PEDAGÓGIAI PROGRAM GÁSPÁR ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KECSKEMÉT

PEDAGÓGIAI PROGRAM GÁSPÁR ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KECSKEMÉT 2004.

Bevezetı

A Közoktatási törvény módosítása elıírta az oktatási intézmények számára, hogy a pedagógiai programjukat módosítsák. E kötelezettség iskolánk nevelıtestülete számára fontos kihívást jelentett. Pedagógiai programunk módosítása során elemezni kellett eddigi mőködésünket, fel kellett tárni szervezeti hiányosságainkat, erısségeinket, lehetıségeinket. Ki kellett jelölni a fı irányokat, súlyozni kellett tudományágak (tantárgyak) között. Ebben a munkában szinte valamennyi kollegánk részt vett a munkaközösségi irányítással. Programunk kialakításában fontos helyet kapott az esélyteremtés, a késıbb érık helyzetbe hozása. Az önmeghatározás és jövıkép kialakítása után készítettük el a kerettantervhez illeszkedı helyi tantervünket. Tekintettel arra, hogy iskolánk tevékenysége igen szerteágazó, feladatkörébe tartozik a szakiskolai képzés, szakközépiskolai képzés, technikusképzés, felnıttoktatás, a tantervek átalakítása hosszú idıt vett igénybe. Iskolánk profiljának megfelelıen az OKJ szerinti szakmai programokat is elkészítettük, azzal hogy az OKJ régóta halogatott módosítása után újabb korrekcióra lesz szükségünk. A programkészítés során törekedtünk arra, hogy az iskolánk iránt érdeklıdık objektív képet kaphassanak az itt folyó nevelı-oktató munkáról, s meggyızıdhessenek arról, hogy a Gáspár András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban korszerő, átgondolt és jól tervezett munka folyik.

Kecskemét, 2004. május 10.

Leviczky Cirill igazgató

Az iskola arculata Iskolánk több, mint százéves múltra tekint vissza, hiszen a szakmunkásképzést Magyarországon - így Kecskeméten is az 1872. évi VIII. tc. hívta életre. Jogutódként tehát a Gáspár András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium viszi tovább a korabeli törvény szellemét. A II. világháború után az állam vált a szakképzés fı szervezıjévé, így fennhatósága a Munkaügyi Minisztérium hatásköréhez tartozott. Hosszú idın keresztül a kecskeméti szakmunkásképzı csupán egy számmal - 607-es - ként ismerték. Alig egy évtizede tantestületünk, tanuló ifjúságunk javaslatára az iskola felvette a Gáspár András nevet. Gáspár András kecskeméti iparos család gyermeke volt, aki katonatisztként az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején tábornoki rendfokozatot ért el. Életútját, hazához való hőségét, magyarság tudatát tantestületünk, ifjúságunk követendınek, példamutatónak ítélte meg - így büszkén vallja, vállalja a hozzánk tartozó diák, és a tanár kötıdését Gáspár Andráshoz. A jelenlegi iskola 1968-ban épült. Valóságos fellegvára a szakképzésnek, hiszen korszerő tantermei, laboratóriumai, tornacsarnoka, tanmőhelyei, kollégiuma tanévenként átlagosan 1300 tanítványnak biztosít szakmai képzést. Szakmai képzést nyújt a gépjármő közlekedés, építıipar, könnyőipar területén a szakiskolai képzés és technikusképzés vonatkozásában. Az intézet életében meghatározó jelentıségő az évtized elején felkínált lehetıség, egy új képzési rendszer bevezetése. Az intézet kezdettıl részt vállalt a Világbank által támogatott középiskolai modell kialakításában, beindításában és fejlesztésében. A modell az igényes közismereti tárgyak oktatása mellett széles alapú szakmai elıkészítést tesz lehetıvé, s választási lehetıséget kínál a speciális szakmai tudás elsajátításához. E képzési formák korszerő középiskolaként széles alapmőveltséget nyújt, s egyenrangúan kezeli a közismereti, a szakmai elıkészítı és a speciális szakmai képzést. Az érettségi vizsgával minden irányban fenntartja a továbbhaladás lehetıségét, s felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Kimenetele biztosítja a felsıfokú tanulmányokra történı jelentkezést a technikusi minısítés megszerzését vagy az OKJ alapján történı szakmaválasztást.

Azoknak a tanulóknak, akik nem kívánnak érettségit tenni, biztosítja az alapmőveltségi vizsgára való felkészítést és az OKJ-nak megfelelı továbbtanulást. Részt vállal a felnıttképzésben, szakiskolások részére nyújt hároméves nappali tagozaton, vagy négyéves levelezı tagozaton érettségire történı felkészítést. Az iskola a legkorszerőbb ismereteket kívánja tanítványainak nyújtani. Felszereltsége a jelenlegi helyzetben korszerő, az azonban a technika fejlıdésével állandó felújításra, gondozásra szorul. Kiemelt szerepet szánunk a nyelvoktatásnak, informatika oktatásának. Öt számítógépes szaktantermünk a legmodernebb eszközökkel felszerelt, bekapcsolódtunk az Internet hálózatba Gépjármő közlekedési, autóelektronikai tanmőhelyeink európai színvonalú képzést biztosítanak. Építıipari laboratóriumaink, tanmőhelyeink szintje eleget tesznek az ipar kihívásainak. Könnyőipar vonatkozásában könyvkötı, kárpitos, cipıipari szakmák képzéséhez rendelkezik az iskola modern tanmőhellyel. Az iskola nevelıtestülete egyetemi, fıiskolai végzettségő pedagógusokból tevıdik össze. A mőszaki jelleg miatt megfelelı létszámú mérnök tanár oktatja a szakmai ismerteket. A tanárok életkori megoszlása igen súlyozottnak mondható. A tapasztalt idısebb kollegák mellett meghatározó a középkorú réteg, s elkötelezett fiatalok egészítik ki a tantestületet. Pedagógusaink állandó továbbképzéseken, széleskörő tapasztalatcseréken vesznek részt. Tanáraink nemcsak átveszik az új oktatási programokat, hanem tevılegesen alakítják és irányítják ezek kidolgozását. Iskolánk tanulói kecskeméti és igen nagy vonzáskörzetünkbıl ide jelentkezı tanulókból tevıdik össze. Érettségit nyújtó tagozatainkra a jobb elıképzettségő tanulókat bátorítjuk, gyengébb elıképzettségő tanulóink már beiskolázásnál szakmát kívánnak választani. A beiskolázási hátrányokkal küzdı tanulóinkra igyekszik az iskola nagyobb gondot fordítani. Korrepetálási, felzárkóztatási feladatok megoldásával, a szülıkkel történı szorosabb kapcsolattartással, önismereti foglalkozásokkal próbálunk ezen a gondon segíteni. Az iskola kapcsolatai Kiemelkedı fontossággal bír a szülıkkel történı kapcsolattartás éppen a nevelı oktatómunka színvonalának figyelemmel kisérése, emelés szempontjából. Szülıi munkaközösség és Iskolaszék mőködik eredményesen az iskolában. Szoros kapcsolatot és szakmai konzultációkat tartunk a vállalkozókkal, kisiparosokkal, kamarákkal. Tanáraink szakoktatóink továbbképzése szempontjából fontos kapcsolatot tartunk az NSZIvel, OM-el, ISM-el. Tanulóink nyelvi és szakmai ismereteink gyarapítása érdekében kapcsolatot építettünk ki a németországi Donauessingeni szakközépiskolával. Jelenlegi fejlesztési programunk a szakiskolai fejlesztési program A , B, C komponensében való részvétel, amelynek célja a szakiskolai képzés megújítása, a pályázatban résztvevı iskolák együttmőködésével.

