Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere
Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése 2009. november 12. napján tartott közmeghallgatásának
jegyzıkönyve
2
Jegyzıkönyv
Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése 2009. november 12. napján tartott közmeghallgatásáról
A közmeghallgatás témája: Városrehabilitáció II. akcióterület: Dugonics tér – Semmelweis utca
Jelen vannak: Nagy Sándor alpolgármester Dr. Herédi Edit aljegyzı 29 fı képviselı Vesmás Péter tervezı Papp Ádám tervezı Zákányi Ildikó tervezı Buella Mónika kertésztervezı Vince Tibor közlekedéstervezı a Polgármesteri Hivatal irodavezetıi és érdeklıdık
Üléselnök: Nagy Sándor alpolgármester
(A jelenléti ív a jegyzıkönyv 1. számú mellékletében található.)
Nagy Sándor alpolgármester, üléselnök: Köszönti a megjelenteket, a képviselıket, az érdeklıdı szegedi lakosokat és az ülést 16,00 órakor megnyitja. Az ülés témája: a városrehabilitáció II. akcióterület, Dugonics tér – Semmelweis utca. A közmeghallgatás során – a képviselık mellett – az érdeklıdı szegediek is kifejthetik véleményüket fontos közügyekben. Az ülés napirendje: 1. Városrehabilitációs program ismertetése 2. Véleménynyilvánítások, kérdések A II. városrehabilitációs akcióterület Szeged város városrehabilitációs programjának részeként került meghatározásra. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a
3 megyei jogú városok számára – régiónként – elkülönített keret áll rendelkezésre a városrehabilitációs programok megvalósítására, s a városrehabilitációs források felhasználására szigorú feltételeket szabott az irányító hatóság, melynek része, hogy városrehabilitációs stratégiát kellett készíteni, amelyben – viszonylag hosszú idıre elıre meg kellett jelölni azt , hogy mely területek rehabilitációjával kíván foglalkozni a város, még akkor is, ha a programok forrását még nem ismerik. A várható városrehabilitációs programoknak egyfajta arcot is adni kellett, hiszen kétféle városrehabilitációs programot lehet indítani: az egyik a funkcióbıvítı városrehabilitáció, amelyet hagyományosan jobban ismernek, hiszen a Szent István téri vagy a most induló Kölcsey utcai rehabilitáció is ilyen -, a másik típusú a szociális városrehabilitáció, amelyre Szeged még nem indított programot, az elıkészítési szakaszban van. A városrehabilitációs akcióterületek meghatározásánál - uniós forrás megszerzése vonatkozásában - a legfontosabb szempont, hogy nem elsısorban meglévı belvárosi területek felújítására kívánnak forrásokat biztosítani, hanem valamilyen módon mindenképpen kombinálni kell a belvárosi területek rehabilitációját, funkcióbıvítését, rendbe tételét a belváros bıvítésének igényével. Ennek megfelelıen került kialakításra az I. akcióterület is, ahol a Kölcsey utca – Gutenberg utca – Mars tér adja a gerincét a városrehabilitációs programnak. Ez is a belváros bıvítésének szándékával került összeállításra. A II. akcióterület is hasonló logika mentén épült fel, hiszen a sétáló belváros bıvítéseként a Dugonics térrıl indul a tér átalakításával a II. akcióterület és a külsı vége a Semmelweis utcában van, s az újklinikai tömb építéséhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokat, a Semmelweis utca rehabilitációját tartalmazza. Ebben a programban kívánják szerepeltetni a legújabb klinikai tömb külsı infrastrukturális feltételeinek a megteremtését, amelynek megépítésére az Önkormányzat az Egyetem felé garanciát vállalt és ehhez jelentıs részben uniós támogatás válik elérhetıvé. Az Önkormányzat döntött a pályázat benyújtásáról, de az nem egyfordulós pályázat. Az irányító hatósággal történı együttmőködésben még formálódik a pályázat és késıbb fog kialakulni, hogy pontosan mennyi támogatást kap a város a programhoz. Az Önkormányzat kalkulációi szerint kb. bruttó 2,5 milliárd forintos programról van szó, melynek hozzávetıleg 1/3-át kell majd saját forrásból fedezni. Három rövid prezentáció bemutatására kerül sor: 1.) Dugonics tér, 2.) Közlekedésátalakítás, 3.) Semmelweis utca. Felkéri Zákányi Ildikó tervezıt, hogy tartsa meg szakmai bemutatóját a Dugonics térrıl.
Zákányi Ildikó tervezı (Tér és Forma Stúdió): A Kárász utca felújítása 1999-2000ben történt meg. A mostani regionális operatív fejlesztés I. ütemeként most valósul meg a Mars tér – Gutenberg utca – Kölcsey utca fejlesztése. Ehhez csatlakozik a Dugonics tér – Árpád tér – Eötvös utca és a Semmelweis utca felújítása. A Dugonics tér felújítása két ütemben történik. Az elsı maga a térfelújítás, a másik a hozzá kapcsolódó parkolókialakítás. A gyalogos belváros összefőzésével kapcsolatban még feladatok vannak. A következı ütemben felújításra kerül a Jókai utca – az Aradi vértanúk tere és a Dóm tér is, így a Kárász utca és a belváros legfontosabb gyalogos részei. A feladattal 2005-ben találkoztak elıször és a teljes területtel foglalkoztak, melynek most egy szeletét kapták megbízásként, s így abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy nagyobb összefüggéseiben ismerték meg a terület problémáit (közlekedési és városrehabilitációs szempontból).
