PEDAGÓGIAI PROGRAM
A SZÁSZ FERENC KERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLA
ÉS SZAKISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Egységes szerkezetbe foglalva
BUDAPEST, 2010. április 15.
Tartalomjegyzék
MOTTÓ .................................................................................................................................................................. 5 KÜLDETÉSNYILATKOZAT ............................................................................................................................... 5 AZ ISKOLA ADATAI .............................................................................................................................................. 7 AZ ISKOLA BEMUTATÁSA ..................................................................................................................................... 7 AZ ISKOLÁNK MEGTALÁLHATÓ ............................................................................................................................ 7 AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE......................................................................................................... 8 KAPCSOLAT A FENNTARTÓVAL ............................................................................................................................ 8 KAPCSOLAT A SZÜLŐKKEL ................................................................................................................................... 8 KAPCSOLAT AZ IRÁNYÍTÓ SZERVEZETEKKEL, INTÉZMÉNYEKKEL ........................................................................ 9 I.
ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA................................................................................................ 10 AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ........................................ 10 1.1. Az iskola pedagógiai filozófiája, általános célkitűzései ................................................................ 10 1.2. Oktatási-nevelési alapelveink, céljaink ......................................................................................... 10 1.3. A nevelő-oktató munka céljának megvalósítását szolgáló elvek ................................................... 11 1.4. A nevelő-oktató munka feladatai ................................................................................................... 11 1.5. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai .................................................................................... 12 1.5.1. A tanulók munkájának ellenőrzése és értékelése (ld. a helyi tantervek 3. pontjánál) ... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.5.2. Oktatásszervezési feladatok .................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
1.6. 1.6.1. 1.6.2.
2.
Osztályközösség ....................................................................................................................................... 16 Osztálytól független közösségek............................................................................................................... 17
3.2. Konfliktuskezelés ........................................................................................................................... 17 BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG................. 18 4.1. Általános kép ................................................................................................................................. 18 4.2. Pedagógiai célok, lehetőségek ...................................................................................................... 18 4.3. A beilleszkedési, magatartási problémák sikeres megoldásához szükséges pedagógiai tevékenységek ................................................................................................................................ 19 4.4. Drogstratégia ............................................................................................................................... 19 4.4.1. 4.4.2. 4.4.3. 4.4.4.
5.
Az önismeret fejlesztésének lehetőségei és formái ................................................................................... 14 Az akarat fejlesztési területei .................................................................................................................... 14 A kooperatív készségek fejlesztése ........................................................................................................... 14 Helyes magatartási, viselkedési normák megerősítése.............................................................................. 15 Véleménynyilvánítási készség kialakítása, fejlesztése .............................................................................. 15 Helyes életmód, értékrend kialakítása ...................................................................................................... 15
2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzéseink ................................................................... 16 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................................... 16 3.1. A közösségfejlesztés ....................................................................................................................... 16 3.1.1. 3.1.2.
4.
Tanítási órák ............................................................................................................................................. 12 Tanórán kívüli egyéb foglalkozások ......................................................................................................... 12
1.7. Milyen legyen a nálunk végzett diák?............................................................................................ 13 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................................ 13 2.1. A személyiségfejlesztés kiemelt területei ...................................................................................... 13 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.1.4. 2.1.5. 2.1.6.
3.
A megvalósítás módozatai ............................................................................................................. 12
Tanulók részére kidolgozott programok ................................................................................................... 20 A tanárok részére kidolgozott program ..................................................................................................... 20 A szülők részére kidolgozott program ...................................................................................................... 21 Állandó programok, tevékenységek, tervek .............................................................................................. 21
A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ...................................................... 21 5.1. Tehetségkutatás ............................................................................................................................. 21 5.2. A tehetséggondozás, képességfejlesztés színterei, módszerei ........................................................ 21
2
5.2.1. 5.2.2.
Tanítási órán: ............................................................................................................................................ 21 Tanítási órán kívüli lehetőségek: .............................................................................................................. 22
6.
GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................ 22 6.1. A gyermek- és ifjúságvédelem feladatai ........................................................................................ 22 6.2. A veszélyeztetett fiatalok problémáinak kezelésére alkalmazott módszerek ................................. 22 6.3. A veszélyeztetettség tüneteinek megfigyelési szempontjai a középiskolás korosztályban .............. 23 6.4. Az agresszió elleni stratégia .......................................................................................................... 24 7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA............................................................. 25 7.1. A kudarc diagnosztizálása ............................................................................................................. 25 7.1.1. 7.1.2.
A tanulási kudarc megjelenési formái:...................................................................................................... 25 A kudarc feltehető okai:............................................................................................................................ 25
7. 2.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása ...................................................................... 26
7.2.1 7.2.2.
A felzárkóztatás megszervezésének elve .................................................................................................. 26 A felzárkóztatás eljárási rendje ................................................................................................................. 26
7.3.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok........................................ 27
7.3.1. 7.3.2
A felzárkóztatás csoportos formái ............................................................................................................ 27 Felzárkóztatás egyéni terv alapján ............................................................................................................ 27
7.3.3. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK FORMÁI ............................................... 28 8.1 Szociális támogatás ....................................................................................................................... 28 8.1.1 8.1.2.
Központi juttatások elosztása.................................................................................................................... 28 Iskolai jellegű juttatások ........................................................................................................................... 28
8.2. Felzárkóztató programok .............................................................................................................. 29 8.3. Külső kapcsolatrendszer kiépítése................................................................................................. 29 9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ TÁRGYI FELTÉTELEK, ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK ............................................................................................. 29 9.1. Tárgyi feltételek: ........................................................................................................................... 29 9.2. A taneszköz-jegyzéket a helyi tantervek tartalmazzák: .................................................................. 30 10. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ............................................................................................................................................ 30 10.1. A szülőkkel történő együttműködésünk formái, lehetőségei .......................................................... 30 10.2. A tanulókkal történő együttműködés formái .................................................................................. 31 11. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................ 32 11.1. Egészségnevelés .................................................................................................................................. 32 11.1.1. 11.1.2. 11.1.3. 11.1.4. 11.1.5.
11.2. 11.3. II.
Célok, követelmények: ........................................................................................................................ 32 Feladatok ............................................................................................................................................. 32 Az egészségnevelés módszerei: ........................................................................................................... 33 Feltételek, rendelkezésre álló eszközök: .............................................................................................. 34 Az egészségnevelése szinterei: ............................................................................................................ 34
A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtása ....................................................................... 35 A környezeti nevelési program ...................................................................................................... 36
HELYI TANTERVEK .............................................................................................................................. 38 1.
AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDSZERE .............................................................................................................. 38 1.2. Speciális képzések ......................................................................................................................... 39 1. 2.1. 1.2.2. 1.2.3. 1.2. 4. 1.2.5.
1.3.
Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP II.) .............................................................................................. 39 A szakképzést előkészítő évfolyam .......................................................................................................... 39 A sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) specialitás változása ................................................................. 41 Szakközépiskola nyelvi előkészítő évfolyama .......................................................................................... 42 Magántanulói jogviszony feltételei ........................................................................................................... 42
Óratervi változások, tantárgyi rendszer, óratervek ....................................................................... 45 Kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció szakmacsoport ..................................................................... 47 Szakiskolai képzés óraterve (SZFP II.).......................................................................................................... 48 Szakiskolai felkészítő évfolyam óraterve (SZFP II) ....................................................................................... 49 Szakközépiskola nyelvi előkészítővel induló képzés óraterve ........................................................................ 50 Szakközépiskola nyelvi előkészítő (kifutó) képzés óraterve ........................................................................... 51 Szakközépiskolai óraterv ................................................................................................................................ 52 Szakközépiskolai óraterv (kifutó képzés) ....................................................................................................... 53 Felnőttoktatás középiskola nappali tagozat..................................................................................................... 54
1.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ........ 55 MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI, ÁTJÁRHATÓSÁG ............................................................... 55 2.1. Magasabb évfolyamba lépés feltételei ........................................................................................... 55 2.2. Az átjárhatóság feltételeinek szabályozása ................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ............ 56 2.
3
3.1. A tanulók tantárgyi teljesítményének értékelése ............................................................................ 56 3.2 Magatartás és szorgalom minősítése ............................................................................................ 58 3.3. A mérés ................................................................................................................................................. 59 3.3.1.Belső mérések .................................................................................................................................................. 59
3.3.2. Külső mérések .................................................................................................................................... 60 3.3.2.1. Az OH felmérései, országos kompetenciamérés .......................................................................................... 60 3.3.2.2. FPPTI mérések ............................................................................................................................................ 60 3.3.2.3. SZFP által szervezett mérések ..................................................................................................................... 60
4.
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ...................................................................................... 61 4.1. Magyar érettségi vizsga témakörei: .............................................................................................. 61 4.2. Történelem érettségi témakörei ..................................................................................................... 61 4.3. Matematika érettségi témakörei .................................................................................................... 62 4.4. Idegen nyelv érettségi témakörei .................................................................................................. 63 4.5. Földrajz érettségi témakörei ......................................................................................................... 65 4.6. Informatika érettségi témakörei .................................................................................................... 65 4.7. Közgazdaságtan-marketing alapismeretek érettségi vizsga témakörei ......................................... 66 5. ELŐREHOZOTT ÉRETTSÉGI FELTÉTELEINEK KIDOLGOZÁSA ....................................................................... 67 5.1. Hagyományos szakközépiskolai képzés esetén 11 évfolyamon:..................................................... 67 5.2. Nyelvi előkészítő osztályok esetén 12. évfolyamon:....................................................................... 67 III. 1.
SZAKMAI PROGRAMOK ................................................................................................................. 68 AZ ISKOLAI SZAKMAI KÉPZÉS ................................................................................................................... 68 1.1. Iskolánk képzési struktúrája .......................................................................................................... 68 1.2. A kereskedelmi munka jellege ....................................................................................................... 68 1.3. A gyakorlati tárgyak oktatása ....................................................................................................... 68 1.4. Kereskedelmi szakiskolai képzés .................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.4.1. 1.4.2.
2.
Az alternatív, előrehozott szakiskolai szakképzés .................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Az alternatív szakiskolai szakképzés óraterve ........................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik.
1.5. Kereskedelmi szakközépiskolai képzés. ........................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. A KIMENŐ RENDSZERŰ SZAKMAI KÉPZÉS ÓRATERVEI ............................................................................... 71 Bolti eladó képzés óraterve .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Kereskedő szakmák óraterve ......................................................................................................................... 72
IV. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK.............................. 73 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ........................................................................................ 73 PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE ÉS FELÜLVIZSGÁLATA ..................................................................... 73 PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ....................................................................................................... 73 PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ............................................................................ 73 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALAPJÁT SZOLGÁLÓ JOGSZABÁLYOK ÉS DOKUMENTUMOK: ............................. 74 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA .......................................................................... 75
4
Mottó Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert)
Küldetésnyilatkozat A Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola a főváros nagy múltú, a kereskedelmi szakképzés területén hagyományokkal rendelkező intézménye. Iskolánk célja, hogy növendékeink felismerjék a bennük rejlő képességeket, és azt a megalapozott szakmaválasztás után továbbfejlesszék az általános és a szakmai képzés keretében, legyenek büszkék szakmájukra, a munka szeretete része legyen egyéni boldogulásuknak. Célunk a szakképzés megalapozása, az önismeret fejlesztése, az önmegvalósítás, az élethosszig tartó tanulás igényének felkeltése, a versenyképes, a munkaerőpiacon is jól profitálható tudás megszerzése, a kommunikációs képesség fejlesztése. Szeretnénk elérni, hogy a felsőoktatást választó diákok, a képzési szakasz végére jussanak a továbbtanuláshoz szükséges kompetenciák birtokába. Célunk kialakítani azokat a készségeket, képességeket, amelyek alkalmassá teszik tanulóinkat az egészséges életvitelre, a problémák felismerésére, és önmaguk érdekének képviseletére. El kívánjuk érni, hogy tanulóink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetük értékeit, a társadalmi szokásokat, viselkedési normákat; legyen igényük az egészségmegőrző életvitelre. Iskolánk a nevelés-oktatás folyamatában kiemelt területként kezeli az alábbiakat: − a partnerközpontúságot, − az általános műveltség megalapozását, − a személyiség egészének fejlesztését, − a kulcskompetenciák fejlesztését, − a jól használható, magas szintű informatikai tudás biztosítását, − a magas szintű idegen nyelvi kommunikációs kompetenciát, − a tanulók tanulás iránti motivációjának felkeltését, − a tehetséggondozást, − az egyéni fejlesztési terv alapján történő felzárkóztatást, korrepetálást, − széleskörű partneri kapcsolatok bővítését, ápolását, − az intézmény külső- és belső környezetének javítását, − a szolgáltatások körének bővítését − a karriertervezés, életpálya-építés módszereinek megismertetését, − az európai polgárként történő gondolkodás megalapozását, valamint − az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítását. Céljaink megvalósulásának záloga az alkalmazottak intézményi célok iránti elkötelezettsége, a közös értékek és egységes nevelési elvek mentén dolgozó, jól felkészült tantestület, a korszerűen felszerelt oktatókabinetek, az informatikai szaktantermek, és a nyelvi képzést segítő korszerű, mobil nyelvi laboratórium. Így iskolánk magas minőségű szolgáltatás nyújtására kész partnerei számára. Munkánk jellemzője a felkészültség, a megbízhatóság, a rugalmasság, az igényesség és az emberközpontúság.
