Előterjesztő:
Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere
Iktatószám:
97342/2012.
Tárgy:
Szeged Megyei Jogú Város 2013. évi költségvetési koncepciója
Melléklet:
1 pld határozat
Véleményezésre megküldve:
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlés Pénzügyi Bizottsága, Szakbizottságai
Törvényességi véleményezésre bemutatva:
2012. november 14.
Tisztelt Közgyűlés! Az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Tv. 24. § (1) szerint a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-áig nyújtja be a képviselő-testületnek. Az Államháztartás működési rendjéről szóló 249/2009. (XII.31.) Korm. rendelet szerint a költségvetési koncepciót a helyben képződő bevételek, valamint az ismert kötelezettségek figyelembe vételével kell összeállítani. A költségvetési koncepció elkészítésének a célja, hogy a következő év költségvetésének a kidolgozásához iránymutatásokat, elképzeléseket fogalmazzon meg, és határozza meg az elérni kívánt főbb irányokat. A koncepciót alapjaiban határozza meg az ország éves költségvetési törvénye vagy törvénytervezete. A 2013. évi országos költségvetési tervezet módosításai, a törvények és kormányrendelet hiánya miatt az önkormányzat költségvetési koncepciójának kialakításakor nem lehet számba venni a következő év szakmai feladatait, azok költségeit, az önkormányzat bevételeit és kötelezettségeit. Nem lehet teljes mértékben figyelembe venni a helyi források, a központi költségvetési kapcsolatokból számításba vehető bevételeket, valamint egyéb forráslehetőségeket. A költségvetési törvénytervezetet, valamint a kapcsolódó törvényeket, illetve módosításokat az Országgyűlés még tárgyalja, zárószavazása teljesen bizonytalan, még a sarokszámok újratervezése is valószínűsíthető. A Költségvetési törvénytervezet mai formájából is egyértelműen kitűnik, hogy a 2013-as költségvetés legnagyobb vesztesei az önkormányzatok. Az önkormányzatokat érintő megszorítások tovább folytatódnak. 2011-ben a költségvetési törvény előirányzatai alapján az önkormányzatoknak szánt költségvetési forrásokból mintegy 86 milliárd forint hiányzott ahhoz, hogy a szféra reálértéken ugyanannyi pénzt kapjon, mint 2010-ben. 2011-ben 6 százalékkal kevesebb pénz jutott az önkormányzatoknak. A központi költségvetés állami támogatásai és a helyben maradó személyi jövedelemadó a központi költségvetésben 2012-ben 0,7 %-kal kevesebb, mint a 2011. évi előirányzat, amit reálértékben tovább csökkent a 2012. évi infláció. 2013-ban a helyi önkormányzatok feladataihoz a központi költségvetés 647 milliárd Ft-tal járul hozzá, amely a 2012. évi támogatás 62 %-a. 2012. évhez képest az összes elvont és különböző központi fejezetekbe átkerülő források összege 394,7 milliárd Ft. A 2013. évi költségvetési törvény az önkormányzati forrásszabályozás alapvető elemeit változtatja meg. Az elvonásra kerülő források nincsenek összhangban az elvonásra kerülő feladatokkal, így az önkormányzatok több forrást veszítenek, mint amennyi kiadástól esnek el! A feladatfinanszírozásnak nevezett átrendezés egyértelműen a tanács-rendszer tervalkujához fog vezetni. Precíz szabályozás hiányában a kijáró polgármesterek időszaka fog jönni.
2
Elvonásra kerülő, eddigi önkormányzati források: - Személyi jövedelemadó közvetlenül önkormányzatokat illető része (8 %-a) - gépjárműadó 60 %-a (a Kormány eredeti előterjesztése szerint) - megyei jogú városokat megillető illetékbevétel - közoktatási normatívák (marad belőle az óvoda norma, de új számítási módszerrel, és a kedvezményes, ingyenes étkeztetés normája) - szociális intézmények normája (bentlakásos intézmények tervezett elvonása miatt) - igazgatási normatíva - tömegközlekedési normatíva Elvonásra kerülő feladatok - iskolai oktatási intézményekben dolgozó pedagógusok fizetése - Polgármesteri Hivatal egyes hatósági feladatai (okmányiroda, gyámügy, szociális hatósági feladatok létszámmal és technikával) - bentlakásos szociális intézmények - egészségügyi intézmények (kórházak, járóbeteg ellátás) Új önkormányzati feladat - megyei múzeumok átvétele Az elvont források a jelenlegi ismereteink szerint több mint három milliárd forinttal haladják meg az elvont feladatokhoz kapcsolódó kiadások összegét. A Kormány adósságkonszolidációval próbálja kompenzálni az önkormányzatokat. A jelenlegi ismereteink szerint az adósság konszolidáció Szeged város esetében jövőre csak 260 MFt-tal segítene a költségvetésen. Tekintettel arra, hogy a hitel konszolidáció évente megújított hitelállományt, és tőketörlesztési moratóriummal rendelkező kötvény állományt fog érinteni, így 2013. évben csak a kamatköltségek csökkenése jelent segítséget. Az előterjesztés 1. sz. mellékletében látható a jogszabály hiánya miatt még konszolidációs számítás nélküli kamat és tőketörlesztés aktualizált változata. A hitelek tervezésénél 2013. évben 290 eur/huf, 2014. évben 285 eur/huf árfolyammal, euribor kamatbázisnál 2013. évben 0,2% 2014. évben 0,3%, bubor kamatbázisnál 2013. évben évelején 6,25% évvégére 6,1%, 2014. évvégére 5,85%-kal számol a terv. I. A 2013. évi költségvetési törvény tervezettel kapcsolatos változások bemutatása Mint ismert, a Kormány az Országgyűlés számára a költségvetési törvényjavaslat előterjesztését a korábban szokásos gyakorlattól eltérően szeptember 30-a helyett június 15-én nyújtotta be. A költségvetési tervezetet a benyújtott képviselői módosítások alapjaiban szerették volna megváltoztatni, a sarokszámokat ennek ellenére július 12-én az Országgyűlés megszavazta. A módosítások közt olyan költségvetést érintő tételek voltak mint pl.: Pénzügyi tranzakciós illeték (Magyar Államkincstárra, Magyar Nemzeti Bankra, magán és jogi személyekre kivetve) Az IMF-EU megállapodás révén várható hitel kamatkiadás-csökkenés adóbeszedési hatékonyságjavulástól várt bevételt megalapozó intézkedések Munkahelyvédelmi Akcióterv új adónemek (kisadózók tételes adója, kisvállalati adó) a dohánytermékek, az alkoholos italok és az LPG üzemanyag jövedéki adójának emelése
3
A költségvetés tervezeten belüli átcsoportosításokról és a hozzá kapcsolódó adó, ágazati jogszabályokról szóló vitát bizonytalan időre elnapolták.
1. A költségvetési törvény tervezet makró gazdasági sarokpontjai -Az euró övezeti válságra tekintettel a költségvetés 2013. évi sarokszámainak tervezése egy óvatos, 1,6%-os GDP növekedésen alapul. -Az inflációs célkitűzés 4,2 %. -2013-ban az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánycélja a GDP 2,2%-ára csökken. 2013-ban a versenyszférában folytatódik a foglalkoztatottság növekedése. Nemzetgazdasági szinten a foglalkoztatottak száma 2,2%-kal bővülhet, a munkanélküliség 10,3%-ra csökken. A Kormány a 2013. évi hiánycél biztosítása érdekében fogadta el a Széll Kálmán Terv 2.0 programban szereplő új intézkedéseket: - a pénzügyi átutalások tranzakciós illetékének bevezetése, mely a gazdasági pénzforgalomra terjed ki; - a távközlési adó 2012. évi bevezetése; - az energiaellátók jövedelemadójának fenntartása, további bővítése, valamint kulcsának emelése; - biztosítási adó bevezetése: a jelenlegi biztosítókat terhelő adók összevonása - az áfa-beszedési hatékonyság javulása, többek között a mezőgazdasági fordított áfa bevezetése következtében; - egyes kisadók megszüntetése. - az e-útdíj tervezett bevételeinek emelt szintű indítása 2013. július 1-jétől; - a nagyvárosi közösségi közlekedés központi költségvetési támogatásának csökkentése; - gyógyszer támogatási kiadások további csökkentése pl. térítési díjminimum bevezetésével; Az elmúlt hónapokban kiderült, hogy a Kormány elképzelései csak vágyálmok, a 2013. évi költségvetés még kihirdetése előtt megbukott. 2. Adó- és járulékpolitikai célkitűzések a költségvetési törvény tervezetben A személyi jövedelemadó esetén 2013-tól megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forintot meghaladó, összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés. A jövedelem nagyságtól függetlenül valamennyi összevont adóalapba tartozó jövedelem adóterhelése 16% lesz. Az általános forgalmi adó esetében a mezőgazdaság egyes termékei a fordított áfa hatálya alá kerülnek 2012. július 1-jétől. A jövedéki adó területén 2013-ban is szükséges egyes jövedéki termékek adómértékének az emelése. Ez a szabályozás előrevetíti, hogy a dohánytermékek adómértékének el kell érnie a 2018. évre az Európai Unió által meghatározott minimumadó szintjét, továbbá elősegíti, hogy az adórendszerben emelkedjen a forgalmi adók aránya. A pénzügyi tranzakciós illeték a költségvetési egyensúly javítása érdekében a fizetési műveletekhez kapcsolódó új közteher. Jellemzője, hogy egyfázisú, forgalmi típusú illeték, amely alapvetően a lakossági és vállalati banki tranzakciókra, valamint a postai ügyletekre terjed ki. A távközlési adó 2012. július 1-jétőlt került bevezetésre, az új adónem alanya a távközlési szolgáltató, azonban nyilván tovább hárítják a fogyasztókra. Az adóalap az indított hívások időtartama, valamint a küldött üzenetek száma, az adó mértéke egységesen 2 forint/megkezdett perc vagy küldött üzenet.
