Unghváry László Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2009
Tartalomjegyzék
1. NEVELÉSI PROGRAM ..................................................................................................... 4 1.1. A NEVELÉSI-OKTATÁSI MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI ............................................................................................................................... 4 1.1.1. Küldetésnyilatkozat .................................................................................................. 4 1.1.2. Pedagógiai alapelvek ................................................................................................. 4 1.1.3. A nevelési-oktatási munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................ 5 1.1.4 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei ............................................... 7 1.2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS FELADATAI .............................................................................. 9 1.3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS.................................................................................................... 13 1.4. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI PROBLÉMÁK KEZELÉSE.............................................. 16 1.5. TEHETSÉGGONDOZÁS ................................................................................................... 18 1.6. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK ................................................................ 21 1.7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA .............................. 24 1.8. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ....................................... 25 1.9. ELLENŐRZÉS, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS .................................................................................. 27 A.) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ....................................................... 27 B.) A tanulók ellenőrzése, értékelése................................................................................. 27 C.) Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött súlya ................................................................................................................................. 29 D.) A tanulók felkészüléséhez előírt otthoni írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei .................................................................................................... 30 E.) A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése ................................................... 30 1.10. AZ ISKOLA-SZÜLŐ-TANULÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI ............................................ 32 1.11. ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ .............................................................................................................................................. 35 1.12. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM .............................................................................. 76 1.13. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM .................................................................................... 94 1.14. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ............................................................................... 110 1.15. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ......................................................................................... 111 1.16. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ................. 112 1.17. FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ................................................. 114 2. HELYI TANTERVEK ..................................................................................................... 117 2.1. ÁLTALÁNOS RÉSZ ........................................................................................................ 117 2.1.1. Bevezetés .............................................................................................................. 117 2.1.2. Képzési- és vizsgarendszerünk ............................................................................. 120 2.1.3 Középszintű érettségi vizsgakövetelményei ........................................................... 121 2.1.4. Nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozások ......................................... 171 2.1.4.1 Iskolai sportkör ............................................................................................... 171 2.1.4.2 Tanulmányi kirándulások ............................................................................... 171 2.2. TANTERVEK ................................................................................................................. 173 2.2.1. SZAKISKOLAI ÓRATERVEK ........................................................................................ 174 2.2.1.1. Általánosan képző évfolyamok (9-10. osztály) ............................................. 174 2.2.1.2. Szakmai program (CD-n) .............................................................................. 175 2
2.2.1.2.1. Kereskedelem-marketing szakmacsoportban ......................................... 176 2.2.1.2.2. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban ................................... 177 Pincér /OKJ száma: 33 7822 01/ ................................................................................ 177 Cukrász /OKJ száma: 33 7826 01/ ............................................................................. 178 Szakács /OKJ száma: 33 7826 02/ ............................................................................. 180 2.2.2. SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERVEK ............................................................................. 183 2.2.2.1. Általánosan képző évfolyamok (9-13. osztály) ............................................. 183 2.2.2.2.1. Érettségire épülő középfokú képzések tantervei ..................................... 186 2.3. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .................................................................................................. 188 2.4. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ......................................... 189 2.4.1. Szakiskola ............................................................................................................. 189 2.4.2. Szakközépiskola .................................................................................................... 189 2.4.3. Átjárhatóság az iskola tagozatai között ................................................................ 190 3. PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK, ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK MÓDJA ÉS IDEJE................................................................. 191 4.
ZÁRADÉKOK ............................................................................................................. 191 4.1 Az iskolaszék nyilatkozata ........................................................................................ 192 4.2 A diákönkormányzat nyilatkozata ............................................................................ 192
5.
AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM VÉLEMÉNYEZÉSE ............................. 193
6.
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY ........................................................................................ 194
Mellékletek: 1. számú melléklet: Eszközök, felszerelések jegyzéke a Pedagógiai program végrehajtásához 2. számú melléklet: Minőségirányítási program 3. számú melléklet: Osztályfőnöki órák témakörei; Ajánlott irodalom 4. számú melléklet: Szakiskola általánosan képző évfolyamainak tantervei 5-13. számú melléklet: Szakiskola szakképző évfolyamainak tantervei 14-16. számú melléklet: Szakközépiskola közismereti tantervei 17. számú melléklet: Kereskedelem-marketing szakmacsoportos tantervei 18. számú melléklet: Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport tantervei 19-24. számú melléklet: Érettségire épülő középfokú képzések tantervei 25-27. számú melléklet: Felsőfokú szakképzések tantervei
3
1. NEVELÉSI PROGRAM 1.1. A nevelési-oktatási munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 1.1.1. Küldetésnyilatkozat Intézményünk általános és szakmai képző iskola, mely kereskedelem-marketing, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban alap-, közép- és felsőfokú szakképesítés megszerzésére készít fel. iskolánk a 21. század követelményeinek megfelelően a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodni tudó aktív szerepvállaló képességgel és fejlett önértékeléssel, empátiával rendelkező tanulókat kíván oktatni és nevelni. Az általános képzés során célja, hogy a tanulók olyan szintű tudás birtokába jussanak, - melyre a szakmai felkészülésük építhető, - melynek alapján dönteni tudnak pályaválasztásukról. A szakképzés célja, hogy végzőseinket versenyképes munkaerőpiaci pozícióba hozzuk. 1.1.2. Pedagógiai alapelvek Nevelő-oktató munkánk csak úgy lehet hatékony, ha pedagógusaink - nyitottak az új ismeretek befogadására, - siker- és teljesítményközpontúak, - személyiségfejlesztő módszereket alkalmaznak, - akarnak és tudnak csoportban dolgozni, - elfogadják, hogy a tanárszerep megváltozásával nem mindenható irányító a pedagógus, hanem támogató, mentor, tudásszervező. A képzési időszak végén olyan fiatalokat szeretnénk kibocsátani, akik képesek tudásukat alkotó módon használni, továbbfejleszteni, be tudnak illeszkedni környezetükbe, képesek az aktív alkalmazkodásra, nyitottak a világ dolgaira. Céljaink megvalósítása érdekében - közvetítjük az általános és szakmai ismereteket erkölcsi értékeket helyes magatartási normákat - megismertetjük a tanulási technikákat
4
a kommunikációs technológiák korszerű eszközeit (informatikai, idegen nyelvi, média, stb.) - fejlesztjük tanulóink gondolkodását, hogy értelmes és kreatív legyen, kommunikációs és manuális képességét, folyamatos igényét a tanulásra, döntési képességét, érdeklődését mások és a világ dolgai iránt, egészséges életmódra törekvését, akaraterejét. - sokoldalú együttműködésre törekszünk a tanulókkal a szülőkkel környezetünk gazdasági szervezeteivel (vállalkozások, kamara, munkaügyi szervek) a fenntartóval. 1.1.3. A nevelési-oktatási munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A pedagógiai elvekkel összhangban nevelési-oktatási tevékenységünk során fontos cél: - a kompetencia-alapú oktatás bevezetése és az egész iskolára való kiterjesztése. a HEFOP 3.1.3. „Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra” Pályázat keretében alkalmazott módszereket ennek érdekében a szakiskolai tagozaton kívül a szakközépiskolai tagozat Kereskedelemmarketing szakmacsoportú osztályra is kiterjesztjük, a matematika és a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területeken. - Anyanyelvi kommunikáció (szövegértő, kritikai olvasás fejlesztése; hiszen ez a kompetenciaterület az alapja minden ismeretszerzésnek és tanulásnak) - Idegen nyelvi kompetencia („fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül, más kultúrák megértése.”) - Matematika kompetencia (a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége; matematikai fogalmak, össze-függések alkalmazása a mindennapokban is) - Digitális kompetencia (az IST magabiztos és kritikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén) - Természettudományos kompetencia (fenntartható fejlődés) 5
- Hatékony, önálló tanulás (új ismeretek szerzése, feldolgozása és útmutatások keresése, alkalmazása) - Szociális és állampolgári kompetencia (harmónikus életvitel és közösségi beilleszkedés, a társadalmi folyamatokról kialakított tudás aktív felhasználása, közéleti életben való részvétel) - Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia (kreativitás, az újításra való beállítódás és kockázatvállalás; pozitív gondolkodás) - Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség (a művészi önkifejezés sokfélesége iránti nyitottság) - tanulóink motiváltságának javítása: Ennek érdekében alkalmazzuk az oktatás korszerű eszközeit (média, informatika, stb.), változatos módszereket, szervezeti formákat (tanulmányi kirándulás, szakmai napok, kiállítások látogatása, nemzetközi kapcsolatok, projekt módszer, stb.). - a magatartási, neveltségi szint emelése: Követendő példa állítása. A megfelelő alkalmak megteremtése az elismeréshez, nemcsak büntetés, hanem dicséret is. Az azonosságtudat, normatudat fejlesztése (isk. közösséghez tartozás szimbólumai). - használható tudás kialakítása: Képzésünk gyakorlatorientált legyen. Vonjuk be a gazdaság szereplőit az oktatásba, vigyük ki a tanulókat a gyakorlat színtereire. Alkalmazzunk olyan formákat, melyben a gyakorlatot képezzük le (learning by doing, taniroda), végezzünk valós gyakorlatot (tanétterem, tankonyha, tanbolt, kabinet, tanszálló). - tanulási technikák megtanítása: Különböző képességű tanulók, különböző tantárgyak más-más módszerekkel jutnak eredményre (differenciált foglalkozás a tanulókkal, kooperatív technikák, személyiségfejlesztő módszerek). - kommunikációs technológiák megismertetése: Tantervi oktatásunkban legyen hangsúlyos az informatikai alapismeretek elsajátíttatása. Használjuk ki az Internet adta lehetőségeket tudatosan támaszkodva rá tanításunkban (az információszerzés sajátos módja), adjunk minél több lehetőséget, értelmes feladatot ezek alkalmazására. Szakmai irányultságunknál fogva kiemelt célunk az idegen nyelvi képzés hatékonyságának biztosítása. Az angol és német nyelvből a tanulók szintjének megfelelő kommunikációs készség elérése. Ne végezzen úgy tanuló, hogy alapvető, hétköznapi szituációkban nem boldogul legalább egy idegen nyelven.
6
- médiatudatosság kialakítása: Találjuk meg a média- és mozgóképkultúra terjesztésének helyét oktatási struktúránkban, különös figyelmet fordítva az eligazodás segítésére a sajtó, rádió, televízió világában (tanóra, szakkör, stb.). - hazafias és globális gondolkodás összhangja: Építsük be oktató-nevelő tevékenységünkbe a hazafias és európai gondolkodás, a környezettudatosság (kistérségi problémák, egészségmegőrzés, stb.) témakörét (tanóra, szakkörök). - nevelő-oktató munkánk irányáról, eredményességéről legyen állandó külső visszajelzésünk: A diákönkormányzat működése segítse az iskola nevelő-oktató munkáját. Szervezze a diákok szabadidős tevékenységét, teremtsen fórumot a pedagógus és diáktársadalom együttműködéséhez. Tartsunk fenn állandó munkakapcsolatot a szülőkkel (SZMK), a gazdasági környezetünkkel (társadalmi fórum) a fenntartóval. - az intézményi esélyegyenlőség megteremtése: Mindenkire szükség van, de mindenkire másképp. (befogadó) integrációt alkalmazó közösség kiépítése. 1.1.4 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira. Az intézmény céljainak megvalósításához az alábbi eszközök alkalmazását tartja a legfontosabbnak: - Humán szakközépiskolai és szakiskolai képzéseinkben a kulcskompetenciák fejlesztését segítő kooperatív tanítási-tanulási módszerek alkalmazása és a tanulók egyéni tanulási képességének fejlesztése. Ezeknek a módszereknek az alkalmazása a szakmai képzéseinkben is szükségszerű, mivel a team munkára, együttműködésre nevelést is elősegítik. Mindezekhez szükséges a pedagógusok szemléletformálása, a tanulást segítő, menedzselő filozófia elterjesztése és alkalmazása. - A tanulási képesség fejlesztését a tanulás-technikai tréning és tanácsadás segíti a szakközépiskolai képzéseink során. - A rendszeres és tervezett tudásszint mérés alkalmazása elengedhetetlen. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.
7
- Szakmai képzéseinkben a moduláris rendszer teljes mértékű bevezetése. A moduláris rendszer adta lehetőségek – szakmák közti átjárhatóság, a formális, informális és non-formális úton megszerzett tudás beszámítása, ezáltal a szakmai karriertervezés- és építés idő- és költségkímélő megvalósítása, az aktív munkaerő-piaci részvétel feltételeinek biztosítása és kihasználása a tanulók érdekeinek maximális figyelembe vételével. - A szakmai képzések kompetencia profiljaiban megfogalmazottak elsajátításának eszköze a területi gyakorlat. Szakmai képzéseink gyakorlatait tanulóink az intézményegységek és a gyakorlati helyek közti együttműködési megállapodás, illetve tanulószerződések alapján töltik le. A gyakorlóhelyekkel intézményegységeink már régóta nagyon jó munkakapcsolatban vannak, ami garancia a gyakorlati követelmények teljesítésére. Gyakorlóhelyeinken gyakorlatvezetők és szakoktatók, valamint diplomás szakemberek segítik tanulóinkat a szakma elsajátításában az ismeretek, tapasztalatok közvetítésével. Az elméleti képzés és a gyakorlati követelmények összehangolására folyamatosan törekszünk. - A szakképzés fejlesztési folyamat eredményeként bevezetésre kerülő szakmai képzések lehetővé teszik a munkaerő mobilitását az Unión belül is. A szakképzések keretében tanított idegen nyelv további segítséget jelent mind az itthoni, mind az uniós munkavállalásra. A modularitás lehetővé teszi számukra, hogy később teljes szakképesítést is szerezzenek.
8
1.2. Személyiségfejlesztés feladatai Személyiség: az öröklött és szerzett tulajdonságaink, a szocializáció útján elsajátított értékeink, beállítódásaink, szokásaink összessége. A Közoktatási törvény 2. § (4) kimondja, hogy „…az iskola…felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséért.” Így személyiségfejlesztési feladatainkat a hagyományos csoportosítás szerint folytatjuk mind a tanítási órákon, mind a tanórán kívüli elfoglaltságok számtalan lehetőségét kihasználva: 1.) Az értelmi nevelés terén fő feladatunk - az alapkészségek fejlesztése, hiszen tanulóink többsége nem rendelkezik az írás-olvasás-számolás magabiztos használatának képességével. (A tanulási nehézségek hátterében is főként ez áll.); - ki kell alakítanunk a jó tanulási módszereket, javítani az önálló tanulás eredményességét; - a mechanikus sémák használatáról a problémamegoldásra, gondolkodásra szoktatni diákjainkat; - képessé tenni a tanulókat és igényt kialakítani bennük az információszerzésre, a folyamatos tanulásra életük során. (Life long learning). Eszközeink: A felvett tanulók típusainak felmérése (auditív-vizuáliskinetikus) után a kapott eredményhez igazítjuk tanítási módszereinket a szemléltetésben, munkáltatásban, a tanulók közötti differenciálásban. Segítünk az adott típusnak megfelelő tanulási technikák kialakításában. Kiselőadások, könyvtár- és internethasználat stb. lehetőségével az új audiovizuális környezetet is értő, szelektíven használó fiatalokat szeretnénk nevelni. 2.) Az érzelmi nevelésnek egész pedagógiai programunkban is prioritást kell élveznie. A napjainkban tapasztalt felgyorsult élettempó, az értékek válsága, tanulóink szociális háttere ismeretében szükségesnek érezzük, hogy az IQ mellett az érzelmi (EQ) és a szociális intelligencia fejlesztése kiemelt hangsúlyt kapjon. Az önismeretfejlesztés és diákjaink minél jobb megismerése segít abban, hogy erősségeikgyengeségeik ismeretében reális terveik legyenek, kézben tarthassák saját pályaépítésüket valamint interperszonális kapcsolataikban konfliktusaikat csökkenteni, illetve kezelni tudják. Célunk, hogy ismerjék az egyetemes és a nemzeti kultúra eredményeit, értékeit, legyenek nyitottak!
9
Javuljon empátiás készségük, felelősségérzetük önmaguk cselekedetei és egymás iránt, toleranciájuk (akár különböző kultúrák, vallások, másság iránt). Eszközeink: egyéni feladatok osztály és nagyobb diákközösségben, tartalmas, szép ünnepségek, részvétel országos és nemzetközi kapcsolatok ápolásában, önismeretfejlesztő, illetve szituációs játékok és mindenekelőtt beszélgetések tanulóinkkal tanulócsoportokban vagy szükség esetén egyénileg, bizalmas, jó légkör kialakítása, megfelelő tanár-diák viszony. (Kívánatos lenne a jövőben iskolapszichológus alkalmazása is a pedagógusok munkájának szakmai segítésére.) 3.) Esztétikai, környezeti nevelésünk célja, hogy - tanítványaink megjelenésükben, környezetük kialakításában igényesek legyenek, - a szépre, ízlésesre fogékonyak, - óvják környezetüket, - kialakuljon környezettudatos magatartásuk (lásd Környezetnevelési program), - ismerjék, értsék és becsüljék a kulturális-művészeti értékeket. Eszközeink: a személyes példaadás, tantermek, gyakorlati munkahelyek kialakítása, tanórai, illetve gyakorlati munkához kapcsolódó szépérzékfejlesztés, ének-zene, rajz, mozgóképkultúra tanítása, kiállítások, színházlátogatások, saját iskolai rendezvények, kirándulások (biológiaföldrajz-környezetvédelem tanulmányok). 4.) A munkára nevelés terén is egyre nagyobb szerep hárul az iskolára, mivel a munkanélküliséggel sok családban megszűnt a rendszeres, munkás élet példája, valamint a szakképzés átalakulásával néhány évvel későbbre tolódik a munkába járás mindennapi gyakorlata. Így feladatunk az iskolában rendszeres, pontos, folyamatos munkára nevelni tanulóinkat, kialakítani, illetve fokozni kötelességtudatukat, munkaeszközei rendbentartását, igényességüket a munkavégzésben, mind szellemi, mind gyakorlati munkájuk során. Eszközeink: rendszeresen ellenőrzött házifeladatok, esztétikus füzetvezetés, rendben tartott taneszközök (pl.: becsomagolt könyv-füzet) megkövetelése, pontos óra- és munkakezdés, megfelelő felszereltség, munkafegyelem.
10
5.) A családi életre nevelés feladatai: - a „család”, mint érték tudatosítása (az ezen a területen mutatkozó hiányosságok pótlása, hiszen nagyon sok tanítványunk csonka- vagy nem működő családban él.); - nemi identitás kialakításának segítése, nőies nő és férfias férfi nevelése; - a klasszikus női és férfi szerepek megismertetése; - a biológiai érettség folyamatának ismeretei mellett az érzelmi- és társadalmi - szociális érettség - mint a családalapítás feltételeinek – tudatosítása; - felkészítés a családban betöltött anya, illetve apa szerepre; - különös hangsúlyt adva a felelősséggel vállalt kapcsolatok szükségességének; - a család funkcióinak megismertetése (gazdasági- és nevelő funkciók). Eszközeink: az osztályfőnökök munkáját elsősorban a biológia szakos tanárok segítik (a káros szenvedélyek és következményeik, a korszerű fogamzásgátlás, optimális családtervezési modell, stb. megismertetésével), de igen jó az együttműködés az ifjúsági védőnővel, az Egészséges Ifjúságért Alapítvány munkatársaival (sőt az egyházak egyes képviselőivel) – akik osztályfőnöki órákon, illetve szülői értekezleteken keresik meg a tanulócsoportokat és szüleiket. A gazdasági tantárgyakat tanítók az életvezetéshez, a családi gazdálkodáshoz adhatnak segítséget. 6.) A testi nevelés (lásd: Egészségnevelési program) A fenti területekkel szorosan összekapcsolódva segíti a tanulók testilelki-szociális fejlődését. Nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevel. Segíti azoknak a szokásoknak a kialakulását, melyek az ember egészségi állapotát javítják. Eszközeink: személyi- és munkahelyei higiénia követelményeinek ismerete és alkalmazása, a mozgás szeretetének, örömének, a mozgás iránti igénynek a kiépítése – elsősorban testnevelési órákon, de tanórán kívüli sportfoglalkozások, versenyek, kirándulások keretében is. 7.) Erkölcsi-hazafias nevelésünk régóta kiemelt terület. Ünnepélyeink megrendezésével, hagyományaink ápolásával, kirándulások szervezésével arra törekszünk, hogy - minden tanulónk ismerje meg és becsülje nemzeti kultúránk nagymúltú értékeit, - szűkebb-tágabb szülőföldje hagyományait, jellegzetességeit, történelmét, hírességeit, - mindez alapozza meg tanulóinkban a nemzettudatot,
11
- mélyítse el a hazaszeretetet, - ösztönözzön történelmi-, kulturális-, vallási emlékek, hagyományok feltárására, ápolására, - alapvető erkölcsi értékek tiszteletére. Összességében A NAT-ban képviselt értékek életkori sajátosságokhoz igazodó feldolgozásával megalapozzuk a tanulók műveltségét, fejlesztjük önismeretüket, együttműködési készségüket, hozzájárulunk életmódjuk, hagyományos, alapvető emberi értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához minden tanítási órán a tantárgy adta lehetőségeket kihasználva, az osztályfőnöki órákon pedig külön tematika szerint felépítve (szakirodalom ajánlással).
12
1.3. Közösségfejlesztés A társadalom alapja a közösség. Elsődleges közösségünk a család, majd a különböző életkoroknak megfelelően iskolai, munkahelyi stb. Egy-egy közösséghez különböző érdeklődés és cél miatt is tartozhatunk, ilyen például a vallási, sport, politikai, tudományos, művészeti stb. Közösséghez az azonos érdeklődés, szemlélet, nézet, életkor, társadalmi, nemi erkölcsi, politikai, vallási, szociális helyzetünk miatt tartozunk vagy tartozhatunk. Közösséget egy azonos nézetet vagy célt szolgáló személyek alkothatnak. Minden közösségnek megvan a maga írott és íratlan szabályzata (csoporthoz való kapcsolódásról, csoportban való tevékenykedésről, közösségfejlesztésről stb.). A közösségfejlesztés minden közösség fontos feladata, célja a tagok közti harmonikus együttműködés, a csoporton belül az egyén hiánytalan önkifejezési lehetőségeinek megteremtése, a jövőkép fejlesztése. Továbbá segítse elő, az egyén, közösségen és társadalmon belüli helyének és szerepének kialakítását, tudatosítsa az egyén kötelességeit és jogait. Iskolánkat tekintve ennek eszköze az oktatás és nevelés, tanórákon és tanórákon kívül, az elmélet mellett a gyakorlati megvalósítás. A közösségfejlesztés a kulturális és szociális nevelésben, az önismeretben és annak fejlesztésében, a hagyományok ápolásában, a környezet és a társadalom személyeinek tiszteletben tartásában és a jövőkép kialakításának elősegítésében nyilvánuljon meg. Fontos az egyént az együtt munkálkodásra és a közösségen belüli önmegvalósításra nevelni. Ezáltal felhívni a figyelmet az egyéni és közösségi érdekekre. Ennek legfőbb színterei: A) Kulturális nevelés - Honismeret Feladat: a tanuló ismerje meg nemzetünket, hazánk kulturális, történelmi, értékeit. Hazánk helyét, szerepét a világban és Európában és ennek történelmi változásait. Hazaszeretet erősítése. - Társadalomismeret Feladat: a magyar nép eredetének, társadalmi összetételének , szerkezetének ismertetése. A magyar emberkép ismertetése, magyarságtudat erősítése.
13
Eszközei: - 9.osztály városnéző séta, intézménylátogatások, városi ünnepségek, rendezvények közös látogatása (osztályfőnökkel). Osztályfőnöki órákon a magyarságtudat erősítése (beszélgetések, egyéni élmények megbeszélése, hivatalos előadók meghívása stb.). 9.-10.-11. oszt. kirándulások az ország különböző helyeire, ahhoz kapcsolódó nemzeti emlékek felelevenítése, meglátogatása. Múzeumlátogatás, szobor koszorúzás (városalapító, Kossuth emlékhelyek stb.), Parlament évenkénti meglátogatása. Önálló rendezvények szervezése, kiállítások adott témához kapcsolódóan. 11.-12. érettségihez kapcsolódóan különböző múzeumok (Terror háza, zsidó múzeum, Néprajzi múzeum, Parlament stb.), kiállítások megtekintése - iskolai szinten: ünnepségek, hangversenyek, kiállítások, versenyek, névadó est, színházlátogatás, irodalmi rendezvények, előadások, viták, különböző határon túli iskolákkal kapcsolatfelvétel, pályázati kiírások (rajz, irodalom témakörben), filmvetítések, élménybeszámolók. A tanár példamutató magatartása! B) Európa és a világ Feladat: a tanuló ismerje meg a környező országokat, Európa országait és a világ országait. Ismerje meg az Európai Uniót, ezen belül a Magyarország helyét, szerepét. Eszközei: EU-Parádé rendezvénysorozat, különböző országokról estek (mexikói, indiai, ausztrál stb.), előadások, osztályfőnöki órák vitafórumai, előadásai, gyűjtőmunka, Internet, EU versenyek, rendezvények, nemzetközi kapcsolatok ápolása, diákcserék, EU témában illetékes hivatalos személyek meghívása tájékoztató előadása stb. Vendéglátás területén a különböző országok étkezési, főzési szokásainak ismertetése, összehasonlítása a magyaréval, a különböző alapanyagok történetének bemutatása stb. Versenyek, pályázatok meghirdetése iskolán belül. C) Környezeti nevelés Lásd: Környezeti nevelési program D) Önkifejezés eszközeinek fejlesztése Kommunikációs kultúra Cél: kommunikációs eszközeink helyes használata, nyelvi és szókincsek bővítése, érvelési rendszer elsajátítása, szélesítése, média használata, gyakorlatban is.
14
9-10.évf. tudatos tanári útmutatás, segítség igénybevételével 11-12.évf. az önállóság kialakulása (fokozatosan) - Vitafórumok, ahol a megszerzett ismeretek alapján véleményt alkothat, előadhatja, meghatározott formában (iskolai versenyek, szakmai versenyek szervezése adott témában, vitafórum keretében pl: a magyarok megítélése a világban, EU ellene és mellette szóló érvek - Irodalmi szakkörök, versenyek, felolvasó délutánok - Tanulja meg helyesen használni a könyvtári katalógust - Tanuljon meg különbséget tenni értékes és értéktelen információ között (tv, rádió, újságok, Internet) ”szűrje” (tudatos tanári és könyvtáros irányítás mellett) az „irdatlan” információmennyiséget (kommunikációs órákon erre külön odafigyelni - kibővíteni a kommunikációs órákat - Az olvasás megszerettetése (könyvajánló előadások, író-olvasó találkozók, felolvasó délutánok, pályázatok (vers, novella) - Az iskola médiáinak használata (újság, rádió, televízió), művészeti órákon a kamera kezelés és filmvágás technikáinak bővebb oktatása - Látogatás és gyakorlat a helyi médiáknál (rádió, televízió, újság), ezek dolgozóinak előadásai - Legyen tisztában a metakommunikációs eszközökkel (nonverbális eszközökkel, siketnéma előadó meghívása, jelbeszéd elsajátítása, rajz és festészet) Eszközei: előadások, kommunikációs és média órák, vitafórumok, versenyek, ünnepségek, iskola médiái, látogatás a város médiáinál, szakkörök. E) A személyiség fejlesztése F) Önfejlesztés Tanulás Feladat: a tanórákon túl, az egyéni személyiségfejlesztés, tudásbővítés illetve felzárkózás - az osztályközösségekben munkahangulat megteremtése, a jól dolgozók eredményessége legyen motiváló az alacsony szinten teljesítőkre - tanulócsoportokban segítség egymást (a lemaradókat a felzárkózásban), ne legyen „ciki” a tanulás - különböző tanulási módszerek elsajátítása, eredményesebb tanulásfejlesztő gyakorlatok stb. Eszközei: tanórán kívüli nevelés, - szakkörök, korrepetálások, tanulócsoportok, önképzőkörök, sportcsapatok, rajz és média szakkörök, számítástechnikai szakkör, irodalmi, matematikai szakkör, újság, rádió szerkesztőség, előadások a tanulási módszerekről stb.
15
1.4. Beilleszkedési, magatartási problémák kezelése - A tanulónak legyen helye az iskolában: ízlésesen dekorált osztályterem, használható szekrény osztályfőnökök irányításával; - A Házirend többszöri „átbeszélése”, kritikus részek megértetése a tanulókkal; - Ismerje meg az osztálytársait délutáni osztálybuli – nem megterhelő műsorral – kirándulások szervezése: természetjárás, hazánk megismerése, színházlátogatás mikro és makro sportvetélkedők (küzdeni egymásért): esélyteremtés sikerélményre. Hangot adni a legkisebb eredménynek is. - Céltudatos osztályfőnöki felmérések és azok helyes kezelése. (Szükséges információ a kollégák felé) - Testreszabott – elméleti, gyakorlati, tanórán kívüli – terhelés, fokozatos növelése, következetes betartatása. - Informatika órák „színesítése”: Szaktárgyi anyagok keresése a weben. - Ismerje meg az iskolát - történelem és osztályfőnöki óra (névadónk), - gyakorlati foglalkozások munkáinak bemutatása (szakács, cukrász, díszcsomagolás, stb.), - szakestek szervezése irodalmi, zenei körítéssel, - szakmai versenyek, szakmai előadások vendégelőadóval. - A magatartási problémák kezelésénél még nagyobb szükség van új pedagógusi módszerekre. A gyermek problémája valahol a pedagógus problémája is. - Szülők megnyerése: kölcsönös információcsere szükségessége (levél, telefon) szülők számára ismeretterjesztő előadások szakszolgálatoktól A gyermekeknél megjelenik a szülők perspektívátlansága, értéknélkülisége.
16
A nevelőtestület feladatai: 1.) Forduljunk szeretettel a gyerekek felé, hogy érezze segíteni akarunk neki! 2.) Keressük minden gyermekben a jó tulajdonságot (elbeszélgetés, felmérés, tanórán kívüli foglalkozások). 3.) Vonjuk ki ha szükséges a rossz környezetből (kollégium, nevelő szülők). 4.) 9-10. évfolyamon az osztályfőnökök számára a tantárgyfelosztásban órát biztosítani az egyéni foglalkozásra. 5.) Segítsük a tanárokat reális célok megfogalmazásában. 6.) Pszichopedagógus alkalmazása. 7.) 9. osztályban oktassunk tanulási technikákat. 1.) A tanulók megjelenésének formálása. 2.) Beszédstílusuk javítása. 10.) Az agresszív magatartás visszaszorítása egyéni elbeszélgetés, osztályközösség előtti értékelés, megbeszélés 11.) Jó közösségi szellem kialakítása az egymásra figyelés érdekében. Ne fukarkodjunk a dicsérettel!
