Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011 – 2014

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014

Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ................................................................................................................................................4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...............................................5 II.1. Múlt...................................................................................................................................................5 II.2. Jelen...................................................................................................................................................5 II.2.1. Dél-alföldi régió jelenlegi helyzete, GDP alakulása..................................................................5 II.2.2. Munka és jövedelem..................................................................................................................6 II.3. Szeged jövőképe..............................................................................................................................11 III. SZEGED ÉS A SZEGEDI KISTÉRSÉG VISZONYA A GAZDASÁGI PROGRAMBAN.................13 IV. PÉNZÜGYI FORRÁSOK......................................................................................................................16 IV.1. Európa 2020 stratégia.....................................................................................................................16 IV.2. Új Széchenyi Terv intézkedései, pályázatai ...................................................................................16 IV.3. Előzetes Nemzeti Intézkedési Terv (NIT)......................................................................................18 IV.4. Magánerő........................................................................................................................................20 IV.5. Saját forrás, adópolitika..................................................................................................................20 V. EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS BEFEKTETÉSTÁMOGATÁSI POLITIKA...............................................24 V.1. Klaszterfejlesztés.............................................................................................................................24 V.2. Kutatás + Fejlesztés.........................................................................................................................26 V.3. Szegedi Tudományegyetemmel való együttműködés......................................................................30 V.4. ELI lézerközpont..............................................................................................................................31 V.4.1. ELI Projekt...............................................................................................................................31 V.4.2. ELI Területfejlesztés.................................................................................................................33 V.5. Szegedi Ipari Logisztikai Központ...................................................................................................33 VI. VÁROSRÉSZFEJLESZTÉS.................................................................................................................35 VI.1. Városrehabilitáció I. projekt...........................................................................................................35 VI.2. Városrehabilitáció II. projekt.........................................................................................................36 VI.3. Agóra Szeged Pólus megvalósítása................................................................................................39 VI.4. Odessza szociális városrehabilitáció..............................................................................................41 VI.5. Belváros rekonstrukció, homlokzatfelújítás..................................................................................42 VI.6. Zsinagóga környékének rekonstrukciója......................................................................................43 VI.7. Dóm tér rekonstrukciója.................................................................................................................44 VII. VÁROS LOGISZTIKA, KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS.....................................................................46 VII.1. Elektromos Tömegközlekedés fejlesztése....................................................................................46 VIII.1.1. Az 1-es villamosvonal rekonstrukciója és fejlesztése, meghosszabbítása..........................46 VIII.1.2. A 3-as villamosvonal rekonstrukciója és fejlesztése (Dugonics tértől) ..............................47 VIII.1.3. A 4-es villamosvonal rekonstrukciója és fejlesztése, meghosszabbítása.............................47 VIII.1.4. A trolibusz hálózat fejlesztése..............................................................................................47 VIII.1.5. Járművek, háttérbázisok, telematika....................................................................................48 VII.2. Szeged - Hódmezővásárhely elővárosi vasútfejlesztés előkészítése............................................49 VII.3. Nagykörút - Kálvária sgt. - Szilléri sgt. szakaszán középen vezetett sáv kialakítása...................50 VII.4. Vásárhelyi Pál utca komplex felújítása (I.-II. Ütem)....................................................................52 VII.5. Kerékpárutak építése....................................................................................................................53 VII.6. Állami gyorsforgalmi- és közutak fejlesztése (M43, 502, 47, 55)...............................................54 VII.7. Belterületi közúthálózat rekonstrukciója, fejlesztése ..................................................................55 VII.8. Üdülőterületek, zártkerti övezetek infrastruktúra fejlesztése.......................................................56 VII.9. Balesetveszélyes csomópontok átépítése (Bajai út, Szőreg, Öthalmi diákszállás).......................57 VII.10. Kollégiumi út kiépítése...............................................................................................................59 VII.11. Helyközi és távolsági autóbusz megállók építése és korszerűsítése...........................................60 2

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 VIII. LAKÓKÖRNYEZET FEJLESZTÉS..................................................................................................61 VIII.1. Játszótérfelújítás..........................................................................................................................61 VIII.2. Középületek akadálymentesítési programja................................................................................61 VIII.3. Iparosított technológiával épült lakóépületek felújítása, panelprogram......................................63 VIII.4. Lakásviszonyok fejlesztése, bérlakások......................................................................................64 IX. TURIZMUS- ÉS RENDEZVÉNY FEJLESZTÉS, SPORT..................................................................66 IX.1. Turizmus.........................................................................................................................................66 IX.2. Sport, szabadidő, rekreáció............................................................................................................69 IX.2.1. Élsport....................................................................................................................................71 IX.2.2. Kiemelten támogatott sportrendezvények..............................................................................71 IX.2.3. Versenysport és utánpótlás-nevelés........................................................................................72 IX.2.4. Iskolai testnevelés és diáksport .............................................................................................73 IX.2.5. Szabadidősport és rekreáció...................................................................................................74 X. ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM........................................................75 X.1. Energetikai felújítások.....................................................................................................................75 X.1.1. Nagyszínház energetikai felújítása..........................................................................................75 X.1.2. Bölcsődék energetikai fejlesztése (Petőfi S. sgt.-i, Agyagos u., Siha köz, Gyík u., Cső u.). . .76 X.1.3. Közvilágítási hálózat energetikai korszerűsítése.....................................................................77 X.2. Környezetvédelem...........................................................................................................................78 X.2.1. Hulladékgazdálkodási program folytatása ..............................................................................78 X.2.2. Dél-alföldi Ivóvízminőségi program szerinti fejlesztések.......................................................79 X.2.3. Csapadékvíz elvezetés............................................................................................................80 X.2.4. Szennyvízelvezetés és tisztítás................................................................................................81 X.2.5. Szeged Fő utcája a Tisza program...........................................................................................81 X.2.6. Árvízvédelmi rendszer fejlesztése I. ütem (Partfal)................................................................83 X.3. Zöldfelületek fejlesztése..................................................................................................................84 X.3.1. Városi fasorok, zöldterületek fejlesztése, erdőtelepítési program...........................................84 X.3.2. Széchenyi tér rekonstrukciója..................................................................................................85 X.3.3. Erdőtelepítés............................................................................................................................86 X.3.4. Parlagfűvel szembeni védekezés.............................................................................................87 X.3.5. Természetvédelem fejlesztése..................................................................................................88 XI. MUNKAÜGY ÉS FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉS, SZOCIÁLISPROGRAM...........................90 XI.1. Munkaerő-piaci és humán erőforrás fejlesztések...........................................................................90 XI.2. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások fejlesztése...............................................................95 XI.3. Szociális és gyermekvédelmi ellátások..........................................................................................97 XII. OKTATÁSI ÉS HUMÁN ERŐFORRÁSFEJLESZTÉS....................................................................101 XII.1. Oktatási és egészségügyi infrastruktúra fejlesztés......................................................................101 XII.1.2. Tisza-parti Általános Iskola és Óvoda felújítása, korszerűsítése........................................101 XII.1.2. Acél utcai orvosi rendelők felújítása...................................................................................102 XII.2. Humán erőforrás fejlesztése.......................................................................................................102 XIII. HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK ..................................................116 XIII.1. Családbarát Városok Európai Hálózata - Párma.......................................................................116 XIII.2. Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosokban..............................116 XIII.3. Regionális Integrált Agrár-logisztikai rendszer kialakítása (RAL-SYSTEM)..........................117 XIII.4. Zoopedagógiai oktatás határok nélkül (TWO ZOOS)...............................................................118 XIII.5. Integrált mezőgazdasági árukínálat kialakítása a szerb–magyar határtérségben.......................119

3


I. BEVEZETŐ A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91.§ alapján gazdasági programot kell készíteni, amely helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. Szeged Megyei Jogú Város korábbi gazdasági programja, a városfejlesztési programtervei, stratégiai koncepciói és eredményes pályázatai alapján alapján sikeres fejlesztéseket és beruházásokat hajtott végre. A programokat a már megvalósított célkitűzések miatt, a kormány által kihirdetett Új Széchenyi Terv, az Európai Unió 2007-2013 programozási időszakra vonatkozó előrehaladása, valamint a törvényi előírások miatt időszakonként felül kell vizsgálni. Meg kell vizsgálni, hogy a korábban létrehozott beruházások, fejlesztések milyen módon épültek be a város életébe, és ha szükséges, akkor milyen módon lehet tovább bővíteni. Tanulmányozni kell a város újabb potenciális lehetőségeit, fejlődési irányait annak érdekében, hogy további növekedés és fejlődés legyen. Együttműködő párbeszédeket kell folytatni az érintettekkel, figyelembe véve a közös megállapodásokat. Szeged Városa a következő jelentősebb koncepciókkal, programokkal, fejlesztési tervekkel rendelkezik:  Szeged MJV Integrált Városfejlesztési stratégia  Településszerkezeti terv  Szeged MJV közoktatási esélyegyenlőségi terve  Szeged MJV közoktatási feladatellátási, működtetési és fejlesztési terve  Szeged Kistérségi Környezetvédelmi Program  Szeged Fő utcája Tisza Fejlesztési projekt  Szeged Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciója  Közlekedési Koncepció  Hidrológiai Vizsgálat  Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepció  Középtávú Vagyongazdálkodási Program A megfogalmazott gazdasági programnak összhangban kell állnia endogén módon a szakágazati alapkoncepciókban meghatározott irányelvekkel, valamint az exogén tényezőnek vett külső fejlesztési programokkal. A legfontosabb külső program az Új Széchenyi Terv, valamint az Európai Unió Kohéziós Alap és Strukturált Alap.

4


II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA Szeged a Dél-alföldi régió központja, Magyarország második legnagyobb városa (Forrás KSH 2010). Földrajzi helyzeténél fogva „kapuváros”, az Európai Unió keleti határvárosa. A Dél-alföldi régióban betöltött meghatározó szerepe mellett mindinkább koordinatív tevékenységet fejt ki a szerveződő magyar – román–szerb területi egységekből álló Duna – Körös – Maros – Tisza Eurorégióban.

II.1. Múlt A rendszerváltozás óta eltelt időszakban Szegeden a feldolgozóipar nagy múltú gyárai (konzervgyár, paprikafeldolgozó, kábelgyár, kenderfonó- és szövőipari vállalat, ruhagyár, textilművek) bezártak, mert elvesztették korábbi piacukat, illetve nem voltak képesek megfelelő mennyiségű külföldi működő tőkét bevonni. A külföldi tőke Szegeden és vonzáskörzetében leginkább az energiaszektorban koncentrálódik, ami helyi igényeket elégít ki.

II.2. Jelen A regionális versenyképesség központi kategóriája a jövedelem, amely a régió gazdasági növekedését méri. Egy régió ugyanis akkor versenyképes, ha területén tartós gazdasági növekedés figyelhető meg; ennek egyik legfontosabb mutatószáma az egy lakosra jutó GDP. A folyó beszerzési áron közölt bruttó hazai termék (GDP) területi adatai megfelelő alapot nyújtanak egy adott év regionális különbségeinek kimutatására, illetve az országos átlagtól való eltérés időbeli alakulására.

II.2.1. DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ JELENLEGI HELYZETE, GDP ALAKULÁSA A régió területe 18.339 km2, mely az ország összterületének 19,7%-a. Az ország népességének 13%-a él itt, a népsűrűség 74 fő/km2. A Dél-alföldi régióban az egy lakosra jutó GDP értéke 2008-ban az országosnak a 66,9% tette ki, ez a teljesítmény a hét régió rangsorában a korábbi időszakokhoz hasonlóan az ötödik helyhez volt elegendő. A Dél-alföld GDP-hez való hozzájárulása az országosnak a 8-9%-át tette ki. Az egy főre eső GDP az országos átlaghoz képest folyamatosan csökken. Bruttó hozzáadott érték, GDP, 1 főre jutó GDP (folyó áron) Időszak

2004. év

2005. év

Terület

Országos Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Országos Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye

Egy főre jutó Bruttó hazai Egy főre jutó GDP GDP (eFt) termék (GDP) ország %-ban (eFt) ország %-ban 2 060 1 430 1 418 1 257 1 604 2 178 1 476 1 454 1 296 1 669

9,3% 3,7% 2,4% 3,3%

69,4% 68,8% 61,0% 77,9%

9,1% 3,6% 2,3% 3,2%

67,8% 66,8% 59,5% 76,6% 5

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 Időszak

2006. év

2007. év

2008. év

Terület

Országos Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Országos Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Országos Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye

Egy főre jutó Bruttó hazai Egy főre jutó GDP GDP (eFt) termék (GDP) ország %-ban (eFt) ország %-ban 2 356 1 559 1 556 1 353 1 749 2 518 1 652 1 633 1 451 1 854 2 665 1 783 1 787 1 553 1 983

8,8% 3,5% 2,2% 3,1%

66,2% 66,0% 57,4% 74,2%

8,7% 3,5% 2,2% 3,1%

65,6% 64,9% 57,6% 73,6%

8,9% 3,6% 2,2% 3,1%

66,9% 67,1% 58,3% 74,4%

Forrás KSH Ha az egy főre jutó GDP-t a 2008. évben az EU-átlaghoz viszonyítjuk, akkor a Dél-Alföld az Európai Unió NUTS II. 271 régiója között a húsz legalacsonyabb fajlagos értéket produkáló régió közé került (254. helyen, az EU 27 tagállam GDP átlagának 43%-val), Dél-Dunántúllal (253. helyen, az EU 27 tagállam GDP átlagának 44%-val), Észak-Magyarországgal (259. helyen, az EU 27 tagállam GDP átlagának 40%-val) és Észak-Alfölddel (260. helyen, az EU 27 tagállam GDP átlagának 40%-val) egyetemben. (Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Economy_of_the_European_Union#Regional_variation

II.2.2. MUNKA ÉS JÖVEDELEM A Dél-alföldi régióban 2010-ben 169 ezer forint volt a bruttó fizetések átlaga. Dél-Alföld ezzel a régiók rangsorában a 6. helyen volt. A Dél-alföldi régión belül a Békés megyében alkalmazásban állók 159 ezer forintos munkajövedelme a legalacsonyabb – a megyék közül már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kerestek ennél kevesebbet –, a Csongrád megyei 179 ezer forintos munkajövedelem pedig a 19 megye közül rangsorban a 9. helyet jelenti. Jelentős különbség található az egyes ágazatok országos és régiós keresetében is. A Dél-alföldi régióban a kisebb fizetések mellett a kedvezőtlen ágazati struktúra is magyarázza az alacsony béreket. Az alkalmazásban állók nagyobb arányban dolgoznak a mezőgazdaságban, ahol az országos átlagot tekintve is kisebbek az átlagkeresetek.

6

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 Lakónépesség száma, az alkalmazotti létszám, álláskeresők száma és az átlagos munkajövedelem Idősz ak

Terület

Országos Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém) Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) 2006. Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, év Nógrád megye) Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Országos Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém) Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) 2007. Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, év Nógrád megye) Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Országos Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém) Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) 2008. Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, év Nógrád megye) Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye

Teljes Nyilvántartott Átlagos Lakónépesség munkaidőben álláskeresők munkajöve száma az év alkalmazásban száma összesen delem végén (fő) állók létszáma (fő) (Ft/fő/hó) (fő) 10 066 158 2 872 678

2 561 720 1 096 205

403 439 40 908

180 520 217 742

1 107 453

274 130

34 857

161 400

999 361

237 681

28 218

157 582

967 677

192 206

54 942

152 135

1 251 441

224 914

85 670

154 151

1 525 317

276 640

96 856

146 264

1 342 231 536 290 382 190 423 751 10 045 401 2 897 317

259 943 105 486 68 136 86 321 2 530 371 1 094 259

61 988 24 346 22 213 15 429 445 011 45 725

144 954 141 379 139 652 153 508 195 234 235 646

1 104 841

277 152

34 961

175 052

997 939

232 075

30 243

170 461

960 088

184 060

59 506

165 564

1 236 690

217 172

94 222

164 960

1 514 020

272 077

112 129

155 847

1 334 506 533 710 376 657 424 139 10 030 975 2 925 500

253 576 102 077 66 103 85 396 2 521 339 1 115 764

68 225 26 526 24 567 17 132 477 351 50 344

155 306 151 073 149 856 164 585 210 740 254 709

1 103 132

274 098

42 941

187 620

998 187

228 541

33 275

182 458

952 982

182 641

62 061

176 128

1 223 238

210 819

97 425

176 264

1 502 409

264 401

118 912

166 697

1 325 527 530 379 371 322 423 826

245 077 98 167 63 681 83 229

72 393 28 980 25 326 18 087

165 763 162 574 159 249 174 509

Forrás KSH A 2008. év végén 1 325 ezer fő élt a Dél-Alföldön, az ország lakosságának 13 százaléka. A teljes területnek azonban mintegy egyötödén helyezkedik el a régió, így a 73 fős népsűrűség mindössze kétharmada az országos átlagnak. 7

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 A régióban élő népesség 40%-a Bács-Kiskun megyében, 32%-a Csongrád megyében, 28%-a Békés megyében él. A legsűrűbben lakott térség Csongrád megye, de a népsűrűség itt sem éri el az országos átlagot. 2008-ban a dél-alföldi népesség 68,3 százaléka tartozott a 15-64 évesek korcsoportjába, azok közé, akik munkavállalás szempontjából potenciálisan szóba jöhetnek. Az arány fél százalékponttal alatta maradt az országos átlagnak. A jelenlegi népesség-összetétel alapján a Dél-Alföldön élő munkaképes korúaknak önmagukon kívül még a társadalom közel 47 százalékának, a gyermekek és az idősek megélhetéséről gondoskodnak. A mutató a többi térséghez képest viszonylag nagy, ugyanis az időskorúak eltartottsági rátája a legmagasabb a régiók között. Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy a régió népességének munkavállalási képessége a jövőben tovább fog csökkenni. Az ezredfordulót követően az országoshoz hasonlóan a Dél-Alföldön is emelkedett a gazdaságilag aktív népesség száma és aránya. A gazdaságilag aktív népességen belül a régióban a munkanélküliek aránynövekedése nagyobb volt a foglalkoztatottakénál. Az egyes kistérségek között a legmagasabb foglalkoztatottsági aránnyal a megyeszékhely- központú kistérségek állnak. A régió álláskeresőinek (2010.01-11 havi záró létszámok figyelembe vételével) számított átlaglétszáma 84 741 fő – ami az év első négy hónapjának magasabb záró létszámai miatt még – 2871 fővel meghaladta az egy évvel korábbit. Az év második felétől azonban, a korábbiaknál kedvezőbb munkaerő-piaci folyamatok következtében, a tavalyinál már folyamatosan alacsonyabb létszámot regisztráltak, így míg az év elején álláskeresőink száma még 26%-kal (20,3 ezer fővel) meghaladta az egy évvel korábbit, addig a novemberben mért 79 549 fős záró létszám már 4,9 ezer fővel (5,8%-kal) mérsékeltebb volt a 2009. novemberinél. (Országos szinten ekkor 4,2%-os csökkenés volt kimutatható). 2010-ben a Dél-alföldi régió álláskeresőinek 42%-át, havi átlagban 35 122 főt regisztráltak Bács-Kiskun megyében; 32%-át (27 344 főt) Békés megyében, s 26%-át (22 275 főt) Csongrád megyében. Az álláskeresők gazdaságilag aktív népesség százalékában mért aránya az év 1-11 hónapjának átlagában, régiónkban 15,2%, mellyel a Dél-alföldi régió a rangsorban a középmezőnyben foglal helyet az országos átlagnál 1,9 százalékponttal magasabb mutatójával. E mutató átlagos értéke megyéinkben 12,3% (Csongrád) és 18,0% (Békés) között változik, míg BácsKiskun megye képviseli a középértéket 15,6%-os álláskeresői szintjével. (Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ, Rövid távú munkaerő-piaci prognózis a Dél-alföldi régióban 2010. szeptember – december)

8

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 A nyilvántartott álláskeresők létszáma és változása, 2010. december

Forrás: A munkaerő-piaci helyzet alakulása az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai alapján, 2010. december 9

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 Dél-Alföldön az álláskeresők fele legfeljebb fél évet, 22%-a ennél többet, de maximum 12 hónapot szerepel a nyilvántartásokban. A tartósan – tehát legalább egy éve, megszakítás nélkül a regisztrációban szereplő – álláskeresők száma éves szinten 23 900 fő, arányuk 28%. E réteg havi átlagszáma mintegy 2 900 fővel emelkedett az előző évhez képest, regisztrált állományon belüli arányuk pedig 2,5 százalékponttal emelkedett. A gazdasági folyamatok a munkáltatói állásbejelentések számában is visszatükröződtek. Míg 2009. első 11 hónapjában összesen 44,8 ezer, havonta átlagosan mintegy 4 100 új állásbejelentés érkezett a regionális munkaügyi szervezethez, addig a 2010. évben ezek száma 9 százalékkal emelkedett, így a 2010. első 11 hónapjában beérkezett, összesen 49 000 főre vonatkozó munkaerőigény a korábbi évihez képest havi szinten közel 400 fős emelkedést takar. (Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ, Rövid távú munkaerő-piaci prognózis a Dél-alföldi régióban 2010. szeptember – december) Az iparban a 4 fő feletti ipari vállalkozások megyei telephelyein az egy évvel korábbihoz képest csaknem 6, a megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató szervezeteknél pedig 11%-kal bővült a termelés volumene. A megyei építőipari szervezetek – az országos igen jelentős csökkenéssel szemben – ugyancsak növelni tudták termelésüket; a 9 havi teljesítményük közel 12%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Lassuló ütemben de tovább csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégforgalom, a visszaesés leginkább a belföldiek elmaradó vendégéjszakáiban mutatkozott meg. A regisztrált gazdasági szervezetek száma csak kismértékben bővült 2009 szeptemberéhez képest. Igencsak megélénkült a beruházási tevékenység a megyében: az első kilenc hónapban elköltött 65,3 milliárd forint folyó áron másfélszerese az egy évvel korábbinak. 2010 első három negyedévében a 4 fő feletti ipari vállalkozások Csongrád megyei telephelyein az országos növekedésnél kevésbé, összehasonlító áron csaknem 6%-kal nőtt a termelés volumene az előző év azonos időszakához képest, amelynek értéke folyó áron valamivel meghaladta a 410 milliárd forintot. Az egy lakosra jutó termelési érték megközelítette a 970 ezer forintot, ami az országos átlag közel kétharmada. A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató szervezeteknél ennél jelentősebben, 11%-kal bővült a termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest. 2010 első kilenc hónapjában a csaknem 257 milliárd forint értékű produktum több mint háromnegyedét adó feldolgozóiparban ennél kisebb mértékű, mintegy 5%-os, az energiaiparban viszont jóval nagyobb, 41%-os volumennövekedést regisztráltak. A három legjelentősebb súlyú feldolgozóipari ágazat közül az élelmiszeriparban 5%-kal maradt el a termelés volumene a tavaly ilyenkortól, a gumiipar azonban csaknem negyedével jobb teljesítményt nyújtott, mint egy évvel korábban, és a gépiparban is mutatkozott csekély növekedés. A megyei székhelyű szervezeteknél az ipari értékesítés nettó árbevétele a január-szeptember közötti időszakban megközelítette az 530 milliárd forintot, amely összehasonlító áron 26%-os emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés majdnem kétharmadát kitevő energiaiparban csaknem 44%-os, míg a feldolgozóiparban kisebb, mintegy 5%-os növekedést regisztráltak. A feldolgozóiparon belül a belföldi eladások közel 7%- kal estek vissza, míg az export 17%-kal meghaladta a tavaly ilyenkorit. A megyei székhelyű építőipari szervezetek – az országos közel egytizedes csökkenéssel szemben – az idén is bővíteni tudták termelésüket; mégpedig úgy, hogy teljesítményük negyedévről negyedévre növekvő mértékben haladta meg az egy évvel korábbit. A Dél-alföldi régió másik két megyéje közül Bács-Kiskun – a Csongrád megyei 12%-osnál kisebb – növekedést, Békés pedig csökkenést könyvelhetett el. Az itteni 42,3 milliárd forintos termelési értékből egy lakosra majd 100 ezer forint jutott, ami Somogy után az ország összes megyéje közül a legtöbb, ugyanakkor a budapesti értéknek csupán 54%-a. 2010. január és szeptember között Csongrád megye kereskedelmi szálláshelyein – az országoshoz hasonlóan – csökkent a vendégforgalom. A 126,6 ezer vendég, valamint az általuk eltöltött 242,6 ezer 10

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 vendégéjszaka 5, illetve 8%-kal volt kevesebb 2009. I-III. negyedévéhez képest. Egy vendég átlagosan mindössze két vendégéjszakát töltött a megyében, ami egy éjszakával maradt el az országos átlagtól. A külföldi és a belföldi vendégek száma szinte azonos ütemben mérséklődött. A hazai vendégek lényegesen – egytizedével – kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a megyében, mint egy évvel korábban. A vendégforgalom mintegy háromtizedét kitevő külföldiek többsége – 7,7 illetve 8,7 ezer fő – Németországból, illetve Romániából érkezett. 2010. szeptember végén csaknem 80 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván Csongrád megyei székhellyel, 2,5%-kal többet, mint egy évvel korábban. A gazdasági szervezetek 95%-át kitevő vállalkozások száma összességében 2,5%-kal emelkedett, ezen belül a társas vállalkozásoké 4, az egyénieké 2%-kal bővült az előző év azonos időpontjához képest. Meglehetősen visszafogott kezdet után igencsak megélénkült a beruházási tevékenység Csongrád megyében. 2010 első 9 hónapjában a megfigyelt szervezetek 65,3 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, ami folyó áron másfélszerese az egy évvel korábbinak. Egy Csongrád megyei lakosra 154 ezer forint teljesítményérték jutott, ami a megyék rangsorában az 5. legnagyobb érték. (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2010. december Statisztikai tájékoztató –Csongrád megye, 2010/3)

II.3. Szeged jövőképe Szeged jövője elválaszthatatlan az Egyetemtől, az arra épülő kutatásoktól, az általa vonzott magas szintű szolgáltatásoktól. A város nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai, kutatási és fejlesztési központ lesz. A tudásintenzív ipar és az üzleti szolgáltatások dinamikus gazdasági fejlődést eredményeznek. A fentieknek megfelelően átalakuló gazdasági szerkezettel Szeged felzárkózik Európa tudásalapú gazdaságait fenntartó városok sorába. Jóléti és fejlődési perspektívát kínál a város, a régió és az eurorégió lakói számára. A város megőrzi és továbbfejleszti oktatási, szellemi-kulturális, egyházi és egészségügyi központi szerepét. Az európai városhálózat integráns részeként a közép-európai városi munkamegosztás aktív szereplője lesz. Szeged a magyarországi öt fejlesztési pólus egyike, a Dél-alföldi régió egyik közigazgatási központja. A város és az intézmények kapcsolatrendszerével meghatározó módon részt vesz a határokon átnyúló interregionális együttműködésben. A város az élet valamennyi területén a fenntartható fejlesztést preferálja a hatékonyság, az élhető környezet és a feszültségek mérséklésének szem előtt tartásával. Vonzó környezetet teremt a gazdaság szereplőinek, megőrzi és erősíti a szellemi élet, az épített és a természeti környezet értékeit. A meglévő és a fejlődés során keletkező újabb feszültségeket – városrészek lemaradása, társadalmi különbségek éleződése – folyamatosan mérsékli a jó társadalmi közérzet érdekében. A fentiek várhatóan enyhén növekvő városi népesség mellett valósulnak meg. Ezért a város folyamatosan javítja a szolgáltatások elérhetőségét, a közlekedési és a kommunikációs kapcsolatokat a vonzásterületen, annak érdekében, hogy minél többen vegyék igénybe azokat. Fentiek miatt a letelepedés változatos és minőségi lehetőségeit a város saját területén is valamennyi rendelkezésére álló eszközzel elősegíti. Az Európai Unióhoz való csatlakozásával Szeged közel 100 milliárd forintnyi forráshoz jut. Ezt az uniós forrást úgy kell felhasználni, hogy Szeged nemzetközileg elismert tudásközponttá és kereskedelmi központtá váljon. A modern gazdasági szerkezet kialakítása és sikeres működtetése elképzelhetetlen a helyi kis és középvállalkozások ösztönzése nélkül. Ahhoz, hogy a tudásalapú iparágak Szegedre települjenek, 11

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 elengedhetetlen a biztos beszállítói és partneri kapcsolatokat nyújtó helyi vállalkozások támogatása. A fejlett üzleti szolgáltatói szektor további megerősítését a kulturális és üzleti turizmus további támogatásával, az infrastruktúra még erőteljesebb fejlesztésével kell elérni. Az új technológiai központok, és az ezek kiszolgálására alakult új vállalkozások fogják együttesen felpezsdíteni a város szellemi életet, és vele együtt az egész régió gazdaságát. A fejlesztéseknek mindig a város és a régió versenyképességét kell javítaniuk. Szeged a Dél-alföldi régió központjaként olyan dinamikusan fejlődő várossá fog válni, mely a benne élő emberek számára jó életlehetőséget és kellemes lakókörnyezetet biztosít. Így a gazdasági program hosszútávú célja a Szegeden élők, valamint a Szegedi Kistérségben lakók életminőségének növelése.

12


III. SZEGED ÉS A SZEGEDI KISTÉRSÉG VISZONYA A GAZDASÁGI PROGRAMBAN A Szegedi Kistérség Szeged települési környezetét foglalja magában, Szeged meghatározó gazdasági, foglalkoztatottsági, oktatási, közlekedési szerepkörével. A kistérség térbeli elhelyezkedéséből következően a földrajzi adottságok két, egymástól erőteljesen eltérő egységet képeznek. A kistérség nyugati részét képező hét község (Üllés, Bordány, Zsombó, Domaszék, Röszke, Szatymaz, Forráskút) a Duna-Tisza közi Homokhátság része, míg a másik hét település (Algyő, Deszk, Dóc, Sándorfalva, Tiszasziget, Újszentiván) a Tisza-és a Maros folyók mentén, illetve Szeged város közvetlen szomszédságában helyezkednek el. 753 km2-es kiterjedése az ország összterületének alig 0,81%-át jelenti, míg a 200 ezret éppen meghaladó népességével a lakosságának 2%-át képviseli. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az 595/2004. (VI.25.) Kgy. számú határozatával fogadta el a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás (továbbiakban: Társulás) létrehozását és egyben felhatalmazta Szeged Megyei Jogú Város Polgármesterét az Alapító Okirat és a Társulási megállapodás aláírására. A Társulás funkciói:  önkormányzati feladat- és hatáskör ellátás, térségi közszolgáltatások (ellátási- és szolgáltatási rendszerek, intézményrendszerek szervezése, összehangolása, intézmények közös fenntartása, működtetése, fejlesztése) szervezése, összehangolása, biztosítása, fejlesztése  területfejlesztés: a kistérség területének összehangolt fejlesztése (fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítése, megvalósítása)  településfejlesztés összehangolása  a Társulás feladatellátás rendszerébe tartozó humán szolgáltatások köre:  közoktatás: alapfokú nevelés-oktatás  egészségügyi-szociális ellátás-szolgáltatás  gyermekjóléti-gyermekvédelmi ellátás-szolgáltatás  kulturális-közművelődési-művészeti tevékenység Kistérségi egységes közoktatási intézmények célja Tekintettel arra, hogy Szeged Megyei Jogú Város felelősséget vállal a környező, kisebb lélekszámú, Szegeddel azonos kistérséget alkotó önkormányzatok magas szintű feladatellátásában is, a már korábbiakban kialakított kistérségi együttműködés (pl. a szociális ágazatban) kiterjesztésre került a közoktatás területére is. Az állami költségvetés a társulásban, ezen belül a többcélú kistérségi társulásban történő feladatellátást ösztönző normatív támogatásokkal finanszírozza. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása A Közgyűlés a 265/2007. (V.11.) Kgy. számú határozat 12. pontjában jóváhagyta a szakszolgálati feladatokra vonatkozó feladatellátási szerződést az önkormányzat és a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása között. Ennek értelmében a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, valamint a gyógytestnevelés szakszolgálati feladatait Szeged város számára a kistérség látja el. A kistérségi keretek között történő szakszolgálati feladatok ellátására önkormányzatunk – a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása megkeresésére – 2008-ban a Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú 13

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 Művészetoktatási Intézményben biztosított helyet. A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni vagy csoportos fejlesztését azonban döntő többségében saját hatáskörben látták el az intézmények a rendelkezésükre bocsátott rehabilitációs órák felhasználásával vagy utazó szakemberek, gyógypedagógusok segítségének igénybevételével. Az érintett tanulók szakszerű ellátása érdekében – a szakmai hatékonyság és a költségtakarékosság szempontjait is figyelembe véve – 2009-ben szükségessé vált az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésének átadása a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása számára. Nevelési-oktatási intézmények feladatellátása Kistérségi fenntartásba került jogutódlással 2007-ben a szőregi Kossuth Lajos Általános Iskola, az Eötvös József Gimnázium és a Sólyom Utcai Óvoda, Általános Iskola és Logopédiai Intézet. 2009-ben a Weöres Sándor Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény feladatai fenntartását és működtetését adta át jogutódlással a Szegedi Kistérség Többcélú Társulásnak az Önkormányzat. Az intézmény alkalmas arra, hogy – tehermentesítve a többi iskolát a bejáró tanulók felvétele alól – a Szegeden tanulni vágyó gyermekeket felmenő rendszerben, nagy számban befogadja. A fenntartói jogok átadásával a kistérségi szerepvállalás kiteljesedik Szegeden, a Tisza mindkét oldalán (Szőregen a Kossuth Lajos Iskolában, Tarjánban a Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben) biztosított a kistérségi keretek között zajló általános iskolai oktatás a szegedi és más településről bejáró tanulók számára. Az átadást a feladatellátás hatékonyabb formája, a Társulás egységes iskola működtetésére irányuló törekvése is indokolta, melynek lényege, hogy a tanulók egységes pedagógiai program szerint tanulnak, és a 8. osztály elvégzése után külön felvételi vizsga vagy kérelem nélkül biztosított a tanulók továbbhaladása az egységes iskola középiskolai osztályaiban.

Kistérségi szakszolgálati feladatellátás célja A Szeged Város Önkormányzat 690/2005. (XII.16.) Kgy. számú határozatának jóváhagyásával feladatellátási szerződés jött létre az Önkormányzat és a Szegedi Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Közhasznú Társaság között. Jelenleg az alábbi kötelező feladatokat látják el: • nevelési tanácsadás • logopédiai ellátás • gyógytestnevelés • továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás • utazó gyógypedagógiai ellátás • tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság • gyógypedagógiai tanácsadás A megállapodásban foglalt feladatok ellátásának hatékonyságát és színvonalát folyamatosan figyelemmel kísérte az Oktatási, Kulturális és Sportiroda. Az eddigi tapasztalatok az alábbiak: • az ellátást igénybe vevők köre: szülők, gyermekek ellátása folyamatos, a szakmai színvonal biztosított, • a szakszolgálati feladatok irányítása egy kézbe koncentrálódik, ezért átláthatóbb, • az önkormányzat és a kistérség közötti együttműködésnek meghatározó szerepe van a költséghatékonyság javításában. Célunk a jelenlegi megállapodás bővítése az alábbiak szerint: Jelenleg a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók közül az SNI B (A megismerő funkciók vagy a 14

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő) tanulók ellátását az általános iskolákban foglalkoztatott fejlesztő pedagógusok végzik. Terveink között szerepel ennek a feladatnak az átadása is a Kistérségnek, így az ellátást az SNI B tanulók esetében is gyógypedagógusokkal biztosítják. Kistérség szociális feladatellátás célja A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása SZKTT Egyesített Szociális Intézmény útján biztosítja a lakosság számára a szociális ellátásokat. A Társulás 2007.01.01-től bővítette a SZKTT Humán Szolgáltató Központ szociális ellátó rendszerét. Dóc, Zsombó települések mellé Domaszék és Szatymaz települések szociális szolgáltatásait fogja össze az intézmény, de nem teljes körűen, pl. a tanyagondnoki szolgálatot Zsombó község önállóan látja el. Kistérségi hulladékkezelési célok A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 35. §-a alapján az önkormányzatok feladata, hogy rendeletet alkosson a településükre vonatkozó helyi hulladékgazdálkodási tervről. A hulladékgazdálkodás feladatainak elvégzésére vonatkozó ISPA projekt közös, konzorciumban történő megvalósítását Szeged Város Közgyűlése a 182/2002. (III.14.) Kgy. sz. határozatával elfogadta. A Konzorciumi szerződésében szereplő települések által érintett terület térségi, települési hulladékgazdálkodási terve az alábbi -nem csak Szeged kistérségi- települést érinti: Algyő, Ásotthalom, Baks, Balástya, Balotaszállás, Bordány, Csengele, Deszk, Dóc, Domaszék, Ferencszállás, Forráskút, Kelebia, Kistelek, Kiszombor, Klárafalva, Kübekháza, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös, Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Ruzsa, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Tompa, Újszentiván, Üllés, Zákányszék, Zsombó és Szeged. A Kormány és az Európai Unió megállapodása szerint a hazai hulladékgazdálkodási projektekből kikerültek a szennyezett területek, többek között a környezetszennyező települési hulladéklerakó helyek rekultivációja. Kistérségi közlekedésfejlesztési célok A térség közlekedési kapcsolatainak javításához és a szükséges fejlesztésekhez nélkülözhetetlen az M43as gyorsforgalmi út befejezése, az M43 kiépítésével az elkerülő út, a kistérség településeit összekötő másodrendű közlekedési hálózat kialakítására, valamint a kombinált fuvarozás infrastruktúrájának továbbfejlesztésére. Szükség van még a szomszédos települések kerékpárúttal való összekötésére, illetve a vasútforgalom fejlesztése miatt egy tiszai vasúti híd megépítésére. Következő fontos felújítás a Bajai út rekonstrukciója.

15


IV. PÉNZÜGYI FORRÁSOK IV.1. Európa 2020 stratégia Az Európa 2020 stratégia a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv, az Európai Unió 2020-ig szóló gazdaságpolitikai stratégiája. Fókuszában rövid távú célon a válságból való kilábolás és az európai gazdaság tartós növekedési pályára állítása áll. Az Európai Unió állam- és kormányfői (Európai Tanács) 2010 júniusában fogadták el azt a dokumentumot, amely a tudásalapú, fenntartható és kirekesztéstől mentes Európai Unió megteremtéséhez meghatározott pályát vázol fel öt célkitűzésben: 1) 20-64 korú népesség foglalkoztatási szintjének emelése (69%-ról 75%-ra) 2) K+F ráfordítások emelése (GDP 1,9%-ról 3%-ra) 3) Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és az energiahatékonyság, ill. a megújuló energiák arányának növelése (20-20-20%) (az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, és a megújuló energia arányának növelésére már elfogadott irányelvek is vonatkoznak) 4) A képzettségi szint javítása (a korai iskolaelhagyás arányának 10% alá csökkentése, továbbá a 3034 éves korcsoportban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránynak növelése 40%-ra) 5) A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség számának csökkentése 20 millióval. (A tagállamok három indikátor alapján saját maguk által meghatározott kombinációban állítják össze nemzeti vállalásukat.)