Intézmény neve:

Gáspár András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

OM kódszám:

027979

Székhelye:

6000 Kecskemét, Hunyadi J. tér 2.

Alapítója:

Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyőlése

Felügyeleti szerve:

Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyőlése

Jogállása:

helyi önkormányzati költségvetési szerv

Költségvetési gazdálkodási formája: önálló költségvetési szerv Költségvetési törzsszáma:

337694

Szakágazati számjele:

802220

Igazgató:

Alapító okirat:

Leviczky Cirill

1.sz. melléklet

A feladatellátást szolgáló vagyon: Az intézmény vagyonának alakulása 2003. december 31. szerinti állapotban. adatok ezer forintban megnevezés immateriális javak ingatlanok gépek, berendezések felszerelések

bruttó érték 12 311 341 192 266 809

jármővek, beruházások befektetett eszközök összesen készletek követelések pénzeszközök összesen aktív pénzügyi elszámolások Mérleg fıösszege

22 114 642 426

értékcsökkenés nettó érték 5 769 6 542 72 649 268 543 192916 73 893 20 777 292 111

1 337 350 315 15 503 405 6 413 11 555 384 191

A vagyon feletti rendelkezési jog: Az önkormányzat a vagyongazdálkodásról alkotott rendelete alapján rendelkezik a vagyonával. Ennek értelmében az intézménye részére a szükséges vagyon használati jogát átruházta. Eszerint az intézmény jogosult illetve köteles a vagyon rendeltetésszerő használatára, mőködtetésére, a vagyon ideiglenes vagy tartós bérbeadására is. Lehetıvé teszi a vagyonrendelet a vagyontárgyak értékesítését is. A gazdálkodási jogosítványok ismertetése: Az intézmény önállóan gazdálkodó jogi személy. Ennek értelmében önállóan jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Az intézmény önálló bérgazdálkodási jogkörrel is rendelkezik. Részben önálló intézmény nem kapcsolódik hozzánk. Az intézmény több szervezeti egységre tagozódik, melynek alakulását az SZMSZ melléklete tartalmazza. Ezek élén az igazgatónak alárendelt vezetık állnak

Beiskolázási filozófia: A képzés kétirányú: érettségi felé szakmai képzés felé Biztosítani kívánjuk a képzési területek egymásra épülését, a rugalmas átjárhatóságot, az iskolán belül és más iskolából érkezı tanulóknak. Lehetıvé kívánjuk tenni, hogy tanulóink különbözı úton, életszakaszban jussanak el igényeik szerint az érettségiig, a választott szákmáig. Tudják kiválasztani a számukra legmegfelelıbb, sikeres utat. A környezet- és az egészségvédelem alapértékeinek aktív megismerése révén felelıs döntéseket tudjanak hozni a környezetük állapotának és egészségük megırzése érdekében. A tanulóknak és a gazdaság szereplıinek széles szakmai kínálatot kívánunk biztosítani, segítve a szakmák kiválasztásának lehetıségeit. Beiskolázáskor a tanulói szükségletek és a gazdaság szereplıinek igényei szerint indítjuk a szakmákat, évente, vagy a szükséges idıben, összhangban a fenntartó elvárásaival.

Az idıszakra vonatkozó döntések: 2004-2005-ös tanévtıl a 9. évfolyamon a nevelés-oktatás a módosított kerettantervek, a pp, ht. alapján folyik. Szakiskolai osztályokban, a szakiskolai fejlesztési program A, B, C komponenséhez csatlakozva indítjuk a képzést. 2004.szeptemberétıl az A komponens fejlesztési programja szerint kımőves és szobafestı- mázoló és tapétázó szakmákra jelentkezıknél 2006.szeptemberétıl a B komponens fejlesztési programja szerint 2005.szeptemberétıl felzárkóztató képzést indítunk, C komponens programja szerint, (az egy éves idıtartamút) kımőves és géplakatos szakmákban. A szakiskolai fejlesztési program két éves idıtartamú, folyamatos fejlesztı tevékenység. Az A komponens központi kerettantervi tervezete alapján kezdjük munkánkat. "B" kerettantervek alapján három szakiskolai osztályt indítunk. A szakképzési évfolyamokon OKJ szerinti oktatás folyik. 2005-tıl a szakközépiskolai képzésben indítjuk a nyelvi elıkészítı évfolyamot. Törvényi szabályozása: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003.június 23-án elfogadott módosítása (28.§.(4) bekezdése, 29.§.(2) bekezdése szerint.

Az intézmény képzési, szervezeti formái és kapcsolódásuk (átjárhatóság biztosításával)

Szakközépiskola: nappali 9-12. évfolyam, Nyelvi elıkészítı évfolyam (0.évfolyam) Felnıtt középiskolai képzés: Nappali rendszerő: 10-12.évfolyam 121.§. A 10. évfolyamon kapcsolódnak be a szakközépiskolai képzésbe, mivel a 9-10.évfolyamot, amit szakiskolai évfolyamon végeztek, beszámítjuk. Szakmai tantárgyakat nem tanulnak. Levelezı tagozat:

9-12.évfolyam

Szakiskolai képzés: 9-10.évfolyamon általánosan képzı szakasz, + pályaorientáció és szakmai alapozó, Szakképzı évfolyamok: 1/11- 2/12. 3/13 évfolyam (10. évfolyamra épülı, alapvizsgához kötött szakmák) 1/9, 2/10, felzárkóztató képzésben résztvevıknek (16 év felettiek) 1.13., 2.14. 3.15. szakmai évfolyam, (technikus képzés) Kollégium:

Több középiskola fiú tanulóinak teremti meg a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához.

A tanulmányi követelmények teljesítésének lehetséges útjai az intézményben Cél a rugalmas belsı szerkezet kialakítása: *az életkori sajátosságokból adódóan a tanulók pályájuk irányáról, az iskolai fokozatokról más-más életkorban döntenek, változank igényeik, szükségleteik. *biztosítani kívánjuk a pályaorientáció lehetıségeit a tanulói és szülıi szándékok figyelembevételével. Irányok: Évfolyam Felnıttképzéshez csatlakozás* 1/11, 2/12, 1/9 1. szakma

tanulása

érettségire felkészülés OKJ

szerinti

idıtartam

Levelezı tagozaton és követelmény Nappali rendszerő tagozaton 2. szakmai képesítés megszerzése OKJ helyi tanterv szerint Évfolyam Alapmőveltségi vizsga* Évfolyam: 11-12. érettségire

felkészülés*

Továbbtanulás (felsıfok, szakképzés) más intézményben

Szakmai képesítés megszerzése OKJ szerinti idıtartam (Szakmai vizsga) Évfolyam: 1/13, 2/14, szakképzés 1/13, 2/14, 3/15 technikus képzés * más iskolában végzettek csatlakozása is lehetséges

Az iskolában megszerezhetı szakképesítések kínálata A beiskolázás az alapfokú és alapmőveltségi vizsgát igénylı szakmákra a gazdaság igényei és az érdeklıdık igényeitıl és számától függıen. Az adott évfolyamra jelentkezık az indításra kerülı szakmáknál a beiskolázás elıtti év szeptemberében tájékoztatást kapnak. OKJ szám

Szakma megnevezése

Iskolai és szakmai elıképzettség

Szakképzı Elmélet Gyakorlat évfolyamok száma aránya%

Középiskolai végzettséget és szakmai elıképzettséget igénylı szakképesítések 53 5441 05

Közlekedésgépészeti technikus, közútijármő gépész

52 7010 04

Közlekedés-üzemviteli, szállítmányozási technikus Közlekedés-üzemviteli, gépjármőüzemi technikus Magasépítı technikus Épületgépész technikus Autóelektronikai mőszerész Autószerelı Fényképész Ívnyomó gépmester Kézi könyvkötı Tekercsnyomó gépmester

k, sz

1

67

33

Középiskolai végzettséget igénylı szakképesítések 52 7010 01 52 5801 01 52 5443 02 51 5241 01 51 5241 02 51 7899 02 51 5243 01 51 5278 02 51 5278 05

k

2

67

33

k

2

67

33

k k k k k k k k

2 2 2 2 2 2 2 2

67 70 55 55 20 60 60 60

33 30 45 45 80 40 40 40

40 40 40 40 40

60 60 60 60 60

40 40 40 40 40 40 40 30 40 40 30 30 30 40 40 40

60 60 60 60 60 60 60 70 60 60 70 70 70 60 60 60

Alapmőveltségi vizsgához kötött szakképesítések 33 5216 01 33 527203 33 5233 01 33 5241 02 33 5262 06

Ács-állványozó Cipıfelsırész készítı

a* a* a* a* a*

2 2 2 2 2

Alapfokú végzettséghez kötött szakképesítések 31 5216 02 31 5216 03 31 5272 03 31 5216 05 31 5216 06 31 5216 10 31 5233 04 31 5243 03 31 5216 13 31 5216 14 31 5278 04 315278 05 31 5278 06 31 5216 16 31 5216 17 31 5216 20

Bádogos és épületbádogos Burkoló Cipész Csıhálózat szerelı Épületburkoló Gázvezeték és készülékszerelı Géplakatos Kisofszet gépkezelı Kıfaragó Kımőves Nyomdai szövegrögzítı Segédgépmester (nyomdai) Segédkönyvkötı Szerkezetlakatos Szobafestı-mázoló és tapétázó Vízvezeték és központi főtés szerelı

a a a a a a a a a a a a a a a a

a = alapfokú végzettség, a* = alapmőveltségi vizsga k = középiskolai végzettség, sz = szakmai elıképzettség

