrész demográfiai és szociális jellemzői................................................. 24 A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői................................ 26 A városrész gazdasági adottságai ................................................................... 28 Móraváros .......................................................................................................... 29 A városrész története....................................................................................... 29 A városrész demográfiai és szociális jellemzői................................................. 30 A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői................................ 33 A városrész gazdasági adottságai ................................................................... 35 Rókus és lakótelepek ........................................................................................ 37 A városrész története....................................................................................... 37 A városrész demográfiai és szociális jellemzői................................................. 38 A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői................................ 40 A városrész gazdasági adottságai ................................................................... 42 Felsőváros és lakótelepek ................................................................................ 44 A városrész története....................................................................................... 44 A városrész demográfiai és szociális jellemzői................................................. 45 A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői................................ 47 A városrész gazdasági adottságai ................................................................... 50 Újszeged – Szőreg kertváros............................................................................ 52 2

A városrész története....................................................................................... 52 A városrész demográfiai és szociális jellemzői................................................. 53 A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői................................ 56 A városrész gazdasági adottságai ................................................................... 58 Déli kertváros és Gyála ..................................................................................... 60 A városrész története....................................................................................... 60 A városrész demográfiai és szociális jellemzői................................................. 61 A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői................................ 63 A városrész gazdasági adottságai ................................................................... 66 Északi kertváros és Tápé .................................................................................. 67 A városrész története....................................................................................... 67 A városrész demográfiai és szociális jellemzői................................................. 68 A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői................................ 70 A városrész gazdasági adottságai ................................................................... 72 Nyugati iparváros és Kiskundorozsma............................................................ 74 A városrész története....................................................................................... 74 A városrész demográfiai és szociális jellemzői................................................. 75 A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői................................ 78 A városrész gazdasági adottságai ................................................................... 79 Tisza-Maros hullámtere..................................................................................... 81 A városrész története....................................................................................... 81 A városrész jellemzői ....................................................................................... 81 2.

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS JÖVŐKÉPE.............................................. 82

2.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan ........................................................................................ 83

3.

2.2.

A város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan................................. 83

2.3.

A településfejlesztési elvek rögzítése ...................................................... 85

A CÉLOK BEMUTATÁSA ............................................................................... 86 3.1.

A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása................. 87

3.2.

Specifikus célok meghatározása ............................................................. 89

3.3. A prioritások kapcsolódása a célrendszerhez, és az EU2020 tematikus céljaihoz, valamint beruházási prioritásaihoz............................................................. 95 3.4.

Részcélok és a beavatkozások területi egységeinek meghatározása .... 126

3.4.1. kapcsolata

A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó- és a részcélok 127

3.4.2. A fejlesztési célok és prioritások értelmezése az egyes településrészekre................................................................................................. 133 3.5.

A horizontális célok................................................................................ 135

3.6. Szeged Megyei Jogú Város hosszú távú célrendszerének összefoglaló ábrája………………................................................................................................. 137

3

3.7. Csongrád Megye Területfejlesztési Programja, a fejlesztés kereteit biztosító eszköz....................................................................................................... 140 3.8. 4.

A célrendszer nyomon követésére szolgáló mutatószám rendszer ........ 141

KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ ............... 144

4.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása................................... 144 4.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére, a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra ......................................................................... 150 4.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére ........................... 154 Felhasznált szakirodalom...................................................................................... 158

4

Bevezetés

2014 és 2020 között a megyei jogú városok önálló forráskerettel gazdálkodhatnak Magyarországon. A rendelkezésre álló támogatás hatékony felhasználása érdekében hosszú távú, a városi fejlesztési programokat megalapozó stratégiai dokumentumok elkészítése szükséges. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2013 decemberében elfogadta a „Javaslati anyag Szeged Megyei Jogú Város funkcionális várostérségének lehatárolására” című dokumentumot, míg 2014 februárjában ugyancsak a közgyűlés által jóváhagyásra került a „Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata” című szakmai anyag is. A fentiek mellett a DAOP-5.1.1/B-13-2013-0005 azonosítóval ellátott, „Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden” című projekt keretében, külső szakértői közreműködéssel ugyancsak elkészül a város hosszú távú településfejlesztési koncepciója. A megalapozó vizsgálat megállapításaira épülő dokumentum rögzíti Szeged jövőképét, 2030-ig terjedő átfogó célkitűzéseit, valamint középtávú specifikus céljait. A célrendszerhez kapcsolódva definiálásra kerülnek a város fejlesztési prioritásai is.

A célhierarchia és a prioritási struktúra tervezése során természetesen nem csupán az Európai Uniós forrásokból megvalósítható projekt javaslatok, de a hazai finanszírozással lebonyolítható beruházások fejlesztési keretrendszerét is meg kívántuk teremteni. Ezzel együtt természetesen külön figyelmet fordítottunk arra, hogy biztosítsuk a városi szintű célok Európai Uniós tematikus célokhoz, valamint a hazai tervezési környezet meghatározó – megyei- és országos szintű – dokumentumaihoz való illeszkedését. A megalapozó vizsgálat elemzéseire épülő – indikátorokkal számszerűsíthető – célrendszert definiálva, a településfejlesztési koncepció ily módon megalapozza a Szeged Megyei Jogú Város integrált településfejlesztési stratégiájában bemutatandó városrészi szintű beavatkozásokat és konkrét fejlesztési elképzeléseket is, valamint az egymáshoz területileg integrált módon kapcsolódó integrált területi beruházási programcsomagokat.

5

1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KULCS MEGÁLLAPÍTÁSAI ÉS A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS

1.1.

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata a város egészét érintő kulcs megállapításai

Gazdaság- és vállalkozásfejlesztési aspektusból Szeged helyzete meglehetősen ellentmondásosnak mondható. Noha földrajzi adottságai kedvezőek, a hármas határ közelségéből adódó lehetőségeket továbbra sem tudta a város maximálisan kihasználni. A közeljövő fontos kérdése, hogy a szegedi cégek, illetve a város tud e profitálni Szerbia felgyorsuló Uniós integrációjából, létrejönnek-e tényleges együttműködések a határmenti térség vállalkozói között. A város hagyományos feldolgozóipari cégei végrehajtanak ugyan komoly fejlesztéseket, ám igazán jelentős, országos szinten is kiemelkedőnek mondható munkahelyteremtő beruházások mindeddig elkerülték a várost. Az elemzésben bemutatott forrás abszorpciós mutatók alapján kijelenthetjük, hogy a Szegeden működő vállalkozások egy része sikeresen fért hozzá az Európai Uniós fejlesztési forrásokhoz, a városban számos jelentős beruházás valósult meg. Noha a szegedi vállalkozások finanszírozási helyzete is romlott az elmúlt években, a városban – többek között Újszegeden, illetve a Kossuth Lajos sugárúton – több inkubátorház létesült, ugyanakkor ezek betelepítettség szempontjából vegyes képet mutatnak. A város ipari parkjai – így például a Délép Ipari Park – komoly fejlesztéseket hajtottak végre, ugyanakkor a Nyugati iparvárosban található barnamezős fejlesztési területek – Budalakk Bajai úti volt telephelye, volt téglagyár területe, BIOPOLISZ fejlesztési terület stb. – helyzete továbbra is rendezetlen, a környezeti kockázat igen magas e területek esetében. Komoly gondot jelent, hogy Szeged Megyei Jogú Város korlátozott mértékben diszponál ipari-gazdasági területek felett, így minden potenciális beruházás időigényes tulajdonviszony rendezést követően indulhat csak meg a városban.

6

Az infrastrukturális fejlesztések mellett az elmúlt években jelentős forrásokat fordítottak a vállalkozások az együttműködések, klaszterek megerősítésére. A differenciált vállalkozásfejlesztésre alkalmas városi szintű eszközrendszer és intézményi háttér kiépítése a 2014-2020-as fejlesztési periódus sikerének egyik kulcseleme lehet. A vállalati hálózatok esetében a nemzetközi kapcsolódás és a helyi, térségi szintű kooperáció további erősítése ugyancsak indokolt. Ez különösen igaz azokra az ágazatokra, melyek az elmúlt évek strukturális átalakulásának – pl. élelmiszeripar, ezen belül különösen zöldség-gyümölcs feldolgozás – vesztesei lettek. E szektorokban határozottan támaszkodni kell a hármashatár nyújtotta stratégiai előnyökre.

Szeged egyértelmű erőssége a térben koncentrált tudástőke, valamint a korábban említett markáns klaszteresedési folyamat eredményeként a vállalkozói szféra és a kutatóműhelyek közötti konkrét együttműködési tapasztalatok széles spektruma (biotechnológia, gyógyszeripar, szoftveripar, környezetipar stb.). A felsőoktatási partnerekkel – kiemelten a Szegedi Tudományegyetemmel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával – tovább erősítendő az együttműködés, javítandó a szegedi technológiai transzfer ökoszisztéma globális versenyképessége. E tekintetben is kiváló lehetőséget nyújt a város számára az – éppen az egyik jelentős barnamezős fejlesztési területre tervezett – ELI-ALPS beruházás.

Turisztika területén jelentős változások zajlottak Szegeden az elmúlt években. Míg a 2007-2013-as Európai Uniós fejlesztési időszak elején a város egyik legkomolyabb problémáját a magasabb kategóriájú kereskedelmi szálláshelyek hiánya jelentette, addig mára több négycsillagos besorolású szálloda, illetve színvonalas panzió is várja a vendégeket. Noha megépült a Napfényfürdő Aquapolis, a térség kiváló természeti adottságai – pl. gyógy- és termálvízkincs stb. – ellenére sem tudta növelni attraktivitását, az itt töltött vendégéjszakák száma egy főre és átlagosan kalkulálva továbbra is alacsonynak mondható. A következő évek számos feladatot tartogatnak a turisztikai szektor szereplői számára, hiszen a Tisza pozicionálása, méltó bekapcsolása a város vérkeringésébe a közeljövő megoldandó kérdése, de a vallási turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása is várat még magára. Hasonló módon erősíteni szükséges az egészségipari szolgáltatók, valamint a kereskedelmi szálláshelyek működtetői közötti együttműködést. 7

A hagyományosan színes városi kulturális élet önmagában nem emeli ki Szegedet a magyar városok turisztikai kínálatából, helyi szintű együttműködések hiányában továbbra is szigetszerű fejlesztések zajlanak, ami csökkenti a város versenyképességét. Noha Szegedhez számos ismert, közkedvelt márka illetve brand is köthető (szegedi szalámi, szegedi fűszerpaprika, illetve a szőregi rózsa), a város gasztronómiai értelemben nem tudott felkerülni az országos térképre.

Foglalkoztatási szempontból ki kell emelni Szeged város szerepét a szűkebb és tágabb térségét tekintve egyaránt. A kistérségben regisztrált vállalkozások 79%-a, míg a működő vállalkozások közel 86%-a Szegeden van bejegyezve. Emellett számos üzleti és közszolgáltatás, az egészségügyi, oktatási és szociális intézményrendszer jelentős része jelen van a városban foglalkoztatóként, jelentős mértékben ingázásra ösztönözve ezzel a térség lakosságát. A foglalkoztatási szerep súlya együtt jár az adott esetben jelentkező problémák koncentráltabb megjelenésével is. Bár Szeged országos és megyei összevetésben kedvezőbb helyzetben van a munkanélküliség veszélyeinek vonatkozásában, a gazdasági válság itt is igen erősen éreztette hatását, így még 2013-ban sem sikerült az álláskeresők számát a 2008-as szintre visszaszorítani. Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy magas a fiatalok, pályakezdők és az alacsony képzettségűek aránya a munkanélkülieken belül. Szeged munkaadói, foglalkoztatói az iskolázottsági szempontból kiemelkedő lakosságnak nem tudnak elegendő munkahelyet biztosítani. A foglalkoztatási helyzet országos szinten is kiemelten kezelt kérdése szempontjából a jövőben a hagyományos területek mellett a szolgáltatói (tercier), valamint a kvaterner szektor lehetőségeit is figyelembe kell venni a tervezés során, különösen a magasabban kvalifikált munkaerő vonatkozásában. Az oktatás terén komoly erőssége Szegednek, hogy a felsőfokú végzettségű lakosok aránya meghaladja az országos átlagot, illetve mind alap-, mind közép- és felsőfokú oktatás terén megfelelő infrastrukturális háttérrel rendelkezik. Általános problémát jelent ugyanakkor, hogy a frissen végzettek gyakorlati tudása egyre kevésbé felel meg a piaci elvárásoknak. Az oktatás képzés terén is komoly potenciál rejlik a vállalkozói szektor és a felsőoktatási szereplők közötti együttműködések erősítésében, ehhez a BIOPOLISZ Park és az ELI Science Park fejlesztés kiváló alapot teremthet. 8

A demográfiai adatok az elmúlt évek során folyamatosan a lakónépesség emelkedését jelezték, majd a népszámlálás során ez újraértékelődött. Azt kellett látnunk, hogy összességében a 2000 és 2011 közötti időszakban csökkent Szeged népessége, ahogyan más nagyvárosoké is, melyben nagy valószínűséggel szerepet játszott a nemzetközi migráció is. A népesség csökkenésének egyik okozója valamennyi területi szinten a csökkenő gyermekszám. Míg a halálozási mutatók nem változnak drasztikusan, az egyre csökkenő gyermekszám elősegíti a társadalom öregedését és vitalitási indexének romlását. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok számos területre komoly hatással lehetnek. A gyermekek száma befolyásolja a kapcsolódó szociális és oktatási intézményi kapacitás igényeket, a munkaképes korú lakosság száma közvetlenül befolyásolhatja a gazdasági teljesítő képességet, míg az idősek számának és arányának emelkedése az egészségügyi és nyugdíjellátás problematikáját hangsúlyozza. Súlyos és Szeged esetében kiemelt problémaként kell kezelni a népesség és különösen a legmagasabban kvalifikált munkaerő és a kiváló eredménnyel végző diplomások elvándorlásának kérdését. Megtartásuk mikéntje jelentős feladatokat ró az előttünk álló időszak döntéshozóira.

A város gazdasági társadalmi erejét és egyben színességét, élhetőségét és vonzerejét is gyarapítják a kulturális, sport és művészeti élet hagyományai. Az egyes versenysportokban kiemelkedő teljesítményeket mutatnak sportolóink, a városban azonban továbbra sem áll rendelkezésre elegendő hely és létesítmény a lakosság számára a szabadidős és tömegsport gyakorlására. A kulturált és rendszeres testmozgás hozzájárulhat a kapcsolatok és a társasági élet kiteljesedéséhez és nem utolsó sorban a lakosság egészségügyi állapotának javulásához. Az évről évre megrendezésre kerülő kulturális események hozzájárulnak Szeged hírnevének és ismertségének gyarapításához, közvetlenül hatva a turisztikai szektorra is, emelve a látogatók számát és gyarapítva a település bevételeit. A helyi közösségek megerősítése, a helyi identitás alapjainak megszilárdítása több, 2014-2020-ban forrást biztosító operatív programban is megjelenik célkitűzés gyanánt. Mindez azt vetíti előre, hogy a következő Európai Uniós pénzügyi időszakban a civil szervezetekre, a lokális érdekeket képviselő nem kormányzati szereplőkre jóval nagyobb figyelem irányul a korábbinál. A civil kezdeményezések jelenleg rendkívül nehéz pénzügyi körülmények között végzik feladataikat, alapvető működési forrás biztosítása is 9

problémát jelent számukra. E tekintetben mindenképpen kedvezőbb működési feltételeket szükséges részükre teremteni.

A városi infrastruktúra erősségeként talán első helyen említendő az 1879-es árvizet követő újjáépítés során kialakult modern, sugaras-gyűrűs városszerkezet, mely az idők próbáját is kiállta. A város bővülése, új, korábban beépítetlen területek beépítése is ezen szerkezet mentén történt és történik napjainkban is. Ebbe a szerkezeti rendszerbe illesztették bele a Tiszán átívelő hidakat és a következő – déli Tisza-híd is e szerkezet mentén tervezett. A Szegedet átszelő folyó, mint Szeged főutcája, nem csak látványban gazdagítja a városképet, de egyedi városszerkezet-képző elem is. A városi közszolgáltatások köre jól kiépített. Bővítésre általában a későbbi fejlesztési területek vonatkozásában van szükség. Az elektromos közösségi közlekedés fejlesztése kapcsán európai uniós forrásból nem csak a közlekedési infrastruktúra, de ezzel összefüggésben a felújított útszakaszok, pályák alatt a közműrendszer is felújításra került, több szakaszon „faltól-falig” utcarekonstrukció készült. Új járművek kerültek forgalomba, megújult az utasforgalmi rendszer. Északi irányból az M5-ös autópálya szolgálja ki a tranzitforgalmat, gyors elérhetőséget biztosítva északon a főváros, délen az országhatár felé. A város északi peremén a közelmúltban elkészült az M43-as autópálya Szeged-Makó közötti szakasza. Az autópálya amellett, hogy a város megközelíthetőségét javítja, Szeged elkerülő útjaként is szolgál. A várost épített értékei is vonzóvá teszik.

Az árvíz utáni újjáépítésnek, a

huszadik század eleji millenniumi nagyszabású építkezéseknek köszönhetően lett Szeged a „palotás város”. Egyedülállóan egységes, eklektikus városképe ekkor alakult ki. Paradox módon a város gyengeségeinek egy része ugyanazon adottságaiból adódik, mint erősségei. Folyója kettészeli a várost, és a két híd, amely a közlekedést kiszolgálja, már hosszú ideje kevésnek bizonyul, gátolja a város harmonikus fejlődését. A Belvárosi híd forgalma évtizedek óta telített, a folyón átívelő forgalom nagyobb részét a városközpontba koncentrálja. Az északi Bertalan híd nem képes tehermentesítő szerepét betölteni, hiszen a forgalmi igények tengelye a Belvárosi híd vonalánál is délebbre húzódik (az újszegedi lakóterületek súlyvonala, Szőreg és az agglomeráció, másrészről a belvárosi intézmény-terület, egyetemi városrész súlyvonala között). A déli Tisza-híd hiányában a Belvárosi híd és vele a városközpont nem tehermentesíthető a jelentős átmenő forgalomtól, a szűk híd és belvárosi utcahálózat a dinamikus városi 10

közlekedést akadályozza, csúcsforgalomban megbénul a város, a belváros élhetősége romlik. A déli Tisza-híd hiánya településszerkezeti hiányt is okoz, hiszen központi fekvésű, értékes fejlesztési területet, a városközpont déli körnegyedét blokkolja. A második világháborúban felrobbantott vasúti híd hiánya pedig vasúti közlekedési zsákutcává alakította Szegedet. A Tisza két oldalán megállnak a szerelvények, vasúti összeköttetés a folyón át nincs. A Tiszai hajózás legfőbb akadálya a vízszintek szélsőséges határok közti ingadozása. A törökbecsei duzzasztó az alsó szakaszon ugyan megoldja ezt a problémát, de Csongrád és Kisköre között komoly beavatkozások szükségesek. A nemzetközi hajóúttá nyilvánítása többek között ezért késik. A tiszai védművek a jelenleg érvényes mértékadó árvízi szintekhez viszonyítva megfelelőek, azonban lassan levonuló, hosszan elnyúló árvíz az árvízi biztonságot veszélyeztetheti. A

tervezett

M9

autópálya

építése

késik,

ennek

hiányában

a

város

megközelíthetősége nyugat felől rossz. A bérlakások elidegenítése, számos patinás épület funkcióvesztése miatt a belvárosi épületállomány egy része folyamatosan romlik. A belterületi felszíni vízelvezetés infrastruktúrája hiányos. A város gyengeségei között említendők szlömös területei, főként a nyugati iparváros jelenleg barnamezős, felhagyott ingatlanai. A rendszerváltás után tönkrement nagy iparvállalatok telephelyein ma jobb esetben néhány kis- vagy középvállalkozás működik, de sok helyen használaton kívüli, romló ipari ingatlanokat lehet találni. Kis számban ugyan, de szegregátumokat is találunk a városban. Ilyen a városba ékelődött Cserepes sori telep, valamint a kiskundorozsmai város széli, Búza és Árpa utcák által határolt – alapvetően az Árpa utcát érintő – telep. A legrégebbi lakótelepeink: Odessza és Tarján. Az utóbbi lakótelep egy része még a 2007. előtti uniós ciklusban városrehabilitációs projekt keretében megújult. A rehabilitációval nem érintett résznek és Odesszának azonban közterületei eléggé lehangolóak, elöregedettek. Mindkét lakótelep lakosságának szociális mutatói kritikusak. Néhány olyan létesítmény hiányzik a városban, amelyek egy régióközpont esetében elvárhatók lennének: A sportlétesítmények – mind a tömeg- mind a versenysport területén – erősen hiányosak. Szegednek csak sátortetővel fedett uszodája van, de az uszodai kapacitás összességében így is messze alulmarad az igényeknek. Nincs nemzetközi mérkőzések tartására alkalmas stadion, a műjégpálya mérete nem szabványos. A mindennapos iskolai

11

testnevelés kiszolgálására nincs meg az infrastrukturális ellátottság. Nincs a városban megfelelő méretű és akusztikájú hangversenyterem. A szociális intézményrendszer infrastruktúrája felújításra, átalakításra szorul. A hármashatár közelsége, a közlekedési folyosók találkozása illetve összekötésük lehetősége nemzetközi kapuvárossá, logisztikai központtá teheti Szegedet. A közlekedési módok közötti átjárhatóság, az intermodalitás minden feltétele megteremthető, bár költséges. A vasúti összeköttetés, a tiszai hajózás, a repülőtér alkalmassá tétele nagyobb gépek fogadására – mind ilyen feltételek, egyben lehetőségek. Ha

forrás,

vagy

nemzeti

szándék

híján

a

fenti

közlekedési

infrastruktúrafejlesztések elmaradnak, Szeged kieshet a nemzetközi forgalomból, a befektetők elkerülik, versenyképessége alulmarad a hasonló méretű és adottságú európai városokénak. A szociálisan rászoruló városrészek és szegregátumok állapotába történő beavatkozás elmaradása további elszegényedéshez, a környezet lepusztulásához vezet.

Mind energetikailag, mind környezetvédelmi szempontból pozitívumként értékelhető, hogy az alternatív energiahordozók használata egyre gyakoribb a városban. A környező területek mezőgazdasági művelésű területeinek, a napsütéses órák magas számának, a jó geotermikus adottságnak köszönhetően sok körülmény elősegíti ezt a folyamatot. Ilyen példa a napkollektorok és napelemek terjedése, a geotermikus energia hasznosítása. A város élhetőségéhez sokban hozzájárul és a levegő szennyezettségi értékein is javít, hogy az egyéni gépjárműhasználat relatíve alacsony (22%), a közösségi közlekedés fejlett, jelentős részben környezetbarát üzemű, és sokan használják (47%). Síkvidéki városként Szegeden kedvezőek a kerékpározás feltételei, egyre többen járnak kerékpárral (9%), sőt, a kerékpározás terén további jelentős fejlődés lenne elérhető. (2009-es háztartásfelvétel adatai alapján.) A nagyobb vízfelületek, főként a várost átszelő folyó és a nagyobb összefüggő zöldfelületek, mint pl. az újszegedi liget szintén javítják a levegő minőségét és a klimatikus viszonyokat. Negatívumként említendő ugyanakkor, hogy Szeged mérete, lakosainak száma, domborzata kedvez a „városi hősziget” jelenségnek. Illegális hulladéklerakók szennyezik a környezetet, melynek hosszú távon káros hatása van a felszíni és felszín alatti vízbázisokra is.

12

A

domborzati

jellemzőkből

–

alacsony

tengerszint

feletti

magasság,

kiemelkedések nélküli sík terep - adódóan, valamint a földrajzi – Kárpát medencei – elhelyezkedés miatt a levegő szennyezettsége időnként meghaladja a megengedett értékeket. Bár elindult egy folyamat a lakó- és középületek energetikai korszerűsítése terén, azonban még mindig sok az alacsony energiahatékonyságú épületek száma. Ez jellemző az iparosított technológiával épült lakótelepi épületek esetében, de a hagyományos, régi építésű épületek esetében is, akár lakóépületről, akár középületről van szó. A fenntartók gazdálkodása szempontjából rendkívül jelentős megtakarítás lenne, a működési költségeket jelentősen csökkentené, ha a középületeik teljes köre és a közvilágítási rendszer energetikai korszerűsítésen esne át: a határoló szerkezetek hőszigetelése, az épületgépészeti rendszerek hatékonyabbá tétele lenne kívánatos. Pénzügyileg, de a környezeti hatásait tekintve is megtérülő lehetőség azoknak az adottságoknak a további, szélesebb körű kihasználása, amelyek az alternatív energiák vonatkozásában rendelkezésre állnak a városban. További lehetőségeket rejt a keletkező hulladékok szélesebb körű felhasználása. A levegőszennyezettség mértéke – mint a korábbiakban írtuk – gyakran magas a városban. A helyzetfeltáró munkarészben kimutattuk, hogy a zajterhelés is kritikus méreteket ölt a város egyes pontjain. A közlekedésből eredő terheléseket jelentősen lehetne csökkenteni átszervezésekkel, például a belváros autóforgalmának csökkentésével, a B+R és P+R rendszerek bővítésével. Környezeti konfliktusokat okozhatnak az olyan kezeletlen problémák, mint a barnamezős területek sokszor nem is ismert talajszennyezése, amely a vizek szennyezésének is egyik forrása lehet. A folyók áldásos hatásaik mellett veszélyeket is hordoznak a városra nézve. A Maroson érkező szennyező anyagok hatalmas károkat okozhatnak a folyóvizek és a környezet élővilágában, gondoljunk csak a tiszai ciánszennyezésre. A folyók a hozott szemetet gyakran a parton vagy az útjukba kerülő műtárgyaknál rakják le, ami nem csak látványra csúnya, de fertőzés okozója is lehet. A szemet gyönyörködtető, városi klímát javító zöldfelületek egy része elöregedett, megérett a felújításra. Példák erre a Széchenyi tér vagy az Újszegedi Erzsébet-liget fái. Nem csak élet- és balesetveszélyt jelentenek, de kipusztulásukkal környezeti kár érné a várost.

13

1.2.

Városrészi szintű helyzetelemzések

A városrészi szintű helyzetelemzések során kísérletet teszünk az egyes városrészek egyedi arculatának beazonosítására, a terület specifikus sajátosságok bemutatására. Célunk ezzel a jövőbeni fejlesztési irányok beazonosítása, a konkrét fejlesztési elképzelések – projekt javaslatok – megalapozása. Az elemzések keretében röviden áttekintjük az egyes városrészek múltját, történeti hátterét, majd a Központi Statisztikai Hivatal és az önkormányzati adatszolgáltatás alapján kialakított háttér adatbázis segítségével a fontosabb társadalmi-gazdasági folyamatokat is bemutatjuk.

Belváros A városrészt határoló utcák és objektumok (Bécsi krt. – Moszkvai krt. – Londoni krt. – Rigó u. – Boross J. u. – Kossuth L. sgt. – Párizsi krt. – Berlini krt.- Brüsszeli krt. – Római krt. – Bertalan híd – Felső kikötő sor – Közép fasor – Szőregi út – Temesvári krt. folytatása a tervezett déli Tisza-hídra – Tisza – Máglya sor – Bem u. – Boldogasszony sgt.)

A városrész története A mai Belváros jelentős része az egykori Vár és a Palánk területén helyezkedik el. Magas fekvése miatt is ez Szeged ősmagja, a sókereskedelem központja és hosszú időn keresztül Csongrád megye székhelye. Szeged legrégebbi ma is álló emléke a Dömötör templom román stílusú tornya, egyedül ez maradt meg a 4 középkori templom, az alsóvárosi Szent Péter, a fölsővárosi Szent György, és a várban állt Szent Erzsébet templomok közül. A gótikus Szent Erzsébet templom alapfalainak feltárása napjainkban is folyik. Az 1879 évi árvízig a Palánk – Belváros – az egykori várárkon belüli területre terjedt ki: délen a mai Tisza L. krt. vonaláig, nyugaton a Jósika u. – Rákóczi tér, északon a Szent István tér – Sóhordó utca határolta. A Tisza áradása az erre vonatkozó, 1689-ből származó első feljegyzések óta folyamatosan veszélyeztette a várost, így az Al- és Felszegednél magasabban fekvő Palánkot is. Az 1700-as években hét, az 1800-as években 13 esetben került komolyabb veszélybe, majd 1879. márc. 12-én egy minden korábbinál nagyobb áradás elpusztította Szegedet és környékét, a Palánk jelentős részét 14

is. Néhány nap alatt a város 5723 házából mindössze 265 db maradt meg, nagyobb részt a Palánkban. Napjainkban alig néhány épület áll ezekből. Az árvíz utáni új körgyűrűs – sugaras útrendszer a történelem során kialakult városrész-határokat kissé módosította: a Belvárost délen és nyugaton a Nagykörút, északon a Kossuth L. sgt. és a Tisza L. krt. határolta. Az árvíz utáni újjáépítés során alakult a Belváros mai képe, a „palotás város”. Itt épültek meg az igazgatási, pénzügyi intézmények székházai, többségében egységes eklektikus stílusban. A városközpontban, a Tisza L. krt. környékén a magánpaloták – többlakásos bérházak – stílusban és méreteikben is követték az intézményeket. A XIX – XX. sz. fordulójának nagyarányú fejlődését az I. világháború, majd a trianoni határok erősen visszafogták. Az 1921-ben Szegedre települt a Kolozsvári Egyetem, az 1922-ben Temesvárról áttelepült Csanádi püspökség meglévő, a délvidéki területek elvesztése miatt feleslegessé vált középületekbe költöztek. A fejlődés az 1920as évek végén indult újra és az 1930-as évek végére kialakult az Egyetemi városrész is és lényegében befejeződött az újjáépítés. 1950 és 1980 között a Belváros népességszáma gyarapodott: lakások épültek a foghíjtelkeken és a nagyobb tömbbelsőkben, de ebben az időszakban épült a Megyeháza és néhány egyetemi épület is. A város igazgatási, szolgáltató és kereskedelmi funkcióinak bővülésével a Belváros határai is kitolódtak a Nagykörúton belüli teljes területre, a Mars térnél azon is túlra.

Szeged a XX. sz. első felében vált kétparti várossá: Újszeged 1920 után indult erőteljes fejlődésnek. Megépült a Tanítóképző, a Bábaképző, az állami menhely, a Vakok Intézete, a sportuszoda, a Mezőgazdasági Kutatóintézet és még több kisebb létesítmény. A Csanádi utca térségében – a Ládagyár helyén – 1962-től lakótelep épült (Odessza), majd az MTA Biológiai Kutatóintézete, Sportcsarnok és fedett uszoda, több egyetemi épület és kollégium. Újszeged Közép fasoron belüli része olyan mértékben sűrűsödött és telítődött intézményekkel, hogy napjainkra a Belváros Tisza bal parti részének tekinthető. A Tisza által „kettévágott” Belváros két része közötti közlekedési kapcsolat a D-i híd hiánya miatt már jelenleg is csak nagy nehézségek mellett bonyolódik. A Belváros legújabb kori – a következő évtizedekben kiépülő – bővülete a Bem utca – Tisza-part közötti, zömében vasúti területen a Máglya sorig terjedő Biopolisz

15

(tudásváros, egyetemi városrész bővülete), valamint ezzel átellenben, a bal parton tervezett új városrész-központ. A Belvárosban ma főként középületek, üzletek, és vendéglátóhelyek, pénzintézetek, hivatalok,

kulturális-oktatási

és

egészségügyi

intézmények,

vasútállomás,

kutatóintézetek, piac, autóbusz pályaudvar, az újszegedi oldalon sportlétesítmények is találhatók, de a városrészben a lakó funkció is jelentős. Gazdasági terület is található a vasút és a védőtöltés közötti részen. A centrumban a zártsorú, utcavonali beépítés a jellemző, egyes középületek (pl klinikák, sportcsarnok, vasútállomás) szabadon állóak. A centrumban a 2-5 szintes épületmagasság és a magastetős kialakítás a legjellemzőbb (bérházak, polgárházak, paloták), de akad az utóbbi évtizedekből néhány magasház (pl. az Égő arany épülete, az Ojalos ház). Az újszegedi oldalon paneles lakótelepet is találunk.