4
A pénzügyi szervezetek különadója esetében új szabályozás lép életbe, a biztosítótársaságok 2013. évtől kikerülnek az adónem hatálya alól. Kedvezmény a továbbra is érintett szervezetek számára, hogy az adómérték a felére csökken. Az egyes ágazatokat terhelő különadó (bolti kiskereskedelem, energiaellátók) az előzetes tervvel összhangban 2013-tól megszűnik. Az energiaellátók jövedelemadója 2013. évben továbbra is megmarad, az adónem személyi köre kiegészül a villamos energia és földgáz törvényben meghatározott egyetemes szolgáltatóval, elosztói engedélyessel, a közüzemi vízszolgáltatást nyújtó és települési hulladékkezelést végzőkkel. Az adó mértéke 8%-ról 11%-ra változik. A biztosítási adó 2013. január 1-jével a baleseti adót, a biztosítókat terhelő pénzügyi intézmények különadóját és a tűzvédelmi hozzájárulást váltja ki. A biztosítási adó a biztosító bruttó díjbevételére kerül kivetésre, mértéke biztosítási ágazatonként eltérő. Az adót a biztosító havonta vallja be és fizeti meg. A bányajáradék döntő részét, több mint 97%-át továbbra is a kőolaj- és a földgáztermékek utáni befizetések jelentik. Az árát továbbra is az árfolyam, valamint a kőolaj és a földgáz világpiaci árának változása határozza meg. 3. A helyi önkormányzatok támogatása a költségvetési törvénytervezetben A 2013. évtől az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is alapjaiban változik meg. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz kerül. Ehhez igazodóan a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb részét is elvonják. A változásokkal párhuzamosan, a megmaradó feladatok tekintetében új finanszírozási struktúra kerül kialakításra, mely elszakad az eddigi jellemzően normatív támogatási rendszertől. Jellegükből fakadóan, a törvénytervezet szerint az egyes közszolgáltatások eltérő finanszírozási technikát igényelnek, így a költségvetési törvényjavaslat az önkormányzati támogatásokat a szakmai törvények (illetve az ezek módosítására vonatkozó kormányzati döntések) logikáját követve határozza meg. A helyi önkormányzatok 2013-ban hitelforrások nélkül mintegy 2200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, melyhez a központi költségvetés mintegy 647 milliárd forintot biztosít. A feladatátrendeződés megjelenik mind a közoktatásban, mind a szociális és az igazgatási ágazatban. Az államigazgatási feladatok egy része a 2013. január 1-jétől létrejövő járási kormányhivatalokhoz kerül. A változások miatt az eddig az önkormányzatokat megillető gyámügyi és okmányirodai normatív hozzájárulások, a körjegyzőségi feladatokhoz kapcsolódó támogatás, valamint az általános üzemeltetési normatíva megszűnik. A közoktatás új rendszerében a köznevelés biztosításában az elsődleges felelősség az államot terheli. Az ágazatban az önkormányzatok fő feladata az óvodai ellátás lesz, amelyhez a központi költségvetés több elemű támogatással járul hozzá. A jogszabályi előírások alkalmazásával biztosítja az óvodapedagógusok illetményét, ami figyelembe veszi a közoktatási/köznevelési törvény óvodai nevelésszervezési paramétereit (csoportátlag létszám, foglalkozási időkeret, stb.). Emellett kötött felhasználású támogatás illeti meg az óvodát fenntartó önkormányzatokat az óvodai nevelést biztosító eszközök és felszerelések beszerzéséhez, valamint a feladatellátásra szolgáló épület folyamatos működéséhez. Továbbra is önkormányzati feladat a gyermekétkeztetés, amit a költségvetés támogat, figyelemmel a rászoruló gyermekek szociális helyzetére is.
5
Az állam átvállalja a pedagógusok és a szakmai munkát közvetlenül segítők bérének finanszírozását. Ez azt jelenti, hogy közel 335 milliárd forint a jövőben az EMMI fejezetében szolgálja ezt a feladatot, ami részben a korábban is ilyen jogcímű állami támogatások (251,3 milliárd forint), valamint az önkormányzatokat megillető gépjárműadó 40%-a, a helyben maradó személyi jövedelemadó közel fele, és a teljes illetékbevétel együttes összegének (83,3 milliárd forint) a központi költségvetési támogatássá való átkonvertálásából tevődik össze. Állami feladat továbbá az iskolahálózat szakmai működési kiadásainak a biztosítása is, ami szintén korábbi önkormányzati támogatások átcsoportosítását igényli. A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben is jelentős változások várhatók, az ezekre vonatkozó szaktörvényi módosulásokról ugyanakkor az Országgyűlés még nem döntött. A módosítások elsősorban az alapellátások erősítésére irányulnak, az érintettek „otthonközeli” ellátása érdekében. Az önkormányzati szektor szerepe e területre fog koncentrálódni. A pénzbeli ellátások terén jelentős változás, hogy a jegyzői hatáskörben levő segélyek a jövőben „létalapként” egyesülnek, egységes rendszerbe összevonva a jelenlegi jövedelemhez, vagy különböző élethelyzetekhez kapcsolódó támogatásokat. A családi támogatások között nem emelkedik a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, és a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások összege. Az önkormányzatok kulturális feladatainak – ezen belül a kulturális javak védelme, a muzeális intézmények, a közművelődés és a nyilvános könyvtári ellátás – biztosításához a központi költségvetés 2013. évben (a korábbi évektől eltérően) önálló előirányzaton biztosít támogatást. Változatlan módszerrel biztosítják a forrást a települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatására. Emellett a központosított előirányzatok között továbbra is pályázni lehet a könyvtárak állománygyarapítására, a közművelődési tevékenység érdekeltségnövelő támogatására, valamint a múzeumok szakmai támogatására is. Az önkormányzati feladatok finanszírozását szolgáló, eddig az önkormányzatokat megillető helyben maradó személyi jövedelemadó részesedés, valamint, a települési önkormányzatok közötti jövedelemkülönbség mérséklésére átadott forrás megszűnik. Az önkormányzatoknál maradó feladatokhoz (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás, stb.), a helyi közügyek ellátásához egy - az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő - általános jellegű támogatás kapcsolódik. Az általános támogatás lényege, hogy a települési önkormányzatok nem támogatott feladataihoz kapcsolódó elismerhető kiadás csökkentésre kerül a helyi bevételekkel (a gépjárműadó önkormányzati része, az iparűzési adó esetében az elvárt összeg, valamint az egyéb helyi adók összegének fele), és az ezt követően fennmaradó különbözethez biztosít a központi költségvetés támogatást. 4. Vélemények a 2013. évi költségvetés első változatáról Állami Számvevőszék véleményének fontosabb részei
-Ebben az évben is kedvezőtlen az a körülmény, hogy a pontos tervezéshez nem álltak rendelkezésre teljes körűen a költségvetési törvényjavaslatot megalapozó törvények tervezetei, továbbá egyes adótörvények tárgyalása jelenleg is folyik a Parlamentben.