2 2 2 2 2 2 2 1 2 2 1 1 1 2 2 2

A.) Nevelési program I. Az iskola nevelési- oktatási céljai: Intézményünk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg: A munkánk során célunk, hogy az intézménybe felvételt nyert és beiratkozó tanulókat, akik adottságaikban, képességeikben, életkörülményeikben jelentısen különböznek, felkészítsük az alapmőveltségi vizsgára, érettségire (közép- és emeltszint), továbbtanulásra, a szakmai vizsgákra. Kiemelten fontos a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges korszerő ismeretek átadása és elsajátíttatása. A szakképzést a munkaerı-piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás és az élethosszig tartó tanulás elvének figyelembe vételével mőködtetjük. Környezettudatos magatartás kialakítása, a fogyasztói kultúra fejlesztése, tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A motiválás, a differenciálás fı irányai a tehetség, a képesség kibontakoztatását, illetve a szociális hátrányok, beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését szolgálják. A pedagógiai tevékenység megtervezésével nemcsak a tanulók fejlıdésének, eredményeinek a figyelemmel kisérését, hanem egyéni vonásaik feltárását, aktivitásuk kibontakoztatását kívánjuk elérni. Az átjárhatóság rugalmas pályakorrekció biztosítása.

kereteinek

a

megteremtésével

a

pályaorientáció,

A kollégiumban lakó tanulók humánus légkörben nevelése, iskolai tanulmányainak segítése, személyiségük kibontakoztatása.

Speciális célok: A stratégiai célok megvalósítását szolgáló éves operatív tervezés (munkatervek) készítéséhez szükséges évente ismétlıdı folyamatokhoz rendelt célok. Az intézménybe belépı tanulók megismerésére irányuló tevékenység: az elızetes tudás felmérése, az iskolaválasztás motívumainak, életkörülményeik, tanulói, szülıi szándékok megismerése, tanulási szokásaik megismerése, a fejlesztéshez szükséges projektek indítása a célcsoport kiválasztása érdekében. Az intézménybıl kilépı tanulók véleményének megismerése. Ki kell alakítani a végzett tanulók elhelyezkedését figyelı, utókövetı vizsgálatok rendszerét. A tanulói, szülıi igények felmérése a továbbhaladás útjának kiválasztása. A jelentkezıktıl függıen: A különbözı okok miatt hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatását szolgáló speciális programok kialakítása. Minıségfejlesztési program mőködtetése. A tehetséges, jó képességő tanulók részére emeltszintő érettségire, továbbtanuláshoz, szakmai specifikációhoz felkészítı programok kialakítása és indítása. Az iskola PR tevékenységével összefüggı tájékoztatások: tanulók, szülık és partnerek felé. Fejlesztési programok és intézményi rendezvények, vizsgákkal kapcsolatos tájékoztatások adása a partnereknek. Pályaválasztási feladatok. Belsı iskolai, városi szintő, és a munkaerıpiac szereplıi felé. Pályázatfigyelı rendszer mőködtetése Az adott idıszakra vonatkozó fejlesztési tervek, projektek elkészítése, a pályázatok sikerességének érdekében. Iskolai tevékenységek, folyamatok azonosítása, szabályozása A célok elérése érdekében feladatok, tevékenységek tervezése A kimenetre vonatkozó elvárások ismeretében, (vizsgák követelményei) a bemenetre építve tervezni kell a belsı folyamatokat a kívánt eredményt elérése érdekében.. Sikeres részvétel a szakiskolai fejlesztési program A, B. C komponensének kialakításában és megvalósításában.

Rövidtávú célok - helyzetelemzések, éves folyamattá szervezıdı tevékenységek:

A pp. elkészítésével megkezdett tervezı és fejlesztı munka az iskolai minıségirányítás részeként folyamattá szervezıdik, amelyek évente ismétlıdı tevékenységeket jelentenek. (mőhelymunka) A szakképzı iskola mint nyílt rendszer, állandóan változó környezetével kapcsolatban lévı rendszer. A kisebb és nagyobb változásokra idıben reagálni kell az intézményi célok megvalósítása és a hatékonyság növelése érdekében. ( folyamat közbeni korrekciók elvégzése). A munkához szükséges dokumentumok az intézmény könyvtárában megfelelı számban rendelkezésre állnak, (CD-n hozzáférhetık, Internet kapcsolat biztosított) és folyamatosan, értelemszerően bıvülnek. Az iskola külsı és belsı környezetének megismerése a tervezés érdekében. Az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek a feltárása. Az iskola és a pedagógusok tevékenységrendszerének az áttekintése: mit kell abbahagyni mit kell fejleszteni mit kell másként csinálni mit kell elkezdeni. Az értékek közös megfogalmazása. Ami ma kiindulási helyzet, az késıbb már továbbfejlesztésre váró feladat, vagy megoldott. A célok operacionalizálása: feladat, határidı, felelıs, költség és értékelés szempontjai szerint. Tantervi adaptáció makrotervezés (több éves tapasztalatokon alapuló ciklikus döntés) mikrotervezés: A tapasztalatok folyamatos beépítése. A tanulócsoportok elızetes tudása, körülményeik változása, szabályozók változása igényli a tanítás- tanulás folyamatainak újragondolását (tanévet elıkészítı feladatok). egészségnevelés, környezeti nevelés, fogyasztói magatartás programjainak, projektjeinek elkészítése. A helyi tantervek értékelése. Értékelés ellenırzés rendjének felülvizsgálata. Alkalmazás közben mutatkoznak meg a tantervek, programok erényei és hibái. Ezek javítása folyamatos. 8. A szükséges korrekciók végrehajtása. Az idıszak tapasztalatinak a beépítése kezdetben éves, késıbb 2 évenkénti elemzés szükséges a helyi tantervek esetén. Az éves elemzés jelenleg a szakmai tanterveknél és az induló kerettanterveknél a szakiskolai fejlesztési program részeként. (munkaközösségi feladata). 9. Szakiskolai fejlesztési program bevezetése 10. Tanár továbbképzések programjának éves munkatervhez igazodó felülvizsgálata. Kiemelt a tanulás tanítása módszertani továbbképzések, egészségnevelés, életvitel, pályaorientáció tanításához szükséges speciális képesítések megszerzése.

II. Feladatok Ismeretközvetítés, ismeretátadás Szilárd, biztos ismeretek nyújtása a tanulóknak. A társadalmilag szükséges és a továbbtanulást biztosító ismeretek megtanítása. (A továbbtanulás nem a felsıfokú tanulást jelenti csak.) 2. Képzés, személyiségfejlesztés (Részletesen a III. fejezetben) A tanulók képességeinek, készségeinek a kialakítása, fejlesztése. A tehetséges tanulók továbbfejlesztése A gyengébb képességő tanulók felzárkóztatása. A teljes személyiségre ható fejlesztés. Az önálló ismeretszerzés, tanulás módszereinek az elsajátíttatása. 3. Értékközvetítés, értékátadás. Közvetíteni kell a tanulóknak a társadalmilag elfogadott értékeket, segíteni kell azok felismerését. Kulturális értékekkel meg kell ismertetni a tanulókat (helyi, nemzeti, egyetemes) 4. Szociális tevékenység Csökkenteni kell a szociális hátrányokat a lehetıségekhez mérten. A kötelezı tanulási idın túl biztosított ügyelet lehetıvé teszi, hogy tanulóink igénybe vegyék a szolgáltatásokat. Tanulószoba, könyvtár, tantermek a nyugodt felkészüléshez, számítógépek, könyvek tankönyvek kölcsönzése (még korlátozott mértékben) Étkezés, (ebéd), kollégiumi elhelyezés igény szerint, Segélyezés, gazdasági okok miatt korlátozott mértékben. Tanuláshoz szükséges eszközök beszerzéséhez, kiránduláshoz stb. Tankönyv támogatási segély megállapításkor. Egészségügyi vizsgálatok, mentálhigiénés ellátás (iskolai lehetıségek szerint) 5. Felkészítés emberi, társadalmi kapcsolatokra közéletben való részvételre ki kell alakítani a tanulókban az emberek közötti érintkezés, kommunikáció, elfogadott normáit, formáit. Segíteni kell a beilleszkedést. 6. Felkészítés a gazdálkodásban, termelésben való részvételre. Sajátítsák el a szakmai ismereteket, olyan mértékben, hogy munkahelyükön a tanultakat alkalmazni tudják. 7. A szabadidı eltöltésére, kulturális tevékenységre való felkészítés Ki kell alakítani a tanulókban az egészséges életmód iránti igényt. A szabadidı hasznos eltöltésének a módjait. A közmővelıdés intézményeinek a látogatása váljék szükségletükké. A családi életre történı felkészítés. 8. Egészségnevelés, prevenciós feladatok, környezeti nevelés és fogyasztói kultúra fejlesztése.

