Pannon Középiskola és Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2008

4

Ikt.sz.: 9/2012

A Pannon Középiskola és Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2008.

Az időközbeni, legutóbb 2012. február 18-ai módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva.

Szerkesztette: Debreczeni Sándor

1

2 TARTALOMJEGYZÉK -

Pedagógiai gondolkodás új elvei színterei és módszerei az európai gyakorlatban

4. oldal

-

Bevezetés

6. oldal

-

Nevelési program

7. oldal

-

-

Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei céljai feladatai eszközei eljárásai

7. oldal

-

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

9. oldal

-

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

11. oldal

-

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

12. oldal

-

Tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység

14. oldal

-

A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere

14. oldal

-

A szakiskolai képzésen belül a szülő, tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének érdekében tervezett feladatok

20. oldal

-

Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

21. oldal

-

A Pedagógia program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

21. oldal

A Pannon Középiskola és Szakiskola egészségnevelési és egészségfejlesztési programja

22. oldal

-

A Pannon Középiskola és Szakiskola környezeti nevelés programja

25. oldal

-

A Pannon Középiskola és Szakiskola gimnáziumi képzésre vonatkozó helyi tanterve

36. oldal

-

A Pannon Középiskola és Szakiskola szakképzési programja

46. oldal

-

Az iskolában, iskolarendszerben megszerezhető, állam által elismert, Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések

48. oldal

-

A Pannon Középiskola és Szakiskola tantárgyi tantervei

58. oldal

3 MELLÉKLETEK A PEDAGÓGIAI PROGRAMHOZ

1. számú: Tantárgyi tantervek - Osztályfőnöki óra - Anyanyelv és kommunikáció - Magyar irodalom - Történelem - Társadalom ismeret - Filozófia - Művészeti ismeretek - Matematika - Idegen nyelv (német nyelv, angol nyelv) 2. számú:

3. számú:

Tantárgyi tantervek - Fizika - Kémia - Biológia - Földünk és környezetünk - Katonai alapismeretek tantárgy - Gazdasági ismeretek tantárgy Szakképzési programok - Irodai asszisztens - Számítógép szerelő, karbantartó - Gyorséttermi- és ételeladó - Kereskedelmi ügyintéző - Külkereskedelmi üzletkötő - Marketing- és reklámügyintéző - Pénzügyi- számviteli ügyintéző - Logisztikai ügyintéző - Gazdasági informatikus

33 346 01 1000 00 00 33 523 01 1000 00 00 33 811 03 0100 31 01 52 341 04 1000 00 00 54 341 01 0000 00 00 52 342 01 0000 00 00 52 344 01 0000 00 00 54 345 02 0000 00 00 54 481 04 0010 54 01

4

A PEDAGÓGIAI GONDOLKODÁS ÚJ ELVEI, SZINTEREI ÉS MÓDSZEREI AZ EURÓPAI GYAKORLATBAN

Új pedagógiai megközelítések és értelmezések az európai oktatás gyakorlatában

Az európai fejlődés folyamatában az oktatás az utóbbi években fokozatosan felértékelődött, s jelentősége változatlanul növekszik. Vezető tudósok egy új minősítést alkottak: az oktatást rejtett kincsnek nevezik, amelyet felszínre kell hozni, és kamatoztatni kell. Új értelmezési keretben jelenik meg az egész életen át tartó tanulás igénye és lehetősége, amelyet a gyorsan változó gazdasági viszonyok követelnek meg. A hagyományos oktatási szervezetek és formák fokozatosan oldódnak, a szabad munkavállalás szükségleteit szolgáló nyitottság egyre jobban gyakorlattá válik. A piac, a kívülről támasztott szükséglet új szabályozó erőként lépett be az oktatási rendszerbe. Az új típusú értékrendszer fontos eleme az "eladható tudás". A tudás megtérülő beruházásnak minősül, amelyért érdemes szel1emi és anyagi áldozatot hozni. Új pedagógiai felfogás, hogy mindenki számára biztosítani kel1 az iskolarendszeren belül vagy kívül egy "második esélyt" az érvényesüléshez. A kialakuló új viszonyokat Európa-szerte kognitív tárgynak tekintik, ahol a szel1emi tevékenység felértékelődik, az érvényesül jobban, aki többet tud, és azt tudja, ami az életszakaszban és tarsada1mi szituációban anyagiakra váltható. Oldódik a diplomák, bizonyítványok értelmezésére vonatkozó merev szabály is. Nem önmagában a diploma és bizonyítvány, hanem a megszerzett tudás értéke minősíti a hallgatót, tanulót. A diplomát, bizonyítványt tehát a piaci viszonyok mérik. Ezek a modem, információs társadalomban törvényszerű és szükségszerű jelenségek, s az egyén és társadalom kapcsolatában megkerülhetetlen folyamatok. A rugalmas, alkalmazkodó oktatás hazai jellemzői és kívánatos irányai

Kiindulópontként azt a tételt kell elfogadnunk és követnünk, hogy egy oktatási formában megszerzett bizonyítvány nem adhat egész életre szóló útlevelet. Szakítani kell azzal a korábbi felfogással is, hogy az oktatási intézmény intellektuális "daráló", s mindenkinek mindenhol ugyanazt kell, hogy nyújtsa. A korszerűen tervezett oktatás folyamatosan kell, hogy építsen az új szükségletekre, és a hagyományos ismeretkörök mellett, új szükségleteket kell, hogy szolgáljon. Ma az tekinthető modern képzésformának, amely felvállalja a számítástechnikai ismeretek tanítását, az alapvető közgazdasági, menedzseri ismeretek elsajátíttatását, bevezeti a tanulókat a természeti-környezeti ismeretek kultúrájába, és megismerteti az érdeklődőket az alapvető technikai ismeretekkel, például a gépjármű kezelésének, és vezetésének alapvető követelményeivel. Ezek korunkban a mindennapos tevékenységek részeivé válnak. Az iskolának egyre inkább olyan anyagot kell tanítania - a hagyományos értékek mellett - ami holnap alkalmazható és "eladható ismeret Mindezt úgy kell tennie, hogy utat nyisson a továbbképzéshez, felkínálja a „második esélyt”, a továbblépés lehetőségét is. Egyre inkább tért hódító modul az intézmény, amely a középfokú műveltség mellett a főiskolai képzés egyes feladatait is vállalja. Mindezeknek az új igényeknek megfelelő oktatás eredményesen szolgálhatja az esélyegyen1őség megvalósulását a felnőttkorban. Az iskola új szerepe abban is megnyilvánul, hogy az eredményes oktatás érdekében új kapcsolatokat épít ki a munkahelyekkel, a foglalkoztatási közeggel, s ennek eredményeképpen a munkahely egyre inkább kiemelt oktatási helyszínné válik.

5 Az új feladatok felvállalásának teljesítését, eredményességét kellően szolgálhatja a motiváció új értelmezése, a tanuló hatékonyabban és eredményesebben tanul, ha annak értelmét és hasznát látja. Megítélésünk szerint iskolai modellünk a felvállalt pedagógiai küldetésben érvényesíti ezeket a követelményeket, s megfelel az egyre jobban elterjedő európai modellnek.

Az alkalmazandó és követendő módszerek az új pedagógiai felfogás érvényesítésében A statisztikai szemléletű megítélés egyre jobban elveszíti a jelentőségét a bizonyítványok, oklevelek minősítésében. A munkáltatók egyre jobban a bizonyítványok mögött lévő tudást fogják értékelni és honorá1ni. A tanulás módszertani összefüggésében a tanulóktól is új magatartást kíván. Folyamatosan a szükségletek felismerésére, kell nevelni tanulóinkat, s fokozatosan ki kell fejleszteni bennük az önszabályozás, a saját sorsukért való felelősség igényét. El kell sajátíttatni tanulóinkkal az új életvezetési technikát, fel kell készíteni őket a modern piaci viszonyok értelmezésére, a felhasznált lehetőségek célszerű kihasználására, hogy ne legyen kiszolgáltatott a tanuló a változó folyamatokban. Jobban ki kell használni a felnőttkorban kínálkozó előnyöket, az élettapasztalatokat a hatékonyabb tanulás érdekében. A felnőttkorban az érdekeltség és a társadalmi tapasztalat megsokszorozza a tanulói teljesítményeket. Kívánatos egy új tanári - tanulói viszony meghonosítása is, amelyben a hagyományokkal szakítva nem a kiszolgáltatottság, hanem a kölcsönös érdek és előny a motiváló erő. Egyre jobban meghatározó pedagógiai elv lesz a kölcsönös előny, s a hatékonyabb oktatás minőségi mércéje. A Pannon Középiskola és Szakiskola pedagógiai gyakorlatában megtalálhatók azok az új lehetőségek, amelyek eredményesen szolgálhatják a nyitottságot, és kellő mértékben közelítenek a kívánatos és célszerű európai oktatási gyakorlathoz.

6

1. BEVEZETÉS „A jó közoktatás valódi haszna nem azok ismeretek, amelyeket a gyermek elsajátít, hanem a műveltség, amit értelmi felfogása ezekből kialakít.” LA PLAY

A gazdasági rendszerváltás egyik új kihívása a magyar társadalom munkaképes tagjaival szemben, hogy szakmai felkészültségükkel, műveltségükkel, széles értelembe vett tanulási képességükkel tudnak-e alkalmazkodni a piacgazdaság követelményeihez. A munkanélküliség, az újra elhelyezkedés, szakma és/vagy munkahelyváltás, munkahelymegtartás egyidejű jelenléte és kezelése olyan feladatot jelent az egyén számára, amelyre nem készült fel, társadalmi szintű segítség, támogatás nélkül a leszakadás veszélyezteti. A társadalmi előrejutásban meghatározóan fontos iskolázáshoz, tanuláshoz azonban – több okból – nem egyformán képesek hozzájutni. Az okok között sorolhatjuk a területi elérhetőség, átjárhatóság, a felnőttkori tanulás funkciónak megfelelő oktatásszervezés csorbáit. A társadalmi mobilitáshoz biztosítani kell a magasabb kvalifikáció megszerzésének lehetőségét, amihez az általános műveltségi szint emelése, az önfejlesztő magatartás- és tevékenységformák megerősítése szükséges.

7

2. NEVELÉSI PROGRAM „Ameddig értelmünk elér, addig terjed hivatásunk, jogunk, kötelességünk. Amit képesek vagyunk megismerni, azt meg kell ismernünk.” LUDWIG FEAUERBAACH 2.1.

Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

2.1.1 Alapelveink Az előképzettségben, végzettségben, motiváltságában, lehetőségeiben rendkívül heterogén tanulóközösség okán és fejlesztésük érdekében az iskolában olyan légkört kívánunk megteremteni, ahol · a nyitottság nemcsak a fogadókészséget jelenti, hanem a lehetőséget, elérhetőséget is a szervezett oktatásba való bekapcsolódásra, az iskola nem passzív fogadója a jelentkezőknek, hanem törekszik megérinteni a szociális, szocializációs nehézségek, hátrányokból eredő eltérő életvitel, demotiváltság által akadályozott rétegeket, egyéneket, ezért az iskolát visszük közel a tanulóhoz, lakóhelyéhez, munkahelyéhez; · a segítségnyújtás a nevelő magatartásának egyik fő attitűdje; · a tanuló/hallgató életkortól, életúttól függően differenciáltan kap támogatást a szociálisan értékes, de egyénileg is eredményes konstruktív életvezetés megalapozásához és/vagy korrekciójához, · a nevelőtestület elkötelezett, módszereiben és eszközeiben felkészült az egész életen át tartó tanulás igényének kialakítására, · külön figyelmet kap a szabad munkavállalás szükségleteit kielégítő oktatás- és tanulásszervezés, · a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, mint az eredményes tanár-diák együttműködés alapfeltételét, · tanár-diák viszony meghatározó pedagógiai elve a kölcsönös érdeken és előnyön nyugvó motiváló erő, · az előzetes ismeretek és tapasztalatok felszínre hozása és fejlesztése érdekében életkori sajátosságaikhoz, élettapasztalatukhoz, élethelyzetükhöz adekvát tanulási-tanítási folyamatot szervezünk. Ezen alapelvek mentén iskolánkat arra szerveztük, hogy tanulóinknak/hallgatóinknak megteremtsük az az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés lehetőségét. A tanulói összetételnek megfelelően az iskola általános funkciói közül kiemelt szerepet kap a személyiségfejlesztés és az értékközvetítés. 2.1.2. Célok, feladatok, eszközök, eljárások A tudás, készségek, képességek az egyén életében akkor működnek hatékonyan, ha mindezt egy határozott értékrend fogja össze. Ezért kiemelten kezeljük az értékközvetítést, amely magába foglalja a testi, lelki és szellemi értékeket az indivídum, ill. a tolerancia és az alkalmazkodóképesség értékeit a közösség szempontjából.