5
A minőség biztosítása minden egyes alkalmazott kötelező feladata. A munkatársak kiválasztásában arra törekszünk, hogy felkészültségük folyamatos fejlesztésével, a partnerek maradéktalan kielégítésével magas színvonalú szolgáltatást nyújtsanak. Azt szeretnénk, ha nálunk végzett fiatalok bármely élethelyzetben érvényesülni tudnának, képesek lennének alkalmazkodni a munkaerőpiac kihívásaihoz, és a megszerzett tudás birtokában képesek lennének saját életpályájuk megtervezésére. Hitvallásunk: „Olyan iskolává szeretnénk válni, am ely korszerű, naprakész, a társadalm i-gazdasági igényeknek m egfelelő, az európai normákhoz illeszthető ism ereteket nyújt a kereskedelm i, üzletei életben, vagy az élet egyéb területén elhelyezkedni akaró tanulók szám ára, és m egerősíti, továbbviszi az egyetem es és nem zeti értékeket a partnerek elégedettségének növelése m ellett.”
6
Az iskola adatai Az intézmény neve: székhelye: típusa: Az intézmény alapítója
Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1087 Budapest, Szörény u. 2-4. szakközépiskola, szakiskola Budapest Főváros Önkormányzata Budapest, V. Városház u. 9-11.
Az alapító határozat száma: (egységes szerkezetben) Az alapító okirat kelte: Alapítás időpontja: Az intézmény felügyeleti szerve:
1658/2009.(X.12.)Főv. Kgy. 2009.október 31. 1952 Budapest Főváros Közgyűlése Budapest, V. Városház u. 9-11. OM azonosító száma: 035418 Adószám: 15492478-2-42 Bankszámlaszám: 11784009-15492478-00000000 Az intézmény illetékességi és működési köre: Budapest, Pest megye Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
Az iskola bemutatása Az első budapesti kereskedőképző iskolát 1886. szeptemberében létesítette "Budapest Székesfőváros közönsége". Budapest első polgármestere Kammermayer Károly érdeme, hogy felismerte a fejlődés követelményeit, módot teremtett kereskedőképző iskola kialakulására. 1893-ig még hat kereskedőképző iskolát alapítottak a fővárosban. Ezek az iskolák az elsőtől a hetedikig mind iskolánk elődei voltak. 1948-ban egyesítették a budapesti tanonc-iskolákat. 1949. után különböző neveken, de kereskedőképző intézményként működtek elődeink. 1955. óta a jelenlegi épületben az iparcikkkereskedelmi szakmákra készíti fel tanulóit. 1989-ben nappali kereskedelmi szakközépiskolai tagozatot indítottunk. 1992-től PHARE támogatásban is részesültünk. 1996/97. tanévben bevezettük a 9., 10. évfolyamos közismereti alapképzést és erre építettük a 11., 12. évfolyamon kereskedelmi szakképzést, amely kifutó rendszerben utoljára a 2008/2009 tanévben folyt iskolánkban. A fővárosi szakképzés átszervezése miatt 2009/2010 tanévtől megszűnik a szakképzés iskolánkban. A 2010/2011 tanévtől kezdődően újból elindítjuk a szakképzést, alternatív, előrehozott szakképzés formájában.
Az iskolánk megtalálható Az intézmény a X., VIII., XIV. kerület találkozási pontján a Hungária krt. és a Kerepesi út kereszteződésében található, 2. Metró Stadionok állomásánál, közlekedési csomópontban, a távolsági busz végállomásánál.
7
Az iskola kapcsolatrendszere Kapcsolat a fenntartóval Az iskola fenntartásával, működésével és felügyeletével kapcsolatos feladatokat Budapest Főváros Közgyűlése, annak Oktatási Bizottsága, valamint a Főpolgármesteri Hivatal Oktatási Ügyosztálya (ill. bizonyos vonatkozásokban más ügyosztályai - pl. Revizori Ügyosztály stb.) látja el. Az igazgató (mint az iskola egyszemélyi felelős vezetője) valamint egyes, az iskola egészét érintő munkaterületek felelősei rendszeres munkakapcsolatot tartanak fenn a Főpolgármesteri Hivatal adott kérdésben illetékes munkatársaival. A kapcsolattartás formái - fővárosi igazgatói értekezletek - igazgatói munkaközösségi értekezletek - témafelelősi értekezletek - személyes megbeszélések - hivatalos levelezés - FŐKIR és KIR rendszeren keresztül Az igazgató vagy akadályoztatása esetén az ügyeletes igazgatóhelyettes a rendkívüli eseményekről azonnal (ill. 24 órán belül írásban) jelentést tesz az Oktatási Ügyosztálynak.
