SZÁSZ FERENC KERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BUDAPEST GAZDASÁGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

SZÁSZ FERENC KERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BUDAPEST, 2015. augusztus 28.

Tartalomjegyzék MOTTÓ .................................................................................................................................................................. 5 KÜLDETÉSNYILATKOZAT ............................................................................................................................... 5 1.

AZ ISKOLA ADATAI ..................................................................................................................................... 6 Az iskolánk földrajzi elhelyezkedése, megközelítése ................................................................................................. 6

2. I.

AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE ............................................................................................... 7 3. 4. 5. 6. 7. 8.

II.

AZ ISKOLA BEMUTATÁSA ........................................................................................................................... 6

KAPCSOLAT A FENNTARTÓVAL................................................................................................................... 7 KAPCSOLAT A SZÜLİKKEL ......................................................................................................................... 7 KAPCSOLAT A NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNİTTKÉPZÉSI INTÉZETTEL ................................................... 8 OKTATÁSI HIVATAL ................................................................................................................................... 8 BUDAPESTI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA............................................................................................. 8 BELVÁROSI TISZK ...................................................................................................................................... 8 ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA.............................. HIBA! A KÖNYVJELZİ NEM LÉTEZIK.

9. AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ................................. 8 9.1. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI FILOZÓFIÁJA, ÁLTALÁNOS CÉLKITŐZÉSEI .................................................................. 8 9.2. OKTATÁSI-NEVELÉSI ALAPELVEINK, CÉLJAINK ............................................................................................... 9 9.3. A NEVELİ-OKTATÓ MUNKA CÉLJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ELVEK .................................................. 10 9.4. A NEVELİ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ........................................................................................ 10 9.4.1. OKTATÁSSZERVEZÉSI FELADATOK ............................................................................................................... 10 9.4.1.1. TANÍTÁSI ÓRÁK ................................................................................................................................. 11 9.4.1.2. TANÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK ........................................................................................ 11 10. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................................ 11 10.1. AZ ÖNISMERET FEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI ÉS FORMÁI .......................................................................... 11 10.2. A KOOPERATÍV KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE .................................................................................................... 12 10.3. HELYES MAGATARTÁSI, VISELKEDÉSI NORMÁK MEGERİSÍTÉSE ..................................................................... 12 10.4. VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSI KÉSZSÉG KIALAKÍTÁSA, FEJLESZTÉSE ..................................................................... 12 10.5. HELYES ÉLETMÓD, ÉRTÉKREND KIALAKÍTÁSA .............................................................................................. 13 11. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................................. 13 11.1. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ............................................................................................................................ 13 11.1.1. OSZTÁLYKÖZÖSSÉG .......................................................................................................................... 13 11.1.1.1. AZ OSZTÁLYFİNÖKÖK LEGFONTOSABB FELADATAI............................................................................. 14 11.1.2. OSZTÁLYTÓL FÜGGETLEN KÖZÖSSÉGEK ............................................................................................ 14 11.2. KONFLIKTUSKEZELÉS ................................................................................................................................ 15 12. DROGPREVENCIÓS STRATÉGIA.................................................................................................................. 16 12.1. TANULÓK RÉSZÉRE KIDOLGOZOTT PROGRAMOK .......................................................................................... 17 12.2. A TANÁROK RÉSZÉRE KIDOLGOZOTT PROGRAM............................................................................................ 17 12.3. A SZÜLİK RÉSZÉRE KIDOLGOZOTT PROGRAM .............................................................................................. 17 13. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLİ TANULÓKKAL VALÓ KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ............. 17 13.1. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ........................ 17 13.1.1. ÁLTALÁNOS KÉP ............................................................................................................................... 18 13.1.2. PEDAGÓGIAI CÉLOK, LEHETİSÉGEK ................................................................................................. 18 13.1.3. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI PROBLÉMÁK SIKERES MEGOLDÁSÁHOZ SZÜKSÉGES PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ................................................................................................................................................. 18 13.2. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA .................................................................... 18 13.2.1. A KUDARC DIAGNOSZTIZÁLÁSA .......................................................................................................... 18 13.2.2. A TANULÁSI KUDARC MEGJELENÉSI FORMÁI: ..................................................................................... 19 13.2.3. A KUDARC FELTEHETİ OKAI: ............................................................................................................ 19 13.2.4. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA ........................................................... 19 13.2.4.1. A FELZÁRKÓZTATÁS MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ................................................................................ 19 13.3. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK FORMÁI ...................................................... 20 13.3.1. SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS ..................................................................................................................... 20 13.3.1.1. KÖZPONTI JUTTATÁSOK ELOSZTÁSA................................................................................................... 20

2

13.3.1.2. ISKOLAI JELLEGŐ JUTTATÁSOK.......................................................................................................... 20 13.3.2. FELZÁRKÓZTATÓ PROGRAMOK.......................................................................................................... 21 13.3.3. KÜLSİ KAPCSOLATRENDSZER MŐKÖDTETÉSE .................................................................................... 21 13.4. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK, AZOK SZÍNTEREI .................................. 21 13.4.1. TANÍTÁSI ÓRA ................................................................................................................................... 21 13.4.1.1. TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI LEHETİSÉGEK: .............................................................................................. 21 14. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM .............................................................................................................. 22 14.1. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM FELADATAI ............................................................................................ 22 14.2. A VESZÉLYEZTETETT FIATALOK PROBLÉMÁINAK KEZELÉSÉRE ALKALMAZOTT MÓDSZEREK ............................. 22 14.3. A VESZÉLYEZTETETTSÉG TÜNETEINEK MEGFIGYELÉSI SZEMPONTJAI............................................................. 23 15. AZ AGRESSZIÓ ELLENI STRATÉGIA ............................................................................................................ 23 16. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ TÁRGYI FELTÉTELEK, ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK ...................................................................................................... 24 16.1. TÁRGYI FELTÉTELEK: ................................................................................................................................. 24 16.2. TANESZKÖZÖK ........................................................................................................................................... 25 17. A SZÜLİ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI ................................................... 25 17.1. A SZÜLİKKEL TÖRTÉNİ EGYÜTTMŐKÖDÉSÜNK FORMÁI, LEHETİSÉGEI ........................................................ 25 17.2. A TANULÓKKAL TÖRTÉNİ EGYÜTTMŐKÖDÉS FORMÁI .................................................................................. 26 17.2.1. DIÁKÖNKORMÁNYZAT ....................................................................................................................... 26 18. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................ 26 18.1. EGÉSZSÉGNEVELÉS CÉLJA, KÖVETELMÉNYEK .............................................................................................. 26 18.2. FELADATOK............................................................................................................................................... 27 18.2.1. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS MÓDSZEREI: .................................................................................................. 27 18.2.2. FELTÉTELEK, RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ESZKÖZÖK:............................................................................... 27 a) tárgyi feltételek:.................................................................................................................................................... 27

18.2.3. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSE SZINTEREI: ................................................................................................... 28 19. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FELADATAINAK VÉGREHAJTÁSA .................................................................... 29 20. A KÖRNYEZETI NEVELÉS, ÖKO-ISKOLAI PROGRAM.................................................................................. 29 20.1. A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI ............................................................................................................. 30 21. A FELVÉTEL RENDJE ................................................................................................................................. 30 21.1. SZAKKÖZÉPISKOLA .................................................................................................................................... 30 21.2. SZAKISKOLA............................................................................................................................................... 30 21.2.1. ALKALMASSÁGI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI A SZAKISKOLÁBAN ............................................................... 30 21.3. ÁTVÉTEL MÁS ISKOLÁBÓL ........................................................................................................................... 30 21.4. AZ ÁTVÉTEL SPECIÁLIS ESETEI, ISKOLATÍPUSONKÉNT: ................................................................................. 31 21.4.1. SZAKKÖZÉPISKOLA ........................................................................................................................... 31 21.4.2. ÁTVÉTEL SZAKKÉPZÉSBE................................................................................................................... 31 21.4.3. FELNİTTKÉPZÉS .............................................................................................................................. 31 21.4.3.1. 3 ÉVES SZAKKÖZÉPISKOLA ................................................................................................................ 31 21.4.3.2. 1 ÉVES KERESKEDİKÉPZÉS ............................................................................................................... 31 III.

AZ ISKOLA SAJÁTOSSÁGAI ........................................................................................................... 31

22. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDSZERE ............................................................................................................... 31 22.1. ÁLTALÁNOS ELVEK ..................................................................................................................................... 31 22.2. SPECIÁLIS KÉPZÉSEK.................................................................................................................................. 32 22.2.1. SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM (SZFP II. KIFUTÓ KÉPZÉS)HIBA! A KÖNYVJELZİ NEM LÉTEZIK. 22.2.2. A SZAKKÉPZÉST ELİKÉSZÍTİ ÉVFOLYAM (KIFUTÓ KÉPZÉS)........HIBA! A KÖNYVJELZİ NEM LÉTEZIK. 22.2.3. KÖZNEVELÉSI HÍDPROGRAMOK ...............................................HIBA! A KÖNYVJELZİ NEM LÉTEZIK. 22.2.4. . SZAKKÖZÉPISKOLA NYELVI ELİKÉSZÍTİ ÉVFOLYAMA........................................................................ 32 22.2.4.1. ELTÉRÉSEK AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK, FELMENTÉSEK TEKINTETÉBEN A NYELVI ELİKÉSZÍTİ OSZTÁLYOKBAN ................................................................................................................................................... 32 22.2.5. NYELVI TAGOZATOS OSZTÁLYOK ........................................................................................................ 32 22.2.5.1. ELTÉRÉSEK AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK, FELMENTÉSEK TEKINTETÉBEN A NYELVI TAGOZATOS OSZTÁLYOKBAN ................................................................................................................................................... 33 22.2.6. MAGÁNTANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ......................................................................................... 33 23. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 34 24. MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI, ÁTJÁRHATÓSÁG ............................................................... 34 24.1. MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI .......................................................................................... 34 24.2. AZ ÁTJÁRHATÓSÁG FELTÉTELEINEK SZABÁLYOZÁSA ............................................................................... 35

3

25. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ............ 35 25.1. A TANULÓK TANTÁRGYI TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE ...................................................................... 35 25.2. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉS ELVEI ............................................................................................................. 38 25.3. A TANÓRAI TELJESÍTMÉNYMÉRÉS ............................................................................................................. 41 25.4. MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINİSÍTÉSE.............................................................................................. 42 25.5. A TANULÓI TELJESÍTMÉNY ELISMERÉSÉNEK MÓDJAI: ............................................................................... 42 26. MÉRÉSEK.................................................................................................................................................. 43 26.1. BELSİ MÉRÉSEK ....................................................................................................................................... 43 26.2. KÜLSİ MÉRÉSEK ...................................................................................................................................... 44 26.2.1. AZ OH FELMÉRÉSEI, ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS ....................................................................... 44 26.2.2. ORSZÁGOS FITTSÉG MÉRÉSE ............................................................................................................. 45 26.2.3. EGYÉB MÉRÉSEK .............................................................................................................................. 45 IV.

ISKOLÁNK SZAKMAI PROGRAMJA ............................................................................................ 45

27. 27.1. 27.2. 27.3. 27.4. 27.5. 27.6. V.

AZ ISKOLAI SZAKMAI KÉPZÉS ................................................................................................................... 45 ISKOLÁNKBAN OKTATOTT SZAKMACSOPORT ............................................................................................ 45 A KERESKEDELMI MUNKA JELLEGE .......................................................................................................... 46 SZAKISKOLAI KÉPZÉS ............................................................................................................................... 46 A SZAKISKOLAI SZAKKÉPZÉS JELLEMZİI: ................................................................................................. 46 A GYAKORLATI TÁRGYAK OKTATÁSA ...................................................................................................... 46 KERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS. ........................................................................................... 46

ÓRATERVEK ........................................................................................................................................... 47 28. ÓRATERVEK 2013/2014-ES TANÉVTİL ..................................................................................................... 47 28.1. SZAKKÖZÉPISKOLAI OKTATÁS .................................................................................................................. 47 28.2. SZAKKÖZÉPISKOLAI OKTATÁS_EMELT ANGOL ......................................................................................... 47 28.3. ESTI FELNİTT SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS............................................................................................... 51 28.4. SZAKISKOLAI OKTATÁS ............................................................................................................................ 51 28.4.1. ELADÓ KÉPZÉS ................................................................................................................................. 51 28.4.2. KERESKEDİ KÉPZÉS MODULRENDSZERŐ SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉSBEN RÉSZT VETTEK SZÁMÁRA (1 ÉVES) 53 29. ÓRATERVEK, KIFUTÓ ÉVFOLYAMOK ......................................................................................................... 54 29.1. SZAKKÖZÉPISKOLAI ALAPOZÓ OKTATÁS .................................................................................................. 54 1.1. 55 29.2. MODULRENDSZERŐ ELİREHOZOTT 3 ÉVES SZAKKÉPZÉS (KTV 27.§ (4.) ALAPJÁN)................................... 55 29.3. SZAKISKOLAI ÓRATERV (2012. SZEPTEMBERÉBEN INDULT UTOLJÁRA)HIBA! A KÖNYVJELZİ NEM LÉTEZIK. 29.4. SZAKISKOLAI FELKÉSZÍTİ ÉVFOLYAM ÓRATERVE (SZFP II) ...........HIBA! A KÖNYVJELZİ NEM LÉTEZIK. 29.5. SZAKKÖZÉPISKOLA NYELVI ELİKÉSZÍTİVEL INDULÓ KÉPZÉS ÓRATERVE ..................... 57 SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERV .................................................................................................................... 59 29.6. A KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ...................................................................................... 61 29.6.1. MAGYAR ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI: .......................................................................................... 61 29.6.2. TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI................................................................................................ 61 29.6.3. MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI ................................................................................................ 62 29.6.4. IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI .............................................................................................. 63 29.6.5. FÖLDRAJZ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI .................................................................................................... 65 29.6.6. INFORMATIKA ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI ............................................................................................... 65 29.7. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK MEGNEVEZÉSÉT .........HIBA! A KÖNYVJELZİ NEM LÉTEZIK. 29.8. EMELT SZINTEN TANÍTOTT TANTÁRGYAK ................................................................................................. 66 29.9. TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE ELİREHOZOTT ÉRETTSÉGI ESETÉN ....................................... 66

VI. 30. 31. 32. 33. 34. 35.

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK................................ 68 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ........................................................................................ 68 PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE ÉS FELÜLVIZSGÁLATA ..................................................................... 68 PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ....................................................................................................... 68 PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ............................................................................ 68 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALAPJÁT SZOLGÁLÓ JOGSZABÁLYOK ÉS DOKUMENTUMOK: ............................. 68 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA .......................................................................... 69

4

Mottó Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert)

Küldetésnyilatkozat A Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola a fıváros nagy múltú, a kereskedelmi szakképzés területén hagyományokkal rendelkezı intézménye. Iskolánk célja, hogy növendékeink felismerjék a bennük rejlı képességeket, és azt a megalapozott szakmaválasztás után továbbfejlesszék az általános és a szakmai képzés keretében, legyenek büszkék szakmájukra, a munka szeretete része legyen egyéni boldogulásuknak. Célunk a szakképzés megalapozása, az önismeret fejlesztése, az önmegvalósítás, az élethosszig tartó tanulás igényének felkeltése, a versenyképes, a munkaerıpiacon is jól profitálható tudás megszerzése, a kommunikációs képesség fejlesztése. Szeretnénk elérni, hogy a felsıoktatást választó diákok, a képzési szakasz végére jussanak a továbbtanuláshoz szükséges kompetenciák birtokába. Célunk kialakítani azokat a készségeket, képességeket, amelyek alkalmassá teszik tanulóinkat az egészséges életvitelre, a problémák felismerésére, és önmaguk érdekének képviseletére. El kívánjuk érni, hogy tanulóink ismerjék meg szőkebb és tágabb környezetük értékeit, a társadalmi szokásokat, viselkedési normákat; legyen igényük az egészségmegırzı életvitelre. Céljaink megvalósulásának záloga az alkalmazottak intézményi célok iránti elkötelezettsége, a közös értékek és egységes nevelési elvek mentén dolgozó, jól felkészült tantestület, a korszerően felszerelt oktatókabinetek, az informatikai szaktantermek, és a nyelvi képzést segítı korszerő, mobil nyelvi laboratórium. Így iskolánk magas minıségő szolgáltatás nyújtására kész partnerei számára. Munkánk jellemzıje a felkészültség, a megbízhatóság, a rugalmasság, az igényesség és az emberközpontúság. A munkatársak kiválasztásában arra törekszünk, hogy felkészültségük folyamatos fejlesztésével, a partnerek maradéktalan kielégítésével magas színvonalú szolgáltatást nyújtsanak.

Hitvallásunk: „Olyan iskolává szeretnénk válni, amely korszerő, naprakész, a társadalmi-gazdasági igényeknek megfelelı, az európai normákhoz illeszthetı ismereteket nyújt a kereskedelmi, üzletei életben, vagy az élet egyéb területén elhelyezkedni akaró tanulók számára, és megerısíti, továbbviszi az egyetemes és nemzeti értékeket a partnerek elégedettségének növelése mellett." MEGÚJULÓ ISKOLA - MEGÚJULÓ TANÁRI SZEREP

5

1. Az iskola adatai Az intézmény neve: székhelye: típusa:

Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1087 Budapest, Szörény u. 2-4. szakközépiskola, szakiskola

Az intézmény alapítója

Budapest Fıváros Önkormányzata Budapest, V. Városház u. 9-11.

Alapítás idıpontja:

1952

Az intézmény fenntartója

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

OM azonosító száma:

203061

Az iskolánk földrajzi elhelyezkedése, megközelítése Az intézmény a X., VIII., XIV. kerület találkozási pontján a Hungária krt. és a Kerepesi út keresztezıdésében található, 2. Metró Puskás Ferenc Stadion állomásánál, közlekedési csomópontban, a távolsági busz végállomásánál. 2. Az iskola bemutatása Az elsı budapesti kereskedıképzı iskolát 1886. szeptemberében létesítette "Budapest Székesfıváros közönsége". Budapest elsı polgármestere Kammermayer Károly érdeme, hogy felismerte a fejlıdés követelményeit, módot teremtett kereskedıképzı iskola kialakulására. 1893-ig még hat kereskedıképzı iskolát alapítottak a fıvárosban. Ezek az iskolák az elsıtıl a hetedikig mind iskolánk elıdei voltak. 1948-ban egyesítették a budapesti tanonc-iskolákat. 1949. után különbözı neveken, de kereskedıképzı intézményként mőködtek elıdeink. 1955. óta a jelenlegi épületben az iparcikkkereskedelmi szakmákra készíti fel tanulóit. Szász Ferenc nevét 1967-ben vette fel. 1989-ben nappali kereskedelmi szakközépiskolai tagozatot indítottunk. 1992-tıl PHARE támogatásban is részesültünk. 1996/1997-es tanévben bevezettük. 2007-2011-ig részt vettünk az SZFP II. programban, melynek során jelentıs összegben kaptunk eszközöket, valamint módszertani segítséget, amelyeket elsıdlegesen a szakiskolában kamatoztattunk. Az SZFP II. program kapcsán indítottuk be SZE (szakmai elıkészítı) osztályunkat, amelyben a 8. általános iskolát el nem végzett tanulóinkat készítettük fel a szakmai képzésre. Ebben a képzésben az oktatás döntıen projektmódszerrel történt. A 2009/2010-es tanévben részt vettünk a TÁMOP 2.2.3. projektben, amely kapcsán minden tanárunk több módszertani- és szakmai továbbképzésen vehetett részt, mellyel a módszertani gazdagság és a tanulásszervezési eljárások megújításához kaptunk jól alkalmazható – támogatást. Képzéseink: • szakközépiskola (nappali tagozat, 4 éves) • nyelvi elıkészítıs szakközépiskola (kifutó képzés) • szakmunkások szakközépiskolája (nappali tagozat 2 éves) • érettségire felkészítı felnıttoktatás (nappali tagozat, 3 éves) - kifutó képzés • szakiskola / bolti eladó, 9-11. évfolyam (nappali tagozat, 3 éves) • szakiskola / OKJ kereskedı – (nappali tagozat, 1 éves) • éretsségire felkészítı felnıttoktatás (esti tagozat, 3 éves) – esti tagozat) – kifutó képzés • szakmunkások szakközépiskolája (esti tagozat, 2 éves képzés) 6

A 2013/14-es tanévben indítottuk az érettségire felkészítı esti tagozatos (3 éves) felnıtt képzést, melynek oka, hogy csökkent a nappali képzésben résztvevık korhatára, egyre több diák kénytelen munkát vállalni, illetve megnövekedett az érettségi elıtt gyermeket szülı lányok száma, akik kimaradtak a nappali képzésbıl. Ezzel tehát az elmúlt évek iskola-elhagyóit érettségihez jutását kívánjuk támogatni.

I.

Az iskola kapcsolatrendszere 3. Kapcsolat a fenntartóval

Az iskola fenntartásával, mőködésével és felügyeletével kapcsolatos feladatokat 2015. július 1-jétıl a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum látja el. A gazdasági ügyeket az 1. sz. Gazdasági Ellátó Osztály (1074 Budapest, Dohány u. 65. ) intézi. A kapcsolatot az igazgató (mint az iskola egyszemélyi felelıs vezetıje) tartja a BGSZC fıigazgatójával. A Gazdasági Ellátó Osztállyal az igazgató, igazgatóhelyettesek, illetve a gazdasági összekötı tartja kapcsolatot. A kapcsolattartás formái • hivatalos levelezés, e-mail, telefon • személyes megbeszélések • KIR rendszer stb. Az igazgató, vagy akadályoztatása esetén az ügyeletes igazgatóhelyettes a rendkívüli eseményekrıl azonnal (ill. 24 órán belül írásban) jelentést tesz a BGSZC fıigazgatójának vagy az illetékes munkatársnak.

