Satyananda Yoga Központ Budapest novemberi programok

VI. szám VI. évfolyam, évfolyam, 10. 2. szám

2008. 25. 2008.október február 28.

Hírek, felhívások

Satyananda Yoga Központ Budapest novemberi programok Egy nap Satyananda Yoga; A SWAN-gyakorlat november 15. A nap során a Szatjánanda-tradíció alapgyakorlatai – ászanák, légzõgyakorlatok és különbözõ meditációs technikák – mellett alkalom nyílik a SWAN-módszer elsajátítására. A SWAN egy kifejezetten gyakorlatias és mindenki által használható eszköz a személyiség feltérképezésére és átformálására. A Szatjánanda-rendszerben e technika alapvetõ fontosságú; a gyakorló idõrõl-idõre elvégzi, hogy képet kapjon önmaga fizikai, mentális, lelki és spirituális létezésének aktuális állapotáról, és hogy nyomon kövesse a változásokat. A SWAN egy mozaikszó, amely az erõsségek (Strengths), gyengeségek (Weaknesses), célok (Ambitions) és szükségletek (Needs) angol szavak kezdõbetûibõl tevõdik össze. A személyiség megváltoztatásához ismernünk kell a pozitív és negatív tulajdonságainkat, valamint tudnunk kell, hogy mit akarunk elérni, és hogy ehhez mire van szükségünk. A SWAN segít ebben, és egyszerû, de erõteljes eszközt ad a kezünkbe a belsõ egyensúly és harmónia eléréséhez. IDÕPONT ÉS HELYSZÍN: 2008. november 15. 08.00–16.30 Satyananda Yoga Központ: Budapest V. ker., Szép u. 3. II. em. VEZETIK: Sn. Bhaktananda és Jn. Chitra

FONTOS: Javasoljuk, hogy a program kezdése elõtt csak könnyû ételt fogyassz, valamint az étkezés és az elsõ foglalkozás között teljen el legalább 1,5–2 óra. A részvételi díj az ebédet nem tartalmazza. Mindenképpen hozz magaddal könnyû, laza váltóruhát, tollat, füzetet, és ha szükséges, ülõpárnát. RÉSZVÉTELI DÍJ: 8.500 Ft. A teljes bevételt a szóládi jógaözpont építésére fordítjuk. Részvételeddel a központ építését és saját magadat is támogatod. JELENTKEZÉS: a jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével az alább megadott lehetõségekre 2008. november 10-ig. A jelentkezésnek nem feltétele az elõzetes jógatapasztalat, ezért a programon a régi érdeklõdõk mellett olyanokat is szívesen látunk, akik eddig még nem vettek részt Satyananda Yoga eseményen. FIZETÉS MÓDJA: Készpénzben a helyszínen. JELENTKEZÉSI LAP KÜLDÉSE: Postán: Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány, Székely Ilona, 1102 Budapest, Hölgy u. 29–31. I. em. 29. Faxon: (06-1) 320-0473, vagy e-mailben: [email protected]

Filmvetítés, mantra és kirtan*

november 1. 16.00: kirtan 16.30-17.30: filmvetítés. Szvámi Szatjánanda Szaraszvatí: A jóga egy tudomány – te vagy a tudós; magyar fordítással; 18.00–19.00: Mahámritjundzsaja mantra recitálása

Satkarma gyakorlás – november 8. Testi tisztítógyakorlatok, a satkarmák elsajátítása. Idõpont: reggel 7-10 óra. Részletek és feltételek itt: www.satyananda.hu lásd a kezdõoldalt és a tanfolyamok menüpontot.

november 15. 16.00: kirtan 16.30-17.30: filmvetítés. Szvámi Szatjánanda Szaraszvatí: Prayer, Faith and Devotion – Ima, hit és odaadás; magyar fordítással; 18.00–19.00: Mahámritjundzsaja mantra recitálása Helyszín: Budapest, V. kerület, Szép utca 3. II. emelet A részvétel ingyenes.

* A változtatás jogát fenntartjuk

© SYMA 2006. Minden jog fenntartva. Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány, 1131 Budapest, Pajtás utca 25. Honlap: www.satyananda.hu; e-mail: [email protected]; mobil: 06 30 270 0470. A Hírlevélben megjelenõ megjelenő fordítások a Bihar School of Yoga kiadványából a Yoga címû című magazinból valók. A cikkek egyetlen részlete sem másolható, közölhetõ ő vagy tárolható adathordozón semmilyen formában és értelemben a jogtulajdonos, a Sivananda Math írásos jóváhagyása nélkül.

2


Egynapos szemináriumok

az ország minden pontján – házhoz megyünk A Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány fontos feladatának tekinti, hogy alkalmat teremtsen minden ér deklõdõ számára a Satyananda Yoga tradíció megismerésére. Noha a rendszeres jógaórákat a budapesti központunkban és a fõváros vonzáskörzetében tartjuk, lehetõség van az ország bármelyik településén egynapos vagy félnapos Satyananda Yoga programok lebonyolítására, vagyis szívesen megyünk, ha hívnak. Az Alapítvány örömmel tesz eleget ilyen felkéréseknek. E programok során a résztvevõk bepillantást nyerhetnek a tradícióba és megtapasztalhatják e hiteles iskola alapgyakorlatainak (ászana, práná jáma, meditáció, relaxáció, kirtan, mantra, bhadzsan) mély hatásait. Lépjen velünk kapcsolatba, ha a környezetében vannak érdeklõdõk, akik nyitottak és megismernék a Satyanan da Yoga rendszer gyakorlatait!

A jógafoglalkozások idõpontjai Budapesten új helyszínen

Tudatjuk, hogy a heti jógafoglalkozások szeptember 2-tól új helyszínen folytatódnak Budapesten: V. kerület, Szép utca 3. II. em. – Az Astoria és a Ferenciek tere között. Megközelíthetõ a kék és a piros metróval is. Kedd este: 18.30–20.00 Csütörtök este: 18.30–20.00 Szentendrén a Barcsay Általános Iskolában Szerda este: 18.00–19.30 Budakeszin az Általános Iskolában Hétfõ este: 18.00–19.30 A részvételhez az elsõ alkalom elõtt bejelentkezés szükséges. Bejelentkezés és információ: Bhaktananda: 06 30 270 0470

Információ: Bhaktananda, telefon: 06 30 270 0470; e-mail: [email protected]

Utazás indiába A Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány utazást szervez Indiába. A program célja, hogy az utazók valódi jógaásramokban tapasztalhassák meg a jógikus életmódot, és találkozhassanak a Satyananda-tradíció spirituális vezetõi vel, Szvámi Szatjánanda Szaraszvatíval és Szvámi Nirandzsanánanda Szaraszvatí val. A kinttartózkodás alatt a résztvevõk diksát, beavatást is kérhetnek a gurutól. Az út során ellátogatunk a világhírû iskola, a Bihar School of Yoga rikhiai és mungeri központjaiba, ahol színes, tradicionális programokon veszünk részt.

Jótékonyság A jótékonysági tevékenységek fontos helyen állnak a Yoga Mag yarországon Alapítvány értékrendjében, mivel itt kiemelt helyen szerepelnek az alapvetõ emberi értékek, mint a szeretet, az együttérzés és a szolgálat. A helyes és erényes élet egyik alapelve, hogy az egyéni érdekek mellett figyelemmel kell lenni másokra is. Az Alapítvány ezeket követve rendszeresen támogat rászorulókat. Ezért bíztatunk, hogy csatlakozz hozzánk, szerezzünk örömet együtt másoknak! Minden hasznos adományt szívesen fogadunk: ruha, takaró, élelmiszer, játékok, tisztítószerek, használt számítógépek, stb. Az adakozókat szívesen látjuk a helyszínen, az adományok átadásakor. Információ: Bhaktananda; E-mail: [email protected] A pénzbeli adományokat az Alapítvány számlaszámára várjuk: Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány: Budapest Bank, 10102244 – 53191500 – 01000001

© SYMA 2006. Minden jog fenntartva. Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány, 1131 Budapest, Pajtás utca 25. Honlap: www.satyananda.hu; e-mail: [email protected]; mobil: 06 30 270 0470. A Hírlevélben megjelenő fordítások a Bihar School of Yoga kiadványából a Yoga című magazinból valók. A cikkek egyetlen részlete sem másolható, közölhető vagy tárolható adathordozón semmilyen formában és értelemben a jogtulajdonos, a Sivananda Math írásos jóváhagyása nélkül.

