Satyananda Yoga Hírlevél

Satyananda Yoga Hírlevél 2007. január 26.

V. évfolyam, 1. szám

Hírek, felhívások MÁRCIUSI SZEMINÁRIUM ATMATTWANANDA ÉS ACHYUTANANDA VEZETÉSÉVEL – KEZDÕKNEK IS

A BIHAR SCHOOL OF YOGA KÉT TANÁRA MAGYARORSZÁGON A Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány örömmel tudatja, hogy nagy elõrelépés történt a Satyananda Yoga® hazai történetében. Paramahamsza Nirandzsanánanda jóváhagyásával Magyarországra költözött a BSY két fantasztikus tanára Szannjászi Atmatattwananda és Achyutananda. Akik az elmúlt négy évben rendszeresen részt vettek az Alapítvány által szervezett szemináriumokon, már jól ismerik õket; nem véletlen, hogy ezek a programok mindig rengeteg embert vonzanak. Két óriási tudású tanárról van szó. Ketten együtt negyven év tapasztalattal rendelkeznek, és elismert képviselõi a Bihar School of Yoga-nak, a világ egyik vezetõ jógarendszerében. Ettõl a hónaptól kezdve a Satyananda Yoga® hazai fejlõdését személyes jelenlétükkel is segítik. Terveikben szerepel, hogy a közeljövõben csoportos és egyéni (angol nyelvû) hatha jóga órákat, félnapos, egy-, vagy többnapos szemináriumokat, és satkarma gyakorlásokat tartsanak az érdeklõdõknek. Ezért az Alapítvány ezúton tudatja, hogy érdeklõdés esetén lehetõség van programok szervezésére; akár félnapos, akár egynapos szemináriumok vidéki helyszíneken vagy a fõvárosban. A fentiekkel kapcsolatban keressen bennünket az alábbi lehetõségeken: Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány Cím: 1131 Budapest, Pajtás utca 25. E-mail: [email protected], telefon: 30 270 0470

A Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány hétvégi szemináriumot szervez 2007. március 9–11-én, amelyre szeretettel várjuk kezdõk jelentkezését is, akiknek még nincs jóga tapasztalatuk. A helyszín Dobogókõ – Shaolin Falu. A szeminárium témája: A Satyananda Yoga® egy integratív jógarendszer, amely az emberi létezés és a személyiség valamennyi aspektusára kiterjed, és azt célozza, hogy e területek között létrejöjjön az egészséges egyensúly. Ennek érdekében egyszerû módszereket tanít, amelyeket mindenki képes elsajátítani. Az izületi, mozgásszervi és emésztõrendszeri panaszokra könnyû és hatásos ászanákat, a stressz, fáradtság és kimerültség kezelésére légzõ gyakorlatokat és relaxációt. A napirendben ezeken kívül szerepel még elõadás, meditáció, karma jóga és kirtan is. A programot két fantasztikus tudású, sok évtizedes tapasztalattal rendelkezõ jógi tartja, akik nemcsak tanítják, hanem élik is a jógát. A tanfolyam angol nyelven folyik, magyar tolmácsolással. Információ és jelentkezés: www.satyananda.hu ***

SEGÍTHETTÜNK – JANUÁR A Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány januárban is folytatta jótékonysági tevékenységeit. Ismét sokzsáknyi jó minõségû használt ruhát és élelmiszereket vittünk hajléktalanoknak. Az Alapítvány 2007-ben is folytatja a használtruha gyûjtést. Ha van olyan jó minõségû ruhanemûje, amit már nem használ, vagy vannak még használható gyermekjátékai, könyvei, kérjük, juttassa el számunkra, hogy segíthessünk a rászorulókon! Szívesen fogadunk mindenfajta adományt – édességeket, ruhákat, takarókat, gyógytorna eszközöket – amivel örömet okozhatunk másoknak. Köszönjük! A jótékonysági tevékenységeinkhez továbbra is várjuk az önzetlen adományokat az Alapítvány alábbi számlájára: Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány, Budapest Bank: 10102244 – 53191500 – 01000001 Információ: Bhaktananda; telefon: 30 270 0470 E-mail: [email protected] Cím: 1131 Budapest, Pajtás utca 25.

© SYMA 2006. Minden jog fenntartva. Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány, 1131 Budapest, Pajtás utca 25. Honlap: www.satyananda.hu; e-mail: [email protected]; mobil: 06 30 270 0470. A Hírlevélben megjelenõ fordítások a Bihar School of Yoga kiadványából a Yoga címû magazinból valók. A cikkek egyetlen részlete sem másolható, közölhetõ vagy tárolható adathordozón semmilyen formában és értelemben a jogtulajdonos a Sivananda Math írásos jóváhagyása nélkül.

Hírek, felhívások KÖNYVAJÁNLÓ: EGY IGAZI BESTSELLER – ÁSZANA PRÁNÁJÁMA MUDRÁ BANDHA

JÓGA NIDRÁ CD Kapható a magyar nyelvû Jóga Nidrá CD, amely a Szvámi Szatjánanda Szaraszvatí által kifejlesztett különleges mélyrelaxációs módszer alapján, a Bihar School of Yoga engedélyével készült.

Kapható a világhírû Bihar School of Yoga gyakorlati jógakönyve az Ászana Pránájáma Mudrá Bandha. A világ elsõ jógaegyetemének gyakorlati kézikönyve, amely vezeti a jógakönyvek eladási és népszerûségi listáját az egyik legnagyobb európai piacon, Nagy-Britanniában. Az Ászana, Pránájáma, Mudrá, Bandha címû könyvet nemzetközi szinten az egyik legszisztematikusabb munkának tartják a jelenleg elérhetõ jóga tankönyvek között. A Bihar School of Yoga által 1969-ben megjelentetett elsõ kiadás óta tizenhárom alkalommal nyomták újra, és számos nyelvre lefordították.

E rendkívüli gyakorlat az alábbi területeken alkalmazható eredményesen: Stresszoldás, pszichoterápia, alvászavar, oktatás, nyelvoktatás, alkohol- és drogfüggõség, várandósság alatt, szülés után, menstruációs zavarok, asztma, daganatos megbetegedések, gyomorfekély, magas vérnyomás, szívroham, cukorbetegség.

Átfogó mû, amely érthetõ ábrákat mutat be, lépésrõl lépésre vezetõ instrukciókkal lát el, és a csakra tudatosítás részleteit tartalmazza. Iránymutatást ad a gyakorló vagy tanár számára a hatha jóga rendszer legegyszerûbb gyakorlataitól a legbonyolultabbakig. Terápiás függeléket tartalmaz orvosok vagy jógaterapeuták számára, amelyben megjelennek a legújabb jógakutatási eredmények. E kiadvány sikeresen emeli az egyetemi tankönyvek szintjére a jóga gyakorlatainak bemutatását.