17
1.5. Tehetséggondozás Célja: 1.) Jól képzett, kreatív, a közösségért tenni akaró és tenni tudó tanulók képzése. 2.) Az új évezred magasabb szintű készséget kíván, ezért a tehetséggondozásnak: a.) az iskolai szintű oktatásban is túl kell lépnie az ismeretek mechanikus reprodukálásán, valamint az egyszerű készségek kialakításán, vagyis a tartalmi tudás mellett a műveleti (gondolkodási készség) tudást is ki kell fejleszteni; b.) a tehetséges diákok esetében hosszabb távon is érvényes, a változó körülmények között is konvertálható, strukturált tartalomtudás kialakítása, amely a későbbiekben kimagasló emberi teljesítmények megteremtését teszi lehetővé. 3.) Előkészítés a sikeres egyetemi, főiskolai felvételire 4.) Felkészítés a közismereti, szaktárgyi (OKTV, OSZTV, SZKTV és egyéb, pl.: anyanyelvi) versenyekre. Feladatok: 1.) A tudásvágy, érdeklődés felkeltésével a tanulók értékrendjében meghatározó helyre kerüljön az ismeretszerzés igénye. 2.) Jövőorientált fiatalok nevelése: tudásukat képesek legyenek transzponálni és továbbfejleszteni. 3.) Kialakítani az önfejlesztő képességeket a különböző tanulási technikák bemutatásával. 4.) Javítani a fiatalok kifejezőkészségét, kommunikációját. 5.) Mindezekhez megszerezni a szülők támogatását. Eszközrendszer: 1.) Olyan pedagógiai módszerek alkalmazása, amellyel elérhető, hogy az új ismeretek megszerzése örömet jelentsen számukra, élvezzék a tanulást: a.) Tanári-tanulói kísérletekkel manuális és megfigyelési készségüket fejlesztjük (kémia, fizika, áruismeret); az eredmények értékelésével az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását segítjük. b.) Tanulói előadások tartásával, a tanulók által teljesíthető feladatok elvégzésével bízzuk meg a diákokat, ösztönözve ezzel az iskolai és a városi könyvtár használatára, késztetve a szakmai folyóiratok figyelemmel kísérésére.
18
c.) Lehetővé tesszük, hogy a tanulók a tananyaggal kapcsolatos, de abban nem szereplő ismereteiket elmondhassák. d.) Kulturális rendezvényeken való részvétellel – esetleg szereplőként is – fejlesztjük érzelmi életüket, értékítéletüket. e.) A nyelvtanulás ösztönzésére külföldi iskolákkal kapcsolatokat teremtünk és tartunk. 2.) Az iskolába felvett tanulók közül a jobb képességűek részére idegen nyelvi specializációjú osztályokat szervezünk, ahol biztosítjuk az oktatás egyenletesen magas színvonalát, a tanulók fokozott terhelését annak reményében, hogy a tudásban bekövetkezett növekedés fokozza tanulási kedvüket, javítja közérzetüket, emeli önbizalmukat, tehát fejleszti egész személyiségüket. Ezért – az iskola profiljának megfelelően, illetve azt erősítve – lehetővé tesszük és célul tűzzük ki, hogy az emelt óraszámban tanított idegen nyelvből előrehozott emelt szintű, a második idegen nyelvből középszintű érettségit tehessenek tanulóink. Az informatika tantárgyból a 10. évfolyamon minden tanulónak kötelező az ECDL Start Vizsga (4 modul). 3.) A versenyzők és az egyes tantárgyak iránt érdeklődő vagy nyelvvizsgára készülő, az adott tárgyból kiemelkedő teljesítményű diákok számára szakkört szervezünk. A szakkörök, diákkörök saját programjuk alapján működnek. Az egyes foglalkozásokon a törzsanyag elmélyítésén túl elsajátításra kerülnek a kiegészítő anyagok, ismertetjük a legújabb tudományos eredményeket, valamint olyan szituációkat modellezünk, amelyek a versenyeken előfordulhatnak (segítve, hogy megváltozott körülmények között is mobilizálhassák tudásukat). A szakkörökben alkotásmódszertani ismeretekkel, kutatásmódszertani tapasztalatokkal is bővülnek ismereteik. A szakkörvezető tanár segítségével személyre orientált célokat, feladatokat tűznek ki, s azok megvalósítását együttesen értékelik. Problémamegoldó, integráló képességeiket, valamint konkrét tárgyi tudásukat, bonyolultabb gondolkodásmódot is igénylő feladatsorok megoldásával fejlesztjük, ellenőrizzük. 4.) A versenyeknek mindig fontos szerepe volt a tehetségek elbírálásában, hiszen a versenyek célja Eötvös Lóránd szerint, ”hogy a rátermettség megállapíttassék”. 5.) Megvalósítjuk a tantárgyak közötti koncentrációt, amely biztosítja, hogy az egyik területen megszerzett tudást képesek legyenek az eredeti tanulási kontextustól egészen más területre is átvinni.
19
6.) Kommunikációfejlesztés: Ügyelünk arra, hogy mondanivalójukat szép magyar nyelven tudják előadni. Tiszta érveléssel megtanítjuk igaza megvédésére; e tekintetben helyzetgyakorlatokkal vagyunk segítségükre (pl.: az Édes anyanyelvünk versenyre való felkészítésnél). Az ellenőrzéseknél a tantárgy jellegétől függően a szóbeliségre törekszünk. A médiák bekapcsolása az ismeretszerzési folyamatba, az országos rendszerű műsorokba, pl.: „Beszélni nehéz!” rádió és a „Nyelvőrző” TV műsor – az anyanyelvápolás országos áramkörébe.
20
1.6. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok Célja: - a prevenció - a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése, illetve - a veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló segítségnyújtás, ennek érdekében együttműködés különböző szakemberekkel. A feladatok meghatározása Helyzetelemzés-re épül. Az iskolába felvett tanulókról rendelkezésre áll egy adatbank (Lurkó), melyet minden évben kiegészítünk az első évesek adataival, illetve szociológiai felmérést végzünk tanulóink szociális körülményeinek megismerésére (honnan, milyen háttérrel jönnek tanulóink). A gyermekvédelmi munka szempontjából legfontosabb a - helyi megosztottság - kapcsolat az önkormányzatokkal, települési segítő intézményekkel, - családi háttér vagy a család hiánya, - anyagi helyzet, - lakás és egészségügyi körülmények, - testvérek száma, szülők kora, iskolázottsága, foglalkoztatottsága - (Ezen belül számon tartjuk a hátrányos, illetve veszélyeztetett gyerekeket). Valamint félévente összegzés készül az iskolalátogatás rendszerességéről, illetve a bukások arányáról. A Parlament által 1997. április 22-én elfogadott "A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról" szóló törvény alapelvei szerint • a gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosult és köteles, melyhez segítséget nyújt az állam és az önkormányzat. • a család életébe történő beavatkozás csak akkor indokolt, ha az a gyermek érdekében elkerülhetetlen. Így feladataink közül elsődleges a családdal való kapcsolattartás (osztályfőnökök, szakoktatók), a család és az iskola együttműködésének megerősítése, mindez a prevenció érdekében. Iskolánk főállású ifjúságvédelmi felelőst alkalmaz, aki a tanulókkal szoros kapcsolatot tart, kezeli a hátrányos helyzetű tanulók ügyeit, együttműködik a gyámügyi és családsegítő szervekkel.
21
GYERMEKVÉDELMI FELADATOK A tanulókkal kapcsolatos feladatok 1. Az intézmény valamennyi gyermekére
A tanári közösségben végzett feladatok • együttműködés és szemléletformálás
2. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekkel • igazgatóval és osztályfőnökkel
A szülők körében végzett feladatok • együttműködés, szemléletformálás • tanácsadás • családlátogatás - esetenként • szülői értekezleten, fórumon való aktív közreműködés
• információ áramoltatása • előadások szervezése • továbbképzésekre motiválni • tanácsadás • nevelőtestületi értekezleten való aktív részvétel • szakirodalom ajánlása A GYERMEK ÉRDEKÉBEN FONTOS A TITOKTARTÁS SZEM ELŐTT TARTÁSA!
22
• nyilvántartás • kapcsolattartás
való kapcsolattartás • a helyi pedagógiai program elkészítésében való részvétel
Önálló feladatok
• ismertetők, szóróanyagok közreadása • továbbképzés
A tanulókkal kapcsolatos feladatok 1. Az intézmény valamennyi gyermekére - Általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében. - A mentálhigiéniés programok bevezetésének szorgalmazása – együttműködés ifjúsági védőnővel, ill. drogprogram, valamint a "Felkészülés a családi életre" Czeizel program beépítése a tananyagba. - A diákönkormányzattal való kapcsolattartás – önsegítő csoportok létrehozása. - A tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (táborok, művelődési házak stb.) - Szociális ellátások számbavétele iskola és települési szinteken. - Minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete! 2. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekkel - A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével. - A veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel; egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral. - Nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet típusának mérlegelése - A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásokra (pl.: fejlesztő csoport kialakítása, szükség esetén külső szakember bevonásával, vagy önismereti csoport szervezése, viselkedés-módosító eljárások, stb.) - Drog- és bűnmegelőzési programok. - Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak. - Fegyelmi eljáráson való részvétel. - Szociális ellátások számbavétele (ingyenes étkeztetés, tankönyvvásárlási támogatás, reggeli ügyelet stb.). - A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (táborok, művelődési házak, stb.). - A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések a hátrányos helyzetű tanulók esetén.
23
1.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása A NAT olyan iskolai, pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. A tartalmi szabályozást a NAT és a kerettantervek úgy valósítják meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle differenciált tevékenysége épülhessen. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy megtanítsa a gyerekeket tanulni. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása a következőket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása, az önművelés igényének kibontakoztatása. A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban- minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. Tanulásmódszertani foglalkozásokat szervezünk a 9. évfolyamon. A kerettantervekre épülő helyi pedagógiai programoknak minden tanuló számára meg kell teremtenie legalább a minimális teljesítmények eléréséhez szükséges feltételeket. Biztosítani kell olyan programokat, amelyek a tanulók képességeinek megfelelő felzárkóztatást, illetve tehetséggondozást jelentenek. Ezek a programok a heti kötelező tanórai foglalkozásokon kívül csoportos vagy egyéni foglalkozásokat jelenthetnek. -
-
A felzárkóztatásnak azt a formáját is alkalmazzuk, - ha a feltételek adottak hozzá- hogy tanulóinkat nyelvi szintjük alapján kezdő, illetve haladó csoportba szétválogatjuk. A tanév folyamán szaktanárok felmérése alapján egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás keretében próbáljuk meg tanulóinkat a bejövő minimum szintre eljuttatni. Egyes tantárgyakból, mint pl. a matematika több korrepetálásra van szükség a tanulók elmaradt tudásszintje, valamint a hatalmas osztálylétszámok miatt.
A tanár törekvése a felzárkóztatásra önmagában nem elegendő, ha a gyermeknek nincs ösztönzése a családi háttérből az elmaradások pótlására, tehát személyes ráhatással kell elérni a motiváltságot, tanórán kívüli foglalkozások keretében sikerélményhez juttatni a kevésbé tehetségeseket, mely jobb munkára ösztönöz a későbbiekben. 24
1.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Minden iskolatípusban törekedni kell a közoktatás feladatainak megvalósítása mellett szociális funkciók teljesítésére is. E területen első lépésként fel kell térképezni a szociális hátrányokkal küzdő fiatalokat, meg kell ismerni problémáikat. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: Felzárkóztatás: lásd korábban Drog- és bűnmegelőzési programok Cél: az iskola tanulóinak és pedagógusainak felvilágosítása a drogok használatának egészségügyi és jogi következményeiről, lehetőségek szerint a szülők bevonásával. Feladatunk a részletes tájékoztatás a drogok különböző fajtáiról, azok hatásáról, a tünetekről, drogfogyasztás esetén mi a teendő, valamint a kábítószerfogyasztás, illetve terjesztés milyen jogi következményekkel jár. A tájékoztatás módjai: tantestület tájékoztatása; biológia-osztályfőnöki óra; mentálhigiénikus vagy mentálhigiéniés programban részt vett pedagógus előadása. Tanulók számára megelőzéssel kapcsolatos programok szervezése, részvétel az országosan meghirdetett pályázatokon. Pályaorientációs tevékenység Az iskolának a munkaerőgazdálkodási központ és munkaadók igényeinek megfelelően kell a képzési célokat meghatározni és megvalósítani. Az iskola feladata: 1.) Kiváló motiváló módszer, amikor az általános iskolát végző gyerekek „élesben” találkoznak a szakmával, a követelménnyel (ált.isk. szakkörök). 2.) Az iskolából elszármazott sikeres szakemberek bemutatása, már a 9-10. osztályban. 3.) Segíteni kellene azokat az általános iskolákat, ahol igény van az ún. háztartási fakultációkra. Az ide jelentkezők 80 % -a iskolánkban folytatja tanulmányait.
25
Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel A gyermek- és ifjúságvédelemi felelős feladata, hogy segítse az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Feladatát a Gyermek Jóléti Szolgálattal együtt végzi. Az együttműködés formái: nevelési értekezlet, információ csere, esetmegbeszélés, szülői értekezlet és osztályfőnöki óra keretében végzett prevenció, bűnmegelőzési programok. A tankönyv- és étkezési támogatás elveinek, mértékének meghatározása Cél: a szociálisan rászorult tanulók támogatása. Mit tehet, mit tesz az iskola e cél elérése érdekében? Tankönyvtámogatás: Az éves költségvetésben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó – tanulói létszám, alapján számítva – más célra fel nem használható támogatásként kap. A támogatás módjáról a nevelőtestület dönt, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával. A szociális hátrányok enyhítését elősegítheti a pályázatokon való részvétel, törekvés a helyi, regionális, országos támogatások megszerzésére. Étkezési hozzájárulás: tanév elején fel kell mérni a rászorulókat, és a rászorultság mértékét, és az önkormányzati forrásból a támogatást biztosítani. Iskolai alapítvány célja: Jó tanuló, nehéz szociális helyzetű tanulók támogatása; segítségnyújtás idegen nyelvek tanulásához; külföldi gyakorlatokhoz, s az iskolai sport támogatása.
26
1.9. Ellenőrzés, mérés, értékelés A.) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1. Az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes feladatkörébe tartozik - az elméleti és a gyakorlati oktatás munkatervében rögzítettek ellenőrzése, - az oktató-nevelő munka folyamatos ellenőrzése, az iskola vezetési szerkezetében foglaltak alapján. 2. A gyakorlati oktatásvezető feladatkörébe tartozik - a szakoktatók tanmeneteinek jóváhagyása, - a szakoktatók oktató-nevelő munkájának folyamatos ellenőrzése, - a gyakorlati oktatás munkaközössége által készített munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásának ellenőrzése, - a gyakorlati szakkörök felügyelete, - a munkavédelmi és tűzrendészeti megbízott munkaterületének ellenőrzése, - a gyakorlóhelyek követelményekre.
ellenőrzése
különös
tekintettel
a
képzési
3. Az iskolai munkaközösségek vezetői ellenőrzik - az adott tantárgy oktatásának tartalmi tervezését, - a tanmeneteket, - óralátogatással ellenőrzést végeznek a munkaközösségi tagok szakmai és módszertani kultúrájának segítése érdekében, - amennyiben szakmailag indokolt - a munkaközösségvezető felkérésére az óralátogatást a munkaközösség más tagjai is elvégezhetik, - a naplóba írt jegyek alapján rendszeresen ellenőrzik a tanulók folyamatos értékelését. 4. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző megbeszéli az érintett pedagógussal. B.) A tanulók ellenőrzése, értékelése
27
A mérés az ellenőrzésnek az a területe, követelményeknek való megfelelést vizsgálja.
melye
a
tantervi
- Minden szaktanár, illetve szakoktató folyamatos tanórai-, tantárgyi mérést végez a feleltetés szóbeliségére helyezve a hangsúlyt (diagnosztizáló mérések, míg az írásbeli számonkérések inkább szummatív mérések.) - A munkaközösségek kidolgozzák, hogy az adott tantárgyakból és témakörökből milyen módon, milyen jellegű feladatokkal végzik az ellenőrzést-mérést. (A témazárók feldolgozásakor visszajelzünk a hiányosságokra, azok alapján felzárkóztatást végzünk.) - Iskolai szinten összehangoljuk, hogy mely tantárgyakból, mely évfolyamokon, mikor mérjük ún. szintvizsgával a követelmények teljesítését. - 9. évfolyamos tanulóinkat hozott eredményeik alapján soroljuk az egyes tagozatokon indított osztályokba, majd az év végi teljesítmények alapján elvégezzük a szükséges korrekciókat. - A vizsgák speciális színterei a mérésnek, hiszen a szakmai képesítő vizsgák és az érettségi egy hosszabb tanulási folyamat végső eredményéről adnak átfogó képet. - Az intézmény vagy a fenntartó kérésére időnként standard eszközökkel végzett külső mérésekre is sor kerül. Értékeléskor kitűzött céljainkat hasonlítjuk össze a ténylegesen elért eredményekkel. Az értékelés három szintre terjed ki: - a tanulók értékelését jelenti mindazoknak az adatoknak (osztályzatok, hiányzások, dicséretek, elmarasztalások, stb.) összegyűjtése, feldolgozása és értelmezése, melynek alapján döntés születhet a tanítási-tanulási folyamat további menetéről, esetleges átalakításáról feltérképezve mind a haladást, mind a lemaradókat. - Csoportok, osztályok szintjén figyelemmel kísérjük o észlelhető-e fejlődés a csoport munkájában, o milyen szintű a teljesítmény a többi csoporthoz képest, o hány tanulónál tapasztalható fejlődés vagy visszaesés a csoport teljesít-ményéhez, szintjéhez képest. - Az iskolai szintű értékelés középpontjában a nevelés és oktatás minőségének és hatékonyságának vizsgálata áll, melyet félévente végzünk
28
osztályozó, illetve záróértekezleteinken a következő eredményességi szempontok alapján: tantárgyi-, osztály- és tagozati átlagok, bukások, lemorzsolódások, hiányzások; versenyeken való részvétel, eredmények; vizsgák eredményei; továbbtanulás mutatói. C.) Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött súlya Az írásbeli beszámoltatások formái: - írásbeli felelet: kisebb tanítási egység anyagának számonkérése - témazáró dolgozat: egy nagyobb tanulmányi egység számonkérése - házi dolgozat: egy téma feldolgozása megadott szempontok szerint, forrásanyagok felhasználásával / önálló kutatás/ Az írásbeli beszámoltatások rendje: - írásbeli felelet: bármely tanítási órán használható, a napi tananyag számonkérésére - témazáró dolgozat: egy témakör feldolgozása, összefoglalása után, ha a szaktanár előre jelzi a tanulóknak, és kellő időt ad a felkészülésre - házi dolgozat: arra alkalmas tananyag feldolgozásánál, a motiváció növelésére, a könyvtár és internet használat megkedveltetésére Az írásbeli beszámoltatások korlátai: írásbeli feleletek számát általában nem korlátozzuk, csak annyiban, amennyiben a tantervekben a munkaközösségek limitálják a feleletek számát - témazáró dolgozatok számát szintén a tantárgyi tantervek tartalmazzák házi dolgozat: a tantárgy jellegétől függően használhatjuk, de egy tanuló félévente maximum tantárgyanként csak egyet készíthet. Az írásbeli beszámoltatások rendjét konkrétan tanév elején az adott osztályban tanító pedagógusok közössége határozza meg, és rögzíti tanmeneteiben, majd a témazáró dolgozatok várható időpontjait, a tanulók tudomására hozza. Általánosan be kell tartani, hogy a tanuló egy héten maximum három témazáró dolgozatot írhat, amelynek időpontját közlik a tanulókkal az előző héten, egy napon legfeljebb egy témazáró dolgozat íratható.
29
Az írásbeli beszámoltatások súlya a tanulók értékelésében: - írásbeli felelet: egyenértékű egy szóbeli felelettel, egyszeres súllyal szerepel a tanuló félévi, és év végi értékelésénél - témazáró dolgozat: az érdemjegy két szóbeli, illetve írásbeli felelettel egyenértékű, azaz kétszeres súllyal vesszük figyelembe a félévi és év végi osztályozásnál - házi dolgozat: súlyát a tantárgyi tantervek tartalmazzák A tantárgyi értékelések módját, az osztályzatok számát a tantárgyi helyi tantervekben határozzuk meg. D.) A tanulók felkészüléséhez előírt otthoni írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei - A tanulók terhelését igyekszünk elviselhetővé tenni, időt kívánunk számukra biztosítani a pihenéshez, sporthoz, szórakozáshoz. - Írásbeli otthoni feladatot csak azokból a tantárgyakból adunk, amelyeknél nélkülözhetetlen a tananyag elsajátításához /például anyanyelv, irodalom, idegen nyelvek, matematika, számítási feladatokat tartalmazó szakmai tárgyak, stb./ - A tanítási órákon nagy gondot fordítunk a gyakoroltatásra, gyakorlásra, hogy az otthoni szóbeli felkészülési időt csökkentsük. - A hét végekre sem adunk a napi feladatoknál többet, törekszünk arra, hogy tanulóinknak lehetősége legyen a heti regenerálódásra. - A tanulók az évközi tanítási szünetekre nem kaphatnak többlet feladatokat, csak annyit, amennyivel a folyamatos tanítás során terheljük őket. E.) A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése Szorgalom A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését, és kötelességtudatát értékeli. A magatartás és szorgalom követelményeinek helyi megállapítását a nevelőtestület állapítja meg, figyelembe véve a diákönkormányzat javaslatait. példás céltudatosan törekvő, odaadó, igényes, tudás megszerzése kitartó, pontos, megbízható, önálló, lankadatlan kifogástalan, precíz
1.
Szorgalom Tanulmányi munkája
2.
Munkavégzése
3.
Kötelességtudata
4.
Tanórákon kívüli rendszeres, érdeklődő információk felhasználása, többletmunkája
30
jó figyelmes, törekvő
változó ingadozó
rendszeres, rendszertelen, többnyire önálló hullámzó, önállótlan megfelelő, néha felszerelése ösztökélni kell gyakran hiányos előfordul, ösztönzésre dolgozik
ritkán
hanyag hanyag, lassító megbízhatatlan, gondatlan szinte nincs felszerelése, többnyire hiányos egyáltalán nem
Magatartás A „magatartás” kifejezés az erkölcsi vonások állandóságára utal (tartás), és nem viselkedés csupán. A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, a felnőttekhez, saját és mások iránt érzett felelősségérzetét értékeli. A házirendben írtakat betartva, és azt társaival betartatva együttesen értékeljük. Hangsúlyozni kell, hogy az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot.
1.
Magatartás Fegyelmezettsége
példás jó változó nagyfokú állandó, megfelelő, még másokat zavaró, másokra pozitívan nem teljesen a kifogásolható, kiható sajátja gyenge, ingadozó, de igyekszik javulni kifogástalan, kevés kivetni- udvariatlan, példaértékű, valót hagy maga nyegle tisztelettudó, udvarias után
2.
Viselkedéskultúrája, hangneme
3.
Hatása közösségre, társas pozitív, aktív, emberi kapcsolatai segítőkész, jóindulatú, élen jár, kezdeményező Házirend betartása betartja, arra ösztönöz Felelősségérzete nagyfokú felelősségtudat
4. 5.
rossz erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró, negatív
durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó részt vesz, de nem árt, inga- negatív, goromba, befolyást nem dozó, közömbös, ártó, lélektelen, gyakorol, jóindu- vonakodó, komisz megfélemlítő latú néha hibázik részben tartja be sokat vét ellene időnként fele- Ingadozó felelőtlen, megdékeny bízhatatlan
Ha a tanuló magatartása ellen fegyelmező intézkedéseket kell foganatosítani, annak az aktuális félévben a magatartás érdemjegyben is jelentkeznie kell, az alábbi módokon: - szóbeli figyelmeztetés az osztály előtt, osztályfőnöki figyelmeztetés, 7 órát meg nem haladó igazolatlan hiányzás: 4 (jó); - osztályfőnöki intés, 7 órát meghaladó igazolatlan hiányzás: 3 (változó); - aki ellen fegyelmi eljárás indult, a fegyelmi határozatban kell a magatartás osztályzatát meghatározni. A tanulók magatartását, szorgalmát havonta, az utolsó osztályfőnöki órán szóban értékeljük az osztállyal és az osztályzatot bevezetjük a naplóba.
31
1.10. Az iskola-szülő-tanuló együttműködés formái 1.)
Az iskola és szülő együttműködésének formái - pályaválasztási szülői értekezlet (informálódás az iskola életéről…) - felvételi elbeszélgetés (személyes kapcsolat iskola-szülő-tanuló-iskolaorvos között) - tanévnyitó (célok meghatározása) - összevont szülői értekezlet (tanév elején – célok, alapelvek -, indokolt esetben, továbbtanulás esetén) - szülői értekezlet, fogadóóra, szakmai est (információcsere) - családlátogatás - szülői munkaközösség (szülői fórum, szülői részvételi és képviseleti fórum) - az iskolai könyvtárban elhelyezett nyilvános iskolai dokumentumok hozzáférési lehetőségéről tájékoztatjuk a szülőket (SZMSZ, Pedagógiai Program, stb.) o Szabadidős programokon való együttműködési formák (iskolaszülő, diák) Hagyományok ápolása -
2.)
névadó-est Szakmai-est Szalagavató Ballagás Külföldi kapcsolatok (információ a diákcserékről, feltételek) Tanulmányi, kulturális kirándulások (hazai és külföldi) Sportrendezvények
A tantestület és a tanulók együttműködési formái - jó tanár és diák viszony kialakítása iskolán, osztályon belül - tantárgyakhoz, szakkörökhöz kapcsolódó együttműködések (osztályfőnök, szaktanár, szakoktató) - tanítási időn kívüli programok - szakmai kirándulások, nemzetközi kapcsolatok - iskolarádió, nemzeti ünnepeink, Diáknap, színházlátogatás
32
3.) Az iskolai vezetők, pedagógusok és diákönkormányzati szerv, diákképviselők közötti együttműködési formák: Diákönkormányzat: - Az iskolában diákönkormányzat (DÖK) működik, amelyet az iskolánkban tanuló diákok hoznak létre. - A tanulók a diákönkormányzat szervezése által vesznek részt az iskolai szervezetben, a részvétel lehetőséget ad arra, hogy magukénak érezhessék a iskolát. - A diákönkormányzat szervezete: a diáktanács Tagjai: diákelnök: az elnököt a diákönkormányzat választja elnökhelyettes: az elnök által felkért két tag képviselők: az osztályok által választott (delegált) tanulók, akik képviselik az osztályközösséget. A diákönkormányzat a jogszabályok adta lehetőségek szerint él a döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi lehetőségekkel. - Évente egy alkalommal diákközgyűlést tart (2 évente Diákparlamentet), megválasztja a diáktanács tagjait, elkészíti munkatervét, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Házirend felülvizsgálatát és részt vesz a jogszabályok által előírt iskolai fórumokon (pl.: nevelőtestületi értekezlet). A Diákönkormányzat együttműködik: -
az iskola vezetőségével a nevelőtestülettel (szakkörök vezetőivel) a könyvtár, a stúdió vezetőjével a diákönkormányzatot segítő pedagógussal gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel Iskolaszékkel a titkársággal, gazdasági irodával, technikai dolgozókkal az iskola diákjaival (képviselőkkel) és ápolja a külső kapcsolatokat is segíti az iskola külföldi kapcsolatait
4.) A diákok véleménynyilvánításának formái: a.) Egyéni: minden tanuló egyéni problémájával fordulhat: - az osztály ODB titkárához - az osztályfőnökhöz - a szaktanárhoz - a szakoktatóhoz - a nevelőtestülethez - az iskola vezetőségéhez 33
-
diákvezetőkhöz a diákmozgalmat segítő pedagógushoz az ifjúságvédelmi felelőshöz rendszergazdához iskolaorvoshoz
b.) Az iskola különböző csoportjai (szakkörök, DSK, stb.) véleményt nyilváníthatnak: -
a tanítási órákon a szakköri foglakozásokon a DSK foglalkozásain diákközgyűlésen, diákparlamenten osztályfőnöki órákon az osztály ODB gyűlésein rendkívüli DÖK gyűléseken az osztály SZMK tagja előtt
c.) Az iskola bármely tanulója, csoportja, közössége vagy szervezete véleményt nyilváníthat: - az iskola nevelőinél - a diákmozgalmat segítő pedagógusnál - az iskolavezetőségnél A tanulók rendszeres tájékoztatását segíti elő az iskolarádió, iskolaújság, Internet, hirdetőplakátok. 5.) Továbbfejlesztési lehetőségek: - vállalkozók, szülők bálja (további gyümölcsöző kapcsolatok kialakítása érdekében) - régi és új diákok bálja - középiskoláknak közös pszichológus, logopédus alkalmazása - információk pontos eljutása ahhoz, akinek szól - nyílt nap a szülők részére (órák látogatása) - az egészség megőrzése érdekében egészségnapi programok szervezése - környezetvédelmi programok szervezése - iskolarádió, iskolaújság működtetése - az ellenőrző könyv tartalmazza a Házirendet!
34
1.11. Eszközök, felszerelések jegyzéke a Pedagógiai program végrehajtásához
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
1.12. Környezeti nevelési program Környezeti nevelési program. Törvényi háttér: Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetőjogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítását, a környezet elemeinek és folyamatainak védelmét és a fenntartható fejlődéskörnyezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés,tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított
76
szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai” Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. A nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelés szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell,azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezetegészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja. Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre, azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják.
77
1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak. Közoktatási jogszabályok. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire,köztük a környezeti nevelésre. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás . II. Helyzetkép, helyzetelemzés Az iskola épülete 1989-ben készült el. Emeletes házak szomszédságában áll, forgalmas út mellett. A tanulólétszámunk kétszerese lehet az épület befogadó képességének, ezért az oktatás kétműszakos rendben folyik. Az iskola korszerűen, a 21. szűzad követelményeinek megfelelően van berendezve, ugyanakkor fejlesztésre szoruló területek is találhatók. Nincs elegendő hely a sportolásra, bár van egy kis tornatermünk és egy sportudvarunk amely műanyag borítása elavult, balesetveszélyes. Aulája, a folyosón elhelyezett szekrények, tárlók jó nevelési lehetőséget biztosítanak (hagyományőrzés, információk). Az iskolai ebédlő esztétikusan 78
berendezett, a pincér tanulók gyakorló helye. A különböző alkalmakra való terítéshez igényes, szép taneszközeik vannak. Tankonyhájában szakács és cukrász tanulók tanulják a szakmát. A taniroda jól felszerelt, de hiányzik a légkondícionáló berendezés. Az informatikai szaktermek felszereltsége jó, A szertárakat több munkaközösség is használja, a helykihasználás maximális. Udvara kicsi, nagy részét sportpálya foglalja el. Az iskolai büfét szerződéses alapon egy vállalkozó üzemelteti. A kínálat megfelele a célcsoport igényeinek és az egészséges iskolai büfé követelményeinek egyaránt. A kereskedő tanulók gyakorlati oktatása az iskola épületén kívül, a város másik pontján, a TISZK épületében kialakított kereskedelmi kabinet három tentermében történik. Több területen kapcsolódunk a városi programokhoz (rendezvények, versenyek, ünnepek). Részt veszünk az ÖKOVIZ szervezésében az elhasznált szárazelemgyűjtésben, a szomszéd iskola környezetvédelmi projektjében. Az Ökoiskola címet 2011-ig viselheti az iskola, amely kötelez bennünket arra, hogy a fenntartható fejlődés jegyében valóstsuk meg oktatási projektjeinket.