4 Rövid történeti áttekintést ad a térrıl és értékeli üzenetét. Ismerteti az árvíz elıtti állapotot, s hogy a terület hosszú ideig beépítetlen volt. Elmondja többek között, hogy az Eötvös utca megnyitására és meghosszabbítására a Dóm elhelyezésekor került sor, s a Dóm tornyait az Eötvös utca tengelyébe tették. Bemutatja az árvíz elıtti és utáni Lechner-i telekalakítást.
Buella Mónika táj- és kertépítészmérnök: A különbözı korok különbözı állapotú parkszerkezeteinek megtekintését követıen korabeli kertépítészeti terveket keresve kívánja bemutatni azok jellemzı térszerkezeti elemeit, majd összehasonlítani, hogy ezen térszerkezeti elemeket a mostani korra alkalmazva mit tudnak ezekbıl az elemekbıl átvenni. Az eredeti kertterveken jól láthatók a különbözı térszerkezetek, útvezetések, sarkokra történı kikötések. A régi Dugonics téri fotókon megkeresték azokat az elemeket, amelyeket jelenleg a Dugonics téri parknál kívánnak felhasználni, ezek: a tengelyszerkezet visszaállítása, a nyírt, alacsony sövények alkalmazása, a középen kiemelt szoborelhelyezés, karakteres fasorok megtartása. A tér szerkezetében olyan rekonstrukciós térszerkezetet igyekeztek alkalmazni, ami megfelel a régi térképeken, kertépítészeti terveken felfedezhetı tervezési elveknek, s amelyek a jelen helyzetre is alkalmazhatók.
Zákányi Ildikó tervezı: A pályázati kiírás miatt kellett lemondani a Jókai utca felújításáról. A gyalogos közlekedés problematikája az átközlekedés a Kárász utcától a Nagyáruház, illetve az egyetemistáknak a Somogyi utcán való átközlekedése az egyetem irányába, hiszen állandó a konfliktus az autósokkal és a kerékpárosokkal. A mostani Dugonics tér magán hordja az elmúlt 20-30 év hordalékát, fel-felbukkanó rendezési igénnyel. A Nagyáruház elıtti tér sivár és rendezetlen. A Jókai utcának és a Nagyáruháznak a városképi beillesztésével nem volt módjuk foglalkozni, de bíznak abban, hogy ezen problémára is megoldást fognak találni, hiszen Kiss István építész megbízást kapott a Nagyáruház felújítására vonatkozóan. A felújításnál elsıdleges szempont, hogy a közel 30 ezres egyetemi létszámra figyelemmel a belvároshoz illı gyalogos-kerékpáros mozgást és a kapcsolódó funkciókat kiszolgálják, tekintettel a városlakók és a városba látogatók igényeire is, hiszen a Kárász utca összekötése a Nagyáruházzal, valamint a Dóm térrel egy-egy fı gyalogos kapcsolat. Cél, hogy a térhez kapcsolódó Somogyi utca forgalomcsillapítása megtörténhessen. Térrendezés szempontjából is lényeges elem, hogy a most felújításra kerülı központi egyetemi épület elıtt lévı tér mostani mőködı funkciói megmaradnak (dísz- és rendezvénytér), célszerő olyan helyszínt biztosítani, ami élvezhetı a városlakók számára is. Elliptikus térbe rendezték az érkezı és induló vonalakat, az elliptikus tér közepén meg kívánják hagyni a szökıkutat, amely a közelmúltban került felújításra és a teret eklektikus térként állítanák vissza. Megmaradnának – átalakítással – a belsı sétányok, hogy a mai gyorsabb átjárásnak a tér megfeleljen. A Somogyi utcára egységes térburkolatot terveztek, középen két fasorral, mely végigvonul az egész Somogyi utcán. A Kárász utca és a körfogalom közötti tér a gyalogos forgalomnak és teraszok számára kerül visszaadásra, s a fasor befogadója az egyetem melletti parkolónak. A többi parkolást a kis Dugonics téren szeretnék megoldani, ahol kevesebb a növényzet. Az egyetemnél meghagynák a díszes feljáratot és kitisztítanák a zöldfelületet. Az Árpád térnél megtartják a fı irányokat, a rálátást a Dóm tornyára és a Jókai utcára való
5 ráfordulást kavicsos, árnyékos részekkel. Minél több élvezhetı és használható teret szeretnének. A Nagyáruház lebontását nem tervezik. Informatikai tájékoztató oszlopokat is ki kívánnak helyezni a térre. Felmerült a korábbi években, hogy az Aradi vértanúk tere és a Dóm tér alatt parkolókat lehetne létesíteni.