A CD egy kezdõ és egy középhaladó gyakorlatot tartalmaz. Ára: 2400 forint + postaköltség Megrendelhetõ: www.joganidra.hu ***

A könyv ára 5700 forint + postaköltség. Megrendelhetõ: www.satyananda.hu

HATHA

JÓGA FOGLALKOZÁSOK IDÕPONTJAI

Budapesten: XIII. kerület, Pozsonyi út 4/B – Pedisuli – a Margit híd * * *térnél pesti hídfõjénél, a Jászai Mari Kedd este: 18.30-20.00. Csütörtök este: 18.30-20.00.

Budapesten: XIII. kerület, Dagály u. 15/B – Ifjúsági ház Csütörtök délelõtt: 9.00.-10.30.

Szentendrén: A Barcsay Általános Iskolában Szerda este: 18.00-19.30.

Bejelentkezés és információ: Bhaktananda Telefon: 06 30 270 0470 E-mail: [email protected]


2

Hírek, felhívások A SATYANANDA YOGA MAGYARORSZÁGON ALAPÍTVÁNY PROGRAMJAI 2007-BEN

A program megnevezése

Idõpont

Helyszín

Szemináriumok: Atmatattwananda & Achyutananda

március 9–11.

Shaolin Falu

augusztus 5–11.

Shaolin Falu

március 17.

Szeged

február 3. március 3. április 7. május 5.

Kamaraerdõ Kamaraerdõ Kamaraerdõ Kamaraerdõ

Guru Púrnima

július 29.

Budapest, Pajtás u. 25.

Mantra és kirtan

Minden hónap utolsó péntek

Budapest, Pajtás u. 25.

december 3.

India, Rikhia

Bevezetés a Szatjánanda Jógába: Egy nap jóga Szombati satkarma gyakorlás:

Utazás Indiába a Sat Chandi Yajna-ra

A SATYANANDA YOGA EURÓPAI AKADÉMIA YS 1 TANFOLYAMA 2007-2008-BAN MAGYARORSZÁGON

A program megnevezése

Idõpont

Helyszín

Yogic Studies 1 tanfolyam

2007. június 16–30

Shaolin Falu

2007. október 2–7. 2008. február 5–10. 2008. június 4–8.


3

Bhagavad Gíta – Szvámi Szatjánanda Szaraszvatí (Dánia, 1971) – A Srimad Bhagavad Gita-t Gíta-ként ismerjük. Része a hatalmas eposznak, a Mahábháratá-nak, melynek szó szerinti jelentése: „A nagy India”. Ez a könyv sok-sok évszázadon át uralta az indiai filozófusok és államférfiak gondolkodásmódját. Az indiai emberek számára ez a mû nemcsak egy órát jelent, hanem a teljes életüket. Filozófiáját az indiai tudat igen gyorsan megérti. A Gíta drámai módon kezdõdik. Mintegy 5.000 évvel ezelõtt élt két rokoni közösség, melyek ugyanahhoz a családhoz tartoztak; az egyiket az „öt testvérnek”, a másikat a „száz testvérnek” nevezték. A száz testvér, akiké az uralkodói hatalom volt, igyekezett megszerezni a teljes ellenõrzést a királyság felett azáltal, hogy nem engedték az öt testvért jogos tulajdonrészükhöz jutni. A probléma olyannyira kulcsfontosságúvá vált, hogy végül is mindkét fél felkészült a nagy háborúra, hogy eldöntsék a vitát. Végül eljött a nap, mikor nagy hadseregektõl támogatva találkoztak a csatamezõn. A száz testvér fõparancsnoka egy nagyon elõkelõ, hatalmas és nemes férfi volt, akit Bhismának hívtak. Az öt testvér seregének fõparancsnokát Ardzsunának nevezték. Jóllehet õ csak a harmadik volt az öt testvér közül, mégis nagy harcosi erényei miatt õ lett a fõparancsnok. Harci szekerének hajtója Sri KrisKrisna, az Úr egyik jelentõs inkarnációja volt. Mikor a Gítáról beszélünk, pontos utalást kell tennünk Krisnára, mert õ nyilatkoztatja ki a Gítát Arjunának, és, ha nem ismerjük Krisna teljes életét egészen a halála pillanatáig, a Gíta jelentése homályos marad. Születésétõl kezdve Krisna nem szembesült mással, mint sérelmekkel és nehézségekkel. Nap mint

nap harcokat vívott, és ellenségekkel találkozott. De attól a naptól kezdve hogy megszületett, egészen haláláig, nem múlt el nap, hogy ne nevetett volna. Az indiai mitológiában Krisnát otthon csibész gyerekként látjuk, fiatalemberként a mezõkõn gulyát õrzõ fiúkkal és lányokkal játszik, államférfiként ügyes tanácsokat ad, vitézként harcol a csatában, és guruként tökéletes tanításokat ad a jógáról és más tudományokról. Mikor a két hadsereg szemben állt egymással, az erényes Ardzsuna hirtelen erõs félelmet és bánatot érzett. Felismerve, hogy saját családtagjait fogja megölni, megtagadta a harcot; inkább feladta, semhogy szembe nézzen a csatával. Ez az a pillanat, ahol a Gíta filozófiája elkezdõdik.

Az élet örökös küzdelme Az Úr Krisna elmondja Ardzsunának, hogy az embernek szembe kell néznie az élettel, el kell azt fogadnia, és harcolnia kell minden lépésnél. Azok, akik elvárják, hogy minden kényelmes legyen és tetszésüknek megfelelõ, örökké szenvedni fognak a nehézségektõl. Fogadjuk el az életet, bármilyen formában is érkezik hozzánk. Próbáljuk meg kihozni belõle a legjobbat a filozófia segítségével, a megértés útján vagy a bölcsességen keresztül. Mindenki azon dolgozik, hogy kielégítse saját nagy ambícióit és vágyait. Ha ezek teljesülnek, boldogok vagyunk, de ugyanakkor tartunk is attól, hogy legközelebb esetleg majd elveszítjük õket. Ha vágyaink teljesületlenek maradnak, teljesen össze vagyunk törve. Itt kezdõdnek az élet problémái, akár mentálisak, akár pszichések, vagy érzelmiek. Ez az az örök harc, mellyel szembe kell néznünk és harcolnunk kell, ahogy