3


 Gondolatok... A Szeretetrõl A szeretet isteni erõ, a gondok megsemmisítõje. Olyan mennyei nektár, amely megszabadítja az embert az elégedetlenségtõl és a nyugtalanságtól. A szeretet nem követel, hanem ad. A szeretet csak az áldozatot ismeri. A szeretet nem kizsákmányol, csakis gazdagít. A szeretet az élet talajának egyetlen megtermékenyítõje. Szvámi Szatjánanda Szaraszvatí

Megelégedettség az életben Szvámi Szatjánanda Szaraszvatí Szatszang, Rikhiapíth, 1997. szeptember 13. Thaiföldön van egy hagyomány, mely szerint egy darabig mindenkinek szerzetesi életet kell élnie. Mi ennek az oka? Thaiföldön minden buddhistának egy ideig szerzetesi életformát kell felvennie. Levágatja a haját, géru ruhát visel, alamizs náért könyörög, a földön alszik, és monostorban él. Ez érvényes minden buddhistára, hercegre és koldusra egyaránt. Én is éltem alamizsnán. Nekem ez nem volt szükséges, de szándékosan vállaltam, hogy alamizsnát koldulok 4-5 éven keresztül. Ezt tettem, mert erre volt szükségem mentális fejlõdésem és mentális egészségem érdekében. Bármit is értem el az életben, ennek az életmódnak tudom be. Teljességgel szükségtelen volt számomra a koldulás, mivel igényeim korlátozottak voltak, és nem volt sem családom, sem gyermekem. Miért is kellett volna alamizsnát kérnem? Bená

reszben, ahol voltam, az ember soha nem éhezik, mégis a koldulás, és éjszakára egy dharmasálában, egy fa alatt vagy valaki házának verandáján megpihenni olyan visszahatással van az elmére és a testre, hogy az ember mentális és spirituális élete emelkedetté válik. Nem tudom, hogy mikor és hogyan kezdõdött, de ez a fajta kéregetõ életmód a világ valamennyi vallásában elõ van írva. Megvan a keresztényeknél, a muzulmánoknál, a buddhistáknál és a dzsai nistáknál is. Én Afganisztánból Burmába vándoroltam. Amikor csak volt pénzem, vonattal utaztam. Az ember Benáreszbe jegy nélkül is elutazhat. Akkoriban a szádhuk sok támogatást kaptak. Ma ez már nagyon nehéz. 1945-ben sokat jöttem-mentem Afganisztánban, Baludzsisz tánban, stb. Asszamban elefánton lovagoltam. Madhya Pradéshben az adivaszik, törzsi emberek között éltem, olyan helyeken, ahol nem voltak utak, és amelyek még biciklivel sem elérhetõk. Tehén istállókban aludtam. Az adivaszik nagyon szegények voltak. Az egyikük egérleves-

sel etetett két hónapon át, és én nem tudván mi az, megittam. Éppen csatur maszomat* végeztem Basztarban. Guru dzsím egyik tanítványa volt az adó felügyelõ ott. Mikor egy magányos, félreesõ hely után érdeklõdtem nála, az adivaszik falujába vitt engem, hogy vis�szavonult életet élhessek. A kunyhóknak ott csak egy nagy szobája volt. Minden ott zajlott le. Mindnyájan ugyanabban a szobában aludtak, sorban. Én is abban a sorban aludtam, velük együtt. Napközben egy fa alatt üldögéltem egy gyékény szõnyegen. Házigazdám rizst és egérlevest hozott nekem. Két hónap elteltével jött az adófelügyelõ, hogy visszavigyen engem. Neki ugyanazt az ételt szolgálták fel. Megkérdezte az adivaszit, hogy mi az, és megtudta, hogy egérleves. Meg voltunk döbbenve, de a leves semmilyen ártalmas hatással nem volt rám. Akkor fogtam fel a szegénységüket, mely miatt nem tudtak jobbal szolgálni. Meg voltam lepõdve, mikor úgy találtam, hogy a leves nem támadta meg sem a testemet, sem az elmémet. Oly sok ilyen eset volt kéregetõ életem során.

*Csaturmasz: Szó szerinti fordításban a tél négy hónapját jelenti. Ezidő alatt sok jógi és tanítvány szigorúbb keretek között gyakorol, spirituáis fejlődése érdekében. © SYMA 2006. Minden jog fenntartva. Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány, 1131 Budapest, Pajtás utca 25. Honlap: www.satyananda.hu; e-mail: [email protected]; mobil: 06 30 270 0470. A Hírlevélben megjelenõ megjelenő fordítások a Bihar School of Yoga kiadványából a Yoga címû című magazinból valók. A cikkek egyetlen részlete sem másolható, közölhetõ ő vagy tárolható adathordozón semmilyen formában és értelemben a jogtulajdonos, a Sivananda Math írásos jóváhagyása nélkül.

44

Hírek, felhívások Szvámi Szatjánanda Szaraszvatí

A szegénység, a koldulás választása terápia. Megszünteti a betegséget. Nem a szegénység, hanem az általa okozott nyo mor az átok. A szegénység akkor átok, mikor a gyötrelmeit érezzük. A Maháb hárata elbeszéli, miként indult meg Dronacsárja szíve olyannyira, hogy hûsége elfordult a Pándaváktól a Kau ravák felé, látván fia, Ashvatthama arcán a legnagyobb csalódást, mikor megtagadták tõle a tejet. Mikor feleségünk vagy szüleink valamilyen nélkülözésrõl panaszkodnak, az mardossa a szívünket. Még engem is megérintett volna, ha lett volna gyerekem és feleségem. Nem volt senki, aki nekem szemrehányást tett volna, amiért nem keresem meg a megélhetéshez szükségeseket, és így boldog voltam. Mindazonáltal láttam, milyen boldogtalanok az emberek, a gazdagok és a szegények is. Akiknek nincs pénze, boldogtalanok a nélkülözés miatt, akiknek meg van, azok meg amiatt, hogy nincs több. Ezek az emberek egyre kapzsibbak és boldogtalanabbak lesznek. Minden szent – Jézus, Buddha, Gandhi – koldus volt. Nietzsche, a nagy politikai filozófus, nyomorgott. Van még egy csomó hasonló példa. Ramanudzsam, a nagy matematikus, nem kezelt tüdõvészben halt meg. A túl sok pénz szintén betegséget okoz, mert magabiztos önteltség, hamis biz-

pénz, amit az ember megkeres, végül is Szvámi Sivánanda Szaraszvatí a társadalomtól kerül õhozzá. Így tartozunk vele a társadalomnak. A társadalom oktat és alkalmaz minket, házat épít nekünk, megteremti a törvény és a rend szociális rendszereit, felállítja a kommunális szolgáltatásokat, és fenntartja biztonságunkat. Mindezek következtében adósai vagyunk a társadalomnak. Ezt hívják szociális adósságnak.