A tantestületnek az iskola tevékenységeire, a helyi tanterv készítésére vonatkozó elhatározásai: Tapasztalatink szerint az iskolát választó tanulókra jellemzı: Érdeklıdésük, képességeik, beállítottságuk, családi indíttatás alapján elsısorban szakmai képesítés megszerzésére törekednek. (a felsıfokra jelentkezı szakközepes tanulók többsége a szakképesítés megszerzése után jelentkezik a felsıoktatásba. ) Ez befolyásolta a mőveltségtartalom kiválasztását a nevelés, a képzés jellegének, pedagógiai megközelítésének a meghatározását. A nevelés, képzés jellege nálunk elsısorban társadalomközpontú lesz. Fontosnak tartjuk, hogy a tanítás anyaga életközelibb legyen. A társadalmi, gazdasági folyamatokba való részvétel képességének a kialakítását szolgálja. Tevékenység közben szakképesítéshez szükséges kompetenciák kialakítását szolgálja. A pedagógiai megközelítése folyamatszemlélető. A cél a gondolkodási mőveletek, technikák megtanítása, tanulói tevékenység közben. Értékeléskor a tanulót önmaga képesség- vagy személyiségfejlıdéséhez képest minısítjük és tekintjük eredményét sikeresnek vagy kudarcnak. A tanulás eredményességét a tanulók két jellegzetes belsı tulajdonsága: a tanulási feladatok megtanulásához szükséges elızetes tudás (kognitív tulajdonság) és az elızetes motiváció (affektív tulajdonság), valamint a tanítás minısége meghatározza meg. A tanítás minıségének biztosítása: a megfelelı képzettségő tanári, szakoktató személyi állomány, a képzési feltételek folyamatos fejlesztése (felújítások, szertárak, szaktantermek, eszközök,) a megfelelı minıségfejlesztési rendszer kialakítása, mőködtetése, a továbbképzések, átképzések átgondolt tervezése és szervezése. A tanítási és tanulási stílusok összeegyeztetése a napi munkában. (Nem minden módszer mőködik minden helyzetben és minden diáknál egyforma hatékonysággal. A módszereket ötvözni kell, a tanár személyiségének megfelelıen.)

Általános pedagógiai követelményrendszer alkalmazása A tanítás eredményességének a biztosítása érdekében a szakmai, szaktárgyi továbbképzések mellett fontos, hogy tanáraink jól ismerjék a tanulással összefüggı affektív, pszichomotoros és kognitív követelményeket. Ismerjék fel ezeket a tanulóikban, tanítási módszereikben alkalmazzák a tanítás minıségi folyamatai érdekében. Az iskolába felvett 14 éves tanulóinkra nagyon jellemzı, hogy gyakran nem a képességeikkel van a probléma, hanem a tanulás eredményességét befolyásoló affektív tulajdonságaikkal. Ez a szakiskolai tanulóknál halmozottan jelentkezik. Ezért maradnak le a korcsoportjukhoz képest, felhalmozzák a hiányosságokat a szükséges ismeretekbıl. Nem rendelkeznek a továbbhaladáshoz szükséges kompetenciákkal. Affektív tanulással összefüggı követelmények: Befogadás (készség az attitődök, értékek befogadására, tanulására), Válaszadás (reagálás az érdeklıdések, értékek szerint) Értékek kialakítása (értékbeli különbségek érzékelése), Értékrendszer kialakítása, belsı jellemzıvé válása az értékeknek Pszichomotoros követelmények: A tanulóinknak a gyakorlati ismeretek elsajátításához szükséges képességeik általában fejlettek. Gyorsan tanulnak, sokkal eredményesebbek a gyakorlatban, mint az elméletben. Utánzás, manipulálás, artikuláció, automatizálás. Munkavégzésükben kialakul a különbözı mozgások koordinálása, hasonló mozgások szimultán és egymást követı végzésének a képessége, a rutin és a spontán mozgások végrehajtása. Kognitív követelmények: 17-18 éves korban már meghatározóbban jelentkezik a motiváltságukban. Látványosan fejlıdnek. Az eredményességüket a korábban kialakult ismereteik hiányosságának a pótlása hátráltatja. Ismeret: Tények és elemi információk ismertetése Fogalmak, törvények, konvenciók, szabályok ismerete Alapelvek, elméletek, rendszerek ismerete Megértés: Egyszerő összefüggések megértése Bonyolultabb összefüggések megértése (értelmezés, átkódolás, transzformálás) Alkalmazás: ismert szituációban, új szituációban. Magasabb rendő mőveletek elvégzése: analízis, szintézis, értékelés

Az eredmények mérhetık: a teljesítményben (tartalom és szint szerint) a tanulás ütemében, (idıtényezı) a további tanulás iránti motivációkban (továbbtanulók) felsıfokra jelentkeznek, a szakiskolások leérettségiznek, (nappali vagy levelezı formában) a szakiskolások második szakmát is választanak, munkaerı piaci helyzetük szilárdabbá válik.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott nevelési eljárások Közvetlen módszerek, amelyek alkalmazása során a nevelı közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulókra. Közvetett módszerek, azok, amelyekben a nevelı hatás áttételesen, a tanulói közösségeken keresztül érvényesül. Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását követelés célzó, beidegzı módszerek gyakoroltatás önértékelések segítségadás ellenırzés ösztönzés

a tanulói közösség tevékenységének a megszervezése. közös célok kitőzése, elfogadása. hagyományok kialakítása, követelés, ellenırzés, ösztönzés

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

beszélgetések, tények, jelenségek bemutatása, mővészeti alkotások bemutatása, személyes példamutatás

a tanár részvétele a tanulói közösség tevékenységében, követendı egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életbıl

3. Tudatosítás a meggyızıdés kialakítása

magyarázat, érvelés, beszélgetés, a tanulók önálló elemzı munkája

felvilágosítás a betartandó magatartási normákról, vita

Sikeresség: Akkor tekintjük nevelı és oktató munkánkat sikeresnek, ha végzıs diákjaink legalább kilencven százaléka megfelel a középfokú nevelés- oktatás tanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, a tanulók több, mint 50 %-a a minimális követelmények teljesítésén túl, az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek, rendelkezik olyan bıvíthetı, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, jártasságokkal, amelyek képessé teszik ıt a munkába állásra, továbbtanulásra felsı és középfokon, ismeri és alkalmazza a kultúrált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, a közösségben éléshez szükséges viselkedési és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövıjét és sorsát illetıen. Megfelelünk a fenntartó ÖMIP iskolára vonatkozó elvárásainak. Ezek a következık: A tanulási utak védelme, illetve az intézmények közötti átjárhatóság biztosítása A gyakorlati képzés megszervezése során - a szakmai sajátosságok figyelembevétel elınyben kell részesíteni az iskolai tanmőhelyi képzési formát. A munkaerıpiac igényeinek rugalmas követése, az iskola profiljának megfelelı új szakmák indításával. A hátrányos helyzető gyermekek esélyegyenlıségének növelése, intézményi integrációjuk elısegítése. El kell érni, hogy az érettségi vizsgaeredmények osztályonként legalább nıjenek a jelenlegi állapothoz képest. Konstruktív életvitelre nevelés, a tanulók életkezdési esélyeinek növelése, tehetséggondozással, tanulmányi megsegítéssel. El kell érni, hogy sikeresen fejezze be tanulmányait a szakközépiskolai tanulók 80 %a, a szakiskolai tanulók 70 %-a. A szakközepes tanulók 30 %-a rendelkezzen ECDL startmodul szintő vizsgával. Ki kell alakítanunk a szakképzı intézményekben végzett tanulók elhelyezkedését figyelı utókövetı vizsgálatok rendszerét.