mindenki harcol születésétõl haláláig. Az öt és a száz fivér szimbolizálja a mindenkiben meglévõ két ellentétes erõt. A fejlõdés érdekében szükséges a konfliktus. Ezek nélkül az ellentétes erõk nélkül az ember nem képes fejlõdni. A kényelem és az élvezet halál, mert nem adnak semmilyen nyomást, hogy az ember elõre menjen az életben. Igazából a nehézségek és problémák az emberi evolúció gyorsítói. Éppen ezért nekünk megállás nélkül kell teremtenünk a konfliktusokat, és aztán szembeszállni velük; csak így fog a lélek fejlõdni. Az isteni és spirituális tudás csak azoknak adatik meg, akik elfogadják és megértik a konfliktusok természetét. A mindenkiben jelen lévõ két ellentétes erõ között ott van az Úr Krisna, aki a kocsi hajtója. Az õ teste a kocsi. Õ a belsõ lélek vagy guru, aki segít mindenkinek ebben a konfliktusban. Jóllehet õ maga nem vesz részt közvetlenül a harcban, mögötte áll, mégis oly módon teremti azt, hogy a lélek vagy egyéni tudatosság fejlõdjék. A Gítát ebben a szövegösszefüggésben kell megértenünk. Az emberi élet e két szemben álló ereje közül az egyiket meg kell fékeznünk, a másikat kifejezésre kell juttatnunk. A konfliktussal a jóga adta törekvés és háttér segítségével kell szembenéznünk. Mikor a konfliktus elkezdõdik bennünk, az egyetlen, amit tennünk kell, hogy megértjük azt, és elkezdjük a jógát gyakorolni. A jóga az egyéni tudatosságnak az alsóbb síkokról a legfelsõbb birodalmakba történõ fejlesztésével foglalkozik.

A jóga kiindulópontja A jógának határozott kezdete van, és a tudatosság fejlõdésének irányába halad. Van egy szakasz, mikor a jóga csúcspontjához, de nem a végéhez ér. A Gíta e fejezetének címe: „A csüggedés


4

jógája”. Többféle jóga létezik: hatha jóga, bhakti jóga, karma jóga, tantra jóga, náda jóga, gjána jóga, stb. De hallott már valaha is valaki a csüggedés jógájáról, a csalódottság, a frusztráció, az összeomlás jógájáról? A jóga nem a mála forgatásakor kezdõdik, hanem mikor súlyos terhek nyomnak le minket, mikor megsemmisítõ problémákkal szembesülünk. A lélek nem lesz aktív, csak ha konfliktusokkal kerül szembe; a tudat sem, csak ha nehézségekkel, csalódásokkal szembesül. Különben úgy fognak élni, mint a disznó, melyet tökéletesen megnyugtat és kielégít a folytonos alvás. Ne tekintsük ezeket külsõ problémáknak. A Gíta nem anyagi problémákról vagy olyan alapszükségletekrõl beszél, mint az étel vagy a ruházat. Azokról a problémákról szól, melyekrõl ma a pszichológusok is beszélnek; a belsõ személyiségre vonatkozó, mélyen gyökerezõ problémákról, melyek olyan mélyek, mint az óceánok feneke. Valaki azt mondhatná, hogy neki nincs semmilyen problémája, de én ezt nem hiszem el, mert lehetetlen ezek nélkül élni. Ez a kettõsség vagy a két ellentmondásos lélek egymás mellett mûködik mindenkiben, kivéve a leginkább megvilágosodott szenteket. Ezt hívják a jóga kezdõ pontjának. Mihelyt tudatába kerültünk a két nagy szembenálló erõnek, szembesültünk azzal, hogy mit is kezdjünk velük – próbáljuk meg semlegesíteni õket, kritizáljuk vagy elemezzük õket, vagy sírjunk és üvöltsünk felettük? Ne próbáljuk elfedni a bensõnkben zajló küzdelmeket és csatákat. Akár jó emberek, akár rossz emberek vagyunk, akár szenvedélyesek, akár bûnözõ hajlamúak, meg kell értenünk, mi zajlik bennünk. A modern pszichológia tudomásunkra hozta, hogy ezrek és ezrek élnek ezen az áldott földön, akik nem akarják tudni, mik is õk, mert saját természetük felfedezésének pillanatában félelemmel és hitetlenséggel reagálnak. Ez az, ami a leginkább visszatartja az embert. Minden egyes elemet, legyen az a születés vagy a halál, veszteség vagy nyereség, dicséret vagy kritika, szeretet vagy

gyûlölet, szenvedély vagy düh, mely a tudat mélységeiben rejtõzködik, jól meg kell ismernünk. Ez a Gíta második tanácsa.

Gyakorlati jóga Még ha fel is fedezzük, és meg is értjük konfliktusainkat és problémáinkat, azok attól még velünk maradnak. Éppen ezért el kell kezdenünk szádhanánkat, – a jóga gyakorlati oldalát. A Gítában a szádhana a karma jógával, a cselekvés jógájával kezdõdik. Oly módon kell átalakítanunk karmánkat, a napi cselekedeteinket, hogy azok hozzájáruljanak spirituális elõrehaladásunkhoz. Az ember tettein keresztül fejezi ki magát, ily módon szabadítja meg a lelkét. A karma jógával párhuzamosan gyakoroljuk a rádzsa jógát, aztán a bhakti jógát, aztán a gjána jógát, hogy gyõztesen kerüljünk ki a csatából, és elhárítsuk azokat a konfliktusokat, melyek személyiségünkben leselkednek ránk. Mikor tudatunk teljesen megszabadult a konfliktusok befolyásától, akkor megszabadult ember, dzsívanmukta válik belõlünk. A Gíta szerint a megszabadulást nem úgy kell fölfognunk, hogy becsukjuk a szemünket, visszavonjuk tudatunkat, és belépünk a nagy ürességbe. Ez a tapasztalás nem felel meg a tényleges életnek. A Gíta új dimenziót ad a megszabadulásnak. Eszerint: élni kell az életet anélkül, hogy az hatással lenne ránk bármikor is, bármi áron is. Ez a felülemelkedett állapot a holokauszt közepette. Amikor szembe nézünk ezzel az ésszerûtlen élettel, a nagy üresség tökéletesen megsemmisül. Nem tudjuk, hogy a szamádhi mit jelent. A Gítában azt mondják, hogy az üdvözülés összefüggésben van az ember szeretetével, gyûlöletével, csalódásaival és teljesítményeivel. Az emberek azt gondolják: „Én vagyok Brahman, a teljes üdvösség. Része vagyok a tudatosságnak”, de aztán visszajönnek a normál életbe, és veszekednek a feleségükkel vagy a férjükkel. A teljes szabadságot a földre kell elhozni, az emberek mindennapi életébe. Nem korlá-