IV.2. Új Széchenyi Terv intézkedései, pályázatai Az Új Széchenyi Terv intézkedései, pályázatai finanszírozásánál 2011–2013 között elsődleges az Európai Uniós források felhasználása, 2011–2013 évek között 2000 Mrd Ft nagyságrendű EU-s támogatás és hazai forrás felhasználásával számol. Az Új Széchenyi Terv stratégiája három pillérre épül az egyensúlyra, a növekedésre és a foglalkoztatásra. az Európa 2020 Stratégiában megjelölt öt (legfőbb) közösségi célkitűzés egyike az Új Széchenyi Terv egyik kitörési pontja is, a foglalkoztatottak számának növelése. A kitörési pontok közös sajátossága, hogy sokféle, klasszikus értelemben vett iparágat integrálnak. Mindegyiknél komoly esély van arra, hogy a fejlesztés már középtávon globális vagy európai léptékben is versenyképes hazai termékek, szolgáltatások, vagy vállalatok megjelenéséhez vezessen, mindegyik kitörési pont további fejlesztési piacokat nyit meg, és mindegyiküknél központi szerepet kap a magas hazai hozzáadott érték. Az Új Széchenyi Terv a vállalkozók, az önkormányzatok és az állam közös kockázatviselésén alapul. Az Új Széchenyi Tervben az állam alapvetően a rendelkezésére álló uniós támogatásokkal vehet részt a fejlesztési kockázatközösség megteremtésében. A Terv fő célkitűzései és prioritási programjai a következő fejezetből tevődik össze: 1. EGÉSZSÉGIPARI PROGRAM 1.1 Az egészségiparra épülő turizmus prioritás alprogramjai 1.1.1 Egészségturizmus alprogram 1.1.1.1 Természeti gyógytényezőkre épülő egészségturizmus 1.1.1.2 Orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségturizmus 1.1.2 Az egészségturizmushoz kapcsolódó minőségi (komplex) turisztikai kínálatfejlesztés alprogram 16

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 1.1.3 Turisztikai intézményrendszer fejlesztése 1.1.3.1 Helyi és térségi TDM szervezetek fejlesztése 1.1.3.2 TDM informatikai rendszer beszerzése 1.2 A termál-egészségipari prioritás alprogramjai 1.2.1 Geotermikus energia egészségipari hasznosítása alprogram 1.2.2 Növényházi kertészet alprogram 1.2.3 Termál-, gyógy- és ásványvizek komplex hasznosítása alprogram 1.2.3.1 Szépségipar, kozmetikumok 1.2.3.2 Ásványvíz- és gyógyvízpalackozás 1.2.4 Egészségipari innováció alprogram 1.2.4.1 Gyógyszeripar 1.2.4.2 Orvosi műszergyártás 1.2.4.3 Biotechnológia, nanotechnológia 1.2.4.4 Balneológia 1.2.5 Termál-egészségipar háttérágazatai alprogram 1.2.5.1 Egészségiparhoz kapcsolódó oktatás 1.2.5.2 Specializált építőipar 1.2.5.3 Egészségipari klaszterek 2. ZÖLDGAZDASÁG-FEJLESZTÉSI PROGRAM 2.1 Zöldenergia 2.1.1 Zöld közlekedés 2.1.2 Világítás korszerűsítés 2.1.3 Decentralizált megújuló és alternatív energia előállításának támogatása 2.1.4 Agrárenergetika 2.1.5 Környezetipar, hulladékipar 2.1.6 Zöld mintaprojektek 2.2 Energiahatékonyság 2.2.1 Új zöldotthon-építési alprogram 2.2.2 Élhető panel-felújítási alprogram 2.2.3 Távhő hatékonysági alprogram 2.2.4 Mi otthonunk felújítási alprogram 2.2.5 Megújuló közintézmény alprogram 2.2.6 Zöld kkv alprogram 2.3 Zöldoktatás, foglalkoztatás és szemléletformálás 2.3.1 Zöldfoglalkoztatás 2.3.2 Zöld szakképzési rendszer kialakítása 2.3.3 Zöld tudatformálást szolgáló tevékenységek támogatása 2.4 Zöld K+F+I 3. OTTHONTEREMTÉSI PROGRAM 3.1 Az öngondoskodás ösztönzése, lakás-takarékpénztári megtakarítások növelése 3.2 Lakókörnyezet minőségének javítása, lakásállomány korszerűsítése 3.2.1 Lakásépítés és lakásfelújítás támogatása 3.2.2 Városrész-rehabilitáció 3.2.3 Telep-rehabilitáció 3.2.4 Kéményfelújítás támogatása 3.3 Bérlakás 3.3.1 Önkormányzati bérlakás 3.3.2 Vállalkozói bérlakás mintaprojekt 4. VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROGRAM 4.1 Vállalkozásélénkítés – A vállalkozói aktivitás növelése 17

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 4.1.1 Vállalkozásélénkítés a kisvállalkozások előrelépéséért alprogram 4.1.2 Kisvállalkozói mikrohitel alprogram 4.1.3 Széchenyi Kártya alprogram 4.1.4 Tőkebefektetés vállalkozásoknak alprogram 4.1.5 Élelmiszeripari vállalkozások támogatása alprogram 4.2. Szövetségben a vállalkozókkal a munkahelyekért 4.2.1 Új Széchenyi Terv kitörési pontjaihoz szükséges vállalkozói kapacitások támogatása alprogram 4.2.2 Versenyképességi szerződések a foglalkoztatás növeléséért alprogram 4.3 Üzleti környezetfejlesztés 5. TUDOMÁNY – INNOVÁCIÓ PROGRAM 5.1 Horizontális prioritások 5.2 Ágazati prioritások 5.3 Kreatív iparágak 6. FOGLALKOZTATÁSI PROGRAM 6.1 A munkaerő-kínálat bővítése 6.1.1 Munkába állást segítő támogatások és szolgáltatások 6.1.2 Komplex munkaerő-piaci programok 6.1.3 Fenntartható és értékteremtő foglalkoztatás a non-profit szektorban 6.2 Közvetlen támogatás a munkahelyteremtéshez 6.2.1 Munkahelyteremtő beruházások támogatása 6.2.2 A foglalkoztatási potenciál erősítése célzott támogatással 6.3 A család és a munka összeegyeztetésének segítése 6.3.1 Rugalmas foglalkoztatási formák 6.3.2 Családbarát kezdeményezések támogatása 6.3.3 Gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások fejlesztése és kapacitásának bővítése 6.4 A versenyképes tudás megszerzésének támogatása 6.4.1 Munkahelyi képzések támogatása 6.4.2 Képzési lehetőségek alacsony iskolai végzettségűek számára 6.4.3 Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése 6.5 A szakképzés rendszerének fejlesztése 6.5.1 A gazdaság igényeihez igazodó szakképzés támogatása 7. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM 7.1 Közútfejlesztési alprogram 7.2 Vasútfejlesztési alprogram 7.3 Légiközlekedés fejlesztési alprogram 7.4 Belvízi hajózás fejlesztési alprogram 7.5 Városi közlekedés fejlesztési alprogram 7.5.1 Pályahálózatok összekapcsolása 7.5.2 Kerékpáros közlekedés fejlesztése 7.6 Intermodális közlekedési és logisztikai fejlesztési alprogram Forrás: Új Széchenyi terv, 2011. január

IV.3. Előzetes Nemzeti Intézkedési Terv (NIT) Az Európa 2020 stratégia végrehajtását megalapozó Előzetes Nemzeti Intézkedési Terv (NIT) az Új Széchenyi Tervvel összhangban készült, amit a Kormány 2010. november 12-én adott közre. Az Európa 18

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 2020 Stratégia végrehajtásához Magyarország az európai szinten megfogalmazott kiemelt célkitűzések terén saját adottságait és prioritásait is tükröző nemzeti vállalások teljesítésével kíván hozzájárulni. Ebből következően a foglalkoztatás bővítése, amely a magyar kormány gazdaságpolitikájának elsőszámú prioritása, az Európa 2020 Stratégia végrehajtását megalapozó Nemzeti Intézkedési Tervben is Magyarország legfontosabb vállalásaként jelenik meg. A NIT szerint az erőteljes gazdasági visszaesést hozó 2009-es évet követően, 2010-ben még ellentétes folyamatok lesznek meghatározóak. 2011-től azonban a magyar gazdaság teljesítményét a válság hatásainak kifutásával mind a belföldi felhasználásban, mind a külkereskedelemben pozitív tendenciák fogják alakítani. A magyar gazdaság növekedése középtávon 3,5% körüli szinten stabilizálódhat. Az egyre erősödő külső konjunktúra hatására – elsősorban a német és az ázsiai gazdaságok révén – a külső kereslet és így a magyar export is nagy mértékben bővül már 2010-ben (kb. 10%). Az importnövekedés csak lassabban követi a kivitel bővülését, ami a kedvezőtlen belső keresletre vezethető vissza. Ennek köszönhetően idén jelentős lehet a nettó export hozzájárulása a növekedéshez. 2011-ben a magyar exportnövekedést kissé visszafoghatja a fejlett országokban a költségvetési fegyelem erősítése miatti keresletcsökkenés. Ezzel szemben a belföldi felhasználás hozzáadott értéke csak 2011-től válik pozitívvá. 2011-től a versenyszférában foglalkoztatottak számának folyamatos bővülésével, valamint a bérfolyamatok javulásával és a kormányzati intézkedésekkel a háztartások jövedelmi helyzete és kereslete javul. A háztartások fogyasztása így évi 2-2,5% körüli bővülést mutathat középtávon. A nemzetgazdasági beruházások esetében 2010-ben csupán kis mértékű, 1% körüli javulás várható, ugyanakkor a szektor nagyobb növekedése válik lehetővé (5-6%) középtávon. Ennek oka egyrészt, hogy keresleti oldalról a hazai fogyasztás felívelése 2011-től várható és ekkor már újabb beruházások válnak szükségessé a vállalati szférában is. A normatív pálya főbb paraméterei

Forrás: Az Európa 2020 Stratégia végrehajtását megalapozó Előzetes Nemzeti Intézkedési Terv 2010. november 12. 19

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 A normatív pálya már számol a 2011-től bevezetendő új adórendszerrel is. A meghozandó intézkedésektől a gazdasági növekedés folyamatosan emelkedést várják: a következő két évi 3-3,5% körüli szintről 5%-ra, majd fölé emelkedik. A nominális GDP ezzel 2015-re közel 3000 milliárd forinttal (7,5%-kal) meghaladhatja az alappálya szintjét. Ezt egészíti ki az EU-források növekvő és hatékonyabb felhasználása. Emellett az állam is jelentős beruházásokat hajt végre 2013-tól kezdődően. A használt feltevések következtében a legnagyobb változás a nemzetgazdasági beruházásoknál látható: az alacsony 2010-es bázisról az éves volumennövekedés előbb 7-8%-ra, majd az előrejelzési horizont végére 10% fölé gyorsul. Ezen utóbbi ütemek az alappályában számszerűsítettek duplái. A beruházási hányad 2014-re eléri a 25%-ot, majd még fölé is emelkedik, a foglalkoztatás növekedése pozitívan hat a fogyasztásra, így a normatív pályában a háztartások fogyasztása évi 4% körül bővül 2013-tól. A foglalkoztatottak száma 2012-ben 2%-kal, 2013-tól évi 3%-kal emelkedhet; így a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 11% körüli szintről 2015-re 5% közelébe süllyedhet. Ekkora mértékű foglalkoztatásbővülés érdemben emeli a potenciális GDP-t, így a kormányzati intézkedések inflációra gyakorolt hatása mérsékelt. A feltételezések alapján mind az export, mind az import az alappályában becsültnél gyorsabban növekedne; a külkereskedelem GDP-növekedéshez való hozzájárulása az egész időhorizonton pozitív maradna, de folyamatosan csökken. A folyó fizetési mérleg egyenlege (a beruházáshoz kapcsolódó importszükséglet miatt) romlik, hiánya 2015-re megközelíti a GDP 3%-át. Ugyanakkor a tőkemérleg aktívuma (az EU-transzferek) ezt jórészt ellensúlyozzák, így az ország külső finanszírozási képessége az előrejelzési horizont nagy részén pozitív marad. A Magyarországra történő működőtőke-befektetés gyorsulhat, 2013-tól meghaladhatja a GDP 4%-át. A várt növekedés hátterében az áll, hogy a következő években megvalósuló beruházások által kiváltott termelésből származó profitot feltételezések szerint nagy részben visszaforgatják és újabb beruházásokat végeznek belőle.

IV.4. Magánerő A fejlesztések során a magánforrások bevonása történhet közvetlenül vagy közvetetten. Közvetlen finanszírozás az, amikor a magánforrás és az önkormányzati fejlesztési forrás a projektben azonos, egyenrangú módon alkotja a projekt alapjait. Ez többnyire közös ingatlanberuházását jelent. Közvetett finanszírozás az, amikor az önkormányzat támogatást ad a célokhoz illeszkedő fejlesztésre (pl. központi állami forrásból megvalósítani kívánt útépítési hozzájárulás) vagy olyan beruházás történik, aminek a befejezésekor az adott vagyontárgy tulajdonjoga törvényi előírás alapján önkormányzathoz kerül (pl. városi közút).

IV.5. Saját forrás, adópolitika A gazdasági program az Új Széchenyi Terv alprogramjaihoz illeszkedik nagymértékben, mind a cél tekintetében, mind a pályázatokból befolyó források tekintetében. A gazdasági programok forrásösszetételénél törekedni kell a minél magasabb pályázatiarány-összetételre. A gazdasági program adott évben esedékes fejlesztési forrásai a város költségvetésében elkülönítetten jelennek meg. Az önkormányzatok által bevezethető adók jogi keretrendszerét a helyi adókról szóló –többször módosított- 1990. évi C. törvény adja. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 3 féle helyi adót 20

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 vezetett be: a helyi iparűzési adót, az építményadót, valamint az idegenforgalmi adót. Az önkormányzat saját bevételei közé tartozik az átengedett központi adóként működő gépjárműadó, valamint az -elhanyagolható nagyságrendű- termőföld bérbeadásból származó jövedelemadó és a talajterhelési díj. A költségvetési előirányzat alakulását az elmúlt időszakban az alábbi táblázat szemlélteti: Adónem

2007 (eFt)

2008 (eFt)

2009 (eFt)

2010 (eFt)

2011 (eFt) terv

Építményadó

1.286.000

1.386.000

1.535.000

1.500.000

1.753.600

Iparűzési adó

6.338.658

7.295.000

7.455.000

7.300.000

7.150.000

Idegenforgalmi adó

67.699

84.000

76.000

76.000

81.000

Gépjárműadó

963.113

946.000

970.000

950.000

1.173.200

8.655.470

9.711.000

10.036.000

9.826.000

10.157.800

Összesen

Az adatsorokat elemezve megállapítható, hogy a 2008 őszétől bekövetkezett gazdasági világválság hatása legjelentősebben a helyi iparűzési adóban elérhető bevételek nagyságát csökkentette. A helyi iparűzési adóban az adózás specifikuma miatt, mintegy 2 éves csúszással jelentkeznek a negatív tendenciák. A 2011. évi költségvetés adataiból megállapítható, hogy a költségvetési bevételek 15,1%-át biztosítják a helyi adó és gépjárműadó bevételek. A tényleges költségvetési bevétel adatai a következők: Adónem 2007 (eFt) 2008 (eFt)

2009 (eFt)

2010 (eFt)

Építményadó

1.292.516

1.445.252

1.565.863

1.603.601

Iparűzési adó

7.149.095

7.068.355

7.692.186

7.150.476

72.116

86.038

78.478

76.065

969.454

1.008.143

989.685

1.123.175

9.483.181

9.607.788

10.326.212

9.953.317

Idegenforgalmi adó Gépjárműadó Összesen

Helyi iparűzési adó A helyi iparűzési adó a legjelentősebb és szabályozásában legtöbbet változott adónem. 2010. I. félévében az állami adóhatóság, ezt követően ismételten az önkormányzati adóhatóság feladata az adónem működtetése. A helyi iparűzési adó megszüntetése, más központi adónembe való integrálása és központosított beszedése az önkormányzat által bevezetendő más adókkal nem pótolható. Építményadó Az építményadóban az adótárgyak köre a bevezetés óta nem változott, mindvégig kizárólag a vállalkozási célt szolgáló építmények adókötelesek. Az adómérték évenkénti valorizációját az alábbi táblázat tartalmazza.

21

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 Változás időpontja 2000. január 1. 2005. január 1. 2007. január 1. 2008. január 1. 2009. január 1. 2011. január 1.

Adómérték (Ft/m2/ év) 400 630 900 971 1050 1200

Az adónemben további bevételek csak az adózói kör kiszélesítése, a nem vállalkozási célú ingatlanok (pl. garázs) irányába történhet. Az érték alapú adóztatás hosszú idő óta szerepel az adóreform törekvések között, azonban bevezetése ezidáig kudarcba fulladt. Idegenforgalmi adó Idegenforgalmi adó fizetésére az a magánszemély köteles, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Ez az adónem, sajátossága miatt a gazdasági helyzetre rendkívül érzékeny, illetőleg időjárás és program-, rendezvényfüggő. A megvalósult fürdőberuházás, az olimpiai centrum felújítása, a város tudományos szerepének növekedése és a gazdasági válság megszűnése várhatóan növeli a vendégéjszakák számát. Az idegenforgalmi adó mértékének változását az alábbi táblázat mutatja be: Változás időpontja 2000. január 1. 2008. január 1. 2009. január 1. 2011. január 1.

Adómérték (Ft/fő/vendégéjszaka) 300 350 380 410

Gépjárműadó Az adónemben az adóztatás központi gépjármű-nyilvántartás adatai alapján történik. 2007. évtől elkülönült a személygépjárművek adóztatása az egyéb gépjárművekétől. A személygépjárművek adóztatása a teljesítmény, valamint a gyártási évtől eltelt idő alapján történik. A tehergépjárműveknél 2010. január 1-től eltérő adómérték vonatkozik a légrugós gépjárművekre, mint a hagyományosokéra. Adómérték emelés 2010. évben volt utoljára. A gazdasági válság hatása ezen adónemben is érezhető volt, mintegy ötödére esett vissza a „csúcsévekhez” képest az új gépjárművek vásárlása. Az önkormányzat a kedvezmények, mentességek körét nem bővítheti. 2011. január 1-től a súlyos mozgáskorlátozottság esetére biztosított adómentesség változott. A változás lényege, hogy egyrészt a tulajdonosok mellett az üzembentartók is igénybe vehetik a kedvezményt, másrészt a törvény 13.000 Ft évi adóban maximalizálta az adómentesség határát, az afölötti rész fizetendő. Év 2007. 2008 2009. 2010

Gépjárművek száma 63.044 63.692 64.653 64.534

Adózók száma 42.067 43.232 43.829 44.598

22

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 Adókedvezmények Az önkormányzatok által nyújtható adókedvezmények köre 2008. január 1-től jelentősen csökkent. Jelenleg a helyi iparűzési adóban az önkormányzat az 1 millió Ft vállalkozási szintű adóalapot meg nem haladó vállalkozások számára biztosít adómentességet. A helyi adó törvény a foglalkoztatotti létszámnövelés támogatására tartalmaz adóalap kedvezményt. A kedvezmény és mentesség együttes összege 2010. évben 44,9 M Ft volt. Építményadóban a helyi rendelet mentességet biztosít minden nem vállalkozási célú építmény után. A kisvállalkozások támogatása érdekében 2011. január 1-től a 20 m2-t meg nem haladó vállalkozási célú építmények is adómentességet élveznek. Idegenforgalmi adóban a helyi rendelet a helyi adó törvényben szabályozottakon túl, a 70 év feletti szállóvendégek részére adómentességet biztosít. Az idegenforgalmi adó mentességek 2010. évi összege 24,9 millió Ft volt. Az elkövetkezendő időszakokban is indokolt ezen kedvezmények fenntartása a kis és közepes vállalkozások támogatása céljából. A helyi iparűzési adóban a helyi adó törvény 2,5 millió Ft-os adóalapig teszi lehetővé adómentesség biztosítását, így e tekintetben az önkormányzatnak további mozgástere van. A helyi adóztatást meghatározó központi jogszabályok felülvizsgálata jelenleg is napirenden van. A helyi iparűzési adó beszedése az önkormányzati adóhatóságok által az államihoz képest hatékonyabban biztosítható. Az önkormányzat és a helyben működő vállalkozások közötti kapcsolatrendszer, gazdálkodásra való rálátás, illetve kedvezmények biztosítása a helyi adóztatás szerepének további erősítését indokolja.

23


V. EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS BEFEKTETÉSTÁMOGATÁSI POLITIKA Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának kis- és középvállalkozásokkal (kkv) szembeni politikája két pilléren nyugszik. Egyrészről a kkv-k számára nyújtott kedvezményrendszeren, másrészt a városban található vállalkozás fejlesztési intézményrendszer működtetési feltételeinek biztosításán keresztül. A kkv-k számára nyújtható adókedvezmények lehetősége iparűzési adónál van, leginkább a kezdő vállalkozások számára. A kkv-k üzleti környezetét segíteni hivatott intézmények közül több preferált szervezet kedvezményes irodabérleti díjban részesül (pl. Progress Vállalkozásfejlesztő Alapítvány). A Progress Alapítványban a város alapítóként is részt vesz, így a mikrohitelezési folyamat stratégiai kérdéseiben is aktív szerepet tud vállalni. A vállalkozásokkal való kapcsolattartásában szereplőként vesz részt a Szeged Pólus Fejlesztési Kht., amely a város 100%-os tulajdonában van. A közhasznú társaság 2006. évi létrejöttét egyrészt a város fejlesztési programja indukálta, másrészt a város iránt megnyilvánuló befektetői érdeklődés. A Kht keretein belül egyablakos ügyintézésben részesülnek a városban telephelyet kereső érdeklődők. Szeged Pólus Fejlesztési Kht. legfontosabb feladatai: Befektetés ösztönzés:  befektetésre alkalmas telephelyek, illetve irodaházak felkutatása és kiajánlása,  befektetési anyagok elkészítése és menedzselése,  piackutatás,  humán erőforrás piac elemzése,  humán erőforrás toborozás,  teljes pályázati dokumentáció összeállítása és menedzselése,  pályázatokhoz kapcsolódó lobby tevékenység. Projekt menedzsment:  projekt menedzsment (műszaki, bérlemény biztosítás) megbízás alapján,  iroda keresése, tulajdonossal történő egyeztetés,  iroda berendezés igények felmérése, beszállítók versenyeztetése, beszállítói szerződés előkészítése,  infrastruktúra igény kielégítésének vizsgálata, szolgáltatói egyeztetés,  irodai infrastruktúra kiépítésének szerződése előkészítése (pl. távközlés),  sikeres pályázatok lebonyolítása,  munkaerő piaci lehetőségek vizsgálata,  tárgyalások előkészítése, szervezése,  több lehetőség esetén versenyeztetés, ajánlatok összehasonlítása,  szerződés előkészítés,  pénzügyi-gazdasági konstrukciók elemzése,  szerződés előkészítés az Irányító Hatósággal

V.1. Klaszterfejlesztés A Dél-alföldi Régióban működő 28 klaszter tevékenység alapján a gazdasági ágak széles körét felöleli: jelen vannak többek között az ipar különböző szakágazataiban, az építőiparban, a turizmus, az egészségügy, a biotechnológia és szoftverfejlesztés területén. A klaszterbe tömörülő szervezetek száma 24

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 igen változatos, van olyan, amelyben a tagok száma közelít a 60-hoz (Forrás Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Fejlesztési Pólus 2010. április). Dél-alföldi Régióban működő klaszterből 10 Szegeden található. Pozitív eredményként, – a hazai nagyvárosokhoz képest példa nélküli módon – Szeged már 4 szerveződés akkreditált innovációs klaszter minősítéssel rendelkezik, így a Dél-alföldi Régióban összesen 5 ilyen jellegű klaszter jött létre. Akkreditált klaszterek Magyarországon

A klaszterfejlesztés tekintetében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006-tól tölt be aktív szerepet. A Nemzeti Fejlesztési Terv II. előkészítése kapcsán szorosan együttműködtek az önkormányzati, az egyetemi és a vállalkozói szféra szereplői. A közösen megalkotott projektek során számos olyan vállalkozási együttműködés jött létre, amely alapja lehet egy jövőbeli klaszter szervezésének. Jelenleg a PharmacoFood Élettudományi és Funkcionális Élelmiszeripari Klaszter 23, a Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter 36, az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter 37 és a 3P Műanyagipari, Csomagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszter 44 vállalkozást tömörít (Klaszter, 2009), valamint a Goodwill Biotechnológiai Innovációs Klaszter megalakulásakor 18 vállalkozással jött létre. Ezekben a magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások piacra vitelére szakosodott „stratégiai szövetségékbe” a hálózatos elv alapján a régió legjelentősebb ipari nagy vállalatai és tudományos műhelyei is bekapcsolódtak. A Pólus Program első két évében összesíthető eredményeik már messze túlmutatnak a pályázatok keretében elnyert források felhasználásán. Mindez a helyi tudásbázisok fejlesztése tekintetében – a gyógyszeripar és szoftveripar példája mentén mutatható be a leginkább közérthetően. A fejlesztések hatására elindult gazdasági folyamatok a szegedi vállalati szféra külföldi piacra jutási lehetőségeinek megteremtését, valamint a külföldi vállalatok letelepedési hajlandóságának növelését segíti elő, ezáltal elindít a Dél-alföldi Régióban egy olyan tovagyűrűző gazdasági hatást, amely az itt felhalmozódó innovatív munkaerő megtartását és a helyben élők boldogulását is elősegíti. A tudományos eredmények hasznosulásában komoly szerepet játszik a kooperáció, az összefogás. Ennek a sorába tartozik a pólusvárosok, - Debrecen, Szeged és Pécs - közti 2009. februárban aláírt megállapodása a nemzetközi színvonalú gyógyszeripari kooperáció fejlesztésére. Ehhez hasonló kezdeményezés formálódik a szoftveripar terén is, melynek alapja az SZTE Informatikai Tanszékcsoport 25

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 által kidolgozott Szoftveripari Innovációs és Kutatási Központ (SIKK) koncepció. Ezekből az eredményekből a nemzetközi vállalkozások is kiveszik a részüket, hiszen finn, német és amerikai cégek is jelen vannak a városban. A fejlesztések folytatásával valószínűsíthető, hogy a városban a munkahelyszám is növekedni fog. A város jövője szempontjából a legfőbb kihívás a nemzetközi versenybe való bekapcsolódás, amelynek egyik lehetősége a külföldi vállalatok betelepülése a városba, valamint a vállalkozások klaszterekbe szerveződése, amely elősegítheti a szegedi kis- és középvállalkozások külföldi piacra lépését. Az üzleti környezet fejlesztése, valamint klaszterek létesülése és fejlődése – egyre inkább visszaigazolja a kezdeti várakozásokat. A Szegedi Biopolisz Program stratégiáját kidolgozó projektgazdák (az önkormányzat, az egyetem, a kutatóintézetek, az innovatív vállalkozások, és a kamara) összefogásával mind több tudásalapú fejlesztést valósítanak meg és egyre több pénzt hívnak le. Érdemes tehát kutató-fejlesztő vállalatok, a tudásbázisok, a klaszterek és az önkormányzat összefogását tovább erősíteni, mert ez jó mindenkinek. „Az utolérés esélye a tudásgazdaságban gyorsabb, mint más területeken.” Emellett a vállalatok itt fizetnek adót, itt ruháznak be, itt teremtenek munkahelyeket és forgatják vissza profitjukat.

V.2. Kutatás + Fejlesztés A régió K+F ráfordításainak döntő hányada három tudományág területére koncentrálódott. Bács- Kiskun megyében a műszaki-, Békésben az agrár-, Csongrádban a természettudományokhoz kapcsolódó kutatásokra költöttek a legtöbbet. Kutatás+fejlesztés, innováció megyék szerint 2007. év Terület

KutatóFelsőoktaVállalfejlesztő tási kutató- kozások intézetek és helyek kutatóegyéb száma (db) helyeinek költségszáma vetési (db) kutatóhelyek száma (db)

K+F létszáma összesen /tényleges/ (fő)

Kutatófejlesztő helyeken dolgozó kutató, fejlesztő /tényleges/ (fő)

Kutatófejlesztő helyek K+F költségei (1000 Ft)

Mindösszesen

219

1 496

1 125

49 485

33 059

Közép-Magyarország (Budapest, Pest) Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém) Nyugat-Dunántúl (GyőrMoson-Sopron, Vas, Zala) Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna) Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád) Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg) Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye

131

654

589

28 645

14

76

96

2 584

212 357 853 19 267 140 709 218 1 702 11 532 657

14

127

75

2 682

1 863 13 538 459

8

164

74

3 033

2 341

9

94

70

2 453

1 668

20

209

106

23

172

6 4 13

31 11 130

KutatóKutatóKutató fejlesztő fejlesztő fejlesztő helyek helyek helyek beruházásai K+F száma (1000 Ft) ráfordításai (Kutatóhely (1000 Ft) típusa szerint) (db)

28 013 078

240 370 931 18 052 000 158 761 218 1 383 723 12 916 380

2 840

1 280 517 14 818 976

216

5 437 586

634 757 6 072 343

246

7 434 030

938 766 8 372 796

173

4 897

3 118 17 271 800

3 174 296 20 446 096

335

115

5 191

3 100 16 434 103

2 549 019 18 983 122

310

35 16 64

1 108 434 3 649

706 5 295 405 229 1 068 978 2 165 10 069 720

881 796 6 177 201 327 642 1 396 620 1 339 581 11 409 301

72 31 207

1 374 186

Forrás KSH

26

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 A 2007-2013-as EU-s tervezési időszakban a tudásalapú gazdaság fejlesztés jelentős mértékben a Pólus Program keretében nyer finanszírozást. A hazai fejlesztéspolitika konkrét lépéseként 2005-ben az Országos Területfejlesztési Koncepcióban, nyolc nagyváros (Debrecen, Győr, Miskolc, Szeged Székesfehérvár, Veszprém és Budapest) kapott „pólus városi” státuszt. Innováció menedzsment jelentősége Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata már a Pólus Program előtt is nagy hangsúlyt fektetett a tudásalapú gazdaság megteremtésére, így 2003-ban sor került a Szeged-BIOPOLISZ Élettudományi Konzorcium létrehozására. Az akkori alapító tagok a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Intézet, a Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság, az MTA Szegedi Biológiai Központ, a Szegedi Akadémiai Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és Újszeged országgyűlési képviselője voltak és célként az alábbiakat határozták meg: • a Szegeden működő intézmények által a városban és a régióban folytatott kutatási és innovációs tevékenység sikerességének előmozdítása, • a szakmai együttműködések koordinálása, a nagyberuházások és az infrastrukturális fejlesztések segítése, • a hazai és nemzetközi pályázati tevékenység eredményességének megalapozása, • a csúcstechnológiákra épülő ipar megteremtésének támogatása. A konzorcium tagjai egyetértettek egy technológia-transzfer iroda alapításában és együttes működtetésében is az együttműködés és az operatív munka hatékonyságának növelése céljából; ez vezetett az MTA Szegedi Biológiai Központ, a Szegedi Tudományegyetem, a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. közötti szindikátus létrejöttéhez és a Biopolisz Szegedi Innovációs Szolgáltató Kft. megalapításához. A Biopolisz Kft. fennállása, azaz 2004 óta foglalkozik a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, magánszemélyek és vállalkozások szabadalmainak menedzselésével. A Társaság iparjogvédelmi és technológia-jogi tanácsadási, technológia transzfer, valamint pályázati tevékenységének köszönhetően a Dél-alföldi Régióban bejelentett szabadalmak száma megnövekedett. Az alábbi ábrán a Biopolisz Kft. által menedzselt szabadalmi ügyek számának alakulása látható 2004 és 2009 között. Az ábra tartalmazza a magyar, a megkezdett és lezárult nemzetközi (PCT) eljárások, valamint a nemzeti szabadalmi bejelentések számát is.

Megjegyzés: M: magyar bejelentés, PCT: PCT I. és PCT II. fázisban résztvevő szabadalmak száma, N: nemzeti bejelentések száma, Ö: az adott év összes szabadalmának száma. 27

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 A fenti adatok legfontosabb konzekvenciája, hogy az elmúlt 7 évben a Biopolisz Kft. tulajdonosainak érdekkörébe tartozó szellemi tulajdon portfólió dinamikusan nőtt, és Szeged ezzel a teljesítményével az országos élvonalba került. A Dél-alföldi Régió Tudásközpontjainak intézményei országos szinten is előkelő helyen állnak szabadalmaikkal, erre legjobb példa a Szegedi Tudományegyetem, amely egy 2009-ben készült tanulmány szerint 2004–2008 között 24 bejelentett magyar szabadalommal rendelkezett, ezzel élen járva a magyar felsőoktatási intézmények között. A hazai szabadalmi bejelentések száma 2004–2008 között

Forrás: (MTHFI, 2009) A tanulmány azt is megállapította, hogy a legtöbb szabadalmi bejelentéssel azok a felsőoktatási intézmények rendelkeznek, ahol a szellemitulajdon-kezelési szabályzat elkészítésével párhuzamosan a technológia- és tudástranszfer intézménye is kiépült (MTHFI; 2009). Ez a jelenség a Szegedi Tudományegyetemen is megfigyelhető a Biopolisz Kft. megalapításával. 2003-ban a társaság létrejöttét követően az országban elsőként a Szegedi Tudományegyetem vezette be a saját szellemitulajdon-kezelési szabályzatát, amelynek kidolgozását a Biopolisz Kft. munkatársai végezték el. A technológiahasznosítás különböző fajtái közül a Biopolisz Kft. szolgáltatásai segítenek megtalálni a lehető legoptimálisabbat. A szabadalmak növekedésével a spin-off vállalkozások növekedése is kimutatható a Dél-alföldi régióban, bár a régió spin-off vállalkozásainak számáról még nem született teljes körű statisztikai felmérés, ugyanakkor a Biopolisz Kft. 2008-as tanulmányában 36 szegedi spin-off vállalkozást azonosított (GKI; 2008). A felmérésben résztvevő vállalkozások körülbelül 72%-a köthető a biológiai, orvosi- és gyógyszerészeti tudományokhoz. A vállalkozás munkatársainak tapasztalatai szerint a Régióban az informatikai és környezettechnológiai (pl.: biomassza, napenergia stb.) tudományterületeken is jelentős a tudásintenzív vállalkozások alapítása. A Biopolisz Kft.-vel kapcsolatban álló tudásintenzív vállalkozások, valamint a régió hídképző intézményei becsléseink szerint az egyes projektek során cégenként átlagosan 28

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 4-5 új munkahelyet teremtettek az elmúlt években, amely hozzávetőlegesen 350 új munkahelyet jelent. K+F+I a helyi gazdaságban Tudásalapú növekedésről akkor beszélünk, ha a növekedés forrását túlnyomó részben az emberi tőke és a technikai haladás – egymással szoros kölcsönhatásban lévő – tényezői képezik. Szeged kutatóhelyein 2008-ban 3727 fő végzett teljes munkaidejében, vagy annak egy részében kutatási¬fejlesztési tevékenységet; a foglalkoztatottak 77 százaléka a felsőoktatási, 16 százaléka az intézetek és 7 százaléka a vállalkozások kutatóhelyein tevékenykedett. Ezen struktúrának köszönhetően a munkavállalókat kevéssé érintette közvetlenül a válság. 2008-ban a város kutatási intézetei együttesen a Biopolisz Programhoz illeszkedően mintegy 12 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztési tevékenységre. Ebből az IKT közel felét biztosította. Szeged kutatóhelyein felhasznált K+F ráfordítások 55 százaléka a felsőoktatásban, 32 százaléka a kutató-fejlesztő intézetekben és egyéb kutatóhelyeken és 13 százaléka a vállalkozásoknál merült fel. A magas szintű pályázati aktivitásuk és a többéves átfutású projektjeik eredményeként mindezen „helyi gazdaságot stabilizáló adottság” a jövőben is megalapozottnak tűnik. A kutatóhelyek ugyanis döntően nem a jelenleg krízissel küzdő iparágak (autóipar, elektrotechnika) számára végeznek kutatásokat. Emellett az SZTE is a „vállalkozói egyetem” koncepciója mentén erős és professzionális menedzsmentet épít ki és hozz létre a fejlesztő és hasznosítási perifériáit, amelynek egységei a felújított Dugonics téri épületben kerülnek majd elhelyezésre. Feladatuk lesz többek között a tudásalapú gazdaság alapjainak megteremtése az oktatásban, valamint az új ötletek elterjesztése a hagyományos iparágakban. A szegedi székhelyű vállalkozások közül 700 vállalkozás tevékenysége kapcsolódik a számítástechnikához. A társas vállalkozások nettó árbevétele meghaladta a 24 milliárd forintot; a vállalkozások átlagos árbevétele alapján a legjövedelmezőbbek az egyéb információszolgáltatás és a számítógép, perifériás egység gyártása szakágazatba tartozó vállalkozások voltak. A vállalkozások összes létszámának, a mintegy 1300 főnek háromnegyedét a társas vállalkozások foglalkoztatták. Mindebből a nemzetközi tulajdonú vállalkozások is kiveszik a részüket, hiszen finn, német, amerikai cégek is jelen vannak a városban. Sőt az ilyen irányú betelepülési szándék, megkeresés folyamatos. Mindez jó alapot biztosít az iparág megerősítésére Szegeden. A gyógyszeripar terén a helyi spin-off kkvKKV-k megerősítése az elsőrendű feladat, mivel a gyógyszer fejlesztés költség igénye esetenként a magyar gazdaság erejét is meghaladja. Ezen kutatói cégek fejlődése óriási lehetőségeket rejt magában a tudásalapú gazdaságra fókuszáló város számára. A gyógyszergyártás kialakulása Szegeden várhatóan pedig a klaszterek megerősítésével hosszú távon lesz biztosítható a gyógyszer nagyipari cégek, a helyi kkv-k, a finanszírozók és az egyetem valamint az önkormányzat összefogásával. A globálisan versengő vállalatoknál fizetett munkabérek magasabbak az átlagosnál. A gyógyszeriparban mindez 174 512 Ft/hó, míg az IKT szektorban 221 773 Ft/hó (2007). Mindez kedvező hatással van a város fogyasztási potenciáljának emelkedésére. A helyi IT vállalkozások esetében a legnagyobb átlagos árbevételt az információ-technológiai szaktanácsadás szakágazatba tartozó vállalkozások értek el. A helyi szoftverfejlesztők elsősorban réspiaci csúcstechnológia alkalmazások terén lehetnek sikeresek, ilyenek például a mobiltelefonokba ágyazott szoftverek. A biotechnológiai cégek termékeinek és szolgáltatásainak döntő hányada is az exportra kerül. A helyi tudáson alapuló innovatív termékek piacai azonban nemcsak a saját iparágukban, de az azok eredményeit felhasználó más iparágakban is megtermékenyítő hatásúak lehetnek. Az exportképes szolgáltatások/termékek megjelenése révén lehetőséget nyújtanak a hagyományos iparágak piacának bővítésére és profilváltásra is. Erre kiváló példa a funkcionális élelmiszerek körének megjelenése, ahol a szegedi kutatók olyan kihívásokra biztosítanak sikerrel kecsegtető megoldásokat, mint az Alzheimer kór, szív- és érrendszeri vagy a daganatos megbetegedések megelőzése.

29

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 Befektetővonzás – vállalkozásfejlesztés a K+F+I területén A globális versenyben részt vevő tudásintenzív vállalatok telephely választási stratégiájában döntő, hogy elsősorban az új gondolatok, műszaki és szervezési eljárások iránt fogékony, szakmailag felkészült munkaerő rendelkezésre állását vizsgálják, amely munkaerőt elsősorban fiatal diplomások alkotják. A biológia és az IKT szinte száz százalékig globalizált iparág. A koncentráltan meglévő és kiváló képességű szegedi kutatók tudástőkéje az intézményeik és az önkormányzat erőfeszítései nyomán már felkerült a befektetni szándékozók térképére. A humánerőforrás biztosításán túl a városunk egyik legfontosabb feladata, hogy helyt tudjunk állni a high-tech munkavégzésre alkalmas telephelyek biztosításában is. Kiemelt feladat az olyan cégek vonzása, amelyek a lehető legnagyobb mértékben alapoznak a helyi szakértelemből adódó hozzáadott értékre. Ennek infrastrukturális alapját jelentheti a városrehabilitáció II. projekt, a Biopolisz Park akcióterület előkészítése. Emiatt áldoz a város saját forrásaiból is jelentős összeget ezen terület külső infrastruktúrájának megteremtésére, a ma még korlátozott tőkeerejű helyi KKV szektor megerősítése érdekében is.

V.3. Szegedi Tudományegyetemmel való együttműködés A Kutatás+Fejlesztési (K+F) tevékenység, illetve a felsőoktatás egyaránt innovatív intézményi környezetet jelent. A modern gazdaságok egyre jobban a tudásra és az információra támaszkodnak. A tudás a termelékenység és a gazdasági növekedés hajtóereje. A város kimagasló színvonalú egyetemével, kutatóintézeteivel, innovációs felkészültségével jelenleg is nemzetközileg jegyzett és elismert tudásközpont. Kiemelkedő szerepe van a Szegedi Tudományegyetemnek (SZTE), amely a régióban működő legnagyobb tudásközpont. A kutatott tudományterületek közül a szegedi kutatóhelyek egyharmada az orvostudományok és egyötöde a természettudományok területén tevékenykedett; ennél lényegesen kevesebb helyen foglalkoztak műszaki-, illetve agrárkutatással. A kutatóintézetek az agrár- és a természettudományokat, a felsőoktatási kutatóhelyek főként az orvostudományokat, míg a vállalkozási kutatóhelyek a műszaki tudományokat részesítették előnyben. A szegedi kutatóhelyeken – a szűken vett Biopolisz Programhoz kapcsolódóan – biotechnológiával 3 kutatóhelyen 27 kutató, informatikával és a számítógép, hardver és architektúra fejlesztésével 10 kutatóhelyen 91 kutató foglalkozott. Biotechnológiai kutatás nagyobb mértékben a vállalati kutatóhelyeken folyik, informatikai kutatásban pedig a felsőoktatási kutatóhelyek vesznek részt nagyobb számban. Elsősorban ezeken a tudományterületeken alakultak meg a Pólus Program Vállalkozásfejlesztési pillérében megfogalmazott elvárások szerinti klaszterek. Az egyetem európai uniós forrásból új integrált klinikai központot épít. Az új létesítmény tervezett építési helye alatt városi közművek húzódtak. Az önkormányzat külön megállapodás keretében ezeket a közműveket kiváltotta és a klinikai központ működéséhez szükséges mértékben kapacitásbővítést is eszközölt. Mindezt egy városrehabilitációs projekt – a Biopolisz Park – Egyetemi városrész közterületeinek rehabilitációja keretében valósította meg. E projektben az egyetem az önkormányzat konzorciumi partnere. A szegedi Agóra projekt megvalósításában és a létrejövő új közművelődési intézmény működtetésében, a tartalomfejlesztésben és szolgáltatásban is együttműködik a város és az egyetem. Ennek kereteit megállapodásban rögzítette a város. A megállapodásban az SZTE vállalja, hogy a Szeged BIOPOLISZ Fejlesztési Pólus stratégia célkitűzéseinek megfelelően – annak funkcionális rendszeréhez kapcsolódva – a kiemelt innovációs fejlesztési területeken (úgy mint: humán biotechnológiai, ipari/környezetvédelmi biotechnológiai, 30

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 szoftveripari fejlesztések, műszaki/anyagtudományi fejlesztések) keletkező eredmények tematikus és tudatos megjelenítése érdekében, a Szeged Agóra Pólus intézményében – különös tekintettel az „Informatóriumot” és „Informatikai Múzeumot” magába foglaló „Interaktív kiállítótér” elnevezésű funkcionális egységre – szakmai mentor szerepet tölt be. Javaslatot tesz – különösen – az „Informatórium” szakmai koncepciójának, tartalmi elemeinek, valamint szolgáltatásainak kialakítására; a funkcionális egység felállítása és működtetése során szakmai ismereteit és szellemi kapacitását a Szeged Agóra Pólus számára rendelkezésre bocsátja; részt vesz az „Informatórium” szolgáltatásainak biztosításában; közreműködik a funkcionális egység működésének és tartalmának szakmai értékelésében, és igény szerint javaslatot tesz azok esetleges optimalizálásra; felhívja a figyelmet a felmerülő szakmai kérdésekre, és megkísérel azokra megoldásokat találni. A megállapodásban az SZTE kifejezte azon szándékát, hogy az együttműködés keretében felsőoktatási és tudományos tevékenységének részleteit és eredményeit a Szeged Agóra Pólus szolgáltatásainak igénybevevőivel és látogatóival megismerteti, adott esetben ezekről szervezett tematikus programok, előadások keretében tájékoztatást nyújt. Egészségügy területén megvalósult együttműködés során az önkormányzat 2005. január 01. napjától a gyermek járó-és fekvőbeteg egészségügyi feladatok ellátását átadta az egyetemnek, és részére a feladatellátáshoz szükséges ingatlanvagyont ingyenes használatra bocsátotta. Az egyetem 2007. október 01. napjával a megkötött ellátási- vagyonkezelési szerződés alapján egészségügyi alapellátás és felnőtt járó és fekvőbeteg szakellátás tekintetében azon közfeladatokat vette át az önkormányzattól, amelyeket korábban az önkormányzat intézményei (Kórház, Szakorvosi ellátás és Háziorvosi Szolgálat) láttak el.

V.4. ELI lézerközpont V.4.1. ELI Projekt Az ELI (Extreme Light Infrastructure) az ESFRI (European Strategy Forum on Research Infrastructures) 2008-as stratégiai tervében szereplő 44 kutatási nagyberendezés egyike. A projekt egy kutató szuperlézer megépítését célozza. A lézer „extremitását” egyrészt a világon jelenleg létező lézereknél nagyságrendekkel nagyobb 200 PW-os nyalábintenzitás, illetve a jelenlegi legrövidebb impulzusidőknél nagyságrendekkel rövidebb (attoszekundumos) impulzusidő adja. Szegedi Tudományegyetem a világszerte elismert ilyen irányú kutatási eredményeire és személyi állományára támaszkodva pályázat útján lehetőséget kapott arra, hogy cseh és román társintézetekkel közösen uniós lézerközpontot hozzon létre. A magyar kormány a kiemelt nemzeti programok közé sorolta a szegedi lézerközpont megvalósítását. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának keretében európai uniós támogatással kezdődhet meg a szegedi ELI (Extreme Light Infrastructure) szuperlézer kutatóközpont építésének projektje. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program kiemelt célként kezeli a hazai technológiai innováció, kutatás-fejlesztés előmozdítását. A kutató szuperlézer megépítése számos módon (pl. kutatási személyi és eszköz kapacitások bővítése, egyetem-ipar tudástranszfer) hozzájárul a hazai K+F fejlődéséhez, így mind a nagyprojekt (GOP-1.4.1), mind annak előkészítő projektje (GOP-1.5.1) összhangban van a Gazdaságfejlesztési Operatív Program céljával. Az ELI Preparatory Phase projekt 2009. október 1-ji döntésének megfelelően az ELI a következő fázisokban valósul meg:

31

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 Időszak

Leírás

1. 2010 - 2015 Első fázis: Három helyszínen (Prága, Szeged, Bukarest) megépül egy-egy lézer kutatóközpont, melyek a maguk nemében a világon kiemelkedő paraméterekkel rendelkeznek. 2. 2012 - 2018 A három helyszínen folyó koordinált kutatások eredményei alapján 2012-ben döntés születik arról, hogy hol épül meg az ELI ultra-nagyintenzitású bővítése (mintegy 200 PW). 3. 2016 -

A három kutatóközpont (1. pont) üzemelése 2016-tól indul. Az üzemeltetés egységes menedzsment keretei között, várhatóan az ERIC (European Research Infrastructure Consortiom) jogi keretrendszerében fog történni.