79
III. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. Ez az együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Belső erőforrások: - Iskolavezetés: támogatja a környezeti nevelési programot, anyagi forrásokat teremt, aktívan részt vesz az egyes programokban. - Tanárok: kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Ahhoz, hogy az iskolai nevelés közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítani, illetve tovább kell fejleszteni a munkaközösségek együttműködését (igazgatóhelyettesi feladat a közös munka áttekintése). - Diákok: az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezetvédelem iránt érdeklődő diákcsoportnak. - Iskolaorvos: előadás tartása az egészséges életmódról, környezeti ártalmakról. - Adminisztratív dolgozók: támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. - Technikai dolgozók: biztosítják a program tárgyi feltételét (környezetkímélő tisztítószerek használata, hulladékgyűjtés, zöldítési program). - Szülők: előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása. Külső erőforrások: - Fenntartó: meghatározza az iskola költségvetését. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programot. - Hivatalos szervek: feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi, egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.
80
- Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: Különböző intézmények meglátogatása, múzeumok, állatkertek, nemzeti parkok, Kossuth Művelődési Ház. - Önkormányzat: pályázatok kiírása, környezetvédelmi munkánk támogatása. A város környezetvédelmi felelőse tájékoztasson a város környezetvédelmi helyzetéről. - CESZOLG: környezetvédelmi munka támogatása tárgyi eszközökkel. - ÖKOVÍZ: a térség hulladékgazdálkodásáért felelős vállalat. Fogalmazzák meg egyértelműen az intézmények felé elvárásaikat, támogassák környezetvédelmi munkánkat. Mivel a hulladék-jelentős része a háztartásban keletkezik, s a diákok jó információkhordozók (a szülői ház felé) így az induló szelektív hulladékgyűjtésben aktívan együtt dolgozhatunk. Pályázatok kiírása. - Média: sugározzon környezetvédelmi műsorokat, szervezzen vetélkedőket, biztosítson fórumot környezetvédelmi felhívásainkhoz. - Civilszervezetek - Nemzetközi kapcsolatok: tapasztalatszerzés, nyelvtanulás IV. Jövőkép – alapelvek és célok Alapelvek, jövőkép Az iskola feladata, kötelessége (küldetése) a tanárokat és diákokat ráébreszteni arra, hogy a Föld erőforrásait az emberiség oly mértékben felélte, hogy ez így nem folytatható. A fajok pusztulása, a globális felmelegedés, a környezetszennyezés és a túlnépesedés a természetet irreverzibilis módon alakítja át. Nemzetközi összefogásra van szükség ahhoz, hogy az emberiség megváltoztassa életvitelét, fogyasztói szokásait, különben saját létének alapjait semmisíti meg. Az iskola célja, hogy olyan állampolgárokat neveljen, akik ezzel tisztában vannak, és felelős módon képesek élni és cselekedni. Minden ember minden nap úgy kell, hogy élje az életét, hogy ne vegyen el többet a természettől, mint amennyire valóban szüksége van, a lehető legkevésbé szennyezze azt. Keresse a harmóniát az élő és élettelen természettel. Az iskola feladata mindehhez a tudományos háttér elsajátíttatása, az önképzésre való képesség, készség kifejlesztése, az egyéni felelősség felismertetése, a pesszimista tehetetlenség helyett egy pozitív szemléletű, tevőleges életre való felkészítés. Az iskolai környezeti nevelés, oktatás tartalma és módszerei az alábbi egyetemes célok elérését segítsék a hosszú távú fennmaradás és fenntarthatóság érdekében:
81
- elősegíteni az egyetemes Természetnek (a Világegyetem egészének), mint létezőértéknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt; - hozzájárulni a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak visszaállításához, kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést; - segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését; - elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válságelmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT); - kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé; - érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt; - bekapcsolni az intézményegységet a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába; - képessé tenni a tanulókat arra, hogy – személyes tapasztalataik alapján – együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Összefoglalva: cél a fenntarthatóságra nevelés integrált tantárgy- és tudományközi megközelítés segítségével, holisztikus szemléletmód kialakításával. A fenntartható fejlődés olyan gondolkodásmód kialakítását igényli a környezeti nevelés minden szereplőjétől –a társadalom minden tagjától-, amely képes a világ kihívásait rendszerben szemlélni, és azokra választ adni úgy, hogy nem eredményez újabb ellentéteket az ember és a természet között. A fenntartható fejlődés legfontosabb üzenet tehát, hogy a gazdaság, társadalom és környezet kérdései egyetlen rendszert alkotnak, a globális válságok nem oldhatók meg sem az egyik, sem a másik kérdéskör túlhangsúlyozása mellett. A fenntartható és a fejlődés szavak nem külön-külön, hanem csak együtt értelmezhetők. A fogalom nem jelent mást, mint olyan fejlődést, amely mindig elegendő forrást hagy a jövő nemzedékek életfeltételeinek kielégítésére, életminőségének jobbítására. Konkrét célok: Környezeti nevelésünk célja: - Rendszerszemléletre nevelés - Globális összefüggések megértése - Alternatív, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése,helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések keresése - A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése
82
- Létminőséghez szükséges értékek megismerése, és a viselkedési normák kialakítása - Konfliktuskezelés, tolerancia, természeti, társadalmi felelősség fejlesztése - Helyes értékrend, erkölcs és életviteli szokások formálása - Környezet és egészség-tudatosság erősítése, az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata - Fogyasztás helyébe az életminőség helyezése - Korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, környezetük iránt felelős szakemberek képzése, akik fogékonyak az újra, képesek megfelelni a változó elvárásoknak, megfelelő viselkedés kultúrával, közösség és önfejlesztő képességgel rendelkeznek, bekapcsolódnak a közéletbe, társadalmuk és környezetük cselekvőképes tagjaivá válnak - Szerves kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben - Fenntarthatóságra való nevelés az ökológiai szemléletmód segítségével - A helyi értékek és problémák megismertetése.
Jövőkép Szeretnénk, ha iskolánkban mielőbb megszűnne a két műszak, hogy a diákok harmónikusabb, stresszmentesebb körülmények között tanulhassanak. A tantermek virágosabbak, dekoráltabbak lesznek. Diákjaink és az iskola dolgozói figyelnek a víz- és energia felhasználására, csökken a keletkezett hulladék mennyisége, melynek javarészét szelektíven gyűjtjük. Diákjaink aktív, kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében a városban és lakóhelyükön. Az iskola előtti kertrész fásításával védeni az épületet a portól és az utcai zajtól. Folyamatosan javulnak a tárgyi feltételek. Az iskolabüfé egészséges ételekkel, italokkal várja vásárlóit. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban: -
alternatív, problémamegoldó gondolkodás problémaérzékenység, integrált megközelítés kreativitás vitakészség, kritikus véleményalkotás kommunikáció, média használata értékelés és mérlegelés készsége állampolgári részvétel és cselekvés ökológiai szemlélet, gondolkodásmód
83
V. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Magyar nyelv és irodalom A tanulók - legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre - ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat - legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre - tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni - tudatosan készüljenek a „nyelvi környezet szennyezés” elkerülésére A tanulókban - fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet. Történelem A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Idegen nyelv A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit - tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit - legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni - állampolgári felelősségtudata fejlődjön. A tanulókban - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben
84
- fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit Biológia A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban - alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatár, az eredmények értelmezésére - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földünk és környezetünk A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelenkörnyezetükről - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit - ismerjék meg a világ globális problémáit - ismerjék meg és őrizzék meg a természeti táj szépségeit. Fizika A tanulók - tudják megfogalmazni, magyarázatát
megadni
85
a
környezeti
változások
fizikai
- ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészség károsítását - akarják, tudják a káros hatások kibocsátásának csökkentését elérni - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei között analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, s ennek tudatában keressék a megoldásokat a globális környezeti problémákra - a természet tudományos ismeretek alapján a környezeti erőforrásokat felelősséggel használó, tetteinek következményeit látó, előre gondolkodóállampolgárrá nevelődjenek. Ének-zene A tanulók – ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát – ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait – fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban – vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét – tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek – fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére - tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira - ismerjék a természetes alapanyagok használatát - legyenek képesek a műalkotásokat környezetnevelési szempontoknak megfelelően elemezni - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezetnevelési témaköröknek megfelelően - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.
86
Matematika A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni - legyenek képesek reális becslésekre - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket . Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerzés, tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat. A tanulókban tudatosítsuk az egészség és a környezet komplexitását. Kémia Szertár - vegyszerek szakszerű és biztonságos tárolása - pontos, naprakész nyilvántartás vezetése - a vegyszerek bejelentése az ÁNTSZ felé - takarékos vegyszerhasználat 87
- veszélyes hulladékok - biztonságos, zárható vegyszerszekrények - a készleten levő vegyszerek nyilvántartására, lejelentésére alkalmas nyomtatványok - hulladéktároló és tárolóedények a veszélyes hulladékok részére - az elszállítás megszervezése Osztályfőnöki közösség Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten. Diákönkormányzatot segítő és a mentálhigiénés tanár Tagjai a környezeti nevelési munkacsoportnak. Lehetőségük van a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erősítésére. Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése. ÁNTSZ Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás. Technikai dolgozók Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, termek, laborok, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, hőszigetelés stb. Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takarékosságban. Parkosítás, szelektív hulladékgyűjtés Diákok A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések). Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Szülők Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása. Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain. Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek. Szakmai alapozó képzés (9-10. évfolyam; szakmai alapozó elmélet és gyakorlat)
A tanulók - ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni; 88
- ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni; - tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére; - ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását; tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit Szakképzés (11-12-13. ill. 13-14-. évfolyam; szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek) A tanulók - sajátítsák el a szakma specifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi és a környezetgazdálkodási ismereteknek; - tudják kiemelni a tevékenységük környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés stb.); - ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát; - sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat; - látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban; - tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel. A tanulókban - erősödjön meg a környezettudatos szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakma specifikusan kiegészíteni; - alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem; - alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során. A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel: A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a tanulókban kialakuló, formálódó valóság képet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszonyalakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos 89
alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösség építésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Tanórán kívüli lehetőségek: - környezeti-természeti értékek feltárását bemutató szakkörök, önképzőkörök - tanulmányi verseny - kirándulás, túra - gyűjtőmunka, könyvtári munka, kiselőadás, demonstráció - iskolai/intézményegységi kiadványok készítése, újság készítés, filmkészítés - kiállítás készítés, nézés - látogatások: múzeum, állatkert, tanya, botanikus kert, stb. - környezeti nevelési projektek szervezése - környezetvédelmi akciók, kampányok, környezet szépítés - kapcsolattartás külső partnerekkel - városi, megyei, országos természetismereti versenyek - környezetvédelmi jeles napok megünneplése - szelektív hulladékgyűjtés - terep-gyakorlat - tábor.
90
VI. Módszerek A tanulói aktivitást igénylő módszerek előtérbe helyezése - szenzitív pedagógia - érzelmi minták közvetítése élmény gazdag helyzetek megteremtésével - viselkedési minták közvetítése, példamutatás - önismeret fejlesztése - döntési helyzetek biztosítása - ismeretek, tapasztalatok közvetítése - az egyéni, kiscsoportos és nagycsoportos, tömeges hatás megfelelő alkalmazása - a nevelői tevékenység mellett adekvát módon alkalmazandó a tanulói és együttes tevékenységek kombinálása - akciók - irodalmi, képzőművészeti pályázatok, kiállítások - terepi formák - projektmódszer (analízis-akcióprojektek) - aktív, kreatív munka (természetvédelmi és fenntartási munkák, rekonstrukciós munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, rend-és tisztasági verseny) - közösség építés (csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében) VII. Taneszközök A hatékony környezeti neveléshez szükséges taneszközök megtervezése azért rendkívül fontos, mert ezeknek komoly költségvonzata van. Az intézményegységek épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok: A helyzetből adódó jellemzők, célok, tevékenység, - nagy forgalom - közlekedési biztonság növelése; - a kerékpáros és gyalogosközlekedés növelése. - „fekvőrendőrök” megléte; - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása; - kerékpárral közlekedők számára kerékpártároló; - biztonsági felszerelések és a légző maszk viselés ösztönzése. - zaj - csökkentés- buszforgalom szabályozása, megálló áthelyezése - fák, cserjék ültetése; - speciális ablaküvegek, légszennyezés – csökkentés - zöldesítés az intézményegységek környékén, az intézményegység kertjében; - a növények gondozása, pótlása; - gyomtalanítás, elhagyott területek feltérképezése, gondozása a parlagfűmentesség érdekében; - tantermekben légtisztítók.
91
-
tiszta, egészséges környezet szeméttárolók sűrítése; szelektív hulladékgyűjtés, - komposztálás; felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről; utak sózása helyett ásványi őrlemény használata. - a tanulók mozgásigényének kielégítése az iskolai sportfelszerelésének bővítése az intézményegységek épületének belseje tiszta, meghitt környezet festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír; portalanítás (atkák-allergia); gyakori szellőztetés; energia-felhasználás takarékos fűtés - kazánok szabályozása; nyílászárók javítása, az épület szigetelése. világítás - egészséges, takarékos;- a természetes fény preferálása karbantartás vízfelhasználás egészséges ivóvíz; víztakarékos öblítés, csapok karbantartása; csatorna - a csatorna karbantartása laboratóriumi hulladékok megfelelő gyűjtése; ecetsav, mosószóda, bórax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása, a tanítás, pihenés, felüdülés helye legyen növények gondozása, pótlása, önelzáró csapok; fapadok, madáretetők, madárodúk kihelyezése és gondozása. udvar - biztonságos aljzat - a szükséges karbantartások, felújítások elvégzése. iskolabüfé- egészséges ételek, italok - gyümölcslevek és -teák; - friss és aszalt gyümölcsök; - joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek legyen.
Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a tanórákra és a programok számára megfelelő audiovizuális, illetve multimédiás eszközök álljanak a tanárok és tanulók rendelkezésére. VIII. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudjanak eligazodni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban tájékozódni, az értékes információkat 92
meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái -
kiselőadások tartása megfelelő szemléletőeszközökkel; házi dolgozat készítése; poszterek készítése és bemutatása; iskolarádió felhasználása híradásra; drótpostán történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal; faliújságon közölt információk készítése; szórólapok készítése.
Iskolán kívüli kommunikáció formái - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; - környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; - környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; - a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.
93
1.13. Egészségnevelési program A Nemzeti Egészségfejlesztési Stratégia egészségfejlesztési részének SWOT analízise alapján: - Erősségek - érdeklődés az egészségfejlesztés iránt - az egészség mint érték megjelenik az egészségpolitikában - az egészségmegőrző programok tervezése, szervezése, megvalósítása államilag támogatott, a civil és szakmai szervezetek növekvő aktivitása érzékelhető. - Gyengeségek - a magyar lakosság rossz egészségi állapota - megbízható egészségi adatok hiánya - a társadalmi körökben uralkodó téves nézet, mely szerint az egészségi állapot javulása - kizárólag az egészségügyi ellátás fejlesztése által érhető el - a széles társadalmi támogatottság nem élvezte a más szektorokkal való együttműködés lehetőségeit - az egészségfejlesztés szereplőinek feladatai nincsenek pontosan meghatározva, nem motiváltak az együttműködésre - az összehangoltság és integráltság hiánya - az egészségfejlesztési feladatok finanszírozása nem megfelelően megalapozott, értékelésének módszertana nem kidolgozott - az egyéni és intézményi elszámoltathatóság alapjai hiányoznak - Lehetőségek, erőforrások. - új hangsúlyok megfogalmazásával növelhető az egészségfejlesztés társadalmi értéke - az erőforrás-felhasználás és az eredmények nyomon követése, értékelése - Veszélyeztető tényezők - az egészségi állapotban megmutatkozó növekvő egyenlőtlenségek - az egészségügyi ellátórendszer átalakulásának nehézségei - az egészségfejlesztés koncepciójának elfogadtatása - az egészségfejlesztés finanszírozásának kialakítása, elfogadtatása. A pedagógusok által elfogadott alapelvek, célok megfogalmazása: Kulcsszavak: egészség, egészségmegőrzés, egészségnevelés, egészségpromóció - a tanulók felkészítése aktív szerepvállalásra az egészsége megőrzése érdekében - egyenlő esélyt az egészséges életkezdésre és az egészség megtartására 94
- a tanulók és a tantestület egészségének védelme és egészségének fejlesztése, holisztikus szemlélet - együttműködés az egészségügyi (ifjúságorvos, védőnő)- és gyermekvédelmi szakemberekkel, szülőkkel - a kiszűrt betegségek követése, a tanuló támogatása - tanítási órákon és tanítási időn kívüli szabadidős egészségnevelési programok szervezése - egészséges környezet megteremtése - egészséges életmód kialakítása. Az iskola hitvallása Az ember bio-szociális lény, ezért nemcsak genetikailag, társadalmilag is meghatározott helye és szerepe van a környezetében. Az egészségfejlesztés (melynek része az egészségnevelés) iskolánkban nagy jelentőséggel bír. Az egészségi állapotot négy alapvető tényező határozza meg: genetikai tényezők, környezeti tényezők, életmód, és egészségügyi ellátó rendszer működése. A testi és lelki egészség elválaszthatatlan, fontosságuk nem rangsorolható. A betegség tünetei és a fejlesztés eredményei könnyebben mérhetők és talán hamarabb jelentkeznek a testi nevelés területén, ezért előfordul, hogy az egészség fogalmán néha csak a testi egészséget értik. Sajnos napjainkban a serdülők között egyre gyakoribbak a pszichoszomatikus elváltozások, és sok tanuló küzd pszichés és/vagy magatartási zavarokkal. Sok feladatot adnak a tanulási problémákkal küzdők is. Iskolánk egészségfejlesztési programja Az egészségfejlesztési program összeállítása és megvalósítása team munkában történik. A team tagjai intézményegységenként - az intézményegység vezetők megbízottja - biológia tanár - drogügyi koordinátor - ifjúságorvos, védőnő - testnevelő - diákönkormányzatot segítő pedagógus - osztályfőnökök - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - tanár. A team feladatai intézményegységenként: - a tanévre szóló egészségfejlesztési program összeállítása - követi a programok megszervezését, lebonyolítását, ellenőrzését - közvetlen kapcsolatot tart a diákönkormányzattal (tanulói ötletek, problémák, eredmények)
95
- rendszeresen elvégzi a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatát, rámutat az esetleges egészségkárosodásokra, az idevonatkozó orvosi vizsgálatokra, gyógykezelésekre - megszervezi a kötelező és kampányszerű védőoltások felvételét - részt vállal a tanulók mentális állapotának javításában - szerepet vállal a családokkal való kapcsolattartásban - az iskolai költségvetésből biztosított összegekkel gazdálkodik A team munkája során jelentős szerepet kap a tanulók holisztikus szemléletmódjának kialakításában. Az egészségfejlesztés fő feladatainak rendszere, szakmai tartalma: 1. Testi (szomatikus) nevelés, testmozgás - Higiénés nevelés (személyi és környezeti) - Kondicionálás, mozgáskoordináció fejlesztés (testnevelés, sporttevékenység) - Rendellenességek kifejlődésének megelőzésére nevelés (tartásjavító gimnasztika.) - Fertőző betegségek megelőzésére nevelés (szaktárgyi órák) - Baleset megelőzésre, élet mentésre nevelés (szaktárgyi órák, elsősegélynyújtó tanfolyam) - Egészséges táplálkozásra nevelés - intézményegységi büfék kínálatának kontrollálása 2. Lelki (pszichikai) nevelés, lelki egészség - Egészséges életvezetés - Stressz elhárítás - Egészségre káros szokások tudatos elutasítására nevelés - Érzelmi nevelés (Víz világnapja, Föld napja megemlékezés) 3. Társas - társadalmi együttműködésre (szociálhigiénés) nevelés - Konfliktuskezelő technikák megismerése, alkalmazása - Közösségépítés - A kommunikációs készség fejlesztése - A társadalmi izoláció megelőzése - A másság elfogadására nevelés - Prevenció, egészségpromóció . Egészségnevelés és környezettudatos magatartás kapcsolata Az iskola egészségfejlesztés feladatai Az egészségfejlesztési feladatokat tanévenként tervezik az intézményegységek. A tervezett programok megvalósítása a tanítási órákon az oktatási programok követelményeinek megfelelően történik, valamint a szabadidős programok keretében.
96
Az egészségfejlesztéssel összefüggő kiemelt feladatok: Helyes táplálkozás. Az egészséges táplálkozást bemutató programok, rendezvények megszervezése. - Az étkezés mennyiségi és minőségi problémáinak megismertetése (anorexia, bulímia, obesitas). - Az intézményegységi büfé választéka az egészséges táplálkozás kritériumainak jobban feleljen meg. - Az élelmiszerek által közvetített fertőzések elkerülése, higiéniás feltételek betartása. Testnevelés órákon kívüli testmozgás, sportolás - Házibajnokság szervezése különböző sportágakban - A városi alapfokú versenyekre való felkészülés és részvétel (váltófutó versenyek, tömegsport rendezvények), ősszel és tavasszal. Osztálykirándulásokon gyalogtúrák szervezése. - Új programként tervezzük negyedévenként egy-egy kerékpár vagy gyalogtúrát a környék megismerése céljából. Alkalmazott módszereink: Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás - Több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. - Tanórák, felvilágosító előadások, különböző brosúrák – Rizikócsoportos megközelítés - Felmérés, szűrés (cukorbetegek, túlsúlyosak, magas vérnyomásban szenvedők, alkoholbetegek) - Döntési stratégiák megtanítása - Teherbíró személyiség fejlesztése Betegségmegelőző program (sajátos étkezés, mozgásprogram, gyógytorna) - Érzelmi intelligenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások - Konfliktuskezelési stratégiák fejlesztése - Önismereti csoportfoglalkozás - nemet tudjanak mondani a káros szenvedélyeknek. - Kortárshatások - szexuális kultúra fejlesztése - AIDS prevenció dohányzás, alkoholfogyasztás - kábítószer használat megelőzése. - Sikeres pályázat keretében a 2009/2010-es tanévtől rendelkezünk újraélesztő-készülékkel. Az intézmény drogstratégiája. Általános célok:
97
- A serdülők egészségre ártalmas kockázatvállalása népegészségügyi problémává érett. Olyan életkorban avatkozunk be, amikor még csak formálják a szokásaikat, mintegy „ismerkednek” a különböző életvezetési mintákkal. - Egészségügyi tudatosság kiépítése. Ismeretek közlése, pontosítása (a drogok fajtái és azok használatának következményei). - Egyéni képességek, pozitív énkép kiteljesítése (Drogokkal kapcsolatos racionális döntéshozási képességek fejlesztése). - A beállítódások és a magatartás megváltoztatása (Stratégiák – problémaazonosítás, megoldások keresése és alternatívák közötti választások). - Környezeti változtatások (fizikális és szociális) (Drogokkal való visszaélés, mítoszok, tévhitek, igazságok, biológiai, kémiai folyamatok). Konkrét célok: - Azon személyes meggyőződés megszilárdítása, hogy a droghasználat kockázattal jár! - Az intézményegységi drog-koordinátor kijelölése, feladatkörének pontos tisztázása. - Értéktisztázó program: a fiatalok személyes értékeinek, valamint viselkedésük következményeinek tisztázása, megvizsgálása. – Rávilágítás arra, hogy az anyaghasználat valójában nem összeegyeztethető az általunk fontosnak tartott értékekkel. - Rendszeres felmérések az egészségfejlesztő program keretein belül (csoportmegbeszélés, vita, munkalapok kitöltése). - Stressz-menedzsment: konfliktusos, lelkileg megterhelő helyzetekkel való megküzdéshez stratégiák tanítása. Feszültségoldáshoz készségek fejlesztése, alternatívák találása – drogfogyasztás helyett a feszültséggel teli szituációkban. - Együttműködés kialakítása az intézményegység vezetésével és a tantestülettel. - Segítő programok: Életvezetési problémákkal küzdők számára tanácsadás. - Drogalternatívák: fogyasztás helyett egyéb tevékenységek felajánlása, amely akár a kockázatkeresést, akár pszichológiai elmélyülést nyújthatnak pl: figyelem felkeltés az extrém sportok, túrázás, művészeti tevékenységek, egyházi közösségekben valórészvétel iránt. - Szülők képzése szülői értekezletek keretében. - Diáksegítők felkutatása. Prevenció beépítése az osztályfőnöki munkába. - Pályázatok kihasználása. Iskolaújság felhasználása a tájékoztatásban. - Pedagógusok továbbképzése. - A program megismertetése és elfogadtatása a tanárokkal, a szülőkkel és a diákokkal, meggyőzés annak hasznosságával, önkéntes segítők
98
-
-
bekapcsolása a végrehajtásba. Leghatékonyabb megközelítés a fentiek megvalósulására: Legfőképpen és mindenekelőtt egy olyan intézményegységi légkör kialakítása, mely igazán egészséget támogató! - Egészségfejlesztés szemléleti keretének alkalmazása (holisztikus egészségkép). Interaktív (részvételen alapuló) oktatási technikák alkalmazása. Legális és illegális drogok együttes kezelése. Kortárs- és média hatásokkal való foglalkozás. Kortársak bevonása. Családok bevonása. Egészségmegőrző környezet biztosítása az intézményegységben. A közösség mint erőforrás felhasználása. A jó tanár-diák kapcsolatrendszer kialakításának elősegítése.
Fejlesztési területek: Fejleszteni szükséges az egész drogprevenciós hálózatot, illetve a meglévő részelemeket össze kell hangolni. Tervszerűen kell működtetni az egészségfejlesztő, a mentálhigiénikus, az iskolaorvos, a védőnő, a szaktanárok és a külső előadók egymásra épülő programjait. Lehetőségek: A fenti program megvalósítható pontjai: - az intézményegységi drog-koordinátor feladatkörének pontos tisztázása és elválasztása az ifjúságvédelmi felelős munkakörétől – fokozatosan. - vendégelőadók meghívása az osztályfőnöki órákra. - a tanárok tájékoztatása, és folyamatos képzésük. - az intézményegység vezetés tájékoztatása és erkölcsi támogatásuk biztosítása. - szülők tájékoztatása. - iskolaújság felhasználása, célirányos szerkesztése. - a program megvalósításának elősegítése a pályázati lehetőségekkel, egyéb forrásokkal. - A megvalósulását veszélyeztető tényezők: - Egyes tanárok kényelmi szempontból elhárítják a probléma létezését. - A tantestület közömbösen szemléli a drog-koordinátor küzdelmeit. - A vezetés aktív segítségnyújtása marad el, nem kap részletes leírást a feladatairól. - A veszélyeztetettek számára nem érthető, elérhető a felvilágosító tevékenység. A megvalósulás lépései: 1. A drog-probléma elfogadtatása, benyújtása az intézményegység vezetőszámára. 2. A drog-koordinátor tevékenységi körének leírása - függetlenül az ifjúságvédelemtől. 3. Team megnevezése: 99
- szülői támogatók megnyerése - drogokkal, szenvedély betegekkel már foglalkozó tanárok bevonása - további, a témára fogékony tanárok bevonása - aktív diákok bevonása 4. Külső segítők szervezése 5. Pénzügyi források megteremtése 6. Humán erőforrások megteremtése 7. Hatékonyság mérés 8. Értékelés. Összegzés Az egészség az egész társadalom szempontjából értékeink egyik legfontosabb része. Az egészségfejlesztés célja, hogy az egészség, mint életvezetési érték a tanórán belüli és azon kívüli szabadidős programok középpontjában álljon. Az iskolai egészségnevelésben kiemelkedő szerepet kap a pedagógus, mert a rábízott tanulók személyiség változásában, egészségmegőrző szemléletében döntő ismereteket ad, alakítja a tanulók egészségmagatartását. A mindennapi testedzés programja: A fiatalok testnevelésének, testedzésének, fizikai felkészítésének a legtermészetesebb bázisa az iskola. A diákok szellemi és fizikai terhelésének összehangolására az iskola hivatott a társadalmi környezet támogatásával. Az oktatásügy és az egészségügy határmezsgyéi a megelőzés, az egészségmegőrzés és a sportos életmód területén összefonódnak. A társadalom várható alkotóképessége, életminősége, egészsége jó részben a felnövekvő generáció életvezetésén, egészséges életmódján múlik. Az iskolai testnevelésnek és sportnak kiemelkedő jelentősége van a tanulóifjúság egészséges életmódra nevelésében. A közoktatási törvény módosítása megteremtette a mindennapi egészség fejlesztőtestmozgás jogszabályi feltételeit. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Iskolánk ennek érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók a kerettanterv szerint órarendbe iktatottan testnevelés órákon vesznek részt, - a többi napon a testnevelő tanárok tömegsport, ISK és DSE foglalkozás keretében tartanak számukra testedzéseket. Testnevelés órán iskolánkban a testnevelés órák tananyagtartalma megfelel a taníthatóság, a konvertálhatóság, a felhasználhatóság és a hozzáférhetőség elveinek, valamint az intézményegységek sporthagyományainak. A követelmények differenciáltak, mozgósító hatásúak, a tanulókat erőfeszítésre késztetik, de nem kilátástalanok. Általános céljaink között szerepelnek: - személyiség fejlesztése - a felhalmozott ismeretek és értékek átadása 100
- egészséges, életerős fiatalok nevelése Közvetlen célok - a mozgáskultúra, az egészséges életmód megalapozása - testi képességek fejlesztése és fenntartása - mozgás iránti igény felkeltése, fenntartása - a testnevelés megszerettetése Követelmények: A tanulók rendelkezzenek - ismeretekkel az egészséges életmód, a testkultúra és a sport területén - jártasságokkal a játék és sporttevékenység területein - készségekkel az önálló testedzésben, sportolásban, egészség megőrzés alakításában - képességekkel az ügyesség, a mozgáskoordináció, az erőnlét, a kondicionálás területein, valamint az együttműködésben a fair playben és a szabályok betartásában. A gyökeresen megváltozott életmód negatív következményeként a tanulók mozgásszervi megbetegedései (gerincdeformitás, tartáshiba) egyre jobban előtérbe kerülnek. Az esetek túlnyomó részében rendszeres fizikai terheléssel, tartásjavító tornával mód van az elváltozások javítására, a megelőzésre. A Magyar Gerincgyógyászati Társaság orvosai és gyógytornászai által összeállított tartáskorrekciós gyakorlatokat beépítjük a testnevelésórák anyagába. Amennyiben a tanuló egészségi állapota indokolja - szakorvosi vélemény alapján - az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelés foglalkozást ír elő, vagy teljes felmentést is adhat. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az intézményegységek testnevelés és sport céljait, feladatait csak a tanórai (testnevelésórák) és a tanórán kívüli tevékenységek (ISK, DSE, tömegsportórák) összehangolásával tudjuk megoldani. Az ISK és a DSE célja a tanulók fizikai, sportági képzése, edzése, egészségük megszilárdítása, sportolási igényüket felkeltése, a sport eszközeivel hozzájárulni a tanulási személyiség alakításához. Működésüket éves programját a mindenkori munkaterv tartalmazza. A hagyományainknak megfelelően intézményegységenként minden évben megrendezzük az osztályok közötti házi bajnokságokat intézményi szinten is.