4. Kapcsolat a szülıkkel A szülıkkel történı kapcsolattartás rendszerével a Nevelési program részletesen foglalkozik. Fontosnak tartjuk, hogy a szülık, mielıtt gyermekük iskolánkba történı jelentkezésérıl döntenek, tájékozódjanak oktató-nevelı munkánk koncepciójáról. Meggyızıdésünk, hogy megalapozott, céljainkkal összhangban levı, tartós eredményeket csak akkor érhetünk el, ha a szülık és az iskola tanárainak együttmőködése a kölcsönös bizalomra és a pontos információkra épül. Szükséges, hogy a hozzánk kerülı diákok és családjaik elfogadják és megértsék pedagógiai elveinket. Célunk, hogy a mindennapjaikban törekedjenek arra, hogy a megismert szabályokat és követelményeket betartsák. Az iskolai rendezvényeken szívesen látjuk a szülıket, akik gyakran aktív támogatásukkal, a lebonyolításban való részvételükkel teszik sikeressé ezeket a programokat. Iskolánk néhány tanulója kereskedı dinasztiából érkezett, így tanulóinknak lehetıségük van arra, hogy egészen közelrıl megismerkedjenek kereskedelmi egységek belsı életével, mőködésével. Együttmőködünk a Szülı Közösséggel, melynek tagjai a osztályból delegált 1-1 szülı. Tanév elején, a szülıi értekezlet elıtt az iskola vezetése szülıi fórumot szervez, ahol a szülık megismerik a tanév munkatervét, munkarendjét, informálódhatnak az aktuális törvényi változásokról, aktuális feladatokról, ugyanakkor elmondhatják az osztályokban felmerült problémákat, illetve véleményüket, mellyel az iskolában folyó oktató-nevelı munkát még hatékonyabbá tehetjük. • Az osztályfınök tájékoztatja a szülıket minden évben az elsı szülıi értekezleten a Szervezeti és Mőködési Szabályzat és a Házirend ıket érintı részérıl. • Szülıi értekezletet szeptemberben és szükség esetén februárban tartunk. 7

• •

Szülı és tanár közötti négyszemközti beszélgetésre a fogadóóra szolgál, aminek idıpontjáról év elején, továbbá az iskola honlapján tájékoztatjuk a szülıket. Az iskola vezetése a hatáskörébe tartozó ügyekben elızetes egyeztetés után áll a szülık rendelkezésére.

5. Kapcsolat a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézettel és a Kereskedelmi és Iparkamarával A Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézettel (NSZFI) és a Kereskedelmi és Iparkamarával több évtizedes a kapcsolatunk: tananyagfejlesztés, tankönyvírás, szakmai versenyeken való közremőködés, vizsgákról adatküldés, tételek igénylése, vizsgaszervezés, tanulószerzıdések stb.

6. Oktatási Hivatal Folyamatos a kapcsolattartás az Oktatási Hivatallal (OH), fıként az érettségi adminisztrációs teendıivel, valamint a beiskolázással összefüggésben az ADAFOR és KIR programon keresztül. A szakmai képzéssel, a szakmai alapképzéssel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozunk.

7. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Tanulóink munkaszerzıdésével, a szintvizsga valamint a szakmai vizsga lebonyolításával összefüggésben a Kamarával állunk kapcsolatban.

8. Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum A BGSZC 18 iskolájának egyikeként szoros kapcsolatot tartunk az azonos képzési profillal mőködı iskolákkal.

Az intézmény pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 8.1.

Az iskola pedagógiai filozófiája, általános célkitőzései

Iskolánk, mint minden oktató-nevelı intézmény ismereteket átadó, követelményeket támasztó, érték- és normaközvetítı szervezet. Egyre nagyobb hangsúllyal képesség- és személyiségfejlesztı, valamint szocializáló funkciókat is ellátunk.

MEGÚJULÓ ISKOLA - MEGÚJULÓ TANÁRI SZEREP MIT?

MIÉRT?

HOGYAN?

a munkaerıpiac igényeinek megfelelı, magas szintő szakmai képzést, az élethosszig tartó tanulás igényének megalapozását az esélyegyenlıség biztosítása mellett stb.

hogy megfeleljen a munkaerıpiac kihívásainak, legyen képes továbbfejleszteni szakmai tudását, ismerje meg erısségeit, gyengeségeit, a fejlıdési lehetıségeket stb.

személyre szabott fejlesztéssel új típusú tanulási utak kipróbálásával színes módszerek alkalmazásával életszerő feladatmegoldások közben megismeri és gyakorolja a munka világában fontos kompetenciákat stb.

8

Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a társadalom által elvárt új realitásokra felkészítsük tanítványainkat, hogy jól konvertálható tudásra tegyenek szert, megértsék és elfogadják az „élethosszig tartó” tanulás szükségességét és eligazodjanak a mindennapok dolgaiban. Hozzá kívánunk járulni reális önismeretük kialakításához, a társadalmi együttélés szabályainak megismertetéséhez. 8.2. Oktatási-nevelési alapelveink, céljaink Legfontosabb szakmai célunk nemcsak az, hogy felkészítsük a tanulókat az érettségi, illetve a szakmai vizsgára, hanem hogy olyan korszerő, jól használható ismereteket adjunk, amivel diákjaink meg tudnak felelni a munkaerı-piaci igényeknek, - illetve - amely alapot ad az esetleges szakmaváltásra, továbbképzésre, megalapozza az élethosszig tartó tanulás igényét. A korszerő képzés elengedhetetlen feltétele, hogy diákjaink életszerő körülmények között tanulják meg a szakmát, a vállalkozói magatartást. A tananyag és a tanítási módszerek kiválasztásánál - a kerettantervi megkötöttségek mellett figyelembe vesszük diákjaink életkori, illetve fejlettségi szintjét. Célunk, hogy nemcsak a jó, hanem a gyengébb képességő tanulók is megszerezzék az érettségit, illetve a szakmai-bizonyítványt, amennyiben kellı szorgalommal és kitartással rendelkeznek, illetve lehetıséget kapjanak, hogy egy felzárkóztató tanév után bekapcsolódhassanak a szakmai képzésbe. Kiemelten ügyelünk arra, hogy a tanulók hátrányos megkülönböztetésére (különbségtétel, kizárás, korlátozás, kedvezés) semmilyen körülmények között ne kerüljön sor. A törvény szellemében ügyelünk arra, hogy méltányosan, humánusan, a többi tanuló érdekének mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetıségek közül a tanuló számára a legkedvezıbbet választva döntsünk A törvényben meghatározottak szerint iskolánk diákja minden segítséget megkap, képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismereteinek folyamatos korszerősítéséhez. Lehetıséget biztosítunk a szakképzésben résztvevı tanulók számára, hogy tanulmányaik befejezése után felnıttoktatás keretében érettségi vizsgát tehessenek. Alapvetı feladatunknak tartjuk, hogy kellıen motiváljuk a tanítás-tanulási folyamatot, s hogy kialakuljon az önképzésre való igény. Középiskolaként elsıdleges nevelési feladatnak érezzük a társadalmi életre való felkészítést, hogy diákjaink érett, stabil, autonóm személyiségként jussanak el a felnıttkor küszöbére. Szeretnénk elérni, hogy munkájukban legyenek igényesek, kreatívak, vállalkozó szellemőek. Legyenek képesek önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére. Alakuljon ki bennük felelısségérzet önmagukkal és másokkal kapcsolatban, védjék testi-lelki egészségüket. Legyenek képesek a demokrácia megteremtésére, mőködtetésére, törıdjenek szőkebb és tágabb környezetük védelmével. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink ismerjék az emberiség globális problémáit, az egyén, a társadalom felelısségét, lehetıségeit, korlátait. Fontos személyiségfejlesztési célnak tartjuk, hogy ismerjék saját lehetıségeiket, legyenek képesek reális célok kitőzésére és elérésére. Rendelkezzenek a harmonikus társas- és párkapcsolatok kialakításának képességével, legyenek nyitottak a világ, hazájuk, a társadalom aktuális kérdéseire, becsüljék meg saját és társaik munkáját, fogadják el a másik ember személyiségét, különbözıségét. Öko-iskolaként fontosnak tartjuk, a természet szeretete és védelme iránti igény felkeltését, a környezetvédelem fontosságának felismertetését, a környezet tisztaságának megırzését, esztétikus dekorálását.

9

8.3. A nevelı-oktató munka céljának megvalósítását szolgáló elvek A pedagógus joga és kötelessége, hogy az iskola nevelési és pedagógiai programja alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza, valamint joga, hogy részt vegyen az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelı testület tagjait megilletı jogokat. Kitőzött céljaink eléréséhez szükséges, hogy harmonikus tanár-diák viszonyt alakítsunk ki a házirendben is megerısített tanulói jogok tanári betartásával, empatikus, toleráns, de következetes és színvonalas tanári munkával és magatartással, a nevelıtestület pedagógiai és szakmai kultúráját folyamatosan fejlesszük belsı és külsı továbbképzésekkel, bemutató órákkal, önképzéssel. 8.4. A nevelı-oktató munka eszközei, eljárásai Az iskola oktatási-nevelési programjának céljai, megfogalmazott elvárásai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott és a célok megvalósítására alkalmas eszközök és módszerek használatával valósíthatók meg. Fontosnak tartjuk az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatását. Célunk: • a tanulás tanítása, • az egyéni képességek fejlesztése, • a tanuláshoz való viszony formálása, a tanulók eredményes motiválása, • a tanulók személyiségének és mentálhigiénéjének fejlesztése, • a hatékony tanulási szokások kialakítása, gyakoroltatása. Céljaink megvalósításának érdekében pedagógusaink továbbképzéseken vettek részt, melynek során tréningszerően sajátították el a leghatékonyabb módszereket (kooperatív technikák, projektmódszer, modern tanulásszervezési eljárások, tanulási zavarral küzdı tanulók támogatása, kompetenciafejlesztés, objektív értékelés stb.), amelyeket alkalmazni tudnak szaktárgyuk oktatásában. Fontosnak tartjuk a pályaorientációt, a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati ismereteket, mellyel segítjük a tanulók pálya- és szakmaválasztási érettségének kialakulását. Célunk, hogy legyenek képesek megfelelni a választott pálya követelményeinek, elvárásainak, valamint tudatában legyenek pályaválasztási döntésük felelısségével. Módszereink: • a komplex személyiség fejlesztése, amelyben fontos szerepet kap az önismeret, és a reális önértékelés • az önbizalom erısítése, • az erkölcsi és esztétikai érzékenység, • az érzelmi intelligencia kialakítása és fejlesztése. 8.4.1.

Oktatásszervezési feladatok

•

A tanulók csoportba sorolásánál heterogén csoportokat hozunk létre, hogy a tanulók képességeinek és személyiségének fejlesztésében - a tanár fejlesztı /differenciáló tevékenysége mellett – legyen mód az egymástól való tanulásra is. Minden esetben a tanulók egyéni képesség- és kompetenciáinak fejlesztésére, szükség esetén a felzárkóztatásra törekszünk, melynek színtereit az iskola biztosítja.

•

Tehetséggondozó foglalkozás esetében homogén csoportban történik a munka.

•

A tanulási problémával, részképesség zavarral küzdı, és az SNI-s tanulók diagnosztizálásakor a törvény által biztosított keretek között, és a szakértıi vélemény ajánlása szerint, egyéni / kiscsoportos fejlesztı foglalkozáson/tanítási órán végezzük fejlesztı, felzárkóztató, képesség kibontakoztató tevékenységünket. A rászoruló tanulók - külön beosztás szerint vesznek részt fejlesztı foglalkozáson. 10

8.4.1.1. Tanítási órák • kötelezı órák • kötelezıen választható órák • választható órák 8.4.1.2. Tanórán kívüli egyéb foglalkozások • egyéni foglalkozás • felzárkóztató foglalkozás • szaktárgyi korrepetálás • szakkör • sportkör • az iskola kulturális tevékenységével kapcsolatos foglalkozások (pl.: énekkar, színjátszó kör, stb.) • az iskola közéletével kapcsolatos foglalkozások (pl.: IDB, ODB, diákgyőlés, egyéb közösségi- és szabadidıs programok stb.)

9. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanulóink személyiségfejlesztése során - a harmonikus emberré nevelése érdekében – az ismeretek átadásával szinkronban fejlesztjük személyes és társas kompetenciájukat. Arra törekszünk, hogy tanulóink önállósága, kreativitása fejlıdjön, látókörük táguljon, megtanulják, hogyan lehet önmagukat képezni, problémáikat megoldani. Célunk, hogy kialakuljon bennük az állandó önképzés, az élethosszig tartó tanulás iránti igény, és az erre való képesség. Ennek érdekében törekszünk olyan feltételek, tevékenységek biztosítására, amelyek elısegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklıdésüknek megfelelı területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismeretüket. A tanórán és a tanórán kívül kiemelt feladatunk, hogy a munka iránti pozitív attitődjük alakuljon ki tanulóinkban, és megértsék, a munka önmegvalósítás és örömforrás is lehet. Hangsúlyt fektetünk az iskolánkban oktatott szakmák tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezetı utaknak, lehetıségeknek, a munka világának, a késıbbi munka „álláspraktikus” ismereteinek, és az önmenedzselés módszereinek megismertetésére. A személyiségfejlesztés minden pedagógus feladata és célja, de legfontosabb az osztályfınök szerepe, mivel az egyes tanulókra vonatkozó személyes odafigyelés és törıdés az ı tevékenységében a leghangsúlyosabb.

9.1.

Az önismeret fejlesztésének lehetıségei és formái

Cél: Az én-tudat és az önismereti kép kialakítása, az objektív önértékelés. Az önismeret fejlesztési irányai: • személyiségfejlesztés • tolerancia, egymás elfogadása • empátia • rugalmas gondolkodás • alkalmazkodóképesség fejlesztése • egymás értékeinek felfedezése, megbecsülése. Módszerek és tevékenységi formák tanórán • egyéni-, páros- vagy csoport munka, • projektfeladatok megoldása • kooperatív technikák alkalmazása • konfliktuskezelési technikák stb.

tanórán kívül • csoportos és egyéni beszélgetések, • könyvtári foglalkozás, • személyiségfejlesztési tréningek, • iskolai hagyományok ápolása kirándulások, • iskolán kívüli programok, üzemlátogatások 11

9.2.

A kooperatív készségek fejlesztése

Célunk, az együttmőködési készség és a team-munka módszereinek elsajátítása, valamint a kommunikációs készség fejlesztése és erısítése, az önérvényesítés készségének kialakítása, fejlesztése. Módszerek és tevékenységi formák: tanórán • a tanórák egészébe beépül, minden tantárgyból csoportmunka, páros munka, plénum stb. • pl. osztályfınöki órán: kommunikációs technikák, disputa, konszenzuson alapuló megállapodások stb.

9.3.

tanórán kívül • diákönkormányzati munka • gyakorlati tevékenységek a tanirodában, a kabinetfoglalkozásokon és a gyakorlati munkahelyen • különbözı győjtésekben, humanitárius, karitatív tevékenységben való részvétel • tanulmányi versenyeken való részvétel • szemléltetı eszközök készítése • osztályterem díszítési versenyben való részvétel • szalagavatón való közremőködés • sportversenyeken való részvétel stb.

Helyes magatartási, viselkedési normák megerısítése

Célunk az alapvetı erkölcsi értékeken alapuló viselkedési szabályok, magatartási attitődök kialakítása különbözı élethelyzetekben.

Módszerek és tevékenységi formák: tanórán • osztályfınöki óra, szakóra minden mozzanatában a személyes példamutatással • kommunikációs technikák megismerése • vitakultúra fejlesztése • konfliktuskezelési technikák stb. 9.4.

tanórán kívül • iskolai rendezvények (pl. ünnepély, bálok, diáknap) • osztálykirándulás • színház-, múzeumlátogatás, • egyéb szabadidıs programok

Véleménynyilvánítási készség kialakítása, fejlesztése

Célunk a személyes felelısségen alapuló véleményének megfelelı hangnemben, kulturált stílusban történı kinyilvánítása. Módszerek és tevékenységi formák: tanórán • vitakultúra fejlesztése • személyes példamutatás • kommunikációs helyzetek elemzése • kooperatív technikák • újszerő tanulási tanulásszervezési eljárások • konfliktuskezelési technikák stb.

tanórán kívül • ODB, IDB győléseken, • Diákgyőlésen, • osztályfınökkel, ifjúságvédelmi tanárral, iskolavezetéssel való kapcsolat esetén

12

9.5. Célunk

• • •

Helyes életmód, értékrend kialakítása

a pozitív értékrendő, devianciát kerülı személyiség kialakítása az egészséges lelkülető, szellemi-, kulturális- és emberi kapcsolatokra, értékekre figyelı személyiség kialakítása a deviancia, a helytelen életvitel elutasítása, életvezetési ismeretek megismerése.

Módszerek és tevékenységi formák: tanórán • személyes példamutatás • prevenciós elıadások szervezése • tematikus órák tartása • közvetlen beszélgetések • szituációk elemzése • élmények megosztása stb.

tanórán kívül • csoportos és egyéni beszélgetések során, • közös iskolai vagy osztály megmozdulások (pl. kirándulás, ünnepélyek, bálok, stb.) során, • színház- és múzeumlátogatások, • különbözı tanulmányi-, kulturális- és sport rendezvényeken, • különbözı pályázatokon való részvétellel, • iskolaújság szerkesztése stb.

10. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Tanulóink jelentıs része hátrányos helyzető, sok kudarcélménnyel rendelkezik. Tudjuk (korábbi felmérésekbıl, osztályfınöki, diákmozgalmat segítı és ifjúságvédelmi tanári beszámolókból), hogy – mintegy védekezı reakcióként – érdeklıdési körük beszőkült, megkezdıdött értékrendjük, személyiségük torzulása. Társaik, tanáraik és önmaguk elıtt nemtörıdömséggel, egyfajta szociális és intellektuális közönnyel próbálják a problémáikat elfedni, szociokulturális hátrányukat leplezni. Ahhoz, hogy „megnyíljanak”, érezniük kell a személyre szabott odafigyelést, az ıszinte törıdést. 10.1.

A közösségfejlesztés

10.1.1. Osztályközösség A közösségfejlesztés legfontosabb színtere elsısorban az osztály, ahol a tanórák keretében, elsısorban az osztályfınöki óra biztosít lehetıséget tanulóinknak véleményük kifejtésére, egymás megismerésére, közös feladatokban (pl. osztálydíszítés, osztályszintő megemlékezés, közös programok, projektfoglalkozások stb.) az együttdolgozás megismerésére. A tanév elején szervezett osztálykirándulások biztosítják a 9. évfolyamon a tanulók ismerkedését, amely segíti a társas kapcsolatok kiépülését, késıbbi elmélyítését. Mivel több tantárgy esetében csoportbontás valósul meg, törekedni kell arra, hogy a különbözı csoportba járó tanulók a körülményekhez képest minél több idıt töltsenek együtt a lehetı legváltozatosabb formában, ezzel is segítve a közösségé formálódást. A tanórán kívüli tevékenység az osztály tagjainak egymáshoz való kötıdését erısíti. Örömmel vesszük és támogatjuk, ha az osztályok iskolai rendezvények szervezését (pl. gólyabál, karácsonyi jótékonysági bál, farsang, papír vagy egyéb győjtés megszervezése, lebonyolítása stb.) vállalják. A DIÁKNAP keretében lehetıséget biztosítunk, hogy a tanulók érdeklıdésük szerint minél szélesebb körbıl válogathassanak a szervezı tanárok által kínált programokból.

13

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

10.1.1.1. Az osztályfınökök legfontosabb feladatai a tanulmányi munka figyelemmel kísérése a tanulók személyiségének -, önismeretének -, önértékelésének -, kommunikációs készségének, vitakultúrájának fejlesztése konfliktuskezelési technikák megtanítása szociokulturális hátrányának kompenzálása tanulási technikák megtanítása a diákönkormányzati munka segítése beszámoló készítése a félévi és tanév végi osztályozó értekezletre az osztály teljesítményének összevetése az osztály korábbi eredményeivel, az iskolai eredményekkel dicséretek és elmarasztalások megtétele szülık tájékoztatása hiányzásokkal kapcsolatos tevékenységek (hiányzás, szülık értesítése, hatósági intézkedés stb. elvégzi/elvégezteti az iskolavezetés által jóváhagyott felmérések osztályszintő lebonyolítását, összesítését figyelemmel kíséri az osztály magatartását, szorgalmát, közösségi életét, az osztállyal és az osztályban tanító tanárokkal történt egyeztetés után félévkor és év végén értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát év elején az elsı osztályfınöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra folyamatosan ügyel a házirendben foglaltak betartására, különösen a késésekre és a hiányzásokra folyamatosan figyeli az osztályterem berendezésének állagát, azonnal jelzi az iskolavezetésnek a hiányosságokat, rongálásokat, illetve intézkedik azok megjavításáról, megjavíttatásáról folyamatosan vezeti az osztálynaplót, a hiányosságokra felhívja a szaktanár, illetve az igazgatóhelyettes figyelmét negyedévente ellenırzi és pótoltatja a jegyek beírását az ellenırzıbe összesíti a hiányzásokat megírja félévi értesítık, év végi bizonyítványokat, törzslapokat, segíti a statisztikai adatszolgáltatást elvégzi a javító- és osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztrációt elvégzi az érettségivel és a szakmai vizsgával kapcsolatos adminisztrációt tájékoztatja a tanulókat és szüleiket arról, hogy az intézmény legfontosabb dokumentumai (Pedagógiai program, Házirend, az éves munkaterv, a DÖK szabályzata) hol találhatóak elkészíti az osztályfınöki munkatervet, az osztályfınöki órák tematikáját az elsı osztályfınöki órán vázolja a tanulóknak az intézmény éves munkatervét, munkarendjét lehetıséget ad az ODB-titkárnak, hogy tájékoztassa a közösséget a DÖK munkatervérıl, az aktuális feladatokról felügyeli osztályát a hagyományos iskola rendezvényeken (tanévnyitó, gólyaavató, szalagavató, osztálykarácsony, ünnepségek, ballagás, tanévzáró stb.) megszervezi az osztályának – a szülıkkel való egyeztetés után – az iskolán kívüli programokat megtartja a szülıi értekezleteket kapcsolatot tart az illetékes igazgatóhelyettessel, az iskolaorvossal, a gyermek és ifjúságvédelmi felelıssel, az iskolapszichológussal, a fejlesztıpedagógussal stb.