Kapcsolat a szülőkkel A szülőkkel történő kapcsolattartás rendszerével a Nevelési program 10. pontja részletesen foglalkozik Kívánatosnak tartjuk, hogy a szülők, mielőtt gyermekük iskolánkba történő jelentkezéséről döntenek, tájékozódjanak oktató-nevelő munkánk koncepciójáról. Megalapozott, céljainkkal összhangban levő, tartós eredményeket csak akkor érhetünk el, ha a szülők és az iskola tanárainak együttműködése és kapcsolata kölcsönös bizalomra épül. Azt szeretnénk, ha tanítványaink a 12. és 14. évfolyam végén nemcsak a tantárgyi követelményeknek megfelelni képes, hanem a XXI. századi emberi értékkel azonosulni tudó személyiségekké váljanak. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy az ide kerülő diákok és családjuk elfogadják pedagógiai elveinket, a mindennapokban törekedjenek arra, hogy ennek szellemében éljenek, és betartsák azokat a követelményeket, amelyeket az iskola mindezek érdekében állít. Az iskolai rendezvényeken szívesen látjuk a szülőket, gyakran aktív támogatásukkal, a lebonyolításban való részvételükkel teszik sikeressé ezeket a programokat. Iskolánk néhány tanulója kereskedő dinasztiából érkezett, így tanulóinknak lehetőségük van arra, hogy egészen közelről megismerkedjenek kereskedelmi egységek belső életével, működésével. Szorosan együttműködünk a Szülő Közösséggel, ahova minden osztályból 1 tagot delegálnak a szülők. Tanév elején a szülői értekezletek előtt az iskola vezetése fórumot tart, ahol a szülők informálódhatnak az aktuális feladatokról, ugyanakkor elmondhatják az osztályokban felmerült problémákat, illetve véleményüket, mellyel az iskolában folyó oktató-nevelő munkát még hatékonyabbá tehetjük. Az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket minden évben az első szülői értekezleten a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend őket érintő részéről. Az osztályfőnök a tanévben kétszer (általában szeptemberben és februárban) tart szülői értekezletet, amikor a közös nevelési stratégia kialakítására is sor kerül. Szülő és tanár közötti négyszemközti beszélgetésre a fogadó óra szolgál. A tanuló iskolával kapcsolatos hivatalos ügyeit a kijelölt időpontokban az iskolatitkár intézi. Olyan ügyekben, melyek az iskola vezetésének hatáskörébe tartoznak, előzetes -telefonon vagy személyesen történő - bejelentkezésre van szükség. 8
A tanuló ügyintézésének fórumai és sorrendje - illetékes ügyeletes tanár vagy szaktanár, - osztályfőnök, - diákönkormányzat és az azt támogató tanár, - iskolatitkár, - igazgató, - szülői közösség
Kapcsolat az irányító szervezetekkel, intézményekkel A szakmai felügyeletet az NSZFI helyett a továbbiakban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara látja el. Folyamatos a kapcsolattartás az Oktatási Hivatallal (OH), főként az érettségi adminisztrációs teendőivel, valamint a beiskolázással összefüggésben az ADAFOR programon keresztül. A szakmai képzéssel, a szakmai alapképzéssel kapcsolatban a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz tartozunk. Szoros kapcsolatot tartunk a Belvárosi Területi Integrált Szakképző Központ (BETISZK) fogadó iskolával. Küldő iskolaként Pedagógiai programunkat összehangoljuk a szakmai vizsgára felkészítő iskola programjával. A közös szakképzési feladatellátás érdekében folyamatos a személyes kapcsolattartás.
9
I.
Iskolánk nevelési programja Az intézmény pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
1.1.
Az iskola pedagógiai filozófiája, általános célkitűzései
Iskolánk, mint minden oktató-nevelő intézmény ismereteket átadó, követelményeket támasztó, érték- és normaközvetítő szervezet. Egyre nagyobb hangsúllyal képesség- és személyiségfejlesztő, valamint szocializáló funkciókat is ellátunk. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a társadalom által elvárt új realitásokra felkészítsük tanítványainkat, hogy jól konvertálható tudásra tegyenek szert, megértsék és elfogadják az „élethosszig tartó” tanulás szükségességét és eligazodjanak a mindennapok dolgaiban. Hozzá kívánunk járulni reális önismeretük kialakításához, a társadalmi együttélés szabályainak megismertetéséhez.
1.2.
Oktatási-nevelési alapelveink, céljaink
Legfontosabb szakmai célunk nemcsak az, hogy felkészítsük a tanulókat az érettségi, illetve a szakmai vizsgára, hanem hogy olyan korszerű, jól használható ismereteket adjunk, amivel diákjaink meg tudnak felelni a munkaerő-piaci igényeknek, illetve amely alapot ad az esetleges szakmaváltoztatásra, továbbképzésre. A korszerű képzés elengedhetetlen feltétele, hogy diákjaink életszerű körülmények között tanulják meg a szakmát, a vállalkozói magatartást. A tananyag és a tanítási módszerek kiválasztásánál - a kerettantervi megkötöttségek mellett figyelembe vesszük diákjaink életkori, illetve fejlettségi szintjét. Célunk, hogy nemcsak a jó, hanem a gyengébb képességű tanulók is megszerezzék az érettségit, illetve a szakmai-bizonyítványt, amennyiben kellő szorgalommal és kitartással rendelkeznek, illetve lehetőséget kapjanak, hogy egy felzárkóztató tanév után bekapcsolódhassanak a szakmai képzésbe. Figyelembe véve a Ktv. 4.§ rendelkezéseit kiemelten ügyelünk arra, hogy a tanulók hátrányos megkülönböztetésére (különbségtétel, kizárás, korlátozás, kedvezés) semmilyen körülmények között ne kerüljön sor. Iskolánk nevelési-oktatási folyamatában a tanuló mindenek felett álló érdekét tartjuk szem előtt. A törvény szellemében ügyelünk arra, hogy méltányosan, humánusan, a többi tanuló érdekének mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül a tanuló számára a legkedvezőbbet választva döntsünk Ha mégis hátrányos megkülönböztetés érné a tanulót, a hátrányos megkülönböztetés következményeinek orvoslását biztosítjuk. A hátrányos helyzet orvoslására a Ktv.-ben szabályozott eljárás keretében kerül sor. A hátrányosan megkülönböztetett tanuló jogsérelmének orvoslása nem járhat más tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. A törvényben meghatározottak szerint iskolánk diákja minden segítséget megkap, képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismereteinek folyamatos korszerűsítéséhez. Lehetőséget biztosítunk a szakképzésben résztvevő tanulók számára, hogy tanulmányaik befejezése után felnőttoktatás keretében érettségi vizsgát tehessenek. 10
Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy kellően motiváljuk a tanítás-tanulási folyamatot, s hogy kialakuljon az önképzésre való igény. Középiskolaként elsődleges nevelési feladatnak érezzük a társadalmi életre való felkészítést, hogy diákjaink érett, stabil, autonóm személyiségként jussanak el a felnőttkor küszöbére. Szeretnénk elérni, hogy munkájukban legyenek igényesek, kreatívak, vállalkozó szelleműek. Legyenek képesek önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére. Alakuljon ki bennük felelősségérzet önmagukkal és másokkal kapcsolatban, védjék testi-lelki egészségüket. Legyenek képesek a demokrácia megteremtésére, működtetésére, törődjenek szűkebb és tágabb környezetük védelmével. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink ismerjék az emberiség globális problémáit, az egyén, a társadalom felelősségét, lehetőségeit, korlátait. Fontos személyiségfejlesztési célnak tartjuk, hogy ismerjék saját lehetőségeiket, legyenek képesek reális célok kitűzésére és elérésére. Rendelkezzenek a harmonikus társas- és párkapcsolatok kialakításának képességével, legyenek nyitottak a világ, hazájuk, a társadalom aktuális kérdéseire. Becsüljék meg a saját és társaik munkáját, fogadják el a másik ember személyiségét, különbözőségét. ÖKO-iskolaként hosszú távú célunk, hogy a környezet iránt felelősséget érezzenek tanítványaink. A fenntarthatóság szemléletének kialakítását az oktatás területén kell elkezdeni. Olyan nevelést és oktatást kell tehát diákjaink számára biztosítanunk, melyen a szakmai képzésen túl hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód.