101
Helyzetelemzés A 2008. májusában elkészült felmérés alapján: 1. Rendszeresen dohányzó tanulók: a. 9. évfolyam: 32% b. 10. évfolyam: 41% c. 11. évfolyam: 45% d. 12. évolyam: 39% e. technikus tanulók 42% 2. Az iskola tanulói 80%-a fogyaszt alkalmanként alkoholt, évfolyamonként nincs jelentős eltérés. 3. Az illegális drogok használatát a tanulók 78%-a utasítja el. Az egyéni esetkezelések során nagyobb számban felmerülő problémák: 1. A tanulók 73%-a küzd önismereti nehézségekkel. 2. 15% tanulási nehézségekkel keresi fel az ifjúságvédelmi felelőst 2008. szeptemberében a szülők által leadott tankönyv, illetve étkezési támogatással kapcsolatos nyilatkozatok és az ahhoz csatolt a család anyagi helyzetét felmérő kérdőív alapján megállapítható, hogy iskolánk hátrányos helyzetű tanulóinak aránya 28%. A tanulók egészségi állapotával kapcsolatos statisztikák alapján leszűrhető, hogy jelentősebb arányú eltérések a a. szemészeti b. mozgásszervi c. tápláltsági területeken találhatók. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok 1. Szülők: a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. Iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartásra. Ezt szolgálják a fogadóórák, a szülői értekezletek és az egyéni beszélgetések. 2. Szülői munkaközösség: ez a szervezet garancia arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósítását. Ezért félévente kétszer összehívjuk a szülői munkaközösség vezetőket egy-egy megbeszélésre. 3. Iskolaorvos, védőnő feladatai a következők: a tanulók életkorhoz kötött szűrővizsgálata, mely magában foglalja a testi, érzelmi fejlődés követését, és az érzék- és mozgásszervek működésének vizsgálatát, a golyvaszűrést és a vérnyomásmérést a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerése, fokozott ellenőrzése és gondozása alkalmassági vizsgálatok elvégzése, amely tartalmazza a pályaalkalmassági vizsgálatokat, a tanácsadásokat, illetve az élelmiszer 102
eladó, szakács, cukrász és felszolgáló tanulók időszakos alkalmassági vizsgálatát adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése közegészségügyi és járványügyi feladatok keretében az életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése és a járványügyi feladatok, előírások betartása, ellenőrzése felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban az egészségnevelő tevékenységben való részvétel környezet egészségügyi feladatok az iskolai egészségügyi ellátás ismereteket nyújt az iskola tanulóinak egészségi állapotáról, arról nyilvántartást vezet. 4. Az Ifjúságvédelmi felelős feladatai a tanulók tájékoztatása arról, hogy milyen problémával, hol és mikor fordulhatnak hozzá, illetve az iskolán kívüli gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményeket hol találhatóak a veszélyeztetett helyzetű tanulóknál tett családlátogatások a pedagógusokkal együttműködve a gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélytetető tényező esetén a tanuló lakóhelye szerinti illetékes gyermekjóléti szolgálat felkeresése, illetve az illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalánál a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kezdeményezése a gyermekjóléti szolgálatok felkérésére az esetmegbeszéléseken való részvétel az iskola nevelési programja, ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése anonim felmérések végzése, amelyek segítségével képet alkothat az iskola tanulóinak véleményéről, szokásairól és igényeiről Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.
103
Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexszualitás szerepe az egészségmegőrzésbe a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerte a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.
Iskolánkban az egészségneveléshez kapcsolódó tevékenységek, programok: 1) Az egészséges táplálkozás témái: Biológia és osztályfőnöki órákon beépítettük a tanmenetbe az ezzel kapcsolatos tananyagrészt melyek a következők: Az ember táplálkozása, táplálkozási rendszere, hiányos táplálkozás veszélyei, betegségei. Serdülők problémái, mint például az anorexia és a bulímia. rendszertelen táplálkozás hátrányai. A fogak betegségei, fogápolás. Vitaminhiány okozta tünetek, egyoldalú táplálkozás. A táplálkozás összefüggése a mozgással, az étrend-kiegészítők alkalmazása. 2) A szenvedélybetegségekkel való foglalkozás Célja az ártótényezők csökkentése és a személyiségfejlesztő hatások erősítése. Ennek elérése érdekében az iskolánkban dolgozó ifjúságvédelmi felelős segítséget nyújt havi rendszerességgel tart osztályfőnöki órákon tájékoztatást a legális és az illegális drogokkal kapcsolatban, melynek célja az információközlés pedagógusoknak, amely a számukra szervezett részképzések keretében nyilvánul meg. Lehetősége van arra, hogy félévente 104
közös értekezletek formájában megvitatják a felmerülő feladatokat és megosztják egymás tapasztalatait. az önismeret, a társismeret fejlesztésében, illetve a konfliktusok és a különböző stressz helyzetek kezelésében egyéni illetve csoportos foglalkozások keretében. a tanulók szerfogyasztási szokásainak megismerésében kérdőíves felmérések segítségével. 3) A szexuális felvilágosítás-nevelés: a családtervezés alapjaival, az AIDS prevencióval osztályfőnöki és biológia órákon foglalkozunk ezekkel a témákkal, közös beszélgetések, videofilm megtekintése, ill. tesztlapok segítségével dolgozzuk fel az adott anyagot. az iskolai védőnő is rendszeresen tart előadásokat a diákok számára a szexuális úton terjedő betegségek, a fogamzás gátlás, illetve az abortusz témákban. alkalmanként szórólapokkal, plakátokkal hívjuk fel a tanulók figyelmét a szexuális élet buktatóira 4) A betegség és a gyógyulást segítő magatartás: iskolánkban iskolaorvos működik, aki hetente két alkalommal rendel. 5) Testi higiénia: ez szervesen kapcsolódik a testnevelés órákhoz, ahol nap, mint nap alkalom adódik a testi higiénia betartására odafigyelésére. Rendszeresen felhívjuk a tanulók figyelmét a napi tisztálkodásra és ezek módjaira, melyekre természetesen iskolánkban is lehetőségük van testnevelés órák után. Ezt a célt szolgálják a modern zuhanyzófülkék és egyéb tartozékok. Sajnos egyszerre több tanulónak, osztálynak van testnevelési órája, ezért szükség lenne több mosdó beüzemeltetésére, illetve öltözőhelyiségek létrehozására. Ezt a problémát igyekszünk úgy megoldani, hogy a diákokat fokozatosan engedjük ki a testnevelési órákról. 6) A környezeti ártalmak: iskolánk egy kis városban, de a városközpontban található. Ennek ellenére szerencsére nem okoz problémát a zaj vagy a forgalom s a levegő sem szennyezett oly mértékben, hogy ez zavarná a tanítást. A tornaudvar pedig az épületünk mögött található és ezt füves rész övezi. 7) A személyes biztonság: iskolánk, mivel, a városközpontban található, jól megközelíthető bármilyen közlekedési eszközzel. Sok bejáró tanulónk van, ezért különösen fontos, hogy a buszmegállók iskolánk oldalában, tőle kb.200 m-re találhatóak így nincs szükség az úttesten való átkelésre. 8) A testedzés, a mozgás, a helyes testtartás: A testnevelési órák játsszák itt a fő szerepet, hiszen az órák lehetőséget nyújtanak ezekre. A rendszeres testedzésre miden nap lehetőségük van a diákoknak a testnevelési órák, a 105
tömegsport órák és a sportkörök keretén belül. Négy testnevelő látja el ezeket a feladatokat, s alkalmanként 14-17 tanuló vesz részt egy-egy foglalkozáson. 7-8 fajta sportág közül választhatnak a diákok melyeket heti 2x2 órában vehetnek igénybe. A sportszerek mindig rendelkezésükre állnak és a tanári felügyelet is biztosított. A mozgás nagyon fontos az egyészségük megtartásában és ezt mindig hangsúlyozzuk is a diákjaink számára. A sportágak népszerűsítését szolgálják a különböző versenyek, házi bajnokságok, sportprogramok plakátjai ill. az iskolai sportnapok beiktatása. Nagyon fontos ma személyes példamutatás is, ezáltal is próbáljuk ösztönözni tanulóinkat a mozgásra. A heti két testnevelési óra kevés a testedzésre s ezért is fontosak az említett sportkörök iskolánkban. A mozgások szabályos végrehajtása lehetővé teszi a helyes testtartás kialakulását az izmok megfelelő fejlődését melyre különösen serdülőkorban nagy hangsúlyt kell fektetni. Az iskolaorvos ellenőrzi ezt a kötelező vizsgálatok alkalmával. Ha szükség van gyógytornászra, akkor a városi gyógytornászati rendelést vesszük igénybe. Ezen kívül a testnevelési órákon is hangsúlyozzuk a helyes testtartás fontosságát és a tanórákon való helyes ülésmód módját. Mindezt összefoglalva iskolánkban a következő lehetőségek állnak a diákok rendelkezésére az egészségük megőrzésére: Heti két testnevelési óra Tömegsport órák napi rendszerességgel Hetente 5 fajta sportágban sportkörök működése Havonta versenyek, házi bajnokságok, városi versenyek Ezen kívül természetjáró kirándulások szervezése egy földrajz szakos kolléga segítségével. Iskolánk tanulólétszáma meghaladja a tárgyi lehetőségeinket, ezért szükség lenne még sportlétesítmények létrehozására. Sajnos időnként az edzések kárára megy a hely szűkössége és a túlterheltség. A problémák megoldását segíti, hogy a rendelkezésünkre áll a városi uszoda. Ezáltal próbáljuk csökkenteni iskolánk zsúfoltságát. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás megvalósuljon, a következő szempontok teljesülnek iskolánkban:
hatékonyan
1. Minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgásban 2. Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténi a keringési és légző rendszer megfelelő terhelése. 3. Minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna. 4. A testnevelési tananyag egészében fontos az ízületvédelem a gerincvédelem. Külön figyelmet fordítunk a fittség és az izomerősség mérésére melyek a következők: hajlékonysági tesztek, állóképesség 106
felmérése rövid és hosszútávfutással, koordinációs képességek felmérése labdavezetéssel, falhoz passzolással, izomerő mérése medicinlabdával, súlypontemelkedés mérése. 5. Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is. Ezt a differenciát tanórákkal illetve plusz feladatok kiadásával igyekszünk megvalósítani. Mivel a tananyagunk sokféle sportágat felölel, ezért lehetőség nyílik, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő sportot. Ezeket délutánonként a sportkörök formájában is űzhetik a diákok. 6. A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás programban. 7. A testmozgás program játékokat és a 0. évfolyamon táncot is tartalmaz. Iskolai programok Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Ezek a következők: Gondoskodunk az osztálytermek szünetekben történő rendszeres szellőztetéséről Az osztálytermek berendezése igazodik a tanulók testmagasságához. Az ülésrend kialakításakor megpróbáljuk figyelembe venni a tanulók testi adottságait. A napi munkarend az órarend tervezésénél az iskola gondoskodik a mozgásigény kielégítéséről. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott tervvel, rendelkezik. Ezért elképzeléseinket egyeztetjük a diákokkal, a szülőkkel, az egyes szakemberekkel. A következő feladatokat tartjuk szem előtt: 1. Az egészséges személyiségfejlődés elősegítésére osztályfőnöki órákon nyílik lehetőség, s ezt a tanmenetbe is beillesztjük. Az ifjúságvédelmi felelősnek szintén jelentős szerepe van ebben, főleg az egyéni esetkezelések keretében. 2. Az egészséges táplálkozás témáit biológia órákon tanuljuk, bár sajnos az iskolabüfé választéka nem biztosítja a megfelelő tápanyag-összetételű táplálkozást. 3. A mindennapi testedzést a testnevelési órák, a sportkörök és a tömegsort órák biztosítják. 4. A dohányzás, alkoholfogyasztás-és kábítószer használat megelőzésére különös figyelmet fordítunk, osztályfőnöki órák keretében az ifjúságvédelmi felelős segítségével. Egyéb módszerek: Információnyújtás (pl.: plakátok, szórólapok) a drogokról illetve drogambulanciák elérhetőségének hirdetményeken való feltűntetése 107
5.
6.
7.
8.
Személyes beszélgetések Filmvetítés Versenyek, vetélkedők Dohányzás, alkohol és kábítószer ellenes nap szervezése Külső előadók, gyógyult drogosok bevonása A hátrányos helyzetűek integrációja: Hátrányos helyzetűnek minősíthető egy tanuló, ha életmódjában, lakáskörülményeiben, családjának anyagi színvonalában, etnikai hovatartozásában és egészségi állapotában olyan hátrány mutatkozik, amit a tanuló, illetve családja saját erejéből nem tud kompenzálni. Az ifjúságvédelmi felelős feladata a hátrányos helyzetű kisebbséghez tartozó tanulók arányának iskolai szintű felmérése. A hátrányos helyzet csökkentésére irányuló módszerek: étkezési támogatás, ingyenes tankönyv biztosítása az iskola könyvtárából, tájékoztatás a tanuló lakóhelye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalában megigényelhető gyermekvédelmi támogatásokról Szexuális nevelés: Az iskolai védőnő és az ifjúságvédelmi felelős rendszeresen tart előadást ezen a téren A 9. évfolyamon a párkapcsolatok kialakulása és a barátságok témakörben A 10. évfolyamon a fogamzásgátlás és az abortusz témakörökben A 11. évfolyamon a szexuális úton terjedő betegségek témakörben Iskolán belüli bántalmazás megelőzése céljából az ifjúságvédelmi felelős folyamatos kapcsolatot tart fenn a pedagógusokkal, a kiírt fogadó órák keretében mind a pedagógusok és a tanulók számára lehetőség van konfliktusaik megoldására Versenyek, vetélkedők szervezése
Tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák témafeldolgozása biológia és osztályfőnöki órákon történik, illetve az egyéb tanórákon is figyelmet kell fordítani az egészségfejlesztésre a kapcsolódó pontoknál. Tanórán kívüli foglalkozások Iskolai sportkörök, tömegsportórák, kirándulások, iskolai sportnapok keretén belül valósítjuk meg az egészségnevelést. Iskolai egészségnevelési nap szervezése. Tájékoztató fórumok
108
Szülői értekezletek, szakmai továbbképzések, értekezletek, meghívott előadók által segítik az egészségnevelési program eredményes megvalósítását. Rövidtávú célok: 1. Biztosítani a diákok számára a mindennapos testedzést. 2. Minden tanuló mozogjon legalább naponta 15 percet. 3. A büfé választéka az egészséges életmódhoz járuljon hozzá. 4. A délelőtt- délutános tanítás miatt folyamatosan gondoskodni kell a termek, folyosók szellőztetésről. 5. Folyamatos kapcsolattartás a gyermekvédelmi rendszer helyi intézményeivel. 6. Szülői munkaközösség a bevonása prevenciós munkába. 7. Több verseny, vetélkedő szervezése az egészséges életmód különböző témaköreiben. Középtávú célok: 1. Helyileg emelni a testnevelés órák számát. 2. Helyet biztosítani a tömegsport órák és a sportkörök kivitelezéséhez (jelenleg túl sok gyermek jut egy tornateremre és egy sportudvarra). 3. Tantermek számát emelve csökkentené a gyermekek létszámát egyegy tanórán (főként testnevelés órán) illetve ez megszűntetné az iskola zsúfoltságát, ez a diákoknak jobb közérzetet, szellősebb, tisztább iskolát biztosítana. 4. Ifjúságvédelmi órák bevezetése, illetve olyan tanterem biztosítása, amely lehetőséget nyújt a csoportos személyiségfejlesztő foglalkozásokra. 5. Félévente egy egészség nap hagyományként való bevezetése. 6. Drogkoordinátor továbbképzés Hosszú távú célok: 1. Drog-prevenciós programokkal megakadályozni a káros szenvedélyek kialakulását 2. Kényelmes, barátságos „otthont” adó iskola megteremtése, hogy a tanulók a magas követelmények, elvárások mellett jól érezzék magukat az iskolában 3. Szükség lenne egy iskolapszichológusra, aki segítené az ifjúságvédelmi felelős munkáját. 4. A dohányzás visszaszorítása a fiatalkorban, ahol szintén nagyon fontos a prevenció. 5. A szexuális nevelés bevezetésével csökkenteni és megakadályozni, hogy az abortuszok, illetve a szexuális úton terjedő betegségekben szenvedők száma ne emelkedjen.
109
1.14. Minőségirányítási program (2. számú melléklet)
110
1.15. Esélyegyenlőségi Terv (külön mellékletben)
111
1.16. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A közoktatásról szóló törvény 48. § (1) bekezdés b. pontja értelmében a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket be kell építenünk a helyi tantervbe. Az új szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a korábban alkalmazott módszerek szerint folytatódjon a tanulók fizikai állapotának mérése. 2001 szeptemberétől a HUNGAROFIT mérési tesztet alkalmazzuk. A tanév elején és végén a tanulók általános fizikai teherbíró-képességének minősítéséhez az aerobkapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt mérjük és pontértékek alapján értékeljük. A teszt értékei - a diákok fizikai állapotáról a felmérő tanár azonnal értékelhető adatokat kap - a tanár következtethet arra, hogy a diákok mely képességeit kell a tanév során kiemelten fejleszteni - az őszi és tavaszi felmérés eredményeit összehasonlítva lemérhető a diákok fejlődése - az évente végzett felmérések hű képet adnak a diákok fejlődésének folyamatáról, valamint összehasonlíthatóak a több éven keresztül azonos évfolyamok. A tesztek feldolgozását számítógépes programmal végezzük. Hasznosnak tartjuk a mérési eredményeket összehasonlítani az országosan feldolgozott adatokkal. A testnevelő által elvégzendő feladatok: - egységes minőség-ellenőrzés - a fizikai állapot mérése, értékelése. Egységes minőségbiztosítás - a hiányosságok feltárása, ill. ezek képesség szerinti differenciált terheléssel történő felszámolása - rendszeres testedzési lehetőség biztosítása. Folyamatos visszacsatolás - a rendszeres testedzés hatásának elemzése, az elért változás nyomon követésének biztosítása: a tanár, a diák és a szülő számára. A fizikai állapot mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, kiindulópont a terhelhetőség/egészségszempontjából leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez, az egyénre szabott edzéstervek elkészítéséhez. A vizsgálatot minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített- és a gyógy testnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak – szakorvosi véleményezés alapján – az orvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhető el. A tanulók egészséges életvitelének alakításához, formálásához hasznos információkat nyújtanak a kiegészítő mérések, adatok (testsúly, magasság, mozgékonyság mérése, a port életmód-tükör). Az általános testi erő, erő-állóképesség mérése 112
- az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás - a kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: lökés egy kézzel dobóterpeszből tömött labdával - a vállövi és a hasizmok erő-állóképességének mérése: fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás folyamatosan, kifáradásig - a váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése: tömött labda dobás két kézzel, a fej fölött hátra - a hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig - a hasizmok erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés és vissza ereszkedés, folyamatosan, kifáradásig Az aerob állóképesség mérése - Cooper-teszt A felméréseket ősszel és tavasszal egy tanévben kétszer végezzük el. A fenti méréseket az intézményegységek a tárgyi feltételeiktől függően, hagyományaiknak megfelelően, egyéb mérésekkel egészítik ki.
113
1.17. Fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok Jogi háttér. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamit az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX. törvény) megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A NAT értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggői ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt feladat a felnőtt életre való felkészülés, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztó önvédelmi ismereteire és a jogorvoslat módjára alaposan fel kell készíteni a leendő fogyasztókat.” (NAT) A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az un. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal, a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A tanulók értsék és saját életükre alkalmazni tudják a környezettudatos fogyasztáshoz és a kritikus fogyasztói magatartáshoz kapcsolódó jogokat az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez az egészséges és elviselhető környezetben való élethez a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz – preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem fogalmakat és tartalmakat.
114
A fogyasztóvédelmi oktatás színterei iskolánkban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai. Tanórán kívüli elemek: (vetélkedők, versenyek, rendezvények). Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). Az intézményegységek fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások. Alapfokú oktatás: a Nat-ban megnevezett műveltségi területeken az élelmiszer biztonsággal, a helyes táplálkozással, a vásárlási szokásokkal kapcsolatos ismeretek oktatását meg kell szervezni. Középfokú oktatásban a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatását ki kell terjeszteni az energiaszolgáltatás és a pénzügyi (banki, biztosítási, pénztári) szolgáltatás területére is. Tanórai foglalkozások keretében: Magyar nyelv és irodalom, kommunikáció: reklámnyelv, felírások, a reklám kommunikációs csapdái - Matematika: banki, biztosítási, üzemanyag-fogyasztási számítások - Fizika: mérések, mértékegységek, mérőeszközök (gáz, villany, víz) - Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E számok), vegyszerek, kozmetikumok - Biológia, egészségtan: génmódosított élelmiszerek (GMO), egészséges táplálkozás, táplálkozás kiegészítők, gyógyszerek - Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások - Történelem: EU fogyasztási jogok, fogyasztóvédelem. A kereskedő szakma képzésében tantárgyi modulként is megjelenik a fogyasztóvédelem - Pszichológia: reklámhatások - Informatika: elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások - Osztályfőnöki óra: családi gazdálkodás, vásárlói szokások, zsebpénz Tanórán kívüli tevékenységek Vetélkedők, versenyek, kiállítások, egyéb rendelkezések, kapcsolatok más iskolákkal, cégekkel, civil szervezetekkel. Iskolán kívüli helyszínek: piac, üzlet, bank látogatása. Lehetséges módszerek: - interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól - helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása - adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel (pl. séta a piacon, vagy vásárcsarnokban, számlaadási kötelezettség tapasztalatai, mit tartalmazzon a számla) - egy pénzintézet és egy energiaszolgáltató tevékenységének megismertetése, a tapasztaltak kiértékelése - problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel 115
- viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése) - érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) A vásárlás során az alábbiakra kiemelt figyelmet kell fordítani: - az alkalmazott reklám, annak hatékonysága, - az élelmiszerek fogyaszthatóságának, eltarthatóságának kérdése, lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszerek esetén mi a teendő? - a lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszerek egészségre gyakorolt hatása, - a Vásárlók Könyve, az abban szereplő bejegyzések sorsa, - a biztonsági őrök feladata, hatásköre a kereskedelmi egységekben A fogyasztói kultúra kialakításában bizonyos készségek fejlesztésének van kiemelt szerepe. Így a kritikus gondolkodásnak, a problémamegoldásnak, az egyéni és csoportos döntéshozásnak. A hagyományoktól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő kerete lehet a megvalósításnak. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások döntőek. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelő programokba. A gyakorlatban a szülők lehetnek a pedagógus legfőbb támaszai és viszont.
116
2. Helyi tantervek 2.1. Általános rész 2.1.1. Bevezetés Iskolánk az általános képzés mellett profiljának megfelelő szakképzést folytat közép- és felsőfokon. Az általános képzés célja egyrészt a szakközépiskolások érettségire, másrészt a szakiskolások alapvizsgára, vagy szakképző tanulmányaikra való felkészítése. Szakiskolai tagozatunkra nem készítettünk új helyi tantervet, mivel iskolánk a Szakiskolai Fejlesztési Pályázat B komponensének nyertese, így a 2005/2006. tanévtől kötelezően be kell, hogy vezesse a pályázat A komponense által kifejlesztett új általános tanterveket. A pedagógiai program jelenlegi felülvizsgálata során szakközépiskolai képzésünk helyi tanterveit szükségessé vált átdolgoznunk. Ennek okai: Oktatásunk az ún. Világbanki program alapján folyt, így az előző felülvizsgálat során tantestületünk úgy döntött, hogy megtartja azt, mivel erre az akkori jogszabályok lehetőséget adtak. Iskolánk szakképző iskola lévén egyik elsődleges feladatának tartja, hogy az általános képzési szakaszban is szakmai előkészítő tárgyakat oktasson, és lehetővé tegye ezekből az érettségi vizsga letételét. A 243/2003./XII. 17./ KORM. rendelet szerint a középiskoláknak nem kell a helyi tanterveiket 2011. június 30-ig átírniuk, nálunk azonban ez aktuálissá vált, mert az érettségi tantárgyai és követelményei a keret tanterv alapján kerültek kiadásra. Ez számunkra azt jelenti, hogy a szakközépiskolai tagozatunk helyi tantervét is a kerettantervi ajánlások alapján át kellett dolgozni, ami lehetővé teszi a szakmacsoportos alapozó tantárgyakból az érettségi vizsga letételét. Közleményben kiadott program alapján készítettük el iskolánk új szakmai programját. 2008. szeptember 1-től e szerint kezdjük az új OKJ-s szakmák modulrendszerű oktatását mindkét szakmacsoportban.. Pedagógiai alapelvek Pedagógiai alapelveink mind a NAT, mind a szakképzés fejlesztés egybehangzó elvei alapján az alábbiakban fogalmazhatók meg: - kompetencia alapú oktatás - kulcskompetenciák elsajátíttatása, fejlesztése mind az általános képzésben, mind a szakképzésekben, - az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítására törekvés - az önálló tanulás képességének elsajátíttatása, - a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelés igénye,
117
- a szakmai képzések területén az adott szakmához szükséges feladat-, személyes-,társas- és módszerkompetenciák fejlesztése, - a tanulók felkészítése a munkaerő-piaci aktív részvételre, a szakmai karrier megtervezésére és megvalósítására, a szakmaváltásokhoz szükséges képességek kialakítása, az aktív munkavállalói attitüd fejlesztése, - gyakorlatközpontúság, - a tanulók személyiségének fejlesztése, - korszerű oktatásszervezési eljárások bevezetése, - a tanulási esélyegyenlőség segítése figyelemmel városunk Esélyegyenlőségi Programjára, - a Föld globális problémái iránti felelősség kialakítása a tanulókban, - a környezet megóvásának igénye a mindennapi életben is, - a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, - aktív részvétel lakóhelyünk életében, - a pedagógus önfejlesztés, a szakmai színvonal folyamatos megújítása. Az egyes intézményegységek közti átjárhatóság biztosítása akkor valósítható meg, ha az intézményegységekben folyó szakmai képzések követelménymoduljai közt vannak azonos modulok. Ezzel is biztosítva a munkaerő-piacon való aktív részvételt. A nevelési – oktatási és képzési rendszer felépítése a szakmai képzéseket folytató intézményegységekben 9-10. évfolyamokon: általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása, szakmai alapozó oktatás, illetve a kerettantervben meghatározott szakmai orientáció folyik. 9. évfolyamon szakképzést elősegítő kompetencia alapú felzárkóztató oktatás van. Ennek keretében alapkészségek fejlesztése, szocializáció, pályaorientáció és szakmai alapozás történik. A pedagógiai koncepció sajátossága, hogy speciális szempontként a kompetencia-alapú fejlesztést, ezen belül is a szakképzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciák megszerzését teszi lehetővé. 9-12. évfolyamokon: érettségire való felkészítés /közép-emelt szintű 2004/. Szakmai előkészítő tantárgyak: elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, középfokú nevelés – oktatás, valamint a szakképesítési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. 11-13 14. évfolyamokon: szakiskolában szakmai vizsgára való felkészítés.13-14. évfolyamokon: szakmai vizsgára való felkészítés középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében.
118
Elsődleges célok a) Oktatási célok (az iskola többfunkciós voltából eredően a különböző funkciókhoz kapcsolódóan): Szakközépiskola - a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciák további fejlesztése (kulcskompetenciák: – anyanyelvi kommunikáció, – idegen nyelvi kommunikáció, – matematikai kompetencia, – természettudományos kompetencia, – digitális kompetencia, – hatékony, önálló tanulás, – szociális és állampolgári kompetencia, – kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, – esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.) - felkészítés az egész életen át tartó tanulásra - a tanulás tanítása - a tanulók önismeretének fejlesztése - nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése - az európai azonosságtudat fejlesztése, az egyetemes kultúra legjellemzőbb eredményeinek megismertetése - a gazdaság alapvető összefüggéseinek megértetése – felkészítés az érettségi vizsgára Szakképzés - a szakmai kompetenciák elsajátíttatása - holisztikus emberszemlélet kialakítása - a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz szükséges ismeretek elsajátíttatása - felkészítés az egész életen át tartó tanulásra - a tanulás tanítása - szakmai idegen nyelv tanítása - szakmai alapozás az iskolarendszerű szakképzésre - a szakmai karriertervezéshez és megvalósításhoz szükséges tudás elsajátíttatása - az európai és Európán kívüli kultúrák jellemző elemeinek megismertetése – a minőségügyi elvek érvényesítése az oktatási folyamatban b) Nevelési célok - a tanulóközpontú szemlélet folyamatos erősítése - a kölcsönös tiszteleten alapuló tanár-diák kapcsolat erősítése - a személyiség folyamatos fejlesztése - az önismeret fejlesztése, a pályaválasztás/pályakorrekció segítése - a demokratizmus erősítése - közösségfejlesztés - a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése - a tehetség, képesség kibontakozását segítő nevelési módszerek alkalmazása 119
- gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása - a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő nevelési módszerek alkalmazása - esélyegyenlőség segítése - a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek folytatása - környezettudatos magatartásra nevelés - a testi és lelki egészségre való törekvés, egészségfejlesztésre nevelés - a lelkiismereti szabadság tisztelete. - a másság elfogadása, tolerálása, az előítéletesség csökkentése - a diszkrimináció minden formájának tagadása - az alapvető erkölcsi és viselkedési normák betartása - a munkában való megbízhatóság kifejlesztése, erősítése a tanulókban - együttműködésre, team munkára nevelés - a bizonytalanság kezelésének képessége - a munkaerő-piaci aktív részvételre törekvés c) Szervezeti célok - áttételesen kapcsolódnak a pedagógiai programhoz, amennyiben befolyásolják a nevelő-oktató munkát. - az integrált intézményegységekkel való kapcsolat kialakítása, fejlesztése - az intézmény szervezeti kultúrájának kialakítása - a minőségügyi célkitűzések megvalósítása. A célrendszerben megfogalmazottak eléréséhez kielégítő gazdasági feltételek is szükségesek. 2.1.2. Képzési- és vizsgarendszerünk 1. Szakiskola 1.1. Általános képzés szakmai orientációval, 9-10. osztály Alapvizsgát a 10. osztály végén 2009/2010 tanévig nem kívánunk szervezni, erre a Kt. és az OKJ eddig az időpontig lehetőséget ad. 1.2. 10. osztályra épülő alapfokú szakmai képzés OKJ szerint, amely szakmai vizsgával zárul a 11., 12., illetve a vendéglátás szakmákban az új központi programok kiadását követően a 13. évfolyamon. 2. Szakközépiskola 2.1. Általános képzés szakmacsoportos alapozással 9-12., illetve 9-13. osztály. Alapvizsgát a fentiek alapján nem szervezünk a 10. osztály végén.
120
2.1.1. A 2004/2005. tanévtől egy osztályunkat nyelvi előkészítő évfolyammá alakítjuk, így a volt ún. külkereskedelmi osztályunkat ilyen módon kívánjuk indítani a következő tanévtől, ezen osztály oktatása a 13. évfolyammal zárul. 2.1.2. Minden kötelező és kötelezően választható érettségi tantárgyból biztosítjuk a közép- és emeltszintű érettségire a felkészítést, természetesen elsődleges célunk az, hogy a tanulóinkat a szakmacsoportos alapozó tantárgyak választására ösztönözzük. A helyi tanterveinket úgy készítettük, hogy ezeknek a követelményeknek is megfeleljünk. Minden tanévben a 10. osztályosoknak meghirdetjük a választható tantárgyakat és jelentkeztetjük őket az emeltszintű felkészítésre, és 11. évfolyamtól kezdődően megszervezzük az igényelt emeltszintű oktatást azokból a tantárgyakból, amelyeknek az óraszáma ehhez nem elegendő. Tantárgy
Magyar nyelv és irodalom Történelem és társ. ism. Idegen nyelv I.
