Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

Intézményi Minıségirányítási Program Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1087 Budapest, VIII. Szörény u. 2-4. OM azonosító: 035418

Hatályba lépés dátuma: 2007. Fenntartói jóváhagyás dátuma:

Tervezett felülvizsgálat idıpontja: 2009.

Tartalomjegyzék 1.

2.

MINİSÉGPOLITIKA...................................................................................................................................... 4 1.1.

KÜLDETÉSNYILATKOZAT ...................................................................................................................... 5

1.2.

FENNTARTÓI MINİSÉGPOLITIKA ........................................................................................................ 5

1.3.

INTÉZMÉNYI MINİSÉGPOLITIKA......................................................................................................... 6

1.4.

INTÉZMÉNYI STRATÉGIAI CÉLOK ........................................................................................................ 7

AZ INTÉZMÉNY MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE......................................................................... 9 2.1.

A VEZETÉS SZEREPE, FELELİSSÉGE A MINİSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN.......................... 9

2.2. A MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI KERETEI ............................. 10 2.2.1. A minıségfejlesztés helye a szervezet struktúrájában......................................................................... 10 2.2.2. A minıségfejlesztés dokumentációs rendszere/mőködtetése .............................................................. 11 2.3. AZ INTÉZMÉNYI MŐKÖDÉS FOLYAMATAINAK MEGHATÁROZÁSA............................................... 11 2.3.1. Tervezés .............................................................................................................................................. 11 2.3.2. Intézményi ellenırzés.......................................................................................................................... 13 2.3.3. Intézményi mérés, értékelés ................................................................................................................ 14 2.3.3.1. Az országos kompetenciamérést követı feladatok Kt. 40. § (11), Kt. 99. § (7) alapján .............. 15 2.3.4. Folyamatos fejlesztés .......................................................................................................................... 16 2.4. A VEZETİI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA ............................................... 17 2.4.1. Vezetés elkötelezettsége, felelıssége .................................................................................................. 17 2.4.2. Tervezés .............................................................................................................................................. 18 2.4.2.1. Rövid távú feladatok....................................................................................................................... 18 2.4.2.2. Középtávú feladatok....................................................................................................................... 18 2.4.2.3. Hosszú távú feladatok..................................................................................................................... 18 2.4.3. Az intézmény mőködési rendjének biztosítása.................................................................................... 19 2.4.4. A vezetıi ellenırzés ............................................................................................................................ 19 2.4.5. Az intézmény mőködésének értékelése............................................................................................... 20 2.4.6. Felelısségi mátrix ............................................................................................................................... 21 2.5. PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNY VIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE............................................................. 22 2.5.1. Az értékelési rendszer alapvonásai...................................................................................................... 22 2.5.2. A teljesítménymérés tárgya, módszerei, menete ................................................................................. 22 2.5.2.1. A követelményrendszer alapjai és összetevıi................................................................................. 22 2.5.2.2. A vizsgálandó területek .................................................................................................................. 22 2.5.2.3. Az információgyőjtés eszközei....................................................................................................... 23 2.5.2.4. Az értékelés lebonyolítói ................................................................................................................ 23 2.5.2.5. Az értékelési ciklus......................................................................................................................... 23 2.6. VEZETİI FELADATOKAT ELLÁTÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE ............ 24 2.6.1. A követelményrendszer alapjai és összetevıi ..................................................................................... 24 2.6.2. A teljesítményértékelés során vizsgált területek ................................................................................. 24 2.6.3. Az információgyőjtés eszközei ........................................................................................................... 25 2.6.4. A teljesítménymérés módszerei, menete ............................................................................................. 25 2.6.5. Eljárásrend, az értékelés lebonyolítói.................................................................................................. 25 2.6.5.1. Intézményvezetı esetében: ............................................................................................................. 25 2.6.5.2. Igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetık esetében: .............................................................. 26 2.6.5.3. Munkaközösség vezetık, egyéb vezetık esetében ......................................................................... 26 2.6.5.4. Az értékelési ciklus......................................................................................................................... 26 2.7. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ............................................................................................................... 27 2.7.1. Az önértékelési modell bevezetése...................................................................................................... 27 2.7.2. Az Önértékelési Modell szintjei .......................................................................................................... 28

SZÁSZ FERENC KERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

2.7.3. 2.7.4.

A Szakiskolai Önértékelési Modell struktúrája ................................................................................... 28 Az Önértékelési Modell alkalmazásának elvárt eredményei............................................................... 29

2.8. A PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA ........................................................................................... 29 2.8.1. Partnereink azonosítása ....................................................................................................................... 30 2.8.2. Partneri igény- és elégedettségmérés .................................................................................................. 31 2.8.3. Az eljárás tartalma............................................................................................................................... 31 2.8.3.1. Vizsgált területek............................................................................................................................ 31 2.8.3.2. A vizsgálatok tervezése .................................................................................................................. 31 2.8.3.3. Információgyőjtés........................................................................................................................... 31 2.8.4. Kommunikáció a partnerekkel ............................................................................................................ 31 2.8.4.1. Kapcsolat a fenntartóval ................................................................................................................. 32 2.8.4.2. A szülıkkel történı együttmőködésünk formái, lehetıségei .......................................................... 32 2.8.4.3. A diákokkal való kapcsolattartás.................................................................................................... 32 2.8.4.4. A cégekkel történı együttmőködés formái..................................................................................... 33 2.8.4.5. Gyermek és ifjúságvédelmi szervezetekkel való együttmőködés................................................... 33 2.8.4.6. Pedagógusokkal való kapcsolattartás formái.................................................................................. 33 2.8.4.7. Nem pedagógusokkal való kapcsolattartás formái ......................................................................... 33 2.8.5. Adatfeldolgozás, elemzés.................................................................................................................... 34 2.8.6. Visszacsatolás ..................................................................................................................................... 34 2.8.6.1. Dokumentálás ................................................................................................................................. 34 2.8.7. Intézményi kommunikáció .................................................................................................................. 34 2.9. OKTATÁS-NEVELÉS............................................................................................................................... 35 2.9.1. Oktatási-nevelési alapelveink, céljaink ............................................................................................... 35 2.9.2. A képzési kínálat tervezése ................................................................................................................. 36 2.9.3. A pedagógiai program fejlesztése ....................................................................................................... 36 2.9.4. Módszertani kultúra fejlesztése ........................................................................................................... 36 2.9.5. A tanulás támogatása........................................................................................................................... 36 2.9.6. A pedagógusok/dolgozók együttmőködése ......................................................................................... 37 2.9.7. A tanuló/gyermek csoport elırehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés ............................... 37 2.9.8. A tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérıeszközök meghatározása ............. 38 2.9.9. A szabadidıs tevékenységek és az egészséges életmódra nevelés fejlesztése .................................... 39 2.9.10. Környezettudatos magatartásra nevelés.......................................................................................... 39 2.10. BIZTONSÁGOS INTÉZMÉNY ................................................................................................................. 40 2.10.1. Az egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása.................................... 40 2.10.2. Mentálhigiéné ................................................................................................................................. 40 2.10.3. Szemléletformálás és prevenciós tevékenység ............................................................................... 40 III. AZ IMIP NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA, FELÜLVIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE, KORREKCIÓJA. ..................................................................................................................................................... 41 IV.

MELLÉKLETEK ....................................................................................................................................... 42


3

1. MINİSÉGPOLITIKA Hazánk gazdasági és társadalmi életében az elmúlt években végbement változások eredményeként folyamatosan napirenden van oktatási rendszerünk –s ezen belül iskolánk nevelı-oktató munkájának– továbbfejlesztése. Programunk fı alapelvei: • •

•

Szorosabbá kell tenni kapcsolatunkat a munka világával, azaz a kereskedelem tényleges gyakorlatával. Növelnünk kell a korszerő általános és szakmai mőveltség színvonalát. A mélyebb alapozás és a kompetenciák fejlesztése lényeges szerepet kap a késıbbi (élethosszig tartó) tanulásban és az ezzel együtt járó többszöri átképzésben, pályaváltásban. Végzett tanulóink minél nagyobb számban tudjanak elhelyezkedni tanult szakmájukban, illetve továbbtanulni az általuk választott iskolában.

Ezek az alapelvek általánosságban megfelelnek az EU-csatlakozás következtében felmerülı új igényeknek is, amelyek szigorú minıségi, szervezési, mőködési elvárásokat támasztanak a kereskedelemmel, s így a kereskedelmi szakemberképzéssel szemben is. A kereskedık, különösen a jövı – ma még iskolapadban ülı – kereskedıi nem kerülhetik el a tevékenységükkel kapcsolatos jogszabályok megismerését és alkalmazását. Az elektronikus kereskedelem eddiginél jóval szélesebb körő elterjedése újabb, eddigiektıl merıben eltérı kihívást jelent.

az

A jól képzett szakemberek mindenképpen növelik és javítják az üzleti vállalkozások versenyképességét. A vállalkozói réteg fejlıdése kulcskérdés a kereskedelemben is, akik számára elengedhetetlenül szükséges az alapvetı számviteli pénzügyi, eladástechnikai, logisztikai, multimédia használati, humán erıforrás gazdálkodási és hálózatépítési jártasságok megszerzése. Ezért szándékozunk – partnereink igényeihez is igazodva – beindítani szakmai felnıttképzésünket is, melyre a vállalatok részérıl nagy az igény. Céljaink megvalósítására szakképzésünkben az alábbi súlypontot jelöltünk ki: • a vállalkozói és gazdasági ismeretek, marketing ismeretek • az idegen nyelv • valamint az informatika hatékony oktatása, • a kommunikációs készség fejlesztése A fentieken túlmenıen kiemelt szerepet kap - a lehetı legtöbb tantárgy keretén belül - a fogyasztóvédelem, az elektronikus kereskedelem és a környezetvédelem.


4

1.1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT

„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted, …, hagyjad másnak az áldozatot.” (Kazinczy Ferenc) Iskolánk küldetése az, hogy tanulóinknak sokoldalú, a honi munkaerıpiac igényeinek, valamint az Európai Unió elvárásainak megfelelı képzést adjon. Fı célunk, hogy diákjaink a képzési szakasz végére szilárd alapkészségekkel rendelkezzenek, melynek segítségével képesek lesznek eligazodni és megfelelı módon alkalmazkodni a mindennapi élet és a munkaerıpiac kihívásaihoz. Fontos nevelési feladatunknak tekintjük, hogy megtanítsuk keresni a szépet, a jót, az érdekeset, a hasznosat. Megújulásra, önmővelésre képes tanulókat kívánunk nevelni, amit megkövetel a felgyorsult és kitágult világ, a tudományok gyors fejlıdése, az információáradat. 1.2. FENNTARTÓI MINİSÉGPOLITIKA Budapest Fıváros Önkormányzata az általa fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozóan – a jogszabályok követelményeire építve – meghatározta a közoktatás egészére, valamint a különféle intézménytípusra vonatkozó elvárásait. Fenntartói minıségirányítási alapértékek • Gyermekközpontúság Elsıdleges szempont az életkori sajátosságoknak megfelelı nevelési-oktatási tevékenység, a gyermekek jogainak tiszteletben tartása, védelme az ıket különösen veszélyeztetı társadalmi hatásoktól. • Partnerközpontúság Az intézmények a közvetlen partnerek elégedettségét folyamatosan vizsgálják, tájékoztatást adnak saját munkájukról, a felmerülı véleményeket beépítik a tevékenységbe. • Esélyegyenlıség Különös tekintettel a a hátrányos helyzető társadalmi rétegek felemelésésre, integrálására. • Törvényesség • Eredményesség, hatékonyság A végzett tanulók minél nagyobb számban tanuljanak tovább, illetve helyezkedjenek el a munkaerıpiacon. Nevelés-oktatás • Alapkészségek, kulcskompetenciák fejlesztése, a közismereti tárgyak színvonalának emelése, a társadalmi és a munkaerıpiaci beilleszkedést igénylı készségek, ismeretek, kompetenciák fejlesztése. • A tanulók és a nem szakos tanárok nyelvi- illetve informatikai kultúrájának emelése. • Egyéni tanulási utak biztosítása, tehetségek gondozása különös tekintettel az átjárhatóságra, az emelt szintő érettségire valamint a tanulmányi versenyekre.