tonságérzet jár vele, ami mértéktelen élvhajhászáshoz vezet. A mértéktelen élvezet pedig gyenge egészségi állapotot, rossz hírnevet hoz magával. Félünk az adóhatóságtól is. Minden, ami boldoggá tesz minket és kényelmes, félelembe és aggodalomba van csomagolva. Ezért a pénz ahhoz kerüljön, aki ezt mások jólétére fordítja. Keressen akár rúpiamilliókat, mégsem formál jogot rá. Magát vagyonkezelõnek tekinti. Van egy történet Mahátma Gandhiról. Felesége, Kaszturbai egyszer talált egy négyannás érmét a padlón az ásramban. Akkoriban négy anna nagy érték volt. Felvette, és játékot vett belõle az unokái nak. Gandhidzsí megtudta, és elvesztette önuralmát. Megmondta feleségének, hogy a pénz az intézményé, nem az övé (mármint Gandhié), még akkor sem, ha neki adták. Azt is mondta, hogy nem használhat másik szárit, míg maga nem szõ egy újat. Az ásram hivatalos közlönyében, a Haridzsan Patrikában írt is errõl az esetrõl, „Sikkasztás a Gandhi családban” címmel. Ha egy ember jövedelmének egy részét a családja, egy részét a társadalom számára teszi félre, egy részét pedig azoknak, akik a szegénységi küszöb alatt élnek, akkor az sem számít, ha egész vagyont halmoz fel. Ez nem okoz bûnt. A pénz szétosztása indokolt, mert a

Mindenki ötfajta tartozást kell, hogy megfizessen. Az elsõ a szociális adósság. Aztán ott van az az adósság, amivel mentorainknak és oktatóinknak tartozunk, akik hozzá járulnak értelmi növekedésünkhöz. További adósság az, amivel a társadalom szegényeinek és elesettjeinek tartozunk. A szent ember valamennyi tartozását visszafizeti, mint tette ezt pl. Teréz Anya. A szentséget nem egyetemi fokozat vagy végzettség módjára osztogatják. Azokat hívjuk szenteknek, akik visszafizetik ezeket az adósságokat. Szent az, aki magát, és mindenét, amije csak van, azoknak szenteli, akiknek nincs senkijük, aki törõdne velük, a senki által nem szeretetteknek és az árváknak. Magát Istent is ilyennek mondják. Õ az, aki menedéket ad a szerencsétleneknek, a senki által nem szeretetteknek. Õ dína bandhu, a szegények barátja. Õ dínanath, a szegények Ura. Õ díndajal, aki könyörületes a szegényekhez. Ha minden pénzes ember követi a hozzájárulás, a szükséget szenvedõkön való segítés törvényét, akkor a pénz nem káros. Akkor nem kell aggódnunk pénz miatt. A pénz csak akkor okoz pusztítást, mikor önös célra, kapzsi fogyasztásra és határtalan érzéki élvezetre használják. Én nem kritizálom a pénzt, mint olyat. És nem ítélem el a szegénységet, mint olyat. Én csupán az általa okozott nyomort és szenvedést kifogásolom; más különben a szegénység pozitív minõség. Hasonlóképpen: a jómód áldás és átok is egyszerre. Forrás: Yoga magazin, 2008. július


55


Szatszang Szvámi Nirandzsanánanda Szaraszvatíval a Ganga Darsanban és az ausztrál ásramban 1989-ben Lennél szíves megmagyarázni a karma jógát a jógikus és a családi élet szempontjából is? A Bhagavad Gítában ez áll: „Az emberek, akik tudatosak, a jógik, a kar ma jógát kötõdés nélkül végzik, a belsõ tisztu lás érdekében.” Ugyanez a fejezet azt mondja, hogy a karma jógát az elmén, a manaszon, az intellektuson, a buddhin, és a beszéden, a vácson keresztül gyakorolják. Ha igaz az, hogy a karma jógát gyakorolni lehet a beszédben, valamint gyakorolni lehet az intellektus és elme birodalmában, akkor természetesen az átman megtisztításának eszközévé válik. Az „átman” itt nem a „lelket” jelenti, hanem az egyén öntudatát, azt hogy „ÉN VAGYOK”. Ebben láthatjuk a különbséget azok között a karma jóga gyakorlatok között, amelyeket a belsõ tudatossággal bíró emberek vagy jógik végeznek, és azok között, amelyeket az érzéki örömöket keresõ emberek, a bhógik, végeznek, mert az egyik embercsoport esetében ott van az elme, az intellektus és az interakció tudatossága. Itt a „beszéd” csak egy szimbolikus módja az interakció kifejezésének. Ezen tudatossággal rendelkezõ emberek számára a karma jóga maga egy meditá ciós folyamattá válik. A másik csoport esetén, a karma jógát szó szerinti jelentésében „cselekedetként” kell érteni, és az az önmegvalósításnak, a vágyak beteljesítésének és az egó kielégítésének a folyamatává válik. Ez a csoport egy nagyobb biztonságérzetet fejleszt ki, az „én birtoklom ezt vagy azt” érzetét, a jómód és önzõség érzetét. Kétségtelenül mindenki önzõ ezen a világon. A jógik önzõk, a családos emberek önzõk. Senki

a világon nem mentes ettõl az ideától, az ezzel való azonosulástól. Az egyetlen különbség a tudatosságban rejlik. Az egyik oldalon gondolkodás nélkül belemész a világba azért, hogy kielégülést és örömöket nyerj. A másik oldalon, ugyanazokat a cselekedeteket végrehajtva, ugyanazt a fajta életmódot folytatva, ugyanazt a munkát végezve és ugyanabban a családi környezetben élve, megpróbálsz egyensúlyt találni önmagadban. Tehát, ha tudni akarod, hogy mi a különbség a karma jógát illetõen egy jógi és egy családfenntartó között, az pusztán a tudatosság és megvalósítás dolga. A jógi, a kötõdésrõl lemondva, az átman megtisztítása érdekében cselekszik. A cselekedeteket a manasz (az elme), a vács (a beszéd), és a buddhi (az intellektus) közremûködésével végzi. Ezek szintén magukba foglalják az elmét, az intellektust és az interakciót. Az intellektus, a mindenki fejében zajló racionális folyamat – a gondolkodás, az analizálás és szûrés. Ha ezt kreatív módon fejlesztjük, akkor elérjük a vivék állapotát, a helyes észlelést vagy helyes megértést, de ha az intellektus, a buddhi, szabad kezet kap és kifelé, a világ felé, az anyag dimenziójába áramlik, akkor rossz megértéssel, avivékkel találjuk magunkat körülvéve. A helyes és helytelen megértés, a vivéka és avivéka ideájának semmi köze ahhoz, hogy helyesen gondolkodunk-e vagy helyesen cselekszünk-e. Nem! A vivék fogalma a természet törvényeinek megértésén alapul, amely irányítja az univerzumot (a külsõ makrokozmoszt) és a testet, engem (a belsõ mikrokozmoszt). Ez a vivék ideájának törvénye szerinti élet. Ez az egyensúly megtalálása a testet, érzelmeket, elmét és szellemet belülrõl irányító természeti törvények és a világot, az uni-

verzumot külsõleg irányító törvények között. Tehát felismerve képességeinket, észleléseinket, és megértve a természet törvényeit a karma jógát az intellektuson keresztül gyakoroljuk. A buddhi vivékát gyakoroljuk, és itt ismét találkozunk a kiterjesztett tudatosság fogalmával. Másodsorban, nézzük meg az elmét, amelyet röviden említettünk az elõzõ kérdésnél. Itt jelen van a társítás képessége és az elkülönítés képessége; a valami iránt érzett intim, szubjektív érzés képessége és a tárgyilagos kívülrõl történõ megfigyelés képessége; a képesség egy vágy létrehozására és a képesség annak a vágynak az eltávolítására. A tradicionális indiai rendszerben az élet négy szakaszáról tesznek említést, amelyet minden egyénnek meg kell élnie a halála elõtt. Ezek az artha, dharma, káma és móksa. Az „artha” azt jelenti „jólét” (társadalmi és egyéni), önmegelégedettség, önkielégültség. Gazda sági jólétet is jelent a biztonság szempontjából és a társasság szempontjából is. Ez az élet teljes folyamata, ami nincs benne a szannjásza hagyományban – megszületés, iskolába járás, házasságkötés, gyermeknevelés, válás, megöregedés, pénzkeresés, pénzmegtakarítás, idõsek otthonában élés és a végleges hely megtalálása a temetõben. Ez az élet általában, ahogyan azt a társadalom elfogadja. Jelenleg az artha nagyon fontos szerepet játszik az életben, míg a dharma nagyon kis szerepet. A „dharma” azt jelenti, hogy „kötelesség”, „feladat”; ez a belsõ hitvallás, nem a külsõ. A belsõ hitvallás az, amely egyesíti a dolgokat, a kapocs, amely egyesíti a különbözõ dolgokkal történõ azonosulásokat. A káma, az érzéki öröm nagyon fontos szerepet játszik a társadalmi életben. A móksának egyáltalán nincs szerepe; mert mint tudjátok, nem akarunk felszabadulni; túl sok a


