QUANTUM ÜZLETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

QUANTUM ÜZLETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM (9023 Győr, Buda utca 12. )

OM AZONOSÍTÓ: 030745

ÉRVÉNYES: 2013. MÁRCIUS 29-TŐL

Quantum Üzleti Szakközépiskola Pedagógiai Programja

2. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Az iskolánk ........................................................................................................................ 4 1.1 Az iskola adatai ........................................................................................................ 4 1.2. Az iskola bemutatása .............................................................................................. 5 1.3. Az iskola céljai és nevelési alapelvei .................................................................... 6 1.4. Az iskola feladatai .................................................................................................... 7 1.5. A működés személyi és tárgyi feltételei ............................................................. 11 2. Az iskola nevelési programja ....................................................................................... 13 2.1 Pedagógiai alapelvek ............................................................................................ 13 2.2 Az egyes pedagógiai szakaszok speciális képzési céljai nappali és esti tagozaton: ........................................................................................................................... 16 2.3 A nevelő – oktató munka eszközei, eljárásai és módszerei. .......................... 17 2.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................... 20 2.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................ 22 2.6 A pedagógusok helyi feladatai ............................................................................. 24 2.7 Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai ...................... 25 2.8 Szülő, tanuló pedagógus intézményi partnerei kapcsolattartás rendje ......... 26 2.9. A beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk ................................................................................................................. 29 2.10 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ........................ 30 2.11 A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának alapelvei .... 31 2.12 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok............................... 32 2.13 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ........ 34 2.14 A pedagógiai program, valamint a szakmai képzési programok végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ...................................................................................................... 36 2.15 A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái: ............................ 36 2.16 Környezeti nevelési program ............................................................................... 38 2.17 Egészségfejlesztési program ........................................................................... 47 2.18 A tanulók fizikai állapotának mérése .................................................................. 55 2.19 Fogyasztóvédelem az iskolában ......................................................................... 56 2.20 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ........................................... 57 3.1 A képzés rendszere, pedagógiai szakaszai ...................................................... 59 3.2 A szakképzési évfolyamok képzési céljai .......................................................... 59 3.3 Az iskolában folyó képzési szakirányok ............................................................. 60 3.4 Osztályba és csoportba sorolás elvei az intézményben .................................. 60 3.5 Felkészítés a szakmai vizsgára ........................................................................... 61 3.6 A gyakorlati képzés ............................................................................................... 65 4. Helyi tanterv .................................................................................................................... 66 4.1.1 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, azok óraszámai............. 66 Szakács szakképzés ......................................................................................................... 70 Pincér szakképzés ............................................................................................................. 71 4.2 Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .................................................................................................................... 72 4.2.1 Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei......................................................................................................................... 77 4.3 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ............................................. 78 4.4 A felvételi eljárás rendje, iskolaváltás ................................................................. 79 4.5 Az iskola ellenőrzési és értékelési rendszere ................................................... 80 4.6 Tantárgyanként előírt helyi tantervek, szakmai tantárgyi tantervek és ......... 90 5.1 A Pedagógiai Program érvényessége ................................................................ 91 1

2


3. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

5.2 5.3 5.4

A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata ........................................... 91 A Pedagógiai Program módosítása .................................................................... 91 A Pedagógiai Program nyilvánossága hozatala ............................................... 92

3


4. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

1

Az iskolánk

1.1

Az iskola adatai

Az iskola neve: Quantum Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola OM azonosító:

030745

székhelye:

9023 Győr, Buda utca 12.

telefon száma: fax száma: postacím:

9023 Győr, Buda utca 12.

Az intézmény típusa:

szakközépiskola és szakiskola

Az intézményben folyó alaptevékenység: általános középfokú oktatás 9-12. évfolyamon érettségire épülő nappali tagozatú szakmai képzés a 13-14. évfolyamon előrehozott szakiskolai szakképzés 9-10-11. évfolyamon Felvehető tanulólétszám: nappali munkarendben:

400 fő

ebből sajátos nevelési igényű tanuló 40 fő összesen:

400 fő

Tanulócsoportok száma: minimum 2– maximum 12 Az iskola alapítója: Quantum Oktatási és Tanácsadó KFT Az iskola fenntartója: Quantum & Quality Közhasznú Alapítvány székhelye: 9023 Győr, Buda utca 12. telephelye: 9023 Győr, Corvin utca 44. képviselője: Téglás Éva bejegyző végzés száma: Pk. A KH. 50.562 bejegyző végzést végezte: Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság működési engedély száma: 20.372-2/1994. 4


5. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

1.2.

Az iskola bemutatása

A Quantum Üzleti Szakközépiskola 1994-ben alakult, amelyet a Quantum Oktatási és Tanácsadó Kft. alapított.

1995-től folyamatosan indítjuk tanulócsoportjainkat.

Intézményünk fenntartója, működtetője a Quantum & Quality Közhasznú Alapítvány. Az Oktatási Minisztérium nyilvántartásában iskolánk a 030745 azonosító számon szerepel. Intézményünk azzal a céllal jött létre, hogy egy illetve kétéves iskolarendszerű nappali tagozatos képzést folytassunk, amelynek elsődleges célja, hogy az érettségivel rendelkezők az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, államilag elismert szakképesítést szerezzenek. 2009 szeptemberétől iskolánk szakmai profilja bővült. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 01/734-2/2009 számú határozata alapján 2009. szeptember 1-től általános középfokú oktatási szakfeladatot is elláthatunk. 2011-től az intézmény alapfeladata a Megyei Önkormányzat 01/570-2/2011 számú határozata alapján az SNI-s tanulók szakképesítésre felkészítő szakmai elméleti és gyakorlati oktatásával bővült. Alapvető feladatunknak tekintjük, hogy a ténylegesen érzékelhető helyi igényeket kielégítve, valójában az oktatást – szakképzést, szolgáltatásként kezeljük. A minket választó diákok, családok és az irányukban megjelenő munkaerőpiaci kereslet kielégítésére vállalkozunk. Bízunk abban, hogy létrehozható olyan iskola, amely az iskola szereplőinek (tanácsoknak,

diákoknak,

szülőknek)

lehetőséget

teremt

önmaguk

kibontakoztatására. Fő feladatként kezeljük a mi iskolánkban végzett diákok elhelyezkedési esélyét növelő szakmai programok indítását, továbbtanulásuk segítését. Meghatározó értékké kívánjuk tenni a sikert, azt tűztük ki célként, hogy a Quantum Üzleti Szakközépiskola a minket választók sikereiről szóljon. Fontosnak tartjuk, hogy diákjainknak tényleges lehetőséget biztosítsunk képességeik kibontakoztatására, elképzeléseik megvalósításának.

5


6. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Az iskolánkkal csatlakozni akarunk a szakképzés megújítását célzó programsorhoz, amely érdekes lehet a változtatni akarók számára. Iskolánk tiszteletben tartja az egyén integritását és választásait, a diákok, szülők és pedagógusok jogait, szándékait és felelősségét, törekszik a közösségalkotásra. A személyközpontú pedagógia elveit képviseljük. A pedagógiai folyamat tartalmát, ütemezését alárendeljük a személyiségfejlesztés hosszú távú céljainak. Tiszteletben tartjuk a fiatalok életkori sajátosságait. Az intézmény munkarendje és a tartalmi szabályozás elősegíti kreativitásuk kibontakozását, szolgálja mozgásigényüket, érdeklődésüket; módot ad az alkotásra.

Az iskola megőrzi: 

Az érdekeltek együttműködésén alapuló döntési rendszert, az erős szociális elkötelezettséget, az esélyegyenlőség megtartásának szándékát, a választás szabadságát és felelősségét, mint a nevelődés hatóerejét,



A megújuló-képességet, amely azt jelenti, hogy az iskola időben reagál a munkaerőpiac és a szakmai képzés változásaira, innovatív, példaadó megoldásokat dolgoz ki.

1.3.

Az iskola céljai és nevelési alapelvei  szakképesítő

vizsgára

felkészíteni

a

középiskolai

érettségi

bizonyítvánnyal rendelkezőket, egy illetve két éves nappali tagozatú iskolarendszerű oktatás keretében;  OKJ szakvizsgára felkészítő szakiskolai képzés szervezése;  általános műveltséget megalapozó érettségi vizsgára való felkészítés;  korszerű, sokoldalú általános és szakmai műveltség biztosítása;  segíteni

a

személyiség,

a

képességek

és

a

készségek

kibontakoztatását, az egészséges életmód elsajátítását;  hozzájárulni a tanulók értékrendjének kialakításához, jogaik és kötelezettségeik tudatosításához;  ösztönözni a tanulókat általános műveltségük, szakmai tudásuk, nyelvi és korszerű számítástechnikai ismereteik bővítésére; 6


7. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 harmonikus családi élet értékeinek felismertetése, fejlesztése;  alkotó gondolkodásra, és cselekvésre nevelés;  felkészíteni a tanulókat az európai munkaerőpiacon való eredményes részvételre;  Az általános és szakmai képzés: o nappali tagozaton az OM központi tantervei ill. az Országos

Képzési

Jegyzék

szerint

a

Nemzeti

Szakképzési és Felnőttképzési Intézet /NSZFI/ által kiadott központi programok alapján folyik: o tanfolyamokon

az

iskola

által

kidolgozott,

és

rendelkezésre bocsátott programok alapján folyik;  Az iskola a szakközépiskolai szakmai oktatást felnőttoktatás keretében is szervezheti esti tagozaton, az egyéb szakmai képzést és oktatást pedig tanfolyami formában is.

1.4.

Az iskola feladatai

Az iskola alapfeladata: Az iskola, szakközépiskolai, szakiskolai tevékenységet közös igazgatású intézményként, szakmailag egységes szervezet keretében végzi. Az iskolában a nevelés és oktatás a nevelési és pedagógiai program szerint folyik. A programok a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A szakközépiskolai érettségire felkészítő általános műveltséget megalapozó képzés négy évfolyamon (9.-12.) történik. A szakiskolai képzés az általános műveltséget megalapozó 9-10. évfolyamon kezdődik és a 11- 12. évfolyamon szakképzéssel fejeződik be. Az előrehozott szakképzés a 9. évfolyamon kezdődik és a 11. évfolyamon végződik. A szakképzés a 13. évfolyamon kezdődik és az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) által meghatározott évfolyamon fejeződik be. Szakfeladat 853 KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS 85312 Szakközépiskolai oktatás 7


8. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás 85313 Szakiskolai oktatás 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása 853135 Szakiskolai felnőttoktatás 8532 Szakmai középfokú oktatás 85321 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti képzés 853211 Szakképesítés megszerzésére felkésztő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 85322 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati képzés 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 855 EGYÉB OKTATÁS 85593 Egyéb felnőttoktatás 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855937 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 8


9. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

856 OKTATÁST KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG 85609 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 856092 Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai Szolgáltatások 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Képzési évfolyamok száma  A szakközépiskola nappali és esti tagozatán a nevelés és oktatás 9. és 13. . évfolyamon kezdődik, és a 12.13.14. évfolyamon fejeződik be.  A szakiskola nappali és esti tagozatán a nevelés és oktatás 9.10.11. évfolyamon kezdődik, és a 12.13.14. évfolyamon fejeződik be.  A szakközépiskola esti tagozatán a nevelés és oktatás 10. évfolyamon kezdődik, és a 13.14. évfolyamon fejeződik be (szakmunkások érettségi vizsgára való felkészítése.)  Az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás szakmánként külön program alapján kerül lebonyolításra.

9

A közoktatási intézményben oktatható szakmák OKJ szerint: Évfolyamok száma iskolatípusonként: Szakközépiskola: Szakiskola:

9-14 évfolyam 9-11 évfolyam

Szakképzés: Szakközépiskolai középiskolai évfolyamai utáni szakképzési évfolyamok Szakképesítés azonosítószáma OKJ szerint 52 342 01 0000 00 00 54 345 02 0000 00 00 54 341 01 0000 00 00 52 341 04 1000 00 00 54 346 01 0010 54 03 54 812 02 0010 54 01 54 812 01 0010 54 02 54 347 01 0010 54 01

54 347 01 0010 54 04 52 811 02 0000 00 00

Szakképesítés megnevezése

Évfolyam

Marketing-és reklámügyintéző Logisztikai ügyintéző Külkereskedelmi üzletkötő Kereskedelmi ügyintéző Ügyintéző titkár Protokoll ügyintéző Utazás ügyintéző Emberi erőforrás ügyfélkapcsolati szakügyintéző Üzleti kommunikációs szakügyintéző Vendéglős

1/13 1/13 1/13 1/13 1/13 1/13 1/13 1/13

2/14 2/14 2/14

2/14

1/13

2/14

1/13

2/14

A 8. vagy 10. osztályt végzetteknek: Szakképesítés azonosítószáma OKJ szerint 33 811 03 1000 00 00 33 811 02 1000 00 00 31 341 01 0010 31 02 31 341 01 0010 31 05 31 341 01 0010 31 06

Szakképesítés megnevezése Szakács Pincér Élelmiszer- és vegyiáru eladó Ruházati eladó Zöldség-gyümölcs eladó

Évfolyam 1/9 1/9 1/9 1/9 1/9

2/10 2/10 2/10 2/10 2/10

3/11 3/11 3/11 3/11 3/11

A szakképesítések oktatása al kiadott központi programok, valamint a szakmai és vizsgakövetelmények alapján történik, az OKJ-ban meghatározott rend szerint.

Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás Az iskola – a munkaerőpiaci és tanulói igényeknek megfelelően – részt vesz a felnőttek átképzésében, szakmai továbbképzésében. Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás Az iskola – az igényeknek megfelelően, lehetőségei szerint – részt vesz a nem szakmai jellegű képzésekben is. Diáksport Az iskola minden nappali tagozatos tanulója számára biztosítja a mindennapi testedzés lehetőségét részben a kötelező tanórai foglalkozások keretében szervezett

testnevelés

órákon,

részben

a

nem

kötelező

sportköri

foglalkozásokon. A sportköri foglalkozások – a rendelkezésre álló órakereten belül – tömegsport jelleggel vagy sportkörök formájában kerülnek megszervezésre, a tanulók igényei és az iskola lehetőségei szerint. Tanulószobai ellátás Az iskola a tanulók, illetve a szülők igénye szerint szervezi a tanulószobai ellátást. Egyéb feladatok Az iskola az egyéb feladatok keretében: -

olyan szakköröket, diákköröket, érdeklődési köröket és egyéb tanórán kívüli foglalkozásokat szervez, amelyek az intézmény nevelési-oktatási célkitűzései megvalósulását segítik;

-

lehetőséget teremt az egyéni képességeknek megfelelő differenciált foglalkozásokra;

-

1.5.

biztosítja a felzárkóztatás lehetőségét tanulói számára.