A kétezres évek második évtizedében a városrész helyzetét befolyásoló, gyakran ellentétes hatású folyamatok érvényesültek. A gazdasági válság következményei természetesen a Belvárost sem kerülték el. A csökkenő kereslet, a változó fogyasztói szokások számos reprezentatív belvárosi üzlet bezárását eredményezték, míg az alacsonyabb kategóriájú termékeket árusító, – ennek megfelelően szélesebb fogyasztói kör igényeit kielégítő – cégek üzletei nagy számban jelentek meg a Kiskörút által határolt területen belül. E tendencia nem tudja ellensúlyozni az üzlet bezárások ütemét, így részben a korábban a külső városrészekben megnyílt plázák hatására továbbra is számos üzlethelyiség vár új bérlőre, illetve tulajdonosra. A folyamatot tovább erősítette, hogy 2012-től a városrész peremén új bevásárlóközpont várja a vásárlókat. Ezzel párhuzamosan – részben az ugyancsak az utóbbi években megnövekedett számú külföldi egyetemi hallgatónak köszönhetően – a Belvárosban színes kávéházi-éttermi élet van kialakulóban, melyet jól reprezentál a Kárász utca-Kölcsey utca-Dugonics tér által határolt terület nyári, mediterrán hangulata. Az elmúlt években a városrészben az Európai Uniós társfinanszírozású projekteknek köszönhetően számos, közterület fejlesztést is magában foglaló beruházás valósult meg. A Kelemen utca megújítására az elektromos közlekedés fejlesztését célzó nagyprojekt keretében került sor, míg a Gutenberg utca és az SZTE Jogtudományi Kara előtti tér funkcióbővítő város rehabilitációs beruházás részeként alakult át kizárólag gyalogos- és kerékpáros forgalmú övezetté.

16

Az alapvetően a Belvárost érintő funkcióbővítő fejlesztési program részeként megújult Gutenberg utca közvetlen gyalogos összeköttetést nyitott a városmag és a kendergyár helyén épült üzletközpont között. Az ugyancsak a közelmúltban megújult Mars tér és az új bevásárlóközpont ily módon közlekedési-szolgáltatási decentrumként funkcionál a városban. A legutóbbi, a Belváros arculatát jelentős mértékben meghatározó projekt – ugyancsak város rehabilitációs fejlesztésként – a Dugonics tér és az Árpád tér, továbbá a Somogyi utca megújítását célzó beruházás volt, melyhez szervesen kapcsolódott a Rektori Hivatal Dugonics téri épületének teljes körű felújítása is. A városrész déli területén ugyancsak Európai Uniós forrásból kialakításra került egy 265 ágyas, nettó 21,5 ezer m2-es alapterületű új klinikai épület, továbbá az elektromos tömegközlekedés fejlesztési projekt részeként megújult az Indóház tér. A városrész déli részének funkcionális szerepét nagymértékben befolyásolhatja az ún. déli Tisza-híd esetleges megépülése, illetve a Biopolisz Park megvalósulása.

A városrész demográfiai és szociális jellemzői A következőkben áttekintjük a városrészben lezajlott fontosabb demográfiai folyamatokat, elemezzük a városrészi lakosság képzettségi, valamint foglalkoztatási mutatóit. Az adatelemzés során vizsgáljuk a 2001. és 2011 évi népszámlálási adatok közötti összefüggéseket, bemutatjuk a tendenciákat.

Belváros városrész demográfiai és képzettségi mutatói

Mutató megnevezése

KSH 2001-es népszámlálási adatok

Lakónépesség száma


30 580

28 423

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

11,0

9,6


63,1

64,1

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

26,0

26,3

17

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is)

9,2

6,3

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is)

30,8

39,5

Forrás: KSH 2001. és 2011. évi népszámlálási adatok

2001 és 2011 között 28 423 főre csökkent a városrész lakossága, ez a 2001-es számadattól mintegy 7%-kal tér el. A lakónépességen belül ugyancsak csökkent a 14 éves kor alattiak aránya, hiszen míg 2001-ben ez a mutató 11% volt, addig 2011-re 9,6%ra csökkent (a városi átlag 2011-ben 13% volt). Ugyanebben az időszakban 63,1 százalékról 64,1 százalékra emelkedett a 15-59 éves korosztály aránya (2011-es városi átlag 64,4%), és kismértékben (26-ról 26,3%-ra) nőtt ugyancsak a 60 évnél idősebb lakosok aránya (2011-es városi átlag 22,6%). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a 2001-ben mért 9,1%-ról 6,3%-ra csökkent, míg a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebbek között 30,8 százalékról 39,5 százalékra emelkedett (a városi átlag 2011-ben 28,9% volt).

Belváros városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói




Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

51,2

48,2

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

9,2

4,4

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

46,0

49,8

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

51,9

47,2


A városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói a vizsgált időszakban kedvezően alakultak. A rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon 18

belül a 2001-ben mért 51,2 százalékról 48,2 százalékra csökkent, ám még így is jelentősen meghaladja ez az érték a 2011-ben mért városi átlagot (39,4%). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya jelentős mértékben, 9,2%-ról 4,4%-ra – a városi átlagérték alá – csökkent a két népszámlálás között (2011-es városi szintű átlag 5,3%). A 15-64 éves népességen belül 46 százalékról 49,8 százalékra emelkedett a foglalkoztatottak aránya (2011-es városi átlagérték 57%), míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 51,9-ről 47,2 százalékra csökkent. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői A következőkben áttekintjük a városrész fontosabb infrastrukturális mutatóit, megvizsgáljuk az elérhető közszolgáltatások infrastrukturális hátterét.

Belváros városrész oktatási intézményei Mutató megnevezése

2014

Óvodák száma (db)

11

Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) db

8

Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) db

14

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

2014-ben az önkormányzati adatszolgáltatás alapján Szegeden összesen 63 darab óvoda, 29 darab általános iskola, és 22 darab középiskola működik. A városrészben 2014-ben 11 óvoda és 8 általános iskola található, a középiskolák száma 14 darab. 2014-ben mindösszesen 15 db bölcsőde működik Szegeden, míg idősek otthona 7 darab. Ezekből 2014-ben 1-1 darab található a Belvárosban.

Belváros városrész fontosabb lakásadatai Mutató megnevezése


Lakásállomány (db)

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) Forrás: KSH 2001. és 2011. évi népszámlálási adatok

19


15 444

16 387

5,0

3,1

Szegeden a KSH népszámlálási adatai alapján 2011-ben a lakásállomány összesen 79744, darab, míg 2001-ben 70 787 darab volt. 2001-ben az összes lakás 21,81%-a (15 444 darab), míg 2011-ben az összes lakás 20,54%-a (16 387 darab) volt megtalálható a városrészben. A két népszámlálás között eltelt időszakban jelentős mértékben csökkent a városrészben az alacsony komfort fokozatú lakások aránya. 2001-ben ez az érték 5%, míg 2011-ben csupán 3,1% volt, mely utóbbi érték megegyezett a városi átlaggal.

Belváros városrész műemléki adatai Mutató megnevezése

2008

Műemlékek száma (db) Helyi védett épületek, köztéri alkotások száma (db)

2014

107

112

249

347


Szegeden 2014-ben helyi védett épület és köztéri alkotás összesen 431 darab, műemlék 135 darab található. 2008-ban az önkormányzati adatszolgáltatás alapján helyi védelemben részesült épületek, köztéri alkotások száma 259 darab volt mindösszesen, míg műemlék 166 darab volt a városban. A helyi védett épület és köztéri alkotás számának ilyen mértékű növekedése annak köszönhető, hogy az elmúlt években széleskörű felmérés készült a város építészeti értékeiről és városi szinten további mintegy 170 épület és köztéri műalkotás került helyi védelem alá. A műemlékek tekintetében a nagyszámú eltérés csak látszólagos, a nyilvántartás módja változott: korábban épületenként történt, míg a jelenlegi nyilvántartás esetenként házsorokat rögzít. A városrészben 2014-ben az összes műemlék 82,96%-a, míg a helyi védett épületek 80,51%-a volt megtalálható. Ez az arány a műemlékek tekintetében 2008-ban 64,45%, míg a helyi védett épületek tekintetében 96,13% volt. Zöldfelület nagysága a városrészben 2014-ben 291 670 m2, a városi szinten mért összes zöldfelület – 2 550 520 m2 – 11,43%-a. Az önkormányzati kezelésű belterületi utakra vonatkozóan 2008-ban nem állt rendelkezésre városrészi szintű információ, míg 2014-ben a Belvárosban 37 kilométert tett ki ezen úthálózat hossza (az összes úthálózat 2014-ben 437,8 m2). Ebből 100% pormentes burkolatú. 20

A városrész területén számos közintézmény, közszolgáltató, fontosabb közterület és zöldterület található. Kiemelendő ezek közül a Polgármesteri Hivatal, a Szegedi Járásbíróság, valamint az Ügyészség. A Belvárosban található az egyetemi intézmények, szervezeti egységek jelentős része, így a Rektori Hivatal is. A Dugonics tér és a Széchenyi tér a városrész meghatározó rekreációs parkjai, de a városrészben található a Stefánia és mellette parkjával a Móra Ferenc Múzeum is. A belvárosban keresendő a Somogyi-könyvtár épülete, de számos egészségügyi intézmény (pl. Újklinika stb) is itt található. A Klinikák környékére, pontosabban e terület északi részére vonatkozó komplex fejlesztési terv elkészülte alapvető fontosságú a városrész szerepének továbbgondolásához.

A városrész gazdasági adottságai Az alábbiakban röviden áttekintésre kerülnek a Belváros fontosabb gazdasági mutatói. Az adatokat önkormányzati adatszolgáltatás alapján rendszerezzük és elemezzük.

A városrész fontosabb gazdasági mutatói Mutató megnevezése

2014

A városrészben telephellyel rendelkező, ipari tevékenységet folytató vállalkozások száma (db) A városrészben működő, jelentősebb iparűzési adót fizető vállalkozás db (db)

80

168


Szegeden 2014-ben jelentősebb iparűzési adót fizető vállalkozás összesen 456 darab működik, ebből 168 darab – az összes 36,85%-a – működik a Belvárosban. Az egyes városrészekben telephellyel rendelkező, ipari tevékenységet folytató vállalkozások száma 2014-ben összesen 1006 db volt, ebből a városrészben mintegy 8% működik. A városrészben meghatározó cég a Pick Zrt., melynek a Maros utcában található telephelye. A városrész turisztikai szempontból rendkívül frekventált, számos kiemelt attrakció, látványosság – Dóm tér, Reök palota, múzeumok, Anna-fürdő – található itt ennek megfelelően a kereskedelmi szálláshelyek jelentős része is megtalálható a városrészben. Itt működik az Art Hotel, a Tisza Szálló, a Mozart hotel és a Dóm Hotel is. Ugyancsak a 21

Belváros – újszegedi – területén található a nemrég felújított Forrás Hotel, valamint a Napfényfürdő Aquapolis. A Belváros gazdasági életében a szolgáltató szektor a meghatározó, ennek megfelelően kávézók, éttermek és nemzetközi étteremláncok egységei határozzák meg a városrész arculatát.

A Nagyáruház, mint tradicionális szolgáltató központ mellett a

Kárász utca üzletei, kávézói jelentenek komoly vonzerőt. A városrészben minden országos hálózattal rendelkező bank üzemeltet fiókot.

22

Alsóváros A városrészt határoló utcák és objektumok (Bécsi krt. –Boldogasszony sgt. – Bem u. – Máglya sor – Boszorkány sziget – Téli kikötő – Körtöltés – Szabadkai út – Petőfi S. sgt.)

A városrész története A Palánktól délre elterülő ártéri szigeteken a XI. század elején jött létre „Alszeged”. Első temploma az Árpád kori, Szent Péternek szentelt templom kezdetben a johannitáké. A XII. században szentelték fel, 1444-ben a ferenceseké lett. Mátyás idejében felújították és kolostort építettek hozzá. A jelenleg is álló, díszeitől megfosztott gótikus templom azonban csak a század végén kezdett épülni és 1509 augusztusában szentelték fel a Havas Boldogasszony tiszteletére. A templomot, kolostort és a temetőt a XIX. század derekáig hatalmas kőfal vette körül, többször menedéket nyújtva a lakosságnak is. A templom mellett szerdánkénti heti vásár tartására kaptak engedélyt, ekkor Alszegedet még külön városként említik. A tágas tér ma is térszervező eleme a városrésznek. A városrész főutcája, a Szentháromság – Sárkány – Földműves utca a középkori nyomvonalon halad, mai utcaszerkezete többségében a nagyárvíz utáni újjáépítés eredménye. Az újjáépítés típustervei alapján megvalósult napsugaras oromzatú, nagy tornácos parasztházakból néhány még látható a Nyíl utcában, a Pásztor utcában. Alsóvárost a temető, a Pick Szalámigyár és a vasút olymértékben körbezárja, bővítésére nincs lehetőség, új épületek – zömében családi vagy társasházak - csak a régiek helyén épülnek. Alsóvárosban ma a lakófunkció dominál. Emellett a városrészt kiszolgáló oktatási, egészségügyi intézmények is megtalálhatók. Ipari terület (pl. a Pick Zrt.) és sportlétesítmények (pl. a Műjégpálya) is vannak még a területen. A lakóutcákban a zártsorú és az oldalhatáron álló beépítés is megtalálható, az épületek döntően utcavonalon állnak. Az épületmagasság többségében 1-3 szintes, magastetős kialakítású. Az elmúlt években tovább erősödött Alsóváros, mint lakóövezet szerepe, hiszen egyes területein a városi átlagot messze meghaladó értékben cserélnek gazdát lakóingatlanok. Az egész városra jellemző ingatlanpiaci pangás ellenére az egyetemi 23

városrészhez közel eső utcákban lévő használt lakásokat keresik a diákok, ez az eladási árakban és a bérleti díjakban is tükröződik. A társasházépítés felkapott terepe lett a városrész. A korábban említetteknek megfelelően új épület egy-egy régi ház elbontása után, annak helyén tud felépülni. Ez a tendencia egyrészt komolyan veszélyezteti – sok helyen már teljesen megváltoztatta - a hagyományos alsóvárosi utcaképet, másrészt a beépítettség és lakósűrűség ilyen mértékű növekedése is hordoz veszélyeket. A folyamat megállítása érdekében a szabályozási tervben korlátozó intézkedésekre került sor. A városrész megközelíthetőségét, a közlekedés minőségét jelentős mértékben javítja az 1-es villamos vonal nemrégiben lezajlott felújítása. Az utóbbi időszakban több, a városrész arculatát meghatározó fejlesztés is lezajlott itt. Ezek közül kiemelendő az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont kialakítása a Mátyás téren. A több mint 265 milliós összköltségű projektből felújították az alsóvárosi kolostor és templom számos elemét, és egy látogatóközpont kialakításával az érdeklődők számára is bejárhatóvá tették az épület egy részét. 2006-ban készült el a Délmagyarország LapKiadó új székháza. Összességében megállapítható, hogy a városrész őrzi kertvárosias arculatát, ugyanakkor a folyamatos fejlődésnek és a jó megközelíthetőségnek köszönhetően az itt fekvő ingatlanok keresettek a lakáspiacon is.

A városrész demográfiai és szociális jellemzői

Alsóváros városrész demográfiai és képzettségi mutatói





7 628

8 312


14,9

15,0


61,2

60,5


24,0

24,4

24


13,6

5,3


25,9

39,1


2001 és 2011 között 8312 főre nőtt a városrész lakossága, ez a 2001-es számadattól közel 9%-kal tér el. A lakónépességen belül ugyancsak nőtt a 14 éves kor alattiak aránya, hiszen míg 2001-ben ez a mutató 14,9 % volt, addig 2011-re 15%-ra nőtt (a városi átlag 2011-ben 13% volt). Ugyanebben az időszakban 61,2 %-ról 60,5 %-ra csökkent a 15-59 éves korosztály aránya (2011-es városi átlag 64,4%), és kismértékben (24-ról 24,4%-ra) nőtt a 60 évnél idősebb lakosok aránya (2011-es városi átlag 22,6%). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a 2001-ben mért 13,6 %-ról 5,3%-ra csökkent, míg a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 25,9 %-ról 39,1 %-ra emelkedett (a városi átlag 2011-ben 28,9% volt).

Alsóváros városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói





43,8

37,9


8,8

3,7


52,5

58,4


46,9

42,8


25

A városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói a vizsgált időszakban kedvezően alakultak. A rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a 2001-ben mért 43,8 %-ról 37,9 %-ra csökkent, ez az érték a 2011-ben mért városi átlag (39,4%) alatt van. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma jelentős mértékben, 8,8 %-ról 3,7%-ra – a városi átlagérték alá – csökkent a két népszámlálás között (2011-es városi szintű átlag 5,3%). A 15-64 éves népességen belül 52,5 %-ról 58,4 %-ra emelkedett a foglalkoztatottak aránya (2011-es városi átlagérték 57%), míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 46,9-ről 42,8 %-ra csökkent (2011-es városi érték 38,7 %).

A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői A következőkben áttekintjük a városrész fontosabb infrastrukturális mutatóit, megvizsgáljuk az elérhető közszolgáltatások infrastrukturális hátterét.

Alsóváros városrész oktatási intézményei Mutató megnevezése

2014


4


2


1


A városrészben 2014-ben 4 db óvoda és 2 db általános iskola és 1 középiskola található.

Az óvodák közül kettő önkormányzati, egy egyházi és egy alapítványi

fenntartású. Az általános iskolák egyike önkormányzati tulajdonú, míg a másik egyházi fenntartású. A középiskola szintén egyházi fenntartású. 2014-ben mindösszesen 15 db önkormányzati bölcsőde működik Szegeden, melyből egy található Alsóvároson. Egy szociális ellátó is található a városrészben: a Vám téri Idősek nappali intézménye. A Rákóczi utcában Roma tanoda került kialakításra.

26

Alsóváros városrész fontosabb lakásadatai Mutató megnevezése




3 296

3 940

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%)

11,7

3,7


Szegeden a KSH népszámlálási adatai alapján 2011-ben a lakásállomány összesen 79744, darab, míg 2001-ben 70 787 darab volt. 2001-ben az összes lakás 4,66%-a (3296 darab), míg 2011-ben az összes lakás 4,94 %-a (3940 darab) volt megtalálható a városrészben. A két népszámlálás között eltelt időszakban jelentős mértékben csökkent a városrészben az alacsony komfort fokozatú lakások aránya. 2001-ben ez az érték 11,7%, míg 2011-ben csupán 3,7% volt, mely utóbbi érték a 3,1 %-os városi átlagot kissé meghaladta.

Alsóváros városrész védett épületeinek, köztéri alkotásainak adatai Mutató megnevezése

2008


2014

9

10

2

22


Szegeden 2014-ben helyi védett épület és köztéri alkotás összesen 431 darab, műemlék 135 darab található. 2008-ban az önkormányzati adatszolgáltatás alapján helyi védelemben részesült épületek, köztéri alkotások száma 259 darab volt mindösszesen, míg műemlék 166 darab volt a városban. 2014-ben Alsóvárosban 10 darab műemléki besorolású és 22 darab helyi védettségi besorolású épületet, köztéri alkotást tartanak számon. A városrész műemlékei között szerepel például az Alsóvárosi ferences templom, a ferences kolostor, a napsugaras oromzatú házak, a Vadkerti téri Kálvária. Helyi védelem alatt áll többek között a Vám téri Malomépület, a temetőkápolna és több lakóház. „Műemléki környezet” az Alsóvárosi templom környezete, beleértve a környező utcák csatlakozó szakaszait is.

27

A zöldfelület nagysága a városrészben 2014-ben 96120 m2, a városi szinten mért összes zöldfelület – 2 550 520 m2 – 3,77 %-a. A számok az önkormányzat tulajdonában és a Környezetgazdálkodási társaság kezelésében lévő zöldterületek adatai. Nem szerepelnek benne a Tisza-Maros hullámterében lévő zöldterületek, melyek méretéről nyilvántartott adat nem volt fellelhető. Az önkormányzati kezelésű belterületi utakra vonatkozóan 2008-ban nem állt rendelkezésre városrészi szintű információ, míg 2014-ben Alsóvárosban 38,2 kilométert tett ki ezen úthálózat hossza (az összes úthálózat 2014-ben 437,8 m2). Az úthálózat 100%-a pormentes burkolatú. A városrész gazdasági adottságai Az alábbiakban röviden áttekintésre kerülnek Alsóváros fontosabb gazdasági mutatói. Az adatokat önkormányzati adatszolgáltatás alapján rendszerezzük és elemezzük.


2014

A városrészben telephellyel rendelkező, ipari tevékenységet folytató vállalkozások száma (db)

58

A városrészben működő, jelentősebb iparűzési adót fizető vállalkozás db (db)

28


Szegeden 2014-ben jelentősebb iparűzési adót fizető vállalkozás összesen 456 darab működik, ebből 28 darab – az összes 6,1 %-a – működik Alsóvárosban. Az egyes városrészekben telephellyel rendelkező, ipari tevékenységet folytató vállalkozások száma 2014-ben összesen 1006 db volt, ebből a városrészben jelenleg mintegy 58 db működik. A városrészben meghatározó cég a Pick Zrt. Szabadkai úti telephelye. A városrész turisztikai szempontból kiemelt látványossága az Alsóvárosi templom és kolostor.

Szálláshelyként

kisebb

panziók

működnek

itt,

az

önkormányzat

adatszolgáltatása alapján 2014-ben 3 szálláshely működik összesen 16 férőhellyel. Alsóváros gazdasági életében is a szolgáltató szektor a meghatározó, ennek megfelelően a lakosságot ellátó olyan szolgáltatók jelennek meg itt jellemzően, mint például

fodrászat,

vendéglátóhelyek

kozmetika, szintén

gépjárműjavítás. megtalálhatók 28

Kisebb a

élelmiszerboltok, városrészben.

Móraváros A városrészt határoló utcák és objektumok (Moszkvai krt. – Petőfi S. sgt. - Szabadkai út – Körtöltés – Kálvária sgt. – Vásárhelyi P. u – Kossuth L. sgt. – Boross J. u. – Rigó u. – Londoni krt.)

A városrész története A városrész nevét talán egykori (1676) főbírájáról, Móra Balázsról kapta. Az alsóvárosi népek Újvárosnak nevezték. Móraváros évszázadokig lakatlan, vízállásos terület volt, magasabb részeit művelték, ilyen volt az Aszalóhögy és a Mestörhögy. A Cserepes sor elnevezés utal a korabeli fazekasok jelenlétére. Móraváros területe még a XVIII. században is lakatlan volt a korabeli térképek tanúsága szerint. Lakossága alsóvárosi és rókusi családokból alakult, házainak színvonala azonban nem éri el azokét. A Veresács, Nemestakács utcanevek (régebben Vörösács, Nömöstakács) helyi iparosok neveit őrizték meg. A korábbi Gyöp utca Gép utca lett az idők során. Móravárosban a város legszegényebb rétegei telepedtek le, munkások, napszámosok, kubikosok. A városrész régi, jellegzetes bérházai közül ma is áll jó néhány, de jellemzőek az új családi és társasházak is. A Kálvária sugárúttól Északra eső részben középületeket, ipari és kereskedelmi létesítményeket is találunk nagy számban. A városrész „főtere” a Kálvária tér, de jelentős térszervező eleme a Kolozsvári tér is. A Kálvária téren az elmúlt években komoly rekonstrukció zajlott, egy félig fedett kerékpáros-pihenőhely épült meg jelentős mértékben a helyben élők és a környék iskolásainak összefogásával. A Móravárosi körút megépülte után a városrész nyugat felé bővült: a körúton kívüli területen új lakótelep és bevásárló központ épült. Zömében kertvárosias beépítésű lakóterület, azonban a Cserepes sortól délre gazdasági terület, bevásárló központ és lakópark is található. A területen belül van a Vadaspark. Emellett olyan jelentős oktatási és egészségügyi intézmények is találhatók itt, mint a Gábor Dénes Szakközépiskola vagy az I. és II. Kórház. A Vásárhelyi Pál utcával párhuzamos sávban jellemzőek az ipari, kereskedelmi létesítmények is. A lakóutcákban itt is van zártsorú és az oldalhatáron álló beépítés is, az épületek döntően utcavonalon állnak. Az épületmagasság többségében 1-3 szintes, magas tetős kialakítású. Ezek a

29

paraméterek jellemzőek a régi építésű házakra és az újabban épült jelentős számú társasházra is. Az utóbbi években az egyik legjelentősebb – noha nem Móraváros, hanem a Belváros területén megvalósult fejlesztés a kendergyár helyén megépült bevásárló- és szolgáltató központ. A városközponttól távolabb fekvő, a városrész területén található másik bevásárlóközpont ugyancsak decentrum szerepet tölt be. Ellentétes irányú folyamatot jelez ugyanakkor, hogy az elmúlt években a Cserepessor környékén kialakult szegregációval veszélyeztetett területek sorsa nem oldódott meg, az itt élők továbbra is alacsony komfortfokozatú leromlott állapotú lakásokban laknak. Az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósult „Elektromos közösségi közlekedés fejlesztése” nagyprojekt Móravárost is érintette. A Kálvária sugárúton a 3-as villamos, míg a városrészt határoló Kossuth Lajos sugárúton az 1-es villamos nyomvonala került felújításra. Egy másik projekt keretében, de szintén uniós forrás felhasználásával újult meg a városrész másik határoló útja, a Vásárhelyi Pál utca. Megoldásra vár – a 4-es villamos vonal felújításával – a városrész közlekedési kapcsolatainak további javítása.

2012-ben civil kezdeményezésre Szeged Móraváros városrészének Bakay Nándor utca - Londoni körút - Kálvária sugárút – Vasút-pálya által határolt területe a Kálvária városrész elnevezést kapta. A javaslat indokaként megjelölésre került, hogy a Kálvária tér és környéke Szeged egyik legrégebbi, igen jelentős értékekkel bíró területe. 1884 és 1968 között itt állt a Kálvária kápolna, 1891-ben katonai kórház épült, majd 1913-ban ipari főiskola létesült, mely épület Szeged tudományos bölcsője, itt dolgozott SzentGyörgyi Albert is. Ugyanakkor a terület önálló elnevezése ez idáig nem történt meg, az itt élők véleménye szerint a „Kálvária” név méltó a múltban betöltött történelmi szerepéhez és harmonikusan illeszkedik Szeged más városrészeinek elnevezéséhez is. A Kálvária városrész a Móravárosi városrész középső részén helyezkedik el, ám nem alkot önálló fejlesztési egységet. Az ITS-ben Móraváros – bemutatott történelmi hagyományaira, valamint Szeged Megyei Jogú Város évtizedes, egységes integrált városfejlesztési módszertanára építve – továbbra is szerves egészként jelenik meg.

A városrész demográfiai és szociális jellemzői

30

A következőkben áttekintjük a városrészben lezajlott fontosabb demográfiai folyamatokat, elemezzük a városrészi lakosság képzettségi, valamint foglalkoztatási mutatóit. Az adatelemzés során vizsgáljuk a 2001. és 2011 évi népszámlálási adatok közötti összefüggéseket, bemutatjuk a tendenciákat.

Móraváros városrész demográfiai és képzettségi mutatói



10 169

12 709


11,9

12,6


67,3

67,6


20,8

19,7


23,6

11,7


18,5

31,2




2001 és 2011 között igen jelentősen, 10 169 főről 12 709 főre nőtt a városrész lakossága, ami a 2001-es számadatnál mintegy 24,97%-kal magasabb érték. A lakónépességen belül ugyancsak nőtt a 14 éves kor alattiak aránya, hiszen míg 2001-ben ez a mutató 11,9% volt, addig 2011-re 12,6%-ra nőtt (a városi átlag 2011-ben 13% volt). Ugyanebben az időszakban kis mértékben, 67,3 százalékról 67,6 százalékra emelkedett a 15-59 éves korosztály aránya (2011-es városi átlag 64,4%), míg ugyancsak kisebb mértékben (20,8-ról 19,7%-ra) csökkent a 60 évnél idősebb lakosok aránya (2011es városi átlag 22,6%). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a 2001-ben mért 23,6%-ról jelentős mértékben, 11,7%-ra csökkent, míg a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 18,5 százalékról 31,2 százalékra emelkedett (a városi átlag 2011-ben 28,9% volt). 31

Móraváros városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói




55,6

45,2


15,1

7,6


42,3

52,8


49,2

38,3



A városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói a vizsgált időszakban kedvezően alakultak. A rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a 2001-ben mért 55,6 százalékról 45,2 százalékra csökkent, ám még így is jelentősen meghaladja ez az érték a 2011-ben mért városi átlagot (39,4%). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya jelentős mértékben, 15,1%-ról 7,6%-ra csökkent a két népszámlálás között (2011-es városi szintű átlag 5,3%). A 15-64 éves népességen belül 42,3 százalékról 52,8 százalékra emelkedett a foglalkoztatottak aránya (2011-es városi átlagérték 57%), míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 49,2-ről 38,3 százalékra csökkent. A Móravárosi körút, Katona József utca és a Cserepes sor által határolt terület – ahol a KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján 217 fő él – szegregációval veszélyeztetett, ám a veszélyeztetett lakosság alapvetően a Cserepes sori ingatlanokban él.

32

Forrás: KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján

A területen ennek megfelelően anti-szegregációs beavatkozások megtételére lehet a jövőben szükség.


Móraváros városrész oktatási intézményei Mutató megnevezése

2014


4


1


4


2014-ben Szegeden összesen 63 darab óvoda, 29 darab általános iskola, és 22 darab középiskola működik. A városrészben 2014-ben 4 óvoda található, általános iskola 2014ben 1, míg középiskola 4 működik Móravárosban. 33

2014-ben mindösszesen 15 db önkormányzati bölcsőde működik Szegeden, míg idősek otthona 7 darab. Ezekből 2014-ben 1-1 darab található, bölcsőde a Petőfi Sándor sugárúton, hagyományos és emelt szintű Idősek Otthona a Kálvária sugárúton.

Móraváros városrész fontosabb lakásadatai Mutató megnevezése




3 700

5 310


14,3

4,9


Szegeden a KSH népszámlálási adatai alapján 2011-ben a lakásállomány összesen 79744, darab, míg 2001-ben 70 787 darab volt. 2001-ben az összes lakás 5,22%-a (3 700 darab), míg 2011-ben már az összes lakás 6,65%-a (5.310 darab) volt megtalálható a városrészben. A két népszámlálás között eltelt időszakban radikális mértékben csökkent a városrészben az alacsony komfort fokozatú lakások aránya. 2001-ben ez az érték 14,3%, míg 2011-ben csupán 4,9% volt.

Móraváros városrész műemléki adatai Mutató megnevezése

2008

2014

Műemlékek száma (db)

-

-

4

19

Helyi védett épületek, köztéri alkotások száma (db) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

Szegeden 2014-ben helyi védett épület és köztéri alkotás összesen 431 darab, műemlék 135 darab található. 2008-ban az önkormányzati adatszolgáltatás alapján helyi védelemben részesült épületek, köztéri alkotások száma 259 darab volt mindösszesen, míg műemlék 166 darab volt a városban. A városrészben 2014-ben és 2008-ban sem volt található műemlék, míg 2008-ban a helyi védett épületek 1,5%-a, 2014-ben 14%-a volt megtalálható. Zöldfelület nagysága a városrészben 2014-ben 130 530 m2, a városi szinten mért összes zöldfelület – 2 550 520 m2 – 5,11%-a. Az önkormányzati kezelésű belterületi 34

utakra vonatkozóan 2008-ban nem állt rendelkezésre városrészi szintű információ, míg 2014-ben a Móravárosban 42,6 kilométert tett ki ezen úthálózat hossza (az összes úthálózat 2014-ben 437,8 m2). Ebből 100% pormentes burkolatú.

A városrész területén számos közintézmény, közszolgáltató, fontosabb közterület és zöldterület található. Működik itt könyvtár és sportlétesítmény, de a Móravárosban található a város egyik legkedveltebb rekreációs célpontja, a Szegedi Vadaspark. Móraváros központi zöldfelülete és parkja a Kálvária tér. A városrész közlekedési kapcsolatai jónak mondhatók, közösségi közlekedéssel jól elérhető, külső kapcsolatai megfelelőek. A városrészben található a Cserepes sori piac és a Napfénypark Bevásárlóközpont is.

A városrész gazdasági adottságai Az alábbiakban röviden áttekintésre kerülnek Móraváros fontosabb gazdasági mutatói. Az adatokat önkormányzati adatszolgáltatás alapján rendszerezzük és elemezzük.


2014


107


32


Szegeden 2014-ben jelentősebb iparűzési adót fizető vállalkozás összesen 456 darab működik, ebből 107 darab – az összes 23,46%-a – működik a Móravárosban. Az egyes városrészekben telephellyel rendelkező, ipari tevékenységet folytató vállalkozások száma 2014-ben összesen 1006 db volt, ebből a városrészben mintegy 3,2% működik. A városrészben meghatározó cég a Rigó utcában működő Szegedi Finomöntöde Kft., de a városrészben található a telephelye a Context Szeged Ruházati és Kereskedelmi Kft-nek és a Europe Match GmbH fióktelepe, a szegedi gyufagyár is Móravárosban található. A 35

városrészben ugyanakkor jelentős kiterjedésű, gazdasági hasznosításra alkalmas barnamezős területek is vannak. A városrész turisztikai szempontból frekventált területnek mondható, hiszen itt található a Szegedi Vadaspark, ahol az elmúlt években számos fejlesztést hajtottak végre és az állatállomány is folyamatosan bővült. Ezzel együtt a területre vonatkozó komplex fejlesztési terv elkészítése indokoltnak tűnik. Móravárosban a szolgáltató szektor szereplői mellett tehát a termelő ágazatokban működő vállalkozások is meghatározóak. A Napfénypark Bevásárló központ mellett több nemzetközi kiskereskedelmi lánc üzlete is megtalálható a városrészben. Móravárosban 4 szálláshely szolgáltató összesen 18 férőhellyel várja a városba látogatókat.