Vince Tibor közlekedéstervezı: Fontos közlekedési döntés a projektben a Dugonics tér és a Zrínyi utca közötti forgalom lezárása, az átmenı gépjármőforgalom kizárása. Ehhez át kellett tekinteni, hogy ez hogyan érinti a belváros gépjármőforgalmát, milyen hatása van, ha a Somogyi utca lezárásra kerül. Bemutatja a belvárosra felépített számítógépes hálózati modellt, mely az egyes útszakaszok forgalmi terhelését ábrázolja. A Somogyi utcán kétféle forgalom megy át: egyrészt a belváros eredı és célforgalma, valamint egy igen komoly átmenı forgalom, ami a Belvárosi híd és a Kálvária sgt. közötti forgalmat vezeti el. Azért készült a modellezés, mert látni akarták, hogy mi lesz a beavatkozás hatása. Különbözı változatokat vizsgáltak meg a forgalomra nézve. Különbségábrák készültek a forgalomnövekedés és forgalomcsökkenés tekintetében a korábbi állapothoz képest. A Kálvária sgt. – Somogyi utca tengelyében csökkenne a forgalom, valamint a Somogyi utcán meg is szőnne. A Somogyi utcának aszimmetrikus a forgalmi terhelése, a híd irányában kb. kétszer akkora a forgalom, mint az ellenkezı irányban, melynek oka, hogy a híd felıl többfelé is lehet továbbhaladni. Az eltőnı forgalom egy része a nagykörútra, másik része pedig a Széchenyi térre kerül, s nagyobb rész keres utat az Aradi vértanúk tere – Zrínyi utca útvonalon. Ezzel együtt az Oskola utcán még így is csökken a forgalom. Keresték annak lehetıségét, hogyan lehetne tovább csökkenteni, tovább javítani a hídfı forgalmát, s így kivették az Oskola utca – Stefánia közötti egyenes áthajtás lehetıségét – de az nem valószínő, hogy be fog válni, hiszen olyan egérút-forgalmak jelenhetnek meg, amelyek nem kedvezıek és tovább terhelnék a Tisza Lajos körutat, ami túl radikális lenne és bosszantaná az autósokat. Ez a javaslat elvetésre került és maradt a Somogyi utcára vonatkozó javaslat. Szimulációs modell készült, mely során az úthálózatra tették a gépjármőveket és figyelték azok mozgását az egyes csomópontokban. Tudni akarták, hogy hogyan alakulnak a kritikus pontok, hiszen több ilyen is található a városban: az egyik ilyen a Dugonics tér - ahol a Tisza Lajos körút forgalma mindkét irányban rendszeresen torlódik -, a másik ilyen maga a Somogyi utca, ahol a Kárász utcai zebrán alig lehet átmenni és a Zrínyi utcai csomópont is kritikus. Az Oskola utcán mindig sor képzıdik. Ezek a legfontosabb konfliktuspontok ezen a részen. A Dugonics téren a körforgalom Somogyi utcai ágának kiiktatásával a torlódások jelentısen csökkennek, annak ellenére, hogy a Tisza Lajos körúton a forgalom nı. A növekedés ellenére is javul a forgalomlebonyolódási képesség. Úgy ítélték meg, hogy a Zrínyi utcai növekvı forgalom miatt a mostanihoz képest romlani fog a helyzet, hiszen amikor még nem volt lezárva a villamosvonal, elıfordult, hogy a villamos is beszorult az araszoló autók közé és nehezen tudott tovább haladni. A lezárt állapotnál azonban ez a sor el fog tőnni, melynek oka, hogy csökken az Oskola utcán a forgalom, hiszen azok egy része más útvonalat fog keresni, illetve a mostani balra kanyarodó irány meg fog szőnni. A Zrínyi utcáról csak azok fognak a Somogyi utca felé balra kanyarodni, akik az egyetemi épület mögött kívánnak parkolni. A csomópont keresztezı mozgásai egyszerőbbek lesznek, s így könnyebb, gyorsabb lesz az átjutás. Az Aradi vértanúk terére javaslatuk, hogy a Hısök kapuja felıl a Dóm tér felé kanyarodó forgalmat – amely jelenleg a Zrínyi utcára megy tovább – fölé rendeljék a rakpart felıl
6 érkezıknek, hiszen ez a forgalom meg fog nıni. Így nem fog sor kialakulni, hiszen ide lámpával irányítottan, szakaszosan érkeznek majd az autók, s akiket a lámpa átengedett, azok be tudnak az utcába kanyarodni. A Széchenyi téren érdemi beavatkozást nem javasolnak. A téren is nıni fog a hídra kanyarodó forgalom, de a forgalom nagy része a Kossuth Lajos sugárút felıl érkezik a híd felé – tehát áthaladó forgalom is van – és ha túl nagy a forgalom, s torlódás alakul ki, akkor a szokásoknak megfelelıen az autósok kevésbé választják ezt az útvonalat. Akik a Kossuth Lajos sugárút felıl érkeznek, inkább választják a Bertalan hidat, ha a Belvárosi hídra csak lassan tudnának feljutni. Megítélésük szerint így a rendszer önszabályozó módon be fog állni.