1.3.
A nevelő-oktató munka céljának megvalósítását szolgáló elvek
A pedagógus joga és kötelessége, hogy az iskola nevelési és pedagógiai programja alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza, valamint joga, hogy részt vegyen az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelő testület tagjait megillető jogokat.
1.4.
A nevelő-oktató munka feladatai
Feladataink pedagógiai elveinkből és céljainkból, valamint a minket körülvevő tágabb és szűkebb környezet változásaiból fakadnak. Mind a tanórai keretek között folyó közismereti és szakmai alapozást szolgáló, illetve az osztályfőnöki óráknak, mind a tanórán kívüli tevékenységeknek közös feladata annak segítése,hogy tanulóink egyetemes és nemzeti értékeinket hordozó, a munkaerőpiac elvárásait teljesíteni képes, harmonikus személyiséggé váljanak. Kitűzött céljaink eléréséhez szükséges, hogy harmonikus tanár-diák viszonyt alakítsunk ki a házirendben is megerősített tanulói jogok tanári betartásával, empatikus, toleráns, de következetes és színvonalas tanári munkával és magatartással, a nevelőtestület pedagógiai és szakmai kultúráját folyamatosan fejlesszük belső és külső továbbképzésekkel, bemutató órákkal, önképzéssel. Nevelő-oktató munkánk során kiemelten fontosnak tartjuk: 1. Az általános emberi értékek közvetítését, elsősorban - a humanizmust, - a hazaszeretetet, - a nyitottságot, a toleranciát (a környezet, más népek, kultúrák és szokások iránt). 2. A személyiség minél teljesebb kibontakoztatását - az önismeret, az önkritika kialakításával, fejlesztésével, - az önállóság, önfejlesztés képességének kialakításával, - az önmagukért és másokért való felelősség kialakításával, 11
- a szépség, az esztétikum iránti fogékonyság kialakításával. 3. Nemzeti értékeink, hagyományaink megismertetését, iskolánk hagyományainak ápolását. 4. Az egészséges életmód, a kulturált környezet iránti igény kialakítását - az iskolai egészségnevelési- és környezeti nevelési program, fogyasztóvédelmi program helyi tantervbe való beépítésével, - a természet szeretete és védelme iránti igény felkeltésével, - a környezetvédelem fontosságának felismertetésével, - a szabadidő helyes, igényes eltöltésére neveléssel, programok biztosításával, - az osztályok, folyosók, az udvar tisztaságának megőrzésével és esztétikus - dekorálásával.
1.5.
A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai
Az iskola oktatási-nevelési programjának céljai, megfogalmazott elvárásai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott, és a célok megvalósítására alkalmas eszközök és módszerek használatával valósíthatók meg. Fontosnak tartjuk az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatását. Pedagógusaink a továbbképzéseken elsajátított módszertan alapján szaktárgyaikban integrálják a tanulásmódszertan elemeit és tevékenységeit. Fontosnak tartjuk a pályaorientációt, a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati ismereteket, mellyel segítjük a tanulók pálya- és szakmaválasztási érettségének kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelni a választott pálya követelményeinek és elvárásainak, valamint tudatában legyenek pályaválasztási döntésük felelősségével. Az önmegvalósítás, az „életbe” való sikeres kilépés, a felnőtt lét szerepeire való felkészülés segítése szintén célja pályaorientációs tevékenységünknek. Ennek eszközei a - komplex személyiségfejlesztés, amelyben fontos szerepet kap az önismeret, a reális önértékelés, - az önbizalom erősítése, - az erkölcsi és esztétikai érzékenység, - az érzelmi intelligencia kialakítása, majd fejlesztése, - az élethosszig tartó tanulás fontosságának tudatosítása.
1.6.
A megvalósítás módozatai
1.6.1. -
kötelező órák, kötelezően választható órák, választható órák
1.6.2. -
Tanítási órák
Tanórán kívüli egyéb foglalkozások
egyéni foglalkozás, szakkör, sportkör, felzárkóztató foglalkozások, az iskola kulturális tevékenységével kapcsolatos foglalkozások (pl.: énekkar, színjátszó kör, stb.) 12
-
1.7.
az iskola közéletével kapcsolatos foglalkozások (pl.: IDB, ODB, diákgyűlés, egyéb közösségi programok) Mit várunk a nálunk végzett diákoktól?
-
Legyen képes eligazodni a szűkebb és a tágabb világ dolgaiban, azokról tudjon önállóan véleményt alkotni. Műveltsége, viselkedéskultúrája, kommunikációs készsége, életmódja tegye lehetővé számára a társadalomba való zökkenő nélküli beilleszkedést. Legyen fejlett, társas kapcsolataiban eredményes, felelős személyiség. Rendelkezzen kellő önismerettel, tudjon és akarjon is továbbfejlődni. Legyen képes szükség esetén pályát módosítani akár önképzéssel is. Legyen kooperatív, és nem utolsó sorban munkára orientált. Legyen toleráns másokkal. Tartsa tiszteletben és ápolja nemzetünk, családja és iskolánk hagyományait. Érezze kötelességének anyanyelvének, természeti környezetének védelmét. Legyen magatartása fegyelmezett, tisztelje az alapvető erkölcsi értékeket. Legyen alkalmas a felnőtt létre!
A NAT szerint „az iskolai tudás a gazdaság hajtóereje”, ennek szellemében összegezzük nevelőoktató munkánk célját. Iskolánkban az alapvető érték az elsajátított tudás használhatósága, a kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.