III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok (A kollégiumi programra is vonatkoznak) A különféle iskolai tevékenységek megszervezésével a tanulók személyiségét széleskörően kívánjuk fejleszteni. Ehhez szükséges a jó diagnózis a kiindulási helyzetek megismerése. Az iskolai szocializáció kezdı, alapozó, végsı kimeneti szakaszáról. A tanulók képességeinek, készségeinek a kialakítása, fejlesztése. A tehetséges tanulók továbbfejlesztése. A gyengébb képességő tanulók felzárkóztatása, segítésük a számukra sikeres út kiválasztásában. Az önálló ismeretszerzés, a tanulás tanítása, a tanulás módszereinek az elsajátíttatása 9-10. évfolyamon. Az élethosszig tartó tanulás megalapozás kulcskompetenciák fejlesztése révén. A teljes személyiségre ható fejlesztés Ehhez eszköz a különbözı ismeretek (nem csak a tananyag) életkori sajátosságokhoz igazodó kiválasztása, elrendezése, elsajátíttatása. Az ismeretek (minták) szükségesek a tanulók értelmi, önálló ismertszerzési, kommunikációs és cselekvési képességeik kialakításához, fejlesztéséhez. A differenciálással, a tanulásszervezési folyamatokkal önismeretüket, együttmőködési készségüket, akaratukat, életmódjukat, értékekkel történı azonosulásukat kell fokozatosan fejleszteni. A tanulók közösségi, társas kapcsolatokra felkészítése. Be kell láttatni, hogy az életviszonyok rendjét az írott és íratlan szabályok biztosítják. Mint állampolgárnak, diáknak, leendı munkavállalónak, vállalkozónak, leendı szülınek, alapvetı állampolgári jogai és kötelezettségei vannak. Az erkölcsi normák egy része írott, más része íratlan szabály, de azonos fontosságú az ember életében. (pl.: az élet tisztelete, a becsület, a megbízhatóság, pontosság, önuralom stb.) Az együttélés íratlan szabályainak, az illemszabályoknak a betartása, a család, az iskola, a munkahely, a társas kapcsolataink egyéb színterein alapvetı a jó közérzetünk, a megbecsültség érzésének a kialakulásában és sikereinkben is fontos. Fontos: Tanulóink bevezetése az alapvetı illemszabályokba úgy, hogy belássák annak szükségességét. A köszönés, a megszólítás, a társalgás, a problémás helyzetek megoldására vonatkozó illemszabályok. Lényeges az alkalomhoz illı megjelenés, viselkedés, környezetünk védelme, tisztántartása. Kommunikációs kapcsolataik fejlesztése, természeti értékek védelme, tájékozódás képessége, döntési helyzetekre való felkészülés.

Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának a tudatosítása. Az egészséges életmód iránti igény kialakítása. (egészség és környezetvédelmi nevelés részben, bıvebben) Az egészséges étkezés, élvezeti cikkek fogyasztásának mellızése, a pihenıidı és munkaidı hasznos eltöltése. A rendszeres testedzés, személyi higiénia. Az orvosi vizsgálatokon, szőrıvizsgálatokon megjelenés, nyugodt, kiegyensúlyozott életvitel. Az ismeretek tantárgyakhoz rendelve, iskolai és városi rendezvények, ismeretterjesztı elıadások révén sajátíthatók el.

IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulók közösségben, illetve közösség által történı nevelésének a megszervezése, irányítása alapvetı feladat. Ez az iskolánkban a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén, másrészt a tanulói közösségek ráhatásán keresztül érvényesül. Feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, irányítása. Az iskolai tevékenységekhez kapcsolódó közösségek tervszerő kialakítása, fejlesztése. (tanórákhoz és tanórán kívüli tevékenységekhez) Fontos a tanulók életkori sajátosságainak a figyelembe vétele. A nevelıknek az irányításnál alkalmazkodni kell az életkorral változó magatartáshoz, érdeklıdéshez. A felnıttek elvárásainak megfelelni akaró személyiség fokozatosan, autonóm, önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válik. A közösség is az autonóm jegyek tiszteletben tartása szerint fejlıdik pozitív irányba. Önkormányzás képességének a kialakítása. Tudjanak maguk elé célt kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, és a elvégzett munkát értékeljék. A tanulói közösség tevékenységének tudatos tervezése. A tanulók a kisebb vagy nagyobb közösség által szervezett tevékenységbe kapcsolódnak be. Azokban aktívan részt vesznek, magatartási, viselkedési formákat, tapasztalatokat győjtenek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak a kialakítása. Az összetartozást erısítı erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válása és ápolása.

V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak a megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formái. Iskolai tevékenységek A közoktatási törvényben a differenciálás általános megfogalmazással kap helyet. Hangsúlyozzák a differenciálás fıbb irányait, amelyek a képességek kibontakoztatását, szociális hátrányok enyhítését szolgálják. A fentiek szellemében készült pedagógiai programunk biztosítja, hogy az iskolában a tanulás, mint fı tevékenység mellett más tevékenységek elsajátítására, tanulására is lehetıség legyen.

Az intézmény tevékenységi rendszere. A tanítással, tanulással összefüggı tevékenységek. Ezek a kötelezı és a nem kötelezı tanítási idıben tanítási órák, szakkörök, önképzı körök, korrepetálás, tanulószoba, informatika szaktantermek és tornacsarnok szolgáltatásai. Az iskola mőködését segítı tanulói tevékenysége. A Diákönkormányzattal megegyezve a házirend részeként szabályozott tevékenységek. Ügyeleti rend, környezetvédelmi tevékenység, tanulói ügyintézések , prevenciós tevékenységek az egészség megóvása érdekében. A szabadidı hasznos eltöltését szolgáló tevékenységek. Iskolai sportkör, sport, tánc, játék, zenélés, énekkar, mővészeti csoportok, kirándulás, városi rendezvények, színház, mozi látogatása. Intézményi közéleti tevékenységek. Osztály, vagy egyéb csoport szintjén részvétel az iskolai önkormányzati munkában. Az intézet hagyományaihoz kapcsolódó rendezvények szervezésében való részvétel. Gólyabál, évfolyam estek, Gáspár napok, ifjúsági nap, iskola nemzetközi kapcsolatainak ápolása, az intézmény ergonómiai feltételeinek fejlesztését szolgáló ötletek, tanulók által készített tervek, pályázatok. Iskolarádió, iskola újság szerkesztése, Házi versenyek szervezése

A kötelezı tanítási óra 9-10. évfolyamon, osztálykeretben, azonos körülmények között, azonos tárgyakat tanulnak, viszonylag homogén csoportok. A differenciálás az osztályba sorolás (elızetes tudás alapján) szándék alapján (szakközepes, szakmunkás) órák bontásával, (informatika és nyelvóra) a szaktanár tanórai, tanulásszervezési módszereiben valósul meg. speciális fejlesztések projektjei Nem kötelezıen igénybe vehetı foglalkozásokon: Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás, szabadidı hasznos eltöltése. 11-12. szakközépiskolai évfolyamon a differenciálás már nem csak osztálykeretben, hanem évfolyamszinten is érvényesül. A kötelezıen választható tárgyak köre indokolja A tanulónként eltérı haladási ütem, A különbözıen választott érettségi szint (közép- és emelt szint), A felvételire készülés, Nyelvvizsgára készülés Fakultációs sávok épülnek az órarendbe. A nem kötelezı, szabadon választott órákra is a fokozott differenciálás válik jellemzıvé. A szakképzı évfolyamokon a differenciálás elsısorban a szakmaválasztás alapján történik. Azonos érdeklıdési körő tanulók kerülnek egy osztályba, vagy csoportba. Szabadon választható és képességfejlesztı órák (Közoktatási Törvénynek megfelelıen) A tanórán kívüli iskolai tevékenységeket foglalja össze, másrészt kiegészíti a tantárgyi rendszerben megfogalmazottakat. A nem kötelezı tanítási órákat különbözı szervezeti formákban és tanítási módszerek alkalmazásával kívánjuk megoldani az elkövetkezı idıszakban, évente a szükségletekhez igazítva. Tanítási órák bontásával (kötelezı órák) Tehetség és képesség kibontakoztatását segítı tevékenységekkel A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek Beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítı tevékenységek A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program Sport és kulturális tevékenységi körök kialakításával A felkészülést szolgáló szabadon választható tárgyak körének a kialakításával

Tanórán kívüli foglalkozások rendje Heti rendszerességő, tanulószoba, szaktantermi ügyeletek, felzárkóztatás, szakkörök, önképzıkör, tehetséggondozás, énekkar, mővészeti, kulturális tevékenység, sportkör nem heti rendszerességő: tanulmányi versenyek szakmai versenyek sport versenyek tanulmányi kirándulás egyéb rendezvények A tanév elıkészítését szolgáló tevékenység a programban rögzített elvek és táblák szerint. Táblák a mellékletben! Természetesen ez a tanév elıkészítı munkája során az adott tanévre, évfolyamra, csoportra jelenik meg a munkatervben, a tantárgyfelosztásban, az iskolai, az osztály és a tanár órarendjében. A csoportokhoz csatlakozás lehet: Önkéntes jelentkezés alapján, Kiválasztás alapján, Tanuló- szülı kezdeményezésére, Egyéb szempont szerint.