Papp Ádám tervezı: A Semmelweis utca – Oldal utca – Állomás utca északi részének rehabilitációját tervezik. Májusban volt egy megelızı terv, a jelenlegi annak továbbfejlesztése, jelenleg tanulmányterv szinten, a részletek, tervek kidolgozása folyamatban van. A tervezési terület a Semmelweis utca – Bánomkert sor – Oldal utca és Állomás utca területét öleli fel, ahol jelentıs közintézmények vannak jelenleg és voltak korábban is. Az épülı új klinika is jelentısen befolyásolja munkájukat, a tervek a közelmúltban váltak ismertté, illetve több terv is futott. A szabályozási terv vegyes, illetve csillapított forgalmú utcaként számol a Semmelweis utca – Bánomkert sor vonalában. A terület elsı eleme a Markovits utcáig tartó szakasz – a kiskörút és a Markovits utca között –, ahol jelentıs körülmény, hogy trolibuszforgalom kerül az utcába, ami ugyan nem ennek, hanem az elektromos nagyprojektnek a része, mely alapvetıen meghatározza a közterületek kezelését, tekintettel arra, hogy az útpályán egy sokkal jelentısebb forgalom várható, mint jelenleg, ugyanakkor az utca eléggé szők. Az úttestre vonatkozóan nem dolgoztak ki javaslatot, mert a kivitelezési tervek már rendelkezésre állnak a trolifordulókkal. Javaslatuk, hogy a rendkívül szőkös utat vigyék ki egész az útpályáig és a jelenlegi ápolatlan, gondozhatatlan zöldfelületeket szüntessék meg és rácsokba tennék a fákat. Így 1-1,5 méterrel bıvülhetne a járda, ami talán elégséges lesz a kiterjedı forgalom számára. A Semmelweis utca sajátossága, hogy teljesen rendezetlenek a kerítések és telekhatárok. Közterületként funkcionálnak magánterületek, elıkertek, többek között a SZOTE menza elıtti tér az egyetem terét képezi, holott az az utcához tartozik. A tervkoncepcióban ezeket közterületként kívánják kezelni, egységben az utcával, bár épültek olyan építmények az elmúlt hónapokban a területen, amelyek nem teszik lehetıvé, hogy érdemben foglalkozzanak a területtel, de ahol lehet megpróbálnak egységes közterületi jelleget adni az egyébként egyetemi területeknek is, tehát kerítéstıl-kerítésig történne a rekonstrukció. A SZOTE elıtti területre találkozásokra alkalmas burkolt teret terveznek, ahol a menza nagyobb forgalma is lecsapódhatna és a kollégiumok elıtt is ilyen terekben gondolkodnak. A Semmelweis utca következı szakaszán (Markovits utca – Liliom utca – Bokor utca közötti szakaszon) faltól-falig burkolatú sétáló utcát alakítanának ki csillapított autóforgalommal és kiemelt szegélyek nélkül. Az autók által igénybe veendı területet lényegében csak a burkolat eltérı színezése jelezné. Ez a térburkolatos jelleg sokkal nagyobb helyet biztosítana a gyalogosoknak. A díszburkolatos sétány a tervezett újklinika elıtt már térré szélesedik, mert a tervezett új épület a telekhatártól távolabb kerül elhelyezésre. A Liliom utca autóforgalma itt keresztezné a gyalogos tengelyt a klinika felé. A kiemelt szakasz a Bokor utcáig tartana, ahol megmaradnának a merıleges beállású parkolók, a klinika elıtt pedig párhuzamos parkolásra lenne lehetıség. Így egységes gyalogos felület alakulna ki a
7 klinika elıtti téren. A Bokor utcától kifelé a meglévı burkolat rekonstrukciójával számolnak. Itt nincsenek olyan épületek, intézmények, amelyek indokolnák, hogy az utca reprezentatív kialakítást kapjon. Nívós városi tér, utca kialakítása nem biztosított. A Semmelweis utca – Bánomkert sor vonala kedvezı peremfeltételekkel bírt a tervezés során, hiszen nagyjából ismerték a lehetıségeket és hogy milyen épületek várhatók a tervezési terület mellett, ugyanakkor a tervezési terület másik felére ugyanezt már nem lehetett elmondani: az, hogy az Oldal utca és Állomás utca meghosszabbításába milyen intézmények fognak majd kerülni a közeljövıben, meglehetısen bizonytalan. Egy egészen elhanyagolt része a városnak az a terület, ahol a Paprika Rt. és a pályaudvar található, s Szeged igen sajátos településszerkezeti adottsága, hogy ez az övezet gyakorlatilag behatol a belvárosba. Döntés született, hogy valamilyen módon fejleszteni kell az Állomás utcát közterületi szempontból, hogy ez az övezet kitisztulása megindulhasson és nagyobb legyen az érdeklıdés a terület iránt a befektetık számára azáltal, hogy ott rendezettebb közterületi viszonyok jönnek létre. Ezt segíti elı az Oldal utca meghosszabbítása, ami ideiglenesnek tekinthetı, hiszen majd valamikor itt lesz a déli híd hídfıje. Addig azonban segítené a teherpályaudvart, mert jelenleg a Máglya sor és a kılyukon keresztül oldhatók meg mozgások. A Deltaterv Kft. terveket készített a területre, ami kapcsolódik az Állomás utca jelenlegi útburkolatához. Az Állomás utcai útburkolatot a tanulmányterv változatlan formában való felújításra javasolja. A közterület zöldfelületeit rendezni kívánják, az utca két szélén pedig kulturált járda kialakítását tervezik, amely egyrészt biztosítani fogja azt, hogy az esetlegesen beépítésre kerülı MÁV területek normális feltárást kapjanak, illetve a viszonylag hosszú ideig megmaradó egyetemi létesítmények megközelítését is biztosítják. Ez a közterületrekonstrukció a Korányi fasor végéhez érkezik. Sajnálatos módon a jelenlegi helyzetben nem volt lehetıségük foglalkozni olyan lényeges városszerkezeti jelentıségő pontokkal, mint a teherpályaudvar vége, ami Szeged városképileg legjelentısebb pontja, mert a hídfıtıl épp ez a sarok fogja zárni a majdani városképet. Jelenleg itt garázssorok vannak. A jelenlegi állapothoz igazodva, s a jövı bizonytalanságai miatt nem tudnak foglalkozni a terület méltóbb városképi kialakításával. Céljuk volt, hogy a Semmelweis utca – Markovits utca – Bokor utca közötti szakaszon az átmenı forgalom ne növekedjen és lehetıvé váljon, hogy a gyalogos forgalom elsıbbsége alakuljon ki. Ezért a Liliom utcától két irányban egyirányúsított utcaszakaszokat javasolnak, ami az elemzések alapján a legkevesebb hátránnyal, illetve a legtöbb elınnyel jár a területen.