Osztálytól független közösségek A fentieken túlmenıen fontos, hogy az osztálytól független közösségek, csoportok is kialakulhassanak, mivel a csoport tagjai serkentıleg hatnak egymásra, segítı, motiváló, egymást

tanító kapcsolatba kerülnek, ahol kialakul a közösségben fontos tolerancia és alkalmazkodó képesség, egymás értékeinek felfedezése és megbecsülése. 14

A diákönkormányzat támogatásával tovább kívánjuk erısíteni a már említett toleranciát és az alkalmazkodó képességet, egymás értékeinek felfedezését és megbecsülését. A házirendben lefektetett jogokhoz és lehetıségeknek megfelelı fórumok biztosítják a teret, ahol a tanulók valóban próbára tehetik kommunikációs készségüket (pl. győlések, diákparlament), konfliktuskezelési módszereiket, (pl. fegyelmi, döntéshozatali munkában való részvétel), kulturált vitaszellemőket, valamint döntéseket hozhatnak (pl. rendezvényszervezésrıl, segélyekrıl, ösztöndíjról stb.). Az iskolaújság szerkesztıi is fejleszthetik kooperatív-, kommunikációs-, esztétikai-, stilisztikai készségüket, képességüket. A tanórán kívüli kiscsoportos, konkrét szakmai célú tevékenységek legtöbbször szakkörszerően mőködtethetık. Ezek a közösségfejlesztés mellett a tehetség és képesség kibontakozását, az egyéni kompetenciák fejlesztését is szolgálják. • • • • •

Az iskolaújságban (MUSTÁR) vagy az „Így írunk mi” kiadványokban való publikálás az önmegvalósítás egyik lehetısége. A számítástechnikai és multimédia klub az ilyen irányú fokozott érdeklıdést elégíti ki. Iskola ünnepélyeken a vers- és prózai mővek elıadásán túl, közös ének, zenei és táncos produkciók is helyet kapnak, hogy ezzel megmutathassák tehetségüket diákjaink. A különbözı sportköri foglalkozásoknak egészségnevelı és közösségfejlesztı szerepük van. A színház-, a hangverseny- látogatók-, és a múzeumbarátok körét hasonló érdeklıdéső tanulók alkotják.

10.2. Konfliktuskezelés A gazdasági-társadalmi élet változásai, nehézségei iskolánkban is érzékelhetık. Komoly probléma az anyagi veszélyeztetettség és a családi konfliktusokból eredı magatartásbeli rendellenesség. Növekszik az agresszivitás, sokasodnak a konfliktusok. A tanulók konfliktusba kerülnek a felnıttekkel (tanár, szülı, munkatárs), és saját kortársaikkal (osztálytárs, baráti kör) is. A konfliktusok (szükségletek, igények, szándékok, vélemények, értékek ütközése) kezelése során lehetıség nyílik fejlıdésre és tanulásra is. Tanulóink konfliktusmegoldó képessége igen fejletlen. Gyakori probléma a türelmetlenség, a durvaság, öntörvényőség, empátia hiány. A konfliktusok megoldása igen nehéz feladat. Elıször fel kell tárni a konfliktus okát, azt meg kell ismertetni, elfogadtatni, megértetni a tanulóval, majd a lehetséges megoldások felvázolásával a legmegfelelıbb módszer kiválasztására kell rávezetnünk. Célunk: a konfliktusok erıszakmentes kezelése, a mediáció és a kooperatív technika alkalmazása. Feladatunk: a kooperatív konfliktus megoldáshoz szükséges feltételek biztosítása, így • nyílt kommunikáció a felek között, melynek alapja a bizalom és az elfogadás készség a másik meghallgatására, megértésére, az értı figyelem képességének fejlesztése nyitottság, empátia tolerancia önérvényesítés (a saját vágyak kielégítése anélkül, hogy a másik félnek ártanánk) lehetısége a folyamat tudatos vezérlésére az együttmőködés igényének és készségének kialakítása, fejlesztése. Amennyiben a tanulók elsajátítanak bizonyos konfliktuskezelési technikákat, a tanulók képesek lesznek a kialakult helyzeteket elemezni, a viselkedési lehetıségek közül választani, és felelısségét vállalni saját cselekedeteikért. 15

A konfliktus konstruktív kezelésének képessége nem csak a tanulók egyéni mentális egészségéhez járul hozzá, hanem pozitívan befolyásolja az iskola és a társadalom egészét is. A konfliktus kreatív megoldásának menete: a probléma tudatosítása, tisztázása okok feltárása konfliktuspartnerek és más közvetlenül érintettek szempontjainak feltárása megoldási lehetıségek győjtése a következmények mérlegelése a megfelelı megoldási mód kiválasztása meghatározott idı elteltével a hatékonyság vizsgálata A konfliktuskezelés módszerei egyéni beszélgetés: a beszélgetıtárs lehet tanár, osztályfınök, ifjúságvédelmi felelıs, szülı, diáktárs, iskolapszichológus, mediátor stb. szituációs feladatok megoldása iskolapszichológus segítségének igénybevétele

11. Drogprevenciós stratégia A serdülıkornak ebben a szakaszában a fiatalok kifejezetten szeretik minden téren kipróbálni magukat. Keresik az önkifejezésnek, saját képességeik kitágításának módjait. A serdülıkorban történik meg az elsı szerfogyasztás (általában). A különbözı addiktív szerek kipróbálását ebben a korban ma már szinte „természetesnek” veszi a szakirodalom. A dohányzás nagyon elterjedt, az alkoholfogyasztás is járványszerően terjed. Szinte mindennapos a drogokról, a drogfogyasztásról való beszélgetés, ahol egyúttal negatív mintaadás történik. Felhívjuk tanulóink figyelmét arra, hogy legfeljebb a szerek hatásait kutassák, olyan kiadványokat keressenek, amiben erre választ is kaphatnak. A használat okait kutatva a következı kép tárult elénk: kíváncsiság, utánzás, szeretethiány, boldogságkeresés, gátlásosság. Az iskolában másodlagos drogprevencióra van lehetıség és szükség. Alapvetıen három fontos feladat van e területen: a kockázati tényezık ismerete, adott gyermek vagy csoport veszélyeztetettségének felismerése, és a protektív tényezık ismerete valamint beépítése a nevelési koncepcióba. A drogprevenció az iskolában azt jelenti, hogy a fogyasztás megelızése vagy idıbeli kitolása lehet a cél. Mindezek eléréséhez komoly szaktudásra, ismeretekre, tapasztalatokra van szükség. Ezért nagyon fontos, hogy a pedagógus, valódi ismeretekre, hiteles információkra tudjon támaszkodni, mert sokszor diákok valószínőleg már eleve sokkal többet tudnak a témáról, mint a felvilágosító tanár. Leghatékonyabb megoldás, ha az iskola a felvilágosító szerepet megfelelıen képzett szakemberekre bízza. Célunk a nevelıtestület kompetenciájának növelése és a problémakezeléshez való segítı hozzáállás fejlesztése a diákok meggyızése segítı szándékunkról egy olyan „segítıi csoport” kialakítása, amelynek tagjai akarnak és tudnak a problémával foglalkozni, akik segítséget nyújtanak az arra rászorulóknak, és szükség esetén külsı segítséget is tudnak ajánlani állandó és esetenkénti külsı segítıi kör kialakítása prevencióval foglalkozó szervezetekkel való kapcsolat felvétele rendszeressé tétele továbbképzéseken, fórumokon való részvétel az iskolai drogstratégia folyamatos aktualizálása

16

Iskolánkban az alábbiak szerint dolgoztuk ki a részletes drogprevenciós programot: 11.1.

Tanulók részére kidolgozott programok

A 9. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE KIDOLGOZOTT PROGRAM – OSZTÁLYFİNÖKI

ÓRA

A droghasználat következményeinek megismertetése, melyben segítséget nyújt az iskolai védını és esetenként külsı elıadó. Önismeret fejlesztés, konfliktuskezelés, a NEM-et mondás, média üzenetek felismerése (szituációs játékokon keresztül).

A FELSİBB ÉVFOLYAMOK RÉSZÉRE KIDOLGOZOTT PROGRAM – OSZTÁLYFİNÖKI

ÓRA

A 10-11-12. évfolyam számára tervezett teljes programsorozat az egészségfejlesztésre-, a mentálhigiénére, mint lelki egészségre-, a kapcsolatépítésre, az önismeret-fejlesztésre helyezi a hangsúlyt. Az osztályfınöki órák keretén belül megtartandó program-sorozat • önismeret fejlesztése • társas hatások, segítı intézmények megismerése • konfliktuskezelés, média üzenetek felismerése. 11.2.

A tanárok részére kidolgozott program

Tantestületi tájékoztatás Iskolai mentálhigiénés, prevenciós tanár-továbbképzése: • Drogjog • Hogyan ırizhetjük meg egészségünket, hogyan elızhetjük meg a betegségeket? • A program hatása, esetmegbeszélések, szituációs játékok • Szemléletváltás, tolerancia, empátia, önismeret • A pedagógus saját szerepének tisztázása- értékátadás, integráció 11.3.

A szülık részére kidolgozott program

Szülık tájékoztatása az iskolában folyó prevenciós programról • Probléma feltáró, ismeretszerzı szülıi értekezlet (tanév elején)

12. Kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal való kapcsolatos pedagógiai tevékenység 12.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység A magatartási, ill. tanulási problémákkal küzdı tanulókat elsısorban az osztályfınök segíti tanácsaival, ı kíséri figyelemmel fejlıdésüket. Az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó tanár segíti a kudarcélmény feldolgozását esetén az iskola pszichológusának bevonásával.

17

12.1.1. Általános kép Tanulóink közül a nehéz szociális helyzetben lévık vannak többségben. Felméréseink szerint a legveszélyeztetettebbek a szakiskolás tanulók, sok család a létminimumon él. A szülık többsége alacsony iskolázottságú, munkanélküli. Gyakori a deviancia elıfordulása a családban. A tanulók többnyire csonka családban nınek fel. Minden évfolyamon van állami gondozott tanulónk. A problémás tanulókra jellemzı a kitartás hiánya, az önállótlanság, az alulszocializáltság, a nem megfelelı értékrend, az intellektuális alulteljesítés, a gyenge tanulmányi motiváció, amelyek csak megfelelı sikerélményhez juttatással, egyéni képességükhöz mért fejlesztési programmal javíthatók. 12.1.2. Pedagógiai célok, lehetıségek Az iskolai nevelésnek-oktatásnak ezeken a negatívumokon változtatni kell! • • • • • •

Ki kell alakítani a felelısségtudatot, meg kell tanítani az önirányítás, az önkontroll, az önértékelés és a felelısség megfelelı kiépítési technikáját. El kell érni, hogy a magatartási és teljesítménybeli kudarc estén a tanuló maga keresse meg a helyes korrekciót, vagy legalábbis igénye legyen rá. Fontos teendınk, hogy a sorozatos kudarchelyzetbıl adódó ellenállás, frusztráció ne reprodukálódjon. Erısíteni kell a pozitív értékelı hatásokat: dicséreteket, jutalmazásokat, kitüntetéseket. Segíteni kell tanulóinkat önmaguk átértékelésében, sikerek elérésében. Az egyéni foglalkozás alkalmazása a jobb eredményesség érdekében.

12.1.3. A beilleszkedési, magatartási problémák sikeres megoldásához szükséges pedagógiai tevékenységek Az iskola pedagógusainak munkáját ebben a folyamatban a nagyfokú empátia, elıítélet-mentesség, pedagógiai kreativitás, a tanuló elfogadása és segítése kell, hogy jellemezze. A tanár-diák viszonyban dominálniuk kell a következı értékeknek: nyíltság, ıszinteség, törıdés, a másik tiszteletben tartása, az igények, elvárások megfelelı stílusú kifejezése. Fel kell ismerni és megfelelıen diagnosztizálni a beilleszkedési -, magatartási nehézségekkel küzdı tanulókat, ill. a negatív viselkedés okait. Minden tanév elején készül felmérés, amelyet a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységgel megbízott tanár összesít, értékel, majd a teendıket az osztályfınökökkel megbeszéli. Megtörténik az egyeztetés az iskolában dolgozó fejlesztıpedagógussal. Nagyon fontos az együttmőködés a tanárok, az osztályfınök és az egyéb szakemberek között. A kortárs csoportok erıs befolyásoló hatása miatt az osztályközösség véleményének alakításával, az érintett tanuló viselkedésének elfogadásával, vagy elutasításával pozitív eredmény érhetı el. Különbözı speciális programok is segíthetnek a problémák megoldásában. Pl. drogprevenciós foglalkozások (ez beépül az iskola drogstratégiájába), konfliktuskezelési -, mentálhigiénés program stb. 12.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Tanulóink elıképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, a készségek terén mutatkoznak jelentıs különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, a személyi higiénia terén is. 12.2.1. A kudarc diagnosztizálása Az eredményes beilleszkedés két tényezıbıl tevıdik össze: Mennyire felel meg a tanuló az iskolai követelményeknek, milyen mértékben képes együttmőködni tanáraival saját fejlıdése érdekében. Elfogadják-e ıt társai, van-e szerepe, tekintélye a csoportban, élvezi-e az osztály rokonszenvét, bizalmát, szeretetét.

18

A kudarc okainak keresésekor arra kell törekedni, hogy a teljesítménybeli lemaradás eseteit megvizsgálva felismerjük, hogy azok a tanuló személyiségével, képességeivel, otthoni-iskolai környezetének légkörével hozhatók összefüggésbe. A tanulói sikertelenség okainak feltárására –komplexitása miatt- kiváló alkalmat nyújtanak a szabadidıs tevékenységek. A problémák feltárása egyéni beszélgetéseken, foglalkozásokon, szabadidıs tevékenységek közben történhet. Osztályfınök, ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott tanár és a külsı segítık együttes munkája, többfajta megközelítése lehet a legeredményesebb és leggyorsabb. Ha az otthoni környezete gátolja a tanulót a beilleszkedésben, akkor el kell érni, hogy járjon minél több, az iskola által szervezett foglalkozásra, rendezvényre. 12.2.2. A tanulási kudarc megjelenési formái a képességektıl jelentısen eltérı tanulmányi eredmény, teljesítménycsökkenés hiányzás feszültség, ingerlékenység, agresszivitás gyenge koncentrálóképesség kommunikációs készség zavara stb. 12.2.3. A kudarc feltehetı okai Az ok feltárása minden esetben fontos a felzárkóztatás megtervezése és eredményessége szempontjából. Ezen a gondok gyakoriságuk alapján a következık: az értékek (pl. tudás, tanulás) negatív irányba történı eltolódása nem megfelelı szociokulturális háttér egészségügyi problémák a szorgalom hiánya tanulási nehézségek (diszlexia, diszgráfia, diszcalculia stb.) a különbözı családi környezetbıl érkezı diákok eltérı kulturális igénye és szintje az egyes pedagógusok eltérı metodikája - az egyes tanulók eltérı haladási üteme - a tudásbeli eltérések stb. - magatartási zavarok - túlzott elvárások stb. 12.2.4. • • •

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

12.2.4.1. A felzárkóztatás megszervezésének elvei a munkaközösségek pedagógiai mőhelymunka keretében meghatározzák a továbblépéshez szükséges minimális tudást a túlzott elvárások csökkentésére a tanulók számára legmegfelelıbb tankönyvek kiválasztása (legyen könnyen feldolgozható, önálló tanulásra is alkalmas)

Fontos a tanulók teljesítményének pozitív vonásait hangsúlyozni, olyan tanulási módszereket bemutatni, amelyeket még jobban el lehet sajátítani a tananyagot. Diagnosztikus felmérés alapján - amely kiterjed alapkészségekre (értelmes olvasás, feladat megoldási készség, adott szöveg tartalmának rövid visszaadása) – korrepetálást kell szervezni, mely során segítséget kapnak a tanulási stratégia kialakításában. Meg kell tanítani a tanulókat tanulni! A szülıvel való konzultáció során megbeszélik a problémákat, a közös teendıket.

19

Ha a tanuló képességei elmaradnak az átlagostól, illetve valamilyen rendellenesség miatt nem tudnak megfelelni a követelményeknek (dislexia, disgraphia,dicalculia stb.), és emiatt nem képes lépést tartani a többiekkel, felzárkóztató / fejlesztı foglalkozást szervezünk.

Alkalmazott módszerek, eljárások: differenciált feladatok egyéni haladási ütem biztosítása egyéni fejlesztési tervvel támogatott fejlesztés egyéni motiválás, személyre szabott feladatok élményszerő, tapasztalaton alapuló tanulási folyamat biztosítása a meglévı képességekre való támaszkodás a tanulási folyamat módszertani segítése a számonkérés módját a tanulóhoz igazítjuk (szóbeli számonkérés írásbeli helyett (vagy fordítva), hosszabb idı biztosítása személyiséget és a vitakultúrát fejlesztı tréningek szervezése szükség esetén külsı szakember (pszichológus, fejlesztı pedagógus) igénybevétele stb. Ha nem korrigálható rendellenességben szenved, élünk a jogszabály adta lehetıségekkel, és szakértıi vélemény alapján felmentjük az osztályzás, értékelés alól, érettségi vizsgán más tárgyat választhat. 12.3. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek formái a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása felzárkóztató foglalkozások szervezése tehetséggondozó programok szervezése alkalmi segély hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, nagyobb kiadás esetén tájékoztatás a szociális juttatások lehetıségeirıl szülıi értekezleteken, fogadóórákon pályázatokon való részvétel stb. A tanulókról év elején készített felmérések alapján megállapítható, hogy iskolánk tanulóinak többsége szociális problémákkal küzd. Ezeknek a szociális hátrányoknak a megszüntetése nem tartozhat egy iskola feladatkörébe, annál szélesebb, tágabb körő társadalmi probléma. Az iskolának azonban kötelessége a saját lehetıségein belül segíteni az ilyen jellegő, hátrányos helyzető tanulókon is.

12.3.1. Szociális támogatás 12.3.1.1.

Központi juttatások elosztása

A tankönyvellátást a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérıl 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet alapján szervezzük az iskolában. Iskolánk biztosítja a tankönyvekkel kapcsolatos kedvezményeket, ingyenességet valamennyi évfolyamon, a hatályos törvényeknek megfelelıen.

12.3.1.2.

Iskolai jellegő juttatások

Segélyek alkalmanként, indokolt esetben a költségvetés függvényében a szociálisan rászoruló tanulók támogatása a költségvetés függvényében – a kiemelkedı munka elismeréseként - maximum 30 fı részére 2000 Ft/hónap étkezési támogatás, étkezési jegy formájában

20

Alapítványi támogatás Az iskola "Mercator movet mundum" alapítványa az alapító okiratban megfogalmazott célok szerint támogatja a diákokat és az iskolai közösségeket.

12.3.2. Felzárkóztató programok A szociálisan hátrányos helyzető tanulók tanulmányi munkájának segítésére többféle lehetıség nyílik, amelyek fıleg tanórán kívüli tevékenységek, szervezett vagy egyéni formában. Könyvtárhasználat Az iskola könyvtárában minden tankönyv megtalálható, legalább egy példányban. Aki nem tudja megvásárolni a számára túl drága taneszközt, itt használhatja. Számítástechnikai szaktanterem használata A tanév elején kijelölt idıpontokban az egyik számítástechnikai tanteremben lehetıség nyílik a számítógéppel nem rendelkezı tanulók számára is számítógépes gyakorlásra, internetes hozzáférésre. Korrepetálások, fejlesztı – és tehetséggondozó foglalkozások szervezése. 12.3.3. Külsı kapcsolatrendszer mőködtetése Az osztályfınök és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott tanár feltárja a szociális problémákból adódó hátrányokat és felvilágosítják a szülıt azok kompenzálásának módjáról. A fıvárosi kollégiumokkal való kapcsolataink alapján kollégiumi elhelyezés biztosítására van lehetıségünk a szülı kérelmére, az osztályfınök javaslatára. Indokolt esetekben különbözı szakszolgáltató intézmények szakembereivel is felvesszük a kapcsolatot a problémák megoldása érdekében: Nevelési Tanácsadó, Családsegítı szolgálat, Kormányhivatalok szakemberei, gyámügyi felelısei, pszichológus, iskolaorvos, védını stb. 12.4.

A tehetség, képesség kibontakozását segítı tevékenységek, azok színterei

Iskolánk tanulói közül jó néhányan rendelkeznek olyan képességekkel, adottságokkal, amelyek alapján kitőnnek társaik közül. Pedagógiai munkánk egyik fontos feladata ezeknek a képességeknek a felkutatása, felszínre hozása, kibontakoztatása, erısítése, értékelése. 12.4.1. Tanítási óra Tevékenységi forma - képességek fejlesztés külön feladatok kiadása egy-egy téma / témakör feldolgozása frontális munkával egy-egy téma / témakör feldolgozása csoportmunkával egy-egy téma / témakör feldolgozása projektmunkával kiselıadás kooperatív technikák alkalmazása elızetesen kiadott feladat továbbgondolásával keresztrejtvény alkalmazásával IKT eszközök bevonásával külsı elıadó meghívásával iskolán kívüli foglalkozás szervezésével üzemlátogatás, tanulmányi kirándulás szervezésével stb. 12.4.1.1.

Tanítási órán kívüli lehetıségek:

A tehetségek kibontakozásának egyik lehetséges területe a közösségi élet, ami bemutatkozási lehetıség. Az elismerés, a siker segítheti a különbözı, rejtett képességek, erısségek megmutatását, a tehetségek felszínre kerülését. 21

Iskolai ünnepélyeken való szereplés, tanulmányi-, képzımővészeti-, irodalmi - és sportversenyeken való részvétel, „Ki mit tud?” vetélkedın való részvétel, iskolai szintő irodalmi kiadványokban (pl. iskolaújság, "Így írunk mi") publikálás, diáknapi programok szervezésében, lebonyolításában vállalt aktív tevékenység - mind lehetıség a tehetségek gondozására, fejlesztésére. A fentieken túlmenıen segíti a tehetséggondozás, a képességfejlesztés folyamatát a háziversenyek szervezése a versenyfelkészítı foglalkozások szervezése egyéni foglalkozások lehetısége tanulmányi-, kulturális- és sportversenyeken való részvétel pályázatokon való részvétel tehetségkutató és egyéb vetélkedıkön való részvétel stb.

