Előterjesztő:
Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere
Ügyiratszám:
01/121-328/2008.
Tárgy:
Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és településszerkezeti tervének módosítása
Melléklet:
2 pld. Állami Főépítészi vélemény 2 pld. határozati javaslat 1 pld. rendelet-tervezet
Készítette:
Szeged Megyei Jogú Város Főépítésze
Véleményezésre megküldve:
Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz és Csatorna Bizottság
Megtárgyalta:
Törvényességi véleményezésre bemutatva:
Szeged, 2008. október 28.
SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK Tisztelt Közgyűlés! Jelen előterjesztés Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és településszerkezeti tervének módosítására vonatkozik az alábbi pontok szerint:
I. 2007-2008 ÉVI KARBANTARTÁSA (1. RÉSZ)
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 9. §-a szerint a Szeged MJV Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 59/2003. (XII. 5.) Kgy. rendelet (továbbiakban SZÉSZ) 2007-2008. évi módosítása 1. előterjesztését (7 db kérelem) a Városi Főépítész elkészítette. A módosítások érintik az építési szabályzat térinformatikai digitális rajzi és szöveges részét egyaránt.
A Városi Főépítész a módosításokról készült dokumentációkat az alábbiak szerinti államigazgatási eljárás keretén belül elküldte az érintett szerveknek: • • • • • •
2007. december 03-án megjelent a Délmagyarország című napilapban az eljárás megindításáról szóló tájékoztató, 2008. január 09-én az Étv. 9. § (2) és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban OTÉK) 5. § (2) bekezdésére hivatkozással előzetes állásfoglalás céljából, 2008. június 05-én az elkészített egyeztetési dokumentációt az Étv. 9. § (3) és (4) bekezdése alapján, egyeztető tárgyalást – eltérő vélemények hiányában – nem kellett tartani, az Étv. 9. § (6) bekezdésének megfelelően a közzététel időszakában – 2008. szeptember 19-től október 18-ig – a lakosság megtehette észrevételeit, ugyanezen paragrafus b) pontja szerint az Állami Főépítész részére 2008. szeptember 16-án meg lett küldve a közzétételi dokumentáció.
A közzététel ideje alatt lakossági észrevétel nem érkezett. Az illetékes Állami Főépítész állásfoglalásában az alábbiakat közölte: „A tervezett módosítások mind formai, mind tartalmi értelemben megfelelnek az előírásoknak, ezért javaslom a településrendezési terv és helyi építési szabályzat 1. számú módosításának közgyűlési jóváhagyását.” Az 58/b. számú módosítási indítványt a kérelmező PH. Városüzemeltetési Iroda a 2008. szeptember 17-én kelt, 7701-21/2008. iktatószámú levelében visszavonta. Az állami főépítész állásfoglalása, a Városüzemeltetési Iroda tájékoztatása és a 11. számú ponthoz a kérelmező nyilatkozata az előterjesztés mellékletét képezi.
A módosítási indítványokat összefoglaló táblázat
Sorszám 6
kérelmező neve
25
58b
60
62
módosítás típusa
Szabadkai út – Horgosi út Körforgalom sarok a Műjégpályánál helybiztosítás közlekedési célú (Virág András) kijelölése
SZEGED PÓLUS FEJLESZTÉSI KHT.
Repülőtér és 02040/1, A repülőtéren építési hely Szabályozási tervlap: 39-2 02040/3 és 02040/4. hrsz. kijelölése és a különleges Településszerkezeti terv intézményi zóna átsorolása kereskedelmi szolgáltató (Katona Gyula) gazdasági zónába.
m
11
kérelem tárgya
PH. FŐÉPÍTÉSZ
f 6
érintett terület címe, önkormányzati képviselő
számára Szabályozási tervlap: 40-3 céljából közterület
G&G NÖVÉNYVÉSzőregi vasútállomás DELMI ÉS KER.I környezete 884/9. hrsz. KFT (Torockói u. 3/b.) (Iványi Aurél)
Zónabesorolás módosítása Ge Szabályozási tervlap: 54-4 egyéb ipari zónába sorolás Településszerkezeti terv
RRE-SZEGED KFT (Bajai út 1.), DR. SZONDI ILDIKÓ önk.i képviselő, DR. SZENTGYÖRGYI PÁL alpolgármester
Zónabesorolás módosítása Vtl Szabályozási tervlap: 40-2, – település-központi belvárosi 41-1 lakózóna helyett: Vtk – Településszerkezeti terv településközponti vegyes kereskedelmi zóna.