2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A személyiségfejlesztés önismereten alapuló, az egyéni lehetőségek és korlátok feltárására épülő folyamat, amely lehetőséget ad hiányzó képességek megszerzésére, ill. hibák korrigálására. A hagyományos pedagógiai értékeknek megfelelően a tanuló személyiségét tiszteletben tartva, feladatunk a mindenoldalúan fejlett személyiség kialakítása. A szocializáció különböző színtéren zajlik: iskola, család, baráti kör, munkahely stb.; az iskola feladata, hogy szervezze, irányítsa a fejlesztési tevékenységet. A személyiségfejlesztés magába foglalja az erkölcsi, az esztétikai, a testi és a közösségi nevelést. Iskolánkban a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása, bővítése mellett legfontosabb feladat tanulóink teljes személyiségének fejlesztése, az értékközpontú nevelés megvalósítása. Értékpreferenciánkat a klasszikus értékek vállalása jellemzi, szemben a kortárs csoportok és a tömegkommunikáció agressziót és manipulációt is tartalmazó hatásával. A személyiségfejlesztés minden pedagógus feladata és célja, de legfontosabb az osztályfőnök szerepe, mivel az egyes tanulókra vonatkozó személyes odafigyelés és törődés az ő tevékenységében a leghangsúlyosabb. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma már önmagában is a személyiségfejlesztés hatékony eszköze, de a személyiség fejlesztése tanórán kívüli tevékenységekben is megvalósul.
2.1.
A személyiségfejlesztés kiemelt területei
A tanulók személyiségének fejlesztése céljából változatos tevékenységrendszer egészíti ki az iskolánkban folyó nevelő – oktató tevékenységünket, amely igazodik tanulóink életkori sajátosságaihoz. 13
2.1.1.
Az önismeret fejlesztésének lehetőségei és formái
Cél: Az éntudat és az önismereti kép kialakítása, melyek segítségével a tanuló objektíven meg tudja ítélni saját személyiségét Az önismeret fejlesztési irányai: - személyiségfejlesztés, - tolerancia, - empátiás készség fejlesztése, - rugalmas gondolkodás kialakítása, - alkalmazkodóképesség fejlesztése, - egymás értékeinek felfedezése, megbecsülése. Módszerek és tevékenységi formák tanórán − a tanóra egészébe beépül (pl. osztályfőnöki, magyar, marketing, kommunikáció). − viselkedéskultúra, életvitel, etika, − mindennapi ismeretek.
2.1.2.
tanórán kívül − csoportos és egyéni beszélgetések, − könyvtári foglalkozás, − személyiségfejlesztési tréningek, − iskolai hagyományok ápolása (pl. ünnepélyeken, versenyeken szereplés), − kirándulások, − iskolán kívüli programok (pl. múzeumlátogatás)
Az akarat fejlesztési területei
Cél: - A kitartó munkához való helyes viszony (szorgalom, igényesség, kitartás) kialakítása. - Felelősségvállalás a saját életpálya alakulásáért (céltudatosság, ambíció, önállóság, kreativitás, elkötelezettség) Módszerek és tevékenységi formák tanórán − a tanóra egészébe beépül pl. osztályfőnöki, matematika, testnevelés, szakórák
2.1.3.
tanórán kívül − csoportos és egyéni beszélgetések, − felzárkóztatás, − szakkör, érdeklődési kör
A kooperatív készségek fejlesztése
Cél: Az EU-csatlakozás kapcsán a képzés teljes időtartamában fontos az együttműködési készség és a team-munka módszereinek elsajátítása, valamint a kommunikációs készség fejlesztése és erősítése. Módszerek és tevékenységi formák: tanórán − a tanóra egészébe beépül, minden tantárgyból csoportmunka − osztályfőnöki órán: egyéni és osztály érdek ellentmondásának feloldása
tanórán kívül − diákönkormányzat − gyakorlati tevékenységek a tanirodában, a kabinetfoglalkozásokon és a munkahelyen − különböző gyűjtésekben való részvétel, pl. papír, − szemléltető eszközök készítése − osztályterem díszítési versenyben való részvétel, − szalagavató bálra való felkészülés (pl. tánc) 14
− 2.1.4.
sportversenyeken való részvétel
Helyes magatartási, viselkedési normák megerősítése
Cél: Az alapvető erkölcsi értékeken alapuló viselkedési szabályok, magatartási attitűdök kialakítása különböző élethelyzetekben. Módszerek és tevékenységi formák: tanórán − osztályfőnöki óra, szakóra minden mozzanatában, − külön kiemelten osztályfőnökkel, szaktanárral való viselkedés, − osztálytársaival való viselkedés − külső előadók meghívásával
2.1.5.
tanórán kívül − iskolai rendezvények (pl. ünnepély, bálok, diáknap) − osztálykirándulások, − színház-, múzeum látogatás, − az iskola nem pedagógus dolgozóival való viselkedés, diáktársakkal való viselkedés
Véleménynyilvánítási készség kialakítása, fejlesztése
Cél: A személyes felelősségen alapuló véleményének megfelelő hangnemben, kultúrált stílusban történő kinyilvánítása. Módszerek és tevékenységi formák: tanórán tanórán kívül − osztályfőnöki órák különböző vita témáival − ODB, IDB gyűléseken, kapcsolatosan − Diák-gyűlésen, − osztályfőnöki-, vagy szakórákon magatartási − osztályfőnökkel, ifjúságvédelmi tanárral, ill. tanulási problémák iskolavezetéssel való kapcsolat esetén 2.1.6. Cél: -
Helyes életmód, értékrend kialakítása
pozitív értékrendű, devianciát kerülő személyiség kialakítása, egészséges lelkületű, szellemi-, kulturális- és emberi kapcsolatokra, értékekre figyelő személyiség kialakítása alapvető, mindenki számára elfogadható értékek megismertetése, helyes értéksorrend kialakítása értelmi és érzelmi vonatkozásban, a deviancia elemeinek, a helytelen életviteli módok elutasítása mindenki számára elfogadható értékek megismertetése, a deviancia elemeinek, a helytelen életviteli módok elutasítása.