Ifj. Szilágyi Árpád (Szeged, Kormányos utca): Az Árpád tér – Nagyáruház területére multifunkcionális megoldást terveznek. Az elıadó is említette, hogy jó a rálátás az Árpád térre. Ha a Nagyáruház egyébként is felújítás elıtt áll, javasolja, hogy lelátóként, nézıtérként szolgáljon a Nagyáruház elıtti lépcsısor. Ha oda valamit késıbb beépítenének, akkor ez a lehetıség nem lesz adott. Az információs oszlopok helyett – a rekonstrukció jegyében – javasolja azon kis hirdetıbódék elhelyezését, amelyek maradványai most az Újszegedi Ligetben sínylıdnek. A Bánomkert sor és a Bokor utca sarkán Radnóti-emlékház található, ahol utcaköves burkolat van. Javasolja annak hangulatát megırizni, nem pedig aszfaltburkolattal történı ellátását.
8 Zákányi Ildikó tervezı: Részben akadálymentesített és lelátószerő megoldásban gondolkoznak ık is, ha az összeegyeztethetı a tervekkel.
Vesmás Péter tervezı: Egyeztetett a Nagyáruház tulajdonosi együttesének vezetıjével, Kelemen Jánossal, akik szép és kulturált tervet készítettek több változatban Kiss István építészmérnökkel. Lehetısége volt ezen tervekbe betekinteni. A terveket azért nem használhatták fel, mert a tulajdonosi csoport házon belül a több változat között egyeztet. A jelenlegi lépcsısor – ami már igen lepusztult és nehezen használható – akadálymentesítéssel megújításra kerül, a többféle gyalogosforgalmat átfordító, kavicsformájú, süllyesztett akciótérre kiváló rálátás lesz. A Jókai utca jelenleg nincs ebben a rekonstrukcióban, viszont a Nagyáruház homlokzatosításakor a terepszintsüllyesztéssel, a földszinti üzletek egységes, korrekt, átfogó elképzelés szerinti megnyitásával a majdani gyalogos utca részévé válhat. Információs oszlopok kihelyezése: nem gondolkoznak az Újszegedi Ligetben lévı bódékban, inkább a korral kívánnak lépést tartani. A külföldi példák szerint elıbbre kívánnak lépni, így informatikai rendszerhálózat épülhetne ki, ami az érdeklıdık tájékoztatását szolgálná.
Ifj. Szilágyi Árpád: Ez nem zárja ki azt, hogy a forma megmaradjon.
Szabóné Fehér Éva fıépítész: Több helyszín is felmerült, hogy hol lehetne a pavilont ismét felállítani. A tervek elkészültek. Több alternatíva után a Tóth Vendéglı elıtti terület került nevesítésre, hisz az a Ligetben esetleg rombolás áldozata lett volna, illetve azért esett a választás a Tóth Vendéglı elıtti területre, mert ha majd megépül a termálfürdı és megindul a turizmus, az turisztikai információs, tájékoztató pavilon is lehet. Építési engedély is készült.
Papp Ádám tervezı: A Bokor utca nem része a projektnek, ezért marad a macskakı borítás.
Gróf Klebelsberg Éva: Sajnos a Nagyáruház vonatkozásában egyértelmően kizárták a lebontás lehetıségét. Szegeden nagyok sok szép épület van, de ez az áruházépület közel sem sorolható ezek közé. Bécsi pozitív példát említ, ahol sikeres átalakítás történt (Collegium Hungaricum klebelsbergi épületének eladása, átépítése). Miért nem lehet az áruház épületét megszüntetni, holott az szakszerően megoldható lenne. Az egyetemek sorsát a gróf Klebelsberg Kunó Alapítvány a szívén viseli. Papp Ádám tervezı tájékoztatójában „a viszonylag hosszú ideig megmaradó egyetemi létesítményekre” hivatkozott. Miért viszonylag és mit sejtet ez a jelzı? Stuttgartban már 20 évvel elıtt - a pozitív közlekedésirányításnak
9 köszönhetıen - az úttestekbe nyomásérzékelıket építettek, s így a forgalom intenzitását érzékelve a közlekedési lámpákat e szerint mőködtették.