A működés személyi és tárgyi feltételei

Személyi feltételek o Az iskola élén az igazgató áll. Az iskola fenntartója nevezi ki, és vele szemben a munkáltatói jogokat is a fenntartó gyakorolja; o Az iskola elméleti és gyakorlati oktatóit az igazgató nevezi ki, bízza meg és velük szemben a munkáltatói jogokat is ő gyakorolja;


12. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

o Az

iskola

oktatási

tevékenységét

részben

főfoglalkozású,

részben

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében alkalmazott oktatók megbízásával valósítja meg; o Az

SNI-s

tanulók

oktatásának,

adottságainak

megfelelő

ellátásának

biztosítására gyógypedagógiai szakképesítéssel is rendelkező bízunk meg o Az oktatók felvételénél, illetve megbízásánál a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók; o Az igazgatóhelyettes, iskolatitkár biztosítása is az igazgató feladata. Felvételüknél a vonatkozó jogszabályok betartása az irányadó. o Az elméleti és szaktantermi gyakorlati oktatásokat az iskola részére (a Quantum Kft-vel, mint alapítóval kötött) tartós terembérlet formájában biztosítja a fenntartó a Győr, Buda út 12. sz. iskolaépületben. o Minden tanterem megfelelően felszerelt, jó technikai feltételekkel rendelkezik. A tantermekben megfelelő mennyiségű és minőségű tanulóasztal, szék és tábla található. A nagy előadó termek projektorral, digitális táblával és multimédiás eszközökkel ellátottak. Minden tanteremben Internet hozzáférés lehetősége biztosított. Termeink felszereltsége alkalmas az SNI-s tanulók differenciált és estleges egyéni foglalkoztatására is. o Munkahelyi gyakorlatot a szakirányú képzésnek megfelelő tevékenységet folytató gazdálkodó szervezeteknél, - a tanév szorgalmi idejében – a gazdálkodó szervezettel, illetőleg magánvállalkozóval kötött megállapodás szerint végeznek a nappali tagozatú tanulók, azokban a szakképesítésekben, ahol ezt a központi program alapján készült iskolai pedagógiai program előírja. Az oktatás dologi feltételei o Az iskolaépület tantermeit teljes berendezéssel és felszereléssel a fenntartó biztosítja hosszú távú bérleti szerződés alapján. o Az iskola feladatellátását szolgáló anyagi eszközök: -

Az állami költségvetés által évenként megállapított normatív támogatás.

-

Az alapítvány támogatói.

-

A személyi jövedelemadóból kapott 1 % - os támogatás.

-

A szakközépiskola önköltséges tanfolyamszervezéséből adódó bevételei.

-

Nappali tagozaton a tanulók állami normatív támogatásban részesülnek, a külön szolgáltatásokért térítési díjat kell fizetniük.

-

A szakmai tanfolyamon önköltségesek, a felvett hallgatók tandíjat fizetnek. 12


13. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

2.

Az iskola nevelési programja

Nevelési programunkat a meglévő feltételrendszer, a helyi aktualitások, társadalmi elvárások tükrében az iskola partnerei igényeihez alakítva készítettük el, abban a reményben, hogy a célok, értékek, tartalmak –tudatosulva mindennapi munkánkban alapvetően befolyásolják, motiválják nevelői tevékenységünket. A nevelőmunka spontán színtere minden tanóra. A szakmai munkaközösségek a nevelési tartalmak egyes témáit saját szakmai munkájukban beépítve részt vállalnak azok megvalósításában. A kiemelt szerepű nevelési tartalmak megvalósításában az osztályfőnöki munkaközösség a legkompetensebb közösség, amely koordinálja a nevelőmunka

megvalósításának

közreműködő

kollégák

lehetőségét.

tevékenységét

a

Összehangolja

nevelési

az

feladatok

oktatásban

megvalósítása

érdekében. Részt vállal a feltételek megteremtésében, gondozásában. Mindannyian egyetértünk azzal, hogy az iskolai nevelőmunka eredményessége abban fog megmutatkozni, hogy növendékeink milyen emberré válnak. „Nem a test az, s nem a lélek az, melyet nevelünk, hanem az ember” (Montaigne)

2.1

Pedagógiai alapelvek

2.1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nevelési programunk összeállításánál figyelembe vettük a NAT EU. tagságunkból adódó kiemelt fejlesztési feladatait, melyek szerint az aktív állampolgársághoz szükséges képességek elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére épülő tanítás minősége és az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosítja. Mindezek figyelembe vételével fejlesztési feladatainkat az alábbi tevékenységek határozzák meg.  énkép és önismeret fejlesztése  hon és népismeret fejlesztése  Eu. azonosságtudat – egyetemes kultúra bemutatása 13


14. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés  gazdasági nevelés  környezet tudatosságra nevelés  testi. lelki egészségre nevelés  tanulás tanítása felkészítés a felnőtt lét szerepeire. Mindezek alapján programunkban kiemelt jelentőséget kap  a nemzeti azonosságtudat erősítése  az európai humanista értékrend fejlesztése  más népek hagyományai, kultúrája iránti nyitottság  a demokrácia értékeinek hangsúlyozása  az emberiség előtt álló közös problémák megoldásának igénye 2.1.2. A nevelő – oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelő – oktató munka céljai, feladatai: Iskolánk Pedagógiai programjának célja, hogy megfeleljen a 2007-es NAT előírásainak

azzal,

hogy

célkitűzései

közé

beillesztjük

az

Európai

Unió

kulcskompetenciákra vonatkozó ajánlásait. A kulcskompetenciák azok az ismeretek, melyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és munkához. Ennek alapján tanulóinkat alkalmassá kell tennünk a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának befolyásolásához. Mindezek alapján nevelő – oktató munkánk során kulcskompetenciáknak tekintjük a következőket:  anyanyelvi kommunikáció  idegen nyelvi kommunikáció  matematikai kompetencia  természettudományos kompetencia  digitális kompetencia  hatékony önálló tanulás 14


15. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 szociális és állampolgári kompetencia  kezdeményező készség és vállalkozói kompetencia  esztétikai, művészeti tudatosság és kifejező képesség

Fontosnak

hogy

tartjuk,

az

EU.

Kulcskompetenciái

áthassák

Pedagógiai

programunkat a nevelési céloktól a helyi tantervekig. Általános céljaink:  Olyan felnőtteket nevelünk tanítványainkból, akik tanulmányaik befejezése után képesek lesznek alkalmazkodni a társadalom változó viszonyaihoz. Képesek legyenek helytállni Magyarországon, Európában, és a globalizálódó világban.  Alapvetően kreatív, értelmes, előítéletektől mentes, fegyelmezett magatartású, szavahihető, harmonikus személyiségű tanulók nevelésére vállalkozunk.  Meghatározó célunk, hogy a személyiségfejlődés szempontjából kiemelt fontosságú

értékeket

elsajátítsák,

ezek

képviselete

váljék

bennük

meggyőződéssé, határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.  Törekszünk rá, hogy a személyiség fejlesztés a tanuló érdeklődésére, aktivitására, egyéni sajátosságaira, fejlődési ütemére épüljön.  További feladatunk és célunk, hogy tanulóink a korszerű általános műveltségés szakmai ismeretek, tárgyi tudás birtokában a munkaerőpiacon, illetve a továbbtanulás

területén

sikeresen

érvényesülhessenek,

konvertálható

tudással rendelkezzenek.  Az oktatás minden területén kiemeljük a gondolkodás fejlesztését. Így tanulóink legyenek képesek önálló döntésekre, a megalapozatlan vélemények kritikájára, előremutató, pozitív kezdeményezésekre, nyílt, őszinte vitákra.  Iskolánkban sokszínű választási lehetőséget biztosítunk, felkészítünk a továbbtanulásra, szakmai vizsgákra. A szociális hátránnyal, magatartási zavarokkal küszködő problémás tanulóknak is rövidebb-hosszabb távon tudjuk biztosítani a megfelelő képzési cél elérését.  Kiemelt feladatunk az önálló tanulás tanításának továbbfejlesztése, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása.

15


16. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 Szeretnénk elérni, hogy tanulóink az egyéni érdekek érvényesítése során képesek legyenek figyelembe venni az egyetemes erkölcsi-etikai normákat a magyar és európai értékeket.  Toleranciára, megértésre, együttműködési készségre, az érdekek helyes érvényesítésére neveljük tanulóinkat.  Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait és újak kialakítására törekszünk. Az iskolai élet, tanórai, tanórán kívüli foglalkozások meghatározó szereplője, aktív alakítója az iskolai diákönkormányzat. érzett

megbecsülés,

a

közös

A közös együttműködés, az egymás iránt

feladatok

felelőssége

előkészíti

diákjaink

beilleszkedését a felnőtt társadalomba, a közösség iránti elkötelezettség érzésének kialakítására, felkészít a közösségi (társadalmi) munkamegosztásra.

2.2

Az egyes pedagógiai szakaszok speciális képzési céljai nappali és esti

tagozaton: 9-12. évfolyamon: - Ez az oktatás az érettségi vizsgára felkészítő pedagógiai szakasz. A képzés az általános iskola 8. évfolyamán megszerzett tudásra épül. A fő cél ebben a szakaszban a középszintű érettségi vizsgára való felkészítés. Törekvésünk a sikeres továbblépési lehetőség biztosítása a tanulmányok magasabb szintű folytatására, ill. a munkába állásra. - Szakképzés keretein belül a 9-11. évfolyamon a fő cél a szakmai vizsgára való felkészítés. Szakképesítéssel rendelkezők szakközépiskolája: Ez az iskolai oktatás az érettségi vizsga megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz. A képzés a 9-10. évfolyamon és az OKJ szakképzésen szerzett szakmai tudásra épül. A fő cél ebben a szakaszban a tanulók felkészítése a közép szintű érettségi vizsgára. Célunk tanulóink továbbtanulási lehetőségének és munkába állási lehetőségeinek eredményes támogatása.

16


17. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

13-14. évfolyamon a szakmai képzés keretében: Ez az iskolai oktatás a szakképesítés megszerzésére előkészítő pedagógiai szakasz. Itt olyan szakmák oktatása folyik, melyeknél az OKJ iskolai előképzettségként középiskolai végzettséget ír elő. Ebben a szakaszban fő feladat a tanulók felkészítése a szakmai vizsgára. Emellett kiemelt szerepet kap az idegen nyelv oktatása, ahol ez a szakmai képesítés megszerzésének feltétele. A korszerű gazdasági igényekhez igazodva tanulóink számítástechnikai ismereteit magasabb szintre emeljük, segítve ezzel is sikeres elhelyezkedésüket. A nevelő – oktató munka eszközei, eljárásai és módszerei.

2.3

A nevelő-oktató munka ismeret és érték átadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek legfontosabb eszközei pedagógiai gyakorlatunkban a következők:  Az oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül.  Az

eljárásoknak,

eszközöknek

igazodnia

kell

a

tanulók

életkori

sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, a képességekhez.  Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, segíteni az egyéni tanulási stratégia kialakítását.  Az értékelés a feladatok megvalósításának módja az adott válaszok minősége szerint történjen.  Fontos a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos karbantartása, valamint az elektronikus médiumok alkalmazása az oktatónevelő folyamatban. Nevelési módszereink elválaszthatatlanok nevelési céljainktól, azokhoz igazodniuk kell.

17


18. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Alkalmazott módszereink:  A meggyőzés módszerei ( oktatás, példakép állítás, önbírálat, beszélgetés )  A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, gyakorlás, játékos módszer)  Magatartásra ható ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret). Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:  Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.  Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

18

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek - Követelés

1.

- A tanulói közösség tevékeny-

Szokások kialakítását - Gyakoroltatás célzó,

ségének megszervezése.

beidegző - Segítségadás

módszerek

- Közös (közelebbi vagy távolabbi)

- Ellenőrzés - Ösztönzés

célok kitűzése, elfogadtatása. -

- Hagyományok kialakítása.

-

- Követelés.

-

- Ellenőrzés.

-

- Ösztönzés.

-

- A nevelő részvétele a tanuló

Magatartási modellek- - Tények és jelenségek-

közösség tevékenységében.

2.

-

bemutatása,

-

közvetítése.

-

3.

-

Tudatosítás (meggyő-ződés kialakítása)

-

- Elbeszélés. bemutatása.

-

- Műalkotások bemuta-tása.

-

- A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

- A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszél- getés. - A tanulók önálló

-

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

elemző munkája.

Nevelési céljaink megvalósítását illetően akkor tartjuk nevelő – oktató munkánkat sikeresnek, ha végzős diákjaink a 9-14. évfolyam ill. a szakképzési évfolyam végére  Minden tárgyból megfelelnek a minimum követelmények, és legalább 85 %-uk az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten megfelel a helyi tanterv követelményeinek.  Sikeres érettségi vizsgát tesznek.  Rendelkeznek

olyan

ismeretekkel,

amelyek

képessé

teszik

őket

a

továbbtanulásra, az elhelyezkedésre.  Ismerik a kulturált viselkedést, az emberek közötti kapcsolatokat, valamint az élethez szükséges viselkedés – és magatartásformákat.  Határozott elképzelésük van saját további életükről.


20. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

2.4.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az iskolánkban folyó nevelési-oktatási munka azt a célt szolgálja, hogy tanulóink minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket. A tanulás ismeretszerzés a majdani munkához, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének eszköze. A pedagógus feladata kiválasztani azokat a módszereket, melyek az adott életkorban a leghatékonyabbak. Ennek alapján iskolánk nevelő testülete a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célrendszerét az alábbiakban rögzítjük:  célunk minden emberben a meglévő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése,  az

esélyegyenlőség,

és

az

egyes

tanulók

fejlettségét,

lehetőségeit,

érdeklődését figyelembevevő nevelés, oktatás biztosítása,  olyan iskolai életmód megszervezését és működtetését szorgalmazzuk, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben szükségletei megvalósulnak,  az elvárásokat és feladatokat egyértelműen fogalmazzuk meg a diák személyiségének, méltóságának és önállóságának tiszteletben tartásával,  nagy hangsúlyt fektetünk a diákjaink testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztésére,  figyelemmel kísérjük a családok e téren kifejtett szerepét, törekszünk az egyre tartósabb családik problémák felismerésére,  tanári példamutatással törekszünk arra, hogy a nevelői értékrend pozitívan befolyásolja tanulóink személyiségét. Ennek érdekében kiemelt feladatnak tekintjük:  az értelem kiművelését, a tanulási motívumok fejlesztését, a kognitív képességek fejlesztését,  a segítő életmódra nevelést, a szociális kompetencia, egyéni szociális értékrend, szociális képességrendszer fejlesztését,  egészséges és kulturált életmódra nevelést, személyes, kompetencia, személyes képességek, személyes motívumok, az egyéni tudat segítését, 20


21. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 szakmai képzés alapozását, alkotóképesség fejlesztését, tehetséggondozást. Mindezek áthatják a nevelési-oktatási folyamat egészét, ezen belül az egyes tanítási órákat. Minden pedagógusunk törekszik arra, hogy e hosszú folyamatban hangsúlyozhatóvá váljon az értékek egyensúlya, ill. hierarchiája, kiemelten az alábbiak:  biológiai lét értékei (élet tisztelete, egészség érték stb. )  megújulás, alkalmazkodás képessége  felelősségvállalás önmagáért és másokért  mindig a helyzethez illő viselkedés  a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia)  a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség stb. )  a humanizált társadalom és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és az egyetemes kultúra értékei stb.)  tudjon rövidebb és hosszabb távra tervezni, reális mérlegelés alapján dönteni  A személyiségfejlesztés módszereit úgy választjuk meg, hogy az önmagában is a személyiségfejlesztés irányába hasson, mutasson példát a helyi emberi kapcsolatokra. Kiemelt módszereink:  A pedagógusok személyes példamutatása.  A pozitív tanulói megnyilvánulások támogatása, elismerése, példaként kezelése.  Motiváció, az érdeklődés felkeltése, a sikerélmény biztosítása.  A szélsőséges megnyilvánulások következetes elutasítása, megakadályozása.