Éves munkatervekhez kapcsolódó, szabadon választható képességfejlesztı órák Felhasználásának egy lehetséges változata (séma)

I. Képességfejlesztés

1. Bontás (osztály, tantárgy)

Tanórai keretben tantárgy, osztály

Informatika Idegen nyelv Szakmai tárgy Gyakorlat Kommunikáció Életvitel gyakorlat Drogprevenció 2. Részleges bontás Természettudományos tárgyak témaköreihez, tanulókísérletekhez, fizika, kémia, biológia, földrajz 3. Korrepetálás 9-12.évfolyamon igény szerint, matematika, fizika, kémia, egyéb tantárgyak 4. Felzárkóztatás Magyar nyelv, idegen nyelv, szövegértési gyakorlatok kommunikáció, stb. 5. Tehetséggondozás Az évfolyam szükséglete szerint, tantárgyhoz, témakörhöz, szakmai területhez kötött, nem arányos, Tanulószoba II. Felügyelet 9-10.évfolyam, bejárók informatika szaktanterem, tornacsarnok, edzıtermek, napi testedzés lehetıségének biztosítása III. Diákkörök, önképzı Érdeklıdés szerint körök, szakkörök Sport, IV. Szabadidıs tevékenység Énekkar, Mővészeti és egyéb csoportok, színházlátogatás V. Emeltszintő vizsgára Igény szerint. felkészítés, felvételire

óraszám Évfolyam szinten nem osztály, nem kötelezı, választható egyéb tevékenységre.

óraszám

VI. Gyermek- és ifjúságvédelem, ifjúságvédelmi feladatok A társadalom makro- és mikroszintő mőködési zavaraiból következik az a veszély, amely az egyes gyermeket, illetve a gyermekek egyes csoportjait fenyegeti. A gyermekvédelem mindazoknak a pedagógiai, jogi, egészségügyi és szociális tennivalóknak az összessége, amelyek a veszélyeztetett gyerekek nevelését, eltartását, munkába állását, érdekvédelmi és egészségügyi gondozását biztosítják. Intézményünkben a feladatot tanári munkakör mellett ifjúságvédelmi felelıs koordinálja. Ösztönözzük a tanárok szakirányú képzésbe kapcsolódását a feladatok hatékony elvégzése érdekében. Tanulóink többsége nem veszélyeztetett, de szép számmal akad veszélyeztetett, vagy ahhoz közeli állapotban lévı. Nehéz felismerni a hozzá nem értıknek a veszélyeztetett helyzetben élı ifjút, a pedagógus továbbképzés részeként tanárainkat fel kívánjuk készíteni a feladatokra. Veszélyeztetettség lehetséges okai: családi háttér (bőnözı, szenvedély beteg, ill. betegszülık, testvérek) környezeti okok (baráti kör) egészségügyi okok (szenvedély betegségek, mentális betegségek,) A veszélyeztetett gyermek felderítése kiemelten az osztályfınök, a mentálhigiénikus, és drogkoordinátor feladatai. Minden pedagógus közremőködik a veszélyeztetı körülmények feltárásában, megelızésében, megszüntetésében. Kapcsolattartás a szülıkkel (személyesen, telefonon) Szükség esetén családlátogatás Fontos az osztályfınökök, szaktanárok, ifjúságvédelmi felelıs folyamatos együttmőködése. Szükség esetén az iskola kezdeményezi és tartja a kapcsolatot: Az illetékes önkormányzatokkal, gyámügyi hatóságokkal, rendırséggel, és a nevelési tanácsadóval gyermekjóléti szolgálattal Feladatok: A kapcsolódó jogszabályok és változások figyelemmel kísérése, A munkaterv részeként tanév elején el kell készíteni a gyermek- és ifjúságvédelem munkatervét (teendık, programok, idı, felelıs). Tájékoztatni kell a tanulókat és szülıket, milyen jellegő problémákkal, mikor, hol kereshetik fel az ifjúságvédelmi felelıst, igazgatót, osztályfınököt, milyen iskolán kívüli lehetıségek vannak. A tanulók részére egészségvédı, mentálhigiénés és szenvedélybetegség megelızı programok szervezése,

A pályázati lehetıségeken részvétel, források teremtése, Gyermekvédelmi támogatás kezdeményezése Az iskolában a gyermekek évenként egészségügyi szőrıvizsgálatokon vesznek részt. A költségvetésben (csekély) szociális keretet különítünk el a rászorulók támogatására. Szükség esetén kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani, délutáni tanulási lehetıségüket segíteni tudjuk. Rendelkezésükre áll a könyvtár, tankönyvkölcsönzéssel. Célunk a pozitív gondolkodás kialakítása. A prevenciós tevékenység részben tanórai keretben, egy-egy témához kapcsolódóan, részben megelızı programok keretében folyik az alábbi témákban: Egészséges életmód Szenvedély betegségek, Mentálhigiénés önnevelés, Bőnmegelızés, Környezetvédelem A prevenciós tevékenységünkbe a témához értı, abban jártas külsı szakemberek bevonását is tervezzük. Rendelkezünk képzett pedagógussal, aki segíti a feltárási munkát, és a speciális témák feldolgozását. Kiemelten kezelt témák: A dohányzás, az alkoholfogyasztás és drogfogyasztás elleni védelem. Primer drogprevenció a kommunikációs, önismereti és osztályfınöki órák keretében, Témától függıen részleges bontás megoldható (éves munkaterv) Önismereti körök mőködtetése (tanulói igények szerint szervezve) (éves munkaterv) A prevenciónak ez az elsı lépcsıfoka a személyiség erısítésén keresztül kíván segíteni a fiatalnak. Ne a droghoz nyúljon akkor, ha problémái vannak, ne a dogban keresse a választ kérdéseire. Önmagát megismerve értelmes elérhetı, reális céljai legyenek. A droggal találkozva tudja azt elutasítani, ne váljon befolyásolhatóvá, áldozattá. Lehetıség nyílik (életkorhoz igazodó módon): A kommunikációs kultúra magasabb szintre hozására Konfliktusok kezelésére A feszültségek egészséges szinten tartására A fiatalok szorongásainak az oldására Saját értékeinek a megismerésére Reális pozitív életkép kialakítására, pozitív döntéshozás segítése, erkölcsi fejlıdés segítése Alkalmazott módszerek: Ismeret Strukturált gyakorlatok Készségfejlesztés Szituációs gyakorlatok Szituációelemzés Csoporthatások

A szabadidı hasznos és kulturált eltöltésére az iskola az alábbi lehetıségeke kínálja: Rendszeres délután sportolási lehetıségek, Helyet biztosítunk a játékoknak (pl. sakk,) a táncnak, szakköröknek, mővészeti és hobbi tevékenységeknek. Segítjük a hasonló érdeklıdéső tanulók egymásra találását, az értelmes és hasznos szabadidı eltöltése érdekében. Figyelembe vesszük az iskolai diákönkormányzat javaslatait, észrevételeit, közösségek, egyének javaslatait A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése (A minıségfejlesztés részeként folyamatszabályozási tervek készülnek.) A kudarc okainak a feltárása (beszélgetés módszerek, feltáró kérdıív, megfigyelés) Az okok lehetnek: a képesség és a figyelem hiányossága, kommunikációs zavarok, gátoltság, magatartásai zavarok, kulturális hátrányok, gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozó okok. A kudarc általában hosszú idın át követi a tanulót. Fontos a fejlesztésben a sikerélmény, ami pozitív motiváció, tanulási nehézségek leküzdéséhez. Ehhez egyénre szabott differenciálás, felzárkóztatás szükséges tanítási órákon és azon kívül Segíthet a reális, helyes képzési irány kiválasztása (a tanuló-szülı-tanár megegyezésével) Rugalmas iskolai szerkezet, 16 év felett átirányítás a szakképzési évfolyamra. (Ez a lemorzsolódási helyzetben lévıkön segíthet) Tanulószoba, egyéni foglalkozások, képességekhez igazodó tanulásszervezéssel, pályaorientációval. Szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek: Az osztályfınök és minden szaktanár, kollégiumi nevelı kiemelt feladata. Az egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése Felzárkóztatás - tehetséggondozás személyre szabott szervezése, motiválás, továbbtanulás irányítása Zavartalan tanulás feltételeinek biztosítása az iskolában tanulószoba szaktantermi könyvtári szolgáltatások stb. szükség szerint kollégiumi elhelyezés Diákétkeztetés Tankönyvvásárláshoz segély Alapítványi és egyéb családtámogatási segélyezés támogatása Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal, gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedı tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek Lehetıségekhez mérten a család, szülık életvezetési gondjainak segítése

A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok részeként koordináló az ifjúságvédelmi felelıs.