66

Hírek, felhívások kötõdés, túl sok dolog van zárolva az elmében. Egy világi ember számára az artha, a bõség és a káma, az érzéki örömök a fontosak. Egy visszavonult ember életében a dharma, a kapcsolat ismerete, és a móksa, a felszabadulás eszméje a fontos. Ha képesek vagyunk mind a négyet egyesíteni, az artha (bõség) aspektusát a dharmával, a dharmát a kámával, és a kámát a móksával, akkor túlléptük az elmét. Az elme kettõs hajlamát kihasználva létrehozunk egy harmadik elmeállapotot, amely harmo nikus és transzcendentális. Van egy elmélet, amelyet magam után neveztem el (SWAN vagyis Szvámi Nirandzsan – a szerk.) SWAN-elmélet ként ismert. Az „S” erõsséget (angolul: strength) jelent. Minden embernek van erõssége, célkitûzése, akaratereje, kitartása és energiája, de ugyanakkor mindenkinek van „W”-je (weakness), gyengesége is. Gyengeségekkel, bizonytalan ságérzettel, kisebbségi komplexusokkal rendelkezünk és nincs tudomásunk a bennünk rejlõ lehetõségekrõl. Ezek korlátozzák fejlõdésünket. Ugyanakkor mindenkinek van „A”-ja (ambition), ambíciója, kitûzött célja is. Mindannyian azzá akarunk válni, amik nem vagyunk, és nagyon keményen dolgozunk érte. Az, hogy sikerül-e vagy sem, egy másik téma, amelyrõl majd késõbb beszélek. Szintén mindenkinek van „N”-je (need), szükséglete. Vannak fizikai megelégedettséget szolgáló szükségletek: ha éhesek vagyunk, ételre van szükségünk, ha szomjasak vagyunk, vízre van szükségünk. Ugyanígy, vannak társadalmi szükségleteink is, biztonságra, ruhára és komfortra. Létezik mentális szükséglet is, a megelégedettség vágya, néhány cél az életben, a kívánság, hogy békés, csendes, egészséges életet éljünk. Van spirituális szükséglet is, annak szükségessége, hogy belül egységet és ne konfliktust érezzünk. Tehát vannak lehetõségeink, erõsségeink és gyengeségeink, céljaink és szükségleteink.

Szvámi Nirandzsanánanda Szaraszvatí Ezt a SWAN-elvet az elme irányítja. Ha azt gondolod, hogy gyenge vagy, akkor gyenge is vagy. Ha azt gondolod, hogy erõs vagy, akkor erõs is vagy. Egy önhipnózisos folyamat segítségével azzá válhatunk, amik nem vagyunk, akár lefelé akár felfelé irányulva. Ha nyomottnak érezzük magunkat, megvan az erõsségünk, hogy kijöjjünk ebbõl a depressziós állapotból, de a folyamatba bevonódó elme úgy érezi, hogy nem számíthat az erõsségre, hogy kilábaljon belõle. Másfelõl, érezhetjük magunkat eksztatikusan, vidáman és boldogan, kirobbanóan, az örömtõl túláradva, a boldogságtól könnyeinket potyogtatva. Az elme ebben a folyamatban is részt

vesz; nem tudja elterelni a figyelmét egyetlen tapasztalásról sem és fenntartani az egyensúlyt. Tehát mivel úgy tûnik, hogy minden tapasztalás, minden ambíció és minden szükséglet az életben az elme által van vezérelve, a legjobb mód az elme ezen sajátos képességének az irányítására, hogy ehhez a képességhez hozzáadjuk a megfelelõ idõben történõ, a helyzetnek, lehetõségnek és környezetnek megfelelõ társítás és elkülönítés képességét. Ez az elme karma jógájaként ismert. A pozitív beszédet és interakciót, kreatívan fejlesztjük azáltal, hogy kiegyensúlyozottak vagyunk. Ha képesek vagyunk uralni a negativitást, ami bennünk van,


77

Hírek, felhívások és amit idõnként érzünk, és ha azáltal, hogy kiegyensúlyozottak vagyunk, képesek vagyunk a pozitív tulajdonságainkat is kifejezni, akkor ez a kifejezés a rezgés szintjén és a fizikai beszéd, kommunikáció szintjén a másik egyénre pozitív és felemelõ hatással van. Ezt tapasztalod, amikor valaki vagy akár te kivetítesz egyfajta negativitást és látod az erre történõ reakciót. Az elmék azonnali összeütközése jön létre és az addigi interakció, a felépített barátság hirtelen összeomlik a negatív pillanat hatására. Ez megesik barátok-

kal, megesik családokkal, megesik a férj, feleség és gyerekek között. Ez megesik a guruk és tanítványok között. Ellenben azt is megtapasztaljuk, hogy amikor pozitív energiát, kiegyensúlyozott energiát sugárzunk ki, még az ellenségeink is barátainkká válnak. Tehát az energia kiegyensúlyozása, és ennek a kiegyensúlyozott energiának a kifejezése és interakciója a te energiáddal a karma jóga harmadik aspektusa. Ha már egyszer képessé válsz bánni az elmével, az interakcióval és az intellektussal, akkor megtörténik a belsõ tisztu-

lás, az öntisztulás folyamata, az átma szuddhi. Tehát még családos emberként, még szannjászinként, visszavonultként is meg kellene próbálnod elérni ezt az egyensúlyt a karma jóga gyakorlásán keresztül. Sokan mondják azt, hogy a bhakti jóga önmagában nem elégséges a móksához, az az életnek csak egy aspektusa; a gjána jóga sem elég a móksához és a hatha jóga sem, de ha bármelyik gyakorlatot kombinálod a karma jógával, akkor az teljes jógává válik. Forrás: Yoga magazin, 1992. március

A Szatjánanda-tradíció hozzájárulása a jógához Szvámi Nirandzsanánanda Szaraszvatí Srí Szvámidzsí és a Szatjánanda-tradí ció nagyban hozzájárult a jógához és a szannjászához. A jógagyakorlatok rend szerezéséhez szükséges volt létrehozni egy egymásra épülõ elõrehaladást a jóga rendszerében, és ez az, amit Srí Szvámidzsí elvégzett. Srí Szvámidzsíé az érdem a technikák ötvözéséért és a pavanmuktászana sorozatok bemutatásáért, az elsõ rész reuma elleni, a második az emésztõrendszeri betegségek elleni gyakorlatok, a harmadik pedig a sakti bandhák. A tantrikus njásza részeit szintén õ hozta be a jóga rendszerébe, jóga nidrá formájában. A mai jóga iskolák többsége a Mungerbõl elterjedt sorrendben tanítja a pránájáma gyakorlatokat. A mudra gyakorlatok mellett szóló érvek, és a bandhák fiziológiai (testi mûködés) és pszichológiai hatásai a jógagyakorlatok egy másik, eltérõ nézõpontjai, amelyek rendszerezésre kerültek, hogy megérthetõk, gyakorolhatók és megtapasztalhatók legyenek.