6
-A 2013. évi makrogazdasági pálya felvázolásában a bázisul szolgáló 2012. évi, vártnál kedvezőtlenebb makrogazdasági feltételek komoly kockázatot jelentenek a 2013. évi költségvetési célok teljesülése szempontjából is. -A 2013. évi költségvetési törvényjavaslatban az adóbevételek tervezett előirányzatai nincsenek teljes körűen részletes számításokkal alátámasztva, továbbá egyes jogszabályok hiányoztak, illetve a törvényjavaslatok egy részét az OGY még nem fogadta el. A költségvetés adóbevételeinek 58%-a megalapozott, 12%-a részben megalapozott, 30%-a nem megalapozott. -A Kormány által tervezett IMF/EB hitel-megállapodás megkötése közvetetten és közvetlenül is hatással lehet a kamat- és adósságkezelési kiadások mértékére. -A helyi önkormányzatok gazdálkodásához a 2013. évi központi költségvetés 647 Mrd Ft-ot biztosít. Ez a 2012. évi módosított előirányzat (1066,9 Mrd Ft) 60,7%-a. Az önkormányzati alrendszer támogatása a 2013. évi költségvetés kiadási főösszegének 4,2%-a, 2,8 százalékponttal alacsonyabb a megelőző évi részaránynál. -Az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendszer 2013-tól alapjaiban megváltozik. A helyi önkormányzatok támogatási előirányzatából megalapozott azok 6,6 %-a, részben megalapozott 62,7%-a, nem megalapozott 30,7%-a. Nem megalapozottak a helyi önkormányzatok általános működésének támogatásai, a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai. -Az alrendszerből jelentős forráskivonás történik. Kockázatot hordoz, hogy a kellőképpen meg nem alapozott forráskivonás a települési önkormányzatok egyes csoportjait nem a feladatcsökkentéssel arányosan érinti. Az önkormányzatok feladatellátásának a feltételei nem biztosítottak teljes körűen és folyamatosan, ami a működőképességet veszélyeztetheti. Költségvetési Tanács véleményének fontosabb részei -A Tanács a makrogazdasági prognózissal kapcsolatban kockázatokat azonosított, ezért javasolja a Kormánynak, hogy a makrogazdasági kockázatok kezelése érdekében készítsen alternatív makrogazdasági prognózist, amely figyelembe veszi a gazdasági növekedés beindulását veszélyeztető folyamatokat. -A Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a hiánycélok megvalósítása érdekében alkalmazott eszközök esetenként diszfunkcionálisak, növekedési hatásuk vitatható. Ezeknek is tulajdoníthatóan a finanszírozás kockázati felárai magasak, alacsony a hitelezési aktivitás, a beruházási ráta pedig a legalacsonyabb a régióban. Ez komoly növekedési kockázatot jelent. -A központi költségvetés bevételi oldalán a hangsúly egyértelműen a forgalmi adók, illetve a forgalomhoz köthető díjak, illetékek felé tolódik. A költségvetési törvényjavaslatban szereplő bevételek jogszabályi kidolgozottságának hatásmechanizmusa, színvonala, alátámasztottsága, háttérszámítása egyenetlen, esetenként nem megfelelő. -A Tanács a tervezés jelen szakaszában – a rendelkezésére álló információk alapján, illetve a szerkezeti reformok számos kérdésének lezáratlansága miatt, – nem tud véleményt nyilvánítani arról, hogy az egyes költségvetési fejezetek, címek, előirányzatok szintje lehetővé teszi-e a közfeladatok zavartalan ellátását, illetve, hogy a beruházási, felújítási, szolgáltatási, működtetési kiadások alakulása milyen hatással van a reálgazdaságra, illetve a közintézmények helyzetére. Magyar Nemzeti Bank véleményének fontosabb részei -A költségvetési törvényjavaslat az MNB által vártnál számottevően kedvezőbb makrogazdasági folyamatokkal számol. A javaslat 2012−2013-ban 0,1, illetve 1,6 százalékos reálnövekedést vetít előre, ami rendre 0,9, illetve 0,8 százalékponttal magasabb az MNB júniusi jelentésében bemutatott előrejelzésénél. -Az alacsonyabb növekedési pálya, illetve a 2012-es folyamatok eltérő megítélése következtében a személyi jövedelemadó- és a járulékbevételek, az áfa, a társasági adó és az eva, valamint egyéb adók 7
esetében a javaslathoz képest a GDP mintegy 0,6 százalékpontjával alacsonyabb bevételre lehet számítani. -A költségvetési szervek nettó kiadásai az önkormányzatoktól történő feladatátcsoportosítások hatásától szűrve reálértelemben jelentősen emelkednek a 2012. évi várható értékükhöz képest, ami azt tükrözi, hogy az elmúlt években erőteljesen leszorított kiadási szint középtávon nem fenntartható. -A kamatkiadások megítélésében érdemi különbséget jelent, hogy a törvényjavaslat nem számol az államadósságot megtestesítő pénzügyi eszközöktől elvárt kockázati prémium EU/IMF-megállapodás megkötése miatt bekövetkező lehetséges csökkenésével. -Kockázatot hordoz az új adótípus, a tranzakciós illeték bevezetése. A törvényjavaslat a GDP közel 1 százalékának megfelelő pénzügyi tranzakciósilleték-bevétellel számol, miközben a pénzügyi szervezetek különadójának fele 2013-ban még fennmarad. -Az inflációs folyamatok tekintetében meghatározó szerepet játszik a fogyasztói árakat közvetlenül érintő, valamint a termelési költségeket emelő adóintézkedések fokozatos beárazása. -2013-ban jelentős feladat- és forrásátcsoportosítás valósul meg az önkormányzatok és a központi alrendszer között. A feladatok központosítása következtében az önkormányzati szektor saját bevételekkel csökkentett kiadásai 426 milliárd forinttal mérséklődnek. A központi támogatás és az önkormányzatoknál maradó adóbevételek ezzel párhuzamos csökkentése következtében a törvényjavaslat az MNB számításai szerint mintegy 40 milliárd forinttal rontja az önkormányzatok költségvetési pozícióját a 2012. évi bázishoz viszonyítva. 5. A költségvetéssel kapcsolatban az Országgyűlés által július 12-én elfogadott költségvetési számokhoz képest jelentős módosítási igények keletkeztek -
-
2012. szeptember elején az Országgyűlés bizottságai T/7655/431. és T/7655/359. iktatószámon a már megtárgyalt főbb 2013. évi finanszírozási elveket újra nyitották, csak ebben a két előterjesztésben 263 törvényhelyi módosítási javaslat szerepel. Az előzőekhez képest módosították többek közt a teljes önkormányzati normatív finanszírozás összegét és elvét. az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottság T/7655/419. számon újra módosítani kívánja a már egyszer elfogadott, az önkormányzatokat illető gépjárműadó arányrészét.
-
2012. november 6-án az Országgyűlés megszavazta törvényi alapját annak, hogy az eddigiektől eltérően a már megszavazott sarokszámokat bármikor lehessen módosítani. Ez várhatóan azért szükséges, mert belátták, hogy módosítani kell a 2013. évi költségvetés sarokszámait.
-
Október 5-én Magyar Kormány jelentős költségvetési megszorítási és költségvetés módosítási programot jelentett be. Az intézkedések együttes hatása megközelíti a 400 milliárd forintot. A hiánycélt 2,2 %-ról 2,7 %-ra emeli a kormány 2012-re és 2013-ra. A kormány a hiánycél biztosítására 133 milliárd forintot zárol a költségvetésben. 2012-ben 1,2 százalékkal csökken a GDP, korábbi 0,1 százalékos növekedési prognózissal szemben, 2013-ban pedig a korábbi tervekben szereplő 1,6 százalékos növekedés helyett csupán 1 százalékkal számol a kormány. Elhalasztják a pedagógusok tervezett béremelését és a pedagógus életpálya-modell bevezetését 2014 elejére. Szociális juttatásokra plafont szabnak ki, miközben eltörlik a társadalombiztosítási járulékplafont. Az uniós projektek társfinanszírozását 15 százalékról 5 százalékra csökkentik.
8
A pénzügyi tranzakciós adó mértéke 0,3 százalék lesz a készpénzfelvételek esetében, de az adót nem vetik ki a jegybankra. A kiskereskedelem áfa-elkerülését csökkentendő a NAV-val online kapcsolatban álló eszközt építenek be az összes pénztárgépbe. -
Október 17-én a kormány újabb jelentősebb költségvetés megszorítási és kiigazítási csomagot jelentett be: A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke 1-ről 2 ezrelékre emelkedik, (+90 milliárd Ft) Az Államkincstár +40 milliárd forintnyi adót fizet a pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó intézkedés hatására. A cafeteria esetében az egészségügyi hozzájárulás 10 százalékról 27 százalékra emelkedik. A helyi iparűzési adóból a cégek árbevételük 80 százalékáig vonhatják le az eladott áruk beszerzési értékét, míg korábban itt nem alkalmaztak korlátot. Ez a nagykereskedőket sújtja, és mintegy 30 milliárd forintnyi plusz bevételt jelent. A bevezeti a közműadót. Szintén 30 milliárdnyi pluszt hoz az intézkedés. a bankadó 2013-ban nem feleződik, ez plusz 72 milliárdnyi bankadót jelent 2,5 millió forintig egyedi számlabenyújtás és ellenőrzés lesz a NAV-nál
-
Az Országgyűlés 2012. november 12-én elfogadta az „Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról” szóló törvényt: tranzakciós illeték mértéke 2 ezrelékre nő, a készpénzfelvételt 3 ezrelék lesz, illetékköteles lesz a kölcsöntörlesztés, az államkincstár bizonyos tranzakciói mentesülhetnek Bevezetik a közműadót, maximum 100 forint/méter összegben Béren kívüli juttatások esetében fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértéke a jelenlegi 10%-ról 14%-ra emelkedik (egy hónappal ezelőtti ötlet még 27% volt) Erzsébet-utalvánnyal jövőre 8 ezer forintért lehet meleg ételt vásárolni, 5 ezer forint helyett, béren kívüli juttatásként. Nyugdíjjárulékra vonatkozó járulékplafon eltörlése Helyi iparűzési adó kiszámítása változik: a levonhatóság korlátozása sávosan, az árbevétel nagyságának függvényében történik meg. Az intézkedés elsősorban a kereskedelmi és energiaszolgáltató társaságokat érinti. teljes összegben marad a bankadó 2013-ban
6. Európai Bizottság 2012. november 7-én közzétett ország jelentése
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2012-ben 2,5 %-os lesz a magyar államháztartás hazai össztermékhez (GDP) viszonyított hiány, 2013-ra 2,9 %-os deficitet, 2014-re viszont már a küszöb fölötti 3,5 %-os hiányt prognosztizálnak. A Bizottság szerint az idén a gazdaság 1,2 %-kal zsugorodik (a Kormány növekedést tervezett), míg 2013-ban 0,3 %-os növekedéssel, 2014-re pedig 1,3 %-os bővüléssel számolnak. A Bizottság abból kiindulva, hogy nem lesznek további intézkedések, és 2014-ben ismét 3 % fölé emelkedik a deficit, nem szüntette meg Magyarországgal szemben a túlzott deficit eljárást. A Kormány prognózisa optimistább, mivel 2013-ban 0,9, míg 2014-ben 2 %-os növekedést kalkulál. A 2013-as 2,9 %-os deficitszámban figyelembe veszik az októberben két alkalommal bejelentett egyenlegjavító intézkedéseket. A Bizottság szerint a kormány által ez év októberében két alkalommal bejelentett, összességében 764 milliárd forintos egyenlegjavító intézkedéssorozat nettó hatása a GDP 9