13.Gyermek- és ifjúságvédelem 13.1.

A gyermek- és ifjúságvédelem feladatai

A gyermek- és ifjúságvédelem kiemelt feladata a veszélyeztetett és a hátrányos helyzető tanulókkal való foglalkozás, amelynek fı célja: az antiszociális identitás megszüntetése a közösségbe tartozás (család, osztály, iskola) érzésének erısítése az önbecsülés fejlesztése a konfliktus-feloldás módszereinek gyakorlása a bőnmegelızés a drogprevenció. A feladatok elvégzését az igazgató által megbízott tanár végzi. Feladata a tanulók szociális helyzetének feltárása, a családi környezet, barátok, közösségi élet, érdeklıdési kör megismerése, a tanulókkal való folyamatos kapcsolattartás, problémakezelés, az adott krízishelyzetek kezelése és a segítségforrások felkutatása. 13.2. A veszélyeztetett fiatalok problémáinak kezelésére alkalmazott módszerek Az egyes módszerek a probléma jellegétıl, súlyosságától függıen egyenként vagy együttesen alkalmazhatók. A problémák felderítése és kezelése az osztályfınökkel közösen történik. Leggyakoribb módszerek: tréningek, melyekkel jól fejleszthetı a figyelem, fegyelem, önismeret, együttmőködés, kockázat, siker, kudarc elviselése, verbális és nonverbális kommunikáció, szolidaritás, másság elfogadása, elıítélet, és leküzdésüknek módjai. környezettanulmány készítése kapcsolattartás külsı szervekkel szakelıadók felkérése kortárssegítık igénybevétele interaktív gyakorlatok szoros együttmőködés kialakítása a veszélyeztetett tanulót nevelı pedagógusok között egyéni beszélgetés a tanulóval, szülıvel tanácsadás, problémamegoldás segítése kapcsolattartás a szülıvel, tájékoztatás hatósági intézkedés stb.

22

13.3.

A veszélyeztetettség tüneteinek megfigyelési szempontjai

a.) Külsı megjelenés - beteges sápadtság, véznaság, fejletlenség, aluszékonyság - étvágytalanság, kiéhezettség, túl mohó táplálkozás, túltápláltság - elhanyagolt külsı, ápoltság és tisztaság hiánya - az öltözet fogyatékossága, helytelensége stb.

b.) Beszéd - hibás beszéd (selypítés, dadogás, hadarás, kapkodás) - goromba, drasztikus, trágár kifejezések használata - hangoskodás, nagyzolás - túlzott hallgatagság, zárkózottság - fantáziálás stb. c.) Mozgás - nyugtalan, túl élénk, szertelen - nincs korának megfelelı mozgásigénye - fáradékony, lusta - izomrángásai vannak, végtagjai reszketnek - érintésre riadtan elugrik, megriad stb. d.) Érdeklıdés - semmi sem érdekli, közömbös - figyelme szétszórt, hosszabb koncentrálásra képtelen stb. e.) Társaihoz és a közösséghez való viszonyulás - félszeg, szorongó, túlérzékeny, visszahúzódó, szomorú - könnyen ingerelhetı, indulatos, agresszív, durva - hangadó a rosszban, destruktív stb. f.) Foglalkozásokon - figyelmetlen, fáradékony, gyakran rendetlen - teljesítményei alatta maradnak képességeinek, ingadozóak - gátlásos, nincs önbizalma, amit tud, azt nem képes visszaadni stb. g.) Felnıttekkel kapcsolatos magatartása bizalmatlan, nem ıszinte meghunyászkodó tiszteletlen, dacos stb. A krízishelyzetek kezelése szükség esetén megfelelı szakemberek bevonásával történik. A probléma jellegétıl függıen az iskolaorvos, az iskolapszichológus, a rendırség és a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét vehetjük igénybe.

14. Az agresszió elleni stratégia Az agresszió leggyakrabban az osztálytermi mikrotörténésekben, ritkábban a tantermen kívül nyilvánul meg. A diákokat partnerként kezeljük a preventív tevékenység során éppúgy, mint a már kialakult krízishelyzetben. A tanulók személyi szabadságát korlátozó intézkedéseket semmilyen esetben nem lehet tenni. Véleménynyilvánítási és lelkiismereti szabadságuk nem sérülhet. Cselekvési területek A vonatkozó törvények az iskola házirendjének megismertetése a tanulókkal. Fegyelmi eljárás indítását megelızıen (egyeztetı eljárás beiktatásának alkalmazása) tisztázni szükséges a problémát, hogy lehetıség szerint ne kerüljön sor tényleges fegyelmi tárgyalásra. A fegyelmi meghallgatásokon cél a mediátor-jelleg érvényesülése. 23

A mővészeti tárgyak - ének-zene, rajz- és vizuális kultúra - egyedülálló lehetıséget nyújtanak a személyiségfejlesztésre. Az identitás kifejezése és a kreativitás kibontakoztatása speciálisan valósul meg a tanulói produktumok révén. Az iskolai kórus fellépései és az évente megrendezésre kerülı rajzversenyek sikerélményhez juttatják a diákokat. A testnevelés órák és a sportversenyek alkalmasak arra, hogy a fiatalok kipróbálhassák magukat a gyızelemhez vezetı akadályok leküzdésében, az agresszió terelésében. A szociális kompetencia fejlesztése a tanórákon. Az osztályfınöki-, a magyar és egyéb szaktárgyi órákon a drámajáték eszközei alkalmasak az erıszak gyökereinek feltárására és a feszültség levezetésére. Az erıszakot feldolgozó szépirodalmi mővek megvitatása és a belılük készült filmadaptációk elemzése tudatosabbá teszik a tanulók agressziókezelési technikáit. Az osztályfınöki órákon és az iskolán kívüli foglalkozások keretében tartott önismereti és konfliktuskezelési foglalkozások gyakoroltatják a diákokkal a konstruktív megoldásokat. A kompromisszumkötés, mint megoldás tudatosítása a tanulókban szemben a nyertes-vesztes szituációval. A Fıvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Intézet mőhelyfoglalkozásai és rendezvényei konzultációs lehetıséget jelentenek. A szakértıkhöz és a szaktanácsadókhoz az ifjúságvédelmi felelıs és a tantestület minden tagja fordulhat. Lehetıséget adunk arra, hogy a fiatalkorúakkal foglalkozó ügyészek, nyomozók és rendırök a praxisban szerzett tapasztalatokon alapuló mőhelyfoglalkozásokat és tréningeket tartsanak a diákoknak és a tanároknak. A kortárssegítık bevonása az agresszió elleni prevenciós tevékenységbe. A negatív érzelmi töltések kreativitássá alakítása. A kollégiumban élı tanulók esetében kapcsolat felvétele a kollégiumi nevelıtanárral. A könyvtár győjtési körének továbbra is ki kell terjednie a pedagógiai szakirodalomra, különös tekintettel – a konfliktuskezelés, az agresszió és az érzelmi intelligencia témáira.

15. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı tárgyi feltételek, eszközök és felszerelések 15.1.

Tárgyi feltételek:

Az iskolaépület 1912-ben épült, az alagsori kabineteket is beleszámítva 6 szintes. A kb.750 fı, és kb. 29 körüli tanulócsoportot figyelembe véve szükséges lenne az iskola bıvítése, elsısorban olyan közösségi tér kialakítása, ahol iskolai ünnepélyeket, nagyobb létszámú rendezvényeket méltó körülmények között tarthatnánk. Hiányoznak a szertárak, és több szaktanterem. Belvárosi viszonyokat figyelembe véve udvarunk szőkösen elfogadható. Tantermek osztályterem kémia- és áruismeret elıadó és szertár szakmai gyakorlati terem taniroda tornaterem és öltözı

29 db 1 db 3 db 1 db 2 db

számítástechnikai szaktanterem pénztárgépes oktató terem csoportfoglalkozásra alkalmas terem Egyéb, a nevelı-oktató munkát segítık helyiségei: könyvtár fejlesztıpedagógus/pszichológus szobája diákönkormányzat terme tanári iskolaorvosi rendelı audió-vizuális stúdió karbantartók mőhelye

4 db 2 db 6 db

vezetıi, tanügyi és gazdasági feladatait ellátók helyiségei:

8 db

24

A nevelési programban megjelenı speciális tevékenységek ellátásához feltétlenül szükségesnek tartjuk: szertárszobák, tanári dolgozószobák kialakítását korszerő sportudvar kialakítását (a meglévı bıvítésével) tanulói klub-terem kialakítását, berendezését. Az iskola felújítási munkáira jelenleg leginkább a tőzoltási jelleg érvényesül. Anyagi eszközök híján csak a legégetıbb problémákat lehet csak megoldani. 15.2. Taneszközök A taneszközök jegyzékét a helyi tantervek tartalmazzák. A Szakiskolai Fejlesztési Program keretében, a szakképzést megelızı, felzárkóztató évfolyam számára, a 3 választott szakmacsoport megismertetéséhez szükséges eszközök beszerzésére nyílt lehetıség. A vendéglátó- és a könnyőipari szakmacsoporthoz szükséges taneszközök beszerzése, valamint a kereskedelmi szakmacsoport eszközeinek bıvítése az anyagi eszközök függvényében történik.

16. A szülı, a tanuló és a pedagógus együttmőködésének formái 16.1. A szülıkkel történı együttmőködésünk formái, lehetıségei Pedagógiai programunk fontos része, hogy a szülık minél több információval rendelkezzenek gyermekük iskolai munkájáról. Feltétlenül szükséges, hogy intézményünk mőködésének rendjét a szülık minél korábban megismerjék. Ennek érdekében az érdeklıdı nyolcadikosoknak és szüleiknek minden tanév októberében és novemberében (honlapon kerül meghirdetésre a pontos idıpont) az un. „Nyitott kapuk”programot szervezzük a beiskolázás folyamatának segítésére, ahol részletes tájékoztatást adunk iskolánk tevékenységérıl, a képzési formákról. Lehetıség és igény szerint részt veszünk, megjelenünk (Budapest, beiskolázási terület) - pályaválasztási szülıi értekezleteken - pályaválasztási börzéken - pályaválasztási kiállításokon stb. Az új növendékek és szüleik a beiratkozáskor is kapnak információkat, majd a tanév kezdetekor, szeptember elején, az osztályfınökök szülıi értekezletet tartanak, amelyen tájékoztatást adnak az iskoláról, illetve sor kerül a felmerülı kérdések megbeszélésére. A szülı törvény adta joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, hogy tájékoztatást kapjon gyermeke fejlıdésérıl, magaviseletérıl, tanulmányi elımenetelérıl, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. Ezek megvalósulása érdekében: Rendszeresen tájékoztatjuk a szülıket ellenırzı könyv útján gyermekük tanulmányi eredményeirıl, magatartásáról, hiányzásáról, az iskolai programokról. Azonnal jelentkezünk telefonon, az ellenırzıben történt bejegyzéssel, elektronikus formában (e-mail, facebook stb.), vagy levél útján probléma esetén. Személyes kapcsolat kialakítására törekszünk - elsısorban a szülı és az osztályfınök között-. A szülık elızetes idıpont egyeztetés után fogadó órán is tájékozódhatnak. Tanévenként – általában március végén – egy általános fogadónapot is tartunk, melyen a szülık a gyermeküket tanító minden szaktanárt fel tudnak keresni. Szülıi értekezletet tartunk szeptember és február hónapban. Rendkívüli esetben rendkívüli szülıi értekezletet tartunk. Iskolai Szülıi Közösség Minden osztályban, és az iskola keretein belül is mőködik a Szülıi Közösség. Az Iskolai Szülıi Közösségbe minden osztály delegál 1-1 képviselıt, majd a testület maga választja meg az SZK elnökét, aki képes a szülık véleményét, állásfoglalását, igényeit, kívánságait képviselni. 25

A szülık véleményét, állásfoglalásait fontosnak tartjuk, s a döntések meghozatalakor figyelembe vesszük. A szülıi közösségek az intézmény részeként mőködnek. 16.2.

A tanulókkal történı együttmőködés formái

16.2.1. Diákönkormányzat A tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed. • • • • • • • •

A diákönkormányzat tagjai az iskola tanulói. A diákönkormányzat vezetıi az IDB tagjai, élükön az IDB elnöke. Az osztályok érdekképviselıi az ODB tagjai. Az iskolánkban mőködı diákönkormányzat munkáját a diákönkormányzatot segítı tanár támogatja. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat – a nevelıtestület véleményének kikérésével – dönt saját mőködésérıl, egy tanítás nélküli munkanap (diáknap) programjáról, az iskolaújság szerkesztısége tanulói felelıs szerkesztıjének, illetve munkatársainak megbízásáról. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a Szervezeti és Mőködési Szabályzata rögzíti. Évente egyszer Diákparlamentet tartunk a diákönkormányzat mőködésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. Idıpontját a Munkarendben rögzítjük.

A tanulók problémáikkal, gondjaikkal közvetlenül is felkereshetik az iskolavezetést, illetve a pedagógusokat, közvetlenül is jogosultak a véleménynyilvánításra. Ennek módját az iskola Házirendje szabályozza. Közösségfejlesztı programok, osztályprogramok szervezése A tanulókkal történı együttmőködés továbbfejlesztési lehetısége az oldott hangulatú beszélgetéseket, közös élményeket kialakító szabadidıs tevékenységek szervezése, pl. közös kirándulás, akár iskolai szinten is; diákszínkör létrehozása; egy-egy kort felidézı hagyományos keretjáték, amelyek során szakkörök, osztályok tartanának látogatható programokat.

17. Egészségnevelési és környezeti nevelési program Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülı tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bıvítésére, korszerősítésére. 17.1.

Egészségnevelés célja, követelmények

Célunk, hogy változatos kommunikációs formákkal, cselekvésorientáltan bıvítsük az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket, ezzel segítve az érintettek egészségének elımozdítását. A fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban, s ez alatt érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlıdésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban késıbb kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellı ösztönzést és tudást szerezhessenek az egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggı kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.

26

17.2. Feladatok Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerő egészségnevelés, az elsıdleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztı szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészséges életmód életszemléletének az iskola összes pedagógiai tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az egészség, mint érték ismerete az egészséges étkezés, a táplálkozás szerepe a betegségek megelızése a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat a párkapcsolatok, a szexualitás kultúrája a krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás módszertana és a tanulás technikái az egészséges tanulási környezet alakítása az idıvel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentısége 17.2.1. Az egészségnevelés módszerei Az ismeret önmagában nem elegendı, az érdemi változás eléréséhez szükséges a viselkedés befolyásolása, bizonyos magatartásformák kialakítása. Hagyományos felvilágosító tevékenység: a figyelem felhívása az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire, megoldások bemutatása. Ebbe a csoportba tartoznak az iskolai felvilágosító elıadások, a különbözı idıszaki kiadványok, brosúrák. A hallgatók passzivitása esetén általában önmagában nem elegendı a viselkedés befolyásolására. Rizikócsoportos megközelítés: korai szőrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, avagy szociális helyzetük szempontjából veszélyeztetettek felmérése, majd a körükben végzett célzott egészségfejlesztı, betegség megelızı tevékenység. 17.2.2. Feltételek, rendelkezésre álló eszközök a) tárgyi feltételek Az iskolai egészségneveléshez szükséges tárgyi feltételek mind mőszaki (multimédiás szakterem, projektor, videó lejátszó és TV, diavetítı stb..), mind prevenciós szakanyagok szintjén (szakkönyvek, szemléltetı anyagok, videó kazetták és CD-k) megfelelıek. A késıbbiekben szükségessé váló anyagok a taneszköz fejlesztés évi beszerzéseivel tervezhetıek. b) órakeret Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges órakeretet minden évfolyamon a biológia és az osztályfınöki idıkerete fedi le. c) személyi (humán) feltételek Az egészségnevelési program megvalósításába bevonható, intézményi szinten jelenleg rendelkezésre álló humán erıforrás, így az Egészségfejlesztı team tagjai igazgatóhelyettesek gyermek és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott tanár 27

iskolaorvos védını testnevelı tanárok osztályfınökök a diákönkormányzatot segítı pedagógus az osztályfınöki munkaközösség vezetıje iskolapszichológus rendvédelmi szervek munkatársai civil szervezetek szakemberei stb. d) módszerek - szituációs játékok - közösségépítés - mővészetek - szabadidıs programok stb.

17.2.3. Az egészségnevelése szintere a) Az iskola egészségügyi feladatok ellátását az iskolaorvos és a körzet szerint illetékes védını látják el. Az iskolaorvos, körzeti védını feladatai A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, kötelezı szőrıvizsgálatok lebonyolítása (általános kötelezı szőrıvizsgálatok: gerincvizsgálat, szemészet, fogászat, belgyógyászat, tüdıszőrés). A tanulók elsısegélyben való részesítése. Közremőködés a közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve védınıi feladat még az iskolai egészségnevelésben való részvétel.

b) Tanórai foglalkozások biológia órákon: az egyes szervek, szervrendszerek mőködéséhez kapcsolódó egészségügyi vonatkozású részek, szexuális felvilágosítás, elsısegélynyújtás, testi higiénia, (egészségtan modul) osztályfınöki órákon: szenvedélybetegségekkel való foglalkozás, párkapcsolat, családtervezés, szexuális felvilágosítás, minden tantárgy vonatkozásában: a tantárgyhoz kapcsolódó balesetvédelmi rendszabályok ismertetése az adott tantárgy elsı foglalkozásán történik a tanórák (a tanulók aktivitását növelı, új pedagógiai módszerek megismerése és alkalmazása), ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: reggeli torna, reggeli elfogyasztása, az évszaknak megfelelı öltözködés, stb. média, iskolaújság, faliújság (aktuális téma önálló feldolgozása, tablókészítés, győjtımunkák faliújságon történı megjelenítése) mindennapi testnevelés • c.) Tanórán kívüli foglalkozások ismeretterjesztı elıadások, kiállítások sportköri foglalkozások a témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedık, versenyek szabadidıs foglalkozások költségvetés függvényében nyári táborok kirándulások, túrák, (rendszeresen, egészséges környezetben) egészségnevelési akciók stb.

28

d) Tájékoztató fórumok szülıcsoport számára szervezett fórum tájékoztató (szülık felkészítése) szakmai tanácskozások, tréningek (tanárok felkészítése) kortárs segítık képzése (tanulók felkészítése)

18. A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtása A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés órákon a évente kétszer – ısszel és tavasszal – mérjük a Hungarofit-tesztsor alapján. Az iskolai testnevelés két alapvetı feladata, hogy tanulóink játék és sportmőveltségi szintjét emelje, valamint a rendszeres és szervezett keretek között lezajló testmozgással fokozza a fizikai erınlétet és serkentse a szervi mőködést. Játék és sportmőveltségen értjük a különbözı sportágak és sportjátékok szabályainak ismeretét, mozgáskészletük elsajátításának és végrehajtásának módjait Diákjainktól azt várjuk el ezen a területen, hogy a játék közbeni tapasztalataik alapján képet kapjanak az optimális erıkifejtésrıl; a különbözı játék (és élet-) helyzetek megítélésének lehetıségeirıl; a mozgások pontosságának és kellı idızítésének célszerőségérıl. A fizikai erınlét fokozására és a szervi mőködés serkentésére a hozzáértı szakember kezében számtalan eszköz lehet: a kondícionális és koordinációs képességek fejlesztésére a rendszeres testedzés, játék és sporttevékenységek, különféle sportrekreációs eljárások mind rendelkezésre állnak. Tanítási idın belüli foglalkozások testnevelési tanórák gyógytestnevelési órák órák közötti szünetekben: asztalitenisz, kosárlabda és röplabda játék a tornatermekben (tanári irányítással) Tanítási idın kívüli foglalkozások - diáksportköri foglalkozások röplabda kosárlabda társastánc úszás Iskolai Sportkör (ISK) által szervezett bajnokságok asztalitenisz bajnokság futóverseny kosárlabda bajnokság röplabda bajnokság A diákokat oklevelekkel, érmekkel jutalmazzuk. Az ISK által szervezett túrák.

19. A környezeti nevelés, ÖKO-iskolai program Az iskolai környezeti nevelés során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élı és élettelen természet érdekeit is figyelmembe vevı cselekvésre. A környezeti nevelés során szakképzett pedagógusok foglalkoznak a tanulókkal; a nevelés a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelıen, tudományosan igazolt ismeretek alkalmazásával történik

29

A környezeti nevelés megfelelıen stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erısít meg az élı ill. élettelen környezettel fejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére felkelti az igényt, képessé tesz a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, összefüggı rendszerben történı értelmezésére, a problémák megkeresésére, okainak megértésére, a lehetséges megoldások megkeresésére, az egyéni és közösségi döntések felelısségének megértésére, a környezet érdekeit figyelembe vevı cselekvésre. 19.1. A környezeti nevelés színterei A környezetvédelmi problémák minél mélyebb megismerésében szinte minden tudományágnak szerepe van, ugyanakkor szükség van a szintézisre is. A környezet – és természetvédelmi ismereteket egyes esetekben külön tantárgyként tanítjuk, de valamennyi szóba jöhetı közismereti tantárgy anyagába is szervesen beépülnek (leginkább a földrajz, a biológia és a kémia megfelelı tárgyköreibe).