Srí Szvámidzsí idõvel a krijá gyakorlatokat is elõtérbe hozta a jóga és a tantra shasztrák kevésbé ismert terü letérõl, amely, ahogy a Szatjánanda rendszer tanítja, egyike a két, világszerte elismert krijá jóga formának; a másik Paramahamsza Yoganandáé, a Mahávatár Babadzsí-tradícióból. Egy újabb hozzájárulás a tantrikus njásza koncentrációs és meditációs technika felfedezése, amelyek alapvetõ formájukban a Tantrikus meditációk (Meditation from the Tantras) címû könyvben találhatók. Ezután következett a dhárana (koncentráció) és a pratjáhára (érzékek visszavonása) technikák osztályozása, valamint a jóga témájának megismertetése úgy, ahogy a különféle védikus szövegekben és az Upanisádok szövegeiben szerepel. A jóga nidrá gyakorlata nagy hatással volt a jóga világára. A jóga nidrá egy pratyáhára-technika, amelyben az elme csapongása ellenõrzés alá kerül,

és az elme lehetõséget kap a relaxálásra. A jóga nidrá két lényeges szempontja a vizualizáció és annak megtapasztalása, ami az elme mélységeiben található. Ennek a gyakorlatnak bizonyosan volt és van átalakító hatása a gyakorlókra. Szintén lehetséges emberek tanítása és képzése a jóga nidrá gyakorlatán keresztül. Korai gyermekkoromban abban a gyönyörûségben volt részem, hogy Srí Szvámidzsí jóga nidrán keresztül vezetett, és még csak most ébredek tudatára a kapott útmutatások és tanítás mélyégének. További pratyáhára gyakorlat az antar mauna, amely a tudatos elme tevékenységeivel foglalkozik. Az antar maunában a gondolatok tudatossága van jelen, tudatosítjuk azok létrehozását, átalakítását és végül a gondolkodási folyamat ellenõrzésének megszerzését. A pratyáhára-technikák gyakorlásának különbözõ szintjei és állomásai vannak, amelyeket a Szatjánanda-


88

Hírek, felhívások tradíció megvilágított és megmagyarázott. A Szatjánanda-jógatradíciónak szintén része volt a szannjásza fogalmának új szempontokkal való kiegészítésében. Szvámi Sivánanda az elsõk között volt, akik szannjásza beavatást adtak nõknek. Kezdetben ezt nagyon sokan ellenezték, de õ elkezdte, és társadalmilag elfogadottá tette a nõk szann jásza beavatását. Szvámi Sivánanda után Szvámi Szatjánanda volt az, aki egy lépéssel tovább ment, és nemzetközileg is elfogadottá tette a nõk szannjásza beavatását. Nemcsak nõk nek adta ezt a beavatást, hanem tengerentúli spirituális aspiránsoknak is. Külföldieket ekkor fogadott el elõször a szannjászába még maga Srí Szvá midzsí, és késõbb a tradíciója is. Ma már teljesen elfogadottá vált, korlátok és ellenzés nélkül. A szannjásza tradícióban Srí Szvámidzsí volt az, aki a karma szannjászába történõ beavatás adásával szintén bátorította a szannjásza céljának megjelenését a világi, családfenntartó emberek között. Ez nagymértékben megújította a szannjászatradíciót. Korábban csak azon kevesek számára volt elérhetõ, akik életükben hajlottak a szannjásza cél követésére. A világ másik része a szannjászát olyan eszköznek tekintette, amellyel el lehet menekülni a világi dolgokban való részvételbõl. Srí Szvámidzsí karma szannjásza beavatást adott hétköznapi, családfenntartó embereknek azért, hogy a családi életet ne csak mint férj vagy feleség élhessék, hanem hogy meg tanulhassanak szannjászinként élni, guru fivérekként és nõvérekként. Folytatásként a dszigjászu szannjásza beavatás is bekerült a rendszerbe. Rishi szannjászát is adtak az eltökélt és elkötelezett szannjászinoknak, akik férjként és feleségként akartak együtt élni, és akik képesek voltak megõrizni egyensúlyukat, harmóniájukat és az életcél tiszta látását.

Ily módon a szannjásza egy társadalmilag széleskörûen elfogadott másik, választható életforma lett, amelyben az ember megtanul egyensúlyt teremteni az anyagi és a spirituális között. Ma a szannjászát sokkal inkább fele lõsségnek tartják, amit az ember magára vesz, hogy emlékezetében tartsa és beteljesítse azon eszményeket az életében. Már nem menekülésnek, hanem dinamikus részvételnek tekintik. Többek között ezek voltak a Szatjánanda jóga hozzájárulásai a szannjásza-tradícióhoz. Annak érdekében, hogy tiszta képet nyújtson a jógikus, tantrikus és védikus tradíciókról, Srí Szvámidzsí érintette és egyesítette mindhárom rendszert. Felszínre hozta a tantrikus és védikus tradíció azon elgondolásait, amelyek az emberi növekedést és fejlõdést segítik, és ezeket a jógikus életformával együtt mutatta be. A tantrikus tradíció szerint mindenkiben van szvabháva (saját jelleg), vele született tulajdonság, ami fejlõdhet bizonyos gyakorlatok követésével. A tantrikus gyakorlatok az egészségre, fizikai tisztaságra és életviteli egyensúlyra, kommunikációra és viselkedésre egyaránt összpontosítanak, és a megfelelõ kutató megközelítésre új módszerek iránt, hogy a jóga alkalmazható legyen különféle társadalmi, fizikai és terápiás szükségletekre. A tantra tanítja továbbá a shuddhi aspektusait, a test, az elme és az érzelmek megtisztítását, és a nyugvó sakti feléb resztését, amit sokan az õseredeti erõnek, vagy kundalininek tartanak. A tantra egy olyan életmodell követésében hisz, amelyben az értelem és a szív adottságai egyesítettek. Az értelem adottságai a megkülönböztetés és a koncentráció. A szív adottságai a láthatatlan észlelése, a transzcendentális vagy kozmikus tudatosság megpillantása a nem-anyagin túl. Srí Szvámidzsí átvette a tantra meditatív

technikáit és beépítette a jóga rendszerébe, hogy e kettõ kiegészíthesse egymást. A védikus tradícióból származik az életet irányító örök törvényszerûségek tanulmányozásának szentelt szannjásza életforma. Ez az életforma nem egy felekezethez vagy szektához való tartozást jelent, hanem azon emberi értékek megõrzését, amelyeken keresztül a nagyobb lelki egyensúlyhoz és harmóniához vezetõ átalakulás megélhetõvé válik. A védikus hagyomány oktatásszemlélete sokkal inkább a helyes szamszkárák biztosítására összpontosított. Min denki szabadon követheti a saját, életben betöltött hivatását, de egy építõ szamszkárán keresztül, ahol nincs önmegtagadás. Jógikus szempontból az ilyen szamszkára az elme, az értelem és a belsõ én átalakulásához vezet. Az átalakulás folyamatában az elme kezelése egy képesség, amelyet az ember a jóga gyakorlataival szerez meg. Hogy mennyire tökéletes valaki jógája, látható abból, hogyan kezeli a mentális személyiségét, hogyan kezeli a gondolatait, milyen gondolatok követik egymást az elméjében, hogyan észleli és válik figyelmessé az egó, a vágyak, a szenvedélyek és a szükségletek finom egymásra hatására. Az ember megtapasztalja az átalakító élményt, vagy a jóga nyelvén szólva a prána és a maháprána egyesülését. Srí Szvámidzsí életében megfigyeltük, hogy tanításaiban és életstílusában a hangsúly mindig a belsõ személyiség, a belsõ természet fejlesztésén volt, amely ánandához (az egyéni elme és a kozmikus tudat egyesülésekor megtapasztalható földöntúli boldogság, gyönyör), és mennyei boldogsághoz, beteljesüléshez, megelégedettséghez vezet. Forrás: Yoga magazin, 1998. július