Kötelező érettségi tárgy KÉ KÉ KÉ
KVÉ
Idegen nyelv II. Matematika
Kötelezően választható érettségi tárgy
KÉ
Földrajz
KVÉ
Informatika
KVÉ
Szakmacsop. alapozó ism. Testnevelés
KVÉ KVÉ
Szint
Osztály
Emelt szinthez szükséges óraszám 11-12. évf.
közép emelt közép emelt közép emelt közép emelt közép emelt közép emelt közép emelt közép emelt közép
A, B, C
1 óra/hét
A, B, C
2 óra/hét
A, B, C A A, B, C
2 óra/hét
A, B, C
2 óra/hét
A, B, C
2 óra/hét
A, B, C A, B, C
2.1.3 Középszintű érettségi vizsgakövetelményei Magyar nyelv és irodalom
1. MAGYAR NYELV VIZSGASZINTEK TÉMÁK 1.1. Ember és nyelv
Középszint A nyelv mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya.
121
A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a 1.2. Kommunikáció kifejezésmóddal. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. 1.2.1. A jel, a jelrendszer A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben. 1.2.2. Nyelvi és vizuális Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, kommunikáció térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció. 1.2.3. A nyelv használat mint A kommunikációs folyamat tényezői és összefüggésük megértése, bizonyítása kommunikáció beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással. 1.2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok 1.2.5. Személyközi kommunikáció 1.2.6. A tömeg kommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.3.1. A magyar nyelv rokonsága 1.3.2. Nyelvtörténeti korszakok
Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (párbeszéd, történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, köszönés, megszólításformák). A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. A mindennapi nyilvános és magánéleti - élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra.
A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. A magyar nyelv történetének fő szakaszai: Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása - példák alapján.
1.3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása 1.3.4. Nyelvművelés 1.4. Nyelv és társadalom 1.4.1. Nyelvváltozatok
1.4.2. Kisebbségi nyelvhasználat 1.4.3. A határon túli magyar nyelvűség 1.4.4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat
1.5. A nyelvi szintek
A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése. A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng). Az egynyelvű szótárak ismerete. A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés). Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani, jelentéstani elemzése. Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle
122
1.5.1. Hangtan
1.5.2. Alaktan és szótan
1.5.3. Mondattan
1.5.4. A mondat szintagmatikus szerkezete
műfajú szövegek létrehozásában. A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű, összetett. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés. A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. Az egyszerű mondat részei; felépítése. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái. A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelzők fogalma és fajtái, használatuk. A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. A mondat és a szöveg.
1.5.5. A mondat a szövegben 1.5.6. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban
1.5.7. Szókincs és frazeológia 1.6. A szöveg 1.6.1. A szöveg és a kommunikáció
A mellérendelő összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok. Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötőszók, a központozás használata és értelmezése szövegértésben, szövegmondásban, szövegalkotásban). A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása. A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés. A szöveg szóban és írásban.
A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók. 1.6.2. A szöveg szerkezete és A szöveg felépítése, egységei - külső körülmények: szövegméret, megjelenés. jelentése A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek. 1.6.3. Szövegértelmezés A kontextuális jelentés (pl. előre- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés.) A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl. szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek). 1.6.4. A szöveg szóban és A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására. írásban A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése.
123
1.6.5. Az intertextualitás 1.6.6. A szövegtípusok
1.7.2. Szöveg a médiában
1.7. A retorika alapjai 1.7.1. A nyilvános beszéd
1.7.2. Érvelés, megvitatás, vita
1.7.3. A szövegszerkesztés eljárásai
Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb jellemzői. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás). Ismeretterjesztő szövegek jellemzői. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita). Ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából). A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.). Az új közlésmódok társadalmi hatása. A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. Az élőbeszéd fajtái. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése. A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége. A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés).
1.8. Stílus és jelentés 1.8.1. Szóhasználat és stílus 1.8.2. A szójelentés
1.8.3. Állandósult nyelvi formák 1.8.4. Nyelvi-stilisztikai változatok 1.8.5. Stíluseszközök
1.8.6. Stílusréteg, stílusváltozat
Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban. Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése. A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. A szóhasználati jelentés alapjai - az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony. Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár, valamint kétnyelvű szótárak ismerete. Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke (szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák). A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a stílus mint a beszélő attitűdjének kifejeződése stb.). A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése. Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb. felismerése, értelmezése. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk. Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. A társalgási stílus ismérvei, minősége. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ). Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai.
124
Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások - példák alapján.
2. IRODALOM 2.1. Szerzők, művek VIZSGASZINT TÉMÁK 2.1.1. Életművek
Középszint Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése.
2.1.2. Portrék
Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján. Memoriterek - legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek.
2.1.3. Látásmódok
Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével.
2.1.4. A kortárs irodalomból
Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980tól napjainkig tartó időszakból. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). Nyomtatott szöveg, digitális közlés. Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása. Színház és dráma különböző korszakokban.
2.1.5. Világirodalom
2.1.6. Színház- és drámatörténet
2.1.7. Az irodalom határterületei
Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája Az irodalom kulturális határterületei - népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben).
125
2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra
Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat). Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve.
2.2. Értelmezési szintek, megközelítések VIZSGASZINT TÉMÁK 2.2.1. Témák, motívumok
Középszint Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. hegy, kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, felnőtté válás, beavatás; ember és természet, mikro- és makro-kozmosz, felnőtt-gyermek, férfi-nő, bűn és bűnhődés, vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák).
2.2.2. Műfajok, poétika
A műnemek és műfajok felismerése. Alapvető versformák felismerése. Poétika fogalmak alkalmazása művek bemutatásában, értelmezésében. Azonos műfajú alkotások összehasonlítása. A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.
2.2.3. Korszakok, stílustörténet
126
Történelem
1. Az ókor és kultúrája VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint 1.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten 1.2. A demokrácia kialakulása Athénban 1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása 1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány
1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése 1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása
Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása. Az athéni demokrácia intézményei, működése. A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában.
A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában. A kereszténység főbb tanításai. A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás.
2. A középkor VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint 2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői 2.2. A nyugati és keleti kereszténység 2.3. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése 2.4. A középkori városok
A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században. Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. A világvallások civilizációformáló szerepe.
Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. 2.5. Egyházi és világi kultúra Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A romantika és a gótika főbb stílusjegyei. a középkorban A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme. 2.6. A humanizmus és a A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői. reneszánsz Itáliában 2.7. Az angol és a francia rendi állam működése 2.8. Az Oszmán Birodalom Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. terjeszkedése Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században.
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
127
Középszint 3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása 3.2. A honfoglalástól az államalapításig
A magyar nép vándorlása térkép alapján.
A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja források alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége. 3.3. Az Árpád-kor Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. 3.4. Társadalmi és gazdasági Károly Róbert gazdasági reformjai. változások Károly Róbert, A magyar városfejlődés korai szakasza. Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején 3.5. A Hunyadiak Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. 3.6. Kultúra és művelődés Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése.
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint 4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei 4.2. Reformáció és katolikus megújulás 4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában 4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás
A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás. A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése.
A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján.
5. Magyarország a Habsburg Birodalomban VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint 5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása 5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora 5.3. A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc 5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban 5.5. Művelődés, egyházak, iskolák
A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia). A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása. Mária Terézia és II. József reformjai. A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján.
128
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint 6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 6.2. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája 6.3. A XIX. század eszméi
6.4. Az ipari forradalom és következményei
6.5. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón 6.6. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása.
A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás). Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása. A balkáni konfliktusok okai. A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra konkrét példák alapján.
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint 7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései 7.2. A reformkori művelődés, kultúra 7.3. A polgári forradalom
A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A korszak kulturális életének főbb jellemzői.
A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények. 7.4. A szabadságharc A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. A Függetlenségi Nyilatkozat. 7.5. A kiegyezés előzményei A kiegyezés megszületésének okai. és megszületése A kiegyezés tartalma és értékelése. 7.6. Gazdasági eredmények Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. és társadalmi változások a Budapest világvárossá fejlődése. Az átalakuló társadalom sajátosságai. dualizmus korában Nemzetiségek a dualizmus korában. A cigányság helye a magyar társadalomban. 7.7. Az életmód, a Az életmód változásai a századfordulón. tudományos és művészeti élet A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége. fejlődése
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
129
VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint 8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék 8.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 8.3. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus 8.4. Az USA és az 1929-33as gazdasági válság 8.5. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa 8.6. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30as években 8.7. A második világháború előzményei jelentős fordulatai 8.8. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői 8.9. A szocialista rendszerek bukása
Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó). A nők szerepének változása.
A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei. A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és propaganda. A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai. A holokauszt. Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez). A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában.
9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint 9.1. Az Oszrák-Magyar Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása. Monarchia felbomlása és Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. következményei 9.2. A Horthy-rendszer Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. jellege és jellemzői 9.3. Művelődési viszonyok Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. és az életmód 9.4. A magyar külpolitika A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között. mozgástere, alternatívái 9.5. Magyarország részvétele Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. a világháborúban 9.6. A német megszállás és a Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. holokauszt Magyarországon A holokauszt Magyarországon (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás).
10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint
130
10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás 10.2. A határon túli magyarság sorsa 10.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése 10.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 10.5. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői 10.6. A rendszerváltozás
A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban. Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi-korszakban. Életmód és mindennapok. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok. A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség).
11. A jelenkor VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint 11.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái 11.2. Az európai integráció története 11.3. A „harmadik világ”
A közép-európai régió sajátos problémái.
Az Európai Unió legfontosabb intézményei.
A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezési és adósságválság). 11.4. Fogyasztói társadalom; A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti ökológiai problémák, a környezetre. fenntartható fejlődés 1 .5. A globális világ A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám). kihívásai és ellentmondásai
12. A mai magyar társadalom és életmód VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint 12.1. Alapvető állampolgári ismeretek 12.2. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban 12.3. A magyarországi romák 12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság 12.5. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások
Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok, kötelességek. Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (pl. számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik). A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma. A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban.
131
Matematika
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok TÉMÁK 1.1. Halmazok
1.1.1. Halmazműveletek 1.1.2. Számosság, részhalmazok 1.2. Matematikai logika
1.2.1. Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában
1.3. Kombinatorika 1.4. Gráfok
VIZSGASZINTEK Középszint Ismerje és használja a halmazok megadásának különböző módjait, a halmaz elemének fogalmát. Definiálja és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő fogalmakat: halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz. Ismerje és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő műveleteket: egyesítés, metszet, különbség. Tudjon koordináta-rendszerben ábrázolni egyszerűbb ponthalmazokat. Véges halmazok elemeinek száma. Tudjon egyszerű matematikai szövegeket értelmezni. Ismerje és alkalmazza megfelelően a kijelentés (állítás, ítélet) fogalmát. Értse és egyszerű feladatokban alkalmazza az állítás tagadása műveletet. Ismerje az „és”, a „(megengedő) vagy” logikai jelentését, tudja használni és összekapcsolni azokat a halmazműveletekkel. Értse és használja helyesen az implikációt és az ekvivalenciát. Használja helyesen a „minden”, „van olyan” kvantorokat. Tudjon definíciókat, tételeket pontosan megfogalmazni. Használja és alkalmazza feladatokban helyesen a „szükséges”, az „elégséges” és a „szükséges és elégséges” feltétel fogalmát. Tudjon egyszerű sorbarendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatokat megoldani. Tudja kiszámolni a binomiális együtthatókat. Tudjon konkrét szituációkat szemléltetni, és egyszerű feladatokat megoldani gráfok segítségével.
2. Számelmélet, algebra TÉMÁK 2.1. Alapműveletek 2.2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek
2.2.1. Oszthatóság 2.2.2. Számrendszerek
VIZSGASZINTEK Középszint Tudjon alapműveleteket biztonságosan elvégezni (zsebszámológéppel is). Ismerje és használja feladatokban az alapműveletek műveleti azonosságait (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás). Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az oszthatósági alapfogalmakat (osztó, többszörös, prímszám, összetett szám). Tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, tudja adott számok legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét kiszámítani; tudja mindezeket egyszerű szöveges (gyakorlati) feladatok megoldásában alkalmazni. Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat. Tudja a számelmélet alaptételét alkalmazni feladatokban. Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági szabályokat, tudjon egyszerű oszthatósági feladatokat megoldani. Tudjon más számrendszerek létezéséről. Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből 2 alapú számrendszerbe és viszont. Helyiértékes írásmód.
132
2.3. Racionális és irracionális számok 2.4. Valós számok
2.5. Hatvány, gyök, logaritmus
2.6. Betűkifejezések 2.6.1. Nevezetes azonosságok
2.7. Arányosság 2.7.1. Százalékszámítás 2.8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.8.1. Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek
Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek 2.8.2. Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek 2.8.3. Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek
Tudja definiálni a racionális számot és ismerje az irracionális szám fogalmát. Adott n (n∈N) esetén tudja eldönteni, hogy √n irracionális szám-e. * Ismerje a valós számkör felépítését (N, Z, Q, Q , R), valamint a valós számok és a számegyenes kapcsolatát. Tudjon ábrázolni számokat a számegyenesen. Tudja az abszolútérték definícióját. Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni a normálalakkal. A hatványozás értelmezése racionális kitevő esetén. Ismerje és használja a hatványozás azonosságait. n√ Definiálja és használja az a fogalmát. Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás azonosságait. Definiálja és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát, valamint a logaritmus azonosságait. Tudjon áttérni más alapú logaritmusra. Ismerje a polinom fokszámát, fokszám szerint rendezett alakját. Tudja alkalmazni feladatokban a következő kifejezések kifejtését, illetve 2 2 3 3 2 2 3 3 szorzattá alakítását: (a + b) ; (a - b) ; (a + b) ; (a - b) ; a - b ; a - b ; Tudjon algebrai kifejezésekkel egyszerű műveleteket végrehajtani, algebrai kifejezéseket egyszerűbb alakra hozni (összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel, nevezetes azonosságok alkalmazása). Tudja az egyenes és a fordított arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat. Tudjon arányossági feladatokat megoldani. Százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása. Ismerje az alaphalmaz és a megoldáshalmaz fogalmát. Alkalmazza a különböző egyenletmegoldási módszereket: mérlegelv, grafikus megoldás, ekvivalens átalakítások, következményegyenletre vezető átalakítások, új ismeretlen bevezetése stb. Tudjon elsőfokú, egyismeretlenes egyenleteket megoldani. Kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer megoldása. Alkalmazza az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok megoldásában. Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakját. Tudja meghatározni a diszkrimináns fogalmát. Ismerje és alkalmazza a megoldóképletet. Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét. Alkalmazza feladatokban a gyöktényezős alakot. Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatokat megoldani. Másodfokú egyenletrendszerek megoldása. Egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenletek megoldása. Tudjon √ax + b = cx + d típusú egyenleteket megoldani. Tudjon |ax + b| = c típusú egyenleteket algebrai és grafikus módon, valamint |ax + b| = cx + d típusú egyenleteket megoldani. Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. Ismerje az egyenlőtlenségek alaptulajdonságait (mérlegelv alkalmazása). Egyszerű első- és másodfokú egyenlőtlenségek és egyszerű egyismeretlenes egyenlőtlenség-rendszerek megoldása.
133
2.9. Középértékek, egyenlőtlenségek
Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk, használatuk.
3. Függvények, az analízis elemei TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint A függvény matematikai fogalma. Ismerje a függvénytani alapfogalmakat (értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet) Tudjon szövegesen megfogalmazott függvényt képlettel megadni. Tudjon helyettesítési értéket számítani, illetve tudja egyszerű függvények esetén f(x) = c alapján az x-et meghatározni. Ismerje az egy-egyértelmű megfeleltetés fogalmát. Ismerje és alkalmazza a függvényeket gyakorlati problémák megoldásánál. Az inverzfüggvény fogalmának szemléletes értelmezése (pl. az exponenciális és a logaritmus függvény vagy a geometriai transzformációk).
3.1. A függvény
3.2. Egyváltozós valós függvények
3.2.1. A függvények grafikonja, függvénytranszformációk
Ismerje, tudja ábrázolni és jellemezni az alábbi hozzárendeléssel megadott (alapvető) függvényeket: 2 3 2 x → ax + b; x → x ; x → x ; x → ax + bx + c; x → √x; x →|x|; x x → a/x; x → sin x; x → cos x; x → tg x; x → a ; x → log x. a Tudjon értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni, illetve adatokat leolvasni a grafikonról.
3.2.2. A függvények jellemzése
Tudjon néhány lépéses transzformációt igénylő függvényeket függvénytranszformációk segítségével ábrázolni [ƒ(x) + c; ƒ(x + c); c · ƒ(x); ƒ(xc)] Egyszerű függvények jellemzése (grafikon alapján) értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás szempontjából.
3.3. Sorozatok
Ismerje a számsorozat fogalmát és használja a különböző megadási módjait.
3.3.1. Számtani és mértani soroztok
Tudjon olyan feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témaköréből, ahol a számtani, illetve mértani sorozat fogalmát és az a -re, illetve n az S -re vonatkozó összefüggéseket kell használni. n
Végtelen mértani sor 3.3.2. Kamatos kamat, járadékszámítás
Tudja a kamatos kamatra vonatkozó képletet használni, s abból bármelyik ismeretlen adatot kiszámolni.
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria TÉMÁK 4.1. Elemi geometria 4.1.1. Térelemek
VIZSGASZINTEK Középszint Ismerje és használja megfelelően az alapfogalom, axióma, definiált fogalom, bizonyított tétel fogalmát. Ismerje a térelemeket és a szög fogalmát. Ismerje a szögek nagyság szerinti osztályozását és a nevezetes szögpárokat. Tudja a térelemek távolságára és szögére (pont és egyenes, pont és sík, párhuzamos egyenesek, párhuzamos síkok távolsága; két egyenes, egyenes és sík,
134
4.1.2. A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok
két sík hajlásszöge) vonatkozó meghatározásokat. Tudja a kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalmát. Használja a fogalmakat feladatmegoldásokban.
4.2. Geometriai transzformációk 4.2.1. Egybevágósági transzformációk Síkban
Térben 4.2.2. Hasonlósági transzformációk
Ismerje a síkbeli egybevágósági transzformációk (eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, pont körüli forgatás) leírását, tulajdonságaikat. Alkalmazza a feladatokban az eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, egybevágósági transzformációkat. Tudjon végrehajtani transzformációkat konkrét esetekben. Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek egybevágósági alapeseteit. Ismerje fel és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit. Ismerje a transzformációk leírását, tulajdonságait, alkalmazza azokat. Alkalmazza a középpontos nagyítást, kicsinyítést egyszerű, gyakorlati feladatokban. Szakasz adott arányú felosztása. Hasonló alakzatok felismerése, (pl. háromszögek hasonlósági alapesetei) alkalmazása, arány felírása. Tudja és alkalmazza feladatokban a hasonló síkidomok területének arányáról és a hasonló testek felszínének és térfogatának arányáról szóló tételeket.
4.2.3. Egyéb transzformációk Merőleges vetítés Ismerje a síkidomok, testek csoportosítását különböző szempontok szerint. 4.3. Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1. Síkbeli alakzatok Háromszögek
Négyszögek
Sokszögek Kör
4.3.2. Térbeli alakzatok
Tudja csoportosítani a háromszögeket oldalak és szögek szerint. Ismerje és alkalmazza az alapvető összefüggéseket háromszögek oldalai, szögei, oldalai és szögei között (háromszög-egyenlőtlenség, belső, illetve külső szögek összege, nagyobb oldallal szemben nagyobb szög van). Ismerje és alkalmazza speciális háromszögek tulajdonságait. Tudja a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciókat, tételeket (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, illetve beírt kör). Ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza a Pitagorasz-tételt és megfordítását. Ismerje és alkalmazza feladatokban a magasság- és a befogótételt. Ismerje a négyszögek fajtáit (trapéz, paralelogramma, deltoid) és tulajdonságaikat, alkalmazza ismereteit egyszerű feladatokban. Konvex síknégyszög belső és külső szögeinek összege, alkalmazásuk egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza konvex sokszögeknél az átlók számára, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket. Tudja a szabályos sokszögek definícióját. A kör részeinek ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. Tudja és használja, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, s hogy külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak. A szög mérése fokban és radiánban. Tudja és alkalmazza feladatokban, hogy a középponti szög arányos a körívvel és a hozzá tartozó körcikk területével. Tudja és alkalmazza feladatokban a Thalész-tételt és megfordítását. Forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban.
135
4.4. Vektorok síkban és térben
4.5. Trigonometria
4.6. Koordinátageometria 4.6.1. Pontok, vektorok
Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket: - vektor fogalma, abszolútértéke, - nullvektor, ellentett vektor, - vektorok összege, különbsége, vektor skalárszorosa, - vektorműveletekre vonatkozó műveleti azonosságok, - vektor felbontása összetevőkre. Skaláris szorzat definíciója; tulajdonságai. Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket: - vektor koordinátái, - a vektor 90°-os elforgatottjának koordinátái, - vektorok összegének, különbségének, skalárral való szorzatának koordinátái, - skalárszorzat kiszámítása koordinátákból. Vektorok alkalmazása feladatokban. Tudja hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszög oldalarányaival definiálni, ismereteit alkalmazza feladatokban. Tudja a szögfüggvények általános definícióját. Tudja és alkalmazza a szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggéseket: pótszögek, kiegészítő szögek, negatív szög szögfüggvénye, pitagoraszi összefüggés. Tudjon hegyes szögek esetén szögfüggvényeket kifejezni egymásból. Ismerje és alkalmazza a nevezetes szögek (30°, 45°, 60°) szögfüggvényeit. Tudja és használja a szinusz- és a koszinusztételt. Tudjon számolásokat végezni általános háromszögben. → Tudja AB vektor koordinátáit, abszolútértékét. Két pont távolságának, szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjainak felírása, alkalmazása feladatokban. A háromszög súlypontja koordinátáinak felírása, alkalmazása feladatokban.
4.6.2. Egyenes
4.6.3. Kör
Tudja felírni különböző adatokkal meghatározott egyenesek egyenletét. Egyenesek metszéspontjának számítása. Ismerje egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételeit. Elemi háromszög- és négyszög-geometriai feladatok megoldása koordinátageometriai eszközökkel. Adott középpontú és sugarú körök egyenletének felírása. Kétismeretlenes másodfokú egyenletből a kör középpontjának és sugarának meghatározása. Kör és egyenes metszéspontjának meghatározása. A kör adott pontjában húzott érintő egyenletének felírása. Alkalmazza ismereteit feladatokban.
4.6.4. Parabola 4.7. Kerület, terület
4.8. Felszín, térfogat
Ismerje a kerület és a terület szemléletes fogalmát. Háromszög területének kiszámítása különböző adatokból: t= a · m /2; t = ab sin γ/2. a Nevezetes négyszögek területének számítása. Szabályos sokszögek kerületének és területének számítása. Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe. Kerület- és területszámítási feladatok. Ismerje a felszín és a térfogat szemléletes fogalmát. Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínének és térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel.
5. Valószínűség-számítás, statisztika 136
VIZSGASZINTEK TÉMÁK 5.1. Leíró statisztika 5.1.1. Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai
5.1.2. Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók
5.2. A valószínűségszámítás elemei
Középszint Tudjon adott adathalmazt szemléltetni. Tudjon adathalmazt táblázatba rendezni és táblázattal megadott adatokat feldolgozni. Értse a véletlenszerű mintavétel fogalmát. Tudjon kördiagramot és oszlopdiagramot készíteni. Tudjon adott diagramról információt kiolvasni. Tudja és alkalmazza a következő fogalmakat: osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság. Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: - aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép), - medián (rendezett minta közepe), - módusz (leggyakoribb érték). Ismerje és használja a következő fogalmakat: terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás. Szórás kiszámolása adott adathalmaz esetén számológéppel. Tudjon adathalmazokat összehasónlítani a tanult statisztikai mutatók segítségével. Véges sok kimenetel esetén szimmetriamegfontolásokkal számítható valószínűségek (egyenlő esélyű elemi eseményekből) egyszerű feladatokban. Esemény, eseménytér konkrét példák esetén. A klasszikus (Laplace)-modell ismerete. Szemléletes kapcsolat a relatív gyakoriság és a valószínűség között. Valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás.
137
Angol nyelv TÉMAKÖR
VIZSGASZINTEK Középszint
1. Személyes vonatkozások, - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok család - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek - A másik ember külső és belső jellemzése 2. Ember és társadalom - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - Hasonlóságok és különbségek az emberek között - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) 3. Környezetünk - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) 4. Az iskola - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok - Diákmunka, nyári munkavállalás 5. A munka világa - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás - Napirend, időbeosztás 6. Életmód - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziovos, szakorvos, kórházak) - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik 7. Szabadidő, művelődés, - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. szórakozás - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés 8. Utazás, turizmus - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés 9. Tudomány és technika - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
138
Német nyelv TÉMAKÖRÖK 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom
3. Környezetünk
4. Az iskola
5. A munka világa 6. Életmód
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
8. Utazás, turizmus
9. Tudomány és technika
VIZSGASZINTEK Középszint - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfiszerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
139
Informatika
1. Információs társadalom TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje
1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források
1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete
Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni. Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, tv, ...). Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az interneten, keresőszerverek segítségével.
Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit.
1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek
Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).
2. Informatikai alapismeretek - hardver TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik:
Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható.
Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek. Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb
140
bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok
jellemzőit.
3. Informatikai alapismeretek - szoftver TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete
3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon
Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét.
Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, Ismerje a könyvtárműveleteket. visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, Tudjon állományokat megkeresni. nyomtatás, megnyitás Ismerje és tudja használni az állománykezelő 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az kicsomagolás, archiválás, adatvédelem adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, lemezkarbantartás, ... módszereit. 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.
4. Szövegszerkesztés TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
4.1. A szövegszerkesztő használata 4.1.1. A program indítása 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása 4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása
4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2. Karakterformázás
Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, ...) önállóan készíteni. Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát,
141
4.2.3. Bekezdésformázás 4.2.4. Felsorolás, számozás 4.2.5. Tabulátorok használata
színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, ...)
4.2.6. Oldalformázás
4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere
Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni.
4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás
Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, rendezés törölni). 4.4.2. Körlevélkészítés Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más Tudjon kördokumentumot készíteni. objektumok beillesztése a szövegbe, valamint Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan formázásuk elhelyezni.
5. Táblázatkezelés TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
5.1. A táblázatkezelő használata 5.1.1. A program indítása
Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni.
5.1.2. A munkakörnyezet beállítása 5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása 5.2. A táblázatok felépítése 5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap
Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni.
5.3. Adatok a táblázatokban 5.3.1. Adattípusok 5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 5.3.3. A cellahivatkozások használata 5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény
Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést.
142
5.4. Táblázatformázás 5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 5.4.2. Karakter-, cella- és tartományformázások 5.4.3. Cellák és tartományok másolása
Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni.
5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1. Egyszerű táblázat készítése 5.5.2. Formázási lehetőségek 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése
Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni.
5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása 5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák
Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.
6. Adatbázis-kezelés TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs
6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása
Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani.
Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mezőtípusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni.
143
6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3. Összesítés 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1. Űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata
Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges. Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.
7. Információs hálózati szolgáltatások TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. keresőrendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata
7.2. Web-lap készítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Web-lap készítése Web-szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek
Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli a segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. Ismerje a Web-lap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus Webszerkesztővel. Tudjon egyszerű Web-lap szerkesztési feladatot elvégezni.
8. Prezentáció és grafika TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere 8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg,
Tudja az általa tanult bemutatókészítő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon.
144
táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, Tudjon bemutatót készíteni. diaminta ...) és formázása 8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása Ismerje a program kezelő felületét. 8.2.3. A program menürendszere Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása menteni és nyomtatni. 8.2.5. Képek beillesztése, formázása Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.
9. Könyvtárhasználat TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)
Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat. Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat.
Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az interneten, ismert keresőprogramokat használni.
145
Földrajz
Térképi ismeretek TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
1.1. A térképi ábrázolás
A térképek jelrendszere
1.2. Térképi gyakorlatok
1.3. Az űrtérképezés
Legyen tisztában a térkép és a valóság kapcsolatával, a térképi ábrázolás jelentőségével. Magyarázza a kicsinyítés mértéke és a méretarány közötti kapcsolatot. Ismertesse a domborzatábrázolás különböző módszereit. Ismerje fel térképen a domborzati formákat. Legyen képes a szintvonal, a magassági számok és a relatív magasság fogalmának használatára. Ismerje a földrajzi fokhálózat jellemzőit. Tudjon térképvázlatot készíteni, és alakítsa ki jelrendszerét. Használja feladatmegoldásai során a tematikus térképen közölt információkat. Alkalmazza a térkép jelei, színei és számai által közölt információkat. Legyen képes távolságot mérni és meghatározni egyenes és görbe vonal mentén különböző eszközök segítségével. Tudja leolvasni a tényleges magasságot, kiszámítani a viszonylagos magasságot térképek alapján. Tudjon tájékozódni, helymeghatározást végezni földgömbön és térképen. Használja ismeretszerzésre a különböző méretarányú és tartalmú térképeket. Olvasson le információkat keresztmetszetről és tömbszelvényről, tudja azokat elemezni, összevetni térképekkel. Legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésére. Legyen tisztában a légi és az űrfelvételek felhasználási lehetőségeivel, tudjon példát mondani alkalmazásukra. Tudjon azonosítani környezeti elemeket térképvázlattal vagy térképpel történő összevetés alapján légi és űrfelvételeken.
2. Kozmikus környezetünk TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.2. A Nap és kísérői
2.3. A Föld és mozgásai
Tengely körüli forgás
Ismertesse a Naprendszer helyét, a Tejútrendszer alakját, méreteit. Igazodjon el a csillagászati nagyságrendekben. Különítse el a csillagok és a bolygók tartalmi jegyeit. Ismertesse a Nap jellemzőit (mérete, távolsága a Földtől, anyagi összetétele, belső és felszíni hőmérséklete). Mutassa be a Nap földi életet meghatározó szerepét, legfontosabb sugárzásait és azok légköri következményeit. Tudja megkülönböztetni a nap- és holdfogyatkozás kialakulásának okait. Sorolja fel a Föld- és a Jupiter-típusú bolygókat, sorrendjüket, mutassa be közös és egyedi jellemzőiket. Ismertesse a Hold mozgásának sajátosságát, értse a holdfázisok váltakozásának okát. Magyarázza a meteor és meteorit közötti különbséget. Legyen tisztában a Föld méreteivel (sugár, Egyenlítő). Tudja egyszerű rajzzal bemutatni a napsugarak hajlásszöge és a szoláris éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggést. Magyarázza a nappalok és az éjszakák váltakozását.