8 Célunk, hogy felébresszük tanulóinkban az önálló értékrend kialakításának igényét, fejlesszük a felelős döntésképesség és tolerancia személyiségbeli alapjait. A tantárgyi és a tantárgyak közötti tartalmak, ismeretek tág lehetőséget kínálnak az önálló értékrend, a felelős döntésképesség és tolerancia személyiségbeli alapjainak kialakításához és/vagy stabilizálásához. Feladatunk, hogy teret, mintát és módszert adjunk az önálló vélemények, érvelések kifejtésének, ütköztetésének, hogy a múltból a jelenbe vezető kérdések megismerése segítse a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértését. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítenek. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Faladatunk olyan kritikai szemléletmód kialakítása, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes az összefüggések az alternatívák meglátására és értékelésére. A tantárgyi kereteken kívül a szervezett és spontán tevékenységek során – színházlátogatás, csoportprogramok, …- is folyamatos feladata a pedagógusnak, hogy megerősítse a pozitív megnyilvánulásokat. Fontos, hogy a véleményekben tárgyszerűség, a megalapozottság is helyet kapjon, és a vélemény megformáltsága minél magasabb színvonalú legyen. A felnőtt ember mindennapjaihoz tartozik a sajtó, a rádió és televízió által kínált kultúra fogyasztása, ezért kapott fő hangsúlyt az oktatás tartalmában a tömegkommunikáció tanítása. Célunk, hogy tanulóink rendelkezzenek az önálló ismeretszerzés igényével és eszközeivel, alakuljon ki vágyuk a magasabb műveltség megszerzésére, a folyamatos és igényes „kultúrafogyasztásra” mindennapjainkban. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Feladatunk a tanulás tanítása: A felnőttoktatásban a tanulástechnikák fejlesztése a felnőttképzés sikerének alapja. A tantervben ezért kap fontos helyet a tanulásmódszertan, ill. az önfejlesztés, és a könyvtárismerettel párhuzamosan a rendszerezés képességének fejlesztése. Tantárgyanként és általában kialakítani, fejleszteni kell az információk, ismeretek forrásaihoz való hozzájutás, az információk, ismeretek feldolgozása, rögzítés (jegyzet, vázlat készítés) elemzés, összegzés, lényegkiemelés,… eljárásaihoz, alkalmazásához szükséges készségeket, képességeket. A tagozat jellegétől és évfolyamtól függően (levelező tagozaton meghatározóan) hangsúlyos szerepet kap a tanulás-tanítási folyamatában a tanulásirányítás; az önálló ismeretszerzésre, felkészülésre, a folyamatosan mélyebb és átfogóbb egyéni feladatok elvégzésére való képesség kialakítása. A személyre szabott tanulási stratégiák kidolgozását, ami nem csak osztályfőnöki feladat, hanem csoportot/osztályt tanító minden pedagógus feladata. Célunk, hogy önfegyelemmel, önismerettel, konvertálható ismeretekkel rendelkező hallgatókat bocsássunk ki, akik megállják a helyüket az új kihívásokat hozó világban, rendelkeznek olyan önfejlesztő aktivitással, amely képessé teszi őket munka világába való belépésre és sikeres továbbépítkezésre, a kudarcok kezelésére, továbbtanulásra, folyamatos önfejlesztésre. Feladatunk, tagiskolánként a tanuló-összetételhez, helyi sajátosságokhoz, adottságokhoz, adekvát pedagógiai hatásrendszer kialakítása és működtetése, amely az önfejlesztő mechanizmusokat a magatartás- és személyiségformálással folyamatosan támogatja.

9 A munkarendből eredően az iskolában töltött rövid idő szükségessé teszi, hogy a feladatunkhoz –a tagiskolák helyi sajátosságainak és a pedagógusok szakmai önállóságának sérelme nélkül – kiemelten kezeljünk néhány tevékenységet: · feladat-meghatározás, az önálló feladatok folyamatos és differenciált növelése, · folyamatos értékelés, visszajelzés, megerősítés, szokásformálás, · tanulói önértékelés, közösségi értékelés, · önálló tanulói feladatok értékelése, ellenőrzése. Térítéses szolgáltatás keretében az ismeretek nyújtása mellett perspektívát kívánunk nyitni az alapvető jogi, közgazdasági és cégvezetési ismeretek oktatásával. Alapelveinkből eredően az iskola egyik alapvető funkciója a felzárkóztatás, amellyel célunk, hogy a tanulók élettapasztalatait és korábbi tanulmányait rendezve és kiegészítve ezek eredményeit, lehetővé tegyük az együtt haladást, elkerüljük a további kudarcokat. A felzárkóztatás folyamatában rehabilitációs lehetőséget kell biztosítani a korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Alapelveinkből és az iskola sajátos helyzetéből – tagiskolák magas száma, területi különbözőségek, életkorban, céljaiban, érdekeiben, előképzettségben, motiváltságban eltérő összetétel - adódóan a felzárkóztatást az „elmaradás, lemaradás” okaival összefüggésben komplex feladatként tervezzük, szervezzük. 2.2. Komplex felzárkóztatás · a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység · a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység · a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 2.2.1 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység valamennyi képzési formában Tanulási kudarcnak kitett tanulóként fogadjuk el tanulónkat különösen ha: · mentális adottságai ( tanulási készségek fejletlensége) okán a csoporttal való együtt haladás folyamatos támogatást, segítséget igényel; · születési adottságok ( testi fogyatékosság ) miatt az iskolába járás, tanórákon való részvétele, a tanuláshoz szükséges információk, segédletek megszerzésében, biztosításában súlyosan akadályozott, korlátozott; · a családi háttér szociális, szocio-kulturális, szocializációs nehézségei, az előzetes tanulmányok során megélt iskolai kudarcok ezt indokolják, · fentiekkel is összefüggésben magatartási, beilleszkedési nehézségei, akadályozzák a szervezett tanulásban való részvételt; · élethelyzete, életvezetési problémái segítségnyújtás nélkül prognosztizálják a tanulási kudarcot. · Kiemelten tanulási kudarcnak kitett tanulóként fogadjuk el a cigány etnikai hátrányt és az ebből eredő tanulási kudarcot is eredményező életvezetési eltéréseket A tanulási kudarcnak kitett tanulóinknál gyakran szuperponálódnak az okok, máskor az alapprobléma gondozatlansága, megoldatlansága generál újabb kudarc-kiváltó helyzetet, állapotot. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történhet: 1. az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; 2. A nívócsoportos oktatás; 3. Az egyéni foglalkozások; 4. A felzárkóztató foglalkozások;

10 5. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; 6. A továbbtanulás irányítása, segítése. A felzárkóztatást segítő tevékenységünk eredményességének feltétele, hogy · pedagógusaink a nevelő-oktató munka folyamatába ágyazottan, folyamatosan, pedagógiai eszközként alkalmazzák a felzárkóztatás módszereit; a probléma elfogadása, elfogadtatása helyes önértékelés, önbecsülés alakítása reális célok kitűzése, sok dicséret, sikerélményhez juttatás · a kudarc elemektől függően differenciált legyen, · a tanulmányi munka közvetlen támogatását meghatározóan csoport/osztály szinten szervezze, · biztosítson lehetőséget az egyéni problémák megoldására, az egyéni fejlődés, fejlesztés támogatására. Az egyéni és egyben az egyéni helyzet szerint differenciált közvetett felzárkóztatást szolgálja, hogy tanulmányaik során diákjaink életvezetési, mentális, szocializációs, előzetes tanulmányaik során megélt tanulási kudarcok, iskolai ártalmakból eredő problémáik megoldására iskolapszichológusok állnak rendelkezésre. A tanulmányi munka közvetlen támogatását a tantárgyi korrepetálások szolgálják, amelyeket az igények és szaktanári javaslatok alapján osztályszinten szervezünk. A tagiskolák a helyi felmérések alapján használják fel a korrepetálási órakeretet, ezen felül térítéses szolgáltatásként lehetőséget nyújtunk az egyéni korrepetálási, konzultálási igények kielégítésére is. Az iskolánkba belépő tanulók – az előzetes tanulmányok beszámításától/beszámíthatóságától függően – különböző évfolyamokon kezdik meg, folytatják tanulmányainkat. A felzárkóztatás, tanulástámogatás formái, a kudarcok megelőzésének módjai és módszerei eltérő súllyal érvényesülnek a belépés körülményeitől függően is. A 9. évfolyamra belépő tanulók (tankötelezettségüknek eleget tettek) esetében fontos a helyes tanulási szokások kialakítása, fejlesztése, a 2. cél alatt is részletezett tanulás tanítása, a tanulástechnikák fejlesztése. A tervezett tevékenységek közül 9-10. évfolyamon kiemelt szerepet kap a szervezett tantárgyi korrepetálások rendszere. Tekintettel arra, hogy iskolánk felvételi követelményeket nem határoz meg, a korrepetálások indítását a 9. évfolyam elején tanulmányi szintfelmérés előzi meg, erre épül a 2-3 hónapos intenzív felzárkóztatás, szintre hozás szakasza, amit tömbösítve a szabad sáv terhére tervezünk. Tantárgyi korrepetálásokat szervezünk valamennyi kötelező érettségi tárgyból a szintfelmérés és a jelentkező igények szerint. A más iskolából 10. vagy magasabb évfolyamra jelentkező/belépő tanulók esetében is első az aktuális tudás- vagy készségszint felmérése, erre építve történhet meg az osztályba sorolás és a felzárkóztatáshoz szükséges támogatás megítélése. A tudásszint mellett képet kell alkotni a felzárkózást, az együtt haladást akadályozó egyéb körülményekről is. Így különös figyelmet kell fordítani a beilleszkedéssel kapcsolatos problémákra, a megélt tanulási kudarcok feldolgozására, átvezetésére. A beilleszkedési időszakban a csoportos korrepetálások mellett súlyozott szerepet kapnak az egyéni konzultációk, amelyek egyrészről az újabb vagy új tanulási kudarcok megelőzésére, másrészről a személyes segítségnyújtásra - a pszichológus, jogi tanácsadás – irányulnak. A felsőbb évfolyamokon a felzárkóztatás tevékenységkeretei új tartalommal bővülnek, cserélődnek, a súlypont meghatározóan az egyéni, majd a csoportos tanulásirányítás feltételeinek, technikáinak kiépítése, az önálló tanulás mellett a teljesítmény-igények motiválása jelenik meg. A felnőttkori tanulási képességek működésére tekintettel feladatunk, hogy a tantárgyi tantervek helyi alkalmazása, adaptálása során csoportösszetételtől, egyéni céloktól, lehetőségektől, hozott tapasztalatoktól függően differenciáltan kezeljük a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyát, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozását. Ennek megfelelően szükséges adaptálni a kerettanterv javasolt tevékenységformáit és a

11 választható tartalmakat. Az ellenőrzési és értékelési rendszerünkben is fontos szempont a fentiek figyelembe vétele. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítésével továbbfejlesszük a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. A megvalósítás tevékenységrendszere a tantárgyi tantervekben és az éves munkatervekben kerül kifejtésre, alapvetően a céltételezés jellegéből adódóan a pedagógiai tevékenység összetettségében jelennek meg. A tantárgyi tantervekben megjelenő célok, tartalmak, ismeretek, tevékenységek, ellenőrzési és értékelési rendszerünk, a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink során a kapcsolódó tevékenységek átfogóan, a hatásrendszer egészébe ágyazottan szolgálják az alábbi céljainkat: · Alkalmat adjunk a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. · Módot nyújtsunk a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. · Erősítjük és tudatosítjuk a nemzeti értékrendet , a szélsőségektől mentes hazafiság érzését. · Lényeges pedagógiai szempont, a tanulók megismerjék az Európai Unióhoz is kapcsolódó polgári értékrendet. · Törekszünk a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztésével a problémamegoldó és a kreatív működés megerősítésére kiaknázva a kerettantervek nyújtotta azon lehetőséget, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője legyen. 2.2.2 Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálhatják: 1. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; 2. A nívócsoportos oktatás; 3. A felzárkóztató órák és foglalkozások; 4. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vag csoportos használata; 5. A nevelők és a tanulók segítő , személyes kapcsolatai; 6. A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; 7. A továbbtanulás irányítása, segítése; 8. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; 9. A tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; 10. Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A szociális hátrányok enyhítését szolgálja az is, hogy valamennyi az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló személy a tanulói jogviszony időtartama alatt jogosult ösztöndíj, illetve szociális támogatás iránti kérelmet írásban, egy példányban az intézmény igazgatójához címezve az intézmény székhelyén vagy valamelyik telephelyén benyújtani. A kérelem elbírálására az intézmény igazgatója jogosult. Az igazgató a költségvetésben biztosított összeg keretéig ösztöndíjként tanévenként maximum 10 hónap időtartamra szociális támogatásként tanévenként maximum 3 alkalommal jogosult támogatást megállapítani. A támogatás iránti kérelem elbírálása során előnyben kell részesíteni az a tanulót, aki: - hátrányos helyzetű, - gyermekét vagy gyermekeit egyedül neveli, - közeli hozzátartozója ápolásáról kell gondolkodnia és ezért nem tud munkát végezni, - munkanélküli.