5

• • • • • • • •

Egészségnevelés és a környezettudatos gondolkodás fejlesztése Az élethosszig tartó tanulás elısegítése, beleértve a felnıttek részére nyújtott oktatási kínálat bıvítését. Prevenciós tevékenység, különös tekintettel a veszélyeztetett, tanulási problémákkal, magatartási zavarokkal küzdı gyermekekkel kapcsolatban. Konfliktuskezelési technikák alkalmazása, továbbadása. Gyermekvédelmi munka erısítése Mővészeti nevelés erısítése. Aktív, legitim és felelıs diákönkormányzat mőködtetése. Intézményi kulcsfolyamatok meghatározása, szabályozása, dokumentálása.

Szakközépiskola • A szabad szakma-, és iskolaváltás biztosítása - fıvárosi koordinációval - az iskolarendszerő szakképzést folytató szakképzı intézmények között. • Szorosabb együttmőködés a szakmai szervezetekkel, a hasonló profilú iskolákkal, különösen a munkaerı-piaci igények kielégítése érdekében a gazdasági kamarákkal, munkaadói szervezetekkel. • Új ismeretek, új technológiák és új módszerek alkalmazása és beépítése a pedagógiai szakmai munkába, széles körő, konvertálható szakmai tudásra felkészítés a nemzetközi együttmőködés és a munkaerı szabad áramlásának biztosítása érdekében. • Minél nagyobb számban ösztönözni a tanulókat az emeltszintő érettségire való felkészülésre. • A munkaerı mobilitás tényleges érvényre juttatása érdekében a szakmához kapcsolódó szakmai idegen nyelvi ismeretek, a szakmai mobilitáshoz szükséges kommunikációs nyelvoktatás fejlesztése. Szakiskola • A pályaorientációs szakaszban biztosítsa a szakmacsoportok, a szakmacsoportos alapozó képzési szakaszban a szakmák bemutatását, választhatóságát. • A felzárkóztatás hatékonyságának növelése, a lemorzsolódás csökkentése. • Neveltségi szint, viselkedési kultúra és a nyelvi kompetencia fejlesztése. • A szakmai képzés színvonalának emelése érdekében a szakmai módszertani kultúra fejlesztése. • Szorosabb együttmőködés a szakmai szervezetekkel, a hasonló profilú iskolákkal, különösen a gyakorlati képzés területen (a bázistanmőhelyek kialakítása), valamint a munkaerı-piaci igények kielégítése érdekében a gazdasági kamarákkal, munkaadói szervezetekkel. • A szabad szakmaváltás elısegítése akkor is, ha az intézményváltással jár. • Sikeres munkavállalói léthez szükséges kulcskompetenciák fejlesztése. 1.3. INTÉZMÉNYI MINİSÉGPOLITIKA A Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola vezetısége elkötelezi magát a 20/2004.(VI.22) FMM rendelet elıírásai szerinti minıségirányítási rendszer bevezetésére és végrehajtására.


6

Ezzel egyidıben kinyilatkoztatjuk, hogy betartjuk a képzésekre vonatkozó valamennyi jogszabályi elıírást. ( 22/ 2004.(II.16) Korm. rendelet) Az intézmény olyan stratégiai célokat tőz ki maga elé, amellyel hosszú távon biztosítani tudja a magas színvonalú, a szakmai követelményeknek és a munkaerıpiaci igényeknek megfelelı tevékenységet. Az intézmény mindent elkövet, hogy az oktatáshoz kapcsolódó tevékenységei megfeleljenek a minıségbiztosítási elıírásoknak. Az intézmény vezetése a fentiek érdekében megteremti a minıségi szolgáltatás feltételeit, rendelkezésre bocsátja az ehhez szükséges erıforrásokat. Partnereink szakmai jelzéseit beépítjük oktatási struktúránkba. A képzés során figyelembe vesszük volt és jelenlegi hallgatóink visszajelzéseit, a munkaadók igényeit, a vizsgabizottsági tagok észrevételeit. Minden tevékenységet megfelelıen képzett oktató, szakértı munkatárs végez, aki tisztában van saját feladataival, felelısségével, ugyanakkor rendelkezik a szükséges szakismerettel, gyakorlattal és hatáskörére vonatkozó döntési joggal. A minıségpolitika által kitőzött célok eléréséhez szükséges feltételeket és képzéseket minden munkatárs számára elérhetıvé teszi a vezetés. Az intézményvezetı irányításával a nevelıtestület az önértékelésre alapozva fejlesztési irányokat, konkrét minıségügyi célokat határoz meg. 1.4. INTÉZMÉNYI STRATÉGIAI CÉLOK STRATÉGIAI ÉS MINİSÉGCÉLOK MEGFELELTETÉSE

STRATÉGIAI CÉL

A szakmai oktatás színvonalának emelése.

Az intézmény mőködésének javítása.

A tanulói létszám szinten tartása a statisztikai létszámhoz képest. Munkatársi elégedettségmérés.

Tanulói elégedettségmérés. Lemorzsolódás csökkentése.

A STRATÉGIAI CÉLHOZ KAPCSOLÓDÓ MINİSÉGCÉLOK A szakmai vizsgán való megfelelés nem marad 95% alatt. A pénzügyi és tanügyi ellenırzések során szabálytalanságot nem tárnak fel. Az oktatási szintek közti átjárás biztosítása, erre való ösztönzés. Az elégedettségmérés eredménye 75% fölött legyen átlagban. Az elégedettségmérés eredménye 70% fölött legyen átlagban. 15%-ot nem haladja meg.

A MEGVALÓSÍTÁS IDİTARTAMA (TANÉV-FÉLÉVTİL TANÉV FÉLÉVIG) 2004/2005. tanévtıl folyamatos

2004/2005. tanévtıl folyamatos


2004/2005. tanévtıl kétévente

2004/2005. tanévtıl kétévente



7

STRATÉGIAI ÉS MINİSÉGCÉLOK MEGFELELTETÉSE

STRATÉGIAI CÉL

A partnerek igényeinek megismerése, folyamatos információcsere, elégedettség növelése. Sikeresen mőködteti kiépített minıségfejlesztı rendszerét.

Nyitottság és önfejlesztés az alkalmazottaknál.

Megfelelı képzettségő alkalmazotti kör kialakítása. 1

A szervezeti kultúra fejlesztése.

Teljeskörő Intézményi Önértékelési rendszer mőködtetése.

Szakiskolai tanulóink minél nagyobb számban tudjanak elhelyezkedni tanult szakmájukban.

A STRATÉGIAI CÉLHOZ KAPCSOLÓDÓ MINİSÉGCÉLOK

A MEGVALÓSÍTÁS IDİTARTAMA (TANÉV-FÉLÉVTİL TANÉV FÉLÉVIG)

Elégedettségmérés Az eredmény 70% fölött 2004/2005. második félévtıl legyen. A visszajelzett igények betervezése, beépítése. Az értékelések, mérések 2005/2006. tanév számának növelése. Szakmai továbbképzéseken való részvétel rendszerességének növelése. A képzést az 2004/2005. tanévtıl folyamatos egyéni és iskolai érdekek össze-hangolásával végzi. Prioritása az iskolai érdekeknek van. A továbbképzési terv 2006/2007. tanév második félév teljesítése. A szervezeti kultúrával 2006/2007. tanévtıl folyamatos kapcsolatos elégedettség átlagosan 75% fölött legyen. Az értékelési, mérési 2006/2007. tanévtıl folyamatos rendszer jól mőködik, a tapasztalatok hasznosíthatóak, beépíthetıek. A szakmában 2006/2007. tanévtıl folyamatos elhelyezkedett tanulók aránya évrıl évre növekedjen. A továbbtanulók aránya 2006/2007. tanévtıl folyamatos évrıl évre növekedjen.

Szakközépiskolát végzett tanulóink minél nagyobb számban tudjanak továbbtanulni az általuk választott pályán. Szakiskolát végzett tanulóink minél nagyobb A továbbtanulók számban tudjanak továbbtanulni érettségit adó 30% fölött legyen. képzésben.

aránya


1

A dolgozók, vezetık részvétele, magatartása a felmerülı problémák megoldásával kapcsolatban. Mindenki által elfogadott érték- és normarendszer létezése. Új munkatársak kiválasztásának alapelvei. A teljesítmény értékelése. Az iskolán belüli döntési jogok, feladatok stb. elosztása, a kommunikáció stílusa. Konfliktuskezelés, nyitottság, munkaszervezés, munkafolyamatok, szabályok.


8

2. AZ INTÉZMÉNY MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Intézményünk a fenti célok megvalósítása érdekében a 2004/2005-ös tanévtıl kezdıdıen folyamatosan építi és mőködteti teljes körő (TQM alapú) minıségirányítási rendszerét, amelyet 2006-tól a Szakiskolai Fejlesztési Program kapcsán kiegészített a Szakiskolai Önértékelési Modell. A modell infrastrukturális, továbbképzési, valamint szakértıi háttere segíti a teljes minıségirányítási rendszer mőködtetését. 2.1. A VEZETÉS SZEREPE, FELELİSSÉGE A MINİSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN A minıségbiztosítási rendszerek kidolgozásának és mőködtetésének elsı számú felelıse az intézmény igazgatója. Az iskola vezetése személyes példamutatásával segíti a rendszer megvalósulását, felügyeli a hatékony mőködést. A minıségirányítási feladatokat a minıségirányítási csoport látja el, a minıségirányítási vezetı irányításával. A csoport vezetıje feladatát az igazgató közvetlen irányításával végzi. A tagok kiválasztásánál törekszünk arra, hogy minél több kollégának legyen minıségirányítási ismerete, végzettsége. Feladattól függıen az igazgató az intézményi dolgozók más csoportját is bevonhatja a minıségirányítási munkába. Esetenként külsı szakértıi segítség is igénybe vehetı.


9

2.2. A MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI KERETEI

2.2.1. A minıségfejlesztés helye a szervezet struktúrájában

IGAZGATÓ

Belsı ellenır

Gazdasági igh.

Jogtanácsos

Szaközépisk. igh.

Szakiskolai szakképzési igh.

Gondnok

Könyvelés

Tanügyigazgatás

Karbantók Portások Takarítók Főtık

Könyvelık Bérelszám. Pénztáros

Tantárgyi munkaközösségek

Munkaés tőzvéd.