146
Ismerje az égitestek látszólagos napi K-Ny-i járását, a forgás Ny-K-i irányát. Alkalmazza az alapvető átváltásokat: 15 hosszúsági fok = 1 óra időkülönbség = 1 időzóna 1 hosszúsági fok = 4 perc időkülönbség Tudja kiszámítani a helyi és a zónaidőt. Nap körüli keringés Ismerje a keringés pályájának jellemzőit, a keringés idejét. Elemezzen a keringéssel kapcsolatos ábrákat. Ismerje a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, a nyári és a téli napforduló fogalmát és időpontját. Mutassa be a forgástengely ferdesége és az évszakok kialakulása közötti összefüggést. 2.4. Űrkutatás az emberiség Tudjon példákat mondani az űrkutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítására. szolgálatában
3. A geoszférák földrajza TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
3.1. A kőzetburok 3.1.1. Földtörténet
3.1.2. A Föld szerkezete és fizikai jellemzői
3.1.3. A kőzetburok szerkezete
Ismertesse a földtörténeti korbeosztás nagy egységeit. Tudja időbeli sorrendjüket és hozzávetőleges időtartamukat, ismerje az egyes földtörténeti idők meghatározó eseményeit, képződményeit. Fogalmazza meg a légkör, a vízburok és a bioszféra fejlődésének kapcsolatát a földtörténeti eseményekkel. Mutassa be a Föld gömbhéjas szerkezetét, tudjon a témához kapcsolódó ábrát elemezni. Ismertesse ábrák segítségével a Föld belsejének fizikai jellemzőit. Értelmezze az asztenoszféra áramlásainak és a kőzetlemezek mozgásainak kapcsolatát. Mutassa be a geotermikus gradiens gazdasági jelentőségét példák alapján. Ismerje a kőzetlemez és a földkéreg fogalmát, jellemezze a szerkezetét. Jellemezze a kontinentális, az óceáni kőzetlemezt és az asztenoszférát. Nevezze meg és csoportosítsa felépítésük szerint a nagy kőzetlemezeket.
3.1.4. A kőzetlemezmozgások okai és következményei A kőzetlemezek mozgásai Mutassa be a lemezmozgások okait, típusait és azok következményeit. Magmatizmus és Értelmezze a vulkáni tevékenység és a kőzetlemezmozgások kapcsolatát. vulkánosság Mutassa be ábra segítségével a magmás ércképződés folyamatát. Csoportosítsa a vulkánokat működésük, alakjuk és a kitörés helye szerint. Mutasson meg térképen és ismerjen fel térképvázlatban vulkáni övezeteket és vulkánokat. Mondjon példát az utóműködésre és annak gazdasági jelentőségére. A földrengés Magyarázza a földrengés kialakulásának okát, kapcsolatát a vulkánossággal és a lemezszegélyekkel. Mondjon példákat a pusztítás elleni védekezés lehetőségeire. 3.1.5. A hegységképződés Mutassa be a hegységképződés típusait, kapcsolatát a kőzetlemezek tulajdonságaival és mozgásaival. Tudjon ezekre példákat mondani. Ismertesse a gyűrődés és a vetődés folyamatát, összefüggésüket a gyűrt- és röghegységek kialakulásával. Tudjon példákat mondani típusaikra, formáikra. Legyen képes ábrákon, képeken megkülönböztetni a gyűrt- és a röghegységeket formakincsük alapján. Csoportosítsa a hegységeket szerkezetük, magasságuk és formakincsük alapján.
147
3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei
3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei
Ősmasszívumok (ősföld) Röghegységek Gyűrthegységek
Süllyedékterületek, síkságok 3.1.8. A földfelszín formálódása
3.2. A levegőburok 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete
3.2.2. A levegő felmelegedése
3.2.3. A légnyomás és a szél A szelek
Hasonlítsa össze az ásványok és a kőzetek jellemzőit. Ismertesse a kőszenek és a szénhidrogének keletkezését. Tudja keletkezés szerint besorolni, csoportosítani és felismerni az alábbi ásványokat, kőzeteket: kősó, mészkő, dolomit, homok, homokkő, lösz, kőszénfajták, kőolaj, agyag, bauxit, gránit, andezit, bazalt, riolit, vulkáni tufák, márvány, palás kőzetek. Mondjon példát az előfordulásukra és a felhasználásukra. Tudja jellemezni a bazaltot, az andezitet és tufáikat, a gránitot, a mészkövet és a löszt. Ismertesse a Föld nagyszerkezeti egységeit (ősföld, röghegység, gyűrthegység, süllyedékterület, óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok), és tudjon példákat mondani azok előfordulására. Mutassa meg a térképen és ismerje fel a térképvázlaton ezeket. Mutassa be a nagyszerkezeti egységek és a jellemző ásványkincs-előfordulások kapcsolatát. Ismertesse az ősmasszívumok szerkezeti típusait (fedett, fedetlen), morfológiai típusait (hegyvidék, lépcsős vidék, letarolt síkság, táblás vidék). Ismertesse a Kaledóniai-, a Variszkuszi-hegységrendszer tagjait, jellemezze a szerkezetüket. Sorolja fel az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrendszer tagjait. Hasonlítsa össze a két hegységrendszert. Mutassa be ábra és kép segítségével az ősföldek, a röghegységek és a gyűrthegységek formakincsét. Csoportosítsa a síkságokat tengerszint feletti magasságuk és keletkezésük szerint. Tudjon példát az egyes típusokra. Mutassa be gazdasági jelentőségüket. Támassza alá példákkal a külső és a belső erők, valamint az ember szerepét a felszínformálódásban (lepusztulás, szállítás, felhalmozás). Ismerje fel képeken, ábrákon, modelleken a felszínformákat (mélyföld, alföld, fennsík, dombság, középhegység, magashegység, völgy, medence, hátság). Tudjon ezekre példát mondani a kontinensek és hazánk területéről, tudja megmutatni a térképen és felismerni a térképvázlatban. Sorolja fel és csoportosítsa a légkört alkotó anyagokat. Ismertesse a légkör szerkezeti felépítését, a szférák jellemzőit és a bennük lezajló változások lényegét. Tudjon a témához kapcsolódó ábrát elemezni. Mutassa be példák alapján az emberi tevékenység légszennyező és az ózonréteget károsító hatásait, következményeit, a szennyezés csökkentésének lehetőségeit. Magyarázza a levegő felmelegedését a földrajzi helyzet, a napsugarak hajlásszöge alapján. Bizonyítsa példákkal a felmelegedést és a lehűlést módosító tényezők szerepét. Értelmezze ábra segítségével az üvegházhatás kialakulását, jelentőségét. Fogalmazza meg a felmelegedés és a lehűlés törvényszerűségeit. Mutassa be a hőmérséklet napi és évi járásának folyamatát és összefüggését a Föld fő mozgástípusaival. Tudja kiszámítani a napi és az évi középhőmérsékletet, a napi hőingást, az évi közepes hőingást, az abszolút hőingást. Ismerje az izoterma fogalmát. Legyen képes hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolására és hőmérsékleti tematikus térképek összehasonlítására, elemzésére. Ismerje a légnyomás és az izobár fogalmát. Magyarázza a légnyomás változásának okát. Magyarázza a szél kialakulását, kapcsolatát a hőmérséklet és a légnyomás
148
Ciklon és anticiklon
Időjárási frontok
A szél felszínformáló tevékenysége 3.2.4. Az általános légkörzés Az általános légkörzés rendszere
A monszun szélrendszer
3.2.5. Víz a légkörben
3.2.6. Az időjárás és az éghajlat
változásával; a Föld forgásából származó eltérítő erő szerepét a légáramlás irányának kialakulásában. Ismertesse a mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon jellemzőit, kialakulásuk fő térségeit. Mutassa be hatásukat az időjárásra és az éghajlatra. Magyarázza a hidegfront és a melegfront kialakulásának feltételeit, mozgásukat, felhőzetüket, csapadékzónáikat. Legyen képes légköri képződmények felismerésére időjárási térképeken és műholdfelvételeken. Elemezzen időjárási térképeket. Mutassa be a szél pusztító, szállító és építő felszínalakító munkáját. Ismerjen fel ábrán, képen a szél által formált képződményeket.
Mutassa be a magas és alacsony légnyomású, a leszálló és felszálló légáramlású övezetek kialakulásának okait. Ismertesse az állandó szélrendszerek (passzátszelek, nyugatias szelek, sarki szelek) jellemzőit és kialakító tényezőiket. Legyen képes bemutatni az általános légkörzés rendszerét egyszerű rajzon. Mutassa be a monszunszél évszakos irányváltozását és következményeit a mérsékelt és a forró övezetben. Tudja használni a légköri folyamatok bemutatása során a következő fogalmakat: tényleges és viszonylagos vízgőztartalom, telítettség, túltelítettség, harmatpont, kicsapódás, halmazállapot-változás. Tudja bemutatni ábra segítségével a felhőképződés folyamatát. Magyarázza a csapadékképződés és a különböző csapadékfajták kialakulásának folyamatát. Tudja példákkal alátámasztani a csapadék jelentőségét. Értse az idő, az időjárás, az éghajlat egymáshoz való viszonyát, az időjárási és éghajlati elemek változásainak folyamatát, okait. Ismertesse az időjárás-jelentés és előrejelzés jelentőségét a mindennapi életben és a gazdaságban. Tudjon az éghajlati elemekkel kapcsolatos tematikus térképeket és klímadiagramokat összehasonlítani, adatokból diagramot szerkeszteni, szöveges forrásanyagot feldolgozni.
3.3. A vízburok földrajza Mutassa be a vízburok tagolódását, a víz körforgásának folyamatát, az egyes 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása területek vízháztartását meghatározó tényezőket. 3.3.2. A világtenger Az óceánok és a tengerek Mutassa be az óceánok és a tengerek közötti különbségeket. A tengervíz fizikai és Ismertesse a tengervíz felmelegedésének és lehűlésének, fagyáspontjának kémiai tulajdonságai sajátosságait, a víz fajhőjének és hőtároló képességének összefüggéseit. Mutassa be a sótartalom változásának összefüggését a párolgással, a csapadékkal, a hozzáfolyással. A tengervíz mozgásai Magyarázza az óceán- és a tengervíz mozgási, áramlási rendszerének kialakulását és működését, lássa összefüggését az általános légkörzéssel. Tudjon megmutatni térképen hideg és meleg tengeráramlásokat. Bizonyítsa tematikus térképek és éghajlati diagramok segítségével a tengeráramlások éghajlat-módosító hatását és mondjon példát azokra. Értelmezze a tengerjárás kialakulását, természeti és társadalmi-gazdasági következményeit. Mutassa be a tengervíz mozgásai és a partformák közötti összefüggést. A világtenger társadalmi- Mutassa be példák alapján a világtengert mint természeti erőforrást. gazdasági hasznosítása 3.3.3. A felszíni vizek és
149
felszínalakító hatásuk A tavak
A folyóvizek
3.3.4. A felszín alatti vizek
Ismertesse a tómedencék keletkezési típusait. Tudjon példákat mutatni a térképen az egyes típusokra. Ismertesse a tavak pusztulásának okait és szakaszait. Értékelje az emberi tevékenység szerepét a tavak keletkezésében és pusztulásában. Mondjon példát a tavak hasznosítási módjaira. Alkalmazza az alábbi fogalmakat: vízgyűjtő terület, vízválasztó, fő- és mellékfolyó, lefolyásos és lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás. Mutassa be a folyó vízjárásának jellemzőit, összefüggéseit a földrajzi fekvéssel, a domborzattal és az éghajlattal. Tudja kiszámítani a folyó vízhozamát. Ismertesse a folyó munkavégző képességét meghatározó tényezőket. Mutassa be ábrák, képek alapján a folyóvíz építő és romboló munkáját. Mutassa be példák alapján az emberi beavatkozások vízfolyásokra gyakorolt hatásait, mondjon véleményt azokról. Magyarázza a felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatát. Ismertesse a felszín alatti vizek kialakulását, vizük mozgását, valamint egymással, a csapadékkal és a párolgással való kapcsolatát. Tudja rendszerezni a felszín alatti vizeket különböző szempontok szerint. Ismerje fel és jellemezze a felszíni és felszín alatti karsztformákat (víznyelő, dolina, polje, cseppkő, barlang), barlangi patak, karsztforrás.
3.3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei
Ismerje a folyószabályozás lényegét és módszereit, mutassa be jelentőségét a társadalmi-gazdasági életben. Ismertesse a belvíz kialakulásának okait, az ár- és belvízvédelem feladatait. Sorolja fel a víznyerés lehetőségeit. Bizonyítsa példákkal a domborzat és a csapadék kapcsolatát a vízenergia hasznosításának lehetőségeivel. Mutassa be példák alapján a vizek védelmének, a vízzel való takarékosságnak szükségességét.
3.3.6. A jég és felszínformáló munkája
Mutassa be ábra alapján a hóhatár magasságának összefüggését a földrajzi szélességgel és a domborzattal. Ismertesse a gleccserek és a belföldi jégtakaró pusztító és építő munkáját. Ismerje fel ábrán, képen a jég által formált képződményeket (pl. jég csiszolta felszín, tóhátság, gleccservölgy, morénasánc, morénasíkság). Jellemezze a leggyakrabban előforduló talajtípusokat, (pl. mezőségi talaj, barna erdei talaj, podzol, trópusi vörösföld, szikes), tudjon példát mondani földrajzi elhelyezkedésükre. Mondjon példákat a talaj pusztulását előidéző emberi tevékenységekre. Soroljon fel a talaj védelmét szolgáló megoldásokat, művelési módokat.
3.4. A talaj
3.5. A geoszférák kölcsönhatásai
4. A földrajzi övezetesség Megjegyzés: A vízszintes földrajzi övezetességnél szereplő általános követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak. TÉMÁK
VIZSGASZINTEK
150
Középszint 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek Szoláris éghajlati övezetek Magyarázza egyszerű rajz készítésével a napsugarak hajlásszöge és a felmelegedés mértékének földrajzi szélességtől függő változását. Tudja bejelölni térképvázlatba a szoláris éghajlati övezeteket, tudja megfogalmazni helyüket a földrajzi fokhálózatban. Valódi éghajlati övezetek Mutassa be, hogyan módosítják az óceánok, a tengeráramlások, a szélrendszerek, a földfelszín és a domborzat az éghajlatot. Értelmezze a földrajzi övezetesség fogalmát, rendszerét (övezet, öv, 4.2. A vízszintes földrajzi terület/vidék). övezetesség Jellemezze az egyes övezetek, övek, területek/vidék éghajlati, vízrajzi és felszínformálódási sajátosságait, talaját és élővilágát. Mutassa be, hogyan befolyásolják a természetföldrajzi jellemzők a társadalom lehetőségeit az egyes övezetekben, övekben, területeken. Sorolja fel az egyes övek, területek/vidék legfontosabb gazdasági növényeit, tenyésztett állatait, a gazdálkodás területi típusait. Ismerje fel és jellemezze fényképek, ábrák és leírások alapján a földrajzi övezetesség tipikus területeit. Tudja elemezni a Föld és a kontinensek zonalitását bemutató tematikus térképeket, diagramokat. Tudjon klímadiagramokat értelmezni és összehasonlítani. Ismertesse a különböző övezetek, övek főbb környezeti problémáit Mutassa meg térképen és ismerje fel kontúrtérképen az egyes övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedését. Mutassa be a környezeti tényezők és a természetföldrajzi jellemzők változását az 4.3. A forró övezet Egyenlítő és a térítőkörök között. Egyenlítői öv Magyarázza az övezet öveinek elkülönítési szempontjait. Mutassa be a passzát szélrendszer szerepét az egyenlítői éghajlat és a többi természetföldrajzi jellemző kialakulásában. Mutassa be a trópusi erdőirtások és felégetések következményeit. Átmeneti öv Hasonlítsa össze a nedves és száraz szavanna éghajlati sajátosságait, értse a különbségek okát. Mutassa be az összefüggést a passzát szélrendszer és az éghajlat átmeneti jellege között. Értelmezze a száraz és csapadékos időszak váltakozásának hatását az egyes természetföldrajzi tényezőkre. Mutassa be a szavannák túllegeltetésének és a növényzet felégetésének hatásait. Térítői öv Értelmezze az állandóan leszálló légáramlás szerepét trópusi sivatagi éghajlat kialakulásában. Ismertesse az időszakos vízfolyások, a jövevényfolyók és az oázisok szerepét a gazdálkodásban. Monszun vidék Magyarázza a Hindusztáni-félsziget példáján a trópusi monszun kialakulását, a nyári és a téli monszun, valamint a domborzat szerepét a csapadék térbeli és időbeli eloszlásában. Értelmezze az övezet öveinek elkülönítési szempontjait. 4.4. Mérsékelt övezet Ismertesse a mérsékelt övezeti erdőirtások, a füves területek feltörésének, túllegeltetésének következményeit. 4.4.1. Meleg-mérsékelt öv Mediterrán terület Mutassa be a mediterrán éghajlat jellegzetességeinek összefüggését az uralkodó szélrendszer váltakozásával. Monszun terület Hasonlítsa össze különböző források alapján a forró övezeti és a mérsékelt övezeti monszun éghajlatot. Mutassa be az óceántól való távolság és a nyugati szelek hatását a 4.4.2. Valódi mérsékelt
151
öv
Óceáni terület Mérsékelten szárazföldi terület Szárazföldi terület
természetföldrajzi tényezők NY-K irányú változásaira. Ismertesse a környezeti tényezők szerepét a növénytermesztés és az állattenyésztés jellemzőinek változásában. Mondjon példát térkép segítségével az óceánok és a tengeráramlások éghajlatmódosító hatására. Ismertesse a nedves-kontinentális éghajlat átmeneti jellegét.
Mutassa be a száraz-kontinentális éghajlat kialakulásának okait. Ismertesse a terület speciális környezeti problémáit (a nem művelt területek feltörése, túlöntözés stb.) kialakulásuk okait. Szélsőségesen szárazföldi Ismertesse a tengerektől való távolság és a domborzat szerepét a mérsékelt terület övezeti sivatagi éghajlat kialakulásában. Hasonlítsa össze a forró és a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlatot. Mutassa be a hő- és fagyaprózódás felszínformáló szerepét a területen. Ismertesse az időszakos vízfolyások, a lefolyástalan területek kialakulásának okait, a vízszerzési lehetőségek szerepét a terület gazdasági hasznosításában. Hasonlítsa össze a tajga éghajlat kiterjedését az északi és a déli félgömbön. 4.4.3. Hideg-mérsékelt öv Bizonyítsa példákkal a gazdasági hasznosítás okozta környezeti problémákat az övben. Ismertesse a sarkköri és a sarkvidéki öv elkülönítésének szempontjait. 4.5. A hideg övezet Ismertesse, hogyan befolyásolják a hideg övezet természetföldrajzi jellemzői a társadalom lehetőségeit. Sarkköri öv Mutassa be a tundra éghajlat hatását a többi természetföldrajzi jellemzőre. Sarkvidéki öv Ismertesse az állandóan fagyos éghajlat hatásait a többi természetföldrajzi jellemzőre és az élővilág elterjedésére. Mutassa be az összefüggést a tengerszint feletti magasság és a környezeti 4.6. A függőleges földrajzi tényezők változása között. övezetesség Mutassa be keresztmetszeti ábrák segítségével a forró és a mérsékelt övezet hegységeinek függőleges övezetességét, a gazdálkodási lehetőségek változását. Mondjon példát olyan országokra, ahol a mezőgazdasági termelés a függőleges övezetességhez igazodik.
5. A népesség- és településföldrajz TÉMÁK
VIZGASZINTEK Középszint
5.1. A népesség földrajzi jellemzői A népesség számbeli alakulása, összetétele
A népesség területi eloszlása
Mutassa be a demográfiai robbanás okait, következményeit. Tudja kiszámítani a természetes szaporodás mértékét. Jellemezze a népesedési szakaszokat. Magyarázza példák alapján a természetes szaporodást befolyásoló tényezőket. Tudja leolvasni és értelmezni a korfa adatait. Mutassa be adatok alapján a népesség kor- és foglalkozási szerkezetét, következtessen abból a gazdaság fejlettségére. Tudja kiszámítani adatok alapján a népsűrűséget. Nevezze meg és mutassa meg térképen a Föld legnagyobb népességkoncentrációit. Magyarázza meg a népesség egyenlőtlen elrendeződésének okait és következményeit. Értelmezze a falusi és városi népesség országonként eltérő arányait és annak összefüggéseit a gazdasági fejlettséggel.
152
5.2. A települések földrajzi jellemzői
Ismertesse és tudja megmutatni térképen az emberfajták földrajzi elterjedését. Csoportosítsa a településeket szerepkörük szerint. Mutassa be példák alapján a város kialakulásának folyamatát. Magyarázza a városodás és a városiasodás folyamata közötti különbségeket. Ismerje fel képeken, ábrákon és leírásokban a városok övezeteit, eltéréseit a különböző földrészeken. Csoportosítsa a falvakat alaprajzuk és funkciójuk szerint. Ismertesse a tanya változó szerepét és típusait. Mutassa be az agglomeráció, a bolygóváros és az alvóváros kialakulásának folyamatát, mutasson példát ezekre a térképen. Mutassa be példákkal a nagyvárosi élettel járó környezeti és társadalmi gondokat, nevezzen meg megoldási lehetőségeket.
6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A világgazdaság felépítése, ágazatai
A gazdasági fejlettség és területi különbségei
Mutassa be a világgazdaság ágazati felépítését. Mutassa be az egyes társadalmi tényezők (pl. munkaerő minősége, népesség struktúrája, hagyományok, a rendelkezésre álló tőke stb.) szerepét a gazdasági életben. Nevezze meg a gazdasági fejlettség fő mutatóit. Értelmezze és alkalmazza a gazdasági fejlettség mutatóit, az összehasonlítás módszereit. Tudjon példákat különböző fejlettségű országokra. Mutassa be példák alapján a gazdasági fejlettség területi különbségeit, kapcsolatát az életszínvonallal.
A világgazdaság működése és folyamatai
Ismerje föl leírásokban és hírekben a globalizáció folyamatát, jelenségeit. Ismertesse a multinacionális vállalatok működésének elvét példák alapján.
6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata
Mutassa be a világkereskedelem legjelentősebb irányait és főbb országcsoportjait, országait. Mutassa be példákkal a külkereskedelem áruszerkezetének összefüggését a fejlettséggel. Nevezzen meg fontos kereskedelmi társulásokat.
6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A mezőgazdaság és az élelmiszer-gazdaság kapcsolata
Értékelje az élelmiszer-gazdaság szerepét a gazdasági életben. Mutassa be példákkal a természeti tényezők és a mezőgazdaság kapcsolatát, az élelmiszertermelés övenként, területenként eltérő lehetőségeit és a mezőgazdasági termelés módjait. Hasonlítsa össze a mezőgazdasági termelés típusait. Legyen képes az élelmiszer-gazdasággal kapcsolatos tematikus térképek olvasására, adatsorok értelmezésére, az ábrázolt összefüggések feltárására.
153
Növénytermesztés
Állattenyésztés
Erdőgazdálkodás, hal- és vadgazdálkodás
Mondjon példát a mezőgazdasági termelés következtében fellépő környezetkárosító folyamatokra. Mutassa meg a térképen a művelésre alkalmas területek földrajzi eloszlását, kapcsolatát a földrajzi övezetességgel. Tudja csoportosítani a termesztett növényeket és megnevezni termesztésük legfontosabb körzeteit. Következtessen adatokból, valamint az állattartás feltételeiből az állattenyésztés fejlettségére. Mutassa be példákkal a vallás és a társadalmi szokások szerepét az állattartásban. Nevezze meg az erdőgazdálkodás és a halászat fő területeit a Földön. Mutassa be az erdők ökológiai szerepét és az erdőket veszélyeztető folyamatokat. Mutassa be a túlhalászás okait és veszélyeit.
6.4. A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása Energiagazdaság
Mutassa be az energiagazdaság szerepét a gazdasági életben. Tudja csoportosítani az energiahordozókat. Ismerje az energiahordozók keletkezésének módját, alkalmazásuk előnyeit és hátrányait. Tudja megmutatni a térképen a világ legfontosabb kőszén-, kőolaj- és földgázlelőhelyeit. Tudja összehasonlítani az energiahordozók kitermelésének és felhasználásának területi elhelyezkedését. Olvassa le adatsorokból az energiahordozók felhasználásában bekövetkezett változásokat. Mondjon példákat az energiagazdaság okozta környezeti problémákra. Érveljen a környezetkímélő energiatermelés és -felhasználás szükségessége mellett. Ipar Mutassa be adatsorok vagy diagramok alapján az ipar változó jelentőségét a gazdasági életben. Tudja használni az ipar fejlettségének jellemzésére alkalmas mutatókat. Mutassa be a telepítő tényezők szerepét és azok átértékelődését az egyes iparágak és iparvidékek életében. Tudjon példákat mutatni a térképen a kitermelő- és a feldolgozóipari körzetekre, valamint a nagy hazai és nemzetközi ipari tömörülésekre. Tudjon térképek segítségével bemutatni egy tipikus gazdasági régiót. Ismerje fel képi vagy szöveges források alapján az ipari termelés környezetkárosító hatásait. Értékelje a közlekedés társadalmi-gazdasági szerepét. 6.5. A harmadik és a Mutassa be a közlekedési hálózat kialakulása és a természeti adottságok közötti negyedik szektor jelentőségének növekedése összefüggést. Az infrastruktúra Értékelje az egyes szállítási módok előnyeit és hátrányait. Mutassa be a közlekedési ágazatok arányában történt változásokat, ezek okait. Olvassa le tematikus térképről az áruszállítás legfontosabb irányait. Mutassa be példák segítségével az egyes közlekedési-szállítási módok környezetkárosító hatásait. Indokolja a hírközlés fontosságát a társadalmi-gazdasági élet fejlődésében. A harmadik és a negyedik Mutassa be diagramok, adatok segítségével a harmadik és a negyedik szektor szektor szerepének időbeli átalakulását. Illusztrálja példákkal a szolgáltatás jelentőségének és belső arányainak változását. A működőtőke és a pénz Mutassa be a szükséglet és a termelés, a fizetőképes kereslet és a gazdasági egyensúly összefüggését. világa
154
Tudja felsorolni a költségvetés fő összetevőit. Sorolja fel az infláció kialakulásának, növekedésének okait és következményeit.
7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
7.1. A világgazdasági pólusok
7.2. A világgazdaság peremterületei
7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok
Mutassa meg a térképen a világgazdasági pólusokat és azok vezető országait. Mutassa be összehasonlító adatsorok vagy diagramok alapján a pólusok világgazdasági jelentőségét. Hasonlítsa össze a centrum- és a periféria-országok világgazdasági szerepkörét. Értelmezze a periféria helyzet társadalmi-gazdasági jellemzőit. Mutassa meg térképen a Föld különböző területeinek periféria-országait. Mutassa be az egyoldalú gazdasági szerepkörű (pl. „banánköztársaságok”, nyersanyag-kitermelő, főként bérmunkát végző, idegenforgalmi szolgáltatásból élő) országok gazdasági nehézségeit adatsorok, képek, szemelvények segítségével. Értékelje az „olajországok” világgazdasági jelentőségét és a tranzitországok szerepét. Mutassa be példák alapján a társadalmi sajátosságok (pl. vallási és nemzetiségi összetétel, gyarmati múlt) jelentőségét az egyedi szerepkörök kialakulásában.
8. Magyarország földrajza Megjegyzés: A Magyarország természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinél, illetve a nagytájak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képénél szereplő követelmények az egyes nagytájakra is vonatkoznak. TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai
8.2. Magyarország természeti adottságai Földtani adottságok
Hazánk éghajlata
Hazánk vízrajza
Igazolja a medence-jelleg érvényesülését a Kárpát-medencében. Tudja elhelyezni hazánkat a térképen, a földgömbön, Európában és a Kárpátmedencében. Jellemezze a Kárpát-medence nemzetiségi összetételét tematikus térképek és adatsorok segítségével. Ismertesse a magyarság elhelyezkedését a Kárpát-medencében és a világban.
Magyarázza folyamatábra vagy táblázat segítségével a földtörténeti idők meghatározó jelentőségű geológiai eseményeit. Nevezze meg és mutassa meg térképen az egyes idők, időszakok főbb képződményeit. Sorolja fel hazánk legfontosabb felszínalkotó és hasznosítható kőzeteit. Ismertesse területi előfordulásukat, felhasználásuk lehetőségeit. Mutassa be földrajzi helyzetünk éghajlati következményeit, a legfontosabb módosító tényezőket. Tudja jellemezni hazánk éghajlatát. Értékelje felszíni vizeink gazdasági jelentőségét. Ismertesse a felszín alatti vizek hazai típusait, előfordulásait, hasznosítását.
155
Hazánk élővilága és talajai 8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Népesség- és településföldrajzi jellemzők
Nemzetgazdaságunk
A gazdaság ágazatai, ágai
8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe
Magyarázza vizeink környezeti problémáit. Mondjon példákat a vízvédelem hazai lehetőségeire és megoldásaira. Tudja megnevezni kontúrtérképen hazánk legjelentősebb folyóit, tavait és jellemezze azokat. Mutassa be a természetes növénytakaró területi változásait, a legjelentősebb talajtípusok elhelyezkedését tematikus térképek segítségével.
Ismertesse hazánk fő népesedési folyamatait és azok társadalmi-gazdasági következményeit. Értelmezze hazánk korfáját. Olvassa le diagramokról, adatsorokról és elemezze a népességszám, a természetes szaporulat alakulását. Nevezzen meg magas és alacsony népsűrűségű területeket, indokolja a különbségeket. Tudja, hogy mely nemzetiségek és hol élnek hazánkban. Mutassa be a hazai foglalkozási szerkezetet, átalakulását, magyarázza az okait. Mutassa be hazánk településföldrajzi jellemzőit térképek, képek, adatsorok, ábrák alapján. Ismertesse a magyar nemzetgazdaság jellemző vonásait, területi és szerkezeti átrendeződését ábrák, statisztikai adatsorok, tematikus térképek segítségével. Alkalmazza az országok gazdaságának összehasonlítására szolgáló mutatókat a magyar gazdaság európai és a világgazdaságban elfoglalt helyének bemutatására. Olvassa le tematikus térképekről a GDP regionális adatait, és magyarázza az eltéréseit. Értékelje hazánk természeti erőforrásait és azok szerepét a nemzetgazdaságban. Tudjon adatsorok, ábrák segítségével tényeket, folyamatokat, összefüggéseket megállapítani az egyes ágak, ágazatok helyzetéről, a nemzetgazdaságban elfoglalt szerepéről. Mutassa be az ipar szerkezeti átalakulásának folyamatát, a húzóágazatok szerepét. Ismertesse az ipar területi elrendeződését, főbb telephelyeit, elemezzen a témához kapcsolódó tematikus térképeket. Bizonyítsa éghajlati és talajadottságaink szerepét a művelési ágak megoszlásában, főbb terményeink előállításának területi elhelyezkedésében. Nevezze meg a történelmi borvidékeket térkép alapján. Mutassa be tematikus térképek segítségével az infrastruktúra és a településhálózat kapcsolatát. Értékelje hazánk közlekedésföldrajzi helyzetét. Mutassa be és helyezze el a térképen a fontosabb idegenforgalmi körzeteket, tájegységeket, ismertesse azok értékeit. Soroljon fel a világörökség részeként számon tartott hazai értékeket. Ismertesse a külkereskedelem szerepét hazánk gazdaságában. Mutassa be ábrák, adatsorok alapján a külkereskedelem áruösszetételét. Nevezze meg főbb kereskedelmi partnereinket. Ismertesse hazánk integrációs törekvéseit, ennek okait. Ismertesse térkép segítségével a nagytájakat és résztájaikat, tudja ezeket kontúrtérképen megnevezni. Jellemezze a nagytájak felszínét, éghajlatát, vízrajzát, főbb talajtípusait, ásványkincseit és a természeti adottságok hatásait a mezőgazdaságra. Ismertesse a nagytájak természeti és kulturális értékeit, idegenforgalmi lehetőségeit és központjait. Mutassa meg térképen és nevezze meg kontúrtérképen a nagytájak főbb településeit. Kapcsolja hozzájuk a jellemző természeti erőforrásokat és gazdasági tevékenységeket.