99


Humorterápia Dr. Szvámi Sankardévánanda Szaraszvatí Az egyetlen dolog, ami a legtöbb beteg emberben közös, az a boldogtalanság. Nagyon kevesen tudják nyugalommal elfogadni a betegséget, és azon belül meglátni annak rejtett okait, mivel hiányzik belõlük az ok és okozat megértése és az egészséges életmód ismerete. A szantósa, avagy megelégedettség a magja a bajból, feszültségbõl, aggodalomból, stresszbõl és betegségbõl való felgyógyulásnak. Amikor tudunk úgy tekinteni a problémáinkra, mint akadályokra az erõ, érettség és egészség vagy teljesség felé vezetõ utunkon, akkor elérjük a megelégedettséget vagy jó kedélyt. Olyannak tudjuk látni az életet amilyen, és a humor szikrájával a szemünkben. A jó kedély és a humor valóban abszolút szükségesek bárkinek, aki a jógikus vagy spirituális utat keresztezi. Túl gyakran belesüppedünk a komolyság, intellektualizmus, spekuláció és a jövõrõl, a múltról, vagy bármi másról való súlyos gondolkodás posványába, így elveszítjük a jelenre való rálátásunkat, és nem tudjuk az életet nyugodt és szabad elmével élni. Hajlamosak vagyunk egy kicsit túl komolyan venni az egész „utat”, olyan szükségtelen dolgokon aggódva, amelyek amúgy sem történnek majd meg. Ennek az egészségtelen dolognak a humor a gyógymódja.

birtokában van ennek, és sugározza azok felé, akik kapcsolatba kerülnek vele. Az életüket a kozmikus humor vagy „lila” állapot jellemzi. Isteni játékokat játszanak velünk, és nevetnek komolyságunk butaságán. Néha nehéz megfogni a humoros oldalát olyasvalaminek, amihez kötõdünk, különösen mivel hisszük, hogy bizonyos dolgok nagy fontossággal bírnak, és ezért tiszteletet érdemelnek. Amikor a spirituális úton haladunk, arra törekszünk, hogy levegyük a terhet saját vállunkról, eltávolítsuk az élet súlyát, hogy szabadon repülhessünk. Túl kell lépnünk hiedelmeinken, elfogadva új „igazságokat”, amíg nem tudunk azokon is túllépni. Akkor, amikor mesteri szintre lépünk, azok a dolgok, amelyeket valaha fontosnak és komolynak láttunk, most olyanokká válnak, mint megannyi apró kavics és bogár, és a számunkra fontos dolgok egy új nézõpontja születik meg. A humor, a boldogság, az élettel való megelégedettség, az elme derûs hozzáállása és

a pozitív megközelítés olyan dolgok, amelyeket az „új rendben” elsõként birtoklunk.

Jóga és az öröm felébresztése Újra fel kell ébresztenünk arányérzékünket és helyreállítanunk józan ítélõképes ségünket és humorérzékünket. Mire jó bármit is megtanulnunk vagy megtennünk, ha nem lelünk örömöt magában a cselekvésben? Ez az öröm képviseli a karma jóga lényegét, ez az alapja a gjána jógának, bhakti jógának, és így tovább. Amikor öröm lakozik a szívünkben, karma, gjána és bhakti jóga spontán jönnek, és cserébe növelik az örömbõl nekünk jutó részt, elindítva ezzel egy hógolyó-effektust, erényes körforgását a mindig gyarapodó egészségnek, megértésnek és jobb életmódnak. Errõl szól a jóga, hogy jobbá tegyük az életünket. De hogyan érjük el ezt az örömöt, amikor beragadunk az egészségtelenség sarába, és az élet problémáiba? Az ászanák és pránajámák segítenek, mert a

Boldogság – a jó egészség kulcsa Képesnek kéne lennünk arra, hogy mindennek meglássuk a humoros oldalát, mivel a humor isteni tulajdonság és a boldogság az egészség kulcsa. Ebbe beletartozik az elvárásoktól, körül ményektõl, vágyaktól és korlátoktól való függetlenség is. Ez a megvilágosodás igazi lényege. Minden spirituális mester © SYMA 2006. Minden jog fenntartva. Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány, 1131 Budapest, Pajtás utca 25. Honlap: www.satyananda.hu; e-mail: [email protected]; mobil: 06 30 270 0470. A Hírlevélben megjelenő fordítások a Bihar School of Yoga kiadványából a Yoga című magazinból valók. A cikkek egyetlen részlete sem másolható, közölhető vagy tárolható adathordozón semmilyen formában és értelemben a jogtulajdonos, a Sivananda Math írásos jóváhagyása nélkül.

10 10

Hírek, felhívások test és az elme jobban érzik magukat tõle, növekszik az életerõnk és pozitívabb lesz a mentális rendszerünk, és az élethez való hozzáállásunk. A meditáció is hasznos, mert jobban látjuk tõle magunkat. Újra ráébredünk helyünkre az univerzumban, fontosságunkra, és ezzel párhuzamosan jelentéktelenségünkre. Tudatában leszünk illúzióinknak is, és hiedelmeinknek, merev viselkedésmódjainknak, ugyanakkor ezer gyönyörûségnek is a világban, mint az ég, a nap, a virágok, madarak, zene, építészet, és az emberek az õ sokarcú bonyolultságukban és egyszerûségük ben, sokféleségükben. Ráébredünk vágyainkra és saját magunk alkotta, haszontalan, és szorosan tartó láncokként nézünk rájuk. Minden emberi gyengeség, mint a féltékenység, büszkeség, harag és így tovább, egyszerûen csak gyerekesek a humor és a belsõ mosoly tükrében.

Transzcendentális humor A humor és a magasabb szintû tudatosság fölébresztése, mely egy keleten igen közkedvelt mód, történetek és viccek felhasználásával történik. Ez a közeg magában hordoz egy viccet, tanulságot és még egy kis pluszt is, amely fokozza tudatosságunkat az életben. Valószínûleg a leginkább ismert formája ennek a metódusnak a Mulla Nasrudin mesékben található, amelyek az i.sz. harmadik századból származnak, és ma már az egész világon ismertek. Ezeket a meséket évszázadokon át használták arra, hogy transzcendentális üzeneteket közvetítsenek, és segítsenek nekünk kimászni komoly gondolkodásunk kusza hálójából. Például: Szufik, jógik és okkultisták egy csoportja ül és beszélget. Egyikük, egy szerzetes, kijelenti: „Nekem azt tanította a mesterem, hogy amíg az az ember, akit eddig még sosem károsítottak meg, ugyanannyira ingerült egy igazságtalanság miatt, mint az,

akit már ért ilyen sérelem, addig a világ nem teljesedhet be. Egy pillanatnyi hatásszünet után megszólal Mulla: „Nekem azt tanította a mesterem, hogy addig senkinek sem szabad felháborodni egy vélt sérelmen, amíg nem tudja biztosan, hogy amit sérelemnek vél, az valóban az-e, nem pedig egy rejtett áldás! A vicc eszközét használva Mulla új dimenziót tudott hozzáadni tudatosságunkhoz, elutasítva az emberek hiedelmeinek és relatív igazságainak elfogadását, mivel õ úgy tekint rájuk, mint a valódi korlátaira. Nasrudin a királlyal volt, aki panaszkodott, hogy alattvalói nem szavahihetõek. Felséges uram - mondta Nasrudin - van igazság és igazság. Az embereknek elõbb a valódi igazságot kell gyakorolniuk, mielõtt a relatív igazsághoz fordulnának. Mindig fordítva csinálják a dolgokat, és szabadon bánnak saját emberalkotta igazságukkal, mert ösztönösen tudják, hogy az csak kitaláció. A király erre összeráncolta a szemöldökét: „Vannak igaz dolgok, és hamis dolgok. Kényszeríteni fogom az embereket, hogy igazat mondjanak, ezáltal megalapozva az igazmondás szokását. A következõ reggelen kihirdették, hogy aki hazudni mer, azt felakasztják, és azoknak, akik be kívánnak jutni a városba, feltesznek egy kérdést, amelyre õszintén kell válaszolniuk. Nasrudin, aki a kapuknál várakozott, lépett elõ elõször. Az õrség kapitánya megkérdezte tõle: „Hová mész? Válaszolj õszintén, vagy felakasztunk.” Azért jöttem – mondta Nasrudin – hogy felakasszanak arra a bitófára. „Nem hiszek neked” – mondta a kapitány. „Rendben van, ha hazudok, akkor akassz fel!” „De akkor igaz lenne, amit mondtál!” „Ez bizony így van – mondta Nasrudin – a te igazságod.” Sok vicc van még, amelyek arra valók, hogy felébresszenek minket, például

amikor Nasrudin felállt egy teaházban és kijelentette, hogy a Hold hasznosabb a Napnál. Mikor megkérdezték tõle, miért, azt felelte: „Mert éjjel jobban szükségünk van a fényre, mint nappal.”