Minıségirányítási vezetı

Osztályfınöki feladatok

Szülıi Közösség

DSK vezetıi

DÖK segítık

Oktatástechnikus

Ifjúságvédelem

Tanulónyilvántartás

Kulturális nevelıtanár

Rendszer gazda

Minıségfejlesztı csoport

Könyvtár

Gyakorlati oktatásvezetı

Gyakorlati oktatásvezetı helyettes

Tantárgyi munkaközösségek

Szakoktatók

Tanórán kívüli fogl.

Oktatási kabinetek

Kulturális feladatok

Felnıttképzési vezetı

Felnıttképzés

Taniroda

Felnıttoktatás


10

2.2.2. A minıségfejlesztés dokumentációs rendszere/mőködtetése Az iskolában folyó nevelı-oktató munka tartalmi elemeinek alapdokumentuma az iskola Pedagógiai Programja. Az ebben rögzített alapelvekre épül az intézmény minıségpolitikája és az ehhez kapcsolódó minıségcélok rendszere. A minıségirányítási dokumentumokat az iskolában érvényben lévı iratkezelési szabályzat szerint kezeljük.

Ügyviteli és

Az iskola kulcsfolyamatait, fontosabb eljárásait a Minıségbiztosítási Kézikönyv tartalmazza, amely a tanáriban található dokumentumtárban minden dolgozó számára hozzáférhetı. 2.3. AZ INTÉZMÉNYI MŐKÖDÉS FOLYAMATAINAK MEGHATÁROZÁSA

Fogalomértelmezés Kulcsfolyamatok: az intézményi stratégiában megfogalmazott célrendszer megvalósítását biztosító, az intézmény alapítási (nevelés-oktatás) céljának közvetlen megvalósítását segítı folyamatokat értjük (pl. stratégiai tervezés folyamata, éves tervezés folyamata, vezetıi ellenırzés folyamata, vezetıi értékelés folyamata, az intézményi önértékelés folyamata, a partneri igény- és elégedettségmérés és elemzés folyamata) A kulcsfolyamatokat az alábbi kategóriákba soroltuk: • Tervezés • Intézményi ellenırzés • Intézményi mérés, értékelés • Partnerkapcsolatok irányítása • Folyamatos fejlesztés • Pedagógus teljesítmény értékelése 2.3.1. Tervezés Cél: Az intézmény mint szervezet munkája kiszámítható, egymásra épülı, ellenırizhetı tevékenységek sora legyen. Stratégiai tervezés Az intézmény oktató-nevelı munkáját a Fıvárosi Önkormányzat felé benyújtott és elfogadott Pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény munkájára vonatkozó pedagógiai tervezés az elfogadott alapdokumentum kereti között az intézményvezetı feladata. Az intézmény annak érdekében, hogy fejlesztéseit a céljainak megfelelıen fókuszálni tudja, megtervezi stratégiáját. Meghatározza a hosszú távú dokumentumok elkészítésének rendjét, tartalmát, egymáshoz való viszonyát.


11

Célunk olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, ellenırizhetı, egyenletes iskolai munkában. Feladatunk a stratégiai tervezés folyamatának leírása, az operatív tervezés kidolgozása, a tervezési szintek meghatározása. Meglévı elemek: • vezetıi pályázat • pedagógiai program • munkaközösségi szintő szakmai munkatervek, • a diákönkormányzat és a közvetlen partnerek (Szülıi Munkaközösség) munkatervei, • iskolai munkaterv, feladatellátási terv, rendezvényterv Fejlesztendı terület: • MIP • Ellenırzési terv Alfolyamatok: • Marketingtevékenység • Információáramoltatás • Partneri igény- és elégedettségmérés • Elemzések, értékelések készítése • Új célok, feladatok meghatározása • Határidık megállapítása • Dokumentáció (pl. éves munkaterv) elkészítése • Beiskolázás (tanulók) • Tanulás támogatása (tanulásmódszertan) • Tanulók értékelése • Osztályfınöki, szakoktatói munka • Tanári munka • Vizsgák szervezése és lebonyolítása • Megfelelı munkakörülmények biztosítása • DÖK mőködése • Kommunikáció a partnerekkel • A közös nevelési-oktatási követelmények érvényesítése • Tanár továbbképzések szervezése • A tanulók neveltségi szintjének emelése • Tárgyi eszközök fejlesztése Hosszú távú tervezés: Az iskola hosszú távú terveit a Pedagógiai Program tartalmazza. Az intézményi távlati stratégia kialakítása, az iskola mőködtetésének legalapvetıbb feladata. Célja, az intézmény hosszú távú – a küldetés teljesülését elısegítı, a külsı és belsı környezet folytonos változásaihoz, valamint a fenntartó aktuális elvárásaihoz igazodó – üzemeltetésének tudatos megalapozása oly módon hogy a vezetıség és a kollektíva által közösen kialakított jövıkép – mint fı stratégiai cél – egyértelmően meghatározott rövid távú akciósorozatok láncolataként, késıbb a legoptimálisabb mértékben megközelíthetı legyen.


12

Középtávú tervezés: Az intézmény középtávú pedagógiai tervei az intézmény vezetıjének megbízatásának tartamával állnak összhangban. Az igazgatói pályázatban megfogalmazott vezetıi stratégia idıarányos megvalósulása nyomon követhetı az egyes tanéveket értékelı beszámolókban. Rövid távú tervezés: Tulajdonképpen a Pedagógiai Program célkitőzéseinek lebontása konkrét éves feladatokra. Az intézmény vezetése az iskolát érintı külsı és belsı mérések, valamint az értékelések tapasztalatainak összegzése alapján meghatározza az intézmény elıtt álló egy tanévre szóló feladatokat, különös tekintettel az oktató- nevelımunka feladataira, a tanév rendjére, a minıségirányítás feladataira, a gazdálkodási tevékenységre, a javítandó, fejlesztendı területekre, valamint az ellenırzésekre és értékelésekre. Az éves munkatervnek tartalmaznia kell a tanév feladatait a fenti fı területeken olyan részletességgel, határidıkkel és felelısökkel, hogy annak alapján a munkaközösségek vezetıi, valamint a tanárok el tudják készíteni munka- és nevelési terveiket. A rövid távú terv tartalmazza az iskola éves tevékenységét. A kijelölt feladatok elvégzéséért felelıs személyeket. A munkavégzés határidejét a tanévenként elfogadott és tanév egészét felölelı éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervnek összhangban kell állnia az oktatási miniszter tanév rendjérıl szóló utasításával. 2.3.2. Intézményi ellenırzés Cél: A normáknak, a jogi és belsı szabályozásnak megfelelı mőködés biztosítása, a külsı – jogi, törvényességi, hatósági, pénzügyi– ellenırzések megfelelı elıkészítése, a munka segítése. Célunk még az ellenırzés során feltárt hibák javítása, a rendszer korrekciója és a hibák kiküszöbölése. Az iskola igazgatója a közoktatási törvény 54§(1) alapján az intézmény szakmai munkájának egyszemélyi felelıse, aki vezetıi tevékenységét a két igazgatóhelyettes valamint a gazdasági vezetı közremőködésével látja el. A vezetıi ellenırzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendı ellenırzési terv tartalmazza, melyet az igazgató készít el (munkaterv). Az ellenırzési tervet az alkalmazotti körben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenırzési tervben nem szereplı eseti ellenırzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A nevelı-oktató munka belsı ellenırzésének megszervezéséért és hatékony mőködtetéséért az igazgató a felelıs. A nevelı-oktató munka belsı ellenırzésének módszerei: • tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása • írásos dokumentumok vizsgálata • tanulói munkák vizsgálata • beszámoltatás szóban, írásban A nevelı-oktató munka belsı ellenırzésének fıbb szempontjai: • a munkafegyelem alakulása, órakezdés, befejezés


13

• • • • • •

a teremrend pontos betartása a tanári adminisztrációs fegyelem betartása a tanítási órak módszertani, didaktikai szervezése, a tantárgy-pedagógiai szempontok betartása, a korszerő szemléltetés az objektivitást és egységességet a tanulói munka értékelésénél a tantárgyi koncentrációt a tanmenet betartását

Az ellenırzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejő meghatározásával – a tantestületi értekezleten összegezni kell. A nevelı-oktató munka követelményeinek teljesítményértékelı rendszere biztosítja.

egységességét

az

iskola

tanári

Alfolyamatok: • Az intézményi ellenırzési szintek meghatározása • A vezetıi ellenırzés szintjeinek meghatározása • Az ellenırzés folyamatainak megtervezése • A felelısségi körök megállapítása, illetve a feladatok szétosztása • A beszámolás rendjének szabályozása • A dokumentálás rendjének szabályozása • A MIP mőködtetése Meglévı elemek: • Óralátogatási terv • Éves belsı ellenırzési terv • Dokumentációs szabályzatok Fejlesztendı elemek: • MIP 2.3.3. Intézményi mérés, értékelés Célja: Kiszámítható, tervezhetı mérések, értékelések rendszerének mőködtetése annak érdekében, hogy a helyzetelemzés, tervezés objektív tényeken alapuljon és a folyamatos fejlesztés alapja legyen a minıségi munkavégzésben. Alfolyamatai • A meglévı mérési, értékelési gyakorlat folyamatos fejlesztése. • Az intézményi tervek és programok teljesülésének mérése. • A bevált kérdıívek alkalmazásával összehasonlító elemzések, statisztikák készítése. • Fejlesztési szükségletek megállapítása. • A mérési, értékelési eredmények beépítése a mindennapi munkába. Meglévı elemek: • Kollektív szerzıdés


14

•

Pedagógiai program

Fejlesztendı elemek: • MIP • Minıségbiztosítási Kézikönyv A közoktatási törvény módosítása alapján az intézmények kiemelt feladatként kell kezeljék a mérési-értékelési tevékenységet. A Ktv. pontosan kijelöli az e tevékenységi körrel kapcsolatos intézményi feladatokat Az országos kompetenciamérések eredményei minısítik az intézményekben folyó szakmai munkát. A nyilvánosságra kerülı intézményi átlagok és eredmények lehetıvé teszik az iskolák összehasonlíthatóságát. Az intézménynek ezért is érdeke tudatos tervezı munka, a hiányosságok feltérképezése és javítása. Az értékelések összegzése, illetve a problémás területek súlyozása után minden évben az intézményvezetı intézkedési tervet készít. Fontos része kell legyen az intézményi tervnek a belsı mérési rendszer kialakítása az intézményi MÉCS és a szakmai munkaközösségek hatékony közremőködésével. Az iskola minden évben részt vesz az Oktatási Hivatal által irányított méréseken. A mérések ellenırzését és értékelését a mérés kiírója által meghatározott személy végzi. A mérések eredményei és a belılük leszőrhetı tapasztalatok a tantestületi értekezleten kerülnek összegzésre. Az iskola házi méréseit a munkaközösségek munkatervei tartalmazzák, melyek értékelését a munkaközösségek önállóan végzik, majd az eredményekrıl és tapasztalatokról beszámolnak az iskolavezetésnek. Az országos mérési eredményeink megismerése után pontosítani tudjuk céljainkat, hogy eredményeink és a mért értékek összhangban legyenek. Így mérhetıvé vélik a hozzáadott pedagógiai érték, amely a módszertani változtatásokhoz nélkülözhetetlen. Az intézkedési terv kitőzött céljainak végrehajtása az iskolában mőködı Mérési Értékelési Csoport munkájával összehangolva kerül megvalósításra. Ebbe célszerő bevonni minél szélesebb körben a partnereket (tanulók, munkatársak,szülık, fenntartó). 2.3.3.1. Az országos kompetenciamérést követı feladatok Kt. 40. § (11), Kt. 99. § (7) alapján A minıségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelıtestület - az Intézményi Önértékelés keretében - a szülıi szervezet véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi


15

minıségirányítási program végrehajtását az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján határozzuk meg azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy célkitőzéseink és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. • Intézkedési terv készítése • Eljárásrend (Minıségbiztosítási Kézikönyv) Ha az iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályokban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, akinek intézkedési tervet kell készítenie a törvényben leírtak figyelembe-vételével. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához – jogszabályban meghatározottak szerint – pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértı vagy más szakmai szervezet közremőködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv az Oktatási Hivatal jóváhagyásával válik érvényessé. Az OH hatósági ellenırzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását. 2.3.4. Folyamatos fejlesztés Cél: A minıségirányítási rendszer folyamatainak beválása és eredményei mérésével a mérési eredmények ismeretében beavatkozás az intézmény mőködésébe. Alfolyamatok • A leírt folyamatok és tevékenységek ellenırzése • A folyamatok mérési rendszerének mőködtetése • Belsı ellenırzési tevékenység • Helyesbítı, megelızı, fejlesztı tevékenységek • Szabályozás Meglévı elemek: • Belsı ellenırzési terv Fejlesztendı elemek: • MIP


16

2.4. A VEZETİI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA

2.4.1. Vezetés elkötelezettsége, felelıssége A Minıségirányítási program kialakításakor figyelembe kell venni a közoktatási törvény 40.§. követelményeit, a fenntartói ÖMIP, valamint a partnerek igényeit és elvárásait. Az intézmény vezetısége kinyilvánítja teljes elkötelezettségét: • a partnerek teljesíthetı igényeinek és elvárásainak teljesítésében az intézmény minden szintjén • a minıségpolitika meghatározásában, betartásában, a minıségcélok elérésében, rendszeres felülvizsgálatában • a mőködéshez szükséges erıforrások biztosításában Vállalja: • a kiépített rendszer folyamatos tökéletesítését, • a partneri elégedettség megtartását, javítását, • új partnerek megnyerését. Az intézmény munkatársai felelısséget vállalnak az IMIP megvalósításáért, a minıséget befolyásoló folyamatok elıírásszerő végrehajtásáért Feladatok Az intézmény irányítása, jogszerő mőködés biztosítása • Az intézmény mőködését szabályozó jogi dokumentumok, külsı és belsı szabályzatok megismerése, betartása és betartatása • Belsı kapcsolatok szervezése • Munkahelyi klíma javítása • Szervezeti kultúra fejlesztése • Az iskolai menedzsment, a szervezeti struktúra hatékony mőködtetése • Külsı kapcsolatok tervszerőségének, rendszerének biztosítása • Gazdálkodás A pedagógiai munka tervezése, minıségének biztosítása • A pedagógiai program, helyi tantervek, helyi nevelési programok elfogadása, módosítása, értékelése • Célok megfogalmazása • Szükséges eszközök biztosítása • Pedagógiai innovációk • A feladatok adaptálása a partnerek elvárásaihoz Az intézményben dolgozók minıségi munkavégzésének elısegítése • Továbbképzés • Módszertani kultúra, innováció • Szakmai teljesítmények növelése • Fluktuáció csökkentése • Egyéb feladatok vállalása A tanulók, gyermekek tudásának, szociális és pszichológiai készségeinek fejlesztése • Országos mérési eredmények figyelembe vétele


17

• • • •

Helyi mérési eredmények figyelembe vétele Versenyek és egyéb szereplések lehetıségeinek biztosítása Kommunikációs (hagyományos és informatikai) készségek fejlesztése A továbblépéshez szükséges ismeretek, készségek, kompetenciák kialakítása

Az intézmény felszereltségének, állapotának, szinten tartása és javítása az alábbi területeken • Tantermek • Taneszközök, segédletek • Speciális helyiségek (kabinetek) • Informatikai/multimédiás eszközök • Könyvtár Az intézmény és a helyi társadalom kapcsolatának kialakítása fenntartása • Kapcsolatfelvétel és kapcsolatépítés a közvetlen partnerekkel • Elégedettségi mutatók trendjének vizsgálata • Végzett tanulók nyomonkövetése • PR tevékenység 2.4.2. Tervezés

2.4.2.1. • • • • • •

Tanulók differenciált képességfejlesztésének biztosítása Iskolai rendezvények, megemlékezések szervezése, lebonyolítása Versenyekre felkészítés, versenyeken való részvétel biztosítása Tanulmányi kirándulások, színház- és múzeumlátogatások szervezése Drogmegelõzési programok szervezése Iskolai sportnap, egészségnap szervezése 2.4.2.2.

• • • •

Középtávú feladatok

Idegen nyelv oktatásának fejlesztése érdekében meglévõ külkapcsolatok ápolása, újak felkutatása Emelt szintő érettségi vizsgán emelkedjen a résztvevık száma Nevelést-oktatást segítõ eszközök folyamatos korszerûsítése, bõvítése, karbantartása, pótlása Tiszta, rendezett környezet iránti igény kialakítása 2.4.2.3.

• • •

Rövid távú feladatok

Hosszú távú feladatok

Továbbtanulásra való felkészítés Minden tanárunk rendelkezzen alapvetõ számítástechnikai ismeretekkel Nem nyelvszakos kollégáink mind nagyobb számban tanuljanak angol vagy német nyelven, alapvetõ társalgásra legyünk képesek

A pedagógiai feladatok magvalósításának alapvetõ színterei:


18

A tanítási órák, a tanításon kívüli foglalkozások, az osztályfõnöki órák, a diák önkormányzati tevékenységek, iskolai rendezvények, tanulmányi kirándulások, utazások. A stratégiai tervet az éves munkaterv bontja le operatív feladatokra. 2.4.3. Az intézmény mőködési rendjének biztosítása Az iskola mőködését szabályozó tanügyigazgatási dokumentumok: • • • • • • • • • • •

Alapító okirat SZMSZ Házirend - Tantárgyfelosztás - Órarend - Naplók Tanuló nyilvántartás Vizsgák dokumentumai Versenyek dokumentumai Törzskönyv Bizonyítványok Foglalkozási naplók Helyettesítési naplók Iratkezelési szabályzat 2.4.4. A vezetıi ellenırzés

Célja: Jogszabályoknak, belsı szabályzatoknak, normáknak való megfelelési vizsgálat. A meglévı állapotok, folyamatok követelményekhez, elıírásokhoz, normákhoz való ténymegállapító viszonyítása. A célokat és folyamatokat gátló tényezık feltárása, azok kiküszöbölése és a felelısségek megállapítása. Az ellenırzés alapelvei: • objektív • tervszerő • következetes • törvényességnek megfelelı • folyamatos • dokumentált • nyilvános Az intézmény belsı ellenırzését kiegészíti a fenntartó szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenırzése. Az ellenırzési rendszer az intézmény mőködésének egészére - pedagógiai és nem pedagógiai folyamatokra – terjed ki. A ellenırzések fıbb területei • Fenntartói ellenırzés dokumentumai • Munkáltatói dokumentumok • A nevelı-oktató munka tervezését és eredményességét mérı dokumentumok • Pénzügyi dokumentumok • Minıségirányítási dokumentumok


19

Minıségirányítási ellenırzés: Az intézmény vezetése munkaterv szerint évente legalább egyszer, de szükség esetén többször felülvizsgálja a következıket: • fenntartói elégedettség • partneri elégedettséget, panaszokat, • belsı helyzetelemzési eredményeket • erıforrások helyzetét • szolgáltatások hatékonyságát, megfelelıségét • helyesbítı, megelızı intézkedéseket • változtatások szükségességét • erıforrások fejlesztését • szolgáltatások fejlesztését • panaszkezelést (A menedzsment kötelezı feladata az átvizsgálás utáni intézkedési terv nyilvánosságra hozatala és dokumentációja.) 2.4.5. Az intézmény mőködésének értékelése Cél: Az értékelési, mérési rendszer mőködésének, beválásának vizsgálata, a tapasztalatok hasznosítása, korrekció elvégzése. Az intézményvezetı irányításával a nevelıtestület az önértékelésre alapozva (5 évente) fejlesztési irányokat, konkrét minıségügyi célokat határoz meg. MINİSÉGCÉL, TELJESÍTMÉNY KRITÉRIUM, EREDMÉNYELVÁRÁS Tanügyi ellenırzés során szabálytalanságot nem tárnak fel

KULCSFOLYAMAT

A FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSÁNAK HELYE

Intézményi ellenırzés

Pénzügyi ellenırzés során a gazdálkodás rendjét alapvetıen befolyásoló szabálytalanságot nem tárnak fel. Továbbképzési terv teljesítése, a megfelelı képzettségő alkalmazotti kör kialakítása Minıségfejlesztı rendszer kiépítése, mőködtetése

Intézményi ellenırzés Belsı ellenırzés

Pedagógiai Program SZMSZ Minıségirányítási rendszer Belsı szabályzatok Belsı pénzügyigazdálkodási szabályzatok Belsı ellenırzési szabályzat Továbbképzési terv

Stratégiai tervezés Intézményi ellenırzés

Stratégiai tervezés Ellenırzés, mérés, értékelés Folyamatos fejlesztés

Az egész intézményi mőködést átfogja


20

2.4.6. Felelısségi mátrix

Pedagógusok

X

X

X

X

2.

Operatív tervezés

X

X

X

X

X

X

3.

Dokumentációs rendszer

X

X

X

X

X

X

4.

Beiratkozás

5.

Beiskolázás

X

X

6.

Egészséges, biztonságos környezet

X

X

7.

Minıségfejlesztés

X

9.

Humán erıforrások

X

X

X

X

X

ellenırzési, értékelési X

X

X

12.

Gazdasági, feladatok

X

X

X

X

X

10. Tárgyi erıforrások Belsı 11. mérési, rendszer

X

pénzügyi

X

Ped. munkát segítı munkatársak

Munkaközösség vezetık

X

Gondnok

MÉCS vezetı

X

Beiskolázási felelıs

Minıségirányítási vezetı

X

Belsı ellenır

Gyakorlati okt. vezetı

Stratégiai tervezés

Gazdasági vezetı

Igazgató helyettesek

1.

Fıfolyamatok

Iskolatitkár

Igazgató

A felelısségi mátrix láthatóvá teszi a fıfolyamatok gazdáit.