Az

ELI-hez hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező lézerberendezés még nem épült, ezért a megvalósítás nagymértékű technológiai fejlesztéseket igényel, rendkívüli műszaki kihívást jelent. Ehhez szükséges a nemzetközi tudományos közösség hathatós hozzájárulása. A megvalósítás tervezett jogi és szervezeti keretei is újak, egyediek. Ennek megfelelően a projekt jelenlegi stádiumában minden területen (jog, szervezet, pénzügy, tudományos és műszaki kérdések, technológiai lehetőségek) számos megoldandó kérdés merül fel. Ezért a fenti gördülő jellegű tervezési lehetőséget biztosító megoldás tűnik megfelelőnek a projekt tervezésére és lebonyolítására a következő elvek szerint: 1. Az Előkészítő fázis első szakaszában megtervezik az előkészítő projekt második fázisának részleteit, illetve megkezdik az egyes tervezési munkálatok előkészítő szakaszát. 2. Az előkészítő pályázat második szakaszában megtervezik a nagyprojektet, elkészítik a projekt hatékony végrehajtásához szükséges terveket és egyéb dokumentációt, és folytatják egyes tevékenységek előkészítő szakaszát. E két fázis elengedhetetlen ahhoz, hogy a nagyprojektet hatékonyan, eredményesen, gazdaságosan lehessen menedzselni. Az előkészítő fázis tehát szükséges a GOP 1.4 intézkedés (nagyprojekt) céljainak a megvalósításához, és a későbbiekben részletezett tevékenységei, azok eredményei révén hozzájárul a GOP 1.4 intézkedés (nagyprojekt) céljainak a megvalósításához. 3. A nagyprojektben megépül a kutatóközpont. Ennek során elkészül a kutatóközpont épületegyüttese, megépülnek a lézerek és kisegítő berendezéseik, megtörténik ezek telepítése és beüzemelése, valamint megkezdődik a normál üzemi állapotra (üzemeltetés, használat) való felkészülés. A projekt előkészítő tevékenység miatt már az 1. fázis lezárása előtt beadásra került a 2. fázisra vonatkozó pályázat, hogy az előkészítő tevékenységek folyamatosak legyenek, az ütemtervben megadott határidők tarthatóak legyenek és a tervezett időben elkészüljenek a nagyprojekt dokumentációi. A GOP pályázat kedvezményezettje az ELI magyarországi megvalósításának menedzselésére létrehozott ELI HU Fejlesztés Szervező Non-profit Kft., melynek tulajdonosai Szeged Megyei Jogú Város (24,7%), Szegedi Egyetem (25,2%) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (50,1%). A létrejövő beruházás a Magyar Állam tulajdonát képezi. Az ELI lézer-projekt kiemelkedő értéke abban áll, hogy az elérendő tudományos eredmények és lehetséges alkalmazások alkalmasak a hazai tudományos és ipari háttér széles körének mozgósítására. Az ELI jelentős hatást fog gyakorolni, új fejezetet fog nyitni számos tudományban, illetve alkalmazási területen, mint például anyagtudományok, fénytechnológia, mag- és részecske fizika, kisméretű részecskegyorsítók fejlesztése, biológia, kémia, orvosi diagnosztika és terápia, környezetvédelem, atomerőmű technika, nanotechnológia, elektronika. A kutatási infrastruktúra kapacitások piacán lehetségessé válhat más technológiák (pl. szabadelektron lézerek) által biztosított kutatások 32

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 költséghatékonyabb biztosítása. Ezáltal a K+F beruházás rendkívül széleskörű hatás kiváltására alkalmas, a megcélzott 245 M€ befektetés számos területen hasznosul. Az ország jövőjét meghatározza, hogy sikerül-e a fiatal tehetségeket itt tartani, illetve vonzani. Az ELI projekt üzenete, hogy Magyarországon érdemes a tudományos–műszaki pályát választani. Az ELI – megvalósulása esetén – az első pozitív példája lesz annak, hogy Európa kutatási nagyberendezést épít a közép-kelet-európai tagállamokban, továbbá, hogy a régió tagállamaiban megvan az akarat és a képesség K+F nagyberuházások közös megvalósítására. A lézerközpont megvalósítása Szegeden és a Dél-alföldi régióban már a beruházás kapcsán jelentős számú új munkahelyet teremt, vonzásában további kutatóintézetek települhetnek és tudományos ipari park alakulhat ki, a köré települő science-park új munkahelyeket teremt.

V.4.2. ELI Területfejlesztés Telepítéséhez 2010 februárjában „Helykijelölési tanulmányterv” készült (Kiss és Társa Műépítész Kkt.). Három változatot megvizsgálva a tanulmányterv az ELI számára hosszú távon is elegendő, a káros környezeti hatásoktól védhető mintegy 10 ha területet a volt szovjet laktanya telkének középső részén, az 1392/2 hrsz. út végénél jelölte ki. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 40/2010 (II.19.) Kgy. sz. településfejlesztési döntésével állást foglalt a szerkezeti terv módosítása mellett. A területre vonatkozó tervezési munka és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 9. §-a szerinti államigazgatási eljárás 2010. március 29-én kezdődött. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 51/2010. (XII. 14.) önkormányzati rendeletével jóváhagyta a Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és településszerkezeti tervének tárgyi területre vonatkozó módosítását. A szabályozási terv jóváhagyását követően elindulhat a lézerközpont megvalósítása. Környezetében létrejöhet egy korszerű, a már eredményesen működő tudományos ipari parkok mintáját követő, zöldbe ágyazott kutató – fejlesztő központ (science-park).

V.5. Szegedi Ipari Logisztikai Központ A központ célkitűzése, hogy olyan regionális logisztikai központ és ipari park alakuljon ki, amelyben koncentrált, versenyképes és korszerű, hatékony ipari, logisztikai egység befektetések alakuljanak ki a város lakóterületétől távol, a Nyugati Ipari Logisztikai Tengely északi végpontjaként. Az első ütem elkészült, átadásra került egy 2500 nm raktárcsarnok, 2500 nm rakodó felület, valamint irodaépület, porta, kiszolgáló létesítmények, parkolók. A Logisztikai Központ a GlobalLog Kft.-ben tulajdonnal rendelkező MÁV Kombiterminál Kft.-vel közösen megkapta az intermodális logisztikai szolgáltató központ címet, amely a logisztikai besorolás szerint a legmagasabb kategória. Az M5-ös autópálya és a hozzákapcsolódó M43-as gyorsforgalmi út 5 sz. főútig tartó szakaszának közelmúltban történt megépülésével és a gyorsforgalmi út jelenleg folyó továbbépítésével az autópálya csomópontok közelében lévő, korábban mezőgazdasági művelésű területek felértékelődtek és funkcióváltásuk megkezdődött. Ezt a helyzetet előrevetítve Szeged város 2000-ben elfogadott településszerkezeti terve már gazdasági területet jelölt ki az M43-as út – 5 sz. főút – Ny-i elkerülő út – Szeged-Budapesti vasútvonal közötti, a város ÉNy-i részén fekvő, ún. Gumigyár fölötti területre. Ezt követően 2002-ben elkészült a kiemelt gazdasági övezet szabályozási terve, amely az 5 sz. főút mellett lehetőséget teremtett egy logisztikai központ megvalósítására is. 33

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 A Szegedi Ipari Logisztikai Központ (SZILK) területének egy részét érinti az északabbra fekvő sertéstelep védőtávolsága, amely bizonyos mértékig korlátozza az itt elhelyezhető funkciókat. A bűzös létesítmény védőterületébe esik annak a mintegy 13 Ha nagyságú, 01416/17 hrsz.-ú földrészletnek az északi része is, melyen zavaró hatású ipari gazdasági zóna kialakításának igénye merült fel. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági zóna (Gksz) módosításával a terület olyan besorolást kapott (Gip), amely a jelenlegi korlátozásra – lévén maga is zavaró hatású – nem érzékeny, így bővíthető az itt elhelyezni kívánt funkciók köre, a terület hasznosításának lehetősége. A Beruházói szándék szerint ez energiaszolgáltatási létesítmény is lehet, amely a térségben rendelkezésre álló földgázzal, mint tüzelőanyaggal működne. Az erőmű elhelyezésének egyik feltétele a 249/2009. (XI. 13.) Korm. rendelettel módosított a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet szerinti eljárás lefolytatása és a térségi területfelhasználási engedély megszerzése. A tervezett tevékenység villamos energia ellátása egy 920 MW (két turbinás) teljesítményű gáztüzelésű, kombinált ciklusú erőművel történne. Célja, hogy a magyarországi villamos energia-piac igényinek megfelelő környezet kímélő, magas hatásfokú, rugalmasan működtethető, korszerű és gazdaságos erőmű létesüljön. A kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (CCGT) egy tiszta, biztonságos, rugalmas és nagy hatékonyságú villamosenergia termelési technológia. A jelenleg elérhető legkorszerűbb technológiai szintet képviseli minimalizált környezeti hatásokkal. A földgáztüzelés a berendezések magas hatásfoka mellett alacsony szintű emissziót eredményez, mely kielégíti a szigorú környezetvédelmi kibocsátási előírásokat. Nincs számottevő kén-dioxid vagy por kibocsátás a levegőbe. A földgáz használatának következménye az is, hogy nincs hamu, por vagy szaghatás. A földgáz csővezetéken jut el az erőműbe, ahol nem kerül tárolásra és elégetésekor nincs semmiféle szilárd hulladék. A Beruházók az erőművet egy Szegeden bejegyzett közös vállalat keretén belül tervezik megvalósítani. A SZÉSZ 95. § 26. Szeged kiemelt gazdasági övezetre (g) vonatkozó sajátos előírások módosítása során került beillesztésre az új gip – zavaró hatású ipari gazdasági zóna építési övezetének előírása. A teleknagyság minimális mérete 1 ha és a 30%-os maximális beépítés mellett az OTÉK szerinti 40%-os minimális zöldfelületet kell biztosítani. A szabályozás lehetővé teszi, hogy a legnagyobb építménymagasság a telepítendő technológia vagy technológiai szempontból szükséges építményrészek (pl. kémény, torony, különleges adottságú csarnokrész) esetében a külön jogszabályban meghatározott hatáskörrel rendelkező tervtanács egyetértő állásfoglalásának figyelembevételével a szükséges mértékig növelhető.

34


VI. VÁROSRÉSZFEJLESZTÉS VI.1. Városrehabilitáció I. projekt A./ A projekt megkezdése előtti helyzet A tervezett akcióterületi fejlesztést egyrészt a piaci kereskedelem körülményeinek sürgős javítására való igény, másrészt – a piac fejlesztésével párhuzamosan a Mars tér mellett épülő üzletközponttal együttesen – a Mars téri kereskedelmi-szolgáltató decentrum fejlődése indokolta. A Mars téren több, az egész város szempontjából meghatározó funkció (kereskedelem, lakossági és üzleti szolgáltatások, közlekedés) alakult ki és fejlődik, így kívánatos e terület és a belső városmag közötti „távolság” csökkentése. A projekt fizikai zárása 2011. második negyedévben történik. B./ Program célja A projekt a város hagyományos kiskereskedelmi területeinek – piac és bevásárlóutca – valamint idegenforgalmi szempontból is frekventált városközponti területeinek fejlesztését célozta meg. A lakosság fogyasztásának magas minőségű ellátása mellett kulturális és közösségi terek létrejöttét céloztuk meg. A területek rendezésével európai színvonalú szolgáltatás megvalósítása volt a cél, ahol teret kaphatnak a hagyományos termékek, „hungaricumok”, és a mai kornak megfelelő új szolgáltatások. C./ Javaslat 1. Az akcióterületi fejlesztés keretében • terveztük a Kölcsey utca, a Reök palota előtti teresedés, valamint a Gutenberg utca közterületei (díszburkolat, új utcabútorok, zöldfelületek) rekonstrukcióját, • a megújuló utcák és tér a gyalogos- és kerékpáros forgalmat előtérbe helyező módon történő kialakítását (kerékpárút, a Gutenberg utcában forgalomcsillapítás); • a Mars téren új piaccsarnok építését, amely új és minőségi teret biztosít a szabadtéri asztalos piacnak; • a Mars téren a piac autósforgalmát kiszolgáló új parkoló kialakítását jelentős zöldfelületekkel; • a Mars tér körüli közlekedési utakon forgalomszabályozás megvalósítását és a közlekedési csomópontok célszerű kialakítását, • az akcióterületi fejlesztésekhez illeszkedően közösségi, kulturális és szemléletformáló programok megrendezését („szoft” projektelemek). D./ Finanszírozási lehetőségek A fenti célok megvalósításához és finanszírozásához a saját forrás és a vállalkozói finanszírozás mellett az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-alföldi Regionális Operatív Programjának (DAOP) Megyei Jogú Városok városrehabilitációs támogatása konstrukciója keretében nyertünk támogatást. E./ Várható hatás és eredmény A fejlesztések eredményeként:  Kiterjesztésre került a belváros. 35






A Kölcsey utca és a Reök palota előtti tér közterületeinek megújítása az Európa Nostra díjjal is elismert belvárosi közterület-rehabilitáció folytatásaként értelmezhető, egyben összekapcsolja a belső városmagot – a felújításra kerülő Gutenberg utcában és környezetében lévő, turisztikai szempontból is fontos építészeti és kulturális értékek feltárásával – a Mars téren dinamikusan fejlődő kereskedelmi alközponttal.



Feltárásra kerültek a Gutenberg utca és környezete építészeti és kulturális értékei, a csillapított forgalmú gyalogos és kerékpáros közlekedést előtérbe helyező közterületek minőségi környezetet biztosítanak a Gutenberg utcában is a kereskedelmi és szolgáltató funkciók fejlődéséhez.

Korszerűsítésre került a Mars téri piac. 



Rendezésre került a Mars téri piac területe és minőségi környezet került kialakításra a város és környező települései lakossága mindennapjai szempontjából meghatározó kereskedelmi területen.

Magántőkéből megvalósuló fejlesztések bővítik az akcióterület funkcióit, javítják azok minőségét. 

Minőségi kereskedelmi szálláshelyek létesülnek, bővül és minőségében javul a turisztikai kínálat.



Kereskedelmi és szolgáltató központ (ÁRKÁD Üzletház) létesül a Kendergyár területén.



Újabb kiskereskedelmi és szolgáltató egységek létesülnek, vagy a meglévők átalakulnak, minőségükben fejlődnek a megújult közterületeken.

VI.2. Városrehabilitáció II. projekt A./ Jelenlegi helyzet A Szeged Biopolisz Park – Egyetemi városrész közterületeinek rehabilitációja c. kiemelt projekt keretében megvalósítandó fejlesztés 2010-ben megkezdődött, a zárás 2013-ban történik. A közterületi rehabilitáció két fő helyszíne a Dugonics tér és környezete, valamint a Semmelweis u. és környezete. A tervezett városrehabilitációs és kapcsolódó beavatkozások Szeged Belváros városrészében, a BIOPOLISZ PARK akcióterületen, a Somogyi utca – Tisza Lajos körút – Petőfi Sándor sgt. – Batthyány utca – Boldogasszony sgt. – Bem utca – Hattyas sor – Máglya sor – Tisza folyó – Somogyi utcák által körülhatárolt területre terjednek ki. Az akcióterület jelenlegi infrastrukturális szintje nagyon kiegyensúlyozatlan: • • •

a városközpontot képező térfüzér építészeti értékekben gazdag, a közterületek használata nagyon intenzív, állapota viszont rekonstrukcióra szorul, a volt teherpályaudvar és környéke alulhasznosított, szlömös, rosszul megközelíthető, közműellátottsága alacsony szintű. az új integrált klinikai központ helyén valaha utca húzódott, nyomvonalában ma is működő, az egész várost/városrészt ellátó közmű vezetékekkel. B./ Program célja

A rehabilitációs, rekonstrukciós tervek kapcsolódnak a Belváros fejlesztésére vonatkozó elképzelésekhez és a már befejezett Belváros I. városrész-rehabilitáció kiteljesedését célozzák, továbbá cél a városmag kereskedelmi-turisztikai centrumának infrastrukturális és térrekonstrukciója, kapcsolódás az egyetemi 36

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 fejlesztésekhez. A tervezett városrehabilitációs fejlesztés keretében rövid távú cél az új épülő klinikai tömb építési helye alól a városi ellátású közmű gerincvezetékek kiváltása, infrastruktúrájának megteremtése, a közlekedésminőség javítása. Cél továbbá, hogy az Önkormányzat előkészítse a helyszínt az innovációs park betelepüléséhez és a déli híd fogadásához. Fontos cél, hogy a városközponthoz közel eső terület barnamezős jellege megszűnjön, az infrastrukturális fejlesztések hatására a tudásintenzív ipar betelepüljön, az egyetemi közelséget kihasználva K+F vállalkozások létesüljenek. Fontos feladat a befektetéseket ösztönző városimázs kialakítása, a turisztikai vonzerő növelése. C./ Javaslat Az infrastrukturális fejlesztések mellett a helyi identitást, környezetkultúrát, esélyegyenlőséget növelő ún. „szoft” tevékenységek történnek, amelyeket részben a konzorciumi partnerként együttműködő Szegedi Tudományegyetem gondoz. A projekthez szorosan kapcsolódik a magánerős beruházás keretében megvalósuló szálloda és irodaház építése a beavatkozási területen lévő Somogyi utcában. A projekt tervezett tartalma: Klinikák környékének közterület rehabilitációja: • Komplex terület előkészítés keretében az építendő klinikai központ helyén húzódó közmű vezetékek kiváltása, nyomvonaluk áthelyezése a környező közterületekre, számolva az épülő klinika központ kapacitásigényével is. • Forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása a klinikák és az oktatási intézmények, kollégiumok környezetében – kapcsolódva az elektromos közösségi közlekedés nagyprojekt keretében kialakítása kerülő új trolivonalhoz, figyelemmel az intenzív betegforgalom és a diákság igényeire • Közúthálózat felújítása, új útszakasz kialakítása az új klinikai központ jobb megközelíthetősége érdekében, hosszabb távon a Déli Tisza-híd és az alulhasznosított területeken tervezett innovációs központ megközelíthetősége érdekében • Energiatakarékos közvilágítás kialakítása a felújított közterületeken • Csapadékvíz elvezetés megoldása a felújított közterületeken Dugonics tér és környékének rekonstrukciója • Komplex terület előkészítés keretében a városi tulajdonú vízellátási közműhálózat felújítása, a talajmozgatás miatt érintett egyéb közművezetékek szükséges kiváltása • Park felületek felújítása, megpihenésre alkalmas csendesebb térfelület kialakítása • A Dugonics tér ovális térrészének, az Európa Nostra díjas Kárász utca folytatásának újjáépítése • Árpád tér újjáépítése izgalmas, fiatalos térképzéssel, sokfunkciós, mozgalmas építészeti eszközökkel • Vízi létesítmények (ivókút, szökőkút) építése, a tér klimatikus viszonyainak javítása érdekében • A közbiztonság javítását célzó térfigyelő rendszer kialakítása • Kiegészítő építészeti elemek: volt jegyárusító pavilon építészeti értékeinek megmentése, tudássétány kialakítása információközvetítő „totemoszlopokkal, • Forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása a Somogyi, a Toldi, az Eötvös és az Apáthy utcákban, összeköttetést biztosítva a Dóm térhez és a magánberuházásban épülő új szállodához. • Energiatakarékos közvilágítás kialakítása a közterületeken • Csapadékvíz elvezetés megoldása a közterületeken 37

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 •

Önkormányzat által tulajdonolt vendéglátó teraszok kialakítása

SOFT elemek • „A jövő tudósai” közösségépítő program a Szegedi Tudományegyetem megvalósításában három témakörben tart ismeretterjesztő rendezvényeket: 1. Az Extreme Light Infrastructure (ELI) szegedi beruházás, a lézertechnológia alkalmazási területeinek megismertetése a középiskolás és egyetemista korosztállyal és a lakossággal 2. A városfejlesztés eredményeinek, a környezetvédelem szemléletének tudatosítása és annak terjesztése, hogy az egyetemi kutatások milyen sokrétűen szolgálhatják a helyi célok megvalósítását 3. Vállalkozói klub kialakítása a Szegedi Tudományegyetemen • Az önkormányzat programalapot hoz létre és működtet az alábbi két témakörben: 1. „Biopolisz-Környezetvédelem”: a környezeti szempontú fenntarthatóság elveinek megfelelő környezettudatos magatartás kialakítása, adoptációs és megelőző viselkedésformák tudatosítása és elterjesztése, a természetvédelmi tevékenységek, környezetvédelmi akcióprogramok, a környezeti nevelés és a civil érdekképviselet eszközeivel a természeti és a humán környezet értékeinek megvédése a következő generációk számára. 2. Hátrányos helyzetű fiatalok közösségformáló programjai: tanulás, egészségnevelés, környezettudatosság A következő években a projekt fizikai befejezését követően a megépített létesítmények fenntartása, üzemeltetése szükséges. Az önkormányzat által megvalósuló fejlesztések keretében a meglévő közterületek kerülnek felújításra, a tevékenység jellegéből adódóan nem jelentkezik bevétel sem a fenntartónál, sem az üzemeltetőnél. A Dugonics tér, valamint a Semmelweis utca és környékén, illetve az Oldal utca és környékén megvalósuló közterület-rekonstrukció működtetését – közterület-fenntartásra vonatkozó közszolgáltatási szerződése értelmében és keretei között – a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. fogja végezni. A Biopolisz Park akcióterületen megvalósuló közüzemi típusú infrastruktúra-fejlesztések (víziközművek, gáz, villamos energia hálózat) az érintett közüzemi szolgáltatók üzemeltetésébe kerülnek. D./ Finanszírozási lehetőségek A projekt a Dél-alföldi Operatív Program keretén belül meghirdetett Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz (DAOP-2009-5.1.2/C) kódszámú pályázaton vissza nem térítendő támogatásban részesült. E./ Várható hatás és eredmény A belvárosi rekonstrukció megteremti a lehetőségét a nagyvárosi funkciók elterjedésének és megtartásának, a hasonló uniós nagyvárosokkal szembeni versenyképesség erősítésének, a turizmus fejlődésének. A gépjárműmentes közösségi terek kialakítása a lakosság minden rétege számára érzékelhető és értékelhető változást jelent. A fejlesztések végső soron hozzájárulnak a város átfogó céljának megvalósulásához: a betelepülő tudásintenzív ipar elősegíti Szeged tartós térnyerését az európai policentrikus hálózatban. A támogatásban részesülő gazdasági funkció a lakossági és turisztikai ellátást, elégedettséget célzó, a projektgazda önkormányzat számára bevételteremtő tevékenység. A környéken lakók életkörülményei az akcióterületen javulnak. Nő az eddig belváros-magból kieső akcióterületi rész frekventáltsága, illetve a terület népszerűsége. Emelkedik a területen található ingatlanok négyzetméter-ára, illetve várhatóan az albérleti árak, valamint a kiadott szobák árai is emelkednek. Turisztika szempontjából a város legnépszerűbb, legismertebb, legközkedveltebb látványosságainak környéke fejlődik, ezáltal nagymértékben növelve az akcióterület elismertségét. 38


VI.3. Agóra Szeged Pólus megvalósítása A./ Jelenlegi helyzet Szeged speciális adottsága az egyetemisták jelenléte, akik a szemeszterek alatt több mint 15.000 fővel gyarapítják a lakosságot, jelentős számban külföldről is. A nyári időszakban az egyetemisták időleges hiányát a turisták bőséggel pótolják, hiszen Szeged a tíz legkedveltebb hazai célpont között szerepel, 2008-ban közel 70.000 turista 220.000 vendégéjszakát tölt el a városban. Mára megújultak a szellemi élet különböző területeinek otthont adó épületek, az igények növekedésével párhuzamosan jelentősen bővültek a város ezirányú lehetőségei, de még mindig hiányzik egy olyan egyedülálló új épületegyüttes – tematikus objektum – amely egyrészt magába foglalja azokat az innovációs, kulturális és közművelődési funkciókat, amelyek jelenleg még nem vagy igen korlátozottan működnek Szeged városában, másrészt megoldja a Belvároshoz közeli és funkcióját vesztett tömbbelső építészeti rehabilitációját is. Az önkormányzat ezért a Kálvária sugárút – Londoni körút – Gogol utca – Jósika utca által határolt telektömb Szabályozási Tervét (SZT) elkészíttette annak érdekében, hogy a Város a telektömb közepén található jelenlegi IKV telephelyen létrehozhassa az Agóra-Pólus épületegyüttesét. Az Agóra-Pólus épületegyüttesének helyet adó telektömb Szeged szűken vett belvárosának külső övezetében a Kis- és Nagykörút között található. A 3300/2 helyrajzi számú telek meglehetősen furcsa konglomerátumként szövi át a telektömb belső zónáját. Az ingatlanon az IKV (Ingatlankezelő Vállalat) telephelye működött, évről-évre csökkenő intenzitással.

B./ Program célja Az Agóra Szeged Pólus program átfogó célja a Szeged fejlesztési pólus versenyképességének növelése, a helyben megtartott munkaerő kinevelése és az elvándorlási kedv mérséklése a kulturális alapú városfejlesztés eszközével. A fejlesztési konstrukció egy innovatív, komplex szolgáltatásokat nyújtó, a felsőoktatási intézményközeg és a létrehozó önkormányzat kapcsolatára épített közművelődési intézményt kíván létrehozni, amely közérthető módon mutatja be a térségi innovációs kínálatot tematikus bontásban és így lehetőséget biztosít a pólus tudományos eredményeinek és céljainak szélesebb körű megismertetésére. Az Agóra Szeged Pólus program specifikus célkitűzései: a Pólus gazdaságának élénkítése, innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése, turizmusfejlesztés, az élhető városi környezet biztosítása, a társadalom megújulása, az oktatásfejlesztés, a közösségfejlesztés és a kulturális szolgáltatások fejlesztése. C./ Javaslat A projektben kiemelt jelentőséggel bír a négy legfontosabb funkciónak teret adó építmény: • Az Informatika-történeti Gyűjteményben az országos jelentőségű szegedi gyűjtemény részben máig működőképes eszközeit mutatják be interaktív módon. Az ITM a tervezett Agóra Szeged Pólus épületegyüttes négy funkcionális blokkjának egyike, amelynek intenzív kapcsolatban kell lennie az intézmény közös tereivel, illetve a többi alapegységgel, különösképp az Informatóriummal (SZTE). • Az Informatórium, mint az SZTE tematikus egysége, az információs szolgáltatások következő generációját megtestesítő integrált fizikai tér, amelyben megjelenítő, feldolgozó eszközök háttérrendszerek, adatbázisok, az ezekre épülő információs szolgáltatások és az ezek igénybe vételéhez szükséges asszisztencia, ill. vizualizációs kapacitás egyszerre érhető el Infokommunikációs 39


•

•

Technológiai (IKT) támogatás mellett. A Pólus-disszeminációs egységben – amely az MTA SZBK látványlaboratóriumait foglalja magában – a térségi tudományos és technikai innováció eredményeinek demonstrálása, népszerűsítése és az érdeklődő közönségnek szóló látványos helyszíni bemutatása (disszeminálása) történik az egyes programokban részt vevő intézmények képviselőinek jelenlétében. A Gyermekház foglalja magába a gyermek- és ifjúsági korosztály kreatív foglalkoztató tereit, illetve más, közösségi alkalmakat kiszolgáló tereket. Az itt folyó szabadidős tevékenység több szálon is kötődik a pólus-tematikához, szerepe elsősorban a fiatalabb generációk természettudományos és technikai érdeklődésének felkeltése az intézmény közös tereivel, illetve azokon keresztül a többi alapegységgel.

Ezen kapacitások egyidejű jelenléte biztosítja az általuk nyújtható szolgáltatások szinergiáját, miáltal komplex élményhez juthatnak a látogatók, és maximálisan kihasználhatják a központ nyújtotta lehetőségeket. A zömében lakófunkciójú tömb belsejében elhelyezni szándékozott épület kialakítása a teljes tömb karakterét fogja befolyásolni, kihatásai önmagán túlmutatnak. Maga a három utcára is szolgáló telek, mind méretét, mind strukturáltságát tekintve is jóval komplexebb az átlagos építési teleknél, inkább telekkonglomerátumként értelmezhető. A beépítési konfiguráció szintén unikális: jelentős középületet egy tömb belsejében elhelyezni „kifordított” szituáció. Maga az épület sem éppen szokványos. Részben eltérő feladatú és igényű részegységeket kell integrálni – önállóságuk megőrzése mellett. Az Agóra Szeged Pólus új épülete elegendő alapterületet biztosít a koncepcióban megfogalmazott célok eléréséhez, benne kialakítható egy valóban modern, sokfunkciós közösségi ház. Az építmény műszaki megoldásai is előremutatók: a napkollektoros rásegítéssel működő hőszivattyús hűtési-fűtési rendszerrel a jelentős költségmegtakarítás mellett a környezetszennyezés mértéke is számottevően csökken. Az akadálymentesítés, a széles bejárat, a megfelelően kialakított liftek és mellékhelyiségek egyaránt biztosítják a mozgáskorlátozottak számára is a bejutást és a szolgáltatások igénybe vételét. D./ Finanszírozási lehetőségek A fenti célok megvalósításához és finanszírozásához az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013. pályázatai keretében, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Agóra Pólus – Pólus- illetve társpólus városok innovatív kulturális infrastruktúra fejlesztéseinek támogatása TIOP 1.3.3. kódszámú konstrukcióban az „Agóra Szeged Pólus – A közművelődés szolgálatában” című, TIOP-1.3.3-08/2-20090007 azonosítószámú projekt keretében nyertünk támogatást. Kiegészítő forrásért pályáztunk és nyertünk két energetikai projektet, egyrészt a villamos energia ellátás részleges kiváltására szolgáló napelemek beépítésével, másrészt a fűtési és hűtési rendszer biztosítására szolgáló energia kiváltására szolgáló hőszivattyús rendszer és napkollektorok beépítésével. („Szeged Agóra Pólus hő és hűtési igényének kielégítése megújuló energiaforrásokkal” KEOP-4.2.0/B/09-2009-0032 azonosítószámú projekt és a „Szeged Agóra Pólus villamos energia igényének kielégítése napenergiával” KEOP-4.4.0/A/09-20090017 azonosítószámú projekt.) E./ Várható hatás és eredmény A program eredményeként elsősorban a pályakezdő fiatalok foglalkoztatási helyzete javul a szellemi hozzáadott értéket igénylő ágazatokban. Az informális és nem formális képzések, atipikus képzési formák használata a tanulási folyamat elfogadtatásában segít, mely növeli a képzési hajlandóságot, ezáltal pedig a 40

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 későbbi foglalkoztatottak iskolai végzettségét. Az innovációs eredmények, interaktív formák, jól felépített oktatási modellre épülő, gyakorlat orientált módszertan növelheti a gazdasági aktivitást.

VI.4. Odessza szociális városrehabilitáció A./ Jelenlegi helyzet Odessza városrész döntő részben lakó funkcióval rendelkező terület, lakótelepnek minősül, iparosított technológiával 1945 után épült középmagas illetve magas lakóházak, házsorok alkotják. Szeged első lakótelepe. A területen az építés óta nem történt átfogó fizikai rekonstrukció, ezért mind a környezet mind az épületállomány leromlott állapotban van. Hiányoznak a pihenő- és játszóterek. A területen a mutatószámok alapján alacsony a gazdasági aktivitás, a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül magas. Az önkormányzati tulajdonú lakások aránya szintén magas az akcióterületen, és alacsony a legfeljebb három éves gépjárművek aránya a lakásokhoz viszonyítva. A lakóépületek energiahatékonysága alacsony, a rossz energiahatékonyságú épületek aránya a teljes lakásállományhoz képest igen magas. Ezek a jellemzők teszik jogosulttá az akcióterületet arra, hogy a DAOP szociális városrehabilitációra elkülönített konstrukciójának támogatását élvezze. B./ Program célja A szociális városrehabilitáció célja a lakótelep környezeti leromlásának megállítása, az ott élők életminőségének javítása. A terület fizikai megújítása mellett figyelmet kell fordítani az itt élők testi és lelki szükségleteinek, jólétének megteremtésére is. A területen található alapfokú oktatási intézmények megújítása, fejlesztése, nemcsak az akcióterület, hanem Újszeged vonzáskörzetében is hatást gyakorol. Fontos feladat a primer prevenció erősítése, a helyi lakosok bevonása a környezeti rehabilitációba, a rekreációs lehetőségek bővítése a közterületek átgondolt alakításával (pihenő- és játszóterek létesítése, a folyópart revitalizációja)és a területen található sportlétesítmények fejlesztése. C./ Javaslat A területet érintő fejlesztések során jó minőségű köztereket alakítunk ki, a lakosok igényeit figyelembe véve megtörténik a gyalogos és kerékpárutak racionalizálása, a közterületek burkolati felújításával együtt a közművek is átvizsgálásra kerülnek és a szükséges cserék megtörténnek. Pihenő és játszó területek alakulnak ki, a zöldfelületek megújulnak. Az akcióterületen működő közintézmények felújítási szükségleteit felmérjük és a lehetséges eszközökkel és mértékig a felújításokat elvégezzük. Szociális felzárkóztató programokat valósítunk meg. D./ Finanszírozási lehetőségek A projekt a Dél-alföldi Operatív Program keretén belül meghirdetett Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz (DAOP-2009-5.1.2/C) kódszámú konstrukció keretében részesülhet támogatásban. Minden megyei jogú városnak kötelezően meg kell valósítania egy szociális városrehabilitációt is, amelyek ezen konstrukció alapján funkcióbővítő városrehabilitációt már megvalósítottak.

41

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 E./ Várható hatás és eredmény A fejlesztés hozzájárul a környezettudatos településfejlesztés és üzemeltetés a fenntarthatóság jegyében az Integrált városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott tematikus cél mindhárom alpontjához: a lakótelep rehabilitációjával az épített környezet védelméhez, a közterületek, zöldfelületek felújításával a természeti környezet védelméhez, az energetikai felújítással. A tervezett lakossági akciók várható hatása a közösségi kapcsolatok erősödése, kötődések kialakulása, a terület megítélésének javulása, az itt lakók elégedettségének növekedése, mentális egészségi állapotuk javulása.

VI.5. Belváros rekonstrukció, homlokzatfelújítás A./ Jelenlegi helyzet Az ún. tiszai „Nagyárvíz” 1879-es pusztító hatását követően, párizsi mintára sugarasan újjáépített város kis túlzással Európa kapujának mondható. A turisztikai szempontból vonzó, műemlékekben és helyi védelem alatt álló épületekben gazdag, számos kulturális, kereskedelmi funkcióval rendelkező település utcaképeit befolyásoló építményeinek felújítása kiemelten kezelt programterv. A programon belül a városközpont – a történeti belváros – a város épített örökségének legfontosabb gyűjtőterülete és egyben a város fő turisztikai vonzereje is. Rehabilitációval egybekötött fejlesztése elengedhetetlen feltétele a város méltán elvárható megjelenésének, turisztikai vonzerejének. Az elmúlt években az önkormányzat szisztematikus munkájának eredményeképpen jelentős mennyiségű, városképet meghatározó helyzetű és megítélésű önkormányzati és magántulajdonban lévő épület homlokzata újult meg, befejeződött állami és önkormányzati finanszírozásban a Szeged- Belváros II. tömb rehabilitációja, a Kárász utcai és Tisza Lajos körúti palotasorok felújítása, helyreállítása, városképi szempontból meghatározó belvárosi lakóépület homlokzatfelújítása (pl. Somogyi u. 20., Kálvária sgt. 2., Deák F. u. 22., Victor H. u. 2.) Kiemelt feladatként kezeli az önkormányzat a társasházak önerejének kiegészítését célzó, a tárgyévi költségvetésében jóváhagyásra kerülő támogatásokat. B./ Program célja A programcsomag a Gazdasági Program egyik kiemelt területe. A program célja a város hangsúlyos, jellegzetes épülethomlokzatainak, épületeinek, utcáinak, tereinek megújítása. A részelemek megvalósításával lehetőség teremtődik arra, hogy a teljes rehabilitációt követően a szegedi polgároknak a városi élethez méltó életkörülményeket biztosítsunk, az utcaképek egységes, harmonikus megjelenése növelje a város vonzerejét. C./ Javaslat A homlokzatok szisztematikus felújítását folytatni kell az elkészült belvárosi rehabilitációk, homlokzatfelújítások megvalósításánál alkalmazott programok továbbfejlesztésével, kiegészítve olyan elemekkel, melyeket a következő időszak követelményei, a Gazdasági Program további stratégiai feladatai megkívánnak. ➢ ➢

A magánerős homlokzat- felújítási törekvések támogatását folytatni kell. Társasházak esetében szükséges a homlokzatfelújításra adható támogatások nagyságrendjének 42


➢ ➢

növelése, a pályázatokra jogosultak körének bővítése. Folyamatosan biztosítani kell az önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületek felújítását. A pályázati lehetőségek ismertetésével erősíteni kell az önkormányzat koordináló szerepét az egyes projektek megvalósításánál elősegítve a beadott pályázatok sikerességét. D./ Finanszírozási lehetőségek

A program jelentős forrásigénnyel rendelkező projekteket tartalmaz, az önkormányzat saját erejének biztosítása mellett kivitelezésük csakis jelentős pályázati források igénybevétele mellett valósulhat meg. A magántulajdonban levő házak homlokzatfelújításhoz az önkormányzat a költségvetés végrehajtási szabályairól szóló rendelete alapján támogatást adhat. E./ Várható hatás és eredmény A város épített környezetének rehabilitációja, a homlokzatok helyreállítása emeli a város turisztikai értékét, növeli a városlakók komfortérzetét. A homlokzatfelújításokkal egy időben elvégzendő egyéb projektek (terek, zöldterületek, közlekedési utak), fejlesztések együttesen eredményezik a város rangjához méltó megjelenését, nívóját, alapvetően meghatározzák hangulatát és a vállalkozási kedvet.

VI.6. Zsinagóga környékének rekonstrukciója A./ Jelenlegi helyzet 15 éve, hogy Szeged városa az alternatív színházak nemzetközi találkozóhelyévé vált. Az előadások és rendezvények központi helyszíne a klasszicista stílusú ortodox Régi Zsinagóga épülete. A helyszín jelentőségét növeli, hogy a hajdanvolt „zsidó negyed” –ben található, egy tömbben a szecesszió egyik leg szebb szegedi alkotásával az Új Zsinagógával. Közvetlen szomszédságában áll még jó néhány műemlék és helyileg védett épület, köztük a Zsidó hitközség szintén szecessziós épülete. Az Új Zsinagóga védett kertje is jelentős látványosság. A kulturálisan és turisztikailag is frekventált területtel szoros összefüggésben a szegedi csillapított forgalmú úthálózat-fejlesztés keretein belül a Gutenberg utca megújítása 2010ben megtörtént. A környező közterületek megújulásának folytatásaként a Hajnóczy utca átalakulása várható a továbbiakban. A terület (környező közterületeket határoló földszinti zóna) jelenlegi állapotában funkcionálisan alulhasznosított – jobb sorsra érdemes. B./ Program célja A belváros funkcionális területének növelése egy magas színvonalú építészeti és kulturális értékű negyed kialakítását segíti elő. A terület felértékelődése várható a helyi közösségi, vállalkozói és civil tevékenységek újjáélesztésével, újrapozicionálásával. A tőkevonzás erősítése és Szeged turisztikai célterületeinek kibővítése, turisztikai vonzerő-növelése és újabb munkahelyek teremtése célként fogalmazható meg. C./ Javaslat A város történetileg, építészetileg és turisztikailag is értékes területeinek történeti belvároshoz integrálása javasolható és támogatható folyamat (pl.: Szent István tér). A helyi hagyományok és kulturális sajátosságok újjáélesztése, újrapozicionálása és azoknak a mai kor igényeivel való összehangolt megjelenése a terület egyediségét erősítő folyamatokként új és követendő példát eredményezhet.

43

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 D./ Finanszírozási lehetőségek A fenti cél megvalósításához és finanszírozásához a saját forrás és vállalkozói finanszírozás mellett az Új Széchenyi Fejlesztési Terv 2011-2013. pályázatai keretében, valamint különböző hazai és nemzetközi pályázati lehetőségeket felhasználva (Norvég Alap, Európai Uniós pályázatok stb.) lehet majd várhatóan forrásokat lehívni. A környező térfalak megújulását önkormányzati keretek között az 55/2005. (XI. 17.) Kgy. rendeletben foglalt – a helyi védelem alatt álló épületek és városképileg és településszerkezetileg jelentős, kiemelt beruházások területét és környezetét érintő – pályázati és támogatási rendszer segíti. D./ Várható hatás és eredmény A formálódó tervekben ezt a mikró városrészt felújítva, új funkciókkal ellátva lehet bekapcsolni a belváros vérkeringésébe.

VI.7. Dóm tér rekonstrukciója A./ Jelenlegi helyzet A tér a városnak a talán a legintellektuálisabb helye. Tradicionális egyetemi helyszín, a vallási élet központja, több, mint 70 éve ad otthont a nyári Szabadtéri Játékoknak és mindemellett különlegesen szép műemléki környezet. A tér a Játékok ideje alatt túlterhelt, sem a színház, sem a közönség kiszolgálása nincs jól megoldva, az egyes funkciók egymást zavarják. A színházi létesítmények ráépítése miatt veszélyben a város legrégebbi műemléke, a középkori eredetű Dömötör torony. Ugyanakkor a nyári színházi idényen kívül a tér nincs jelentőségéhez és a lehetőségekhez mérten kihasználva. B./ Program célja Olyan – mind a négy minőségében – nemzetközileg is versenyképes helyszín kialakítása szükséges, amely komoly vonzerővel rendelkezik az idegenforgalom számára, legyen az konferencia- kultúr- vagy vallási turizmus. A jelenlegi helyzettel szemben egy magas komfortú, sok kulturális és kultúrtörténeti látványelemet tartalmazó közösségi helyszín, valamint egy kiváló adottságú tudományos vagy üzleti konferencia szolgáltatás alakulhat ki a tradicionális egyetemi épületek között. C./ Javaslat 



 

A terület kiszolgálását biztosító funkciókat a műemléki szempontok miatt lehetőleg „láthatatlanul” kell elhelyezni, erre legjobb lehetőség, ha a térszín alatt egy mélyszint kerül kialakításra. Itt kerülhetnek elhelyezésre a szabadtéri színház öltözői, gépészete, mosdók, WC-k, ideiglenes díszlettárolók. A „felszín” – Dóm előtti terület, Dömötör torony, a Dóm környezete az ugyancsak műemlék Szerb templomig – a műemléki szempontok figyelembe vételével lesz helyreállítva. Így megteremthető a városi, egyetemi és egyházi – színházi évadon kívüli – rendezvények infrastrukturális háttere. A térfalat képező egyetemi épületek felújítása is elkészülhet kisebb funkcionális átalakítással A Dóm szükségszerű felújítása és turisztikai célú fejlesztései (altemplom, torony) is részét képezik 44

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 a projektnek. Európai színvonalú látogatóközpont alakulhat ki, mely attraktív módon mutatja be a templomot (óraszerkezet, orgona, harang), kiállítások keretében bemutatja azokat az értékes relikviákat, amelyeket az egyházmegye őriz és a nagyközönség még nem láthatott. A torony, mint kilátóhely funkcionálhat. D./ Finanszírozási lehetőségek A fenti célok megvalósításának érdekében keresni kell a finanszírozási és pályázati lehetőségeket.