VII. A szülı tanuló iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködésének formái A nevelı- oktató munka sikerességét alapvetıen meghatározza, befolyásolja a képzésben érdekeltek együttmőködése. az iskola és kollégium közösségei: a diákönkormányzat a szülıi munkaközösség a szakmai munkaközösségek Jogaik érvényesítésé és kötelességük teljesítése közvetlenül és közvetve gyakorolható. Fontos számunkra, hogy folyamattá szervezıdjön, rendszeressé váljon az információs, a kommunikációs kapcsolatok. Bıvüljenek fórumai, hagyományai. Törekszünk a harmonikus együttmőködésre. Ennek feltételei: A tájékoztatás és tájékozottság Az intézmény pp.-ban ht-ben éves munkarendjében foglaltakról, az intézményi szabályozókról. SzMSz, házirend… A nyilvánosság feltételeinek biztosítása Ez betekintést jelent az intézményi munka mindennapjainkban Fontos az intézményi célok elfogadása Segíteni kell minden eszközzel, hogy az egyének, (tanulók, szülık) és szervezeteik aktív résztvevıjévé, formálóivá váljanak az intézményi munkának. Mindez humánus közegben, az emberi méltóság kölcsönös tiszteletben tartásával együttmőködve valósuljon meg. Fórumok: Szülıi értekezletek - osztály -( iskolai szintő és évfolyamszintő, alkalom és igény szerint) Fogadóóra, egyénileg egyeztetett idıpont SZMK értekezletei Diákközgyőlés, Pályaválasztási nap, Iskolai és kollégiumi hagyományok ápolása, rendezvények, alkalmak, amelyekre a szülık is meghívást kapnak. Gólyabál Szalagavató Gáspár Napok Diáknapok Tanévnyitó- és záró rendezvények A vizsgák nyilvánossága

VIII. A pedagógiai program és a minıségfejlesztés kapcsolata A Kt. elvárásainak megfelelıen a pp-ban a ht-ben a szakmai programokban, a kollégiumi programban, az ellenırzésre, mérésre, értékelésre, a minıségfejlesztésre vonatkozó feladatainkat megfogalmaztuk és áttekintettük. Az IMIP intézményi programba illesztéssel felfogásunk szerint fontos stratégiai és szervezeti elemek rendszerbe foglalása jelenik meg. Ez határozza meg a folyamattá szervezıdı éves operatív tervek (munkatervek) kimunkálásával kapcsolatos feladatainkat, ezekkel válik teljessé a program. Fontos, hogy azonos módon értelmezzük a fogalmakat. Ellenırzés Az intézmény mőködésének az ellenırzése a hatályos jogszabályok és a pp.alapján. Az írott szabályokhoz képest a megfelelést vizsgálja. (ágazati, fenntartói, intézményi szinten). Feladata: Az adatok, a tények feltárása a tevékenységekrıl, a tevékenységek által elért eredményekrıl. Célja: A feltárt adatok alapján intézkedések hozása, a hibák, problémák kijavítása érdekében. Ehhez szükséges az elemzés, értékelés. Módszere: a mérés Mérés - az ellenırzés módszere. A teljes körő minıségirányítás részeként az intézmény valamennyi területén alkalmazni kell valamely formáját. Mérhetı: tantervi követelményeknek való megfelelés, neveltségi szint, a teljesítmények hátterét megvilágító eljárások. A mérés tervezésekor az éves munkaterv készítésekor meg kell határozni: Ki, melyik évfolyamon, melyik tantárgyból, témakörbıl, milyen követelmények teljesítését, mikor és milyen módszerrel, eszközzel, célból méri. A mérés eredménye mibe számít be, és hogyan? A tantárgyi helyi tantervben részletesen megfogalmazva. Egyeztetés a tanév elıkészítı munkája. Munkaközösségek feladata az IMIP és MÉCS útmutatása szerint. A tantárgyi teljesítmények mérése a tanár és a diák befektetett munkájáról akkor nyújt pontosabb eredményt, ha a teljesítmények hátterét is ismerjük. Kiegészítjük a személyiség vizsgálatokkal, klímavizsgálatokkal, szociometriai felvételekkel, attitőd vizsgálatokkal. A cél teljesítésére alkalmas képzett tanárokkal rendelkezünk, illetve továbbképzésük folyamatban.

Értékelés A különbözı dokumentumokban megfogalmazottakat hasonlítjuk össze a célkitőzéssel. Ez szembesítés. Az elért eredmények összevetése a célokkal. Szerepe lehet: megerısíti az eddigi tevékenység helyességét, feltárja a hibákat, hiányosságokat, a korrekció, a fejlesztés, az újragondolás szükségességét hozza felszínre. Követelmény: nyilvánosság - értékelés szempontja és eredménye minden érintett számára ismert legyen. személyre szóló - figyelembe kell venni az egyén jellemzıit szakszerő - eszközei, módszerei megfeleljenek a pedagógiai, metodikai követelményeknek (továbbképzések, szakértık bevonása a kezdeti idıszakban) ösztönzı - megerısítı hatású legyen a követelményekhez való közelítést szolgálja folyamatos és kiszámítható legyen. Típusai: funkció és viszonyítási szempontból funkciója szerint tájékozódás, diagnosztizálás formatív - folyamat közbeni pótlások érdekében lezáró minısítı szummatív - az elért eredmények viszonyítási szempontból kritériumra irányuló - a tantervi követelményekhez képest értékelünk. Ezt alkalmazzuk rendszeresen. normára irányuló - esetenként alkalmazzuk. Hasonló körülményő csoportok teljesítményének a mérését jelenti, standardok alapján. Iskolai írásbeli beszámoltatások formái, értékelésben betöltött szerepe. Alapelvek: A pp és minıségfejlesztés kapcsolata részben megfogalmazottak érvényesüljenek minden szaktanár és munkaközösség írásbeli beszámoltatásra vonatkozó elhatározásaiban. Az éves munkatervben az írásbeli beszámoltatások idejét, témakörét és az értékelésben betöltött szerepét tervezni kell. Ismertetni kell a tanulóval (év elején, szeptember közepéig a füzetükbe be kell íratni) A munkaközösségeknek meg kell egyezni az írásbelik rendjérıl. A munkaközösségi és iskolai munkatervben fel kell tüntetni. Egy napon csak egy írásbeli dolgozat íratható. Minden évben egy dolgozat - közös követelmények alapján, témakör lezárásaként és az értékelésben - súlyozott mértékben szerepeljen. Év elején szövegértésre, számolási készségekre vonatkozó felméréseket jeggyel nem értékeljük. Februárban a 12. évfolyam próbaérettségi dolgozata szövegesen értékelhetı, osztályzattal nem.

A tantárgyak helyi tantervében szerepelnek az írásbeli beszámoltatásokra vonatkozó elképzelések. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok a tanulónak rendelkezésre álló tankönyvekbıl, segédletekbıl adhatók fel, korlátozott mértékben. Elsısorban a készségek, kompetenciák fejlesztését szolgálja.

IX. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok A kormány 243/2003.(XII.17.)sz. rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell , hogy egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggı ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. A fogyasztóvédelmi oktatás céljai: Fogyasztói kultúra fejlesztése A tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása A fogyasztóvédelmi oktatás irányelvei: Alapvetı szükségletek kielégítéséhez való jog A különbözı termékek és szolgáltatások közötti választás joga A megfontolt választáshoz szükséges tények ismerete Jogos kifogások tisztességes rendezése Egészséges környezethez, élethez való jog Tartalmi elem: Társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elısegítése Szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése Vállalkozási, gazdálkodási, ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése Az iskolai programban a pszichológiai mozgatókra és a helyes értékrend alakítására kell hangsúlyt fektetni. Értékek formálásában fontos: A kívánság, és a szükséglet fogalmának tisztázása, elkülönítése Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása A természeti értékek és az egészség védelme Tájékozódás képességének fejlesztése A döntési helyzetek felismerésének képessége A döntésre való felkészülés

Az oktatás színterei: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba beépíthetık: Pl. technika, - áruismeret matematika, - üzleti számítások földrajz,- eltérı fogyasztási struktúrák és szokások biológia, - egészséges élelmiszerek, egészséges táplálkozás kémia - élelmiszerbiztonság, kozmetikumok, történelem, társadalomismeret - EU fogyasztói jogok, médiaismeret - reklám Tanórán kívüli tevékenységek: Készségek fejlesztésével, projekt programok indítása, házi versenyek, szakkörök A hagyományostól eltérı tanulásszervezési formák alkalmazására projekt programok indítására törekszünk. A program megvalósítása folyamatos, 2005-tıl projektprogramok, 2004-tıl tanítási órák keretében.

X. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja Az egészségnevelési tevékenység feladatai: A rendelkezésre álló módszerekkel elısegíteni a tanulók és a tantestület egészségének védelmét., az egészség fejlesztését. Együttmőködési formák kialakítása pedagógiai , egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, szülık és diákok között. A gyermekek, fiatalok sok idıt töltenek az iskolában, egy olyan fogékony korban, amikor jelentısen befolyásolhatók szokásaik, alakíthatók ismereteik. Az egészségnevelés területen, az iskolának a prevencióban, a megelızésben vannak lehetıségei. Elsıdleges megelızés: Az egészség megırzésére irányuló valamennyi tevékenység. Primer prevenció a betegségeket elıidézı tényezık korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenységek: egészséges táplálkozás, aktív szabadidı eltöltés, egészséges, biztonságos környezet kialakítása, egészségkárosító magatartásformák elkerülése, Másodlagos prevenció: a már meglévı betegségek és hatásainak a feltartóztatását, vagy lassítását kívánja elérni, korai felismerés révén. A szakemberhez irányítás feladatát jelenti ez az intézménynek. A tanulók korszerő ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megırzése érdekében. Tanulóinknak bemutatjuk, gyakoroltatjuk az egészséges életmód megırzésére szolgáló tevékenységi és viselkedési formákat. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának tanórai és tanórán kívüli foglalkozásának feladata. A program véleményezése a Pro Valente Ifjúságegészségügyi Szolgálat részérıl a II. sz. melléklet. Az iskola egészségnevelési- környezetnevelési programja egységes szerkezetben III. sz. mellékletben.

Környezeti nevelési program: Az iskolai környezeti nevelési programok akkor szolgálják a diákok érdekeit, ha a közoktatási stratégiai célok elérésével összhangban vannak.

Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciák fejlesztése révén: A környezeti nevelés lehetıvé teszi, hogy életközeli helyzetekben gyakorolják a tanulók az adatgyőjtést, elemzést, szóbeli információszerzést, kommunikációt, értı olvasást. Oktatási esélyegyenlıtlenségek mérséklésére is szolgál. A hagyományostól eltérı óravezetések aktivizálásra, érvényesülésre, fejlesztésre, differenciálásra adnak módot úgy, hogy a diákokat gyors sikerekhez juttatja. Szolgálja az oktatás minıségének a fejlesztését, a tanítás tanulás folyamatának módszertani megújulását. Pedagógusok szakmai fejlıdését is támogatja, hisz a gazdaság dinamikusan fejlıdı területe a környezetvédelem. Információs, kommunikációs technikák alkalmazását teszi lehetıvé és a tárgyi feltételek javítását. A környezeti nevelési program szakképzı iskolákban a szakmai tantárgyak ismeretanyagába beépülve (anyag-és gyártásismeret) és önálló tantárgyként is megjelenik.(környezet- és munkavédelem) A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának tanórán és tanítási órán kívül is feladata. Az éves munkatervben az adott évre, idıszakra meg kell fogalmazni: a környezeti nevelési célokat, a környezeti nevelés tartalmait, a tevékenységeket, idıkeretet, és tanulásszervezési formákat. A környezeti nevelési programban a Kt.45.§.(5), és Kt.114.§.(4) bekezdésben foglaltakat figyelembe kell venni. A tanulóknak az ingyenes programokban a részvétel kötelezı, a nem ingyenesben önkéntes. A környezeti nevelési program részletes kimunkálása, s a mindennapi testedzés feladatai a drogkoordinációs feladatok az iskolai egészségnevelési programban részletesen. III. sz. melléklet.

XI. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések I. A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola és kollégium 2004. szeptember l-tıl szervezi meg a nevelı és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pp. részét alkotó helyi tanterv 2004. szeptember 1.-tıl a 9. évfolyamon, majd ezt követıen felmenı rendszerben kerül bevezetésre.

A

pp-ban az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési program, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos teendık bevezetése új elem, amelynek fokozatos beépítése a helyi tantervbe folyamatos. Évente ismétlıdı feladat.

A szakiskolai fejlesztési program készítése, bevezetése folyamatos 2004 - 2006-ig terjedı idıszakban.

II. A pedagógia program értékelése, felülvizsgálata A pp-ban megfogalmazott célok, feladatok megvalósulását az iskolai és kollégiumi nevelıtestület évente az ellenırzés, mérés, értékelés, minıségfejlesztés részeként felülvizsgálja, kijelöli a további teendıket Éves munkatervek elkészítése. 2007-2008-as tanévben a program módosítása, vagy új program készítés a jogi és szakmai szabályozás változásainak megfelelıen. III. A pedagógiai program módosítása: 1. A módosítást kezdeményezheti: az iskola igazgatója a nevelıtestület bármely tagja, a nevelıtestület szakmai közösségei a fenntartó tehet javaslatot. 2. A szülık, tanulók szervezetei az iskolaigazgatónak tett javaslat alapján kezdeményezhetik. 3. A módosítást a nevelıtestület fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított, jóváhagyott pp-ot a következı tanév elsı napjától kell bevezetni.

IV. A program nyilvánosságra hozatala: 1. Az iskola pp-ja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. 2. A pp. egy-egy példánya megtekinthetı: a fenntartónál, iskola könyvtárában, nevelıi szobában, az igazgatónál igazgatóhelyetteseknél, egy példányban az irattárban elhelyezve elektronikus rögzítés útján

XII. Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2004. május 4-én tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kecskemét, 2004. május 6. Dimény Lajos sk. iskolai diákönkormányzat vezetıje

2. A kollégiumi programot a kollégiumi diákönkormányzat 2004.május 4-én tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kecskemét, 2004. május 6.

Popovics József sk. a kollégiumi diákönkormányzat vezetıje

3. A pedagógiai programot a szülıi munkaközösség iskolai vezetısége 2004. május 6-án tartott ülésén véleményezte, elfogadásra javasolta. Aláírással Bárányné Nagy Erika SZMK iskolai képviselıjét bízta meg. Kecskemét, 2004. május 6.

Solymosi Józsefné sk. SZMK iskolai képviselıje

4. A pedagógiai programot a nevelıtestület 2004. május 6-án tartott ülésén elfogadta. Kecskemét, 2004. május 6.

Leviczky Cirill sk. iskola igazgatója

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetı 2 oldal Az iskola arculata 3-4 I. Intézmény adatai 5 A feladatellátást szolgáló vagyon 6 Beiskolázási filozófia 7 Az intézmény képzési, szervezeti formái és kapcsolódásuk 8 Tanulmányi követelmények teljesítésének útjai - tábla 9 Szervezeti felépítés - tábla 10 Az iskolában megszerezhetı szakképesítések kínálata 11 A. Nevelési program 12 Az iskola nevelési-oktatási céljai 12 Speciális célok 13 Rövidtávú célok, helyzetelemzések, éves folyamattá szervezıdı tevékenységek: 14 II. Feladatok 15 A tantestületnek az iskola tevékenységeire, helyi tanterv készítésére vonatkozó elhatározásai 16-19 Általános pedagógiai követelményrendszer alkalmazása 17 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott nevelési eljárások 18 Sikeresség 19 III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 20 IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 21 V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formái 22-24 Éves munkatervekhez kapcsolódó, szabadon választható képességfejlesztı órák felhasználásának egy lehetséges változata 25 VI. Gyermek- és ifjúságvédelem, ifjúságvédelmi feladatok 26-28 Kiemelten kezelt témák: 27 Alkalmazott módszerek 27 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 28 Szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek 28 VII. A szülı, tanuló iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködésének formái 29 VIII. A pedagógiai program és a minıségfejlesztés kapcsolata 30-32 IX. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok 32-33 X. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja 34-35 XI. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 36-37 XII. Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 38 A/1, A/2 Eszközök jegyzéke gyakorlati és elméleti oktatáshoz - külön kötve. Mellékletek Alapító okirat Pro Valente Ifjúságegészségügyi Szolgálat véleménye Jegyzıkönyv a nevelıtestület ülésérıl, a nevelıtestületi ülésen készült jelenléti ív