X

X

X

X

X X

X X

X

X X

X


21

2.5. PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNY VIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE Az iskola a 2007/2008-as tanévtıl mőködteti munkatársi teljesítmény-értékelı rendszerét. Ez magába foglalja a pedagógusok, a vezetık, illetve a könyvtáros tanár teljesítményértékelését is. A teljesítmény értékelés folyamatának teljes leírását, mérıeszközeit, szereplıit az intézményi Minıségbiztosítási Kéziköny tartalmazza! 2.5.1. Az értékelési rendszer alapvonásai Az értékelési rendszer alapvetıen fejlesztı céllal készült, elısegítve az értékelı rendszerekben rejlı fejlesztési potenciált. A minısítı cél – különösen a kezdeti idıben – másodlagos szerepet kap. A rendszer fı célja a fejlesztés, azaz, hogy segítsen az oktatás-nevelés színvonalának emelésében, azáltal, hogy lehetıvé teszi a problematikus területek azonosítását, segíti a kezelésükhöz szükséges reális célok megfogalmazását, segít nyugtázni, méltányolni az egyéni teljesítményeket, a kimutatható fejlıdést, valamint segíti az iskolavezetést bizonyos vezetıi döntések meghozatalában. Az értékelési rendszer további elınye, hogy elısegíti a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását, az iskolai feladatok jobb elosztását, s nem utolsó sorban adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással, bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos személyi döntésekhez. 2.5.2. A teljesítménymérés tárgya, módszerei, menete

2.5.2.1.

A követelményrendszer alapjai és összetevıi

A követelményrendszer három egymást kiegészítı alapon nyugszik: • a pedagógus munkaköri leírásán; • egy közmegegyezésen (az igazgatóság, a tantestület jóváhagyásán) alapuló kritériumrendszeren; • az elızı értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapításokon, amelyek rögzítik a kiemelkedıen sikeres területeket és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövıben fejlesztendı területeket. (Ez a pillér nyilván csak a már mőködı rendszerekben játszhat szerepet.) 2.5.2.2.

A vizsgálandó területek

Az értékelési rendszer a következı területek rendszeres vizsgálatát tartaná szükségesnek: • a tanár tanórai oktató-nevelı munkájának értékelése; • a tanár tanórán kívüli iskolai tevékenységének értékelése; • a tanár képzettségének és felkészültségének értékelése;


22

•

a tanár által tanított tanulók kiemelkedı tanulmányi eredményeinek értékelése; • a tanári teljesítmény egymást követı ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése; • a tanár hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése; • a tanár tanórán/iskolán kívüli szakmai tevékenységének értékelése. 2.5.2.3.

Az információgyőjtés eszközei

Ez a rendszer öt különbözı eszköz segítségével győjti be a kritériumokra vonatkozó információkat: • Óralátogatási lap • Tanulói kérdıív • Önértékelı lap • Véleménykérı lap • Értékelési beszélgetés 2.5.2.4.

Az értékelés lebonyolítói

Az értékelést az értékelt tanár munkaközösség-vezetıjébıl (vagy több tárgy tanítása esetén munkaközösség-vezetıibıl) és az igazgatóság egy tagjából álló Értékelı team végzi az érintett tanár aktív (önértékelés, véleménynyilvánítás, vita formájában történı) közremőködésével. Az Önértékelı lapon, a Véleménykérı lapon megfogalmazott kritériumokkal összefüggı információk az érintett tanár és a team tagjainak konszenzusával születnek meg az Értékelési beszélgetés keretében, ahol az értékeltnek módja van a nem konszenzus útján keletkezett információkkal kapcsolatban is véleményt nyilvánítani. 2.5.2.5.

Az értékelési ciklus

A vizsgálat folyamatosan zajlik, és egy tanár esetében egy kétéves ciklus után zárul. A ciklus során • az értékelt tanár által tanított minden tárgy munkaközösség-vezetıje évente legalább egyszer, az igazgatósági tag pedig ciklusonként legalább egyszer meglátogat és értékel egy-egy tanórát, melyet megbeszélés követ. • két alkalommal a tanár által tanított összes csoport tanulói kérdıívek segítségével értékelik a tanár teljesítményét; • a ciklus vége felé az érintett tanár egy önértékelı és egy véleményekre kérdezı kérdıívet tölt ki; • a ciklus legvégén az összes adat birtokában, (az érintett tanár és az Értékelı team tagjainak részvételével) egy Értékelı beszélgetésre (ún. interjúra) kerül sor, amely során megbeszélik az összegyőjtött adatokból következı tanulságokat és kijelölik a következı két éves ciklusra vonatkozó egyéni célokat. Minden év szeptemberében a tantestület tájékoztatást kap az iskola egészére vonatkozó eredményekrıl.


23

2.6. VEZETİI FELADATOKAT ELLÁTÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE Az intézmény vezetı beosztású dolgozói: • igazgató, • igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetı, gyakorlati oktatásvezetı helyettes, • munkaközösség-vezetık, minıségügyi vezetı, MÉCS vezetı, projekt vezetık. Amennyiben az érintett vezetı pedagógusi feladatokat is ellát, munkáját a Pedagógus Teljesítményértékelés alapján is (l. elızı fejezet) értékelni kell! 2.6.1. A követelményrendszer alapjai és összetevıi • • •

A vezetı munkaköri leírása közmegegyezésen alapuló mérıeszközök, kritériumrendszer az elızı értékelési ciklus végén született, egyénekre megállapítások

vonatkozó

2.6.2. A teljesítményértékelés során vizsgált területek • • • • • • • • • • • • • • •

tervezés (stratégiai és operatív), teljes körő perspektíva nyújtása, feladatszervezés, végrehajtás koordinálása együttmőködési készség döntéshozatali folyamatok irányítása, értékelés, visszacsatolás vezetıi attitődök hitelesség, elfogadottság, munkafegyelem az intézmény jogszerő mőködésének biztosítása belsı szabályozottság, dokumentációs rend, szabálytisztelı gyakorlat forrásteremtés és elosztás tárgyi környezet, eszközök, pályázatok a szervezeti struktúra és kultúra, illetve ezek fejlesztése struktúra és a feladatok összhangja, hierarchia mőködtetése, szerepek kiosztása munkahelyi klíma, vezetıi ellenırzés, értékelés, feladatdelegálás, szervezeti csatornák mőködtetése, perspektíva adása, hajtóerık biztosítása pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése PP végrehajtása (helyi tanterv, egészségnevelés, környezeti nevelés), diákönkormányzat, fórumok minıségirányítás, minıségfejlesztés partnerközpontú mőködés, mérés-értékelés, IMIP-ben foglaltak követése PR, nyitottság


24

2.6.3. Az információgyőjtés eszközei • • • • • •

Önértékelı lap (vezetıi feladatokkal kapcsolatos) Véleménykérı lap (vezetıi feladatokkal kapcsolatos) Vezetıi értékelés Tantestületi kérdıív Vezetıtárs kérdıív Értékelési beszélgetés (összekötve a pedagógusi munka értékelésével)

2.6.4. A teljesítménymérés módszerei, menete intézményvezetı esetében • • •

önértékelés vezetık értékelése tantestületi szintő értékelés

más vezetı esetében • • • •

önértékelés intézményvezetıi értékelés, az intézmény vezetıje által megbízott vezetı beosztású dolgozó(k) által történı értékelés, tantestületi (illetve munkaközösségi, vezetett csoport stb.) szintő értékelés 2.6.5. Eljárásrend, az értékelés lebonyolítói

2.6.5.1. • •

•

•

Intézményvezetı esetében:

Az intézményvezetı teljesítményértékelésérıl a fenntartó gondoskodik az ÖMIP alapján. Az intézményvezetıi önértékelést illetve az intézményvezetı tantestületi szintő értékelést kezdeményezheti a KT, a tantestület vagy az intézmény vezetısége. Az írásos felkérést követı 30 napon belül az intézmény vezetıje elkészíti önértékelését, (Igazgatói önértékelı lap) és a teljes tantestület számára nyilvánosságra hozza. Egy vezetıi ciklus alatt a felsorolt csoportok legfeljebb egy-egy alkalommal kérhetik fel önértékelésre az intézmény vezetıjét. Az intézményvezetı vagy az általa megbízott személy az önértékeléssel párhuzamosan gondoskodik a vezetıi-, valamint a tantestületi szintő értékelések elkészítésérıl is. Ezek összesítését - vagy annak részeit - az intézményvezetı saját belátása szerint hozza nyilvánosságra. Az intézményvezetı a vezetıi ciklus utolsó évében a MIP szerint komplex önértékelést végez, mely tantestületi nyilvánosságot kap.


25

2.6.5.2. • • • • • •

Az intézményvezetı által elkészített feladatterv alapján történik. A feladatterv tartalmazza a mérés-értékelés idıpontját, az értékelést végzı személyek körét. Az értékelésre kiválasztott vezetı a megfelelı Vezetıi önértékelı lap kitöltésével önértékelést végez. Az értékelési ciklus vége elıtt az intézményvezetı kitölti a Vezetıi értékelı lapot. Az intézményvezetı vagy az általa megbízott személy gondoskodik, hogy az értékelési ciklus végére a többi mérıeszköz (vezetı beosztású dolgozók értékelése, tantestületi szintő értékelés) is rendelkezésre álljon. Az eredményeket az értékelı megbeszélésen a vezetıtársakkal együtt közösen értelmezik. Ezt követıen a vezetıség az értékelt vezetıtárs számára konszenzusban elfogadott fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja a vezetıség szintjén nyilvános.

2.6.5.3. •

Igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetık esetében:

Munkaközösség vezetık, egyéb vezetık esetében

A további vezetıi szintek esetében is az igazgató végzi el az értékelést a megfelelı értékelı lap kitöltésével, mely eredményt összevetnek az önértékeléssel. Ennek eredménye a vezetıség szintjén nyilvános. 2.6.5.4.

Az értékelési ciklus

Igazgatóhelyettesek és gyakorlati oktatásvezetık esetében A vizsgálat folyamatosan zajlik – beleértve a vezetı pedagógusi munkájának értékelését is - és vezetı esetében egy év után zárul. Az értékelést egy év szünet követi, majd újra kezdıdik az értékelési folyamat. Az intézményvezetı indokolt esetben, egyéni elbírálás alapján eltekinthet az egy év szünettıl, és a következı évben is tervezheti a vezetıi munka értékelését. Munkaközösség és egyéb vezetık esetében A vizsgálat – a tanári teljesítményértékeléssel megegyezıen - kétéves ciklus után zárul, de vezetıi értékelésre csak a ciklus második évében kerül sor.


26

2.7. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS A Szakiskolai Fejlesztési Programban részt vevı intézményként rendszeresen (évente) az iskola helyzetét megmutató önértékelést kell végeznünk. Az erre a célra kidolgozott Szakiskolai Önértékelési Modell egy komplex módszertani eszköz, amely elsıdlegesen a szakiskolák specialitásaira koncentrál, de kevés módosítással alkalmas az iskolában folyó, minden osztálytípust felölelı nevelési-oktatási tevékenység vizsgálatára. A kibıvített önértékelési modell alkalmas az intézmény erısségeinek és legfontosabb fejlesztendı területeinek azonosítására, valamint a továbbfejlesztés irányainak a kijelölésére. elısegíti az intézményi mőködés tökéletesítését, a szervezeti kultúra fejlesztését alkalmazásával átfogó és átlátható képet kapunk az intézmény mőködésérıl, a nevelési-oktatási tevékenység hatékonyságáról és eredményességérıl. figyelembe veszi a mind a szakiskolai, mind a szakközépiskolai képzés sajátosságait (képzési célok, tanulók összetétele, szakképzési partnerek, gyakorlati képzés a szakiskolánál, továbbtanulás, felkészítés a továbblépésre stb. a szakközépiskolánál) átfogja az intézmény teljes mőködési rendszerét, beleértve a gazdasági mutatókat is egyszerően alkalmazható teljesítménymutatókat fogalmaz meg az intézmény tevékenységének értékelésére, erısségeinek és fejlesztendı területeinek feltárására. 2.7.1. Az önértékelési modell bevezetése Az Önértékelési Modell bevezetésével párhuzamosan három szinten történik. Az egyes szakaszokhoz szorosan egymásra épülı, de mélységében eltérı önértékelési modellek tartoznak: I. Helyzetfelmérı szint 2006/2007 tanévtıl II. Fejlesztési szint 2007/2008 tanévtıl III. Teljes körő intézményi önértékelés szint 2009/2010 tanévtıl. Az önértékelés mindhárom szinten azonos alapokon nyugvó, de tartalmában eltérı önértékelési modell alkalmazásával történik. Mivel a három fázis egyben három fejlettségi szintet is jelent, ezért minden szinthez külön önértékelı eszköz került kifejlesztésre. Ezek azonban egy és ugyanazon önértékelési modell – a Szakiskolai Önértékelési Modell – három, szorosan egymásra épülı szintjei. Az I. szint az intézmény nevelés-oktatás terén elért eredményeinek értékelésére épül, és csak a további szinteken kell az intézmény más jellegő tevékenységeit (pl. a munkatársak irányítását, vagy a pénzügyi gazdálkodást) megvizsgálni. Ezzel a módszerrel a pedagógiai tevékenységre összpontosítva, fokozatosan jutunk el a teljes intézményi mőködés értékeléséhez.