21

2.5.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közti kapcsolatot alakítja, megteremti. Mivel a közösség egyénekből áll, az igazi nevelő közösség kibontakoztatása fejleszti a személyiséget. Maga a közösség a fejlődés kereteit biztosítja, miközben tagjai fejlődésével a közösség is fejlődik. Ha diákok kötődnek az iskolai közösségekhez, ez lehetővé teszi az oktatás-nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a közösségben és közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása. Fontos, hogy a közösségi nevelés minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében jelen legyen. 2.5.1. A közösségi nevelés fő területei  A család mint legalapvetőbb közösség, mely meghatározza, formálja a tanulók fejlődését.  Az iskolai közösség a tanulók együttműködésének legtágabb kerete. Munkáját az intézményvezető az osztályfőnökök és a diákönkormányzatot vezető pedagógus irányítja.  Osztályközösség, melyben a tanuló idejének nagy részét tölti, ezért fontos annak légköre, szellemisége, hatása a tanulókra. Irányításában meghatározó szerepe az osztályfőnöknek van, különösen a problémák felismerésében, keresésében és megoldásában.  Iskolán

kívüli

közösségek

színterei

a

nem

hagyományos

tanórai

foglalkozások (szakkör, kirándulás, kiállítás, színházlátogatás, stb.). 2.5.2. A közösségi nevelés fő feladatai Nevelési programunkban elsősorban az iskola keretén belül működő közösségi nevelés feladatait határozzuk meg. Tanórai közösségi feladatok: Legfontosabb cél az osztályból valódi közösséget formálni, melynek meghatározó elemei a közös érdek, a közös cél és értékrend kialakítása. Ennek érdekében konkrét feladatunk:  A tanulók kezdeményezésének segítése.


23. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 A közösségi cselekvések kialakítása.  Az elért eredmények továbbfejlesztése.  Az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Mint kötetlen formák a közösségfejlesztés kiváló lehetőségei. E területen alapvető feladatunk:  A tanulókat egymás segítésére nevelni.  Erősíteni a közösséghez tartozás érzését.  Megismertetni a társas együttélés alapvető szabályait.  Sokoldalú, változatos programok szervezésével erősíteni a közösségi magatartást. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai: A diákönkormányzat önkéntes közösség, mely a tanulók érdekeit képviseli, valamint szabadidős tevékenységét szervezi. A DÖK munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló vezetőség irányítja. Tevékenységüket a diákok által jelölt és az iskola által megbízott nevelő segíti.

Az iskola feladatai:  Az önkormányzás képességének kialakítása közös érdeken alapuló célok kijelölése, a tevékenység tudatos tervezése.  A közösség építő tevékenységének fejlesztése, az önálló kezdeményezések támogatása, az aktív részvétel szorgalmazása.  A közösség egyéni arculatának kialakítása, hagyományok teremtése.  A közösség iránti felelősség fejlesztése. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A tanulók személyes életéhez kötődő tevékenységi formák, melyek hatása a csoportra, de az iskola egész területére kihat. 23


24. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A szabadidős tevékenységeket mindig élményre kell építeni. E területen konkrét feladataink:  A kapcsolatok erősítése a szülőkkel és a külső szervekkel.  Az önismeret elmélyítése, az együttműködés fejlesztése.  A tevékenységi formák tematikájának kidolgozása.  Tartós aktivitásra ösztönzés.  Olyan csoportok kialakítása, melyek hatással vannak a tanuló egész személyiségére.  Az egyéni érdeklődés kielégítésének igénye. A pedagógusok helyi feladatai

2.6

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: -

Tanítási órákra való felkészülés

-

Tanulók dolgozatainak javítása

-

A munkájuk rendszeres értékelése

-

Megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó, helyettesített órák vezetése

-

Érettségi, különbözeti, felvételi osztályozó vizsgák lebonyolítása

-

Kísérletek összeállítása, dolgozatok . Versenyek összeállítása, értékelése

-

Tanulmányi versenyek lebonyolítása

-

Tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok

-

Felügyelet a vizsgákon, versenyeken, méréseken

-

Iskolai kulturális, sport programok szervezése

-

Osztályfőnöki, munkaközösség vezetői, diákönkormányzat vezetői feladat ellátása

-

Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása

-

Szülői értekezletek, fogadóórák megtartása

-

Részvétel nevelőtestületi értekezleteken

-

Részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken

-

Tanulók felügyelete óraközi szünetekben

-

Tanulmányi kirándulások, ünnepségek, rendezvények megszervezése

-

A rendezvényeken való részvétel 24


25. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

-

Részvétel a munkaközösségi értekezleteken

-

Tanítás nélküli munkanapon az ig. által elrendelt szakmai munkavégzés

-

Iskolai dokumentumok készítése, felülvizsgálatában való közreműködés

-

Szertárrendezés, szakleltárak, szaktantermek rendben tartása

-

Osztálytermek rendben tartása, a dekoráció kialakítása

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában , elsősorban a felmenő rendszer figyelembevételével.

2.7 

Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet tart.



Ellátja az

osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket / napló vezetés,

statisztikák, bizonyítványok, továbbtanulás adminisztrálása, hiányzások igazolása stb../ 

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít

az osztályában végzendő ifjúságvédelmi feladatokra,

kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelőssel.. 

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli feladatok szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.



Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.



Rendkívüli esetben órát látogat az osztályában

25


26. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

2.8

Szülő, tanuló pedagógus intézményi partnerei kapcsolattartás rendje

Szülők szóbeli tájékoztatása (közös szabályok) Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás csoportos vagy egyéni. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként legalább 3-szor, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével.

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az

osztályfőnök és a szülői szervezet a közösség problémáinak megoldására. Szülői fogadóórák rendje: (iskolai) A pedagógusok a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként háromszor, a munkatervben rögzített időpontú, fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja a fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot egyeztet az érintett tanárral.

Szülők írásbeli tájékoztatása (iskolai) Az intézmény a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad az ellenőrzőben. Írásban értesítjük a szülőt gyermekük:  magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányi előmeneteléről,  igazolatlan hiányzásiról  a szükséges aktuális információkról,  az iskolai házirend megsértéséről , büntető intézkedésekről ( osztályfőnöki figyelmeztető, igazgatói intő stb..)  a szülőt anyagilag terhelő programokról, eseményekről,  a tanulókat megillető kedvezményekről,  az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről.

26


27. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A tanuló köteles minden érdemjegyet az ellenőrzőjébe beírni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző bejegyzéseinek azonosságát, pótolja a hiányzó érdemjegyeket. Tájékoztatás elektronikus úton 

Szülők által igénybe vehető az iskolai e-mail-es levelezés is, mely a honlapunkról elérhető.



Iskolai honlapunkon a www. quantum.hu címen megtalálhatóak az iskolai rendezvényekről szóló friss és hiteles tájékoztatások.

Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálatokkal: Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. Az iskola kapcsolata iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fent a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel: 

az iskolaorvos,



az iskolai védőnő

Kapcsolattartás a gyakorlati képzést folytatókkal, gazdasági kamarával Intézményünk folyamatos kapcsolatot tart a szakmai oktatást koordináló gazdasági kamarák testületeivel, munkatársaival; folyamatos és rendszeres közreműködés a gyakorlati munkahelyek biztosításában és a szakmai vizsgák szervezésében. 27


28. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Feladatok:

tanulószerződések

elkészítése

közösen

a

gazdasági

kamarával,

tanulószerződéssel kapcsolatos módosítások koordinálása, tanuló jogviszony megszűnésekor a gazdálkodó szervezet és a kamara kötelező érvényű kiértesítése, szintvizsgák szervezése, koordinálása, kötelező nyári gyakorlatokhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzése.

28

2.9.

A beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk

E fogalommal jelölik mindazon tanulókat, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, ill. kivonják magukat hatásuk alól. Magatartásukkal zavarják a tanárt és társaikat. A Közoktatási törvény szerint abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Nagyon fontos a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztése, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól eltérően szocializált tanulók összetalálkozása egy sor tipikus problémát okozhat az intézménynek. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységeink a következők:  Mindenek előtt fel kell ismernünk e probléma leggyakoribb ismertetőjegyeit, feltárni annak ok-okozati összefüggéseit. Ehhez szükséges minden egyes tanuló magatartásának, viselkedésének figyelemmel kísérése (év eleji helyzetfelmérés, értékelés szakemberek bevonásával).  Kapcsolatteremtés

és

folyamatos

kapcsolattartás

a

szülőkkel

ill.

gondviselőkkel, együttműködés a tanulóval foglalkozó szakemberekkel, folyamatos konzultáció a pedagógusokkal, az ifjúságvédelmi felelőssel.  Következetes bánásmód, a sikerélmény erősítése.  Kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségi jogok tiszteletben tartása. Módszereiben törekszünk:  A differenciált egyénre szabott foglalkoztatásra.  Speciális osztályfőnöki órák bevezetésére személyiségfejlesztő, önismereti tréningekkel, az egyéni foglalkozás lehetőségének biztosításával.  Felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások bevezetésére.  Szakképzésben a választott szakma részletes megismertetésével segítjük a szakmai identitás megalapozásával.


30. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 Sajátos tanulás szervezési megoldások alkalmazása.  A módszerek alkalmazásánál az életkori sajátosságok maximális figyelembe vétele. 2.10 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A

lehetséges

ember

valamilyen

tevékenységben

az

átlagosnál

magasabb

teljesítményre képes. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. Ez a tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Szoros együttműködést tételez fel a családdal, és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetséggondozásra a Közoktatási törvény tanórán és tanórán kívül is meghatározott időkeretet biztosít. Az intézményünk fontos feladatának tekinti a tehetségek felismerését, fejlesztését, a hiányosságok okainak kiderítését, valamint az esélyegyenlőség megteremtését a hátrányban szenvedő tanulóink számára. Iskolánkban a tehetség ill. képesség kibontakoztatásához célszerű a következőkre figyelnünk: 

a diákok gondolkodási stratégiájának egyéni voltára



egy-egy

területen

megmutatkozó

„kimagasló”

érdeklődésre,

„különlegességre”, kiemelkedő manuális képességekre, készségekre. Kiemelt szerepük van a szaktanároknak és az osztályfőnököknek a tehetség felismerésében, a fejlesztés irányainak meghatározásában, valamint az adekvát segítségnyújtás módszereinek kimunkálásában. Az iskolában a tehetséggondozás szervezett formái tanórai és tanórán kívüli keretekben zajlanak 

Az iskolánkban a tehetséggondozás: -

rendszeres, ill.

-

esetenkénti foglalkozások keretében szervezhető.

(Az iskola rendelkezésére álló órakereten felül önköltséges (költségtérítéses) foglalkozás is szervezhető. )

30


31. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Szervezése: A tanár vagy a tanulók, szülők igénye alapján az igazgató engedélyével. Szakkör akkor indítható, ha arra legalább 10 tanuló jelentkezik, és/vagy azt az igazgató engedélyezte. Különböző tehetséggondozó foglalkozásokat félévente határozzuk meg. 

Az iskola sportolási lehetőséget biztosít tanulói számára. A tömegsport célja a tanulók érdeklődési körének figyelembevételével a mindennapi testedzés biztosítása.



A kommunikációban és előadókészségben tehetséges tanulóknak az iskolai rendezvényeken van lehetőségük szereplésre.



A szaktanárok tanulmányi kirándulást szervezhetnek szakmai tapasztalatok gyűjtésére az elméleti tudás elmélyítésére (pl: termelő üzemek, vállalatok).



A tehetséggondozásban kiemelt szerepe van a könyvtárnak.



A tehetségek kibontakozását segítheti az internet hozzáférés biztosítása a tanulók számára.



A tanulmányi versenyekre való felkészítés mind a közismereti tantárgyakból, mind a szakmai tantárgyakból kiemelt területe a tehetségfejlesztésnek. (Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek, Szakma Kiváló Tanulja, OKTV, városi, megyei tanulmányi versenyek). A versenyekre általában egyéni foglalkozás keretében történik a felkészítés.

2.11 A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának alapelvei A NAT szerint a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították, így SNI tanulóink esetében a nevelési-oktatási folyamatot a gyermek lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva az alábbi alapelvek szerint szervezzük:

 a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket jelölünk ki számukra ott, ahol erre szükség van;  igény szerint a sajátos, fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, elvárásokat alakítunk ki és követelünk a tanulón az egyéni fejlesztési tervében 31


32. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

foglaltak figyelembevételével;  szükség esetén a tanuló számára a legmegfelelőbb alternatív kommunikációs mód-szereket és eszközöket építünk be a nevelés-oktatás és a számonkérés folyamatába;  értékelésük során elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésükre fektetjük a hang-súlyt; 2.12 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok E terület szorosan összefügg az iskolák általános pedagógiai tevékenységével. Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszűntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. Ezt a tevékenységet a Gyermek és Ifjúságvédelmi, valamint a Közoktatási törvény és rendeletek szabályozzák, kiemelten és elsődlegesen a tanulók érdekeinek figyelembe vételével. A feladatok elvégzéséért elsősorban az intézmény igazgatója, az osztályfőnökök, valamint az intézmény gyermek és ifjúságvédelmi felelőse felel. Az ifjúságvédelmi tevékenységünk három területre terjed ki: 

a tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárására,



megelőzésére,



megszűntetésére.

Iskolánkban az ifjúságvédelmi feladatok segítésére ifjúságvédelmi felelős működik, az igazgató megbízása alapján.

32

Az ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: 

A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.



Segíti

és

koordinálja

az osztályfőnökök,

pedagógusok

ifjúságvédelmi

munkáját. 

Rendszeresen

figyelemmel

kíséri

a

gyermekvédelemmel

kapcsolatos

jogszabályi változásokat és ezekről tájékoztatja az érintetteket. 

Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében.



A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét.



A

tanulók

anyagi

veszélyeztetettsége

esetén

nevelési

támogatás

megállapítását kezdeményezi. 

Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

Az ifjúságvédelmi felelős szükség esetén kapcsolatot tart: 

nevelési tanácsadóval



a Diákönkormányzattal



gyermekjóléti szolgálattal



családsegítő szolgálattal



polgármesteri hivatallal



gyermekorvossal



továbbá

a

gyermekvédelemben

résztvevő

társadalmi

szervezetekkel,

egyházakkal, alapítványokkal. Az ifjúságvédelmi felelős: 

az épületben jól látható helyen elhelyezi az iskolán kívüli segítő szervezetek nevét, címét, telefonszámát, valamint saját fogadó órájának idejét és annak helyét;



a pedagógus kollégákat folyamatosan tájékoztatja a szakirodalmakról és eljuttatja hozzájuk a beérkezett szórólapokat. Felhívja figyelmüket a továbbképzésekre;



a tankönyv-támogatási bizottság aktív tagja, javaslatával segíti a differenciált elosztást;


34. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________



az ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri a pályázható ösztöndíjakat és erre felhívja az osztályfőnökök, tanulók figyelmét;



a

szenvedélybetegségek

megelőzésének

érdekében

rendszeresen

előadásokat, kis csoportos foglalkozásokat szervez. 2.13 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A közoktatási törvény kiemelten foglalkozik a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenységekkel, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását szolgáló programokkal. A tanulási kudarc mögött nagyon gyakran tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, hiperaktivitás) áll. Ezek mellé sorolhatjuk még: 

a szorongásos magatartást



az antiszociális viselkedést



az alacsony önértékelést



a logikus gondolkodás problémáit



a spontán kíváncsiság hiányát.

Abban a kérdésben, hogy a tanuló tanulási nehézséggel küzd,a nevelési tanácsadó illetve a szakértői rehabilitációs bizottság dönt. Az intézménybe az az SNI-s tanuló vehető fel, aki a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján fogyatékosság típusa szerint a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége illetve beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének rendellenesség miatt SNI-s tanulónak számít. Iskolánk nyitott ezen tanulók fogadására. Az oktatás-nevelés folyamatában biztosítjuk számunkra mindazokat a feltételeket, és jogokat, melyeket a jogszabályok előírnak. Fontos feladat az esélyegyenlőtlenség csökkentése speciális felzárkóztató programokkal és személyes törődéssel. A szakértői vélemény alapján, ha szükséges, mentesítjük őket egyes tantárgyak értékelése, minősítése alól, és egyéni foglalkozás keretében segítjük a tanulók fejlődését, felzárkózását. Vizsgákon biztosítjuk

a

hosszabb

felkészülési

időt,

segédeszközök alkalmazását. Iskolán kívül kapcsolatot tartunk: - szakellátó intézményekkel - pszichológussal 34

lehetővé

tesszük

a

szükséges


35. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

- Nevelési Tanácsadóval - Gyermekjóléti Szolgálattal - Családsegítő Központtal - Pályaválasztási Tanácsadóval Szociális hátrányok csökkentése érdekében 

a

hátrányos

helyzetű

és

veszélyeztetett

tanulókat

felkeresi,

egyéni

beszélgetés formájában meghallgatja, és tanáccsal segíti őket, figyelemmel kíséri tanulmányi előmenetelüket, hiányzásaikat; 

ha a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszűntetni, akkor segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól;



figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett helyzetű fiatalok szabadidős tevékenységét;



felzárkóztató, drog és bűnmegelőzési programokat szervezünk, felkészült szakemberek bevonásával;



szükség esetén a szülőt és a tanulót pszichológushoz irányítja;



kiemelten támogatjuk és segítjük a hátrányos tanulóink pályaválasztását, továbbtanulási lehetőségeit;



erősítjük a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatait;



szülői értekezleten, fogadóórán tájékoztatjuk a szülőket a szociális juttatások lehetőségeiről, az igénybevétel módjáról, erősítjük a szülőkkel való személyes kapcsolatot;



rendszeres

sportolási

alkalmakkal

segítjük

az

egészséges

életmód

kialakítását; 

kapcsolatot tartunk a Polgármesteri Hivatallal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti

Szolgálattal,

az

ÁNTSZ-el,

a

Rendőrség

Ifjúsági

és

Gyermekvédelmi Csoportjával annak érdekében, hogy az érintett tanulók mielőbb segítségben részesüljenek.

35


36. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

2.14 A

pedagógiai

program,

valamint

a

szakmai

képzési

programok

végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Ide tartoznak: 

a tankönyvek és a taneszközök



az iskolai nevelő-oktató munkát szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló alapfelszerelések és eszközök, az osztálytermekben és a szaktantermekben



az iskolai oktató-nevelő munkát szemléltetést és foglalkoztatást központilag, iskolai szinten támogató eszközök



szakmai képzési programokat segítő eszközök.

A fentiek felsorolása a Pedagógiai program mellékletében található. Iskolánk

oktató-nevelő

munkáját

segítő

eszközkészletünk,

felszerelésünk

tartalmazza a NAT által előírt kulcskompetenciák fejlesztéséhez szükséges technikai és egyéb igényeket (lásd a helyi tanterv egyes tantárgyait). 2.15 A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái: Iskolánk eredményes működéséhez elengedhetetlen, hogy a tanulók érdeklődésére építsen, és figyelembe vegye a szülők érdekeit. Az iskolai nevelés elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusok aktív és koordinált együttműködése. Cél, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe, és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. Intézményünkben az együttműködés a szülői munkaközösség, az iskolavezetés és a tantestület, valamint a diákönkormányzat között a törvényben előírt egyetértési jogok gyakorlása terén folyamatos. Az együttműködés elvei a tanulók iránt érzett közös felelősség, a kölcsönös tájékoztatás és támogatás, valamint az őszinte légkör kialakítása.

36


37. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A pedagógus és a szülők közti együttműködés formái: Szülői értekezlet: 

Folyamatos együttműködés kialakítása.



Rendszeres tájékoztatás az iskola munkájáról és a tanuló tevékenységéről.



A szülők kérdéseinek, javaslatainak összegyűjtése.

Fogadóóra: 

Személyes találkozás évi két alkalommal a tanuló egyéni fejlesztése érdekében.



Előzetes egyeztetéssel rendszeresebbé tehető.

További

együttműködési

formák:

az

egyéni

kapcsolatfelvétel,

a

szülői

munkaközösségi tevékenység, nyílt tanítási napok, írásbeli tájékoztatók, rendezvények. A

szülők

kérdéseiket,

véleményüket,

javaslataikat

szóban

vagy

írásban,

személyesen vagy választott képviselőiken keresztül közölhetik az iskola vezetőjével vagy pedagógusaival.

A tanulók és pedagógusok együttműködése: Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató, nevelő munkában. Az együttműködés formái: 

a tanórai munka



az osztályfőnöki órák



közösségi programok



egyéni beszélgetések



diákönkormányzat 37


38. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A tanulók és a pedagógusok együttműködését segíti a tantárgyfelelősi rendszer. A tantárgyfelelősi rendszert azzal a céllal vezetjük be, hogy a diákokat bevonjuk a tantárgyak és a szaktanárok szakmai, pedagógiai kérdéseinek megvitatásába, illetve hogy

a

tanulóknak

lehetőséget

adjunk

a

kulturált,

átgondolt,

legitim

érdekképviseletre, a közösség véleményének tolmácsolására. A tantárgyfelelős feladata, hogy tájékoztassa a szaktanárt a tanulócsoport tárggyal kapcsolatos észrevételeiről, kérdéseiről, kéréseiről, javaslatairól, és informálja osztálytársait az aktuális tantárgyi, tananyagbeli, tanórai, számonkérési változásokról – ha ezekre a hírekre a tanórán nem került, nem kerülhetett sor, vagy ha valaki hiányzott. Ha a tanulócsoport többségének vagy egyes tagjainak nehézségei vannak a tananyag elsajátításában, szükségesnek látszik az ismétlés, a gyakorlás, a külön korrepetálás, illetve ha egyes anyagrészek gyorsabb tárgyalását látják jónak a diákok, a tantárgyfelelős kérheti a szaktanártól e problémák orvoslását. A tantárgyfelelős az órai előkészítésben is segítheti a szaktanárt, vállalhatja a szertárosi munkára emlékeztető feladatok elvégzését. 2.16 Környezeti nevelési program A környezeti nevelés célja Oktatáspolitikai szándék A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium és az Oktatási Minisztérium Környezeti Nevelési Koncepciója alapján 

környezettudatos magatartás kialakítása a diákokban



olyan felnőttek nevelése, akik elősegítik a társadalom fenntartható fejlődését.

38


39. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Hosszú távú, átfogó cél A

tanulók

környezettudatos

magatartásának,

életvitelének

kialakítását

kell

elősegíteni, hogy „a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését”. Konkrét célok A tanulók képesek legyenek felismerni a társadalmi-gazdasági modernizáció környezetre gyakorolt hatásait. Ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Ismerjék meg a közvetlen környezetük értékeit. Ismerjék fel a lakóhelyen és környékén felmerülő környezeti problémákat és képesek legyenek ezekre megoldást keresni. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Alakuljon ki a környezet iránti felelősség és tisztelet. A környezeti nevelés tartalmi elemei A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A

környezeti

nevelés

céljaként

megfogalmazott

fenntartható

fejlődés,

környezettudatos magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy az iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: 39


40. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________



Fenntartható fejlődés: A jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését.



A növekedés korlátai: A Föld, és a földi erőforrások végességéből adódó korlátok, melyek lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának, és anyagi javainak folyamatos gyarapodását.



Alapvető emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlő hozzáférés, és a Föld lehetőségeihez mért kielégítő életminőség megvalósítására.



Az elővigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévő, az ökológiai folyamatokba a lehető legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és/vagy

amikor

az

adott

kérdésre

vonatkozó

tudományos

álláspont

megosztott. 

Kölcsönös függőség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok a természeti rendszerekben.

Módszertani elemek A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív,

problémamegoldó

gondolkodásmóddal

rendelkeznek,

eligazodnak

a

természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, és így képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén 40


41. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés módszereiben tehát egyaránt jelen kell lennie a környezet állapotáról, a társadalom és a környezet viszonyáról szóló információgyűjtésnek, információ-feldolgozásnak,

a

feldolgozott

információk

alapján

történő

döntéshozatalnak, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtási

módszereinek.

A

környezeti

nevelés

eredményességéhez

az

szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. Módszerek a környezeti nevelés számára: 

Természettudományos megfigyelések.



Interjúk, felmérések készítése az emberek és a környezet viszonyáról.



Helyi, országos és globális döntéshozatali rendszerek tanulmányozása.



„Öröm- és bánattérkép” készítés.



Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése.



Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan.



Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel.



Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással).



Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel.



Fogalmak,

jelenségek,

összefüggések,

törvényszerűségek

kollektív

definiálása, pontosítása, tisztázása. 

Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása.



Írásbeli értekezések, vitairatok készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában.



Viták, szituációs játékok.



Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása).



Természetvédelmi tevékenységek (parkosítás, faültetés).



Részvétel a helyi környezetvédelmi tevékenységben (helyi környezetvédelmi program megismerése, véleményezése, a megvalósítás segítése).

41


42. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A környezeti nevelés színterei az iskolában 

Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai.



A nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. témanapok, projekt-tanítás és más komplex, tantárgyközi foglalkozások).



Tanórán kívüli foglalkozások (pl. rendezvények, versenyek).



Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel).



Az iskola környezettudatos működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

Hagyományos tanórai szervezésben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az órák jellege határozza meg, hogy melyik problémát dolgozzuk ki. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos,

audiovizuális

és

informatikai

lehetőségeit

is

felhasználjuk,

alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a tanulók 

ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni;



ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását, tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit;



sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek;



tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.);



ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát;



sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat; 42


43. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________



látogassák meg a szakmához kapcsolódó létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban.

A tanulókban 

erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakmaspecifikusan kiegészíteni;



alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során.

Nem hagyományos tanórai keretben A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a tanulókban kialakuló, formálódó

világképet.

Munkálkodása

nyomán

válnak

konkrét

közösségi

tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem

meghatározó

az

osztályfőnök

szaktárgyi

hovatartozása.

Az

általános

tájékozottsága, problémafelismerő és – feldolgozó képessége segíthet abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat.

43


44. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az

iskolai

élet

résztvevői

egymással,

valamint

a

külső

intézményekkel,

szervezetekkel jó munkakapcsolatot alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben a környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Az elvárások pontos megismerésére, a változások pontos nyomon-követésére kialakítottuk intézményünkben a minőségfejlesztési rendszert. Partnereink általános igénye, hogy az iskola őrizze meg innovativitását, legyen képes munkáját, eredményességét tovább javítani, legyen képes az ismeretek az oktatási folyamatba való gyors és hatékony átültetésére. Az iskola biztosítson szép, tiszta és nyugodt környezetet a tanuláshoz. Az iskola legyen nyitott a partnerek és az egész társadalom felé. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés: Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.

44


45. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Tanárok és diákok A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és a tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában

és

munkaközösségek

megőrzésében határozzák

meg,

is.

A

a

tanórák

tanórán

környezeti

kívül

tartalmát

környezeti

a

nevelési

tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat. Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék a fiatalokban azt a környezettudatos magatartást, amit az iskolánk is közvetíteni akar. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeket figyelembe véve – a családok is biztosítsák. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktívan részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl: féloldalas papírlapok

használata,

információáramlás),

kicsinyített

folyamatosan

és

gyűjtsük

kétoldalas a

fénymásolat,

hulladékpapírt

és

a

digitális kifogyott

nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van.

45


46. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának a feladata, hogy a fenntartóval egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatásokon túl finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat is.

Civil szervezetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat.

Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Anyagi erőforrások Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működést szolgálják. Az anyagi erőforrásokat bővíthetik a különböző pályázatokon elnyert összegek is.

46


47. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

2.17 Egészségfejlesztési program 2.17.1 Egészségfejlesztés Fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Olyan életmódbeli alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosulva az egyén számára lehetőség nyílik egészségesebb életforma kiválasztására. Az egészségmegőrzés így a mindennapi élet része kell hogy legyen, figyelembe véve az egyén szociális és gazdasági helyzetét,

mentális és fizikai kapacitását.

Az egészségmegőrző

tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését, továbbá szakmapolitikai változásokat feltételez, mivel a politikai és környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják az egészséget. 2.17.2 Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az

iskola

kiemelt

felelőséggel

tartozik

az

egészségvédelemért,

mely

a

személyiségfejlesztés, a társadalmi lénnyé formálás (szocializáció) nélkülözhetetlen kelléke. Az egészségnevelés területén kiemelt felelősséget visel az osztályfőnök, a biológia, a kémia szakos, és a testnevelő tanár, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, valamint az iskolaorvos és a védőnő. 2.17.3 A program célja 

Erősítsük és fejlesszük a tanulók egészséges életvitelhez szükséges képességeit.



A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit:



az életkorral járó biológiai - pszichohigiénés életmódi tennivalókat - az egészségre káros szokások biológiai – élettani - pszichés összetevőit (alkohol, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás) - a társas kapcsolatok egészségi – etikai kérdéseit. 47


48. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Legyenek

képesek

egészségük

megőrzésére,

betegségek

megelőzésére,

egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására.

2.17.4 Feladatok Személyiségfejlesztés 

életmód, szokások



értékek, életideál



preferenciák kialakítása, stb.