36

Rókus és lakótelepek A városrészt határoló utcák és objektumok (Izabella híd - Körtöltés – Homonnai u. – Ungvári u. – Késmárki u. – Makkosházi krt. – József A. sgt. – Brüsszeli krt. – Berlini krt. – Párizsi krt. – Kossuth L. sgt.)

A városrész története Múlt századi hivatalos neve Rókusváros. A városrész nevét a pestisjárvány emlékezetére emelt Szent Rókus kápolnáról kapta, ami mellett kórház is volt. A városrész ünnepe Vasas Szent Péter napjára esik, amikor enyhült a pestisjárvány, erről ma utcanév emlékezik. A XVIII. században kezdett kialakulni, alacsony fekvése miatt korábban nem volt lakott, de terjeszkedésre Szegednek már csak ebben az irányban volt lehetőség, a Pestre vezető országút (Kossuth Lajos sugárút) mentén a Kálvária sugárútig bezárólag. A Rókusi plébániát 1805-ben alapítják, anyakönyveiből következtethetünk lakosságának összetételére, ami legnagyobb százalékban fölsővárosi, kisebb részben alsóvárosi és palánki szegényebb népekből tevődött össze. A XVIII. század végén a zsidókat is ide telepítik. A lakosság foglalkozására nézve céhen kívül rekedt mesteremberekből,

kiskereskedőkből,

fuvarosokból,

napszámosokból,

alkalmi

munkásokból állt. A Mars tér helyén is vízállásos rész, katonai gyakorlóterep volt. A mai ruhagyár táján állt az egykori Budai kapu is, amelyet éjszakára lezártak. Egykoron sok kis vendéglő, csárda és lebúj volt ebben a városrészben, ide járt szórakozni Alsó- és Fölsőváros lakossága. A Nagyárvíz idején innen tört be a Tisza, ma is sok utcanév őrzi emlékét (Gergely, Petresi, Pulz, Árvíz, Hullám, Feltámadás). Külső részein állattenyésztés, disznó- és birkatartás folyt, itt volt a fehértói juhászok téli szálláshelye, akolvárosa. Rókus gondoskodott Szeged húsfogyasztásáról, innen a Kukoricaváros, Juhászváros elnevezések. Sűrű vízállásos, zöld legelős részeiben kacsát neveltek, az I. vh. után hűtőházat is építettek a baromfiexport miatt. A Vértó nevét a vágóhíd szennyvizéről kapta. Rókus központjai a következők (korábbi szőlőhegyek) voltak: Franciahögy, Názáret, Róma, Jerikó, Kálvária. „Öregrókus” centruma a Hunyadi tér. A városrészben a múltat idéző régebbi építésű házak mellett ma már sok új családi és társasházat is látunk. Öregrókus 1-3 szintes,

37

zártsorú beépítésű, a hagyományos városrész többi területén inkább földszintes kertes házak találhatók, néhol előkertes beépítési móddal. A külső, korábban beépítetlen részen és a Rókusi körút mentén épültek fel a lakótelepek. Két záportározója a Búvár tó és a Vértó. Az Északi városrész, Makkosháza és Újrókus paneles beépítésű lakóterületek, míg Öregrókus kisvárosias, Gedó és Fodortelep pedig kertvárosias beépítésű lakóterületek. A városrészt kiszolgáló oktatási és egészségügyi intézmények, szolgáltatók itt is megtalálhatók, valamint bevásárló központok is vannak a városrészben. A lakótelepek jellemzően 4-10 emeletes lapos tetős házak. A lakótelepi városképet kedvezően befolyásolják az elmúlt években homlokzati hőszigetelést és új színt kapott épületek. A lakótelepek iparosított technológiával épült épületeinek felújítása folytatódott az elmúlt években, és a városrész közlekedési kapcsolatai is jelentős mértékben javultak. Az elektromos közösségi közlekedés fejlesztési nagyprojekt keretében a 2-es villamos vonal Rókusi körúton húzódó vágányrendszerének kiépítésével a Csongrádi sugárútig és a Makkosházi körútig húzódik a villamos pálya. A városrész külső megközelíthetőségét jelentős mértékben javította, hogy az M43-as továbbépítésével a Sándorfalvai lehajtó alig 1 kilométerre található a város határától. A városrészben található kiterjedt zöldfelületek, parkok és játszóterek további fejlesztése, karbantartása továbbra is

feladat,

ahogyan a lakótelepi épületek energetikai

megújításának is folytatódnia szükséges.

A városrész demográfiai és szociális jellemzői Az alábbi fejezetben a városrészben lezajlott demográfiai folyamatokat, valamint a városrészi lakosság képzettségi és foglalkoztatási mutatóit tekintjük át. Az adatelemzés során megvizsgáljuk a 2001. és 2011 évi népszámlálási adatok közötti összefüggéseket, bemutatjuk a tendenciákat.

Rókus és lakótelepek városrész demográfiai és képzettségi mutatói



38



37 833

37 950


17,7

14,1


71,0

69,0


11,3

16,9


16,8

8,2


19,0

26,3


2001 és 2011 között szerény mértékben, de nőtt a városrész lakossága, 37.833 főről 37.950 főre, a növekedés mértéke 4,73%. A lakónépességen belül határozottan emelkedett a 60 évesnél idősebbek aránya (5,6%-kal), ugyanakkor csökkent 3,6%-kal csökkent a 14 éves kor alattiak aránya, és ugyancsak visszább esett a 15-59 évesek aránya is, 2%-kal. Mindez azt mutatja, hogy a városrész lakossága öregedik. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a 2001-ben mért 16,8%-ról igen jelentős mértékben, 8,2%-ra csökkent, míg a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népességen belül 19,0 százalékról 26,3 százalékra emelkedett (ami némileg a 2011-es városi átlag - 28,9% - alatt volt). A városrész iskolázottsági mutatói tehát jelentős mértékben javultak az időszakban.

Rókus és lakótelepek városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói




40,0

34,4


9,8

5,1


57,9

62,1


39


32,7

31,6


A fenti adatok alapján elmondható, hogy a városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói a vizsgált időszakban kedvezően alakultak. A rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a 2001-ben mért 40,0 százalékról 34,4 százalékra csökkent, így ez a legkedvezőbb városrészi adat, amely a 2011-ben mért városi átlagnál (39,4%) 5%-kal kedvezőbb. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya szintén jelentős mértékben csökkent: az 5,1%-os 2011-es adat azonban nem kimagasló a városon belül, több városrész is jobb mutatóval rendelkezik e téren (a városi átlag ugyanakkor rosszabb ennél, 5,3%). Szintén kedvezően alakult a 15-64 éves népességen belül a foglalkoztatottak aránya: 57,9 százalékról 62,1 százalékra emelkedett (2011-es városi átlagérték 57%). Ez a mutató ismét ebben a városrészben a legkedvezőbb. A foglalkoztatott nélküli háztartások arányához kapcsolódó mutató szerényebb mértékben, de szintén javulást mutatott az időszakban: 32,7-ről 31,6 százalékra csökkent (szintén a legkedvezőbb adat a városrészek között).


Rókus és lakótelepek városrész oktatási intézményei Mutató megnevezése

2014


10


5


4


40

2014-ben Szegeden összesen 63 darab óvoda, 29 darab általános iskola, és 22 darab középiskola működik. A városrészben, 2014-ben 10 darab óvoda és 5 darab általános iskola működik, a középiskolák száma 2014-ben 4 darab. 2014-ben mindösszesen 15 db önkormányzati bölcsőde működik Szegeden, ebből 2 ebben a városrészben. A város 7 darab idősek nappali intézményéből 1 található a városrészben, a Kossuth Lajos sugárúton.

Rókus és lakótelepek városrész fontosabb lakásadatai Mutató megnevezése





15 610

18 505

3,3

1,5


Szegeden a KSH népszámlálási adatai alapján 2011-ben a lakásállomány összesen 79.744 darab, míg 2001-ben 70.787 darab volt. 2001-ben az összes lakás 22,05%-a (15.610 darab), míg 2011-ben már az összes lakás 23,21%-a (18.505 darab) volt megtalálható a városrészben. Elmondható, hogy mindkét vizsgált évben ebben a városrészben volt található a legtöbb lakás, amelyek száma emelkedett is az időszakban. A két népszámlálás között eltelt idő alatt kevesebb, mint felére csökkent a városrészben az alacsony komfort fokozatú lakások aránya. 2001-ben ez az érték 3,3%, míg 2011-ben csupán 1,5% volt. Ennél szerényebb arányban csak Felsőváros városrészben találhatóak alacsony komfortú lakások (0,6%).

Rókus és lakótelepek városrész műemléki adatai Mutató megnevezése

2008

2014


-

-

1

10


Az önkormányzati adatok szerint 2014-ben Szegeden a helyi védett épület és köztéri alkotások száma összesen 431 darab, míg a városban 135 darab műemlék található. 200841

ban az önkormányzati adatszolgáltatás alapján helyi védelemben részesült épületek, köztéri alkotások száma 259 darab volt mindösszesen, míg műemlék 166 darab volt a városban. A városrészben 2014-ben és 2008-ban sem volt található műemlék, míg 2008 vonatkozásában 1 db helyi védett épületet és köztéri alkotást említenek az adatok, addig ezek száma 2014-ben 10 darab.

Zöldfelület nagysága a városrészben 2014-ben 744 900 m2, a városi szinten mért összes zöldfelület – 2.550.520 m2 – 29,21%-a. Az önkormányzati kezelésű belterületi utakra vonatkozóan 2008-ban nem állt rendelkezésre városrészi szintű információ, míg 2014-ben a Rókus és lakótelepek városrészben 48,1 kilométert tett ki ezen úthálózat hossza (az összes belterületi úthálózat hossza 2014-ben 437,8 m2). A városrész valamennyi útja pormentes burkolatú. A városrész területén jelentős számú közintézmény, köztük számos általános iskola, közszolgáltató, fontosabb közterület és zöldterület található. A 3 fiókkönyvtár mellett 2 sportlétesítménynek is helyet ad a településrész. A városrész északi részén található a Rókusi pályaudvar, amelyről a Hódmezővásárhely-Békéscsaba irányba közlekedők igénybe vehetik a vasút szolgáltatásait. A városrész közlekedési kapcsolatai jónak mondhatók, a határoló sugárutak és körutak jelentős forgalmat bonyolítanak le. A közösségi közlekedés – amely az egész város tekintetében megfelelő – ezt a városrészt igen könnyen elérhetővé teszi. A városrész közösségi-közlekedési kapcsolatait ezzel együtt jelentős mértékben javította a 2-es villamos vonal kiépítése, az Európa-liget végállomással. A kerékpáros infrastruktúra megfelelőnek mondható, egyes szakaszok azonban fejlesztésre szorulnak (pl. Vértói út-Zsámbokréti sor). A városrészben kisebb 2 piac is található, de a nagyobb bevásárlóközpontok közül is több ebben a településrészben helyezkedik el (Szeged - Pláza, TESCO, stb.).

A városrész gazdasági adottságai Az alábbiakban röviden áttekintésre kerülnek Rókus és lakótelepek városrész fontosabb gazdasági mutatói. Az adatokat önkormányzati adatszolgáltatás alapján rendszerezzük és elemezzük.

42

A Rókus és lakótelepek városrész fontosabb gazdasági mutatói Mutató megnevezése

2014


96

56


Szegeden 2014-ben jelentősebb iparűzési adót fizető vállalkozás összesen 456 darab működik, ebből 56 darab – az összes 12,28%-a – működik ebben a városrészben. A városban telephellyel rendelkező, ipari tevékenységet folytató vállalkozások száma 2014ben összesen 1006 db volt, ebből a városrészben 96 darab, mintegy 9,5% működik. A városrészben több élelmiszergyártással foglalkozó cég is működik, például a Szegedi Sütödék Kft. üzeme. Ugyancsak több építőipari és kereskedelmi vállalat is található a területen, többek között a Bodrogi Építési és Barkácsáruház a Rókusi Pályaudvar mellett, vagy a Szatymazi utcai TÜZÉP, illetve az OBI Barkácsáruház. A városrész kedvező fekvése miatt jelentősnek mondható a szálláshelyek száma: az itt található 10 szolgáltató összesen 86 férőhellyel várja a városba látogatókat. A Rókus és lakótelepek városrész területén több hazai és nemzetközi kereskedelmi lánc üzlete is megtalálható (CBA, TESCO, LIDL, stb.).

43

Felsőváros és lakótelepek A városrészt határoló utcák és objektumok (József A. sgt. – Makkosházi krt. – Késmárki u. – Ungvári u. – Körtöltés – Felső Tisza part – Római krt.)

A városrész története „Fölsőváros” („kényös város”, „selymös város”) nagy valószínűséggel Szeged legrégebbi városrésze, erre utalnak utca és dűlőnevei is: Tabán, Tarján (Árpád-kori magyar törzs), Szillér (Silon bibliai város), Gëcëmán a mai Csillag tér környékén. A városrész ősi magja a Tisza árteréből kiemelkedő 5-6 magaslatra települt a mai Tisza L. krt – Kis Tisza utca és a Csuka utca közötti területen a Szent György tér körül. Fölsővároson mindig állt templom. Már 1225-ben említik a bencések templomát. A Szent Miklós templom a török hódoltság alatt elpusztult. Semmilyen képi ábrázolás nem maradt fenn róla. Az egykori gótikus Szent György templomot (a mai Dózsa György Iskola helyén állt) az 1800-as évek második felében bontották el rossz állapota miatt. A minoriták a XVIII. században telepedtek le Szegeden, és a Szent Miklós templom romjain építették fel ma is álló templomukat és kolostorukat. A felsővárosi Kis Tisza-part és a Nagy Tisza-part volt a város vízi életének fő területe. Itt érkezett vízi úton a fa, amelyből a felsővárosi superek hajót, vízimalmot készítettek és virágzott a többi fával dolgozó mesterség (ácsok, kerékgyártók, zsindelyvágók, asztalosok). Ide települtek a tímárok, vargák, kékfestők is, a Tisza vizét használva mesterségükhöz. Az országos hírű Felmayer kékfestő gyár helyére épült később a Pick Szalámigyár, a tiszai párás levegőt használva a szalámi érleléshez. A Kis Tisza nyugati partjára telepedett házsoron éltek a XIX. század híres hajósgazdái, halászai, vízimolnárjai. A mai Dankó Pista utca mély fekvésű, vízállásos részeit jelölte ki tanácsi határozat a cigányok lakóhelyéül. (A cigány kovácsok munkája nélkülözhetetlen volt a hajóépítők, kerékgyártók számára.) A XVIII. század során először hidakkal, töltésekkel kötötték össze a kiemelkedő magaslatokat, majd fokozatosan feltöltötték és beépítették a mély fekvésű részeket. A

44

XVIII. sz. során beépült a szilléri szőlők területe is, egészen az árvíz után épült körtöltés vonaláig. A nagyárvizet követő újjáépítés során csak néhány utca őrizte meg eredeti vonalát (Maros utca, Dugonics utca, Teleki utca, Csuka utca, Sándor utca, Tarján széle utca), az egykori halmaz településből szabályos utcarendszerű kertvárosi terület lett. A XX. sz. folyamán Felsőváros ősi magja, a Szent György tér és környéke a Belváros része lett, majd előbb a Tarjáni szőlők helyén felépült a Tarján lakótelep, majd a Hajós – Debreceni utcáktól kifelé a Felsővárosi lakótelep a családi házak bontásával. Felsőváros egykori hangulatát már csak a Kis Tisza utcai védett házsor őrzi. A Záporkert környéke és a körtöltés tágas pihenőterülete a városrésznek. Döntően lakófunkciójú városrész, csak néhány oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények találhatók még itt. Nagyobbrészt paneles beépítéssel, 4-10 szintes házakkal, kisebb részben - Római krt.,– Szilléri sgt. – Debreceni u. – József A sgt. által határolt terület – kertvárosias beépítésű, főként 1-3 szintes társasházakkal. A lakótelepi városképet kedvezően befolyásolják az elmúlt években homlokzati hőszigetelést és új színt kapott épületek. A városrészben - hasonlóan Rókus városrészhez - folytatódott az iparosított technológiával épült lakóházak energiatakarékosságot célzó felújítási programja. Európai uniós társfinanszírozással város rehabilitációs program valósult meg Felső-Tarjánban, megújultak a közterületek. A városrész meghatározó decentruma a Víztorony tér, ahol ugyancsak uniós forrás felhasználásával befejeződött a közlekedésfejlesztési program. Ennek keretében a tér elrendezése is megújult, valamint új szolgáltató épület került kialakításra. Új városrészi alközpont alakult ki a Tisza-palota felépítésével. Az elektromos tömegközlekedési program részeként a 10-es autóbuszjárat trolibuszokkal történő kiváltása lezajlott, ily módon környezetbarát módon közelíthető meg a városrész. A városrészben továbbra is megoldandó kérdés a Tisza parti Stadion és környéke rekonstrukciója, továbbá a paneles épületek energiatakarékos felújítása.

A városrész demográfiai és szociális jellemzői Az alábbi fejezetben a városrészben lezajlott demográfiai folyamatokat, valamint a városrészi lakosság képzettségi és foglalkoztatási mutatóit tekintjük át. Az adatelemzés

45

során megvizsgáljuk a 2001. és 2011 évi népszámlálási adatok közötti összefüggéseket, bemutatjuk a tendenciákat.

Felsőváros és lakótelepek városrész demográfiai és képzettségi mutatói



31 268

27 405


14,5

12,4


69,9

63,9


15,7

23,7


16,0

7,9


20,2

25,2




A másik – alapvetően lakótelepi – városrésszel (Rókus) szemben a Felsővárosban 2001 és 2011 között jelentős mértékben csökkent a városrész lakossága, 31.268 főről 27.405 főre, a csökkenés mértéke 12,35%. A lakónépességen belül határozottan emelkedett a 60 évesnél idősebbek aránya (8,0%-kal), ugyanakkor csökkent 2,1%-kal csökkent a 14 éves kor alattiak aránya, és jelentősen visszább esett a 15-59 évesek aránya is, 6%-kal. Mindez azt mutatja, hogy a városrész lakossága öregedik és az aktív korúak száma is jelentősen csökken. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a 2001-ben mért 16,0%-ról jelentős mértékben, 7,9%-ra csökkent, míg a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népességen belül 20,2 százalékról 25,2 százalékra emelkedett. A városrész iskolázottsági mutatói tehát jelentős mértékben javultak az időszakban, a városon belül is jónak mondhatóak.

46

Felsőváros és lakótelepek városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói




42,0

36,0


9,4

4,5


55,1

59,2


40,7

40,3



A fenti adatok alapján elmondható, hogy a városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói kedvezően alakultak 2001 és 2011 között. A rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a 2001-ben mért 42,0 százalékról 36,0 százalékra csökkent, Rókus és a kertvárosok mellett itt is kedvező városrészi adatot láthatunk, amely a 2011-ben mért városi átlagnál (39,4%) 3,4%-kal kedvezőbb. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya szintén jelentős mértékben csökkent: a 4,5%-os 2011-es adat a városi átlagnál (5,3%) kedvezőbb. Szintén kedvezően alakult a 15-64 éves népességen belül a foglalkoztatottak aránya: 55,1 százalékról 59,2 százalékra emelkedett (2011-es városi átlagérték 57%). A foglalkoztatott nélküli háztartások arányához kapcsolódó mutató szerényebb mértékben, de szintén javulást mutatott az időszakban: 40,7-ről 40,3 százalékra csökkent (szintén a legkedvezőbb adat a városrészek között).

A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői

47

A következőkben áttekintjük a városrész fontosabb infrastrukturális mutatóit, megvizsgáljuk az elérhető közszolgáltatások infrastrukturális hátterét.

Felsőváros és lakótelepek városrész oktatási intézményei Mutató megnevezése

2014


10


5


3


2014-ben Szegeden összesen 63 darab óvoda, 29 darab általános iskola, és 22 darab középiskola működik. A városrészben 2014-ben 10 darab óvoda működik, az általános iskolák száma 5, míg a középiskolák száma 3 darab. 2014-ben mindösszesen 15 db önkormányzati bölcsőde működik Szegeden, ebből 3 – a Gyík utcai, Hajlat utcai és Csillag téri – ebben a városrészben. A város 7 darab idősek nappali intézményéből 1 található a városrészben, a Kereszttöltés utcában.

Felsőváros és lakótelepek városrész fontosabb lakásadatai Mutató megnevezése





14 029

14 793

1,0

0,6


Szegeden a KSH népszámlálási adatai alapján 2011-ben a lakásállomány összesen 79.744 darab, míg 2001-ben 70.787 darab volt, az emelkedés városi szinten 12,65%-os. 2001-ben az összes lakás 19,82%-a (14.029 darab), míg 2011-ben az összes lakás 18,55%-a (14.793 darab) volt megtalálható a városrészben. Elmondható, hogy a lakások számát tekintve a városrész még 2011-ben is jelentős súlyt képvisel a városon belül, ugyanakkor a lakásépítések ebben a városrészben sokkal szerényebb számban történtek a

48

vizsgált időszakban (a növekmény 764 darab, a növekedés mértéke 5,4%-os), mint a Rókusi városrészben. A két népszámlálás között eltelt idő alatt közel a felére csökkent a városrészben az alacsony komfort fokozatú lakások aránya, amely a városon belül e városrészben a legalacsonyabb. 2001-ben ez az érték 1,0%, míg 2011-ben csupán 0,6% volt. Az adat azt is egyértelműen mutatja, hogy milyen magas a városrészben – az egyébként összkomfortosnak számító – panellakások aránya.

Felsőváros és lakótelepek városrész műemléki adatai Mutató megnevezése

2008

2014


7

7

-

5


Az önkormányzati adatok szerint 2014-ben Szegeden a helyi védett épület és köztéri alkotások száma összesen 431 darab, míg a városban 135 darab műemlék található. 2008ban az önkormányzati adatszolgáltatás alapján helyi védelemben részesült épületek, köztéri alkotások száma 259 darab volt mindösszesen, míg műemlék 166 darab volt a városban. A városrészben 2014-ben és 2008-ban egyaránt 7-7 műemléket jegyeztek, míg a helyi védett épületek, köztéri alkotások száma – amely 2008-ban még 0 volt – 2014 esetében 5 darab.

Zöldfelület nagysága a városrészben 2014-ben 451.970 m2, a városi szinten mért összes zöldfelület – 2.550.520 m2 – 17,72%-a. Az önkormányzati kezelésű belterületi utakra vonatkozóan 2008-ban nem állt rendelkezésre városrészi szintű információ, míg 2014-ben a Felsőváros és lakótelepek városrészben 44,0 kilométert tett ki ezen úthálózat hossza (az összes belterületi úthálózat hossza 2014-ben 437,8 m2). A városrész valamennyi útja pormentes burkolatú. A kerékpáros közlekedési infrastruktúra megfelelő színvonalú, ugyanakkor a Tarján széle - Bástya sor irányban indokolt a fejlesztése. 2014-ben a városrészben a lakások legnagyobb része be volt vonva a rendszeres szemétszállításba.

49

A városrész területén a közintézmények száma jelentős, számos általános iskola, közszolgáltató, fontosabb közterület is található a területen. 1 könyvtár és 1 művelődési ház mellett itt található a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara Felnőttképzési Intézetének épülete és az SZTE Levéltára, a Szilléri sugárúton. Szeged jelentős sportlétesítményei közül a városrészen belül helyezkedik el a Városi Stadion a futballpályával, továbbá a kajak-kenu szakosztály edzőtelepe is. A Felsőváros és lakótelepek városrész területén található a népszerű Máltai Játszótér és Játszóház.

A városrészt határoló Római körút teremt közúti közlekedési kapcsolatot a Bertalan hídon keresztül Újszeged, Makó irányába. A városrész egyik központja, egyben decentrum a Víztorony tér környéke, amely egyben helyi – városi – tömegközlekedési csomópont is. A városrész közlekedési kapcsolatai jónak mondhatók, a határoló sugárutak és körutak jelentős forgalmat bonyolítanak le. A közösségi közlekedés ezt a városrészt is könnyen elérhetővé teszi, az itt közlekedő trolibusz járat bekapcsolja a városrész távolabbi pontjait is a város központjába. A városrészben 1 kisebb piac is található, de a nagyobb bevásárlóközpontok közül is található ebben a településrészben (TESCO Szeged – Tisza Center Szupermarket, SPAR áruházak stb.).

A városrész gazdasági adottságai Az alábbiakban röviden áttekintésre kerülnek Felsőváros és lakótelepek városrész fontosabb gazdasági mutatói. Az adatokat önkormányzati adatszolgáltatás alapján rendszerezzük és elemezzük.

A Felsőváros és lakótelepek városrész fontosabb gazdasági mutatói Mutató megnevezése

2014


64

28


Szegeden 2014-ben jelentősebb iparűzési adót fizető vállalkozás összesen 456 darab működik, ebből 28 darab – az összes 6,14%-a – működik ebben a városrészben, amely 50

jelentősen elmarad a városrész népességi arányától (amely 16,31% a teljes városi népességhez képest). A városban telephellyel rendelkező, ipari tevékenységet folytató vállalkozások száma 2014-ben összesen 1006 db volt, ebből a városrészben 64 darab, mintegy 6,36% működik. Ez az adat szintén a városrész alacsony ipari vállalkozási aktivitását mutatja.

A városrész döntően lakófunkcióval rendelkező terület, városi szinten kiemelkedő vállalkozások nem működnek a területen, ugyanakkor több hazai és nemzetközi kereskedelmi lánc üzlete is megtalálható itt (TESCO, SPAR, stb.). Az itt működő vállalkozások többnyire a helyi és városi lakosság számára nyújtanak szolgáltatást. Turisztikai szempontból érdemes kiemelni, hogy a településrészen összesen 90 férőhely szálláshely kapacitás áll rendelkezésre az idelátogató vendégek részére. A városrész vonzó lehet természetközeli területei – Tisza part közelsége – és az élő víz kapcsolatra vágyó turisták számára. Ugyanakkor ez a fajta turisztikai szolgáltatás még nem kellően kiépített a város vonatkozásában sem.

51

Újszeged – Szőreg kertváros A városrészt határoló utcák és objektumok (Közép fasor – Szőregi út – Temesvári krt. folytatása – Alsókikötő sor – Lövölde u. – Kamaratöltés – Szőreg belterületi határa – Újszeged belterületi határa – Felsőkikötő sor)

A városrész története Újszeged a város bal-parti része, a városrészi lehatárolás szerint a Közép fasortól keletre lévő területet számítjuk ide. A városrész középkori és hódoltsági múltjáról nincsenek adatok. Ez volt a Maros torkolati vidéke, mocsaras, vízjárta táj. Bánát néven 1779-ig katonai közigazgatás alá tartozott, területén mindössze 14 háztelek volt. A város a kincstártól 1781-ben 25 évre zálogbirtokba vette. A magasabban fekvő Tisza-parti területek és Szőreg között Vedres István városi mérnök a mocsárvilágot átszelő „százlábú” fahidat épített, amely 1870-ig állott. Újszegednek 1877-ben már 111 háza és 843 lakosa volt. Igazgatásilag Torontál megyéhez tartozott, a járási székhely Törökkanizsa, a megyeszékhely Nagybecskerek volt. 1880. június 5-én lett Újszeged község és a Nagymarostő Szeged része. A nagyárvíz után – amely a városrészt megkímélte – hivatalosan az Erzsébetváros nevet kapta, de a lakosság ezt nem fogadta el. A Maros szabályozása, a terület ármentesítése teremtette meg a fejlődés alapjait: intenzív kertészkedés kezdődött a jó termőképességű öntéstalajon. Főként Alsóvárosról ide települt kertészek váltak messze földön híressé gyümölcsfáikkal, rózsáikkal. A városrészben 1960 után indult rohamos fejlődés, amely egyre növelte a terület presztízsét és rövidesen Szeged „elit” kertvárosává vált. A Fő fasor két oldalán K-i irányban – Deszk felé – folyamatosan bővül. Szőreg árpád-kori település. A török hódoltság idején elnéptelenedett, később magyarok – főként Alsóvárosból – és szerbek települtek vissza. Plébánia temploma 1761-ben épült. 1849-ben a szabadságharc súlyos vereségének helyszíne. Az első világháború után szerb csapatok szállták meg (Újszegeddel együtt). 1923-ig Torontál megye, Arad-Torontál, később Csanád vármegye része és csupán 1950-től tartozik Csongrád megyéhez. 1973-ban egyesült Szegeddel. A XX. sz. elején kezdődött a szőregi gyümölcsfa és rózsanemesítés és egy fél évszázad elteltével a szőregi rózsa világhírnévre 52

tett szert. Két temploma – a római katolikus és a szerb templom – meghatározó épületei a jellemzően családi házakkal beépített falusias településrésznek. Alföldi viszonylatban különleges a volt homokbánya szépen rendbehozott lejtős-dombos területe. Az újszegedi területrész döntően kertvárosias, a szőregi kertvárosias – falusias beépítésű, lakó funkciójú. A lakóépületek mellett a városrészt kiszolgáló oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények jelennek meg. A lakó funkción kívül jelentősek itt a szabadidős létesítmények – EKO-Park, Gellért Szabadidő központ, a Fűvész-kert – és fontos természeti tényezője a Holt Maros. Bevásárló központ a városrészben jelenleg nincs. Jellemzőek az 1-3 szintes kertes lakóépületek (családi házak, társasházak), szabadonálló beépítéssel, utcafronton ill. nagy számban előkerttel. Újszeged továbbra is a szegediek elsőszámú rekreációs és szabadidős célpontja. E funkcióját jelentős mértékben erősíti a – városrészi lehatárolás szempontjából ugyan a Belvároshoz tartozó – fürdőfejlesztési program is. A Füvészkertben nemrégiben újították fel a Szegedi Tudományegyetem újszegedi az üvegházat, amely a meleg égövi növénygyűjteménynek ad helyet. A városrészben található Szeged kevés számú középkori emlékeinek egyike, a szőregi apátsági rom. Újszeged és Szőreg egyik komoly fejlesztési programja a leendő déli Tisza-híd újszegedi hídfőjében tervezett városrészi alközpont. A városrészben továbbá a tervek szerint helyet kap egy CBA Prima áruház, ahol mélygarázs és a hagyományos élelmiszer kiskereskedelmi tevékenység mellett a tervek szerint olyan funkciók is elérhetőek lesznek, mint bankfiók, posta, lottózó, trafik, cipész, virágbolt, tisztító. A városrészben a jövőben is kiemelt figyelmet szükséges fordítani a környezetbarát közlekedési módok fejlesztésére (pl. kerékpáros közlekedés).

A városrész demográfiai és szociális jellemzői Az alábbi fejezetben a városrészben lezajlott demográfiai folyamatokat, valamint a városrészi lakosság képzettségi és foglalkoztatási mutatóit tekintjük át. Az adatelemzés során megvizsgáljuk a 2001. és 2011 évi népszámlálási adatok közötti összefüggéseket, bemutatjuk a tendenciákat.

53

Újszeged – Szőreg kertváros városrész demográfiai és képzettségi mutatói



15 545

17 406


16,7

15,3


63,8

60,8


19,5

23,9


13,7

5,7


28,5

40,3




Újszeged – Szőreg kertváros lakónépessége dinamikusan emelkedett az elmúlt időszakban: a városrész lakossága, 15.545 főről 17.406 főre nőtt, a nevekedés mértéke 11,97%. 2011-ben a városrész lakossága adja a település népességének 10,36%-át. A lakónépességen belül jelentősen emelkedett a 60 évesnél idősebbek aránya (4,4%-kal), bár nem olyan erőteljesen, mint például a Felsővárosban. Csökkent ugyanakkor 1,4%-kal a 14 éves kor alattiak aránya, és 3%-kal a 15-59 évesek aránya is. Mindez azt mutatja, hogy a városrész lakossága öregedik és az aktív korúak száma is jelentősen csökken. A népességgyarapodás alapvető oka tehát a betelepülés lehet. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a 2001-ben mért – városon belül akkor is alacsony – 13,7%-ról jelentős mértékben, 5,7%-ra csökkent, míg a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népességen belül 28,5 százalékról 40,3 százalékra emelkedett. A városrész iskolázottsági mutatói tehát jelentős mértékben javultak az időszakban, a városon belül a legjobbnak mondhatóak.

54

Újszeged – Szőreg kertváros városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói




40,5

37,1


9,1

4,1


56,2

59,5


33,6

32,8



A fenti adatok alapján elmondható, hogy a foglalkoztatottsági és szociális mutatók ebben a városrészben is kedvezően alakultak 2001 és 2011 között. A rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a 2001-ben mért 40,5 százalékról 37,1 százalékra csökkent, ez az érték azonban a városon belül nem számít a legkedvezőbbek közé (Rókus, Felsőváros, Déli és Északi kertváros is kedvezőbb helyzetben van). Az adat ugyanakkor a 2011-ben mért városi átlagnál (39,4%) 2,3%-kal kedvezőbb. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya szintén jelentős mértékben csökkent: a 4,1%-os 2011-es adat a városi átlagnál (5,3%) kedvezőbb, ennél csak Alsóváros (3,7%) rendelkezik jobb mutatóval. Szintén kedvezően alakult a 15-64 éves népességen belül a foglalkoztatottak aránya: 56,2 százalékról 59,5 százalékra emelkedett (2011-es városi átlagérték 57%). A foglalkoztatott nélküli háztartások arányához kapcsolódó mutató szerényebb mértékben, de szintén javulást mutatott az időszakban: 33,6-ről 32,8 százalékra csökkent (Rókus után a legkedvezőbb adat a városrészek között).