1,5 %-ára, azaz mintegy 420 milliárd forintra tehető, mivel a kormány csomagja negatív hatással van a növekedési kilátásokra. A Kormányénál pesszimistább hiányszámot azzal magyarázzák, hogy szerintük kisebb lesz a gazdaság növekedése, bizonytalan a hatékonyabb adóbeszedésből várt bevételek teljesülése, és a Bizottság nem vette figyelembe az IMF-megállapodás kamatkiadásokat mérséklő hatását, mert szerintük jelentős bizonytalanság övezi az egyezség létrejöttét. A pénzvilágra kirótt közterhek további emelése, az üzleti szférát fenyegető közműadó és még néhány hasonló tétel tovább rontja a magyar gazdaság növekedési esélyeit. Különösen aggasztó, hogy a beruházások zsugorodása jóval drasztikusabb, mint a háztartások fogyasztásának csökkenése. A Bizottság szerint a magyar kormány által eddig bejelentett intézkedések többsége a bevételi oldalra koncentrál, s főleg a vállalati szektort terheli, aminek következtében nőnek az árak, csökken a fogyasztás és befektetések összege. A bejelentett intézkedéseknek köszönhetően idén és jövőre ugyan 3 % alatt marad a hiány, ám mivel az intézkedések aránytalanul az adóbevételre fókuszálnak, a növekedés nem hagy elég teret a tervezett kiadások fedezésére, ezért emelkedik a hiányszám két év múlva. A deficit 2014-re jósolt megugrását a bizottság a pedagógusok béremelésével és az emelkedő kamatkiadásokkal indokolja. Ismert, hogy a Kormány 2014-re tervezte a bankadó kivezetését (bevétel kiesés), és addig fedezetet kell találni a beígért, közel 100 milliárd forint nagyságrendű pedagógus béremelésre (kiadás növekedés). A jelentés a magyar gazdaság gyenge teljesítményét a gazdaságpolitika bizonytalanságával és az egyre inkább torzító hatású adókkal magyarázza. II. Helyi önkormányzatok központi támogatása A 2013. évi Költségvetési törvénytervezet, illetve az ahhoz benyújtott a Kormány által is támogatott módosítási javaslatok alapján várhatóan a következő struktúrában történik a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása A helyi önkormányzatok 2013-ban hitelforrások nélkül mintegy 2200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, melyhez a központi költségvetés mintegy 647 milliárd forintot biztosít. A 2012. júliusában elfogadott országos költségvetési tervezet önkormányzatokra vonatkozó részt már nem érdemes elemezni, mert kidolgozatlan és megalapozatlan volt (lásd Állami Számvevőszéki, Költségvetési Tanács, MNB vélemény) másrészt az Országgyűlés bizottságai T/7655/431. és T/7655/359. iktatószámon teljes körű módosítást adtak be. 1. A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása – Előirányzat az előterjesztés szerint 107 897 MFt, a költségvetési módosítások miatt jelenleg nem számszerűsíthető A támogatás a településkategóriánként -a nettó működési kiadásokra figyelemmel- számított átlagos, egy főre jutó kiadási szint, és a településenkénti egy főre jutó elvárt bevétel különbségén alapszik. A településkategóriánkénti átlagos, egy főre jutó kiadási szintek számítása során a legalacsonyabb és legmagasabb egy főre jutó értékkel rendelkező települési önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásra kerül. A településkategóriánkénti átlagos, egy főre jutó kiadási szint és a település lakosságszáma szorzataként számított önkormányzati kiadási szintet csökkenti az önkormányzat elvárt bevétele. Az elvárt bevételt az önkormányzat 2011. évi gépjárműadó bevételének 40%-a, valamint az elvárt helyi adó összege jelenti. 10
Az elvárt helyi adó a 2011. évi iparűzési adóalapból a maximális adókulcs felével, 1%-kal számított összeget, valamint a további helyi adókból származó 2011. évi bevétel felét együttesen jelenti. Jelenleg nem ismert a tényleges költségvetési főösszeg, a településkategóriák meghatározása, a kiszámítási módszer és ezekből következően az Önkormányzatra jutó jövő évi bevétel. Az elvárt bevételbe számítandó gépjárműadó összege nem ismert, mert a módosító indítványok a százalék mértékét is újra módosítanák. Ennek az általános támogatásnak négy alfeladat finanszírozása van -ezekből az egyik („c) Beszámítás összege”) szakmailag nehezen magyarázhatatlan módon nem támogatást/feladatfinanszírozást jelent, hanem elvonást: a) Önkormányzati hivatal működésének támogatása Fajlagos összeg: 4.580.000 Ft/fő Önkormányzatra jutó várható éves összeg: 1 025 920 eFt b) Település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása ba) A zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának támogatása Fajlagos összeg: 11.794 Ft/hektár Önkormányzatra jutó várható éves összeg: 56 847 eFt A támogatás a települési önkormányzatokat a zöldterületek és az azokhoz kacsolódó építmények kialakításához és fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján illeti meg. A belterületre vonatkozóan a Földmérési és Távérzékelési Intézet által a Magyar Közigazgatási Határadatbázisban nyilvántartott 2011. december 31-ei állapotnak megfelelő adatokat kell figyelembe venni. Jelenleg nem lehet ehhez az adatbázishoz hozzáférni. A támogatás becsült. bb) Közvilágítás fenntartásának támogatása A támogatás a települési önkormányzatokat a településen történő közvilágítás biztosításához kapcsolódóan illeti meg, a 2011. évi beszámoló alapján. Az önkormányzatot alaptámogatás illeti meg, melynek összege az adott településkategóriába tartozó legkisebb nettó működési kiadás 80%-a, de legalább 20 000 forint. Emellett a feladathoz kapcsolódó számított támogatás meghatározása településkategóriánként - a fentiek szerinti szakfeladatokhoz kapcsolódó nettó működési kiadásokra figyelemmel - számított átlagos a településen kiépített kisfeszültségű hálózat egy kilométerére jutó kiadási szint figyelembevételével történik. A számított támogatás összege nem haladhatja meg az önkormányzat fenti szakfeladatok szerinti 2011. évi nettó működési kiadásának 110%-át. A településen kiépített kisfeszültségű hálózat hossza tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal 2011. december 31-ei állapotnak megfelelően elkészített Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1058 „Jelentés a települések villamosenergiaellátásáról” adatgyűjtés szerinti adatokat kell figyelembe venni. Jelenleg nem lehet ehhez az adatbázishoz hozzáférni. A támogatást még becsülni sem lehet. bc) Köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok támogatása A támogatás a települési önkormányzatokat a köztemető fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2011. évi beszámoló alapján. A támogatás meghatározása a településkategóriánként számított átlagos, a településen lévő köztemető egy négyzetméterére jutó kiadási szint figyelembevételével történik. Az így 11
meghatározott támogatás összege legalább 100 000 forint, de nem haladhatja meg az önkormányzat fenti szakfeladatok szerinti 2011. évi nettó működési kiadásának 110%át. Azon önkormányzatokat, amelyeknek a 2011. évi beszámoló alapján a fenti szakfeladatokhoz kapcsolódó nettó működési kiadása nem pozitív szám, de köztemetővel rendelkeznek, a köztemető nagysága alapján 43 forint/m2 fajlagos támogatás illeti meg. A településen lévő köztemető nagyságát a Központi Statisztikai Hivatal 2011. december 31-ei állapotnak megfelelően elkészített Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1616 „Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról „T” adatlap 01-04. sorok” adatai alapján kell figyelembe venni. A településkategóriák átlagos költsége nem ismert, a támogatást becsülni sem lehet. bd) Közutak fenntartásának támogatása A támogatás a települési önkormányzatokat a közutak fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg. A támogatás meghatározása településkategóriánként, a szakfeladatokhoz kapcsolódó nettó működési kiadások alapján számított átlagos, a településen lévő belterületi út egy kilométerére jutó kiadási szint figyelembevételével történik. Az így meghatározott támogatás összege legalább 100 000 forint, de nem haladhatja meg az önkormányzat fenti szakfeladatok szerinti 2011. évi nettó működési kiadásának 110 %-át. Azon önkormányzatok, amelyeknek a 2011. évi beszámoló alapján a fenti szakfeladatokhoz kapcsolódó nettó működési kiadása nem pozitív szám, de belterületi úttal rendelkeznek, az út hossza alapján 105 100 forint/km fajlagos támogatás illeti meg, amelynek összege legalább 100 000 forint. A településen lévő belterületi út hosszát a Központi Statisztikai Hivatal 2011. december 31-ei állapotnak megfelelően elkészített Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1390 „Helyi közutak és hidak adatai” alapján kell figyelembe venni. A településkategóriák átlagos költsége nem ismert, a támogatást becsülni sem lehet. c) Beszámítás összege Az 1. a)-b) alpontok szerint számított támogatás önkormányzatonkénti együttes összegét csökkenti az önkormányzat elvárt bevétele. Az elvárt bevétel a 2011. évi iparűzési adóalap 0,5 %-átjelenti. A beszámítás összege nem haladhatja meg az önkormányzatot az 1. a)-b) jogcímeken megillető támogatás összegét. A beszámítás módszertana szerint az önkormányzat nem támogatást, hanem elvonást kap. A támogatásokról szóló költségvetési előterjesztés nyitó szövegezésben az elvárt bevételen teljesen mást ért a módosítás, mint ezen c) pont szerint, így nehéz logikát találni a számítási módszerben. A 2011. évi iparűzési adóalap (önkormányzat elvárt bevétele) 0,5 %-a 1 825 927 830 Ft. Ez azt jelenti, hogy ennyi kiadást kell az önkormányzatnak saját erőből teljesítenie, és csak ezután lesz támogatásra jogosult az a), b) pontok után. Amennyiben a) és b) pontban szereplő, nem számszerűsíthető tételeknél az Önkormányzatot átlagos kiadásúnak vesszük, akkor az Önkormányzat kb. 1,3-1,7 milliárd forint kiadást számíthat a támogatott feladatokra, ami kevesebb, mint a beszámított adó bevétel, vagyis nem jogosult támogatásra.