12 2.2.3 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Komplex személyiség és magatartásfejlesztő pedagógiai programunkban azokat a pontokat igyekszünk megtalálni és megragadni, ahol a nevelődésben, nevelhetőségben és az életvitelben - eddigi tapasztalatunk alapján a legnagyobb gondok adódhatnak: · · · · ·

az önismeret-önfejlesztés társismeret, társas kapcsolatok a lelki egészség kialakítása, megőrzése kudarctűrés/kezelés a beilleszkedés

Elsődlegesen a személyiség belső pszichikus világát, önkibontakozásra és önfejlesztésre való egyedi készségeit fejlesztjük. · A lelki egészség kifejlődését, karbantartását és megőrzését segítő értékrend megalapozása, mentálhigiénés szemléletű fejlesztése, bevezetés az értékek szerinti életgyakorlat formálásába. · A magatartásszabályozás és egyéni „életépítés” befolyásolása az erkölcsi értékek bemutatásával, vonzóvá tételével. · Pozitív értékek és normaközvetítés, erkölcsi nevelés. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: - Szoros kapcsolat a helyi nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; - Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - A nívócsoportos oktatás; - A felzárkóztató órák; - A felzárkóztató foglalkozások; - A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. Az egyén fejlesztésének területei Célul fogalmazzuk meg, hogy nevelő-oktató munkánk során tanulóink · reális önértékelésre és önismeretre, · harmonikus életvitelre legyenek képesek és · a munkaerő piacon sikeresen tudjon megjelenni, jelen lenni. Ennek érdekében a következő önfejlesztő, magatartás és tevékenységformák kialakítására van szükség: · intellektuális - művelődési tevékenység, · esztétikai tevékenység · az egészséges életmód normáit követő magatartás A személyiségformálás folyamatában tovább szeretnénk erősíteni a következő személyiségjegyeket: egészséges önbizalom, munkaszeretet, igényesség önmagukra, környezetükre, helyes értékrend, humánum, tisztelet, tolerancia, a másság elismerése, alkalmazkodóképesség, segítőkészség, nyitottság, kompromisszumkészség. Célunk, hogy tanulóink a kívánt magatartásformákat autonóm módon, személyiségük belső feltételrendszere által determináltan hajtsák végre. Minél többen találják meg a fizikum, az értelem és az érzelem harmóniáját.

13 Iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszerezésével széleskörűen fejlessze. Az iskolában oktató pedagógusok a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálását. Kiemelt feladataink: · A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. · A kitartás, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. · Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. · Az emberek által végzett munka értékeinek tudatosítása. · A közösségben kialakuló normák, deklarált vagy latens szabályok, elvárások közös célt, értékrendet és biztonságot adnak az egyénnek. Egy közösség ereje sokszorosan lehet az egyéni teljesítmények összességének, a jó munkamegosztás még fokozhatja hatékonyságát. Segíti az egyént a döntésekben és a felelősségvállalást is könnyíti. · A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka egyrészt az oktatók és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Iskolánk szerepe a közösségfejlesztésben nem korlátozódik az iskolán belüli feladatokra, hanem biztosítania kell a tanuló/hallgató és társadalom közötti kapcsolatot is. Az oktatás folyamán, a napi tevékenységben, az egyéni és csoportmunkában törekedni kell arra, hogy hallgatóink önismerete oly mértékben erősödjön, hogy képesek legyenek felmérni egy adott feladatnál saját lehetőségeiket, de ismerjék a saját korlátaikat is. Tanulóink felnőttek, vagy fiatal felnőttek, ami - az iskola munkarendjére (tanulás-tanítás szervezeti megoldásai) is tekintettel – a személyiségformálás, személyiségfejlesztés iskolai lehetőségeinek korlátait meghatározza. Az esti, levelező munkarend a rendes korúak iskoláinál jóval kevesebb interperszonális nevelő hatást és szervezett alkalmat hoz létre, ezért fokozottan szükség van a tananyagban rögzíthető műveltségtartalmak nevelőerejének megerősítésére. A fenti fejezetekben tárgyalt személyiségfejlesztést is célzó tevékenységeken túl a tantárgyi tantervekben, különösen a humán tantárgyakban foglaltak személyiségfejlesztő és közösségfejlesztő hatásait kell kiaknázni. A történelmi tanulmányoknál: A történelmi források, események értelmezése olyan kompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. Az irodalomtanítás élményszerűségének biztosításával nyitunk lehetőséget arra, hogy felnőtt korú tanulóink a saját élethelyzeteik és az irodalmi művekben felmerülő helyzetek, erkölcsi kérdések közötti kapcsolatokat kifejtsék, megfogalmazzák. Az erkölcsi dilemmák megtárgyalása, példák felmutatása során segítséget kapnak a mindennapi életben, az emberi kapcsolatokban, konfliktusokban való eligazodáshoz, értékrendjük alakításához. E tevékenységek – közös feldolgozások, egy-egy mű megtekintése színházban vagy filmen – mintaközvetítő, meggyőződés-formáló interakcióikkal egyszerre szolgálják a közösség és a személyiség fejlesztését. A közösségfejlesztésben a közélet iránti érdeklődés felkeltése kiemelt feladatunk. A tantárgyi rendszerben a társadalomismeret témakörei nyújtanak erre lehetőséget, de ezen túl is meg kell találnunk a napi kommunikációban a közéleti történésekre való reflektálás lehetőségeit.

14 2.3. A tehetség, képesség kibontakoztatása A tehetség, képesség kibontakoztatást meg kell, hogy előzze a tehetség felkutatása, a képességek feltárása, felismerése. Tanulóinkban számtalan olyan képesség, tapasztalat rejlik, amelyek a szűken vett tantárgyi keretek között nem érvényesülnek. Ezek felszínre hozása, fejlesztése elengedhetetlen. Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek és tanár-diák kapcsolatok, pedagógiai helyzetek szolgálják azt a folyamatot, amiben a pedagógusok megismerik a tanulók képességét, erre alapozva kell/lehet az egyén képességét, tapasztalatait, érdekét, lehetőségeit figyelembe venni, és differenciáltan foglalkozni velük. Ez a pedagógiai feladat egyrészről folyamatosságot igénylő, másrészről összetett feladat, amit iskolatípusunkban megnehezít az iskolában töltött rövid idő. A feltárás formalizálható keretei iskolánkban: · a belépő tanulóknál a tanulmányi szintfelmérés, ami fő céljában a felzárkóztatásra irányul, ezért un. „durva szűrő”, de orientáló; · tanórai tevékenységek, különösen az önálló felkészülést igénylő, átfogó jellegű feladatok (kiselőadások, téma kidolgozások…); · tanórán kívüli tevékenységek. A tehetség, képesség kibontakoztatását, fejlesztését szolgáló tevékenységeink: egyéni feladatok meghatározása, fejlesztő értékelés, egyénre szabott tanulás irányítás, tantárgyi tanulmányi versenyek. A tanulmányi versenyeket a tagiskolákon belül évfolyam szinten, majd tagiskola szinten szervezzük, iskolai szinten a tagiskolák eredményes versenyzői vesznek részt. Külön figyelemmel kísérjük és segítjük a versenybe bekapcsolódó tanulóinkat, hiszen a munka melletti tanulás önmagában is komoly terhelést jelent, a versenyre való felkészülés többlet terhei sem csak a tanulásban, hanem a ráfordítható idő biztosításának feszültségeiben is megjelennek. Az eredményes versenyzőknél elsősorban, de nem csak a teljesítményt értékeljük, hanem a versenyszellem kialakulását, jelenlétét is. Az eredményhirdetés - mint visszajelzés, megerősítés módjának megválasztására külön ügyelünk. Hagyományosan ünnepélyes, a közösségformálást is szolgáló, a tudást, kitartást, mint értéket kiemelő, keretek között szervezzük a díjak átadását. A szaktárgyi kertek között számtalan olyan feladatot kaphatnak, amelyek önállóságra nevelnek, ezzel a lehetőséggel élni a pedagógus feladata, kötelessége. 2.4.

Nevelő-oktató munkánk ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszeréről

2.4.1. Célja és alapelvei Nevelő-oktató munkánk ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerének működtetésével alapelveink szellemében – a tanítás-tanulás egész rendszerét kívánjuk folyamatosan javítani. Ellenőrzési és értékelési rendszerünk minden elemének kimunkálásánál arra törekedtünk, hogy az szolgálja a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, az iskolahasználók igényeinek, elvárásainak való megfelelést. Az iskola értékelési rendszerének célja, hogy – alapelvei szellemében – a tanítás – tanulás egész rendszerét folyamatosan javíthassa a pedagógiai folyamat minél átfogóbb vizsgálata, ellenőrzése, minősítése segítségével. A különböző értékelési formák alapján kapott információk egyrészt a tantestület, a tanulók, a fenntartó és a tágabb környezet tájékoztatására szolgálnak, másrészt szembesítve a célkitűzésekkel, munkatervekkel azok állandó kontrollját, esetleges korrekcióját segítik elő.

15 A nevelő-oktató munka ellenőrzésének célja lényeges, megbízható, érvényes információk megszerzése a nevelés-oktatás folyamatának fő tényezőiről. Az értékelés szerves egységet alkot az ellenőrzéssel, méréssel, tulajdonképpen visszacsatolás az előzőekre. Az iskola sajátos helyzetéből adódóan ellenőrzési rendszerünk összetett. Az ellenőrzésnek különböző mélységű és tartalmú információt kell biztosítania nevelő-oktató munkánkról az értékelési rendszerünk stratégiai és funkcionális szintjei vonatkozásában, továbbá ezeken belül az iskolahálózat egésze vonatkozásában a fenntartónak, az iskolahálózat egésze vonatkozásában az iskolavezetésnek, a tagintézmény nevelő-oktató munkájáról a tagintézmény vezetésének és nevelőtestületének. Az értékelés szintjei Az értékelési, minősítési rendszerünk stratégiai elemeit tevékenységünknek a pedagógiai programmal való összevetése, a program folyamatos értékelése és fejlesztése köré csoportosíthatjuk, funkcionális szinten fogalmazhatók program menti értékelés, amely további három szinte tagolódik: · a nevelő-oktató munka átfogó, iskolai szintű értékelése · a tanárok értékelése, minősítése, · a tanulók értékelése. Pedagógiai alapelveinknek és pedagógiai céljainknak megfelelően az értékelés és minősítés rendszere is a segítő, alkotó légkört erősíti. Ezért törekszik arra, hogy az értékelés minden formája · személyre szólóan a felnőtt tanulók életkori sajátosságait és élethelyzetét figyelembe vevő · tárgyszerű, · ösztönző hatású, a tudásmotiváltságot erősítő, · nyilvános, folyamatos és kiszámítható, · az önállóságot, az önfejlesztő aktivitást erősítse. 2.4.2. A pedagógiai program értékelése A pedagógiai program értékelése folyamatos feladatunk. Céltételezésünket az iskolahálózat egészére fogalmaztuk meg és fogadtuk el. Az iskolahálózat mérete és összetétele azonban megköveteli, hogy az egyes tagiskolák sajátosságait, a többiektől való különbözést figyelembe véve súlyozzuk a tagiskolai célokat, tervezzük és szervezzük a megvalósítást szolgáló tevékenységet. Ezért · A tagiskolák saját szempontjaik mellett minden tanév értékelő beszámolójában kötelezően kitérnek arra, hogy a programunk megfelel-e a céloknak, szorul-e korrekcióra, javításra. Javaslatot tesznek a korrekcióra a célok és program vonatkozásában egyaránt. · Az iskolai szintű tanévértékelés a tagiskolák beszámolóinak elemzésére épül. Összegzi az iskolai szintű eredményeket, az iskolai szintű prioritások mentén értékeli a programot, és a tagiskolák munkatervében elfogadott helyi súlyozás mentén értékeli a tagiskolai tevékenység programnak való megfelelését. Az iskolai szintű tanév végi értékelés alkalmával a tagiskolák vezetői a pedagógiai program javítására tehetnek javaslatot. · A tanévnyitó értekezlet a tagiskolák számára tanév elején rögzíti azokat a kritériumokat, amelyek a program megvalósításához szükségesek, és egyben az ellenőrzés főbb területeit továbbá az éves értékelés szempontjainak prioritását is meghatározzák. · A tagiskolák éves munkatervüket a fenti kritériumok mentén de helyi sajátosságaikra adaptálva és lebontva készítik el.