55


Újszeged – Szőreg kertváros városrész oktatási intézményei Mutató megnevezése

2014


8


4


1


2014-ben Szegeden összesen 63 darab óvoda, 29 darab általános iskola, és 22 darab középiskola működik. A városrészben 2014-ben 8 darab óvoda működik, az általános iskolák száma 4. Egy középfokú oktatási intézmény – a Csonka János Szakközépiskola működik a városrészben, tagintézményként. 2014-ben mindösszesen 15 db önkormányzati bölcsőde működik Szegeden, ebből 3 – a Vedres utcai, Töltés utcai, Szerb utcai – ebben a városrészben. A város 7 darab idősek nappali intézményéből 1 található a városrészben, az Alsó-kikötő soron. A városi Drogcentrum is itt működik a Fésű utcában.

Újszeged – Szőreg kertváros városrész fontosabb lakásadatai Mutató megnevezése





5 668

7 101

9,9

3,5


Szegeden a KSH népszámlálási adatai alapján 2011-ben a lakásállomány összesen 79.744 darab, míg 2001-ben 70.787 darab volt, az emelkedés városi szinten 12,65%-os. 56

2001-ben az összes lakás 8,07%-a (5.668 darab), míg 2011-ben az összes lakás 8,90%-a (7.101 darab) volt megtalálható a városrészben. Elmondható, hogy a lakások számát tekintve a városrész nem éri el a lakóteleppel rendelkező településrészek súlyát, ugyanakkor az építések ebben a városrészben viszonylag jelentős emelkedést hoztak a lakások számában (a növekmény 1.433 darab, a növekedés mértéke 25,28%-os), ami városi szinten kiemelkedő. Fontos említeni, hogy a vizsgált időszakban jelentős új lakóparki területek kerültek kialakításra Újszegeden (pl. Marostői lakópark), amelyek betelepítése meg is indult. A két népszámlálás között eltelt idő alatt közel a harmadára csökkent a városrészben az alacsony komfort fokozatú lakások aránya, amely a városon belül e városrészben viszonylag magasabb volt. Ennek oka alapvetően az, hogy itt szerényebb mértékben találhatóak eleve magas komfort szinten épített lakótelepi lakások, míg a régi, kertes családi házak között jelentősebb számban vannak régi építésű, kevésbé komfortos lakások is.

Újszeged – Szőreg kertváros városrész műemléki adatai Mutató megnevezése

2008

2014


4

4

1

5


Az önkormányzati adatok szerint 2014-ben Szegeden a helyi védett épület és köztéri alkotások száma összesen 431 darab, míg a városban 135 darab műemlék található. 2008ban az önkormányzati adatszolgáltatás alapján helyi védelemben részesült épületek, köztéri alkotások száma 259 darab volt mindösszesen, míg műemlék 166 darab volt a városban. A városrészben 2014-ben és 2008-ban egyaránt 4-4 műemléket jegyeztek, míg a helyi védett épületek, köztéri alkotások száma – amely 2008-ban még 1 volt – 2014 esetében 5 darab.

Zöldfelület nagysága a városrészben 2014-ben 269.200 m2, a városi szinten mért összes zöldfelület – 2.550.520 m2 – 10,55%-a. Az önkormányzati kezelésű belterületi utakra vonatkozóan 2008-ban nem állt rendelkezésre városrészi szintű információ, míg 57

2014-ben a városrészben 70,0 kilométert tett ki ezen úthálózat hossza (az összes belterületi úthálózat hossza 2014-ben 437,8 m2). A városrész valamennyi útja pormentes burkolatú.

A városrész területén elérhető közintézmények: 8 óvoda, 4 általános iskola, 1 művelődési ház, amely mellett itt található az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont épülete, valamint a Szegedi Tudományegyetem Biológiai Intézetének épülete is. Szeged jelentős sportlétesítményei közül a városrészen belül helyezkedik el a Városi Sportuszoda és a Városi Sportcsarnok, a Kisstadion, a Szegedi Teke és Bowlingcentrum, a Szeged Városi Teniszklub. Ugyancsak itt található a Gellért Szabadidő központ is. A város egyik legszebb védett természeti területe, a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje is itt tekinthető meg. A városrészt keresztülszelő Temesvári, majd folytatásaként Szőregi, illetve Makai út összeköti Újszegedet és Szőreget, illetve kapcsolatot teremt Makó város irányába. A városrésznek nincs igazi központja, mint ahogyan a szolgáltatások sem sűrűsödnek egyegy pont körül jelenleg. A városrész egyik gyengesége jelenleg éppen a különböző lakossági szolgáltatások – így a vásárlások – nehézkesebb elérhetősége. A városrész közlekedési kapcsolatai megfelelőek, bár a két híd nem mindig rendelkezik a tényleges forgalomnak megfelelő teherbírással, gyakoriak a forgalmi problémák. A közösségi közlekedés ezt a városrészt is összeköti a város többi területével, ez azonban a távolabbi pontok esetében nem mindig jelent könnyű és gyors elérhetőséget.

A

bevásárlóközpontok

városrészben jelenleg

1

kisebb

hiányoznak,

piac melyet

is

található,

néhány

de

nagyobb

a és

nagyobb kisebb

élelmiszerüzlet próbál pótolni.

A városrész gazdasági adottságai Az alábbiakban röviden áttekintésre kerülnek Újszeged – Szőreg kertváros városrész fontosabb gazdasági mutatói. Az adatokat önkormányzati adatszolgáltatás alapján rendszerezzük és elemezzük.

58

Újszeged – Szőreg kertváros városrész fontosabb gazdasági mutatói Mutató megnevezése

2014


126


32


Szegeden 2014-ben jelentősebb iparűzési adót fizető vállalkozás összesen 456 darab működik, ebből 32 darab – az összes 7,02%-a – működik ebben a városrészben. A városban telephellyel rendelkező, ipari tevékenységet folytató vállalkozások száma 2014ben összesen 1006 db volt, ebből a városrészben 126 darab, mintegy 12,52% működik. Ez az adat magasnak számít a településrész lakossági arányához képest, egyben a városrész jelentősebb ipari vállalkozási aktivitását mutatja. A városrész döntően kertvárosi jellegű lakófunkcióval rendelkező terület, városi szinten kiemelkedő vállalkozások például a kutatás-fejlesztés területén működnek a területen (például a Solvo Biotechnológiai Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft, illetve a Gabonatermesztési Kutatóintézet – Gabonamag Kht.). Az egészségügyi közintézmények közül ki kell emelni a MÁV Rendelőintézetet, a Gyermekkórházat, illetve az ÁNTSZ Dél-Alföldi Igazgatóságának intézetét.

59

Déli kertváros és Gyála A városrészt határoló utcák és objektumok (Tisza folyó – Szeged-Budapest-Szabadka vasútvonal – Közigazgatási (belterületi) határ)

A városrész története Tisza folyó – Szeged-Budapest-Szabadka vasútvonal – Közigazgatási (belterületi) határ) Az első világháború után Szegeden is megjelentek a telepek, amelyek kezdetben a városban dolgozó kisemberek, napszámosok, munkások, kisiparosok szálláshelyéül szolgáló, családi házas kertvárosok voltak. A lakosok egy része szegedi származású, más részük bevándorló volt. A szabadkai nemzetközi országút mentén keletkezett Kecskés István városi tisztviselő közbenjárására Kecskéstelep (Ságváritelep), amely minőségben felette állt a Baktói és Somogyitelepi részeknek. Azok az alsóvárosiak is kaptak itt földet, akiknek Ballagitói földjeiket kisajátították az ötvenes évekbeli vasútépítéskor. Klebelsberg telep leginkább a vasutasok, kistisztviselők otthona, jó fekvésű helyen, a Tisza és a Holt-Tisza szomszédságában található. Trianon után indult el betelepülése, kezdetben igen rossz körülmények közt éltek lakói. Régebbi elnevezése, a Hattyas telep feltehetőleg a korábban vízállásos területen ezeknek a madaraknak a gyakori jelenlétére utal. Klebelsberg Kunó sokat tett ezért a városrészért, óvodát, iskolát nyitott, fásíttatta a közterületeket. 1929-ben épült a ma is álló haranglábja. Szentmihály Árpád-kori múltú település volt Alsóváros mellett a szegedi paprikatermelés hírnevének megteremtője. A falu kialakulása, első említése a XIV-XV. századra tehető. A falu a földműveléshez oly szükséges feketeföldekre települt, vizekkel gazdagon átszőtt területen fekszik, keletről a Holt-Tisza, dél-nyugatról a Maty csatorna határolja, amely biztosította az árvizek levezetését is. A település a török uralom alatt elpusztult, a XVI-XVII. században már csak pusztaként említik, később Szegedhez csatolták. A XVIII-XIX. században Szeged szőlőhegye, alsóvárosi és palánki tulajdonosokkal. A XVIII. századtól dohány- és paprikatermelők kezdik benépesíteni, a földeket bérlik, virágzik a kertes földművelés. Akkoriban a Tisza partján mocsári 60

tölgyesek húzódtak végig, amelyek faanyaga nélkülözhetetlen volt a hajó- és malomiparnak, a Tiszán számos paprikaőrlő hajómalom működött. Az 1880-as évi telekosztáskor sok alsóvárosi család telepedett le itteni szérűskertjében. Az 1960-as években készült házhelyrendezési tervvel alakult ki a falu mai képe. Gyálarét az egykori Boszorkány szigettől délre, a Tisza egykor nyugat felé kanyarodó ága, az Öregtisza mellett kialakult Szilágy (szilfaerdő) sziget helyén jött létre. Erre utal a Szilágyi major, ami egyúttal a mai Gyálarét magja. Az Öregtisza egy másik kiemelkedő része, a Fehérpart ma is létezik. A városrészben kertvárosias beépítésű lakó területek, illetve a kiskertek hétvégi kertes területek találhatók. A lakóépületek mellett itt is oktatási, kereskedelmi és szolgáltató funkció jelenik meg, kis számban. A városrészben ipari terület is található. A lakóterületek jellemzően 1-2 szintes családi házzal, a kiskertek hétvégi házzal szabadon állóan beépítettek. A városrészben található Gyálai Holt Tisza rehabilitációja továbbra is várat magára, és a terület közlekedési kapcsolatait is fejleszteni szükséges (kerékpáros megközelítés stb.). A közösségi közlekedési feltételeket a jövőben ugyancsak javítani kell, továbbá el kell végezni a leromlott közösségi területek rekonstrukcióját. A városrészhez tartozó Tompaszigeti, Gyálaréti és Bodom kiskertekben jelenleg mintegy 750 fő él életvitelszerűen, állandó lakosként bejelentve, mely komoly problémát jelent a közművek hiányában.

A városrész demográfiai és szociális jellemzői A következőkben áttekintjük a városrészben lezajlott fontosabb demográfiai folyamatokat, elemezzük a városrészi lakosság képzettségi, valamint foglalkoztatási mutatóit. Az adatelemzés során vizsgáljuk a 2001. és 2011 évi népszámlálási adatok közötti összefüggéseket, bemutatjuk a tendenciákat.

61

A Déli kertváros és Gyálarét városrész demográfiai és képzettségi mutatói





7 467

8 045


16,2

14,8


61,6

59,2


22,2

26,0


20,8

7,7


11,8

20,9


A két legutóbbi népszámlálás között eltelt időben a déli kertvárosias területek lakónépessége 7,2%-al növekedett (még így is a legkisebb lakosságú városrész maradt), ennél viszont nagyobb arányban, 9,1%-al nőtt a lakosok közül a felsőfokú végzettségűek aránya és több mint 13%-al csökkent az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül. A javuló képzettségi viszonyokkal együtt járó népességnövekedés arra enged következtetni, hogy ez a településrész a városon belüli migráció egyik célterületeként funkcionál. Az elmúlt évtizedben 1,4%-al csökkent a 14 éven aluliak és 2,4%-al az aktív korúak népességen belüli aránya, miközben az időskorúaké 3,8%-al növekedett. Míg a 14 éven aluliak a városrész lakosságának 14,8%- át adják, addig a 60 évnél idősebbek majdnem dupla ennyien vannak jelen (26%). A városrészben tehát a migrációs többlet kedvező hatása ellenére is jelentős az elöregedés, valamint a javuló tendencia ellenére jelentősen a városi átlag alatt (28,9%) van a felsőfokú képzettségűek aránya (20,9%).

62

A Déli kertváros és Gyálarét városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói





40,2

35,5


12,5

5,1


54,9

59,2


38,2

37,7


Habár az aktív korúak számaránya csökkent a teljes népességen belül, a körükben 4,3%-al növekedett a foglalkoztatottság és további kedvező irányú elmozdulást jelent, hogy 4,7%-al csökkent a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya. Mindezek ellenére a szegedi városrészek közül itt a második legalacsonyabb a rendszeres jövedelemmel rendelkezők aránya. A városrészi lakosság képzettségi helyzetének javulását is alátámasztja, hogy 2001 óta 7,4%-al csökkent az alapfokú végzettségű és rendszeres jövedelem nélküliek együttes aránya a helyi 15-49 éves korosztályban. A foglalkoztatottak nélküli háztartások számában fél százalékos romlást tapasztalhatunk, ami a jelentős elöregedést tekintve nem mondható kedvezőtlennek – különösen, hogy a városrészi adat a városi átlagértéket (38,9%) is alulról közelíti. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői A következőkben áttekintjük a városrész fontosabb infrastrukturális mutatóit, megvizsgáljuk az elérhető közszolgáltatások infrastrukturális hátterét.

63

A Déli kertváros és Gyálarét városrész oktatási intézményei Mutató megnevezése

2014


4


1


-


A városrészben fellelhető óvodák száma nem változott az elmúlt 6 évben, jelenleg is négy teljesít szolgálatot: a Gyálaréti Óvoda, a Szentmihályi Óvoda, az Újvidéki utcai Óvoda (Kecskéstelep), valamint a Klebelsberg-telepi Óvoda, mely halmozottan sérült, mozgáskorlátozott gyermekek konduktív, gyógypedagógiai nevelését is ellátja. Általános iskolák közül már csak 1 darab található a településrészen: a kecskéstelepi Fekete István Általános Iskola. 2009-ben zárta be a kapuit a szentmihályi (korábban Gárdonyi Géza Ált. Isk.) általános iskolai tagozat, illetve 2013 végén elköltözött a Klebelsberg-telepi városrészből a Wesley János Általános Iskola. Azelöregedő lakosság ellenére a városrészben nem található idősek számára fenntartott nappali intézmény, az egészen fiatalokat ugyanakkor egy bölcsőde szolgálja Szentmihályon.

A Déli kertváros és Gyálarét városrész fontosabb lakásadatai Mutató megnevezése




2 682

3 171

Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%)

16,7

4,7


A tárgyalt területegységben a Szeged belterületi lakások nem egészen 4%-a található meg. A két népszámlálás között eltelt időszakban 489 lakással bővült a városrész - ami 18,2%-os növekedésnek felel meg és magasabb, mint a városi összes lakásszámnövekedés (12,7%), tehát a déli kertvárosban jelentősebb számban alapítanak új otthonokat. Még mindig meghaladja az átlagot (3,8%) az alacsony komfortfokozatú 64

lakások aránya, de számuk a városi ütemhez (-7,2%) képest nagyobb arányban (-12%) csökkent az elmúlt évtizedben.

A Déli kertváros és Gyálarét városrész műemléki adatai Mutató megnevezése

2008

2014


-

-

-

5


A városi nyilvántartás szerint nincs a városrészben műemléki védettség alatt álló épület, helyi védettséget élvező épület vagy köztéri alkotást 5 darabot tartanak nyilván. Megemlítendő, hogy Szentmihálytelek helyi védelem alatt álló településszerkezettel rendelkezik. Itt kell ugyanakkor megjegyeznünk, hogy a városrész természetközeli elemekben rendkívül gazdag: a Csongrád megyei Területrendezési Terv országos jelentőségű tájképvédelmi területként tartja számon a Gyálai Holt-Tisza és a Tisza főága között fekvő területet – valamint az egész városon belüli Tisza-szakaszt. A nádas vegetációjú holtágként leírható Gyálai Holt-Tisza helyi jelentőségű természetvédelmi terület, mely az évtizedekig megoldatlan helyi szennyvízkezelés miatt jelentős degradáción ment keresztül. A városrész egy országos vonatkozású kitüntetett adattal is bír: itt található hazánk legalacsonyabb tengerszint feletti magassággal bíró pontja (75,8 m). A városi kezelésben lévő zöldfelületi rendszer 4,63%-a található a városrészben, két nagyobb összefüggő belterületi zöldfelület található a városrészben: a Koszorú utca által lehatárolt tér Gyálaréten és a kecskés-telepi Cseh Imre tér. Ugyanakkor a zöldfelületekre adatot erőteljesen árnyalhatja a kertvárosias beépítésből fakadóan a magántelkek hasznosítása és az ATIVIZIG kezelésében lévő vízparti területek aránya. A települési burkolt utak 9,8%-a, összesen 43 km található itt, az összes városrészi útnak pedig 99,5%-a rendelkezik szilárd burkolattal.

65

A városrész gazdasági adottságai Az alábbiakban röviden áttekintjük a Déli kertváros fontosabb gazdasági mutatóit. Az elemzés alapja minden esetben az önkormányzat adatszolgáltatás.


2014


26

8


A városrész gazdasági szempontból egyáltalán nem nevezhető fajsúlyosnak: a 26 ipari tevékenységet folytató vállalkozás a városi adat 2,6%-át adja és mindössze 8 olyan cég működik, mely jelentősebb iparűzési adót fizet. A többnyire lakófunkciós hasznosításból és a városközponttól való távolságból adódóan nem jellemzőek a területre a turisztikai szálláshelyek: mindössze egy darab, hat fős hivatalos szálláshelyet tartanak számon 2014-ben.

A külterülethez közeli kertvárosias miliő miatt nem találhatóak a városrészben az egész város életét szervező intézmények. Azonban van két művelődési ház: a Móricz Zsigmond Művelődési Ház szentmihályi központjával végzi a Gyálaréti Művelődési Centrum működtetését is, a Kecskési Művelődési Ház pedig önállóan működik.

66

Északi kertváros és Tápé A városrészt határoló utcák és objektumok (Tisza folyó – Körtöltés – Szeged-Békéscsaba vasútvonal - Közigazgatási (belterületi) határ)

A városrész története Tápé a legrégibb magyar falvak egyike, feltehetően a kőkorszaktól kezdve lakott hely. Lakói halászattal és gyékényszövéssel foglalkoztak. Temploma a XIII. században épült. Alsóvárossal együtt a szegedi táj legarchaikusabb közössége. 1848-ig Szeged városának birtoka. Lakossága részt vett a délvidéki magyar dohánykertész falvak benépesítésében. Mivel Tápé a Tisza árterében feküdt egykor, és vízjárta hely volt, ma is sok utcanév emlékeztet a Tisza és a Maros elágazásaira, ereire (Szillér, Tigér, Kemös, Tápaiér, stb). Az 1879-es Nagyárvíz Tápét is elpusztította, az újjáépítés során azonban régi településszerkezetét megőrizte. A településrész központjában található az „Öreg temető”. Tápé az 1973-as egyesítésig közigazgatásilag önálló település volt. Tisza-parti fekvéséből adódóan a folyóparton tiszai üdülőtelepek határolják. Somogyitelep (ma Petőfitelep) Somogyi Szilveszter akkori polgármesterről kapta nevét, aki szorgalmazta a munkások számára a telekosztást a körtöltésen kívül, Szillér és Tápé között. Rendkívül alacsony fekvése miatt belvizes, és az árvizek is folyamatosan fenyegették. Sokáig közmű nélküli, burkolatlan úthálózatú volt. Baktó a Vásárhelyre vezető országút és a Csongrádi sugárút között fekvő terület a körtöltésen kívül. Nevét a 16. században itt birtokkal rendelkező Bak családról kapta, amely nevet felvette az itt található állóvíz is, így lett Baktó. Napjainkra egyre intenzívebb kertvárosias beépítés, burkolt utcák jellemzik. Egy részén találhatóak a Baktói kiskertek. Kertvárosias beépítésű lakó területek, illetve a kiskertek hétvégi kertes területek. A lakóépületek mellett itt is oktatási, kereskedelmi és szolgáltató funkció jelenik meg, kis számban. A lakóterületek jellemzően 1-2 szintes családi házzal, a kiskertek hétvégi házzal szabadonállóan beépítettek. A hagyományosan kertvárosias terület külső megközelíthetősége az M43-as hódmezővásárhelyi leágazásának megépülésével jelentős mértékben javult az elmúlt 67

időszakban, ami egyben a városközpont felé irányuló átmenő forgalom növekedését is eredményezte. A közösségi közlekedés feltételeit azonban a garantált csatlakozásokkal javítani szükséges. A városrész településképe is kedvező irányban változott. Nagy számban épült új családi ház, a régiek egy része is felújításra került. Több helyen épült a lakosság intenzív közreműködésével járda, út, bővült a közvilágítás. Baktó új közösségi épülete a Regős Bendegúz helyén épült Tölgyeskert Közösségi Központ, amelyet a Hit Gyülekezete építtetett. Maradt azonban „alvó város”, kertváros, gazdasági-kereskedelmi tevékenység csak az Algyői út mentén jellemző, a szolgáltatások is korlátozottan állnak a lakosság rendelkezésre. A kiskertes részeken egyre többen laknak életvitelszerűen, dacára a rossz minőségű úthálózatnak, a közmű ellátatlanságnak. A körtöltésen túli, mélyfekvésű, lefolyástalan területnek jelentős részén jelenleg is a legnagyobb probléma a felszíni vizek elvezetése. Tápén a tápéi főcsatorna, Baktón és Petőfitelepen a Szillér-Baktó-Fertői főcsatorna hivatott erre a feladatra. A csatornák egy része még jelenleg is nyílt árkos, a vizet helyenként szennyvízzel és szeméttel szennyezik. 2013. végére európai uniós támogatással elkészült a két csapadékvíz csatorna vizének a Tiszába történő átemelését biztosító Tápéi szivattyútelep rekonstrukciója. A csatornák rekultivációja azonban továbbra is várat magára, mint ahogyan a csapadékvíz tározóként is szolgáló Bika tó rekultivációja is késik. Az üzemeltetés költségeinek növekedése miatt megszűnt a tápéi kompjárat, amely a Tisza mindkét partján élőket sújtja. A tápaiaknak földjeik vannak a túlparton, az ott élők pedig a kompon érték el legrövidebb úton a várost.

A városrész demográfiai és szociális jellemzői Északi kertváros és Tápé városrész demográfiai és képzettségi mutatói



Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

68


13 329

8 312

14,1

15,0


59,5

60,5


26,4

24,4


7,2

5,3


22,5

39,1


2001 és 2011 között 13329 főre nőtt a városrész lakosságának száma, ez a 2001-es számadattól több mint 60%-kal tér el. A lakónépességen belül ugyancsak nőtt a 14 éves kor alattiak aránya, hiszen míg 2001-ben ez a mutató 14,1 % volt, addig 2011-re 15%-ra nőtt (a városi átlag 2011-ben 13% volt). Ugyanebben az időszakban 59,5 %-ról 60,5 s%-ra nőtt a 15-59 éves korosztály aránya (2011-es városi átlag 64,4%), és 26,4 %-ról 24,4%-ra csökkent a 60 évnél idősebb lakosok aránya (2011-es városi átlag 22,6%). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a 2001-ben mért 7,2 %-ról 5,3%-ra csökkent, míg a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 22,5 %-ról 39,1 %-ra emelkedett (a városi átlag 2011-ben 28,9% volt).

Északi kertváros és Tápé városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói





40,7

35,7


12,8

4,8


54,5

58,9


37,5

36,1


69

A városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói a vizsgált időszakban kedvezően alakultak. A rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a 2001-ben mért 40,7 %-ról 35,7 %-ra csökkent, ez az érték a 2011-ben mért városi átlag (39,4%) alatt van. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma jelentős mértékben, 12,8 %-ról 4,8 %-ra – a városi átlagérték alá – csökkent a két népszámlálás között (2011-es városi szintű átlag 5,3%). A 15-64 éves népességen belül 54,5 %-ról 58,9 %-ra nőtt a foglalkoztatottak aránya (2011-es városi átlagérték 57%), míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 37,5-ről 36,1 s%-ra csökkent (2011-es városi érték 38,7 %).


Északi kertváros és Tápé városrész oktatási intézményei Mutató megnevezése

2014


5


1


1


A városrészben 2014-ben 5 óvoda található: egy-egy Petőfitelepen és ÚjPetőfitelepen, három pedig Tápén. A városrészben jelenleg egy általános iskola működik két telephellyel: a Petőfi Sándor Általános Iskola Petőfitelepen található, Bálint Sándor tagintézménye Tápén. A Petőfitelepi volt Hunyadi János Általános Iskola épületében jelenleg a School of Business Szeged Szakképző Iskola – középfokú oktatási intézmény – működik. A városrésznek nincs bölcsődéje. Két szociális ellátó egység található itt: az Acél utcai Idősek Otthona és az Algyői úti Nappali Melegedő és Népkonyha.

70

Északi kertváros és Tápé városrész fontosabb lakásadatai Mutató megnevezése




4 443

5 130


15,5

5,8


Szegeden a KSH népszámlálási adatai alapján 2011-ben a lakásállomány összesen 79744, darab, míg 2001-ben 70 787 darab volt. 2001-ben az összes lakás 6,28 %-a (4443 darab), míg 2011-ben az összes lakás 46,43 %-a (5130 darab) volt megtalálható a városrészben. A két népszámlálás között eltelt időszakban jelentős mértékben csökkent a városrészben az alacsony komfort fokozatú lakások aránya. 2001-ben ez az érték 15,5%, míg 2011-ben csupán 5,8% volt, mely utóbbi érték a 3,1 %-os városi átlagot kissé meghaladta.

Északi kertváros és Tápé városrész védett épületeinek, köztéri alkotásainak adatai Mutató megnevezése

2008


2014

1

2

1

5


A városrészben két műemlék épület található. A gótikus eredetű római katolikus Szent Mihály templom már a 2008. évi nyilvántartásban is szerepelt, míg az Öreg temető melletti kápolna, remetelak és koldusház 2011-ben lett műemlékké nyilvánítva. Helyi védelem alá tartozik az Öregtemető feszülete, néhány Honfoglalás utcai épület. Tápé belső településmagja helyi területi védelem alá tartozó településszerkezet. A zöldfelület nagysága a városrészben 2014-ben 140480 m2, a városi szinten mért összes zöldfelület – 2 550 520 m2 – 5,68 %-a. A számok az önkormányzat tulajdonában és a Környezetgazdálkodási társaság kezelésében lévő zöldterületek adatai. Nem szerepelnek benne a Tisza-Maros hullámterében lévő zöldterületek, melyek méretéről nyilvántartott adat nem volt fellelhető. 71

Az önkormányzati kezelésű belterületi utakra vonatkozóan 2008-ban nem állt rendelkezésre városrészi szintű információ, míg 2014-ben a városrészben 61,3 kilométert tett ki ezen úthálózat hossza (az összes úthálózat 2014-ben 437,8 m2). Ennek 100%-a pormentes burkolatú. A kerékpáros közlekedési infrastruktúra megfelelő színvonalú, ugyanakkor a Tarján széle - Bástya sor irányban indokolt a fejlesztése. Hasonló módon létező igény a 4519 jelű út mentén húzódó, az Eurovelo-hoz illeszkedő kerékpárút megépítése Sándorfalva határáig.

A városrész gazdasági adottságai Az alábbiakban röviden áttekintésre kerülnek a városrész fontosabb gazdasági mutatói. Az adatokat önkormányzati adatszolgáltatás alapján rendszerezzük és elemezzük.


2014


96

8


Szegeden 2014-ben jelentősebb iparűzési adót fizető vállalkozás összesen 456 darab működik, ebből 96 darab – az összes 21 %-a – működik a tárgyalt városrészben. A városban telephellyel rendelkező, ipari tevékenységet folytató vállalkozások száma 2014ben összesen 1006 db volt, ebből a városrészben jelenleg mintegy 96 db működik. Az ipari tevékenységet folytató vállalkozások zömében az Algyői út mellett találhatóak. Turisztikai szempontból jelentős adottsága a városrésznek, hogy Tápé Tisza-parton fekszik. Védett településszerkezete, hagyományőrzése idegenforgalmi vonzerő. 2014-ben az önkormányzati nyilvántartás szerint mindössze egyetlen magán-szálláshely működik a területen 2 férőhellyel. A városrész turisztikai adottságai kapcsán ki kell emelni a zarándok turizmusban rejlő potenciált, hiszen több népi vallási hagyományhoz kapcsolódó helyszín található itt. Ilyen az Öregtemetőben a kápolna (települési értéktárba 72

felvételre került és műemlék), melynek környezetében többfunkciós világi és egyházi funkciók helyezhetőek el az öregtemető felhasználható részén és a tervezett néhány telkes lakóterületen túl. A városrész gazdasági életében a szolgáltató szektor számottevő mennyiségben van jelen.

Kisebb

élelmiszerboltok,

vendéglátóhelyek

73

szintén

megtalálhatók

itt.

Nyugati iparváros és Kiskundorozsma A városrészt határoló utcák és objektumok Béketelep (Szeged-Szabadka vasútvonal – Bajai út – Vásárhelyi P. u. – Kossuth L. sgt. – Szeged-Békéscsaba vasútvonal - Közigazgatási (belterületi) határ)

A városrész története Béketelep, más nevén Aigner-telep a legrégibb Szeged környéki telep, azoknak a hajlékául szolgált, akik a körtöltésen belül nem jutottak lakáshoz. A rókusi állomás és az Öthalom között épült, ahol akkoriban disznó hízlaldák, vásárállások, régi vesztőhely és birkahajtó utak voltak. Első lakói téglagyári és akoltelepi munkások voltak. Alapítója Csányi János. Kiskundorozsma, vagy Dorozsma Árpád-kori település, a Dorozsma-nemzetség lakhelye, templommal és monostorral, amelyekből mindössze néhány töredék maradt. A török hódoltság alatt elpusztult. A XVIII. században palócokat, szlovákokat telepítenek ide. 1876-ig Jászkunhoz, azóta Csongrád megyéhez tartozik, 1973-tól Szeged része közigazgatásilag. A 20. század folyamán elsősorban földművesek, kubikusok, lakták. Mesze földön híresek voltak a dorozsmai szélmalmok, a valamikori 30 közül ma már csak egy áll. Falusias jellegű településrész, közepén a magaslatra épület római katolikus templommal. A Nyugati Iparváros az 1950-es évektől egyre jobban beépülő ipari-raktározási terület a budapesti út mentén, eredetileg szántóföldi művelés alatt állt. Napjainkra egyre inkább a kereskedelmi hasznosítás a jellemző. A régi nagy ipartelepek helyén sok kis vállalkozás létesült. Külső szakaszán logisztikai központ épült. Sziksós-Subasa Kiskundorozsmán túl fekvő, az utóbbi évtizedekben kialakult és népszerűvé vált üdülő és kiskertes terület. Itt található a kedvelt fürdőhely, Sziksósfürdő. Napjainkra egyre többeknek szolgál állandó lakhelyéül. A városrész funkció szempontjából eléggé összetett. Kiskundorozsma és Béketelep kertvárosias lakóterület. A bevásárló központok és a logisztikai központok környéke gazdasági – kereskedelmi és ipari terület. A Sziksósi üdülők környéke és a Subasai kiskertek hétvégi házas, üdülőházas terület. A lakóterületek jellemzően 1-2 szintes családi házzal, a kiskertek hétvégi házzal szabadonállóan beépítettek. A bevásárló 74

központok és az Iparváros beépítése meglehetősen hektikus, az épületek magassága 1-2 szintnél általában megáll. A városrészben az elmúlt években jelentős – elsősorban az ipari övezeteket érintő – közlekedésfejlesztési (ún. nyugati elkerülő út) és gazdaságfejlesztési beruházások zajlottak (SZILK továbbfejlesztése Európai Uniós projektekkel). Az ipari jelleg mellett a közeljövőben

erősödni

fog

a

kutatás-fejlesztéshez,

innovációhoz

kapcsolódó

tevékenységi kör is amennyiben az ELI ALPS beruházás eredményeként jelentős fejlesztések indulnak meg a közeljövőben. Mindez természetesen komoly addicionális beruházásokat tesz szükségessé, hiszen részben újra kell gondolni a városrész közlekedési kapcsolatrendszerét, részben adott esetben új – például közszolgáltatási jellegű – funkciók megjelenésére lesz szükség. Kiskundorozsmán a Búza és az Árpa utca által határolt területen – alapvetően az Árpa utcában található – a 2011-es népszámlálási adatok alapján – szegregációval veszélyeztetett terület. A területet érintő beavatkozások az antiszegregációs tervben kerülnek részletezésre. A városrészhez tartozó Subasai, Öreghegy-dülői és Sziksós-széli kiskertekben mintegy 1000 fő él életvitelszerűen, illetve rendelkezik bejelentett állandó lakással. A városrész demográfiai és szociális jellemzői A következőkben áttekintjük a városrészben lezajlott fontosabb demográfiai folyamatokat, elemezzük a városrészi lakosság képzettségi valamint foglalkoztatási mutatóit. Az adatelemzés során vizsgáljuk a 2001. és 2011 évi népszámlálási adatok közötti összefüggéseket, bemutatjuk a tendenciákat.