érzelmi, szellemi, testi biztonság megőrzése (önismeret, felelősségérzet)

Közösségfejlesztés – kortárs csoport „fejlődési feladatának” sikeres teljesítéséhez való hozzásegítése 

kommunikáció



interakció



egészséges és kiegyensúlyozott életvezetés, jóllét

Eltérés a normától –é szenvedélybetegségek 

egészségkárosító hatások



párkapcsolatokra gyakorolt hatás



függőség és következményei



„napos oldalon lét”



deviáns karrier

Pályaválasztási döntési kompetencia 

tényleges késztetés és lehetőség a jó döntéshez (önismeret, jó illeszkedés )



a környezet által kialakított kép ismerete

Munkaegészségügyi feladatok ellátása 

baleset megelőzés



biztonsági előírások betartatása munkahelyi környezetben

48


49. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

2.17.5 Az egészségnevelés témakörei Életmód 

mindennapi testmozgás (sport)



a táplálkozás, személyes higiéné

Családi életre nevelés 

a család, mint az elsődleges szocializáció színtere – életmódminták

Ifjúsági egészségnevelés 

norma, szabály, szokás

Kortárs kapcsolatok hatásai 

lelki, társadalmi, kulturális, ízlésbeli

A média hatása Társadalmi elvárások 

kommunikáció



konformitás



devianciák

Társadalmi együttélés szabályai 

párkapcsolatok, házasság, család



szexualitással kapcsolatos értékek, beállítódások, előítéletek, konszenzusok

Közösségért érzett felelősség 

környezeti problémák okai

Egészséges életmód és életminőség 

munka



család



jövedelem



szabadidő



szórakozás 49


50. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

2.17.6 Módszerek és eszközök Helyzetfelmérés alkalmanként, értékelés (kérdőív) A helyzetelemzés területei:  Iskolai környezet o szociális környezet, iskolához, tanárokhoz, társakhoz fűződő kapcsolat; o szociális egyenlőtlenségek és egyéb tényezők: szülők szocioökonómiai helyzete, családi kapcsolatok (csonka család, családon belüli erőszak, létbizonytalanság, egyéb problémák) o az iskola, mint fizikai környezet: tantermek, egyéb helyiségek állapota, légcsere, megvilágítás, zaj, higiénia, tárgyi eszközök minősége, iskolai büfé

 Egészségi állapot az iskola-egészségügyi adatok tükrében  Egészségi állapot a tanulók szubjektív megítélése alapján  A tanulók étkezési szokásai  Fizikai aktivitás (erőnlét, állóképesség) Osztályfőnöki óra  kommunikáció  kooperációs technikák  szerep- és szituációs játékok Projektoktatás  kémia, biológia órán Iskolaorvos illetve védőnő előadásai  szűrővizsgálatok jelentősége – betegségek megelőzése  érzékszervek szerepe, épségének megóvása Önismereti szakkör  tanórán kívül Külső szakember által irányított foglalkozások. Egészségnap. 50


51. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Mindennapi testedzés. Ismeretterjesztő filmvetítések. Egymás biztonságára ügyelés megkövetelése. Egészségügyi előadások szervezése. Az egészségfejlesztés színterei az iskolában

2.17.7

 Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai.  A nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. témanapok, projekt-tanítás és más komplex, tantárgyközi foglalkozások).  Tanórán kívüli foglalkozások ( pl. rendezvények, versenyek).  Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel).  Az iskola egészségtudatos működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások

2.17.7.1

Hagyományos tanórai szervezésben

A tanórákon arra törekszünk, hogy:  a

tanulók

korszerű

ismeretekkel

és

azok

gyakorlásához

szükséges

készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását

szolgáló

tevékenységi

formákat,

az

egészségbarát

viselkedésformákat. Az egészségnevelés és fejlesztés leghatékonyabb színtere az osztályfőnöki óra. A tartalmi körök meghatározásánál a következő szempontokat tartottuk szem előtt:  az egészségfejlesztés, - védelem legfontosabb elméleti és gyakorlati megfontolásai,  az

adott

életkori

csoport

ismert

és

legjellegzetesebb

fejlődés

és

szociálpszichológiai meghatározói, jellegzetességei,  a legégetőbb, alkalmasint társadalmi méreteket öltő népegészségügyi problémák adott életkori csoporton belüli jelentkezési módjait, 51


52. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 az egészségmagatartás befolyásolásának lehetőségeit. Tervezett témakörök:  A biztonság megőrzése Kulcsfontosságú elem: a diákoknak érzéseiket és testüket is meg kell óvniuk a fenyegetettségtől és a sérüléstől. Meg kell tanulniuk, hogy az érzelmek jólétük fontos részét képezik, szerepet játszanak a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerésében, s kezelésében.  Az egészséges táplálkozás Rávezeti a gyermekeket arra, hogy kritikusan viszonyuljanak a mindennapi és az ünnepi, formális étkezési és ivási alkalmakhoz, bevezeti őket az élelmiszerek, táplálékok „egészséges”, és „kevésbé egészséges” típusú osztályozásának folyamatába, kialakítja a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás fogalmát.  Mozgás és személyes higiéné Az aktív személyes részvételt bátorítva segíti a gyermekeket a problémakörrel kapcsolatos személyes viszonyuk tisztázásában, elvárván, hogy saját döntésük alapján valamilyen rendszeres fizikai aktivitást fejtsenek ki. Ebben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében különös figyelmet igényel a személyes higiénével való fokozott foglalkozás, amire ez a tananyagrész ugyancsak lehetőséget biztosít.  Kábítószer-fogyasztás és a kábítószerrel való visszaélés Célja, hogy reális képet adjon a drogok természetéről, az előírásokkal megegyező és helytelen alkalmazásukkal kapcsolatos kérdésekről, beleértve a drogfogyasztás következményeit is; megtanítsa őket arra, hogy felismerjék azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben – legális vagy tiltott – „anyagokkal” kínálhatják őket, és hogy megfelelő döntéseket tudjanak hozni.  Növekedés, változás és az emberi szexualitás A fejlődés különböző aspektusait tartalmazza, beleértve a serdülőkort és a nemi érést is, a biológiai aspektusok mellett feldolgozván a szexualitás társadalmi és érzelmi változásait is.  Családi élet és kapcsolatok Elősegíti, hogy a diákok képesek legyenek felismerni az önmagukban és másokban ébredő érzelmeket, feszültségeket, esetleg azok létrejöttének okát, 52


53. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

egyidejűleg lehetővé teszi olyan készségek elsajátítását, melyek révén újraépíthetik és karbantarthatják széttöredező kapcsolataikat.  Egészséges környezet A tananyagrész a környezeti ártalmakra vonatkozó ismereteken túl hangsúlyt helyez a személyes kompetencia, felelősség és környezethez való viszony kérdésére. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy témáról témára haladva a pusztán az egészségre koncentráló szemléletmódtól eljussanak az egészség holisztikus értelmezéséig, az egészségvédelembe egyre inkább beleértsék a barátokat és a családot, a szűkebb és tágabb közösséget és környezetet is.

53

2.17.7.2

Nem hagyományos tanórai keret

A valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A kirándulásokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő – felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabad idő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség és közösségfejlesztő hatású. A kirándulások időpontját munkatervünkben előre meghatározzuk. Megszervezéséért az osztályfőnök felelős.

2.17.7.3

Tanórán kívüli programok

 versenyek  osztálykirándulások  akciók (pl.: véradás )  gyűjtési akciók (pl: ruha, játék)  kiállítások (pl: az AIDS világnapja, Nemdohányzók világnapja alkalmából).

2.17.8

Erőforrások

Nem anyagi előforrások: Iskolán belüli együttműködés  Tanárok  Diákok  Tanárok és diákok  Tanárok és szülők  Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Iskolán kívüli együttműködés  Fenntartó  Települési önkormányzatok  Egészségfejlesztéssel, - neveléssel is foglalkozó intézmények o ÁNTSZ egészségnevelési osztály o Gyermekjóléti Szolgálat


55. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

o Gyermek és Ifjúsági Pszichológiai Központ o Családsegítő Központ o Pedagógiai Intézet o Rendőrség Bűnmegelőzési Osztály 

Civil szervezetek

Anyagi erőforrások A Környezeti nevelés program vonatkozó fejezete tartalmazza részletesen. 2.18 A tanulók fizikai állapotának mérése A testnevelés a társadalmi változások hatására új kihívásokkal találkozik. A testedzés, mint tevékenység a sokféle – környezet által közvetített – lehetőségből, ingerből csak egy a diákok és a gyerekek számára. Feladatunk úgy nevelni, oktatni őket, hogy mégis a testedzést válasszák. Ehhez nemcsak megfelelő testedzési program kell, hanem az életkori sajátosságaik szerint meg kell tanítanunk a gyerekeket saját fizikai állapotuknak a mérésére, értékelésére, - számukra tükröt kell tartanunk a méréseink segítségével. A fejlődésüket vizsgálva és visszaigazolva motivációt nyújthatunk az edzések, a testnevelési órák és a sportfoglalkozások rendszeres végzéséhez. A kondicionális képességek vizsgálata motorikus próbákkal történik. A tanulók motoros fittségének mérésére évente kétszer kerül sor. Mindennapos testmozgás A közoktatási törvény előírja a diákok mindennapos testedzésének biztosítását. A sportköri foglalkozások során különös gondot fordítunk annak (a testedzés melletti) másodlagos hasznára, örömforrást biztosító jellegére. A testnevelők igyekeznek olyan légkört teremteni az órákon, amely alkalmas a napi szellemi feszültség oldására és sikerélmény szerzésére. Tanulóink az éves munkatervben meghatározott foglalkozások közül választhatnak. Hely hiányában nincs lehetőségünk tornaterem vagy sportudvar építésére, ezért a Galaxy Fitness Club tornatermét használjuk szerződés alapján.

55


56. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

2.19 Fogyasztóvédelem az iskolában „A fogyasztóvédelem célja, a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) Az országgyűlés 1997-ben fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló törvényt, mely többek között rendelkezik a fogyasztók oktatásáról is, a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása állami feladat, melyet az oktatási intézmények a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetekkel együttműködve teljesítenek. A Nemzeti alaptanterv értelmében az intézmények helyi tanterveinek biztosítani kell, hogy az egyes tárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátítsák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek annak gyakorlati alkalmazására. Kiemelt feladat a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A tudatos fogyasztói magatartásra nevelés célja: A tanulók ismerjék meg:

-

A vevő és az eladó viszonyának alapvető vonásait a fogyasztó jogait, jogorvoslati lehetőségeit az adásvételi szerződés alanyainak kötelezettségeit a használatról adandó kötelező tájékoztatás tartalmát

-

A termékek minőségével szembeni alapvető követelményeket a minőségi osztályba sorolás kritériumait a szavatosság és garancia vállalás fogalmát

-

Az azonos célú termékek közti tudatos választás indokait egészséges és egészségre káros termék élelmiszer összetevők jelzései adalék anyagok fajtái környezetkárosító csomagolás 56


57. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

biotermékek jellemzői -

A fogyasztóvédelem intézményes formáit

A fogyasztói minták kialakításánál a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású lehet. Kamaszkorban a tanulóknál pedig már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása érdekében különösen fontos, hogy a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint saját életükre alkalmazni tudják a

következő

fogalmakat:

tudatos,

kritikus

fogyasztói

magatartás,

ökológiai

fogyasztóvédelem, környezettudatos fogyasztás, fenntartható fogyasztás, preventív fogyasztóvédelem. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban. Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba beépítve, helyi tantervekbe rögzítve.

2.20 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia-és testnevelésóra) illetve délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Egy mai tanuló számára fontos, hogy bármilyen helyzetben segíteni tudjon embertársán. Ebben szeretnénk őket segíteni azzal, hogy korszerű segítségnyújtási ismeretekkel látjuk el diákjainkat Minden évben a tanév elején baleset-és tűzvédelmi oktatást tartunk a tanulók részére. Tanórákon sajátítják el a legfontosabb fogásokat és tennivalókat elsősegélynyújtásból, melyek a hétköznapi életben segítségükre lesznek, lehetnek. Támogatjuk

diákjaink

olyan

törekvését,

hogy

jogosítványt

szerezzenek

(motorkerékpár vagy személy-autó),és ezáltal mélyebb ismeretekre tegyenek szert ebben a témában.

57


58. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek az alábbi tanórákon sajátíthatók el: osztályfőnöki óra testnevelésóra biológiaóra informatikaóra (ergonómia szerepe) kémia óra Meghívott előadókkal szervezünk elsősegély-nyújtási programokat

58


59. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A képzés rendszere, pedagógiai szakaszai

3.1 

9-12. évfolyamon szakközépiskolai képzés. Feladat a közép szintű érettségi vizsgára történő felkészítés. A képzés az általános iskolában megszerzett tudásra épül. Célunk, lehetőséget biztosítani a tanulmányok folytatására, vagy a munkába állásra.



Szakképesítéssel rendelkezők szakközépiskolája. Feladata az érettségi vizsgára való felkészítés. A képzés a 9-10. évfolyamon és az OKJ-s szakképzésen szerzett szakmai tudásra épül. Célunk az érettségin túl lehetőséget biztosítani tanulmányaik folytatására ill. a sikeres munkába állásra.



A 13-14. évfolyam. Az érettségi vizsga megszerzése után a tanuló a szakképzési évfolyamon folytathatja tanulmányait. Az OKJ határozza meg azon szakmák körét, melyek a középiskolai végzettséghez kötöttek. A képzés 13. és 14. évfolyamon egy, illetve két tanév alatt történik. A teljes időalapon szakképzés folyik. A képzés tantárgyi rendszerében kiemelkedő helyet foglalnak el a szakmai vizsga tantárgyai. Valamennyi szakképesítés oktatása központi program alapján, az iskola által kialakított tantárgyfelosztás és óraterv szerint történik. A képzés tanterveit, az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait a helyi tanterv tartalmazza. A szakképzési évfolyamok képzési céljai

3.2 

a megkezdett szakmai képzés specializációjának kiterjesztése



a szakmai gyakorlatok magas szintű művelése



a szakmai vizsgára való felkészítés



továbbtanulásra való felkészítés



kiemelten kezeljük az informatikai és idegen nyelvi képzést



alkalmazkodunk a munkaerő piaci igényekhez



megfelelő irányú személyiség fejlesztéssel segítjük tanulóink az üzleti életben való elhelyezkedését 59


60. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Az iskolában folyó képzési szakirányok

3.3 

Az érettségi vizsgára felkészítő 9-12 osztályos szakközépiskolai képzésben Szakmacsoport megnevezése: kereskedelem, vendéglátó, idegenforgalom. Képzési idő: 4 tanév.