12
Szerencsére a szövegezésbe bekerült az, hogy a beszámítás összege nem haladhatja meg az önkormányzatot az 1. a)-b) jogcímeken megillető támogatás összegét, máskülönben az önkormányzatnak kellene támogatást adnia az államnak. d) Egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára a Mötv. 13. §-ban meghatározott egyes az 1. a)-b) alpontokban nem nevesített feladatok ellátására. Fajlagos összeg: 2.700 Ft/fő Önkormányzatra jutó várható éves összeg: 165.717 fő x 2.700 Ft/fő = 447.436 eFt Összegezve Az Önkormányzat egyéb jogcímen az a) és a b) pontok esetében általános támogatást várhatóan nem kap. Miközben elvonták az illetékbevételt, elvonásra kerül a gépjármű adó egy bizonyos része, a személyi jövedelemadó helyben maradó része, a jövedelemmérséklési támogatás, és megszűntették a helyi tömegközlekedés normatív támogatást, a közösségi feladatok ellátására vonatkozó új támogatási formából minimálisan tud Szeged városa részesedni. 2. Települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása a). Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása - Előirányzat: 103 883,6 millió forint Önkormányzatra jutó várható éves összeget csak becsülni lehet, mivel bonyolult számítással kerül központilag meghatározásra, amihez az önkormányzatnak adatot kell szolgáltatnia. b). Óvodaműködtetés támogatása – Előirányzat 17 000,0 millió Ft Kötött felhasználású támogatás az óvodában nevelt tényleges gyermek létszám után jár. Fajlagos összeg: 54.000 Ft/fő/év Önkormányzatra jutó várható éves összeg a 2012. évi mutatókkal számolva: 266.184 eFt c). Ingyenes és kedvezményes gyermekek (Óvodai, iskolai) étkezés támogatása - Előirányzat 29 509,9 millió Ft ca) Bölcsödében és fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek étkezésének támogatása cb) Óvodai, iskolai étkeztetés támogatása feladathoz kötött támogatás a nappali rendszerű közoktatásban, kollégiumi ellátásban résztvevő köznevelési statisztikai létszám alapján számítandó. Fajlagos összeg: 68.000 Ft/fő/év (Kötött felhasználású támogatás) Az Önkormányzatra jutó várható éves összeg a 2012. évi mutatók alapján 275.598 eFt 3. A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása 3.1. Létalapként nyújtott szociális ellátások támogatása (Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése). Előirányzat 117 milliárd forint (14 %-kal kevesebb, mint 2012-ben), 3.2. Hozzájárulás a pénzbeli szociális ellátásához. Előirányzat 39 milliárd forint (33 %-kal kevesebb, mint 2012-ben). Az előző két támogatással kapcsolatban a Szegedet illető támogatás összege még nem ismert.
13
3.3. Egyes Szociális és gyermekjóléti (alapellátások) támogatása Az idetartozó feladatok többségét a Szegedi Többcélú Kistérségi Társulásnak átadott intézményekben látják el, kivéve a bölcsődei ellátást Bölcsődei ellátás támogatása bölcsődében beíratott, ellátott gyermekek után vehető igénybe. Fajlagos összeg: 494.100 Ft/fő Önkormányzatra jutó várható éves összeg a 2012. évi mutatók alapján 392.810 eFt 4. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása 4.1. Könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása - Előirányzat: 17 613,7 millió forint Az előirányzat a települési önkormányzatot illeti meg a muzeális intézményekre, a nyilvános könyvtári ellátás biztosítására szolgáló feladatainak ellátására, valamint a közművelődés támogatására a) Megyei hatókörű városi múzeumok támogatása Szeged, Móra Ferenc Múzeum 138.500 eFt b) Megyei hatókörű könyvtárak feladatainak támogatása Szeged, Somogyi Károly Városi és megyei Könyvtár 203.500 eFt c) Megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzatának közművelődési támogatása Fajlagos összeg: 400 Ft/fő Önkormányzatra jutó várható éves összeg: 165.717 fő X 400 Ft/fő = 66.287 eFt 4.2. A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezet támogatása (Az EMMI honlapján jelentek meg a felosztási elvek és javasolt támogatási összegek, a költségvetési törvény javaslatban csak a keret összegek szerepelnek) a) Színházművészeti szervezet támogatása aa) A nemzeti minősítésű színházművészeti szervek támogatása Szegedi Nemzeti Színház művészeti támogatás létesítmény-gazdálkodási célú támogatás
322.220 eFt 214.800 eFt
ab) Kiemelt minősítésű színházművészeti intézmények támogatása Kövér Béla Bábszínház művészeti támogatás létesítmény-gazdálkodási célú támogatás
15.000 eFt 10.000 eFt
b) Táncművészeti szervezetek támogatása c) Zeneművészeti szervek támogatása ca) Nemzeti minősítésű zenekarok támogatása Szegedi Szimfonikus Zenekar
129.500 eFt
5. Az önkormányzatok központosított támogatást kaphatnak a következő fontosabb feladatokhoz, jellemzően pályázati módon, miniszteri döntéssel: -Lakossági közműfejlesztés támogatása -Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása -Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása -Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása -Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása Előirányzat: 6.800 MFt 14
-Önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása - Előirányzat: 13 900,0 millió forint -Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása -Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések. Előirányzat: 3 200,0 millió forint (Kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása, Óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás, Közbiztonság növelését szolgáló fejlesztések megvalósítása, fővárosi közösségi közlekedés fejlesztés, Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása -„ART” mozi hálózat digitális fejlesztésének (digitalizációjának) támogatása. Előirányzat: 100 MFt -Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása -A 2012. évről áthúzódó bérkompenzáció támogatása (önkormányzati intézményrendszerben foglalkoztatottak 2012. december havi keresete után járó bérkompenzációjának támogatására.) A fenti összegek önkormányzatra gyakorolt bevételi hatása pontosan nem számszerűsíthető, mert a végrehajtás ill. a pályázati rendszer ismeretlen. III. Szeged MJV 2013. évi költségvetésével kapcsolatos feladatok 1. Központi gazdálkodási körbe tartozó bevételek A működési bevételek között a helyi adók és a helyi adókkal kapcsolatos bírságok, pótlékok 2013. évre javasolt előirányzata kis mértékben magasabban tervezhető a törvényi változások figyelembe vételével korrigált bázis előirányzattól. -Változik a helyi iparűzési adó adóalap számításának szabályozásával kapcsolatban az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatás levonásának módszere. A sávosan meghatározott levonás mértéke az árbevételtől függ. -Az építményadónál ismereteink szerint számottevő mértékű alapterületű építmények átadása városunkban nem lesz, ugyanakkor belép az adónem részeként közműadó. Az állami forráselosztás változása és a Szegedi Közlekedési Társaság gazdasági helyzete, a helyi közlekedés finanszírozhatóságának korlátjai a díjtételek éves felülvizsgálatán túl indokolttá teszik a rakparti ingyenes parkolási lehetőség megszüntetését, valamint a közlekedés finanszírozásának felülvizsgálatát. A központi gazdálkodási körbe tartozó felhalmozási jellegű bevételek struktúrája alapvetően nem változik. Továbbra is rendkívül alacsony mértékű az ingatlanértékesítési bevételek összege. Az IKV Zrt. adatszolgáltatás alapján azonban a Szőregi út 80. sz. alatti ingatlan értékesítése látszik megalapozottnak. Az elektromos tömegközlekedés nagyprojekt visszaigényelhető általános forgalmi adó összege csökken, másrészt a támogatások és a támogatás értékű bevételek, továbbá az alapok infrastrukturális célú igénybevétele alacsonyabb az előző év eredeti előirányzatához képest. Az Önkormányzat sajátos felhalmozási és tőkebevételei körében többek között a nem lakás célú helyiségek értékesítéséből várható bevételek, a térségi hulladékszállító-, gyűjtő eszköz és a központi hulladéklerakó telep, valamint az elektromos tömegközlekedés projekthez kapcsolódó vagyontárgyak bérbeadásával összefüggésben tervezhető bevételeket kell figyelembe venni a szerződéseknek megfelelően.