Oskola u. 16. (3818/1. hrsz.) és az Oskola u. – Dóm tér – Béla u. – Roosevelt tér által határolt tömb (Dr. Szondi Ildikó)
PH. VÁROSÜZEMELTETÉSI IRODA
Szegedi Liget Fürdő, 19. és 4. hrsz.
PH. FEJLESZTÉSI IRODA
Tompai kapu út 21013/21. Kerékpárút jelölése hrsz. (Virág András)
(Kormos Tibor)
DR. SZONDI ILDIKÓ Gutenberg u. 25-27. 3249. önkormányzati hrsz. képviselő (Dr. Szondi Ildikó)
II. rendű közlekedési célú Szabályozási tervlap: 41-1 közterület jelölés törlése, Településszerkezeti terv zónabesorolás módosítása a fürdő övezetére (Ki) Szabályozási tervlap: 47-1
Irodaház létesítése céljából a Szabályozási tervlap: 40-2 zónabesorolás módosítása, építési előírások felülvizsgálata
II. SZEGED, FELSŐ TISZA- PART- ETELKA SOR- TANPÁLYA- KÖRTÖLTÉS ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 13.§ (4) bekezdése szerint a helyi építési szabályzat készülhet a település közigazgatási területének egészére vagy annak egyes részeire. Területenként készülő helyi építési szabályzat esetében a későbbi szabályozások az első szabályzat módosítását (kiegészítését) jelentik. A törvényi rendelkezés értelmében a Szeged, Felső Tisza- part- Etelka sor- tanpálya- Körtöltés által határolt terület építési szabályzata és a jövőben területenként készülő építési szabályzatok a SZÉSZ módosításaként kerülnek jóváhagyásra. 1. Előzmények A 90-es évek végén a Szeged, Felső Tisza- part- Etelka sor- tanpálya- Körtöltés által határolt területre szabályozási terv készült, mely sajátos előírásokkal épült be Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatába (SZÉSZ 71. §). 2007. márciusában a szegedi, új sportuszoda helykiválasztása érdekében elhelyezési tanulmányterv készült, mely két helyszínt vizsgált meg: az Etelka sori sportterületet és a József A. sugárúti ún. „Textil Technikum” területét. A választás az Etelka sori sportterületre esett. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2008. február 15-i ülésén 77/2008. (II. 15.) Kgy. sz. határozatában hozta meg azt a településfejlesztési döntését, mely a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat jelen módosításának alapjául szolgál. 2. Tervezési terület adottságai A tervezési terület a belváros közelében, a Tisza-part mentén található, kiterjedése mintegy 15,8 ha. A terület a város településszerkezetében kiemelkedő jelentőséggel bír: sűrűn lakott lakóteleppel körülvett, mesterséges védvonalakkal - a Felső Tisza- parttal és a Körtöltéssel - határolt terület, jó közlekedési kapcsolatokkal. 3. A tervmódosítás célja A módosítás célja, hogy a terület legyen alkalmas a sportfunkciók bővítésének befogadására és biztosítsa egy sportuszoda elhelyezését. Tegyen javaslatot a területbe zárványként beékelődő, zavaró hatású funkciók felszámolására, esetleg áthelyezésére, vizsgálja felül a közlekedési és parkolási lehetőségeket. 4. Településszerkezeti összefüggések és a hatályos szabályozás ismertetése 4.1 A területre vonatkozó hatályos településszerkezeti terv ismertetése A korábbi Hafner fatelep területfelhasználása központi vegyes (Vk) zóna, mely lehetővé teszi a fent ismertetett beruházások megvalósítását. A városi stadion, lőtér és modellező pálya besorolása különleges intézmény (Ki) zóna, mely rekreációs területként sportcélokat szolgál. A garázsokból kialakított üzletsor, az L alakú garázssor és a benzinkút kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági (Gksz) zónába van besorolva. A jelenleg hatályos településszerkezeti terv a tanpálya területét a nagyvárosias lakózónába, a fölötte lévő óvoda melletti területet közpark zónába, míg alatta egy jelentős területet egyéb ipari gazdasági (Ge) zónába sorolja. Ez utóbbi esetében a besorolás célja, hogy hosszútávon (20-30 éves távlatban) egy elektromos alállomás számára helyet biztosítson. 4.2 Hatályos szabályozás ismertetése A szabályozási terv a tervezési területre 5 építési övezetet határoz meg: - a Tisza Palota területének építési övezete Vk 51298X (F), ami egyéb karaktert, nem kialakult állapotot, szabadonálló beépítési módot, min. 4000 m2 nagyságú telket, 60%-os beépítést, 25%-os minimális zöldfelületi fedettséget és az építménymagasság tekintetében a környezethez való