16 2.4.3. A nevelő-oktatómunka átfogó értékelése A nevelő-oktatómunka átfogó értékelését a tagintézmény-vezetők évente két alkalommal, félévkor és év végén készítik el, amelyekből iskolai szintű összegzést az iskola igazgatója készít. A tagintézményi beszámolók a tantárgy és tevékenységfelelősök, osztály/csoportfelelősök értékelésein alapul, amely beszámolókhoz a tagintézmény-vezető a felelős saját szempontjain túl kiegészítő szempontokat határozhat meg, éppen az iskolai szintű elemezhetőség érdekében. Háromévenként készül hosszabb időszakot átfogó igazgatói beszámoló, amely három nagy területet érint: · a tanulók által elért nevelési-oktatási szintet, a pedagógiai munka eredményét a kimenet szempontjából, · a nevelés-oktatás minőségét, a pedagógiai munka folyamatát · az iskolavezetés munkáját a hatékonyság és menedzselés szempontjából. 2.4.4. A tanulók nevelési-oktatási szintjének értékelése Az értékelés kiemelt szempontjai: · a tanulók személyiségfejlődése, tanulási motiváltság alakulása, önálló tanulási képesség fejlődése, · a tanulók teljesítménye és előrehaladása, A tanulók teljesítménye és előrehaladás kapcsán értékeljük · az érettségi eredményeket, · év végi tantárgyi eredményeket évfolyam, osztály és tanuló szinten, · a lemorzsolódást évfolyam, osztály szinten, · a tantárgyi bukásokat és évismétlést. Az okok elemzését osztály, tagiskolai és iskolai szinten készítjük el. 2.4.5. A nevelés-oktatás minőségének értékelése Meghatározó szempontok: · az oktatás, tanítás minősége, az oktató munka erőségei, gyengéi (a tanárok szakmai felkészültsége, módszertani kultúrája, önképzés, továbbképzés), · a tantervek és tanulók értékelési rendszere (az iskola céljainak megfelelő követelményrendszer, követelményrendszerük kidolgozottsága, tanulók követelményképe), · tervezés hatékonysága (tanmenet, munkaterv az iskolai célok tükrében, tantervi követelmények), · a tanulók munkájának alkotó, fejlesztő értékelése. · a felzárkóztatásban elért eredmények. 2.4.6. A pedagógusok értékelése, minősítése A tanári munka értékelése folyamatos feladat, amelynek középpontjában a tanóra áll. Az értékelés alapját a folyamatos ellenőrzés, a mérések eredményei, továbbá az éves és féléves beszámolók képezik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét az iskola SZMSZ -a tartalmazza A minősítés célja az, hogy a pedagógusok egyéni célkitűzései összhangba kerüljenek az iskola célkitűzéseivel. Segítse a pedagógusokat abban, hogy munkájukban képességüknek megfelelő lehető legjobb teljesítményt nyújtsák, ösztönözze őket, a megfelelő továbbképzéssel biztosítsa szakmai és pedagógiai fejlődésüket. Minősítési rendszerünk a pedagógussal készített interjúra fókuszál, amit a felkészülési szakasz előz meg és a jelentés zár le. A felkészülési szakaszban: bevezető megbeszélésben a minősítés célja, szempontjai, a pedagógus önértékelése, ellenőrzési tapasztalatok, eredmények. Az értékelő interjú áttekinti a pedagógus teljes tevékenységét, meghatározza munkájának erősségeit, fejlesztendő területeit, a továbbképzési javaslatot.

17 A pedagógusaink munkájának értékelésében fontos szempont, hogy a programban meghatározott célok megvalósítása, feladatok teljesítése érdekében a programban javasolt tevékenységet és egyben módszert miként alkalmazzák, fejlesztik-e önképzéssel vagy szervezett formában módszertani eszköztárukat. 2.4.7. A tanulók értékelése A tanulók teljesítményének értékelése Az egyes tanulók teljesítményének, előrehaladásának értékelése a pedagógus feladata. Az így nyert információk a tanulók és a pedagógusok tájékoztatására szolgálnak. A tanulók teljesítményének értékelése különböző időpontokban különböző céllal és módon történik. Értékelés belépéskor, felvételkor Alapelveinkből következően az iskolánkba belépők előképzettsége rendkívül különböző. Belépéskor valamennyi tanulónknál írásbeli és szóbeli szintfelmérés készítünk, ami meghatározóan diagnosztizáló-helyzetfelmérő jellegű, célja a 9. évfolyamra belépőknél a tanuláshoz szükséges képességek, előzetes ismeretek feltárása, a felzárkóztató program idejének, tantárgyainak, módszereinek tervezéséhez szüksége információk gyűjtése, a magasabb évfolyamra belépőknél a fentieken túl a beléptetési szint, szükség szerint különbözeti vizsga meghatározása. A magasabb évfolyamra belépés feltételeit az egyes évfolyamokra, a kerettanterv követelményeire épített, valamennyi tagiskola számára egységesen kidolgozott iskolai követelmények képezik, amelyet tantárgyanként munkaközösségek készítenek el. Minőségügyi szándékaink szerint ez az egységes belépési feltétel segíti a tagintézményeink közötti átjárhatóságot, a hálózatba való belépés valamennyi tagintézményünkbe felvételt jelent, ami azon túl, hogy nyitottság egyik feltételét garantálja, támogatja a tagiskolák közötti haladást, különböző tanulói utak választását, a családi, munkahelyi változásokból eredő problémák megoldását. Értékelés a tanulás-tanítási folyamatban Tanév elején és az egyes tantervi témák feldolgozásának megkezdése előtt diagnosztizáló jellegű felmérést készítünk. A tantárgyak körét a tagiskola, a tantervi témákat a munkaközösségek határozzák meg. Az iskola célrendszerének megfelelően itt az értéklelés megerősítő, tanácsadó jellegű. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ezeket a felméréseket a pedagógus irányításával a tanulók önállóan ellenőrzik, és – a tantárgy jellegének figyelembe vételével, ha lehet –közösen értékelik. Célunk az önismeret és az önállóság fejlesztése, a forma lehetőséget nyújt a tanulók differenciált értékelésére is. A tantervi téma feldolgozásába beiktatatható formatív jellegű, az eredménye tanulást elősegítő mérésekre, értékelésekre a munkarendből fakadó alacsony óraszám miatt ritkán nyílik lehetőség, ha van, formája iskolánkban gyakran írásbeli. Törekedni kell azonban a szóbeliség erősítésére, éppen az előadás, megformálás, szóbeli készségek fejlesztése okán, értékelési szempontokat tekintve pedig a tanácsadó, korrigáló értékelés. A tantervi témák és tanítási egységek végén alkalmazott lezáró-minősítő értékelés az ötfokozatú osztályozással történik. A vizsgák értékelése A tantárgyat tanító pedagógusnak joga és kötelessége számon kérni a tanuló tudását és azt érdemjeggyel értékelni félévente legalább 2-2 alkalommal. A számonkéréshez alkalmazhatja a beszámoltatást, amelynek szervezése az iskolákban nem kötelező.

18 A beszámoló vizsgákat a szaktanár a saját tantárgyára biztosított órakeret terhére szervezheti, amelyért külön díjazás nem számítható fel. A tanév 1.-2. hetében valamennyi tantárgyból fel kell mérni a tanulók tudását, amelyet érdemjeggyel értékelni kell és a félévi zárásokhoz figyelembe kell venni. A tanév folyamán szerzett osztályzatok alapján a szaktanár minden tanulónak megállapítja a félévi, illetve az év végi osztályzatot. Az első félév befejezésekor nem jelenti automatikusan a tanulói jogviszony megszűnését, ha valaki érdemjegyek hiánya miatt nem osztályozható. A tanulónak jogában áll – a félév végét követő nyolc napon belül benyújtott kérelmére – az első féléves anyagból legkésőbb február 28-ig osztályozó vizsgát tenni. Az osztályozó vizsgát minden tagintézménynél a felmerült igényeknek megfelelően meg kell szervezni. Az a tanuló, aki a tantárgyi követelményeket osztályzatok hiánya miatt nem teljesíti, így a tanév végén a teljesítménye nem osztályozható, annak az adott tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie az egész éves tananyagból. Számukra két vizsgaidőpontot kell meghatározni. Egyet a szorgalmi időszak utolsó hetében, egyet pedig augusztus hónap második felében, a javítóvizsgákkal megegyező időben. A tanulók személyiségfejlődésének, hozzáállásának, magatartásának értékelése Célunk, hogy felébresszük tanulóinkban az önálló értékrend kialakításának igényét, fejlesszük a felelős döntésképesség és tolerancia személyiségbeli alapjait. Az értékelés az iskolatípushoz adekvát módon kell, hogy történjen. Az szóbeli értékelés, visszajelzés a megerősítést szolgálja, ugyanakkor mintát képvisel formájában és tartalmában egyaránt. A magatartás és a szorgalom értékelésének a felnőttoktatásban is célja és szerepe van, azonban nem értékeljük osztályzattal. Az osztályfőnök és a szaktanárok szóbeli értékelése folyamatos, az értékelés szempontjától függően osztályszintű vagy személyes. A magatartás és a szorgalom értékelésekor fontos pedagógiai cél a tanuló önismeretének, felelősségtudtának erősítése. A szorgalommal összefüggésben a tanulók hozzáállását, jelenlétét, részvételének aktivitását is értékeljük. Tanulók önértékelése A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés területén a munkarendből, életkorból adódó korlátok kompenzálására a heterogén életkori összetétel is nyújthat lehetőséget, éppen a hozott tapasztalatok, a különböző előképzettség kapcsán. Szorgalmazzuk az önálló tanulást, önértékelést, követelménytámasztást segítő tevékenységeket:

a

kölcsönös

segítségadást,

kölcsönös

Csoportfeladatok meghatározása (téma, témakör feldolgozása, anyaggyűjtés,…) az elvégzett feladatok csoport szintű önértékelése, csoportok közötti kölcsönös értékelés. Törekszünk arra, hogy a tanítás-tanulás folyamatában a tanuló oldott és tárgyszerű légkörben szembesüljön saját produkciójával, ez fejlessze önellenőrzési és önértékelési képességét, ami a felnőttoktatásban meghatározó önálló tanulás feltétele és követelménye. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje

19 A fentiek értelmében az érdemjegyek megállapítása származhat kizárólag a félévi és év végi vizsgák eredményéből. Az írásbeli beszámoltatások lehetnek esszé típusúak, teszt jellegűek, de – főként a matematika, fizika, kémia tantárgyaknál – lehetnek feladatmegoldások is. A szaktanár az egyes témakörök lezárásakor írathat témazáró dolgozatot, de ez nem kötelező. Az írásbeli számonkérés egyenrangú a szóbeli és gyakorlati számonkéréssel. 2.4.8. Az iskolavezetés munkájának értékelése Értékelési szempontjaink: 1. a vezetés és menedzselés színvonala, 2. a személyzeti munka, a tárgyi feltételek és tanulási források biztosítása, 3. az iskola hatékonysága. Értékeljük, 1. hogy az iskolavezetés menedzselése mennyire járul hozzá az oktatás minőségéhez, a vezetés mennyire ad világos nevelési-oktatási irányt, a tanítás mennyire ellenőrzött és támogatott (óralátogatások, továbbképzés), 2. a tanárok és az oktatást közvetlenül segítő dolgozók száma, végzettsége elegendő-e a programban megfogalmazott célok teljesítéséhez, a tárgyi feltételek lehetővé teszik-e a helyi tantervek megvalósíthatóságát, a tanulási források megfelelnek-e a helyi tanterv célkitűzéseinek és a tanulók igényeinek (könyvtár, számítógépes szoftver-állomány), 3. mennyiben teljesültek az iskolai célkitűzések, mennyire hatékony a személyi és tárgyi feltételek, valamint a tanulási források kihasználása. Az értékelés alapját a tagiskolák által az iskolavezetésnek készített beszámolók, az iskolavezetés ellenőrzési tapasztalatai, külső értékelések a vezetés önértékelése képezik. Értékelési rendszerünk kimunkálásakor az iskola működésének minőségügyi szempontjait vettük figyelembe és törekedtünk a minőségbiztosítás alapjainak beépítésére. Iskolánk tervezi, hogy a jövőben kiépíti a saját minőségirányítási rendszerét. 2.5. A tanulók és az iskolai pedagógusok együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésnek lehetőségei Az iskola kitűzött céljainak megvalósítása érdekében a nevelés-oktatás két alapvető közösségének, az iskolahasználók (az érdekelt felek) és az iskola, pedagógusok – koordinált, aktív együttműködésére van szükség. Ez az együttműködés a felnőttoktatásban sajátos szereppel bír. Egyrészről felnőtt- felnőtt/fiatal felnőtt kapcsolatokra épít, másrészről érvényesíti a nevelő-nevelt státusz viszonyrendszerét is. Ezen együttműködés alapja a tanuló felnőtt iránt érzett felelősség az elfogadó, segítő-támogató nevelői attitűd a koordinált pedagógiai tevékenység a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. Az együttműködés formái tagiskolánként változóak lehetnek a iskolarendszerű oktatás kötelező és hagyományos formáin túl. Az osztályközösségek szerepe meghatározó a tanuló-pedagógus, tanuló-tanuló együttműködésben.