15
Támogatásértékű bevételben a folyamatban lévő és az induló beruházásokhoz az Uniótól származó támogatásértékű felhalmozási bevétel, a társfinanszírozásként kapcsolódó hazai központi költségvetési támogatásértékű bevétel, valamint egyéb központi támogatás támogatásértékű bevétel tervezhető. A 2013. évi fejlesztési feladatokkal összefüggésben többek között az alábbi projektekre tervezhető támogatás igénybevétel: a Városrehabilitáció projektek befejezése, Elektromos tömegközlekedés fejlesztése, Árvízvédelmi rendszer kialakítása. A fejlesztési feladatok forrásának biztosítása érdekében számításba kell venni a Közgyűlés által már korábban jóváhagyott, az iparosított technológiával épült lakóépületek rekonstrukciójának támogatását, valamint a folyamatban lévő beruházásokhoz szükséges fejlesztési hitelek igénybevételét is. 2. Központi gazdálkodási körbe tartozó kiadások A fejlesztési iroda működési kiadásánál csökkenéssel számolunk a városrendezési tervek, városrendezési tanulmánytervek és a beruházások, pályázatok előkészítése sorokon. Az informatikai kiadásoknál azonban kisebb mértékű növekedéssel számolunk, amelyet a strukturált hálózatok elavulása, a számítógép-park erkölcsi és fizikai elavulása valamint az esetleges infrastruktúra átalakítása indokol. A központi kormányzat által előírt számítógépeken nem működtethető ingyenes operációs rendszer, ezért ezeken a számítógépeken várható a rendszerek cseréjével kapcsolatos költség is. A járási hivatal kialakítása miatt felmerülő költségeket is tervezni kell. A városüzemeltetési feladatokon belül kiemelt jelentőséggel bír a gazdasági társaságok támogatásának nagyságrendje. A beérkezett felmérések alapján a 2012. évi eredeti költségvetéshez képest az előző évek gyakorlatát folytatva, jelentős nagyságú többletigény merült fel, amelynek a finanszírozási forrása nem áll rendelkezésre a költségvetésben. A gazdasági társaságoknak nyújtott támogatások összegét – figyelemmel arra is, hogy az önkormányzat működési bevételei sem tartalmaznak emelkedést - az előző évekhez képest korlátozni kell. A támogatások először az önkormányzati kötelező feladatok ellátását (pl. terek, parkok, játszóterek, közutak fenntartása) és az európai uniós nagyberuházások által létrehozott műtárgyak vállalt működtetési színvonalát szolgálják. Egyúttal javaslom a gazdasági társaságok önkormányzati támogatásának elkülönítését a költségvetési rendeletben aszerint, hogy az önkormányzati támogatás kötelező vagy önként vállalt feladat ellátásához kapcsolódik. A nemzetiségi önkormányzatok 2012. évtől kezdve nem részei a nagy önkormányzati költségvetésnek, különálló költségvetésük van. Ugyanakkor a 2012. év még átmeneti volt, mert a központi támogatás az önkormányzaton keresztül érkezett még. A nemzetiségi önkormányzatok részére ingyenes használatba adott nemzetiségi székház üzemeltetésére legfeljebb a 2012. évi eredeti előirányzat kerülhet kifizetésre. A beruházási és felújítási kiadási előirányzatok között a folyamatban lévő, megkezdett és a kötelezettség-vállalással terhelt beruházásokkal és felújításokkal számoltunk. Új kötelezettségvállalási igények alapvetően a városi közlekedési infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatban jelentkeznek. Ezek a fejlesztési elképzelések egyúttal az önkormányzati kötelező feladatok ellátásához is kapcsolódnak, amelyek vonatkozásában viszont önkormányzatunk saját forrással nem rendelkezik. Legnagyobb összegben az úthálózat rekonstrukciójának igénye emelhető ki.
16
Az Uniós támogatással megvalósuló kiemelt beruházások kiadási előirányzata részben az elmúlt években felvett hitelkeretekben kerül biztosításra. Többek között: az „Elektromos tömegközlekedés fejlesztésére, a Városrehabilitáció projektre, árvízvédelmi rendszer fejlesztésére. Elektromos tömegközlekedési nagyprojekt keretében Már tavaly november óta itt lenne az első új troli, ha az SZKT igazgatója nem tesz feljelentéseket a hatóságoknál, amellyel megtorpedózta az uniós támogatással finanszírozott 13 új trolibusz beszerzését. A szerződés aláírása másfél évig húzódott. A Közbeszerzési Döntőbizottság és a Gazdasági Versenyhivatal jogsértés hiányában lezárta az eljárást. 2011 decemberében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is lezárta az eljárást. Ekkor azonban egy újabb bejelentésre újabb szabálytalansági eljárás indult, amit „szabálytalanság nem történt” minősítéssel zárt le az NFÜ. A szállítási szerződés ellenjegyzése után a prototípus 2013. nyarán várható, míg a flotta utolsó tagja várhatóan 2014. szeptemberében érkezik. További problémát jelent, hogy a saját erő finanszírozására rendelkezésre álló MFB-s hitelkeretet csak 2013. március 30-ig lehet lehívni, amit nem lehet meghosszabbítani. A troli beszerzés elhúzódása miatt a fizetési határidők is módosultak. A hitelkeret elvesztése miatt azonban új forrást kell keresni a kifizetésekhez. Európai Uniós pályázatok. Az országban lelassultak az uniós fejlesztési pályázatok. Magyarország több ezer milliárd forint külső forrást veszíthet el, mert nem tudja 2013-ig az uniós szabályoknak megfelelően felhasználni a támogatásokat. A kormányváltás után több mint egy évig állt a teljes uniós pályáztatás. Szeged város Közgyűlése ugyan elfogadta a következő támogatási ciklusra vonatkozó fejlesztési listáját, azonban nem volt teljes a konszenzus, a képviselők egy része nem kívánt részt venni Szeged jövőjének alakításában, a fejlesztési irányvonalak kidolgozásában. További probléma, hogy az elmúlt két évben a fejlesztések és új pályázatok előkészítésére betervezett forrásokat a Közgyűlés egyik frakciója lenullázta, mivel a forrásokat átcsoportosították a választási körzeteikbe, illetve sportegyesületek támogatására. Amennyiben nem rendelkezünk előkészített pályázatokkal, úgy a város nem tud a 2014-2020 közötti ciklusban új fejlesztéseket elindítani. Az előterjesztés számol az elektromos tömegközlekedés visszaigényelhető ÁFA kifizetéseivel, valamint a korábban felvett hitelek és kötvények adósságszolgálati kötelezettségével. A felújítási kiadások között a „Szemünk Fénye Programban” vállalt kötelezettségek teljesítésére, képezünk előirányzatot. A szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális és sport intézmények és létesítmények átalakítása, rekonstrukciója csak abban az esetben lehetséges, ha a kötelező feladatokhoz szükséges forrásokon túl marad még szabad keret. 3. Alapok bevételei és kiadásai A Parkoló Alap, a Lakásalap, a Vízügyi Építési Alap, valamint a Környezetvédelmi Alap bevételeit és kiadásait az érvényes rendelkezések szerint elkülönítetten kell számításba venni. Az Alapok bevételeinek és kiadásainak egyensúlyát biztosítani kell. A Lakásalap várható bevételein belül továbbra is számolni kell a lakásértékesítési bevétellel. Az Alap bevételei a tervezett hozam- és kamatbevételeket, értékpapír-műveleteket is tartalmazzák. Az Alap várható bevételeiből elsősorban az alapot terhelő adósságszolgálati kötelezettségeket, a közös tulajdonú ingatlanokra eső társasházi tulajdonrészekkel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeket kell teljesíteni. A Vízügyi Építési Alap bevételként a Szegedi Vízmű előrejelzéséből számítva önkormányzatunk több hálózatbérleti díjjal számolhat, mint a 2011. évi eredeti előirányzat összege. Az Alap forrásai a Szegedi Vízmű által beszedett közműfejlesztési hozzájárulást, továbbá a vízvezetékek építéséhez 17
szükséges lakossági befizetések Szegedi Csatornamű Társulástól történő pénzeszköz átvételét tartalmazzák. A Szegedi Vízmű Zrt-vel kötött hálózatbérleti keret-megállapodás szerint a hálózatbérleti díj 50 %-át a víziközmű hálózat karbantartási igényeire kell tervezni. A hálózatbérleti díj másik 50 %-át a közműfejlesztési közalapítványi hozzájárulások éves pénzügyi kötelezettségeire és az alap beruházási igényeit kell számításba venni. A hálózatbérleti díj növekmény 50 %-os beruházási hányadára eső bevétel növekményének és az alap kötelezettségvállalással nem rendelkező pénzmaradványának tartalékba helyezését javaslom az elkövetkező évek fejlesztéseinek pályázati önerejének biztosítására. A Környezetvédelmi Alap tervezett bevételei között hozam és kamatbevétellel, környezetvédelmi bírsággal, talajterhelési és vízterhelési díjjal, valamint légszennyezettségi bírsággal kell majd számolni. Bevételeiből elsősorban az Infrastruktúra hitel program adósságszolgálati kötelezettségeire és a környezetvédelmi bizottság hatáskörébe utalt dologi kiadásokra kell fedezetet biztosítani. 4. Önkormányzat intézményi gazdálkodása Az önkormányzat fenntartásában maradó intézményeknél, az önkormányzati források tervezésénél a saját bevételek részeként az intézményi bevételek 5%-os, a tervezett inflációval azonos mértékű emelkedésével számol a tervezet, ami az önkormányzatok díjmegállapításánál a bekövetkezett áremeléseknek megfelelő díjemeléssel biztosítható. Az oktatási intézményeknél 2013. évtől a pedagógusok, iskolaigazgatók munkáltatói jogköre elkerül az önkormányzattól, így a bevételi érdekeltség nehezen lesz kezelhető. A törvényi szabályozás ezt a problémát sem kezeli. 2013. évben változatlan: - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény fizetési fokozatai és szorzószámai, - köztisztviselők illetményalapja (2008. év óta változatlan 38.650 Ft, ez több mint 25%-os értékvesztést jelent szemben az önkormányzati cégek folyamatos munkabér növekedésével) - illetménypótlék számítási alapja 20.000 Ft Az „igazságos és arányos személyi jövedelemadó rendszer” bevezetése miatt kieső a közszférában dolgozókat érintő jövedelemcsökkenés kompenzálására a költségvetésben 89 milliárd forint van céltartalékba helyezve. A bérkompenzáció már 2011-ben sem nyújtott fedezetet a bérmozgásokra, mivel nem veszi figyelembe a soros előrelépések bérköltség növekedését, és a kompenzációval együtt sem biztosítható, hogy senki se kapjon kevesebb nettó jövedelmet. Az önkormányzatú fenntartású költségvetési intézmények esetében személyi juttatások körében javaslom a garantált feletti illetmények figyelembe vételével biztosítani a Kjt-ben szabályozott soros és előrehozott illetmény előrelépéseket, valamint a kötelező legkisebb munkabérre (minimálbér) és a garantált bérminimumra történő kiegészítéseket. A gyermekvédelmi törvény szerint az intézményi térítési díj alapja az élelmezési nyersanyagköltség. Javaslom, hogy a 2013. évre az élelmezési nyersanyag költség az étkezési térítési díj megállapításával együtt kerüljön megállapításra. Az energia kiadásokat a 2012. évi naturális mutatók teljesítése alapján az érvényben lévő energia árakkal javaslom meghatározni. Javaslom, hogy a céltámogatásként biztosított kiadások esetében (pl. energiaköltségeknél), ahol az általános forgalmi adó visszaigényelhető, ott a visszaigényelhető általános forgalmi adóval csökkentett összeg legyen a támogatás. 18
Javaslom, hogy 2013. január 1-jétől a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (4) bekezdés alapján az általános iskolák, a gimnáziumok és a kollégiumok működtetési, valamint az állam fenntartásába és működésébe kerülő szakképző iskolák tanulóinak étkeztetési feladatait a Nevelési- Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata (továbbiakban: NGSZ) önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv lássa el.