156
Az Alföld
A Kisalföld és a Nyugatiperemvidék (Alpokalja)
A Dunántúli-domb- és hegyvidék A Dunántúliközéphegység Az Északi-középhegység
8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe
Budapest 8.6. Magyarország környezeti állapota
Magyarázza a résztájak eltérő természeti adottságainak szerepét az élelmiszergazdaságban. Ismertesse az Alföld szerepét a szénhidrogén-bányászatban. Mutassa be az Alföld jellemző településtípusait. Mutassa be az összefüggést a földrajzi fekvés, az infrastruktúra, a fogyasztópiac és a gazdaság fejlettsége között. Jellemezze a két táj fő ipari ágazatait, azok telepítő tényezőit. Bizonyítsa éghajlati tematikus térképekkel az óceáni és a mediterrán hatás érvényesülését. Nevezze meg a nagytáj tagjait és azok kőzetanyagát. Ismertesse példák alapján a bányászat környezeti hatásait. Tudja az Északi-középhegység tagjait elkülöníteni kialakulásuk és kőzetanyaguk szerint.
Mutassa meg a térképen, nevezze meg kontúrtérképen hazánk nagyrégióit. Mutassa be a nagytájakról tanult természeti-társadalmi ismeretek alkalmazásával a régiók jellegzetességeit, erőforrásait, fejlesztésének lehetőségeit. Hasonlítsa össze adatsorok segítségével az egyes régiók kedvező és kedvezőtlen mutatóit. Jellemezze a főváros településszerkezetét ábrák segítségével. Mutassa be központi szerepét az ország társadalmi-gazdasági életében. Értékelje hazánk környezeti állapotát tematikus térképek, összehasonlító adatsorok, fotók segítségével. Mutassa be a medence- és a tranzit-jelleg szerepét a környezet szennyeződésében, és az összefogás szükségességét ezek csökkentésére. Tudjon példát mondani a nagyvárosok környezeti ártalmairól, a megoldás lehetőségeiről. Mondjon példákat a környezet védelmében tett intézkedésekről és azok eredményeiről. Ismerje fel térképen, kontúrtérképen és nevezze meg hazánk nemzeti parkjait, a világörökséghez tartozó értékeit. Mondjon példát hazánk környezetvédelmi problémákkal foglalkozó intézményeire, azok tevékenységére.
9. Európa regionális földrajza Megjegyzés: Az Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képénél megfogalmazott követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak. TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
9.1. Európa általános természetföldrajzi képe
Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjuk és geológiai szerkezetük közötti összefüggést. Támassza alá példákkal a geológiai szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának összefüggését. Mutassa meg a térképen és jellemezze a kontinens nagytájait, szerkezeti egységeit, éghajlatait. Mutassa be konkrét példákon az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepét a kontinensen. Mutassa be tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és
157
9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe
9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
9.4. Észak-Európa
a talajtípus közötti összefüggést. Ismerje fel diagramok és más ábrák, képek, leírások alapján a kontinens jellegzetes éghajlatait, és jellemezze azokat. Nevezze meg a kontúrtérképen a kontinens legfontosabb felszíni vizeit és nagytájait. Mutassa be konkrét példákon a társadalom környezetalakító tevékenységét és annak hatásait. Magyarázza a természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági fejlődés népsűrűséggel való kapcsolatát. Mutassa meg térképen Európa sűrűn lakott területeit, nagy agglomerációit, és indokolja az elhelyezkedésüket. Tudja felsorolni, térképen megmutatni, kontúrtérképen megnevezni Európa országait, fővárosait. Tudja megmutatni a térképen és megnevezni a kontúrtérképen a tanult országok legfontosabb gazdasági központjait, és ismertesse jellemzőiket. Nevezze meg a tanult országok jellegzetes mezőgazdasági terményeit, ásványkincseit és ipari termékeit. Mutassa be az együttműködés kialakulását, lényegét és legfontosabb területeit, hatását a tagállamok társadalmi-gazdasági életére. Nevezze meg az Európai Unió tagállamait, főbb intézményeit. Ismertesse hazánk és a szervezet kapcsolatát. Mutassa be példákkal alátámasztva az unión belüli területi fejlettségi különbségeket, a regionális politika fő vonásait. Legyen képes statisztikai adatok elemzésére az Európai Unióval kapcsolatban. Ismertesse a kontinensrész és országainak gazdasági életében szerepet játszó természeti és társadalmi tényezőket. Mutassa be tematikus térképek segítségével az ipar és a mezőgazdaság területi elhelyezkedésének sajátos vonásait.
9.5. Nyugat-Európa Egyesült Királyság
Franciaország
9.6. Dél-Európa
Olaszország
Mutassa be konkrét példákon a szigetország földrajzi fekvésének és ásványkincseinek szerepét a gazdaság fejlődésében. Ismertesse a hagyományos iparvidékek telepítő tényezőit, az ipar területi átrendeződésének okait. Mutassa be az ipar területi elhelyezkedésének fő vonásait és ezek okait. Ismertesse a mezőgazdaság legfontosabb területi jellemzőit. Ismertesse az ország szerepét az Európai Unió élelmiszer-termelésében. Mutassa be a tipikus mediterrán táj természetföldrajzi jellemzőit és a hozzá kapcsolódó gazdálkodást. Ismertesse a mediterrán mezőgazdaság alapvető típusainak termékeit. Indokolja tények bemutatásával Dél-Európa kétarcúságát, gazdasági megosztottságát. Hasonlítsa össze az ország északi és déli területeinek természeti és társadalmi adottságait, gazdasági fejlettségét. Ismertesse a főbb gazdasági központokat.
Spanyolország Szerbia és Montenegro
Horvátország
Ismertesse az egykori Jugoszláviát megosztó társadalmi különbségeket, és sorolja fel az utódállamokat. Ismertesse az ország nemzetiségeit. Mutassa be Dalmácia idegenforgalmának szerepét az ország életében, nevezzen meg idegenforgalmi központokat.
9.7. Közép-Európa tájainak Mutassa be Közép-Európa fekvésének társadalmi-gazdasági és környezeti
158
és országainak természet- és következményeit. Jellemezze Közép-Európa természeti adottságait. Mutassa be konkrét példákon társadalomföldrajzi képe az eltérő természetföldrajzi környezet társadalmi-gazdasági következményeit. Németország Mutassa be az ország területenként eltérő természeti és társadalmi-gazdasági adottságait, a termelés különbségeit. Ismerje az egykori keleti és nyugati országrész eltérő gazdasági-társadalmi fejlődésének útját, az ország újraegyesítését követő eredményeket és problémákat. Mutassa be a Ruhr-vidék példáján a hagyományos iparvidék gazdasági és környezeti átalakulásának folyamatát. Tudja térképen megmutatni és kontúrtérképen megnevezni, továbbá jellemezni az ország nagytájait és gazdasági központjait. Lengyelország
Csehország Jellemezze és nevezze meg kontúrtérképen az ország nagytájait és gazdasági központjait. Ismertesse a magashegységi környezet szerepét a gazdasági életben.
Ausztria
Szlovénia Szlovákia
Románia
9.8. Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai Oroszország
Ukrajna
Mutassa be a Kárpátok és az alföldi tájak eltérő szerepét a gazdaság fejlődésében. Nevezze meg kontúrtérképen a gazdaság fontosabb központjait és magyar vonatkozású városait. Nevezze meg kontúrtérképen az ország nagytájait, hasonlítsa össze természeti adottságait és erőforrásait. Tudjon megnevezni iparvidékeket, mezőgazdasági tájakat, kontúrtérképen felismerni gazdasági központokat. Nevezzen meg magyar kulturális központokat. Mutassa be a nagytájak természeti, társadalmi-gazdasági adottságait.
Hasonlítsa össze az ország európai és ázsiai részének természeti adottságait, mutassa be azok kapcsolatát a népesség eloszlásával. Mutassa be a földrajzi övezetesség jellemzőit Oroszország területének példáján. Hasonlítsa össze tematikus térképek segítségével Oroszország iparvidékeinek földrajzi jellemzőit. Mutassa be Oroszország világgazdasági szerepét. Jellemezze a Donyec-medence gazdaságának földrajzi összefüggéseit. Mutassa be tematikus térképek segítségével Ukrajna mezőgazdaságát. Nevezzen meg magyar vonatkozású településeket.
10. Európán kívüli földrészek földrajza Megjegyzés: A kontinensek általános természet- és gazdaságföldrajzi képénél szereplő követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak. TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe
Mutassa be az egyes kontinensek földrajzi sajátosságait. Mutassa meg térképen, nevezze meg kontúrtérképen és jellemezze a nagytájakat, a folyókat, a tavakat. Mondjon példákat az egyes kontinenseken előforduló nagyszerkezeti egységekre.
159
Elemezze tematikus térképek alapján a geológiai szerkezet és az ásványkincsek összefüggéseit. Mondjon példákat a kontinensek főbb erőforrásaira. Ismerje fel képek, ábrák, leírások és tematikus térképek alapján a földrajzi öveket, a kontinensek jellemző területeit, tipikus tájait. Ismertesse a népességkoncentrációk kialakulását, jellemzőit, a népesség egyenlőtlen elhelyezkedésének okát. Magyarázza a kontinensek országcsoportjainak eltérő ütemű gazdasági fejlődését. Ismertesse a mezőgazdasági termelés egyes kontinenseken jellemző típusait és azok fontosabb terményeit. Mutassa be a kontinensek világgazdasági szerepét, annak változásait. Tudja felsorolni, térképen megmutatni és kontúrtérképen megnevezni a kontinensek jellegzetes térségeit, tanult országait, azok fővárosát és egyéb gazdasági központjait. Tudjon példát mondani a földrészekről az emberi beavatkozás környezetkárosító hatásaira. 10.2. Ázsia 10.2.1. Általános földrajzi kép
10.2.2. Országai Kína
Japán
India
10.2.3. Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai 10.2.4. Nyugat-Ázsia, arab világ
Ismertesse az ázsiai nagy sivatagok kialakulásának okait. Mutassa be példák alapján a monszun szerepét a gazdasági élet jellemzőinek kialakulásában. Mutassa be a népességrobbanást statisztikai adatok segítségével, mondjon példákat a következményeire és a megoldásukra tett erőfeszítésekre. Ismertesse a népességszám növekedésének időbeli változásait. Hasonlítsa össze Kelet- és Nyugat-Kína mezőgazdaságát. Ismertesse az ország erőforrásait, az országon belüli területi fejlettségi különbségek okait. Mutassa be statisztikai adatok, diagramok és szöveges források felhasználásával az ország világgazdasági jelentőségét. Mutassa be a szigethelyzet és a természeti erőforrások szűkösségének következményeit a gazdasági fejlődésben. Ismertesse a társadalmi-gazdasági fejlődés sajátos vonásait. Mutassa be a természeti feltételekhez és a társadalmi szokásokhoz alkalmazkodó japán mezőgazdaság vonásait. Nevezze meg az ipar fő ágazatait, termékeit. Tudja tényekkel alátámasztani a Japán gazdaság szerepét a világkereskedelemben. Ismertesse az ország népesedési folyamatát és ezek összefüggését az élelmezéssel. Jellemezze a természeti adottságokhoz igazodó mezőgazdaságot. Nevezze meg a térséghez tartozó országokat. Mutassa be példák alapján a térség országainak sajátos társadalmi-gazdasági fejlődését, azok természeti és társadalmi hátterét. Nevezzen meg a területen élő népeket. Mutassa be statisztikai adatok és diagramok alapján a terület kőolajgazdagságának világgazdasági jelentőségét. Ismertesse példák alapján a kőolaj szerepét a térség országainak társadalmigazdasági életében. Csoportosítsa a térség országait gazdasági fejlettségük alapján.
10.3. Ausztrália és Óceánia 10.4. Afrika általános földrajzi képe 10.5. Amerika 10.5.1. Általános
Jellemezze Afrika tipikus tájait (sivatag, oázis, éhségövezet). Mutassa be a mezőgazdasági termelés övezetes elrendeződését. Mondjon példákat a gazdaságilag fejlett és fejlődő területekre, országokra. Hasonlítsa össze tematikus térképek segítségével Észak-, Közép- és Dél-
160
Amerika természeti adottságait, erőforrásait. Igazolja példákkal az észak-déli nyitottság éghajlati következményeit ÉszakAmerikában. Mutassa be a vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség hatását a gazdálkodásra. Mutassa be a kontinens társadalmi-kulturális alapon történő felosztásának jellemzőit. Hasonlítsa össze az ültetvényeken és a farmvidékeken folyó termelést. Mondjon példákat az ipar szerkezetének és fejlettségének különbségeire az egyes kontinensrészeken.
földrajzi képe
10.5.2. Országai Amerikai Egyesült Államok
Mutassa be az USA világgazdasági vezető szerepének kialakulását. Értékelje fejlődésének természeti és társadalmi feltételeit. Jellemezze az ország gazdaságának szerkezetét. Jellemezze tematikus térképek alapján a mezőgazdaság övezetességét. Ismertesse az egyes övek sajátosságait, fő terményeit. Hasonlítsa össze az egyes gazdasági körzetek és a központok természeti és társadalmi adottságait, a jellemző gazdasági tevékenységeket, a fejlődés eltérő ütemét.
Mexikó Brazília
11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Megjegyzés: A témákhoz kapcsolódó követelmények az egyes geoszféráknál és a gazdasági tevékenységeknél is szerepelnek. Itt csak az ismeretek szintetizálásával kapcsolatos követelményeket soroljuk fel. TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai
Mutassa be példákkal az egyik geoszférában történt beavatkozás hatását más geoszférákra.
Ismertesse lakóhelyének környezeti problémáit. 11.2. A népesség, a termelés Legyen képes a témához kapcsolódó adatok, ábrák, szövegek elemzésére. és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A Föld eltartóképessége Mutassa be a népességszám növekedésének sajátos társadalmi következményeit és összefüggéseit. Értelmezze, hogy miért van szükség a demográfiai robbanás megfékezésére, a háborús és a katasztrófaveszélyek felszámolására. Mutassa be az összefüggést a környezet állapotának romlása és az életminőség alakulása között. Urbanizációs problémák Mutassa be az összefüggést a városi életforma és a környezet fokozott terhelése között. Igazolja példákkal az életminőséget befolyásoló előnyöket és hátrányokat. Legyen képes a témához kapcsolódó adatok, ábrák, szövegek elemzésére. 11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem A környezeti és a Nevezze meg a világ globális problémáit (túlnépesedés, éhínség, energiahiány, gazdasági problémák nyersanyaghiány, vándormozgalmak, a tőke egyenlőtlen eloszlása, gazdasági globalizálódása polarizáció, környezeti gondok). Ismerje fel a globális problémákat hírekben, folyamatokban, jelenségekben, és mutassa be kialakulásuk főbb okait.
161
Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben
Ismertesse a globális környezeti problémákkal foglalkozó legfontosabb nemzetközi szervezetek (UNEP, FAO, UNESCO, WHO) főbb tevékenységeit. Mondjon példákat a természeti katasztrófák és az ember okozta környezeti problémákra. Mutassa be azokban a társadalom felelősségét. Ismertesse a megoldásokra irányuló nemzetközi törekvéseket, indokolja az összefogás szükségességét. Mutassa be a természetvédelem céljait, területi egységeinek szerveződését.
162
Testnevelés elmélet TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint 1. A magyar Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. sportsikerek Egy, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete. 2. A harmonikus A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, testi fejlődés iskolaérettség mozgásos cselekvések). 3. Az egészséges Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető életmód ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük. 4. Testi képességek Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése. A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai. 5. Gimnasztika A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok 2-3 példa. Légzőgyakorlatok. A bemelegítés szerepe és kritériumai. 6. Atlétika A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege. 7. Torna A női és férfi tornaszerek ismertetése. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Segítségadás gyakorlásnál. 8. Ritmikus Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. gimnasztika A ritmikus gimnasztika versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása. Mozgás és zene kapcsolata a ritmikus gimnasztika és az aerobik sportágakban. 9. Küzdősportok, Alsó, felső tagozatos és középiskolás tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték önvédelem ismertetése és a választás indoklása. 10. Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. 11. Testnevelési és Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az sportjátékok összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. Egy választott sportjáték alapvető szabályainak ismertetése (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok). 12. Természetben Egy választott, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb űzhető sportok szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről.
testnevelés gyakorlat TÉMÁK 1. Gimnasztika 2. Atlétika Futások
Ugrások
VIZSGASZINTEK Középszint Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászókulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. A szabadon összeállított 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. Egyik futószám választása kötelező: 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok: legfeljebb: 9,8 s Fiúk: legfeljebb: 8,8 s 2000 méteres síkfutás Lányok: legfeljebb: 10:30 perc Fiúk: legfeljebb: 9:00 perc A két ugrószámból egy választása kötelező. Az ugrás technikája egyénileg választható: Magasugrás Lányok: minimummagasság: 110 cm
163
Dobások
3. Torna
Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát
Gerenda
Ritmikus gimnasztika
Gyűrű
Nyújtó
Korlát
4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési és sportjátékok Kézilabda
Fiúk: minimummagasság: 125 cm Távolugrás Lányok: minimumtávolság 330 cm Fiúk: minimumtávolság: 410 cm Egy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása. Kislabdahajítás (javasolt a Magyar Atlétikai Szövetség által rendszeresített új típusú kislabda használata) Lányok: minimumtávolság: 20 m Fiúk: minimumtávolság: 30 m. Súlylökés Lányok 4 kg-os súlygolyóval minimumtávolság: 5,5 méter Fiúk: 6 kg-os súlygolyóval Minimumtávolság: 7,5 méter A talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelező, és egy további szer kötelezően választható. Lányoknál választható: felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika. Fiúknál a szer lehet: gyűrű, nyújtó vagy korlát. Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása. Kötelező elemek: gurulóátfordulás, fejállás, tarkóállás, kézállás, mérlegállás. Javasolt elemek: kézen átfordulások, billenések, összekötő elemek. Egy tanult támaszugrás bemutatása. Lányok 4 részes széltében, fiúk 5 részes hosszában felállított szekrényen. 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: ostorlendület, térdfellendülés, kelepfellendülés a felső karfára, alugrás. Ajánlott elemek: kelepfelhúzódás, támaszhelyzetek, malomforgás, kelepforgás. 5 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: járás, felugrás, testfordulat, hasonfekvés, leugrás. Ajánlott elemek: szökdelések, térdelés és térdelőtámasz, fekvőtámasz, hanyattfekvés, gurulóátfordulás stb. Különböző elemekből álló szabadgyakorlat zenére történő bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 s). Javasolt elemek: érintőjárás, hintalépés, keringőlépés, fordulatok, szökkenő hármaslépés, lebegő- és mérlegállás, lábemelések és lendítések, törzshullámok, ívelt és nyújtott kartartások stb. Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása. 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület, zsugorlefüggés, lefüggés, homorított leugrás. Ajánlott elemek: futólagos támaszba kerülés, lebegőfüggés, hátsó függés, vállátfordulás előre, leterpesztés stb. 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület, térd fellendülés, kelepforgás, alugrás Ajánlott elemek: malomfellendülés, nyílugrás stb. Az elemek alacsony vagy magas nyújtón is bemutathatóak. 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület támaszban vagy felkarfüggésben, felkarfüggés, pedzés, kanyarlati leugrás. Ajánlott elemek: billenések, emelések, saslendület, vállállás stb. A grundbirkózás szabályai szerint folytatott egymenetes küzdelem hasonló testsúlyú társ ellen. Dzsúdógurulás előre. A három tanult úszásnemből két választott úszásfajtát kell bemutatni. Az egyik úszásnemben 50 métert a másikban 25 métert kell úszni szabályos rajtolással és fordulóval. Egy sportjáték választása kötelező. Kapura lövés gyorsindítás után: saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés. 3 kísérletből 1 eredményes kapura lövést kell végrehajtani. Távolba dobás kézilabdával tetszőleges lendületszerzéssel (3 kísérlet). Lányok: minimum 15 m. Fiúk: minimum 21 m.
164
Kosárlabda
Labdarúgás
Röplabda
7 méteres büntetődobás 5 kísérlet Félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában, az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás („C” elfutás). A gyakorlatot mindkét oldalra végre kell hajtani. A 3-3 kísérletből minimum 1 sikeres dobást végre kell hajtani. Büntetődobás egy vagy két kézzel. 10 kísérletből minimum 1 sikeres dobást kell végrehajtani. Labdaemelgetés váltott lábbal. Lányok: minimum 4 db. Fiúk: minimum 8 db. 10 méter hosszú, 5 egyenlő távolságra lévő kapu között szlalom labdavezetésből kapura lövés 10 méterről, kis kapura. 3 kísérletből egy sikeres találatot kell végrehajtani. Összetett gyakorlat - félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása. 3 kísérlet. Kosárérintés folyamatosan fej fölé maximum 2 méteres sugarú körben. Kísérletek száma: 3 db. Minimumkövetelmény: 5 érintés. Alkarérintés folyamatosan fej fölé maximum: 2 méter sugarú körben. Kísérletek száma: 3. Minimumkövetelmény: 4 érintés. Nyitás bemutatása: választott technikával: 8 kísérlet. Minimumkövetelmény: 1 sikeres kísérlet.
165
közgazdaság-marketing alapismeret
1. Tájékozódás a mikroökonómia témakörökben TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint 1.1 A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan alapfogalmai, alapkérdései. A piac elemei, a keresleti-kínálati függvények. A Marshall-kereszt, egy termék piacának egésze. A Marshall-kereszt ábrázolása. 1.2 A fogyasztói magatartás és a A fogyasztói döntések belső tényezői és külső feltételei. A hasznosság, a teljes haszon és a határhaszon és az alapvető kereslet törvényszerűségei. A hasznossági függvények és a költségvetési egyenes. A kereslet rugalmassága. Számítások. 1.3 A vállalat és a termelői A vállalat fogalma, környezete, céljai. A technikai és gazdasági hatékonyság. magatartás A gazdasági időtávok és azok jelentősége a vállalat életében. A költségek különféle szempontok szerinti csoportosítása. 1.4 A vállalat kínálata és a piac Az egyes piacformák jellemzői. A profitmaximum elérésének feltételei tökéletes verseny esetén. jellege Az üzemszüneti és fedezeti pont fogalma és tartalma. A profitmaximum elérésének feltételei tökéletes verseny, ill. monopólium esetén. A fogyasztói többlet és a holtteherveszteség alakulása. 1.5 A termelési tényezők piaca A származékos kereslet. A határtermék-bevétel és az input tényező határköltségének fogalma, szerepe az optimális tényező-felhasználásban. A munkapiac kereslete, ill. kínálata. 1.6 A vállalatok nemzetközi piaci kapcsolatai. 1.7 A piaci szabályozás kritikája
2. A makroökonómia kategóriák értékelése TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint 2.1 A makroökonómia A mikro- és makroszemlélet különbsége. A makrogazdaság szereplői és a közöttük végbemenő jövedelemáramlások. alapösszefüggései A kibocsátás nemzetközi mutatói. 2.2 A makrogazdaság árupiaca Az árupiaci kereslet tényezői, a fogyasztási és megtakarítási függvény és a beruházások szerepe. - az egyensúlyi jövedelem Számítások az egyensúlyi jövedelem meghatározására. 2.3 A makrogazdaság pénzpiaca, A pénzpiaci kategóriák. a kamatláb alakulása A pénzpiacra ható tényezők. 2.4 A munkapiac. A munkapiaci A munka keresletet és a kínálatot meghatározó tényezők. A munkanélküliség egyensúlytalanság fajtái. munkanélküliség A munkakínálati függvény. 2.5 Az infláció és inflációs Az infláció fogalma, fajtái és okai. A keresleti és költséginfláció. folyamatok A várakozások és az infláció kapcsolata. 2.6 A makrofolyamatok Az állam feladatai, az állami beavatkozás okai és a lehetséges megoldások. befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata 2.7 A nyitott makrogazdaság A külgazdasággal kapcsolatos alapfogalmak.
166
A külkereskedelem jelentősége. A külkereskedelmi és a fizetési mérleg tartalma.
3. Marketing ismeretek TÉMÁK 3.1 A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése 3.2 A piac, a piaci környezet elemzése 3.3 Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás
3.4 A célpiaci marketing, piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása
3.5 A marketing információs rendszer 3.6 A piackutatás fajtái, módszerei
3.7 A piackutatás felhasználási területei 3.8 A termékpolitika, termékfejlesztés
VIZSGASZINTEK Középszint A marketing fogalma és alkalmazási területei. A marketing tartalma. A marketing-mix összetevői. A vállalat mikro- és makrokörnyezete. A piac fogalma és kategóriái. A piac szerkezete és a piaci formák. A piaci szereplők és a piactípusok. A fogyasztói magatartás modellje és a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők. A vásárlói döntéseket befolyásoló tényezők. A vásárlási folyamat szakaszai. A vásárlási magatartás típusai. A differenciálatlan és a differenciált marketing jellemzői. A célpiaci marketing lényege és kialakulása. A piacszegmentáció lényege. A célpiacok kiválasztása. A termék pozicionálása. A marketing információszükséglete. Az információs rendszer funkciói. A marketing és a piackutatás kapcsolata. A piackutatás funkciói, a piackutatás folyamata, módszerei. A piackutatáshoz szükséges információk beszerzése. A piackutatási módok. A piackutatás eredményének értékelése.
A termék fogalma, a termék osztályozása, termékfejlesztési típusok. A termékpiaci stratégiák jelentősége. A termék piaci életgörbéjének és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzői. 3.9 Árpolitika, árstratégia Az ár fogalma és szerepe, az árképzési rendszerek. Az árpolitika lényege, célkitűzései. Az árdifferenciálás és az árdiszkrimináció. 3.10 Az értékesítéspolitika, Az értékesítési csatorna szereplői, fajtái. értékesítési csatornák Az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkciói. A kereskedelem helye és szerepe a piacgazdaságban. kiválasztása A marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggés. 3.11 A kommunikációs politika A kommunikáció fogalma és fajtái. A kommunikációs folyamat. 3.12 A marketingkommunikáció A marketingkommunikáció lényege. eszközrendszere A kommunikációs mix elemei. 3.13 A reklám szerepe és A reklám fogalma és szerepe. A reklám fejlődése. fejlődése A reklám fajtái. 3.14 A reklámeszközök és A reklámeszközök. reklámhordozók A reklámhordozók szerepe. 3.15 A public relations A public relations fogalma, jellemzői. A PR területei. A külső és belső PR. A PR akciók és a szponzorálás. 3.16 Az eladásösztönzés, a Az eladásösztönzés fogalma, funkciói. Az SP módszerek. személyes eladás A személyes eladás fogalma, jellemzői, előnyei.
167
A PS területei. Az eladóval szemben támasztott követelmények. 3.17 Az image és az egyedi Az image lényege, fajtái. A vállalati arculatot befolyásoló tényezők. vállalati arculat A CI összetevői: formai és tartalmi elemei. 3.18 Az egyéb piacbefolyásolási A védjegy funkciói, típusai. A csomagolás funkciói és típusai. eszközök A vevőszolgálat szerepe, lényege.
168
vendéglátó-idegenforgalmi ismeretek
1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek TÉMÁK 1.1 A vendéglátás alapjai
1.2 A vendéglátás tevékenységi körei
1.3 A vendéglátás üzlethálózata 1.4 A turizmus alapjai
1.5 A turizmus tevékenysége, tevékenységi formái fajtái 1.6 A turizmus és a környezet összefüggései 1.7 A vendéglátás és a turizmus kapcsolata 1.8 A turizmus, mint tevékenység feltételrendszere
VIZSGASZINTEK Középszint A vendéglátás történeti kialakulása, fejlődésének hazai szakaszai. A vendéglátás fogalma, feladata. A vendéglátás helye a nemzetgazdaságban. Az árubeszerzés, a raktározás, termelés, az értékesítés és a szolgáltatás fogalmi meghatározása, folyamata, módjai. A vendéglátás tárgyi és személyi feltételei. A vendéglátás dolgozóival szemben támasztott követelmények. A vendéglátás szakjelleg szerinti csoportosítása. Üzletkörök, üzlet típusok jellemzői. A turizmus fogalma. A turizmus kialakulásának főbb történeti szakaszai és azok jellegzetességei. A turizmus helye a nemzetgazdaságban. Az aktív és passzív turizmus fogalmi meghatározása. Az aktív és passzív turizmus feltételrendszere. A turizmushoz kapcsolódó legfontosabb természetföldrajzi tényezők. A vendéglátás és a turizmus fogalmi összefüggései, kapcsolódási pontjaik.
A turizmust lebonyolító szervezetek és jellemzőik. A turizmus tárgyi és személyi feltételei. A turizmus dolgozóival szemben támasztott követelmények. 1.9 A turizmus piaca A piac fogalma. A piac elemeinek fogalmi meghatározása (kereslet, kínálat, ár) és azok összefüggései. A turisztikai piac jellemzői. A turisztikai piac alakulására ható tényezők. A gazdasági verseny fogalma, feltételei. A piaci kockázat. Árképzés a turizmusban. A hazai turizmus fejlesztési lehetőségei. 1.10 A vendéglátás piaca A vendéglátás piacának jellemzői. A vendéglátás piacára ható tényezők. A hazai vendéglátás fejlesztési lehetőségei. Árképzés a vendéglátásban 1.11 Általános ügyviteli Az ügyvitel fogalma. Az ügyviteli feladatok csoportosítása. alapismeretek Az elszámolás és elszámoltatás lényegi meghatározása. Az ellenőrzés fogalmi meghatározása, fajtái. 1.12 A turizmus és a vendéglátás A turizmus és a vendéglátás ügyviteli feladatai. A bizonylat fogalma, fajtái, kiállítás szabályai. ügyvitele Az üzleti levelezés szabályai, formai és tartalmi követelményei, kezelési szabályai. A leltár fogalma, fajtái, szabályai.
2. Szállodai alapismeretek TÉMÁK 2.1 Szálláshelyek, szállodák és
VIZSGASZINTEK Középszint A szálláshely fogalma, fajtái. Egyéb szálláshelyek.
169
egyéb szálláshelyek 2.2 A szálloda és egyéb szálláshelyek működésének tárgyi feltételei 2.3 A szálloda és egyéb szálláshelyek működésének személyi feltételei 2.4 Szállodai és egyéb szálláshelyek ügyvitel
2.5 A szállodai és egyéb szálláshelyek gazdálkodás 2.6 A szállodai tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb speciális jogszabályok, rendeletek és előírások
A szálláshelyek, szállodák kínálati elemei. A szálloda telepítésének szempontjai. A szálloda működésének tárgyi feltételei. A szálloda helyiségei és berendezései. A vendégszoba kialakításának jellemzői, berendezése, felszerelése. A szálloda, szervezeti felépítése. A szállodai munkakörök és az azokhoz kapcsolódó feladatok. A munkaerő gazdálkodás fogalma. A szállodai dolgozóval szemben támasztott alap- és szakmai követelmények. A szállodai értékesítéshez kapcsolódó ügyviteli feladatok. A szálláshely értékesítés részterületeinek ügyviteli szabályai. A vendég érkeztetésével szállodai gazdálkodás tervezése, területei és elutazásával kapcsolatos adminisztratív feladatok. A bevétel és a költségek csoportosítása. A szállodai jövedelmezőség fogalma, az eredmény kimutatás lényege. A szálloda biztonsági előírásai. A tűzvédelem szabályai. A tulajdonvédelem fogalma, a szálloda kártérítési felelőssége. Munkavédelem, egészségügy, környezetvédelem szálláshelyekre jellemző előírásai.