Módszerek és tevékenységi formák: tanórán − Valamennyi szakórán, de kiemelten az Osztályfőnöki órán.
tanórán kívül − csoportos és egyéni beszélgetések során, − közös iskolai vagy osztály megmozdulások (pl. kirándulás, ünnepélyek, bálok, stb.) során, − színház- és múzeumlátogatások, − különböző tanulmányi-, kulturális- és sport rendezvényeken, − különböző pályázatokon való részvétellel, − iskolaújság szerkesztése stb. 15
2.2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzéseink
Az iskola és a család közös nevelése eredményeképpen, a tanuló: - az alapvető emberi tulajdonságokkal rendelkezik: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, becsüli a tudást, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát - képes a problémák érzékelésére, megoldására, megérti és elfogadja a másságot - gyakorlatias, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, tanulásban, munkában) - öntevékeny, aktívan részt vesz a tanulásban, ismeri és alkalmazza a helyes és hatékony tanulási módszereket - képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni - gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban - ismeri, óvja, tiszteli és ápolja nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természetet, a környezet értékeit, más népek hagyományait, értékeit, az egyetemes kultúra eredményeit - társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben - ismeri és alkalmazza a kommunikáció elfogadott formáit és módjait - külseje ápolt, beszéde, viselkedése kultúrált - szellemileg és testileg törekszik az egészséges életmódra A felsorolt tulajdonságok mindegyikét maradéktalanul nem tudjuk megvalósítani minden tanulónknál, azonban mindennapos nevelő-oktató munkánk során arra kell törekednünk, hogy minél több diákunk rendelkezzen a lehető legtöbb felsorolt személyiségjeggyel.
3.
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Tanulóink jelentős része hátrányos helyzetű, sok kudarcélménnyel rendelkezik. Tudjuk (korábbi felmérésekből, osztályfőnöki, diákmozgalmat segítő és ifjúságvédelmi tanári beszámolókból), hogy – mintegy védekező reakcióként – érdeklődési körük beszűkült, megkezdődött értékrendjük, személyiségük torzulása. Társaik és önmaguk előtt is nemtörődömséggel, egyfajta szociális és intellektuális közönnyel próbálják a problémát megoldani, elfedni.
3.1.
A közösségfejlesztés
3.1.1.
Osztályközösség
A közösségfejlesztés egyik színtere az osztály, ahol a tanórák keretében elsősorban az osztályfőnöki óra biztosít lehetőséget tanulóinknak véleményük kifejtésére, egymás megismerésére, közös feladatokban (pl. osztálydíszítés, osztályszintű megemlékezés, közös programok) az együttdolgozás megismerésére. A tanév elején szervezett osztálykirándulások biztosítják a 9. évfolyamon a tanulók ismerkedését, amely segíti a társas kapcsolatok kiépülését, későbbi elmélyítését. Mivel több tantárgy esetében csoportbontás valósul meg, törekedni kell arra, hogy a különböző csoportba járó tanulók a körülményekhez képest minél több időt töltsenek együtt a lehető legváltozatosabb formában, ezzel is segítve a közösségé formálódást. A tanórán kívüli tevékenység az osztály tagjainak egymáshoz való kötődését erősíti. Örömmel vesszük és segítjük az osztályszintű szervezéseket az iskolai rendezvényeken (pl. gólyabál, karácsonyi jótékonysági bál, farsang, papír vagy egyéb gyűjtés megszervezése, lebonyolítása stb.). A DIÁKNAP keretében lehetőséget biztosítunk, hogy a tanulók érdeklődésük szerint minél szélesebb körből válogathassanak a szervező tanárok által kínált programokból. 16
3.1.2.
Osztálytól független közösségek
Ugyanakkor fontos, hogy az osztálytól független közösségek csoportok is kialakulhassanak. Csoportnak tekintünk minden egyértelmű céllal létrejövő közösséget. A csoport tagjai serkentőleg hatnak egymásra, segítő, motiváló, egymást tanító kapcsolatba kerülnek, ahol kialakul a közösségben fontos tolerancia és alkalmazkodó képesség, egymás értékeinek felfedezése és megbecsülése. A diákönkormányzat támogatásával tovább kívánjuk erősíteni a már említett tolerancia és alkalmazkodó képességet, egymás értékeinek felfedezését és megbecsülését. A házirendben lefektetett jogokhoz és lehetőségekhez a megfelelő fórumok biztosítják a teret, ahol a tanulók valóban próbára tehetik kommunikációs készségüket (pl. gyűlések, diákparlament), konfliktuskezelési módszereiket, (pl. fegyelmiken való döntéshozatali munkában való részvétel), kultúrált vitaszelleműket, valamint döntéseket hozhatnak (pl. rendezvényszervezésről, segélyekről, ösztöndíjról). Megtapasztalhatják az iskolaújság szerkesztésénél a szabadság és szabadosság közötti különbséget. A tanórán kívüli kiscsoportos, konkrét szakmai célú tevékenységek legtöbbször szakkörszerűen működtethetők és a közösségfejlesztés mellett a tehetség és képesség kibontakozását is szolgálja.
Versenyekre történő csoportos felkészülés: az egymást segítő, csapatmunka megtapasztalásán túl az ismeretek elmélyítését, bizonyos esetekben új területekkel való megismerkedést pl. videó- vagy más bemutatóanyag készítése ) is jelent -
3.2.
Az iskolaújság és az Így írunk mi kiadványokban való publikálás az önmegvalósítás egyik lehetősége A számítástechnikai és multimédia klub az ilyen irányú fokozott érdeklődést elégíti ki, valamint technikai hátteret biztosít a diákmozgalomnak Iskola ünnepélyeken a vers- és prózai művek előadásán túl, közös ének, zene és tánc produkciók is helyet kapnak A különböző sportköröknek egészségre nevelő és közösségfejlesztő szerepük is van. A színház-, zene- és múzeumbarátok körét a hasonló érdeklődésű tanulók alkotják A közösség ereje segíthet különböző deviáns viselkedés megszüntetésében ill. a drogprevenció megvalósításában.