Nyugati iparváros és Kiskundorozsma demográfiai és képzettségi mutatói





12 140

12 815


14,8

12,5


65,4

63,7

75


19,9

23,8


24,5

12,9


8,1

13,8


2001 és 2011 között 12 815 főre nőtt a városrész lakossága, ez a 2001-es számadattól (12 140 db lakás) mintegy 5,5%-kal tér el. A lakónépességen belül csökkent a 14 éves kor alattiak aránya, hiszen míg 2001-ben ez a mutató 14,8% volt, addig 2011-re 12,5%-ra csökkent (a városi átlag 2011-ben 13% volt). Ugyanebben az időszakban a lakónépességen belül 65,4 százalékról 63,7 százalékra csökkent a 15-59 éves korosztály aránya (2011-es városi átlag 64,4%), és eközben 19,9 százalékról 23,8 százalékra nőtt a 60 évnél idősebb lakosok aránya (2011-es városi átlag 22,6%). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a 2001-ben mért 24,5%-ról jelentős mértékben, 12,9%-ra csökkent, míg a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebbek arányában 8,1 százalékról 13,8 százalékra emelkedett (a városi átlag 2011-ben 28,9% volt).

Nyugati iparváros és Kiskundorozsma foglalkoztatottsági és szociális mutatói





46,3

43,7


14,5

8,6


49,8

52,1


42,6

43,9


76

A városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói a vizsgált időszakban kedvezően alakultak. A rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a 2001-ben mért 46,3 százalékról 43,7 százalékra csökkent, ám még így is jelentősen meghaladja ez az érték a 2011-ben mért városi átlagot (39,4%). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők száma jelentős mértékben, 14,5%-ról 8,6%-ra csökkent a két népszámlálás között (2011-es városi szintű átlag 5,3%). A 15-64 éves népességen belül 49,8 százalékról 52,1 százalékra emelkedett a foglalkoztatottak aránya (2011-es városi átlagérték 57%), ami városi összevetésben a második legalacsonyabb érték. A városrészben a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 42,6%-ról 43,9%-ra emelkedett 2001 és 2011 között.

A városrészben – Kiskundorozsma Búza utca és Árpa utca által határolt részén – szegregációval

veszélyeztetett

terület

található,

ugyanakkor

a

szegregációval

veszélyeztetett lakosság alapvetően az Árpa utcában lakik.

Forrás: KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján

Az anti-szegregációs tervben kidolgozásra kerülő beavatkozások itt 98 főt érintenek majd.

77


Nyugati iparváros és Kiskundorozsma oktatási intézményei Mutató megnevezése

2014


6


2


-


2014-ben Szegeden összesen 63 darab óvoda, 29 darab általános iskola, és 22 darab középiskola működik. A városrészben 2014-ben 6 darab óvoda található, az általános iskolák száma 2 darab. A középiskola a városrészben nincs. 2014-ben mindösszesen 15 db önkormányzati bölcsőde működik Szegeden, míg idősek otthona 7 darab. Ezekből 2014-ben 1-1 darab található a városrészben, bölcsőde Kiskundorozsmán, míg Idősek nappali intézménye a Bölcs utcában.

Nyugati iparváros és Kiskundorozsma fontosabb lakásadatai Mutató megnevezése




4 341

4 895


17,9

7,0


Szegeden a KSH népszámlálási adatai alapján 2011-ben a lakásállomány összesen 79.744, darab, míg 2001-ben 70.787 darab volt. 2001-ben az összes lakás 6,1%-a (4 341 darab), míg 2011-ben az összes lakás 6,13%-a (4 895 darab) volt megtalálható a városrészben. A két népszámlálás között eltelt időszakban jelentős mértékben csökkent a városrészben az alacsony komfort fokozatú lakások aránya. 2001-ben ez az érték 17,9%, míg 2011-ben csupán 7% volt, mely utóbbi érték városi összevetésben a legmagasabb.

78

Nyugati iparváros és Kiskundorozsma műemléki adatai Mutató megnevezése

2008


2014

2

1

1

13


2014-ben Szegeden helyi védett épület és köztéri alkotás összesen 431 darab, műemlék 135 darab található. 2008-ban az önkormányzati adatszolgáltatás alapján helyi védelemben részesült épületek, köztéri alkotások száma 259 darab volt mindösszesen, míg műemlék 166 darab volt a városban. A városrészben 2014-ben az összes műemlék ek közül mindössze 1 darab, míg a helyi védett épületek közül 13 darab volt megtalálható. Ez az arány a műemlékek tekintetében 2008-ban sem tért el jelentős mértékben. Zöldfelület nagysága a városrészben 2014-ben 307 630 m2, a városi szinten mért összes zöldfelület – 2 550 520 m2 – 12,06%-a. Az önkormányzati kezelésű belterületi utakra vonatkozóan 2008-ban nem állt rendelkezésre városrészi szintű információ, míg 2014-ben a városrészben 52,5 kilométert tesz ki ezen úthálózat hossza (az összes úthálózat 2014-ben 437,8 m2). Ebből 98,5% pormentes burkolatú. A városrész közlekedési kapcsolatai jónak mondhatók, a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése (Budapesti út) ugyanakkor indokolt, összehangolva az ELI-ALPS beruházással kapcsolatban megfogalmazódó igényekkel.

A városrész területén számos közintézmény, közszolgáltató, fontosabb közterület és zöldterület található. Kiemelendő ezek közül Kiskundorozsmán Petőfi Sándor Művelődési Ház és a Somogyi-könyvtár helyi fiókja. A városrészhez tartozik Sziksóstó, mely nemcsak a dorozsmaiak, de Szeged lakossága számára kedvelt kiránduló és rekreációs helyszín. Kiskundorozsmán elérhető továbbá a Szeged MJV Polgármesteri Hivatal kirendeltsége, de posta és rendőrségi körzeti megbízotti iroda is található itt. A városrészben orvosi rendelők ugyancsak megtalálhatóak

A városrész gazdasági adottságai

79

Az alábbiakban röviden áttekintésre kerülnek Móraváros fontosabb gazdasági mutatói. Az adatokat önkormányzati adatszolgáltatás alapján rendszerezzük és elemezzük.


2014


342


96


Szegeden 2014-ben jelentősebb iparűzési adót fizető vállalkozás összesen 456 darab működik, ebből 96 darab – az összes 21,05%-a – működik a városrészben. Az egyes városrészekben telephellyel rendelkező, ipari tevékenységet folytató vállalkozások száma 2014-ben összesen 1006 db volt, ebből a városrészben 342 darab, vagyis az összes mintegy 33,99%-a működik. A városrészben barnamezős fejlesztési területek és működő ipari parkok (pl. Délép Ipari Park, Kiskundorozsmai Ipari Park) egyaránt megtalálhatóak, és itt fekszik a folyamatosan fejlődő Szegedi Ipari Logisztikai Központ és Ipari Park is. A következő hónapok legjelentősebb – a városrészt érintő beruházása – az ELI ALPS fejlesztése a volt szovjet laktanya területén. A városrészben működő jelentősebb vállalkozások között meg kell említeni a Contitech Rubber Industrial Kft-t, de itt van telephelye a Hangár Expo és Konferenciaközpont Kft-nek, a Florin Vegyipari és Kereskedelmi Zrt-nek, a Ferroép Zrtnek és a HAÁSZ Kft-nek is. Dorozsmán a Dorozsmai Nagybani Piac Kft. működteti a nagybani piacot, mely nemcsak a helyi, de a megyei és dél-alföldi agrár termékek továbbértékesítésének is helyszíne. A városrész kereskedelmi-szolgáltató központjaként a három nagyáruházból álló bevásárlóközpont, valamint a SZILK területén működő kiskereskedelmi áruház definiálható.

A városrészt turisztikai szempontból a Sziksósfürdő Strand és Kemping, mint turisztikai attrakció határozza meg. A kemping 70 férőhellyel várja a vendégeket.

80

Tisza-Maros hullámtere A városrészt határoló utcák és objektumok Az árvízvédelmi fővonalakon – töltéseken – belüli terület

A városrész története A Tisza-Maros hullámtere Szeged egyik rekreációs célterülete, alapvetően kiskertes beépítésű városrész. A területet alapvetően árvízvédelmi fejlesztések érinthetik a közeljövőben, de az elképzelések szerint rekreációs célú, sport- és szabadidős fejlesztések is megvalósulhatnak itt.

A városrész jellemzői A Tisza és a Maros hullámterének északi részén, a két folyó által lehatárolt térségben csak

a

gazdálkodási

övezetekhez,

tanyákhoz

kötődő

minimális

lakossággal

számolhatunk, ám létszámukra vonatkozó adatot nem tart nyilván a KSH. A lakosság elenyésző számából következik, hogy a városi funkciók nincsenek jelen ezen a területen, az itteni lakosok Szeged központi városrészeit a tápéi réven, vagy az M43-autópályán keresztül érhetik el. A területen kizárólag mezőgazdasági műveléshez kötődő gazdaságok és földterületek találhatóak, de az önkormányzati adatszolgáltatás alapján ezek sem ehhez a városrészhez kötődnek szervezetileg. A városon belüli Tisza menti szakasz már élettel telibb, bár jóformán csak turisztikai és rekreációs funkciók jelennek meg: a folyót gyakran szegélyezik üdülőterületek. Ezek hasznosíthatóságát, látogathatóságát jelentős mértékben befolyásolja – korlátozza – a Tisza mindenkori vízszintjének alakulása. Habár a terület érintetlen erdő és vadvízi felületei turistacsalogatónak is hathatnak, azonban pontosan az elérhetőség nehézségéből fakadóan az ilyen irányú lehetőségek kihasználatlanok, mindazonáltal a természetes állapotok megőrzése esetükben könnyebb. A Maros közigazgatási területen belüli szakasza és a folyót kísérő ártéri erdőség is

81

kiemelt jelentőségű természetvédelmi terület, a Natura 2000 hálózat része, a két folyó teljes vonala pedig a hálózat ökológiai folyosója. A folyó megvédésén túl az embernek is védekeznie kell a folyóval szemben: a Tisza és a Maros mentén is időszervé vált az árvízi védművek megerősítése, helyenként újjáépítése Az árvízi biztonságot növelő árvízvédelmi vonatkozású, KEOP által támogatott projektek jelenleg is folyamatban vannak: a Szeged belvárosi árvízvédelmi rendszer fejlesztése és a 11.06. árvízvédelmi szakasz védképességének komplex fejlesztése. Az árvízvédelmi fejlesztések megvalósulása mellett szorgalmazni kell a tiszamenti közterek megújítását, közösségi és rekreációs funkciókkal való megtöltésüket. A kapcsolódó beruházások – jelenleg a Tisza belvárosi szakaszán – folyamatban vannak, ám a további ütemek előkészítésére és megvalósítására is fel kell készülni. A Partfürdő fejlesztése elengedhetetlen, infrastruktúrája nem elégíti ki az ide látogatók igényeit. Az ártéri erdők a szegediek kedvelt kiránduló helyei, karbantartásuk ugyanakkor folyamatos feladat. A Tiszán és Szegeden meghatározó életérzést kölcsönöznek az úszóházak, melyek turisztikai célú hasznosítása komoly lehetőség lehet a jövőben. A tápéi hajójavító telep a magyar hajójavító ipar legrégebbi folyamatosan működő telepe. Létrejötte egybeesik a magyar hajózás kialakulásával, a XIX. század utolsó évtizedével. A medencés kikötő infrastruktúrájában rejlő potenciál még nem teljes körűen kiaknázott. A kikötő fejlesztése a Folyami kikötők létesítése a Tisza folyó határvízi szakaszán című projekt keretében a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program forrásaiból fog megvalósulni. Szeged közigazgatási területére vonatkozóan elkészült egy Nagyvízi Mederrendezési Mintaterv, mely a hullámterek szabályozott körülmények közötti használatát fogalmazza meg. A tervezett fejlesztéseket e mintaterv mentén kell megvalósítani.

2. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS JÖVŐKÉPE

A következőkben rögzítésre kerül Szeged Megyei Jogú Város hosszú távú, 2030-ig szóló jövőképe, valamint az ennek elérését szolgáló komplex célrendszer.

82

2.1.

A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan

A Szeged Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciójának megalapozó vizsgálatában

leírtak

alapján

a

város

jövőképe

az

alábbiak

szerint

került

megfogalmazására:

A lakói számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó térségi központ Szeged, meglévő adottságai alapján, nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai és kutatási centrum lesz. A tudás-intenzív ipar és a helyi üzleti szolgáltatások fejlesztése dinamikus gazdasági bővülést eredményez, mely folyamat már középtávon is új munkahelyek létrehozásához járul hozzá.

A fentieknek megfelelően átalakuló gazdasági szerkezettel Szeged felzárkózik Európa tudásalapú gazdaságait fenntartó városainak sorába. A fejlesztések révén a település jóléti és fejlődési perspektívát kínál a város, a térsége lakói számára. A város az élet valamennyi területén a fenntartható fejlesztést preferálja a hatékonyság, az élhető környezet kialakítása és a feszültségek mérséklésének szem előtt tartásával. Vonzó befektetési- és fejlesztési környezetet teremt a gazdaság szereplői számára, saját eszközeivel erősíti a tudás-intenzív ágazatokban működő cégek és a kutató szféra együttműködését. Szeged megőrzi és erősíti a szellemi élet, az épített és a természeti környezet értékeit. A város támogatja az egyediségek – „szegedikumok” – létrehozását, kiemelten kezeli a helyi kulturális és a művészeti értékek védelmét. Szerepet vállal a meglévő és a fejlődés során keletkező újabb feszültségek – városrészek lemaradása,

társadalmi

különbségek

növekedése,

szegregáció

–

folyamatos

mérséklésében a harmonikus települési és társadalmi környezet kialakításában. A város életében – a múltban, a jelenben és a jövőben is – meghatározó szerepet tölt be –kiemelkedő természeti adottságként – a Tisza és a Maros folyó. Jelentőségük hosszabb távon különösen felértékelődik: a Tisza ismét Szeged „főutcája” lesz, ily módon újra a város meghatározó térszervező elemeként definiálható majd.

2.2.

A város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan

83

Szeged megőrzi és továbbfejleszti oktatási, szellemi-kulturális, egyházi és egészségügyi központi szerepét. Az európai városhálózat integráns részeként az interregionális városi munkamegosztás aktív szereplője lesz. Egy település helyét a hierarchiában az általa nyújtott szolgáltatások sokrétűsége és színvonala határozza meg, amely azonban a hatékonyság követelménye miatt az igénybevevők létszámával közel arányos. A szolgáltatások elérhetőségének és kihasználtságának javítása érdekében a város folyamatosan javítja a vonzásterületek felé irányuló közlekedési és a kommunikációs kapcsolatait. Multikulturális szemléletével a letelepedés változatos és minőségi lehetőségeit kínálja és segíti elő valamennyi rendelkezésére álló eszközével.

Szeged, Hódmezővásárhellyel együtt, Csongrád megye gazdasági-társadalmi centrum térségét alkotja. A megyei szinten belül a két megyei jogú város jelentős mértékben koncentrálja a humán- és közszolgáltatások széles spektrumát. Szeged egyértelmű dominanciáját beszédesen jelzi, hogy 2011-ben a megye népességének 40%-a a megyeszékhelyen lakott, a 317 872 fős megyei városi lakónépesség pedig két kistérségben koncentrálódott, a Szegedi és Hódmezővásárhelyi kistérség városaiban élt a városi lakosság 73%-a, a megyei és régiós központ Szegeden pedig 54%-a. A térségi szerep azonban a város megye és országhatáron átnyúló gazdasági, tudományos és társadalmi kapcsolatai révén messze túlmutat a közvetlen vonzáskörzet határain. Mindezek alapján a közszolgáltatások-, a közlekedési infrastruktúra- vagy éppen a gazdaság fejlesztése nem nélkülözheti a térségi szemléletet, melyet a jövőkép elérését szolgáló célrendszer kialakítása is tükröz.

84

2.3.

A településfejlesztési elvek rögzítése

A településtervezési és fejlesztési elvek meghatározása során a komplex megközelítés különösen indokolt, mert 2014-2020 között, az Európai Unió dokumentumai alapján várhatóan az úgynevezett integrált területi beruházások (Integrated Territorial Investment –

ITI)

keretében

lesz

lehetőség

komplex

hatású

városfejlesztési

programok

megvalósítására. Az integrált területi beruházás olyan új eszközrendszer, amelynek segítségével összevonhatók lesznek különböző fejlesztési források, amelyek így több ágazat és fejlesztési alap prioritási tengelyeiből hívhatók majd le. Az ITI-k tehát több dimenzióban megtervezhető, ágazatokon átívelő programok lesznek és a finanszírozásuk is sajátos lesz. Mindezek teszik szükséges, hogy a Településfejlesztési Koncepció készítése során az alábbi elvek kerüljenek figyelembe vételre: •

Teljes tervezésre való törekvés területi- és szektorális megközelítésben, hiszen a párhuzamosan – megyei szinten és országosan is zajló – tervezési folyamatok állandó visszacsatolást igényelnek a városi tervezés részéről, illetve a helyi programozási munka során ugyancsak szem előtt kell tartani nem csupán a majdani Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) célrendszerét és fejlesztési prioritásait, hanem az ágazati operatív programokban megjelenő lehetőségeket is. Mindezek mellett természetesen a nem Európai Uniós forrásokból megvalósítani tervezett fejlesztések megalapozását is szolgálják a városi szintű alapdokumentumok.

•

Integrált szemléletű tervezési megközelítés, amennyiben a városok és városi térségek komplex jellegű társadalmi-gazdasági problémáira csak olyan fejlesztési programok kidolgozása nyújthat megnyugtató választ, melyek adott esetben több operatív program, több prioritási tengelyéből juthatnak finanszírozáshoz. Ennek megfelelően olyan összetett gondolkodásra és tervezési szemléletre van szükség, amely képes átlátni és összekapcsolni a különböző irányú fejlesztések egymást feltételező és egymást erősítő hatásait. Az integrált szemléletű tervezési megközelítést emellett, később az Európai Uniós és adott esetben hazai forrásból megvalósítani tervezett fejlesztések összehangolása során is alkalmazni szükséges.

85

•

Kezdeményező helyi tervezési és fejlesztési szemlélet érvényesítése, amely igényli a meglévő városi fejlesztő-tervező szervezetek és más szereplők összehangolt munkáját, s emellett biztosítja a helyi döntéshozók naprakész tervezési, fejlesztési és programozási információval való ellátását.

•

Széles bázisra építő városi és térségi partnerség kialakítása, amelynek során lehetővé kell tenni a fejlesztési folyamatban érintett városi és térségi szakmai és civil résztvevők bevonását, már a tervezés első időszakától kezdődően.

A fenti elvek ismeretében tudatosan kell felkészülni a 2014-2020 közötti időszak fejlesztési

programjainak

elkészítésére

és

megvalósítására.

Számos

esetben

rendszerszintű megoldási javaslatokra van szükség a „szegedi programcsomaghoz” is. Ezeknek egyaránt foglalkozni kell a benne foglaltak professzionális lebonyolításával, a tervezési-fejlesztési

struktúra

felépítésével,

működtetésével

és

finanszírozásával

egyaránt. A rendszer kialakítása során szem előtt kell tartani azt a tényt is, hogy a Településfejlesztési Koncepció nem csupán az Európai Uniós finanszírozású, de a hazai forrásból megvalósítani tervezett fejlesztések programozási keretét is biztosítania szükséges. A tervezés során maximálisan figyelembe kell venni a társadalmi-, környezeti- és pénzügyi fenntarthatóságot. Mindezekre nem csupán a stratégiai dokumentumok készítésénél kell tekintettel lenni, de a majdani fejlesztési projektek előkészítése és megvalósítása során is követelménynek kell tekinteni.

3. A CÉLOK BEMUTATÁSA

Szeged hosszú távú célrendszerének meghatározása során figyelembe vettük a tervezési környezet meghatározó stratégiai dokumentumait, melyekhez való illeszkedést külön alfejezetben mutatjuk be. A célok definiálására oly módon került sor, hogy azok nem csupán az Európai Uniós fejlesztési forrásokból finanszírozott projektekkel mutatnak kapcsolódást, de más – például hazai – forrásháttérrel megvalósuló beruházások is hozzájárulhatnak megvalósulásukhoz.

86

Ezzel együtt – alapvetően tervezés módszertani okokból – az egyes átfogó- és specifikus céloknál jelezzük az EU2020 tematikus célokhoz való illeszkedést, míg a városi prioritások kapcsán a beruházási prioritások kapcsolódását mutatjuk be.

A településfejlesztési koncepció jövőképe és célrendszere – összhangban az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszerével – tehát 2030-ig szól. A dokumentum emellett fejlesztési prioritásokat fogalmaz meg a 2014–2020-as programidőszak fejlesztéspolitikája számára is. Ez utóbbiak az Európai Unió Európa2020 Stratégiájához és a kapcsolódó, 2014–2020 közötti programfinanszírozási időszakhoz illeszkednek.

3.1.

A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása

Az alábbiakban Szeged átfogó céljait, és az ezekhez kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzéseket rögzítjük.

Átfogó cél

Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése

Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek)

1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba

Átfogó cél szöveges bemutatása 87

Szegeden a felsőoktatás- és a kutatás-fejlesztési színtér szereplői meghatározó szerepet játszanak a befektetési környezet alakításában. Emellett a helyi feldolgozóipari vállalkozások súlya is jelentős a város gazdasági életében. Hosszútávon alapvető cél a város befektetői környezetének továbbfejlesztése oly módon, hogy vonzó lehetőséget teremtsen – a többek között nagy volumenű K+F projektekhez kapcsolódó – innovatív vállalkozások betelepülésének és a hagyományos ágazatokban működő cégek további fejlesztéseinek egyaránt. E célkitűzés elérése érdekében Szegeden – a Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciójában nevesített kiemelt ágazatok támogatása mellett – szektor semleges, horizontális fejlesztési megközelítés is indokolt. Cél továbbá ezért a Szegeden az elmúlt időszakban megkezdett, adott esetben már megvalósított üzleti környezet fejlesztési beruházások – infrastruktúrafejlesztési programok stb. – folytatása a már kialakított irányvonalakra építve.

Átfogó cél

Szeged helyzetének stabilizálása az interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára


5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése; 6. környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése; 7. a fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása; 9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

Átfogó cél szöveges bemutatása

88

Az európai városok jelentős részéhez hasonlóan, Szeged számára is létfontosságú a népességvonzó képesség erősítése, melynek elengedhetetlen feltétele a természeti és épített települési környezet, valamint a helyi közösség szempontjából meghatározó társadalmi és kulturális értékek védelme. Az életminőség, a megfelelő egészségi állapot és a szociális biztonság javítása érdekében folyamatosan gondoskodni kell a városban elérhető szolgáltatások színvonalának és elérhetőségének fejlesztéséről. E szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést valamennyi lakos számára biztosítani szükséges. Szeged esetében a víz és város kapcsolata egyszerre értelmezhető környezeti, infrastrukturális és közösségi aspektusból. A fejlesztések során gondoskodni kell a vízzel való kapcsolat harmonikus, valamennyi szempontot figyelembe vevő biztosításáról. Az energiahatékonyság javítása – a fentiekkel összhangban – mind gazdasági, mind környezeti szempontból kiemelt célkitűzés a jövőben is. A kapcsolódó fejlesztéseknek emellett hozzá kell járulniuk a környezeti terhelés csökkentéséhez. A Szegeden korábban lezajlott közlekedésfejlesztési programok továbbvitele indokolt, ennek megfelelően cél a város külső elérhetőségének javítása és a városon belül közlekedési kapcsolatok fejlesztése, a fenntartható közlekedés, alternatív mobilitás, környezetbarát közlekedési módok előtérbe helyezése.

3.2.

Specifikus célok meghatározása

Az alábbiakban bemutatásra kerülnek Szeged Megyei Jogú Város specifikus, középtávú célkitűzései. A célok definiálása során szem előtt tartottuk az EU2020 tematikus célkitűzéseihez való illeszkedést is.

S1. Specifikus cél

A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott

versenyképes

üzleti

infrastruktúra

további

bővítésével,

vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével

Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 89

széleskörű

1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba

Specifikus cél szöveges bemutatása

A városban az elmúlt években komoly, munkahelybővítéssel járó fejlesztési programokat bonyolítottak le a helyi vállalkozások. Szegeden ezzel együtt középtávon erősíteni kell a helyi üzleti infrastruktúra szolgáltatási portfolióját, ennek érdekében komplex eszközrendszer

igénybevételével

támogatni

szükséges

a

vállalkozások

közötti

együttműködéseket – különösen a nagy innovációs potenciállal rendelkező Akkreditált Innovációs Klasztereket –, továbbá az eseti, konkrét fejlesztések megvalósítását célzó KKV projekteket. Mindezeken

túl

cél

a

helyi,

városi

vállalkozásfejlesztési

intézményrendszer

megalapozásával, a hatékony és eredményes befektetés ösztönzés, valamint vállalkozói kompetencia fejlesztés peremfeltételeinek megteremtésével a városban működő cégek versenyképességének javítása, új potenciális befektetők felkutatása, középtávon a munkahelyteremtés támogatása. A fizikai infrastruktúra bővítésével lehetővé válik a szegedi cégek működési feltételeinek javítása, a potenciális befektetők számára a vonzó üzleti környezet kialakítása, a határmenti együttműködési programok résztvevői körének bővítése. A cél megvalósítása kapcsán Szeged Megyei Jogú Város – illeszkedve a „Smart Cities” koncepcióhoz – a fenntartható gazdasági fejlődés és városfejlesztés elveit kívánja követni.

90

S2. Specifikus cél

Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával


1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba; 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fejlesztése


Az arra alkalmas területeken – egyetemi infrastruktúra és kutatóintézetek közelében – meg kell teremteni a lehetőségét a tudás-intenzív ipar letelepedésének, vagyis cél a kutatóhelyekről kilépő spin-off vállalkozások számára az igényeknek megfelelő inkubációs infrastruktúra kerül kialakítása. Biztosítani kell továbbá a tudományos- és technológiai parkok létrejöttéhez a területek alapinfrastruktúráját. A kutató intézetekből kikerülő tudományos eredmények gazdasági hasznosításához a tudástranszfer szereplőit segíteni kell minden lehetséges módon: kockázati tőkével, hozzáférhető szolgáltatásokkal, kedvezményekkel. E téren – összhangban a Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciójában leírtakkal – egyes ágazatok és szakterületek (agrártudomány, élelmiszeripar, biotechnológia, energetika, ICT stb.) priorizálása indokolt. A cél elérésénél alkalmazott beavatkozások tervezése során természetesen a Dél-alföldi Régió Dél-Alföld régió intelligens szakosodási stratégiájában (RIS3) leírtakat is figyelembe kell venni. A felsőfokú végzettségű, kvalifikált munkaerő helyben tartása és a pályakezdő munkanélküliek számának csökkentése érdekében tovább szükséges javítani a városban elérhető felsőfokú képzések színvonalát, elsősorban az alkalmazható, gyakorlatias ismeretek átadására összpontosítva. A cél elérése érdekében olyan vállalati, kutatóintézeti és

felsőoktatási

együttműködésre

van

szükség,

91

amely

–

a

már

működő

kezdeményezésekre építve – lehetőséget biztosít az emberi erőforrások egymás közötti megosztására, továbbá az üzleti innovációk hasznosítására az iparban oly módon, hogy mind ott, mind pedig az üzleti szolgáltatások terén komolyabb mértékű foglalkoztatás bővülést eredményezzen.

S3. Specifikus cél

A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával


5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése; 6. környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése; 7. a fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása;


Szeged belföldi vándorlási mérlege 2005-től kezdődően pozitív egyenleget mutat. A migrációs adatok azt mutatják, hogy Szegeden jó élni. Népességmegtartó erejének növelése érdekében elengedhetetlen az emberközpontú városi környezet fenntartása. Gondoskodni kell a természeti és épített értékek megóvásáról, helyreállításáról. A helyi közösség szempontjából meghatározó társadalmi és kulturális értékek megőrzése érdekében a meglévő közösségi terek infrastruktúra- és tartalomfejlesztését elő kell segíteni. Az életminőség, az egészségi állapot javítása érdekében folyamatosan gondoskodni kell a környezeti ártalmak – levegőszennyezés, talajszennyezés, zajterhelés - csökkentéséről, a városi klíma javításáról, az energiahatékonyság növeléséről, az alternatív és megújuló energiák használatának kiterjesztéséről. Ugyancsak kiemelt

92

szempont kell, hogy legyen a termőföldek védelme. A leszakadó városi területek - szegregátumok és veszélyeztetett területek rehabilitációját integrált programok keretében el kell végezni. Fel kell tárni és hasznosítani a városba ékelődött, alulhasznosított, jellemzően barnamezős területeket. Fejleszteni kell a külső és belső közlekedési kapcsolatokat, meg kell teremteni az intermodalitás feltételeit. Folytatni kell a forgalomcsillapítást, a városközpontban és a lakóterületeken a gépjárműforgalom mennyiségének, terhelésének és sebességének korlátozását. Előnyben kell részesíteni a környezetkímélő, fenntartható közlekedési módokat: a közösségi közlekedést (különösen a zéró emissziójú hálózatokat), a kerékpáros és a gyalogos közlekedést. Fenti cél elérése érdekében el kell készíteni az élhetőség biztosítására, a fenntarthatóságra vonatkozó, ma még hiányzó dokumentumokat, mint pl. a Városi zöldfelület stratégia, Kerékpárforgalmi hálózati terv, stb., és gondoskodni kell a meglévők aktualizálásáról. Szeged Megyei Jogú Város a „Smart Cities” koncepció eszközrendszerét érvényesítve, az okos technológiák alkalmazásával kívánja biztosítani az infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások jobb, hatékonyabb kapcsolódását

S4. Specifikus cél

A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével


9 A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 4 Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban


A településen élők életminőségének javítása alapvető és kiemelt célként fogalmazódik

93

meg a város közép- és hosszú távú elképzelései között. Ennek érdekében számos olyan fejlesztési szükséglet kerül megfogalmazásra, melyek közvetlenül hozzájárulnak a lakosság komfortérzetének és elégedettségének növeléséhez. Szeged a humán szolgáltatások igen széles körét nyújtja nemcsak a város lakói, hanem a vonzáskörzetében élő, sőt, számos esetben távolabbról idelátogató emberek számára. A helyi oktatás végigkíséri az embereket egész életük során, az elérhető végzettség és szakmai szint igen színes palettáját kínálva számukra. Az oktatás-képzés terén azonban folyamatos fejlődésre és fejlesztésre van szükség annak érdekében, hogy az intézményekben tanulók mindig a lehető legmagasabb színvonalú tudáshoz juthassanak hozzá. Szeged szerepe kiemelkedő a szélesebb térségben is az egészségügyi ellátások terén, hiszen az alap- és szakellátási feladatokon túl a Szegedi Tudományegyetem, mint súlyponti feladatot teljesítő egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi fekvő- és járóbeteg szakellátási feladatokat is biztosítja. Az új klinikai tömb építésével jelentősen átalakul a jelenleg működő egészségügyi infrastruktúra szerepe, amely még számos megoldandó feladatot jelent. A szociális ellátás összetett feladatát több fenntartó és üzemeltető valósítja meg komplex együttműködés keretében. A magas szintű szolgáltatások biztosítása érdekében számos esetben modernizálásra, felújításra van szükség, egyes esetekben a kapacitás bővítése is indokolt. A kultúra és a sport szervesen hozzátartozik a város lakosságának mindennapi életéhez, emellett a közösségi összetartozás egyik kulcseleme is. A kulturális intézmények és rendezvények hozzájárulnak a helyi identitástudat növeléséhez, ugyanakkor kiemelik Szeged térségi szerepét. A humán szolgáltatások folyamatos, magas színvonalú biztosítása elemi érdeke a városnak. A szükséges fejlesztések a felújítások és bővítések mellett számos esetben az üzemeltetés gazdaságossága érdekében megkövetelik energetikai korszerűsítések megvalósítását is. A fejlesztési programok megvalósítása során a speciális igényű célcsoportok, a fogyatékkal vagy tartós betegséggel élők, illetve megváltozott munkaképességűek igényeit is szem előtt kell tartani, különös tekintettel az akadálymentesítés elvének komplex érvényesítésére.