45


VII. VÁROS LOGISZTIKA, KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS VII.1. Elektromos Tömegközlekedés fejlesztése A./ Jelenlegi helyzet Szeged hatályos Közlekedésfejlesztési koncepciója (Kfk.) szerint "Kiemelten fontos a közösségi közlekedés részarányának fenntartása, lehetőség szerinti növelése. Korszerűsíteni és fejleszteni kell a közforgalmú szolgáltatás minőségét. A közösségi közlekedést még a közúti forgalom rovására is érdemes támogatni." (XLV., XLVI., XLIX. cél.) A helyi tömegközlekedési eszközökön napi kb. 240 ezer felszálló utas jelenik meg, ennek 25%-a a villamos, 21%-a a trolibusz viszonylatokon, 54%-a autóbuszokon. A villamos- és trolipark egy része elavult, régi járművekből áll. A mai igényeknek megfelelő szolgáltatási színvonalat ezek a járművek nem képesek biztosítani, ugyanakkor üzemeltetésük, szervizelésük költségigényes. Az elektromos tömegközlekedési hálózat alépítményei, járművei, áramellátó központjai túlnyomórészt elöregedtek, üzemeltetésük, fenntartásuk magas költségekkel jár. Ugyanakkor közkedveltek, a legnépszerűbb tömegközlekedési eszközök, korszerűsítve az egyéni gépjármű-használat valódi alternatívája lehetnének. B./ Program célja A város fejlődése a bekövetkező városszerkezeti változások, valamint a közlekedési igények növekedése a tömegközlekedési hálózat újragondolását teszik szükségessé. Az élhető városmag fenntartásához a városmagot főként a gyalogos és kerékpáros közlekedés számára kell fenntartani, az egyéni közlekedés gépjárművei teljes kitiltásával, a tömegközlekedési eszközök áthaladásának korlátozásával. E célok eléréséhez a belváros határán olyan kapacitív gyűrű kialakítására van szükség, mely felfűzi a sugárirányú úthálózati elemeket, biztosítja kapcsolatukat. Fontos cél, hogy a motorizáció jelenlegi szintjén, illetve a tömegközlekedés még megfelelően magas részaránya mellett az egyéni mobilizációs hullámot megelőzően épüljön ki a közösségi közlekedés megfelelő területi lefedettségű és szolgáltatási színvonalú gerinchálózata, mely alkalmas a tömegközlekedés részarányának magas szinten tartására. A beavatkozások során jellemzően nincs szükség a gépjármű forgalom korlátozására. Egy hatékony, látványos és meggyőzően jó, vagy jobb szolgáltatást nyújtó közösségi közlekedés megfelelő és versenyképes alternatívát fog nyújtani a személygépjármű használatával szemben. Így az elkövetkező évekre várható mobilizációs nyomás ellen a város jó pozícióból tud ellenlépéseket tenni. C./ Javaslat 1. projektcsoport VIII.1.1. AZ 1-ES VILLAMOSVONAL REKONSTRUKCIÓJA ÉS FEJLESZTÉSE, MEGHOSSZABBÍTÁSA Indóház tér rendezése, P+R, B+R kialakítása, vágány és felsővezeték rekonstrukció:  az Indóház tér végállomás rendezése, vágány és felsővezeték rekonstrukció  a villamos- és autóbusz-megállók, végállomások közös helyszínre rendezése  P+R, B+R építése az Indóház téren (Szeged pu. átalakításához illeszkedve) Az 1-es villamos-vonal pályarekonstrukciója:  Boldogasszony sugárút vágányátépítés 46

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014   

Aradi vértanúk terének rendezése Aradi tér – Rókusi krt. vágányátépítés Vásárhelyi Pál u. – Konzervgyári szakasz átépítése

Az 2-es villamos szárnyvonal kiépítése:  Rókusi körúton új szakasz építése a Csongrádi sugárútig  Kossuth Lajos sugárút – Vásárhelyi Pál u. csomópont átépítése  Rókusi krt. – Vértói út csomópont átépítése 2. projektcsoport VIII.1.2. A 3-AS VILLAMOSVONAL REKONSTRUKCIÓJA ÉS FEJLESZTÉSE (DUGONICS TÉRTŐL) Kálvária sugárút revitalizáció a Londoni körútig:  Kálvária sugárút revitalizációja (keresztszelvény felülvizsgálat, felületek újraosztása) a Londoni körútig Kétvágányúsítás a Veresács utcától a II. Kórházig:  Kétvágányúsítás (kitérő-hosszabbítás) a Veresács utcától a II. Kórházig  Teljes felújítás ezen a szakaszon is Vágányátépítés a Vásárhelyi Pál utcától kifelé:  Vágányátépítés II. Kórháztól a Vasutas-sorig  Deltafordulók a Textilgyári útnál és a Vasutas sornál  Fonógyári út átépítése (vízelvezetés), Bajai útnál körforgalom építése  B + R: Vadasparknál 3. projektcsoport VIII.1.3. A 4-ES VILLAMOSVONAL REKONSTRUKCIÓJA ÉS FEJLESZTÉSE, MEGHOSSZABBÍTÁSA József A. sugárút vágányrekonstrukció:  József A. sgt. vágányrekonstrukció  B + R: Tarján végállomásnál Tisza Lajos körút átépítése:  Tisza Lajos krt. átépítése (díszburkolatú járda, keresztszelvény felülvizsgálat)  Novotel csomópont átépítése B+R kiépítése Kecskés végállomás területén 4. projektcsoport VIII.1.4. A TROLIBUSZ HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE 8-as trolibusz vonal meghosszabbítása Az újrókusi lakótelepről érkező 8-as troli meghosszabbítása a belvárosban a Tisza Lajos körúton, forduló: Aradi vértanúk tere, Semmelweis u., Markovits u., Vitéz u., Szentháromság u. nyomvonalon, mintegy 1550m új vonalhossz. A 8-as trolibuszvonal kapacitásának növelésével képes az erős utasáramlat átvételére az autóbuszról, ezáltal gazdaságosabb hálózat keletkezik, és a lakótelep, ill. a zsúfolt belváros környezeti terhelése csökken. 47

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 A projekt kapcsolódik a Phare-Orpheus programból megvalósuló Szent István téri városrehabilitációs projekthez, továbbá a közelmúltban átépített Tisza Lajos körúthoz, ahol a méretezést már az új trolibuszvonal figyelembe vételével készítették. 10-es trolibusz vonal kiépítése A 10-es vonal kiépítése a Víztorony tér – Budapesti krt. - Szilléri sgt. – Római krt. – Csongrádi sugárút útvonalon, mintegy 2500 méter új vonalszakasz révén. A Tarján - Belváros kapcsolat jelenleg a legnagyobb olyan utasforgalmi áramlat Szegeden, melyet autóbuszokkal szállítunk. Ráadásul a vonal fele hosszúságban a környezetileg terhelt belvárosban vezet. A nyomvonal jól kapcsolódik a 8-as vonalhoz, így ismét kisebb kiépítéssel nagy szolgáltatási területet lehet elérni. 5. projektcsoport VIII.1.5. JÁRMŰVEK, HÁTTÉRBÁZISOK, TELEMATIKA Intézkedések:  Áramellátás fejlesztése  felsővezetékek (felfüggesztések, tr. váltók, keresztezések cseréje, 1 új szerelőkocsi)  tápkábelek, visszavezető kábelek (létesítés csak alépítményben)  áramátalakítók (modernizáció, csere, bővítés: Zrínyi u., Pulz telep, Újszeged)  Villamos remíz rekonstrukciója, bővítése, gépek beszerzése  Csáky telep felújítása, bővítése, gépek beszerzése  Villamos járműrekonstrukció: FVV villamosok selejtezése, a hálózat-bővítésnek is megfelelő számú, részben alacsony padlójú villamos beszerzése (magyar városok összefogásával, esetleg helyi és hazai gyártókapacitás használatának előírásával) (9 darab 200-250 férőhelyes villamos)  Trolibusz járműpark bővítése: alacsony padlójú trolibuszok beszerzése a hálózat-bővítésnek megfelelően (10 + 3 db csuklós új trolibusz)  Hozzáférés, szolgáltatás: intelligens utastájékoztatás (járművön, megállóban, mobiltelefonon, interneten, on-line információkkal), jegy- és bérletvásárlás (ugyanúgy), járműkövetés, lámpabefolyásolás, garantált csatlakozások rendszere D./ Finanszírozási lehetőségek A fenti célok megvalósítása és finanszírozása a „Szeged, elektromos tömegközlekedés fejlesztése” c. KÖZOP-5.2.0-07-2008-0002 kódszámú projekt keretében történik. A projekt elszámolható beruházási összköltsége 29.258.228.271,-Ft. A támogatás intenzitás mértéke: EU támogatás és központi költségvetési támogatás 86,35%, a saját forrás mértéke 13,65%. E./ Várható hatás és eredmény, már megvalósult beruházási elemek A közösségi közlekedés vonzóbbá tételével csökkenthető az egyéni személygépjármű használat aránya. A projekt keretében 2010. évben megvalósult beruházások:  Pulz utcai villamos remiz átépítése lezajlott  Az 1-es villamos vonal II/B (Indóház tér – Aradi vértanúk tere) és II/D (Anna-kút – Rókusi pályaudvar) szakaszok rekonstrukciója befejeződött  A 2-es villamos vonal kiépítése a Rókusi körúton a Csongrádi sugárútig megkezdődött 48

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014     

A 3-as villamos vonal rekonstrukciója lezajlott A „kis áramátalakító” állomások építése és a 8-as és 10-es trolibuszvonal kiépítése megtörtént A tervezett 8 célgép beszerzéséből 5 szállításra került, a maradék 3 esetében szállítási szerződések megkötésére került sor A karbantartó villamos rekonstrukciója megtörtént A villamos járművek beszerzésére a vállalkozási szerződés létrejött

VII.2. Szeged - Hódmezővásárhely elővárosi vasútfejlesztés előkészítése A./ Jelenlegi helyzet Szeged eltökélt szándéka, hogy a régió társadalmi és gazdasági fejlesztésének élére áll. A regionális versenyképesség legfontosabb elemei a tőkevonzó-képesség, a képzett és alkalmas munkaerő és a vállalkozásbarát szabályozási és a modern infrastrukturális környezet. Szeged a Dél-alföldi régió központja és fejlesztési pólusa, de versenyképességéhez elengedhetetlen a régió városaival való szoros együttműködése. A Dél-alföldi régiót, így Szegedet is erősíteni kell a városok szorosabb együttműködésével. Elsősorban a Hódmezővásárhellyel és Makóval alkotott városhármas szinergikus fejlődése lehet meghatározó, amely kritikus tömegével növeli a térség nemzetközi láthatóságát, és összefogva méltó versenytársa lehet a határon túli nagyobb lakosságszámú városoknak, Aradnak, Temesvárnak, Újvidéknek. Egy 2007-ben készült felmérés szerint Makó felől (Makó, Kiszombor, Ferencszállás, Klárafalva, Deszk, Szőreg) napi 2671 fő ingázik Szegedre. Ez az adat nem tartalmazza a közép- és felsőoktatási intézmények diákjait, valamint az ugyancsak jelentős egészségügyi ellátási, illetve egyéb szolgáltatási és az ügyintézési célú forgalmat. Ezt figyelembe véve a forgalmi igény napi 3-4 ezer főre becsülhető. Reggeli csúcsidőszakban ez kb. 1000 fő/óra utazási igényt jelent Szeged felé (ez az erősebb irány). Ez az utazási igény oszlik meg jelenleg a személygépkocsi, vasút, autóbusz és kerékpár között. Indokolt tehát ebben a viszonylatban az elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése. B./ Program célja Közvetlen cél a felkészülés és projektképzés a 2014 – 2020 közötti EU-s költségvetési ciklusra. Hosszabb távú cél Szeged és vonzáskörzetében a modern és versenyképes kötöttpályás közösségi közlekedési szolgáltatás megteremtése. C./ Javaslat Szeged és környezete közlekedési hálózatának adottságai azt indokolják, hogy a közösségi közlekedés gerinchálózata alapvetően a megbízható és nagy kapacitású kötöttpályás hálózatra épüljön. A város elkezdte közösségi közlekedési hálózatának megújítását, melynek első lépése a városi villamos- és trolibuszhálózat korszerűsítése. Megérett az idő a térségi integráció megindítására, különös tekintettel arra, hogy az agglomerációból és tágabb vonzáskörzetből érkező belépő forgalom ugrásszerű növekedése prognosztizálható. A közösségi közlekedés további fejlesztése nélkül az egyéni (személygépkocsi) forgalom növekedése és az ezzel együtt járó környezeti problémák elkerülhetetlenek, a közlekedési rendszer egyre kevésbé lesz fenntartható. A tömegközlekedés térnyerése érdekében Szeged megkezdett beruházásaira épülő, és a térség egészének érdekét szolgáló fejlesztési irány javasolt. Ilyen fejlesztés lehet a „Tramtrain” vasúti hálózat, melynél a városi kötöttpályás rendszer kiterjeszthető elővárosi és városok közötti rendszerré. Ezáltal a város és az agglomeráció között átszállásmentes, gyorsvasúti szolgáltatást biztosít a meglévő nagyvasúti, közúti vasúti infrastruktúra igénybe vételével, jobb kihasználásával – 49

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 alacsonyabb beruházási költséggel. Makó irányában az elővárosi kapcsolat kiépítése a tervezett Déli-híd megépítése esetén teremthető meg. A 2007-ben elkészült és hatályos részletes szabályozási terv szerint a híd a Bécsi körút folytatásában épülne. A tervek szerint egyesített nagyvasúti és villamosvasúti összeköttetést is megvalósítana Szeged és Újszeged között. A Szegednél létesítendő közös közúti-vasúti híd az Országos Területrendezési Tervben (OTrT) is szerepel. A második városrehabilitációs projektünk keretében megépült Oldal utcai kétszer kétsávos út és a körforgalmi csomópont kialakítása már az új híd megközelítéséhez tervezett módon készült el. A Szegeden és a Hódmezővásárhelyen készülő megvalósíthatósági tanulmány mellett időben párhuzamosan készül a Szeged-Temesvár vasútvonal visszaépítésének vizsgálatáról szóló megvalósíthatósági tanulmány, melyet a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség ugyancsak európai uniós támogatás keretében készíttet. A projektgazdák gondoskodnak a három dokumentáció összhangjáról. D./ Finanszírozási lehetőségek A projekt a Közlekedésfejlesztési Operatív Program keretén belül meghirdetett Elővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének előkészítése a KÖZOP pályázati konstrukció keretében vissza nem térítendő támogatásban részesült, melyet a projekt megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére fordíthatunk. Az elkészült megvalósíthatósági tanulmánnyal lesz lehetőség a műszaki tervek elkészítésére, ezt követően a megvalósításra pályázni a következő, 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklusban. E./ Várható hatás és eredmény A közlekedési infrastruktúra óriási költségigénye a jelenlegi gazdasági környezetben a sajáterős fejlesztéseket nem, vagy csak nagyon limitált mértékben teszi lehetővé. Elengedhetetlen tehát a közösségi (EU-s) források igénybevétele, melyekért a tagországok egyre élesebb versenyt folytatnak. A közlekedési infrastruktúra projektek hosszú előkészítési időt igényelnek. A 2014. évben induló EU-s költségvetési időszakra történő felkészülés érdekében a tervezési folyamatot meg kell kezdeni. Szeged és Hódmezővásárhely megragadta azt a lehetőséget, amit a Közlekedési Operatív Program kínált az elővárosi közösségi közlekedés fejlesztésére irányuló projektek előkészítésének támogatására. Hódmezővásárhely önkormányzata a Hódmezővásárhely-Szeged kapcsolat tekintetében készít megvalósíthatósági tanulmányt, míg Szeged önkormányzata a Szeged-Makó irányú elővárosi közlekedés fejlesztését készíti elő szintén megvalósíthatósági tanulmány formájában.

VII.3. Nagykörút - Kálvária sgt. - Szilléri sgt. szakaszán középen vezetett sáv kialakítása A./ Jelenlegi helyzet A város elfogadott közlekedésfejlesztési koncepciójában az egyik rögzített cél a közösségi közlekedés helyzetének, minőségének javítása, versenyképességének fokozása. Egy átlagos napon a szegediek 47%-a utazik közösségi közlekedéssel, 22% autózik (Szeged, helyi közösségi közlekedéshez kapcsolódó háztartásfelvétel, 2009.). Ha ma csúcsidőben az autóbusszal utazókat – pl. a Nagykörúton – kocsiba ültetnénk, és egy autóban átlagosan 1,4 ember ülne (hazai átlag-adatok szerint), akkor a 2x2 forgalmi sáv helyett 2x4 vagy 2x5 50

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 sávra lenne szükség a Nagykörúton. Nem beszélve mindennek forgalmi, környezeti és társadalmi káros hatásaitól. Ezért fontos a közösségi közlekedés helyzete, minősége, versenyképessége, illetve az arra való törekvés, hogy a közforgalmú járművek számára minden lehetséges forgalmi előnyt biztosítsunk – amint az Szeged város közlekedésfejlesztési koncepciójában is szerepel. A Nagykörút a város egyik legfontosabb, legnagyobb kapacitású főútvonala. Nem ritka, hogy forgalmi dugók alakuljanak ki: ehhez elég egyetlen meghibásodott jármű, egy koccanásos baleset vagy egy útfelbontás. Sőt, csúcsforgalmi időszakokban mindenféle zavaró tényező nélkül is gyakran kialakul kisebb-nagyobb torlódás. A Nagykörút gépkocsival gyorsan, zöldhullámban járható – a közösségi közlekedés viszont a megállóhelyek miatt rendre kiesik a zöldhullámból, időveszteséget szenved. Elég rápillantani az itt futó autóbuszvonalak menetrendjére, szembetűnik, hogy menetidejük arányosan nagyobb részét töltik ezen az útszakaszon, mint vonaluk többi részén. Mérések szerint a közforgalmú járművek a Nagykörúton menetidejük 35%-át töltik tilos jelzésnél várakozással vagy rágurulással. A személygépjármű-forgalom évről évre növekszik, az országos adatok alapján 8 évente 15-25%-kal („Közutak távlati forgalmának meghatározása előrevetítő módszerrel” Útügyi műszaki előírás ÚT 21.118:2005). Ezzel a növekedéssel a város mégoly előrelátóan kialakított úthálózata sem tud lépést tartani. Elkészülte után az M43 autópálya a Szegeden átdübörgő nemzetközi tranzitforgalmat elvezeti. A számítógépes forgalmi vizsgálatok szerint ugyanakkor a Nagykörút északi ívének forgalma az M43 jótékony hatására csupán 15-25 %-kal csökken (szakaszonként eltérő mértékben). Ez – ha csak a számokat nézzük – éppen megegyezik az említett forgalomfejlődési adattal, így a csökkenést a gépkocsiforgalom növekedése 2015-re nagyjából kiegyenlítheti. Az M43 átadása tehát nem old meg a forgalomfejlődés problémáját, viszont kedvező alkalmat kínál a fejlesztő beavatkozásra. B./ Program célja A cél a Nagykörút, mint városi főút újragondolása, élve a változás adta lehetőségekkel. Ha ezzel ugyanis nem élnénk, és változatlanul hagynánk továbbra is ezt a főutat, akkor vélhetően – mint számos városban tapasztalható, ahol időben nem léptek – az autós forgalom ismételt nagykörúti eluralkodásával szembesülnénk. Ezért is lényeges a Nagykörút szerepének újraértékelése és újra-elosztása a közlekedésben résztvevők között, azaz a közösségi közlekedést használók, a kerékpárosok, a gyalogosok és az autósok között. Az autóbuszsáv egyrészt arra kínál lehetőséget, hogy a közforgalmú járművek a bármely okból kialakuló kocsisort elkerülve, megelőzve haladhassanak; másrészt a sáv lehetővé teszi a jelzőlámpás csomópontokban való előnyben részesítést busz-jelző alkalmazásával, előnyitással, fázisnyújtással az éppen lemaradó busz számára – természetesen az összehangolás megtartásával. A tervezés során cél volt, hogy lehetőleg szélesítés nélkül, a zöldfelületek megtartásával valósuljon meg a beruházás. A beruházás engedélyezési és kiviteli tervei az állami útügyi szervekkel és hatóságokkal folyamatosan egyeztetve, véleményüket figyelembe véve készültek el. A tervek többek között a Magyar Közút NZRt. hozzájárulásával, minisztériumi jóváhagyással, a Nemzeti Közlekedési Hatóság jogerős építési engedélyével rendelkeznek.

51

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 C./ Javaslat Az elkészült, engedéllyel rendelkező terveknek a Projekt keretében történő megvalósítása a konzorciumi partnerrel. A Projekt keretében a Nagykörút Szilléri – Kálvária sgt. közötti szakaszán középen vezetett, gömbsüvegsorral elválasztott közforgalmú közlekedési sáv épül ki. Középre helyezett megállóhely peronsziget létesítésül, biztosítottá válik a kerékpáros közlekedés, a jelzőlámpás csomópontokban a közforgalmú közlekedés előnyben részesítése. A szükséges közműkiváltások, -bevédések, víznyelők áthelyezése is megtörténik. A Madách u. – Attila u. közötti szakaszon és a közforgalmú közlekedési megállókban bazaltbeton burkolat kerül kiépítésre, a közforgalmú közlekedési sávok egyéb szakaszain szőnyegezés történik.

D./ Finanszírozási lehetőségek A fenti célok megvalósításához és finanszírozásához az Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013. pályázatai keretében, a Dél-alföldi Regionális Operatív Program (DAOP) operatív programból 2010. években elnyert pályázati forrást és saját forrást kíván igénybe venni. A beruházás megvalósítása a jogszabály alapján bevont építtetővel, a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel közösen történik. E./ Várható hatás és eredmény A számítógépes modellezés segítségével a tervezők mérni is tudták a közforgalmú közlekedés menetidőmegtakarítását: 25%. Ez a nagykörúti utasok idejével kifejezve évi 300 ezer ember-óra értéket jelent. Biztosítottá válik a Nagykörúton a kerékpáros közlekedés, melynek révén a városi kerékpárúthálózat átjárhatósága javul és a kerékpáros közlekedés modal split-arányának növeléséhez is hozzájárul.

VII.4. Vásárhelyi Pál utca komplex felújítása (I.-II. Ütem) A./ Jelenlegi helyzet A közel egy kilométeres Vásárhelyi Pál utca Szeged harmadik körútjának részeként két – az országos főúthálózat átvezető szakaszául szolgáló – sugárút összeköttetését biztosítja, a városi úthálózat egyik kulcsfontosságú eleme. A kétszer egy forgalmi sávos út forgalmi terhelése az útszakasz kapacitását közelíti, a jövőben további növekedése várható, így átépítése, szélesítése nem halasztható tovább. Az útfelületi vízelvezetés, valamint az út menti telephelyek (pl. Szilánk-telep, Tisza Volán Zrt. telephelye) csapadékvíz-rendezése nem megoldott, azt célszerű – az útrekonstrukcióhoz kapcsolódóan az érintettek pénzügyi hozzájárulásait is felhasználva – elvégezni. B./ Program célja A Vásárhelyi Pál utca kapacitásának bővítése, hogy az útszakasz a növekvő forgalom ellenére továbbra is el tudja látni közlekedési funkcióját, valamint a kapcsolódó közműkiváltásokhoz kapcsolódóan a környező telephelyek vízrendezésének megoldása. 52

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 C./ Javaslat A Vásárhelyi Pál utca kétszer két forgalmi sávra szélesítése a Pulz utca és a Kenyérgyári út között, a Bakay Nándor utcai körforgalmú csomópont átépítése, valamint az útépítési munkálatokhoz kapcsolódóan a szükséges közműbevédések- kiváltások elvégzése. A Vásárhelyi Pál utca a Város kerékpáros infrastruktúrájának hiányzó eleme, így kerékpársávok létesítése, kerékpártámaszok telepítése célszerű. A környező telephelyek csapadékvíz-elvezetésének biztosítása a Csemegi és Sancer tavakat összekötő főgyűjtő csatorna kiépítésével. D./ Finanszírozási lehetőségek A fenti célok megvalósításához és finanszírozásához az Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013. pályázatai keretében, a Dél-alföldi Regionális Operatív Program (DAOP) operatív programból 2009., illetve 2010. években elnyert pályázati forrásokat, saját forrást, valamint a csapadékvíz főgyűjtő létesítését szolgáló csatorna-társulás forrásait kívánja igénybe venni. E./ Várható hatás és eredmény A kiszélesített Vásárhelyi Pál utca a növekvő forgalom ellenére is el tudja látni funkcióját. Gyors, akadálytalan eljutást biztosítva hozzájárul a belső városrészek tehermentesítéséhez, a szomszédos lakóutcák forgalomcsillapításához. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése révén nem csak a városrész kerékpáros megközelíthetősége javul, de a kerékpáros közlekedés modal split-arányának növeléséhez is hozzájárul.

VII.5. Kerékpárutak építése A./ Jelenlegi helyzet Szeged város kerékpárút-hálózata már jelenleg is kiemelkedő a hazai vidéki városok között, a hálózat hosszúsága meghaladja a 63 km-t. Az elmúlt időszakban történt fejlesztések nyomán létrejött egy egybefüggő kerékpáros infrastruktúra. Ugyanakkor a még mindig hiányoznak fontos hálózati elemek. Ilyenek például a kertesházas városrészeket felfűző átvezetések a Körtöltésen, a kerékpáros közlekedés biztosítása a Bástya sor és a Tarján széle között a 47-es úton, a Vásárhelyi Pál utca. B./ Program célja A városi összefüggő kerékpárút-hálózat további bővítésével növelhető a modal spliten belül a kerékpáros forgalom aránya, ezzel csökkenthető a város belső területén az ingaforgalmú személygépkocsi-használat. A kerékpáros közlekedés erősítésével csökkenthető a várost érő mindennemű szennyezés (zaj-, károsanyag kibocsátásból eredő, vizuális szennyezés). C./ Javaslat A kerékpáros infrastruktúra bővítése, a hiányzó rövidebb kapcsolatok kiépítése.

53

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 D./ Finanszírozási lehetőségek A fenti célok megvalósításához és finanszírozásához a saját forrás mellett az Új Széchenyi Terv pályázatai keretében, a Közlekedésfejlesztési Programból lehet majd várhatóan forrásokat lehívni. E./ Várható hatás és eredmény Az összefüggő kerékpárút-hálózat növelheti a kerékpáros közlekedés vonzerejét, amelynek köszönhetően nő a kerékpáros közlekedés aránya, illetve lassítható a személygépkocsi-használat terjedése. A kerékpáros közlekedés két oldalról is előnyösen hat a városlakók egészségére. Egyrészt a károsanyag-kibocsátás csökkenésével javul a levegő minősége, másrészt a kerékpározás, mint egészséges életforma is javítja a társadalom egészségi állapotát.

VII.6. Állami gyorsforgalmi- és közutak fejlesztése (M43, 502, 47, 55) A./ Jelenlegi helyzet Szegedet három irányba elsőrendű, további két irányba másodrendű főút, illetve egy hálózati jelentőségű mellékút kapcsolja össze távolsági úti célokkal. Valódi főúti műszaki paraméterekkel csak az 5, és részben a 47 sz. főút rendelkezik, a többi távolsági út kisebb-nagyobb hiányosságokkal bír ahhoz, hogy folyamatos, biztonságos forgalmat tegyen lehetővé. 502 sz. főút III. ütem 5408 jelű Dorozsmai/ út – 5 sz. főút /Budapesti út/ közötti szakasz A hiányzó szakasz kiépítésével bezárult az 5 sz. főút Szegedet elkerülő szakasza, illetve közvetlen közúti kapcsolatot kapott a RO-LA terminál és a Szegedi Intermodális Logisztikai Központ. Beruházó a Magyar Állam, lebonyolító a NIF Zrt. volt. A legfőbb hiányosságai a Szeged környéki úthálózatnak, amelyek a KözOP-ból megépülnek:  M43 autópálya (5 sz. főút – Makó szakasz) Románia legfontosabb nyugati közúti kapcsolatának a része, tranzit teherforgalma (különösen Románia EU-csatlakozása óta) rendkívül erős. Teljes autópálya kiépítéssel készül, 2x2 forgalmi sávval, hosszúsága 35 km. Beruházó a Magyar Állam, lebonyolító a NIF Zrt.  47 sz. főút megerősítése 11,5 t tengelyterhelésre Az építés során az út teljes rekonstrukciója megvalósul a teljes szakaszon, Debrecentől Szegedig. Szegedet az Algyői út és a József A. sgt. vonatkozásában érinti, a nagykörúti csomópontig. Az út új burkolatot kap, a külső, jelenleg négy sávos szakasz 2x2 sávossá bővül, egyes csomópontok átépültek. Beruházó a Magyar Állam, lebonyolító a NIF Zrt.  55 sz. főút megerősítése 11,5 t tengelyterhelésre Az építés során az út teljes rekonstrukciója megvalósul a teljes szakaszon, Szegedtől Bajáig. Szegedet a Bajai út és a Kálvária sgt. vonatkozásában érinti, a nagykörúti csomópontig. Az út új burkolatot kap, a külső szakaszokon szélesedik (7,50 m burkolat, 12,0 m korona), egyes csomópontok átépülnek. Beruházó a Magyar Állam, lebonyolító a NIF Zrt.

54

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 B./ Program célja Szeged város alapvető érdeke és célja az állami közúthálózattal kapcsolatban kettős:  biztosítsa a város magas szintű elérhetőségét a főirányokból,  a tranzitforgalom kerülje el a város útjait C./ Javaslat A fejlesztések előkészítését és kivitelezését a NIF Zrt. végzi, az önkormányzat igényeit figyelembe véve. D./ Finanszírozási lehetőségek A fenti cél megvalósítása állami finanszírozásból (KözOP) történik. E./ Várható hatás és eredmény Szeged távolsági közúti kapcsolatrendszere jelentős mértékben javul, amely az eljutási idők csökkenése folytán javítja a város gazdasági potenciálját. A tranzitforgalom elterelésével jelentősen javul a város közlekedési helyzete, nő a forgalombiztonság, számottevően csökken a várost érő mindennemű szennyezés (levegő-, zaj-, por-, vizuális szennyezés), ennélfogva a városlakók életkörülményeiben jelentős javulás várható.

VII.7. Belterületi közúthálózat rekonstrukciója, fejlesztése A./ Jelenlegi helyzet A belterületi közúthálózat az M5 Autópálya átadását követően jelentős többlet forgalmi terhelést kapott, ugyanis a külföldre irányuló tranzitforgalom is ezen utakat vette igénybe. Ugyanakkor további többletterhelést jelentett a közutak számára a város több pontján elindított nagyberuházás (Elektromos tömegközlekedés fejlesztése, kereskedelmi létesítmények építése stb.) építési forgalma. A közterületi járdák esetében az utóbbi 10 évben átfogó rekonstrukcióra nem került sor, a járdaburkolatok megöregedtek, esztétikailag és közlekedésbiztonságilag is kifogásolhatók. A közúti jelzőtáblák, valamint a közlekedési jelzőlámpák nagyrészt korszerűtlenek, tartós burkolati jel a város közútjain alig van. A város korlátozott várakozási övezetében a fizetőparkolási rendszer az országban egyedüliként külön megvásárolható és a helyszínen érvényesítendő jegyekkel működik. Bár ennek a rendszernek vannak előnyei a közlekedők számára miután nem ismerik használata nehézkes, a helyszíni érvényesítés sok hibára ad lehetőséget, ezért létjogosultságát sokan kifogásolják.

B./ A program célja Az elhasználódott közúti burkolatok felújítására évente jelentősebb összeget kell biztosítani és ennek felhasználásával ki kell cserélni a hibahelyeken teherbírásukat vesztett útalapokat, majd az útburkolatot új aszfaltszőnyeggel kell ellátni. A felújítási programot az utak forgalmi viszonyai figyelembe vételével kell tervezni, tehát elsősorban a nagy forgalmú, ill. a tömegközlekedés által is használt felületeket kell rekonstrukció alá vonni. Ugyanakkor gondoskodni kell arról is, hogy a város kevésbé forgalmas területein 55

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 található lakóutcák, ill. a lakótelepek belső úthálózata is szerepeljen a felújítási programban. C./ Javaslat Tekintve a feladat nagyságát ebben a ciklusban csak a biztosított költségvetési forrásokkal arányos részteljesítésről lehet szó. A járdafelújítási program során törekedni kell arra, hogy az útfelújítással érintett közterületek járdája is egyidejűleg felújításra kerüljön. Kiemelten kell kezelni a városi idegenforgalom szempontjából lényeges közterületek járdáit. Az M43 Autópálya forgalomba helyezését követően felül kell vizsgálni a város jelenlegi forgalomtechnikai szabályozását, a felesleges jelzőtáblákat és burkolati jeleket el kell távolítani, a szükséges táblákat korszerű fényvisszaverős típusra kell cserélni és indokolt a közlekedési jelzőlámpák vezérlésének és fényforrásainak korszerűsítése is. A jelenlegi fizető parkolási rendszert ki kell váltani korszerű, széleskörű szolgáltatást nyújtó parkolóautomatás rendszerre. D./ Finanszírozási lehetőségek A program finanszírozása az önkormányzat költségvetésében e célra rendelkezésre álló forrásokon túl várhatóan kormányzati, illetve európai uniós pályázatokból lehet forrásokat lehívni. E./ Várható hatás és eredmény A program végrehajtásával nő a közterületek esztétikai értéke, javul a közlekedés biztonság és csökken az érintett lakosok környezeti terhelése, és könnyebbé válik a nem helybeli lakosok számára is a parkolási rendszer igénybevétele.

VII.8. Üdülőterületek, zártkerti övezetek infrastruktúra fejlesztése A./ Jelenlegi helyzet Azt utóbbi években a város ezen területeinek jellege jelentősen megváltozott, az ingatlan tulajdonosok ezeket a területeket nem elsősorban üdülésre és mezőgazdasági tevékenységre használják, hanem az átalakított ingatlanok, ill. az eleve lakás céljára épült építményeket állandó tartózkodásra használják. Jelentős „lakóterület” alakult ki Sziksóstón, Subasán, a Baktói kiskertekben, de folyamatosan növekszik a „lakosok” száma a Gyálaréti, ill. a Tompaszigeti kiskertek területén is. Ezen területek nagyrészén (elsősorban a zártkertekben) a kialakított közterületek átlagos szélessége 6-8 méter, amely alkalmatlan arra, hogy a vonatkozó jogszabályok és szakmai előírások szerinti közterület (beleértve azok elemeit is) kialakítható legyen. Az ott élők számára problémát jelent a közlekedés, a csapadékvíz elvezetés hiánya miatti belvíz fenyegetettség, ill. a megfelelő szennyvízelhelyezés lehetőségének, valamint a közvilágítás hiánya. B./ Program célja A program során arra kell törekedni, hogy a sűrűn lakott területeken a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő úthálózat és csapadékvíz elvezető hálózat kerüljön kiépítésre, amelyhez terveket kell készíttetni, ill. be kell szerezni a szükséges engedélyeket.

56

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 C./ Javaslat Átmeneti megoldásként az ott lakók közlekedési lehetőségeinek biztosítására a jelenlegi földúthálózatot folyamatosan javítani, karbantartani szükséges. Új utak létesítése esetén azzal együtt a vízelvezetést is meg kell oldani, a földút javítása során törekedni kell arra, hogy közterületen vízállás ne alakuljon ki, illetve onnan magánterületre csapadékvíz ne jusson. A közvilágítási hálózatot – figyelembe véve a lakósűrűséget – folyamatosan fejleszteni kell. D./ Finanszírozási lehetőségek A program finanszírozása az önkormányzat költségvetésében e célra rendelkezésre álló forrásokon túl várhatóan kormányzati, illetve európai uniós pályázatokból lehet forrásokat lehívni. E./ Várható hatás és eredmény A program végrehajtásával javulnak az ezen ingatlanokat életvitelszerűen használó lakosok életkörülményei, az ingatlanok gépjárművel történő megközelítése könnyebbé válik, nő a közlekedési és a közbiztonság és csökken a belvíz veszély.

VII.9. Balesetveszélyes csomópontok átépítése (Bajai út, Szőreg, Öthalmi diákszállás) A./ Jelenlegi helyzet Az átépítendő csomópontok jellemzően állami kezelésű főútvonalakon található csomópontok, átépítésük forgalombiztonsági okok miatt régóta szükséges, de forráshiány miatt eddig nem valósult meg. Ezek a következők: 1. Bajai út – Fonógyári úti csomópont Rendezetlen, balesetveszélyes, jelenleg háromágú csomópont. Ötágú körforgalmú csomópont épül, az ún. Budalakk-telek és a téglagyári telek közvetlen ággal fog csatlakozni. Mivel a temető bejáratának megközelíthetősége jelenleg sem biztosított, ezért gyalogátkelőhely kialakítása szükséges. 2. Temesvári körút – Szőregi úti csomópont Jelenleg megfelelően kiépített háromágú csomópont. A Tiszapark üzletközpont építésével egyidejűleg kiépül negyedik ágként a Temesvári körút 2x2 sávos folytatása 500 m hosszúságban, amelyen három db körforgalmú csomópont létesül. Ezek egyike a Szőregi úti, a további kettő az üzletközpont megközelítését szolgálja, jelenleg nem létező csomópont. 3. Szőreg, Hősök tere, Makai úti körforgalom A beavatkozás célja a 43 sz. főúton közlekedő járművek sebességének csökkentése, a 4302 j. út felől érkező helyi és távolsági forgalom főútra történő kihaladásának gyors és biztonságos elősegítése, valamint az érintett utakon a közúti forgalom biztonságának a növelése. A 43 sz. főút Újszeged és Szőreg közötti szakasza nem csak a nagylaki határátkelőhely és az 5 sz. 57

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 főút tranzitforgalmát bonyolítja le, hanem a Szeged és Szőreg közötti helyi forgalom is itt történik. A 43 sz. főút és a 4302 j. út csomópontjában található Szőreg városrész autós „bejárata”, valamint ezen a szakaszon lehet megközelíteni Újszentiván és Tiszasziget településeket és a tiszaszigeti határátkelőt. A napi forgalom során folyamatosan konfliktushelyzetek alakulnak ki. A biztonság növelésére a körforgalom fizikai védelme adhat megoldást a járművek biztonságos áthaladására. A tervezett körforgalom megoldást jelenthet a Románia 2007. évi EU csatlakozásával háromszorosára duzzadt európai tranzitforgalom, és Szeged-Szőreg elővárosi közlekedése metszéspontjának közlekedésbiztonsági javítására. Az említett csomópont jelzőlámpás védelme nagymértékben lassítaná a 43 sz. főút forgalmát, torlódásokat okozna, áteresztő sebessége alacsonyabb lenne mint a tervezett körforgalomé, ezért körforgalom kiépítése indokolt. 4. Szőregi út – Thököly utcai csomópont Rendezetlen, balesetveszélyes, háromágú csomópont. A mellette épülő üzemanyagtöltő állomás közúti kapcsolata biztosítására háromágú körforgalmú csomópont épül. 5. Öthalmi diákszállások – Gumigyár jelzőlámpás gyalogátkelőhely és buszöblök Az 5. sz. főút érintett szakaszán a gyalogosok (elsősorban az öthalmi diákszállások és a gumigyár dolgozói) átkelése nem biztosított, ezért a főút forgalmára tekintettel jelzőlámpás gyalogátkelőhely és buszöblök kiépítése indokolt. A tervezésre pályázat került benyújtásra. 6. Szegedi Ipari és Logisztikai Központ északi csomóponti körforgalom építése A SZILK és a környező logisztikai bázisok miatt megnövekedő forgalom és az M5 -M43-as autópályákról érkező közúti forgalom találkozása közlekedési konfliktusokat eredményezhet az 5. sz. főútra való rá- és lehajtáskor. A forgalombiztonság növelése céljából indokolt a turbó körforgalom építése. B./ Program célja A következő évek során a meglévő nagy alapterületű kereskedelmi létesítmények mellett várhatóan új egységek is épülnek, amelyek igénylik a megfelelő kapacitású közúti kapcsolatot. A beruházások részeként várhatóan – magántőkéből – sor kerül bizonyos csomópontok átépítésére, illetve egyes útszakaszok bővítésére. Egyes csomópontokban, ill. közutakon szükséges a gyalogos átkelés biztosítása és a közúti forgalom, ill. a gyalogos forgalom biztonságának növelése. C./ Javaslat A fejlesztések előkészítését és kivitelezését a beruházók végzik, az önkormányzati feladat csak az előírások betartatásában van. A pályázatból megvalósuló temetői gyalogátkelő, a logisztikai körforgalom megvalósítása és a gumigyári gyalogátkelő tervezéséhez szükséges az Önkormányzat részéről saját forrás biztosítása is. D./ Finanszírozási lehetőségek Magánerős beruházás miatt a forrás külső befektetőtől várható. A temetői gyalogátkelő, a gumigyári gyalogátkelő és a logisztikai körforgalom létesítéséhez az Önkormányzat a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ kiírására pályázatot nyújtott be. 58

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 E./ Várható hatás és eredmény Több olyan közlekedési csomópont átépítése valósulhat meg, amelyek rendezése forráshiány következtében évek óta várat magára. Az átépítésekkel egyrészt gyorsul a forgalom lefolyása, csökkennek a torlódások, másrészt radikálisan csökken a balesetveszély, megoldódnak a biztonságos a gyalogos átvezetések.