tozódhat a meditációs szobára – el kell jutnia a konyhába is, és ki kell fejezõdnie akkor is, ha egy boltban dolgozunk, autót vezetünk, vagy éppen egy érzelmi válsággal szembesülünk. Ha az élet minden egyes pillanatában meg akarjuk tapasztalni a tökéletes szabadságot, nem elegendõ egy órányi meditáció. Egy teljesen új irányultságú filozófiára, egy átprogramozott és egészséges tudatra, és a figyelem új dimenzióit magában foglaló kimûvelt gondolkodásmódra van szükségünk. A lemondás nem szabadság. A Gíta szerint, ha megtagadjuk, elutasítjuk kötelességeinket és felelõsségeinket, csak félig éljük életünket. A Gíta jógája a purná jóga – azaz a teljes jóga. Ha például a bhakti jógára helyezünk hangsúlyt, és azt mondjuk: „Hatha jóga nem, az beteg embereknek való; rádzsa jóga sem, az a szvámiknak való, karma jóga sem, gjána jóga sem, az csak az Úr nevének énekelgetése, dobolás és táncolás.” – akkor ez apurná jóga. Ez is jóga, de nem teljes. Ahogy mi is többféle ember vagy bõrszín keveréke vagyunk, úgy ezzel egyezõ módon, a jógák helyes kombinációját kell gyakorolnunk, mivel mi sem egyek vagyunk – a mi személyiségünk is négy lényegi alkotóelembõl áll: dinamizmus, odaadás, miszticizmus és racionalizmus. Ezt hívják az életben teljes értékû táplálkozásnak. Ezeknek a szükségleteknek megfelelõen karma jógát kell gyakorolnunk a dinamizmus érdekében, bhakti jógát az érzelmekért vagy odaadásért, rádzsa jógát vagy tantra jógát a miszticizmusért, és gjána jógát vagy Védantát a racionalizmusért.

A Gíta filozófiája Ha a Gíta filozófiáját magunkba akarjuk szívni a mindennapi életünkben, jegyezzünk csak meg néhány dolgot. Mindenek elõtt dolgozzunk keményen. Elvárhatunk dolgokat, de ne törjünk össze, ha azok nem jönnek be. Legyünk bátrak, és menjünk neki még egyszer, kockáztassunk újra. Aztán a tudatot kell kiegyensúlyozni, de ez a karma jóga folyamatának spontán kicsúcsosodása kell, hogy legyen. Bármi-


5

lyen jógát is gyakorolunk, soha ne feledjük a központi tudatosságot vagy átmant magunkban. Az kozmikus, végtelen és minden jóga forrása. A jóga gyakorlójaként mind a dinamizmust – a munkánk, a teljesítményeink, az ambícióink –, mind a jógikus életet egyszerre kell folytatnunk. Végezetül, ne ítéljük el az élet egyik szakaszát sem, mert ezek mind a tudatosság fázisai, és nem mentesek a tudatosságtól. Ha elítéljük valaki életét, egy családfenntartó ember életét, egy szannjászin élet, vagy akár egy részeges ember életét, betegséget generálunk a tu-

datunkban. Akár beteg egy ember, akár hatalmas vagy védtelen – mondja Krisna a Gítában – mindnyájan a fejlõdés egy-egy különbözõ pontját jelentik, a nagy kép különbözõ szegleteit. Ha ezzel az átfogó és szabad életszemlélettel gyakoroljuk a hatha jógát, a karma jógát, a bhakti jógát, stb., nemcsak rendkívül sikeresek leszünk, hanem elnyerjük a megvilágosodást is. A megelégedettség nem az eredménybõl származik, hanem a megvilágosodás tudatából és a jóga következtében. Hasonlóképpen, mindenkinek törekednie kell, kísérletet kell tennie a jógával. Biz-

tosítok mindenkit, ha a világ cserben is hagy minket, ha családunk és barátaink is cserbenhagynak minket, talán a saját testünk és saját ígéreteink is cserbenhagynak – egy dolog mindig van, amelyik soha nem hagy cserben, és ez a jóga. Ezt a nagyon merész kijelentést mindenki feltétlenül fogadja el tõlem. A Gíta egyetemes szentírás, mely mindenkihez szól, tekintet nélkül korra, fajra vagy vallásra. Olyan egyetemlegességgel bír, mely magába foglalja az emberi cselekedetek minden aspektusát, és amely az emberi fejlõdés valamennyi szakaszához illeszkedik és felemeli.

A Gíta egyetemes szentírás, mely mindenkihez szól, tekintet nélkül korra, fajra vagy vallásra. Olyan egyetemlegességgel bír, mely magában foglalja az emberi cselekedetek minden aspektusát, és amely az emberi fejlõdés valamennyi szakaszához illeszkedik és felemeli. Szvámi Sivánanda

Bhakti jóga – Szvámi Nirandzsanánanda Szaraszvatí –

Létezhet-e egyidejûleg szeretet és félelem? A szeretet és a félelem együtt léteznek, mint ahogy együtt létezik a nap és az árnyék, mint a nappalok és az éjszakák játéka. Ha valaki kifejezi a szeretet minõségét, akár magasztos, akár világi, a félelem, ami a végeredménye annak a szeretetnek, szintén kifejezésre kerül. Mindig létezni fog a szeretet és a félelem, amíg az emberi lények kitartanak a szeretet jelenlegi meghatározása mellett, ami a ragaszkodás egy formáját jelenti. Amikor szeretsz valakit vagy valamit, egy szoros kapcsolat áll fenn, amely magával hozza a ragaszkodás, a

vágy valamely formáját, és a vonzás egyre erõsebbé válik. A ragaszkodás elkerülhetetlenül létrejön, és a félelem a természetes következménye.

Szeretet és vágy Ha mentes akarsz lenni a szeretettel együtt járó félelemtõl, meg kell változtatni a szeretet definícióját. Az emberek nem tudják, hogyan szeressenek, mert a tudatosság megragadt a múládhára csakra szintjén. Noha létezik a szeretet, elszínezõdik és beszennyezõdik a múládhára hatásától, ami a stabilitás és a biztonság iránti vágy. Amikor meghaladod a múládhárát, és eljutsz a szvádhisthána csakrához, a szeretet

más színezetet ölt. Amikor a manipúrához érsz, a szeretet színe ismét változik, agresszívebbé és dinamikusabbá válva. Mindaddig, amíg a szeretet kifejezése a múládhára, a szvádhisthána és a manipúra szintjén van, a félelem elkerülhetetlenül bekövetkezik. Igazi változás akkor érezhetõ, amikor a tudatosság eléri az anáhata csakra szintjét, és kapcsolatba kerülsz a szeretet pozitív kifejezõdésével. A szeretet egy minõség, nem pedig egy vágy; az emberi lény vele született adottsága. Mint, ahogy minden elemnek van egy hozzátartozó minõsége, egy jellegzetesség, ami optimálisan kifejezõdik, így a szeretetnek is van minõsége. Az anáhata szintjén a szeretet másképpen


6

fejezi ki önmagát, saját természetté válik, nem vágyként jelenik meg. Jelenleg a vágy miatt akarjuk a szeretetet, akár biológiai, akár szexuális, hogy kitöltsön egy érzelmi vákuumot, a bizonytalanság miatt, vagy a kényelem és a biztonság vágya miatt. Ez a szeretet mentális, érzelmi, pszichés és érzéki, és durva szeretetnek nevezik. A szeretet legalapvetõbb formája, amikor egy szükséglet kielégítését vagy egy, az életünkben lévõ vákuum kitöltését keressük. Amikor a szeretet egyszerûen a természetünkké és az életünk részévé válik anélkül, hogy gondolkoznánk rajta, akkor a szeretet fogalma egy másik jelentést ölt, mert nem színezi el a vágy. Ez az a szeretet, amelyrõl a mesterek azt mondják, hogy meg kell próbálni elérni. Minél nagyobb befolyást gyakorol a vágy a szeretetre, az egyén annál inkább ki van téve a bûntudat és a félelem hatásának. Ez csak akkor változhat, amikor a durva szinteken létezõ, személyes beteljesülés és kielégülés eléréséért érzett vágy átváltozik a tiszta szeretet átélésére.