27

Mivel a közvetlen partnerek véleménye kiemelt fontosságú – elégedettségük meghatározója elsısorban az intézmény által nyújtott pedagógiai szolgáltatások minısége - ezért már az I. szinten is törekedni kell a közvetlen partnerek véleményének és elégedettségének teljes körő vizsgálatára. 2.7.2. Az Önértékelési Modell szintjei I. Helyzetfelmérı szint Célja az iskola önmegismerı képességének fejlesztése, a nevelési-oktatási tevékenységének értékelése, az erısségek és fejlesztendı területek feltárása, fejlesztési feladatok meghatározása, intézkedési tervek kidolgozása és végrehajtása. II. Fejlesztési szint Célja az I. szintő önértékelés alapján elindított fejlesztések megvalósításának értékelése; az intézményi önértékelés módszerének elmélyítése, az intézményi önértékelés területének kiterjesztése a nevelés-oktatás tevékenységét közvetlenül támogató elemek értékelésére (pl. munkatársak szakmai felkészültsége és ezen felkészültség fejlesztése). Az értékelés eredménye alapján újabb erısségek és fejlesztendı területek feltárása, amelyek lehetıvé teszik további fejlesztési feladatok meghatározását, újabb intézkedési tervek kidolgozását és megvalósításuk elindítását. III. Teljes körő intézményi önértékelés szint A harmadik szint célja a második szintő önértékelés alapján elindított fejlesztések megvalósításának értékelése, az önértékelés módszerének további fejlesztése, további fejlesztési feladatok meghatározása, az önértékelés folyamatos mőködtetése. 2.7.3. A Szakiskolai Önértékelési Modell struktúrája A Szakiskolai Önértékelési Modell alapgondolata szerint a partnerek és a munkatársak elégedettségét az intézményvezetés megalapozott stratégiával (hosszú távú tervezéssel), a munkatársak, az erıforrások és a nevelési-oktatási tevékenység menedzselésén keresztül éri el, ami folyamatosan javuló eredményekhez vezet. Ennek az alapgondolatnak megfelelıen a Szakiskolai Önértékelési Modell kilenc kritériumra tagolódik: 1. A közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények 2. A munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények 3. A társadalmi hatással kapcsolatos eredmények 4. Kulcsfontosságú eredmények 5. Vezetés 6. Stratégia 7. Emberi erıforrások 8. Erıforrások 9. Folyamatok A kilenc kritérium két nagy csoportra – az adottságok és az eredmények kritériumcsoportra osztható:


28

Az adottságok értékelésekor azt kell vizsgálni, hogy az intézmény hogyan éri el eredményeit, milyen módszereket alkalmaz a vezetés az emberi és más erıforrásainak menedzselésére, valamint a folyamatok irányítására. Az eredmények értékelésekor azt kell vizsgálni, hogy az intézmény milyen eredményeket ért el a partnerek elégedettsége, a nevelés-oktatás és az intézmény mőködtetése terén, valamint az intézmény társadalmi hatásával kapcsolatban. 2.7.4. Az Önértékelési Modell alkalmazásának elvárt eredményei Az Önértékelési Modell a PDCA2 alapú folyamatos fejlesztési tevékenység eszköze. Alkalmazásával a nevelési-oktatási tevékenység során alkalmazott módszerek és az elért eredmények tényszerően felmérhetık, értékelése alapján ki lehet dolgozni a fejlesztési terveket.

Beavatkozá Beavatkozás, korrekció korrekció

Tervezé Tervezés

A P C D

Elleno Ellenorzé rzés Megvaló Megvalósítás Több éven át tartó alkalmazásával lehetıvé válik az intézmény mőködésének és eredményeinek teljes körő értékelése, valamint a korábban elindított fejlesztési 1. ábra A PDCA modellje feladatok értékelése, korrekciója, valamint a fejlesztési tervek újabb fejlesztési feladatokkal történı kibıvítése.

A szakiskolai képzés eredményei összevethetık más intézmények eredményeivel is, az SZFP iroda átal mőködtetett benchmarking adatbázis segítségével.

2.8. A PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA A partnerekkel való kapcsolattartás célja, a partnerek elvárásainak feltárása, elégedettségének mérése annak érdekében, hogy az intézmény mőködése egyre jobban közelítsen és feleljen meg az igényeknek. Az iskola partnereinek tekintjük mindazokat a csoportokat, intézményeket, amelyek elvárásai és véleménye jelentısen befolyásolják iskolánk tevékenységét. A partnerközpontú tevékenység iskolánk mőködésének alappillére. Egyik oldalról partnereink biztosítják számunkra a mőködéshez, a tárgyi, szellemi forrásokat. Partnereinktıl kapunk motivációt újabb projektekhez, tevékenységekhez, illetve segítséget az új utak felkutatásához, az eszközök biztosításához. Másik oldalról partnereink igényei, visszajelzései útmutatók számunkra munkánk értékeléséhez, a kudarcok felszámolásához, illetve a sikeres tevékenység folytatásához. 2

Bármely tevékenység lebontható négy lépésre: Plan – tervezés, Do – megvalósítás, Check – ellenırzés, értékelés, Act – beavatkozás. A ciklus során a tervezett (P) és megvalósított (D) tevékenységek közötti különbségek mérése, ellenırzése és elemzése (C), valamint a megfelelı beavatkozás (A) alapján érhetı el a tervezett, kívánt eredmény. A ciklus újbóli indulása esetén az elızı körben nyert tapasztalatok kiindulásként, mintaként, normaként (S-standard) szolgálnak. Ez biztosítja, hogy ugyanazt a hibát a szervezet, csoport, egyén ne kövesse el ismét, így a következı kört magasabb minıségi szinten tudja megvalósítani.


29

A partnerközpontúság azért is fontos iskolánk számára, mert „mindentudó” központi irányítás nem létezik, ezért a napi munka során leginkább partnereink visszajelzéseiben bízhatunk. Az országos követelmények ugyan keretet adnak az iskolai munkához, ám szükség van azok helyi igényeken és elvárásokon nyugvó kiegészítésre. Szilárd és partneri igényekre alapozott küldetés birtokában lehet kezdeményezni, követelni, értékelni, jutalmazni, javítani. Bár, a partnerek a szakmai kérdéseket illetıen különbözı felkészültségőek, ez azonban lehet elıny is: a „kívülrıl” véleményt alkotók gondolatainak erısségét éppen a szakmai kötetlenség és a kívülrıl való rálátás adja, míg a szakmai vélemények a változtatások megalapozottságát teszik lehetıvé. A partnereinket nem úgy tekintjük, mint akik csak kérnek és elvárásokat fogalmaznak meg. A megbecsült partner ugyanis elkötelezetté válik az iskola iránt, azonosul a közösen megfogalmazott célokkal, így támogatására számíthatunk további munkánk során. 2.8.1. Partnereink azonosítása Közvetlen partnereink: Elsıdleges szereplık tanulók szülık tanulói szervezetek (DÖK, DSK) pedagógusok gazdasági és technikai dolgozók fenntartó gyakorlati oktatást biztosító vállalkozások

A tanulói út elızı és következı állomásai: általános iskolák középiskolák fıiskolák, egyetemek munkahelyek

Közvetett partnereink: Szabályozó rendszerrel bíró megrendelık: Oktatási Minisztérium Szociális és Munkaügyi Minisztérium Oktatási Jogok Biztosa Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet Oktatási Hivatal Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Szakmai Tanácsadó Testület Segítı partnerek: kollégiumok Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat kulturális szervezetek Nevelési Tanácsadó alapítványok SZFP mentorok


30

2.8.2. Partneri igény- és elégedettségmérés Az intézmény kötelessége a partneri igények megismerése és mérése. érdekében az intézmény:

Ennek

1. Azonosítja partnereit. 2. Meghatározza az igények és az elégedettség felmérésének rendjét. 3. Az így nyert adatokat elemzi és elkészíti a fejlesztési terveket. 2.8.3. Az eljárás tartalma

2.8.3.1.

Vizsgált területek

Az igény- és elégedettség felmérés során a következı területeket vizsgáljuk:

oktatás/nevelés színvonala iskola felszereltsége intézményi klíma pedagógiai módszerek tanár- diák viszony továbbtanulás szakképesítés lehetıségei tanórán kívüli tevékenységek együttmőködés, kapcsolattartás, kommunikáció 2.8.3.2.

A vizsgálatok tervezése

A minıségirányítási csoport feladata, hogy véleményezze és javaslataival segítse a szakterületek felelısei által összeállított kérdıíveket. A részfeladatok felelıseit az igazgató bízza meg. 2.8.3.3.

Információgyőjtés

A frissített kommunikációs adatbázis alapján ki kell jelölni az információgyőjtésbe bevonandó aktuális partnereinket. A kérdıívek kiadásakor jelezni kell az önkéntességet és egyes esetekben az anonimitást. Az adatgyőjtés esetén biztosítani kell az adatvédelmet. Az interjúkról, beszélgetésekrıl írásos feljegyzést kell készítenie az információt szerzınek. 2.8.4. Kommunikáció a partnerekkel A hatékony napi mőködés alapja azoknak az információs csatornának a mőködése, amely az iskolavezetés, iskola dolgozói a felsorolt partnerek között folyik.


31

2.8.4.1.

Kapcsolat a fenntartóval

Az iskola fenntartásával, mőködésével és felügyeletével kapcsolatos feladatokat Budapest Fıváros Közgyőlése, annak Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottsága, valamint a Fıpolgármesteri Hivatal Oktatási Ügyosztálya (ill. bizonyos vonatkozásokban más ügyosztályai, pl. Revizori Ügyosztály stb.) látja el. Az igazgató (mint az iskola egyszemélyi felelıs vezetıje) valamint egyes, az iskola egészét érintı munkaterületek felelısei rendszeres munkakapcsolatot tartanak fenn a Fıpolgármesteri Hivatalnak az adott kérdésben illetékes munkatársaival. A kapcsolattartás formái: • • • • • •

intézményi szakreferens fıvárosi igazgatói értekezletek igazgatói munkaközösségi értekezletek témafelelısi értekezletek személyes megbeszélések hivatalos levelezés 2.8.4.2.