20. A felvétel rendje 20.1. Szakközépiskola A felvétel az általános iskolában elért eredmények alapján történik: Az összpontszámot a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, valamint a legjobb természettudományos tantárgy jegyeibıl számolt pontszám alkotja. A tanulókat ezek szerint állítjuk sorrendbe. 20.2. Szakiskola A felvétel az általános iskolában elért eredmények alapján történik: A tantárgyakból alkotott összpontszámot a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, valamint a legjobb természettudományos tantárgy jegyeibıl számolt pontszám adja. Ehhez jön az alkalmassági vizsgán kapott pontszám. A tanulókat ezen pontszámok összege szerint állítjuk sorrendbe. Mindkét iskolatípusban, a rangsorolás során, az azonos összesített eredményt elérı tanulók közül elınyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzető tanulót. 20.2.1. Alkalmassági vizsga követelményei a szakiskolában A felvételi beszélgetés témai: • a tanuló motivációja a szakma iránt • a tanuló (mint vásárló) kereskedelemmel kapcsolatos tapasztalatai • volt-e / van-e kereskedelmi gyakorlata • milyen ismeretei vannak a kereskedelmi szakmákkal kapcsolatban • a kereskedelem mely területén kíván dolgozni • szóbeli kommunikációs készség felmérése (hogy tud elmesélni egy történetet) • van-e olyan betegsége, amely kizárja, vagy megnehezíti a szakmában való érvényesülést, gazdálkodó szervezetnél történı alkalmazását stb. 20.3. Átvétel más iskolából Általában támogatjuk, ha valaki a mi iskolánkat választja, szeretne átjönni, és ezzel kívánja korrigálni pályaválasztását. Természetesen azokat is támogatjuk, akik költözés miatt kényszerülnek iskolát váltani, és az is elıfordul, hogy segítjük azok törekvéseit, akiknek a helyzete valamilyen okból nehézzé vált az elızı iskolájában. Amennyiben bármilyen okból felmerül, hogy az osztályközösséget, vagy az órán folyó munkát a tanuló felvétele veszélyeztetné, a felvételt az iskola megtagadhatja. Az iskola a végleges felvétel elıtt 3-5 nap próbaidıt is elıírhat. Amennyiben az átvétel meghiúsul, az iskolában eltöltött napokról igazolást állítunk ki. 30

20.4.

Az átvétel speciális esetei, iskolatípusonként

20.4.1. Szakközépiskola Azonos szakmacsoportból bármelyik évfolyamon, bármikor. Más szakmacsoportból a 10. év közepéig, különbözeti vizsgával. A különbözeti vizsga elsısorban a szakmai tárgyakat érinti, és azokat a közismereti tárgyakat, amelyeket a tanuló még nem tanult. Nem érinti a készségtárgyakat, mővészeti tárgyakat. A nyelvi elıkészítı osztályokba illetve az emelt óraszámú nyelvi osztályba csak hasonló képzésbıl vehetı fel tanuló. Ellenkezı esetben csak akkor, ha a csoportot tanító tanár meggyızıdött a tanuló megfelelı nyelvi készségeirıl. 20.4.2. Átvétel szakképzésbe Azonos szakmából bármelyik évfolyamon, bármikor. Más szakmából 9. évfolyamon az elsı félévig, ha vállalja az elmaradt tananyag pótlását. Ennél késıbbi idıpont a gyakorlati órákról való hiányzás miatt problémás, ezért nem támogatjuk. 20.4.3. Felnıttképzés 20.4.3.1. 3 éves szakközépiskola Bármilyen érettségit adó képzésbıl átvehetı tanuló a megfelelı évfolyamra. Félév után átvett tanulók esetében azokból a tárgyakból, amelyekbıl nincs osztályzata, osztályozó vizsgát kell tennie. Félév elıtt átvett tanulók esetében az elmaradt anyagrészeket a félév végéig pótolnia kell, ha nem sikerül, osztályozó vizsgát kell tenni. 20.4.3.2. 1 éves kereskedıképzés Az év elején szeptember-október hónapban még átvehetı, utána egy hónapon belül a gyakorlati hiányzások miatt már csak különösen indokolt esetben vehetı át.

ISKOLA SAJÁTOSSÁGAI 21. Az iskola képzési rendszere 21.1.

Általános elvek

Iskolánk kereskedelmi szakközépiskola és szakiskola, képzési struktúránk is alapvetıen e-két képzési irányt követi. Szakközépiskolai képzés érettségi vizsgára készít fel. Ezen felül az érettségire épülı, 17-es szakma csoportba tartozó szakmai képzésekre és a szakirányú felsıoktatásba való belépésre tesszük alkalmassá tanulóinkat. Szakiskolai alapképzésünk is a kizárólag kereskedelmi irányultságú OKJ-s szakmai képzésre készít fel. Eredményes szakmai vizsga után a 2 évfolyamos nappali rendszerő felnıttoktatásban érettségire is felkészítjük szakiskolás tanulóinkat. A képzés szakaszai:

9-13. évfolyam, érettségire felkészítı szakasz 10-12. évfolyam középiskolai felnıttoktatás szakasz 9-11. évfolyam szakiskolai alapképzés 11-12. évfolyam középiskolai felnıttoktatás szakasz – nappali tagozat 11-12. évfolyam középiskolai felnıttoktatás szakasz – esti tagozat 31

érettségire

felkészítı

érettségire

felkészítı

érettségire

felkészítı

Képzés tartalmi követelményei A szakiskolai helyi tantervet a tananyag tartalmi és didaktikai racionalizálása miatt kismértékben módosítottuk. Erre a 243/2003. (XII.17.) Korm. sz. rendelet 2.§ (1) bekezdése ad lehetıséget. A kerettantervi követelményeknek az iskola eleget tesz, az oktatás idıkerete nem csökken, és a tanulók heti és napi terhelésére vonatkozó korlátokat megtartjuk. A 2013 szeptemberétıl induló képzéseinknél „A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjérıl szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet” mellékleteiben található kerettanterveket alkalmazzuk: 21.2.

Speciális képzések

21.2.1. . Szakközépiskola nyelvi elıkészítı évfolyama (kifutó képzés) A tanulók felvétele a nyelvi elıkészítı évfolyamra a szülı, tanuló jelentkezése alapján az általános iskolában elért eredmények figyelembe vételével történik. Ebben a képzésben kiemelt figyelmet fordítunk az alapkészségek, a munkaerı-piaci kompetenciák, elsıdlegesen az idegennyelv-tudás, a digitális írástudás, a sikeres életvitelhez szükséges ismeretek és a vállalkozói ismeretek fejlesztésére. A idegennyelv-oktatás egyik speciális formája a nyelvi elıkészítı évfolyamok mőködtetése. A képzés során a kiemelkedı teljesítményő tanulókat emelt szintő idegen nyelvi érettségire készítjük fel a 13. évfolyam végére. A fı hangsúly a kommunikációs készségek integrált fejlesztésén, a használható nyelvtudás elsajátításán van. Fontos célnak tartjuk, hogy tanulóink elsajátítsák a megfelelı nyelvtanulási stratégiákat, így képesek lesznek tudásukat önállóan fenntartani, továbbfejleszteni és más idegen nyelvekre is alkalmazni. Ehhez nagyban hozzájárul a reflexív módszerek ismerete és felhasználása. A 9. évfolyam végén a tanulók idegen nyelvi tudását szintvizsgán mérjük. A minimális követelményeket és a magasabb évfolyamba lépés feltételeit a helyi tanterv tartalmazza. Amennyiben a tanuló a 9. évfolyam nyelvi követelményeit nem teljesíti tanulmányait az általános szakközépiskolai képzésben folytathatja. A 10. évfolyamon a nyelvi képzés célja felkészítés az alapszintő tudást felmérı vizsgára. A 11. évfolyamon történik a középszintő érettségire (B1 szint) való felkészítés. A 11. évfolyam végén a tanulók elırehozott középszintő érettségi vizsgát tehetnek. Osztályozó vizsgát nem kell tenniük. A 12-13. évfolyam feladata a tehetséggondozás, a tanulók emelt szintő érettségi vizsgára való felkészítése, illetve a középszintő érettségi birtokában áttérés lehetısége egy második idegen nyelvre. 21.2.1.1. Eltérések az osztályozó vizsgák, felmentések tekintetében a nyelvi elıkészítı osztályokban A nyelvi elıkészítı osztályokban az idegen nyelv esetében akkor kell osztályozó vizsgát tennie a tanulónak, amennyiben a 11. évfolyam elıtt szeretne elırehozott érettségi vizsgát tenni. Sikeres érettségi vizsga esetén a tanuló a 11. évfolyam végéig felmentést kap a tantárgy tanulása, értékelése alól. A 12-13. évfolyamról csak akkor kaphat felmentést, ha közben sikeres emelt szintő érettségi vizsgát tesz. A középszintő érettségi nem mentesít a 12-13. évfolyam tanulmányi kötelezettsége alól, tekintettel arra, hogy ezeken az évfolyamokon a középfokú érettségi szintjénél magasabb szinten kell tanulni az idegen nyelvet! A többi tantárgy esetében az általános tantervő osztályok esetében alkalmazott szabályokat kell alkalmazni. 21.2.2. Nyelvi tagozatos osztályok A nyelvi elıkészítı osztályok helyett a 2011/2012-es tanévben indított emelt nyelvi óraszámú osztályok esetében a cél a B2-es szint elérése, s ezzel az emelt szintő nyelvi érettségi lehetısége a 12. évfolyam végén. Ennek biztosítására az iskola minden évfolyamon heti 2 órával több nyelvórát biztosít a hagyományos szakközepes osztályok nyelvóráihoz képest.

32

21.2.2.1. Eltérések az osztályozó vizsgák, felmentések tekintetében a nyelvi tagozatos osztályokban A nyelvi tagozatos osztályokban az idegen nyelv esetében akkor kell osztályozó vizsgát tennie a tanulónak, amennyiben a 12. évfolyam elıtt szeretne elırehozott érettségi vizsgát tenni. A tanuló csak akkor kaphat felmentést az idegen nyelv tanulása, értékelése alól, ha sikeres emelt szintő érettségi vizsgát tesz. A középszintő érettségi azért nem mentesít a tanulmányi kötelezettség alól, mert ebben a képzésben a középfokú érettségi szintjénél magasabb szinten kell tanulni az idegen nyelvet. A többi tantárgy esetében az általános tantervő osztályok esetében alkalmazott szabályokat kell alkalmazni.

21.2.3. Magántanulói jogviszony létesítése Magántanulói jogviszony: szülıi, tanulói kezdeményezésre jöhet létre. Magántanulói jogviszony létrejöttének esetei a tanuló szakorvosi vélemény alapján nem képes a napi iskolába járásra (tartós gyógykezelés, betegsége akadályozza stb.) gyermeket szült fogyatékossággal, beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzd, s errıl szakvéleménnyel rendelkezik a tanuló vagy családja életében olyan változás következett be, amely akadályozza a napi iskolába járást (pl. a megélhetés miatt rendszeres munkát kell vállalnia, tartós külföldi tartózkodás) stb. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát, és csatolni kell a felmentés jogosultságát igazoló orvosi/szakértıi véleményt. Az elbírálás jogosultságáról az igazgató dönt, errıl határozatban értesíti a tanulót és a szülıt. Ha az iskola igazgatója megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, a magántanulói jogviszony visszavonható. Döntésérıl az igazgató értesíti a gyermek lakóhelye, (ennek hiányában tartózkodási helye) szerint illetékes Kormányhivatalt. A magántanuló felkészítése és értékelése A magántanuló Felmentést kap az iskolai kötelezı tanórai foglakozásokon való részvétel alól (Megjegyzés: kivételt képeznek a gyakorlati órák, ezekrıl nem lehet felmentést adni.) Meghatározott idıben, és a nevelıtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Köteles felvenni a kapcsolatot az osztályban tanító tanárokkal, hogy konzultációt kérjen, illetve hogy megbeszélje a számonkérés idejét, módját. Jogosult kérni független iskolai vizsgabizottság felállítását. Jogosult igénybe venni az iskola szolgáltatásait. Jogosult részt venni a tanítási órákon, ha betartja az iskola Házirendjében foglaltakat. Tudásáról negyedéveként osztályozóvizsgán ad számot. Magatartását és szorgalmát az iskola nem minısíti, hiányzását nem vezeti. A magántanulók félévi értékelésére január elsı hetében kerül sor, a tanév végi értékelésre június elsı hetében, végzıs tanuló esetében április második felében. A félévi és év végi számonkérés két fıs vizsgabizottság elıtt zajlik. A vizsgák idıpontját a tanuló köteles egyeztetni az osztályban tanító tanárokkal. Ha félévkor a tanuló a beszámolón nem jelenik meg, évvégén minden tantárgyból az egész éves tananyagból köteles beszámolni. Ha a magántanuló félévkor egy tantárgyból elégtelen érdemjegyet szerzett, évvégén az adott tantárgy egész éves tananyagából kell tudásáról számot adnia. 33

Ha a félévi osztályozóvizsgán nem jelenik meg, minden tárgyból elégtelen osztályzatot kap. Amennyiben a magántanuló az év végi vizsgán elfogadható ok nélkül nem jelenik meg, évet kell ismételnie. Amennyiben a magántanuló 3-nál több tárgyból kapott elégtelen osztályzatot év végén, tanulmányait csak évfolyam megismétlésével folytathatja. Amennyiben a tanév végi osztályozóvizsgán 1-3 tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

22. Az alkalmazható tankönyvek, kiválasztásának elvei

tanulmányi

segédletek

és

taneszközök

Az iskolai oktatásban alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a tantervben szereplı taneszköz listából a munkaközösség javaslata alapján az alábbiak szerint választjuk ki: a jelenleg kapható tankönyvek, segédletek a lehetı legjobban fedjék le a tantárgy tartalmát csak a feltétlenül szükséges és általánosan használható eszközök beszerzésére törekszünk a tankönyvek lehetı legjobban fedjék le a tananyag tartalmát azonos feltételek megléte esetén a kedvezıbb árúak részesülnek elınyben az új tankönyvek, segédletek bevezetése mindig felmenı rendszerben történik és a több éven keresztül felhasználható, tartós tankönyveket, segédleteket kell elınyben részesíteni a tankönyv a témákat a diákok számára érdekesen dolgozza fel, legyen motiváló egyes tantárgyaknál (idegen nyelv) jó, ha a könyvhöz munkafüzet is tartozik, mely lehetıvé teszi a begyakorlást ugyanitt fontos egy kapcsolódó hangkazetta a helyes kiejtés elsajátításához és a szóbeli szövegértés gyakorlásához Az új tankönyvek, segédletek bevezetésekor a rendelés elkészítése elıtt ki kell kérni az iskolai Szülıi Közösség véleményét Olyan könyv választható, ami szerepel a támogatott tankönyvek listáján.

23.

Magasabb évfolyamba lépés feltételei, átjárhatóság 23.1. Magasabb évfolyamba lépés feltételei

A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelezı és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette. A tanév végi elégtelen tantárgyi minısítés javítóvizsgán javítható, amennyiben az elégtelenek száma nem haladja meg a hármat. A javítóvizsgát augusztus hónap második felében tartjuk. A javítóvizsga ill. osztályozó vizsga követelményeit (Minimumkövetelmények) a helyi tantervek tartalmazzák. Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát, és igazolatlan óráinak száma nem haladja meg a 20 igazolatlan órát, a tanév végén osztályozóvizsgára utasítható, ha nem áll rendelkezésre elegendı számú jegy a tanuló értékeléséhez. A nem tanköteles tanuló esetében osztályozóvizsga engedélyezhetı. A sikertelen osztályozóvizsga vagy a vizsgaengedély elutasítása esetén a tanuló évfolyamismétlésre kötelezett. Választott tantárgyat leadni - általános szabályként - csak lezárt tanév után lehet. A választott tantárgy felvétele a körülmények mérlegelése után a szaktanár, illetve a tagozatvezetı igazgatóhelyettes döntése alapján történik. Szakiskolás tanulók esetében a továbbhaladás a Szakképzési törvény gyakorlati órákra vonatkozó szabályai alapján (éves eljes gyakorlati óraszám 20%-a) történik. A szakközépiskolái és szakiskolai tanulók a továbbhaladásának feltétele a nyári gyakorlat teljesítése. 34

23.2.

Az átjárhatóság feltételeinek szabályozása

Iskolán belül az iskolatípusok között alapvetıen nincs átjárás. A kilencedik év elején 1-2 hónapig, amennyiben különösen indokolt, megfontolható az átjárás a szakközépiskola és a szakiskola között. Ezen kívül lehetséges az átlépés a szakközépiskolából a felnıttképzés nappali illetve esti tagozatára. Ezekre az esetekre az átvétel szabályait kell alkalmazni.

24. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 24.1.

A tanulók tantárgyi teljesítményének értékelése

Az értékelés általános elvei: • A tanulók számára a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történik. • A tanulónak továbbhaladásához minden szaktárgyi területen a tantárgyi minimális követelményeket kell teljesítenie. • A félévi és év végi tantárgyi érdemjegy tükrözi a tantervi követelmények teljesítésének szintjét, valamint a tanuló fejlıdését.

Az értékelés és osztályzás a tanulók valós, mérhetı tantárgyi teljesítményét jelzi. Az osztályzatok az e-naplóba és az ellenırzı könyvbe kerülnek beírásra. Az e-napló „súlyozott” átlagot számol. Ez jelenti a tanulók értékelésének alapját. Fontos megjegyezni, hogy a több munkával járó teljesítményt a jegyek „súlya” is jelzi (pl. 1 = füzetvezetés vagy 2 = témazáró dolgozat vagy 3=szintvizsga stb. A tanítási órákon elıforduló, (minden tárgy esetében alkalmazandó)

értékelhetı

tevékenységi

formák

és

„súlyozás”

1. füzetvezetés (évente maximum 2 alkalommal) tanórai munka (alkalmanként) kiselıadás szorgalmi feladat megoldása házi feladat memoriter prezentáció 1 témát átfogó szóbeli felelet 1 témát átfogó írásbeli felelet projektfeladat (esetenként a szaktanár által kijelölt témazáró dolgozat 30%-át jelenti ) házi dolgozatok gyakorlati feladat megoldása iskolai, fıvárosi versenyen való, eredményes részvétel stb. 2. több témát átfogó szóbeli felelet több témát átfogó írásbeli felelet felelet az érettségi tételekbıl (max.3-5 téma) témazáró dolgozat országos versenyen való eredményes részvétel stb. 3. szintvizsga próbaérettségi stb.

35

Az írásbeli tanulói teljesítmények értékelése (minden tárgy esetében alkalmazandó) 0 - 34 % = elégtelen (1) 35 - 50 % = elégséges (2) 51 - 70 % = közepes (3) 71 - 84 % = jó (4) 85 - 100 % = jeles (5) A számonkérés feladatlapját a szaktanár a tantervi minimum követelményeinek figyelembe vételével készíti le, biztosítva a gyengébben teljesítı, ám felkészült tanuló eredményességét is. A teljesítmény értékelése minden esetben meg kell jelenjen a számonkérés során %-os értékben is. Fontos: A szaktanár által kijelölt témazáró dolgozat 30%-át jelenti a házi feladatként megoldott projektmunka. Szóbeli feleletek értékelése (minden tárgy esetében alkalmazandó)

5 /jeles/:

Kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítı kérdésekkel elıadott, a tények 85 %-át meghaladó ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok.

4 /jó/:

Összefüggı, jól felépített és elıadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segítséggel emlékszik. Akadozva elıadott ismeretanyag, a tanuló összefüggı feleletre nem képes, a tények maximum 70 %-át felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítı kérdések alapján felismeri a tanuló. nehézkesen és igen hiányosan elıadott ismeretanyag, a tények maximum 50 %-át segítı kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló. Elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények 1/3-át sem tudja segítı kérdésekre felidézni a tanuló.

3 /közepes/:

2 /elégséges/:

1 /elégtelen/:

A megszerzett érdemjegyeket a tanulókkal közölni kell, valamint a szaktanároknak a tanulók ellenırzıjébe is be kell írniuk az e-naplóba történı bejegyzéssel egyidejőleg. Valamennyi tantárgy tantervi követelményét és az értékelés szempontjait az érintett szaktanár a tanév elsı óráján ismerteti a tanulókkal. A tanulóknak félévente legalább a tantárgy heti óraszámával megegyezı számú, de minimálisan 2 darab érdemjegyet kell kapniuk. Félévkor és tanév végén egy-egy osztályzattal történik a tanulói tantárgyi teljesítmények értékelése. Osztályzatok: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). A tanulók féléves osztályzatát az I. félévben megszerzett érdemjegyek, év végi osztályzatát pedig a tanév során kapott érdemjegyek alapján állapítják meg a szaktanárok. Alapelv, hogy az osztályzatot a tárgyat tanító tanár állapítja meg, azonban a megállapított érdemjegy nem térhet el egy egész a megszerzett érdemjegyek számtani átlagától. Jelentıs eltérés esetén a tanárnak indoklási kötelezettsége van az osztályozó értekezleten. Amennyiben az értekezleten az indoklást nem fogadja el a nevelıtestület, úgy az érdemjegyet a nevelıtestület megváltoztathatja.