20 Az osztályképviselők közössége közvetlen kapcsolatot tart tagintézmény vezetésével, véleményez, javasol minden olyan kérdésben, amely a tanulóközösséget érinti. Az iskola egészére –éppen a hálózat jellege és méretei okán – nem lehet és nem szükséges az együttműködés formáit meghatározni. A nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: · aktív részvétel a tanítási órákon, · együttműködő magatartás, · őszinte véleménynyilvánítás, · érdeklődő – egymást segítő – hozzáállás. 2.5.1.

A szakiskolai képzésen belül a szülő, tanuló és az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének érdekében tervezett feladatok

Az iskola és a szülő közötti együttműködési kötelezettség teljesítésénél figyelembe kell venni a titoktartási kötelezettségről szóló törvényi előírásokat. E törvény ismerete minden dolgozónak kötelessége. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az általános igazgatóhelyettes, valamint a diákmozgalmat segítő pedagógus: Þ az iskolai diák önkormányzati vezetőségi ülésen rendszeresen (évente legalább 8 alkalommal), Þ a diákközgyűlésen évente 1 alkalommal Þ iskolagyűléseken, Þ az iskola épületében elhelyezett hirdetőtámlákon keresztül, Þ az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, Þ a hirdető füzeten keresztül, Þ az iskolarádión át tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéb haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban folyamatosan tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A nevelők és a szülők: Az iskola egészének életéről, az iskolai igazgatóhelyettesek: Þ Þ Þ Þ Þ

munkatervről, az aktuális feladatokról az

a Szülői Szervezet ülésén, az iskolában elhelyezett hirdető táblákon, az alkalmanként írásbeli tájékoztatókon keresztül, az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket, A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: § A szülői értekezletek, § Fogadó órák § Nyílt napok, § Írásbeli tájékoztatók.

A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza.

21 A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőtestületével.

2.6. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az ifjúságvédelem sokrétű és komplex tevékenység. Felöleli mindazokat a pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, szociális és jogi feladatokat, amelyek a fiatalok nevelését, eltartását, munkába állítását, erkölcsi és anyagi érdekvédelmét biztosítja. E komplex tevékenységben iskolánk sajátos szerepet vállalhat, tekintettel arra, hogy tanulóink felnőttek, ifjúságvédelmi feladatunkat a nem nagykorú tanulóinkra fókuszáltan értelmezzük. Ezen tanulók száma tagiskolánként eltérő, előfordulhat, hogy nincs ilyen korú tanulója az iskolának. A feladatok tehát tagiskolai szinten fogalmazódnak meg az alábbi elvek mentén: · a nem nagykorú tanulókat veszélyeztető külső körülmények figyelemmel kísérése · az iskolai veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzése · személyre szabott megelőző-segítő kapcsolat kialakítása · tanulók tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat a tagintézmény vezetője látja el, aki szükség esetén felveszi a kapcsolatot a tanuló lakóhelye szerint illetékes Gyermekjóléti Szolgálattal. 2.7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke, valamint kiválasztásának elvei: Középiskolánk és szakiskolánk funkcionális taneszköz jegyzékét tantervünk alapján a MKM 1998. 01.23-án kiadott ajánlása figyelembe vételével készült. Az összeállítás során figyelembe vettük középiskolánk tanulóinak sajátos helyzetét (felnőttoktatás). A konkrét megvalósítás során arra törekedtünk, hogy minél nagyobb arányt képviseljen a modern multimédiás eszközök használata. További fejlesztésünk során is figyelembe vesszük a közoktatás informatizálás modernizációs programját, valamint azt a tényt, hogy tanulóink mindennapi életünk során is információk, ismereteik jelentős részét a médián, multimédián keresztül szerzik meg. Az oktató munka folyamán – a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakiskolai és a felzárkóztató képzés során egyaránt – csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag eldolgozásához, melyet a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl.: tornafelszerelésre). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói eszközöket a nevelők határozzák meg. A kötelezően előírt taneszközökről a tanulókat minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a tanuló kötelezettsége. A taneszközök kiválasztásánál a tanárok a következő szempontokat veszik figyelembe: Þ A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Þ Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. Þ A taneszközök használatában a stabilitásra törekszik, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be. Þ A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az SZMK évente meghatároz.

22 Az iskola a – pénzügyi lehetőségeihez mérten – saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskola könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók – a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó nevelő javaslata alapján – ingyenesen használhatóján. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanuló az iskola valamennyi képzési formájában a magasabb évfolyamra akkor léphet, ha a helyi tantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája , illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Tanév végén – az elégtelen tantárgyi osztályzatok számától függetlenül – a tanulónak jogában áll javítóvizsgára jelentkezni és javítóvizsgát tenni. A magasabb évfolyamra történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához, a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; Magántanuló volt. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról – akár igazoltan, akár igazolatlanul – távolmaradt, félévkor és év végén osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról – legalább tíz nappal korábban – az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontot értesíteni kell. A vizsgaközpont megbízottja részt vehet a vizsgán. Az osztályozó vizsgára kötelezett tanulók számára az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: Þ 9-12 évfolyam: kötelező, és kötelezően választott érettségi tantárgyak, valamint 1 választott természettudományi tantárgy, Þ A szakiskola 9-10. évfolyamán: valamennyi tantárgy (kivéve a készségtantárgyak) Þ Szakképző évfolyam: minden szakmai tantárgy. 2.8 Egészségneveléssel, egészségfejlesztéssel összefüggő feladataink teljesítése érdekében a mindennapos testedzés, a könnyített testnevelés és gyógy-testnevelési kötelezettségeinket a helyi iskolákkal kötött megállapodás keretén belül, - a kétoldalú bérleti szerződésekben szabályozott formában - a személyi- és tárgyi feltételeiket igénybe véve teljesítjük.

A PANNON KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA EGÉSZSÉGNEVELÉS A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészséget bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység, melyet az alábbi címszavakban foglalunk össze:

· a prevenció

23

· · · · · · · ·

az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az egészséget támogató társadalompolitika hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás rizikócsoportos megközelítés érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások kortárshatások az egészségfejlesztésben színtér programok (egészséges iskolák, óvodák stb.) közösségi alapú komplex egészségfejlesztés

Egészségfejlesztő team létrehozása Mivel iskolánk felnőttképzéssel foglalkozik esti tagozaton, személyi állományunk igazgatóból, igazgatóhelyettesből, két pedagógusból és egy iskolatitkárból áll, az oktatás csak tanórai foglalkozásokból áll, nincs diákönkormányzat, ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező, nem tartunk testnevelés órákat ezért nem áll módunkban egészségfejlesztő csoportot létrehozni, az egészségnevelést tanórai keretekben oldjuk meg.

Az egészségnevelés alapjai, célja · Segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges · · · · ·

életmód kialakításában és megtartásában. Fejlessze az életvezetési képességeket. Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására. Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is.

Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak:

· · · · · · · · · · · · ·

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

24 Az egészségnevelési program alakításakor érdemes áttekinteni, hogy a tervben megjelennek-e olyan az előző felsorolásból nyerhető, és az életkori sajátosságokhoz is illeszthető lényeges témák, mint például:

· · · · · · · ·

az egészséges táplálkozás témái a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás a szexuális nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció a betegség, gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) a testi higiénia a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás

Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Például:

· · · ·

rendszeres szellőztetés a tanulók egészségi állapotára osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak megfelelően a mozgásigény kielégítése

Az egészségnevelés színterei: Minden tanulót egyformán érintő elemek: Példamutató iskolai hatás

· Termek, folyosók, udvar tisztán tartása · A pedagógusok példamutatása, · Ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: otthoni torna, reggeli elfogyasztása, az évszaknak megfelelő öltözködés, stb., Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés:

· · · ·

Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, biológia óra, stb. A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek Egészségnevelési akciók Előadások, kiállítások

Módszerek Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Leghatékonyabbak az iskola saját ötleteire épülő, illetve önálló szervezésű programok, amelyeknek megvalósításában a tanárok, és a egyaránt részt vesznek. Természetesen lehet ún. kész programokat is felhasználni, alkalmazni. Több tucat hazai intézmény, szervezet, vállalkozás kínálja adaptált vagy saját fejlesztésű egészségfejlesztési programjait.

· Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, tanulók számára.

· Tekintsük át a tantárgyakat és tegyünk javaslatot, hogy az egyes tárgyakban miként jelenhet ·

meg az egészségfejlesztés szemlélete. Ha van képzett kolléga, csatlakozzon az iskolai drogügyi koordinátorok megyei hálózatához vagy más szakmai csoportok hálózatához.

25

· Határozzák meg az ellenőrzés és értékelés módszereit. Ki, mit, mikor, milyen módszerrel ellenőrzi a célok. Mindennapos iskolai testedzés A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52.§ (9-10.), valamint az 53.§ (9) bekezdésében foglaltak, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003 (XI.17.) Korm. rendelet keretei között. Iskolánk sajátos helyzetéből adódóan azonban nem tudunk eleget tenni a jogszabályokban leírtaknak, ezért nem tudunk mindennapos testedzést biztosítani diákjainknak

A PANNON KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA Alapok

Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai:

· 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, · · ·

ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek

26 minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezen ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden tanuló részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban.

Helyzetkép Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából Mivel iskolánk tanulói Pest megye, Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megye több helységében folytatják tanulmányaikat, mindenhol bérelt iskolai helyiségekben, ezért alkalmazkodunk a befogadó iskola körülményeihez Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink Környezeti nevelési tevékenységgel elsősorban a szaktárgyi órákon foglalkoztunk, főleg a kémia és biológia órákon, eddig nem tudatosan.

27

Erőforrások Személyi erőforrások: Iskolavezetés, tanárok, diákok egyéb partnerek Feladataik: · · ·

Iskolavezetés: a program támogatása, értékelés, anyagi erőforrások megteremtése Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, a tantárgyi részek tanítása Tanulók: részvétel az éves programokon, a tananyag elsajátítása Anyagi erőforrások Iskolai költségvetés Pályázatok

Alapelvek, célok

Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek

· az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és · ·

megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése

Pedagógiai célok

· az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi · · · · · · · · · · · · ·

megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus és globális szemléletmód kialakítása a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia és segítő életmód kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése

28

· a helyzetfelismerés, az ok-okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, · ·

fejlesztése problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése

Konkrét célok és feladatok · · · · ·

természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése helyi értékek és problémák feltérképezése lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai) hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken

Tanórai keretek Hagyományos tanórai foglalkozások Minden tantárgy tanításához a szaktanárok kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. A részletes kidolgozások nem feltétlenül képezik a fenntartóhoz benyújtott dokumentáció részét, de a tagiskola-vezetőnél a tervezet letétbe kerül, hogy megvalósítása nyomon követhető legyen.

A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI Magyar nyelv és irodalom A tanulók

· ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra · · · · · ·

hatását ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit

A tanulókban · alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség · növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával · fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével

29 Történelem A tanulók

· értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet · tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a · · ·

közösségi normák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében

Idegen nyelv A tanulók

· váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának · · · ·

segítségével legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban

· alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben · fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók

· váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai · · · · · · · ·

módszerekkel demonstrálják legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni Legyenek képesek reális becslésekre Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni

30 A tanulókban

· alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás · alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Fizika A tanulók

· váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára · ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) · · · · ·

egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók

· · · · · ·

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók

· szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről · érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi · · · ·

folyamatok hatásainak eredményeit értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban

· a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény · alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére

31

· fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók

· ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési · · · · · ·

lehetőségeit ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban

· alakuljon ki ökológiai szemléletmód · alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Művészeti ismeretek A tanulók

· · · · · · · · · · · · · ·

ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Filozófia A tanulók

· értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása

· lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra- jutása

32

· · · ·

érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban véleményezze az értékrend-változás negatív következményeit értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha észszerűen használjuk azokat és tisztelettel közelítünk hozzájuk Társadalomismeret A tanulók

· legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető · ·

legkevesebb károsodást okozzák tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk A tanulókban

· alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is · ·

értéket képviselnek alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók

· legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós · · · · · · · · ·

életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit

33

Tanórán kívüli foglalkozások Iskolánkban csak felnőttek járnak, ezért részükre általában nem szervezünk tanórán kívüli foglalkozásokat. A tagintézményi, vagy osztály szintű programok, kirándulások szervezéséhez lehetőségeinkhez mérten minden segítséget megadunk.