Nagy Sándor alpolgármester: A Nagyáruház magántulajdonban van.
Gróf Klebelsberg Éva: Bizonyos esetekben bátorság kell és ki kell állni az elhatározás mellett.
Nagy Sándor alpolgármester: Az elhatározásokhoz pénz is szükséges. Az egyetemi épületekkel kapcsolatban elmondja, hogy az elızı elıadásból is látható volt, hogyan változott a Dugonics téri fıépület funkciója közel 100 év alatt és valószínőleg erre kívánt visszautalni Papp Ádám tervezı.
Papp Ádám tervezı: A rendezési terv különféle nívós intézményeket képzel el, amelyeknek ezek a létesítmények – mosoda, raktár, hulladékégetı – útjában állnak.
Nagy Sándor alpolgármester: Az elmúlt 20 évben Németországban is történtek változások és a nyugat-európai forgalomszervezésben is azt a típusú körforgalmas csomóponttervezést erısen preferálják, mint ami a Dugonics téren is bevezetésre került és mőködik, amit annak idején a szegediek is furcsálltak. A forgalomcsillapító zónák is mőködnek, csak az ott lakókat engedik az utcába behajtani és igyekeznek a gyalogosforgalomnak elsıbbséget biztosítani.
Vesmás Péter tervezı: Módjuk és lehetıségük sincs arra, hogy a Nagyáruház tervezésével foglalkozzanak, azt kiváló tervezıtársuk végzi. A Nagyáruház legfıbb problémája, hogy a raktárakat, üzleteket helyezte külsı oldalra és belül alakították ki a gyalogos passzázst. A korábbi tervek szerint is olyan megoldást választottak, hogy mindenképpen homlokzatosításra kerül a Jókai utca felé az áruház. Budapesten a Királyfürdınél szintén van egy olyan szép korabeli épület, amelyet süllyesztetten lehet megközelíteni. Így lehet a homlokzati megjelenítésen segíteni. Madridban a legnagyobb látványosság, hogy egy kiállítóépület melletti tőzfalra sok-sok növénybıl függıleges kertet telepítettek és mindenki kíváncsi erre a csodára. Véleménye szerint a lebontás helyett a megszelídítésre, illetve újraformálásra van szükség.
Gróf Klebelsberg Éva: 2000 környékén a Városházán Klebelsberg-konferencia volt, amikorra már felállításra került a Klebelsberg-szobor. Pokorny Zoltán elıadóként vett
10 részt a konferencián, akinek felvetette, hogy jó lenne a szobrot növénnyel befuttatni. Pokorny Zoltán szerint célszerőbb lenne gyorsan növı nyárfákkal körbe ültetni.
Dr. Balogi Dániel képviselı: A Nagyáruházra vonatkozó javaslat kapcsán említi meg a budapesti WestEnd City Centert, melyet szintén Demján Sándor építtetett. Az épületben lévı „vízesés” a Niagarát ábrázolja, s feliraton olvasható, hogy az a kanadai nép ajándéka. Mivel Magyarország leggazdagabb emberérıl van szó – és ı építtette a szegedi Nagyáruházat – avizálhatnák a kérdést, s Demján Sándor támogathatná az építkezést. A Somogyi utca forgalmának lassításával egyetért. A tervezık tudomással bírnak-e arról, hogy a közelmúltban a Közgyőlés támogatott egy többszintes garázsépítést a Somogyi utca sarkán, a mostani sörözı helyén, ahol még egy mélygarázs is szerepel a tervek között. Pikáns ügyrıl van szó, hiszen részben lassítanák a forgalmat, ugyanakkor nagyszámú garázs épül a területen. E két dolog hogyan egyeztethetı majd össze. Megjegyzi, hogy a Somogyi utca – Zrínyi utca sarkán egyik alkalommal, délután 4 óra környékén egy óra alatt 140 autó haladt át a keresztezıdésen.
Zákányi Ildikó tervezı: A projekt vállalkozáshoz kapcsolódik. A könyvtár mögött be fog épülni a tömb, oda összehangoltan szálloda és hozzá kapcsolódó garázs létesül. A Somogyi utca Dugonics tér felıli oldala forgalommentesítésre kerül, oda csak az egyetemet kiszolgáló parkolást enged. A Zrínyi utcából - a Dóm tér felé - megmarad az Oskola utca irányába a forgalom. Két tengelyrıl történik a kiszolgálás: egyik oldalon autóval a Somogyi utca irányából, a másik oldalon pedig gyalogosan a Dóm tér irányába. Régebbi elhatározás szerint a könyvtár oldalában lévı WC lebontásra kerül, illetve más funkció épül oda, de az visszapótlásra kerül a garázshoz kapcsolódóan és ütemezésben megoldható.