94

3.3.

A prioritások kapcsolódása a célrendszerhez, és az EU2020 tematikus céljaihoz, valamint beruházási prioritásaihoz

A következőkben összefoglalásra kerül a fent bemutatott célrendszerhez illeszkedő prioritás struktúra. A prioritások rögzítése során az EU2020 tematikus célkitűzések valamint a beruházási prioritások illeszkedését is vizsgáljuk.

Prioritás sorszáma és neve

P1. Tudás-intenzív ipar kulcságazataiban működő vállalkozások fejlesztése

Kapcsolódó átfogó cél


Kapcsolódó specifikus cél

S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával

Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) és beruházási prioritás(ok)

1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba

1(a) a vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási intézmények egymás közötti kapcsolatainak és szinergiáinak kialakításának támogatása,

95

különösen a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által 3(c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatása, létrehozása 8 (c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahelyek teremtése érdekében 10(d) az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása; beleértve a szakoktatás és szakképzés minőségi javítását, valamint a gyakornoki rendszerek és munkaalapú tanulás kialakítását, mint pl. a duális képzési rendszerek

Prioritás tartalma, a kapcsolódó intézkedések

A prioritás keretében elsősorban a szegedi innovatív vállalkozások működési környezetének soft elemei kerülnek megerősítésre. Ennek megfelelően korábban már kipróbált pénzügyi eszközök (pl. JEREMIE), illetve relatíve új finanszírozási formák (pl. „revolving fund”, üzleti angyalok) alkalmazását kívánjuk támogatni, melyek a dinamikus, gyorsan növekedő ún. gazellák számára a folyamatos működés finanszírozási hátterét biztosítják. Emellett a prioritás keretében konkrét fejlesztési projektek megvalósítását is támogatni kívánjuk, elsősorban a Szegeden hagyományosan meghatározó

ágazatokban

és

szakterületeken

(agrártudomány,

élelmiszeripar,

biotechnológia, energetika, ICT stb.). Szegedhez olyan, ma már világszerte elismert cégek indulása köthető, mint például – a városban ma is K+F központot működtető – LogMeIn, miközben a Szegedi Tudományegyetem hallgatói közössége is számos innovatív, tudástranszfert célul tűző kezdeményezéssel áll elő (pl. SzegedBoost). A prioritáshoz kapcsolódva. építve a meglévő

tapasztalatokra,

vállalkozói

mentor

program

keretében

a

start-up

vállalkozásokat létrehozó fiatal cégvezetők, kutatók számára vállalatmenedzsment kompetenciák és gyakorlati vállalatvezetési tapasztalatok átadását kívánjuk támogatni hosszabb, 6-12 hónapos mentori tevékenység keretében. E programhoz helyi üzleti angyalok együttműködését is kérjük.

96

Intézkedések: •

A vállalkozások fejlesztéseit támogató finanszírozási eszközök

•

Kis- és középvállalkozások kis értékű innovációs projektjeinek támogatása

•

Vállalkozói mentor program (start-up-ok támogatása)


P2. A városi szintű vállalkozásfejlesztési eszközrendszer és a kapcsolódó magas szintű fizikai üzleti infrastruktúra fejlesztése






1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése;

1(a) a vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási

97

intézmények egymás közötti kapcsolatainak és szinergiáinak kialakításának támogatása, különösen a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által 3(c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatása, létrehozása 8 (c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahelyek teremtése érdekében


Szeged Megyei Jogú Város aktív, támogató szerepet játszik a város gazdasági életében. Jelen prioritás keretében a városi vállalkozásfejlesztési háttér infrastruktúra kialakítására, a kapcsolódó humánerőforrás kompetenciáinak megerősítésére kerülhet a tervek szerint sor. Szeged kedvező földrajzi elhelyezkedésének, kiváló külső megközelíthetőségének köszönhetően továbbra is célpontja lehet logisztikai típusú fejlesztéseknek. Az elmúlt években ugyanakkor az alapvető üzleti szolgáltatások fejlesztése is nagy ütemben zajlott, így e tendencia erősítése, az üzleti környezet infrastrukturális elemeinek és a kapcsolódó szolgáltatási portfolió együttes fejlesztése egyaránt indokolt. A

jövőben

–

többek

között

az

ELI-ALPS

beruházásnak

és

a

Szegedi

Tudományegyetemnek köszönhetően – reálisan számolni kell azzal, hogy Szegeden megnőhet az igény a kiemelt kategóriájú, magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó K+F háttér infrastruktúra iránt. A prioritás keretében a kapcsolódó innovációs- és technológia transzfer infrastruktúra kiépítését, megerősítését is támogatni kívánjuk. Követve a „Smart Cities” („okos város”) koncepcionális elveit, a prioritás keretében a diverzifikált üzleti infrastruktúra, a fenntarthatóbb városi környezet kialakítása a cél.

Intézkedések: •

Városi vállalkozásfejlesztési szervezet kialakítása

•

Horizontális üzleti környezet fejlesztési beavatkozás (ipari parkok, inkubátorházak)

•

Alapinfrastruktúra kiépítése, innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése kialakítása, kiemelten az ELI Science Park, és Biopolisz Park területén.

98


P3. Vállalkozások közötti együttműködések fejlesztése






1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba

1(a) a vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási intézmények egymás közötti kapcsolatainak és szinergiáinak kialakításának támogatása, különösen a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által 3(c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatása, létrehozása 10(d) az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási

99

és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása; beleértve a szakoktatás és szakképzés minőségi javítását, valamint a gyakornoki rendszerek és munkaalapú tanulás kialakítását, mint pl. a duális képzési rendszerek


A klaszterek

rendszer szintű

fejlesztése az

elmúlt

években

vett lendületet

Magyarországon. Szeged, mint felsőoktatási központ egyetemi- és akadémiai kutatóhelyeivel, gyorsan erősödő innovatív kis- és középvállalkozásaival kiváló terepe a kis- és középvállalkozói szektor folyamatosan bővülő együttműködéseinek. A város gazdasági életének szervezésében, a tudástranszfer biztosításában meghatározó szerepet játszanak a Szegeden, illetve Szeged környékén működő klaszterek. A menedzsment szervezetek fejlesztése, a klaszterszervezési tapasztalatok átadásának elősegítése jelen prioritás keretében történhet meg oly módon, hogy a klaszter együttműködések bővítésének fókuszában munkahelyek számának bővítése áll. Ugyancsak támogatni kívánjuk a vállalkozások és a kutatóhelyek közös fejlesztési programjait, különös tekintettel az Akkreditált Innovációs Klaszterek keretében előkészített projektekre. A P3. prioritás ugyancsak támogatja a szegedi vállalkozások helyi beszállítói hálózatának bővítését, továbbá a határmenti vállalati együttműködéseket

Intézkedések: •

Klaszter menedzsment szervezetek fejlesztése

•

A vállalati szektor és a kutatóhelyek közös fejlesztési programjainak támogatása

•

Helyi beszállítói rendszerek fejlesztése

100


P4. Hagyományos ipar fejlesztése, a termékek piacra jutásának elősegítése




S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével


1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése;

1(a) a vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási intézmények egymás közötti kapcsolatainak és szinergiáinak kialakításának támogatása, különösen a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által 3(c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatása, létrehozása 8 (c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahelyek teremtése érdekében

101


A helyi kis- és középvállalkozások az elmúlt években folyamatosan bővítették telephelyeiket. Versenyképességük erősítése, piaci esélyeik javítása a jövőben is kiemelt feladat kell, hogy legyen. Noha e tekintetben is szűkös eszközrendszerre támaszkodhat a város, a helyi vállalkozások megerősítésének önálló prioritásként való megjelenítése indokolt. A KKV-k támogatására a P4. prioritás keretében egyrészt infrastrukturális aspektusból (telephelyek korszerűsítése, estközök és berendezések beszerzése) kerülhet sor, de fontosnak tartjuk a menedzsment kompetenciák és a legmodernebb vállalkozói ismeretek átadását is, tanácsadói program keretében.

Intézkedések: •

Kis- és középvállalkozások munkahely teremtő célú telephely fejlesztési programja

•

Vállalkozói tanácsadói program

102


P5. Külső elérhetőség javítása



Szeged helyzetének stabilizálása az interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára


S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával


7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása

7(a) multimodális egységes európai közlekedési térség támogatása a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T) való beruházás által 7(b) a regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomópontok TEN-T infrastruktúrához történő kapcsolásával 7(c) környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek -

103

beleértve a folyami és tengeri közlekedést, kikötőket és multimodális csomópontokat is kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése 7(d) átfogó, színvonalas és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és rehabilitációja


Az ELI ALPS beruházás rövid-közép távon belüli megvalósulásával, valamint a tudományos-technológiai

parkok

benépesülésével

számolva,

nagyban

megnő

a

jelentősége a város elérhetőségének. A jövőbeni szuper-intelligens kutatói bázis számára a lehető legkorszerűbb közlekedési kiszolgálást kell célul tűzni, a külső- és belső közlekedési kapcsolatok terén egyaránt, szinte valamennyi közlekedési ágazatban.

A külső elérhetőség javításának két fő irányvonala a városok, régiók közti kapcsolatok dinamizálása másrészt a várostérségen belüli összeköttetések korszerűsítése. A térségi vasútfejlesztési programok legfontosabb kulcslépése a déli összekötő vasúti híd megépítése, amely lehetővé teszi az Újszeged irányából érkező szerelvények továbbhaladását Szeged pályaudvarra. A Tisza vonalát keresztező vasúti kapcsolat létrejöttével megtörténhet a ledegradálódott és hiányzó vasúti kapcsolatok és határátkelési pontok rekonstrukciója, ami lehetőséget teremt Arad, illetve Temesvár irányába a személy- és teherforgalom megszervezésére. A tervezett Budapest-Belgrád közötti vasúti összeköttetés 160 km/órás sebességűvé korszerűsítése esetében el kell érni, hogy a nyomvonal Szegedet és Szabadkát is érintse. Megfelelő gondossággal ugyancsak elő kell készíteni a Nagy Sebességű Vasút (NSV) távlatos megvalósulását, melynek Szegedet érintő elemeire a településszerkezeti terv felülvizsgálata már javaslatokat fogalmaz meg. Az elővárosi vasútvonalak fejlesztése körében meg kívánjuk valósítani a „Tramtrain” rendszerű kötöttpályás közlekedést Hódmezővásárhely-Szeged-Makó viszonylatban, illetve előkészítjük a Szeged-Szabadka viszonylat hasonló módú kialakítását. A működő, de kritikus állapotban lévő Szeged-Szabadka vasútvonal rekonstrukciója napirenden van. Intermodális csomópontot kívánunk kialakítani Szeged pályaudvar környezetében, amely biztosítani fogja az elővárosi és városi kötöttpályás, illetve közúti közlekedési eszközök közötti gyors váltási lehetőséget az utazóközönség számára. A kapuvárosi funkciók

104

kiteljesítése érdekében támogatjuk a teherforgalmat kiszolgáló intermodális logisztikai funkciók fejlesztését. Szeged interregionális elérhetőségének javítását elősegítendő szorgalmazzuk az M9-es és M47-es autópálya megépítését. Az észak-déli irányú belföldi közlekedési útvonalak diverzifikálása érdekében támogatjuk a Tisza hajózhatóságának javítását célzó fenntartható megoldásokat. A repülőtér területi bővítésével, korszerű fogadó és kiszolgáló épületek létesítésével lehetővé kell tennünk a nemzetközi kereskedelmi repülőtérré történő minősítést, hogy ezzel is növeljük a város által nyújtott befektetési környezet értékét. A fenntartható közlekedési módok előnyben részesítése keretében fejleszteni kívánjuk a elővárosi hivatásforgalmú kerékpárutak rendszerét, elsősorban a hálózat hiányzó szakaszainak pótlásával. Támogatjuk a kerékpárszállítás biztosítását az elővárosi közösségi közlekedésben, valamint a kapcsolódó B+R tárolók kialakítását. Az EUROVELO rendszerbe tagozódó térségi útvonalak további bővítésével kívánjuk kiszolgálni a kerékpáros turizmus infrastruktúra-igényét. Fenti fejlesztési elképzelések tervezett megvalósítása során olyan komplex és fenntartható közlekedési rendszerek kialakítása a cél, melyek – illeszkedve a „Smart Cities” koncepcióhoz – innovatív módon alkalmazzák a modern IKT eszközrendszerét.

Intézkedések: •

Elővárosi és nagyvasút fejlesztési programok

•

Intermodalitás biztosítása

•

M9-es és M47-es autópálya építésének szorgalmazása, területi előkészítése

•

Tisza hajózhatóságának biztosítása

•

Szegedi Repülőtér területi bővítése, fejlesztése

•

Településközi kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése

105


P6. A helyi adottságokra építő diverzifikált turizmusfejlesztés




S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével


3. A KKV-k versenyképességének fokozása 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

3(a) a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, beleértve az üzleti inkubációt 3(c) A termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatása, létrehozása 3(d) a kkv-k kapacitásainak támogatása a növekedés és innováció érdekében 4(b) a vállalkozásokban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése 8(j) aktív és egészséges idősödés

106


A vendégéjszakák számának csökkenése ellen a város a TDM-szervezetek támogatásával és a városi turisztikai programkínálat bővítésével kíván fellépni. A programkínálatot a hagyományosan sok vendéget vonzó országos hírnevű kulturális események további támogatása mellett innovatív turisztikai programcsomagok kidolgozásával kívánjuk bővíteni. A helyi turisztikai lehetőségek körében megkülönböztetett figyelmet kap a kiemelt turisztikai attrakciók fejlesztése és az ezekhez kapcsolódó kisléptékű turisztikai szolgáltatások bővítése – különös figyelemmel az eddig nem kellő mértékben kiaknázott, Tiszához kapcsolódó ökoturisztikára, rekreációra, valamint a vallási turizmus területére. A kereskedelmi szálláshelyek további fejlesztését a gyógy- és egészségiparhoz kötődő szolgáltatók kínálatával összhangban kívánjuk támogatni.

Intézkedések: •

Helyi turisztikai attrakciók komplex fejlesztése

•

Kereskedelmi szálláshelyek fókuszált fejlesztése

•

A városi turisztikai programkínálat bővítése

•

Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek támogatása

107

Prioritás sorszáma és neve P7. Hatékony vízgazdálkodás és vízkárelhárítás feltételrendszerének további javítása Kapcsolódó átfogó cél

Szeged helyzetének stabilizálása a interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára


S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával


5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése; 6. környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése; 5.b) egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenállóképesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése 6.b) a vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási igényeinek kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében 6.f) innovatív technológiák támogatása a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság fokozása érdekében a hulladék- és vízgazdálkodási ágazatban, a talajvédelem területén és a légszennyezettség csökkentése érdekében


108

A prioritás keretében felülvizsgálatra, rendezésre kerülnek a városi területek belvíz öblözetei. Sor kerül a csatornák kapacitásbővítésére, felújítására, fenékszint rendezésére, átemelők építésére, a befogadó záportározók rekonstrukciójára. A fölös vizek elvezetése részben egyesített rendszerű csatornákkal, másrészt csapadék- és belvíz elvezető csatornákkal történik. Ésszerű csapadékvíz gazdálkodással el kell érni, hogy a szennyvíztisztító telepre minél kevesebb csapadékvíz érkezzen, a csapadékvíz visszatartásra, hasznosításra kerüljön. A belvízjárta, mélyfekvésű területek beépítését kerülni kell. A már beépített belvízveszélyes területeken záportározók kialakítását, vízáteresztő burkolatok alkalmazását kell szorgalmazni. A prioritás keretében sor kerül az árvízi védvonalak védképességének további növelésére, a hullámterek rendezésére a vízszállító kapacitásuk növelése érdekében. A jövőben várható rendkívüli árvizek - a folyamatban lévő megalapozó vizsgálatok eredményének függvényében - szükségessé tehetik a város felett árvízcsúcs csökkentő tározó építését, mely a vizek megfogásával késlelteti, lassítja a várost terhelő árhullámokat.

Intézkedések: • Belterületi felszíni vízelvezető rendszerek fejlesztése • Árvízi védművek biztonságának növelése, esetleg árvízi tározó kialakítása

109

Prioritás sorszáma és neve P8. Épített környezet védelme, városképvédelem Kapcsolódó átfogó cél Szeged helyzetének stabilizálása a interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára




6. környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése;

6.c) a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése 6.e) a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is


Elő kell segíteni, hogy a Belvárosban és egyes frekventált területeken évek óta üresen álló, vagy építészeti értéket nem jelentő, avult állapotú földszintes épülettel beépített (köztük önkormányzati tulajdonú) foghíjtelkek - melyek kedvezőtlen városképet jelentenek, város imázst romboló hatásúak - mielőbb beépüljenek, ill. átépüljenek.

A prioritás keretében folytatni kell a városi közterületek komplex, értéknövelő felújítását, revitalizációját, kiemelten a jelentős városképi értéket képviselő valamint a nagy közönségforgalmú

területekét.

Ennek

során

110

figyelemmel

kell

lenni a városi

klímajelenségek káros következményeinek csökkentésére. Elő kell segíteni a jelentős építészeti értékkel bíró, de leromlott állapotú épületek felújítását, helyreállítását, a hosszabb ideje használaton kívül állók funkcióval való megtöltését. A fejlesztések során az örökségvédelmi szempontok messzemenő figyelembe vétele mellett meg kell teremteni a korszerűség, a fenntarthatóság, a használhatóság feltételeit. A prioritás keretein belül sort kell keríteni a városba ékelődött, szlömös, alulhasznosított barnamezős területek feltárására, új funkciókkal történő felélesztésükre, a városi életbe történő bekapcsolásukra. Mindeközben törekedni kell a megtartható létesítmények minél nagyobb mértékű újrahasznosítására. A városfejlesztési beavatkozások előkészítése és megvalósítása során kiemelten szükséges támaszkodni azon új technológiákra, melyek hozzájárulnak egy optimálisan működő és hatékony rendszer, jelen esetben a városi élet kialakulásához.

Intézkedések: • Közterület-rehabilitációs program folytatása • Védett épületek felújítási programja • Barnamezős területek nem üzleti célú rehabilitációja

111

Prioritás sorszáma és neve P9. Hatékony és tiszta energiagazdálkodás Kapcsolódó átfogó cél





4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése; 6. környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése; 7. a fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása; 4.a) megújuló energiaforrások gyártásának és forgalmazásának támogatása 4. c) az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása 4.e) minden típusú területi egységben, különösen a városokban alacsony szén-dioxidkibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása, beleértve a fenntartható városi mobilitás előmozdítását és a releváns adaptációs intézkedések negatív hatásainak enyhítését 4.f) alacsony szén-dioxid-termelésű technológiák kutatásának, innovációjának és átvételének előmozdítása

112

4.g) magas hatékonyságú hő- és áramtermelés alkalmazásának előmozdítása a hasznos hő keresleten alapulva 5.a) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott beruházás támogatása 6.f) innovatív technológiák támogatása a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság fokozása érdekében a hulladék- és vízgazdálkodási ágazatban, a talajvédelem területén és a légszennyezettség csökkentése érdekében 7.c) környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek beleértve a folyami és tengeri közlekedést, kikötőket és multimodális csomópontokat is kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése

Prioritás tartalma, a kapcsolódó intézkedések A prioritás keretein belül az energiatakarékosság jegyében meg kell oldani a középületek külső határoló szerkezeteinek hőszigetelését, árnyékolását, épületgépészeti és világítási rendszerük korszerűsítését. segíteni

a

lakossági

Hasonló beavatkozásokkal és tudatformálással elő kell

energiafelhasználás

hatékonyabbá

tételét

a

lakóépületek

vonatkozásában is. A közszolgáltatások infrastrukturális hátterének korszerűsítésével el kell érni az energiahatékonyságuk növelését. A beavatkozások során szem előtt kell tartani a klímaváltozással járó káros jelenségek következményeinek mérséklését. A károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében minden szektorban minél szélesebb körben kell használni az alternatív és megújuló, elsősorban a régió kedvező adottságaiból következő energiahordozókat. Kiemelten kell kezelni a lakosság jelentős hányadát érintő távfűtőrendszer korszerűsítését. Törekedni kell a hulladékok minél nagyobb arányú újrahasznosítására, illetve energetikai célú felhasználására. Támogatni kell a fentiekkel kapcsolatos, a városban magas színvonalon működő kutatási programokat, együttműködések keretében kell hasznosítani a technológiai fejlesztéseket. Mindezeken túl törekedni kell a városi energiagazdálkodás rendszer szintű átalakítására oly módon, hogy – követve a „Smart Cities” („okos város”) koncepció alapelveit – annak alrendszerei egymással adatot oszthassanak meg, kommunikálhassanak egymással, ezáltal járulva hozzá a hatékonyabb és olcsóbb energiahasznosításhoz. Intézkedések: • Közintézmények és közszolgáltatások energetikai fejlesztése 113

• Lakóépületek energiaracionalizálása • Távfűtő rendszer fejlesztése • Alternatív, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése • Elektromos üzemű, zéró emissziójú közösségi közlekedés támogatása • A kerékpározás, mint az egyéni közlekedés tiszta alternatívája, infrastruktúrájának, létesítményeinek fejlesztése.

Prioritás sorszáma és neve P10. A város belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése, a közlekedésminőség javítása Kapcsolódó átfogó cél




Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) és beruházási prioritás(ok) 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden

ágazatban; 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban 4.e) minden típusú területi egységben, különösen a városokban alacsony szén-dioxidkibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása, beleértve a fenntartható városi mobilitás előmozdítását és a releváns adaptációs intézkedések negatív hatásainak enyhítését 6.e) a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek 114

helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is 7.c) környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek beleértve a folyami és tengeri közlekedést, kikötőket és multimodális csomópontokat is kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése

Prioritás tartalma, a kapcsolódó intézkedések A prioritás keretein belül meg kell teremteni a lakosság minden rétege számára a biztonságos, kényelmes és gyors városon belüli elérhetőség feltételeit, mindezt a környezet terhelésének lehetőség szerinti minimalizálásával.

Ennek érdekében

elengedhetetlen a harmadik városi híd megépítése, mely a fentieken túl értékes, de jelenleg alvó városi területeket is feltár. A városi fejlesztések helyszínének megválasztásakor törekedni kell a fejlesztések által generált közlekedési igények kiszolgálására lehetőség szerint a meglévő közlekedési infrastruktúrával.

Az ELI ALPS beruházás rövid-közép távon belüli megvalósulásával, valamint a hozzá kötődő

tudományos-technológiai

park

benépesülésével

számolva,

a

jövőbeni

szuperintelligens kutatói bázis számára a lehető legkorszerűbb közlekedési kiszolgálást kell célul tűzni, a városon belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése terén, kiemelten a Belváros és a jövőbeni Tudásváros között.

Erősíteni kell a városi és elővárosi közlekedés átjárhatóságát. A városba érkező gépjármű forgalmat a belváros felé fokozatosan csökkenteni kell. A parkolási rendszer átalakításával is törekedni kell a „gyalogos belváros” fokozatos magvalósítására. Ahol szükséges, az utcafelületek újraosztásával, lehetőség szerint zöldfelületek beiktatásával kell biztosítani a kényelmes és biztonságos közlekedés lehetőségét. Akadálymentesítéssel biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférést minden közlekedő számára. A környezetet nem vagy kevéssé terhelő közlekedési eszközök használatára kell ösztönözni a lakosságot. Használni kell a közösségi közlekedést előnybe részesítő forgalomtechnikákat, korszerűsíteni kell a közforgalmú szolgáltatás minőségét, fel kell számolni az alágazat kapacitáshiányait, csökkenteni kell az elérési időket. Intermodális csomópontokat, eszközváltó helyeket kell kialakítani. Tovább kell fejleszteni a kerékpáros infrastruktúra elemeit. Minél nagyobb számban kell kijelölni csillapított forgalmú övezeteket. Gondoskodni kell a kerékpárosok biztonságos átvezetéséről a 115

közlekedési csomópontokban. Kerékpárforgalmi hálózati tervet kell készíteni, amely összvárosi szemlélettel feltárja a kerékpárral nem, vagy nem biztonságosan járható területeket, folytonossági hiányokat, nem megfelelő kialakítású vagy csak közvetett elérést biztosító hálózatrészeket, és egységes szemléletű programot ad a hiányosságok megszüntetésére, a kerékpározás minőségi fejlesztésére. Cél, hogy a település egésze biztonságosan, kényelmesen, a célpontok között kitérőmentesen kerékpározható legyen, A harmadik Tisza-híd tervezett megépítésével indokolt a Nagykörút körgyűrűvé fejlesztése. Útkatasztert és komplex, igényvezérelt közlekedésirányító programot kell készíteni és használni a fenntarthatóság és a dinamikusabb közlekedés megteremtése érdekében. Intézkedések: •

déli Tisza-híd megépítése

•

Komplex közlekedésirányítási program megvalósítása

•

A közösségi közlekedés szolgáltatás-minőségének fejlesztése

•

Belterületi út- és kerékpárút-forgalmi hálózat környezetvédelmi (zaj és területhasználat), közlekedésbiztonsági célú, kerékpárosbarát rekonstrukciója

•

Az autópályákhoz kivezető főutak korszerűsítése

•

Belterületi kerékpárút-forgalmi hálózat fejlesztése városi hálózati terv alapján

116


P11. Természeti környezet védelme






4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése

4(e) Minden típusú területi egységben, különösen a városokban alacsony szén-dioxidkibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása, beleértve a fenntartható városi mobilitás előmozdítását és a releváns adaptációs intézkedések negatív hatásainak enyhítését 5(a) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott beruházás támogatása 6(c) a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése 6(d) a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, talajvédelem és- helyreállítás, és az ökoszisztéma-szolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA2000-t és a zöld infrastruktúrákat is

117

6(e) a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is


Városi zöldfelületi stratégia elkészítésével kívánjuk áttekinthetővé tenni a helyi természeti környezet jövőbeni kezelését, tekintettel a rendszeresen elvégzendő feladatokra és projektszerűen megvalósítandó zöldfelületi fejlesztésekre. A stratégiában helyet kell kapnia a természeti értékeink revitalizációjának, hasznosításának és a természetközeli állapot minél alaposabb rekonstruálásának– kiemelten a Gyálai HoltTisza esetében. A következő programozási ciklusban megoldást kívánunk találni a belvárosi rakpartok és az egész parti sáv rendezésére a hatékony vízgazdálkodás és vízkárelhárítás rendszereinek korszerűsítésével összhangban. Szeged és környéke kiváló minőségű termőföldben gazdag terület. A természet megóvásának fontos aspektusa a termőföldek védelme is. A jövőben tervezett infrastrukturális beruházásoknál éppen ezért minimálisra kell csökkenteni a művelésből történő kivonást, és a termőföldek minőségi védelemről is gondoskodni kell.

Intézkedések: •

Városi zöldfelületi stratégia készítése

•

Gyálai Holt-Tisza rehabilitációja

•

A Tisza belvárosi szakasz parti sávjának rendezése

•

Védett természeti értékek helyreállítása, revitalizációja

•

Termőföld védelme

118


P12. Egészségmegőrzés és prevenció


Szeged helyzetének stabilizálása a interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható módon, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára




4 Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 9 a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 4 (c) az infrastrukturális létesítményekben – többek között a középületekben – és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása 9 (a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra 9 (b) a városi és falusi területek és az ott élő rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása 9 (f) a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat

Prioritás tartalma, a kapcsolódó intézkedések 119

A prioritás keretei között az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére kerül sor, oly módon, hogy az infrastrukturális beruházások egyben hozzájáruljanak a prevenció feltételrendszerének javulásához és közvetett módon a lakossági egészség állapotának javulásához. Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése egyaránt érinti az alapellátási funkciókat, a fekvő- és járóbeteg ellátást, szakellátást. A cél eléréséhez szervesen hozzájárul az egészséges életmód támogatásának érdekében a sport- és rekreációs tevékenységek támogatása.

Intézkedések: •

Szolgáltatásfejlesztés, egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

•

Prevenció feltételeinek megteremtése

•

Sport- és rekreációs tevékenységek támogatása, infrastruktúra-fejlesztés

•

Környezeti ártalmak csökkentése

120


P13. Szociális biztonság javítása






4 Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 9 a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

4 (c) az infrastrukturális létesítményekben – többek között a középületekben – és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása 9 (a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra 9 (b) a városi és falusi területek és az ott élő rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása 9 (e) a társadalom peremére szorult közösségek - például romák – integrációja 9 (f) a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat 121


A prioritás célja a szociális ellátás teljes vertikumához kapcsolódóan a fejlesztések széles körének meghatározása és ezáltal a lakosság szociális biztonságának javítása. A tervezett beruházásoknak koncentrálniuk kell a szolgáltatások minőségének javítására, a komfortszint emelésére. Egyes esetekben – például idősellátás, hajléktalanok ellátása – az emelkedő igények miatt a férőhelyek bővítésének igénye is felmerül, míg az akadálymentesítés kiterjesztése is további feladatokat tartogat. Kiemelt kérdéskörként kezelendő az intézmények energiahatékonyságának növelése és ezzel a működési költségek csökkentése. A hátrányos helyzetű emberek problémáinak kezelése, a szegénység csökkentése ugyancsak olyan kérdésként jelenik meg, melyet a településnek egyértelműen kezelni szükséges, részben külön intézkedés keretében, részben a szociális városrehabilitációs beavatkozások segítségével. A prioritás keretében kiemelt célcsoportként kezeljük a fogyatékkal vagy tartós betegséggel élők, illetve megváltozott munkaképességű honfitársainkat. Esetükben komplex beavatkozások megvalósítása, ezek keretében az élet minden területére kiterjedő társadalmi integráció, az életkörülmények (és az életminőség) jelentős javítása a feladat.

Intézkedések: •

Idősellátás fejlesztése

•

Bölcsődei ellátás fejlesztése

•

Hajléktalan ellátás fejlesztése

•

Drogprevenció, szenvedélybetegek ellátásának fejlesztése

•

Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása

•

Leszakadó városi területek rehabilitációs programja

•

A fogyatékkal élők (és megváltozott munkaképességűek) társadalmi integrációjának segítése, életkörülményeik javítása

122


P14. Oktatásfejlesztés






4 az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 9 a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 10 beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 4 (c) az infrastrukturális létesítményekben – többek között a középületekben – és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása 9 (b) a városi és falusi területek és az ott élő rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása 10 (a) oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztése 10 (b) a korai iskolaelhagyás megelőzése és a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind az alap- és középfokú oktatásban 10 (c) a felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése és a végzettségi szintek emelése érdekében 123

10 (d) az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása, beleértve a szakoktatás és -képzés színvonalának a javítását, a munkahelyi tanulási és a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek, mint pl. a duális oktatási rendszerek kialakítását és továbbfejlesztését


Szeged, mint a megye, és dél-kelet Magyarország legjelentősebb iskolavárosa az oktatás területén a teljes szolgáltatási palettával rendelkezik. Az oktatási intézmények jelentősége messze túlmutat a város határain, a Szegedi Tudományegyetem révén, az ország határain is. A képzések színvonalának emelése, az új módszerek, és eszközrendszerek alkalmazása folyamatos beruházásokat igényel. A városban található oktatási intézmények jelentős része esetében jellemző az energetikai korszerűtlenség és az ezzel együtt járó magas működési költség. A szakképzés és a munkaerő-piaci igények közelítése továbbra is megoldandó feladatként jelentkezik, amely mellett határozott igényként van jelen a felnőttkori tanulás, szakképzés támogatása és a felsőoktatási képzési paletta lehetőségek szerinti bővítése is. Hasonló módon kiemelt elvárás a speciális szükségletű és tanulási nehézségekkel küzdők integrálása, az igényeiknek megfelelő oktatási struktúra fejlesztése.

Intézkedések: •

A közoktatás minőségének fejlesztése

•

Gyakorlat orientált szakképzés

•

A felsőoktatási képzési struktúra szélesítése

•

Az egész életen át tartó tanulás támogatása

•

Magas színvonalú, differenciált oktatás és fejlesztés biztosítása a speciális szükségletű és tanulási nehézségekkel küzdő célcsoportok számára

124


P15. Közösségfejlesztés, kulturális szolgáltatások fejlesztése






(4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (4) (c) az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása (9) (b) a leszakadó városi és vidéki közösségek illetve területek fizikai, gazdasági és társadalmi regenerációjának elősegítése


Szeged a régió kulturális központjaként kiterjedt intézményrendszere révén biztosítja mind a városlakók, mind a térség lakossága számára a megfelelő művelődési, szórakozási lehetőséget, a lehető legszélesebb érdeklődési körre tekintettel. A kulturális intézmények jelentős része önkormányzati fenntartás alatt áll, az infrastruktúra egy része azonban e területen is komoly beavatkozásokat igényel, többek 125

között energiahatékonysági és akadálymentesítési témakörben. Egyes intézmények esetében jelentősebb átalakít indokolt, míg más esetekben a bővítés igénye is felmerül. Az infrastruktúrafejlesztés mellett a speciális igényű célcsoportok számára elérhető szolgáltatások minőségének javítására, a szolgáltatások körének bővítésére is fókuszálni kívánunk a prioritás keretében.