A nevetés fertõzõ betegség Az élet nézõpontjai segítenek ledönteni merev hiedelmeinket, azokat a hiedelmeket és gondolatmintákat, amelyek mentális feszültséghez és betegséghez vezetnek, és mint ilyenek a gjána jóga részét képezik. Tehát a gjánának és a filozófia más aspektusainak nem kell száraznak és érthetetlen beszélgetéseknek lenniük, melyek az élet és az univerzum természetérõl szólnak. A jóga magában foglal olyan módszereket, mint a fent említett, annak érdekében, hogy intuitív belsõ látást hozzon létre, kitágítva és felszabadítva ezzel megértésünket. A humor, a jó kedély, a megelégedettség valamint az élethez való spontán és alkotó hozzáállással kigyógyítjuk magunkat a csüggedésbõl, reményte lenségbõl, tehetetlenségbõl, depresszióból és szorongásból, így aztán a feszültség eltûnik. Akkor szabadon sodródhatunk az élettel, spontán, és ezáltal a lehetõ legjobb módon reagálva a környezetünkben történtekre. Humorral kevesebbet aggódunk, és nagyobb részben éljük az életet. Ha betegség közeledik, akkor pozitív fényben látjuk. Az emberi kapcsolataink javulnak, mert humorral tudunk azokra a szituációkra tekinteni, amelyek azelõtt feszültséghez és diszharmóniához vezettek volna. Így humor és harmónia kéz a kézben jár. A nevetés fertõzõ, de ez az egyetlen fertõzés, amit nem szabad megállítanunk. Ha valamilyen betegséged van, használd a humorterápiát, mint olcsó, hatásos, és kellemes módját a betegség és szenvedés gyökérokának eltávolításához. Forrás: Yoga magazin, 1998. november


11 11


Mauna – az elme böjtje Szvámi Prabódhananda Szaraszvatí Megpróbáltad már valaha is leállítani a rengeteg ingerrel, ötlettel és tárggyal kapcsolatos gondolkodást, amelyek nap, mint nap érik az elménket? Gyönyörû szõnyegeket, könyveket gyûjtünk, még akár embereket is és aztán mentális emésztési zavartól szenvedünk. A jóga egy lehetõséget kínál arra, hogy kiûrítsük az elmébõl mindazt a haszontalan dolgot, amelyet felhalmozott. A jóga gyakorlataival böjtöltetjük az elmét, ugyanúgy, ahogy böjtöltetjük a testet és a folyamatban tisztítjuk egész lényünket. Ez a jóga egyik legnagyszerûbb jótékony hatása. A fizikai testben a mérgek és felhasználatlan anyagok folyamatos felhalmozása történik, amelyek az emésztés, anyagcsere és fertõzések mellékhatásaként jönnek létre. Amikor böjtölünk felszabadítjuk a testet az emésztés terhe alól, így az több energiát tud szentelni a tisztítási folyamatnak. Egy nagytakarítás következik, a test felhasználatlan, elpusztult sejtjei, szövetei mind lebomlanak és kiürülnek a mérgekkel együtt. Ugyanez történik az elmével. Milliónyi benyomás halmozódik fel az elme különbözõ szintjein. Ezeket a mélyen gyökerezõ benyomásokat szamszkárák nak nevezzük. Egy mozdíthatatlan falat alkotnak saját önvalónk körül. A jóga gyakorlatok finoman elmállasztják ezt a falat, lebontják a kérges szamszkárákat, így azok feloldódhatnak és az igazi önvaló napvilágra kerülhet. Az elme tisztítására az egyik legjobb gyakorlat a mauna vagy csend. A mauna alatt az elme koplal, nem kapja meg a beszélgetés, interakció és inger folytonos, megszokott nehéz étrendjét. Ily módon a mentális energia felszabadul és önvizsgálatra, belsõ kommunikációra fordítható. A mauna megtartása fegyelem is, szádhana (spirituális gyakorlat), amely növeli az önuralmat és az akaraterõt. A nyelv uralása egy óriási lépés az elme uralása felé.

A spirituális életben sok példája van a maunát gyakorló embereknek. A katolikus vallásban van egy szekta, a trappista szerzetesek, akik teljes csendet/némaságot tartanak. Indiában idõtlen idõk óta egy jól ismert gyakorlat a mauna, a szádhukat, akik gyakran éveken át gyakorolják, muniknak hívják. A mauna fokozatainak különbözõ változatai vannak. A karna mauna esetében, vagyis a beszéd uralásában a kommunikáció más formái (olyanok), mint pl. az üzenetírás, gesztusok, szemkontaktus még megengedett. A kastha mauna az, amikor minden külsõ kommunikáció teljes visszavonása történik. Végül minden kétség törlõdik az elmébõl és a világ illuzórikus jellege az összes gúnáival (a világmindenséget alkotó energiák) felismerhetõvé válik. Ezt az állapotot szusupti maunaként ismerik. A mauna legmagasabb formáját, amikor minden gondolat teljesen megsemmisül maha maunának hívják. A mauna egy nagyon rugalmas módszer. Nem szükséges leülnöd, nincs szükséged egy külön helyre, hogy gyakorold, még a szokásos dolgaidat sem kell abbahagynod. Ez egy gyakorlat, amit kipróbálhatsz egyedül vagy mások jelenlétében is. Elõször lehetséges, hogy egy hétvégi napon szeretnéd kipróbálni, aztán folytathatod rendszeresen, egyszer egy héten vagy egyszer egy hónapban. A nap végén frissnek és kipihentnek kell érezned magad. A kipihent elméd képes lesz a hét feladatait pontosan és gyorsan teljesíteni természetes, spontán módon. A maunát pozitív hozzáállással és a cél világos megértésével kell megközelíteni. Csak feszültség és frusztráció lesz az eredménye, ha erõbõl és kényszerbõl végezzük. Ha azonban némi izgatottság ébred benned a gyakorlat során, ne aggódj. Ez a tisztulás természetes folyamata, amely a mentális síkon történik. Ahogyan a negatív szamszkárák kime-

rülnek bennünk, az elme felszínére kerülnek, pillanatnyi nyugtalanságot keltve. Amikor ez történik, öntudatosságunkat és fegyelmünket fenn kell tudnunk tartani azért, hogy elkerüljük, hogy ezek a zavarok kibillentsenek minket az egyensúlyunkból. Azonban a kezdetekben, ha nagyon mérgesek, idegesek vagy depres�sziósak leszünk a mauna alatt bölcs dolog egy fél napra csökkenteni a gyakorlást. A mauna szintén nagyon hasznos eszköz arra, hogy a negatív kifejezéseket isteni minõségekké alakítsuk át. Egyszer volt egy ember az ásramban, akinek nagyon erõszakos természete volt. Szvámidzsi azt mondta neki, hogy gyakoroljon maunát. Miután néhány hónapot eltöltött a csendben, ragyogó, szeretetet sugárzó és na gyon keményen dolgozó személyiséggé vált. A mauna gyakorlatán keresztül képes volt a dühben elpazarolt energiát egy pozitívabb irányba átvezetni. A mauna rendszeres gyakorlása megváltoztatja az egyén egész kommunikációs mintáját. A beszéde sokkal egyenesebbé, koncentráltabbá, tisztábbá válik. Ha úgy dönt, hogy beszél, tömör szavai óriási erõt és jelentést hordoznak. Képes uralni hallgatóságának teljes figyelmét és azok képesek lesznek meghallani a szavai mögött rejlõ mélyebb igazságokat. Ha kellemesnek találod a mauna gyakorlását, egyszer egy évben szervezhetsz egy sokkal különlegesebb pihenést az elmének és belefoghatsz egy tíz napos csendes elvonulásba. Egy ilyen hosszabb elvonulás haszna igazán rendkívüli. Azonban egy hosszú visszavonulás során fontos a fizikai munka, a meditáció, egy kis tanulás és a relaxáció helyes egyensúlyát megtartani. Természetesen a legjobb lenne egy ásramba menni egy idõre. Ily módon lehetõséged van a karma jógát, az egyszerû életet gyakorolni, és az elmédet túlterhelõ haszontalan mentális málha spontán módon fog lemorzsolódni. Forrás: Yoga magazin, 1981. május