Nagy Sándor alpolgármester: Nyilvánosan is megjelent, hogy a Somogyi utcai terület tulajdonosa úgy véli, jelenleg az irodapiacon nincs kereslet, ugyanakkor ismert, hogy Szegeden a szállodai kapacitás szőkösnek bizonyult az elmúlt években, ezért a tulajdonos szerint megtérülési szempontból reálisabb a területen szállodát építeni. Plussz garázsok ugyanakkor itt nem épülnének. A hatályos szabályozás az OTÉKban elıírt garázsok felét tartalmazza, mivel tömegközlekedéssel jól elérhetı területrıl van szó. Nem kell tehát attól tartani, hogy itt valamilyen parkolóházforgalom jelenne meg. Ha szálloda épül, akkor a szállóvendégek részére parkolási lehetıséget kell biztosítani és csak ez fog megjelenni a területen.
Szilágyi Árpád: A város nem csak Szilágyi Árpádokból áll és szerencséje a városnak, hogy nincs 300 Szilágyi Árpád, mert akkor másként történnének a dolgok. Városvédı polgárként és a Szegedi Hagyományırzı Egyesület elnökeként kérdezi, mikor fogják megérni azt, hogy egy történelmi belváros áttervezésénél ne csak egy meghívott tervezıcsoport tegyen javaslatot, hanem pályázati úton 5-10-100 tervezıcsoport,
11 annak kiválasztását pedig egy független, budapesti, mőegyetemi szinten lévı bizottság döntse el, hogy a terv jobb-e, mint amit 1996-ban a városrendezés során jóváhagytak. Annak idején a rendezési terv keretén belül egy történelmi és egy mőemlékvédelmi területet alakítottak ki. Árpád tér: Úgy érzi 2007 szeptemberétıl – amikor a Pozsonyi csata emlékkövét elhelyezték, valamint az egyetem falára Árpád fejedelem emléktábláját elhelyezték - a tér nem csak a Dugonics tér egy kis nyúlványa, hanem egy történelmi emlékhely is. A hagyományırzık ezt így is kezelik, de a város jelenlegi vezetıi errıl nem így gondolkodnak. A tervet hallgatva, nézve a tervrajzot, egyetlen szóval sem említette a tervezı, hogy ott egy kegyeleti hely van, hiszen egy kegyeleti helyhez történı tervezés sok problémát jelenthet a mindenkori tervezı számára. Tudomással bírnak ık is arról, hogy Kiss Imre várostervezı kapta meg a Nagyáruház külsı homlokzatának szebbé tételét. Kéri, hogy nyilatkozata kerüljön be a mindennapok történelmébe. Örült volna, ha ezen ülésre meghívást kapott volna Kiss István építészmérnök is - aki egy neves városrendezı - és kikérték volna a véleményét az Árpád térrel kapcsolatban. Folyamatosan azt hallani, hogy az ifjúságnak különbözı „duhajkodó” helyre van szükség. Célszerő lenne végre azt is kimondani, hogy az idıseknek is szükségük van egy nyugodt helyre. Ez év augusztus 21-én kávéházi estet tartott a Dugonics téren. Ugyanakkor 200 magyar fiatal bikiniben, alsónadrágban gólyaavatást tartott az egyetem elıtti nagymedencében. Ezért van szükség ezekre a terekre? Nem hiszi, hogy ez a cél. 2009. július 4-én történelmi megemlékezést tartottak a Pozsonyi csata 1103. évfordulója alkalmából. A rendırség kiszállt és megzavarta az elıadásukat. 2009. november 1-jén, a Hısök napján nem tudták elhelyezni a kegyelet koszorúját, mert az egyetemi építkezés felvonulási területére bezárták a Pozsonyi csata emlékkövét. Kéri a város vezetését, hogy a várost semmiképpen se formálják át a saját ízlésük szerint, mert Szeged egy ısi város, a polgárok városa és hagyják meg ebben a minıségében. Ismeri a tervezıket, azok régi barátai, de a város ne csak egy csoportot jelöljön ki. Egy évvel ezelıtt, amikor elkezdıdött a Kölcsey utca tervezése, a város esküdözött, hogy csak a Kölcsey utca vonatkozásában történnek változtatások, s fél év sem telt el és már az Árpád teret is elérték. Legyen végre a város korrekt és ne vezesse félre az embereket.
Nagy Sándor alpolgármester: A Dugonics tér és a Semmelweis utcai közterület rekonstrukciójának a tervezıje is pályázaton került kiválasztásra, s a Dugonics tér esetében még évekkel ezelıtt. A tervezıknek tanulmánytervet kellett készíteniük és az alapján döntötte el a Tervtanács, hogy melyik terv kerülhet továbbtervezésre. Nem kegyeleti hely az Árpád tér.
Szilágyi Árpád: Véleménye szerint az ülésvezetı nem ismeri a jogszabályokat.