• • • • • • • • • •

Folyamatosan, rendszeresen tájékoztatjuk a szülıket ellenırzı könyv útján gyermekük tanulmányi eredményeirıl, magatartásáról, hiányzásáról, az iskolai programokról. Komolyabb konfliktus esetén, telefonon vagy ellenırzı útján tájékoztatjuk a szülıt. Fontosnak tartjuk a személyes és egyéni kapcsolat kialakítását a szülıkkel; különösen vonatkozik ez az osztályfınök és a szülık viszonyára. A fogadóórákon az egyéni problémák megbeszélésére nyílik lehetıség. Tanévenként egy általános fogadónapot tartunk, melyen a szülık a gyermeküket tanító minden szaktanárt fel tudnak keresni. Évente kétszer szülıi értekezletet szervezünk, illetve indokolt esetben rendkívüli szülıi értekezletet tartunk. A szülıkkel való kapcsolattartás új lehetıségeként, negyedévkor, ill. háromnegyed-évkor az osztálynapló fénymásolt kivonatát eljuttatjuk a szülıkhöz. Szükség esetén családlátogatást végzünk. Iskolai Évkönyvet minél több, érdeklıdı szülınek eljuttatjuk. A szülıi munkaközösségek az intézmény részeként mőködnek a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján. 2.8.4.3.

•

A szülıkkel történı együttmőködésünk formái, lehetıségei

A diákokkal való kapcsolattartás

Diákönkormányzat: a diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı kérdésre terjed ki. Feladatát a Szervezeti és Mőködési Szabályzata (SZMSZ) rögzíti. Az iskolánkban mőködı diákönkormányzat munkáját két diákönkormányzatot segítı tanár segíti.


32

• • •

A tanulók indokolt esetben közvetlenül is felkereshetik az iskolavezetést, illetve a pedagógusokat. Ennek módját az iskola Házirendje szabályozza. Közös élményeket kialakító szabadidıs tevékenységek szervezése. A Diákönkormányzat és a Diákközgyőlés képviseli és közvetíti a diákok véleményét, érdekeit. 2.8.4.4.

• • •

Közös igényfelmérés, és tájékoztatás évente egyszer Kereskedelmi Kamarával történı együttes látogatások Hivatalos levelezés, telefonon történı kapcsolattartás 2.8.4.5.

•

•

Pedagógusokkal való kapcsolattartás formái

Az igazgatóság napi kapcsolatban áll a tantestülettel Tantestületi értekezletek az éves munkatervben meghirdetett idıpontban és témában 2.8.4.7.

•

Gyermek és ifjúságvédelmi szervezetekkel való együttmőködés

Indokolt esetben, krízishelyzetekben kapcsolat felvétel történik (pl. Gyámhivatal, Családsegítı Szolgálat) 2.8.4.6.

• •

A cégekkel történı együttmőködés formái

Nem pedagógusokkal való kapcsolattartás formái

A gazdasági igazgatóhelyettes, és a nem pedagógus dolgozók a vezetıséggel és az alkalmazottakkal napi kapcsolatban állnak Alkalomszerő munkaértekezleteken vesznek részt

MINİSÉGCÉL, KULCSFOLYAMAT TELJESÍTMÉNY KRITÉRIUM, EREDMÉNYELVÁRÁS A tanulói elégedettségének Nevelés-oktatás növelése


Pedagógiai Program Házirend IMIP Szülıi elégedettség Nevelés-oktatás, Szülıi értekezlet, növelése osztályfınöki és tanári általános fogadóóra, éves munkaterv alapján, IMIP munka Gyakorlatot biztosító cégek Nevelés-oktatás, csoportos Értekezlet, SZMSZ megelégedettségének gyakorlati foglalkozás mérése Munkatársi elégedettség Napi munkaszervezés Minıségbiztosítás méréseredménye folyamatában


33

2.8.5. Adatfeldolgozás, elemzés Az adatrögzítést, feldolgozást, elemzést az erre kijelölt team-ek végzik. A szöveges összegzést a team-ek vezetıjének irányításával a csoport tagjai készítik. Az értékelésnek tartalmaznia kell olyan összesített mutatókat, amelyekkel az elsı illetve az elızı alkalommal elvégzett felmérésbıl származó mutatók összehasonlíthatók: globális elégedettség mutató, iskolai minıség mutató (az összes kérdésre adott válaszokból számolt átlag), elégedettségi szintet jelzı csoportátlagok kérdésenként. A szöveges elemzés foglalja össze az erısségeket és a gyenge pontokat partnerenként! 2.8.6. Visszacsatolás A minıségirányítási csoport áttekinti az egész igény- és elégedettségmérési folyamatot, és a tapasztalatok alapján esetleg módosítási javaslatokat tesz a következı értékelés lebonyolítására, az eljárásrend változtatására. A minıségirányítási csoport vezetıje gondoskodik arról, hogy a felmérésekben részt vevık visszajelzést kapjanak az összesített eredményekrıl. Azt is tudatni kell a partnerekkel, hogy mire használjuk ezeket az adatokat, azaz hogy az információknak az aktuális fejlesztendı területre vonatkozó döntésünk alátámasztásánál lesz jelentısége.

2.8.6.1.

Dokumentálás

Az irattárban kerül elhelyezésre a vizsgálatok dokumentációja. A minıségirányítási csoport vezetıje biztosítja, hogy a kérdıívekbıl, interjútervekbıl egy-egy kitöltetlen példány bekerüljön a minıségfejlesztési anyagok közé. Ezeken kívül az összesítéseket legalább 10 évig, az aktuális lebonyolítási tervet a következı igény- és elégedettségmérésig meg kell ırizni.

2.8.7. Intézményi kommunikáció Az intézmény kötelessége a közvetlen kommunikációs csatornáit meghatározni.

és

közvetett

partnereit

tájékoztatni,

Ennek érdekében: 1. Szabályozza a partnerekkel történı kommunikációját. Ezen belül meghatározza: az informálandók körét, az információk áramlásának és frissítésének folyamatát, valamint azok felhasználását, a kommunikációs csatornákat, az érintettek bevonásának módját az információ terjesztésébe és felhasználásába. 2. Szabályozza a panaszkezelés rendjét. 3. Szabályozza az intézmény PR tevékenységét.


34

2.9. OKTATÁS-NEVELÉS

Fogalom meghatározások Oktatás-nevelés: A tanuló tanórai és tanórán kívüli, közvetlenül a pedagógus által irányított ismeretszerzése az intézmény nevelési-oktatási programja alapján.

Módszertani eszköztár: Az intézmény nevelési programjának cél- és feladatrendszeréhez igazodó, a pedagógusok gyakorlati munkáját segítı elméleti vagy gyakorlati útmutatók, eszközök összessége, mely az intézményi szakmai kommunikáció során alakul, bıvül. Önálló ismeretszerzés: A tanuló tanórán és tanórán kívüli olyan, közvetlenül nem pedagógus által irányított ismeretszerzése, amely az intézmény nevelési-oktatási programjával összhangban van.

2.9.1. Oktatási-nevelési alapelveink, céljaink Iskolánk, mint minden oktató-nevelı intézmény ismereteket átadó, követelményeket támasztó, érték- és normaközvetítı szervezet. Egyre nagyobb hangsúllyal képesség- és személyiségfejlesztı, valamint szocializáló funkciókat is ellátunk. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a társadalom által elvárt új realitásokra felkészítsük tanítványainkat, hogy jól konvertálható tudásra tegyenek szert és eligazodjanak a mindennapok dolgaiban. Hozzá kívánunk járulni reális önismeretük kialakításához, a társadalmi együttélés szabályainak megismertetéséhez. Legfontosabb szakmai célunk nemcsak az, hogy felkészítsük a tanulókat az érettségi, illetve a szakmai vizsgára, hanem hogy olyan korszerő, jól használható ismereteket adjunk, amivel diákjaink meg tudnak felelni a munkaerı-piaci igényeknek, illetve amely alapot ad az esetleges szakmaváltoztatásra, továbbképzésre. A korszerő képzés elengedhetetlen feltétele, hogy diákjaink életszerő körülmények között tanulják meg a szakmát, a vállalkozói magatartást. Célunk, hogy nemcsak a jó, hanem a gyengébb képességő tanulók is megszerezzék az érettségit, illetve a szakmai-bizonyítványt, amennyiben kellı szorgalommal és kitartással rendelkeznek. Lehetıséget biztosítunk a szakképzésben résztvevı tanulóink számára, hogy tanulmányaik befejezése után felnıttképzés keretében érettségi vizsgát tehessenek. Alapvetı feladatunknak tartjuk, hogy kellıen motiváljuk a tanítás-tanulási folyamatot, s hogy kialakuljon az önképzésre való igény. Legyenek képesek a demokrácia megteremtésére, mőködtetésére, törıdjenek szőkebb és tágabb környezetük védelmével. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink


35

ismerjék az emberiség globális problémáit, az egyén, a társadalom felelısségét, lehetıségeit, korlátait. Fontos személyiségfejlesztési célnak tartjuk, hogy ismerjék saját lehetıségeiket, legyenek képesek reális célok kitőzésére és elérésére. Rendelkezzenek a harmonikus társas- és párkapcsolatok kialakításának képességével, legyenek nyitottak a világ, hazájuk, a társadalom aktuális kérdéseire. Becsüljék meg a saját és társaik munkáját, fogadják el a másik ember személyiségét, különbözıségét. Hangsúlyt fektetünk a kommunikációs és a konfliktuskezelési technikák elsajátítására és a tanulókkal történı elsajátíttatására. Feladatok

2.9.2. A képzési kínálat tervezése • • • • •

Az érvényes szakmai képzési jegyzék követésével, a munkaerıpiac igényeinek figyelembevételével, szakmai ajánlások követése Szakmai Tanácsadó Testület ajánlásának figyelembe vétele a rövid távú képzési jegyzék összeállítása. 2.9.3. A pedagógiai program fejlesztése

• • •

A jogszabályok változásának figyelembevételével, folyamatosan, a törvényességi felülvizsgálat megállapításainak alapján, folyamatosan, a felmerülı igényeknek megfelelıen, figyelembe véve a partnerelégedettség mérés eredményeit is, szükség szerint. 2.9.4. Módszertani kultúra fejlesztése

• •

A pedagógusok munkáját segítı, közös használatú módszertani eszköztár létrehozása, bıvítése. Szakmai kommunikáció erısítése: munkaközösségi megbeszéléseken, továbbképzések tapasztalatainak felhasználásával, munkaközösségek közötti információcserével. 2.9.5. A tanulás támogatása

• Kiemelkedı feladatként kell foglalkoznunk a tanulási problémák megoldásával, a tanulási módszerek megtanításával, a kommunikációs készség fejlesztésével. • Elınyben kell részesíteni azokat a továbbképzéseket, ahol a pedagógusok segítséget kapnak a tanulási-, illetve magatartásproblémákkal küzdı gyerekek oktatásához. (korszerő módszertani ismertek, tréningek) • Felkelteni, az önálló ismeretszerzés igényét, fejleszteni jártasságukat annak módszereiben.