VII.10. Kollégiumi út kiépítése A./ Jelenlegi helyzet A Kollégiumi út (régebben Külső ipari övezet III. jelű út) több mint három évtizede épült ki, de nem teljes hosszában, csak a Dorozsmai úthoz csatlakozóan. A Fonógyári útig húzódó szakasz nem került kiépítésre, holott az út mellett nagy teherforgalmú telephelyek üzemelnek (aszfaltkeverő telep, közúti üzemmérnökségi telep). A hiányzó szakasz jelenleg elhanyagolt, elvadult bozótos terület, vízelvezetés nélkül, igen rossz állapotú földúti kapcsolattal, amelyet a tehergépjárművek esetenként használnak is, a jóval hosszabb burkolt kerülőút helyett. B./ Program célja A Kollégiumi út menti ipari telephelyek közúti teher- és személyforgalma jelenleg nagy kerülővel, a kollégium érintésével, a Dorozsmai úti „DÉLÉP-csomóponton” keresztül bonyolódik, a Kollégiumi út Fonógyári úthoz csatlakozó szakasza nem épült meg. Az erős teherforgalmat generáló telephelyek jobb megközelítéséhez, illetve a kollégium környékének tehermentesítéséhez szükséges a kb. 600 m hosszóságú összekötő út kiépítése. C./ Javaslat Közúttal kell összekötni a Kollégiumi út már kiépült szakaszát a Fonógyári úttal. D./ Finanszírozási lehetőségek A fenti célok megvalósításához és finanszírozásához a saját forrás mellett az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013. pályázatai keretében, a Dél-alföldi Regionális Operatív Program (DAOP) operatív programból lehet majd várhatóan forrásokat lehívni. E./ Várható hatás és eredmény Az út kiépítésével a Kollégiumi út menti gazdasági intenzitás növekedése várható. A kerülőút helyetti rövidebb út kiépítésével csökkenthető a környezetbe jutó károsanyag-kibocsátás, részben tehermentesíthető a kollégium környéke.

59


VII.11. Helyközi és távolsági autóbusz megállók építése és korszerűsítése A./ Jelenlegi helyzet A Szegedet (és Szeged-Kiskundorozsmát) Bordánnyal (5405-ös út) valamint Zsombóval (5408-as út) összekötő utak bel- és külterületi szakaszain számos buszmegálló-hely nem felel meg a korszerű követelményeknek. Sok esetben nincsenek kiépített buszöblök és peronok, nincsenek esőbeállók, valamint a meglévő peronok esetében sem biztosított az akadálymentes megközelítés. B./ Program célja A fejlesztés célja a helyközi buszmegállók korszerűsítése, a közösségi közlekedés színvonalának növelése és ezáltal vonzóbbá tétele. C./ Javaslat A korszerűsítés összesen 31 db buszmegállót érintene. Az egyes buszmegállók állapotának megfelelően buszmegállónként eltérő műszaki fejlesztés megvalósítása indokolt. A tervezett beruházási elemek az alábbiak:  buszöböl és peron kiépítése  meglévő peron akadálymentesítése  buszváró telepítése  napelemes világítás telepítése  kerékpártároló telepítése  utasbarát tájékoztatás D./ Finanszírozási lehetőségek A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat részvételével támogatást nyert a Dél-alföldi Operatív Program keretében „Közösségi közlekedés fejlesztése” című, DAOP-2009-3.2.1/A kódszámú kiírásra benyújtott pályázatára. A pályázat címe és kódszáma: Szeged agglomerációjának és az ahhoz kapcsolódó települések közösségi közlekedésének fejlesztése, DAOP3.2.1/A-09-2009-0002. A támogatás mellé nyújtott önerő biztosítja a beruházás finanszírozásához szükséges feltételeket. E./ Várható hatás és eredmény Az 5405-ös és 5408-as utak mentén a tömegközlekedés kényelmesebbé és biztonságosabbá válik.

60


VIII. LAKÓKÖRNYEZET FEJLESZTÉS VIII.1. Játszótérfelújítás A. /Jelenlegi helyzet Az elmúlt években több EU szabványnak megfelelő játszótér létesült, illetve a meglévőek közül minden évben néhány játszótér felújításra került Szeged város közterületein, azonban továbbra is számos az EU szabványnak nem megfelelő játszóeszköz található. B./ Program célja Játszótéri eszközök biztonságossá tétele Szeged város közterületein a 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet alapján. Cél, hogy minden közterületi játszótéri eszköz feleljen meg az EU szabványnak. Az előírásoknak nem megfelelő, nem felújítható eszközöket el kell bontani, a terület kertészeti módszerekkel kell helyreállítani. C./ Javaslat Játszótéri eszközök biztonságosságának felülvizsgáltatását kell elvégezni a kijelölt szervezettel a 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet alapján. A felülvizsgálat eredményétől függően szükséges a költségvetési forrás biztosítása a felújításra, illetve bontásra. A felülvizsgálatot érdemes kiterjeszteni az oktatási intézmények udvarán lévő játszótéri eszközökre is. D./ Finanszírozási lehetőségek A program finanszírozása az önkormányzat költségvetésében e célra rendelkezésre álló forrásokon túl várhatóan kormányzati, illetve európai uniós pályázatokból lehet forrásokat lehívni. E./ Várható hatás és eredmény Szeged város közterületein minden játszótéri eszköz EU szabványnak megfelelő.

VIII.2. Középületek akadálymentesítési programja A./ Jelenlegi helyzet Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény írja elő az építményekkel szemben támasztott követelményeket, hogy közhasználatú építmények esetében biztosítani kell a mindenki számára akadálymentes megközelíthetőséget. Ennek értelmében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő közintézmények által elfoglalt ingatlanok, illetve önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítését a tulajdonosnak el kell végeznie. A szabályozás életbe lépése óta, amennyiben egy közintézménynek helyet adó épület építési engedély köteles felújítására kerül sor, illetve új középület épül, az építési engedély nem adható ki az akadálymentesítés megvalósítása nélkül. A Polgármesteri Hivatal több épületében – melyek nagy ügyfélforgalommal működnek – biztosítva lett az 61

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 akadálymentes közlekedés. A Széchenyi téri épületbe személyfelvonó került, valamint szintenkénti akadálymentes illemhelyek lettek kialakítva. A Sóhajok Hídján lépcsőnjáró berendezés segíti a közlekedést. A Huszár utcai hivatali épületben a különböző épületszintekre felvonó segítségével is el lehet jutni, valamint akadálymentes vizesblokkok és pelenkázó helyiség biztosítja a megfelelő körülményeket. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő 231 közcélú ingatlan van. Ebből 106 nevezhető akadálymentesnek, 125 ingatlan akadálymentesítését kell megoldani. Az intézmények között van oktatási, szociális, egészségügyi, kulturális, közigazgatási és sport célú ingatlan. Az intézményi épületek között vannak hagyományos technológiával épült többszintes régi építmények – esetleg műemléki védettséget élvezők – melyek teljes körű akadálymentesítése az épület eredeti méreteinek és stílusának megtartásával nehezen, magas kivitelezési költségek árán biztosítható. Az elmúlt időszakban komplett felújításra került közintézményeknél megvalósult az akadálymentesítés pl.:  Kamaraszínház  Polgármesteri Hivatal Széchenyi tér 11.  Polgármesteri Hivatal Huszár u. 1. /Okmányiroda, Adóiroda, Szociális, Egészségügyi Iroda/  Szakorvosi Rendelőintézet  Petőfi Sándor Művelődési Ház  Tömörkény István Művelődési Ház  Petőfi-telepi Művelődési Ház  Ifjúsági Ház Rendezvényközpont  Reök palota  Vasvári Pál Szakközépiskola  Vedres István Szakközépiskola  Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola  Tisza-parti Általános Iskola és Óvoda  Béke Utcai Általános Iskola  SzKTT Közoktatási Intézménye Kossuth Lajos Iskola Az elmúlt időszakban megvalósultak olyan beavatkozások is, melyek célja kifejezetten az akadálymentesítés volt. Az aktuális pályázati lehetőségek kihasználásával (az Önkormányzat 90%-os költségtámogatásra pályázott) került felújításra a Tabán Általános Iskola, a Vedres Utcai Bölcsőde, a Szegedi Ipari és Szolgáltató Szakképző Iskola József Attila Általános Iskola és Szakiskolai Tagintézménye, melyek során felvonók, akadálymentes vizesblokkok, az épületbe való közvetlen bejutást segítő korláttal felszerelt rámpák, speciális parkolók, a parkolóktól a bejáratig és az épületek folyosóin végigfutó vezetősávok, indukciós hurok, illetve különböző infokommunikációs berendezések, jelzések is beépítésre kerültek a minél szélesebb körű akadálymentesítés érdekében. A teljeskörű akadálymentesítés során nem csak a mozgásukban korlátozott emberek közlekedését segítő berendezések, átalakítások lettek a beruházások keretében beépítve, hanem az egyéb fogyatékkal élők, látás- és hallássérültek tájékozódását megkönnyítő szerkezetek kerültek a helyiségekbe. B./ Program célja Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatára – tulajdonában lévő nagy számú közintézményi épületekre tekintettel – jelentős feladat hárul az akadálymentesítés terén. Az ingatlanok folyamatos akadálymentesítésén túl az egyes intézmény típusokból akadálymentesen használhatóvá kell tenni azon intézményeket melyek a város minél szélesebb körű lefedettségét biztosítják az erre rászorulók számára. 62

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 C./ Javaslat A 125 ingatlan akadálymentesítése – mely minimálisan az épületek minden szintjének akadálymentes megközelítését és a szintenkénti mozgáskorlátozottak számára kialakított vizesblokkot jelenti – rövid távon nem oldható meg. Az akadálymentesítés előtt álló középületek változatossága – többszintes épületek esetében lift vagy lépcsőnjáró berendezés beépítése szükséges – valamint költségek meghatározásához szükséges tervek hiánya nem teszi lehetővé a pontos költségbecslést. A kalkulálható költség nagyságrendileg 2 milliárd Ft. Az ingatlanok akadálymentesítésének nem csak költségviselési akadályai vannak. Szeged MJV Önkormányzatának közintézményei építészetileg teljesen különböző kategóriába sorolható épületekben helyezkednek el. A belvárosi műemlékileg védett, illetve helyi védelem alatt álló épületek esetében műszaki körülmények is nehezítik a teljes körű akadálymentesítés kialakítását. A teljes körű felújításban, illetve rekonstrukcióban részesülő intézményi ingatlan tervezése és kivitelezése során meg kell oldani a korlátozott képességű személyek számára teljes körű akadálymentességet jelentő átalakítások elvégzését. Önálló beruházásként a jelenleg még nem akadálymentes középületek átalakítását kell terveztetni, engedélyeztetni és kivitelezni. D./ Finanszírozási lehetőségek Az Európai Unióban kiemelt figyelmet fordítanak az esélyegyenlőség, ezen belül az akadálymentesítés kérdésére, ezért a kiírásra kerülő pályázati feltételek teljesítése esetén jelentős támogatási százalék nyerhető a teljes bekerülési költséghez viszonyítva. Törekedni kell, hogy az Önkormányzat a pályázati kiírások által biztosított támogatásokat megszerezze. E./ Várható hatás és eredmény Szeged Megyei Jogú Város területén megvalósulhat az esélyegyenlőség a közintézményekbe való bejutás, a sérült vagy korlátozott képességű személyek számára elérhetővé válik az oktatási, szociális, egészségügyi, kulturális, igazgatási és sportlétesítmények látogatása, használata. A közintézményi épületekre vonatkozó akadálymentesítési program megvalósításáról 2014. évben készül tájékoztatás.

VIII.3. Iparosított technológiával épült lakóépületek felújítása, panelprogram Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújítása Szegeden 1995-ben indult el. A 2006. évihez hasonló formában és finanszírozási konstrukcióban azonban először csak 2002-ben lehetett pályázni. A pályázási kedv, akkor még szerényebb volt. A 2005. évben nyertes panelfelújítások után 2006-ban már nagy volt az érdeklődés. A pályázat révén támogatás az alábbi munkálatokra volt igényelhető:  Utólagos hőszigetelési feladatok  Épületgépészeti rendszerek energiatakarékos felújítása, korszerűsítése, meglévő központi fűtési berendezések és rendszerek, valamint a hőleadók és a fűtésszabályozók korszerűsítése, felvonók 63

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 korszerűsítése, szellőző rendszerek felújítása  Lakóépületek közvetlen környezetében lévő utak, parkolók, játszóterek, parkok korszerűsítése, felújítása. Szegeden az összes lakások száma 73.031, ebből a többszintes épületben lévő lakások száma 63.711 (87%). Az iparosított technológiával épült épületekben lévő lakások száma 26.500. Ebből a panel rekonstrukcióban résztvevő lakások száma 2002-2008-ig 18.517, az épületek száma 505. Kimagasló eredmény, hogy a városban a 2008-as pályázat keretében támogatott épületek korszerűsítésével és felújításával együtt 70%-os mértékű a panel rekonstrukcióban részt vevő lakások aránya. 2009-ben további 36 épület nyújtott be sikeres pályázatot, de 1 épület visszalépett, nem kíván részt venni a panel programban, így a 35 épület állami támogatása esetén további 1424 lakás kerül korszerűsítésre. 2002–2009 között összesen 540 épületben, 19.941 lakás felújítása és korszerűsítése valósul meg. Összefoglaló táblázat a Panelprogramra vonatkozóan 2002-től: Pályázatban résztvevő épületek száma (db) Pályázatban résztvevő lakások száma (db) Önkormányzati támogatás (millió Ft) Állami támogatás (millió Ft)

2002-2004 29**

2005-2006* 321**

2008 154**

2009 35**

Összesen 539**

1059

12267

5191

1424

19941

119,3 (tényleges) 119,8 (tényleges)

3524,7 (tényleges) 3463,7 (tényleges)

1383,7 471,3 (folyamatban***) (tervezett***) 2235,8 (folyamatban***)

5499

* 2007-es évben nem volt pályázati felhívás ** Panelprogramban ténylegesen részt vevő társasházak db száma *** Még nem zárult le az adott évi program 2008-as panelból eddig 103 háznál befejeződött a felújítás, önkormányzati támogatás kifizetésre került, 40 társasháznál zajlik a kivitelezés, illetve az önkormányzati lehívás és 11 épületnél még nincs önkormányzati támogatási szerződés, mivel nem nyújtották be felénk az ehhez szükséges dokumentumokat. 2009-ben 36 épület nyújtott be sikeres pályázatot, de 1 épület visszalépett, nem kíván részt venni a panel programban, az önkormányzat támogatja a 35 pályázót, az állam 1 épületet hirdetett eddig nyertesnek.

VIII.4. Lakásviszonyok fejlesztése, bérlakások A./ Jelenlegi helyzet Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt feladatként kezeli a városban élők komfortérzetének javítását, lakásgondjainak enyhítését. Központi költségvetési támogatással, illetve saját forrásból is a lakásszám növelésére, a meglévő lakásállomány felújítására, a társasházak utólagos hőszigetelésére, termofor kémények, helyileg védett épületek felújítására jelentős nagyságrendű előirányzatok kerültek elkülönítésre és felhasználásra. B./ Program célja A célkitűzések között a korábban megkezdett kedvező fogadtatású programok további folytatását kell 64

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 megjelölni, kiegészítve azokat olyan elemekkel, melyeket a következő időszak követelményei, a Gazdasági Program további stratégiai feladatai megkívánnak, melyeket azokkal összhangban kell kialakítani. A célkitűzések között szerepel további önkormányzati bérlakások építési programja, továbbra is biztosítani kell a meglévő lakásállomány felújítását, a társasházak utólagos hőszigetelésének és a termofor kéményeknek, helyileg védett épületeknek a felújítását. C./ Javaslat A szociálisan rászoruló rétegek lakásgondjainak megoldására – saját forrás biztosításával, valamint pályázattal nyert állami támogatás igénybevételével – vizsgálni szükséges az önkormányzati bérlakások építésének lehetőségeit. Támogatni kell a vállalkozói alapon történő lakásépítéseket. Folyamatosan biztosítani kell az önkormányzat tulajdonában lévő lakásállomány felújítását. Pályázatokon nyerhető pénzeszközök felhasználásával szorgalmazni kell a társasházak energiatakarékos felújítását, termofor kémények felújítását, és saját forrásból támogatni indokolt a helyileg védett épületek felújítását. D./ Finanszírozási lehetőségek A fenti célok megvalósításához és finanszírozásához a saját forrás és a vállalkozói finanszírozás mellett az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013. pályázatai keretében, a Dél-alföldi Regionális Operatív Program (DAOP) operatív programból lehet majd várhatóan forrásokat lehívni. E./ Várható hatás és eredmény Az összetett, több területen jelentkező fejlesztések eredményeképpen csökken az energia felhasználás, így a lakosság energiafogyasztásának terhei csökkennek, javulnak a lakó- és lakhatási körülmények.

65


IX. TURIZMUS- ÉS RENDEZVÉNY FEJLESZTÉS, SPORT IX.1. Turizmus A./ Jelenlegi helyzet I. Kulturális és rendezvényturizmus – „Fesztiválváros” Szeged, a természeti katasztrófa következtében elpusztult, majd újjászületett város legfontosabb értéke a XIX.-XX. század fordulóját meghatározó stílusok keveredéséből adódó eklektikus-szecessziós városkép. Ennek megőrzése, egységének fenntartása, megújítása kiemelt feladat, a városlátogató turizmus alapját jelenti. Kapcsolódó feladat: az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok, közösségi terek további értékőrző megújítása (Dóm tér, benne különösen a Dömötör torony, Régi Zsinagóga stb.), a magántulajdonban lévő, városképi jelentőségű ingatlanok felújításának támogatása. A harmonikus városkép mintegy keretéül szolgál az elmúlt évek, részben évtizedek során kialakult rendezvénystruktúrának. A jellemző, ismétlődő események Szeged állandó értékeivé, vonzerejének meghatározó elemeivé váltak. A turisztikai szezon kibővítését jól szolgálják azok a fesztiválok, amelyek a nyári főidényt megelőző és követő időszakban valósulnak meg, ezek jellemzően kulturális és gasztronómiai jellegű események. II. Termál- és gyógyturizmus – „Fürdőváros” Szeged három minősített gyógyvízzel és öt különböző fürdőlétesítménnyel rendelkezik. Az elmúlt évek legnagyobb turisztikai beruházása az újszegedi Napfényfürdő Aquapolis kialakítása, amely az önkormányzat és a Hunguest Hotels Zrt. által közösen alapított gazdasági társaság nagyszabású projektje. Szeged évtizedekkel ezelőtt elnyerte a „fürdőváros” címet, a jelenlegi infrastruktúra pedig alkalmas arra, hogy ezt új tartalommal töltse meg. III. Konferenciaturizmus A Szegedi Tudományegyetem Magyarország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye, a világ 500 legjobb egyetemének egyike. Az itt és a város más tudományos intézeteiben – MTA Biológiai Kutatóközpont, Gabonatermesztési Kutató Kht., a különböző orvostudományi intézetek és az Európai Unió nagyszabású beruházásaként felépülő lézerközpont – felhalmozott tudás és az újonnan megjelenő kutatási lehetőségek a nemzetközi konferenciák biztos hátterét jelentik. B./ Program célja Szeged mint gazdasági és szellemi központ hivatott arra, hogy összefogja mind a Dél-alföld, mind a Duna-Tisza-Maros nemzetközi régió kulturális folyamatait. Intézményei és városi terei alkalmas arra, hogy nagy volumenű fesztiválok megrendezésével erősítse a régióban betöltött szerepet. Fontos célkitűzés egyrészt a város történelmi hagyományainak feltárása és megőrzése, másrészt a hagyományokon alapuló kultúra megújítása és fejlesztése. Az önkormányzat fenntartja eddigi intézményesített feladatellátását, lehetőségeinek függvényében fejleszti azokat, visszatérő, illetve egyedi 66

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 rendezvényeivel színes és érdekes programkínálatot biztosít a város polgárainak és az idelátogató turistáknak. C./ Javaslat Erősíteni kell a civil kulturális törekvések kanalizálását, koordinálását, integrálását a városi kulturális folyamatokba. A művészetek és a közművelődés terén támogatni kell az egyéni kezdeményezéseket, az önszerveződő csoportokat, egyesületeket. Együttműködési megállapodások rendszere segíti a jelentősebb kulturális szervezetek munkáját és programok megvalósítását. Az önkormányzatra a financiális háttér biztosításán túl jelentős egyeztető, és koordinációs szerep hárul. A fesztivál- és rendezvényturizmusban az önkormányzat és a programgazdák közötti kommunikáció javítása, a rendezvényszervezők rendszeres tájékoztatása, az éves programfüzet jelentőségének erősítése szükséges. A szervezők egymás közötti információcseréjét is javítani kell, hogy elkerülhetők legyenek a programütközések, amelyek a szálláshelyek kihasználtságát és maguknak a rendezvényeknek a látogatottságát is rontják. Nagy szükség van egy, az év összes nagyobb rendezvényét és a város kiemelkedő műemlékeit rögzítő fotóarchívum elkészítésére, mert a jelenleg használt fotóanyagban elavult, gyakran tíz-tizenöt éves képek vannak. Kiemelkedő fontosságú a városlátogató turizmus igényeinek kiszolgálása. Ehhez rövid távon a közterületi, nyilvános WC-k működtetésének megoldását, legalább a belváros két pontján újak létesítését kell elérni, illetve ki kell alakítani az állandó buszos városnéző útvonalat, legalább kettő, megfelelő és biztonságos kiszállítóponttal és a turistabuszok parkolásának rendezésével. A város turisztikai értékéhez méltó látogatóközpont kialakítása jelentős beruházást igényel. Ehhez olyan nagy forgalmú, belvárosi helyszínt kell biztosítani, amely magában foglalja az információs irodát és képes egyidejűleg 40-50 fő befogadására. A látogatóközpont kialakítása megszüntetné a Tourinform iroda eldugott, belső udvari jellegét, megteremtené a magasabb minőségű információszolgáltatás lehetőségét és egyben jövedelmezőbbé tenné a kapcsolódó kereskedelmi tevékenységet (emléktárgyak, szegedikumok) Szükséges a Napfényfürdő Aquapolis bevezetése a köztudatba, a városmarketingben tudatosabban kell koncentrálni a gyógy- és termálvíz adta lehetőségekre. A "fények, fürdők és fesztiválok városa" imázs erősítése szükséges. Fel kell újítani és fejleszteni kell a meglévő konferencia-helyszíneket, célszerű egy konferenciakatalógus elkészítése a város adottságainak leltárával, szükséges továbbá befektetők keresése egy új, magas színvonalú konferenciaszálloda létrehozásához. Általános információforrásként szükséges egy magyar és angol nyelvű, folyamatosan karbantartott, állandó turisztikai honlap elkészítése. Meglévő, fenntartásra javasolt programok ➢ ➢ ➢ ➢ ➢

Szegedi Tavaszi Fesztivál Téltemetés Országos Gyermek és Ifjúsági Néptáncfesztivál Éneklő Ifjúság Egyházzenei Hónap 67

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢

Szeged Napja – borfesztivál, hídi vásár, nemzetiségi folklórtalálkozó, testvérvárosok találkozója Szőregi Rózsaünnep Városházi Színházi Esték Muzsikáló Udvar Szegedi Nemzetközi Gitárfesztivál Armel - Nemzetközi Operaverseny és Fesztivál Nemzetközi Kamionos Country Találkozó Szegedi Szabadtéri Játékok Nyári Tárlat / Táblaképfestészeti Biennálé Thealter International - Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója Szegedi Várjátékok Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál / Martin György Néptáncfesztivál Szegedi Ifjúsági Napok Nemzetközi Tiszai Halfesztivál Zenei Világnap programjai Fool Moon Nemzetközi A Capella Fesztivál Szegedi Kamarazenei Fesztivál SZTE Őszi Kulturális Fesztivál Szegedi Jazz Napok Vántus István Kortárszenei Napok Karácsonyi Ünnepi Hetek

A kultúra és turizmus intézményesített feladatellátói ➢ Szegedi Nemzeti Színház ➢ Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Nonprofit Kft. ➢ Regionális Összművészeti Központ (REÖK) ➢ Kövér Béla Bábszínház ➢ Szegedi Szimfonikus Zenekar (Korzó Zeneház) ➢ Szegedi Ifjúsági Ház Kulturális Fejlesztő és Médiaközpont Nonprofit Kft. ➢ Bálint Sándor Művelődési Ház ➢ Petőfi Sándor Művelődési Ház és a dorozsmai szélmalom ➢ Móricz Zsigmond Művelődési Ház és Gyálaréti Művelődési Centrum ➢ Tömörkény István Művelődési Ház ➢ Heller Ödön Művelődési Ház ➢ Kecskési Művelődési Ház ➢ Petőfi-telepi Művelődési Ház ➢ Százszorszép Gyermekház ➢ Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár ➢ Szegedi Vadaspark ➢ Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. ➢ Bálint Sándor Emlékház ➢ Agóra Pólus Szeged Kulturális Központ (2012 végétől) D./ Finanszírozási lehetőségek A fenti célok megvalósítását és finanszírozását önkormányzati forrásból, az érintett intézmények és társaságok tevékenységének bevételéből, pályázatokból, civil szervezetek hozzájárulásából és vállalkozói finanszírozásból lehet megvalósítani. 68

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 E./ Várható hatás és eredmény A kulturális programok szoros összefüggésben vannak a városban meglévő intézményekkel, terekkel, épületekkel és kulturális szervezetekkel, és nagymértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy mindez egységes organizmussá, élő, fejlődő közösséggé váljon. A város turisztikai vonzerejének erősítése, imázsának megújítása növeli az ide irányuló forgalmat, a tartózkodási időt, ezáltal pedig a turizmusból származó vállalkozói és önkormányzati bevételeket.

IX.2. Sport, szabadidő, rekreáció A sport olyan értékteremtő szereppel bír, amely értékeket őrizni és fejleszteni szükséges. Az elmúlt években az állam szerepvállalásának lecsökkenésével és a tőkeerős szponzorok megszűnésével a sport támogatottsága jelentősen megváltozott. Ilyen körülmények között is célja önkormányzatunknak, hogy megteremtse és biztosítsa a testnevelés és sport hátterét, infrastruktúráját, a meglévő lehetőségek még jobb kihasználását. A szegedi családok közvetett és közvetlen módon is részt vesznek a város sportéletében: a gyermekek az iskolai testnevelés és diáksport, valamint a sportszervezetekben az élsport területén mint sportolók, a felnőttek szabadidős tevékenységek formájában, valamint családi programok keretében nézőként, szurkolóként látogatják a sporteseményeket. A sporttörvény kötelező feladatokat ró az önkormányzatra, melyeknek a helyi lehetőségekhez mérten tesz eleget. Ma egyre nehezebb felvállalni az eddig megszokott mecénás szerepét, sok esetben egyetlen támogatóként jelenik meg az önkormányzat a legtöbb sportszervezet életében. A./ Jelenlegi helyzet –

–

–

–

–

Az elmúlt években a sport színvonala és eredményessége városunkban folyamatosan emelkedett. Köszönhető mindez annak a koncepciónak, mely meghatározza a fő elveket az önkormányzati támogatások odaítélésénél. Az Ifjúsági és Sportbizottság működése során olyan elosztási elveket dolgozott ki, amelyek alapján kiszámíthatóak és megvalósíthatóak azok a feladatok, amelyek elvárásként jelentkeznek a város sportjával kapcsolatos önkormányzati támogatások odaítélésekor. A város kiemelten támogatott szervezetének lenni ma rangot jelent, a sportvezetők számára is motiváció, és kulcsfontosságú e státusz megtartása. A kiemelten támogatott sportszervezetek száma az elmúlt hat évben ötről kilencre emelkedett. A kiemelten támogatott sportegyesületek vezetőségébe delegált önkormányzati képviselők folyamatos kapcsolattartást és információ áramlást biztosítanak az önkormányzat és a sportszervezet között. Ez a rendszer hatékony, jól működő és mindkét fél számára nagyon hasznos. Strukturális változás történt sportlétesítményeink fenntartásában, 2008-ban a Városi Sportigazgatóság és a Szegedi Fürdő Kft. fúziójával létrejött a Szegedi Sport és Fürdők Kft.

A kiemelt sportágak jelenlegi helyzete: Kézilabda A felnőtt férfi kézilabda csapat megőrizte előkelő helyét a felnőtt magyar bajnokságban, 2007-ben 69

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 megnyerte a magyar bajnokságot. A csapat körül dolgozó biztos szakmai háttér jelenti a garanciát a hosszú távú minőségi és élsport megvalósításához. A kiemelt támogatás mellett elvárás, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi porondon az elmúlt években megszokott teljesítménnyel képviselje továbbiakban is városunkat a csapat. A női kézilabda elsődlegesen utánpótlás-neveléssel foglalkozik. A felnövekvő tehetségek igénylik az előrelépést a magasabb osztályba, így az NB I/B-ben, NB II. osztályban való szereplésük reális. Kosárlabda Női és férfi csapatunk is a legmagasabb osztályban szerepel. A nők évek óta dobogós, vagy dobogó közeli eredményeket érnek el mind a magyar bajnokságban, mind a Magyar Kupában. A férfiak 2010 óta tagjai újra az élvonalnak. Mindkét csapat mögött széles utánpótlás bázis áll, jó szakmai irányítás mellett, stabil szponzori háttérrel biztosított a hosszú távon is kiegyensúlyozott működésük. Vízilabda Nagy hagyományokkal rendelkezik ez a sportág. Működése mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban sikeres, számos válogatott versenyző, későbbi olimpikon nevelődött a Sportuszodában. Köszönhető mindez a magas szintű utánpótlás-nevelő munkának, a biztos szakmai háttérnek. A felnőtt csapat megerősödésében jelentős szereppel bír a biztos szponzori háttér. Kajak-kenu Szintén jelentős hagyományokkal rendelkezik, számos hazai és nemzetközi sikert elért olimpiai sportág. Országosan is kiemelkedően eredményes utánpótlás-nevelő munka folyik, melynek széles bázisa és magas szintű szakmai irányítása van. Az utóbbi években egyre több olimpikon került ki műhelyeikből, melyekre méltán büszkék lehetünk. Teke A csapat és az egyéni versenyzők is a sportág elitjéhez tartoznak hosszú évek óta. A hazai és világversenyek állandó dobogós helyezettjei. Eredményeik egyre több embert vonzzanak a pályákra, létesítményük állandó telítettségével mérhető a sportág amatőrök körében mutatkozó népszerűsége. Röplabda Az elmúlt években újra megerősödött a férfi szakág. Az élvonalbeli szereplés értékét növeli, hogy sok saját nevelésű fiatal beépítésével érik el sikereiket. Támogatói hátterének növelése szükséges ahhoz, hogy az Extra ligában megőrizhessék helyüket. B./ Program célja – –

A „vizes” sportágak, valamint a lakosság vízhasználat-igénye évről évre nő, ezért szükség lenne egy új sportuszoda megépítésére, melyhez az anyagi források megkeresése szükséges. Több sportágban azonos érdekekkel bíró sportszervezetek rivalizálnak egymással. Fontos lenne az érdekellentétek megszüntetése és egy cél érdekében a sportágakon belül közösen munkálkodni. A támogatói kör megosztottsága nehezíti az életben maradást, az egymás ellen munkálkodás nem szolgálja sem a város, sem a sportág érdekeit.

70


IX.2.1. Élsport A./ Jelenlegi helyzet –

–

– –

– –

–

–

– –

Szeged város sportolóin keresztül is jól ismert az országban és a nemzetközi sportéletben is. Kiemelkedő sporteredményeink, nemzeti bajnokságokban elért eredményeink révén az ország számos médiumában hetente többször jelenik meg a sporttal kapcsolatosan Szeged neve. Városunk széles rétegének nyújtanak rendszeres szórakozást, kikapcsolódást a színvonalas sportrendezvények. A sportesemények sikere vagy kudarca egy hétvége után napi beszédtéma az emberek között. Az önkormányzati feladatok között az élsport támogatása nem kötelező, azonban a siker sportágak színvonalának megtartása érdekében elengedhetetlen az önkormányzati segítség. E folyamatos támogatottságnak is köszönhető, hogy 2005-ben öt szervezet érdemelte ki az élcsapat címet (Tisza Volán SC Hivatásos Kézilabda Szakosztály, Szegedi Vízilabda Egylet, a Szegedi Vizisport Egyesület, a Mediteam Szeged Kosárlabda Sport Kft., Szegedi Tekézők Egyesülete). E sportszervezetek csapatai a magyar bajnokságok dobogós helyezéseiért küzdenek minden évben, a nemzetközi kupákban tudásuknak megfelelően teljesítenek. Az elmúlt három évben további csapatok nőttek fel eredményeikkel a kiemeltekhez. Ezek közt tudhatjuk mára a Szegedi Deákok Kosárlabdázó Egyesületét, a Szegedi Röplabda Sportegyesületet. Az élsport eredményessége érdekében az önkormányzat a sportegyesületekkel több évre szóló támogatási szerződést köt, mellyel elősegíti a tervezhetőséget és a szponzorokkal való tárgyalások sikerességét. A kiemeltség szempontjai: olimpiai sportág legyen, rendelkezzen magyar és nemzetközi szövetséggel, sok éves hagyománnyal. Városmarketing szempontból dobogós helyezéseket érjen el a hazai bajnokságban, nemzetközi szerepléseik médiát vonzzanak. Széles utánpótlás-bázissal, megfelelő szintű szakembergárdával, megfelelő szponzori háttérrel rendelkezzen. Lakossági igényre elmozdulás látszik a labdarúgás terén, két NB III. osztályú csapattól elvárás, hogy a bajnokság végére valamelyik jogot szerezzen az NB II. osztályban való indulásra. Megalakult a Profi Labdarúgó Kft., valamint régóta működik a Tisza Volán SC Labdarúgó Szakosztály. A Szegedi Sport és Fürdők Kft. által üzemeltetett sportlétesítményekben az önkormányzat kedvezményes létesítményhasználatot biztosít e szervezetek számára. Az önkormányzat a kedvezményes létesítmény-használat és az anyagi támogatás mellett sportgarzon lakáshasználat biztosításával is segíti a legjobbak minél eredményesebb működését. B./ Program célja

– – –

Az újra kötendő, több évre szóló támogatási szerződésekben továbbra is szükséges rögzíteni a megítélt támogatást (pénzbeli, dologi együttesen), a konkrét feladatokat, elvárásokat és célkitűzéseket. Az egyesületek fordítsanak még több figyelmet az utánpótlás-nevelésre. Az oktatási intézményekkel együttműködve legyenek érdekeltek a fiatalok bevonásában és a sportágak megismertetésében. A város által kiemelten támogatott csapatok a nemzetközi porondon minél többször és eredményesen jelenjenek meg, ezzel is öregbítve városunk jó hírét.

IX.2.2. Kiemelten támogatott sportrendezvények A./ Jelenlegi helyzet –

Évről évre rangos hazai és nemzetközi események zajlanak városunkban, melyek jelentős nézettséget 71


– – – – –

vonzzanak. A Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel kialakított jó kapcsolatnak köszönhetően az utóbbi években számtalan világversenynek adott helyet a Maty-ér. Vendégszeretetünknek betudhatóan a Magyar Sakk Szövetség is több éve Szegedre hozza egyik legrangosabb hazai versenyét. A Repülőtér a női és férfi vitorlázórepülők egyik kedvelt helye, mindkét szakág világbajnokságát fogadtuk az elmúlt években. A Szegedi Tudományegyetemmel kialakított szoros kapcsolat eredménye, hogy városunkban zajlottak a főiskolás és egyetemi fallabda és evezős világbajnokság küzdelmei. A Szegedi Sport és Fürdők Kft. közvetlen és közvetett módon támogatja szinte valamennyi kiemelt rendezvények szervezését és lebonyolítását. Valamennyi nemzetközi sportesemény önkormányzati támogatásánál szempont, hogy a rendezvény legyen népszerű, nagyszámú nézettséggel bírjon, médiamegjelenése városunk hírnevére is jó hatással legyen. B./ Program célja

–

Fontos a minél magasabb szintű, nagy tömegeket vonzó versenyek Szegedre hozatalával a sportágak népszerűsítése, marketing és turisztikai értékek kihasználása. Ennek érdekében az önkormányzat lehetőségei szerint továbbra is segíti a kiemelkedő hazai és nemzetközi sportrendezvények szervezését és rendezését.

IX.2.3. Versenysport és utánpótlás-nevelés A./ Jelenlegi helyzet –

–

–

– –

–

–

Közel 120 sportszervezet regisztrált önkormányzati támogatás igényléséhez. Ezen szervezetek legtöbbje 50-100 fő körüli taglétszámmal működik, főleg egyéni sportágakat képviselve. Elsődlegesen utánpótlás-neveléssel foglalkoznak, majd az utánpótlás korosztályból felnőtté váló sportolók adják a versenysport magját. A szervezetek egy jelentős része különféle küzdősportágakban érdekelt (taekwon-do, kick-box, ökölvívás, tai-jitsu, hapkido, aikidó, judo, kendó, karate). A vízfelület szűkössége ellenére a vizes sportágak száma és eredményességük is folyamatosan nő (női - férfi vízilabda: I. és II. osztályú csapatok, valamint a vízipóló suli, búvárúszás, úszás, triatlon). Az úszók között mindig található felnőtt válogatott sportoló, a triatlonosok is komoly eredményeket tudnak maguk mögött, a búvárúszók a világversenyeken is dobogós helyezésekre képesek. A Jégpálya nem csak lakossági célokat szolgál, számtalan jeges sportág fér meg egymás mellett. A gyorskorcsolyázó és a műkorcsolyázó egyesületek száma duplázódott, így még többen igénylik a jéghasználatot a görkorcsolya szakosztályok és a jégkorongozók mellett. A felnőtt női kézilabda csapatoknál minőségi előrelépés történt. Az NB I/B csapat mellett mára városnak egy NB II. osztályban szereplő csapata is van, jelentős utánpótlást tudva maga mögött. Az egyéni sportágak hagyományosan eredményesnek mondhatóak, elsősorban a megszállott edzőknek és a szülői áldozatvállalásnak köszönhetően: pl. asztalitenisz, súlyemelés, erőemelés, fallabda, atlétika, lövészet, vívás, tenisz, táncsportok. A sportolási lehetőségek, a feltételek megteremtése érdekében a szakiroda (Oktatási, Kulturális és Sportiroda) olyan adatbázissal rendelkezik, melyen szerepel a regisztrált sportszervezetek elérhetősége, költségvetésük, versenynaptárhoz kapcsolódó tevékenységük, versenyeredményeik. Az önkormányzat kiemelt feladatként kezeli az utánpótlás-nevelés támogatását. Az egyesületekben, szakosztályokban folyó munka a város fiataljainak széles tömegét foglalkoztatja. Számos tehetség 72


–

bontogatja szárnyait, akik hazai és nemzetközi versenyeken, válogatott mérkőzéseken képviselik városunkat. Az egyéni támogatásoknak köszönhetően a legeredményesebb sportolók olimpiai felkészülését segítve érik el sikereiket válogatottjaink. B./ Program célja

– –

–

A felnövekvő nemzedék minőségi utánpótlás-nevelésének további támogatása. Egy sportágon belül a több szakosztály megosztottságának megszűnése. Célszerű lenne az erőket, támogatókat koncentrálni, melyhez összefogás szükséges. Így még jobb eredmények érhetőek el pl. női kézilabda, atlétika, asztalitenisz, jégsportok, labdarúgás. A felnövekvő tehetséges fiatalokért folytatott küzdelemben komoly erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy minél többen városunkban maradjanak. A sportegyesületeknek törekedniük kell arra, hogy játékosállományuk, igazolt versenyzőik zömét szegedi nevelésű sportolók alkossák.

IX.2.4. Iskolai testnevelés és diáksport A./ Jelenlegi helyzet –

–

–

–

–

– –

– – –

Valamennyi önkormányzati fenntartású oktatási intézmény rendelkezik egészségnevelési programmal, melyben meghatározásra kerültek a mindennapi testedzés végrehajtását szolgáló feladatok is. Az oktatási törvény által előírt mindennapos testedzés valamennyi intézményben megvalósul. Az Ifjúsági és Sportbizottság által évente kiírt „Iskolai és diáksport támogatása” tárgyú pályázat egyik célja elősegíteni az oktatási intézmények közötti jó kapcsolat kialakítását. Egyre több iskola igényel támogatást kupák, tornák megrendezéséhez. Az iskolai bajnokságokban, iskolák közötti versenyeken, a városi diákbajnokságokon való részvétel, az azokra való felkészülés biztosítja a fiatal korosztály számára a rendszeres mozgáslehetőséget a tanórákon kívül. 2010. év elején felmérés készült az önkormányzati fenntartású általános iskolákban a mindennapos testnevelés bevezetése céljából. Ebben megállapításra került, hogy egy iskolában részben és kettő iskolában egyáltalán nem adottak a tárgyi feltételek, míg a személyi feltételek mindenhol megfelelőek e program bevezetéséhez. Emelt óraszámban testnevelést oktató intézmény, Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet módszertani központ, kajak-kenu osztállyal rendelkező iskola és speciális testnevelési program keretében megvalósuló mindennapos testnevelés oktatás is megtalálható intézményeink között. Az iskolaorvosok által kiszűrt tanulók gyógytestnevelés órákra és gyógyúszásra járhatnak. A városban négy főállású gyógytestnevelő látja el e feladatokat. Iskolai úszás keretében biztosított a lehetőség arra, hogy minden szegedi gyermek megtanuljon úszni. Tanévenként legalább egy, de a legtöbb iskola mindkét félévben igényli az önkormányzat által biztosított vízfelületet. Jól bevált módszer, hogy minden évben ugyanazt az évfolyamot oktatják órarendi keretek között, így egyetlen gyermek sem maradhat ki az úszástanulásból. A Szegedi Sport és Fürdők Kft. megszervezi a városi diákolimpiai versenyeket, bajnokságokat. A megyei és országos diákolimpiai döntőkre történő utaztatással segíti az iskolák részvételét. A Szegedi Sport és Fürdők Kft. a legaktívabb, legeredményesebb testnevelőket munkájuk elismeréseként minden évben jutalmazza.

73

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 B./ Program célja –

–

Az intézmények vezetőit, testnevelő tanárait érdekeltté kell tenni, hogy intézményük diákjai minél nagyobb számban vegyenek részt a városi diákolimpia küzdelmeiben. E célból a Szegedi Sport és Fürdők Kft. dolgozzon ki egy jól működtethető támogatási versenyrendszert. Megteremteni az anyagi feltételeit a mindennapos testnevelés bevezetésének.

IX.2.5. Szabadidősport és rekreáció A./ Jelenlegi helyzet –

–

–

–

Évről évre emelkedik a szabadidősport szervezetek száma, amelyek a lakosság számára nyújtanak rendszeres mozgáslehetőséget. Ezen szervezetek alkalmanként versenyrendezés céljából igénylik az önkormányzat segítségét. A Szegedi Sport és Fürdők Kft. nagy tömegeket megmozgató sportesemények szervezésével segíti a lakossági sportot. Minden évben meghirdetésre kerül a KM Túra eseménysorozat, mely magában foglalja az olimpiai ötpróbát és évente 6 alkalommal hívja mozogni különféle sportágakban az érdeklődőket. E mellett évente négy alkalommal utcai futóversenyeket szervez a Kft., melyeken több ezer ember teljesíti a távokat. A civil szervezetek rekreációs tevékenységének elősegítése céljából Szeged város éves programjába beépült a Sárkányhajó fesztivál. Ez a rendezvény évről évre több résztvevőt, és még több nézőt vonz. Az önkormányzat több oldalú támogatást nyújt e mozgásforma népszerűsítéséhez. A tavalyi évben felújított Játékok kertje egész évben lehetőséget biztosít a fiatalok rekreációs programjaihoz. B./ Program célja

–

A 2010-ben vásárolt sárkányhajó idén tavasztól az általános iskolás korosztály számára nyújt újabb mozgás lehetőséget, szervezett formában. Finanszírozási lehetőségek

Az önkormányzat a fenti célokhoz az adott évi költségvetésében meghatározott forrásokból nyújt támogatást. Az iskolai és diáksport célokat a vonatkozó szabályzat szerint a bekerülési összeg max. 50%a erejéig, míg az összes többi célt a bekerülési összeg max. 35%-a erejéig támogatja. A nemzetközi sportesemények megrendezéséhez az önkormányzat az országos sportági szakszövetséggel egyeztetve határozza meg a támogatás módját és mértékét. A kiemelten támogatott sportszervezeteknél az önkormányzati támogatás előfeltétele a legalább 3 évre szóló, főszponzorral kötött szerződés. A Szegedi Sport és Fürdők Kft. a kedvezményes létesítményhasználattal, illetve a városi szintű rendezvények szervezéséhez nyújtott természetbeni segítséggel támogatja a szegedi sportot. A városban működő sportszervezetek helyi támogatók megnyerésével, valamint az országosan kiírt pályázati forrásokból teremtik elő működésükhöz a további forrásokat.