illeszkedést jelent; ez utóbbi előírás csak a Felső Tisza- part felőli épületszárnyra vonatkozik, mert egyéb helyeken a megengedett építménymagasság max. 12,5 m lehet; - a különleges intézményzónába sorolt rekreációs terület, városi stadion és lőtér Ki 500019 (F) építési övezetbe tartozik, ami egyéb karaktert, kialakult állapotot, a beépítés módjában és a telekméretben az adottságok figyelembevételét, 5%-os beépítést, 80%-os zöldfelületi fedettséget és a szomszédos építmények magasságához való igazodást jelent; - a modellezőpálya területe Ki 5128X1 (F) építési övezetbe tartozik, ami egyéb karaktert, nem kialakult állapotot, szabadonálló beépítési módot, min. 2000 m2 nagyságú telket, 1,5 %- os beépítést, az építménymagasság tekintetében pedig max. 3,5 m jelent; - a Gksz 512553 (F) jelű építési övezet (garázssor és benzinkút) jellemzői: egyéb karakter, nem kialakult állapot, szabadonálló beépítési mód, min. 720 m2-es telek, 30%-os beépítettség 55%-os zöldfelületi fedettség mellett és max. 6,5 m-es építménymagasság; - az elektromos alállomás elhelyezésére fenntartott terület Ge 500060 építési övezetbe tartozik: egyéb karakter, kialakult állapot, adottságoktól függő beépítési mód és telekméret, 40%-os beépítettség 45%-os zöldfelületi fedettséggel, a szomszédos épületek építménymagasságához való igazodás. A jelenlegi szabályozás a kerítés létesítésére, közlekedésre valamint a zöldfelületekre vonatkozóan is tartalmaz sajátos előírásokat.
5. A településszerkezeti terv módosítása és szabályozási javaslat 5.1 A településszerkezeti terv módosítása Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 77/2008. (II. 15.) Kgy. számú határozatában az alábbi településfejlesztési döntést hozta: 1. A korábbi Hafner fatelep központi vegyes (Vk) zóna, a benzinkút kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági (Gksz) zóna és a tervezési terület északi részén lévő zöldterületközpark- felhasználási módjainak
megtartása mellett a különleges intézményi (Ki) zóna – sportterület – határát a lakótelep határáig kell kiterjeszteni úgy, hogy a tanpálya területe is Ki zónába kerüljön. 2. A központi vegyes (Vk) zóna besorolású ún. „munkacsarnok” telekrésze – funkciójának megfelelően – átsorolásra kerül különleges intézményi (Ki) zónába. 3. A különleges intézményi (Ki) zónába kerülnek a jelenleg kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági (Gksz) zónába sorolt benzinkút körüli garázsok és az Etelka sor melletti garázs-üzletsor területe. 4. A hatályos szerkezeti terv szerint a lakótelep és az óvoda közelébe tervezett – egyéb ipari gazdasági (Ge) zóna besorolású – elektromos alállomás a tervezési terület DK-i sarkába kerül kijelölésre. A jelenleg kihasználatlan terület sportcélú hasznosítása az alállomás létesítéséig biztosítható.
Elsődleges cél - a korábbi Hafner fatelep területfelhasználása, központi vegyes (Vk) zóna megtartása mellett – a többi terület lehetőleg egységes különleges intézmény (Ki) zónába történő átsorolása, a rekreációs és sportcélú hasznosítás biztosítása érdekében. Ezért az eddig Vk besorolású ún. „munkacsarnok” telekrésze – funkciójának megfelelően - szintén Ki besorolást kap. Ezzel összhangban a különleges intézmény (Ki) zóna határát a lakótelep határáig kell kiterjeszteni úgy, hogy az autósiskola tanpályájának a területe is ebbe a zónába kerüljön. A különleges intézmény (Ki) zónába kerül át az eddig kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági (Gksz) zónába sorolt benzinkút körüli garázsok, illetve az Etelka sor melletti garázs-üzletsor területe. Mindez megkönnyíti az uszoda elhelyezését, melynek parkolóval való kiszolgálását első ütemben a kitelepítendő lőtér helyén lehet biztosítani.A hatályos szerkezeti terv szerint a lakótelep és az óvoda közvetlen közelébe lévő Ge besorolású elektromos alállomás átkerül a tervezési terület Dk-i sarkába, közvetlenül az ott meglévő magasfeszültségű oszlop közelébe.