12 12

kirtan Ananda mai Prabhuki Jaya bolo Satyananda ki ananda mai ananda mai Ananda mai Prabhuki ananda mai

anande premanande Anande Premanande Gaur Nitai hari hari bol hari bol bolo bhai Másolat a Sankirtan címû kiadványból a Satyananda Yoga Academy Australasia engedélyével.

receptek Jámuna leves 8–10 személyre Hozzávalók:

80 dkg fejes káposzta 20 dkg paradicsom 30 dkg cékla 30 dkg sárgarépa 20 dkg burgonya 1 csomó friss kapor 1 csomó petrezselyem 1/2 citrom 5 dkg vaj 2 dl házi tejföl só

Tisztítsuk meg és vágjuk fel a zöldségeket. A paradicsomot nyolcfelé, a többit 2 cm-es darabokra. A petrezselymet és a kaprot késsel aprítsuk fel. A felszeletelt céklát enyhén megsózzuk, a citrom levével meglocsoljuk, és a vajon egy kevés vízzel fedõ alatt húsz percig pároljuk. Ezután hozzáadjuk a sárgarépát, majd néhány percnyi párolás után beletesszük a káposztát, és fölengedjük annyi vízzel, hogy az egészet ellepje. Sózzuk meg, és tegyük hozzá a kaprot. Tíz perc fõzés után hozzáadjuk a burgonyát is, és az egészet puhára fõzzük. Adjuk hozzá a felvágott paradicsomot és a tejfölt, majd szórjuk meg a felaprított petrezselyemmel.

Kókusztej 2 dl tej fél zacskó kókuszreszelék Összekeverjük a tejet és a kókuszreszeléket, forrásig hevítjük, majd állni hagyjuk húsz percig. Szûrjük át a tejet, hogy a kókuszpéptõl megszabadítsuk.

A receptek Egyedi Péter A vegetárius fõzés örömei c. szakácskönyvébõl származnak. A kevésbé hétköznapi hozzávalókat/fûszereket beszerezheted országszerte bioboltokban, illetve Budapesten a Lehel téri piac indiai fûszerboltjában vagy a Fõvám téri Vásárcsarnokban. © SYMA 2006. Minden jog fenntartva. Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány, 1131 Budapest, Pajtás utca 25. Honlap: www.satyananda.hu; e-mail: [email protected]; mobil: 06 30 270 0470. A Hírlevélben megjelenő fordítások a Bihar School of Yoga kiadványából a Yoga című magazinból valók. A cikkek egyetlen részlete sem másolható, közölhető vagy tárolható adathordozón semmilyen formában és értelemben a jogtulajdonos, a Sivananda Math írásos jóváhagyása nélkül.

13

CD- és könyvajánló Jóga Nidrá CD

Könyvajánló: Egy igazi bestseller – Ászana Pránájáma Mudrá Bandha

Kapható a magyar nyelv û Jóga Nidrá CD, amely a Szvámi Szatjánanda Szaraszvatí (India) által kifejlesztett különleges mélyrelaxációs módszer alapján, a Bihar School of Yoga enge délyével készült. E rendk ív üli gyakorlat az alábbi területeken alkalmazható eredményesen: stresszoldás, pszichoterápia, alvászavar, okta tás, nyelvoktatás, alkohol- és drogf üggõség, várandósság alatt, szülés után, menstruációs zavarok, asztma, daganatos megbetegedések, gyomorfekély, magas vérnyomás, szívro ham, cukorbetegség. A CD egy kezdõ és egy középhaladó gyakorlatot tartalmaz. Ára: 2400 forint + postaköltség

Kapható a világhírû Bihar School of Yoga gyakorlati jóga könyve az Ászana Pránájáma Mudrá Bandha. A világ elsõ jógaegyetemének gyakorlati kézi könyve, amely vezeti a jógaköny vek eladási és népszerûségi listá ját az egyik legnagyobb európai piacon, Nagy-Britanniában. Az Ászana, Pránájáma, Mudrá, Bandha címû könyvet nemzet közi szinten az egyik legsziszte matikusabb munkának tartják a jelenleg elérhetõ jóga tanköny vek között. A Bihar School of Yoga által 1969-ben megjelente tett elsõ kiadás óta tizenhárom alkalommal nyomták újra, és számos nyelvre lefordították. Átfogó mû, amely érthetõ ábrákat mutat be, lépésrõl lépésre vezetõ instrukciókkal lát el, és a csakra tudatosítás részleteit tartalmazza. Iránymutatást ad a gyakorló vagy tanár számára a hatha jógarendszer legegyszerûbb gyakorlataitól a legbonyo lultabbakig. Terápiás függeléket tartalmaz orvosok vagy jóga terapeuták számára, amelyben megjelennek a legújabb jógaku tatási eredmények. E kiadvány sikeresen emeli az egyetemi tankönyvek szintjére a jóga gyakorlatainak bemutatávvsát. A könyv ára 5700 forint + postaköltség

Megrendelhetõ: www. satyananda.hu

Megrendelhetõ: www.nagyjogakonyv.hu

A Satyananda Yoga Hírlevél kiadója: A Satyananda Yoga Magyarországon Közhasznú Alapítvány Cím: 1131 Budapest, Pajtás utca 25. Kapcsolatfelvétel: Honlap: www.satyananda.hu E-mail: [email protected] • Mobil: 06 30 270 0470 © SYMA 2006. Minden jog fenntartva. Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány, 1131 Budapest, Pajtás utca 25. Honlap: www.satyananda.hu; e-mail: [email protected]; mobil: 06 30 270 0470. A Hírlevélben megjelenõ fordítások a Bihar School of Yoga kiadványából a Yoga címû magazinból valók. A cikkek egyetlen részlete sem másolható, közölhetõ vagy tárolható adathordozón semmilyen formában és értelemben a jogtulajdonos, a Sivananda Math írásos jóváhagyása nélkül.

14

JELENTKEZÉSI LAP Egy nap Satyananda Yoga + SWAN gyakorlat Alulírott (név nyomtatott betûvel) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ezúton jelentkezem az „Egy nap Satyananda Yoga + SWAN” elnevezésû programra. Kijelentem, hogy a programon saját elhatározásomból és a saját felelõsségemre veszek részt. A jelentkezés és a részvétel feltételeit megértettem és elfogadom.

Személyes adatok Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Születési év: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Foglalkozás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lakcím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Dátum: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Aláírás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kérjük, hogy e jelentkezési lapot küldd vissza az alábbi lehetõségek valamelyikére 2008. november 10-ig. Postán: Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány, Székely Ilona, 1102 Budapest, Hölgy u. 29–31. I. em. 29. Faxon: (06-1) 320-0473, vagy e-mailben: [email protected]

Satyananda Yoga Központ Budapest novemberi programok

Recommend Documents