74


X. ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM X.1. Energetikai felújítások X.1.1. Nagyszínház energetikai felújítása A./ Jelenlegi helyzet Az energetikai felülvizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az épület energiafogyasztása az elvárthoz képest rendkívül magas, amely a fenntartók számára jelentős többletköltséget eredményez. A primerenergia-igény megengedettnél jóval nagyobb értékét elsősorban az alábbi okokra vezethetjük vissza: 1. a meglévő nyílászárók alumínium tokozása rendkívül hőhidas, nem ritka, hogy belülről eljegesednek és a bejárati portálok ajtajai tok nélküliek, egyrétegű üvegablakból állnak, ezért légzáró képességgel nem rendelkeznek; 2. a kazánok és a távhő rendszer felfűtéséből, hőtartásából, a távvezeték hőveszteségéből és a gőz/víz energiaátalakítási veszteségekből adódóan, valamint a nyári szükségszerű használati melegvíz előállítás problematikájával számolva, a teljes fűtési rendszer éves hatásfoka hozzávetőlegesen 60%-ra tehető 3. légtechnika biztosítja az előterek, folyosók, a nézőtér, a színpad és az üzemi terület jelentős részének részleges, vagy teljes fűtését, azonban a 2 db egyenként 22 kW teljesítményű ventilátor állandó fordulatszámú, az általuk szállított légmennyiség nem változtatható, üzemeltetésük során jóval nagyobb légmennyiséget mozgatnak meg, mint amire szükség lenne, továbbá sem a helyiségenkénti, sem az épületrészenkénti befújt levegő hőmérséklet szabályozás nincs megoldva. B./ Program célja A tervezett energiahatékonysági beruházás célja tehát az energiaköltségek és a környezeti terhelés csökkentése, az elavult energetikai infrastruktúra felújítása, valamint a komfortérzet – ezen keresztül a szolgáltatási színvonal - javítása. C./ Javaslat 1. A kazánház áttelepítése a színház épületébe. Új, meleg vizes fűtési rendszer kiépítése, új 106%-os hatásfokú kondenzációs kazánok felszerelése. 2. A szellőztetési rendszer átalakítása: önállóan üzemeltethető önálló hőmérséklet szabályozóval, hővisszanyerővel és hőcserélővel ellátott alrendszerek kialakítása, valamint az üzemi zajszint mérséklése, amelyek hozzájárulnak a gáz- és elektromos áram fogyasztásának, valamint a karbantartási költségek csökkentéséhez (a beépített kazánteljesítmény 600kW-al csökkenthető), továbbá a berendezések által a szükséges épületrészekbe a megfelelő hőmérsékletű levegő juttatható el, a zajcsökkenés miatt az előadások alatt is lehet szellőztetni. 3. 140 db Alumínium homlokzati nyílászáró cseréje, valamint 4 db belső tűzgátló ajtó beépítése automata csukószerkezettel, továbbá 1 db meglévő ajtó bontása/áthelyezése. D./ Finanszírozási lehetőségek Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata „A Szegedi Nemzeti Színház energetikai korszerűsítése” 75

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 címmel támogatást nyert a KEOP-2009-5.3.0/A pályázati konstrukcióban. A támogatás mellé nyújtott önerő biztosítja a beruházás finanszírozásához szükséges feltételeket. E./ Várható hatás és eredmény A korszerűsítéssel várhatóan elérhető összes energia-megtakarítás Projektelem Megtakarítás (GJ/év) Nyílászárók cseréje 2000 Fűtési rendszer felújítása (kazáncsere + légtechnika korszerűsítése) 2720 Közvetett változás 396 Összesen: 5116

X.1.2. Bölcsődék energetikai fejlesztése (Petőfi S. sgt.-i, Agyagos u., Siha köz, Gyík u., Cső u.) A./ Jelenlegi helyzet Az energetikai felülvizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a felsorolt bölcsődék épületének energiafogyasztása az elvárthoz képest magas, amely a fenntartók számára jelentős többletköltséget eredményez. Az energiaigény megengedettnél jóval nagyobb értékét elsősorban az alábbi okokra vezethetjük vissza:  Az épület valamennyi épülethatároló és lehűlő szerkezetének hőátbocsátási értéke magas, a jelenlegi előírásoknak nem felelnek meg.  A külső nyílászárók elavultak, hőátbocsátási értékeik magasak és légzáró képességük rossz.  A jelenleg üzemelő gépészeti berendezések túlnyomó többségének hatásfoka rossz, aránytalanul nagy veszteségekkel üzemelnek. Emellett a beépített rendszerek elhasználódtak, gyakoriak a meghibásodások és ezért állandó javításokra szorulnak. B./ Program célja Az intézmények energiafogyasztásának csökkentése, a környezeti terhelés minimalizálása, valamint a komfortérzet – ezen keresztül a szolgáltatási színvonal - javítása. C./ Javaslat A Petőfi Sándor sgt.-i Bölcsőde energetikai korszerűsítésének javasolt beruházási elemei: 1. Az épület lehűlő falazatainak és födémjeinek hőszigetelése, szerkezettől függően 6-16 cm vastagságban, mely szigetelésekkel a szerkezetek már megfelelnek a hatályos előírásoknak. 2. Valamennyi külső ajtó és ablak cseréje, új műanyag tokos hőszigetelt üvegezésű ablakok és ajtók beépítése, melyek amellett, hogy alacsony hőátbocsátási értékkel bírnak, fokozottan légzárók is, csökkentve így az épület filtrációs hőveszteségét. 3. A rekonstrukció során új korszerű kondenzációs földgáz tüzelésű falikazán telepítése, mely magas hatásfokú, precíz időjárás követő szabályozású és a beépített modulációs gázégőnek köszönhetően részterhelésen is hatékony tüzelő berendezés. Ezen falikazán biztosítja a fűtőenergiát mind az 76

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 épület fűtéséhez, mind pedig a használati melegvíz előállításhoz. 4. Az épületben új fűtőcsőhálózat kialakítása. A fűtött helyiségekben új korszerű acéllemez lapradiátorok fogják biztosítani a fűtést, pontos hidraulikai beszabályozásra alkalmas fűtőtest szelepekkel és helyiségenkénti hőmérséklet szabályozást biztosító termosztatikus fejekkel. 5. A meleg vizet két energiaforrásból állítja elő. A fő hőtermelő a kondenzációs gázkazán lesz. Továbbá a tetőre telepített napkollektorok tavasztól őszig üzemelve csökkentik a gázkazán által használati melegvíz készítésre fogyasztott földgáz mennyiségét. Négy szegedi panelbölcsőde (Agyagos, Cső, Gyík, Siha) energetikai korszerűsítésének beruházási elemei: 2. Az épületek külső homlokzati falai hőszigetelése 10 cm vastagságban polisztirol lemezzel, mely szigetelésekkel a szerkezetek már megfelelnek a hatályos előírásoknak. 3. A meglévő régi típusú fakeretes ablak és fémkeretes bejárati ajtó lecserélésre műanyag keretes hőszigetelt üvegezésű ablakokra és ajtókra, melyek amellett, hogy alacsony hőátbocsátási értékkel bírnak, fokozottan légzárók is, csökkentve így az épület filtrációs veszteségét. 4. A régi típusú szelepes radiátorokat új, korszerű radiátor szelepekkel és termosztatikus érzékelőfejekkel történő felszerelése. Így a valamennyi létesítmény összes helyiségében megvalósulhat a helyiségenkénti hőmérséklet szabályozás és lehetőség nyílik valamennyi épület fűtési rendszerének teljes hidraulikai beszabályozására. A szelepek cseréjével a hidraulikai és hőmérsékleti illesztési pontatlanság minimalizálható. D./ Finanszírozási lehetőségek Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatokat nyújtott be „A Szegedi Petőfi Sándor sgt.-i Bölcsőde energetikai korszerűsítése” valamint „Négy szegedi panelbölcsőde energetikai korszerűsítése” címmel. A Petőfi Sándor sgt.-i bölcsőde korszerűsítésére Önkormányzatunk támogatást nyert a KEOP2009-5.3.0/B pályázati konstrukcióban. A támogatás mellé nyújtott önerő biztosítja a beruházás finanszírozásához szükséges feltételeket. A négy panelbölcsőde korszerűsítésére vonatkozó pályázat elbírálása folyamatban van. Nyertes pályázat esetén az önerő biztosított. E./ Várható hatás és eredmény Az öt bölcsőde korszerűsítésével elérhető összes fosszilis energia-megtakarítás Projektelem Projektszintű fosszilis energia-megtakarítás Közvetett villamos energia megtakarítás Összesen:

Megtakarítás (GJ/év) 1741 -6 1735

X.1.3. Közvilágítási hálózat energetikai korszerűsítése A./ Jelenlegi helyzet A jelenlegi közvilágítási hálózat fényforrásai mintegy 10 éve üzemelnek, műszaki színvonaluk az akkori technológiát képviselik, jellemzően fénycsövek, és nátriumgőz lámpák és energia fogyasztásuk is ennek megfelelő.

77

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 B./ Program célja A város közterületein az előírásoknak megfelelő közvilágítási szint biztosítása jelentős energia megtakarítás mellett. C./ Javaslat Megfelelő előkészítést követően a jelenlegi fényforrások ütemezett lecserélése korszerű energiatakarékos led-es fényforrásokra. D./ Finanszírozási lehetőségek A program finanszírozása az önkormányzat költségvetésében e célra rendelkezésre álló forrásokon túl várhatóan kormányzati, illetve európai uniós pályázatokból lehet forrásokat lehívni, a költségek biztosítására célszerű bevonni a hálózat üzemeltetőjét is. E./ Várható hatás és eredmény Az előírásoknak megfelelő közvilágítási szint biztosítása jelentős energia- és költségmegtakarítás mellett, amelynek környezetvédelmi előnyei is vannak.

X.2. Környezetvédelem X.2.1. Hulladékgazdálkodási program folytatása A./ Jelenlegi helyzet A hulladékgazdálkodás területén történt fejlesztésnek köszönhetően Szeged és az érintett települések részvételével megvalósult a regionális hulladékgazdálkodási program, megalakult és működik az ezt működtető Társaság. A rendszeren belül hulladékudvarok épültek, megnyílt a lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre, valamint a központi hulladéklerakó kialakított beruházásnak köszönhetően a hulladékok válogatására, kezelésére, hasznosítására. B./ Program célja A program célja a jelenlegi rendszer működőképességének fenntartása, a technológia, illetve az eszközök szükséges fejlesztésének korszerűsítésének végrehajtása, a hatékonyság növelése, a hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása, valamint a központi hulladéklerakó telep kapacitásának bővítése. Az engedélyeztetési eljárások már folyamatban vannak. Várhatóan a tervek 2012 tavaszán a beruházás elkezdődik. C./ Javaslat Rendszeresen felül kell vizsgálni a hulladékgazdálkodási rendszer keretén belül használt eszközöket, technológiákat, a szükséges fejlesztéseket végre kell hajtani. Törekedni kell az újra hasznosítható anyagok minél nagyobb arányban történő kinyerésére és hasznosítására. Be kell szerezni a központi hulladéklerakó telep bővítéséhez szükséges engedélyeket (IPPC engedély módosítás, építési engedély), közbeszerzési eljárások le kell folytatni és el kell kezdeni a beruházás végrehajtását. 78

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 D./ Finanszírozási lehetőségek A projekt költségéhez a saját forráson túl igénybe kell venni a kormányzati, illetve európai uniós pályázati lehetőségeket. E./ Várható hatás és eredmény A program végrehajtásával biztosítható a jelenleg üzemelő regionális hulladékgazdálkodási rendszer folyamatos működése, melynek előnyös környezetvédelmi hatásait nemcsak városunk lakossága, hanem az együttműködő települések állampolgárai is élvezik.

X.2.2. Dél-alföldi Ivóvízminőségi program szerinti fejlesztések A./ Jelenlegi helyzet A város beépített területeinek vízellátása teljes. Az elkövetkező években folytatódik az a tendencia, hogy a kiskertekben élők igénylik a vezetékes vízellátás kiépítését. Ugyanakkor a lakosság vízfogyasztása évről - évre csökken, ami elkerülhetővé teszi a meglévő vízbázis növelését hosszú távon és kevésbé veszélyezteti a mélységi vízkészlet elfogyását. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a felszíni vízkészletre nagy távlatban sem lesz szükség. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás rögzítette az emberi fogyasztásra szolgáló víz minőségét biztosító határértékeket. Az előírások teljesítéséhez meg kell oldani a kitermelt ivóvízben található határérték feletti arzén és ammónium eltávolítását. Ennek elérése céljából Szeged város is csatlakozott a Dél - Alföldi Régió ivóvíz minőségjavító programhoz. A program végrehajtása során – első lépésként- a tervezési munka elkészítése a feladat, melyre az érintett (217) települések konzorciumi szerződést kötöttek. A konzorcium gesztora a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács. Az érintett Algyő település bevonásával önkormányzatunk megalakította a Szeged-Algyő Ivóvízminőség javító Társulást. B./ Program célja Csökkenteni kell a hálózati veszteséget az elavult hálózat folyamatos felújításával, cseréjével. Cél az EU irányelvekhez igazodó ivóvíz minőség javító program előkészítő feladatainak végrehajtása. A tervezett beruházásokat részletező megvalósíthatósági tanulmányok, költségelemzések, környezeti hatástanulmányok, elvi vízjogi engedélyes tervek, tenderdokumentációk, létesítési engedélyes tervek, illetve a támogatás elnyerésére irányuló pályázatok elkészítése, a pályázat határidőre történő benyújtása, valamint a beruházás megvalósítása. C./ Javaslat A pályázati feltételek ismeretében a pályázat összeállítása, közgyűlési jóváhagyása és a pályázat határidőre történő benyújtása. Az elnyert pályázat feltételeinek megfelelően a szükséges vízminőség javító technológiák beépítése, a tervezett hálózati rekonstrukció végrehajtása, valamint az új létesítmények megépítése.

79

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 D./ Finanszírozási lehetőségek A program végrehajtásához jelentős nagyságú európai uniós és kormány által biztosított támogatás vehető igénybe, de szükséges hozzá önkormányzati saját forrás is. E./ Várható hatás és eredmény   

az egészséges (arzén és ammónium mentes) ivóvíz felújított hálózat, víztornyok, bekötések csökkenő hálózati veszteség

X.2.3. Csapadékvíz elvezetés A./ Jelenlegi helyzet A város belterületére kerülő éves csapadékvíz mennyiség jelenleg mintegy 20 millió m3. Ebből elvezetésre – Tiszai beemelésre – kerül évente mintegy 9 millió m3. A beépített városrészek felszíni csapadékvíz elvezető hálózata az elmúlt években többségében kiépült, a vízelvezető árkok a felújítás során burkolattal lettek ellátva. B./ Program célja Folytatni kell a belterületi csapadékvíz elvezető rendszer kiépítését illetve felújítását. Az árkok burkolattal való kiépítésével tovább javítani a fenntartási feladatok ellátását. Nem cél minden csapadékvíz gyors levezetése, ennek érdekében csapadékvíz tározó kapacitást növelni kell. C./ Javaslat  

a belterületi vízelvezető rendszer további ütemének ( III.-IV. ütem) vízjogi létesítési engedélyes terv elkészítése pályázati anyagok elkészítése D./ Finanszírozási lehetőségek

A program finanszírozása az önkormányzat költségvetésében e célra rendelkezésre álló forrásokon túl várhatóan kormányzati, illetve európai uniós pályázatokból lehet forrásokat lehívni. E./ Várható hatás és eredmény A beruházás során kiépülő csapadékvíz elvezető rendszernek köszönhetően megszűnnek a jelenlegi időjárásra jellemző rövid idejű, de nagy intenzitású csapadék következtében kialakult belvizes elöntések, csökken az általa okozott károk mértéke. Egyszerűbbé és ezáltal rendszeresebbé válik a karbantartási feladatok ellátása.

80


X.2.4. Szennyvízelvezetés és tisztítás A./ Jelenlegi helyzet Befejeződött a nagyszabású csatorna hálózat fejlesztés, a szennyvízelvezetés feltétele a jelenleg beépített teljes belterületen adott. Míg korábban több helyen is tisztítatlanul folyt a szennyvíz a Tiszába, ma már a szennyvíztisztító telep biológiai fokozatának kiépítésével, csak egy helyen és tisztítottan kerül a folyóba. Az Új-szegedi oldalon gravitációs főgyűjtő épült megteremtve ezzel az extenzív fejlesztés egyik alapvető feltételét. A Szegedi oldalon Alsóvároson keresztül elkészült egy új főcsatorna, mely az ötszörös hígítás feletti szenny- és csapadékvizeket eddigi nyílt árok helyett zártan vezeti el. B./ Program célja Az ezredfordulótól felerősödött a városközponthoz közeli kertvárosi területek sűrűsödése, beépítése. A volt zártkertek tulajdonosai, lakói részéről erőteljes igény jelentkezik azok családiházas lakóterületté történő átminősítésére (pl.: Baktó) Az átminősítésre csak akkor kerülhet sor, ha az egészséges lakhatás valamennyi feltétele biztosított. Ilyen abszolút feltétel a vezetékes ivóvíz ellátás és a szennyvíz elvezetés. C./ Javaslat   

fel kell mérni a zártkertes övezetekben a lakossági igényt a szennyvíz elvezető hálózat kiépítése iránt műszaki tervet kell készíteni különös tekintettel a jelenlegi beépítési adottságra ( kisajátítások) pénzügyi tervet kell készíteni, figyelemmel az érdekeltségi területen lévő ingatlan tulajdonosokra háruló költségekre D./ Finanszírozási lehetőségek

 

lakossági érdekeltségi hozzájárulás lakáskassza szerződések megkötéséből önkormányzati saját erő (Vízügyi Építési Alap) E./ Várható hatás és eredmény

A városszerkezethez kapcsolódó városrészekben az infrastruktúra megvalósításával teljesül valamennyi az egészséges lakhatáshoz szükséges feltétel, megtörténhet a zártkertek lakóterületté történő átminősítése.

X.2.5. Szeged Fő utcája a Tisza program A./ Jelenlegi helyzet A „Szeged Fő utcája-a Tisza” munkacím alatt egy városszerkezetileg meghatározó fontosságú, jól körülhatárolható területi egységet kell érteni. Az akcióterület jelenlegi állapotában elhanyagoltnak tekinthető. Ez egy több tíz éves leépülési folyamat eredménye, amely a gazdasági rendszerváltást követően csúcsosodott ki. A projektnek külön aktualitása, hogy a 2006-os esztendő rekordméretű árvize kapcsán előtérbe került a belvárosi partfal és a városi szakasz védműveinek aggasztó műszaki állapota. 81


B./ Program célja A projekt kiemelt céljai:  az árvízbiztonság tartós megteremtése, és a Tisza városi szakaszának újjáélesztése. A projekt általános céljai:  a természeti értékekre alapozott környezetfejlesztés,  a turisztikai attrakciók létrehozása,  a helytörténeti értékek bemutatása, ápolása  valamint az üzleti alapú beruházások megalapozása. Szeged árvízvédelmi biztonságának fenntartásában kitüntetett szerepet tölt be a szegedi árvízvédelmi fal, mely a Tisza jobb partján elhelyezkedő árvízvédelmi fővédvonal része, ezért a gazdasági programban is szerepel ennek felújítása „Árvízvédelmi rendszer fejlesztése I. ütem (Partfal)” néven. C./ Javaslat Ennek megteremtéséhez  elsőként a terület infrastruktúráját kell korszerűsíteni,  második lépésként a környezetfejlesztés révén a természeti értékeket kialakítani, amelyeket követően  a harmadik fázisban, az üzleti alapú befektetések inicializálása szükséges A hullámtér mindkét oldalán, 500 m és 2 km közötti hosszúságban övezetek jönnek létre. Ezek a területhasználati szokásokon alapuló, az adott szegmens értékeire épülő, megújított funkciókat kapnak. Az így kialakított részek tematikusan is összekapcsolhatóak. Megjelenhet a rekreációs, a helytörténeti, a szabadidős és gasztronómiai útvonal. D./ Finanszírozási lehetőségek A fenti célok megvalósításához és finanszírozásához az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013. pályázatait igénybe lehet venni. A saját forrás mellett az alábbi operatív program keretében lehet majd forrásokat lehívni:  Dél-alföldi Regionális Operatív Program (DAOP)  Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) E./ Várható hatás és eredmény Az árvízi biztonság megteremtése a projekt első számú és legfontosabb eredménye. A Tisza és a Város „összekapcsolása”, a folyó jelenlétéből adódó környezeti előnyök a városlakók és az idelátogatók számára is vonzó környezetet teremtenek. A Stefánia és a Várkert revitalizációja, a régészeti és műemléki emlékek bemutathatóvá tétele nem csak turisztikai látványosság, de a városlakók identitását is növeli. A megújított környezet lehetőséget teremt egyes objektumok üzleti célú hasznosítására is.

82


X.2.6. Árvízvédelmi rendszer fejlesztése I. ütem (Partfal) A./ Jelenlegi helyzet Szeged árvízvédelmi biztonságának fenntartásában kitüntetett szerepet tölt be a szegedi árvízvédelmi fal, mely a Tisza jobb partján elhelyezkedő árvízvédelmi fővédvonal része. A partfal első formájában 1880ban került kiépítésre, majd az 1970. évi árvizet követően 1974-79 között átépítették. A 2006. évi árvíz tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a régi tégla támfalra épített szakaszon az árvízi kockázat indokolatlan megnövekedését okozza a szükséges vízzárás hiánya, illetve a partfalat keresztező, vagy annak közvetlen környezetében lévő használaton kívüli közműhálózati elemeken bekövetkező vízbetörések. Fentiek alapján a védmű teljes rekonstrukciójára van szükség. B./ Program célja A szükséges rekonstrukció elvégzésére összeállított szakértői anyagok alapján elsődleges feladat, hogy a partfal alatti intenzív szivárgások megszűnjenek és a használaton kívüli közműszakaszok lezárásra kerüljenek. A partfal belterületi szakaszán jelenleg mintegy 70 cm-es magassági hiánnyal terhelt, hiszen a korábbi rekonstrukciók alkalmával a belterületi legmélyebb szakaszokon csak a városképet „nem zavaró” 1,00-1,20 m magasságú vasbeton szögtámfal került megépítésre. C./ Javaslat Az árvízvédelmi partfal rekonstrukciója Szeged teljes belterületi szakaszán a Tisza jp. 13+240-15+326 tkm szelvények között valósulna meg. Ez az árvízvédelmi fal Bertalan hídtól a Klinikákig terjedő szakaszát jelenti. A projekt keretében megépítésre kerül a szivárgásokat lezáró vasbeton résfal, amelyhez kapcsolódóan biztosítani kell a város irányából a folyó irányába szivárgó vizek összegyűjtését és a folyóba juttatását, így a résfallal párhuzamosan szivárgó-rendszer kiépítése szükséges. A fejlesztés területileg a következő szakaszokra osztható fel: I. szakasza a Klinikák-Belvárosi híd által határolt szakasz, ezen a szakaszon mentett oldali szivárgó rendszer épül ki, és mobil gát rendszer kerül alkalmazásra. II. szakasz (Belvárosi híd-Stefánia által határolt szakasz) Itt a védmű állékonyságának növelésére vízoldali köpenyfallal borított vasbeton szivárgás gátló fal és felszín alatt ehhez kapcsolódó vasbeton résfal kerül kiépítése, mentett oldali szivárgó rendszerrel kombinálva. A magassági hiány megszüntetésére mobil gátrendszer kerül alkalmazásra. III. szakaszon (Stefánia-Belvedere által határolt terület) a védmű állékonyságának növelésére vízoldali vasbeton résfal kerül kiépítése, szivárgó rendszerrel kombinálva. A magassági hiány megszüntetésére mobil gátrendszer kerül alkalmazásra. IV. szakasz: (Belvedere-Bertalan híd) A magassági hiány megszüntetésére mobil gátrendszer kerül alkalmazásra. D./ Finanszírozási lehetőségek A projekt a Környezet és Energia Operatív Program keretén belül meghirdetett önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések (KEOP-212) kódszámú pályázati konstrukció első fordulóján vissza nem térítendő támogatásban részesült, melyet a projekt előkészítésére fordítottunk. A második fordulóra a pályázat benyújtásra került, ennek eredményeként a megvalósításra remélünk támogatást.

83

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 E./ Várható hatás és eredmény • • • • •

Szeged teljes belterületi szakaszán a védelmi vonal teljesíti a jogszabályokban előírt biztonsági követelményeket. árvízkár ellen kielégítően védett lakosság aránya: 81%, fakadó vizek, szivárgó vizek lokalizációja: 2,462 ha, megerősödött árvízvédelmet élvező települések száma: 4 db, kiépített árvízvédelmi vonal hossza: 2.092 fm.

X.3. Zöldfelületek fejlesztése X.3.1. Városi fasorok, zöldterületek fejlesztése, erdőtelepítési program A./ Jelenlegi helyzet Szeged város faállománya (fasorok és parkok) részben elöregedett és túlkoros, amelyek külön kezelést, szakmai odafigyelést igényelnek. Az út menti zöldsávok nagysága folyamatosan csökken az engedély nélküli parkolók kialakítása, a zöldterületek leburkolása miatt. A meglévő út menti zöldsávokon történő parkolások miatt a zöldfelületi minőség folyamatosan romlik. Légvezetékek alatt lévő fasorok egészségügyi állapota romló tendenciát mutat a folyamatos, nem szakszerűségre törekedő nyesések, valamint az elmaradó sebkezelések miatt (pl. DÉMÁSZ vezetékek). B./ Program célja Belvárosi koros utcafasorok, parkok idős faállománya esetében az egészségi állapot felülvizsgálata, ennek függvényében a szükséges intézkedések megtétele az egészségügyi állapot javítása és további romlásának megakadályozása érdekében – farekonstrukció. Hiányos fasorok esetében a fahelyek fapótlásának elvégzése, új utcai fasorok telepítése a közművek helyzetének figyelembevételével – ezáltal zöldfelület növelése, levegő minőségének és a klimatikus viszonyok javítása, új lakóparkok esetében a közterület fásítása. Figyelmet kell fordítani a városi fásítási programnál arra, hogy az allergiás tüneteket okozó fafajok telepítését kerülni kell, helyette jó város- és szárazságtűrő, kevésbé allergén fafajokat kell telepíteni. Az út menti zöldsávok (cserjetelepítésekkel együtt) megteremtésekor, a gondozott zöldfelület nagyságának növelésekor új, várostűrő fasorokat érdemes telepíteni az ökológiai folyosó figyelembevételével, különös tekintettel a nagy forgalmú, erősen szennyezett főutakra. A Belvárosban új közpark kialakítására nincs lehetőség, ezért a meglévő parkok minőségét kell fejleszteni fatelepítések elvégzésével, rossz egészségi állapotú, élet- és vagyonbiztonságot fák eltávolításával, új növényzet telepítésével. Meg kell teremteni az épített és természeti környezet közötti egyensúlyt. A fakataszter elkészítése a városi zöldfelületek tervezésénél, a hatósági döntéshozatalnál, építési engedélyezési eljárásnál és az engedély nélküli fakivásások ellenőrzésénél bír nagy jelentőséggel, a 2010. évben elkészült 4600 db fa felmérését tovább kell folytatni, a kataszter évenkénti aktualizálása szükséges. A fakataszter elkészítéséhez nélkülözhetetlen az egységes és aktuális városi közműtérkép elkészítése. További célkitűzés a városkapuk kialakítása, (Budapesti út, Dorozsmai út stb.), a bevezető utak melletti zöldterület rendezése, továbbá a bányatavak rekultivációja a meglévő tervek alapján, összhangban a városi csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésével. 84

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 Hosszú távú célkitűzés a védett parkok területének növelése, a fasorok, egyedi növények számának növelésével együtt, melyhez előzetesen szükséges a kezelési tervek kidolgozása, a továbbiakban annak betartása - betartatása. C./ Javaslat Szükséges lenne a zöldterületek megóvása, a használatának szabályozása érdekében egy helyi zöldrendelet kidolgozása. Javasolt, hogy a közterületek és zöldterületek kezelője megfelelő szakmai felelősséggel és odafigyeléssel végezze a munkáját. D./ Finanszírozási lehetőségek A program finanszírozása az önkormányzat költségvetésében e célra rendelkezésre álló forrásokon túl várhatóan kormányzati, illetve európai uniós pályázatokból lehet forrásokat lehívni. E./ Várható hatás és eredmény Zöldfelületek minőségének javulása, nagyságának növelése, a fasorok egészségügyi állapotának javulása, faegyedek számának növekedése, ezáltal hosszabb távon levegő minőségének és a klimatikus viszonyok javulása, lombfelület növekedése, élhetőbb környezet kialakítása.

X.3.2. Széchenyi tér rekonstrukciója A./ Jelenlegi helyzet A város szívében található Széchenyi tér Szeged zöld szövetének és belvárosának multifunkcionális sétatere. Kiterjedése, felhasználási funkciói, úthálózati kapcsolatai a városépítészeti tér rangjára emelik a teret. Az elmúlt évtizedek során a tér környezeti állapota romlott, elvesztette század eleji hangulatát, amikor esztétikus és vonzó városi környezet biztosításával, találkozásoknak és nyugodt beszélgetéseknek adott helyet, környezetkímélő, minőségi programok, események központjaként a „Fórum publikum”szerepét töltötte be. A városközpontban található Széchenyi tér felújításával folytatódhat a belvárosi sétálótengely kialakítása, a megkezdett műemléki környezet revitalizációja. A műemléki kertrekonstrukció egyik kiemelt akciótere a Városháza előtti sétány, melynek újra megnyitása és térszerű kialakítása kiemelt feladata a tér revitalizációjának. A neobarokk palotát ismét a tér legfontosabb látványelemévé kívánjuk tenni. B./ Program célja A tervezett tevékenység átfogó célja Szeged központi terének rehabilitációjával vonzó belvárosi környezet kialakítása. A korábban megkezdett fejlesztésekkel összhangban a belvárosi gyalogostengely tovább építése, a század előtti hangulat visszaállítása, a város idegenforgalmi vonzerejének növelése, elősegíti a turizmus fejlesztését, valamint nemzetközi szinten is versenyképes, az ország kulturális örökségeire és természeti értékeire épülő turisztikai attrakciók fejlesztését. A beruházás konkrét célja a Széchenyi tér történeti zöldfelületének műemléki revitalizációja, a meglévő környezeti állapot javítása a közművek cseréjével, növénytelepítéssel, a térburkolat felújításával, a hosszú távú fenntarthatóság és a fejlődés lehetőségének biztosításával. A hangsúly a nyugodt és esztétikus városi környezet biztosítása. Kiemelt célkitűzés, hogy az egészséges, élményben gazdag környezet javítsa a használók életminőségét, 85

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 ezen keresztül növelje aktivitásukat mind a gazdaság, mind a humán szféra területén. C./ Javaslat A tervezett rekonstrukciós tevékenységek:  zöldfelület rehabilitációja  kiemelt akciótér a városház előtti sétány újra nyitása és térszerű kialakítása,  a platánsor rehabilitációja,  növénytelepítések,  új utcabútorok kihelyezése,  térburkolat rekonstrukciója, mely magában foglalja a teljes közműcserét, a vizuális környezetszennyező tereptárgyak eltávolítását, új díszburkolatok kialakítását, a kőszegély rekonstrukcióján túl az eredeti korlátok visszaállítását,  a fősétány és a rávezető sétányok új vízáteresztő burkolata kiváló életteret fog biztosítani a több mint száz éves platánoknak, A tér közvilágítása és a kandeláberek is megújulnak, melynek célja a látványképi kialakításon túl az energiatakarékos megvalósítás. A reprezentatív sétatér díszvilágítással lesz hangsúlyozva. D./ Finanszírozási lehetőségek A fenti célok megvalósításához és finanszírozásához a saját forrás mellett várhatóan az Új Széchenyi Fejlesztési Terv 2007-2013. pályázatai keretében lehet majd forrásokat lehívni. E./ Várható hatás és eredmény A felújítás során nemcsak a tér értékelődik fel, hanem azoknak az ingatlanoknak az ára is, amelyek a téren vagy annak közvetlen közelében vannak. A magasabb érték magasabb bérleti díjat gerjeszt A több turista több bevételt, magasabb jövedelmet, több befizetett adót feltételez. A rendezvények színvonalas környezetben kedveltebbek, látogatottabbak, ezért egy-egy rendezvény területfoglalási díja is a bevételt növeli. A tér felújítása következtében tisztább lesz a város levegője, nyugodtabb városi környezet alakul ki. Létrejön a belvárosi „Forum publikum” jellege. Visszaalakul egy polgáribb életforma, melynek megfelelő miliőt a felújított tér ad.

X.3.3. Erdőtelepítés A./ Jelenlegi helyzet Szeged klimatikus adottságai az egész ország területén a legrosszabbak közé tartozik, mivel a város környékén igen csekély az erdőterületek nagysága, továbbá évről évre nő a parlagon hagyott, műveletlen területek nagysága, ezáltal a parlagfű és egyéb gyomnövény pollen fertőzöttség is - melynek következtében igen magas az allergiás, légúti megbetegedések aránya.

86

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 B./ Program célja Az erdősítés globális környezetvédelmi problémák kezelésére alkalmas. Feladatunk az erdőterületek nagyságának növelése, a város körül véderdő - gyűrű kialakítása őshonos fafajokkal, a meglévő erdők szakszerű kezelése, a környezet káros hatásaitól való megóvása, a biológiai sokféleség fenntartása. Csökkenthető a város por- és zajterhelése. C./ Javaslat Ingatlan-vagyon kataszter alapján erdő telepítésre alkalmas önkormányzati tulajdonban lévő területek keresése, erdőtelepítési tervek elkészíttetése, szaporítóanyag beszerzés, erdőtelepítés elvégzése D./ Finanszírozási lehetőségek A program finanszírozása az önkormányzat költségvetésében e célra rendelkezésre álló forrásokon túl várhatóan kormányzati, illetve európai uniós pályázatokból lehet forrásokat lehívni. E./ Várható hatás és eredmény Zöldfelület nagyságának növekedése, a város por- és zajterhelésének, szmogszennyezettségének, valamint pollenszennyezettségének csökkenése.

X.3.4. Parlagfűvel szembeni védekezés A./ Jelenlegi helyzet Folyamatosan nő országos szinten a műveletlen, parlagon hagyott területek nagysága, ezáltal a pollenszennyezettség. Szegeden az elmúlt években kismértékben csökkent a lakossági panaszbejelentések száma, mivel a visszatérő, szennyezett területeket a közterületek fenntartója folyamatosan nyomon követi. B./ Program célja Parlagfűvel szennyezett területek nagyságának csökkentése, ezáltal a pollenszennyezettség mérséklése. C. /Javaslat Kaszálás helyett parlagfű gyökeres eltávolítását, vagy vegyszeres gyomirtását érdemes alkalmazni, a virágzást meg kell akadályozni. Ez a megfelelő időpontban történő védekezéssel a levegő pollenösszetétele is csökkenthető. Városi beruházások kertészeti munkálatai és a tereprendezések oly módon történjenek, hogy parlagfű maggal szennyezett talaj (homok) ne kerüljön Szeged város közterületeire. A parlagfű visszaszorítás érdekében az elmúlt éveben sikeres együttműködést sikerült kialakítani más társhatóságokkal, illetve civil szervezetekkel, melyet a következő években is fenn kell tartani. D./ Finanszírozási lehetőségek A program finanszírozása az önkormányzat költségvetésében e célra rendelkezésre álló forrásokon túl várhatóan kormányzati, illetve európai uniós pályázatokból lehet forrásokat lehívni. 87

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 E./ Várható hatás és eredmény Parlagfűvel szennyezett területe csökkenése, levegő minőségének és pollenszennyezettségének csökkenése, allergiás megbetegedések számának csökkenése.

X.3.5. Természetvédelem fejlesztése A./ Jelenlegi helyzet Elkészült Szeged város természetvédelmi tervezete, amely felmérte a város közigazgatási területén lévő természeti, természetközeli területeket, és ez alapján a területek védelem alá helyezésére javaslatot tett. A javasolt területek esetén a védetté nyilvánítási eljárás folyamatban van. A természeti értékek megőrzése céljából a védetté nyilvánítás mellett szükséges a természeti értékek természetkímélő kezelése, környezetbarát hasznosítása. Megfelelő infrastruktúra kiépítésével, karbantartott pihenőhelyek létrehozásával, környezettudatos magatartás kiformálásával megvalósíthatók a rekreációs tevékenységek lehetséges színterei. B./ Program célja A közösségi jelentőségű fajok védelme, és élőhelyének biztosítása mellett cél a város idegenforgalmi vonzerejének növelése, elősegíteni az ökoturizmus fejlesztését, valamint nemzetközi szinten is versenyképes, a város természeti értékeire épülő turisztikai attrakciók fejlesztését. Kiemelt célkitűzés, hogy az egészséges, élményben gazdag környezet kialakításával javítani lehet a lakosság életminőségén. A természeti területek bevonhatók a természetvédelmi célokkal összhangban álló kulturális-, szabadidős-, vagy sporttevékenységekbe. Cél továbbá megfelelően karbantartott pihenőhelyek létrehozása, szemléletformálás, környezettudatos magatartás kiformálása, erdei iskolai programok szervezése. C./ Javaslat – – – – – – – –

A ritka növény és állatfajok, életközösségek védelmét szolgáló beruházások (inváziós, és termőhelyidegen fajok irtása, védőnövényzet telepítése) ösztönzése. Bolygatott és roncsolt élőhelyek helyreállítása (holtágak, erdős, vizes élőhelyek rekonstrukciója). A területek természetes, természetközeli állapotának megőrzését szolgáló infrastruktúrák létesítése. Vonalas létesítmények természetkárosító hatásainak mérséklése. A környezeti nevelés hatékonyabb támogatása. Tájékoztató infrastruktúra kiépítése, tanösvények létrehozása, megfelelő szemlélet kialakítása. Egészségmegőrző kerékpártúrák, tanulmányi kirándulások, terepgyakorlatok szervezése. A környezettudatos gazdálkodás alapelveinek megismertetése, és ez által lehetővé tenni az élőhelyek (élőhely komplexek) hosszabb távú fenntarthatóságában bekövetkező minőségi változást.

88

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 D./ Finanszírozási lehetőségek A fenti célok megvalósításához és finanszírozásához az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013. pályázatait igénybe lehet venni. A saját forrás mellett az alábbi operatív program keretében lehet majd forrásokat lehívni:  Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) E./ Várható hatás és eredmény Természeti területeinknek jelentős szerepük van az ökológiai hálózat részeként a biológiai sokféleség megőrzésében. A fejlesztésekből adódó környezeti előnyök a városlakók és az idelátogatók számára is vonzó környezetet teremthetnek. Megfelelő infrastruktúra kiépítése mellett (tanösvények, erdei utak, tűzrakó-, illem- és táborhelyek létesítésével, szeméttárolók elhelyezésével) a helyi idegenforgalom is profitálhatna. A természeti, természetközeli területek megőrzésével a környezetszennyezés káros hatásai mérsékelhetők, jelentős szerepük van a lakosság egészség-megőrzésében: csökkenthető a por-, pollenterhelés, mérsékelhető a zajártalom.

89


XI. MUNKAÜGY ÉS FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉS, SZOCIÁLISPROGRAM XI.1. Munkaerő-piaci és humán erőforrás fejlesztések A./ Jelenlegi helyzet Az Európai Unió legfontosabb célkitűzései közé tartozik a növekedés és a foglalkoztatottság emelése. Ugyanakkor az országos állapotnak megfelelően a Dél-alföldi Régióban, Csongrád Megyében és városunkban is megfigyelhető, hogy a strukturális munkanélküliséggel van dolgunk, azaz egyszerre van jelen a munkaerő felesleg és a munkaerőhiány. Másik nagy probléma a tartós munkanélküliek nagy aránya. Szegeden a munkavállalási korú népesség kb. 111000 fő, az álláskeresők számának aránya a Csongrád Megyei adatoknál kedvezőbb a területi mutatót1 figyelembe véve, melyet a régiós és az országos adatokkal kiegészítve az alábbi diagram szemléltet. Az álláskeresők számának aránya a munkavállalási korú népesség %-ában 2009. és 2010. évben Szeged MJV Csongrád Megye Dél-Alföldi Régió Magyarország

12 10 8 6 4 2 0 I.

II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I.