5.2 Szabályozási javaslat A területre készült szabályozási terv öt építési övezetet állapít meg: - a volt Hafner területének építési övezete Vk 51299X (F)-re módosul és a Tisza Center kijelölt építési helye a munkacsarnokkal párhuzamosan, „L” alakban bővül, az itt később elhelyezni kívánt szolgáltató épület (pl.: irodaház) megvalósíthatósága érdekében; - a Ki 500014 (F) jelű építési övezet a centerpálya területére vonatkozik és lényegében változatlan marad: különleges intézményzónába sorolt rekreációs terület, városi stadion, ami egyéb karaktert, kialakult állapotot, a beépítés módjában és a telekméretben az adottságok figyelembevételét, 5%os beépítést, 80%-os zöldfelületi fedettséget és max. 7,5 m-es építménymagasságot jelent; - a Ki 500947 (F) jelű építési övezet a városi uszodát, a sportcsarnokot, a sportpályákat és a garázssorokat magába foglaló területre vonatkozik: különleges intézményzónába sorolt rekreációs terület, ami egyéb karaktert, kialakult állapotot, adottságokhoz igazodó beépítés módot, min. 4000 m2-es teleknagyságot, 20%-os beépítést, 65%-os zöldfelületi fedettséget és max. 15 m-es építménymagasságot jelent, a terület tartalmazza az uszoda építési helyét, a sportcsarnokkal történő összekötés és a sportcsarnok bővítésének lehetőségét; - a benzinkútra vonatkozó Gksz 512553 (F) jelű építési övezet változatlan marad; - a Ge 500067 (F) jelű építési övezet a tervezett elektromos alállomás létesítésének feltételeit rögzíti. A központi vegyes zóna és a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna területén kerítés nem létesíthető. A városi stadion különleges intézményzónába sorolt területe max. 3 m magas, tömör vagy áttört kerítéssel bekeríthető. Az uszoda és a sportcsarnok területén szintén max. 3 m magas, tömör vagy áttört kerítés létesíthető. A szabályozás a zöldfelületekre vonatkozóan is tartalmaz sajátos elírásokat (lásd. Környezet-, táj- és természetvédelmi fejezet). 6. Közlekedési kapcsolatok, a terület feltárása A Tisza Palota és Center Felső Tisza- part felőli megközelítését olyan közterület biztosítja, amelynek nyomvonala saját telkéből történik és nagyjából a terület feléig nyúlik be. A jelenlegi szabályozásban szereplő II. rendű közlekedési célú közterület sportterületen történő folytatása megszűnik. A létesítményekhez szükséges parkolószámot saját telken belül biztosítják. A terület feltárása az Etelka sor felől is biztosított. A tervezett uszoda megközelítése és üzemi kiszolgálása az Etelka sor felől, a munkacsarnok mellett, a jelenlegi helyen biztosítható. További megközelítési lehetőség kialakítható a Felső Tisza- partról ágazó útból. Belső területen kialakítandó a gazdasági járművek, sportolói autóbuszok közlekedése és parkolása. Az uszodához és a munkacsarnokhoz szükséges – a lőtér helyén kiépítendő – parkolókat az Etelka sor és a Tápai utca kereszteződésében létesítendő körforgalmú csomópontból lehet megközelíteni. A körforgalomba csatlakozik a benzinkút és az uszoda előtt kialakítandó parkoló is. A tervezett parkolóhelyek 800 uszodai és 300 munkacsarnoki lelátó létszám, valamint 360 m2 nettó üzleti terület részére kerültek kialakításra. Az uszoda előtt 46 parkolóhely és 7 autóbusz várakozóhely, a munkacsarnok előtt 24 parkolóhely és a Körtöltés mellett a további szükséges 186 db parkoló lett tervezett. A Körtöltés mellett lévő parkolóhelynél további 178 parkolóhely kerülhet kialakításra (a parkoló teljes területe gyeprácsos technológiával kerül kialakításra). A tervezési területet három oldalról meglévő kiépített utak határolják (Felső Tisza- part (4412 j. út), Etelka sor). A tömegközlekedési (autóbusz és trolibusz) útvonalak az Etelka soron és a Felső Tisza- parton kerültek kialakításra, melyek adottságként kezelendők. A meglévő megállóhelyek a teljes területet lefedik, nincs szükség újabb megállóhelyek létesítésére, a járatok sűrítésére lenne szükség. A városi kerékpárút hálózat elemei Etelka soron és a Felső Tisza- parton kerülnek kialakításra. 7. Közművek 7.1 Vízellátás A tervezési terület kedvező vízellátási adottságokkal rendelkezik.