Intézkedések: •

Tartalomfejlesztés a közművelődési és kulturális intézményekben

•

Kulturális infrastruktúra fejlesztések

•

Kulturális szolgáltatásfejlesztés a speciális igényű célcsoportok számára, az akadálymentesítés elveinek komplex érvényesítésével

3.4.

Részcélok és a beavatkozások területi egységeinek meghatározása

A megyei jogú városok stratégiai fejlesztései hatásaikat tekintve messze túlnyúlnak az adott település közigazgatási határán. E tény rögzítésével válik legitimmé az a szándék, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata megvizsgálja, milyen területi egység köré szervezve határozza meg stratégiai szintű célrendszerét, valamint az ezekhez kapcsolódó prioritásokat.

A „Javaslati anyag Szeged Megyei Jogú Város funkcionális várostérségének lehatárolására”

című

dokumentumban

kísérlet

történt

e

lehatárolás

szakmai

megalapozottságú definiálására. A végkövetkeztetés alapján rögzíthető, hogy – noha a 2014-2020-as fejlesztési időszakban a város alapvetően a közigazgatási határán belül kompetens forrás keret felett diszponálni – a kistérségi/járási aspektus nem hagyható figyelmen kívül. Összességében kijelenthető tehát, hogy Szeged hosszú távú célrendszere területi aspektusból a város egészét, valamint a térségi (ill. járási) területi szintet érinti, míg alacsonyabb térkategóriaként a városrész rögzíthető. Noha jelen dokumentum tartalmazza az egyes városrészek statisztikai alapú elemzését, módszertani okokból a

126

településrészek célrendszerét már az integrált településfejlesztési stratégia rögzíti a későbbiekben.

3.4.1. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó- és a részcélok kapcsolata A következőkben áttekintjük Szeged hosszú távú célrendszerének külső- és belső koherenciáját, az egyes célok valamint a prioritások illeszkedését és ezek kapcsolódását a különböző nemzeti- és megyei szintű stratégiai dokumentumokhoz.

3.4.1.1.

A célrendszer belső koherenciájának vizsgálata, illeszkedés a településfejlesztési elvekhez

A „Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése” átfogó célhoz az „S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével”, valamint az „S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával” specifikus célok mutatnak közvetlen

kapcsolódást.

A

célrendszer

ily

módon

alapozza

meg

a

jövő

gazdaságfejlesztési és innovációs fejlesztési programjait, definiálva egyúttal azt az érintetti kört (pl. befektetők, kutatók stb.), akik a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában a következő években meghatározó partnerei lehetnek a város önkormányzatának. A

gazdaságfejlesztési-innovációs

célokhoz

kapcsolódnak

szervesen

azok

a

prioritások, melyek a vállalkozásfejlesztés teljes eszköztárának mozgósítása mellett az innovációs beruházásokat, a kutatói együttműködéseket és az üzleti környezet infrastrukturális feltételeinek javítását is támogatják. A „Szeged helyzetének stabilizálása az interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára” átfogó cél az „S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával”, valamint az „S4. A lakosság

127

életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével” specifikus célokkal mutat illeszkedést. A hosszú távú célrendszer ezen elemei alapvetően a szegedi lakosok életminőségének javítását, a városban elérhető szolgáltatások infrastrukturális hátterének fejlesztését tűzik ki célul. A kapcsolódó prioritások egyaránt fókuszálnak a közlekedési infrastruktúra minőségének javítására, az épített környezet megóvására, valamint a humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális ellátás) fejlesztésére. Speciális célcsoportok igényeinek figyelembevételével cél a társadalmi felzárkóztatás kereteinek biztosítása is. A horizontális célok meghatározásával azokat az általános alapelveket kívántuk beépíteni a célrendszerbe, melyek a participatív tervezés kereteit erősítik és támogatják a társadalmi részvételt és befogadást.

A településfejlesztési elvekkel összhangban minden célkitűzés és kapcsolódó prioritás tartalmának meghatározása során a teljes tervezés elvének érvényesítésére törekszünk mind területi-, mind szektorális megközelítésben. A célok meghatározása során úgy járunk el, hogy azok a városok és várostérségek komplex társadalmi- gazdasági problémáira válaszul olyan fejlesztési programok kidolgozását tegyék lehetővé, amelyek esetében érvényesül az integrált tervezési megközelítés. Az átfogó célok meghatározása során a térségi szemlélet érvényesítése mellett a széleskörű együttműködések kialakításának lehetőségeit is nyitva kívántuk hagyni, ily módon építve a városi és térségi partnerségre. A célok meghatározása során maximálisan figyelembe vételre kerülnek a társadalmi-, környezeti- és pénzügyi fenntarthatóság alapelvei. Mindez nem csupán a stratégiai dokumentumok készítését érinti, de a majdani fejlesztési projektek előkészítése és megvalósítása során is követelményként kerül megfogalmazásra.

128

3.4.1.2.

A célrendszer külső koherenciájának vizsgálata

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció

Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció jövőképe és célrendszere 2030-ig szól. Emellett – az Európai Unió Európa 2020 Stratégiájához kapcsolódva – a dokumentum fejlesztési prioritásokat fogalmaz meg a 2014–2020-as programidőszak fejlesztéspolitikája számára is.

Az OTFK hosszú távú, átfogó célkitűzései között rögzíti az „Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés” támogatását, mely átfogó célhoz a város „Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése” átfogó célja és „A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési

eszközrendszer

kiépítésével”

valamint

„Szeged

gazdasági

növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával” specifikus céljai illeszkednek.

Az OTFK-ban ugyancsak átfogó célként került rögzítésre a „Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom” valamint a „Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme”, melyekhez a Szeged célrendszeréből a „Szeged helyzetének stabilizálása a interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára” átfogó cél, valamint az „A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával” és a „A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével” specifikus célok illeszkednek.

Az OTFK-ban rögzített – 2030-ig érvényes – specifikus célkitűzések közül a „Versenyképes, innovatív gazdaság” egyértelmű kapcsolódást mutat Szeged város

129

„Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése” átfogó céljával és „A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével” valamint „Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával” specifikus céljaival. A „Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság” specifikus célkitűzés a városi szintű célrendszer „Szeged helyzetének stabilizálása a interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára” átfogó céljával és „A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra

további

bővítésével,

széleskörű

vállalatfejlesztési

eszközrendszer

kiépítésével”, továbbá „A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével” specifikus céljaival mutat kapcsolódást.

Az „Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és –ellátás” specifikus célkitűzéshez tartalmát tekintve az „A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével” specifikus cél kapcsolódik.

A „Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I” valamint az „Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom” Szeged MJV „Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése” átfogó céljához, és „A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési

eszközrendszer

kiépítésével”,

továbbá

a”

Szeged

gazdasági

növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával” specifikus céljaihoz illeszkednek.

130

Az OTFK hangsúlyos célkitűzése a „Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme”, melyhez a városi célrendszer elemei közül a „Szeged helyzetének stabilizálása a interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára” átfogó cél, valamint „A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével”, továbbá „A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével” specifikus cél kapcsolható.

Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció területi specifikus céljai közül az „A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat” valamint az „Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása” célkitűzések kapcsolódnak a város „Szeged helyzetének stabilizálása a interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára” átfogó céljához.

Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója

A koncepció három fő része a Jövőkép és az átfogó célok, melyek 2030. évi célállapot meghatározására irányulnak, a stratégiai célrendszer, mely a 2014‐2020 közötti európai uniós költségvetési ciklusban megvalósítandó területi, specifikus és horizontális célokat, valamint az időszak területfejlesztési folyamatában érvényesítendő elveket tartalmazza.

A

koncepció

megfelelő

szintjein

a

vonatkozó

területszerkezeti

összefüggésekre is kitér. A megyei területfejlesztési koncepció átfogó céljai közül az „A1 Hármashatár menti városhálózati csomópont térség: tudáskoncentráció, kohézió, kisugárzás” és az „A3 Vállalkozókedv, jól képzett társadalomra épülő kooperáló gazdaság a megyei húzóágazatok bázisán” célok a város „Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése”, és „Szeged helyzetének stabilizálása a interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára” átfogó céljaihoz kapcsolódnak.

131

A koncepció stratégiai célrendszerét alkotó stratégiai célok közül az alábbiak mutatnak kapcsolódást Szeged MJV célrendszerének egyes elemeivel.

Területi stratégiai célok A „T1. Szeged–Hódmezővásárhely–Makó–Arad–Temesvár–Szabadka városhálózati csomópont felépítése” cél egyaránt illeszkedik Szeged hosszú távú célrendszerében nevesített

„Szeged

helyzetének

stabilizálása

a

interregionális

policentrikus

városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára” átfogó céljához, valamint a „Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése” átfogó célhoz. A megyei T1 stratégiai célkitűzéshez kapcsolódik továbbá „A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével” valamint „A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával” specifikus cél.

Specifikus stratégiai célok Az „S1. Az innovációs kapacitás és teljesítmény komplex megerősítése, a tudásrégió felépítése” valamint az „S4. A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés” célok Szeged MJV fejlesztési koncepciójában rögzített „Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése” átfogó célhoz, továbbá „A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével” valamint „Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával” specifikus célokhoz kapcsolódnak.

132

3.4.2. A fejlesztési célok és prioritások értelmezése az egyes településrészekre Amint korábban jeleztük, a településfejlesztési koncepció célrendszere alapvetően a város egészére fókuszál. Ezzel párhuzamosan természetesen már a célok szintjén beazonosíthatóak olyan területi egységek, melyek – a városrészi helyzetelemzésben is bemutatott egyedi karakterisztikáik alapján – külön figyelmet érdemelnek a célrendszer meghatározása során. Mindez nem kizárólagos priorizálási elvként jelenik meg ugyanakkor, csupán a többek között a megalapozó vizsgálatban is bemutatott érték/probléma térkép leképzeléseként értelmezendő. Az értéktérkép alapján egyértelmű, hogy Szeged esetében az innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése kiemelt célként kell, hogy megjelenjen a következő években. Ugyanígy ösztönözni szükséges a – gazdasági céllal is hasznosítható – barnamezős területek fejlesztését is. E programok elsődleges – bár nem kizárólagos – célterülete a Belváros, Nyugati iparváros és Móraváros területe lehet. Építeni szükséges a jövőben a korábban lezajlott városfejlesztési projektekre is, ideértve a funkcióbővítő városrehabilitációs beruházásokat, vagy az elektromos tömegközlekedés fejlesztését célul tűző projekteket. E fejlesztések részben a Belvárosra koncentrálódnának, de egyes elemek a város egészét érinthetik. Részben a belvárosi fejlesztésekhez illeszkednek olyan – például szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó – elképzelések, melyek a Tiszán átlépve Újszeged területét is érinthetik.

A fentiek figyelembevételével – illeszkedve a város középtávú, specifikus – céljaihoz városrészi szintű célok meghatározására is sor kerül, melyeket az alábbiak szerint határoztunk meg:

Városrész megnevezése Belváros

Városrészi cél: Cél a városközponti funkciók további erősítése,

a

városközpont

térbeli

kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások

körének

bővítése,

a

gazdasági funkció erősítésével Alsóváros

Cél a meghatározó történeti és néprajzi

133

hagyományokkal rendelkező városrész jellegének és értékeinek megőrzése, a lakófunkció

megtartása

városrészben

elérhető

és

a

szolgáltatások

körének bővítése. Móraváros

A kisvárosias lakófunkció megőrzése mellett a peremterületeken cél az iparikereskedelmi és rekreációs funkciók megtartása,

a

meglévő

szegregátum

megszüntetése Rókus és lakótelepek

A

városrész

lakhatás

lakófunkciójának,

és

az

minőségének

a

életkörülmények

javítása,

a

területen

működő vállalkozások erősítése Felsőváros és lakótelepek

A városrész népességvonzó és megtartó képességének erősítése, a meglévő sport, rekreációs és turisztikai potenciálok kihasználásának elősegítése

Újszeged – Szőreg kertváros

A sport és rekreációs, valamint humán és kereskedelmi szolgáltatási funkciók bővítése,

a

településrész

kapcsolatainak

közlekedési

és

funkcionális

szerepének fejlesztése Déli kertváros és Gyála

A

Déli

kertváros

karakterének életminőség

lakófunkciós

megtartása, növelése

a

a

helyi

városrészi

alközpontokban megtalálható funkciók bővítésével, az elérhetőség javításával, valamint

a

természeti

környezettel

kapcsolatos szinergiák kihasználásával a rekreáció és a gazdaságfejlesztés terén Északi kertváros és Tápé

Cél

a

városrész

lakófunkciójának

megőrzése és a városrészben elérhető

134

szolgáltatások hiányzó

körének

városrészi

bővítése,

a

alközpontok

kialakítása, a meghatározó történeti, néprajzi

és

vallási

hagyományokkal

rendelkező Tápé településrész jellegének és értékeinek megőrzése Nyugati iparváros és Kiskundorozsma

A városrészben cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra

kiépítése,

párhuzamosan

a

életminőségének

további

ezzel

helyben

élők

javítása,

a

szociális feszültségek enyhítése Tisza-Maros hullámtere

Cél

természeti

szempontból

egy

és olyan

társadalmi élettel

teli

folyóparti terület kialakítása, mely teret engedve

a

különböző

gazdasági

és

turisztikai funkcióknak, képes Szeged multifunkcionális központjává válni a víz, a jég, a hordalék biztonságos levezetése

és

az

árvízvédelem

elsődlegességének figyelembe vételével.

A célok részletes bemutatására a városrészi funkcióelemzés elvégzését követően, városrészi SWOT alapján az integrált településfejlesztési stratégiában kerül sor.

3.5.

A horizontális célok

Az érintettekkel kialakított széles körű partnerségen alapuló, konszenzusra törekvő tervezés, végrehajtás és ellenőrzés a városfejlesztésben

A horizontális cél leírása: Szeged Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciójának készítése és integrált településfejlesztési stratégiájának felülvizsgálata széles körű szakmai partnerségi 135

folyamat keretében zajlik. E folyamat jövőbeni és rendszer szintű kiterjesztése szükséges a szélesebb nyilvánosságra is, erősítendő az elkészülő szakmai dokumentumok társadalmi beágyazottságát. A célkitűzés keretében megfogalmazásra kerül az az elvárás, hogy a tervezési folyamat egyeztetési mechanizmusa – figyelembe véve természetesen az Európai Uniós források felhasználásához kapcsolódó eljárásrendi kötelezettségeket is – kiterjesztésre kerüljön a tervezett fejlesztések megvalósítási időszakára is. Ezzel

párhuzamosan

természetesen

a

már

kialakított

formai

keretek

(intézkedéscsoportok, fórumok stb.) újragondolása, a feladatkörök aktualizálása válik szükségessé. Az ily módon kiépítendő rendszer elsődleges feladata ennek megfelelően a városi célok elérésének nyomon követése, a tervezett fejlesztések társadalmi-gazdasági hatásainak széleskörű monitoringja, a köznyilvánosságnak a megvalósítási folyamatba való bevonása lesz.

A helyi közösségek kohéziójának erősítése a társadalmi részvétel és befogadás előmozdításával, a partnerség elveinek érvényesítésével

A horizontális cél leírása: A helyi társadalmak kulturális sokszínűsége, a tradíciók ápolása mellett a különböző – adott esetben kiszolgáltatott – társadalmi rétegek felzárkóztatása is elsőrendű és horizontálisan érvényesítendő célkitűzés. A célkitűzés mind a gazdaságfejlesztési, mind pedig az infrastrukturális- és humán típusú specifikus célok meghatározásánál, a célokhoz kapcsolódó prioritások tartalmának kialakításánál alapvető jelentőségű, hiszen a jövőben megvalósuló fejlesztések hosszú távú hatásai nem minden társadalmi csoportot érintenek egyformán. A közösségi felzárkóztatás, a társadalmi integráció éppen ezért csak az érintettek – vagy az érintettek képviselőinek – aktív és formalizált bevonásával lehet sikeres. Ez az együttműködés különösen a tervezett fejlesztések megvalósítása során, a célok teljesülésének nyomon követésével kap majd hangsúlyt.

Integrált

szemlélet

érvényesítése

a

környezettudatos

településfejlesztés komplex eszközrendszerének alkalmazásával

136

és

fenntartható

A horizontális cél leírása:

Noha Szeged Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciója nem kizárólagosan az Európai Uniós forrásokból finanszírozott fejlesztések kereteit teremti meg, a tervezés módszertana és a koncepcióra épülő településfejlesztési stratégia módszertana egyértelműen összhangban áll az EU-s módszertannal. A hosszabb, stratégiai időtávra definiált tervezési keretek, a több évre tervezhető indikatív forrás egyértelműen az integrált, a városi fejlesztéseket komplex rendszerben értelmező tervezői megközelítést erősítik. A – többek között a „Smart Cities” koncepcióhoz kapcsolódva definiált – környezettudatos, fenntartható és globálisan is versenyképes város közlekedési rendszereinek, energia gazdálkodásának egy idejű fejlesztése, ezzel párhuzamosan pedig az elérhető közszolgáltatások háttér infrastruktúrájának minőségi javítása egyszerre jelent magasabb életminőséget a helyi lakosok, és versenyképes szolgáltatást az itt tanuló egyetemisták, valamint a már itt működő vagy betelepülni szándékozó – és munkahelyet teremtő – vállalkozások számára.

3.6.

Szeged Megyei Jogú Város hosszú távú célrendszerének összefoglaló ábrája

Az alábbi ábra összefoglaló módon tartalmazza Szeged Megyei Jogú Város jövőképét, átfogó- és specifikus céljait. A specifikus célokhoz fejlesztési prioritások kerültek hozzárendelésre, melyek tartalmi elemeit intézkedések formájába rögzítjük.

Szeged célrendszere integrált módon tematikus és területi aspektusból is értelmezhető. A településfejlesztési koncepció az előbbi megközelítésből meghatározott cél hierarchiát mutatja be, melynek központi elemei az átfogó- és specifikus célok. Ezzel szemben az integrált településfejlesztési stratégia a városrészi célok rendszerét rögzíti, melyek a specifikus célok szintjén illeszkednek a TFK-ban bemutatott struktúrához.

137

Szeged Megyei Jogú Város hosszú távú fejlesztési célrendszere (2014-2030)

Jövőkép

Átfogó célok (2030-ig)

Specifikus célok1 (2020ig)

Prioritások

Intézkedések

A lakói számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó térségi központ Szeged, meglévő adottságai alapján, nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai és kutatási centrum lesz. A tudás-intenzív ipar és a helyi üzleti szolgáltatások fejlesztése dinamikus gazdasági bővülést eredményez, mely folyamat már középtávon is új munkahelyek létrehozásához járul hozzá.

Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével

P1. Tudásintenzív ipar kulcságazataib an működő vállalkozások fejlesztése

P2. A városi szintű vállalkozásfejles ztési eszközrendszer és a kapcsolódó magas szintű fizikai üzleti infrastruktúra fejlesztése

P3. Vállalkozások közötti együttműködé sek fejlesztése

P4. Hagyományos ipar fejlesztése, a termékek piacra jutásának elősegítése

A vállalkozások fejlesztéseit támogató finanszírozási eszközök

Városi vállalkozásfejles ztési szervezet kialakítása

Klaszter menedzsment szervezetek fejlesztése

Vállalkozások munkahely teremtő célú telephely fejlesztési programja

Horizontális üzleti környezet fejlesztési beavatkozás (ipari parkok, inkubátorházak ) Alapinfrastrukt úra kiépítése, innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése kialakítása, kiemelten az ELI Science Park, és Biopolisz Park területén.)

A vállalati szektor és a kutatóhelyek közös fejlesztési programjaina k támogatása

Kis- és középvállalkoz ások kis értékű innovációs projektjeinek támogatása

Vállalkozói mentor program (start-up-ok támogatása)

1

Helyi beszállítói rendszerek fejlesztése

Vállalkozói tanácsadói program

S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával

Szeged helyzetének stabilizálása az interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával

P5. Külső elérhetőség javítása

P6. A helyi adottságokra építő diverzifikált turizmusfejles ztés

P7. Hatékony vízgazdálkodás és vízkárelhárítás feltételrendszeré nek további javítása

P8. Épített környezet védelme, városképvédel em

P9. Hatékony és tiszta energiagazdálkod ás

Elővárosi és nagyvasút fejlesztési programok

Helyi turisztikai attrakciók komplex fejlesztése

Belterületi felszíni vízelvezető rendszerek fejlesztése

Közterületrehabilitációs program folytatása


Kereskedelmi szálláshelyek fókuszált fejlesztése

Árvízi védművek biztonságának növelése, árvízi tározók kialakítása

Védett épületek felújítási programja

M9-es és M47-es építésének szorgalmazása, területi előkészítése

A városi turisztikai programkínál at bővítése

Tisza hajózhatóságá nak biztosítása

Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek támogatása

Barnamezős területek nem üzleti célú rehabilitációja

P10. A város belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése, a közlekedésminős ég javítása

P11. Természeti környezet védelme

P12. Egészségmegőrzés és prevenció

Közintézmények és közszolgáltatások energetikai fejlesztése

déli Tisza-híd megépítése

Városi zöldfelületi stratégia készítése

Szolgáltatásfejleszt és, egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

Lakóépületek energiaracionaliz álása

Komplex közlekedésirányí tási program megvalósítása

Gyálai Holt-Tisza rehabilitáci ója

Prevenció feltételeinek megteremtése

Távfűtő rendszer fejlesztése

Belterületi út- és kerékpárúthálózat környezetvédelmi (zaj és területhasználat) ,közlekedésbiztonsági célú, kerékpárosbarát rekonstrukciója


Sport- és rekreációs tevékenységek támogatása, infrastruktúrafejlesztés

Belterületi kerékpárútforgalmi hálózat fejlesztése

Védett természeti értékek helyreállítá sa, revitalizáci ója

Környezeti ártalmak csökkentése

Alternatív, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése

A specifikus célok a Belügyminisztérium által készített útmutató alapján az ITS-ben is bemutatandó „középtávú városi céljainak” felelnek meg.

138

S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével

P14. Oktatásfejlesz tés

P15. Közösségfejles ztés, kulturális szolgáltatások fejlesztése

Idősellátás fejlesztése

A közoktatás minőségének fejlesztése

Tartalomfejles ztés a közművelődési és kulturális intézményekbe n

Bölcsődei ellátás fejlesztése

Gyakorlat orientált szakképzés

Kulturális infrastruktúra fejlesztések

Hajléktalan ellátás fejlesztése

A felsőoktatás képzési struktúra szélesítése

Kulturális szolgáltatás fejlesztés a speciális igényű célcsoportok számára, az akadálymentes ítés elveinek komplex érvényesítésév el

Drogprevenció, szenvedélybete gek ellátásának fejlesztése

Az egész életen át tartó tanulás támogatása

P13. Szociális biztonság javítása

Horizontális célok

Szegedi Repülőtér területi bővítése, fejlesztése

Elektromos üzemű, zéró emissziójú közösségi közlekedés támogatása

Az autópályákhoz kivezető főutak korszerűsítése

Településközi kerékpárforg almi-hálózat fejlesztése

A kerékpározás, mint az egyéni közlekedés tiszta alternatívája, infrastruktúrájá nak, létesítményeinek fejlesztése.

A közösségi közlekedés szolgáltatásminőségének fejlesztése

Termőföld védelme

Az érintettekkel kialakított széles körű partnerségen alapuló, konszenzusra törekvő tervezés, végrehajtás és ellenőrzés A helyi közösségek kohéziójának erősítése a társadalmi részvétel és befogadás előmozdításával, a partnerség elvein Integrált szemléletet érvényesítése a környezettudatos és fenntartható településfejlesztés komplex eszközrendszerén

3.7.

Csongrád Megye Területfejlesztési Programja, a fejlesztés kereteit biztosító eszköz

Csongrád megye stratégiai célrendszere a középtávon megvalósítandó célokat tartalmazza. A jelenleg zajló tervezés során a stratégiai célrendszer időtávja egybeesik a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési ciklussal. Csongrád megye három területi stratégiai cél és négy specifikus stratégiai cél mentén tervezi a következő hétéves időszak területfejlesztési folyamatait rendszerbe szervezni. A megyei területfejlesztési koncepcióban meghatározott horizontális célok kiegészítik az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott horizontális célokat. A 2014-2020 közötti időszak megyei stratégiájának fő hívószavai: föld, víz, innováció, szinergia. E hívószavak átfogóan és komplexen utalnak a megye legfőbb értékeire, kihívásaira és feladataira a következő területfejlesztési ciklusban.

A településfejlesztési koncepció külső koherenciájának vizsgálatakor a területi- és specifikus stratégiai célok illeszkedését mutattuk be. Jelen alfejezet elsősorban a megyei szinten definiált prioritások illeszkedését vizsgálja. A megyei területfejlesztési program 11 darab prioritást nevesít, melyek részben területi, részben szektorális logika mentén szervezik az alájuk rendelt intézkedéseket, illetve fejlesztési tevékenységeket. A programban rögzített fejlesztési prioritások és Szeged MJV hosszú távú célrendszeréhez illeszkedő prioritási tengelyek között az alábbi kapcsolódási pontok fedezhetőek fel:

2. prioritás: Az üzleti környezet fejlesztése A prioritás a „P2. A városi szintű vállalkozásfejlesztési eszközrendszer és a kapcsolódó magas szintű fizikai üzleti infrastruktúra fejlesztése”, valamint a „P4. Hagyományos ipar fejlesztése, a termékek piacra jutásának elősegítése” prioritásokhoz kapcsolódik.

3. prioritás: Energiahatékonysági és megújuló energetikai komplex fejlesztések A

prioritás

Szeged

MJV

„P7.

Hatékony

vízgazdálkodás

és

vízkárelhárítás

feltételrendszerének további javítása” , valamint „P9. Hatékony és tiszta energiagazdálkodás” prioritás tengelyeihez illeszkedik.

140

4. prioritás: Közlekedési kapacitások fejlesztése Szeged hosszútávú célrendszeréből a „P5. Külső elérhetőség javítása”, illetve a „P10. A város belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése, a közlekedésminőség javítása” prioritások kapcsolódnak a megyei prioritási tengelyhez.

5. prioritás: Megyei tudásbázis és innovációs rendszer megerősítése A megyei prioritás egyértelműen illeszkedik Szeged „P1. Tudás-intenzív ipar kulcságazataiban működő vállalkozások fejlesztése”, valamint a „P3. Vállalkozások közötti együttműködések fejlesztése” prioritásaihoz.

6. prioritás: ELI és a hozzá kapcsolódó Science Park megvalósítása Tartalmát tekintve a megyei prioritás egyértelműen kapcsolható Szeged MJV „P2. A városi szintű vállalkozásfejlesztési eszközrendszer és a kapcsolódó magas szintű fizikai üzleti infrastruktúra fejlesztése” prioritási tengelyéhez.

11. prioritás: Integrált városfejlesztési programok Csongrád megye nagyvárosi térségében A komplex és integrált városfejlesztési programok logikáját szem előtt tartva a prioritás Szeged

Megyei

Jogú

Város

célrendszeréből

a „P8. Épített környezet védelme,

városképvédelem”, a „P11. Természeti környezet védelme”, a „P10. A város belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése, a közlekedésminőség javítása”, továbbá a „P13. Szociális biztonság javítása” prioritásokkal mutat egyértelmű kapcsolódást.

3.8.

A célrendszer nyomon követésére szolgáló mutatószám rendszer

Az alábbiakban összefoglaljuk Szeged Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciójának célrendszeréhez kapcsolódó mutatószám struktúrát. Az indikátorok meghatározása során alapvetően a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program mutatószám rendszeréből indultunk ki. Az átfogó célok kapcsán az ún. közös és programspecifikus eredménymutatókat vettük figyelembe, míg a specifikus célokhoz kapcsolódó indikátorok esetében a TOP prioritás szintű mutatóira támaszkodtunk.

141

Az alábbi táblázatokban rögzített célértékek tervértékek, ezek maradéktalan teljesüléséért a tervezés jelenlegi fázisában felelősséget nem tud Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalni. A tervértékek felülvizsgálata éppen ezért a tervezés előrehaladtával, a konkrét fejlesztések szakmai tartalmának ismeretében indokolttá válhat.

Átfogó cél 1: „Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése” Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő)

Átfogó cél 2: „Szeged helyzetének stabilizálása a interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára”

Mutató típusa (output/eredmény)

eredmény

Bázis érték (2014)

0



Célérték (2022)

4 500

Célérték (2022)

Forrás

Irányító Hatóság

Forrás

Rehabilitált területeken élő lakosok száma (fő)

eredmény

0

1 500


Jobb minőségű helyi közszolgáltatásokkal elért lakosság száma (fő)

eredmény

0

25 000


Specifikus cél 1: A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével”



Célérték (2022)

Forrás

Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő)

eredmény

0

4 500


Hazai és nemzetközi turisták költésének növekedése (%)

eredmény

0

25


142

Specifikus cél 2: „Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi Mutató típusa kutatói hagyományokra (output/eredmény) épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával”


Célérték (2022)

Forrás

Támogatott klaszterek száma (db)

eredmény

0

10


Klaszter tag vállalkozások által végrehajtott közös innovációs projektek száma (db)

eredmény

0

25


Specifikus cél 3: „A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával”



Célérték (2022)

Forrás

Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2)

eredmény

0

20 000


Akadálymentesített épületek száma (db)

eredmény

0

75


Rehabilitált területeken élő lakosok száma (fő)

eredmény

0

1 500


Specifikus cél 4: „A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével”



Célérték (2022)

Forrás

Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (db)

eredmény

0

40


Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság (fő)

eredmény

0

30 000


Jobb minőségű helyi közszolgáltatásokkal elért lakosság száma (fő)

eredmény

0

25 000


143

4. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ

A következőkben meghatározzuk azokat az adatokat, melyekre építve az integrált városfejlesztési stratégia célrendszere kialakítható. A fejezetben külön kitérünk a műszaki infrastruktúra fő elemeinek bemutatására, valamint az örökségvédelmi szempontok részletes elemzésére is sor kerül.

4.1.

A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása

A városfejlesztési dokumentumok elkészítésének folyamatában a Településfejlesztési Koncepciót az Integrált Településfejlesztési Stratégia követi. A stratégia szakszerű kialakításához,

a

korábban

elkészült

dokumentumokkal

való

szerves

kapcsolat

megteremtéséhez szükséges számba vennünk azokat a fontos megállapításokat és tényszerű adatokat melyek a teljes tervezési folyamaton keresztül jelen vannak, szilárd alapot teremtve a tervezésnek, valamint irányt mutatva a célok megfogalmazásának. Az alábbi szakaszban összegyűjtött tények segítséget nyújthatnak bármilyen területi, vagy ágazati tárgyú, közép- és hosszú távú stratégiai, illetve településrendezési dokumentum elkészítéséhez. Az eddig elkészült dokumentumok közül az ITS megalapozó vizsgálata az, amely az alapkövét jelenti a teljes tervezési folyamatnak, egyben meghatározza azokat az adatokat, melyek keretet nyújtanak a Településfejlesztési Koncepció és az ITS kidolgozásához. Ezen túlmenően érdemes visszanyúlnunk a funkcionális várostérség-lehatároláshoz tett javaslati anyaghoz,

illetve

potenciális

adatforrásként

számolunk

jelen

koncepció

elkészült

munkarészeivel is.

Társadalom-statisztikai mutatók: Szeged Megyei Jogú Város lakossága esetében a népszámlálás alapján minimális csökkenéséről beszélhetünk. Szeged lakossága 2001-ben 168.273 fő volt, míg 2011-ben 168048 fő. A változás mértéke 0,14%-os a vizsgált időszakban. Szegeden 2008-ig emelkedett a születések száma, 2009-ben 7,69%-kal, majd 2010-ben újabb 4,76%-kal esett vissza.