Módszerek Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. MODELLEZÉS

· · · ·

Hatásvizsgálatok Rendszermodellezés Előrejelző Működő modellek készítése, elemzése RIPORT MÓDSZER

· Kérdőíves felmérés · Direkt riportok PROJEKT MÓDSZER

· Analízis – akció projektek TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK

· Egyszerű megfigyelések · Célzott megfigyelések, mérések KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS

· Csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében Taneszközök Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés – ezek használatához szükséges hardverek (laptop, projektor, tv, videó). Az iskolai környezet Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskola környezetbarátabbá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezet-tudatosabbá. Ehhez járulhatnak hozzá az alábbiak

· · · ·

anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok pedagógusok példamutatása a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése

34 Kommunikáció Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a részt vevőkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élő közös ügye. Az iskolavezetés vállalja, hogy a szakanyagokat eljuttatja a felhasználóhoz. A környezeti nevelés hatékonyságának mérése A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során – mint azt a korábbi fejezetekből láthattuk – szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével:

· Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, · · · · · · · ·

amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés. Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet. Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának. Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését. Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson. Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg. A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák:

· · · · · · ·

a tanulói kíváncsiság megőrzését; az aktivitás fenntartását és megerősítését; a belső motivációs bázis fejlesztését; az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését; a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit; a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére; az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is. Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai:

· Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás.

35

· Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat ·

adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez. Fontos az összefüggések meglátásának segítése.

A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata részletes előírásokat tartalmaz. Választott módszereink lehetnek:

· · · ·

a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése spontán és irányított személyes beszélgetések nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata

Továbbképzések Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok Külső: konferenciákon, rendezvényeken való részvétel

36

3. A Pannon Középiskola és Szakiskola gimnáziumi képzésre vonatkozó HELYI TANTERVE 3.1 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak óraszámai, az előírt tantárgyi tananyagok és követelményeik: Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, és azok óraszámait az iskola óraterve tartalmazza. Esti munkarend szerint tanulók óraterve: Évfolyam/Tantárgy Osztályfőnöki Anyanyelv/kommunikáció Magyar irodalom Történelem Társadalomismeret Filozófia Művészeti ismeretek Matematika Informatika Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk Idegen nyelv Kötelezően választható órakeret** Érettségi felkészítés* Összes óra/ tanév

9. évfolyam Óra/ Éves hét óraszám 1 36 1 36 2 72 1,5 54 0,5 18 2,5 90 1 36 1 36 1 36 2,5 90 14

504

10. évfolyam Óra/ Éves hét óraszám 1 36 0,5 18 2 72 1 36 0,5 18 2 72 1 36 1 36 1 36 0,5 18 2,5 90 1 14

36 504

11. évfolyam 12. évfolyam Óra/ Éves Óra/ Éves hét óraszám hét óraszám 1 36 1 32 0,5 18 1 32 2 72 2 64 1 36 2 64 0,5 18 0,5 16 1 32 2,5 90 2,5 80 1 36 1 36 1 36 1 32 2,5 90 2 64 2 15

72 540

*Az érettségire való felkészítés tantárgyanként vagy tantárgycsoportonként szervezhető. **A kötelezően választható órakeret terhére tanítható tantárgyak: - Földünk és környezetünk. - Biológia - Kémia - Fizika - Katonai alapismeretek - Gazdasági ismeretek

2 15

64 480

37 Nappali munkarend szerint tanulók óraterve: Évfolyam/Tantárgy

Osztályfőnöki Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolg.ismeretek Társadalomismeret, etika Matematika Idegen nyelv* Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika* ÖSSZESEN: Konzultáció Emelt szintű érettségi felkészítés*

10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Óra/ Éves Óra/ Éves Óra/ Éves hét óraszám hét óraszám hét óraszám 1 36 1 36 1 32 5 180 6 216 6 192 3 108 4 144 4 128 1 36 5 180 5 180 5 160 4 144 5 180 6 192 2 72 2 72 2 64 36 1 A tanulók választásától függően (az osztály max. 2 tantárgyat 72 2 választhat) 2 72 2-2/hét órában(össz.:72, ill.64 órában) 1 36 2** 72 2** 72 2** 64 28 1008 30 1080 30 960 2 72 2 64 4 144 4 128

Megjegyzés: *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban kell tanítani **-gal jelölt tárgyak óraszáma a nem kötelező tanórai foglalkozások órakeretével megnövelt óraszám. A nappali munkarend szerinti „ ifjúsági tagozaton” folyó oktatásra az 1999. évi LXVIII. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX Közoktatási Törvény (52. §.) és ennek végrehajtási utasításában megfogalmazott előírások vonatkoznak. Az ifjúsági tagozat 10. évfolyamába azok iskolázhatók be, akik: - még nem töltötték be a huszonegyedik életévüket és vállalni tudják a mindennapos iskolába járást - valamelyik oktatási intézményben a szakiskola 10. évfolyamát eredményesen befejezték, vagy - valamelyik gimnáziumban vagy szakközépiskolában sikeresen befejezték a 9. évfolyamot. - más gimnáziumból, vagy szakközépiskolából átjelentkező tanulók a megfelelő évfolyamon folytathatják tanulmányaikat. A tanítás rendje szervesen igazodik a bérbeadó intézmény tanítási rendjéhez, ezért: - a tanítás délutáni időben történik, általában kb. 13.00-tól - a tanítási órák 45 percesek, közöttük 10 perc szünettel A tanulók teljesítményének értékelése a pedagógiai programban meghatározott elvek figyelembe vételével történik, az alábbi sajátosságokkal: a félévi és év végi eredményeiket a szóbeli feleletekre, az írásbeli dolgozatokra és témazáró dolgozatokra kapott osztályzatok alapján állapítjuk meg. Az ifjúsági tagozatra jelentkezők részére felvételi vizsgát nem tartunk. A jelentkezési feltételeknek megfelelők részére biztosítjuk az általános műveltséget megalapozó nappali munkarend szerinti képzést és a gimnáziumi középszintű érettségi vizsgára való felkészülést!

38

Az érettségi vizsga tantárgyai Az érettségi vizsgán a következő vizsgatantárgyakból kötelező vizsgát tenni: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv A jogi keretek alapján lehetősége van a tanulónak a felnőttoktatási intézményben is emelt szintű érettségi vizsgára felkészülni, s érettségi vizsgát tenni. Tekintettel azonban arra, hogy az alacsony heti óraszámok miatt nincs reális lehetőség bizonyos tantárgyak óraszámainak emelésére, a tanulóknak az egyéni felkészülés, az otthoni tanulás keretében kell – nagyrészt önerőre támaszkodva – az emelt szintű érettségire felkészülni. Amennyiben tanulóink igénylik, megfelelő létszám esetén, magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv tantárgyakból, az érettségi felkészítés óraszámának terhére, emeltszintű érettségire felkészítő csoportokat alakítunk ki, a földrajzi elhelyezkedés figyelembevételével intézményi szinten. Iskolánk a kötelező érettségi vizsgatárgyakból biztosít az érettségi vizsgára való felkészítéshez órakeretet. Helyi tantervünk a 12. évfolyamon évi 64 órát biztosít a felkészítéshez. Az órakeret felhasználására a szaktanár munkálja ki a felkészítő modult az érettségi vizsgaszabályzat követelményei alapján. Az órakeret tagintézményi szinten, a helyi igények figyelembevételével kerül felosztásra. A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv és irodalom 1. Magyar nyelv 1.1 Ember és nyelv 1.2 Kommunikáció 1.3 A magyar nyelv története 1.4 Nyelv és társadalom 1.5 A nyelvi szintek 1.6 A szöveg 1.7 A retorika alapjai 1.8 Stílus és jelentés 2. Irodalom 2.1 Szerzők, művek Életművek a magyar irodalomból Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei Regionális kultúra 2.2 Értelmezési szintek 2.2.1 Témák motívumok 2.2.2 Műfajok, Poétika 2.2.3 Korszak stílustörténet

39 Történelem 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 2. Népesség, település, életmód 3. Egyén, közösség, társadalom 4. Modern demokráciák működése 5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 7. Szabad témakör: Tolna város helytörténete Matematika 1. Gondolkodási módszedrek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 5. Valószínűség-számítás, statisztika Idegen nyelv 1. Kommunikatív készség Beszédértés Beszédkészség Szövegértés Íráskészség 2. Nyelvi kompetencia 3. Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány, technika Fizika 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Mechanika Hőtan, termodinamika Elektromágnesesség Atomfizika, magfizika Gravitáció Fizika és kultúrtörténeti ismeretek

Kémia 1. Általános kémia 2. Szervetlen kémia 3. Szerves kémia 4. Kémiai számítások Biológia 1. Bevezetés a biológiába

40 2. 3. 4. 5. 6.

Egyed alatti szerveződési szint Az egyed szerveződési szintje Az emberi szervezet Egyed feletti szerveződési szintek Öröklődés, változékonyság, evolúció

Földrajz (Földünk és környezetünk) 1. Térkép ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi- és gazdasági képe 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Ének-zene 1. Éneklés és zenetörténet Népzene Műzene 2. Zenefelismerés 3. Dallamátírás Rajz és vizuális kultúra 1. Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés 2. Befogadás A megjelenítés sajátosságai Technikák Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra Kifejezés a képzőművészetben Informatika 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 4. Szövegszerkesztés 5. Táblázatkezelés 6. Adatbázis-kezelés 7. Információs hálózati szolgáltatások 8. Prezentáció és grafika 9. Könyvtárhasználat

41 Katonai alapismeretek témakörei: 1. Magyarország biztonságpolitikai környezete. 2. A Magyar Honvédség felépítése, katonai szervezetek. 3. A modern háborúk jellemzői, különleges egységek. 4. Térkép- és tereptani alapismeretek. 5. Általános katonai ismeretek. 6. Alaki ismeretek. 7. A honvédelem rendszere, honvédelmi kötelezettségek. 8. Hadijogi alapismeretek. 9. A szerződéses katonák élete a Magyar Honvédségben. 10. Egészségügyi ismeretek. Gazdasági ismeretek 1. A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei 2. A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése, a piacgazdaság jellemzői 3. A pénz kialakulása és funkciói 4. A fogyasztó, mint a gazdaság egyik kulcsszereplője, a döntési mechanizmusai, illetve a fogyasztói magatartás elemzése. 5. A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők 6. A vállalkozások fogalma, célrendszere, vállalkozási formák 7. A termelés erőforrásai és felhasználási lehetőségeik 8. A piaci formák és jellemzők. A racionális vállalkozói magatartás különböző piaci viszonyok között. 9. A vállalkozás finanszírozása, működését és vagyoni helyzetét befolyásoló tényezők. A tőkepiac 10. A piaci mechanizmus működési zavarai 11. A munka, mint termelési tényező a gazdálkodás folyamatában 12. A makrogazdaság szereplői és a makrojövedelem keletkezése 13. A modern pénz teremtése és a pénzpiac 14. A munkapiac és a unkanélküliség problémájának elemzése 15. Az állam gazdasági szerepvállalásának megjelenése, oka, fejlődési szakaszai, a gazdasági válságok 16. Költségvetés politikai jellemzői 17. Az infláció és a monetáris gazdaságpolitika jellemzői 18. A nemzetgazdaság külgazdasági kapcsolatai 19. Aktuális gazdasági problémák és megoldási alternatívák 20. A globalizáció.