A Felső Tisza – parton NÁ 300 – as azbesztcement vízvezeték üzemel. A vezeték hálózati nyomása 3 – 3,5 bar. A tervezési területet NY – i oldalon határoló Etelka soron NÁ 300 KM PVC úgynevezett túlnyomású (5-5,5 bar), és NÁ 300 azbesztcement városi nyomású vízvezeték üzemel. A vezeték a Tarjántelepi víztoronnyal van kapcsolatban. Az Etelka sori és Felső Tisza – parti vezeték össze vannak kötve, és egy nagy körvezeték rendszer részeként működik. Jelenleg a Sportcsarnoknak a városi nyomású vízhálózatról van vízbekötése. Célszerűbb az Etelka sori vezetékről a Sportuszoda bekötő vezetékét kiépíteni, és a meglévő Sportcsarnok bekötését is mellékmérővel átkötni az új használati víz és tüzivíz bekötésre. A Sportstadion vízbekötését a Felső Tisza – parton húzódó vezetéktől célszerű kiépíteni. 7.2 Szennyvízelvezetés A Felsővárosi lakótelep területén egyesített rendszerű csatornahálózat üzemel. Ennek a hálózatnak részét képezi az Etelka soron útburkolat alatt húzódó 40 cm – es beton gravitációs közcsatorna. A csatorna fedlap szintje a Sportcsarnok bejáratánál 78,84 m Bf., míg folyási fenékszintje 77,34 m Bf. Ebbe az aknába van bekötve folyási fenékszintre a jelenleg üzemelő SZEOL pálya és Sportcsarnok felől érkező egyesített rendszerű udvari csatornahálózat. Az Etelka sori egyesített rendszerű csatorna a Tápai utcai és Erdő utcai csatornákhoz csatlakozik, majd ezen közcsatornák közvetlenül csatlakoznak a Felsővárosi főgyűjtő csatornához. Célszerű lenne a tervezett Sportuszoda szociális szennyvizét elvezető házi csatornahálózatot is a meglévő bekötő csatornára rákötni. Ezek után egy szennyvízcsatorna bekötése lenne a meglévő Sportcsarnoknak és a tervezett Sportuszodának. A medencék leürítéséből származó víz nem terheli a városi közcsatornát, hanem a sportuszoda területén lévő csapadékvíz átemelőbe lesz bekötve, amely a Szillér-Baktói csatornába emeli át ezt a vízmennyiséget. A Sportstadion területén keletkező szociális eredetű szennyvíz elvezetésére csak szolgalmi jog létesítése mellett van lehetőség. Ez abból adódik, hogy a stadiont határoló közterületen (Felső Tisza – part) nincs közcsatorna hálózat, csak az Etelka soron. Emiatt vagy a Hafner lakópark magán csatornájára, vagy a Sportcsarnok régi gravitációs csatornájára lehet rákötni a szennyvizet szolgalmi jog alapításával. Valószínűleg szennyvízátemelő beépítésével lehet csak a csatlakozást kivitelezni. 7.3 Felszíni vízelvezetés Az egyesített rendszerű csatornahálózat a szociális szennyvíz elvezetésére tökéletesen alkalmas, de többlet csapadékvíz fogadására alkalmatlan. Mértékadó záporok estén a főgyűjtő csatorna és a mellékgyűjtők is teljesen telítődnek. A Szegedi Vízmű ZRT. – vel folytatott egyeztetés értelmében az Etelka sori egyesített rendszerű gravitációs csatornába, csak szociális eredetű szennyvizet lehet bekötni, csapadékvizet nem. Csapadékvíz elvezetés befogadója a Szillér – Baktói főcsatorna a Körtöltésen kívül található. A főcsatorna közvetlenül a Tiszába van bekötve. A tervezési terület csapadékvizét a Szillér – Baktói főcsatornába kell bekötni. A tervezési terület tengelyében egy csapadékvíz csatorna főgyűjtő építendő. Ennek egy része a Tisza Center területén már megépült. A főgyűjtő végén egy záportároló földalatti műtárgy építendő az uszoda parkolója alatt. A tároló műtárgy térfogata 400 m3. A tároló után egy csapadékvíz átemelő berendezés építendő. Az átemelőtől NÁ 200 KPE műanyag csapadékvíz nyomócső építendő a befogadó, Szillér – Baktói főcsatornáig. Végeredményben a két sport terület és a Hafner lakópark területének csapadékvíz elvezetése úgy biztosítható, hogy 2 db 400 m3– es záportárolóban gyűjtjük a csapadékvizet, majd szivattyús átemeléssel a Körtöltésen átnyomva csatlakozunk a Szillér – Baktói főcsatornához.