144

A népesség korosztályos megoszlása több fontos információt is hordoz. Egyrészt a teljes periódusban évről évre csökkent a gyermekek száma: 2000-ben 26.006 fő volt a 0-14 évesek száma, 2011-ben csak 22.149 fő, a különbség közel 15%-os. Csökkent a munkaerő-piaci szempontból is legaktívabb 15-59 évesek száma is: 2000-ben 107.919-en voltak, 2011-ben számuk 104.704 fő. A csökkenés mértéke 3% körüli. Jelentősen nőtt előző korcsoportokkal szemben a 60 éves és idősebb emberek száma: 2000-ben 31.348 fő, 2011-ben 38.746 fő volt létszámuk. A helyi társadalom öregedését jól mutatja az úgynevezett vitalitási index, amely a 0-14 évesek és 60 éves és annál idősebb emberek számának arányból képezhető mutató. Szeged vitalitási indexe 2000-ben még 0,83 volt, amely 2011-re 0,57-re csökkent le. A település 2011 októberében regisztrált 168.048 fős lakosságából 150.257 fő adta meg nemzetiségi identitását, tehát mintegy 18 ezer fő esetében nincs információnk erről a tényezőről. A táblázat adatai alapján a város népességének többsége továbbra is magyar, csökkent a magukat cigánynak vallók száma, míg a németek, románok száma hasonlóan alakult, mint 2001-ben. A városban jelenlévő szerbek száma emelkedett, 2011-ben az egyik legerősebb nemzetiségként 1.408-an élnek Szegeden. A hazai nemzetiségek együttesen 6.162 főt tesznek ki, ez a település lakosságának 3,66%-a. Emellett egyéb nemzetiségek is jelen vannak (például arab, kínai, orosz, stb.), együttes számuk 2.633 fő (1,5%). A város képzettségi mutatói az átlagnál kedvezőbbek: azok aránya, akik az általános iskola egyetlen osztályát sem végezték el nem különbözik jelentős mértékben a megyei, kistérségi és városi szinten (0,3-0,5%). Elmondható, hogy Szegeden és térségében 2011-re minimálisra szorult vissza azon 10 évesnél idősebbek aránya, akik egyáltalán nem jártak iskolába. A legalább 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Szegeden 97,5%, amely közel 2%-kal haladja meg a megyei szintet, míg szinte megegyezik a kistérségi értékkel. A legalább érettségivel rendelkezők aránya (64,6%) a város esetében már jelentősen meghaladja a kistérségi (60,5%), és a megyei (49,9%) arányt. Ebben a kategóriákban a város jelentős előnnyel rendelkezik közvetlen és tágabb térségével szemben. A diplomával, felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében a város és térsége között tapasztalt differencia szintén egyértelműen érzékelhető. A szegedi diplomások aránya a népesség 28,9%-át teszi ki, amely 10,2%-kal haladja meg a megyei arányt. A kistérséghez viszonyítva nem ilyen kontrasztos az eltérés, a különbség mindössze 3%. A 2010-es és 2011-es évek az álláskeresők számának csökkenését hozták. 2010-re az előző évi adathoz képest 3%-kal, majd 2011-ben újabb 10,5%-kal mérséklődött a munkakeresők száma Csongrád megyében. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat frissebb adatai azonban itt is, akárcsak országos szinten, ismét visszaesést mutatnak: 2012 végén 145

21.370 nyilvántartott álláskeresőt regisztráltak a megyében, amely 6,63%-os emelkedést tükröz. A Szegedi kistérség adataiban a 2009-es emelkedés még erőteljesebb: 30%-ot meghaladó mértékben lépi túl az álláskeresők száma a 2008-as szintet. A 2009-et követő csökkenés 2010-re szerényebb a megyeinél, mintegy 1,6%-os, majd 2011-re újabb 4%. 2012ben azonban vége szakad a javuló sorozatnak: az év végén 8.703 nyilvántartott álláskereső van a térség 12 településén, ami jelentős, 8,5%-os ugrást jelent. A kistérségen belül egyértelműen Szeged a legnagyobb foglalkoztató, így a munkanélküliséghez kapcsolódó problémák jelentős része is ebben a városban fogható meg. Így az álláskeresők száma is arányait tekintve itt a legmagasabb a kistérségben, a kistérség összeshez viszonyítva súlya többnyire 80% közeli (2000: 79,4%, 2005: 79,46%, 2009: 77,77%, 2010: 77,51%).

Gazdasági mutatók: Szegeden a regisztrált vállalkozások száma 2000. és 2006. között lényegében stagnált, hiszen míg a kiinduló érték 23 610 darab volt, addig 2006-ban 23 673 darab regisztrált vállalkozást tartottak számon a városban. 2007-től indul meg egy dinamikus bővülés, melynek eredményeként 2010-re 27 771 darabra nőtt a mutató értéke. A változás a vizsgált időszakban így 17,62%, ami mind az országos mind pedig a kistérségi értéket meghaladja. Ha a Szegeden regisztrált vállalkozások számának a kistérségi szintű mutató értékéhez való viszonyát vizsgáljuk látható, hogy míg 2000-ben a kistérségben regisztrált vállalkozások 89,32%-a volt szegedi illetőségű addig 2010-ben ez az érték már csupán 79,32% volt. A Szegedi kistérség meghatározó ágazatai a működő vállalkozások száma alapján a szolgáltató szektoron belül a kereskedelem, gépjárműjavítás (2008: 3394 db; 2010: 3266 db), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (2008: 2830 db; 2010: 2961 db), továbbá az építőipar (2008: 1585 db; 2010: 1531 db). Jelentős számú vállalkozás működik a feldolgozóipar, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, az oktatás és a humán- egészségügyi szolgáltatás ágazatokban is. A vizsgált időszakban, az egyes ágazatokban működő vállalkozások számának alakulása kapcsán látható hogy, jelentősebb mértékben a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (4,6%), az oktatás (7,8%), továbbá a humán- egészségügyi szolgáltatás (6,6%) ágazatokban volt bővülés tapasztalható. A kistérségben jelentős mértékben csökkent ugyanakkor a feldolgozóiparban (-11,5%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazatban (-16,42%), és kisebb mértékben visszaesett az építőiparban (-3,4%) és a kereskedelemben (-3,7%) működő cégek száma. A 2008-2010-es időszakra vonatkozó adatok alapján látható, hogy a legalacsonyabb számban a mezőgazdaságban (2010: 52,71%), továbbá a bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági 146

ágban működő vállalkozások között találunk szegedi cégeket. A 2010-ben a kistérségben működő cégek közül legmagasabb arányban a villamosenergia-, gáz-nemzetgazdasági ágban – 2010-ben 13 vállalkozás közül 12 darab (92,31%) – az információ-, kommunikáció nemzetgazdasági ágban – 821 cég közül 763 darab (92,94%) –, továbbá az ingatlanügyletek-, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység valamint az oktatás és a humán- egészségügyi szolgáltatás ágazatokban találunk szegedi vállalkozásokat. A szolgáltatói szektoron belül kiemelt súllyal jelenik meg térségi szinten a turisztika ágazat. Szegeden a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2012-ben több mint 250 ezer vendégéjszakát töltött el kereskedelmi szálláshelyeken összesen több mint 123 ezer vendég. Ez az érték kismértékben meghaladja a 2011-es értéket (122 901 fő), vagyis folytatódik a 2009 óta tartó kedvező tendencia, noha ezek a számok továbbra is elmaradnak a 2007-es csúcsértéktől. Kistérségi szinten a kereskedelmi szállásférőhelyek száma folyamatos bővülést mutat. A térségben a legtöbb kereskedelmi szállásférőhely 2007-ben volt elérhető, mely évre 8 278 darabos kapacitást rögzített a KSH adatbázis. Ez a szám a 2000-es kiinduló értéket 43,51%kal haladja meg. 2008-ban jelentős – 17,98%-os – kapacitás csökkenés következik be térségi szinten, majd 2009-től lassú bővülés indul meg a 6789 darabos értékről. Összességében ugyanakkor elmondható, hogy a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 2000 és 2010 között 32,61%-kal nőtt. A térségi központban elérhető kereskedelmi szállásférőhelyek tekintetében ugyancsak 2007 tekinthető kiemelkedő évnek, hiszen ekkor a 2000-ben mért 5489 darabos kapacitást 44,9%-kal meghaladó volumen állt rendelkezésre. A 2008-ban regisztrált 6456 darabos érték a következő években bővült, így összességében 2000. és 2010. között 28,38%-os növekedés volt tapasztalható. A térségi központ súlya a kereskedelmi szálláshelyek szállásférőhelyei tekintetében egyértelműen meghatározó, hiszen míg 2000-ben a kistérségben elérhető kapacitás 95,15%-a volt Szegeden található, addig ez az érték 2010ben 92,12% volt. 2007 és 2013 között mintegy 152 millió euró fejlesztési forrás állt rendelkezésre a Délalföldi Operatív Program keretében gazdaságfejlesztési projektek támogatására többek között üzleti infrastruktúra fejlesztése, tanácsadási programok lebonyolítása és klasztermenedzsment szervezetek megerősítése témakörökben. 2013 év elejéig a Szegedi kistérség pályázói – alapvetően vállalkozások – összesen mintegy 15,86 milliárd forint pályázói igénnyel jelentkeztek ezeken a felhívásokon. Ugyaneddig az időpontig a kistérség pályázói összesen 8,2 milliárd forint támogatáshoz jutottak hozzá, ami az igényelt összeg mintegy 52%-a. A megítélt támogatás 76,56%-a (6,28 milliárd forint) Szegeden megvalósuló projektekhez köthető. 147

A K+F-kiadások bruttó hazai termékhez viszonyított aránya a Közép-Magyarországi régióban volt a legmagasabb (2011-ben 1,65%), míg átlagoshoz közeli értéket Észak-alföldön és Dél-alföldön rögzíthetünk (1,07%, illetve 1,13%). A vidéki kutatóbázisok száma a Délalföldön 2007 és 2011 között közel ötödével bővült, így régiónkban 2011-ben 370 kutatóhely működött. A kutatási és kísérleti fejlesztések költsége tekintetében elmondható, hogy 2011ben Csongrád megyében a régiós érték 65,25%-a jelenik meg, míg Bács-Kiskun megyéhez a fejlesztési költségek 29,5%-a kapcsolható. 2012-ben ugyanezek az értékek Csongrád megye esetében 61,26%, míg Bács-Kiskun megye esetében közel 34% volt. Az összes kutatási, kísérleti fejlesztési beruházás értéke 2011-ben a régiós összeg 66,4%-a volt Csongrád megyében, és 27,92% Bács-Kiskunban. 2012-ben ezzel szemben Csongrád megye a teljes volumen csupán 53,8%-át tudhatta magáénak, míg Bács-Kiskun megye esetében az érték 33,62%-ra nőtt. Az összes kutatási, kísérleti fejlesztési ráfordítás tekintetében ugyancsak nőtt Bács-Kiskun megye súlya, hiszen míg 2011-ben az összes régiós ráfordítás 29,31%-a volt a megyéhez köthető, addig ez az arány 2012-ben már 33,91%. Ugyanezek a mutatók Csongrád megye esetében 2011-ben 65,39%-os, illetve 2012-ben 59,97%-os értéket vesznek fel.

2001-ben Szegeden Csongrád megye lakásállományának 38,89%-a, a Szegedi kistérség lakásállományának pedig 83,22%-a volt megtalálható. 2011-ben ezek az értékek 41,25%, illetve 83,41% voltak. 2000-ben kistérségben épített lakások 78,67%-a létesült Szegeden, ez a mutató 2011-ben 86,25%-os értéket vett fel. A városban a legtöbb lakás 2009-ben épült (1009 darab, a térségben létesült lakások 91,81%-a). Szegeden 2007-ig folyamatosan emelkedett a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára, majd 2008-ban tört meg egy rövid időre ez a folyamat. 2010-ig azután ismét folytatódik a növekvő tendencia és 2010-ben tapasztalható egy nagyobb visszaesés. Ekkor 87%-ára esik vissza az átlagos négyzetméter ár; 2011-től lényegében stagnál a mutató. Szeged MJV 2011. év végi állapotot tükröző ingatlanvagyon statisztikája összesen 10 287 darab ingatlant tartalmazott, melyek összterülete 2629 ha és 7238 m2. Értékbecslés alapján értékük 329 657 161 000 forint.

Környezeti és infrastrukturális megállapítások: Más magyarországi tájak terepadottságaival összehasonlítva igen kicsi a relatív magasság-különbség. Magyarország legmélyebb pontja Szeged körzetében, Gyálaréten található, melynek tengerszint feletti magassága 75,8 méter. A Tisza bal parti sávjában több 148

helyen, Szeged (Tápé) külterületén is van azt megközelítő, kis abszolút magasságú felszín. A természetes terepfelszín relatív szintkülönbsége sehol nem haladja meg a 2 m/km2-t. Ennél jelentősebb szintkülönbségeket csak a mesterséges terepfelszíneken (árvízvédelmi gátak, töltések, kunhalmok) találhatunk. A mesterséges vonalas létesítmények (utak, vasutak, közművek, védőgátak) hálózatai viszonylag sűrűn tagolják a tájszerkezetet. Azok a várostól északra az optimális tájhasználatot és a tájfejlesztést is korlátozzák. A térség földtani felépítését a nagy vastagságú (akár 3000 m vastag) pannon üledékek, valamint az erre települő és a felszínt is borító pleisztocén és holocén, főként folyóvízi és eolikus üledékek jellemzik. A pliocén rétegsorok jelentős szénhidrogén-, a pannon üledékek hévíz-, a pleisztocén rétegek réteg- és ivóvíz-, a holocén üledékek pedig talajvízkészletekkel rendelkeznek. Építésföldtani vizsgálatok szerint a 25 m mélységig talált különböző kötöttségű, zömében víz alatti, laza üledékes kőzetek nem kedvezőek az alapozási, mélyépítési létesítmények igényeihez: szilárdsági és kompresszibilitási tulajdonságaik „közepesen gyenge” kategóriába tartoznak.

A területen a szegedi táj legjelentősebb természeti eleme a Tisza. Annak mindig központi szerepe volt a tájszerkezet sok évezredes alakulásában-alakításában. A jövőbeni tájhasznosítások és tájfejlesztések sem képzelhetők el a Tisza meghatározó elemként történő figyelembe vétele nélkül. Ugyan a felszíni vizek előfordulását tekintve Szeged fekvése kedvező, mégis összességében elmondható, hogy a város száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos területen fekszik. A talajvíz mélysége 2-4 méter között ingadozik, a város ivóvizét elsősorban a 150-550 méter mélységű pleisztocén rétegek szolgáltatják, az alacsony geotermikus gradiens miatt pedig sok a magas hőfokú termálvíz.

A növényföldrajzi tájbeosztás szerint a Tiszántúli flórajárásba tartozó terület legjellegzetesebb potenciális növénytársulásai a fűz ligeterdők és a bokorfüzesek. Ezek a társulások a Tisza árterén a közelmúltig még viszonylag nagy kiterjedésben és néhol csak kevéssé zavart állapotban voltak megtalálhatók. A természetes ártéri erdők mára azonban nagymértékben megfogyatkoztak. Az OTrT a települést a tájképvédelmi területek övezetébe sorolja. A CsMTrT az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe sorolja a város egyes részeit: a Tisza-, és a Maros-mentét, a Tisza és a Gyálaréti Holt-Tisza közötti területet, Újszeged déli részét, a Fehér-tótól délkeletre fekvő területet a Sándorfalvi útig, a Nagyszéki területeket, a Maty-ér menti területeket. Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területek: Körös-Maros Nemzeti Park és a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet. Szeged 149

közigazgatási területét az alábbi európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek érintik: Alsó-Tisza-völgy (HUKN10007), Alsó-Tisza hullámtér (HUKN20031), Maros (HUKM20008), Szegedi ürgés gyep (HUKN20012).

Szegeden az 1879-es árvíz utáni újjáépítés lehetővé tette a teljesen új sugaras-gyűrűs városszerkezet kialakítását. Jól elhatárolható beépítési zónák alakultak ki. A zárt beépítés zónája a Nagykörút és a Tisza által határolt terület, mely helyenként átnyúlik a körúton túlra. Ezt a zónát szinte teljes egészében körbeveszi a hézagos beépítés zónája, melyet földszintes, vagy egyemeletes családi házak és az 1980-as évektől a 2–3 szintes társasházak jellemeznek (Alsóváros, Móraváros, Rókus és Felsőváros). Az egykori városhatárt jelzik a hézagos beépítésű zóna külső határán lévő temetők (Alsóvárosi-, Rókusi-, Dugonics-, Gyevi-temető). A Körgáton belül a korábban beépítetlen területeken és a leromlott állapotú családi házas városrészeken épültek az 1970-es évek elejétől kezdve a lakótelepek (Tarján, Északi városrész, Makkosháza, Rókus). A város kelet-nyugati tengelyében található az ipari terület, mely a rókusi városrésztől nyugatra elnyúlik egészen Kiskundorozsma határáig. A Körgáton kívüli telepek mind családi házas, kertes részei a városnak, inkább falusias jelleggel. Újszegeden hiányzik ez a szerkezeti rendszer.

4.2.

A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére, a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra

Szeged város térszerkezete az 1879-es nagy árvíz utáni újjáépítés során történt kialakulásától napjainkig jelentősebb torzulások nélkül szinte organikusan fejlődött. A XXI. sz. nagyobb beavatkozások nélkül és fenntartható módon továbbfejleszthető városszerkezetet örökölt. A térszerkezet gerincét a természeti adottságok – a Tisza, a Maros és holtágaik – valamint a közlekedési infrastruktúra városkörnyéki elemei - a szabadkai, a bajai, budapesti, csongrádi, a hódmezővásárhelyi, a makói utak és a vasúti nyomvonalak – adják. A távlati térszerkezetnek további meghatározó elemei az Euró-régiós érdekeket is szolgáló fő vonalakhoz kapcsolódó helyi-helyközi összeköttetések (Bánáti út, Nyugati feltáró út, stb.), a tervezett nagy- és emelt sebességű vasúti nyomvonalak.

150

A városközpont térbeli fejlesztésének kiváló térszerkezeti adottsága a nagykörúti körgyűrű bezárása a Tiszán átívelő déli Tisza-híddal. Mindkét hídfő környezetében barnamezős ipari területek igénybevételével bővíthető a centrumterület. A város összefüggő ipari területei a Budapesti út két oldalán alakultak ki. Ennek folytatására nyílik lehetőség, kihasználva az országos közlekedési infrastruktúra jelenlétét. A lakóterületek esetében a fenntarthatóság és a természeti környezet védelme érdekében csak kisebb mértékben lehetséges a bővítés: a már korábban elindított területek - nagy tömbbelsők (Újszegeden), belső zárványok (Nagyszilléri domb) – beépítése és a Nagykörúton kívüli, jelenleg is kedvelt lakásépítési területek polgárvárosi jellegű sűrűsödése lehetséges. A város és környéke erdőkben szegény – kivétel ez alól a folyók hullámtere – ezért az erdőtelepítésre alkalmas, de nem kiváló termőhelyi adottságú területek beültetésével lehet számolni.

A 2009-ben jóváhagyott Városfejlesztési koncepciónak a város térszerkezetével foglalkozó IX. fejezetben a szerzők a térszerkezet javasolt hosszú távú fejlesztését az alábbi, ma is aktuális térképen ábrázolták:

151

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) e) pontja kimondja: „a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt területén belül nincs megfelelő terület.”

Ennek megfelelően a célrendszer alapján meghatározott területigényes fejlesztéseket lehetőség szerint nem a várost övező külterületek felhasználásával, hanem a beépített – vagy beépítésre szánt – területek intenzív felhasználásával kell megvalósítani.

A Megalapozó munkarész helyzetértékelő fejezetében előállított Problématérképre válaszolnak a jelen dokumentumban meghatározott célrendszer prioritásaiban szereplő területigényes intézkedések:

Problémák Sorszám 1.

2.

Területigényes intézkedések

Tényező megnevezése Nyugati városrész barnamezős ipari

Horizontális üzleti környezet fejlesztési beavatkozás (ipari parkok,

területek

inkubátorházak)

Öthalmi volt szovjet laktanya

Alapinfrastruktúra kiépítése, innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése kialakítása, kiemelten az ELI Science Park, és Biopolisz Park területén.)

3.

MÁV teherpályaudvar

Alapinfrastruktúra kiépítése, innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése kialakítása, kiemelten az ELI Science Park, és Biopolisz Park területén.)

4.

Belvárosi rakpart


5.

déli közúti és vasúti híd hiánya

déli Tisza-híd megépítése, Elővárosi és nagyvasút fejlesztési programok

6.

Volt Heavytex területe

Barnamezős területek nem üzleti célú rehabilitációja

7.

A Tisza hajózhatósága

A Tisza hajózhatóságának biztosítása

8.

Mars téri buszpályaudvar


9.

Szoc. rehabilitációs problématerületek


10.

Gyálai Holt-Tisza

Gyálai Holt-Tisza rehabilitációja

11.

Szegregátumok (Kiskundorozsma)


12.

Szegregátumok (Cserepes sor)

Leszakadó városi területek rehabilitációs programja M9-es

és

M47-es

autópálya

építésének szorgalmazása,

területi

előkészítése Repülőtér fejlesztése

A hatályos településszerkezeti terv a fenti fejlesztési igények és területek többségét figyelembe veszi, a szükséges módosítások már korábban megtörténtek: • A tervezett déli közúti és vasúti híd a településszerkezeti terv markáns eleme. A szegedi hídfőben a MÁV teherpályaudvar területére tervezett Biopolisz Park kialakításának lehetősége – a Biopolisz program tervezésének időszakában - a szerkezeti tervbe beépült. A Mars térről kitelepítendő távolsági és helyközi 152

autóbuszpályaudvar számára a vasútállomás környezete kedvező helyszín, az intermodális közlekedési csomópont kialakításának lehetőségét is megteremtette a szerkezeti terv akkori módosítása. • Az újszegedi hídfőben a volt Haevitex területén magánbefektetői kezdeményezésre új városrészi alközpont került kijelölésre a szerkezeti tervben. • Az öthalmi volt szovjet laktanya területére tervezett ELI Science Park és a köréje települő Tudásváros helye és megközelíthetősége szintén a településrendezési eszközök módosítása során került biztosításra. • A nyugati városrész iparterületeit – a meglévőket és az újak kialakításának lehetőségét is – a hatályos településszerkezeti terv tartalmazza. • A jövőben szociális rehabilitációval érintett problématerületeken további lakásépítés nem kívánatos, ezért ott a rekonstrukció, a közterületek rehabilitációja – a lakások értéknövelése, de legalább az értékmegőrzésük – az elsődleges cél, mely szerkezeti terv módosítást nem igényel. A KSH adatok alapján azonosított szegregátumok kezelésének módját az Antiszegregációs terv tartalmazza: a Cserepes sor fokozatos felszámolása, a kiskundorozsmai szegregátum bővítésének megakadályozása a cél, amelyet a szerkezeti és szabályozási terv is lekövet.

Jelenleg folyamatban van a településszerkezeti terv komplex felülvizsgálata. Ennek során további távlati tervek épülnek be: • Az M9 és M47 autópályák nyomvonalának kijelölése és a nagysebességű vasút nyomvonalának és megállójának helykijelölése is napirenden van. A különszintű kereszteződések kialakítását is javasolják a tervezők. Kezeli a véleményezési terv a tramtrain nyomvonalát, kapcsolódási pontjait és megállóhelyeit. • A Tisza és a Maros hullámterére és a Gyálai holtág jövőbeni hasznosítására vonatkozó szerkezeti

és

szabályozási

terv

módosítása

is

beépült

a

véleményezési

dokumentációba. • Kiemelt témája a szerkezeti terv komplex felülvizsgálatának a kiskertek kérdése. A tulajdonosok közül egyre többen laknak életvitelszerűen ezeken a területeken. Erőteljes igény jelentkezik ezek családi házas lakóterületté történő átminősítésére, ami a termő-, illetve biológiailag aktív területek jelentős csökkenésével, a város szétterülésével járna, egyes esetekben közlekedési és ellátási problémákat is okozna. A felülvizsgálat során jelenleg a probléma megoldásán dolgoznak a tervezők.

153

A 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről Szeged térségét érintően a következő döntéseket tartalmazza: • 47-es főút távlatilag is főút (2x2 sávos autóút) marad, 2017 után új, 4 sávos algyői Tisza-híddal, melyet a véleményezési terv már feltüntet. • Az M9 autóút dunántúli és Duna-vidéki szakaszai kiépülnek, általában 2x2 sávval, az utolsó ütemben (2027-ig) eljutna a 6. sz. főútig (Szekszárd). A további szakasz nem szerepel a programban, de a véleményezési tervben a nyomvonal kijelölésre került.

A programban a Bánáti út nem szerepel. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ tájékoztatása szerint a tervezett Bánáti út korszerűségi tervfelülvizsgálata folyamatban van. A hatályos szerkezeti terv az út egy korábban tervezett nyomvonalát tartalmazza, a nyomvonal módosítására a szerkezeti terv komplex felülvizsgálata során szükség lesz.

A 345/2012.(XII.6.) Kormányrendelet az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről 1. sz. mellékletében szereplő, Szegedet érintő közlekedési fejlesztések szerkezeti terv módosítást nem igényelnek: • 47. számú főút, Szeged és Békéscsaba közötti szakasz rekonstrukciója • 55. számú főút, Szeged és Baja közötti szakasz rekonstrukciója Az 502. sz. nyugati feltáró út déli – a medencés kikötőhöz vezető – tervezett szakaszát a véleményezési terv már feltünteti.

4.3.

Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére

A Tisza-Maros torkolatvidékén kialakult átkelőhely révén Szeged az őskortól napjainkig folyamatosan lakott hely. Neve először 1183-ban szerepel oklevélben: Cigeddin. A tatárjárást követően Szeged e vidék legjelentősebb városa, ekkor kapja kitüntető kiváltságait. A XV. században a török veszély miatt a Hunyadiak támogatásával jelentős hadászati és egyházi

154

központtá fejlődött, az ország egyik legnépesebb települése volt. Az 1879. március 12-i árvíz pusztítását azonban csupán 265 ház élte túl, a város mai képe a XX. században alakult ki. Régészeti lelőhelyekben gazdag, de építészeti emlékei közül csak nagyon kevés maradt fenn a régi

korokból.

Különleges

értéke

ugyanakkor

sugaras-gyűrűs

városszerkezete

és

egyedülállóan egységes eklektikus városképe, amely az árvíz utáni rekonstrukció eredménye.

Műemlékvédelem, helyi építészeti örökségvédelem

A városban összesen 135 törzsszámmal nyilvántartott műemlék – épület, épületegyüttes, házsor, köztéri műalkotás - áll egyedi védelem alatt, és 20 kijelölt műemléki környezet (MK) határát rögzíti jogszabály. Ez utóbbiak közül jelentőségében kiemelkedik a felsővárosi volt Minorita templom és kolostor, valamint az alsóvárosi Havas Boldog Asszony templom és Ferences rendház műemléki környezete. Említésre méltó az alsóvárosi Napsugaras tájház, amely a világörökség várományos Magyarországi tájházak hálózatába tartozik. A városnak a Tisza és a Tisza Lajos körút közötti része műemléki jelentőségű terület (MJT), mely a városközpontban koncentráltan jelen lévő, nagyszámú műemlék (112 db) és azok környezete együttes védelmét biztosítja. A műemlékek viszonylag alacsony száma is indokolja, hogy mindent meg kell tenni a kritikus állapotban lévő védett épületek megmentéséért, mielőbbi felújításáért, szükség szerinti revitalizációjáért. A műemlékek nélkülözhetetlen idegenforgalmi vonzerőt is jelentenek, ezért megújulásuk-fenntartásuk hosszú távú városi érdek, a várost erre az EurópaNostra díj is kötelezi.

Az országos jelentőséggel is bíró műemlékek mellett a lakosság identitás-tudatának, városszeretetének elmélyítését, de az idegenforgalmat is szolgálja a helyi építészeti örökségvédelem, amelyről először 2000-ben hozott rendeletet az Önkormányzat. A helyi védelem célja a város egyedi építészeti arculatának, sajátos megjelenésének, építészetitelepülésképi-településszerkezeti értékeinek, hagyományainak, a lakosság kultúráját tükröző épített környezetének megőrzése. Helyi védett épület és köztéri alkotás Szegeden 431 db található. Ez a nagyságrend annak köszönhető, hogy 2004-ben széleskörű felmérés készült a város építészeti értékeiről, a vizsgálat 1890 objektumra terjedt ki. A többszörös szakmai szűrő után a meglévők mellé további mintegy 170 épület és köztéri műalkotás került helyi védelem alá. A rendelet egyedi épületeket, szobrokat, továbbá a történelmi folyamatosságot őrző településszerkezetet, térfalakat – utcaképet – sarokbeépítéseket, parkokat, tereket őriz az 155

utókor számára. A négy egykor önálló település: Kiskundorozsma, Tápé és Szőreg, illetve Szentmihály településmagja is helyi településszerkezeti védelem alatt áll. Az Önkormányzat pályáztatással, anyagi eszközökkel segíti a helyi épített örökség védelmét. A kulturális örökség védelme érdekében a terület- és településfejlesztéssel, valamint a terület- és a településrendezéssel kapcsolatos változások, beruházások tervezését a védelemmel összhangban kell megoldani.

A belváros műemléki jelentőségű területén üresen tátongó, funkció nélküli, többségében egyedi védelem alatt is álló épületek (pl. a Kass Szálló, a Régi Zsinagóga, stb) romlását meg kell akadályozni, elő kell segíteni a fenntartható funkcióhoz jutásukat. Az önkormányzati tulajdonban lévő belvárosi lakások elidegenítését követően a tulajdonosok anyagi lehetőségei sok esetben nem teszik lehetővé az épületek közös szerkezeteinek felújítását, melyre támogatási rendszert kell kidolgozni.

Kiemelt figyelmet kell fordítani a csatolt településrészek védelem alatt álló településszerkezeteinek megőrzésére, a településrészek jellegének megőrzésére a régi építésű, városképi értéket képviselő épületek megtartásával. A városképi értéket hordozó lepusztult köztereket (pl. a Vadkerti tér, Roosevelt tér) fel kell újítani az örökségvédelem szempontjait messzemenően figyelembe véve, de a mai kor igényeinek és a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően. Az idegenforgalmi értéket is képviselő épületeket, épületegyütteseket (pl. a Dóm, az Alsóvárosi templom, Új Zsinagóga) felújításukkal egyidejűleg látogatóbaráttá kell tenni. Az értékmegőrző felújítások során minden esetben lehetőség szerint biztosítani kell az energiahatékonyságot és a fenntarthatóságot.

Régészet Szeged területén 318 önálló, a KÖH által nyilvántartott védett régészeti lelőhely található, melyek közül 5 területe külön jogszabály által is kiemelt régészeti védelem alatt áll, 2 pedig külön jogszabály által is kiemelt külön fokozott régészeti védelem alatt áll.

Kiemelt védelem alatt áll: •

lelőhely: Szeged-Öthalom (20388)

•

15. lelőhely: Vár (37508)

•

14. lelőhely: Roosvelt tér (39391) 156

•

144. lelőhely: Tisza-meder, Várfal (44439)

•

157. lelőhely: Szőreg – Apátság (48334).

•

Fokozott védelem alatt áll:

•

lelőhely: Tápé – Lebő (20389)

•

128. lelőhely: Tápé-Lebő, Kishomokos (44273)

A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. A kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti helyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni.

Példaértékű lehet az Öthalomban tervezett, az ELI-hez kapcsolódó régészeti park kialakítása. A belvárosban a várkertben tátongó régészeti feltárást – a gótikus Szent Erzsébet templom feltárását - be kell fejezni és mielőbb dönteni a bemutatásának mikéntjéről, esetleg visszatemetéséről. A várfeltárást folytatni kell, és koncepciót kell kidolgozni a feltárt részletek bemutatására. Sürgősen gondoskodni kell a gondozatlan, romló műemlékek - pl. a szőregi apátsági rom - állagmegóvásáról, folyamatos karbantartásáról.

157

Felhasznált szakirodalom

A Kormány 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200314.KOR

Biopolisz Magterület Science Park kialakítása, Dél-Szegedi hídfő feltárása (kulcsprojekt), megvalósíthatósági tanulmány

Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója – Helyzetfeltárás http://www.csongradmegye.hu/portal/index.php?option=com_content&view=article&id=1125&Itemid=277

Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója – Javaslattevő munkarész, http://www.csongradmegye.hu/portal/index.php?option=com_content&view=article&id=1126&Itemid=279

Csongrád Megye Területfejlesztési Programja http://www.csongrad-megye.hu/tft/csm_tf_program_egyeztetes.pdf

Javaslati anyag Szeged Megyei Jogú Város funkcionális várostérségének lehatárolására http://www.szegedvaros.hu/2014-2020.html

Megyei jogú városok, Központi Statisztikai Hivatal (2012. július)

Örökségvédelmi Hatástanulmány Régészeti fejezet, 1. Kötet, Szeged Megyei Jogú Város Rendezési Tervéhez, ARCHEO-ART BT., 2005

Nemzeti Fejlesztés 2020 – Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció, http://www.nth.gov.hu/files/download_files/504/oftk_tarsadalmi_egyeztetes_1217.pdf 158

Smarter Cities for smarter growth – How cities can optimize their systems for the talent-based economy, http://public.dhe.ibm.com/common/ssi/ecm/en/gbe03348usen/GBE03348USEN.PDF

„Smart Cities” tanulmány, MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Témavezető: Dr. Lados Mihály intézetigazgató. Készült az IBM Magyarországi Kft. megbízásából, http://www05.ibm.com/hu/download/IBM_SmarterCity_2011_teljes.pdf

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata http://www.szegedvaros.hu/2014-2020.html

Útmutató a megyei jogú városok számára az integrált településfejlesztési stratégia 20142020 elkészítéséhez, Belügyminisztérium, Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság, 2013. augusztus 30.

159

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója

Recommend Documents