36

Ha a tanuló átlaga két érdemjegy között áll, abban az esetben a nevelıtestület által egységesen alkalmazott módon történik az osztályzat megállapítása. 1,5 alatt 1,51-1,74 1,75 -

- elégtelen - a szaktanár mérlegelhet (órai munkát, tanulói aktivitást stb.) - elégséges

2,5 alatt 2,51-2,74 2,75 3,5 alatt 3,51-3,74 3,75 -

- elégséges - a szaktanár mérlegelhet (órai munkát, tanulói aktivitást stb.) - közepes - közepes - a szaktanár mérlegelhet (órai munkát, tanulói aktivitást stb.) - jó

4,5 alatt 4.51-4,74 4.74 -

- jó - a szaktanár mérlegelhet (órai munkát, tanulói aktivitást stb.) - jeles

Vizsgatárgyak esetében különösen fontos, hogy a félévi illetve év végi osztályzatok reális képet adjanak a tanuló tudásáról, hogy a vizsgán szerzett érdemjegy ne térjen el jelentısen azoktól! 24.2.Projektek Lehetnek: -

egyéni csoport osztály iskolai

(szaktanár koordinálásával) (szaktanár / osztályfınök / esetenként külsıs szakember koordinálásával) (szaktanár / osztályfınök / esetenként külsıs szakember koordinálásával) (a nappali tagozatos tanulók és a nevelıtestület tagjainak közremőködésével)

A projektmódszer alkalmazása során elsıdleges célunk, hogy a tanulók minél szélesebb körbıl győjtsenek információt, szerezzenek tapasztalatot a feldolgozandó tananyag kapcsán, hogy megmutassuk a tantárgyközi kapcsolatokat. Fontos, hogy megtapasztalják a megszerzett tudás alkalmazásának örömét, hogy élményszerő tanulási utat járjanak be együttmőködve társaikkal, tanáraikkal, hogy megérezzék - a munka világában is elvárt - csapatmunka elınyeit és buktatóit, hogy felismerjék erısségeiket, és gyengeségeik leküzdéséhez kapjanak segítséget. Az iskolai projektfeladat teljesítése osztályszinten, az iskolai munkatervben és munkarendben meghatározott idıpontban történik. A szakközépiskolás és szakiskolás tanulók évfolyamszinten, a projekthét utolsó napján mutatják be a konszenzusra és kooperációra épülı „projektterméket”. Az itt nyújtott teljesítmény - a közösségi tevékenységet mérı és regisztráló - teljesítménymátrix része.

A projekthét témája a gazdasági munkaközösség által javasolt téma, melyet a tanulók a tanév elején, szeptember 15-ig megismernek. A projekthét során a tanulók az iskolában és azon kívül (üzemlátogatás, tanulmányi kirándulás, egyéb külsıs program stb.) győjtik össze a megoldáshoz szükséges információkat, készülnek fel a prezentálásra a projektmódszer során alkalmazható csoportszerepek szerint, majd a hét utolsó napján egymásnak is bemutatják munkájuk hozadékát. Közben pedig értékelik önmaguk, társaik, sıt más közösségek teljesítményét is. Célunk, hogy ez a tevékenységforma, tanulásszervezési eljárás hozzásegítse diákjainkat a kooperatív technikák, a konszenzuskeresés, a konfliktuskezelési technikák, az önismeret, az önértékelés, a személyes felelısség gyakorlatban történı kipróbálására, az élményszerő, tapasztalatokra épülı tanulási utak kipróbálására.

37

Fontos, hogy a tanulók minél szélesebb körben tájékozódjanak a témával kapcsolatban, hogy a projektvezetı tanár és a nevelıtestület tagjai teremtsenek lehetıséget az egymástól való tanulás élményének megtapasztalására, hogy tartalmas, információkban és gyakorlati megvalósításokban gazdag hét legyen ez az idıszak. Az információ és adatgyőjtéshez, a prezentáció elıkészítéséhez az iskola biztosítja, hogy minden közösség az iskolai könyvtárat, az informatika terem eszközeit stb. használhassa. A nevelıtestület tagjai a tanulócsoportok munkáját – elızetesen ismertetett beosztás szerint – aktívan segíti. Javasolt menetrend: - téma megismerése, megoldási javaslatok, ötletelés - projektdokumentáció elıkészítése, megkezdése - információgyőjtés különbözı módszerekkel - feldolgozási ötletbörze - kilépıkártyák az értékeléshez - üzemlátogatás szervezése - csoportszervezés, csoportszerepek megbeszélése - munkamegosztás, határidık, rögzítési módok pontosítása - megoldás (közben folyamatos kommunikációra, ellenırzésre, értékelésre, visszacsatolásra van szükség) - üzemlátogatás - rendszerezés - kivetelezés közösen (minél szélesebb körben válogatva a tevékenységi formák és módszerek, tanulásszervezési eljárások közül), felkészülés a bemutatásra - a projekt és dokumentációjának lezárása - prezentáció - értékelés (osztály-, csoport-, egyén)

A projekthét tanulói teljesítményeinek értékelése - szöveges értékelés folyamatosan (projektvezetı, egyén, csoporttagok stb.) - egyéni teljesítmény mérése (kilépıkártya – százalékos teljesítmény, a végén osztályzat) - prezentáció (pontozólapon értékel a szakmai zsőri + a projekt vezetıje = százalékos teljesítmény = osztályzat) - tanulói értékelés azonos szempontok szerint - százalékos teljesítmény = osztályzat) - iskolamátrix (százalékos teljesítmény = pontszám)

24.3. Szintvizsgák Célunk, hogy tanulóink szerezzenek tapasztalatot a több témát átölelı vizsgaszituáció átélése során. Próbálják ki önmagukat a tanórán megszokott számonkérési módokon túl. Önálló munkával oldják meg vizsga részét képezı elızetes projektfeladatot, a szóbeli vizsgán tapasztalják meg az önálló felelet örömét, és találkozzanak a szituáció adta nehézségekkel is. Legyen képes kijelölni, majd végig járni a szaktanár irányítása mellett a fejlesztés útját. Kapjon objektív visszajelzést megszerzett tudásáról, hiányosságairól. Ismerje meg a tanuló szülıje is gyermeke iskolai teljesítményének értékelését. Szintvizsgát szervezünk az alábbi tárgyakból: 10. évfolyam II. félév- magyar nyelv és irodalom (házi dolgozat, esszéírás + szóbeli vizsga) 11. évfolyam I. félév – történelem (házi dolgozat, esszéírás + szóbeli vizsga) 11. évfolyam II. félév – idegen nyelv (házi dolgozat, levélírás + szóbeli vizsga) 38

A számonkérés a tantervei követelmény alapján történik. A felkészítés a szaktanár feladata. A felkészülés a tanuló kötelessége.

A szóbeli vizsgára bocsátás feltétele, hogy a megadott szempontok szerint, a vizsgát megelızıen egy héttel, a megadott napra elkészítse és beadja szaktanárának a „beugrónak” számító házi dolgozatát. A szintvizsga eredménye elégtelen, ha e kötelességének nem tesz eleget. Az értékelés szabályai szerint az érdemjegy 3-as szorzóval kerül be a tantárgyi jegyek közé. Ha a tanuló a szabályzat szerint járt el, és leadta munkáját, annak javítását és értékelését – az elızetesen egyeztetett szempontok szerint – a szaktanár végzi el. A házi dolgozat – ha eleget tett a tartalmi és a formai követelményeknek -, a szintvizsgán nyújtott teljesítmény értékelésekor maximum 20%-ot ér. Az elızetes írásbeli feladat témáját a szóbeli vizsga elıtt 3 héttel kapják meg a diákok, úgy, hogy a szaktanárok által összeállított – konszenzuson alapuló – témalistából egyenként húznak. A dolgozat leadásának határideje: a szóbeli vizsga elıtti hét. A szaktanár az írásbeli munkát – a megadott szempontokat figyelembe véve – a Pedagógiai programban leírt módon javítja, majd értékeli. A dolgozat pontszáma: 50 pont Az elért pontszámot váltja át a szaktanár %-os teljesítménnyé, amivel a szóbeli vizsgán „startol” a diák. A szóbeli vizsga 10 témakörét (évfolyamszintő, és az 1-1 témához kapcsolódó tartalmi elemeket a tanulók minden tanév elején, szaktanáruktól, szeptember 15-ig kapják meg. A szülık tájékoztatása ellenırzı útján, a szintvizsga szabályainak rögzítésével történik, továbbá részletes információt találnak az érintettek az iskola honlapján. A tanulók és a szülık tájékoztatása – a határidık betartásával - a szakmai munkaközösségek szervezésével a szaktanár feladata. Az adott tanévre vonatkozó szintvizsga idıpont, leadási határidı az iskolai munkarend része. A vizsgára tanítási idın túl, a délutáni idısávban kerül sor. A tanulók 3 tagú vizsgabizottság elıtt számolnak be felkészültségükrıl. A szintvizsgát követıen megtörténik a tanulócsoportokon belüli értékelés, elemzés, majd a fejlesztési irányok és módszerek kiválasztása az eredmények javítása érdekében. Fontos, hogy a tanulók egyénileg is értékeljék felkészülésüket, teljesítményüket. Felzárkóztató foglalkozást szervezünk az elégtelen osztályzatot, vagy az önmagukhoz képest alul teljesítı tanulók számára, hogy tanári segítség mellett legyenek képesek a továbbhaladásra.

24.4. „Próba” érettségi Célunk, hogy tanulóink - a szintvizsgákon szerzett tapasztalatok után, az érettségi vizsgát megelızıen, a tananyag ismétlése után ismét - szerezzenek tapasztalatot a vizsgaszituáció átélésében. Próbálják ki önmagukat a vizsga részét képezı elızetes projektfeladat megoldásában. A szóbeli vizsgán tapasztalják meg az önálló felelet örömét. Találkozzanak a vizsgahelyzet adta nehézségekkel is. Legyen képes kijelölni - a szaktanár irányítása mellett - a sikerre vezetı tanulási utakat.

„Próba” érettségit szervezünk (április hónapban) az alábbi tárgyakból: 12. évfolyam magyar nyelv és irodalom (házi dolgozat, esszéírás + szóbeli vizsga) 12. évfolyam történelem (házi dolgozat, esszéírás + szóbeli vizsga) 12. évfolyam idegen nyelv (házi dolgozat, levélírás + szóbeli vizsga) 39

A számonkérés a tantervei követelmény alapján történik. A felkészítés a szaktanár feladata. A felkészülés a tanuló kötelessége. Az értékelés az érettségi vizsga értékelésének szabályai szerint történik. A szóbeli vizsgára bocsátás feltétele, hogy a megadott szempontok szerint, a vizsgát megelızıen egy héttel, a megadott napra elkészítse és beadja szaktanárának a „beugrónak” számító házi dolgozatát. A „próba” érettségi eredménye elégtelen, ha e kötelességének nem tesz eleget. Az értékelés szabályai szerint az érdemjegy 3-as szorzóval kerül be a tantárgyi jegyek közé. Ha a tanuló a szabályzat szerint járt el, és leadta munkáját, annak javítását és értékelését – az elızetesen egyeztetett szempontok szerint – a szaktanár végzi el. A házi dolgozat – ha eleget tett a tartalmi és a formai követelményeknek -, a vizsgán nyújtott teljesítmény értékelésekor maximum 20%-ot ér. Az elızetes írásbeli feladat témáját a szóbeli vizsga elıtt 3 héttel kapják meg a diákok, úgy, hogy a szaktanárok által összeállított – konszenzuson alapuló – témalistából egyenként húznak. A dolgozat leadásának határideje: a szóbeli vizsga elıtti hét. A szaktanár az írásbeli munkát – a megadott szempontokat figyelembe véve – a Pedagógiai programban leírt módon javítja, majd értékeli. A dolgozat pontszáma: 50 pont Az elért pontszámot váltja át a szaktanár %-os teljesítménnyé, amivel a szóbeli vizsgán „startol” a diák. A szóbeli vizsga 20 témakörét (évfolyamszintő, és az 1-1 témához kapcsolódó tartalmi elemeket a tanulók minden tanév elején, szaktanáruktól, szeptember 15-ig kapják meg. A szülık tájékoztatása ellenırzı útján, a „próba” érettségivizsga szabályainak rögzítésével történik, továbbá részletes információt találnak az érintettek az iskola honlapján. A tanulók és a szülık tájékoztatása – a határidık betartásával - a szakmai munkaközösségek szervezésével a szaktanár feladata. Az adott tanévre vonatkozó vizsgaidıpontok és leadási határidık az iskolai munkarend része. A vizsgára tanítási idın túl, a délutáni idısávban kerül sor. A tanulók 3 tagú vizsgabizottság elıtt számolnak be felkészültségükrıl. A „próba” érettségit követıen megtörténik a tanulócsoportokon belüli értékelés, elemzés, majd a fejlesztési irányok és módszerek kiválasztása az eredmények javítása érdekében. Fontos, hogy a tanulók egyénileg is értékeljék felkészülésüket, teljesítményüket. Felzárkóztató foglalkozást szervezünk az elégtelen osztályzatot, vagy az önmagukhoz képest alul teljesítı tanulók számára, hogy– ha lehetıségük lesz a próbavizsgán nyújtott gyenge teljesítmény ellenére a továbbhaladásra -, tanári segítséggel és tanulói aktivitással sikeres érettségi vizsgát tegyenek.

24.5. Az otthoni felkészülés elvei A tananyag elsajátításának, elmélyítésének és begyakorlásának egyik feltétele az otthoni felkészülés. Írásbeli házi feladat • alapja az órai tananyag, • célja a tanultak elmélyítése, begyakorlása, ill. a késıbbi írásbeli dolgozatokra való felkészülés • gyakorisága a tantárgy és a tananyag függvénye. • ellenırzése a téma fontosságától függıen frontálisan vagy egyénenként történik.

40

A tantárgytól és a tananyagtól függıen lehet: -

példatári feladat megoldás projektfeladat (a kijelölt témazáró dolgozat 30%-át jelenti) szöveges értelmezés fogalmazás, esszé tesztkitöltés (papír/on-line stb.) tankönyv kérdéseire válaszadás leíró vagy elemzı feladat vázlatkészítés, stb.

Szóbeli házi feladat • A tanítási órán tanultak elmélyítését, a tanulók beszédkészségének és képességének fejlesztését szolgálja. • Alapja a tanórai vázlat és a használt tankönyv, esetenként a szakirodalom. • Ellenırzése frontálisan vagy egyéni számonkéréssel történik. • Memoriter feladatoknál megfelelı tanulási idı biztosítása szükséges. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli- és szóbeli feladatok meghatározásának korlátai: • • • •

Hétvégére és a tanítási szünetek idejére otthoni munkára kiadott feladatmennyiség nem lehet több, mint az egymást követı tanítási órákra kijelölt szokásos feladatmennyiség. Kiselıadás, győjtımunka, házi dolgozat összeállítására a tanuló rendelkezésére álló idı legalább egy tanítási hét. Az írásbeli munkák külalakja és helyesírása nem lehet befolyásoló tényezı a tartalmi értékelésnél, kivéve, ha ezt a tanulók számára a szaktanár – a tantárgy jellegét figyelembe véve – külön elıírja. A házi feladat mennyiségét és jellegét minden esetben az adott tanulócsoport és az egyes diákok képességeinek figyelembe vételével jelöli ki minden szaktanár.

24.6. A tanórai teljesítménymérés A tanulói teljesítménymérés egyik fontos területét a tananyag elsajátításának folyamatos tanórai ellenırzése jelenti. Célunk • tájékozódás a tantervi követelmények elsajátításának szintjérıl • a tanulás folyamatában jelentkezı problémák feltárása. Módszerei • Szóbeli felelet: az elızı tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenırzése, önálló feleletek ill. kérdésekre adott válaszok alapján. • Írásbeli dolgozat: - Egyes témakörök tudásszintjének ellenırzése. - Kisebb tananyagrészek elsajátításának mérése. - Témazáró dolgozatok esetén: - a dolgozat témáját és a dolgozatírás idıpontját legalább egy héttel elıbb a tanulókkal közölni kell. - Minden esetben összefoglalás, rendszerezés, ismétlés elızi meg. - Egy tanítási napon maximum 2 témazáró dolgozat íratható. - Az írásbeli számonkérés eredményét a tanulóval két héten belül közölni kell. • Projektfeladat: a tantárgy jellegének megfelelı manuális ill. kreatív feladatok elvégzése. • Egyéb (lásd: 24.1. pontnál)

41

A tanulói teljesítménymérés követelményeit és módszereit részletesen az egyes tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák. A tanulóknak a javító vizsgán az egyes tantárgyakból a kiadott minimum kérdések alapján kell számot adniuk tudásukról. Az értékelés kritériumai • A számonkérés alapja a tantárgy minimumkövetelményei alapján megfogalmazott minimumkérdések listája. 0%- 80 %

Megfelelt a továbbhaladáshoz szükséges teljesítmény minimum szintjének.

81%-100 % alatt Nem felelt meg, mivel a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel nem rendelkezik a tanuló. A fenti kritériumok betartása minden tárgy esetében – az objektív értékelés érdekében – kötelezı!

24.7. Magatartás és szorgalom minısítése Magatartási jeggyel a tanulónak a közösséghez való viszonyát értékeljük. A szorgalom jeggyel azt fejezzük ki, hogy a tanuló – képességeitıl függıen – hogyan végzi el tanulmányi munkáját. A magatartási és szorgalmi jegyek megállapításánál mérlegelni kell az iskola, az osztály és az egyes tanulók konkrét körülményeit és ezek figyelembevételével kell alkalmazni az általános elveket. Félévkor és tanév végén a magatartás és szorgalom minısítése az osztályközösség, az osztályfınök és a nevelıtestület véleménye alapján történik. Magatartás: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) Szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) A tanulói magatartás és szorgalom minısítésének szempontjai a Házirendben olvashatók. A tanulmányi-, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedıen teljesítı, az iskola hírnevét erısítı tanulókat jutalomban részesítjük.

24.8. A tanulói teljesítmény elismerésének módjai szaktanár szóbeli dicsérete a szaktanár írásbeli dicsérete osztályfınöki dicséret igazgatói dicséret kimagasló munkavégzés, versenyeredmény esetén nevelıtestületi dicséret a több tárgyból kiemelkedıen teljesítı tanuló részére igazgatói dicséret jutalomkönyv vagy oklevél a tanév végén, a tanulók az iskolai közösség elıtt a legjobb 5 tanuló 6000 Ft/fı/hó iskolai ösztöndíjra pályázhat az elızı félév eredményei alapján (Merctor Movet Mundum)

42

25. Mérések 25.3.Belsı mérések BEMENETI MÉRÉS A 9. évfolyamos tanulók tantárgyi tudásszintjének mérése a tanév elején. Célunk, a 9. évfolyamos tanulók tudásszint mérése a 8. osztályos tantervi minimum alapján.
Célcsoport: a szakközépiskola és szakiskola valamennyi tanulója.
Tantárgyak: magyar nyelv és irodalom (szövegértés, helyesírás), matematika, idegen nyelv (A1)
Megírás idıpontja: a tanév elsı hete (szaktanár)
Javítás határideje: szeptember 2. hete (szaktanár)
Adatszolgáltatás osztályonként és tanulóként a javítást követı napon a MÉCS-nek (munkaközösségek vezetıi).
A felzárkóztatásra szoruló tanulók kiválasztása.
A fejlesztési tervek elkészítése szeptember 15-ig (szaktanárok / MÉCS )
Az érintett tanulók és a szülık tájékoztatása (szaktanár / MÉCS )
Visszacsatolás (információt kapók köre): - az osztályfınök - az 1. szülıi értekezleteken - az osztályfınökök segítségével - a tanulók szülei - szülıi tájékoztató a felzárkóztató foglakozás lehetıségérıl és idıpontjáról Azoknak a tanulóknak, akik a bementi mérésen 30% alatt teljesítettek, felzárkóztató foglalkozást biztosít heti 1 órában, ahol a tanulók fejlesztése a szaktanár irányításával történik. KIMENETI / ELLENİRZİ MÉRÉS Célunk, a 9. évfolyamos tanulók tudásszint és a fejlesztés során hozzáadott pedagógiai érték mérése, a tanulói teljesítmény elemzése, értékelése. Célcsoport: a szakközépiskola és szakiskola valamennyi tanulója. Tantárgyak: magyar nyelv és irodalom (szövegértés, helyesírás), matematika, idegen nyelv o Megírás idıpontja: május 3. hete (szaktanár) o Javítás határideje: május 4. hete (szaktanár) Adatszolgáltatás osztályonként és tanulóként a javítást követı napon a MÉCS-nek (munkaközösségek vezetıi) A felzárkóztatásra szoruló tanulók kiválasztása. A fejlesztési tervek elkészítése szeptember 15-ig (szaktanárok / MÉCS ) Az érintett tanulók és a szülık tájékoztatása (szaktanár / MÉCS ) Visszacsatolás (információt kapók köre): - az osztályfınök - szülıi tájékoztató a tanulói teljesítményrıl - a tanuló éves munkájának fejlesztésének értékelése o o








A felzárkóztató foglakozáson nyújtott tanulói teljesítmény, tantárgyi hozzáállás, motiváció a tanulók félévi és tanév végi értékelésénél figyelembe vehetı.

43

25.4.Külsı mérések 25.4.1. Az OH felmérései, országos kompetenciamérés • • •

Érintettek köre: valamennyi 10. évfolyamos tanuló Cél: matematikai eszköztudás és szövegértési kompetenciák mérése. Idıpont: a tanév rendjében meghatározott nap (A mérés napja a tanulóknak tanítási napnak minısül, amelyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek, számukra kötelezı tanórai foglalkozás – a testnevelés kivételével – nem szervezhetı.)

Intézményi cél: Tudjunk meg minél többet magunkról! – A hozzáadott pedagógiai érték vizsgálata Intézményi feladat: Az OKM elıkészítése – a mérés lebonyolítása – a mérési eredmények elemzése - fejlesztés Tanulói és tanári tevékenységek az eredményesség érdekében: •

• • • • • • • • • • • • •

A fejlesztési folyamatot, a fejlesztés céljából megfogalmazott intézkedések végrehajtását intézményi szinten koordináljuk folyamatos ellenırzés, értékelés és intézményszintő visszacsatolás mellett. Kompetenciafejlesztı foglakozásokat tartunk heti rendszerességgel szövegértés és matematikai eszköztudás tantárgyi területen a 9. évfolyam tanulóinak. Felzárkóztató foglakozásokat szervezünk a bemeneti mérésen 30% alatt teljesítı tanulók részére. Felzárkóztató foglakozásokat szervezünk az OKM során 3-as kompetenciaszint alatt teljesítık számára a 11.évfolyamon. Belsı továbbképzéseket szervezünk (mérési eredmények felhasználása, objektív mérılapok, tesztek, „jó gyakorlatok” és egyéb témában. stb. témában A mérési eredményeket folyamatosan értékeljük, elemezzük, a hozzáadott pedagógiai értéket vizsgáljuk. A mérési eredményeket beépítjük, használjuk a napi pedagógiai-szakmai munkában, a nevelés-oktatás folyamatában. Fejlesztési tervek készülnek a problémás kompetencia területekre a tanulók képességszintje szerint (problémamegoldás, szövegértés, szabálykövetés stb.). Belsı méréseket szervezünk a kiemelt kompetenciaterületeken – objektív mérılapok alkalmazásával , a mérési eredmények elemzésével. Ellenırzı mérést szervezünk, majd elemezzük a hozzáadott pedagógiai értéket, értékeljük a tanulói és tanári teljesítményt. Intézményi „TESZT BANK” összeállítására vállalkozunk. „Gyakorlatközeli”, objektív mérılapokat használunk a tantárgyi órákon és egyéb foglalkozásokon. A tanórákon minden szaktanár számára kötelezı feladata a kiemelt feladata a

szövegértés, a problémamegoldó - és logikai képességek, a szabálykövetés és szociális kompetencia fejlesztése. Ezt segíti, hogy az óralátogatáson és egyéb ellenırzés során is fontos szempont az egyéni és a csoportos kompetenciafejlesztés. 44

•

•

Ügyelet ellátása során (helyettesítés) a tanulócsoportok kompetencia alapú feladatsorokat oldanak meg, amit ellenırzés és javítás követ.