Nagy Sándor alpolgármester: Kiss István mellett sok tervezıt meghívhatott volna a város, aki Szegeden jelentıs szakmai múlttal bír. A közmeghallgatás a maga jellegébıl adódóan egy mindenki számára szóló invitálás, tehát nem érzi úgy, hogy ne hívták volna meg az ülésre Kiss István tervezıt, de kétségtelen, hogy mellette
12 még sok más tervezı is elmondhatná a véleményét, bár ez a fórum alapvetıen arra ad lehetıséget, hogy a szegedi polgárok ismertethessék a véleményüket, nem pedig arról, hogy elsısorban szakmai vita folyjon, hisz annak helye a Városi Tervtanács. Egyetért azzal, hogy az idısek számára is biztosítani kell csendesebb helyeket a köztereken, ahol pihenni tudnak, de reálisan ott lehet ilyet kialakítani, ahol nincs napi több ezres gyalogos forgalom. Az Árpád téren - az egyetem és a Nagyáruház közelsége miatt - jelentıs gyalogos forgalom van és lesz jelen. Funkciójából adódóan a tér erre sosem lesz alkalmas. A Dugonics téren - a szobor körüli területen - viszont ki fognak alakulni csendesebb zugok, ahova a város zajától el tudnak húzódni azok, akik nem igénylik a zajosabb területeket. A megvalósított terveket pályázat alapján kiválasztott kiváló szegedi tervezık készítik, így nem gondolja, hogy szakmai értelemben kritika érhetné ezeket a terveket. Nem ért egyet azzal - még ha Szilágyi Árpád úgy véli is, fel van jogosítva arra, hogy Szeged város minden lakója nevében kifejtse véleményét -, hogy ne végezzen a város városrehabilitációs munkát. Tapasztalataik szerint a szegediek támogatják a belváros megújulását és megítélése szerint el kell indítani ezeket a programokat, hogy amikor majd a klinika építkezése, a Dugonics téri egyetemi fıépület építkezése befejezıdik, akkor a környezı közterületek megfelelı minıségben és megfelelı méltósággal övezzék ezeket a nagyon jelentıs középületeket. Nem hiszi, hogy felvállalhatná a várost azt, hogy nem alakítják át, nem újítják meg ezeket a közterületeket. Sokkal több szegedi bánná azt, hogyha a megújuló egyetemi épületek mellett a közterületek a mostani állapotban maradnának. A tervek minısége pedig a tervezık munkáját dicséri.
Dr. Oláh János képviselı: Teljesen helyén való, hogy kiváló tervezıket bíz meg a város prezentáció bemutatásával, melyrıl mindenki elmondhatja a véleményét és most mondják el, mert ellenkezı esetben az nem válik közkinccsé és a tervezık sem tudják beépíteni. Kérdése a tervezıkhöz, hogy a közel 80-100 megszőnı parkoló hova tevıdnek át. Üdvözli Klebelsberg Éva áruházbontásra vonatkozó javaslatát. Sokkal nagyobb épületek lebontásához is hozzájárult a város, mint a Nagyáruház (Kendergyár), pedig sokkal nagyobb mőemléki jelentıségük volt. A városnak lehetısége van arra, hogy a magántulajdonosokkal megegyezzen, ajánlatokat tegyen, mint azt tette már sok más esetben is. Ötlet szinten elfogadná azon városi javaslatot, ha elcserélnék a Bartók Béla Mővelıdési Házat a Toborzó Irodára, a Toborzó Irodát pedig felajánlanák a Nagyáruháznak – ami több mint egy hektár –, hogy oda tevıdjön át az üzleti központ. A Nagyáruháznál Szeged legdrágább rezsijő lakásai vannak. Szegednek csak egy-két ilyen kitüntetett tere van. Ne vessék el, játsszanak el a gondolattal és ha nem lehet, akkor a lakások maradjanak, de szelídítsék meg az áruház nem igazán szép épületét.
Nagy Sándor alpolgármester: Ha dr. Oláh János képviselı el tudja cserélni a Mars téri 1 hektárt az áruházra, akkor önálló képviselıi indítványként terjessze be a testület elé. A képviselıi indítványokat a képviselı dolgozza ki és igény esetén a hivatal segítséget nyújt. Javasolja, hogy vegye fel a kapcsolatot a Nagyáruház tulajdonosaival, ami tudomása szerint társasházként funkcionál. A parkolókérdést érdeminek tartja. Jelezték a bemutatóban is, hogy a kis Dugonics tér alatt látják
13 reálisnak mélygarázs kialakítását. A jövı évi költségvetési tervezésben el kívánnak különíteni egy összeget, ami lehetıvé tenné, hogy legalább tanulmányterv szintő megvalósíthatósági tanulmány készüljön, ami alapján eldönthetı, hogy azt a parkolóalap felhasználásával vagy megpályáztatva, magánberuházásban lehetne megvalósítani. Véleménye szerint a téren megszőnı parkolónál több parkoló hozható létre. A helykijelölés egyik oka, hogy a kis Dugonics téren kevés a fa, nem kell fát kivágni, ha a térszint alá akarnak menni.
Katona Gyula képviselı: Ha semmilyen fejlesztést nem végeztek volna az elmúlt idıszakban (pl. Kárász utca, Szent István tér), akkor minden maradt volna a régiben. Véleménye szerint igen is fejleszteni, modernizálni, újítani kell a várost. Az urbanizációt, a fejlıdést akadályozni lehet, de meggátolni nem.
Nagy Sándor alpolgármester: Megállapítja, hogy más észrevétel, hozzászólás nincs. Bízik abban, hogy sikerült betekintést nyerni a készülı tervekbe. Megköszöni minden jelenlévı részvételét a közmeghallgatáson és az ülést 17,45 órakor bezárja.
Kmf.
Nagy Sándor alpolgármester
Réperger Zsuzsanna jegyzıkönyvvezetı
Dr. Herédi Edit aljegyzı