Szakképzés keretében szakmai vizsgára felkészítő 9-11. osztályos szakiskolai képzésben

Szakmacsoport

megnevezése:

kereskedelem,

vendéglátó,

idegenforgalom Képzési idő: 3 tanév 

Szakmunkások szakközépiskolája Szakmacsoport megnevezése: vendéglátás, kereskedelem. Képzési időtartam: 3 év



Érettségi vizsgára épülő szakképzés Az érettségi vizsga letétele után a tanulók működési engedélyben szereplő OKJ szerinti képzések közül választhatnak. A képzési idő: 1 illetve 2 év

3.4

Osztályba és csoportba sorolás elvei az intézményben

3.4.1 Az induló évfolyamokra való belépés A tanulók a 8. és a 12. évfolyam elvégzése után jelentkeznek intézményünkbe. A 8. évfolyam befejezésével a kereskedelmi, vendéglátó, idegenforgalmi szakmacsoport szakközépiskolai és szakiskolai képzésére a jelentkezés az Oktatási Hivatal szabályai szerint történik. A tanulók beiratkozása is az OM által a tanév rendjében meghatározott időpontban történik, erről az intézményünk a tanulókat értesíti. Az Oktatási Hivatal rangsora alapján értesítjük a felvett tanulók szüleit az évfolyam megkezdéséhez

szükséges

feltételekről

(beiratkozás

időpontja,

felszerelés,

tankönyvosztás, szükséges dokumentumok, stb.). 3.4.2 Az osztályba sorolás rendje A szakközépiskolai évfolyamokon a tanulók oktatása osztályokba rendezve történik (a csoportbontásokat az óratervekben jelezzük).

60


61. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A szakképzési évfolyamokon az oktatás szintén osztályokba szervezve történik. Minimális osztálylétszámok estén a hasonló szakmában tanulókat egy osztályba összevonjuk. Itt az azonos tantárgyakat osztályba, míg a különböző tantárgyakat csoportba oktatjuk. A szakmai oktatás tanműhelyünkben ill. vállalatoknál történik, a szakmai képzésre kiadott központi programok alapján. Felkészítés a szakmai vizsgára

3.5

Az iskola szakközépiskolai és szakiskolai szakképzés keretében készíti fel tanulóit a szakmai vizsgára. Az iskola a szakközépiskolai képzés keretében: - középfokú iskolai végzettségre épülő szakképzést folytat. Az iskola az évente meghatározott szakképesítések közül – a várható munkaerőpiaci igényeknek és a tanulói elvárásoknak megfelelően – február 28-ig meghirdeti a következő tanév képzési formáit. A szakközépiskola 13. – és egyes szakképesítések esetében 14. évfolyamán az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakmákban a tanulók szakmai képzése folyik, a központi programok szerint. A szakképzési évfolyamot követően a tanulók szakmai vizsgát tesznek az adott szakképesítés központi vizsgakövetelményeinek megfelelően. Az

iskola

az

oktatott

szakmákat

a

munkaerőpiac

várható

igényeinek

figyelembevételével évente határozza meg! A szakközépiskola 13. évfolyamán kezdődő szakképzésbe azok kapcsolódnak be, akik más iskola 12. évfolyamán végeztek, illetve érettségi vizsgát más iskolában tettek. Az iskola a szakiskolai képzés keretében - 10. osztályos végzettségre épülő szakképzést folytat. Az oktatott szakmákat a munkaerőpiac várható igényeinek figyelembevételével évente határozza meg. 61


62. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A szakiskolai képzésbe azok kapcsolódhatnak be, akik más iskola 10. évfolyamát eredményesen befejezték, illetve az iskola 10. évfolyamán végeztek és szakmai előkészítésben vettek részt. A szakképzési évfolyamot követően a tanulók szakmai vizsgát tesznek az adott szakképesítés központi vizsgakövetelményeinek megfelelően. Vizsgaszabályzat, vizsgarend

3.6

A vizsgaszabályzat hatálya: Kiterjed az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra 

Osztályozó vizsga



Különbözeti vizsga



Javítóvizsga

Kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára 

Aki osztályozó vizsgára jelentkezett



Akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít



Akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít



Más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérték, és az igazgató különbözeti vizsga letételét írja elő.

A szabályzat kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottség megbízott tagjaira. Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: 

osztályozóvizsgákra,

 különbözeti vizsgákra, 

javítóvizsgákra,



tantárgyi kötelező vizsgákra, röviden házi vizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: 

aki osztályozóvizsgára jelentkezik, vagy köteles azt tenni,



akinek házivizsgát kell tennie,

62


63. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________



akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,



akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Osztályozóvizsgák Osztályozóvizsgát tesz az a tanuló, aki igazgatói engedély alapján mentességet kapott valamely tantárgy tanóráinak látogatása alól, de a továbbhaladáshoz szükséges érdemjegyet meg kell szereznie. Osztályozóvizsgát tehet az a tanuló, aki szaktanára s az igazgató támogatásával a tanulmányi követelményeit a tanterv által előírtnál hamarabb kívánja teljesíteni. Az osztályozóvizsga egy szóbeli és írásbeli részből áll, de a testnevelés tantárgyból csak gyakorlati, ének-zene és vizuális kultúra tantárgyakból a szóbelit gyakorlati elemek egészítik ki. Az osztályozóvizsga követelményei megegyeznek az adott tantárgy meghatározott évre vonatkozó helyi tantervi követelményeivel. Ennek értelmezésében a tanuló segítséget kérhet az adott szaktanártól, munkaközösség-vezetőtől. Az osztályozóvizsga szervezésével kapcsolatos részleteket az SZMSZ és a házirend szabályozza. Különbözeti vizsgák Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki más iskolából került felvételre a képzés megkezdése után, s az adott tantárgyból az itt tanultakhoz képest jelentős eltérés mutatkozik. Az különbözeti vizsga egy szóbeli és írásbeli részből áll, de a testnevelés tantárgyból csak gyakorlati, ének-zene és vizuális kultúra tantárgyakból a szóbelit gyakorlati elemek egészítik ki. A különbözeti vizsga követelményei megegyeznek az adott tantárgy meghatározott

év-re/részre

vonatkozó

helyi

tantervi

követelményeivel.

Ennek

értelmezésében a tanuló segítséget kérhet az adott szaktanártól, munkaközösségvezetőtől.

63


64. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Javítóvizsga A tanév végén elégtelenre minősített tanuló javítóvizsgát köteles tenni, ha három tárgynál kevesebből bukott. A javítóvizsgákat augusztus utolsó hetében tartjuk. A javítóvizsga egy szóbeli és írásbeli részből áll, de testnevelés tantárgyból csak gyakorlati, ének-zene és vizuális kultúra tantárgyakból a szóbelit gyakorlati elemek egészítik ki. A javítóvizsga követelményei megegyeznek az adott tantárgy meghatározott évre/részre vonatkozó helyi tantervi követelményeivel. Ennek értelmezésében a tanuló segítséget kérhet az adott szaktanártól, munkaközösség-vezetőtől. Házi vizsgák, kis érettségik A házivizsgák célja, hogy tanulóink átismételjék az addig tanultakat, megismerjék a vizsgákra való felkészülés módszereit, valamint a vizsgaszituációt, segítve ezzel a sikeres érettségi letételét. A vizsgák tartalmát, formáját az egyes tantárgyakra lebontott követelményrendszer rögzíti. Ezt minden tanévben november 1-jéig a tanulók és szülők tudomására kell hozni. A vizsgák időpontját az aktuális tanév rendje tartalmazza. A vizsgajegy beszámítása: tantárgyanként két témazáró dolgozattal egyenértékű. A vizsga egyszeri megismétlésére joga van minden tanulónak, aki először elégtelen érdemjegyet szerzett. Elégtelen érdemjeggyel értékelt házi vizsga esetén a tanuló csak javító vizsgával teljesít-heti az évfolyamra előírt követelményeket. Igazolatlan hiányzás esetén a vizsga eredménye elégtelennek minősül. A vizsga elmulasztása esetén a vizsga elégtelennek minősül. Igazolt hiányzás esetén pótló vizsgát tesz a tanuló. A házi vizsgákat az érettségihez hasonlóan szervezzük. A szóbeli vizsgák bizottság előtt is folyhatnak. A vizsgabizottság tagja lehet: szaktanár, osztályfőnök, az igazgatóság képviselője, munkaközösség-vezető. Ha nincs mód állandó bizottság fenntartására, a szaktanár egyedül is vizsgáztathat. A vizsgáról értékelő lap készül. Az írásbeli vizsgák a munkaközösségek által meghatározott időtartamúak. Az írásbeli vizsga napján –ha az nem szervezhető meg az írásbeli érettségik tanítás nélküli munkanapja-61

64


65. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A gyakorlati képzés

3.6

A gyakorlati képzés célja, hogy tanulóink a szakképesítés megszerzéséhez megtapasztalják a munkahelyek szakmai és más emberi, képességbeli, dolgozókkal szembeni elvárásait. A gyakorlati képzés szervezője az iskola, amely – a hatályos jogszabályok szerint – biztosítani köteles a gyakorlati képzés feltételeit. A szervezés minden esetben csoportbontással történik a központi programok követelményeinek megfelelően. Alapvető feladat: A szakmai vizsga gyakorlati vizsgarészére való eredményes felkészítés. Szakács és Pincér szakos tanulóink a Megyei Iparkamarák koordinálásával vesznek részt folyamatos gyakorlaton. A gyakorlati foglalkozások helyszínei: 



Iskola: -

Számítógépes szaktanterem vagy tanterem

-

Taniroda

Gazdálkodó szervezet: Összefüggő nyári vagy évközi gyakorlatok esetén 9. évfolyamon nyári gyakorlat : együttműködési megállapodással 10 évfolyamtól: tanulószerződéssel

65


66. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

4.

Helyi tanterv

4.1.1 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, azok óraszámai Az előírt tananyagokat és a követelményeiket a tantárgyi tantervek tartalmazzák. A 9-12 évfolyamon a tantárgyi tantervek az OM kerettantervi ajánlásai alapján az érettségi vizsgakövetelmények figyelembe vételével készültek. Szakiskola 9-11. évfolyamon az előrehozott szakképzés megszervezésére irányt adó központi program alapján a szakmai és vizsgakövetelmények figyelembe vételével készültek. A szakmai programok képzése a szakközépiskolában a 13-14 évfolyamon az OKJ követelményeinek megfelelően a központi szakmai programok és a szakmai vizsgakövetelmények szerint folyik. Az egyes tantárgyak tanterveit a pedagógiai program melléklete tartalmazza. A következő táblázatok tartalmazzák az intézmény óraterveit. A szakképesítések óraterve mellékletben az éves tantervben

66

67 0 0 1036 28

Kötelező érettségi fakultáció Fakultáció összesen Teljes óraszám Heti óraszám

74 37 37 0 148

74 37 37 0 148

0 0 1036 28

1036

0

0

1036

111 37 0 74 148 111 74 0 0 74 74 37

Óraszám

10 évfolyam

111 37 0 74 148 111 74 74 0 0 74 37

Óraszám

Kötelező óraszám

Magyar irodalom Magyar nyelv + Kommunikáció Társadalomismeret és etika Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Infomratika /Irodatechnika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz- és vizuális kultúra + Művészettörténet + Média Testnevelés és sport Élet- és pályatervezés Vendéglátó és turizmus ismeretek Szállodai ismeretek-Marketing Vendéglátás-idegenforgalom alapozó gyakorlat

Tantárgy megnevezése

9 évfolyam

0 0 1110 30

1110

74 37 148 74 74

37

111 37 37 74 148 111 74 0 74 0 0 0

Óraszám

11 évfolyam

32 32 960 30

928

64 32 128 64 64

32

96 32 0 96 128 96 32 0 64 0 0 0

Óraszám

12 évfolyam

Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos szakközépiskola 4 évfolyam

32 32 4142

4110

286 143 350 138 434

69

429 143 37 318 572 429 254 74 138 74 148 74

Óraszám

Összesen


_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

67. oldal

68 0 0 1073 29


74 37 148 74 74

74 37 37 0 148

0 0 1110 30

1110

37

0

1073

111 37 37 74 148 111 74 0 0 0 74 0

Óraszám

11 évfolyam

111 37 0 74 185 111 74 74 0 74 0 37

Óraszám


Magyar irodalom Magyar nyelv + Kommunikáció Társadalomismeret és etika Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Infomratika /Irodatechnika Fizika Biológia, egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz- és vizuális kultúra + Művészettörténet + Média Testnevelés és sport Élet- és pályatervezés Vendéglátó és turizmus ismeretek Szállodai ismeretek-Marketing Vendéglátás-idegenforgalom alapozó gyakorlat


10 évfolyam

64 64 960 30

896

64 32 128 64 64

0

96 32 0 96 160 96 0 0 64 0 0 0

Óraszám

12 évfolyam

64 64 3143

3079

212 106 313 138 286

37

318 106 37 244 493 318 148 74 64 74 74 37

Óraszám

Összesen

Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos szakközépiskola 3 évfolyam


_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

68. oldal

69 480 0 0 480 13


56 18 0 37 74 55 37 37 0 0 74 18 0 74

Óraszám


Magyar irodalom Magyar nyelv + Kommunikáció Társadalomismeret és etika Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Infomratika /Irodatechnika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Vendéglátó és turizmus ismeretek Szállodai ismeretek-Marketing Vendéglátás-idegenforgalom alapozó gyakorlat


9 évfolyam

0 0 443 12

443

56 18 0 37 74 55 37 0 0 37 37 18 0 74

Óraszám

10 évfolyam

0 0 480 13

480

56 18 18 37 74 55 37 0 37 0 0 74 37 37

Óraszám

11 évfolyam

16 16 416 13

400

48 16 0 48 64 48 16 0 32 0 0 64 32 32

Óraszám

12 évfolyam

Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos szakközépiskola esti tagozat

Esti, levelező tagozat

216 70 18 159 286 213 127 37 69 37 111 174 69 217

16 16 1819

1803

Óraszám

Összesen

Az érettségire épülő szakképzések óraszámait a Pedagógiai Program mellékletét képező helyi tanterv tartalmazza.

Érettségi vizsgára épülő szakképzés


_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

69. oldal


70. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Szakács szakképzés

Tantárgy

9.

Magyar-kommunikáció Angol/német nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályfőnöki Számítástechnika Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gazdálkodás Élelmiszer, fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelv Konyhai kisegítés Ételkészítési alapismeret Ételkészítési gyakorlat Ételkészítés Ételkészítés üzemi gyakorlat

Közismereti képzés Szakmai képzés Mindösszesen:

11500-12 11499-12 11497-12 10045-12 10044-12 10046-12 10049-12, 10048-12 10049-12, 10048-12 10075-12

2 2 2 2 3 5 1 1 1 0 0 2 2 1 4 5 0 0

10.

11.

1 2 1 1 0 5 1 0 0 0 0 2 1 1 2 0 0 17,5

0 2 0 0 0 5 1 1 0 1 2 2 1 1 0 0 1 17,5

18 11 9 15 23,5 25,5 33 34,5 34,5

70


71. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Pincér szakképzés

Tantárgy Magyar-kommunikáció Angol/német nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Tesetnevelés Osztályfőnöki Számítástechnika Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gazdálkodás Élelmiszer, fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelv Felszolgálás alapjai Felszolgálás

9.

11500-12 11499-12 11497-12 10045-12 10044-12 10046-12 10047-12

elmélet gyakorlat elmélet 10074-12 üzemi gyakorlat

Közismereti képzés Szakmai képzés Mindösszesen:

71

10.

11.