2009

II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

2010

A városra jellemző, hogy bár a tavalyi évben a korábbinál intenzívebb belépő forgalmat regisztrált a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ (továbbiakban Munkaügyi Kirendeltség), melyhez párosult a pályakezdők részarányának emelkedése is, ezzel párhuzamosan emelkedett a kilépő forgalom is, azaz többen tudtak elhelyezkedni, mint az előző évben. A szegedi állandó lakóhellyel rendelkező álláskeresők átlagos képzettségi szintje a megyei viszonylatban kiemelkedő, és a térségi átlagnál is magasabb. A foglalkoztatás bővítése érdekében Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzat 2009. évi költségvetésében a „Vállalkozói foglalkoztatás bővítése” c. pályázati programra 50.000 eFt keretösszeget hagyott jóvá. A program célja az volt, hogy Szeged Város közigazgatási határán belüli székhellyel rendelkező 1 Álláskeresők számának aránya a munkavállalási korú népesség %-ában

90

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 munkáltatók támogatásban részesüljenek a foglalkoztatási szint megőrzése és új munkahelyek létrehozása érdekében. A programban kiemelt célként szerepelt a munkaerő-piac szempontjából annak megakadályozása, hogy a vállalkozások az átmenetileg feleslegessé vált munkavállalót elbocsássák, vagy elősegítése annak, hogy a foglalkoztatás bővítéssel járó kockázataikat jelen piaci körülmények között kezelni tudják. A pályázati kiírás leginkább az olyan forrás és eszközszegény – 3 és 15 fő közötti foglalkoztatói létszámmal rendelkező – kisvállalkozások megsegítését célozta meg, melyek más támogatási formát nem tudtak igénybe venni. A helyi iparűzési adóról szóló 63/2003. (XII.23.) Kgy. rendelet további kedvezményeket, a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet, ill. adómentességet szabályoz. Az a vállalkozó, akinek (amelynek) vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg az 1 millió forintot, adómentességet élvez. Az állástalan, munkanélküli személyek foglalkoztatásában nagy szerepet játszik a közfoglalkoztatásban való részvétel biztosítása. A 2009. január 1-jétől bevezetett „Út a munkához” program keretén belül az önkormányzat kötelezettsége volt, hogy minden rendelkezésre állási támogatásra jogosult részére évente legalább 90 munkanap közfoglalkoztatásban való részvételt biztosítson. A program keretén belül a közfoglalkoztatás módja és lehetősége kiteljesedett, a közfoglalkoztatási munkaformák közül a közmunka és a közhasznú munka mellett a közcélú foglalkoztatás került előtérbe. A program legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a rendelkezésre állási támogatásban részesülő munkára képes személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt közfoglalkoztatásban annak érdekében, hogy munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához. A foglalkoztatást részben önkormányzati fenntartású intézményeknél, részben egyéb (kistérségi, megyei, egyházi, egyéb nonprofit) szervezeteknél biztosította az önkormányzat. A 2010. év végén közcélú foglalkoztatásra irányuló megállapodás a Közfoglalkoztatási Bizottság döntése alapján 64 intézménnyel, szervezettel volt érvényben. A rendelkezésre állási támogatásra jogosultak részére a munka legalább 90 munkanap, legfeljebb 200 naptári nap időtartamra került felajánlásra. Az ellátásra jogosultak – foglalkoztatásra kötelezettek – létszámát (mely a program kezdetén 1553 fő volt) és a beérkezett foglalkoztatói igényeket figyelembe véve a foglalkoztatás részmunkaidőben, napi 6 órában történt. A 2009-2010. év során részben a közcélú foglalkoztatás szervezésének hatására, részben az egyéni körülmények változása miatt a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak létszámában változás következett be. A közcélú foglalkoztatás szervezésének hatása, hogy a foglalkoztatásban résztvevők száma növekedett, melyet az alábbi diagram szemléltet.

91

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 A közfoglalkoztatottak létszámának alakulása 2009. január hónaptól 2011. január hónapig 2009

2010

2011

Szegeden a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak, így a közcélú foglalkoztatásban részt vettek iskolai végzettség szerinti összetétele is eltért az országos, és a megyei átlagtól, jellemzően nagyobb a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező ügyfelek aránya, melyet az alábbi diagram szemléltet: A közcélú foglalkoztatásban részt vevők iskolai végzettség szerinti aránya

3%

11% 900

33% 801

800 724

700

675

30%

672

673

665

802

Szakmunkásképző, szakiskola 23 %

689

672

Középfokú végzettség 30 % Felsőfokú végzettség 11%

598

600

8 általános alatti 833 3% 781 774 Befejezett 8 általános 33 % 765 762

750

728

688

829

561

23%

500

476

437

400 300 215

200 122

100 0

0 I.

II.

III.

IV.

V.

VI. VII. VIII. IX.

X.

XI. XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

VI. VII. VIII. IX.

X.

XI. XII.

I.

A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét 2011. évtől kezdődően a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltja fel, melynek szintén célja, hogy aki képes dolgozni, az munkájával járuljon hozzá a közteherviseléshez. A program keretén belül a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII.31.) Korm. rendelet szabályozza a Munkaerőpiaci Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata felhasználását, a rendelet 2. §-a alapján az előirányzat terhére a következő támogatások nyújthatók: a) helyi és kisebbségi önkormányzat, egyház, a nemzeti civil alapprogramról szóló törvényben meghatározott civil szervezet által szervezett rövid időtartamú közfoglalkoztatás támogatása; b) helyi és kisebbségi önkormányzat, egyház, civil szervezet által szervezett hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása; c) vállalkozás részére bérpótló juttatásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás; d) országos közfoglalkoztatási program támogatása. Az előirányzat a költségvetési törvény szerint 64 Mrd Ft, míg az „Út a munkához” programra fordított összeg 2010. évben 160 Mrd Ft volt. Az önkormányzatok az első és a második közfoglalkoztatási formára nyújthatnak be pályázatot. A 92

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 pályázati felhívás szerint a rövid időtartamú közfoglalkoztatásra fordítható az összes előirányzat 43,75%a, 28 Mrd Ft, míg a hosszabb időtartamú programra 12 Mrd. Ft. Az állami támogatás mértéke a rövid időtartamú közfoglalkoztatás esetén megegyezik a korábbi közcélú foglalkoztatásnál biztosítottal, azaz 95%, azonban a hosszabb időtartamú foglalkoztatási formánál térségenként különböző mértékű lehet, városunkban 70%-os. A közcélú foglalkoztatásban részt vevő munkáltatók részéről a hosszabb távú közfoglalkoztatásban való részvételre is mutatkozik igény, azonban a nonprofit szervezetek egy része nem tudja vállalni a 30%-os önrészt, ezért vesz részt a rövid távú közfoglalkoztatási programban. A rövid távú közfoglalkoztatás a Munkaügyi Kirendeltség döntése alapján legalább kettő, de legfeljebb négy hónap időtartamú, négy órás foglalkoztatás lehet. A bruttó bér a minimálbér, ill. a garantált bérminimum fele összege, a nettó bér ez alapján 32.175,- Ft, legalább szakmunkás, vagy középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakörben 38.775,- Ft lesz, míg a bérpótló juttatás a nyugdíjminimumnak megfelelő összeg, havi 28.500,- Ft. Szintén fontos változás az „Út a munkához” programhoz képest, hogy míg a tavalyi év végéig az iskolai végzettségnek, szakképzettségnek megfelelő, vagy eggyel alacsonyabb szintű iskolai végzettséget igénylő munkakört volt köteles elfogadni a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy, addig a bérpótló juttatásban részesülő bármely, részére felajánlott munkakört köteles ellátni. A közös közteherviselés elvének megvalósulását célozza egy új szankció bevezetése is, miszerint a bérpótló juttatás éves felülvizsgálata során (2012. évben) minden jogosultnak igazolnia kell, hogy az előző évben legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban vett részt, egyéb kereső tevékenységet folytatott, vagy önkéntes munkát végzett. A 30 napos kötelezettség munkaerő-piaci programban vagy képzésben való részvétellel is teljesíthető. Az új közfoglalkoztatási rendszerben történő foglalkoztatás szinte teljes egészében csak a bérpótló juttatásra jogosultak számára biztosított, így kizárja az 55 év feletti, egyébként szociálisan ugyanolyan mértékben rászoruló, rendszeres szociális segélyben részesülő munkanélkülieket is. Az előző két évben szintén nem volt közcélú munkavégzési kötelezettsége ennek e körnek, de a törvény hatósági szerződés megkötésével lehetővé tette, hogy egy évig vállalják a rendelkezésre állási támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazását magukra nézve, így a közcélú munkát is végezhettek. Szegeden a 2010. évben a Munkaügyi Kirendeltséggel és a Családsegítő Szolgálattal előzetesen egyeztetve 23 fő 55 év feletti ellátott részére biztosította az Önkormányzat a közcélú foglalkoztatásban való részvételt. A tartós munkanélküliek körében növekvő arányban vannak a fiatal, pályakezdő munkanélküliek, a megváltozott munkaképességűek, és a több éve a rendszerben lévő segélyezettek. A Munkaügyi Kirendeltség részükre a közfoglalkoztatáson kívül képzést, valamint egyéb munkaerő-piaci programban való részvételt is biztosít. A Családsegítő Szolgálattal való együttműködés során a rendszeres szociális segélyben részesülők egyéb, az aktuális szociális helyzetüknek, egészségi állapotuknak megfelelő, az elhelyezkedést elősegítő programokban is részt vesznek. B./ Program célja A célterületen az alábbi stratégiai célok fogalmazódtak meg:  A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzés, átképzés biztosítása elsősorban a fiatalok, a költségvetési szervek létszámleépítésének áldozatai, és a keresletnek nem megfelelő szakmával rendelkezők számára.  Törekvés az idegennyelv-tudás fejlesztésére, az internethasználat széleskörű elterjesztésére, 93

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014      

internetalapú távoktatási formák, távmunka-lehetőségek biztosítására. Továbbképzések biztosítása a köztisztviselők, közalkalmazottak számára a pályázatírás, projekttervezés elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátításával. A vállalkozóvá válás elősegítése. A közfoglalkoztatás biztosítása minden bérpótló juttatásra jogosult munkanélküli számára, a „segély helyett munkát” elvének hatékonyabb érvényesítése. Kapcsolattartás a bérpótló juttatásban részesülők számára potenciálisan közérdekű önkéntes munkát biztosító intézményekkel, szervezetekkel. Megváltozott munkaképességűek rehabilitációjának eredményessé tétele. Szoros együttműködés kialakítása a munkanélküliekkel foglalkozó intézmények, szervezetek, szakemberek között. C./ Javaslat

 Munkanélküliek munkaerő-piaci esélyeinek növelése szakképzés, illetve átképzés útján, a Munkaügyi Kirendeltség segítségével.  A köztisztviselők, közalkalmazottak képzése, felkészítésük pályázatírásra, valamint az EU-s pénzalapok kezelésére, működtetésére.  Az elektronikus úton történő információszerzésre, az elektronos ügyintézésre, az Internet használatára vonatkozó alkalmasság és igény fokozása, internetalapú távmunka-lehetőségek felkutatása a Munkaügyi Központ, a Családsegítő Szolgálat, valamint civil szervezetek (SZITI Kulturális és Mentálhigiénés Egyesület, Munkáért Alapítvány, Teleházak) bevonásával.  Az idegennyelv-tudás elterjesztése és általánossá tétele érdekében törekedni kell az ingyenes angol nyelv tanfolyamok tartásának folytatására a városban.  A munkahelyteremtés, vállalkozóvá válás elősegítése érdekében a helyi adójogszabályokban az eddig alkalmazott kedvezmények megtartása, illetve beépítése.  A közfoglalkoztatás lehetőségeinek maximális kihasználása, további pályázat benyújtása rövid időtartamú közfoglalkoztatásra.  A közmunka pályázatok figyelemmel kísérése, részvétel a hosszabb időtartamú és az országos közmunkaprogramban a Szegedi Kistérség Többcélú Társulásával és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-vel együttműködve.  A munkanélküliekkel foglalkozó szakértői csoport folyamatos működtetése a Családsegítő Szolgálat, a Polgármesteri Hivatal, a Munkaügyi Kirendeltség és a civil szervezetek részvételével. Az együttműködés tárgyi és infrastrukturális feltételeinek megteremtése, ill. szabályozása, a párhuzamos és átfedő tevékenységek kiszűrése, kiküszöbölése.  Az ápolási díjban részesülők képzésének, valamint foglalkoztatásának biztosítása pályázat útján.

94

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 D./ Finanszírozási lehetőségek A fenti célok megvalósításának finanszírozására az önkormányzati saját erő mellett az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013. pályázatai segítségével, az alábbi operatív programok keretében lehet forrásokhoz jutni:  Társadalmi Megújulás Operatív Programja (TÁMOP)  Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programja (TIOP)  Regionális Fejlesztés Operatív Programjai – Dél-alföldi OP (DAOP)  Munkaerő-piaci Alap  Állami költségvetés E./ Várható hatás és eredmény  A munkaerőpiac szereplőinek együttműködése, a feladatok összehangolása révén személyre szabott szolgáltatások nyújthatók a munkanélküliek számára a mielőbbi elhelyezkedés, a foglalkoztatottság növelése érdekében.  A folyamatos képzési lehetőségek biztosításával lehetővé válik az élethosszig tartó tanulás, és az internethasználat megismerése, a modern ügyintézési módok elsajátítása gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a munkanélküliekkel való foglalkozást.  A társadalom hátrányos helyzetű, vagy/és tartósan munkanélküli csoportjainak felzárkóztatásában, a munkaerő-piacra való bekerülésében, visszatérésében nagy szerepet játszik a közfoglalkoztatás folyamatos biztosítása, a létszám növelése.  A vállalkozóvá válást, munkahelyteremtést célzó adókedvezmények az elsődleges munkaerőpiacra, ha csekély mértékben is, de hatással vannak.

XI.2. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások fejlesztése A./ Jelenlegi helyzet Pénzbeli ellátások2 A pénzbeli szociális ellátások nagy részét a települési önkormányzatoknak kötelezően, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. alapján kell adnia. Vannak azonban olyan ellátások is, amelynek jogosultsági feltételeiről, bevezetéséről a Közgyűlés helyi rendeletében döntött. A szociális rászorultság alapján adható rendszeresen folyósított pénzbeli ellátások közül a rendszeres szociális segély és a rendelkezésre állási támogatás, (mely 2011. évtől bérpótló juttatásra változott) nagyobb részben a munkanélküliséghez kapcsolódó ellátás. 2010. évben a rendelkezésre állási támogatásban részesülők havi átlagos létszáma 978 fő volt. Ehhez a fentebb részletezett közcélú foglalkoztatás kapcsolódott. 55 év feletti munkanélküliek közül átlagosan 255 fő részesült rendszeres szociális segélyben, míg az 55 év alattiak közül a helyi rendelet alapján átlag 178 fő részére volt biztosított ez az ellátás. Egészségkárosodottként átlagosan 70 fő részesült rendszeres szociális segélyben. Ápolási díjban részesülő személyek átlagos létszáma emelkedő tendenciát mutatott, alanyi jogon átlag 502 fő, míg méltányossági alapon 422 fő részesült az ellátásban. Az ápolási díj rendkívül népszerű a kérelmezők körében, mivel szolgálati időnek is minősül a nyugdíj szempontjából. A helyi rendelet 2011.03.01-jétől hatályos módosítása a méltányossági alapon adott ápolási díjat megszüntette azzal, hogy a folyósított ellátások 2011.04.30-ig kerüljenek kiutalásra. 2 In.: Beszámoló a központi gazdálkodás 2010. évi működési kiadásai előirányzaton szereplő szociális és egészségügyi feladatok ellátásáróllásáról 1-3. old.

95

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 Az időskorúak járadéka a 62. életévüket betöltött, jövedelem nélküli személyek ellátása, a járadékban 5060 fő részesül. Átmeneti segélyben a helyi szabály szerint évente legfeljebb három alkalommal részesülhetnek a kérelmezők, a tavalyi évben az ellátások esetszáma 15.804 volt, segélyben összesen 7.725 személy/család részesült. Ezen felül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részére a Hivatal júliusban, szeptemberben és novemberben 5800,- Ft/fő egyszeri pénzbeli ellátást folyósított, melyből a szeptember havi ellátás rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként az önkormányzat költségvetéséből került kifizetésre. Az első lakást szerző fiatal házasokat, valamint már lakással rendelkező szegedi családokat -vissza nem térítendő támogatás formájában és kamatmentes kölcsönnel segíti az önkormányzat. Éves szinten 22 fő részesült a támogatásban, az átlagos támogatási összeg 1.214e Ft volt. Természetben nyújtott ellátások3 A közgyógyellátás alanyi és normatív formájának jogosultsági feltételeit a Szt. részletesen meghatározza, ezen felül az önkormányzat méltányossági alapon is biztosítja az ellátási formát. A gyermekintézményi étkeztetési térítési díj támogatást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermekre tekintettel lehet megállapítani, az elmúlt évben az ellátottak havi átlagos létszáma 507 fő volt. A lakosság körében igen népszerű ellátási forma a lakásfenntartási támogatás, mely hathatós segítséget nyújt a családoknak. A normatív ellátást a törvény szabályozza, míg a méltányos jogcímen a helyi rendelet alapján adható ellátás. Átlagosan 3.883 háztartás részesült a 2010. évben ebben az ellátási formában, melyből 2.007 háztartás részére normatív ellátás került megállapításra, 1.876 háztartás részére pedig a helyi támogatás. A helyi lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételei 2011. 03. 01-jétől szigorúbbak lettek, mivel a 2011. szeptember 1-jétől hatályos törvénymódosítás a normatív ellátás feltételeként előírt jövedelmi határértéket nagy mértékben emeli, és a becslések szerint az ellátottak létszáma akár ötszörösére is emelkedhet az év utolsó harmadában. Az adósságkezelési szolgáltatás a lakásfenntartási támogatáshoz is kötődő, a lakás megtartását célzó komplex támogatási forma. Jelenleg az IKV Zrt.-vel, a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-vel és a Szegedi Vízmű Zrt.-vel, GDS SUEZ Energia Magyarország Zrt.-vel, valamint társasházak közös képviselőivel kötött keretmegállapodás alapján lehet a lakbér, fűtés, vízdíj, gáz, ill. közös költség hátralékokat felszámolni. Az adósságkezelési szolgáltatás mellett a nehéz helyzetbe került családok a Védőernyő a Díjhátralékosoknak Alapítványtól is kérhetnek segítséget. Az ellátottak létszáma az utóbbi években nagy mértékben emelkedett, 2010. évben 784 háztartás részesült adósságcsökkentési támogatásban, melyhez lakásfenntartási támogatás is párosul. Összességében évi 790.000 e Ft-ot költ a város a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokra, valamint rendeletben vállalt támogatások kifizetésére. Ezáltal mondhatjuk, hogy a Szeged MJV Önkormányzata a jogszabályok adta lehetőségeket is kihasználva sokrétű segítséget nyújt az arra rászorulóknak. B./ Program célja  

a szociális biztonság elősegítése a lakás megtartása a közüzemi díjak teljesítésével

3 In.: Beszámoló a központi gazdálkodás 2010. évi működési kiadásai előirányzaton szereplő szociális és egészségügyi feladatok ellátásáról 3-5. old.

96

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014   

első lakáshoz történő hozzájutás segítése a tulajdonban lévő lakások mobilizációjának segítése a lakhatási igények szerint az egyéni problémák kezelésére a leghatékonyabb megoldás megtalálása érdekében az ügyfelekkel és családjukkal kapcsolatban álló intézmények, szervezetek együttműködése. C./ Javaslat

    

A méltányos ápolási díjban részesülők álláskeresőként történő regisztrációját követően részükre egyéb pénzbeli ellátás (bérpótló juttatás, rendszeres szociális segély) biztosítása. A lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeinek bővítését (2011.09.01.) követően is a gyors, és hatékony ügyintézésre törekvés, az ügymenet informatikai támogatása. Az adósságkezelési szolgáltatás bővítése érdekében törekvés az áramszolgáltatóval is a keretmegállapodás megkötésére. Kártyás áramfogyasztást mérő készülékek minél nagyobb számban történő felszerelése. A rezsiköltség hátralékkal rendelkezők további támogatása a Védőernyő a Díjhátralékosoknak Alapítvány útján, az alapítvánnyal folyamatosan együttműködve. D./ Finanszírozási lehetőségek

  

Pályázat, szakminisztérium által meghirdetett közmunka pályázat Saját forrás – az önkormányzati támogatás volumenének megtartása a csökkenő állami normatívák mellett Védőernyő Alapítvány rendelkezésére álló összeg felhasználása, melyhez a közüzemi szolgáltatók is hozzájárulnak az önkormányzat mellett. E./ Várható hatás és eredmény

   

A méltányos ápolási díjban részesülők nem maradnak ellátatlanok. A háztartások nagyobb számban részesülhetnek 2011. 09. 01-jétől lakásfenntartási támogatásban, amely a megnövekedett rezsiköltségekhez hathatós segítséget nyújt. Az áramdíj fizetésében hátralékkal rendelkezők esetében megelőzhető lenne a szolgáltatás kikapcsolása, a fogyasztásmérő készülékek a hátralék képzését akadályoznák meg. A Védőernyő Alapítvánnyal szorosan együttműködve az adósságkezelési szolgáltatás hatékonysága, eredményessége javulna.

XI.3. Szociális és gyermekvédelmi ellátások A./ Jelenlegi helyzet Szeged MJV Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátásokat az alábbi szervezeti struktúrában biztosítja:

97

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 I. Az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények által nyújtott ellátások Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Dr. Waltner Károly Otthon 6723 Szeged, Agyagos u. 45. SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon székhelyén szakosított ellátást, ápolást, gondozást nyújtó fogyatékos személyek otthona működik, férőhelyeinek száma 150 fő. Az intézményegység működési (felvételi) körzete az alábbi: a kiskorú ellátottak vonatkozásában elsősorban Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területe, valamint Csongrád megye közigazgatási területe, a nagykorú ellátottak vonatkozásában Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területe. Működését a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala a 02-1569-4/2008. számú határozatba foglalt, 2012. december 31-éig érvényes működési engedéllyel engedélyezte. A határozott idejű működési engedély oka a tárgyi feltételek nem teljes körű biztosítása. 2008-2009. évben az intézményben 150 fő volt, azaz az éves kihasználtsága 100%-os, 2009-ben 5 fő várakozót tartottak nyilván. Az intézmény szakmai tevékenysége az értelmileg akadályozott ellátottak gondozása, ápolása és mentális tevékenység végzése, valamint a lakók részére fizikai, mentális és életvezetési segítség nyújtása, ennek során szociális, testi és szellemi állapotuknak megfelelő egyéni bánásmódban való részesítésük. A szakmai tevékenység során az intézményben dolgozók az ellátottak hiányzó vagy korlátozott testiszellemi funkcióinak lehetőség szerinti helyreállítására törekszenek. Az otthon teljes körű bentlakásos ellátást biztosít. Az intézmény telephelyein a gyermekvédelmi szakellátás körébe tartozó otthont nyújtó ellátást, utógondozói ellátást biztosít. A feladatellátást szolgáló vagyon SZMJVÖ tulajdonát képezi. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi 6724 Szeged, Párizsi krt. 27. Alapfeladata: gyermekek napközbeni ellátása 15 telephelyen, 982 férőhelyen. Egy telephelyen sérült gyermekek ellátása, korai fejlesztése és gondozása folyik speciális és integrált csoportban. Az intézmény időszakos gyermekfelügyeletet és játszócsoportot (játszóházat) is biztosít. Az Agyagos utcai Bölcsőde a Dél-alföldi Régió tekintetében módszertani feladatokat is ellát. A feladatellátást szolgáló vagyon SZMJVÖ tulajdonában van. II. Az önkormányzat által, nem saját intézményei útján biztosított ellátások: Szeged városban a szociális alapszolgáltatások és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatok (éjjeli menedékhely, hajléktalan személyek átmeneti szállása), idősek számára ápolást, gondozást nyújtó bentlakásos intézményének, valamint szenvedélybetegek (drogbetegek) rehabilitációs intézményének biztosítása - feladatellátási szerződés alapján: ➢ 2010. június 30. napjáig a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában működő Humán Szolgáltató Központ és a Humán Szolgáltató Központ Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum által, ➢ 2010. július 01. napjától - SZKTT Humán Szolgáltató Központnak az SZKTT Egyesített Szociális Intézménybe történő beolvadása folytán - az SZKTT Egyesített Szociális Intézmény és az SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum által kerül megszervezésre. A támogató szolgáltatás biztosítása Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesületével (Szeged, Veresács u. 17/B.) 2008. február 20-án megkötött ellátási szerződés alapján történik. 98

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza Szegedi Hajléktalanellátó Központot működtet, ennek keretében utcai szociális munka szolgáltatást nyújt, melyre Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával ellátási szerződést kötött, 2006. december 15-i hatállyal.

Az idősek számára átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladat (időskorúak gondozóháza) biztosítása ellátási szerződés alapján az Őszidő Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság által történik, 28 férőhelyen, továbbá az intézmény emelt szintű ápolást, gondozást nyújtó, tartós bentlakást biztosít 16 férőhelyen, ellátási szerződéssel. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény fenntartásában működik a Gyvt. hatálya alá tartozó ellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatást biztosító Gyermekjóléti Központ, valamint a gyermekek átmeneti gondozását biztosító Gyermekek Átmeneti Otthona és a Családok Átmeneti Otthona (Szeged, Kapisztrán u. 60.), így ezen feladatellátási kötelezettségét Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata társulásban biztosítja. B./ Program célja ➢

➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢

Szeged Megyei Jogú Város fejlesztési céljai között szerepel a hiányzó ellátási formák, azaz a pszichiátriai betegek nappali ellátása, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona megszervezése, amelyek megvalósításához igénybe vehető pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése folyamatos. A szociális ellátórendszer tudatos fejlesztése. Folyamatos szakmai képzés biztosítása. Akadálymentesítés fokozott elérése. A kapcsolati tőke erősítése. Munkaerőpiacot bővítő fejlesztések, foglalkoztatási programok. Önkéntesek bevonása a szociális és gyermekvédelmi ellátórendszerbe. C./ Javaslat

➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢

➢

A szociális és gyermekvédelmi ellátásokat érintő jogszabályi környezet változásainak folyamatos figyelemmel kísérése. Az önkormányzat által fenntartott intézmények személyi és tárgyi feltételeinek jogszabályi előírások szerinti biztosítása, akadálymentesítése. Az ágazathoz tartozó szakemberek képzése. A civil szervezetek nagyobb számban történő bevonása a szociális alapszolgáltatásokba és szakellátásokba. A pályázati lehetőségek kihasználása. SZMJVÖ Bölcsődéi egyes telephelyei tárgyi feltételeinek javítása. A Petőfi Sándor sgt.-i, Agyagos, Gyík, Siha és Cső utcai bölcsődeépületek energetikai korszerűsítése is az intézmény fejlesztési céljai között szerepel, pályázati forrásból, amelynek során az épületek külső hőszigetelésére, a külső nyílászárók cseréjére és fűtéskorszerűsítésre kerülne sor. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a Dr. Waltner Károly Otthon Fiú Speciális Gyermekotthonának a Szeged, Szőregi út 80. szám alatt történő további működtetéséről döntött az 550/2010. (XII. 10.) Kgy. sz. határozattal, amellyel összefüggésben a Szeged - Tápé, Budai Nagy Antal u. 51. szám alatti Speciális Gyermekotthon tárgyú pályázat támogatási szerződése megszüntetését kezdeményezte. Nevezett ingatlan hasznosítására vonatkozó - elsősorban Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata feladatellátási kötelezettsége körébe tartozó - alternatívák 99

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 kidolgozása folyamatban van. D./ Finanszírozási lehetőségek A szolgáltatások fejlesztésének egy része önerő biztosításával valósulhat meg, bizonyos esetekben azonban önerő bevonása nélkül van lehetőség a beruházás kivitelezésére, amely során az alábbi támogatások, források vehetők igénybe: - európai uniós források, - az ágazati minisztérium által kiírt pályázati alapok, - a vállalkozói szféra bevonása a fejlesztésekbe, - a civil szféra adományai, feladatvállalásai. - az önkéntesek értékteremtő munkája E./ Várható hatás és eredmény - Nő a szolgáltatások színvonalának minősége. - A széleskörű intézményrendszer alkalmassá válik az új igények fogadására, azok kielégítésére.

100


XII. OKTATÁSI ÉS HUMÁN ERŐFORRÁSFEJLESZTÉS XII.1. Oktatási és egészségügyi infrastruktúra fejlesztés XII.1.2. Tisza-parti Általános Iskola és Óvoda felújítása, korszerűsítése A./ Jelenlegi helyzet A Tisza-parti Általános Iskola Újszeged egyik legrégebbi oktatási intézménye. Az intézmény 110 éves „D” épületrésze életveszélyes állapotban volt, így azt oktatási célra nem tudták használni. Az iskola fő épülete (A-B-C épületrész) 40 évvel ezelőtt épült és korából adódóan a tantermek, mosdók, közösségi helységek felújításra szorultak. Az intézmény nem rendelkezett a 19/2002 (V. 8.) OM rendelet szerinti megfelelő méretű tornateremmel, könyvtárral. Az iskola fűtését szolgáló kazánok életkorukból adódóan sokszor megbízhatatlanul működtek a fűtési szezonban. A Tisza-parti Óvoda városunk legnagyobb óvodai intézete. Az intézmény foglalkoztató szobáinak felújítása és akadálymentesítése különösen fontos volt. B./ Program célja A projekt célja, hogy az iskola és a vele osztatlan, közös telken működő óvoda összehangolt pedagógiai programjának megvalósításához megteremtse a minőségi nevelés, oktatás feltételeit, előkészítse a XXI. századi oktatási környezet elvárásainak megfelelő infrastrukturális környezetet. Az iskola energetikai korszerűsítése révén pedig csökkentse a fenntartó intézményre fordított működési kiadásait. C./ Javaslat A projekt I. ütemében az intézmény „D” épületrészének részleges visszabontásával lehetőség nyílt egy tornacsarnok kiépítésére, amely az intézmény igényeit kielégítően 500 fő befogadására is alkalmas. A tornacsarnok felett tantermek és szaktantermek kerültek kialakításra. A II. ütem keretében az iskola fő épületének felújítása, teljeskörű akadálymentesítése, elektromos hálózat korszerűsítése, valamint az IK technológiák fogadására alkalmas infrastruktúra kialakítása történt meg. Ugyancsak a II. ütemben került sor az iskola homlokzati hőszigetelésére, külső nyílászáróinak cseréjére és a fűtési rendszer korszerűsítésére, amelyek a KEOP pályázati forrásból támogatott tevékenységek. Az óvoda épületét érintő munkák: gépészeti és elektromos rendszerek felújítása, belső átalakítás D./ Finanszírozási lehetőségek Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013. pályázatai keretében, a Dél-alföldi Regionális Operatív Program (DAOP) forrásból 399.000 e Ft, a Környezet és Energetikai Operatív Programból (KEOP) pályázati forrásból 113.000 e Ft. A megvalósításhoz szükséges saját forrás 461.400 e Ft. E./ Várható hatás és eredmény Az intézmények infrastruktúrájának fejlesztése megfelelő alapot biztosít a tanárok számára a korszerű 101

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 nevelési-oktatási módszerek alkalmazására (digitális tábla). Az iskola energetikai korszerűsítése révén az intézmény működési költségei csökkennek.

XII.1.2. Acél utcai orvosi rendelők felújítása A./ Jelenlegi helyzet Az Acél utcai rendelőintézetben 2 fogorvosi, 1 gyermekorvosi és 3 felnőtt háziorvosi praxis működik, saját ellátókörzetekkel. A praxisoknak helyet adó kétszintes épület akadálymentesítése nem megoldott, állagát és közműellátottságát illetően teljes szerkezeti és épületgépészeti felújításra van szükség. Jelenlegi állapota és helykihasználása nem kielégítő, korszerűtlen a jelenleg hatályos előírásoknak nem felel meg. B./ Program célja A rendelőintézet komplex felújítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzat alapellátási kötelezettségének magasabb színvonalon és kulturáltabb környezetben tudjon eleget tenni, ami a betegek igényeit és érdekeit, valamint az orvosok munkafeltételeinek javítását szolgálja. C./ Javaslat Az épület teljes szerkezeti és épületgépészeti felújítása javasolt, amely magában foglalja a nyílászárók cseréjét, a külső homlokzat szigetelését, a lapostető szigetelését, a víz-, gáz- elektromos hálózat felújítását, a fűtés korszerűsítését, a két szint közötti akadálymentesítésének biztosítását. D./ Finanszírozási lehetőségek A fenti célok megvalósításához és finanszírozásához a saját forrás mellett az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013. pályázatai keretében lehet majd forrásokat lehívni. E./ Várható hatás és eredmény Korszerű, előírásoknak megfelelően kialakított rendelőhelyiségek fenntartási, üzemeltetési költségei csökkenek; az akadálymentesítéssel pedig megvalósulhat az érintett páciensek esélyegyenlősége, a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés.

XII.2. Humán erőforrás fejlesztése A közoktatás rendszere, szervezése és irányítása napjainkban jelentős változtatások előtt áll. A folyamatos társadalmi és egyéb szempontoknak való megfelelésen túl, a jogszabályi háttér jelentős módosítása szakmai és fenntartói oldalról megközelítve is kihívások elé állítják az ágazatban közreműködők munkáját. Szeged városban a közoktatási rendszer sokszínű és komplex, amelynek jelentős részét képezik az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményeken kívül az egyetemi, egyházi és egyéb nem önkormányzati (alapítványi) iskolák és óvodák. Városunkban a demográfiai helyzet (a születésszám) jelentősen nem romlik, sőt, ellentétben más városokkal növekedést mutat, de a "kifutó rendszerű" tanulói létszámcsökkenés markáns megjelenése a 102

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 középfokú intézményekben továbbra is problémát okoz. További nehézség a szakképzés területén a munkaerő piac átstruktúrálódása, a gazdasági élet kihívásainak való folyamatos, életképes megfelelés. Szeged Megyei Jogú Város oktatási célkitűzése a továbbiakban is egyértelmű: iskolavárosi ranghoz méltóan továbbra is megfelelni valamennyi társadalmi és szakmai kihívásnak. A hagyományok megőrzése mellett, hatékony, innovatív és versenyképes gyermek/tanulóbarát oktatási rendszer működtetése, amelynek minden szintjén minden résztvevő tisztában van a feladatával és annak fontosságával. Kiemelt stratégiai célként kezeljük az esélyegyenlőség biztosítását a közoktatás teljes folyamatában, az antiszegregációs eredményeink megőrzését, valamint a szakképzés területét, a TISZK eredményes működését. I. A jelenlegi helyzet Óvodai nevelés Jelenleg városunkban, az önkormányzati fenntartású óvodákba mintegy 5000 gyermek jár. Szeged Megyei Jogú Város Óvodák Igazgatósága jelenleg 50 telephelyet működtet. Az egyes tagóvodákban a nevelőmunka saját nevelési program alapján folyik. Néhány óvoda az általános követelményeket kiegészítve speciális feladatokat is ellát. 378/2008. (V. 16.) Kgy. sz. határozattal hosszabbította meg Szeged Megyei Jogú Önkormányzata a KORINTA Alapítvánnyal 2002-ben kötött közoktatási megállapodást, melyben az alapítvány vállalta a 06 éves korú szegedi és a város vonzáskörzetében élő fogyatékos gyermekek korai fejlesztését és fejlesztő felkészítését, valamint az óvodai integrált nevelésre szoruló gyermekek fejlesztését utazó gyógypedagógus által. Az alapítvány a 2008/2009. nevelési évtől átvállalta az Önkormányzattól a fejlesztő iskolai ellátást, melynek törvényi hátterét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30/A. §-a adja. A fejlesztő iskolai tevékenység ellátása a Napsugár Utcai Óvoda megüresedett helyiségében történik. Évek óta problémát jelentett az általános iskolák számára, hogy sok nagycsoportos óvodás hétéves koráig marad az óvodában, ezért 2008/2009. nevelési évtől minden óvodában elvégzik a DIFER tesztet, és a 2010/2011. tanévre már több elsőst iskolázhattak be, mint az előző években. Alapfokú nevelés-oktatás Jelenleg városunk önkormányzati fenntartású általános iskoláiban mintegy 9000 gyermek tanul. A tanulói létszám és a jogszabályi változások, lehetőségek követése okán a város folyamatosan aktualizálta a rendszerkövetelményeket. Az utóbbi évek legfontosabb változtatásai a rendszerben: A Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanulói létszáma folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt évek alatt annak ellenére, hogy több megszűnő általános iskola osztályai az intézményben kaptak elhelyezést, ugyanakkor évek óta magas volt a bejáró tanulók aránya az iskolában. Az intézmény alkalmas arra, hogy - tehermentesítve a többi iskolát a bejáró tanulók felvétele alól - a Szegeden tanulni vágyó gyermekeket felmenő rendszerben, nagy számban befogadja. Ezért döntött úgy az önkormányzat, hogy 2009. július 1-jével a fenntartói jogot átadja a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása számára. A Fekete István Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagiskoláját – a folyamatosan csökkenő tanulólétszám miatt – Szeged MJV Önkormányzata megszüntette, az épületet pedig bérbe adta a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség által fenntartott Wesley János Általános Iskolának, amely szülői igények 103

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 szerint biztosította az ott tanuló diákok átvételét. 164/2007. (III. 29.) Kgy. sz. határozatával Szeged MJV Önkormányzata a szegregáció megszüntetése érdekében 2007. június 30-i hatállyal megszüntette a Móra Ferenc Általános Iskolát. A megszüntetés következtében mintegy 130 gyermek elhelyezéséről kellett gondoskodnia a fenntartónak. A gyermekek fogadásra - a szabad iskolaválasztás lehetőségét fenntartva - 11 befogadó intézmény készült fel. Valamennyi fogadó iskolában mentortanári / fejlesztő pedagógusi álláshelyek létesítését engedélyezte a fenntartó, melyeken többségében a volt „mórás” tanárok segíthették a tanulók beilleszkedését. A lakóhelyüktől távolabbi iskolába kerülő gyermekek számára (mintegy 60-70 fő) ingyenes bérletet biztosított az önkormányzat. A rászoruló családokat ruhanemű és egyéb szükséges felszerelés vásárlásával segítette a fenntartó. A 2007/2008. tanévtől a Szegedi Tudományegyetem az integrációs folyamatba bekapcsolódva Hallgatói Mentorprogramot indított, mely jelentős segítséget nyújtott és komoly szakmai-tudományos hátteret biztosított ehhez a munkához. A hallgatók a mentortanárok koordinálásával vettek részt az integráció megvalósításában, közreműködtek valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű tanuló fejlesztésében. A mentorok munkáját városi szintű szakmai értekezletek, rendszeres tapasztalatcserék szervezésével segítik. A Hallgatói Mentorprogram kiemelt helyen áll antiszegregációs, illetve esélyegyenlőségi kapcsolódása okán is. Középfokú (nappali munkarend szerinti) oktatás-nevelés Megyei Jogú Város lévén Szegeden a középfokú oktatás jelentős tényezőt képez az oktatási rendszeren belül. Mint megyeszékhely, különös figyelmet kell fordítani nem csak a város, hanem az egész megye szakember ellátottságának képzésére is, mintegy 11.000 fő tanul a középiskoláinkban, akiknek többsége nem szegedi állandó lakos. Ehhez társul a jó kollégiumi ellátottság, illetve maga Szeged, mint kulturális vonzerővel rendelkező, élhető város. Az utóbbi évek tapasztalata, hogy a tanulólétszám csökkenése nem vonta maga után a gimnáziumi képzés iránti érdeklődés csökkenését, miközben a gimnáziumi képzésbe bekerülő tanulók felkészültsége is évről évre csökkenő színvonalat mutat. Ezért döntött az önkormányzat az indítható gimnáziumi osztályok számának csökkentéséről a Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Gábor Dénes Tagintézményében és a Széchenyi István Tagintézményben. Ugyanakkor a Deák Ferenc Gimnáziumban a nagy érdeklődésre való tekintettel beindult a speciális spanyol, a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában pedig a spanyol–magyar kéttannyelvű oktatás. A TISZK megalakulása után városunkban az elmúlt időszak legnagyobb változását a szakképző intézmények átszervezése jelentette. A képzések koordinálatlansága, szétaprózottsága korlátozta a képzési színvonal, a tárgyi, személyi feltételek fejlesztésének lehetőségét, a fejlesztési források hatékony felhasználását, a gazdaság, a munkaerőpiac igényeivel történő harmonizációt. A csökkenő létszámú szakmunkásképzés komoly feszültséget teremt a munkaerőpiacon, s ezen túlmenően a kontraszelekcióból fakadóan itt a legnagyobb a lemorzsolódás, a képzésből sikeresen kikerülők tudásszintje sok esetben nem megfelelő. A munkaerőpiac, a gazdasági kamarák egyértelműen jelezték, hogy növelni kell a szakiskolába beiskolázott tanulók számát. A szakközépiskolák 9. osztályaiban igen nagy mértékű a lemorzsolódás, ezért bővíteni kell a szakiskolai férőhelyek számát. A szakképző intézmények vonatkozásában az átszervezés célja a képzési párhuzamosságok megszüntetése és az iskolák közötti profiltisztítás, ami 104

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 hatékonyabbá teszi az erőforrás-gazdálkodást, racionalizálja az eszközök kihasználását, segíti a munkaerőpiaci igények jobb kielégítését. A fentiek figyelembe vételével alakult meg 2009. július 1-jén négy nagy szakképző intézmény 13 szakközépiskola és szakiskola összevonásával. Kollégium 2007-ben megtörtént a Szeged Városi Kollégium létrehozása. Két önálló kollégium megszüntetésével és a kollégiumok középiskoláktól történő leválasztásával egységes kollégiumi intézményhálózat jött létre 9 tagintézménnyel. Az egységes kollégiumi rendszer szakmai és gazdasági szempontból is a kollégiumok hatékonyabb működését biztosítja. A kollégiumi intézményhálózat kihasználtsági mutatói tükrözik a demográfiai létszámadatok változásait. A gyermeklétszám folyamatos csökkenése következtében az elmúlt években 3 telephely megszüntetése vált indokolttá. Az önkormányzat a férőhelyek csökkentéséből felszabaduló forrásokat a kollégiumi rendszer további korszerűsítésére fordítja. A 2008/2009. tanévtől a Szeged Városi Kollégium Fodor József Tagkollégiuma és a szakképző intézmények nyertes pályázat keretében kezdtek hozzá a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjának megvalósításához. Felnőttoktatás Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a nem önkormányzati fenntartású Élethosszig Tanulás Közhasznú Magánalapítvánnyal 2007. augusztus 31-től 2012. június 30-ig szóló közoktatási megállapodást kötött az 1990. évi LXV. törvény 61.§ (1) bek. és az 1993. évi LXXIX. törvény 86. § (3) bek. d) pontja által előírt önkormányzati kötelező feladat átadásáról. Első lépcsőben az alapítvány az általános érettségire felkészítő felnőttképzést indította el.

Tehetséggondozás 2001-től folyamatosan működik az Arany János Tehetséggondozó Program a Szeged Városi Kollégium és a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium együttműködése keretében. A program céljainak sikeresebb elérése érdekében szorosabb együttműködést kell kialakítani a gimnáziumi osztályfőnökök és a kollégiumi nevelőtanárok között, melynek mindkét részről ki kell terjednie az Arany János Tehetséggondozó Program tartalmi elemeinek következetes megvalósítására. Az esélyegyenlőségi törekvések megvalósításához kapcsolódóan 2008/2009. tanévtől a Szeged Városi Kollégium és a szakképző intézmények is részt vesznek a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjában. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata már több alkalommal díjazta a kimagasló eredményt elért középiskolás tanulókat az „Esélyt a középiskolás tehetségnek” pályázat keretében. Minden évben 100 felsőoktatásban tanuló egyetemi, főiskolai hallgató részesül 10 hónapon keresztül városi ösztöndíjban, melynek összege havi 10 000,- Ft. A Tehetség Napján kiváló eredményt elért tanulók és felkészítő tanáraik részesülnek kitüntetésben az Önkormányzat részéről. A képzőművészet, a zene- és a táncművészet területén tehetséges tanulók az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású alapfokú művészetoktatási intézményekben bontakoztathatják ki tehetségüket. Jelenleg 5 önkormányzati intézményben folyik alapfokú művészetoktatás. 2007-ben fejeződött be ezen intézmények szakmai minősítési eljárása. Az 5 intézményben 4 kiválóra minősített tanszak működik. A 3/2002. (II. 15.) OM rendelet alapján a minősített alapfokú művészetoktatási intézmények jegyzékbe vétele megtörtént, a felvétel a bejegyzéstől számított öt évre szól.