A Körtöltés keresztezése úgy valósítható meg, hogy a töltés szelvényre kell ráfektetni a nyomócsövet és a cső védelmet földfeltöltéssel kell megoldani. A töltés tetején a feltöltést 1 : 10 rézsűvel kell mindkét irányban kifuttatni. A burkolt rézsűnél a nyomócsövet védőcsőbe kell tenni, mechanikai sérülés elkerülése miatt. A záportárolókban felgyülemlő víz - megfelelő öntözőrendszer kiépítésével – a zöldfelületek öntözésére alkalmas. 7.4 Gázellátás A Felső Tisza – parton NÁ 150 acél kisnyomású földgáz elosztó vezeték üzemel, mely Tápé irányába halad tovább. A Tápai utca felől jövő, a 10009 hrsz. telken a lőtér mellett haladva, Petőfitelepet és Tápét ellátó NÁ 200 PE középnyomású földgázvezeték üzemel. A vezetékről a benzinkút előtt ágazik le egy NÁ 100 PE középnyomású földgázvezeték, amely az Etelka soron zöldsávban halad, és a „Hafner lakópark” földgázellátását biztosítja. A tervezett Sportuszoda és meglévő Sportcsarnok földgáz bekötését az Etelka sori NÁ 110 PE vezetéktől kell kiépíteni. Nyomásszabályzót a tervezett épület falsíkjára, vagy az udvarban kell elhelyezni. Amennyiben a Sportuszoda gázigényét az NÁ 110 PE vezetékről már nem lehet biztosítani, akkor az NÁ 200 PE Petőfi telep irányába haladó vezetéktől kell kiépíteni a bekötést. Az előbb említett NÁ 200; NÁ 110 PE vezetékek mindegyike középnyomású elosztó vezeték. A Sportstadionnak, amennyiben a jelenlegi gázbekötése nem megfelelő, a fejlesztési igények kielégítésére a Felső Tisza – parti NÁ 150 acél vezetéktől egy nagyobb átmérőjű bekötést kell kiépíteni. 8. Elektromos energiaellátás és hírközlés 8.1 Elektromos energiaellátás Alaphálózat A vizsgált terület keleti szélén halad a Szeged Újszeged 120 kV-os légvezeték. A légvezeték 120 kV-ra épült, azonban jelenleg 20 kV-on üzemel. A vezeték várhatóan a közeljövőben 120 kV-ra kerül átkapcsolásra. A korábbi Általános Rendezési Terv (ÁRT) a vizsgált terület északi szélén, közvetlenül a Körtöltés mellé helyezte a Szeged távlatban épülő Felsőváros 120 kV-os alállomást. A szabályozási terv módosítás az alállomásnak új helyet javasol, mely a DÉMÁSZ ZRt.-nek is megfelel. Az állomás új helye, a terület dél-keleti sarka, a volt SZEOL pálya területe. Középfeszültségű hálózatok A vizsgált terület elektromos energiaellátása jelenleg 20 kV-os légvezetékről biztosított. A területre a Körtöltésen kívülről 20 kV-os légvezeték érkezik. A légvezeték a Lőtér mellet, majd az Etelka soron halad a SZEOL pályáig. A légvezetékről ma már csak a SZEOL pálya transzformátorállomása csatlakozik. A beruházás során a SZEOL pálya 20/0.4 kV-os transzformátorállomás megszüntetése tervezett, és így a 20 kV-os légvezeték is elbontásra kerülhet. A környező területek energiaellátása már most is 10 kV-os kábelhálózatról biztosított. Erre a 10 kV-os kábelhálózatra került felfűzésre a 001/717 sz. „Tisza Center” transzformátorállomás. Elkészült tervekkel rendelkezik a 001/718 sz. „Hafner Lakópark” és a 001/719 sz. „Tisza Palota” transzformátorállomás. A terület fejlesztésének energiaellátása 10 kV-os földkábelről biztosítható, ehhez a már meglevő 10 kV-os kábelívet tovább kell hasítani. A felhasításra kell csatlakoztatni az új „SZEOL pálya” és a „Fedett uszoda” 10/0.4 kV-os transzformátorállomásokat. A meglevő transzformátorállomások csak a saját körzetüket tudják villamos energiával ellátni, ezért az új igények kiszolgálására, és a lebontásra kerülő SZEOL pálya transzformátorállomás pótlására új állomásokat kell építeni.