Az emeltszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Az ember és a nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés

42 Magyar irodalom: 1. Életművek 2. Portrék 3. Látásmódok 4. A kortárs irodalomból 5. Világirodalom 6. Színház- és drámatörténet 7. Az irodalom határterületei 8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Matematika: 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 2. Aritmetika, algebra, számelmélet 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 5. Valószínűség-számítás, statisztika Történelem: 1. Az ókor és kultúrája: 2. A középkor: 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora: 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban: 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban: 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora: 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon: 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig: 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig: 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig: 11. A jelenkor: 12. A mai magyar társadalom és életmód: Angol nyelv: 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika Német nyelv: 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus

43 9. Tudomány és technika Földrajz: 1. Térképészeti ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza 4. Természetföldrajzi övezetesség a Földön 5. A népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi- gazdasági képe 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország 9. Európa és a többi kontinens regionális földrajza 10. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Informatika: 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 4. Szövegszerkesztés 5. Táblázatkezelés 6. Adatbázis kezelés 7. Információs hálózati szolgáltatások 8. Prezentáció és grafika 9. Könyvtárhasználat 10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek 11. A programozás eszközei Fizika: 1. Mechanika 2. Hőtan, termodinamika 3. Optika 4. Elektromágnesség 5. Bevezetés a XX., század fizikájába 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 7. Természet- és környezetvédelem Kémia: 1. Általános kémia 2. Szervetlen kémia 3. Szerves kémia 4. Kémiai számítások Biológia: 1. Bevezetés a biológiába 2. Egyed alatti szerveződési szint 3. Az egyedi szerveződési szintje (szövetek, szervek) 4. Az emberi szervezet 5. Az egyed feletti szerveződési szintek 6. Az öröklődés, változékonyság, evolúció 7. Tudománytörténeti ismeretek

44 Szakiskolai óraterv: Tantárgy

Óraszám / hét 9. évfolyam 10. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 3 3 Történelem 2 2 Idegen nyelv* 3 3 Matematika* 3 3 Informatika* 1 1 Fizika 2 Biológia 2 Kémia 1 1 Földünk és környezetünk 2 Ének-zene 1 1 Rajz 1 1 Testnevelés* 2,5 2,5 Szakmai előkészítés* 5 7 Osztályfőnöki 1 1 Összesen 27,5 27,5 Szakmai előkészítő tantárgy felosztása Gazdasági környezetünk 2 Kommunikáció 1 Gazdasági és jogi alapismeretek 3 Szakmai elmélet összesen 3 3 Gépírás és szövegszerkesztés 2 1 Informatikai ismeretek 3 Szakmai gyakorlat* 2 4 * jelöli a csoportbontást

3.2 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása és korlátozása Þ A tananyag elsajátítása érdekében a napi tanórák mindegyikére a tanuló írásbeli és szóbeli feladatok készítésére kötelezhető. Þ Az otthon, önálló munkával elkészített házi dolgozatokat a szaktanár érdemjegyekkel értékelheti. A tanár jogosult ellenőrizni, hogy a benyújtott dolgozat valóban a tanuló saját, önálló munkája-e. A házi feladatok elkészítését, illetve az annak megoldása során nyújtott teljesítményt a tanár érdemjeggyel értékelheti. Þ A házi feladat el nem készítésének (jogosságát) indokoltságát a tanár mérlegeli. A tanuló több alkalommal nem készíti el a házi feladatát, szaktanári fegyelmező intézkedésben részesül, és a házi feladat rendszeres el nem készítése a szorgalom minősítés megállapításánál súlyozottan számít. Þ A tanulók számára – az egyes tanórai foglalkozások között – az egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyagot az egyes tantárgyak programjai és követelményei határozzák meg. Az otthoni feladatok meghatározásánál a szaktanár vegye figyelembe az alábbi szempontokat: § A feladat által támasztott követelményeket, § A feladat elkészítéséhez szükséges időmennyiséget, § A tanuló életkori sajátosságait.

45 Þ A tanulók számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt. A tanuló egy tanítási napon nem írha6t kettőnél több témazáró (40 perces) dolgozatot. A szakmai munkaközösségek egyeztessék egymással a témazárók írásának időpontjait. Þ A tanuló egyes tantárgyakhoz szükséges eszközök, szemléltető anyag gyűjtésére kötelezhető. Pl. újságcikkek, statisztikai adatok stb. 3.3 A tanulók fizikai állóképességének mérése Felméréseinket évente kétszer végezzük a HUNGAROFIT módszer alapján. Az év elején végzett felmérések megmutatják a tanulóink szervezetének aktuális fizikai állapotát. A fizikai állapot mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz. Kiinduló pont a terhelhetőség szempontjaiból leglényegesebb kondícionális képességek fokozatos fejlesztéséhez, az egyénre szabott edzéstervek elkészítéséhez. Feladatok: Þ A tanulók pillanatnyi fizikai állapotának meghatározásához az egészség szempontjából leglényegesebb kondícionális képességek mérése és értékelése alapján. Þ Az optimális mennyiségű testedzés összeállítása a tanulók bevonásával. Þ A fizikailag jól terhelhető kiváló testi, biológiai , fiziológiai adottságú fiatalok feltérképezése az élsportolók kiválasztásához. Þ A hiányosságok feltárása a leglényegesebb kondícionális képességek területén. Þ A rendszeres testedzés hatására a bekövetkező változás nyomon követése. Þ A fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése.

A próbák leírása: 1. Az aerob kapacitás méréséhez Cél: a hosszú távú állóképesség mérése 2. Az általános testi erő-, erő-állóképesség méréséhez: § Helyből távolugrás: Cél: az alsó végtag dinamikus erejének mérése § Lökés egy kézzel dobóterpeszből az ügyesebb kézzel, tömött labdával. Cél: A kar-, törzs-, és a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése. § Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig. Cél: A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése. § Tömött-labda vetés két kézzel a fej fölött hátra. Cél: A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése. § Hason – fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig. Cél: A hátizmok erő-állóképességének mérése. § Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig. Cél: A hasizmok erő-állóképességének mérése.

46

4.A Pannon Középiskola és Szakiskola SZAKKÉPZÉSI PROGRAMJA A Pannon Középiskola és Szakiskola szakképző évfolyamán iskolai rendszerű, esti tagozatos szakképzés folyik. Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza középfokú tanulmányok, vagy a tizedik évfolyam befejezése után kezdődik és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon, fejeződik be. 4.1 A szakképzés alapelve: Szakképzésünk középpontjában az európai szintű szakképzési rendszer kialakítása és ez által a hazai munkaerő nemzetközi versenyképességének fokozása áll. 4.2 Az iskolában folyó szakképzés céljai: · ·

·

A munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő és gyorsan alkalmazkodó szakemberek képzése, akik mindamellett, hogy kielégítő általános műveltséggel és nyelvismerettel rendelkeznek, teljesítményképes munkavégzésre és felsőfokú tanulmányok folytatására egyaránt alkalmasak. A tanulók szerezzék meg az önálló munkavégzés képességét akár egyedül,. akár csoportokban dolgoznak. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tanulók kapjanak tág teret aktivitásukra és egyéb tanulási képességeik fejlesztésére. Az elméleti- és gyakorlati tanulmányaik során alakítsák ki saját munkamódszereiket, a lényeges és lényegtelen közötti különbségtétel képességét, a különböző tantárgyi feladatok végrehajtásával a kreatív munkavégzést valósítsák meg. Kiemelt figyelmet fordítunk a kifejezés és a kommunikáció írott, beszélt és képi módjaira.

4.3 A korszerű szakemberképzésnek fontos elemei: · · ·

a legfrissebb ismereteket közvetítse a diákjainak munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodjon szoros kapcsolattartás és együttműködés a gazdasági élet szereplőivel (vállalkozások, gazdasági kamarák, munkaügyi központ) azért, hogy követhető legyen a változó igény, ugyanakkor a korszerűsítéséhez támogatókat szerezzen és segítsen a végzettek elhelyezkedésében.

4.4 A szakmai elméleti és gyakorlati képzés A szakképzés az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények alapján, szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik A szakmai elméleti és gyakorlati képzés az iskolában és egyéb helyszíneken folyik. A gyakorlati képzés a szükséges korszerű demonstrációs eszközökkel felszerelt szaktanteremben, számítógép teremben és tanirodában (gyakorlóirodában) történik. A tanirodai képzés kiegészíti, elmélyíti az elméletet, lehetőséget nyújt az üzleti élet, a vállalkozás világának minél plasztikusabb megismerésére és élethű szimulálására. 4.5 A szakképző évfolyamra történő felvétel feltételei: Érettségi bizonyítvány, illetve tizedik évfolyam elvégzése Jelentkezési lapon, írásban beadott felvételi kérelem A felvételről a tagiskola vezető dönt. Az iskolánkban érettségizett gimnáziumi tanulóink előnyt élveznek a felvételkor.

47

A képzési célok, és elvárások megvalósítását szolgálja a szakközépiskola képzési szerkezete:

Szakterület

Szakmacsoport

Gazdasági szolgáltatási

Közgazdaság Ügyvitel Vendéglátó Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

Műszaki

Informatika

4.6 A szakképzés szintjei: 33 – tizedik évfolyamra épülő szakképesítések 52 – középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez vagy érettségi vizsgához kötött szakképesítések, amelyek jellemzően szellemi tevékenység ellátására jogosítanak 54 – érettségi vizsgához vagy érettségi vizsgához és meghatározott szakmai előképzettséghez kötött emelt szintű szakképesítések Minden tanévben a szakképző évfolyamok szakképesítéseit az alább felsoroltak közül munkaerőpiac elvárásai alapján hirdetjük meg és indítjuk. 4.7 A fejlesztés iránya: Felnőttképzés kereteit és formáit bővíteni szeretnénk azért, mert a meglévő tárgyi és személyi feltételeinkre építve tovább- és átképzési lehetőséget tudunk biztosítani a munkaerő-piacról kiszorulók mellett az aktív munkaerő számára is. Az átképzés eszközeivel a felnőttek képzése nem kiegészítő vagy másodlagos feladat, hanem a jövő szakképzési rendszereinek lényeges funkciója, amelyben részt kívánunk venni.

48

Az iskolában, iskolarendszerben megszerezhető az állam által elismert, Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések Szakképesítés OKJ-ben szereplő adatai azonosító száma

5 4

4 81

5 4

4

3

2

5 2

3 41

5

3 41

0

10

0 1

0

0

0 0

0 0

Informatika (7) Informatikus Elágazás: Gazdasági informatikus Számítógépszerelő,karbantartó Közgazdaság (15) Pénzügyi-számviteli ügyintéző

0 0

Szakképzési Szakmai és Központi évfolyamok vizsgakövetelmény program száma Jóváhagyás i szám 2

Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció (17) Kereskedelmi ügyintéző Külkereskedelmi üzletkötő

15/2008.(IV. 3.) GKM

XIX856/1/2008

15/2008.(IV. 3.) GKM

XIX856/1/2008

2

2

23/2008.(VIII. 1,5

Ügyviteli szakmacsoport (16) Irodai asszisztens

0

0 00

00

0 0

0

00

0 0

0

10

0 4

0

0

00

0 1

0

00

0 1

5

10

00

0 0

4

00

0

3 46

00

0

1

0 0

10

1

3

3 3

0

5

44

00 00

4

23

5

4

4

81

3

0

megnevezése

8) PM

13462/2007

2

15/2008.(VIII. 13.) SZMM

15/2008.(VIII. 13.) SZMM

13462/2007

1 2

15/2008.(VIII. 13.) SZMM

13462/2007

49 5 4

3 45

5 2

3 42

3 3

0 2 0 1

8 11

00 00 01 00

0 3

0 0 5 2

01 00

0 0 0 1

3 1

0 1

Logisztikai ügyintéző Marketing-és reklámügyintéző Vendéglátásidegenforgalom (18) Gyorséttermi- és ételeladó Külön engedéllyel

2 1

1

15/2008.(VIII. 13.) SZMM 15/2008.(VIII. 13.) SZMM

13462/2007

15/2008.(VIII. 13.) SZMM

13462/2007

Az adott évben meghirdetett szakképesítések óratervei és helyi programjai függelékként szerepelnek a programhoz csatoltan.

13462/2007

4.8 Belépés a nappali rendszerű felzárkóztató szakiskolai oktatásra: A nappali rendszerű szakiskolai oktatás keretében megszervezett fölzárkóztató oktatásban azok a tanulók vehetnek részt, akik nem fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát és elmúltak tizenhat évesek. Tekintettel arra, hogy a képzési forma csak nappali rendszerű iskolai oktatásban szervezhető meg a tanuló abban a tanévben kezdhet utoljára tanévet, amelyben a 22-dik életévét betölti. 4.9. Az osztályba, csoportba sorolás elvei Szakközépiskola: Az osztályba sorolás első szempontja a jelentkezési lapon feltüntetett szakirány. Azok számára, akik nem férnek be a választott osztályba, felajánlunk egy másik lehetőséget. Az osztályon belüli csoportok létrehozásának szempontjai tantárgyanként változnak. Idegen nyelvből osztályonként két csoport indul. Ha a két csoport különböző nyelveket tanul, akkor a két nyelv a rendezőelv, ha egy nyelvet, akkor a különböző szintű tanulók két különböző szintű csoportba kerülnek. Olyan tantárgyaknál, ahol a tárgyi eszközök használata teszi szükségessé a csoportbontást, az osztály bontásakor a hatékonyság és a tehetséggondozás a szempont. 4. 10. Szakiskolai felzárkóztató oktatás: A fölzárkóztató oktatás megszervezhető egy vagy két éves formában. Az egyéves időtartamú fölzárkóztató oktatást a szakiskola tizedik, a kétéves időtartamú fölzárkóztató oktatást a kilencedik-tizedik évfolyamán kell megszervezni. Azok a tanulók, akik viszonylag több ismerettel rendelkeznek, az egy éves, akik kevesebbel, a kétéves fölzárkóztató oktatás keretében sajátíthatják el a szakmatanulás megkezdéséhez szükséges készségeket, ismereteket, képességeket. Az iskolának a belépő tudásszint felmérése alapján kell megállapítania, hogy a tanuló melyik programba léphet be. A felzárkóztató oktatásban résztvevő diákok általános iskolai bizonyítványát „Együttműködési megállapodás” keretében a helyileg legközelebb működő általános iskola adja ki. 4. 11. Továbbhaladás (magasabb évfolyamba lépés feltétele) A magasabb évfolyamra lépés feltétele minden évfolyamnál az összes tantárgyból (kötelező és szabadon választott) az elégséges (2) szint elérése. A képzés OKJ vizsgával zárul. A felzárkóztató oktatásban résztvevő tanulók a fölzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a szakiskola első szakképzési évfolyamába léphetnek, ahol alapfokú iskolai végzettséghez – a nyolcadik osztály elvégzéséhez -, a tizedik osztály elvégzéséhez, alapműveltségi vizsgához kötött és iskolai előképzettséghez nem kötött szakképesítéseket