105

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 Nem önkormányzati fenntartású oktatási intézmények Az önkormányzati fenntartású oktatási intézmények mellett minden fokon és típusban jelentős mértékű közoktatási feladatot látnak el (óvoda, általános iskola, művészeti iskola, középiskola, szakképző intézmény, pedagógiai szolgáltató intézmény). A fenntartók köre kiterjedt: kistérségi, egyetemi és egyházi fenntartású intézmények mellett megtalálhatók a civil szervezetek (alapítványok, egyesületek) és magánszemélyek által fenntartott intézmények is. Az óvodás korosztály közel 15%-a, az általános iskolások 37%-a, a középiskolások 18%-a nem önkormányzati fenntartású oktatási intézményben tanul. Ezekkel az iskolákkal együttműködő, kölcsönösen egymást segítő kapcsolatot tart fenn az önkormányzat, ugyanakkor mivel ezen intézményeknek nincs felvételi körzetük, ez az óvodai, általános iskolai felvételek esetében problémát is jelent. A szakképzés egésze tekintetében a TISZK-be tartozó intézmények mellett befolyással bírnak a TISZK-en kívüli nem önkormányzati fenntartású intézmények is, melyekre nem vonatkoznak a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság határozatai, így a beiskolázási elképzelések, középtávú tervek és képzési profilok tekintetében történő tervezés komplexebb körültekintést igényel az önkormányzat részéről. Az egyházi fenntartók a hagyományos általános alapfokú és középfokú oktatási feladatok ellátásán kívül már a szakképzésbe is kezdenek bekapcsolódni. Ennek a fokozott szerepvállalásnak megfelelően folyamatosan nő az általuk felvehető tanulólétszám, ezzel együtt a feladatellátásuk aránya. Együttműködés az egyházi fenntartású nevelési-oktatási intézményekkel A nem önkormányzati fenntartók mellett a legnagyobb szerepet az egyházi fenntartású nevelési-oktatási intézmények játsszák, melyekkel a város együttműködési megállapodásokat kötött. Szeged városa 2007ben 15 éves időtartamra kötött megállapodásokat a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel, a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatósággal és a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérekkel. A megállapodások értelmében az egyházi fenntartású iskolák részt vesznek a szakértői véleménnyel rendelkező sajátos nevelési igényű, elsősorban tanulási, magatartási, beilleszkedési problémával küzdő szegedi gyermekek általános iskolai oktatásában, nevelésében, felzárkóztatásában. A Szeged Kálvin Téri Református Egyházközséggel kötött együttműködési megállapodásunk értelmében a Clarisseum Református Óvoda részt vesz a kötelező felvételt biztosító óvoda feladatainak ellátásában és a felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben részesíti a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. Az egyházi fenntartású nevelési-oktatási intézményekkel történő együttműködés és a közös feladatellátás során jelentős mértékben növelhető a feladatellátás színvonala, illetve a város földrajzi/fizikai lefedettsége. Az egyházi fenntartású iskolák különösen fontos szerepet játszanak a szakértői véleménnyel rendelkező sajátos nevelési igényű, elsősorban tanulási, magatartási, beilleszkedési problémával küzdő szegedi gyermekek általános iskolai oktatásában, nevelésében, felzárkóztatásában, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátásában. Ezek a feladatok növekvő terheket rónak az iskolafenntartókra. Az egyházi fenntartók a hagyományos általános alapfokú és középfokú oktatási feladatok ellátása mellett megjelentek a szakképzés területén is. Nem elhanyagolható a tehetséggondozó szerepkör sem, amelynek révén az önkormányzat és az egyházi fenntartók nem csak helyileg, de országos szinten is növelik Szeged jó hírnevét. Továbbra is közös szerepet kell vállalni az esélyegyenlőség megteremtésében, a társadalmi és területi különbségek mérséklésében, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatásában. Folytatni kell a fogyatékossággal élők integrált nevelésének, oktatásának támogatását. Kiemelt célként kezeljük a sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók 106

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 ellátása során az egyházakkal történő együttműködést. Együttműködés a Szegedi Tudományegyetemmel A Szegedi Tudományegyetem által fenntartott oktatási-nevelési intézményekkel SZMJV Önkormányzata együttműködési megállapodást kötött arról, hogy mint nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó milyen módon vesz részt a kötelező felvételt biztosító feladatok ellátásában. A felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben részesíti a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat, valamint a fenntartó az óvodák esetében vállalja, hogy a beiratkozás időpontját az Önkormányzat által meghatározott időpontra szervezi. Szeged Városi Ösztöndíj A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola nappali tagozatán tanuló, kiemelkedő teljesítményt elért diákok tanulmányainak anyagi támogatására SZMJV Önkormányzata minden évben pályázatot ír ki. Minden évben 100 hallgató részesülhet a támogatásban. Az ösztöndíj két szemeszterre szól, amelynek összege havi 10.000 Ft/hó/fő. A tehetséges hallgatók tanulmányainak támogatása Szeged város oktatáspolitikájának fontos részét képezi, célunk a jól képzett szakemberek megtartása a városban. Mentorháló A pedagógusképzést segítő, szolgáltató és kutatóhálózat kialakításában együttműködik az Önkormányzat és az Egyetem. Jelenleg a kapcsolattartás módjának egyeztetése és az adatszolgáltatóknak a regisztrálása történik. Az önkormányzati oktatási-nevelési intézmények adatot szolgáltatnak, mentorképzésben vesznek részt, amelynek célja, hogy a jövőben mentorként közreműködjenek a tanárképzésben. Az önkormányzat kiemelt közoktatási pályázatainak áttekintése Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának „1000 Mester Integrált Szakképzési Központ a DélAlföldön” című TÁMOP 2.2.3-07/2-2F-2008-0012 pályázatával elnyert 300.000.000,- Ft kedvezményezettje az 1000 Mester Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. A projekt megvalósításának időtartama 2008. november 1-től 2010. október 31-ig. A pályázat tartalmának főbb pontjai: - integrált irányítási rendszer kialakítása - minőségbiztosítási keretrendszer kialakítása - közös beiskolázási stratégia kialakítása - tananyagfejlesztés - pályakövetési rendszer kialakítása a TISZK szintjén - „inkubátorház” kialakítása és működtetése - egységes mérés-értékelési rendszer kidolgozása - pályaorientációs tevékenység Az Önkormányzat a TIOP-3.1.1-08/1-2008-0004 azonosítási számú pályázatával 892.000.000,- Ft támogatást nyert szakképzési bázis és szakképzési pólusok létrehozására. A pályázat kedvezményezettje az 1000 Mester Nonprofit Kft., időtartama 2008. december 1-től 2010. november 30-ig. Az Önkormányzat által a DAOP-2007-4.2.1/2F kódszámú, „Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése” kétfordulós pályázati felhívásra benyújtott pályázatok közül a Béke Utcai Általános Iskola, a Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási 107

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 Intézmény, a Tisza-parti Általános Iskola, valamint a kistérségi fenntartású, de önkormányzati tulajdonú Kossuth Lajos Iskola nyert támogatást felújításra. Az elnyert teljes támogatási összeg: 906.127.810,- Ft. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Önkormányzat 172.000.000,-Ft-os támogatást nyert a TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0076 azonosítási számú, „Óvodától az érettségiig – a kompetencia alapú oktatás Szegeden” című projekt megvalósítására. A pályázat alapvető célja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és a kompetencia alapú oktatás módszertanának elterjesztése a közoktatási rendszerben. A projekt megvalósításában részt vevő intézmények: - ÓVI – Tisza-parti Óvoda - Alsóvárosi Általános Iskola - Béke Utcai Általános Iskola - Rókusvárosi II. Számú Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - Tisza-parti Általános Iskola - Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola Szeged-Móravárosi Tagintézménye - Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola József Attila Tagintézménye - Szeged Városi Kollégium Fodor József Tagintézménye Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében „A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése” elnevezéssel kiírásra került programra “IKT fejlesztés Szeged MJV által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben” címmel nyújtotta be pályázatát. A TIOP 1.1.1.-07/1-20080954 azonosító számú pályázat az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága által kibocsátott Támogatói Okirat alapján 508.446.500,- Ft vissza nem térítendő támogatást nyert el. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában, 100%-os támogatási intenzitással kerül megvalósításra. A pályázati projekt keretében 19 általános- és 7 középfokú oktatási intézményben, mindösszesen 38 oktatási feladat-ellátási helyszínen nyílik lehetőség az oktatási informatikai infrastruktúra fejlesztésére. A projekt alapvető célja az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése Szeged MJV alap- és középfokú oktatási intézményeiben. A fejlesztés részcéljai továbbá:  Az intézmények számítógép állományának korszerűsítése a pedagógiai, mérés-értékelési, valamint adminisztrációs feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében.  A tantermek 40%-ának ellátása internet hozzáférési képességgel rendelkező interaktív prezentációs eszközökkel.  Az intézmények legalább 20%-a esetében webalapú szolgáltatások kialakításához szükséges infrastruktúra támogatása.  Mérés-értékelési programok futtatásának lehetővé tétele a szükséges eszközpark biztosításával.  A sajátos nevelési igényű tanulók (különösen a gyengén látók, hallássérültek, mozgássérültek, tanulási nehézséggel küzdők) integrált oktatását segítő speciális IKT eszközök biztosítása. A projekt megvalósításának időtartama 2010. december 01. – 2011. június 30. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatást nyert a TÁMOP-3.1.4/08/2. pályázat folytatásaként „Tanulói laptop program Szeged MJVÖ oktatási intézményeiben” című TIOP-1.1.1-09/1-2010-0091 számú projekt megvalósítására. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. A támogatás összege 89.193.080,-Ft. A pályázat alapvető célja az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító informatikai infrastruktúra megteremtése, a közoktatási intézmények számítógép állományának korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében. Ennek keretein belül kiemelt cél az 108

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 Információs és Kommunikációs Technológiával támogatott olyan oktatási környezet kialakítása, amelyben minden tanuló rendelkezésére áll egy hordozható számítógép, támogatva ezzel az informatikai eszközök használatának tanórai és tanórán kívüli elterjesztését a kompetencia alapú oktatásban. A megvalósítás időtartama: 2010. május 1. - 2010. december 31. A program keretében összesen 756 IKT eszköz kerül átadásra, ebből 664 tanulói laptop. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata projektjének megvalósításában a TÁMOP-3.1.4/08/2 pályázati kiíráson támogatást nyert intézmények közül 6 iskola vesz részt. AZ 1000 MESTER SZAKKÉPZÉS-SZERVEZÉSI NONPROFIT KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ KFT. A TISZK rendszer kialakítása A Parlament által 2007. júniusában elfogadott törvénymódosítások értelmében 2008. szeptember 1-jétől a TISZK és a szakképzés–szervezési társulások/társaságok kialakításának ösztönzésére - a támogatásra vonatkozó szakképzési hozzájárulási törvényi szabály (2003. évi LXXXVI. törvény) módosult. Az intézmények hálózati együttműködése, integrációja – mint kiemelt cél – elérése érdekében a szakképző iskolák fenntartói, a gyakorlati képzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek, a felsőoktatási intézmények a szakképzéssel összefüggő feladatok végrehajtására TISZK-et hozhattak létre. Az intézményi átalakítás ösztönzésére a finanszírozási oldalról olyan támogatási rendszer került kialakításra, melyben csak a fenti szervezetek jutnak fejlesztési forrásokhoz (beleértve a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészét is). Továbbá az eddigi intézmény részére nyújtott fejlesztési támogatást a fenntartó részére nyújtandó támogatás váltja fel, célhoz kötött felhasználási kötelezettséggel. A támogatások eléréséhez a TISZK-nek minimum 1500 fő – nappali iskolarendszerű – szakképzésben résztvevő tanulóval kell rendelkeznie. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 686/2007. (XII. 14.) Kgy. határozata alapján Csongrád megye és Orosháza kistérség 10 intézményfenntartójának képviseletében Szeged MJV Önkormányzata gesztorszervezetként pályázatot nyújtott be a Társadalmi Megújulás Operatív Program (kódszám: TÁMOP–2.2.3/07/2) „A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása” konstrukció keretében a „TISZK rendszer továbbfejlesztése” című felhívására. A kiírásban foglaltak összhangban álltak a – Csongrád megyére vonatkozóan elkészített – két stratégia által meghatározott fejlesztési irányokkal és a térségi együttműködés rendszerének tervezett felépítésével a szakképzési intézmények fenntartói kiemelten közhasznú nonprofit szakképzés–szervezési társaság formájában létre kívánták hozni a Csongrád Megyei TISZK-et.

A pályázat elkészítésében és a Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) létrehozásában együttműködő felek: Szeged MJV Önkormányzata, Csongrád Megyei Önkormányzat, Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata, Mórahalom Város Önkormányzata, Orosháza Város Önkormányzata, Szegedi Tudományegyetem, Hansági Ferenc Oktatási Alapítvány, „Szinergia” Gazdasági Oktatást Támogató Alapítvány, "SZEGEDI KATEDRA" Oktatási Alapítvány, Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány, DIANA Vadász-felnőttképző Alapítvány. Szeged MJV Közgyűlése 334/2008. (V. 16.) Kgy. sz. határozatában elfogadta az 1000 Mester Szakképzés–szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. Társasági Szerződését, melynek 109

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 eredményeként 2008. június 9-én a Társaság megalakult. A működési rendszer kialakítását támogató TÁMOP pályázat mellett az infrastrukturális fejlesztést szolgálta a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (kódszám: TIOP–3.3.1/08/1) „A szakképzés és felnőttképzés infrastruktúrájának átalakítása” konstrukció keretében a „TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések” címmel megjelent pályázat. A TÁMOP–2.2.3/07/2 pályázaton elnyert támogatási összeg 300 MFt, a TIOP–3.1.1/08/2 pályázaton pedig 892 MFt (+10% önrész). A TIOP pályázaton elnyert összegből 450 MFt értékű fejlesztés Szegeden valósult meg. A tartalmi fejlesztés keretében kiépült koordinációs rendszer lehetőséget nyújt arra, hogy a munkaerő-piac igényeit kielégítő szakmastruktúra és beiskolázási stratégia kialakítása történjék meg. A TISZK segít a párhuzamosságok minimalizálásában és a hatékony forrás felhasználás eredményeként több és szélesebb körű fejlesztések (tartalmi és infrastrukturális) valósulhatnak meg. A szakmai egyeztetési rendszer működtetés eredményeként javul a képzés minősége és jelentősen nagyobb lehetőséget biztosít az átjárhatóságra. A kialakított közösségi szolgáltatási rendszer (pályaválasztás, pályaorientáció, munkaerő-piaci tanácsadás, stb.) célja a lemorzsolódás csökkentése az iskolarendszerű képzésben. A nappali rendszerű képzés mellett fontos feladata a szakképzettséggel nem, illetve elavult szakképzettséggel rendelkezők számára lehetőség biztosítása a munkaerő-piacra való visszakerülésre. Ennek érdekében kialakította felnőttképzési és vállalati kapcsolattartási rendszerét. A TISZK jövőképe A jelenlegi tendenciák szerint a TISZK hosszú távon is fennmarad és valószínűsíthető a hatásköreinek szélesítése, rendezve ezzel azt a problémát, hogy a TISZK a fenntartók és intézményeik közötti „új szereplő”, amely talán még most is kevéssé átlátható rendszer. A TISZK-rendszer azért jött létre, hogy hosszú távon a szakképzés átalakításával, hatékonyságának növelésével közelítse a munkaerő-piac elvárásaihoz a szakképző intézményekből kikerülő fiatalok teljesítményét, kompetenciáit, ezzel erősítse a térség és a régió versenyképességét, és támogassa a régió foglalkoztatottságának emelését. Az 1000 Mester TISZK célja ezen belül az, hogy a TISZK keretében hatékony forrásfelhasználással, a képzési struktúra átalakulásával, a képzések minőségének és tartalmának javulásával olyan szorosan együttműködő intézményhálózat jöjjön létre, amely tényleges választási lehetőséget kínál a tanulók számára; felkészíti őket az egész életen át tartó tanulásra és a munkaerőpiacon való eredményes részvételre. A Regionális szakképzés-fejlesztési stratégiával, a szakképzés és felnőttképzés reformjával, a nemzeti stratégiákkal összhangban a célok a következők: A stratégiai célok nem elvonatkoztathatók a régiótól. A térségben való beágyazottság teremtheti meg annak lehetőségét, hogy a TISZK az egész régióra ki tudja fejteni hatását. Ez annál is inkább valós esély, mivel az 1000 Mester TISZK az országban működő legnagyobb szakképzési integráció, így nagy súlyt képvisel. Humánerőforrás fejlesztés A TISZK humán-erőforrásainak fejlesztése két fő folyamatra osztható, az egyik a TISZK intézményeinek emberi erőforrásának fejlesztése (pedagógusok és szakoktatók továbbképzései), illetve a TISZK menedzsment-munkatársainak fejlesztése, képzése. A pedagógus-fejlesztés a közösen szervezendő feladatok egyik leglényegibb része. Szükséges, hogy kialakuljon egy egységes nyilvántartás, amelyben az összes intézményben foglalkoztatott összes 110

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 pedagógus, illetve szakoktató, valamint egyéb nem pedagógus munkakörben dolgozó munkatársat (az eszközkataszter egyik részeként) nyilván lehet tartani, követni lehet a fejlesztéseken való részvételt. Ahhoz, hogy a megfelelő munkatársak kerüljenek kiválasztásra és a szükséges fejlesztéseken vehessenek részt, a mérés-értékelési rendszert kell megfelelően működtetni, és folyamatosan figyelemmel kell kísérni az eredményeket. A továbbképzéseket hatékonyan kell szervezni, figyelembe véve a tanár-továbbképzések 120 órás rendszerét. A külső gyakorlati képzőhelyeken tanítók szakmai kompetenciáit is fejleszteni kell. Ehhez jó alapot nyújthat a kialakult vállalati kapcsolatrendszer, és a különböző helyszíneken be lehet mutatni a legfejlettebb technológiákat az adott szakmában. Ezek az alkalmak a technológiák terjesztésére is módot adnak. Az egyénekben, intézményekben (munkaközösségek) már eddig is felhalmozott szakmai tudásnak és tapasztalatnak meg kell jelennie a TISZK szintjén. Rendszeres megbeszéléseket, szakmai műhelymunkákat szükséges tartani a jó gyakorlatok terjedése érdekében. Ennek finanszírozási hátterét pedig a minőség emelése érdekében meg kell teremtenie magának a TISZK-nek. A Dél-alföldi régió szakképzésének összehangolása A régióban mindenképpen meghatározó szerepet kell játszania a TISZK-nek hosszú távon is. Az együttműködés és a jó kapcsolat más TISZK-ekkel, illetve az RFKB-val éppen ezért szükséges. A szakképzés mellett a felnőttképzési tevékenységre is rálátással kell rendelkeznie a TISZK-nek. A koordináció mellett jelentős szerepet kell kapnia a saját felnőttképzési tevékenységnek is. A térség vállalkozásai számára folyamatosan megújulni képes kínálatot kell kialakítania. Részt kell vállalnia továbbá a munkanélküliek át- és továbbképzésében, valamint a munkavállalók felmerülő igényeinek kielégítésében. A képzési rendszer megfelelése a munkaerő-piaci igényeknek Ez a legfontosabb cél a TISZK számára. Ez a cél igen összetett folyamatok szervezését teszi elengedhetetlenné, és több részcélt is ez alá lehet rendelni. Olyan egyeztetési fórumokat kell működtetnie, amelyek segítik az intézményeket, a TISZK-et abban, hogy megismerhessék, milyen elvárásaik vannak a munkaadóknak. Ezek folyamatosan változnak, akár technológiaváltás, vagy a vállalati stratégia átgondolása, megújulása következtében. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a tanulók, a szülők és a munkaadók érdekei, elvárásai eltérnek egymástól. Ezért elengedhetetlen feladat a munkaerő-piaci tanácsadás nyújtása és a megalapozott pályaválasztás támogatása. Ennek érdekében a TISZK-nek működő információs és konzultációs rendszert szükséges kiépítenie a térség alapfokú oktatási intézményeivel is. A szakképzés integrációjának javulása, szinergikus hatások erősödése A hatékonyság a meglévő erőforrások jól tervezett, összehangolt felhasználásából, a párhuzamosságoktól mentes, magas kihasználtságú fejlesztések megvalósításából adódhat. A közös, egységes erőforrás-tervezés most még csak a jövőben megvalósítandó feladat, ehhez működniük kell azoknak a rendszereknek, amelyeket a TISZK a TÁMOP 2.2.3 és a TIOP 3.1.1. pályázatok kapcsán dolgozott ki. Ezen rendszerek megfelelő kiépítése alapozza meg a TISZK működésének hosszú távú fenntarthatóságát. A gazdasági hatékonyság a fenntartók számára azt jelenti, hogy az eddigieknél kevesebb hozzájárulást kell adniuk a szakképzési feladat ellátására. Ez két dologból következhet: a rendszer leépítése, vagy a hatékony működtetés. A két folyamat párhuzamosan fog működni a jövőben, hiszen ahhoz, hogy a TISZK hatékonyan tudja működtetni rendszerét, fölösleges kapacitásait le kell építeni. Ezt viszont úgy kell elvégezni, hogy a tanulók érdekei ne sérüljenek, ki kell építeni az új, mindenki számára egyenlő eséllyel elérhető infrastruktúrát.

111

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 A fenti célok teljesülése hozzájárul a térség gazdasági potenciáljának növeléséhez és jelentős szerepet játszhat abban, hogy a munkaerő elvándorlás nagy mértékben csökkenjen. ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS ANTISZEGREGÁCIÓ A KÖZOKTATÁSBAN Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 35. §-a szerinti települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 89. §-a értelmében készítendő települési közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv feladata és célja a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítása. Minden települési önkormányzatnak, illetve intézményfenntartói társulásban vagy (többcélú) kistérségi társulásban fenntartott közoktatási intézmények esetén a társult önkormányzatoknak együttesen ki kell dolgoznia Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét. Az intézkedési tervet össze kell hangolni a település közoktatási intézményeinek működését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal, az önkormányzati intézkedési tervvel (a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89.§-a alapján), és önkormányzati minőségirányítási intézkedési tervvel. Az esélyegyenlőség biztosításának egyik legfontosabb eleme a szegedi nevelési-oktatási intézményrendszert érintő antiszegregáció. A deszegregációs folyamat első nagy állomása a Móra Ferenc Általános Iskola 2007. évben történő megszüntetése volt. A probléma hatékony és gyors megoldására különböző szervek, szervezetek fogtak össze, különböző területeken dolgozó szakemberek működtek együtt a tervezés és megvalósítás fázisában egyaránt (Szegedi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Cigány Oktatási Egyesület (COE), Lakhatási, Iskolázottsági, Foglalkoztatottsági Közhasznú Egyesület (LIFE), Országos Oktatási Integrációs Hálózat régiós koordinátora, hivatalunk gyermekvédelmi és oktatási szakemberei, Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Központja és Alsóvárosi Családsegítő Háza, iskolaigazgatók, pedagógusok, a Hallgatói Mentorprogram beindításával a SZTE). SZMJV Közgyűlése – a szegregáció megakadályozása érdekében – 2007-ben megszüntette a Móra Ferenc Általános Iskolát, és a tanulók különböző szempontok (pl.: lakcím, testvérek egy helyen történő elhelyezése, megközelíthetőség, tanult idegen nyelv stb.) szerint összeállított elhelyezési terv alapján kerültek elhelyezésre. Valamennyi fogadó iskolában mentortanári / fejlesztő pedagógusi álláshelyek létesültek, és a lakóhelyüktől távolabbi iskolába kerülő gyermekeket ingyenes bérlet biztosításával, a rászoruló családokat ruhanemű vásárlásával segítette a fenntartó. (Az átirányított tanulók beilleszkedését, ill. az adott iskolában tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak enyhítését a SZTE Hallgatói Mentorprogramjának beindítása is hivatott volt elősegíteni.) A továbbiakban - a szegregáció kialakulását elkerülendő, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának alakulása alapján - minden évben felül kell vizsgálni az általános iskolák felvételi körzetét, ezáltal is gyermek számára biztosítva az egyenlő esélyek szerinti minőségi oktatás lehetőségét. Szeged Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervének helyzetelemzését a Közgyűlés 136/2008. (II. 15.) Kgy. sz. határozatával elfogadta. A helyzetelemző vizsgálatok összegzéseként 112

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 megállapítható volt, hogy az eddigi deszegregációs törekvésekkel megindult folyamatok iránya helyes, de az esélyegyenlőségi szempontok alapján történő intézményi vizsgálatok újabb beavatkozási területekre hívták fel a figyelmet. A helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) az Akcióterv reagál. A helyzetelemzésben körvonalazódtak azon fejlesztési célok, melyeket az esélyegyenlőség előmozdításához szükséges kitűzni. Általános célok: - Működjön egységes - településszintű - esélyegyenlőségi program • A szektorközi együttműködés (egészségügyi, szociális, oktatási ágazat intézményei, kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek) rendszerszerűen működjön az esélyegyenlőségi program érdekében • A közoktatás azonos szintjén lévő intézmények által kialakított esélyegyenlőségi program folyamatos egyeztetése történjen meg a horizontális eszközök bevonásával • A közoktatás különböző szintjein működő intézményeinek együttműködése a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók folyamatos nyomon követése, az átmenetek megkönnyítése érdekében valósuljon meg. - A lemorzsolódási és továbbtanulási arányokban tapasztalható jelentős eltérések csökkentése az érintett intézményekben. - Valamennyi óvoda készüljön fel az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) bevezetésére. - A település valamennyi általános iskolájában (fenntartótól függetlenül) alkalmazzák az IPR-t. Település szintű IPR –műhely létrehozása. Módszertani továbbképzésen résztvevő pedagógusok számának jelentős emelkedése; a módszertani innovációk gyakorlati alkalmazása. - Készüljön fel valamennyi középiskola az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) bevezetésére. - A nevelési–oktatási intézmények és a társadalmi/szakmai szervezetek közötti kapcsolat erősítése. - Iskolán kívüli támogató rendszerek kiépítése a halmozottan hátrányos helyzetű diákok tanulmányi sikerei érdekében - Valamennyi intézmény készüljön fel az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatására. Ennek érdekében szükséges az esélyegyenlőségi program megvalósulását koordináló Egyeztető fórum létrehozása és működtetése. Az Egyeztető fórum feladatai: - Nyilvánosságot biztosít a megvalósításra kerülő akciótervek folyamatos nyomon követésére - A folyamatos nyilvánosság és konzultáció segítségével segíti a megvalósuló akciótervek azon kockázatainak időben történő felismerését, melyek az esélyegyenlőség megvalósulását akadályozhatják az adott területen. Egyúttal teret és szakmai segítséget biztosít a kockázati okok közös feltárására, a szektorközi együttműködés segítségével az akadályozó tényezők elhárítására - A szakmai fórum – félévenkénti rendszerességgel – monitorozza az egyes akcióterv megvalósulásokat. Ennek alapját jelentik az egyes akcióterv megvalósító munkacsoportok által elkészített részletes cselekvési tervek, munkatervek, amelyekben legalább féléves bontásban szerepelnek az eredményességet jelző indikátorok. - A fórum – a félévente történő beszámolók alapján – megszervezi és ellenőrzi, hogy az esélyegyenlőségi program helyzetének megtörténjen a széleskörű nyilvánossággal való megismertetése, mely alapját jelenti a visszacsatolásnak. A fórum garanciát jelent arra, hogy a beszámolókban tapasztaltaknak megfelelően azonnal megtörténjen a 113

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 program értékelése, visszacsatolása, illetve javaslatok a korrekcióra, fejlesztésre. Elvárt eredmények: • • • • • •

•

•

•

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/ tanulók szüleinek 90%-a nyilatkozatot tesz. A kompetenciamérési eredmények intézményi viszonylatban javulnak; az összesített és a HH/HHH tanulókra vonatkozó adatok között az eltérés 20%-ot nem haladja meg. A továbbtanulási és/vagy lemorzsolódási arányok intézményi viszonylatban javulnak; az összesített és a HH/HHH tanulókra vonatkozó adatok között az eltérés 20%-ot nem haladja meg. A halmozottan hátrányos helyzetű 3 évesek 85%-a beiratkozik az óvodába. Modellszerűen működő óvodai integrációs program. Modellszerűen működő iskolai integrációs program az általános és a középiskolákban, valamint a kollégiumokban. Az általános iskolai pedagógusok 80%-a, a középiskolai pedagógusok 50%-a részt vett módszertani továbbképzésen. Modellszerűen működő szektorközi és intézményközi kapcsolatháló az iskolán kívüli támogatások elérésére és hatékony felhasználására. Az együttműködés eredményeként az intézmények 50%-a, a HHH tanulók 40%-a részt vesz valamely segítő programban. Modellszerűen működő SNI integrációs program. Ennek eredményeként a továbbtanulást segítő programokban az érintett tanulók 50%-a részt vesz és a program résztvevőinek 50%-a sikeresen folytatja tanulmányait a szakképzésben. Működik az esélyegyenlőségi programot koordináló fórum, mely átdolgozta, továbbfejlesztette a programot az aktualitásoknak megfelelően.

A 2011. év legfontosabb feladata a szektorközi együttműködési rendszer kialakítása, és az Egyeztető fórum működésének elindítása lesz. B./ Program célja Szeged Megyei Jogú Város közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terve Szeged Megyei Jogú Város közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terve a központi jogszabályok, a régiós, megyei, kistérségi és városi közoktatási feladatellátás követelményeinek, összefüggéseinek figyelembevételével készült a 2007-2013-ig terjedő időszakra. Az intézkedési terv célja, hogy statisztikai, demográfiai és egyéb, a város közoktatását érintő adatok, tények elemzése alapján meghatározott helyzetértékelésre támaszkodva fogalmazza meg azokat a középtávon megoldandó feladatokat, amelyek a kitűzött célok eléréséhez vezetnek. A város közoktatásának fejlesztési terve a partnerek elvárásainak figyelembevételével, elsődlegesen a gyermekek és tanulók érdekeit szolgálva, a város társadalmi-gazdasági lehetőségeit mérlegelve készült el. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata feladatellátási kötelezettségének és önként vállalt feladatainak intézmények fenntartásával, működtetésével tesz eleget. Az intézkedési terv alapelvei: - Megfelelés, szinkronitás - Nyilvánosság - Hagyományőrzésen alapuló fejlesztés - Hatékonyság - Minőségnövekedés - Hasznosság az intézmények számára - Kiszámíthatóság 114

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 - Értékelhetőség, elszámoltathatóság - Esélyegyenlőség biztosítása

C./ Finanszírozás Fontos, hogy megfelelő pályázatfigyelő rendszer működjön. Meg kell vizsgálni az OKM pályázatokat, valamint a TÁMOP, TIOP, DAOP, ROP programokat.

115


XIII. HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK XIII.1. Családbarát Városok Európai Hálózata - Párma A./ Program célja 2009-ben az olaszországi Párma városa Európai Uniós pályázat keretében létrehozta a Családbarát Városok Európai Hálózatát, melyhez Párma vezetésével, Yambol (Bulgária), Tours (Franciaország), Trollhattan (Svédország) partnerek részvételével az elsők között csatlakozott Szeged városa is. B./ Várható hatás és eredmény Az együttműködés jegyében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évben aláírta "Családbarát Városok Nyilatkozatát", mellyel elkötelezte magát, hogy a családok számára még élhetőbbé és vonzóbbá teszi Szeged városát, többek között azzal, hogy • növeli a családok részére biztosított gyermekjóléti szolgáltatások színvonalát, • különös figyelmet fordít a családok támogatására, • az önkéntes és vállalati szféra szereplőinek elkötelezettségét a helyi közösségi jólét növelése érdekében („családbarát város) növeli • a család, mint egység stabilitásának erősítése

XIII.2. Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosokban (BIOTOWNS) A./ Jelenlegi helyzet A testvérvárosok kiemelt figyelmet fordítanak a természetvédelemre és a biodiverzitás fenntartására, illetve az élhető környezet kialakítására. A gazdaság és az infrastruktúra rohamosan fejlődik mindkét városban, jelentős a napi/állandó lakosságszám. Az idő és az anyagi forrás sajnos nem mindig megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre. Mindkét város hasonló környezeti adottságokkal rendelkezik (uralkodó szélirány, folyóvizek, városszerkezet). mindkét település környezetvédelmi és természetvédelmi prioritásait világosan és egyértelműen ki kell jelölni. B./ Program célja A cselekvő természetvédelem hatékony megvalósítása érdekében a testvérvárosok közös projekt keretében készítik el felmérésüket és stratégia javaslataikat a városok biotópjainak fenntartása és újak kijelölése érdekében. Szeged: A környezet és természetvédelmi erdők, erdősávok felülvizsgálata. Szeged belterületén lévő parkerdők felülvizsgálata, természetvédelmi kezelésükre, környezetbarát hasznosításukra tett javaslat. A régi, klasszikus lakótelepek, és az új lakóparkok biotópjainak vizsgálata, továbbfejlesztése.

116

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 Temesvár: A felterjesztésre kerülő pályázat során szükségszerű egy tanulmány elkészítése, amely felméri a Vadászerdő és a véderdők jelenlegi biodiverzitását. A tanulmány célja az erdők, parkok növényzeti szerkezetének felmérése és a tervezett véderdő struktúrájának kialakítása, új koncepció szerint, amelyben az állatok (madarak, rovarok és egyéb gerinctelenek) megfelelő búvóhelyeket és fészkelő helyeket találhatnak maguknak. Cél, hogy az 1992-es AGENDA 21 ajánlásaihoz illeszkedve készüljön el egy helyzetfelmérő és stratégiát kijelölő természetvédelmi tanulmány mindkét városban. C./ Javaslat A két város között létrejövő szoros szakmai, környezet és természetvédelmi együttműködés jelentősen fellendítheti a határtérség környezeti projektjeit, valamint elindíthatja a szorosabb együttműködést a társadalom, a szociális szféra, illetve a gazdasági szektor szereplői között is. Az "BIOTOWNS" szlogen nem titkolt célja az élhető városok megteremtése, a közös természetvédelmi együttműködés és információátadás segítségével.

D./ Finanszírozási lehetőségek A fenti célok megvalósításához és finanszírozásához a saját forrás mellett a „Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013” keretében meghirdetett pályázatokból jutunk forráshoz. E./ Várható hatás és eredmény A testvérvárosi pályázat a szakmai partnerek támogatásával a jövőben olyan természetvédelmi és biodiverzifikációra törekvő stratégiai terveket jelent a határtérség számára, amely közös célokat valósít meg és megalapozza a települések összefogását egy újabb kitörési pont megtalálása érdekében. Közép távú hatások Szeged: a környezetvédelmi erdők megfelelő helyen megfelelő szerepkört tudnak betölteni, a szegedi parkerdők természet és környezetbarát hasznosítási programja valósul meg, a régi, klasszikus lakótelepek és az új lakóparkok zöldövezetei megfelelő funkciót töltenek be a biodiverzitás megőrzésével párhuzamban. Temesvár: A Vadászerdő, parkok, zöldövezetek és a védelmi erdők megfelelő szerepkört töltenek be, úgy hogy a természeteshez közeli élővilág alakul ki területükön. Ezáltal a jelenlegi biodiverzitás nemcsak megőrizhetővé, hanem fejleszthetővé válik.

XIII.3. Regionális Integrált Agrár-logisztikai rendszer kialakítása (RALSYSTEM) A./ Jelenlegi helyzet Az együttműködő partnerek szolgáltatásait igénybevevők – őstermelők, kiskereskedők, lakosság – körében mindkét piacon mind a román, mind a magyar fél jelen van. A két város kapcsolódó gazdasági térségében fontos agrár és élelmiszer termék kereskedelem zajlik. E gazdasági cserék növekedési potenciálja nagyon jelentős, de a növekedés ütemét a következő tényezők fékezik. •

A két piac jelenlegi infrastrukturális ellátottsága nem megfelelő a termékek adás-vételének 117


• •

színvonalas lebonyolításához; nem biztosított a komplex logisztikai szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Amennyiben nem sikerül korszerű környezetet kialakítani, úgy mind a termelők, mind a kereskedők kénytelenek lesznek távolabbi piacokra járni, a két piac között egy kereslet- kínálat kiegyensúlyozását lehetővé tevő valós interaktív rendszer hiánya, komplex logisztikai szolgáltatások hiánya, mely a termelőket más piacok felé tereli. B./ Program célja

A határon átnyúló gazdasági térség integrált mezőgazdasági árukínálatának és agrárkereskedelmi potenciáljának fejlesztése az övezet gazdasági versenyképességének növelése érdekében. C./ Javaslat A kiszolgálási feltételek EU konform követelmény szinthez való közelítése; a termelők piaci pozíciójának javítása; a nagytérségi szintű agrárkereskedelem pozícióinak megerősödése D./ Finanszírozási lehetőségek A fenti célok megvalósításához és finanszírozásához a saját forrás mellett a „Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013” keretében meghirdetett pályázatokból jutunk forráshoz. E./ Várható hatás és eredmény A partnerek az előzetesen készített felmérések alapján úgy ítélik meg, hogy a létesítmények között létrejött, valamint a tervezett projekt révén szorosabbá váló szakmai együttműködés jelentősen fellendítheti a határmenti árukereskedelmet.

XIII.4. Zoopedagógiai oktatás határok nélkül (TWO ZOOS) A./ Program célja A projekt elsődleges célja a magyar–szerb határrégióban az informális oktatási lehetőségek bővítése, különös tekintettel a zoopedagógiára. Az oktatás, képzés, komoly kiemelkedési és együttműködési lehetőséget nyújt a projektpartnerek számára. A projekt középpontjában – illeszkedve a MagyarországSzerbia IPA program stratégiai céljához – a közös oktatási együttműködés áll, amelynek célja a határon átnyúló oktatási kapcsolatok erősítése, a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának kibővítése és fenntarthatóvá tétele. Kiemelt figyelmet fordítunk a csereoktatások lebonyolítására, mivel a két ország közötti kapcsolat erősítésének egyik legjobb módja, ha már fiatal korban lehetősége nyílik a diákoknak egymás kultúrájának megismerésére. A partnerek szakmai együttműködése, tapasztalatcseréje, illetve a kialakított oktatási csomag közös promóciója növeli a régió tudásalapú versenyképességét. Az együttműködés alapfeltétele az egymással való kommunikáció képessége. A kétnyelvűség kulturális érték, de egyben a térségben élők versenyképességéhez szükséges eszköz is. 118


B./ Finanszírozási lehetőségek A fenti célok megvalósításához és finanszírozásához a saját forrás mellett a „Magyarország – Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013” keretében meghirdetett pályázatokból jutunk forráshoz. C./ Várható hatás és eredmény A zoopedagógiai szakmai szereplők a határ mindkét oldalán egyaránt érdekeltek a projekt keretében tervezett integrált oktatásfejlesztések megvalósításában, menedzselésében. A projekt hozzájárul a határrégióban jelenleg alacsony szintű belső kohézió kialakításához, a közös identitás erősítéséhez, elsősorban az újszerű és innovatív oktatási fejlesztések által. Az együttműködés racionális érveinek felismerésében, az egyes célcsoportok koordinációjának kialakításában, az informális, tanórán kívüli oktatásban érdekelt potenciális partnerek érdekhálójának feltárásában meghatározó az a tanulási folyamat, amely nélkül a térség szellemi, képzettségi versenyképessége elképzelhetetlen A projekt emocionális és racionális elemei ezeket célozzák meg. Az innovatív kezdeményezés a maga újszerűségével további újabb programokat, beruházásokat, fejlesztéseket generál. A lakosság számára a fejlesztések lehetővé teszik hasznos és természetközeli tanórai és tanórán kívüli oktatási programok szervezését, melyeket a különböző oktatási intézmények interaktív módon tudnak lebonyolítani. Az önkormányzatok számára a fejlesztések növelik az ismertséget, valamint új, egyedi vonzerőt jelentenek és segítenek az imázsformálásban is. A fejlesztések után a települések általános iskolái új, további projekteket is generálhatnak.

XIII.5. Integrált mezőgazdasági árukínálat kialakítása a szerb–magyar határtérségben (ECO-COOP) A./ Jelenlegi helyzet A jelen projektben együttműködő partnerek szolgáltatásait igénybevevők – őstermelők, kiskereskedők, lakosság – körében mindhárom piacon mind a szerb, mind a magyar fél jelen van. A partnerek az előzetesen készített felmérések alapján úgy ítélik meg, hogy a létesítmények között létrejött, valamint a tervezett projekt révén szorosabbá váló szakmai együttműködés jelentősen fellendítheti a határmenti árukereskedelmet. A három üzleti kapcsolata esetleges, nem tudatosan felépített koncepció mentén történik. A piacok szolgáltatásainak összehangolása, egymást kiegészítő volta nem megfelelő a termékek adás-vételének hatékonyabbá tételéhez, nem biztosított a naprakész információ csere. B./ Program célja Szabadka-Szeged határon átnyúló gazdasági térség integrált mezőgazdasági árukínálatának, agrárkereskedelmi potenciáljának fejlesztése az övezet gazdasági versenyképességének növelése érdekében

119

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 C./ Javaslat Fontos a piaci szolgáltatások minél szélesebb körben történő ismertté tétele, egy piacorientált közös termékpiac kialakítása az agrárgazdaság hosszú távú versenyképességének megszilárdítása és a kereskedelem fejlesztése érdekében D./ Finanszírozási lehetőségek A fenti célok megvalósításához és finanszírozásához a saját forrás mellett a „Magyarország – Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013” keretében meghirdetett pályázatokból jutunk forráshoz. E./ Várható hatás és eredmény • • • • • •

A határon átnyúló együttműködésben érintett vállalkozások száma: 120 db A határon átnyúló üzleti együttműködés szintjének emelkedése: 10% Adatbázis fejlesztés száma: 1 db A piaci igényekhez igazodó árukínálat kialakítása révén a szerb kereskedők vásárlási hajlandósága növekedni fog a magyar oldalon beszerezhető termékek vonatkozásában. A termékek adás-vétele hatékonyabbá válik. A határmenti áruforgalom növekedni fog

Szeged, 2011. március 24.

120

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 Felhasznált Irodalom

• • • • • • • • • • • • •

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ, Rövid távú munkaerő-piaci prognózis a Dél-alföldi régióban 2010. szeptember – december Dél-alföldi Operatív Program Cci-szám: 2007HU161PO004 Európa 2020 Stratégia végrehajtását megalapozó Előzetes Nemzeti Intézkedési Terv 2010. november 12. Economy of the European Union: http://en.wikipedia.org/wiki/Economy_of_the_European_Union#Regional_variation Központi Statisztikai Hivatal időszaki kiadványok Központi Statisztikai Hivatal stADAT bázis Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Fejlesztési Pólus 2010. április KSH A régió gazdasága és versenyképessége Dél-Alföld (2006) KSH Szeged Lengyel Imre „Verseny és fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon” tanulmánykötet Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kiadványai Szegedi Biopolisz Fejlesztési Pólus Stratégia Új Széchenyi terv, 2011. január VÁTI kiadványok

121

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI

Recommend Documents