25.4.2. Országos fittség mérése A tanulók teljes körében, a testnevelı tanárok közremőködésével, a tanév rendjében meghatározott idıben és módon történik.

25.4.3. Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum (BGSZC) egységes matematika dolgozata Célunk, a 10. és 11. évfolyamos tanulók tudásszint mérése matematika tantárgyi területen, a tantervi követelmények alapján.






Célcsoport: a szakközépiskola 10. és 11. évfolyamos tanulói Tantárgy: matematika, Megírás idıpontja: 10. évfolyam – január 11. évfolyam - június Javítás a szaktanár feladata. A mérés eredménye a tanulók félévi és a tanév végi osztályzatába beszámítandó.

25.2.4.Egyéb mérések Tanulóink érdekeit figyelem elıtt tartva, esetenként részt veszünk külsı szervezetek által szervezett mérések lebonyolításában. Ezek eredményeit visszacsatolva hasznos információkhoz juthat az iskola és a tanuló is. • • •

Egészségneveléssel kapcsolatos mérések Káros szenvedélyekkel kapcsolatos szokások Tanulói szokásokkal kapcsolatos mérések stb.

II. Iskolánk Szakmai Programja 12. Az iskolai szakmai képzés Szakmai képzésfelfogásunk lényege, hogy a magyar munkaerı-piaci igényeknek megfelelı szakképzés folytatásához szükséges tartalmat közvetítsünk tanulóink számára. Fontos elem, hogy a leendı munkaerı alkalmazkodó képességét és mozgékonyságát fejlesszük. A jobbaknak alkalmasnak kell lenniük az Európai Uniós elvárások teljesítésére. Mindehhez eszköz lehet az az elv, mely szerint dolgozni megtanulni csak dolgozva lehet, állandóan gyakorolva, rendszeresen megmérettetve, folyamatos visszajelzés mellett. Tudomásul kell venni, hogy a munka világában ma már nagyon szigorú követelmény a „Life long learning” (egész életen át tartó tanulás). Iskolánkban oktatott szakmacsoport Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

45

A szakmacsoportokon belül indított szakképesítések megszerzéséhez a képzési idı elteltével letehetı szakmai vizsga szükséges; ezeken a jelölteknek elméleti és gyakorlati ismereteikrıl kell számot adni. Lehetıség van „Europass”bizonyítvány megszerzésére is. Iskolánk jelenleg egy tanirodával, három gyakorlati oktatókabinettel, illetve egy hagyományos és egy számítógép-alapú pénztárgépes szaktanteremmel rendelkezik. Eddigi fejlesztésük – korlátozott anyagi lehetıségeink keretein belül – a tantervi követelmények szerint alakult, a további fejlesztés folyamatban.

a / A kereskedelmi munka jellege A kereskedelmi munka sajátosságaiból adódóan – sok más szakmával ellentétben - az ott dolgozók személyes kapcsolatba kerülnek az áru értékesítése során a vásárlókkal. Ez a közvetlen kapcsolat még a legfejlettebb önkiszolgáló rendszer mellett is alapvetıen meghatározza a kereskedelmi munka folyamatát. E mellett kiemelendı, hogy a munkakövetelmények mind fizikai, mind pszichikai vonatkozásban (huzamos állómunka, a munka periodicitásából következı egyenetlen megterhelés, a – nemegyszer türelmetlen, szeszélyes - vásárlókkal való állandó érintkezés, stb.) rendkívül nagyok. Az önuralom, az emberismeret, az udvariasság, a becsületes magatartás, a jó megjelenés, a kulturált viselkedés, a fejlett beszédkészség stb. minden emberre, valamennyi iskolára érvényes nevelési követelmény, de a kereskedelmi iskolákban kiemelkedıen fontos gyakorlati szakmai nevelési elvárás is, hiszen gyakorlati képzésük során tanulóink valóban az igazi élettel találkoznak. b / Szakiskolai képzés E képzésre hosszú évtizedek óta folyamatos az igény mind a gazdasági szervezetek, mind a szülık részérıl. Ebben a formában olyan szakembereket képezünk, akik képesek helyt állni egy kereskedelmi egység napi feladataiban, jó kommunikációs készséggel, megfelelı szakmai ismeretekkel rendelkeznek, szükség esetén képesek részt vállalni az üzlet ügyviteli, adminisztrációs feladataiban. A tanulók már a kilencedik évfolyamtól szakmai képzésben és közismereti képzésben egyaránt részt vesznek, amely a 11. évfolyam végén szakmai vizsgával zárul. A képzések gyakorlati hátterét a kilencedik évfolyamon az iskolai, míg a tízedik és tizenegyedik évfolyamon külsı szakmai gyakorlat is kiegészít. c / A szakiskolai szakképzés jellemzıi 8. osztály után lehet bekapcsolódni nincs alapozó képzés a szakmák képzési ideje 3 év a képzési idı harmadában általános mőveltséget megalapozó tananyag is szerepel A törvény lehetıvé teszi a közismereti tárgyak oktatását a teljes képzési idı alatt, ami elısegíti a bekapcsolódást az érettségire felkészítı képzésbe. d / A gyakorlati tárgyak oktatása A szakmai képzés esetében részben a gyakorlati oktatási kabinetben, részben tantermekben történik a gyakorlati tárgyak oktatása. A nyári gyakorlat kereskedelmi egységekben folyik, szintvizsga (9. évfolyam) letétele után. e / Kereskedelmi szakközépiskolai képzés A kereskedelmi szakközépiskolák nappali tagozatai képezik a kereskedelem középszintő vezetıi utánpótlásának alapját. Feladatunk olyan általánosan és szakmailag mővelt, munkaszeretı emberek kinevelése, akik képesek a kereskedelemben késıbbi szakmai tanulmányok után középvezetıi szakmai feladatok megoldására. Az ehhez szükséges kompetenciák megszerzéséhez a közismereti tárgyak mellett a szakmai elıkészítı tárgyak is nélkülözhetetlenek. 46

III. Óratervek 13.

Óratervek 2013/2014-es tanévtıl

a. Szakközépiskolai oktatás Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Kompetenciafejlesztés* Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének Rajz Informatika Testnevelés és sport Osztályfınöki Szabadon tervezhetı órakeret Rendelkezésre álló órakeret

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 4 4 1

4 4 4

4 4 4

4 4 4

2

2

3

3

1 2 1

1

2 5 1 4 35

2 5 1 4 35

2 2 2

2 5 1 4 35

2 2 1 1 0,5 0,5 2 5 1 4 36

b. Szakközépiskolai oktatás_emelt angol Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 6 3

4 5 3

4 5 3

4 5 3

2

2

3

3

2 2

1 2 1

1

2 47

Kémia Földrajz Ének Rajz Informatika Testnevelés és sport Osztályfınöki

2 2

2 5 1

1 1 0,5 0,5 2 5 1

2 5 1

2 5 1

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

* A kompetenciafejlesztés: 0,5 óra matematika, 0,5 óra szövegértés

48

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

9.

10.

11.

12.

1/13.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

Tantárgyak

e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10032-12 Marketing 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10033-12 A vállalkozások működtetése

Munkahelyi egészség és biztonság

ögy

gy

e

ögy

gy

e

ögy

gy

e

gy

0,5

e

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.

ögy

gy

heti óraszám e

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

A marketing alapjai

1

2

Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

20 2

3

3

Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata

gy

1

1

1,5

1

2 70

105

Vállalkozási ismeretek

1 3

11

1

1

60

1

3

1 1

1

60

1

20

5

80

4

60

5,5 1

4

Vállalkozási ismeretek gyakorlat

2

49

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása

4

A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat

2

Áruismeret- és forgalmazás

7,5

Értékesítési gyakorlat

7

Értékesítés idegen nyelven

összes óra összes óra

2 4

1 5

5 70

1

5 105

6

50

2 7

7 140

3 10

21

10 31

20 160

11 31

c. Esti felnıtt szakközépiskolai képzés

Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak

9.

Kötelezı (Ktt) / választható tanórák (V) /osztálybontás (Cs )

10. Ktt

V

11. Cs *

Ktt

Érettségi tantárgyak

12. V

Cs *

Ktt V

Cs *

Magyar nyelv-és irodalom

***

2

2

2

Kötelezı

Történelem és állampolgári ism.

***

1

1

2

Kötelezı

Társadalomismeret

***

Matematika

***

3

3

2

2

3

3

Kötelezı

Idegen nyelv

***

3

3

2

2

3

3

Kötelezı

Fizika

***

1

Biológia

***

Kémia

***

1

1

Földünk és környezetünk (**)

***

1

1

1

1 1

1 Választható

Fakultáció (**) ***

Informatika (**)

1

1

1

1

Filozófia / Etika

2

1

1 1

1

Választható

Környezetvédelem Összesen:

13

Tanulói összóraszám (Ktt+V):

0

13

13

15

13

Osztálybontásra fordított óraszám:

7

Óratömeg

0

20

0

15 5

18

8

23

61

d. Szakiskolai oktatás (Eladó 34 0341 01)

i. Eladó képzés Az ELADÓ szakma szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti Gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

51

II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

A működtetés 10025-12 szabályai A kereskedelmi A működtetés egység szabályai működtetése gyakorlat Áruforgalom 11507-12 Az áruforgalom Áruforgalom lebonyolítása gyakorlata 10027-12 A Áruforgalmazás ruházati cikkek és a vegyes Áruforgalmazás iparcikkek gyakorlata I. forgalmazása Áruforgalmazás II. 10028-12 Az élelmiszerek, Áruforgalmazás vegyi áruk és gyakorlata II. gyógynövények Értékesítés forgalmazása idegen nyelven I. Áruforgalmazás III. 10029-12 A Áruforgalmazás műszaki cikkek gyakorlata III. forgalmazása Értékesítés idegen nyelven II. Összes óra Összes óra

2

2

2,5 1

2

1 4

1

1

2

4

2

5

1

1

2,5

6

4

1 2

1

1 2,5

7,5

3

1 6

7 14,5

140

3

1 8,5

17 23

140

Az eladó szakma közismereti óraszámai

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítı Program Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

-

2+1 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

3+1 óra 1 óra 1 óra 5 óra

3+1 óra 5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

18 óra

11 óra

9,5 óra

A szabad órakeretet az idegen nyelv oktatására használtuk fel. 52

14,5 23

ii. Kereskedı képzés modulrendszerő szakközépiskolai képzésben részt vettek számára (1 éves)

Tantárgyi rendszer és óraszámok 2012/13. tanévtıl Tanítási hetek száma: 30 Heti óraszámok Modul azonosítója

Tantárgyak

1/14. évf

Elméleti órák (Elm. ó) / Elmig. gyak (EGy )

Elm. ó.

Egy*

Csop. bont.

2

2

2

2

Osztályfınöki óra

1

Testnevelés

1

0001-11

Vállalkozási és gazdálkodási ismeretek

1

0002-11

Marketingtevékenység

2

0003-11

Áruforgalmi tevékenység (tervezése, elemzése)

1

0003-11

Vezetési ismeretek

1

0004-11

Áruforgalom lebonyolítása

1

1

1

0005-11

Kereskedelmi egység szabályszerő mőködtetése

2

2

2

6268-11

Bútor és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása

3

1

1

6268-11

Élelmiszer- és vegyiáruk ismerete és forgalmazása

3

1

1

6268-11

Mőszaki áruk ismerete és forgalmazása

3

1

1

6268-11

Ruházati áruk ismerete és forgalmazása

3

1

1

6268-11

Értékesítés idegen nyelven

2

Elméleti összóraszám (Elm.ó) össz:

24 11

11

Gyakorlati összóraszám (EGy) össz:

Összes óra (tanulóra)

35 46

Óratömeg összesen Elmélet/ gyakorlat: 60% / 40% Iskolán kívüli gyakorlat Évközi bolti áruforgalmi gyakorlat Összefüggı szakmai (Nyári) gyakorlat: (20 * 8 ó) 53

14. évf. 0 160

14. Óratervek, kifutó évfolyamok

a. Szakközépiskolai alapozó oktatás A szakmacsoportos alapozó oktatás megváltozott a szakközépiskola 9-12. évfolyamán, a 22/2009. IV. 22. OKM rendelet alapján, a 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport „B” változatának óraterve és tananyagtartalma alapján.

Szakközépiskolai óraterv Kereskedı típusú szakmacsoportos alapozó oktatás 2010-2011. tanévtıl Tantárgy

9. évfolyam 36

hetek száma Gazdálkodási ismeretek Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció Marketing Áruforgalmi tevékenység Összesen: Heti összes óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:


1

2/11 0/2 0/1

10. évfolyam 36

11. évfolyam 36

12. évfolyam 30

2/1 0/2

2/1

2/1

2/1 1/3 180/180 10 5 5

2/1 1/3 150/150 10 5 5

0/1

72/144 6 2 4

72/144 6 2 4

A 2010.03.30-án megtartott BETISZK egyeztetés alapján 2 óra elmélet és 1 óra elméletigényes gyakorlat

54

b. Modulrendszerő elırehozott 3 szakképzés (Ktv 27.§ (4.) alapján)

éves

Bútor- és lakástextil-, Ruházati, Élelmiszer-és vegyi áru-, Porcelán- és edényáru-eladó Zöldség-gyümölcs, Múszaki cikk-eladó szakmákban

Sorsz.

Tantárgyi rendszer és óraszámok 2010/11. tanévtıl Heti óraszám Tantárgyak 9. Elm.

10. Elmig gyak

Elm.

Össz. óra

11. Elmig gyak

Elm.

Elmig gyak

Össz.

1. Osztályfınöki

1

1

1

3

2. Magyar ny. és irodalom

3

1

1

5

3. Történelem

2

4. Matematika

3

5. Természetismeret

4

4

6. Ének-zene

1

1

7. Rajz és vizuális kultúra

1

1

8. Testnevelés

2,5

9. Informatika

2

10. Közismeret összesen

19,5

2 1

1

2

5

2

6,5 2

0

5

0

5

0

29,5

Általános áruismeret

11. 04-06

1

1

Áruismeret (mőszaki, ruházati)

12. 123-06 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Áruforgalmi ismeretek 04-06 Kommunikáci idegen nyelven 04-06 Üzleti levelezés 05-06 Jogszabályok alkalmazása 05-06 Pénzforg. és nyilvántart. rendsz.** 05-06 Értékesítés idegen nyelven** 123-06 Szakmai elméleti óraszám (Elm.)

2

2

1

2

Áruforgalmi gyakorlat** 22. 04-06

1

2

6 1

7

3

3

1

1 2

1

1

2 3 8

9 0

20. Elméletigényes gyakorlat 21. Összesen (10+19+20)

2

27,5

55

5

2

4

3

6

5 4

18 2

1

22 7

17 1

11 62,5

2

5

Jogszabályok alkalmazása gyak.**

2

23. 05-06 Eladási gyakorlat **

24. 123-06 25. Iskolai gyakorlat összesen 26. Óratömeg / elm +gyak (19+22)

Nem iskolai gyakorlati órák

2

3

4

6

31,5

24

23

9. évf.

10. évf.

11. évf.

14

14

27. Bolti gyakorlat (7 óra/nap) Nyári szakmai gyakorlat: (11 ill.17 nap 28. x 7ó)

2

77

7

6

12 74,5

Össz. 28

119

29. Bolti gyakorlat összesen

Összes óra iskolai + bolti (23 + 26)

2

28

31,5

38

56

37

102,5

c. SZAKKÖZÉPISKOLA NYELVI ELİKÉSZÍTİVEL INDULÓ KÉPZÉS ÓRATERVE (kifutó) 1. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Heti óraszámok évfolyamonként

Tantárgyak Kötelezı (Ktt) / választható tanórák (V) / osztálybontás (Cs )

Magyar nyelv Magyar irodalom Magyar nyelvtan és szövegértés* Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika* Matematika felézárkóztatás* Tanulásmódszertan* Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfınöki óra Testnevelés és sport Biológia Kémia Kémia és környezet Fizika Fizika és környezet Földünk és környezetünk (**) Gépírás/üzleti levelezés* Informatika* (**) Fakultáció* Közismeret összesen: Gazdasági környezetünk Közgazdaságtan Marketing Gazdálkodási ismeretek (***) Áruforgalom lebonyolítása Kommunikáció (Idegen nyelven 9.ben) Vállalkozási ismeretek (taniroda)*

Szakmai alapozó összesen: Összesen:

9. Ktt

V

1

1

11

11. Cs *

0,5

V

Gy

Cs *

Ktt

V

Gy

Cs *

Ktt

V

Érettségi tárgyak

13. Gy

Cs *

Ktt

V

Gy

Cs *

1 3

1 3

1 3

1 3

Kötelezı

2

2

2 1 4 3

3

Kötelezı

2

11

1,5 3

Ktt

12.

3 3

1

4 3

3 3

1

4 3

4 4

1

4 3

4 3

1

Kötelezı Kötelezı

2 3

1 3

1 1 2,5 1 1

1 1 2,5 2 2

1

2

1

1

1 2,5

1 2,5

1 1 1

1

1

Választható

1 2

4

4

26,5

1,5

22

1

1

21,5

3

1 1

0 26,5

Tanulói összóraszám (Ktt+V):

28

Osztálybontásra fordított óraszám: Óratömeg

50

0

0

1,5

22

2 9

1 2 1

2

1

24,5 2

3

7

23,5 3 26,5

16

13 3

1

1

1

2

8 1 1

2 2

2

2 6

0

6

26,5 3 29,5

19

6

0

26,5 1 27,5

19

48,5

FPI szerint:2008/2009 2009/2010 Bevezetés éve * A csoportbontáshoz beírt óraszámok az alapóraszámmal (ktt.+v) együtt adják a tantárgyi óratömeget! (**) Fakultatív érettségi tantárgy a 11-12. évfolyamon; a választott tantárgy 2 órában oktatandó. (***) 11.-ben statisztika, 12.-ben álltalános áruismeretet takar.

1

2 2 2

7 1 1

2 2

3x csop.

A választható tanórák az érettségire való eredményes felkészülés érdekében szükségesek. A nyelvi elıkészítı 9. évfolyama nem ismételhetı! Évfolyamismétlésre utasított a normál 9. évfolyamon folytathatja tanulmányait.

14

6

2

2 6

0

26,5 1 27,5

14

41,5

Idegen nyelvbıl az iskola emelt szinten készít fel. Emelt szintő felkészülésre lehetıség van még földrajzból, informatikából és közgazdaságtan-marketing tantárgyból

57

2 20,5

Választható

3

16

42,5

Választható 2 20,5 2 2 2

2 4 1

0

22

1

4 2

13

223

40,5 2010/2011

13

2011/2012

SZAKKÖZÉPISKOLA NYELVI ELİKÉSZÍTİ (KIFUTÓ KÉPZÉS ÓRATERVE Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

Kötelezı (Ktt) / választható tanórák (V) / osztálybontás (Cs )

Magyar nyelv Magyar irodalom Magyar nyelvtan és szövegértés* Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika* Matematika felézárkóztatás* Tanulásmódszertan* Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfınöki óra Testnevelés és sport Biológia Kémia Kémia és környezet Fizika Fizika és környezet Földünk és környezetünk (**) Gépírás/üzleti levelezés* Informatika* (**) Fakultáció* Közismeret összesen: Gazdasági környezetünk Közgazdaságtan Marketing Gazdálkodási ismeretek (***) Áruforgalom lebonyolítása Kommunikáció (Idegen nyelven 9.ben) Vállalkozási ismeretek (taniroda)*

Szakmai alapozó összesen: Összesen:

Érettségi tárgyak

Heti óraszámok évfolyamonként

Tantárgyak

9. Ktt

V

1

1

11

10. Cs *

0,5

V

Gy

Cs *

Ktt

V

12. Gy

Cs *

Ktt

V

13. Gy

Cs *

Ktt

V

Gy

Cs *

1 3

1 3

1 3

1 3

Kötelezı

2

2

2 1 4 3

3

Kötelezı

2

11

1,5 3

Ktt

11.

3 3

1

4 3

3 3

1

4 3

4 4

1

4 3

4 3

1

Kötelezı Kötelezı

2 3

1 3

1 1 2,5 2 1

1 1 2,5 1 2

1

2

1

1

1 2,5

1 2,5

1 1 1

1

1

Választható

1 2

4

4

26,5

1,5

22

1

1

22,5

3

1 1

0 26,5

Tanulói összóraszám (Ktt+V):

28

Osztálybontásra fordított óraszám: Óratömeg

50

0

0

1,5

22

2 9

1 2 1

2

1

23,5 2

3

7

24,5 3 27,5

16

13 3

1

1 2

0

6

25,5 3 28,5

19

Bevezetés éve * A csoportbontáshoz beírt óraszámok az alapóraszámmal (ktt.+v) együtt adják a tantárgyi óratömeget! (**) Fakultatív érettségi tantárgy a 11-12. évfolyamon; a választott tantárgy 2 órában oktatandó. (***) 11.-ben statisztika, 12.-ben álltalános áruismeretet takar.