36

• Tovább kell erısíteni a differenciált oktatást a felzárkóztatás és a tehetséggondozás megvalósítása céljából, a pedagógiai programnak megfelelıen. • Mélyíteni kell ismereteiket a mővészet, a tudományok és a kultúra különféle területein. • A kiemelt területek –nyelvoktatás, informatikai képzés, szövegértés és kommunikációs készség fejlesztés – folyamatos nyomon követése, a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. 2.9.6. A pedagógusok/dolgozók együttmőködése A hatékony napi mőködés alapja annak az információs csatornának a mőködése, mely az iskolavezetés, a pedagógus és nem pedagógus dolgozók közötti információáramlást biztosítja. A pedagógusokkal való kapcsolattartás formái a következık: • Rövid tantestületi értekezletek, melyeket az igazgatóság alkalomszerően hív össze. • Hosszabb tantestületi értekezletek: tanévkezdéskor, félév- és tanévzáráskor, valamint további két alkalommal a tanév során, az éves munkatervben meghirdetett idıpontban és témában. Rendkívüli esetben más alkalommal is összehívhat az igazgató tantestületi értekezletet, de errıl a testületet egy héttel korábban tájékoztatnia kell. Az értekezletekrıl jegyzıkönyv készül. • Az igazgatóság napi kapcsolatban áll a pedagógusokkal. • A munkaközösségen belüli szaktárgyi együttmőködés • A munkaközösségek között szakmai-pedagógiai együttmőködés • Óralátogatások • Szakmai anyagok elkészítése, cseréje Az egy osztályban tanító tanárokkal az osztályfınök irányításával: • Óralátogatás • Pedagógiai problémák megbeszélése A nem pedagógus dolgozókkal való kapcsolattartás formái a következık: • A gazdasági igazgatóhelyettes napi kapcsolatban áll az alkalmazottakkal. • Alkalomszerő munkaértekezleteket tart az igazgató és a gazdasági igazgatóhelyettes. 2.9.7. A tanuló/gyermek csoport elırehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés A helyi tanterv alapján kidolgozott tanmenetek elkészítése és a megjelenı igények szerinti folyamatos korrekciója. A pedagógiai program kidolgozásával figyelembe vesszük a következı elırehaladást segítı lehetıségeket. • Könyvtárhasználat: Az iskola könyvtárában minden tankönyv megtalálható, legalább egy példányban. Aki nem tudja megvásárolni a számára túl drága taneszközt, itt használhatja.


37

• Számítástechnikai szaktanterem használata: A tanév elején kijelölt idıpontokban lehetıség nyílik a számítógéppel nem rendelkezı tanulók számára is számítógépes gyakorlásra, internetes hozzáférésre. • Korrepetálások szervezése is segíti a tanulást a vizsgatárgyaknál. • Tehetséggondozó foglalkozások (pl. országos versenyre felkészítés), iskolai pályázatokon (pl. irodalmi, rajz, fotó, stb.) való részvétel, kulturális tevékenységek biztosítása, színházlátogatás, városismereti séták szervezése. • A testi fejlıdést elısegítjük a diáksportköri foglalkozásokkal, a tornatermi edzési lehetıségekkel, a gyógytestnevelési foglalkozásokkal. 2.9.8. A tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérıeszközök meghatározása Az értékelés általános elvei: • A tanulók tantárgyi teljesítményét, valamint magatartását és szorgalmát a tanítási órákon érdemjeggyel értékeljük. • A továbbhaladásához minden szaktárgyi területen a tanterv által elıírt minimális követelményt teljesíteni szükséges. • Fontos, hogy az értékelés tükrözze a helyi tantervben megfogalmazott követelmények és a teljesítés viszonyát, a fejlıdésben elért eredményt. • Valamennyi tantárgy tekintetében mindenkor törekedni kell az objektivitásra. • Értékelés formái: - témazáró és témaköri dolgozatok - írásbeli és szóbeli feleletek - kiemelkedı órai munka - memoriter - gyakorlati feladatok, stb. • Magatartási jeggyel a tanulónak a közösséghez való viszonyát értékeljük. • A szorgalom jeggyel azt fejezzük ki, hogy a tanuló –képességeitıl függıen– hogyan végzi el tanulmányi munkáját. • A tantárgyi érdemjegyek kialakítása a Pedagógiai Programban szabályozása szerint. MINİSÉGCÉL, TELJESÍTMÉNY KRITÉRIUM, EREDMÉNYELVÁRÁS

KULCSFOLYAMAT


Az oktatás tartalmi színvonalának, az ismeretek átadásának fejlesztése. Pályaorientáció, pályaválasztás segítése (szakképzésbe való bekapcsolódás, érettségire felkészítés). Tanulói létszám szinten tartása. Kultúrált, szakmai

Változatos tanórai és tanórán kívüli tevékenységek.

Pedagógiai Program

A tanulók tervezett irányított fejlesztése. Pályaválasztási szaktanácsadás, önismereti tréning. Oktatási szintek közötti átjárhatóság biztosítása. Neveltségi szint emelése,

Pedagógiai Program

Pedagógiai Program Pedagógiai Program,


38

MINİSÉGCÉL, TELJESÍTMÉNY KRITÉRIUM, EREDMÉNYELVÁRÁS

KULCSFOLYAMAT


elvárásoknak megfelelı személyiség kialakítása A módszertani kultúra fejlesztése.

személyiségfejlesztés

Házirend

Módszertani eszköztár és módszertani kommunikáció erısítése. Az ismeretszerzés módszereinek megismertetése és alkalmaztatása a különbözı tantárgyak területén A jó kapcsolattartás eszközeinek alkalmazása és fejlesztése. A nevelési- oktatási folyamat tervezése és fejlesztése.

Pedagógiai Program

A tanulás támogatása

Pedagógusok, dolgozók együttmőködése Tanulócsoport elırehaladásának biztosítása

Pedagógiai Program

SZMSZ, Pedagógiai Program Pedagógiai Program, Munkarend

2.9.9. A szabadidıs tevékenységek és az egészséges életmódra nevelés fejlesztése A tanulók igényeinek figyelembevételével minél szélesebb szabadidıs programajánlat összeállítása, melynek szerves részét képezzék az egészséges életmód kialakítását szolgáló programok. 2.9.10.

Környezettudatos magatartásra nevelés

Kiemelt feladatként kezeljük, hogy a tanórákon – lehetıség szerint minél több tantárgyba integrálva – érvényesüljön a környezettudatos gondolkodásmód, az ökoszemléletre való nevelés. Célunk annak tudatosítása, hogy a természeti környezet megóvása, a hulladékok kezelése, a természetes erıforrások pazarlásának megállítása, nem csak a mi, hanem az utánunk következı generációk életminıségét is befolyásolja. Reméljük, hogy a gyermekeken keresztül a szülıket is sikerül megnyerni a környezettudatos gondolkodásnak, hiszen a természetet károsító megrögzött szokások megváltozását elsısorban a gyermek érdekeinek felismertetésén lehet elérni.


39

2.10.

BIZTONSÁGOS INTÉZMÉNY

A fejezet célja: A biztonságos munka és nevelési környezet megteremtése. Ennek érdekében felmérjük a veszélyforrásokat, melyek a tanulók, illetve a dolgozók fizikai biztonságát érintik, és preventív intézkedéseket hozunk. Fogalom meghatározások: Biztonságos intézmény: Olyan intézményi környezet, amelyben biztosított a tanulók, dolgozók fizikai és lelki védelme. Prevenció: Olyan tevékenység, amelynek eredményeként az intézmény megelızi a testi-lelki veszélyek kialakulását. 2.10.1. Az egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása A tanulók egészségéért és a biztonságos munka- és tanulási körülményekért az iskola nevelıközössége és egyéb dolgozója felelısséggel tartozik. Az alapfeladatokat a munkavédelmi és a tőzvédelmi szabályzat tartalmazza. Az intézmény biztonságos mőködéséhez szükséges még a tanári, tanulói ügyelet és a portai szolgálat is. 2.10.2.

Mentálhigiéné

Az egészségnevelés módszeréhez tartozik a társas és érzelmi készségek fejlesztése /mentálhigiénia/. A testi-lelki egészség terén iskolánk alapvetı feladata megtanítani a realitás és az életkori sajátosságok adta lehetıségek alapján a tanulókat az emberi élet és egészség értékére, kialakítani a szükséges magatartásformákat. 2.10.3.

Szemléletformálás és prevenciós tevékenység

Az önismereti csoportfoglalkozások, kortársak véleményformáló ereje is segíti a tanórákon és azon kívül az egészség- és környezetnevelés közvetítését. Kiemelten foglalkozunk a drogmegelızéssel, a problémák kezelésére kidolgozott programokkal rendelkezünk. MINİSÉGCÉL, TELJESÍTMÉNY KRITÉRIUM, EREDMÉNYELVÁRÁS

KULCSFOLYAMAT


A biztonságos környezettel való munkatársi elégedettségmérés eredménye 100% legyen

Munkavédelmi ellenırzés Tőzvédelmi ellenırzés

Az intézmény területe


40

III. AZ IMIP NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA, FELÜLVIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE, KORREKCIÓJA. 5.1. A nyilvánosságra hozatal módja, formája, a megismerhetıség folyamatos biztosítása Az Intézményi Minıségirányítási Program a teljes alkalmazotti kör által történı megvitatás, elfogadás és a fenntartó jóváhagyása után az iskola irattárában és a nevelıi szobában kerül elhelyezésre. Az iskola könyvtárában, valamint az iskola honlapján elhelyezett IMIP révén a szülık a dokumentumba betekintést nyerhetnek, illetve tájékoztatást kaphatnak. A felmerülı kérdésekre elıre megbeszélt idıpontban az iskola vezetıje, helyettesei, illetve a minıségirányítási csoport vezetıje ad választ. 5.2. A rendszeres felülvizsgálati eljárás szabályai A nevelıtestület a szülıi szervezet véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minıségirányítási program végrehajtását. Az értékelést az iskola honlapján hozzuk nyilvánosságra. Minden tanév elején, illetve a törvényváltozások, -módosítások, valamint fenntartói elvárások változása kapcsán az IMIP felülvizsgálatra kerül. Felülvizsgálat során elemezni-értékelni kell, hogy helyesek voltak-e a meghatározott irányok, elvárások, koherensek voltak-e a kitőzött intézményi célok, feladatok a fenntartói elvárások és az intézmény stratégiai dokumentumai között. Vizsgálni kell, hogy mőködtethetık-e a beszabályozott folyamatok, vagy változtatás szükséges. Meg kell vizsgálni a minıségi mőködéshez szükséges feltételrendszert és erıforrásokat, a partneri igények és elvárásoknak való megfelelés mértékét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. 5.3. A módosítási eljárás szabályai Felülvizsgálat elıtti módosításra a törvényváltozások, a fenntartói elvárásokban történı változások, valamint az elégedettség- igényfelmérések során felmerült problémák, javaslatok után kerülhet sor. A dokumentum módosítását kezdeményezheti a nevelıtestület, a DÖK illetve a szülıi közösség, viszont a változtatás csak a nevelıtestület elfogadásával és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével lehetséges.


41

IV.

MELLÉKLETEK

Legitimációs dokumentumok A. B. C. D. E.

Alkalmazotti elfogadás (jegyzıkönyv) Szülıi szervezet véleménye DÖK véleménye Szakértıi vélemény Fenntartói jóváhagyás


42

Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

Recommend Documents