3. Marketing alapismeretek TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint 3.1 A marketing fogalma, A marketing fogalma és alkalmazási területei. A marketing fejlődése. fejlődése A marketing-mix elemek. 3.2 A piac, a piaci környezet A vállalat mikro- és makrokörnyezete. A piac fogalma, és kategóriái. A piac szerkezete. elemzése Piaci formák. 3.3 A fogyasztói magatartás A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők. A vásárlói döntéseket befolyásoló tényezők. A vásárlási folyamat szakaszai. A vásárlási magatartás típusai. 3.4 A piacszegmentálás A A célpiaci marketing lényege és kialakulása. célpiacok kiválasztása A piacszegmentáció. 3.5 A marketing információs A marketing információszükséglete. rendszer Az információs rendszer funkciói. 3.6 A piackutatás fajtái, A piackutatás funkciói, folyamata. módszerei, felhasználási területei A piackutatáshoz szükséges információk beszerzése. A piackutatás módszerei. 3.7 A termékpolitika, A termék fogalma, osztályozás. A termékfejlesztés. termékfejlesztés A termék piaci életgörbéjének és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzői. 3.8 Árpolitika, árstratégia Az ár fogalma és szerepe, az árképzési elvek. Az árképzés marketing szempontú értelmezése. Az árak jogi szabályozásának alapelvei. Az árdifferenciálás jelentősége. 3.9 Az értékesítéspolitika, Az értékesítési csatornák fajtái, jellemzésük. értékesítési csatornák Az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkciói. kiválasztása A marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggés. 3.10 A marketingkommunikáció A marketingkommunikáció lényege. eszközrendszere A kommunikációs mix elemei. 3.11 A reklám szerepe, tervezése A reklám fogalma és szerepe. A reklám fajtái.
170
A Public Relations fogalma, jellemzői. A PR területei. A külső és belső PR. 3.13 Az eladásösztönzés, és a Az eladásösztönzés fogalma, funkciói. Az eladásösztönzés módszerei. személyes eladás A személyes eladás fogalma, jellemzői, előnyei. Az eladóval szemben támasztott követelmények. 3.14 Az image és az egyedi Az image lényege, fajtái. vállalati arculat A Corporate Identity lényege. 3.15 Az egyéb piacbefolyásolási A védjegy funkciói, típusai. A csomagolás funkciói, és típusai. eszközök A direkt marketing lényege. 3.12 A Public Relations
2.1.4. Nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozások A Közoktatási Törvény 52. § alapján számított rendelkezésre álló időkeret terhére a csoportbontásokon kívül az alábbi foglalkozásokat szervezzük tanulóink számára: - fakultatív tantárgyak - érdeklődési körök - szakkörök tehetséggondozási céllal - felzárkóztatás a lemaradók számára - egyéni foglalkozások fejlesztési céllal - sportkörök A fakultatív tantárgyakat áprilisban hirdetjük meg az osztályok számára és megfelelő számú érdeklődő tanuló esetén beépítjük a következő tanévi tantárgyfelosztásba, és a tanulók órarendjébe. A szakkörök, érdeklődési körök iránti tanulói igényeket a tanév kezdetén mérjük fel, így minden tanév október 1-jén indítjuk azokat. A felzárkóztató, egyéni és sportköri foglalkozások a tanítás kezdetén indulnak. 2.1.4.1 Iskolai sportkör Az iskolai sportkör a mindennapos testedzés feladatainak végrehajtásához rendelkezésre álló intézményegység. Biztosítjuk a Kt-ben meghatározott időkeret minimumát, sportágak, illetve tevékenységi formák szerinti csoportokban. A szakmai program javaslat elkészítéséért a testnevelést tanítok felelősek. A szakmai program javaslat leadásának határideje V. 31. A javaslatot ezt megelőzően az elkészítőknek véleményeztetni kell a DÖK-kel. A szakmai program az éves munkaterv részét képezi. 2.1.4.2 Tanulmányi kirándulások
171
Tanulmányi kirándulás szorgalmi időben történő finanszírozását az intézmény nem tudja vállalni, akkor sem, ha a pedagógiai programmal összefügg. Kirándulást az osztályfőnök, szaktanár az igazgató engedélyével szervezhet, de ennek költségeit a szülők viselik. A szülők a költségek viseléséről írásban nyilatkoznak. A kirándulás tematikáját a szervező köteles az igazgató részére a szervezést megelőzően leadni. Erdei iskolát intézményünkben jelenleg nem szervezünk, de a 2010/2011-es tanévtől tervezzük a felelevenítését környezeti nevelési programokkal összhangban.
172
2.2. Tantervek
Tantárgyi tanterveink tartalmazzák az éves óraszámot, a tantárgy tanításának célját, a követelményeket, a továbbhaladás feltételét, a számonkérések módját és tantárgyi rendszerét, a félévente előirt minimális osztályzatok számát, a tantárgyhoz szükséges tankönyvek, tanulási segédletek kiválasztásának elveit, az oktatáshoz szükséges taneszközök jegyzékét. Az érettségi tantárgyaknál a középszintű érettségi témaköreit. 2.2.0. 2.2.1. 2.2.1.1. 2.2.1.2.1.
2.2.1.2.2.
2.2.2. 2.2.2.1. 2.2.2.1.1.
2.2.2.1.2. 2.2.2.2.1.
Osztályfőnöki órák témakörei; Ajánlott irodalom (3. sz. melléklet) Szakiskolai tantervek Általánosan képző osztályok (kerettanterv szerint) (4. sz. melléklet) Kereskedelem-marketing szakmacsoportban 31 341 01 0000 00 00 Bolti eladó 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyiáru eladó 31 341 01 0010 31 05 Ruházati eladó 31 341 01 0010 31 03 Műszaki cikk eladó Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban 33 811 02 1000 00 00 Pincér 33 7822 01 33 911 01 0000 00 00 Cukrász 33 7826 01 33 811 03 1000 00 00 Szakács 33 7825 02 Szakközépiskolai tantervek Általánosan képző osztályok (kerettantervi ajánlás szerint) (14-16. sz. melléklet) Kereskedelem-marketing szakmacsoport (17. sz. melléklet) - A osztály idegennyelvi specializációval - B osztály Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport (18. sz. melléklet) - C osztály Érettségire épülő középfokú képzések tantervei 52 341 05 1000 00 00 Kereskedő 52 811 02 0000 00 00 Vendéglős
173
2.2.1. Szakiskolai óratervek 2.2.1.1. Általánosan képző évfolyamok (9-10. osztály) 2009-2010-től felmenő rendszerben
„A” változat Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelmi és társadalmi ism. Idegen nyelv Matematika Természetismeret/egészségtan Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Informatika Kommunikáció Gazdasági ism. Kereskedelem-marketing orientáció Vizuális ismeretek Alkalmazott számítástechnika Bolti alapismeretek Vendéglátás-idegenforgalom orientáció Vendéglátó technológia Élelmiszer alapism. Üzleti alapism. Összes
Heti óraszámok 9. osztály 10. osztály 4 3 2 2 3* 3* 3 3 4 4 (biológia, fizika) (kémia, földrajz) 1 1 2 2 1 1 2* 2* 1* 1,5
* csoportbontásban oktatandó
174
2* 2* -
5*
2 2 27
5* 27,5
2.2.1.2. Szakmai program (CD-n)
175
2.2.1.2.1. Kereskedelem-marketing szakmacsoportban Kereskedelem- marketing szakmacsoport óraterve 2006- 2007-től felmenő rendszerben. Bolti eladó / OKJ: 31 341 01 0000 00 00 / Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % Nyári gyakorlat: 90 óra Ssz Tantárgy megnevezés 1/11. évfolyam Osztályfőnöki 18(0.5) Testnevelés 36(1) 1. Idegen nyelv* 144(4) 2. Áruforgalmi ismeretek 144(4) 3. Áruismeret 144(4) 4. Fogyasztóvédelem 18(0.5) 5. Üzleti levelezés 6. Összevont gyakorlat* 126(3.5) 7. Munkahelyi gyakorlat 630(17.5)
2/12. Összesen évfolyam 16(0.5) 34 32(1) 68 128(4) 272 96(3) 240 128(4) 272 18 32(1) 32 112(3.5) 238 560(17.5) 1190
A *- gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek. ( ) heti óraszámok.
176
2.2.1.2.2. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban Pincér /OKJ száma: 33 7822 01/ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok
Sorszáma
Tantárgy Osztályfőnöki óra
Testnevelés Kötelező szakmai elméleti tantárgyak 1. Vendéglátó-gazdálkodási és – vállalkozási alapismeretek 2. Élelmiszerismeret 3.
Italismeret
4. Szakmai idegen nyelv (pincér)* 5. Pincérismeretek Kötelező elmélet Szakmai gyakorlat 6. Pincérgyakorlatok* 7.
Tanéttermi és üzemi gyakorlat
8.
Nyári gyakorlat
Szakmai gyakorlat összesen Kötelező összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 9. Társadalmi ismeretek 10. Az iskola helyi programja Összesen
Évfolyam 1/11. 2/12. 3/13. Összesen 18 18 16 52 (0,5) (0,5) (0,5) 36 (1) 36 (1) 32 (1) 104 54 (1,5) 54 (1,5)
54 (1,5) 36 (1) 18 (0,5) 72 (2) 72 (2) 72 (2) 72 (2) 306 306 252 (7) 630 (17,5) 140 (35) 1022 1328 72
48 (1,5) 32 (1) 16 (0,5) 64 (2) 64 (2) 272
252 224 (7) (7) 630 560 (17,5) (17,5) 140 (35) 1022 784 1328 1056 72
[36] 2 [36] 2 [72] 1400 1400
156 122 34 208 208 884 728 1820 280 2828 3712
64
208
[64] 1120
[36] [172] 3920
Megjegyzés: a javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a szabad sávra fordítandó időt. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre ügyelve a 30-70% arányokra (elmélet-gyakorlat) 177
Minden tanulónak kötelező 3920 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelező tantárgyak összes óraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek. A táblázatban, szögletes zárójelben az ajánlott óraszámok szerepelnek. Vendéglátás- idegenforgalom szakmacsoport óraterve 2008- 2009- től felmenő rendszerben Pincér / OKJ 33 811 02 0000 00 00 / Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % Nyári gyakorlat: 90 óra Ssz Tantárgy megnevezés Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Pincér ismeret 2. Élelmianyag ismeret 3. Étel-ital készítési ismeret 4. Önfejlesztés, kommunikáció 5. Számítástechnika * 6. Vezetési és gazdálkodási ismeretek 7. Idegen nyelv * 8. Kommunikáció 9. Összevont gyakorlat * 10. Munkahelyi gyakorlat
1/11. évfolyam 18(0.5) 36(1) 72(2) 18(0.5) 54(1.5) 36(1) 72(2) 36(1) 36(1) 126(3.5) 756(21)
A *- gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek. ( ) heti óraszámok.
Cukrász /OKJ száma: 33 7826 01/
178
2/12. évfolyam 18(0.5) 36(1) 90(2.5) 72(2) 18(0.5) 54(1.5) 72(2) 18(0.5) 126(3.5) 756(21)
3/13. évfolyam 16(0.5) 32(1) 80(2.5) 48(1.5) 32(1) 48(1.5) 64(2) 16(0.5) 112(3.5) 672(21)
Összesen 52 104 242 138 104 36 72 138 172 34 364 2184
A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok
Sorszáma
Tantárgy Osztályfőnöki óra
Testnevelés Vendéglátó-gazdálkodási és – 1. vállalkozási alapismeretek Szakmai ismeretek
1/11. 18 (0,5) 36 (1) 54 (1,5)
Évfolyam 2/12. 3/13. Összesen 18 16 52 (0,5) (0,5) 36 (1) 32 (1) 104 64 72 190 (2)
54 54 64 (1,5) (1,5) (2) 3. Szakmai idegen nyelv (cukrász) 72 (2) 72 (2) 64 (2) 108 80 4. Cukrász ismeretek 72 (2) (3) (2,5) Kötelező elmélet 306 360 320 Szakmai gyakorlat 684 684 608 5. Cukrászat gyakorlatok* (19) (19) (19) 140 140 6. Nyári gyakorlat 0 (35) (35) Szakmai gyakorlat összesen 824 824 608 Kötelező összesen 1130 1184 928 Szabadon választható kötelező szakmai 270 216 192 tantárgyak 7. Szakmai esztétika-szakrajz [72] 2 [72] 2 8. Társadalmi ismeretek [36] 1 9. Az iskola helyi programja (elmélet) [45] [64] 2 10. Az iskola helyi programja (gyakorlat) [189] [144] [128] Összesen 1400 1400 1120 2.
Élelmiszerismeret
172 208 260 986 1976 280 2256 3242 678 [144] [36] [] 3920
Megjegyzés: a javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a szabad sávra fordítandó időt. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre ügyelve a 30-70% arányokra (elmélet-gyakorlat) Minden tanulónak kötelező 3920 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez.
179
A kötelező tantárgyak összes óraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek. A táblázatban, szögletes zárójelben az ajánlott óraszámok szerepelnek. A szorgalmi időszak az 1/11. évfolyamon 37 hét, a 2/12. évfolyamon 35 hét. Nyári gyakorlat 4 hét. Vendéglátás- idegenforgalom szakmacsoport óraterve 2008- 2009- től felmenő rendszerben Cukrász / OKJ 33 811 01 0000 00 00 / Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % Nyári gyakorlat: 90 óra Ssz Tantárgy megnevezés 1/11. 2/12. 3/13. Összesen évfolyam évfolyam évfolyam Osztályfőnöki óra 18(0.5) 18(0.5) 16(0.5) 52 Testnevelés 36(1) 36(1) 32(1) 104 1. Vendéglátó ismeret 36(1) 72(2) 96(3) 204 2. Élelmiszerismeret 72(2) 36(1) 32(1) 140 3. Cukrászati ismeretek 108(3) 108(3) 96(3) 312 4. Esztétika 36(1) 36(1) 72 5. Szakmai idegen 72(2) 72(2) 64(2) 208 nyelv* 6. Összevont gyakorlat* 252(7) 252(7) 224(7) 728 7. Munkahelyi gyakorlat 630(35) 630(35) 640(40) 1900 A *- gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek. ( ) heti óraszámok.
Szakács /OKJ száma: 33 7826 02/ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok
Sorszáma 1.
Tantárgy Vendéglátó-gazdálkodási és – vállalkozási alapismeretek 180
Évfolyam 1/11. 2/12. 3/13. Összesen 54 54 48 156 (1,5) (1,5) (1,5)
Kötelező szakmai elméleti tantárgyak 2.
Élelmiszerismeret
3. 4.
Szakmai idegen nyelv (szakács) Ételkészítési ismeretek
Kötelező elmélet Szakmai gyakorlat 5.
Ételkészítési gyakorlatok
6.
Üzemi gyakorlat
7.
Nyári gyakorlat
Szakmai gyakorlat összesen Kötelező összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 8. Társadalmi ismeretek 9. Az iskola helyi tantárgyi programja Összesen
54 54 64 (1,5) (1,5) (2) 72 (2) 72 (2) 64 (2) 108 80 72 (2) (3) (2,5) 306 342 304 112 (3,5) 672 (21)
172 208 260 952
126 (3,5) 756 (21) 140 (35) 1022 1328
126 (3,5) 756 (21) 140 (35) 1022 1364
-
280
784 1088
2828 3780
72
36
32
140
36 (1) 36 (1) 36 (1) 32 (1) 1400 1400 1120
364 2184
[36 104 3920
Megjegyzés: a javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a szabad sávra fordítandó időt. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre ügyelve a 30-70% arányokra (elmélet-gyakorlat) Minden tanulónak kötelező 3920 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelező tantárgyak összes óraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. Vendéglátás- idegenforgalom szakmacsoport óraterve 2008-2009-től felmenő rendszerben Szakács / OKJ 33 811 03 1000 00 00 / Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % Nyári gyakorlat: 90 óra
181
Ssz Tantárgy megnevezés
1/11. 2/12. 3/13. Összesen évfolyam évfolyam évfolyam Osztályfőnöki óra 18(0.5) 18(0.5) 16(0.5) 52 Testnevelés 36(1) 36(1) 32(1) 104 1. Ételkészítési ismeretek 162(4.5) 180(5) 128(4) 470 2. Élelmiszerismeret 36(1) 32(1) 68 3. Idegen nyelv* 72(2) 72(2) 64(2) 208 4. Kommunikáció 18(0.5) 36(1) 54 5. Kommunikáció gyakorlat 16(0.5) 16 6. Gazdasági ismeretek 36(1) 36(1) 32(1) 104 7. Minőségbiztosítás- mv. 32(1) 32 8. Számítástechnika gyakorlat* 144(4) 144 9. Összevont gyakorlat* 108(3) 126(3.5) 112(3.5) 346 10. Munkahelyi gyakorlat 630(17.5) 756(21) 768(24) 2280
A *- gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek. ( ) heti óraszám
182
2.2.2. Szakközépiskolai óratervek 2.2.2.1. Általánosan képző évfolyamok (9-13. osztály) Kereskedelem-marketing szakmacsoport általános tantervű óraterve (Nyelvi tagozat) 2009-2010-től felmenő rendszerben
A Tantárgyak 9.oszt. 10.oszt. 11.oszt. Magyar nyelv 2 2 2 Irodalom 2 2 Történelem, társ.ism. 2 2 Idegen nyelv I. 6,5* 3* 4* Idegen nyelv II. 5* 2,5* 4* Matematika 2* 4 4 Művészetek 2 1 Osztályfőnöki 1 1 1 Testnevelés 2 2 2 Fizika -2 2 Földrajz 21 Biológia 2 -2 Kémia 1 -2 Informatika 3* 2* 2* Ker-mark. üzl. adm. szakmacsoporotos alapozó ismeretek ELMÉLET Gazdasági 2** 2 2 környezetünk Közgazdaságtan Áruismeret Marketing Ker-mark. üzl. adm. szakmacsoporotos alapozó ismeretek GYAKORLAT Információkezelés és 2* viselkedéskultúra Információkezelés és kommunikáció Tanirodai gyakorlatok ÖSSZESEN: 27,5 28 30 Szabadon választható tárgyak Idegen nyelv I. 3,5* 2* 2* Idegen nyelv II. 2,5* -
* csoportbontásban oktatandó ** vállalkozási ismeretek KÉ kötelező érettségi tárgy KVÉ kötelezően választható érettségi tárgy 1 a tanuló választása alapján oktatandó érettségi tantárgy
183
12.oszt. 1 3 3 6* 3* 1 2 -2 21 21*
13.oszt. 1 3 3 8* 3* 1 2 21 21*
Érettségi KÉ KÉ KÉ KÉ KVÉ KÉ KVÉ KVÉ KVÉ
-
-
-
3 3
3 3
-
-
-
-
-
-
-
2* 29
2* 29
-
2*
-
-
A testnevelés órák száma heti átlagban 2,5 óra.
Kereskedelem-marketing szakmacsoport óraterve (általános) 2009-2010-től felmenő rendszerben
B Tantárgyak 9.oszt. 10.oszt. 11.oszt. Magyar nyelv 2 2 1 Irodalom 2 2 3 Történelem, társ.ism. 2 2 3 Idegen nyelv I. 4* 4* 5* Matematika 3 3 3* Művészetek 1 1 Osztályfőnöki 1 1 1 Testnevelés 2 2 2 Fizika -2 -2 Földrajz 1 2 Biológia 2 -2 Kémia 1 -2 Informatika 2* 2* 21* Ker-mark. üzl. adm. szakmacsoporotos alapozó ismeretek ELMÉLET Gazdasági 2 2 környezetünk Áruismeret 2 Közgazdaságtan 3 Marketing 3 Ker-mark. üzl. adm. szakmacsoporotos alapozó ismeretek GYAKORLAT Információkezelés és 2* viselkedéskultúra Információkezelés és 2* kommunikáció Tanirodai 2* gyakorlatok ÖSSZESEN: 28 28 32 Szabadon választható tantárgyak Idegen nyelv II. 3* Matematika 1 1 -
* csoportbontásban oktatandó KÉ kötelező érettségi tárgy KVÉ kötelezően választható érettségi tárgy 1 a tanuló választása alapján oktatandó érettségi tantárgy
184
12.oszt. 1 3 3 5* 3* 1 2 21 21*
Érettségi KÉ KÉ KÉ KÉ KÉ KVÉ KVÉ KVÉ
-
-
2 3 3
-
-
-
-
-
2*
-
28
-
3* -
-
Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport óraterve (általános) 2009-2010-től felmenő rendszerben
C Tantárgyak 9.oszt. 10.oszt. 11.oszt. 12.oszt. Magyar nyelv 2 2 1 1 Irodalom 2 2 3 3 Történelem, társ.ism. 2 2 3 3 Idegen nyelv I. 4* 4* 5* 5* Matematika 3 3 3* 3* Művészetek 1 1 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Testnevelés 2 2 2 2 Fizika -2 -2 Földrajz 1 2 21 Biológia 2 -2 Kémia 1 -2 Informatika 2* 2* 21* 21* Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoporotos alapozó ismeretek ELMÉLET Gazdasági 2 2 környezetünk Élelmiszerismeret 2 2 Vendéglátó és 2 2 turizmus ismeretek Szállodai ismeretek 2 2 Marketing 2 2 Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoporotos alapozó ismeretek GYAKORLAT Gasztronómiai 2 alapismeretek és viselkedéskultúra Gasztronómiai 2 alapismeretek és kommunikáció Ételkészítés 3* Cukrászat 3* Felszolgálás 1* 1* ÖSSZESEN: 28 28 34 30 Szabadon választható tantárgyak Idegen nyelv II. 3* 3* Matematika 1 1 -
* csoportbontásban oktatandó KÉ kötelező érettségi tárgy KVÉ kötelezően választható érettségi tárgy 1 a tanuló választása alapján oktatandó érettségi tantárgy
185
Érettségi KÉ KÉ KÉ KÉ KÉ KVÉ KVÉ KVÉ -
-
-
-
-
2.2.2.2.1. Érettségire épülő középfokú képzések tantervei Kereskedelem- marketing szakmacsoport óraterve 2006- 2007- től felmenő rendszerben Kereskedő / OKJ 52 341 05 1000 00 00 / Elmélet aránya: 60 % Gyakorlat aránya: 40 % Nyári gyakorlat: 90 óra Ssz Tantárgy megnevezés
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
1/13. 2/14. Összesen évfolyam évfolyam Osztályfőnöki 36(1) 32(1) 68 Idegen nyelv* 180(5) 64(2) 244 Vállalkozási ismeretek 108(3) 128(4) 236 Kereskedelmi ismeretek 180(5) 192(6) 372 Levelezés 18(0.5) 18 Fogyasztóvédelem 18(0.5) 18 Áruismeret 216(6) 192(6) 408 Marketing 160(5) 160 Vezetési ismeretek 64(2) 64 Összevont gyakorlat* 252(7) 112(3.5) 364 Munkahelyi gyakorlat 252(7) 336(10.5) 588
A *- gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek. ( ) heti óraszámok.
Vendéglátás- idegenforgalom óraterve 2008- 2009- től felmenő rendszerben Vendéglős / OKJ 52 811 02 0000 00 00/ Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60% Nyári gyakorlat: 90 óra Ssz
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tantárgy megnevezés Osztályfőnöki Étel- és italkészítési ismeretek Ételkészítési ismeretek Élelmiszer és higiéniai ismeretek Gazdálkodási és vezetési ismeretek Gazdálkodási ismeretek Áruforgalmi ismeretek 186
Összesen 1/13. 2/14. évfolyam évfolyam 18(0.5) 16(0.5) 34 90(2.5) 90 80(2.5) 80 90(2.5) 90 90(2.5) 90 48(1.5) 48 54(1.5) 54
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Kommunikáció Vendéglátó értékesítési ismeretek Biztonságvédelem és minőségbiztosítás Gasztronómia Ellenőrzés a vendéglátásban Marketing Idegen nyelv* Számítástechnika gyakorlat* Összevont gyakorlat* Munkahelyi gyakorlat
A *- gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek. ( ) heti óraszámok.
187
36(1) 54(1.5) 72(2) 144(4) 252(7) 504(14)
32(1) 32(1) 96(3) 96(3) 48(1.5) 224(7) 224(14)
36 54 32 32 96 96 120 144 476 728
2.3.
Az alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei
tanulmányi
segédletek
és
Az adott tanévben használatos tankönyvek és taneszközök kiválasztása a szakmai munkaközösségek döntése alapján az iskolavezetéssel egyetértésben történik. Mindenkor figyelembe vesszük a következő szempontokat: - Keltse fel a tanulók érdeklődését az adott tantárgy tanulása iránt. - A tantervi anyagot teljes mértékben tartalmazza. - Metodikáját tekintve is feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak. - Szerkezete, a tananyagok egymásra épülése logikus legyen. - Sokrétű és jól használható ismertanyagot közöljön. - Jól legyen tanítható és tanulható. - Tegye lehetővé a tantervi követelmény elérését, a teljesítményképes tudást. - Korszerű ismereteket közöljön. - Késztessen gondolkodásra és legyen alkalmas az önálló tanulásra. - Életszerű legyen. - Ábrái figyelemfelkeltőek, érthetők legyenek. - Tartalmazzon összefoglalást vagy azt segítő kérdéseket. - Járuljon hozzá az általános műveltség kialakításához. - Az iskola elvégzése után is tudjon segítséget nyújtani. - Esztétikai megjelenése igényes legyen. - Ha megfelel mindezen szempontoknak akkor az olcsóbbat választjuk. - Nyelvkönyv esetében mindezen szempontokon túl kommunikatív legyen. A gyakorlati képzésben prioritást élveznek a cselekedve tanulás formái. Ehhez olyan taneszközöket biztosítunk, amelyek szakterületeinken a legmagasabb színvonalat képviselik. A kiválasztás és a beszerzés során igényeljük a kamara és a gazdasági partnerek támogatását. 188
2.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Bármely tagozaton magasabb évfolyamba léphet az a tanuló, aki teljesítette az évfolyam tanulmányi követelményeit. 2.4.1. Szakiskola Az első szakképzési évfolyamon (11. évfolyam) folytathatja tanulmányait az a tanuló, aki sikeresen teljesítette a 10. osztály követelményeit, és felvételt nyert valamelyik szakmára. A felvétel rendje: Az induló szakokat február 28-ig meghirdeti az iskola, ezekre a tanulók március 31-ig jelentkeznek. A döntést az igazgató április 30-ig hozza meg. Amennyiben egyes szakokra túljelentkezés van, a felvétel a tanulók tanulmányi eredményének sorrendjében történik. A meghirdetett szakmákra azonos feltételekkel más iskolából is jelentkezhetnek. A felvétel a 10. osztály eredményes befejezésével és az egészségügyi alkalmassággal válik véglegessé. 2.4.2. Szakközépiskola Az első szakképzési évfolyamon (13-14. évfolyam) folytathatja tanulmányait az a tanuló, aki sikeres érettségi vizsgát tett. A felvétel rendje: Az induló szakokat október 30-ig hirdeti meg az iskola. Jelentkezni június 30-ig lehet előzetesen, amelynek megerősítése augusztus 15-ig történik. A meghirdetett szakokra bármilyen érettségivel lehet jelentkezni, de nyelvi érettségi hiányában legalább alapfokú „C” típusú nyelvvizsgával szükséges a jószintű nyelvtudást (angol, német) igazolni. Az induló szakokról a döntés a jelentkezések függvényében augusztus 28-ig történik.
189
2.4.3. Átjárhatóság az iskola tagozatai között - A 9-10. osztályos szakközépiskolai tanulók kérhetik áthelyezésüket az azonos szakiskolai évfolyamra. - A 9-10. osztályos szakközépiskolai tanulók, az adott évfolyamot másodszor csak a szakiskolai tagozaton ismételhetik meg. - Az a szakiskolai tanuló, aki az érettségi tantárgyakból a 9. vagy 10. évfolyamon legalább jó osztályzatot ér el, kérheti áthelyezését a szakközépiskolai tagozatra. Arról, hogy tanulmányait az azonos évfolyamon, vagy a magasabb évfolyamon folytathatja, az adott szakiskolai osztályban tanító pedagógusok közössége dönt az év végi osztályozó értekezleten. Az erre vonatkozó kérelmet írásban, az igazgatónak kell előzetesen benyújtani. - A nyelvi tagozatos osztályban a felsőbb évfolyamba lépés feltétele kibővül a tagozat adott évfolyamra előírt nyelvi követelményének teljesítésével. Amennyiben a tanuló azt nem teljesítette, tanulmányait az alábbi rend szerint folytathatja: Évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam
1. idegen nyelv követelménye A2-szintvizsga
2. idegen nyelv követelménye A1-belépő szint
B1 B1-B2 előrehozott közép ill. emelt szintű érettségi -------------------------------------------------
A2 A2-B1
B1 szintvizsga B1-előrehozott középszintű érettségi
190
Továbblépés 9. normál szakközépiskolai o. 9. normál 10. normál 11. normál 12. normál
3. Pedagógiai program felülvizsgálatának, értékelésének és
módosításának módja és ideje A Kt. 57§-a alapján a nevelőtestület minden év május 20-ig felülvizsgálhatja a Pedagógiai programot. Ennek értelmében jelen módosítást több lépcsőben készítettük elő. A munkaközösségek javaslatait összefésülve a módosításokat az igazgató nevelőtestületi értekezlet keretében előterjesztette, megvitatásuk után a nevelőtestület pedig elfogadta azokat 2009. május 15-i értekezleten. Cegléd, 2009. május 15.
…………………………… Csuti Emese igazgató
4. Záradékok a) A Pedagógiai program érvényessége - A Pedagógiai program a fenntartói jóváhagyást követően a 2009/2010-es tanévtől van érvényben. b) Nyilvánosságra hozatala A Pedagógiai program nyilvános, abba mindenki betekinthet. A nyilvánosság biztosítása érdekében 1-1 példány a következő helyeken tekinthető meg, illetve tanulmányozható: - fenntartó, - iskola irattára, - iskola könyvtára, - nevelői szoba, - igazgatói iroda, - igazgatóhelyettesi iroda, - egyes fejezetek az érintett munkaközösség-vezetőknél. 191
c) Érvényességi kellékek: egyetértő nyilatkozatok 4.1 Az iskolaszék nyilatkozata A
Pedagógia
program
valamennyi
módosítását
az
iskolaszék
2009. május 19-én tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Cegléd, 2009. május 19.
…………………………………… Bóbisné Beheim Judit iskolaszék elnöke 4.2 A diákönkormányzat nyilatkozata
A Pedagógia program valamennyi módosítását a diákönkormányzat 2009. május 19-én tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Cegléd, 2009. május 19.
…………………………………… Farkas Vanda diákönkormányzat elnöke
192
5. Az egészségnevelési program véleményezése
193
6. szakértői vélemény
194