8 1 1

2 2

6

2

2 6

0

26,5 1 27,5

19

47,5 2007/2008

1

2008/2009

2 20,5

1

2 2 2

7 1 1

2 2

2

2 6

Választható

3

16

43,5

Választható 2 20,5 2 2 2

2 4 1

0

22

1

4 2

Idegen nyelvbıl az iskola emelt szinten készít fel. Emelt szintő felkészülésre lehetıség van még földrajzból, informatikából és közgazdaságtan-marketing tantárgyból A választható tanórák az érettségire való eredményes felkészülés érdekében szükségesek. A nyelvi elıkészítı 9. évfolyama nem ismételhetı! Évfolyamismétlésre utasított a normál 9. évfolyamon folytathatja tanulmányait. 58

0

26,5 1 27,5

14

41,5 3x csop.

14

6

13

40,5 2009/2010

13

223 2010/2011

SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERV 1. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Tantárgyi rendszer és óraszámok 2008. szeptemberétıl, a 9.évfolyamtól felmenı rendszerben

(A 9. évf. FPI szerint, a 10-12. évf.a BETISZK-en belül egyeztetett óraterv)

Heti óraszámok évfolyamonként

Tantárgyak 9. Kötelezı (Ktt) / választható tanórák (V) / gyakorlat (Gy) / osztálybontás (Cs )

Ktt

Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfınöki óra Testnevelés és sport Biológia Kémia Fizika Földünk és környezetünk (**) Gépírás/üzleti levelezés* Informatika (**) Fakultáció (**) Közismeret összesen: Gazdasági környezetünk Közgazdaságtan Marketing Gazdálkodási ismeretek (***) Áruforgalom lebonyolítása Kommunikáció (Idegen nyelven 9.ben) Vállalkozási ismeretek (taniroda) Szakmai alapozás összesen: Összesen:

V

1 2 2

1

3 2

1 1

10. Gy

Cs *

Ktt

4 3

1 1 2,5 1 1 1 1

V

1 2 2

1

3 2

1 1

11. Gy

4 3

1 1 2,5 2 2 1 2

2

2

20,5

3

1 1

2 22,5

0 3

9

1 2 1

2 4 1

4 4

7 16

23,5 2

3 1

Gy

2 25,5

FPI szerinti: 2008/2009

Ktt

V

Gy

Cs *

1,5 1

5 4

3,5 3 1

Kötelezı Kötelezı 1,5 1

5 4

Kötelezı Kötelezı

1 2,5

4 2 13 3

0 3

1

3

2 2

6 19

30,5

45,5

Cs *

1 3 3

Választható 2 20

2,5

9

2 2 2

16

Bevezetés éve;

V

1 3 2 1 3,5 3 1

Választható

2

29,5

Tanulói összóraszám (Ktt+V+Gy): Osztálybontásra fordított óraszám:

Ktt

1 2,5

2

Óratömeg

Cs *

Érettségi tárgyak

12.

6 26

0 2,5

1 1

2 2

2 4 4

2 6 15

32,5

3x csop.

* A csoportbontáshoz beírt óraszámok az alapóraszámmal (Ktt.+V) és az elmig.gyak.-al együtt adják a tantárgyi óratömeget!

2 2 2

6 26

0 2,5

15

47,5

2009/2010

2,5

Emelt szintő felkészülésre földrajzból, informatikából, közgazdaságtan és marketing tantárgyból van lehetıség. Idegen nyelv 11-12. évfolyamon szakmai idegen nyelvi oktatást is tartalmaz. A választható tanórák az érettségire való eredményes felkészülés érdekében szükségesek.

59

1 1

2 2

2 4 4

2 6 15

Választható

15

190

47,5

2010/2011

2011/2012

10. évfolyam kivételével (ott 3x-os) 2x-es bontás gyakorlaton!

(**) Fakultatív érettségi tantárgy a 11-12. évfolyamon; a választott tantárgy (földrajz és informatika) 2 órában oktatandó, informatika esetén osztálybontásban. (***) 11.-ben statisztika, 12.-ben álltalános áruismeretet takar.

9

32,5

19

49,5

2 20

FELNİTTOKTATÁSKÖZÉPISKOLA NAPPALI TAGOZAT Tantárgyi rendszer és óraszámok 2004. szeptemberétıl Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak

10.

9.

Kötelezı (Ktt) / választható tanórák (V) /osztálybontás (Cs )

Ktt

Anyanyelv/kommunikáció

***

Magyar irodalom

***

Történelem és állampolgári ism.

***

Társadalomismeret

***

Matematika

***

Idegen nyelv

***

Testnevelés

***

Fizika

***

Biológia

***

Kémia

***

Földünk és környezetünk (**) Fakultáció (**)

***

Informatika (**)

***

V

2 4 3 1 3 4 2,5 2

1

11. Cs *

Ktt

V

2 3,5 3 1 4 4 2 2 2 2 2

4 4

2 2

Cs *

0,5

4 4

2

Óratömeg

Cs * Kötelezı Kötelezı

5 5 3

5 5

Kötelezı Kötelezı

2 Választható

2

2

2

Választható

1 1

Környezetvédelem Tanulói összóraszám (Ktt+V): Osztálybontásra fordított óraszám:

V

2 5 4

Filozófia / Etika Összesen:

Ktt

2 2

Érettségi tantárgyak

12.

27,5

1

29,5

28,5

0,5

30

30 10

38,5

0 30

10

40

12

42

* A csoportbontáshoz beírt óraszámok az alapóraszámmal (Ktt.+V) együtt adják a tantárgyi óratömeget!

(**) Fakultatív érettségi tantárgy a 11-12. évfolyamon; a választott tantárgy (földrajz és informatika) 2-2 órában oktatandó, informatika esetén osztálybontásban. *** Beszámítás; a 9. évfolyamnak a szakiskolai 9-10. évfolyam tananyagát beszámítjuk. A választható tanórák az érettségire való eredményes felkészülés érdekében szükségesek. 60

120,5

d. A középszintő érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv és irodalom a) Magyar irodalom - A középkor magyar irodalma - Reneszánsz és humanizmus Itáliában és Magyarországon (Janus Pannonius, Balassi Bálint ) - A magyar barokk ( Zrínyi Miklós ) - A magyar felvilágosodás ( Csokonai, Berzsenyi ) - A magyar színjátszás kezdetei ( Katona József ) - A reformkor irodalma ( Kölcsey, Vörösmarty ) - Petıfi Sándor - Arany János - Madách: Az ember tragédiája - A magyar széppróza ( Jókai, Mikszáth ) - Ady Endre - Móricz Zsigmond - A „Nyugatos költık” – Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Tóth Árpád - József Attila - Radnóti Miklós - Jelentıs alkotók és alkotások korunk irodalmából - A Biblia - A görög irodalom ( epika és dráma ) - Shakespeare - Moliére - Romantika és realizmus az európai irodalomban - A XX. század szépprózája az európai irodalomban - A hagyományos drámaszerkezet felbomlása és a színházmővészet új törekvései a XX. században b) Nyelvtan - Kommunikáció - Leíró magyar nyelvtan - Nyelvtörténet - Stilisztika - Szövegtan - Nyelvmővelés

Történelem - Az ıskor és az ókori kelet - Az ókori Görögország - Az ókori Róma - A korai feudalizmus története Európában - A magyar nép története az államalapításig - Az érett középkor - Az Árpád-házi királyok kora - A késı középkor - Magyarország a XV-XVI. században - Korai újkor ( 1490-1721 ) - Magyarország története a korai újkorban ( 1490-1711 ) - A felvilágosodás kora ( 1721-1789 ) - Magyarország újjászületése a Habsburg Birodalom keretei között ( 1711-1790 ) 61

-

A polgári átalakulás kora (1776-1849 ) A polgárosodás kezdetei Magyarországon ( 1790-1847 ) Forradalom és szabadságharc Magyarországon ( 1848-1849 ) A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849-1914 ) A polgárosodás kibontakozása Magyarországon ( 1849-1914 ) Az elsı világháborútól a nagy gazdasági válságig ( 1914-1929 ) Az elsı világháború következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (19141931) A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig ( 1929-1945 ) Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig ( 1931-1945 ) A jelenkor ( 1945-tıl napjainkig ) Magyarország a második világháború után ( 1945-tıl napjainkig ) Szabadon választható témakör.

Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1. Halmazok 1.1.1. Halmazmőveletek 1.1.2. Számosság, részhalmazok 1.2 Matematikai logika 1.2.1. Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában 1.3. Kombinatorika 1.4. Gráfok 2. Aritmetika, algebra, számelmélet 2.1. Alapmőveletek 2.2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.2.1 Oszthatóság 2.2.2 Számrendszerek 2.3. Racionális és irracionális számok 2.4. Valós számok 2.5. Hatvány, gyök, logaritmus 2.6. Betőkifejezések 2.6.1. Nevezetes azonosságok 2.7. Arányosság 2.7.1. Százalékszámítás 2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlıtlenségek, egyenlıtlenségrendszerek 2.8.1. Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek - Elsıfokú egyenletek, egyenletrendszerek - Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek - Magasabb fokú egyenletek - Négyzetgyökös egyenletek 2.8.2 Nem algebrai egyenletek, Abszolút értékes egyenletek - Exponenciális és logaritmikus egyenletek - Trigonometrikus egyenletek 2.8.3 Egyenlıtlenségek, egyenlıtlenség-rendszerek 2.9 Középértékek, egyenlıtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei 3.1 A függvény 3.2 Egyváltozós valós függvények 3.2.1 A függvények grafikonja, függvények transzformációi 3.2.2 A függvényjellemzése 3.3 Sorozatok 62

3.3.1 Számtani és mértani sorozatok 3.3.2 Végtelen mértani sor 3.3.3 Kamatos kamat, járadékszámítás 3.4 Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei 3.4.1 Határérték, folytonosság 3.4.2 Differenciálszámítás 3.4.3 Integrálszámítás 4. Geometria, koordináta geometria, trigonometria 4.1 Elemi geometria 4.1.1 Térelemek 4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok 4.2 Geometriai transzformációk 4.2.1 Egybevágósági transzformációk - Síkban - Térben 4.2.2 Hasonlósági transzformációk 4.2.3 Egyéb transzformációk - Merıleges vetítés 4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1 Síkbeli alakzatok - Háromszögek - Négyszögek - Sokszögek - Kör 4.3.2 . Térbeli alakzatok 4.4. Vektorok síkban és térben 4.5. Trigonometria 4.6 1. Pontok, vektorok 4.6.2. Egyenes 4.6.3. Kör 4.6.4. A parabola 4.7. Kerület, terület 4.8. Felszín, térfogat 5. Valószínőség számítás, statisztika 5.1. Leíró statisztika 5.1.1. Statisztikai adatok győjtése, rendszerezése, különbözı ábrázolásai 5.1.2. Nagy adathalmazok jellemzıi, statisztikai mutatók 5.2. Valószínőség számítás és a matematikai statisztika elemei 5.2.1. Véletlenjelenségek jellemzése, valószínőség 5.2.2. A sokaság paraméterének ismeretében a minta relatív gyakoriságának becslése

Idegen nyelv Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben elıfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek.

63

TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család

• • •

2. Ember és társadalom

• • • • • • • • •

3. Környezetünk

•

Az otthon a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetıségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szőkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Idıjárás Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklıdési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

• •

Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

• •

Napirend, idıbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megırzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidıs elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események A közlekedés eszközei, lehetıségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási elıkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás elınyei és hátrányai Népszerő tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

• • • •

4. Az iskola

• • • • •

5. A munka világa

6. Életmód

7. Szabadidı, mővelıdés, szórakozás

8. Utazás, turizmus

9. Tudomány és technika

VIZSGASZINTEK KÖZÉPSZINT EMELT SZINT A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) • A család szerepe az egyén és a társadalom A családi élet, családi kapcsolatok életében • Családi munkamegosztás, szerepek a családban, A családi élet mindennapjai, otthoni teendık generációk együttélése Személyes tervek A másik ember külsı és belsı jellemzése • Az emberi kapcsolatok minısége, fontossága Baráti kör (barátság, szerelem, házasság) • Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, útkeresése felnıttekkel • Elıítéletek, társadalmi problémák és azok Nıi és férfi szerepek kezelése • Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom Ünnepek, családi ünnepek életében • Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás Öltözködés, divat kifejezése • A fogyasztói társadalom, reklámok Vásárlás, szolgáltatások (posta) • Társadalmi viselkedésformák Hasonlóságok és különbségek az emberek között

• • • • • • • • • • • • • • • •

•

A lakóhely és környéke fejlıdésének problémái

• •

A természet és az ember harmóniája A környezetvédelem lehetıségei és problémái

•

Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban

•

Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban

•

A munkavállalás körülményei, lehetıségei itthon és más országokban, divatszakmák

•

Az étkezési szokások hazákban és más országokban Ételspecialitások hazánkban és más országokban A kulturált étkezés feltételei, fontossága A szenvedélybetegségek A gyógyítás egyéb módjai A szabadidı jelentısége az ember életében A mővészet szerepe a mindennapokban Szabadidısport, élsport, veszélyes sportok A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra

• • • • • • • • • •

Az idegenforgalom jelentısége

•

A tudományos és technikai fejlıdés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre

Idegen nyelvbıl az elırehozott érettségi vizsga feltételeihez iskolánkban feltétlenül hozzátartozik a legalább jó rendő eredmény, amelyet az érettségi vizsgára jelentkezést megelızıen próba érettségi vizsgán mérünk fel.

64

Földrajz Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk - naprendszer - föld, mint égitest - Az útmutatás a föld szolgálatában Geoszférák földrajza - tájékozódás a földtörténeti idıben - kızetburok földrajza - légkörös földrajza - vízburok földrajza - talaj földrajza - A föld felszínformái - a földi szférák környezeti problémái Földrajzi övezetesség - éghajlati övezetesség - földrajzi övezetesség Népesség – és település földrajz - a föld népessége - települések a földön A világ változó társadalmi – gazdasági képe - a gazdasági élet szerkezetének átalakulása - a világgazdaság jellemzı folyamatai - a mőködı tıke és a pénz világa A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, ország-csoportok és országok - a világgazdasági pólusok - a fejlıdı országok - Magyarország A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai - a népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei - a környezeti válság kialakulása

Informatika Érettségi vizsgáztatásra informatikából a 2004/2005-ös tanévben, a kétszintő érettségi bevezetésekor kerül sor elıször az iskolában, így a témakörök a hatályos rendeletben kerültek meghatározásra. A gyakorlati vizsgán használt szoftververziók azok lehetnek, amiket a tanulók legalább két éven át, a tanóra keretében is használtak. Több lehetséges verzió esetén a tanuló választhat. A 2004/05-ös érettségin lehetséges szoftverek: Windows ’98, Windows XP, Office ’97, Office XP, Frontpage. Gyakorlati témakörök – 180 perces központi feladatsor témakörönként bontva: - Szövegszerkesztés - Táblázatkezelés - Adatbázis-kezelés - Web-lap készítés - Prezentáció és grafika

65

Elméleti témakörök – helyi tételsor, legalább 30 perc felkészülési idıvel legfeljebb 10 perces szóbeli vizsga, amelyen a témakör igénye szerint biztosítani kell a számítógép használatot: - Információs társadalom - Informatikai alapismeretek – hardver - Informatikai alapismeretek – szoftver - Kommunikáció az Interneten (gyakorlati kivitelezéssel) - Könyvtárhasználat Felmentéssel nem rendelkezı tanulóink számára elıször a 2017-es május-júniusi vizsgaidıszakban szőnik meg szakközépiskolában választható érettségi tárgyból az érettségi lehetısége. Ettıl az idıponttól az ötödik érettségi tárgynak szakmai tantárgynak kell lennie. A megelızı vizsgaidıszakokban, illetve azok számára, akik felmentést kapnak valamely érettségi tárgyból lehetıségük van választani más tantárgyat is. Ezek a következık: • informatika • földrajz • biológia • fizika • testnevelés

Emelt szinten tanított tantárgyak Jelenleg szervezetten az idegen nyelvet tanítjuk emelt szinten a nyelvi elıkészítı, valamint az emelt nyelvi óraszámú osztályokban. Igény esetén szakköri jelleggel emelt szinten tartunk felkészítést az alábbi tárgyakból: • matematika • történelem • magyar • informatika • földrajz

Tantárgyi követelmények teljesítése elırehozott érettségi esetén Középfokú iskolaként elsıdleges feladatunk az érettségire való felkészítés, elsısorban az érettségi tárgyakból. Ha valaki elırehozott érettségi vizsgát kíván tenni, és a tantárgyat még tanulnia kellene, osztályozó vizsgán kell bizonyítania, hogy a tantárgy tanulmányi követelményeinek eleget tett. Ennek tényét a bizonyítványba be kell jegyezni. A tanuló sikeres osztályozóvizsga birtokában kezdheti meg érettségi vizsgáját az adott tárgyból. Sikeres érettségi esetén a tanuló a tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette, így annak további tanulása alól kérésére felmentést kap. A nyelvi elıkészítı évfolyam, és az emelt óraszámú nyelvi képzés idegen nyelv tantárgyára ettıl eltérı szabályok vonatkoznak, amelyek a képzés leírásánál megtalálhatóak.

66

Melléklet: Kérelem minta magántanulói jogviszony létesítéséhez.

A Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközép- és Szakiskola igazgatójának Budapest, VIII. Szörény utca 2-4. Tárgy: kérelem magántanulói jogviszony létesítésére Tisztelt Igazgató Úr! Alulírott …………………………………................................. szülı azzal a kérelemmel fordulok Önhöz, hogy …………………..………………………….. …..nevő gyermekem (szül:…………………., ……. év … hó … nap, anyja neve:……………………………..., a tanuló állandó lakása:…………………………….…………………………………….…) ….…… osztályos tanuló intézményükkel létesített tanulói jogviszonyát …….… év ………………….. hó ……… napjától magántanulói jogviszonyra módosítani szíveskedjék. Kérésem indoka a következı: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Kérem egyidejőleg, hogy gyermekem tanulmányi elımenetelének ellenırzését szolgáló beszámoló vizsga/osztályozó vizsga idıpontjáról és tartalmi követelményeirıl tájékoztatni szíveskedjék. Gyermekem egyéni felkészülésének feltételeirıl gondoskodom. …………………………, ……….év ..… hó ….. nap

Tisztelettel: …………………………….. Szülı Olvasható név: ……………………………………. Lakcím: …………………………………………....

67

IV. A pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezések 15. A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola az egységes szerkezetbe foglalt módosított Pedagógiai program alapján 2015. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelı és oktató munkáját.

16. Pedagógiai program értékelése és felülvizsgálata A Pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan értékeli, megtárgyalja, javaslatot tesz a szükséges változtatásokra lehetıleg olyan idıpontban, hogy a határozathozatalra a következı tanév megkezdése elıtt sor kerüljön.

17. Pedagógiai program módosítása •

• •

A Pedagógiai program módosítására - a vonatkozó törvényi és egyéb jogszabályi változások esetén, fenntartói intézkedése, továbbá a nevelıtestület bármely tagjának, az érintett munkaközösségek, az iskolai SZK, a DÖK, az Intézményi Tanács írásbeli javaslata alapján kerülhet sor. A Pedagógiai program módosításának és a módosítási javaslatok elfogadásának rendje jelen Pedagógiai program elfogadásának rendjével megegyezı. A módosított Pedagógia programot, a jóváhagyást követı tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

18. Pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. A pedagógiai program egy-egy példánya megtekinthetı: az iskola fenntartójánál az iskola irattárában az iskola könyvtárában az iskola tanári szobájában az iskola igazgatójánál az igazgatóhelyetteseknél a szakmai munkaközösségeinek vezetıinél az iskola szülıi közösségének vezetıjénél az iskola diákönkormányzatának vezetıjénél elektronikus formában az iskola honlapján

19. A pedagógiai program alapját szolgáló jogszabályok és dokumentumok A köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény többször módosított 11/1994.(VI.8.)számú MKM. Rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl, 130/1995. (X.25.) számú Kormányrendelettel kiadott Nemzeti Alaptanterv 63/2000. (V.5.) számú Kormányrendelettel kiadott Kerettanterv 28/2000.(IX.21.) OM.számú rendelet, A tankönyvpiac rendjérıl szóló 2001 évi XXXVII. törvény

68

Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása Iskola egészségügyi szolgálat szakvéleménye, a Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programjának egészségnevelési programjáról.

Az egészségnevelési program, mind a tanárok részérıl, mind a diákok részérıl igen jól kivitelezhetı. A diákok együttmőködıek, aktívan kérdeznek, érdeklıdıek az elıadások témakörével kapcsolatban. A kiscsoportos beszélgetések igen népszerőek, melyekben ıszintén megnyilvánulhatnak. Az orvosi vizsgálatok keretében egyénre szabott tanácsokat kapnak.

Budapest, 2013. április 2.

Dr. Lencse Edit iskolaorvos

Siposné Nabilek Ágnes ifjúsági védını

69

A Pedagógiai program elfogadása

A Pedagógiai program kiegészítését az iskola diákönkormányzata véleményezte, és elfogadásra javasolta. Budapest, 2015. augusztus 27. ................................................. az IDB vezetıje

A Pedagógiai program kiegészítését a Szülık Közössége véleményezte és elfogadásra javasolta.

Budapest, 2015. augusztus 27.

................................................. a SZK vezetıje

A Pedagógiai program kiegészítését az Intézményi Tanács véleményezte és elfogadásra javasolta.

Budapest, 2015. augusztus 27.

................................................. az IT vezetıje

A Pedagógia program kiegészítését a nevelıtestület a 2015. augusztus 27-én tartott ülésén megvitatta és elfogadta.

Budapest, 2015. augusztus 27.

................................................. Stéger János igazgató

70

A Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola (1087 Budapest, Szörény u. 2-4.) teljes Pedagógiai programját, a kiegészítéseket megismertem, véleményeztem, és annak elfogadását javaslom a gyakorlati képzıhelyek képviseletében: Budapest, 2015. augusztus 27. .......................................................... gyakorlati képzıhely képviselıje

71