2 2 2 2 3 5 1 1 1 0 0 2 2 1 4 5 0 0

1 2 1 1 0 5 1 0 0 0 0 2 1 1 0 0 2 17,5

0 2 0 0 0 5 1 1 0 1 2 2 1 1 0 0 1 17,5

18 15 33

11 23,5 34,5

9 25,5 34,5


72. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

4.2

Nemzeti

alaptantervben

meghatározott

pedagógiai

feladatok

helyi

megvalósítása A kulcskompetenciák A magyar közoktatás meghatározó dokumentumainak, szabályzóinak és a nemzetközi trend követelményeinek megfelelően iskolánk pedagógiai szemléletében is hangsúlyos szerepet kapott az utóbbi években a kompetenciaalapú oktatás. Ennek középpontjában tanítványaink azon képességének és hajlandóságának fejlesztése áll, hogy a bennük lévő tudást (ismere-teket, készségeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsák át. Az alábbiakban olvasható nyolc kulcskompetencia kialakítását, elmélyítését és egyénre szabott fejlesztését a tanítási-tanulási folyamat alapvető feladatának tartjuk. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni

és

felhasználni

különféle

típusú

szövegeket,

megkeresni,

összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. A sikeres élethez elengedhetetlenül szükséges a helyes és kreatív nyelvhasználat különféle helyzetekben, szóban és írásban. Ezen kompetencia fejlesztése nem tartozhat egy tantárgyhoz, minden tantárgynál gondot kell fordítani rá, és ezt szolgálják azon események is, (ünnepélyek, előadások, kiselőadások) ahol a tanulónak egy közösség előtt kell megnyilvánulnia. Idegen nyelvi kommunikáció 72


73. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást,-értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás része-ként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése során kiemelt szerepet szánunk annak, hogy tanulóink használható nyelvtudáshoz, ne csak nyelvvizsgához jussanak. Nyelvtudásuk terjeden ki a hallott szöveg értése, a beszédkészség, az olvasott szöveg értése, és az íráskészség elsajátítása mellett az adott nyelv társadalmi – kulturális hátterének megismerésére, megértésére.

Matematikai kompetencia A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a ma-tematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a ma-tematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. A matematikai kompetenciák esetében kiemelt szerepet szánunk a kritikus gondolkodás és a problémamegoldás fejlesztésének, valamint a tanultak gyakorlati, mindennapi élet területén történő alkalmazásának. 73


74. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos és technikai kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a

tudását

alkalmazni

működtetésében,

a

új

technológiák,

tudományos

berendezések eredmények

megismerésében alkalmazása

és

során,

problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus

az

áltudományos,

az

egyoldalúan

tudomány-

és

technikaellenes

megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A természettudományos kompetenciák elengedhetetlenek a minket körülvevő világ meg-értéséhez. Fejlesztése során célunk, hogy tanulóink ne csak értsék a környezet folyamatait, hanem legyenek képesek ismereteik alapján előrejelzéseket tenni, illetve az emberi beavatkozás következményeit belátni. Digitális kompetencia A

digitális

kompetencia

felöleli

az

információs

társadalom

technológiáinak

(információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus 74


75. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje;

digitális

tartalomalkotás

és

-megosztás,

továbbá

kommunikációs

együttműködés az interneten keresztül. A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A

szükséges

készségek

magukba

foglalják

az

információ

megkeresését,

összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját az NKT 27. § (11) be-kezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő megszervezésnek tárgyi feltételei jelen pillanatban nem adottak. A fennmaradó órákra a 9-10. órában minden nap egyéb válaszható sportfoglalkozásokat szervezünk. A tanítási nap végén megszervezett sportfoglalkozásokra heti két óra időkeretben köteles jelentkezni minden olyan tanuló, aki a jogszabály erejénél fogva a heti öt test-nevelés órára kötelezett. (2012. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben a belépők.) Részvételüket a 75


76. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

naplóban nyilván kell tartani. Lehetőség szerint a választott foglalkozásnak olyan napon kell lennie, amelyen nincs órarendi testnevelés órájuk. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasz-tás szabályai A helyi tanterv tartalmazza a tanulók választható tantárgyak, szakkörök évfolyamokra le-bontott felsorolását. A melléklet tartalmazza a közép- és emelt szinten választható érettségi tantárgyakat is. A tanulók minden évben április 15-ig megkapják a következő tanévben indított szakkörök és válaszható tantárgyak listáját, azok óraszámát, előreláthatólag az azt tanító tanár nevét. A tanuló ebből a listából választhat, a szakkörök esetében szabadon, a választható tantárgyak esetében két megkötéssel: A kötelező és választható óráinak összege nem haladhatja meg a 110/2012. (VI. 4.) 8.§(3) kormányrendelet által meghatározott értéket. A választható tantárgyak évenkénti belépési követelményeit teljesíteni tudja. Ennek tény-anyagát a választható tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák, a belépés lehetőségét a szaktanár állapítja meg. A választható tantárgyat leadni csak év végén lehet. A választható tantárgy szaktanára bármikor javasolhatja, hogy valamely tanuló, akinek választása nem felel meg képességeinek, választott tárgyát másikra cserélje, vagy –ha ez a tanuló számára kötelezően elő-írt órák számát nem veszélyeztetileadja. A választható tantárgyak esetén a minimális és maximális létszám az igazgató mérlegelési körébe tartozik, de törekedni kell az optimális csoportlétszámra (a maximum 10-15 fő között legyen, a minimum pedig 5-7 fő között). Ha az adott tantárgyból több csoport is indul, a munkaközösség dönthet a különböző nívószintű csoportok kialakításáról is, ekkor a tanuló választási joga csak a nívószint elérését követően érvényesülhet. Vitás esetekben a tanulókat a csoportokba az igazgató osztja be. Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, és évfolyamon-ként meghatározva azokat az tantárgyakat, amelyeket az elsajátítás szempontjából nem lehet egész osztálynak tanítani, ezeket az óratervben mutatjuk be. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tantárgyi kompetenciáinak megerősítésre. Az emelt szintre előkészítő, közép szintű érettségire előkészítő választható képzés a 76


77. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

matematika kivételével azt jelenti, hogy az alap óraszám mellett heti két többletóra jelenik meg. Matematikából az emelt szintre előkészítő képzés az alap óráktól külön zajlik. A választható tantárgy csoportját több tanulócsoport (osztály) tanulóiból is meg lehet szervezni mindaddig, amíg ez a felkészítés hatékonyságát a túl nagy létszámú csoport kialakulásával nem veszélyezteti. 4.2.1 Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei Érettségi vizsga magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, élő idegen nyelv (angol

nyelv,

német

nyelv),

informatika,

földrajz,

biológia,

közgazdasági

alapismeretek, vendéglátás-idegenforgalmi alapismeretek tantárgyakból tehető. Az intézményünkben tehető középszintű érettségi témaköreit a 40/2002. OM rendelet alapján határozzuk meg. A tanulók a helyi tantervben meghatározott követelmények teljesítése után bocsáthatók érettségi vizsgára. A témaköröket a melléklet tartalmazza. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A diákokat nem szabad eltántorítani a tanulástól azáltal, hogy anyagilag hátrányos helyzetben vannak. Ez ellentétben állna az oktatáshoz, illetve az oktatás hozzáférhetőségéhez való joggal. A kiemelkedő képességű, de önhibájukon kívül anyagilag hátrányos helyzetű diákjaink segítését az iskolavezetés a költségvetésen kívüli eszközökkel is igyekszik biztosítani (Pro Alma Mater Alapítvány). Iskolánk szociális hátrányt segítő tevékenysége az intézmény alapkoncepciójának része. Felvételkor a legtehetségesebb diákok kerülnek hozzánk, a családi háttér ezután derül ki. Minden tőlünk telhetőt megteszünk a felzárkóztatástól a külföldi program finanszírozásáig. Az alkalmazott tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvbörzén, illetve egyéb tankönyvismertetéseken és bemutatókon részt vesznek a munkaközösségek tagjai és közösen tesznek javaslatot, hogy melyik

77


78. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

tankönyv felel meg leginkább az iskola helyi tantervében és a szakmai programokban meghatározott célkitűzéseknek. A szakmai munkaközösségek javaslata alapján az adott területért felelős igazgatóhelyettes dönt a választott tankönyvről, figyelembe véve, hogy az egyes évfolyamokon az azonos tantárgyakhoz csak azonos tankönyvek használhatók. A kiválasztott tankönyvekről a könyvtáros nyilvántartást vezet. A 9. osztályos tanulókat ill. gondviselőiket a felvételről szóló értesítésben tájékoztatjuk a kiválasztott tankönyvekről, segédletekről. Új tankönyvcsalád bevezetésére csak felmenő rendszerben kerülhet sor, és csak olyan könyveknél, melyek tankönyvvé nyilvánítása megtörtént. A tankönyvek kiválasztásakor azt vizsgáljuk, hogy melyik felel meg legjobban a Kerettanterv és a használhatóság követelményeinek. Tartalmazzák-e tananyag jobb megértését, az ismeretek jobb elsajátítását, az érdeklődés serkentést. Stílusuk legyen olvasmányos, nyelvezetük magyaros és közérthető, szerkezetük jól tagolt, áttekinthető. A tankönyvek megrendelése előtt az SZM és a DÖK gyűlésen szülők és a diákok élhetnek véleményezési jogukkal. Célunk, hogy a tankönyv – kivételét tekintve – esztétikus és tartós legyen. A tankönyvek megrendelését és kiosztását a tankönyvfelelős irányítja. Egyéb taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola a helyi tantervekben és a központi szakmai programokban meghatározott taneszközöket használja az elméleti és elméletigényes gyakorlati képzés során. A kötelezően előírt taneszközök beszerzésének anyagi fedezetéről az iskola fenntartója gondoskodik. A gyakorlati képzés eszközeiről a gyakorlatot szervező köteles gondoskodni. A fenti eszközökön kívüli (nem kötelezően használt) taneszközök beszerzéséről a szaktanárok és szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskolavezetés dönt.

4.3

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

78


79. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Az adott évfolyam helyi tantervében és szakmai programjában az egyes tantárgyaknál meghatározott követelmények minimális teljesítése és a kötelező szakmai gyakorlat letöltése és minősítése után magasabb évfolyamra léphetnek. Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ez esetben az elégtelen osztályzatok száma nem haladhatja meg a kettőt. Ha három elégtelen osztályzata van és nincs igazolatlan órája, a nevelőtestület döntése alapján tehet javító vizsgát. Ha éves igazolatlan hiányzása meghaladja a törvényben előírtakat a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Más esetben két bukás estén tanulmányai az évfolyam megismétlésével folytathatja. Nem léphet magasabb évfolyamba, ha fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltották. Szakmai

gyakorlatból

akkor

lehet

javítóvizsgát

tenni,

ha

a

nevelőtestület

engedélyezte. Egyéb esetben a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet az irányadó. A felvételi eljárás rendje, iskolaváltás

4.4

A tanulók 8. és 12. évfolyam elvégzése ill. a szakképesítés megszerzése után jelentkezhetnek iskolánkba. A 8. évfolyam elvégzése után az érettségi vizsgára felkészítő szakközépiskolai képzésre jelentkezhetnek a tanulók, az Oktatási Hivatal szabályai szerint az OM által meghatározott időszakban. Az érettségi vizsgával rendelkező tanulók iskolánkban 13. évfolyamon folytatják tanulmányaikat a képzési tájékoztatóban meghirdetett szakmákban. A tanulók az iskola

által

megadott

jelentkezési

lapon

jelezhetik

felvételi

Felvételüknél előnyt jelent a szakmában történő elhelyezkedés. Ezekre az évfolyamokra az vehető fel, aki 

Középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik

79

szándékukat.


80. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________



Nappali tagozatra, aki a tanítás megkezdésekor legfeljebb 21. életévét töltötte be



A választott szakmai képzés felvételi feltételeinek megfelel



A választott szakmára előírt egészségügyi követelményeknek megfelel.

A követelményekkel kapcsolatban az iskola évenként felvételi tájékoztatót ad ki. A nyelvi követelményekhez kötött szakképesítéseknél nyelvi szintfelmérőt végzünk, a többi szakmáknál felvételi elbeszélgetést szervezünk. A köznevelésii törvény előírásainak megfelelően a hallgatók térítési és tandíjat fizetnek. Ezek befizetésének rendjét külön szabályozzuk. A szakközépiskola 10. évfolyamába kapcsolódhatnak be azok a tanulók, akik valamely szakképző iskolában teljesítették tankötelezettségüket. Az átjelentkezés más iskolából szülői kérelem beadásával és annak iskolai elbírálásával történik. Ezt követően tájékoztatjuk a tanulót, mely tárgyakból és mikor kell a szükséges különbözeti vizsgákat letennie. Az iskola ellenőrzési és értékelési rendszere

4.5

Az ellenőrzés és értékelés alapelvei 

Az

ellenőrzés

célja

megbízható

információk

szerzése

a

pedagógiai

folyamatról. Az értékelés során ezeket az információkat elemezzük, viszonyítjuk a célokhoz, a követelményekhez. Az ellenőrzés és értékelés nyersanyaga, de értékelés nélkül az ellenőrzés öncélú. 

Alapelv a személyiség, folyamatosság, kiszámíthatóság biztosítása.

-

Törekszünk arra, hogy a gyerekekről minél többet tudjunk, ami

nevelésüket, oktatásukat segíti. Ez természetesen nem jelenthet tolakodást, személyes és családi szférájukba való illetlen és illetéktelen behatolást. „Gyermekkövető” pedagógiai stratégiánk (és taktikánk) szolgálatot jelent meggyőződésünk szerint. A tanulók érdekeit szem előtt tartó pedagógiai munkát. Törekvésünk, hogy lássuk a személyiséget, s tekintettel is legyünk rá. 80


81. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Az egyéniség tiszteletben tartásával, a másságok megőrzésével kívánjuk a közösségi és egyéni nevelődést szolgálni. - Ahogyan a nevelői-oktatói munka folyamatos, ugyanúgy törekednünk kell arra, hogy az értékelés is az legyen. Jó, ha a diák teljesítményének értékével tisztában van. Fontos a diagnosztizálás, annak érdekében is, hogy a kiemelt mérőpontokon a diákok munkája eredményes legyen. - A folyamatos értékelés motivációs erejében is bízunk. Saját eddigi teljesítményük meghaladása lehet a diákok számára az egyik legfontosabb kihívás és dicsőség. 

A diákok tisztában vannak azzal, hogy a napi munkamenet részeként mikor, s milyen módon kell számot adni képességeik, készségeik s tudásuk fejlődéséről. Felkészülésüket tudják tervezni, életük jobban beoszthatóvá válik.

-

A pedagógiai folyamat időt ad a tanulóknak az alapos felkészülésre, a tanáraiknak pedig lehetőséget a differenciált értékelési formák (eszközök) megteremtésére és alkalmazására.