2 sajátíthatnak el. (A szakképzési évfolyamokon azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznek alapműveltségi vizsgával – amennyiben a szakmai vizsga letételének feltétele ennek megléte – alapműveltségi vizsgára történő felkészítés is folyik.) 4.12 A képzés szabályozásának jogi háttere 1993. évi LXXVI törvény a szakképzésről 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 1999. évi CXXI törvény a gazdasági kamarákról 2001. évi CI törvény a felnőttképzésről 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 4.13. A szakképzés helyi programjai A felsorolt iskolarendszerű szakképesítések helyi programjait a 3. számú melléklet tartalmazza. 4.14. Preferált oktatási módszerek: A szakközépiskola tevékenységében preferált módszerek: Az ismeretek közlése során: · tanári előadás · tanulói kiselőadás, hozzászólások · tanári demonstráció önálló egyéni felkészülés, feladat megoldás Az ismeretek gyakoroltatása, rögzítése során: - gyakorlat, gépismeret, géphasználat szituációs gyakorlatok ismeretek gyakorlati alkalmazása (pl. gépírás, levelezés, A számonkérés során: · Írásbeli · feladatlap · Teszt · Esszé · témazáró dolgozat · Szóbeli vizsga

könyvelési gyakorlat)

A szakiskolai felzárkóztató oktatás módszerei: A fölzárkóztatás célja a tanulókban társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás, a pályaválasztási döntés megalapozása. A célok megvalósítása a nevelés előtérbe helyezését

3 igényli, tehát az általános értelemben vett oktatási módszereket specializálni kell a felzárkóztató program célrendszeréhez. A kerettantervek alapján meghatározott tananyagok elsősorban a szocializációhoz és a munkatevékenységhez szükséges tudás megszerzését, képességek és készségek fejlesztését szolgálják, ezért a tananyag feldolgozása nem a tananyag ”leadását”, hanem a tanulók cselekvő részvételét igényli. Ennek érdekében a kerettanterv lehetőséget ad a differenciált tanulásszervezésre, az általános műveltséget megalapozó és a szakmatanulást előkészítő tartalmak egy részének gyakorlati oktatással való összekapcsolására, az általános műveltségi elemek elsajátításának valamilyen konkrét gyakorlati tevékenység elvégzéséhez, élettapasztalathoz kapcsolására, ami növeli a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetővé teszi sikerélményhez jutásukat. 4. 15. A szakközépiskola általános munkarendje: Heti két délután lesznek az elméleti és gyakorlati képzések, összesen 15 órában. Az órák 40 percesek 5 perc szünet a tanítási órák között. A tanórán kívüli foglalkozásokat hétvégeken szervezzük. 4.14. A felzárkóztató oktatás általános munkarendje: A programban résztvevők életkörülményeit figyelembe véve a tanórák délutánonként szervezhetők meg. Az elméleti és gyakorlati képzés előirt heti órakerete 32 tanóra, mely heti öt délutánt vesz igénybe. Az órák 40 percesek, köztük 10 perc szünet tartható. Egy tanítási napon maximum 7 óra tartható meg. 4.15. A tanulói mérés és értékelés rendje Céljai: · folyamatos visszajelzés biztosítása a tanár és a diák számára · a tanulók rendszeres minősítése · visszajelzés a tanuló előmeneteléről, s ismeretbeli hiányosságairól Feladatok: · · · · · ·

következtetés levonása a tanulás és a tanítás hatékonyságáról szóbeli és írásbeli számonkérés a feldolgozott tananyag alapján tesztek kitöltése kéthavonta legalább egy osztályzat fejezet végén összefoglaló teszt vagy dolgozat gyakorlati tantárgyaknál gyakorlati feladatok megoldása

Az értékelés alapelve: Az értékelés legyen: · az érintettek számára egyértelmű és világos, · rendszeres, következetes, · ösztönző, tanácsadó, · a tanuló életkori sajátosságait figyelembevevő, · sokoldalú, változatos.

4 Az értékelés célja: · a személyiség fejlesztése, · az önértékelési képesség kialakítása, · az önálló tanulásra való igény és képesség kialakítása. Az értékelés feladata · segítse a tanulót a helyes önértékelés, önismeret kialakításában, · motiválja és ösztönözze a tanulót a minél jobb, eredményesebb munkavégzésére, tájékoztassa a tanulót, hogy hol tart a tanulmányok sikeres elvégzéséhez vezető úton, tájékoztassa a tanárt munkája eredményességéről és hiányosságairól. Az értékelés formái Értékeljük tanulóink teljesítményét: · szóbeli formában (feleltetés; kiselőadás, önálló beszámolók alkalmával...) · írásbeli formában (iskolai dolgozatok, házi dolgozatok, felmérők íratásával, feladatlapok, tesztek kitöltésével...) · gyakorlati tevékenységének végzése közben (pénzügyi, gépírási, informatikai, számítástechnikai gyakorlatok alkalmával...) A diákok tevékenységének legfontosabb mérőeszköze az osztályozás. A tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük az érdemjegyek alapján. Az értékelés, minősítés rögzítésére az OM által rendszeresített nyomtatványokat (napló, bizonyítvány) használjuk. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4) változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók félévi és év végi magatartás osztályzatát az osztályfőnök az osztályában tanítók és a diák önkormányzat véleménye alapján terjeszti a nevelőtestület elé. A félévi és az év végi osztályzatokat az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki:

* * * * * *

* * * *

A házirendet betartja, Tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, Kötelességtudó, feladatait teljesíti, Önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, Tisztelettudó, Társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, Az osztály és az iskola közösségi életében aktívan részt vesz, Óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet Nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása, Megjelenése, beszédstílusa kultúrált, példamutató.

Jó (4) az a tanuló, aki:

5

* * * * * * *

A házirendet betartja, A tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, Feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, Feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, Az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, Nincs írásbeli intője vagy megrovása, Megjelenése, beszédstílusa kultúrált, példamutató.

Változó (3) az a tanuló, aki:

* * * * * * * *

Az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, A tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, Feladatait nem minden esetben teljesíti, Előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, Igazolatlanul mulasztott Osztályfőnöki intője, megrovása van, Megjelenése kihívó vagy ápolatlan, beszédstílusa kultúrálatlan, durva

Rossz (2) az a tanuló, aki:

* * * * * * *

*

A házirend előírásait sorozatosan megsérti, Feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, Magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, Társaival , a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, Viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, Több alkalommal igazolatlanul mulaszt, Több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása, vagy ennél magasabb fokozatú büntetése Megjelenése kihívó, vagy ápolatlan, beszédstílusa kultúrálatlan, durva

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. A tanuló szorgalom jegyének megállapítása a magatartás jegyével azonos módon történik. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot értesítőbe és bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki:

6

* * * * * *

Képességeinek megfelelő, egyenleges tanulmányi teljesítményt nyújt,, Tanulmányai feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi A tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is és azokat elvégzi, Munkavégzése pontos, megbízható A tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, Taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza

Jó (4) az a tanuló, aki:

* * * *

*

Képességeinek megfelelő, viszonylag egyenleges tanulmányi teljesítményt nyújt Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, Tanórákon többnyire aktív Többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy csak ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti Taneszközei tiszták, rendezettek

Változó (3) az a tanuló, akinek:

* *

* * *

Tanulmányi eredménye elmarad a képességeitől Tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik Érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja Önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló, aki:

* * * * * *

*

Képességeihez mérten keveset tesz tanulmányai fejlődése érdekében Az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen Feladatait többnyire nem végzi el Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek A tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül Félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 4.16. Tankönyvkiválasztás elvei: A tankönyvek és tanulmányi segédletek, taneszközök: · alkalmazkodjanak a kerettantervi követelményekhez,

7 · segítsék a tanár és a tanuló önálló és tanórai munkáját, · megfelelő minőségben, árban és mennyiségben álljanak rendelkezésre, · legyenek korszerűek, könnyen beszerezhetőek, gyorsan alkalmazhatóak. A taneszközök megválasztásánál figyelembe vesszük a központilag kiadott eszközlistát, és törekszünk annak megfelelő beszerzésére és használatára. 4.17. Tanórán kívüli oktatási tevékenység céljai, eszközei Az értelmi nevelés terén: a tantárgyak kerettanterveiben illetve a helyi tantervünkben meghatározott tananyagtartalmak, követelmények elsajátítása (szakkörök, tanulmányi versenyek....) Hon- és népismeret nevelési területen: · A hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúrák értékeinek megismerése, elfogadása (iskolai ünnepélyek, színházi előadások,...) Egészséges életmódra nevelés terén: · Az egészséges környezet iránti igény felkeltése, az egészség megőrzését elősegítő magatartás, a felelősségteljes nemi magtartás elsajátítása (osztályfőnöki órák, versenyek, mérkőzések,...) A környezeti nevelés területén: · A környezet természeti, technikai, gazdasági, társadalmi sajátosságainak, törvényeinek megismerése, a jelenségek, folyamatok megértése (kirándulások,.) 4.18. Gyermek és ifjúságvédelem Tanulóink kora miatt ez a tevékenység nem általános. Amennyiben azonban gyermek-és ifjúságvédelmi kérdés merül fel, (elsősorban a felzárkóztató oktatásban részvevők körében számítunk kiskorú tanulókra) az iskola felveszi a kapcsolatot az illető községi, megyei, városi gyermekjóléti szolgálattal és orvosolja a problémát. Lényegesebb, számát tekintve több a szociális probléma (többgyermekes családok, munkanélküliek, csonka családok, stb.). Itt az intézmény a KHT javaslatára anyagi segítséget nyújthat.

8

5. A Pannon Középiskola és Szakiskola TANTÁRGYI TANTERVEI A középiskola (9-12. évfolyam) céljai és feladatai A felnőttek középiskolája 9-12. osztályának feladata az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra való felkészítés érdekében. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek középiskolái szakközépiskolai ágazata ezzel együtt a szakmai tudás meghatározott köreit nyújtja. Ebből kiindulva a felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének,

társadalmi

létformáiknak

és

a

világban

való

tájékozottságuk

továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszenek a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, - különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak.

9 A felnőttek középiskolái szakközépiskolai ágazatában az óraterv szabad sávjában a központi szakképzési programok tananyaga kerülhet elhelyezésre, lehetőséget biztosítva a szakképzés megalapozására, illetve a szakképzés további fokozataira történő előrelépésre.

Az egyes tantárgyak tanterveit, vizsgakövetelményeit az 1. és a 2. számú mellékletek tartalmazzák.

10

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 6.1. A pedagógiai program megismerésének lehetősége · Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. · Pedagógiai program egy példánya az igazgatói szobában, egy példánya a tanári szobában és az iskola fenntartójánál megtalálható, az érdeklődők számára hozzáférhető. · A tanulók számára Programunkról ismertetést tartunk. 6.2. A pedagógiai program érvényességi ideje: · Az iskola e pedagógiai program alapján – felmenő rendszerben – 2008/2009-es tanév első napjától végzi oktató-nevelő munkáját. · Jelen pedagógiai program érvényességi ideje öt tanévre szól. · A 2012/2013-as tanév során a nevelőtestületnek el kell végezni a pedagógiai program teljes felülvizsgálatát, és értékelését. Szükség esetén módosítani kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell készíteni. 6.3. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint: · az oktatók szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását, · év végén minden tantárgyból fel kell mérni, hogy a az oktatásban részt vevő tanulók az előírt követelményeket milyen szinten teljesítik, · az intézmény vezetője külső szakértőt kér fel, – öt évente – hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását átfogóan elemezze. 6.4. A pedagógiai program módosítását kezdeményezheti · az intézmény vezetője · a nevelőtestület legalább 25%-a. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Kelt: Szabadszállás, 2012. február 18. PH …………………… Szász Gábor igazgató

11

Pannon Középiskola és Szakiskola közoktatási dokumentumainak fenntartói jóváhagyó nyilatkozata

A Pannon Középiskola és Szakiskola 2008. október 07. napján kelt Pedagógiai Programját a 2012. február 18-ai módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva – a tantestület véleményének megismerése alapján – a tantestület elfogadó nyilatkozata ismeretében az intézmény igazgatójának 2012 február 23. napján kelt felterjesztése alapján jóváhagyom. Budakalász, 2012. február 23.