5. Szociális ágazat A Költségvetési Törvény magyarázatából derült csak ki, hogy az államosítás nem áll meg az egészségügynél és oktatásnál, hanem folytatódni fog a szociális és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményeknél is. Az erre vonatkozó törvényi szabályozás még nem született meg. A parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint Szeged város esetében a SZMJVÖ Dr Waltner Károly Otthont – mint fogyatékos személyek ápolását, gondozását biztosító, valamint gyermekvédelmi szakellátást nyújtó - intézményt érinti. Az elvonás módszere más, mint az oktatásban. A törvény erejénél fogva az államra száll át az önkormányzat tulajdonában lévő intézmény valamennyi vagyona és vagyonértékű joga, valamint az ezekkel kapcsolatos fenntartói jog és kötelezettség. Az állami fenntartói feladatokat a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság látja el. A fenntartói jog átvételével az állam az intézmény alkalmazottait is jogutódlással átveszi. Az átvett intézményvezető és gazdasági vezető vezetői megbízása – eltérő döntés hiányában – 2013. március 31-én megszűnik. Az intézmény szakmai fenntartói feladatának ellátásában közvetlenül közreműködő köztisztviselőket is átveszi a Főigazgatóság. A szociális ellátások egy részének a járásokhoz történő áthelyezése kapcsán nem érthető, hogy miért kell olyan pénzbeli ellátásokat a járásokhoz csoportosítani, ahol fontos a családok helyzetének ismerete, amit a járásközpontokból kevésbé lehet figyelemmel kísérni (ápolási díj, közgyógyellátás egy része, időskorúak járadéka, eü. szolgáltatás jogosultság megállapítása). Ráadásul azok a támogatások kerülnek át, amelyeknél eddig is egységes volt az országos gyakorlat. A változások azt eredményezik, hogy a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörök szétválnak, így nem lehet komplexen kezelni a rászoruló családok segítését. A 2012. évi költségvetésben egyrészt csökkentették a szociális szakellátás támogatását, másrészt a szociális helyzethez képest indokolatlan mértékben csökkentették a pénzbeli szociális juttatások összegét is. A keretek csökkentésén túlmenően jelentős, az ellátottakat érintő megszorításokat léptettek életbe a szociális törvény módosításával. A helyzet nem javul 2013-ben sem, mivel kevesebb jut a szociális ágazatra. A költségvetési törvény javaslatában a pénzbeli szociális ellátásokra fordított összeg 33 %-kal, 19.313 millió forinttal csökkent. (2012-ben ennek az előirányzatnak a megnevezése "pénzbeli szociális juttatások"-ként szerepel.) Ebből az előirányzatból az önkormányzat helyi rendeletében szabályozott támogatásokat finanszírozhat. Az előirányzat csökkenése miatt a szociális ellátás terén is jelentősen szűkül az önkormányzat mozgástere. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők köre várhatóan 2013-ban is növekedni fog. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege 2012. január 1-jétől 28.500 Ft-ról 22.800 Ft-ra csökkent. A foglalkoztatási lehetőségek hiányában a támogatás ilyen mértékű csökkentése sem tudta az ellátottakat az elsődleges munkaerő piacra terelni. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás 19
kiadásait 2013-ban is 80%-ban a központi költségvetés és 20%-ban a települési önkormányzat köteles megfizetni a fenti előirányzatból. Szegeden töredékére esett vissza a kormányváltás után a közfoglalkoztatottak száma. Míg 2010-ben 2.039 fő, 2011-ben 1.495 fő, addig idén szeptemberben már csak 770 fő vett részt a közmunka programban. A városban 2010-ben a havi átlag foglalkoztatás 745 fő volt önkormányzati részről, 2011-ben már csak 411 fő, idén szeptemberben pedig 279 fő. Még nagyobb bajt jelez, hogy a közfoglalkoztatás aránya az összes jogosulthoz képest 2010-ben 71 % volt, jelenleg pedig csak 20 %. "Hozzájárulás a pénzbeli szociális ellátásokhoz" költségvetési előirányzatból az egyes települési önkormányzatok a törvénytervezetben szereplő fajlagos mutatók alapján részesülnek. Ezek a fajlagos mutatók a 2012-es évhez képest csökkentek azzal, hogy az egy lakosra jutó fajlagos összeg nem lehet kevesebb 1000 Ft-nál, de nem haladhatja meg a 25.000 Ft-ot. Ez a szabály 2012-ben 1.500 Ft és 25.000 Ft között volt. Az új felosztási elv miatt nem számszerűsíthető, hogy mekkora összeggel részesedik Szeged városa. 2012. évben a fajlagos mutatók alapján Szeged 626.370 eFt-ot kapott. Ebből az előirányzatból 2013-tól nem kell a települési önkormányzatoknak finanszírozniuk az ápolási díj kiadásainak 75%-át és az időskorúak járadékának 10%-át. Ezeket a kiadásokat 100%-ban a kormányzat vállalja át az új járási rendszeren keresztül. Annak ellenére, hogy a szociális ellátórendszerben a járások kialakítása miatt feladatcsökkenés várható, ugyanakkor a foglalkoztatást-helyettesítő támogatás létszáma továbbra is emelkedik, ill. a nagymértékű elszegényedés miatt az önkormányzat által biztosított segélyekre egyre növekvő igény jelentkezik, különösen lakásfenntartási kiadások, lakáscélú hitelek és gyermeknevelési kiadások miatt. Erre a feladatra a települési önkormányzatok 33%-kal kevesebbet költhetnek 2012. évhez képest.