4.5.1 A tanítási folyamat ellenőrzési és értékelési rendszere iskolánkban Évközi értékelés A tanuló teljesítményét minden tantárgyból 1-5-ig terjedő érdemjeggyel értékeljük. A rendszeres értékelés érdekében félévenként tantárgyanként legalább három érdemjeggyel kell értékelni a tanulók haladását. Az első érdemjegyet az első félévben legkésőbb október 30-ig, a második félévben március 15-ig biztosítani kell. A szakmai követelményekből adódóan különösen nagy gondot fordítunk a szóbeli számonkérésre a kommunikációs készség fejlesztése érdekében. A tananyag számonkérésének formái: 81


82. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________



szóbeli feleltetés



írásbeli feleltetés



feladatlapos számonkérés



témazár dolgozat



témaközi felmérő



házidolgozat



kiselőadás, prezentáció



projektmunka

Az egységes követelmények érdekében tantárgyanként évente legalább két témazáró dolgozatot iratunk. Témazáró dolgozatnak minősül az a dolgozat, amely egy-egy nagyobb témakör feldolgozását zárja le. A témazárók témáját a tanmenetekben rögzítjük. A témazárók megíratását a munkaközösség-vezetők koordinálják. Az írásbeli témazáró dolgozatok időpontját a tanulókkal legalább 1 héttel előtte közölni kell. A megbeszélt időpontot a szaktanár – ceruzával – bejegyzi az osztálynaplóba. Alapelv, hogy egy tanítási napon egy témazáró dolgozatot írjanak a tanulók. Amennyiben a tanuló lehetőséget kapott a rosszul sikerült témazáró dolgozat javítására, az osztályozási naplóba mindkét írásbeli dolgozat érdemjegye bekerül. A munkaközösség egységesen határozza meg az írásbelikre adott érdemjegyek kialakításához szükséges követelményszinteket, ha eltérnek az alábbi iskolai szintű értékeléstől (erről az éves munkatervben kell határozni): 0 – 35 %

1

36 – 50 %

2

51 – 70 %

3

71 – 85 %

4

86 – 100 %

5

Félévi és év végi osztályozás Osztályzatokat

az

évközi

érdemjegyek

alapján,

vagy

osztályozó

javítóvizsgán nyújtott teljesítmény alapján kell megállapítani. Minden tantárgyat félévkor és év végén osztályzattal értékelünk. 82

vizsgán,


83. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A félévi és év végi osztályozó értekezletet megelőzően az osztályfőnök megvizsgálja, hogy 

a tanuló osztályozható-e, hiányzásai nem haladják-e meg a rendeletben meghatározott mértéket,



a tanárok által javasolt osztályzatok megalapozottak-e (a tanuló kellő számú érdemjeggyel rendelkezik-e, az évközi érdemjegyek és az osztályzat között nincs-e lényeges eltérés, stb.), probléma esetén a nevelőtestület dönt.

Tanév végén az éves munkát értékeljük és figyelembe vesszük a teljesítmény tendenciájának alakulását is.

A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha 

felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól



engedélyezték, hogy a tanulmányi követelményeknek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget



mulasztása miatt nem osztályozható, de a nevelőtestület engedélyezte a vizsga letételét



más tagozatról, illetve más, lényegesen különböző oktatási tartalmú iskolából átvétellel kerül az iskolába.

A tanuló javítóvizsgát tehet 

ha legfeljebb 2 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott



kettőnél több elégtelen osztályzat esetén, ha a nevelőtestület külön engedélyezte



szakmai gyakorlatból csak akkor, ha a gyakorlati képzést szervező azzal egyetért és a nevelőtestület engedélyezi.

Javítóvizsga augusztus 15. – augusztus 31-ig szervezhető. Osztályozó vizsgára ezen kívül évente maximum két vizsgaidőszak szervezhető. A szakközépiskolai tanulmányokat lezáró érettségi vizsgák megszervezéséről az iskola az előírásoknak megfelelően gondoskodik, valamennyi tanuló számára lehetővé téve, hogy a kötelező, ill. kötelezően választható tárgyakból középszintű vagy emeltszintű érettségi vizsgát tehessen. 83


84. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A magántanulóvá válás szabályai A tanuló írásbeli kérvényével indokolni köteles kérését. A kérvény elfogadásáról az indokok figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A magántanuló a gyakorlati foglalkozásokon köteles részt venni, ez alól felmentés nem adható. A magántanuló (a gyakorlati tantárgyak kivételével) osztályozó vizsgát köteles tenni, amire önállóan készül fel. A magántanuló jogosult a tanórákat látogatni. A magántanulót a nappali tagozatos osztályba be kell sorolni, az osztályfőnök feladata a tanulóval való kapcsolattartás. 4.5.2 Az értékelés speciális szabályai a szakképzési évfolyamon A tantárgyak értékelésének rendszere 

Az

értékelés

rendszerét

szakmánként

minden

tanítási

évben

a

munkaközösség határozza meg és fogadja el, amely tartalmazza az oktatott tantárgyakat és az értékelés módját. 

Az értékelés módja lehet: folyamatos értékelés és vizsgáztatás, az utóbbi szóban és/vagy írásban.



Folyamatos értékelés esetén a jegyek száma minimum három, vizsgáztatás esetén a jegyek száma minimum kettő legyen.



Az elégtelen vizsgajegyet a tanuló egyszer javíthatja a szaktanár által meghatározott időpontban.



A két vizsgajegynek időarányosan kell meglennie, a két vizsga között legalább három hétnek el kell telnie.



A vizsga időpontját a tanulókkal a vizsga előtt legalább egy héttel közölni kell.



Ha a tanuló a vizsgán hiányzik, annak pótlását írásban, indoklással kérheti az iskola igazgatójától.



Indokolatlan hiányzás esetén egyszeri pótlásra van lehetőség, ez esetben azonban az elégtelen érdemjegy javítására nincs lehetőség.

Felmentés az egyes tantárgyak alól: 84


85. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________



A tanuló írásos kérelmet nyújt be az iskola igazgatójához címezve, mellékelve azt az igazolást, ami alapján felmenthető. A kérelem benyújtására a félév megkezdésétől számítva két hétig van lehetőség.



Felmentés (az előző tanulmány beszámításának) feltétele: - a tananyag megegyezése - legalább közepes osztályzat



A munkaközösség javaslata alapján az igazgató határozatot hoz, amely lehet: - részbeni felmentés - teljes felmentés - felmentés az óralátogatások alól vizsgakötelezettség mellett

4.5.3 Az

otthoni

felkészüléshez

előírt

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

meghatározásának elvei Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok (a továbbiakban házi feladatok) formái: 

írásbeli házi feladat



szóbeli házi feladat



házidolgozat készítése



kiselőadásra való felkészülés



projektmunkában való részvétel



gyűjtő- és kutatómunka.

Az írásbeli és szóbeli házi feladatok az előző órá(k) tananyagához kapcsolódnak, az ismeretek elsajátítását illetve elmélyítését, gyakorlását célozzák. A feladatok kapcsolódhatnak a következő óra előkészítéséhez is. Az

egyes

tantárgyakhoz

kapcsolódó

írásbeli

és

szóbeli

házi

feladatok

meghatározásánál fontos szempont, hogy azok biztosítsák a tanulók felkészülését, rendszeres tanulásra szoktassák a tanulókat, ugyanakkor ne terheljék túl a tanulókat. Az írásbeli és szóbeli házi feladatokat a tanulónak a következő tanórára kell elkészítenie. Ha a tanulónak nem sikerül elkészítenie a házi feladatot, azt a tanóra elején jelentenie kell a szaktanárnak. 85


86. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Az írásbeli feladatok esetében a feladat megoldására vonatkozó kísérleteit, próbálkozásait be kell mutatnia. Ha a tanuló nem készítette el házi feladatát – és a megoldásra vonatkozó kísérleteit sem tudja bemutatni -, akkor a szaktanár elégtelen érdemjeggyel minősíthető a tanuló felkészültségét az adott tantárgyból. A házi dolgozatok készítése a tanuló önálló információszerzési készségeinek fejlesztését, az elmélyültebb szakmai ismeretek megszerzését, szintetizálását célozza. A tanuló egy tantárgyból évente maximum egy házidolgozat elkészítésére kötelezhető. A kiselőadásokra való felkészülés a tanulók előadó készségének fejlesztését segíti, ugyanakkor lehetőséget teremt a tanulókkal való differenciált foglalkozásra is. A projektmunka az önálló, komplex tanulás, a problémamegoldás eszköze, a csoportban végzett tevékenység által fejleszti az együttműködést, a felelősségtudatot és lehetőséget teremt a különböző szerepek kipróbálására is. A gyűjtő- és kutatómunka segíti a tanulók információszerzési készségeinek fejlesztését, az önálló tanulás elsajátítását. A szaktanárnak törekednie kell arra, hogy az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli

feladatok

különböző

formáit

változatosan

alkalmazza.

A

formák

kiválasztásakor legyen tekintettel a tanulók egyéni képességeire, a fejlesztési célokra és minden estben vegye figyelembe a feladatok megoldásának időigényét a tanulók túlterheltségének elkerülése érdekében. A szaktanár az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok különböző formáit érdemjeggyel is minősítheti. A félévi osztályzatok megállapításánál azonban tekintettel kell lenni arra is, hogy az otthoni felkészüléshez kapcsolódó érdemjegyek nem haladhatják meg az adott tantárgyból a félév során megállapított érdemjegyek 1/3-át.

86


87. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

E speciális tantárgyi követelményeket minden félév elején a szaktanár köteles részletesen ismertetni a tanulókkal. 4.5.4 A magatartás és szorgalom értékelése Nappali tagozaton a tanköteles tanulók magatartását és szorgalmát értékeljük. A magatartás és szorgalom jegyek elbírálása az osztályfőnök feladata és felelőssége, figyelembe véve az osztályban tanító tanárok és a tanulók javaslatait. Év végén az egész tanévre vonatkozóan kell az értékelést elvégezni. A magatartás és a szorgalom értékelésének szempontjai: MAGATARTÁS

SZORGALOM

Példás:

Példás:

- az a tanuló, akinek magatartása példa-

- az a tanuló, akinek tanulmányi munkája

mutató az iskolában és az iskolán kívül,

- az életkorát és egyéni adottságait

a rend és fegyelem megtartásában és figyelembe véve megtartatásában kitűnik társai közül,

céltudatos, pontos,

megbízható,

- segítőkész, viselkedése, hangneme - képességei és teljesítménye összhangkövetésre méltó, kulturált, udvarias.

ban állnak, - munkáját önállóan végzi, önellenőrzésre törekszik, - az órákon aktívan dolgozik.

Jó:

Jó:

- az a tanuló, akinek magatartása álta- - az a tanuló, aki munkáját igyekszik lában jó mind az iskolában, mind azon pontosan végezni, kívül

- önellenőrzésre törekszik,

- támogatja azokat, akik az elfogadott - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, normák

megtartásának

irányába - képességei és teljesítménye nem állnak

befolyásolják az azokat be nem tartókat.

összhangban.

Változó:

Változó:

87


88. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

-

az

a

tanuló,

akinek

viselkedése - az a tanuló, aki tanulmányi munkájában

ingadozó az iskolában, ill. azon kívül, -

a

házirend

előírásait

néha,

ingadozó

nem végzése

súlyosan megszegi,

eredményességű, egyenetlen,

munkapontatlan,

rendszertelen,

- viselkedése, hangneme esetenként - önmagát nem ellenőrzi, csak külön udvariatlan, kifogásolható

ösztönzésre dolgozik, - teljesítménye erősen képességei alatt marad.

Rossz:

Hanyag:

- az a tanuló, aki a közösségnek - az a tanuló, aki tanulmányi munkájában szándékosan

árt,

megnyilvánulásai megbízhatatlan,

rendszerint romboló hatásúak,

- munkáját közöny jellemzi,

- az iskolai élet szabályait sorozatosan - az órai munka rendjét rendszeresen megszegi, társait rendszeresen rossz zavarja, alig dolgozik, irányba próbálja befolyásolni,

- bukásra áll vagy bukik.

- viselkedése, hangneme tiszteletlen, durva, goromba.

A magatartás értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: 

a tanuló magaviselete tanítási órákon, a szünetekben



tanuláshoz, munkához, közösséghez való viszonya



milyen elismerési ill. elmarasztalási formában részesült.

Szorgalom értékelésekor: 

motiváltság



tudás megszerzésének igénye



egyéni képességének megfelelő teljesítmény



tanulási folyamatban való részvétel



kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló



plusz tevékenységek 88


89. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

4.5.5 Büntetés, kártérítés, jutalmazás Az iskolában adható büntetési formák: az a tanuló, aki 

tanulmányi kötelezettségeit nem teljesíti



a házirend előírásait megszegi



igazolatlanul mulaszt



árt az iskola jó hírnevének

büntetésben kell részesíteni. A fegyelmi intézkedés azonban soha nem lehet megtorló, a tanulóra nézve megalázó. A testi fenyítés minden formájának alkalmazása tilos. Büntetési formák: 

szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés



osztályfőnöki figyelmeztetés



osztályfőnöki intés



osztályfőnöki megrovás



igazgatói figyelmeztetés



igazgatói intés



igazgatói megrovás



tantestületi figyelmeztetés



tantestületi intés



tantestületi megrovás

Súlyos fegyelmi vétség esetén a Közoktatási törvény 76.§-a szerint kell eljárni. A büntetést írásba kell fogalmazni és a szülő tudomására hozni. Kártérítés: A tanuló által szándékos vagy gondatlanságból okozott kárért a Ptk. Szabályai szerint a tanulónak kell felelni. Szándékos rongálás fegyelmi büntetéssel jár. A fegyelmi eljárásról, a kártérítési kötelezettségről ahol a tanuló kora ezt szükségessé teszi, a szülőt értesíteni kell. Jutalmazás: 89


90. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát ill. tevékenységet jutalmazza. A plusz feladatok teljesítéséért szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói dicséret jár.

4.6

Tantárgyanként előírt helyi tantervek, szakmai tantárgyi tantervek és követelményeik, valamint a szakmai képzési programok eszközjegyzéke mellékletként csatolva.

90


91. oldal

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

5.1 A

A Pedagógiai Program érvényessége Pedagógiai

Program

a

nevelőtestület

a

Szülői

Munkaközösség

és

a

Diákönkormányzat egyetértésével, a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézmény 2009. szeptember 1-től szervezi nevelő-oktató munkáját e program alapján. E program érvényességi ideje a visszavonásig érvényes.

5.2

A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata

A Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület és a munkaközösségek folyamatosan vizsgálják. A fenntartó a célok és feladatok megvalósulását évenként értékeli.

5.3

A Pedagógiai Program módosítása

A Pedagógiai Program módosítását kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, az iskola bármely közössége. Ez esetben a módosítási eljárás megkezdéséhez a nevelőtestület többségének egyetértése szükséges. A módosításra az iskola fenntartója is tehet javaslatot. A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

91

5.4

A Pedagógiai Program nyilvánossága hozatala

Az Intézmény Pedagógiai Programját az iskola könyvtárában a nyitva tartás ideje alatt az érdeklődők helyben olvashatják. A Pedagógiai Program elhelyezésre kerül a Fenntartónál, az iskola igazgatójánál, irattárában. Győr, 2013. március hó 25 nap

………………………………………….. Igazgató

ph.

Nyilatkozat A QUANTUM Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Programját a tantestület, és a diákönkormányzat is megismerte. A tantestület 2013. március 18 - i nevelőtestületi értekezletén megvitatta és elfogadta az iskola helyi pedagógiai programját. Győr, 2013. március 25. Igazgató

QUANTUM ÜZLETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents