PERFEKT Szakközép- és Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2008

PERFEKT Szakközép- és Szakiskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2008.

PERFEKT Szakközép- és Szakiskola OM azonosító: 102591

Pedagógiai Program 2008

TARTALOMJEGYZÉK: I.1. Középiskola működése, szervezési sajátosságai............................................................................................... 3 I.2. A PERFEKT Szakközép- és Szakiskola képzési szerkezete............................................................................ 6 A) NEVELÉSI PROGRAM A/1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai............. 8 A/2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................................ 12 A/3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok................................................................................................. 15 A/4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek, szociális hátrányok enyhítése ....................................................................................................................................................... 16 A/5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ......................................................................... 18 A/6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok............................................................................. 19 A/7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program............................................................ 21 A/8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke:.............................. 22 A/9. A szülő, tanuló, és pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei................. 23 A/10. Egészségnevelési program .......................................................................................................................... 25 A/11. Környezeti nevelési program ...................................................................................................................... 28 A/12. Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos program............................................................................................... 31 A/13. Az iskola drogstratégiai programja ............................................................................................................. 31 B) HELYI TANTERV B/1. Óratervek....................................................................................................................................................... 35 B/2. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei............................ 36 B/3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei.......................................................................................... 37 B/4. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége) ........................................................................................ 38 B/5. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái. . 41 B/6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek.................................................................... 43 C) SZAKMAI PROGRAM C/1. Az iskola szakképzési rendszere ................................................................................................................... 45 C/2. Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerébe:........................................................................................... 46 C/3. Szakmai gyakorlat képzési helyeinek és formáinak bemutatása ................................................................... 47 D) ZÁRÓ DOKUMENTUMOK ÉS RENDELKEZÉSEK D/1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, hozzáférési lehetőségek .................................................... 49 D/2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai .................................................................................. 50 E) MELLÉKLETEK

2



I.1. Középiskola működése, szervezési sajátosságai A Perfekt Szakközép- és Szakiskola jogelődjét, a Perfekt Közgazdasági Szakközépiskolát a Perfekt Akadémia Oktatási és Szolgáltató Közhasznú Társaság hozta létre 7. sz. taggyűlési határozatával. Az alapító neve: Perfekt Akadémia Oktatási és Szolgáltató Közhasznú Társaság A Kht. székhelye: 1143 Budapest, Szobránc u. 6-8. Cégjegyzék száma: 01-14-000393 A cégbejegyzésének dátuma: 2000. február 21. Az alapító jogutódja: 2008. március 3-tól - Perfekt Akadémia Oktatási és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. A PERFEKT Szakközép- és Szakiskola működési engedélyét a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főjegyző 6/2008. (VI. 17.) határozatával 2008.06.17-én hagyta jóvá. Székhelye: Típusa: Tagozatai: Alapfeladata: Évfolyamok száma:

Szolnok, Karczag L. u. 2. szakképző évfolyamokkal működő szakközépiskola és szakiskola

nappali, esti, levelező 10. osztályra és érettségire épülő szakképzés 1/11, 2/12, 1/13. és 2/14. évfolyamok az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint

Az Iskola tagintézményei/telephelyei megyénként: •

Jász-Nagykun-Szolnok megyében 5000 Szolnok, Verseghy park 8. (adminisztratív központ)

•

Győr -Moson-Sopron megyében 9021 Győr, Eötvös tér 1. (Kazinczy Ferenc Gimnázium) 9022 Győr, Teleki L. u. 46. (adminisztratív központ)

•

Baranya megyében 7623 Pécs, Szabadság út 23. (Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata) 7621 Pécs, Mária u. 2. (Janus Pannonius Gimnázium) 7621 Pécs, Rét u. 10. (Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző)

•

Békés megyében 5600 Békéscsaba, Andrássy út 56. (Rózsa Ferenc Gimnázium, Deák Ferenc Kollégium) 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 7. 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 5. (adminisztratív központ)

•

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 4400 Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 16. (Vásárhelyi Pál Szakközépiskola) 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 11. (adminisztratív központ)

•

Veszprém megyében 3



8200 Veszprém, Cserháti ltp. 11. (Lovassy László Gimnázium) 8200 Veszprém, Budapesti út 8. (adminisztratív központ) •

Pest megyében 1143 Budapest, Szobránc u. 6-8.

•

Vas megyében 9700 Szombathely, Petőfi S. u. 1/b

•

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3530 Miskolc, Mindszent tér 3.

•

Bács - Kiskun megyében 6000 Kecskemét, Piaristák tere 5. (Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon) 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 1. (Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ) 6000 Kecskemét, Csányi J. krt. 14. (adminisztratív központ)

•

Csongrád megyében 6724 Szeged Kossuth L. sugárút 37. (Rókusi Általános Iskola) 6722 Szeged, Mérey u. 6/B. (adminisztratív központ)

•

Zala megyében 8900 Zalaegerszeg, Jókai u. 6. (Csányi László Közgazdasági Szakközépiskola) 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi Dezső tér 6. (adminisztratív központ)

•

Fejér megyében 8060 Mór, Szent István tér 9. (Radnóti Miklós Általános Iskola) 8000 Székesfehérvár, Liszt F. u. 1. (Szent István Művelődési Ház) 8000 Székesfehérvár, Mátyás király krt. 11.

•

Heves megyében 3300 Eger, Maklári út 4/B.

•

Hajdú-Bihar megyében 4024 Debrecen, Kossuth u. 35-37. (Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnázium) 4026 Debrecen, Kálvin tér 2/B. (adminisztratív központ)

•

Nógrád megyében 3100 Salgótarján, Huta u. 1. (Hibó Tamás Művészeti Iskola) 3100 Salgótarján, Fő tér 1. I. em. 9. (adminisztratív központ)

Az Iskola tagintézményein/telephelyein engedélyezett létszámok, illetve oktatható szakmák naprakész teljes listája a hatályos Alapító Okiratban található meg. Az iskola - központilag - a székhelyről irányított és szervezett. Az iskola igazgatója felett a munkáltatói jogokat a Kft. ügyvezető igazgatója gyakorolja.

4



A tagintézmények élén tagintézmény-vezető áll. A tagintézmény-vezetők felett a munkáltatói jogokat az iskola igazgatója gyakorolja. A tagintézmények feladataikat a székhely irányítása mellett szakmailag önállóan végzik, az alájuk tartozó szervezeti egység munkájáért felelnek. A gazdálkodással kapcsolatos feladatokat az önálló gazdálkodási jogkört gyakorló központ látja el. Iskola OM-azonosítója: 102591 Az iskola logója

5



I.2. A PERFEKT Szakközép- és Szakiskola képzési szerkezete

Bemeneti követelmény: Érettségi (bizonyos képzéseknél nyelvvizsga) 10. osztályos végzettség, vagy annak megfelelő kompetencia ↓ OKJ-szerinti szakképzés (1 éves; 1,5 éves; 2 éves; 3 éves időtartam) ↓ OKJ-vizsga ↓ Felsőoktatás

↓

↓

Más OKJ-szakma elsajátítása

6

Munkába állás



A) NEVELÉSI PROGRAM

7



A/1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1.1.

Pedagógiai alapelvek

A XXI. századba belépve új kihívásokkal kell szembenéznünk. A jövő generációt oktató– nevelő intézményünk tanárai, tanulói és a partnerek (szülők, potenciális munkáltatók) számára fogalmazza meg a tevékenységét meghatározó legfontosabb értékeket, célokat és feladatokat, hogy ezek a mindennapi munkában is irányt mutassanak. Életünk és környezetünk megváltozott, a jövőkép meghatározója a változás állandósága. A mai társadalmakban a változás útja a tanulás, és ez nem öncélú, hanem a napi tapasztalatokkal együtt az életünk megismerésének és megértésének eszköze és az öröm forrása. Új tulajdonságokra van szükségünk, megtartva mindazt, ami múltunkból a jövőt orientáló erő és érték. A megszerzett képesítések gyorsan elavulnak, a mai fiatalok a meghosszabbodott életkor miatt sokáig munkavállalók lesznek. A változásokhoz a megszerzett széles bázisú általános és szakmai műveltséggel, az állandó tanulás készségével, motivációjával és képességével rendelkező ember tud csak alkalmazkodni. Mindehhez szükséges az egyén részéről az önállóság, a kreativitás és innováció, a teljesítő – és cselekvőképesség, hogy megszerzett ismereteit megváltozott körülmények között is képes legyen alkalmazni és kiegészíteni, a folyamatos önképzés és szakmai fejlődés igénye valamint a mobilitás és kockázatvállalás tulajdonságai. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az egyes ember saját maga életének alakítója. Az életen át tartó személyes útkeresés önismeretet, önbizalmat, reális jövőképet, a tervezés és rendszerben gondolkodás képességét igényli. A gazdasági – társadalmi életviszonyok gyors változásával az életvitel hagyományos formái átalakultak és egyes elemei értékvesztetté váltak. Mindennapjainkat meghatározza a globalizáció, a multinacionális vállalatok szerepe és az általuk közvetített életforma, a multikulturális kihívások a film, az irodalom, a képzőművészet és az élet minden területén, az információk mennyiségi robbanása. Az életmóddal kapcsolatos alternatívák közül a helyes választás: az élet és az egészség igenlése és mindezt veszélyeztető magatartások elutasítása, a család és a barátság fontossága és megtartásáért cselekvő akarat, az erkölcs, az igényesség és az ízlés mindennapi érzelmi életünk gazdagítása. KIEMELT ALAPELVEINK: •

A magasabb szintű használható tudás elsajátítatása érdekében törekednünk kell arra, hogy a tanulókat gyakorlatorientáltan oktatassuk, hogy szakképesítésük megszerzése után megfeleljenek a munkaerőpiaci igényeknek.

•

A gyakorlati tudás megszerzésének alapját a kompetencia alapú fejlesztés képezi. Ennek során meg kell határozni, hogy mit csinál a tanuló a képzés során, milyen tanulói tevékenységek és munkaformák megszervezése szükséges. 8



•

Legyünk képesek érdeklődni, és együtt érezni más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt, legyünk képesek megbecsülni mások teljesítményét és a tolerancia határozza meg viszonyunkat minden az átlagostól különbözőhöz.

•

A másságot és másokat akkor érthetjük meg, ha tudatában vagyunk saját nemzeti identitásunkkal és helyünkkel, szerepünkkel Európában és a világban.

•

Fel kell vállalnunk, hogy társadalomban élünk és egy állam polgárai vagyunk, a demokrácia aktív részvételt ró ránk országunk, régiónk, de mindenekelőtt közvetlen környezetünk és közösségünk problémáinak megoldásában. Mindez csak az együttműködés képessége, az egyéni és közösségi érdekek összhangja alapján lehetséges.

•

A korszerű, sok eszközt és energiát igénylő élet miatt a jövő a környezettudatos magatartást, felelősséget a Föld globális problémái iránt, de mindenekelőtt a természeti környezet megóvásának gyakorlatát várja tőlünk a mindennapi életben.

•

Legyünk nyitottak a szakmai és társadalmi életben zajló változásokra, alakítsunk ki minél több kapcsolatot más intézményekkel, hogy velük együttműködve hatékonyabban és eredményesebben érhessük el céljainkat.

1.2.

Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai céljai

A legfontosabb céljaink: •

Az általános és széles kitekintésű szakmai alapműveltség biztosítása minden tanulónk számára és az egyetemes emberi és nemzeti értékeket fontosnak tartó személyiség alakítása, aki testi és lelki egészsége érdekében cselekszik, társas kapcsolataiban igényes, és mindennapjaiban a konstruktív életvezetés elveit követi.

•

A megvalósuló szakmai oktatás minden részeleme szerves egységet alkot és az egyéni képességek fejlesztésével, biztosítja a fiatalok céljainak elérését.

•

A szakmai oktatás megteremti a tudásnak és a készségeknek azt a bázisát, amelyek birtokában a tanuló az ismeretelsajátítás körülményeitől eltérő környezetben is tudását és képességeit felhasználva cselekszik, mert rendelkezik az interpoláció képességével.

•

Olyan munkavállalói kompetenciák erősítése és fejlesztése, amelyek földrajzi helyzettől függetlenül lehetőséget biztosítanak az elsajátított szakma művelésére.

•

Az iskola a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő felkészültségű és a változásokhoz gyorsan alkalmazkodó középfokú és felsőfokú szakembereket képez, akik alkalmassá válnak hatékony szakmai munkavégzésre és felkészültek az európai integrációs feladatok megoldására, valamint a globalizációból adódó kihívások kezelésére.

•

Az információval való produktív és kreatív bánásmódra középfokú és felsőfokú tanulmányaik befejeztével és a továbbtanulás, az átképzések, a továbbképzések során is megérti és elfogadja az egész életen át tartó tanulás fontosságát és szerepét.

9


1.3.


Az iskolában folyó nevelő – oktató munka feladatai

Iskolánk a gazdasági középfokú és felsőfokú szakemberképzésben rövid, de eredményes múltra tekint vissza. Ennek a múltnak hagyományait folytatjuk mindig újat teremtve, továbbfejlesztve, figyelembe véve a piaci igényeket. Oktatási stratégiánk legfontosabb eleme: a szakmai műveltségtartalmak egymást kiegészítő és megerősítő kapcsolata. Mindezek megvalósulása érdekében: •

A szakmai képzés kiterjesztésével, a naprakész ismeretek tanításával biztosítja a szakmai bizonyítvány megszerzését, ez a szakasz a munkahelyi igényeknek megfelelő ismeretek és képességek (kompetenciák) megszerzésének időszaka. A képzés tartalma mindenkor a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelő tartalommal, az érvényes OKJ szerinti tartalmak és követelmények szerint jelenik meg.

•

Felsőoktatásban akkreditálható szakügyintézői programok. A képzés tartalma mindenkor a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelő tartalommal, az érvényes OKJ és a felsőfokú képzést akkreditáló felsőoktatási intézmények programjai szerinti tartalmak és követelmények szerint.

1.4.

Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai

Az iskola oktatási- nevelési programjainak céljai, megfogalmazott elvárásai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott és a célok megvalósítására alkalmas eszközök és módszerek használatával valósíthatók meg. Célunk, hogy: •

Fejlesszük a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességeket, az írott, beszélt és képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos és világos érvelést és önkifejezést.

•

A tanulóknak a passzív befogadó attitűd kialakulásának elkerülése és a manipulációk elleni védekezés céljából meg kell tanulni a feléjük irányuló kommunikáció kritikai szemlélését, elemzését, értelmezését.

•

Minden tantárgyban a nyelvtan helyes használatára, a szókincs gazdagítására kell törekedni a nemzeti identitás megteremtése érdekében is.

•

A képzésben résztvevőknek alkalmassá kell válniuk a realitás megfigyelésére, a gondolatok és fogalmak elemzésére, valamint azok összerendezésére, a racionális gondolatmenet kialakítására. Fontos a logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodás, a különböző információk között eligazodás képessége, a lényeges és a járulékos közötti különbségtétel.

10



•

Tanulóinknak képessé kell válniuk az egész világra kiterjedő információáramlásba bekapcsolódásra, a legújabb információszerzési, feldolgozási és átadási technikák használatára.

•

Szorgalmazzuk a tanulói aktivitást, tág teret adunk az egyéni munkamódszereknek és hozzásegítjük a tanulót egyéni tanulási stratégia kialakításához, valamint tanulási, tájékozódási módszerek megtanulásához a diák elvárásai szerint.

•

Az interpolációs képességek kialakítása csak tanulói aktivitással lehetséges. Ez a tanulás állandó gyakorlás, probléma felismerés és megoldáskeresés, folytonos önként vállalt aktivitás. Az elvégzett tevékenységek értékelése a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a problémákra adott válaszok minősége szerint történik. Amit a jövő követel, az a teljesítmény tanúsítványa.

•

Pontos, fegyelmezett, kitartó, önálló munkára, feladatai elvégzésének megszervezésére és munkája ellenőrzésére szoktatjuk a tanulókat - akár egyedül, akár csoportban dolgoznak -, az autonómia és a felelősségtudat kialakítása érdekében.

•

•

Az iskolának a világot olyan felépítményként mutatja be, amelynek alakítása mindannyiunk feladata, s nem olyannak, ami már befejezett alkotás. A jogok és kötelességek tudatosítása a demokrácia gyakorlásához szükséges képességeket fejleszti. Fontos a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári létre felkészítés, a természeti és mesterséges környezet felelős használata, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is választ találni, és a különböző élethelyzetekben a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására törekedni. A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kap az önismeret - az erős és gyenge pontok felismerése, a fejlett és reális önértékelés, az önbizalom erősítése gyakori pozitív megerősítéssel, a kezdeményező és vállalkozó készségek, az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység, az érzelmi intelligencia kialakítása.

11



A/2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az iskola pedagógiai munkájának egyik alapvető célja a tanulók személyiségének minél teljesebb kibontakoztatása. A nevelési folyamat eszköz, amely áthatja az oktatás teljes rendszerét, személyiségformáló erővel hat. E folyamat egyik sarkalatos pontja az értékközvetítés, amely közösségfejlesztő és individuális fejlesztő funkciót tölt be. A személyiségfejlesztés alapvető feladata a személyiség ösztönző funkciójának fejlesztése, a magasrendű szükségletrendszerek kialakítása, az értékközvetítés, amely az iskolában a nevelés és oktatás együttes hatásával valósulhat meg. Az iskolai nevelés szinte beleágyazódik a képzésben résztvevők tevékenységének folyamatába, az egyén konstruktív életvezetésére irányul, s új, fejlesztő jellegű magatartásformák, kiépítését célozza meg. Minden feladat magatartási követelményeket tartalmaz, a nevelő hatás indirekt módon érvényesül. Feladatrendszerünk szabályozza az iskolai interakciós folyamatot is, így fejlődik a kölcsönös értékelés, a kölcsönös példaadás, a követelés, az ellenőrzés képessége is. A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kipróbáló öntapasztalás folyamata is, amelyben arra építünk, ami a személyiségben adott. Az ismeretek és az értékek közvetítése csak a személyiség kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. A személyiségfejlesztés kiemelt területei: •

Széles tevékenységkínálat, változatos pedagógiai módszerek, személyiségfejlesztő oktatás az élményszerzés örömének nyújtásával.

•

A konstruktív szokások kialakítása (olvasás, munka, kulturált szórakozás stb.).

•

A pedagógus hatékony modellközvetítő szerepe, mint a személyiségformálás egyik legfontosabb eszköze.

•

A tanár pedagógiai tevékenységével fejleszti a tanulók motivációs bázisát, törekszik az intellektuális tevékenység megszerettetésére, a permanens önképzés szükségletének kialakítására.

•

Törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítására, a viselkedési készlet gyarapítására, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartására.

•

Lehetőség biztosítás a kreatív kezdeményezéseknek, sokoldalúan felkészíti tanulóit a teljesítményhelyzetekhez való alkalmazkodásra (tehetséggondozó szakkörök, tanulmányi versenyek).

•

Hangsúlyok az önismeret-fejlesztésre (önismereti órák, osztályfőnöki órák, iskolán kívüli lehetőségek formájában).

12



•

A tanórai tevékenységen túl az intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejlesztésére lehetőséget nyújt a különböző szakkörök működtetésével, a színvonalas iskolai ünnepélyekkel.

•

Minden területen fejleszti a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntéshozatal, a problémamegoldás, a magabiztosság képességeinek gyakorlását szóbeli feleletek, versenyek, vitakörök, diákönkormányzati feladatok.

•

Elősegíti a személyiség jövőképének, pályaorientációjának fejlődését.

•

Hazaszeretetre, a kulturális értékek megbecsülésére, értékóvó magatartásra, a természet megvédésére nevel.

•

Fejleszti az önkormányzati és a közösségi érzést.

•

Pedagógiai módszereivel segíti a személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat, szükség esetén egyéni haladási ütemet dolgoz ki.

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek • Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján, a kommunizmus áldozatai és a holokauszt emléknapján. • Tízévenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. b) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. • Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és fakultációs foglalkozások segítik. • Az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk. • A szakmai vizsgára való sikeres felkészülés, a munkaerőpiacon való helytállás a főiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. c) Versenyek, vetélkedők. • A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a tanárok szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

13



d) Tanulmányi kirándulások. • Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervez(het)nek. e) Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások: • Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. f) Szabadidős foglalkozások. • A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy különféle szabadidős programokat szervez. (táborok, színház- és múzeumlátogatások, táncos rendezvények). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes. g) Iskolai könyvtár. • A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár és/vagy megállapodás alapján az adott telephely közkönyvtára segíti. h) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. • A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógéptermek, stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. i) Hit- és vallásoktatás. • Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

14



A/3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az iskolai nevelés legfőbb célja az egyén minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. Az egyén fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi nevelésről. A családi élet harmóniája A legalapvetőbb primer közösség a család, amelybe az egyén beleilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja az egyén, a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell fejleszteni, formálni, átalakítani. Így nagyon fontos szerepet kap az óvoda, az iskola, s az utóbbin belül is az osztályközösség. Az osztályközösség szerepe a közösségi szellem formálásában A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morálistényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség a középiskolában mára sok alapismerettel, szokással, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol a meglévő életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, a kortársak egymásra hatásának. Mivel a tanuló idejének nagyobbik részét tölti az osztályközösségben, nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere, viselkedési formái. Az osztályközösség feladatai: − valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, − az egyéni értékek felismerése, − egymás tiszteletben tartása, − egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, − a másság elfogadása, tolerancia, − társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, − mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösségfejlesztés koordinátora az osztályfőnök A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek, aki indirekt és direkt irányítással a közösséget formálja. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Szervező, irányító a tanulók, az osztályban tanító nevelők és a családi ház között. Fontos a szerepe és tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában segítségére lehetnek.

15



A/4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek, szociális hátrányok enyhítése

Az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializált gyermekek összetalálkozása egy sor tipikus nehézséget hoz felszínre, amelyek magatartászavarként is megjelennek a munkaerőpiacon messzire ható következményekkel a tanulók képességére és lélektani fejlődésére. A devianciára hajló „másság” kezelése, a gyermekek „furcsa” viselkedése, az okok felismerése nehéz feladattal állít szembe minden pedagógust. Pedagógiai eszközök, módszerek, tevékenységek a beilleszkedési nehézségek feloldására: Az iskola az alábbi megoldásokkal törekszik arra, hogy a problémás tanulók konstruktív tevékenységek, véleménycserék, beszélgetések formájában vegyenek részt a kortárs interakciós folyamatokban: − egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat, − felzárkóztató,

pótló

foglalkoztatások

szervezésével

szükség

esetén

tanulás-

módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtásával biztosítjuk az előrehaladásban elmaradt tanulók felzárkózását, − speciális

osztályfőnöki

órákon

személyiségfejlesztő

tréningeken

fejlesztjük

önértékelési, önismereti képességeiket,

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló pedagógiai tevékenységek A gazdaság átalakulásával kapcsolatban önhibáján kívül mind több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az ilyen helyzetbe került tanuló inkább eltitkolni igyekszik körülményeit, ezért körültekintő, tapintatos pedagógiai feladat a veszélyeztetett és hátrányos szociális családi helyzetek, problémák okainak felderítése és a megoldási lehetőségek számbavétele. Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítségre szorulók elsősorban az alacsony jövedelműek, a munkanélküliek, valamint a szociális ellátásban részesülők köréből kerülnek ki. Szociális hátrányok két területen jelentkezhetnek: - A család, illetve a diák rossz anyagi körülményei, - A család, illetve a diák környezetének a tanulót valamilyen módon gátló mivolta. A rossz anyagi körülmények orvoslására szolgálnak a jogszabályokban körül írt és általánosságban csak „szociális hálóként” emlegetett intézkedések és lehetőségek. Ennek része az iskolában működtetett természetbeni és pénzbeli ellátások rendszere, tandíj, térítési díj-kedvezmény biztosítása. A lehetőségekről a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 16



rendszeresen, de legalább félévenként ad felvilágosítást. Az ellátások és odaítélések legfontosabb szabályait az SZMSZ tartalmazza. Eszközeink a feladat megoldására, a szociális hátránykompenzáció tevékenységire: − a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése (információcsere, feltárás, segítés), − a

szociokulturális

hátrányok

enyhítése:

a

szabadidő

kulturált

eltöltésének

biztosításával, tanácsadással, a közösségek életének támogatásával, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezésével, pályaorientációs tevékenységgel, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezésével, − felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, − tankönyvtámogatás, − kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, − pályázatok figyelése, − ösztönzés a különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére, − szükség esetén segítségnyújtás a kollégiumi elhelyezésben, − a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma), − személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése, − a közösségi munka területén az egyszemélyi megbízatás időnként gyakrabban munkacsoporttal történő felváltása, − az érintett tanulók érdek- és esély érvényesülésének elősegítése, − biztatjuk a diákokat a kulturált, hasznos szabadidős programokban való részvételre.

17



A/5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Az iskola – lényegéből adódóan – az átlagos képességekkel rendelkező, átlagos kapacitású tanulók számára állítja össze a tananyagot, tanterveit. Így minél homogénebb egy tanulói közösség intellektuális szintje, annál „könnyebb” az oktatási folyamat. A tanórai differenciálás eszközei: − egyéni foglalkozások − iskolai könyvtár − továbbképzés segítése − pályaválasztás segítése − szabadidős foglalkozások − ECDL vizsgafelkészítők − az iskolai könyvtár, valamint az iskola eszközeinek egyéni vagy csoportos használata − munkaerő-piaci ismeretek közvetítése − munkaerő-piacon való szereplés képességének kialakítása − viselkedéskultúra fejlesztése.

18



A/6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Az iskolai ifjúságvédelem célja, hogy: - megelőzze, elhárítsa vagy enyhítse a tanulókra ható károsodásokat, amelyek személyiségfejlődését megzavarják vagy gátolják, - segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak az ifjú egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez. A gyermek- és ifjúságvédelem feladata: A családi nevelésből, a környezetből fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Ennek megvalósítása érdekében különböző tudományokat (pedagógia, pszichológia, jog, szociálpolitika, szociálpszichológia stb.) szakmai tevékenységeket, intézménytípusokat használ fel. A veszélyeztetettség fogalma az iskolában: Azok a tanulók veszélyeztetettek, akiknek személyiség-fejlődését nagy valószínűséggel fenyegeti valamilyen károsodás. A károsodások az énfejlődésben, az erkölcsi magatartásban, az értékorientációkban és az igényszintben, esetleg az aktivitás vonatkozásában jelentkeznek, mint viselkedési és kedélyéleti zavarok: csökkent teljesítőképesség, kriminális vagy neurotikus irányú fejlődésre való hajlam, és az egyén személyiségét negatívan befolyásoló, gyakran a környezetét is bántó jelenség. Mivel a gyermekvédelem és a pedagógia elválaszthatatlan egységet alkot, az iskola célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön, s vallja, hogy a megelőzés szempontjából fontos az olyan pszichés körülmények biztosítása, amelyekben a tanulók jól érzik magukat. Cél: A prevenciós munka eredményeként a tanuló képessé válik a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre, s a destruktivitás helyett az önfejlesztő, építő magatartásformát választja. Ifjúságvédelmi tevékenység Helyzetelemzés Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának egyik legjellemzőbb feladata: az egyéni problémáját nehezen kezelő, érzékeny, elsősorban lelki gondokkal küzdő diákok segítése. A leggyakrabban előforduló pszichés problémák a következők: - szorongások, félelmek, - családi problémák, - kortárskapcsolati konfliktusok, - mentális gondok, - lelki traumák, - munkaerő-piaci konfliktusok, kudarcok 19



Pedagógiai tevékenységek 1. Információk nyújtása az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, lehetőségekről, az iskolán kívüli segítő szervezetekről, ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről: a gyermekeknek, a szülőknek, a pedagógusoknak. 2. Folyamatos kapcsolattartás: - az osztályfőnökkel, - a szaktanárokkal, - az iskolai orvossal - a könyvtárossal. 3. Kapcsolattartás a családdal: - személyes beszélgetések, - a szülői támogatás megnyerése, - fogadóórák, - szülőknek szóló tanácsadások, programok szervezése. 4. Feltárás, megszüntetés: - a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanuló problémáinak felismerése, feltárása, a problémák okainak megkeresése (a családi, a tanulási, a szociális gondok megszüntetésének lehetséges pedagógiai módszereit külön fejezet tartalmazza), - segítségnyújtás (egyéni beszélgetések, családgondozás, tanórán kívüli foglalkozások, külső segítők bevonása), - krízishelyzetek kezelése (mentálhigiénés tanácsadás, iskolaorvos, szakellátó intézmények). 5. Prevenció: -

-

személyiségfejlesztés, értékközvetítés, közösségfejlesztés, beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek. pedagógiai eljárások: • folyamatos mentálhigiénés tanácsadások, egyéni, segítő beszélgetések, megfelelő szakemberek bevonása, • szükség esetén családlátogatás, a család bevonása a probléma megoldásába, • a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, tanulás módszertani ismeretek nyújtása, • speciális közösségi foglalkozások (önismereti órák, konfliktuskezelési, szabadidős foglakozások). egészségnevelő tevékenységek: • Felvilágosító, megelőző munka, a családi életre nevelés, egészségvédő programok, egészségügyi szűrővizsgálatok, kiemelten kezelt témák: • A szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás, alkohol, drog) fontos feladat az iskolai drogstratégia gyakorlati alkalmazása.

20



A/7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, • a nívócsoportos oktatás, • az egyéni foglalkozások, • a felzárkóztató foglalkozások • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, • továbbtanulás irányítása, segítése.

21



A/8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke: 1.Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: - írásvetítő - diavetítő - fali vetítővászon - videomagnó - kazettás magnetofon - a tanterem funkciójától függően CD-lejátszó - nagysebességű informatikai hálózat részeként a szemléltetés és a tanulást elősegítő informatikai eszközök (hardver, szoftver) - informatikai, számítástechnikai eszközök - fénymásolók. 2. Az iskolai oktató-nevelő munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését központilag (iskolai szinten) támogató eszközök: -

könyvtár: közismereti és szakmai tantárgyak tankönyvállományának folyamatos fejlesztése, tartós tankönyvállomány bővítése, CD és videó archívum létrehozása. Folyamatos információszolgáltatás a tanuló és tanár felé.

Az iskola számára jelenleg a felsorolt eszközök egy részét a befogadó (bérelt helységeket biztosító) intézmények, iskolák biztosítják, bérleti szerződés alapján, a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. mellékletében felsoroltak szerint. Angol nyelv tanítását segítő eszközök CD CD-Rom Színes TV Videó magnó DVD lejátszó Írásvetítő Projektor Digitális tábla CD-s rádiómagnó Oktató videó kazetták Számítástechnika tanítást segítő eszközök Számítógép Laptop Projektor Nyomtató Digitális tábla Színes TV Videomagnó Szoftverek

22



A/9. A szülő, tanuló, és pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében az iskola hagyományai, a közoktatási törvény és a szervezeti és működési szabályzat alapján. A szervezeti és működési szabályzat több színtű együttműködést feltételez, amelyet az alábbi tartalommal kell megtölteni: - kölcsönös és rendszeres információcsere, tájékozódás a középiskola nevelési, oktatási feladatairól, - a tanulók személyiség fejlesztésének, a családok nevelési feladatainak összehangolása az iskolánk hasonló irányú céljaival, - együttműködés a szülők és a tantestület között a szociálisan veszélyeztetett, és az életkori sajátosságokból eredő nehézségek leküzdésében, - a tehetséges, különleges képességű tanulók munkájának közös támogatása, (pl. nyelvvizsgák, versenyek, külföldi ösztöndíj, pályázatok stb.), - közösen kell törekednünk a nevelési célokban megfogalmazott erkölcsi normák elfogadtatására, a kultúrált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megelőzésére, - biztosítani kell a szülői szervezet aktív részvételét az iskola közösségformáló és nemzeti öntudatra nevelő programjaiban. Az együttműködés formái, lehetőségei A. Középiskolai szinten: Iskolánk igazgatója, igazgatósága és a szülők közötti együttműködés az alábbi formákban valósul meg: - Kölcsönös részvétel értekezleteken, információcsere, nevelési, oktatási programok megbeszélése, véleményezése, az SZMSZ vitája, elismerések, fegyelmik kérdése, - Iskolai szinten a kapcsolattartás folyamatos, feladatokhoz és határidőkhöz kötött. A tantestület és a szülők közötti együttműködés fórumok, viták, értekezletek formájában történik. Témáink: az életkori sajátosságok, a pályaválasztás, deviáns jelenségek, az iskola és a család viszonya. - A szülők a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján szülői szervezetet hozhatnak létre, amely a saját szervezeti szabályzata szerint tevékenykedik. Munkatervében kapcsolódik az iskola tanévre lebontott feladataihoz. A Kt.. 11.§ (6) bekezdése szerint a nem tanköteles korú tanulókkal dolgozó intézményekben a szülőkre vonatkozó jogosítványokat a tanulók gyakorolják. Ennek a lehetőségét szem előtt tartva fogadjuk a tanulókat a szülők részére szervezett megbeszéléseken, de törekszünk a szülőkkel is a folyamatos kapcsolattartásra.

23



B. Osztályok szintjén (osztályfőnökök koordinálásával) történő közös tevékenység együttműködési formái: • • • •

szaktanári fogadó órák, rendezvények, kulturális programok, egyéni beszélgetések szülő és a tanuló és az osztályfőnök között, ünnepségek, versenyek.

C. A tanuló szintjén: A diák személyiségével, tanulmányi előmenetelével, családi gondjaival, egy konkrét feladattal, egy helyzettel kapcsolatos az osztályfőnök, a szaktanár, a gyermek- és ifjúságvédelmi tanár, és a család, a tanuló közötti együttműködés. A kapcsolattartás szükség szerinti, bármelyik fél kezdeményezheti. Formái: A B. pontban leírtakon túl személyes egyéni foglalkozások, beszélgetések, telefon és írásos kapcsolatok.

24



A/10. Egészségnevelési program

A teljességre törekvő ember életét a test-lélek-szellem egysége, harmóniája hatja át. Mindannyian öröklünk a szüleinktől testi-szellemi-lelki, neurofiziológiai tulajdonságokat, hajlamokat. Ugyanakkor rajtunk múlik, hogy ezekhez a pozitív és negatív értékű örökölt tulajdonságainkhoz, hajlamainkhoz miképpen viszonyulunk. Az egészség nem egyszerűen a betegség hiányát jelenti, hanem holisztikus jellegű, az egész emberre vonatkozik, és életünk egészét jellemzi. Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja a kedvezőtlen népegészségügyi helyzet javítására fogalmazta meg a következő évtized feladatait. A cselekvési terv négy fő társadalmi stratégiát körvonalaz. •

Egészségtámogató társadalmi környezet megteremtése.

•

Az egészséges életmód programja.

•

Az elkerülhető halálozások csökkentése.

•

Az intézményrendszer fejlesztése.

Az egészség megőrzésének szintjei a következők •

Országok, népek feletti nemzetközi szervezetek különböző programokkal küzdenek az emberek egészségéért, e fontos értékért. Számtalan segélyprogram és a pusztító járványok elleni küzdelem is ezt jelzi.

•

Nemzeti-országos-társadalmi-állami szint. Így a védőoltások rendszere, egészséges munkahely, egészségügyi szolgáltatások (stb.). Az Alkotmányban rögzített jogok között szerepel.

•

Az oktatás, a nevelés szintje, amely az iskolában valósul meg.

•

A családi élet szintje.

•

Az egyén szintje.

•

Az iskola egészséges életmódra nevelési programja hidat képez a család és a társadalmi intézményrendszer között.

Az egészségfejlesztés fő célja képessé tenni az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, lehetőségekkel. Az egészséget, mint értéket tűzzék célként maguk elé. Az iskolák legfontosabb tennivalóit az Egészséges Ifjúság alapprogram foglalja össze, megfogalmazva azt az igényt, hogy a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés alapvető helyszínévé. A legfontosabb célkitűzések •

A fiatalok egészségmegtartási ismereteinek elmélyítése.

•

Az iskola egészségbaráttá tétele.

•

Az egészségfejlesztés váljék az iskola mindennapos gyakorlatává.

25



•

A pedagógusok szemléletformálása, módszerek, ismeretek kibővítése.

•

Az egészségesebb életmód iránti igény kialakítása.

•

A magas kockázatú csoportok körében végzett megelőző tevékenység.

Az egészségfejlesztő tevékenység magába foglalja •

az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével kapcsolatos ismeretek bővítését,

•

az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítését és az életvezetéssel kapcsolatos tudás fejlesztését,

•

az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő kompetenciák fejlesztését.

Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A megvalósításban az iskolaorvos, védőnő, a testnevelők, az ifjúságvédelemmel foglakozó szakember, az osztályfőnök, az egészségneveléssel foglakozó tanár összehangolt, egymást segítő és kiegészítő munkájára van szükség. Az iskola valamennyi tevékenységi körébe be kell épülni az egészséges életmód szempontjából lényeges területeknek. Ezek közé tartoznak az alábbiak: •

Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete.

•

A tanulási technikák, a tanulási környezet kialakítása.

•

Az idővel való gazdálkodás fontossága.

•

A személyes válsághelyzetek felismerése és megoldási stratégiák ismerete.

•

A betegség megelőzését (prevenció) és a gyógyulást segítő magatartás.

•

A személyi higiénia, testi-lelki egészség.

•

A környezeti ártalmak.

•

Az egészséges táplálkozás, élelmiszerbiztonság.

•

A testedzés, a mozgás, a helyes testtartás.

•

A szenvedélybetegségek okai és elkerülési lehetőségek.

•

A szexuális felvilágosítás, a családtervezés alapjai.

•

AIDS-prevenció.

Az iskola szerepe és lehetőségei Az egészség megvédésére, edzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása.

26



•

Tanítsuk meg, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására ajánljunk magatartási alternatívákat az egészségvédő magatartás kialakítása érdekében.

•

Ösztönözzük a tanulókat az egészségvédő magatartás megtartására, támogató tanácsadással, példaadással.

•

Az iskola segítse mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenység kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és a helyes döntések megvalósításában (szexuális kultúra, harmonikus életvitel).

•

Az iskolai egészségvédő szolgálata (iskolaorvos, védőnő) rendszeres szűréssel és szakmai tanácsokkal lássa el a diákokat.

•

Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.

•

Váljék tudatossá a tanulókban, hogy az egészséges egyén dinamikus egyensúlyban él a környezetével.

Az egészségfejlesztés hagyományos színtere a tanítási óra: az osztályfőnöki és a testnevelésórák számos témájához szervesen kapcsolódik az egészségvédelem. Az egészségnevelés eszközei és színterei •

tanórák (a tanulók aktivitását növelő, új pedagógiai módszerek megismerése és alkalmazása),

•

osztályfőnöki órák programjaihoz),

•

osztálykirándulások, táborok,

•

egészségügyi előadások, egészségfejlesztés szemléletének terjesztése (szülők, tanulók, pedagógusok),

•

média, iskolaújság, faliújság (aktuális téma önálló feldolgozása, tablókészítés, gyűjtőmunkák faliújságon történő megjelenítése),

•

mindennapi/tömbösített testedzés programja.

(kapcsolódás

más

szervezetek,

intézmények

A mindennapi testedzés programja tagintézményenként eltérő lehetőséget biztosít a diákok számára, hogy a testnevelés órán kívül is sportoljanak. A fizikai aktivitás segít a felesleges energiák levezetésében. Megelőzheti rossz szokások kialakulását, egészségkárosító anyagok használatát. A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. A felmérések szerint az egészség megőrzésében az életmódnak elsődleges szerepe van. Ezt követik az öröklött tulajdonságok, gének, majd a környezeti hatások és végezetül az egészségügyi rendszer. A mindennapos testnevelésnek és mozgásnak prioritást kell adni az iskola órakeretében, mert a fizikai aktivitás az egyik legfontosabb eleme az egészséges életmódra nevelésnek! Az élethosszig tartó tanulás mellett ma már az élethosszig történő sportolást, fizikai aktivitást is elengedhetetlennek tartják (Life learning, life sporting!).

27



A/11. Környezeti nevelési program

A környezeti nevelés fogalma „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan értékek meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970.) Az alapelveket szabályozó jogi háttér Az Egyesült Nemzetek szervezetének 57. közgyűlése 2002-ben a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. A kezdeményezés magába foglalja annak a célnak az elérését, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány (18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez). Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § l. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés átfogó célként szerepel. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003) Alapelv Napjainkban a világ figyelme a fennmaradás és a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez tapasztalható szociális, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdeni. A diákoknak a szakmai képzésen kívül olyan oktatást kell biztosítani, ahol hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Ehhez szükséges, hogy iskolánk tanári kara hasonló meggyőződéssel saját tantárgyának tartalmi sajátossága és saját személyiségjegyei 28



segítségével közvetítse a környezeti nevelés céljait. Szemléletet csak úgy lehet alakítani, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon diákjaink nem elszigetelt ismereteket szereznek, hanem egységes egészként látják a természetet s benne az embert. A környezeti nevelés célja •

Feltárni az egyetemes természetnek, mint létező értéknek a tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is annak környezetével, kultúrájával.

•

Környezettudatossá nevelni a diákokat.

•

A környezet (természetes és mesterséges) értékei iránt tanúsítsanak lokálisan cselekvő, óvó magatartást és akarják megőrizni azokat.

•

Segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését.

•

Megismerni a természet és társadalom törvényeit, tiszteletben tartani azokat mindennapi életvitelünk során. Cselekvéseikben a természettel harmonizáló tevékenységek domináljanak.

•

Kialakítani a környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást egyéni és közösségi szinten, és ez váljék az egyének életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé.

•

Érzékennyé tenni a diákokat a közvetlen környezetük állapota iránt.

•

Tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését.

•

Képessé tenni a tanulókat arra, hogy – személyes tapasztalataik alapján – együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

Az iskola rövidtávú céljai •

A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg!

•

Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket!

•

A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői!

•

Legyen tisztább az iskola! (mellékhelyiségek, szelektív gyűjtés, stb.)

•

Takarékoskodjunk a vízzel, villannyal, gázzal (fűtés).

•

A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat!

•

Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői!

•

Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét, megalapozva az élethosszig tartó tanulást!

A szakképzés adta lehetőségek: A korábban tanult általános ismeretekre építve a szakma speciális kérdésköreit megismertetve kell a környezetvédelemmel kapcsolatos gondolkodást és viselkedést kialakítani.

29



Környezeti nevelési feladatok •

Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.

•

Az ökológiai gondolkodás kialakítása.

•

Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása.

•

Fenntarthatóságra nevelés.

•

Együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód.

•

Az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése.

•

Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése.

•

Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, kreativitás.

•

Az egészség és a környezet összefüggései.

•

Kerüljék el az emberi szervezet egészségét veszélyeztető anyagokat (alkohol, nikotin, drog, gyógyszerek stb.).

•

Figyeljenek az emberi kapcsolatok tisztaságára (mentálhigiéné).

Környezeti nevelés eszközei, tanulásszervezési és tartalmi kereti •

Hagyományos tanórai foglalkozások: tanórák, osztályfőnöki órák.

•

Nem hagyományos szervezésű tanóra: kiállítás, előadások, viták, témanapok, látogatások, órák különböző helyszíneken.

•

Tanórán kívüli foglalkozások: osztálykirándulások, iskolai programok, könyvek, filmek, képek, Internet, beszélgetés, meggyőzés, kézműves szakkör, virágos iskola (tantermek díszítése), szelektív hulladékgyűjtés. A fentiek segítségével az ismeretek összekapcsolásával mód nyílik sokoldalú megközelítésére egy adott tartalomnak. A környezeti nevelés módszerei: játékok, modellezés, riportmódszer, projektmódszer, terepgyakorlati módszer, aktív, kreatív munka, közösségépítés, művészi kifejezés. Összefoglalva az iskola környezeti nevelési szemlélete a következő: Növelni kell a környezeti tudatosságot és annak felismerését, hogy a gazdasági, a társadalmi, a politikai és az ökológiai jelenségek kölcsönös függőségben és kölcsönhatásban vannak mind a városi, mind a falusi környezetben. Biztosítani kell mindenki számára annak lehetőségét, hogy a környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges tudást, ismereteket, értékeket, attitűdöket és készségeket megszerezze. Meg kell teremteni az egyének, csoportok és az egész társadalom környezettel kapcsolatos, új típusú magatartási és életviteli mintáit. A környezeti nevelési kutatások eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy a környezeti ismeretek önmagukban nem elegendőek! Környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik azon túl, hogy ismerik a fontosabb környezeti fogalmakat, az aktuális környezetvédelmi gondokat és tennivalókat, az adott kérdés megoldásához hozzájárulnak. Hisznek tevékenységük jelentőségében, elkötelezettek és gyakorlatuk van az önálló cselekvésben.

30



A/12. Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos program Korunk elvárásainak megfelelően az iskola alapvető feladata, hogy felkészítse tanulóit a mindennapi élet buktatóinak elkerülésére. A fogyasztóvédelem egyik fontos feladata, hogy a vevő, mint potenciális fogyasztó ismerje azokat a jogokat, ill. az eladóra vonatkozó kötelességeket, melyek lehetővé teszik a korrekt kapcsolattartást a két fél között. Sajnálatos, de nem elhanyagolható tény, hogy vevők gyakran élnek panasszal az eladók, vagy szolgáltatók munkájával kapcsolatban. Ez a panasz lehet minőségi kifogás (esetleg mennyiségi), valamint a szolgáltatás nem megfelelő kivitelezéséből fakadó. Fel kell készülni arra, hogy a kifogásnak hangot kell adni, ez lehet szóban, írásban, de mindig a megfelelő fórum igénybevételével. Első körben helyszíni észrevételezés, második körben a fenntartó (tulajdonos) igénybevételével, s végezetül fogyasztóvédelmi hatóság megkeresésével. Az ilyen típusú ismeretszerzésnek iskolai környezetben elsősorban az osztályfőnöki óra, vagy foglalkozás a legmegfelelőbb terülte, de indokolt esetben a szakmai képzésben is meg lehet említeni a vonatkozó speciális eseteket. A/13. Az iskola drogstratégiai programja Helyzetkép: A statisztikai adatok szerint a fiatalok drogfogyasztása az utóbbi években jelentős mértékben nőtt, s az előrejelzések szerint a jövőben további emelkedés várható. Annak ellenére, hogy az iskolánkba járó tanulók többsége nem a hátrányos szociokulturális családokból kerül ki, az említett társadalmi jelenség miatt szükség van az iskolai drogprevencióra. Tudjuk, hogy a drogprevenciós munka területén legfontosabb a tanulók megfelelő attitűdjének kialakítása. Befolyással kell lennünk a drogfogyasztás okainak mindegyikére: a drogok sajátosságából, a használó jelleméből, a családi háttérből s a tágabb társadalmi, környezeti hatásokból fakadó okokra. A helyi stratégia Célunk, hogy a prevenció az iskola teljes pedagógiai munkáját áthassa, s hogy a drogveszélynek kitett fiatalokat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott belső értékké vált normakultúrával ruházzuk fel, amelyek segítségével elhárítják a személyiséget veszélyeztető jelenségeket. Alapelveink: a konstruktív életvitel értékeinek közvetítése, a testi–lelki egészség fogalmának holisztikus megközelítése, a személyesség, az interaktivitás. Feladataink: Felvilágosítás:

Megelőzés:

a tanulóknak, a szülőknek, a kollégáknak. a tanulóknak.

31



Segítségnyújtás:

a tanulóknak, a szülőknek.

Kapcsolattartás:

a tanulókkal, a szülőkkel, a kollégákkal, és egyéb segítőkkel.

A prevenciós módszerek szervezeti lehetőségei A drogmegelőző munka minden pedagógus feladata és kötelessége: közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, a feltárásában, a megszüntetésben. A prevenciós hatás középpontjában a tanuló áll, őt segítik a szülők, a pedagógusok és a prevenciós terápiában feladatot vállaló szakemberek. A résztvevők köre: tanulók: - szaktanári órákon, - osztályfőnöki órákon, - tanórán kívül. pedagógusok: - nevelői értekezleten, - továbbképzéseken, - esetmegbeszéléseken, - személyes beszélgetéseken. szülők: - ismeretterjesztő előadásokon, - fogadó órákon. A nevelőtestület szerepe: Az iskola vezetése támogatja a tanárok drogprevenciós és mentálhigiénés jellegű továbbképzését. A tanárok saját szaktárgyuk keretében élnek tárgyuk tartalmi és módszertani lehetőségeivel, valamint az iskola pedagógia programjába beépített tartalmakat feldolgozzák a tanítási órákon. A drogmegelőzés tartalmi elemei: Stresszmegelőzés Módszer: interaktív szituációs gyakorlatok, beszélgetések, konfliktushelyzetek feldolgozása. Kommunikációfejlesztés Beszélgetések, szituációs gyakorlatok, viták. Személyiségfejlesztés Önismereti tesztek, beszélgetések, példaképek. Életvezetési ismeretek, a drogokkal kapcsolatos ismeretek Felvilágosítás, interaktív foglalkozások, az elutasító meggyőződés kialakítása. A kábítószer fogyasztás tényének kezelése Titoktartási kötelezettséggel, külső segítség igénybevételével. Módszerek, eszközök a drogprevencióban:

32


-


Helyzetfelmérés a diákok körében alkalmanként, kérdőíves módszerrel. Ezek értékelése, feladat meghatározások. Tananyag: osztályfőnöki, biológia órák témái (pl.: önismeret, én és a környezetem, egészséges és biztonságos élet, veszélyeztető tényezők). Külső drogprevenciós szakemberek foglalkozásai. Személyiségfejlesztő, önismereti órák. Tematikus előadás nevelési értekezlet keretében. Alternatív szülői értekezletek. Kiállítások szervezése. Filmvetítések, ismeretterjesztő filmek A szabadidős tevékenységek drogprevenciós lehetőségei: színház, koncert, kirándulás, közösségi rendezvények. A témával foglalkozó kiadványok figyelése, felvilágosító szórólapok iskolai terjesztése.

33



B) HELYI TANTERV

34



B/1. Óratervek

A PERFEKT Szakközép- és Szakiskola által oktatott szakmák a központi programok ajánlásai alapján készített tanterveken keresztül kötelező érvénnyel meghatározzák az alkalmazandó óraterveket. Mivel az intézményünk által oktatott szakmák köre tagintézményenként/telephelyenként jelentősen eltérő, ezért az alkalmazandó óratervek a Pedagógiai Program mellékletében találhatók.

35



B/2. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl, néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek, illetve ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a diákok kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. • Az egyes taneszközök kiválasztásnál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. (pl. tartós tankönyvek) • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. • A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján évente meghatároz. 5. Az iskola tanárai a Kt. 19. § (2) bekezdése alapján kell, hogy megállapítsák az oktatás során használt segédanyagokat, tankönyveket. 6. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 7. A tankönyvek beszerzése során a 2001. évi XXXVII. tv. 8. § rendelkezései az irányadóak.

36



B/3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az adott szakma képzési követelményeiben (központi programjában) meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el, és minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. 4. Ha a tanuló az adott évfolyamon a tanév végén három tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, akkor a nevelőtestület mérlegeli – a tanuló egyéni körülményeire tekintettel – hogy a tanuló évfolyamot ismételni köteles, vagy javító vizsgát tehet. Több tantárgyból szerzet „elégtelen” osztályzat esetén a tanuló az évfolyamot ismételni köteles. 5. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a mulasztó tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha ezt a tantestület engedélyezi. 6. A tanulók tanórai mulasztásának következményei: •

ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti órákról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, illetve az elméleti órák 20%-át, a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

•

megszűnik a tanulói jogviszonya annak a nem tanköteles tanulónak, aki 30 tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul (feltéve, hogy az iskola a tanulót, illetve szülőjét legalább 2 alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire)

•

az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség, büntetést von maga után, ami a magatartás osztályzatot is befolyásolja

37



B/4. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége)

1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a szaktanárok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. Év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 4. A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik. 5. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 6. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. 7. A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. Az évközi teljesítmény mérését a közoktatási törvény szabályozza: Az osztályozás, értékelés annak a pedagógusnak a feladata, aki az adott tantárgyat tanítja, de az egyes pedagógusok osztályozási gyakorlatát az iskola pedagógiai programja határozza meg. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét - tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli - félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti az érdemjegyek alapján. Az év végi értékelés az egész éves munka alapján történik. (kivéve a felsőfokú szakmai képzéseket, ahol féléves képzési rendszer működik.) Az érdemjegy visszajelző, informatív érékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének elsajátítását minősíti. Iskolánkban a tanár a tanuló tantárgyi munkáját a heti egy vagy két órás tantárgyak esetében félévenként kettő érdemjeggyel, a nagyobb heti óraszámú tantárgyak esetében félévente legalább három érdemjeggyel minősíti, melyet az osztálynaplóba beír. 38



Egy félév során minden pedagógus az általa heti három vagy több óraszámban tanított tantárgyban legalább két alkalommal témazáró dolgozat formájában is értékeli a diák munkáját. Egy napon csak két témazáró dolgozat iratható. A dolgozatot négy héten belül ki kell javítani. Az osztályzat (amit a bizonyítványba írunk), összefoglaló képet ad a tanuló adott tantárgyban nyújtott összteljesítményéről, neveltségi szintjéről. Egy hosszabb időtartam ismeretanyaga elsajátításának szintjéről tájékoztatja a pedagógust, a tanulót és a szülőt vagy gondviselőt. Minősíti a tanulót. A tanuló osztályzatait az évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján, vagy az osztályozóvizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, a beszámoltató vizsgán, illetve köztes vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani, a közoktatási törvényben leírtak szerint. A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy - a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek - és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma. A félévi osztályzatoknak a tanuló továbbhaladása szempontjából nincs jelentősége. A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy - a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette - megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse - megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani. Felsőfokú szakképzéseknél a tanév végén kapott osztályzatok csak a 2. félév eredményét tükrözik! Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt tanárt, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem módosíthat! Az osztályzatról a tanulót és szüleit, gondviselőjét a félévi értesítőben, illetve a bizonyítványban értesítjük, ezt a tanuló köteles szüleinek vagy gondviselőjének bemutatni, illetve aláíratni. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

39



Érdemjegyek, osztályzatok: Jeles (5) - a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz - a tananyagot ismeri, érti, tudja és alkalmazza - a tantárgy szaknyelvén is pontosan, szabatosan fogalmaz - kiemelkedő teljesítményt nyújt Jó (4) - a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget Közepes (3) - a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget - tanári segítségre többször is rászorul Elégséges (2) - a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik - fogalmakat nem ért, önálló feladatvégzésre nem képes Elégtelen (1) - a tantervi követelmények minimumát sem tudja - ennek eleget tenni tanári útbaigazítással sem képes - megtagadja a munkát

40



B/5. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái.

A tanuló további fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és a szorgalom értékelése, osztályozása. A közoktatási törvény szerint ezt, az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével, az osztályfőnök végzi. A magatartásból kapott osztályzat azt mutatja meg a tanulónak és a szülőnek, illetve gondviselőnek, hogy a tanuló mennyiben tesz eleget az iskola pedagógiai elvárásainak, a pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzéseinek. A szervezeti működési szabályzatban meghatározott követelmények szerint változhat a tanuló magatartás osztályzata. Befolyásoló tényezők lehetnek: - a tanuló hiányzásának, mulasztásának, késéseinek száma - ezek igazolásaira vonatkozó rendelkezések betartása - a tanuló jutalmazása elveinek és formáinak figyelembe vétele - a fegyelmező intézkedések elveinek és formáinak figyelembe vétele A szorgalom érdemjegye nem tükrözheti csak a tanuló eredményességét. A szorgalom értékelésének és minősítésének nem azt kell mérnie, hogy az egyes tanuló az iskola vagy az osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességeihez, eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt időszakban milyen eredményt ért el. Magatartásból adott érdemjegyek feltételei: Példás (5) - házirendet betartja - fegyelmezett - megbízható - pontos - a közösség alakítását, fejlődését kezdeményezéseivel, véleményével elősegíti - a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, együttműködő, kulturáltan viselkedik Jó (4) -

a házirendet betartja általában fegyelmezett, megbízható, pontos részt vesz a közösségi életben a rábízott feladatokat elvégzi a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, törekszik az együttműködésre

Változó (3) - a házirendet csak ismételt, állandó figyelmeztetésre tartja be - figyelme ingadozó - munkája pontatlan - a közösségi munkában vonakodva vesz részt - társaival közömbös - a felnőttekkel és társaival csak időszakonként működik együtt

41



Rossz (2) - a házirendet nem tartja be, ismételt figyelmeztetések ellenére sem - fegyelmezetlen, durván beszél - közösségi munkát nem végez - a fejlődést hátráltatja - a felnőttekkel és társaival szemben tiszteletlen Szorgalomból adott érdemjegyek feltételei Példás (5) - munkavégzése pontos, megbízható - minden tantárgyban elvégzi feladatait - tudása fejlesztését, bővítését igényli - munkájában önálló - munkatempója jó - tananyagon kívüli tevékenységekben részt vesz (pl. versenyen) Jó (4) -

az órákon figyel házi feladatait elvégzi ösztönzésre rendszeresen dolgozik és ellenőrzi magát érdeklődése nagyrészt az iskolai tananyagon belül marad

Változó (3) - munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen - nem elég önálló, utasításra kezd munkához - nem ellenőrzi önmagát Hanyag (2) - figyelmetlenül dolgozik - nem megbízható - feladatait nem végzi el - nem törődik kötelességeivel - követelményeket nem veszi figyelembe - megtagadja a munkát A tanuló iskolában vagy az iskola által szervezett foglalkozáson, rendezvényen, eseményen tanúsított magatartásáért, cselekedeteiért az iskola, a pedagógus felel.

42



B/6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A PERFEKT SZKSZI érettségi utáni szakképzést és szakiskolai képzést folytató intézmény. A testnevelés az iskola által oktatott szakmák központi programjaiban heti egyórás javasolt tantárgyként szerepel. Ennek megfelelően intézményünkben a helyi lehetőségeknek megfelelően szerepel a képzéseknél a testnevelés vagy heti egy-egy órával, vagy tömbösítve beépítve a szakmai képzés tantárgyai mellé. A tanulók fizikai állapotát időszakonként az adott tagintézmény/telephely testnevelés szakos oktatója méri fel.

43



C) SZAKMAI PROGRAM

44



C/1. Az iskola szakképzési rendszere

Iskolánkat a jelen pedagógiai és nevelési program vegyes típusú szakképző intézményként definiálta. Tudatosan tervezzük az ügyintézői, illetve akkreditált felsőfokú szakképzéseinket. Az elmúlt 2-3 év munkaerő-piaci tendenciái jutnak kifejezésre, amikor az iskola egyre nagyobb hangsúllyal foglalkozik a felsőfokú akkreditált képzéssel, a középfokú ügyintézői képzés rovására. A munkaerő-piacon jelentkező felsőfokúnak minősítő képesítések iránti érdeklődés megnövekedése alapozza meg az iskola beiskolázási politikáját. Ezért az akkreditált felsőfokú szakképzés területén keresi azokat a felsőfokú szakképesítéseket, amelyek képzés szempontjából kevésbé „leszűkítettek”. Ez utóbbi képzés feltételezéseink szerint erőteljesebben kötődik a közoktatási képzés megnövekedett szerepéhez, jobban, szélesebben alkalmazkodik a munkaerő-piaci igényekhez. Ugyanakkor néhány régióban érdeklődést tapasztaltunk a szakiskolai képzések iránt. A vállalkozások, mint munkaadók elvárják - a szakmai ismeret napra készségét, gyakorlat-orientáltságát - a szakma továbbfejlesztését - a szakmák szélesítését - további szakmák elsajátítását - kiegészítő informatikai tudást - kommunikációs készséget - csoportban és emberekkel való együttműködési készséget - idegen nyelv ismeretet Az átalakuló modern gazdaság egyre inkább kitágítja az egyes szakmák határait, illetve a gazdasági átalakulás elmossa a szakmák közti határvonalat. A határvonalak eltűnése több olyan ismeretet, készséget és képességet követel meg a munkavállalóktól, amely nem kapcsolódik konkrétan egy szakmához, vagy akár szakmaterülethez. Alapvető iskolafejlesztési és oktatástervezési koncepciónk, hogy az iskola szakképzési rendszere a következő képességek és tudástípusok mentén szerveződjön, korszerűsödjön: A/ az eredeti szakmai tudás folyamatos karbantartása, fejlesztése B/ a második, harmadik, stb. szakmák elsajátítása C/ kiegészítő informatikai tudás (Internet, telemarketing stb.) D/ nyelvtudás E/ az együttműködési és kommunikációs készség F/ tárgyalási készség G/ eladás-technikai tudás és kapcsolódó készségek

45



C/2. Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerébe:

Az OKJ-s képzésben mentességet kaphatnak a tanulók egyes tárgyak tanulása, illetve vizsgája alól az alábbi rend szerint: 1.

Vizsga alóli mentesség Az egyes OKJ-s szakmáknak megfelelően a vizsgát felügyelő főhatóság előírásainak figyelembevételével.

2.

Órák látogatása alóli mentesség Abból a tárgyból kapható, amelyet a tanuló más képzési formában tágabb tartalommal és magasabb óraszámban tanult, és ezt OKJ-s bizonyítvánnyal igazolja, és az adott OKJ-s képzés jogszabályi előírásai ezt nem tiltják.

Adott tantárgy óráinak látogatása alól a szaktanár javaslatára a tagintézményvezető, egyes vizsgarészek alól az igazgató vagy a tagintézményvezető adhat felmentést.

46



C/3. Szakmai gyakorlat képzési helyeinek és formáinak bemutatása Az érvényes tanítási tervek szerint az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben résztvevőhallgatóknak 42 nap (napi 8 óra) szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük. A szakmai gyakorlat célja: az iskola elméleti és gyakorlati oktató-nevelő munkájának kiegészítése és elmélyítése, a tanultak adaptálási készségének fejlesztése. A szakmai gyakorlatot a hallgatóknak a tanév, illetve a vizsgaidőszak végén egybefüggően kell teljesíteniük. A szakmai gyakorlat az iskola és az intézmény együttműködési megállapodásán alapul. A hallgatóknak a képzési programhoz illeszkedő tematika alapján kell munkát végezniük. Fontos, hogy az iskola által adott tematikán kívül a hallgatók aktívan be tudjanak kapcsolódni az intézmények munkavégzésébe, hasznos szakmai feladatokat teljesítve részt vegyenek a napi munkában. A szakmai gyakorlattól azt reméljük, hogy a hallgatóinkat alkalmasnak találják arra, hogy hosszabb távon is építsenek közreműködésükre. A szakmai gyakorlatról a hallgatóknak beszámoló dolgozatot kell készíteni legalább 25 legfeljebb 30 gépelt oldal terjedelemben. A későbbiekben a kötelező szakmai gyakorlatot igénylő szakmák köre bővülni fog. A nem felsőfokú szakképzésben résztvevők számára is kiemelten fontos az elméleti képzés mellett a gyakorlati oktatás. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy tanulóink elméleti ismereteiket a mindennapi élethez közeli helyzetekben is gyakorolhassák. Ennek érdekében olyan korszerűen felszerelt, új szoftver programokkal ellátott számítógépes oktatást szervezünk, ahol lehetőség nyílik a gyakorlati foglalkozás megtartására.

47



D) ZÁRÓ DOKUMENTUMOK ÉS RENDELKEZÉSEK

48



D/1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, hozzáférési lehetőségek A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések: I. A pedagógiai program érvényességi ideje • Az iskola 2008. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján, felmenő rendszerben. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje visszavonásig érvényes. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata • A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. • A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. • A fenntartó a pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását évente értékeli. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására: • az iskola igazgatója, • a nevelőtestület bármely tagja, • szakmai munkaközösségek, • az iskola fenntartója tehet javaslatot. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a képviselői útján javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: • az iskola fenntartójánál, • az iskola honlapján, • az iskola irattárában, • az iskola könyvtárában, • az iskola igazgatójánál, • tagintézményvezetőknél • a fenti elhelyezések vonatkoznak az iskola minden tagintézményére/telephelyére!

49



D/2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai

1. Tantestületi határozat 2. Fenntartó elfogadási (jóváhagyási) záradéka

50



Tantestületi határozat A nevelőtestület a 2008. június 25-én megtartott megbeszélésén a Pedagógiai Programot módosításaival együtt elfogadta. A módosításra az Alapító Okirat változásai miatt került sor.

A tantestület képviseletében:

Szolnok, 2008. július 14. ………….………………………….. Fortuna Zsuzsanna igazgató

Fenntartó elfogadási (jóváhagyási) záradéka: A dokumentum tartalmának megismerését követően 2008. június 25-én jóváhagyta. Budapest, 2008. július 14. A fenntartó Perfekt Akadémia Oktatási és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. képviseletében:

…………………………..…………. Dr. Dobay Péter ügyvezető igazgató

51



E) MELLÉKLETEK

52

PERFEKT Szakközép- és Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2008

Recommend Documents