8.2 Hírközlés Távbeszélő ellátás A területen a vonalas távbeszélő ellátást az Invitel biztosítja. A vizsgált terület távbeszélő ellátása az Etelka sor nyugati oldalán és a Felső Tisza- parton haladó alépítménybe húzott hagyományos rézkábeles hálózattal biztosított, azonban az alépítménybe már jelenleg is behúzásra került az optikai kábel. Az épülő új létesítményekhez az optikai kábelt kell csatlakoztatni. Kábeltelevíziós vétel A vizsgált terület KTV ellátását a T-Kábel Magyarország Kft. biztosítja. Az ellátó rendszernek az Etelka sor nyugati oldalán van alépítményes hálózata. A tervezett épületek erre a rendszerre tudnak csatlakozni, a hálózat bővítésével. Mikrohullámú összeköttetés Magassági beépítési korlátozást jelentő mikrohullámú összeköttetés a területet nem érinti, és fejlesztés sem várható. 9. Környezet-, táj- és természetvédelem A Szeged, Felső Tisza- part – Etelka sor – tanpálya – Körtöltés által határolt területre vonatkozóan a környezet védelméért felelős szervek nem tartották szükségesnek a környezeti vizsgálat lefolytatását, valamint Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a 426/2008.(VI.27.) Kgy. sz. Határozatában is ezt a döntést hozta. 9.1 Környezetvédelem Levegőtisztaság A terület levegőminőségét a közvetlen közelében lévő közutak forgalmából adódó kibocsátások, valamint a város és a környező területek felől érkező egyéb terhelések (közlekedés, ipari kibocsátások) határozzák meg. A különleges intézményi és a településközpont vegyes területek kialakításával, valamint a kereskedelmi, szolgáltató területekkel a környező lakóterületeket növekvő levegőterhelés érintheti, mivel ezek a használatok forgalomnövekedéssel járnak. Az egyéb gazdasági területen DÉMÁSZ alállomás távlati (15-20 év) elhelyezése tervezett, amely légszennyező hatással nem jár. Zaj- és rezgés A tervezési terület nagyvárosias lakóterület mellett, ill. kertvárosias lakózóna közelében helyezkedik el. Jelenlegi zajterhelésének legkedvezőtlenebb tényezője az itt található lőtér. A tervezett változásokkal a lőtér területének használata átalakul, így a zajterhelése csökken. A terület jelenlegi, lőtéren kívüli használata nem jár jelentős zajhatással. A tervezett lakófunkciójú, kereskedelmi-szolgáltató, valamint rekreációs létesítmények jellemzően nem járnak határértékeket meghaladó zajhatással. Jelentős zajterhelésre, a beruházás megvalósulása esetén várható forgalomnövekedés miatt, továbbá sport-, illetve egyéb rendezvények megtartásakor kell számítani. Vízminőség A tervezési területhez legközelebb eső vízfelület a Tisza-folyó, illetve a Szillér- Baktói csatorna. A folyó vízminőségét a part menti területekről érkező szennyezések határozzák meg. A tervezési területről a beruházások megvalósulásával csak tisztított szennyvíz kerülhet a befogadóba. A területen 2 db 400 m3-es záportározó kiépítése szükséges a burkolt felületek arányának növekedése miatt. Hulladékkezelés A lakásokból, valamint a területen található egyéb ingatlanokból hulladék elszállítása jelenleg megoldott. A területen elszórt, kisebb mennyiségű hulladék a kiserdő területén figyelhető meg.