5. Oktatási ágazat A Kormány 2013. január 1-vel szeretné végrehajtani az önkormányzatok fenntartásában lévő oktatási intézmények fenntartói jogainak átvételét. A Köznevelés törvény az elmúlt fél évben már kétszer módosult, és újabb módosítási javaslat szerepel a parlament előtt. A módosítások során derült csak ki, hogy az intézmények állami átvétele nem az eredeti forgatókönyv szerint valósul meg, az önkormányzatok tulajdonjogát mégsem veszik el, viszont az állami intézményként létrehozott, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) átveszi az oktatási intézmények vagyonát (az intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon, ideértve a taneszközöket, továbbá az intézményben lévő egyéb eszközöket, felszereléseket). Az oktatási intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvényt azonban még a parlament nem fogadta el, sőt a törvénytervezet előkészítetlensége miatt a parlament fideszes képviselői újabb és újabb módosító javaslatokkal bombázzák szét a törvénytervezetet. A törvény elfogadása esetén is gondot fog jelenteni, hogy még nem állt fel a KIK szervezete, valamint az intézményeket átvevő tankerületek apparátusa, amelyeknek 2012. december 15-ig kellene megállapodást kötnie az átadó önkormányzatokkal. Az intézmények átvételének módja az irányító szakállamtitkárok elképzelésétől függően eltérő. A szakképző intézményeknél a fenntartói jogokon kívül átveszik az intézmény működtetési jogát is, a többi oktatási intézmény esetében csak a fenntartói jog kerül át a KIK-hez. Ennek megfelelően a szakmunkásképző intézmények fenntartói és működtetői feladatok ellátásához szükséges ingatlan és ingó vagyon ingyenes vagyonkezelésbe kerül, míg a többi oktatási intézménynél a feladatok 20
ellátásához szükséges ingatlan és ingó vagyon ingyenes használatba kerül. Ugyancsak ingyenes használati joga van a KIK-nek az önkormányzat állami feladatnak minősülő oktatás igazgatással foglalkozó köztisztviselői feladatellátását biztosító ingatlanra és ingó vagyonra. Jelentős feszültségeket keltett a törvénytervezet azon megfogalmazása, amely alapján a KIK az ingó vagyon feletti ingyenes használati jogát – szükség esetén az ingó vagyonelemek fizikai mozgatásával - jogosult bármely, a KIK vagyonkezelésében lévő ingatlanban gyakorolni. (vagyis az egyik iskolához tartozó, az önkormányzat által átadott taneszközt bármelyik, akár az ország más részén lévő iskolába áthelyezheti). A törvény továbbra sem rendezi a jellemzően uniós pénzekből létrehozott TISZK-ek sorsát, holott ezek működése szorosan kapcsolódik a szakképző intézményekhez. Nem tudható, hogy milyen feltételekkel sikerül megállapodást kötni az átadott intézmények működtetésének egyedi feltételeiről, az egyes oktatási intézmények speciális oktatási feladatainak folytatásáról, az uniós forrásból finanszírozott, folyamatban lévő projektek projektgazda jogutódlását, illetve a már befejezett projektekhez vállalt fenntartási kötelezettségekről. Az átszervezés következtében módosítani kell a Szeged Kistérségi Társulás fenntartásában lévő Sólyom utcai többcélú intézmény alapító okiratát, akként, hogy az intézmény 2013. január 1-től állami köznevelési feladatot ne lásson el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az intézmény speciális óvodai részét le kell választani, mivel az nem minősül állami feladatnak, ugyanakkor az eljárási szabályok a közös vagyon üzemeltetésére még nem ismertek. A Szeged Kistérségi Társulás megállapodását 2012. december 15-ig módosítani kell, mivel 2013. január 1-től a társulás nem láthat el állami köznevelési feladatokat. Ugyancsak tisztázatlan még a Szeged város tulajdonában lévő szőregi Kossuth Általános Iskola épületének a Társulás fenntartásában végrehajtott, uniós forrásból megvalósult rekonstrukciójának elszámolása. A törvénytervezet szerint az átvett intézmények törvényi előírás alapján beolvadás, illetve közfeladatellátás átadás jogcímen kerülnek a KIK-hez. Az átvett intézmények a KIK állami köznevelési feladatot ellátó, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységei, nevelési-oktatási intézményei lesznek, azonban nem fognak önálló költségvetéssel rendelkezni. A KIK foglalkoztatotti állományába kerülés nem érinti az átvett dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát, valamint vezetői megbízását (folyamatos jogviszony). A KIK által fenntartott intézményben a munkáltatói jogokat a KIK vezetője gyakorolja. A köznevelési intézmény vezetője az intézményben alkalmazottak felett a helyi munkaszervezéssel összefüggő egyes átruházott munkáltatói jogokat gyakorol. A pedagógusok, és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók 2012. év decemberi bérét a KIK 2013. évi költségvetése tartalmazza. A szakképző intézményekben dolgozó, a KIK által átvett technikai és egyéb dolgozók decemberi juttatásait és közterheit azonban még az önkormányzatnak kell kifizetni a 2013. évi költségvetése terhére, amihez semmilyen állami támogatás nem igényelhető. A jelenleg a Kistérségi Társulás oktatási intézményében dolgozó, az önkormányzathoz visszakerülő technikai és egyéb dolgozók, valamint visszavételre kerülő Sólyom utcai óvoda dolgozóinak decemberi bérét szintén az önkormányzat 2013. évi költségvetésébe kell megtervezni. Továbbra is az önkormányzatok feladata az ingyenesen használatba adott oktatási intézmények működési feladatainak ellátása, illetve minden átadott intézményben a közétkeztetés ellátása. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak saját forrásaikból kell finanszírozni és ellátni az átadott intézmények műszaki kiszolgálását, energia ellátását, takarítását, karbantartását, az eszközök pótlását. 21
Mindezt olyan viszonyok között, hogy a KIK fenntartásában lévő intézmények dolgozói elveszítik érdekeltségüket a takarékos működtetés fenntartásában, mivel a dologi kiadások megtakarításából az intézmények nem tudnak jutalmat fizetni. Figyelembe véve, hogy egy intézményen belül eddig a pedagógusok is részlegesen részt vettek az üzemeltetési feladatok ellátásában az üzemeltetési feladatok ellátásával foglalkozó önkormányzati intézménynél akár többlet létszám igény is jelentkezhet. Különösen igaz ez a közétkeztetésnél, ahol a pedagógusok részt vettek pl. az étkezési díjak beszedésében, vagy a szakképző iskolák esetében a KIK átveszi azt a technikai létszámot is, amelyik eddig a közétkeztetésben is közreműködött, miközben a feladat megmaradt az önkormányzatnál. A kétféle intézményi szervezet eltérő érdekekkel rendelkező apparátusának egy épületen belüli működése jelentős feszültségeket fog szülni, miközben a feladat ellátás sem lesz hatékonyabb. 6. A járások kialakításának hatása a város 2013. évi költségvetésére Szeged járás kialakításához, az átadandó feladatok ellátásához a szegedi önkormányzatnak 88 főtől kell megválnia. A kormányhivatal azonban ennél lényegesen nagyobb létszámmal kívánja kialakítani a járási szervezetet, amihez igényli, hogy a város adja át a város által vásárolt és kialakított Huszár utcai ingatlanát, illetve az ott lévő ingóságokat (bútor, informatikai eszközök, gépjárművek, stb.). Az épület átadásához az önkormányzatnak ki kell költöztetnie az épületben működő azon szervezeti egységeit, amelyek munkája nem kapcsolódik a járás tevékenységéhez. A két nagy ügyfélforgalmat bonyolító iroda, a szociális iroda és az adó iroda összesen 106 köztisztviselőt foglalkoztat, akiknek a megfelelő körülmények közé történő kiköltöztetése, és bútorokkal, irodai eszközökkel, informatikai kapcsolatokkal való ellátása a felmérések szerint több száz millió forintot igényel. A város közgyűlése ezért döntött úgy, hogy csak akkor köthet a polgármester megállapodást a járás kialakításáról, ha a kormányhivatal megtéríti a járási hivatal kialakításához kapcsolódó indokolt és igazolt költségeit. A kormánymegbízott nem vállalt kötelezettséget erre, sőt közölte, hogy csereingatlant sem tud megállapodás hiányában felajánlani. A város saját tulajdonú ingatlan átalakításával tud csak gondoskodni a költöztetésről, ami tovább növeli a 2013. évi költségvetést terhelő kiadásokat, és egyben csökkenti a közterületek, utak felújítására fordítható keretet.
IV. A költségvetési egyensúly várható alakulása, a várható pénzügyi helyzet Az elmúlt években megfogalmazott alapelveket fenntartva, a 2013. évi költségvetési koncepció összeállításánál is követelményként fogalmazom meg a működési bevételek és kiadások költségvetési egyensúly biztosításának szándékát. Fontos a kötelező önkormányzati feladatok meghatározása, és csak ezután lehet az önként vállalt feladatokat ellátni. A 2013. költségvetési évben új hitelkeret felvétellel önkormányzatunk csak abban az esetben számol, ha a meglévő hitelkeretek kihasználása nem történik meg a szerződésekben biztosított rendelkezésre tartási időszakban. Kizárólag a már megkötött kölcsönszerződések le nem hívott hitelrészének mértékéig javaslom a fejlesztési célú kötelezettségvállalás tervezését. Az európai unió elkövetkező programozási ciklusának pályázati forrásaira való önkormányzati felkészülés első lépéseként javaslom a Parkoló Alap, a Vízügyi Építési Alap és a Környezetvédelmi Alap kötelezettségvállalással nem rendelkező kiadási előirányzatainak tartalékba helyezését.
22
Tisztelt Közgyűlés! Az Országgyűlés által 2012. nyarán elfogadott költségvetést és fő számait a szeptemberi módosító indítványok teljesen átírták. Bizonytalan a költségvetési sarokszám, az önkormányzat általános támogatását meghatározó módszer és ezekből következően az Önkormányzatra jutó jövő évi bevétel. A kormánypárti képviselők által az adótörvény csomaghoz benyújtott százas nagyságrendű módosító javaslatok közül még nem tudható, hogy mely javaslatok fogják növelni az önkormányzatok költségeit. A 2013. évi költségvetés az emberek helyi érdekeit képviselő önkormányzatok gazdasági tönkretételét készíti elő. A 2013. évi országos költségvetési tervezet módosításai, a törvények és kormányrendelet hiánya miatt az önkormányzat költségvetési koncepciójának kialakításakor nem lehet számba venni teljes mértékkel a következő év szakmai feladatait, az önkormányzat bevételeit, kötelezettségeit és feladatait. Az Önkormányzat és az önkormányzatiság jövője veszélybe került. Kérem az előterjesztést megtárgyalni, és a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen. 2012. november 14.
dr. Botka László polgármester
23