A szeretet magasabb minõsége A szthitapragja a szeretetnek egy más formája, ahol a bölcsesség uralkodik a szükségletek és vágyak fölött. Ebben a szeretetben az egyén békességet és mennyei boldogságot él át. Keresztüláramlik az érzékszerveken, energiává válik, és kiárad. Történetek szerint az õsi India ásramjaiban tigrisek és bárányok megfeledkeztek a köztük lévõ természetes ellenségeskedésrõl, és együtt itták a vizet. Valamennyi természetes félelem megszûnt a tiszta szeretettel teli környezetben. A bhakti jóga célja, hogy a szeretetet tisztává, transzcendentálissá és fókuszálttá tegye a félelemtõl és bûntudattól való megszabadulás által, fókuszt és irányt adva az érzelmeknek. Azt mondják, hogy amikor a szeretet a magasabb önvalóból sugárzik, mindent beteljesít. A világhoz tartozunk, mert az asszociációink és az azonosulásaink világiak. Átadhatod a bölcsességed valakinek, a legjobb, amit adhatsz, de amit kapsz, az a másik személy tudatosságának

szintjén múlik, ami lehet alacsonyabban vagy magasabban. Amikor a másvalakitõl kapott szeretettel azonosulsz, a saját tudatosságod ugyanarra a szintre fog elmozdulni fel vagy le, mint amin a másiké van. A szeretet nem egyszerûen az adás aktusa, hanem az elfogadásé is. Ha szeretetet adsz, szeretetet kapsz, és amikor szeretetet kapsz, a tudatod annak a szeretetnek a természetéhez igazodik, amit kaptál. De a csere nagyon felszínes szinten történik.

Bhakti jóga A bhakti jógában a hangsúly az érzelmek áramoltatásán van, és erõfeszítés történik, hogy a szeretet az önvaló spontán kifejezõdése legyen, miközben kapcsolatban marad a megnyilvánult világgal. Paramahamszadzsi azt mondta, hogy az érzelmek tiszták, mint egy kristálygömb. A kristálygömbnek nincs saját színe, áttetszõ, és amikor egy színes ruhára helyezik, annak az anyagnak a színét fogja tükrözni. Ugyanígy, amikor az érzelmeink kapcsolatba kerülnek más emberekkel és tárgyakkal, annak a személynek vagy tárgynak a színét öltik magukra. Ha az érzelmeid a pénzhez kötik magukat, ez az érzelem kapzsiságként lesz beazonosítva. Ha az érzelmeid az ellenkezõ nemhez kötõdnek, az érzelem a szenvedély lesz. Ha az ellenségedhez kötõdnek, az érzelem az ellenségesség vagy gyûlölet lesz. Azt az érzelmet, ami egy hozzád közelállóhoz vagy általad szeretetthez kötõdik, gyengédségként ismerjük. És ha az érzelmeid a magasabb tudatossághoz kötõdnek, az lesz a bhakti, és tiszta szeretetként – suddha premként – fog megjelenni. A bhakti jóga nagyon hatásos eszköze a határtalan szeretet kiváltásának és kifejezésre juttatásának – ami az egyetemes szeretet. De a bhakti jóga folyamata, annak ellenére, hogy egyszerûen hangzik, mégis nagyon összetett, mert újra kell alakítanod a meglévõ emberi természetet, és minden kiáramló energiát egyetlen fókuszpontba kell összeterelned. Ez a pont nevezhetõ Istennek, a teremtés erejének; hívhatod gurunak, ez az energia, ami eloszlatja a tudatlanságot és sötétséget; hívható szeretet-

nek, premnek. A prem szó szerinti jelentése: mélyen átélve, csendesen elfogadni és azonosulni valamivel. Ebben az azonosulásban tökéletes béke van. A vágynak még a születése sincs jelen. Ez a megelégedettség, teljesség és beteljesülés állapota. De e pont eléréséhez alapvetõ változásoknak kell történnie a hozzáállásban, a hitben és a szeretet kifejezésében, hogy az egyén megtisztítsa önmagát. E területek mindegyikét lefedi a bhakti jóga. A bhakti jóga folyamata nagyon egyszerû, mint ahogy a hatha jóga, a rádzsa jóga vagy a krijá jóga is nagyon egyszerû, de a cél teljesen különbözik a módszertõl. A hatha jóga célja a test tisztulása és harmóniája. A test harmóniájának koncepciója meglehetõsen összetett, de a folyamat egyszerû – ászana, satkarma, stb. A rádzsa jóga célja az önmagunk vezetése; a módszer a jama, nijama, ászana, pránájáma, pratjáhára, dháraná, dhjána és szamádhi. A kundaliní jóga célja a szunnyadó potenciál felébresztése; a módszer a csakrák, mantrák, jantrák, stb.

A bhakti kilenc szakasza A bhakti jóga célja az érzelmek, a szeretet és a szellem tiszta természetével történõ azonosulás. A folyamat a kirtanon, mantrán, az imádaton, a kontempláción, imán, stb. keresztül zajlik. De ezeknek az átalakulásoknak a személyiségünk azon területein kell végbemenniük, amelyek még nincsenek feltérképezve, feltáratlanok. Tehát kilenc szakasz vezet a bhakti jógához, és el kell jutni mindegyikbe, megtapasztalni azokat és átélni. 1. Találkozás az igazsággal A bhakti elsõ formája: a bennünk rejlõ igazsággal való szembetalálkozás. Noha ez az állítás egyszerûen hangzik, mégis mit jelent? Valamennyien különbözõ maszkokat viselünk, melyeket az ön-azonosítás kedvéért veszünk fel. Mindegyik maszk egy adott típusú személyként vetít ki bennünket a különbözõ alkalmakkor, elrejtve valódi természetünket. Az igazság felfedezése azt jelenti, hogy megtanulsz maszk nélkül élni, hogy felfedezhesd, ki vagy, mi a


7

valódi természeted, miután levetted az összes maszkot. Ez a bhakti elsõ megvalósulása. 2. Azonosulás az isteni minõségekkel Az isteni állapot pozitív és felemelõ tulajdonságaival való azonosulás a bhakti második formája. Az indiai hagyományban az emberek meghatározták a tulajdonságokat, amelyeknek jelen kell lenniük egy jógiban, egy szentben vagy realizált lényben. Például a dzsáinizmus egyértelmûen meghatározza, honnan lehet tudni, hogy valaki mikor válik arahanttá, megvilágosodottá, milyen feltételeknek kell teljesülniük. Végül is, ha az emberek azt mondják, hogy Isten belül van, és megvalósítható, akkor ez a realizáció az isteni természettel való azonosuláshoz vezetne ben-

nünket, és ugyanazzal az erõvel, potenciállal rendelkeznénk, mint Isten, de mikrokozmikus, nem pedig makrokozmikus szinten. Tehát a bhakti második formájában az isteni természet tulajdonságaival azonosulunk, és ezek elfoglalják helyüket az életünkben. Azért hogy jó benyomást tegyen valakire, még a legtisztességtelenebb ember is képes diplomatikusan és kifinomult módon viselkedni. Ugyanígy, hogy megtapasztalja a transzcendentális természetet, ugyanaz a személy képes alkalmazkodni és adaptálódni, hogy kifejezésre juttasson isteni tulajdonságokat. Az ilyen tulajdonságokkal történõ azonosuláson keresztül bekövetkezik az isteni természettel való azonosulás és annak megértése, valamint

megtörténik az egész személyiség átalakulása. 3. Ragaszkodás a tanításokhoz A bhakti harmadik formája: állhatatosan kitartani a gurutól, a megvilágosodott mestertõl kapott tanítások mellett, tisztalelkûséggel és egyszerûséggel, szívbõl követve a guru nyomdokait anélkül, hogy a tanításai fölé helyeznéd saját elképzeléseidet és meggyõzõdéseidet. Amikor megpróbálod a tanításokat átalakítani, és a saját szükségleteidhez igazítani, akkor a tanítások nem lesznek helytállóak. De amikor a tanítást a tanulás szellemében fogadod be, azért hogy jobbá váljon az élet minõsége, akkor helytálló személyes filozófia válik belõle, egy életmód. Folytatás a Hírlevél következõ számában

Irányelvek jógatanároknak

(2. rész)

– Szvámi Nirandzsanánanda Szaraszvatí – Hogyan bánjunk tanítás közben a bennünk lévõ negativitással? Elõször is: ne feledd, hogy te nem vagy tanár. Amikor tanárként gondolsz magadra, az akadályozza a tanulást. Egy tanuló sohasem fogja akadályozni a tanulását. Ahelyett, hogy jógatanárként azonosítanád magad, válj egy alázatosabb tanulóvá. Az alázatos tanuló végül tanárrá válik, mert nem zárja be az ajtót a tanulás lehetõsége elõtt. Amikor jógát tanítasz, tanítasz ászanát, pránájámát, satkarmát, meditációt és így tovább. Megbeszélések vannak a gyakorlatokról, és a kurzus végén a résztvevõk oklevelükkel vagy diplomájukkal távoznak. Ez a jóga tanítás trendje, de ez csak tantermi tanítás. Nem adnak képzést arra vonatkozólag, hogy hogyan lehet tökéletes jógatanárrá válni. A jógatanítás nem korlátozódik a fizikai vagy mentális jóga gyakorlatokra. Az ászanák kiváló végrehajtása

még nem utal jó tanításra. A kommunikációs képességek szintén nem ismertetõ jele egy jó tanárnak. Könyvek olvasása jógáról és a beszámolás azokról nem ismertetõjele egy jó tanárnak. Az embereknek nem tanítják meg, hogy hogyan váljanak jó jógatanárrá.

Mik a követelmények egy jógatanárral szemben? Amíg csak ászanát, pránájámát tanítunk, amíg csak a testen, csonton, izmon és energián dolgozunk, addig a testünkkel, a mozgásunkkal, a lézésünkkel hangolódunk össze, ám nem kezeljük a tudatot. Kontrolláljuk a testet, de a tudatot nem. Gondoskodunk arról, hogy a test korrekt módon hajtsa végre a testtartásokat, de az elme szabadjára van engedve, hadd kószáljon el, gondoljon bármire, amire csak akar. Az ászana és pránájáma gyakorlással együtt, a tanároknak kapniuk kell egy

sajátos szádhanát, hogy az fejlessze tanítói képességeiket, és hogy kezelni tudják az összes mentális dolgukat. Rendszerint naplót kell vezetnie minden jógatanárnak, amelyben erõfeszítést kell tenniük, hogy magukba szívják, megvalósítsák és gyakorolják a jóga elveit, ne csak a jóga gyakorlatait. Végy egy jóga alapelvet és dolgozz vele egy hónapig, így ez tanárként a szádhanáddá válik arra a hónapra. Azután végy egy másik alapelvet és dolgozz azzal is egy hónapig és dolgozz tovább ily módon.

Mik ezek az alapelvek? Sok jógatanár nem tudja, hogy mik az erõsségei (Strengths), gyengeségei (Weaknesses), ambíciói (Ambitions) és szükségletei (Needs). Tehát a jógatanároknak rendszeresen gyakorolniuk kell a SWAN szádhana elveit. Ahogyan felkészülsz egy órára – azzal, hogy könyveket forgatsz, jegyzeteket készítesz és készen állsz, hogy nyilvá-


8

nos órát vagy elõadást tarts, ugyanígy rá kell, hogy tudjál nézni a naplódra és fel kell ismerned, hogy mi vagy, hol jársz és mi a hangsúlyos az életedben ebben a pillanatban. Mely erõsség kiemelkedõ, mely gyengeség hangsúlyos, mi az ami a körülményektõl függ és mi az ami tõlünk, mi számszkára , mi pedig vágy. Ily módon a tanároknak figyelniük kell saját mentális állapotukat.

ba munkád minden stresszével, így tanítod a tanulókat lazítani, miközben a saját tudatod nyomás és feszültség alatt van. A jóga óra elõtt, a tanárnak meg kell bizonyosodnia afelõl, hogy megfelelõ tudatállapotban van-e ahhoz, hogy órát adjon, azáltal, hogy elvégez egy tíz perces meditációt. Abban a tíz perces meditációban azonosulniuk kell egy jóga alapelvvel, és azzá a jóga alapelvvé kell válniuk.

Ezzel párhuzamosan, a tanárnak erõfeszítést kell tenni, hogy pozitív tudatállapotban legyen, mielõtt megtartja az órákat. Hogyan? Nem úgy, hogy hazajössz munkából, gyorsan ruhát váltasz, és máris fejest ugrasz a jóga órá-

Szvámi Sivánanda nagyon tiszta ismérveket adott a jóga elvekrõl, amiket az embernek meg kellene próbálnia magába szívnia az életben. Ezek a „Tizennyolc Tulajdonságként” ismertek: derû, rendszeresség, a hiúság hiánya,

õszinteség, egyszerûség, igazmondás, egykedvûség, állandóság, béketûrés, alkalmazkodóképesség, alázat, kitartás, feddhetetlenség, nemesség, nagylelkûség, jótékonyság, bõkezûség és tisztaság. Tanárként egy hónapig tíz perccel az órád elõtt gyakorold a derût, és azután tartsd meg az órát, fenntartva közben a derû állapotát. Jógatanárként egy hónapig gyakorold a hiúság hiányát. Elõször figyeld meg a hiúságodat, próbáld meg kontrollálni a reakcióidat, az egódat, a büszkeségedet és add le az órát, figyeld közben magadat csakúgy, mint a tanulókat. Ezért a jógatanároknak alázatosabbá kellene válniuk, az órán a tanítások alatt meg kell tanulniuk kezelni önmagukat. Ha azt képzeljük, hogy tanítunk, akkor az egóval azonosulunk. Amikor az egóval azonosulunk, akkor a jóga alapelvekkel kapcsolatot létrehozni nem lehetséges. Megmondani az embereknek, hogy hogyan gyakorolják a jógát, vagy hogy hogyan tanítsák a jógát, az nem igazán kritériuma egy jógatanárnak. Azért, hogy kiemelkedjél jógatanárként, a gyakorlás után inkább a jóga alapelveivel kell azonosulnod, mint a gyakorlatokkal. Taníts az embereknek jóga gyakorlatokat, de te magad gyakorold a jóga alapelveit. Csak önképzéssel, amiként saját mentális nyugtalanságodat és negativitásodat kezeled, válhatsz jó jógatanárrá. Ganga Darshan, 2004. október Yoga magazin: 2006. június

Jóga és a személyes egészség – Dr. Szvámi Vivekánanda Szaraszvatí –

Ha el akarunk ültetni valamit a kertben, akkor fogunk egy magot és beletesszük a földbe. Annak megfelelõen, hogy mennyire egészséges a mag és mennyire jó a föld fogunk palántát kapni, amely virul vagy egy kis kezdeményt, amely nem tud termést hozni

vagy még nõni sem kezd el. Az ember betegsége is ehhez hasonló. Ha tüdõgyulladásunk, tuberkulózisunk vagy agyhártyagyulladásunk lesz, a mag kívülrõl került belénk és úgy hívjuk, hogy csíra, baktérium, parazita vagy vírus. Amikor belép, vagy nõni fog

vagy nem fog nõni. Betegek leszünk vagy egészségesek maradunk. Általában nem tudjuk elkerülni, hogy a mag belénk kerüljön, de elkerülhetjük, hogy beteggé váljunk az alkatunk alapján vagy az ellenálló képességünk szerint.


9

Akár pszichológiai, érzelmi vagy akár fizikai megbetegedésrõl beszélünk, az emberi lénynek meglehet ez a beépített ellenálló képessége. A táptalaj nem befogadó a magra, így az nem nõ. Egy irodában tegyük fel kilenc ember dolgozik, a tizedik bejön megfázva és csírákkal vagy vírusokkal mindenkit megfertõz. Három egyáltalán nem lesz beteg, bár belélegezte a csírákat. Három kicsit lesz rosszul, folyik az orra, stb. Három egy hetet tölt ágyban. Ennek a titka az alkat. Az alkat az az alap, amely a földet eléggé erõssé teszi bennünk úgy, hogy mi elkerüljük, hogy megkapjunk bármilyen betegséget vagy oly gyengévé teszi, hogy legyõznek minket a baktériumok, és a környezetünkben található érzelmi vagy mentális stressz. Mi gyengíti az alkatot? Sok dolog, például fizikai és mentális problémák gyengítik vitalitásunkat, és ha vitalitásunk alacsony, akkor ellenálló képességünk

is alacsony. Ha mentális stressz alatt állunk, ha kemény pontok vannak a gerinc mentén és az izmok, amelyek ott futnak görcsösek, ha a mindenféle kilépõ idegeken nyomás van, akkor az ellenálló képességünk zuhan. A jóga növeli a fizikai és mentális állóképességet és a vitalitást. Ezért igencsak természetes, hogy a jógát a betegségek megelõzésére és kezelésére lehet használni. A jóga a termõtalaj alkatának felépítésével foglalkozik, és immunissá tesz minket ezekkel a betegségekkel szemben. Érdekes, hogy a modern orvostudomány nagymértékben a mag szempontjára koncentrál. A nyugati ember rendszerint hajlamos a külsõ környezettel többet foglalkozni, megváltoztatni azt a maga igényei szerint. Míg a keletiek hajlanak arra, hogy alkalmazkodjanak a környezeti stresszhez.

Most a világ egy olyan korba lép, amikor ez a kettõ összetalálkozik. Az orvos tudomány, a betegségek kezelése az egyik terület, ahol ez történik. Valószínûleg nem helyettesíthetõ a munka, amelyet a himlõ, malária, stb. végleges megszüntetése érdekében végeztek, de természetesen az életmódunkat illetõen és azzal kapcsolatban, hogy mi történik az emberi táptalajon belül, létezik helyettesítés. Az alkat az a terültet, ahol a jóga jelenleg is óriási elõrehaladást végez a megelõzés és a betegségek gyógyítása terén. Látjuk a laboratóriumi kutatásokat, ahol orvos tudósok tiszta, teljesen elfogadható, ellenõrizhetõ, megismételhetõ próbákat végeznek, hogy a jóga képes betegséget gyógyítani. Sok más terület van, ahol a jóga meg fogja változtatni életünket, de az, amelyben a jóga meghatározó erõként tör fölfelé, az a személyes egészség.


10

Minden betegség gyökere – Dr. K. G. Sharda, Indore – „Pragjáparadham hi múlam roganam” Charak szavai szerint minden betegség a „pragjáparadham”-ból ered (az emberi gondolkodás gyengéibõl), míg Patandzsali szavai szerint, a jóga megfékezi az elme változékony tendenciáit. „Jógacsittá vritti niródhah” Ez a jóga az elme kifelé forduló tendenciáinak evilági tárgyakról való viszszavonását jelenti, befelé fordítja és egybeolvasztja azokat, a tudat alap hátterével. A teljes világegyetem (természet) a természet három minõségének a terméke: szattva, radzsasz és tamasz. A jóga a koncentráció azon állapota, melyet az igazság fénye megvilágít, amikor is a csittá (a tudat alapja) megtisztul a tamasztól (a sötétség burkától) és a radzsasztól (a tudat változékonyságától). Az ájurvéda szerint a radzsasz és a tamasz a gyökér oka minden mentális betegségnek. Ezek teremtik a vágyat, haragot, fösvénységet, kísértést, féltékenységet, félelmet, túlzott aggódást és a mentális gyengeséget. Az emberi gondolkodás ezen gyengéi kifejezetten a mentális betegségek gyökerénél találhatóak. „Irsja soka bhaja krodhah mana dvesadajascsa je szarva pragjáparadhah” Az összes szenvedést a téves gondolkodás okozza. Az ember legfõbb kötelessége, hogy elkerülje ezeket a mentális egészsége érdekében. A legjobb módszer, hogy mentessé tedd magad a vágyaktól az az, hogy korlátozod az életszükségleteket, különösen a túlzott komfortot, luxust és vagyontárgyakat. Az ember hosszas

idõzése az érzékek tárgyán kifejleszti a hozzájuk való ragaszkodást. A vágy ebbõl a ragaszkodásból fakad. A harag a legkevésbé beteljesült vágyból ered, a haragból fakad az elvakult rajongás, azaz tudatlanság azt illetõen, hogy mit kellene tenni és mit nem, ez az amely a memória zavart okozza. A zavart memória feledékenységhez vezet arra vonatkozólag, hogy mi okoz sérelmet, és mely viselkedés vezet ilyenfajta sérelemhez. Ezekben a dolgokban való tudatlanság ismételt hibákhoz vezet. Ez az, amit memóriavesztésnek neveznek. A memóriavesztéstõl az ember értelmét veszti és ez egyenesen vezet az összeomláshoz. A tudat tisztasága az étrend és az elkészítés tisztaságából jön. A memória, azaz az értelem ezáltal van szabályozva és kiegyensúlyozva. A kitisztult értelem fokozza az önvaló ismeretét és így a mentális komplexusok ellenõrizés alatt állnak. A szabályozott étrenden kívül, a tudatot is kontroll alá kell vonni, ami a mentális egészséghez elengedhetetlenül fontos. A mentális ellenõrzés képessé teszi az embert, hogy megszabaduljon a ragaszkodástól, különösen a világias tárgyakhoz való ragaszkodástól és mindez tisztességes életvitelen keresztül elérhetõ. Az egészséges tudat a jó egészség sarokköve. Ostobaság lenne elképzelni egy egészséges testet az egészséges tudat hiányában. A tudat bizonyosan a testi aktivitás legfõbb irányítója. A test csupán a tudat burka. Természetesen a tudat visszatükrözõdik a testen. Ez az, amiért a gõgös, kapzsi és féltékeny emberek alakja és állapota határozottan kitûnik. A békés tudat egy egészséges testben kell, hogy lakozzék, ezért a kitûnõ fizikai és mentális egészség elengedhetetlen.

Manapság a pszichiáterek világ szerte elfogadják a fent állítottak tudományos igazságát. Ma a modern orvostudomány a betegségek 90%-át pszichoszomatikusnak tekinti, míg korábban ezt csak egy okként tekintették a sok közül, és nem tulajdonítottak neki kellõ fontosságot. Az utóbbi években, a téma kiterjedt kutatását követõen, az orvosok felfigyeltek arra, hogy a betegségek többsége a tudat nyugtalanságának az eredménye. Amerikai orvosok arra a következtetésre jutottak, hogy az egészséges tudat feltétlenül szükséges egy egészséges testhez. Ez az, amiért az orvostudomány terén nem értek el kielégítõ eredményeket a pszichoszomatikus betegségekkel kapcsolatosan, míg a jóga gyakorlásán keresztül a megoldás könnyedén elérhetõ. Ez indokolja a jóga népszerûségét a világ számos országában. Senki sem cáfolhatja meg a jóga fontosságát manapság. A tudat egyensúlyának fenntartásához megelégedettséget, rendszerességet és önuralmat kell a napi rutinunkban folyamatosan gyakorolnunk. A legjobb módszer erre Patandzsali jóga rendszerében található, amely képessé tesz, hogy elérjük a fizikai, mentális és spirituális fejlõdést az emberi élet legfõbb céljait-igazságosság, jólét, a vágyak és a megszabadulás elérése. Yoga Magazine: 1981. február

C


11

Hogyan oldjuk meg a problémákat? – Maya Kingsland, Ausztrália – Egy módja spirituális fejlõdésünk felgyorsításának az, hogy megoldunk egy problémát, amely egy ideje zavar minket, amely újra és újra, mindig elõjön. Inkább oldjuk meg, mint hogy folyamatosan félretoljuk. Cselekedeteinknek tisztáknak és pozitívaknak kellene lenniük. A gondolat megelõzi a cselekvést. Cselekvés elõtt le kellene lassulni és analizálni a gondolatot. Ha a tudat száguld, mivel túl gyorsan próbál gondolkodni, akkor nehéz a gondolatnak tisztának és pozitívnak maradni és a cselekedet helytelen lehet. Ha megpróbálsz egy helyzetet megoldani az a legjobb, ha nem csupán átfuttatod a tudatodon, hanem ellazult tudattal oldod meg úgy, hogy elõször is lefekszel és ellazítod az egész testet. Majd összpontosítsd tudatod a szemöldök középpontra koncentrálva.

Tartsd itt a gyakorlat során és minden alkalommal, amikor tudatod elkalandozik, hozd viszsza ebbe a középpontba. Majd kezdd el gyakorolni a mély légzést. Lélegezz be, miközben 6-ig számolsz, tartsd benn a lélegzetet amíg 9-ig számolsz, majd engedd ki, miközben 9-ig számolsz. Ha ez túl hosszú próbáld meg a 4-7-7 arányt. Folytasd ezt a gyakorlatot 15-20 percig. Amíg ezt csinálod a probléma be fog úszni a tudatodba, de ne próbáld meg megoldani ebben a fázisban, vagy megakadályozni, hogy bekerüljön a tudatodba. Csak finoman engedd, hogy ki és be lebegjen, csak légy tudatában és figyeld a gondolatokat kötõdés nélkül. Ha azt akarod, hogy mûködjön számodra ez a gyakorlat, a legfontosabb dolog ebben a pillanatban, hogy teljes egészében a szemöldök központra, a légzésre és a számolásra koncentrálj.

Miután 15-20 percig csináltad ezt, fejezd be és lassan, egy sokkal ellazultabb tudattal gondolkodj el a problémádról. Kezdd el analizálni minden szemszögbõl, gondold végig negatív és pozitív oldalait. Aztán vesd el a negatív, tisztátalan oldalt és gondolkodj a tiszta, pozitív oldalról. Folyamatosan gondolkodj és analizáld problémádat a pozitív szemszög felõl, legyél teljesen õszinte önmagaddal. Ne engedd, hogy a negatív gondolat visszalopózzon, told félre. A helyzet negatív oldala a tisztátalan, amely harcol a tiszta, õszinte résszel. Folyamatosan koncentrálj a tiszta gondolatra és a problémád meg lesz oldva. Kétségek nélkül a cselekedeteid helyesek lesznek. (Forrás: Yoga Magazine, 1979. április)

A SATYANANDA YOGA HÍRLEVÉL KIADÓJA: A SATYANANDA YOGA MAGYARORSZÁGON KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY CÍM: 1131 Budapest, Pajtás utca 25.

KAPCSOLATFELVÉTEL: HONLAP: www.satyananda.hu E-MAIL: [email protected] MOBIL: 06 30 270 0470

12

Satyananda Yoga Hírlevél

Recommend Documents