Az átalakuló területhasználat következtében a jelenleg elhanyagolt állapotú terület felértékelődik, gondozottabb lesz, így az illegális hulladéklerakások kialakulásának veszélye csökken. Az itt található elszórt hulladékot össze kell gyűjteni és hulladéklerakóba szállítani. A területen létesülő lakó- és kereskedelmi-, szolgáltató épületeket a települési hulladékszállításba be kell kapcsolni. Település-egészségügyi hatás A tervezett fejlesztés kedvező társadalmi, gazdasági hatásai kiemelendők, miszerint a meglévő sportterületek megőrzésével és bővítésével biztosítani lehet az egészséges életmódhoz elengedhetetlen sportolási lehetőségeket a lakosság számára. Továbbá a gondozott, rendezett területnek településesztétikai és településpszichológiai hatásai is sokkal kedvezőbbek, mint a mai leromló állapotnak. 9.2 Táj- és természetvédelem A tervezési területet, Csongrád megye területrendezési terve tájképvédelmi terület övezetébe sorolta csakúgy, mint Szeged belvárosának területét. Az övezetben az előírások szerint a tájképet zavaró építmények és területfelhasználási módok tilalmára és az építmények tájba illesztésére kell törekedni. A tájképet jelentősen megváltoztató építményekhez látványtervet kell készíttetni. A tervezési terület jelenlegi látványát kedvező irányban változtatják meg a tervezett beruházások, a szabályozási tervben előírt építménymagasságok betartásával pedig a fejlesztés a környező településképbe illeszthető. A terület zöldfelületei – a modellező pálya beerdősült területe, a lőtér részben gyepes, részben becserjésedett területe, a sport- és dobópályák gyepes (ill. részben műfüves) területe stb.kondicionáló jellegűek, növényállományuk szintezettsége, mennyisége szerint eltérő mértékű kiegyenlítő hatással rendelkeznek. Az építési szabályzat 21 db fát javasol megőrzésre. A tervezett beruházások megvalósításával a védelemre érdemes fák fennmaradása biztosítható. A terület zöldfelületeinek intenzív növényállománnyal való hasznosítása elősegíti a tervezett beruházások tájba-, ill. településképbe illesztését, valamint hozzájárul a burkolt felületek növekedése miatt bekövetkező kedvezőtlen hatások ellensúlyozásához. A tervezett beruházások megvalósulásával a tervezési terület használata intenzívebbé válik, ugyanakkor a település barnamezős területének felszámolása, valamint a lakótelep közvetlen szomszédságában a sportolási és rekreációs lehetőségek fejlesztése igen kedvező irányú változás. Biológiai aktivitásérték A tervezési terület biológiai aktivitásérték pótlása az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. 8. § (2) bekezdésének b) pontja alapján újonnan beépítésre szánt területek esetében szükséges. A tervezési területen belül 0,2 ha-os területen kerül sor újonnan beépítésre szánt terület kijelölésére. Ez a rész jelenleg II. rendű közlekedési célú közterület, amelynél a kísérő zöld sáv szélesebb, mint a burkolt felületek egyharmada. Az újonnan beépítésre szánt terület különleges intézmény terület lesz, amelynek BAÉ mutatója (3,5) lényegesen magasabb, mint a korábbi közlekedési területnek (0,14). Ennek megfelelően a pontérték módosulás pozitív előjelű. 10. Örökségvédelem A tervezési területen ismert régészeti lelőhely, országos vagy helyi védelem alá tartozó épület nem található.
A szabályozási terv a szakhatósági vélemények alapján javításra került és közzététele 2008. szeptember 15.- 2008. október 15. között megtörtént. A közzététel idején a tervvel kapcsolatban lakossági észrevétel nem érkezett. Az állami főépítész megállapította, hogy a Dél- alföldi Területi Tervtanács 2008. júliusában véleményezte a tervet valamint, hogy a településszerkezeti terv és a vonatkozó építési előírások módosításának tervezetének államigazgatási véleményeztetése és lakossági bemutatása a törvényben előírtaknak megfelelően megtörtént. Főépítészi véleményének első két pontja szerinti módosítás elvégzése és az utolsó megfontolása mellett javasolja a tárgyi tervezési területre készült településrendezési terv jóváhagyását és építési szabályzat megalkotását. Az állami főépítész véleményében tett észrevételeknek megfelelően a szabályozási tervlap és szabályrendelet javítása, kiegészítése megtörtént. Az állami főépítész állásfoglalása az előterjesztés mellékletét képezi. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a rendelet- tervezet és a határozati javaslatok elfogadására. Szeged, 2008. október 28.
Dr. Botka László polgármester