Konfliktuskezelés
A gazdasági-társadalmi élet változásai, nehézségei iskolánkban is érzékelhetők. Komoly probléma az anyagi veszélyeztetettség és a családi konfliktusokból eredő magatartásbeli rendellenesség. Növekszik az agresszivitás, sokasodnak a konfliktusok. A tanulók konfliktusba kerülnek a felnőttekkel (tanár, szülő, munkatárs), és saját kortársaikkal (osztálytárs, baráti kör) is. Mi is a konfliktus? Szükségletek, igények, szándékok, vélemények, értékek ütközése. Míg a legtöbb ember a konfliktust negatív és pusztító erőnek tekinti, ez lehetőséget nyújthat fejlődésre és tanulásra is. „Megoldási stratégiánk” függ: - személyiség jellemzőinktől, - a konfliktus tartalmától, - a konfliktusban érintettektől, - és egyéb körülményektől Tanulóink konfliktusmegoldó képessége igen fejletlen. Gyakori probléma a türelmetlenség, a durvaság, öntörvényűség, empátia hiány. A konfliktusok megoldása igen nehéz feladat. Először fel kell tárni a konfliktus okát, azt meg kell ismertetni, elfogadtatni, megértetni a tanulóval, majd a lehetséges megoldások felvázolásával a legmegfelelőbb módszer kiválasztására kell rávezetnünk. 17
Célunk : a konfliktusok erőszakmentes kezelése- kooperatív technika Feladatunk: a kooperatív konfliktus megoldáshoz az alábbi feltételek biztosítása: - Nyílt kommunikáció a felek között, melynek alapja a bizalom és az elfogadás; - Készség a másik meghallgatására, megértésére; - Nyitottság, empátia; - Mások megbecsülése; - Önérvényesítés (a saját vágyak kielégítése anélkül, hogy a másik félnek ártanánk); - Legalább az egyik fél érdekeltsége a folyamat tudatos vezérlésére; - Készség az együttműködésre. Amennyiben a tanulók elsajátítanak bizonyos konfliktuskezelési készségeket, a tanulók képesek lesznek szociális helyzeteket elemezni, rengeteg viselkedéslehetőség közül választani, és felelősségét vállalni saját cselekedeteikért. A konfliktus konstruktív kezelésének képessége nem csak a tanulók egyéni mentális egészségéhez járul hozzá, hanem pozitívan befolyásolja az iskola és a társadalom egészét is. A konfliktus kreatív megoldásának menete: - a probléma tudatosítása, tisztázása → - okok feltárása → - konfliktuspartnerek és más közvetlenül érintettek szempontjainak feltárása → - megoldási lehetőségek gyűjtése → - a következmények mérlegelése → - a megfelelő megoldási mód kiválasztása → - meghatározott idő elteltével a hatékonyság vizsgálata A konfliktuskezelés módszerei: - egyéni beszélgetés: A beszélgetőtárs lehet tanár, osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, szülő, diáktárs. - szituációs feladatok megoldása: az egyes konfliktusok különböző módon történő feloldásának eljátszása a konfliktusmegoldó képességet javítja - iskolapszichológus segítségének igénybevétele.
4.
Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
A magatartási ill. tanulási problémákkal küzdő tanulókat elsősorban az osztályfőnök segíti tanácsaival, ő kíséri figyelemmel fejlődésüket. Az ifjúságvédelmi felelős segíti a kudarcélmény feldolgozását speciális tréninggel, ill. pszichológusi segítség felajánlásával. 4.1.
Általános kép
Tanulóink közül a nehéz szociális helyzetben lévők vannak többségben. A hátrányok családi, tanulási és anyagi téren mutatkoznak. Felméréseink szerint a legveszélyeztetettebbek a szakiskolába járó 9. és 10.évfolyamos tanulók: családi hátterükre jellemző, hogy sok család a létminimumon él. A szülők többsége alacsony iskolázottságú, munkanélküli. Gyakori a deviancia előfordulása a családban. A tanulók többnyire csonka családban nőnek fel. Minden évfolyamon van állami gondozott tanulónk. Tanulóinkra jellemző a kitartás hiánya, az önállótlanság, problémás szocializáció, nem megfelelő értékrend, intellektuális alulteljesítés, sérült beszédkommunikáció, gyenge tanulmányi motiváció, amelyek csak megfelelő sikerélményhez juttatással, egyéni képességükhöz mért fejlesztési programmal javíthatók. 4.2.
Pedagógiai célok, lehetőségek 18
Az iskolai nevelésnek-oktatásnak ezeken a negatívumokon változtatni kell: - Ki kell alakítani a felelősségtudatot, meg kell tanítani az önirányítás, az önkontroll, az önértékelés és a felelősség megfelelő kiépítési technikáját. - El kell érni, hogy a magatartási és teljesítménybeli kudarc estén a tanuló maga keresse meg a helyes korrekciót, vagy legalábbis igénye legyen rá. - Fontos teendőnk, hogy a sorozatos kudarchelyzetből adódó ellenállás, frusztráció ne reprodukálódjon. - Erősíteni kell a pozitív értékelő hatásokat: dicséreteket, jutalmazásokat, kitüntetéseket. - Segíteni kell tanulóinkat önmaguk átértékelésében, sikerek elérésében. - A fokozott odafigyelést, törődést igénylő tanulókkal eredményt elérni csak nagyon sok türelemmel, állandó foglalkoztatásukkal és igen nagy időráfordítással lehet. Ezek a paraméterek azonban a jelenlegi osztálylétszámok mellett nehezen valósíthatók meg. - Az eredményesség egyik feltétele az egyénenkénti foglalkozás. - A 2003-2004-es tanévtől a szakiskola és a szakközépiskola 9. évfolyamán egy-egy osztályban tanulási tréninget vezettünk be. 4.3. A beilleszkedési, magatartási problémák sikeres megoldásához szükséges pedagógiai tevékenységek - Az iskola pedagógusainak munkáját ebben a folyamatban a nagyfokú empátia, előítéletmentesség, pedagógiai kreativitás, a tanuló elfogadása és segítése kell, hogy jellemezze. A tanár-diák viszonyban dominálniuk kell a következő értékeknek: nyíltság, őszinteség, törődés, a másik tiszteletben tartása, az igények, elvárások megfelelő stílusú kifejezése. - Fel kell ismerni és megfelelően diagnosztizálni a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókat, ill. a negatív viselkedés okait. Minden tanév elején készül ilyen jellegű felmérés, amelyet a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök összesítenek, értékelnek, majd a teendőket az osztályfőnökökkel megbeszélik. - Nagyon fontos az együttműködés a tanárok, az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelősök között. Az együttműködés alapkövetelménye az őszinteség, a titoktartás, a segítő szándék. - A kortárs csoportok erős befolyásoló hatása miatt az osztályközösség véleményének alakításával, az érintett tanuló viselkedésének elfogadásával vagy elutasításával pozitív eredmény érhető el. - Különböző speciális programok is segíthetnek a problémák megoldásában. Pl. drogprevenciós foglalkozások (ez beépül az iskola drogstratégiájába), konfliktuskezelési program. 4.4.
Drogstratégia
A személyiség kialakulásának vitathatatlanul fontos állomása a serdülőkor. A fejlődésnek ebben a szakaszában a fiatalok kifejezetten szeretik minden téren kipróbálni magukat. Keresik az önkifejezésnek, önismeretnek, saját képességeik kitágításának módjait. A serdülőkori krízis korszaka alatt történik meg az első szerfogyasztás (általában). A különböző addiktív szerek kipróbálását ebben a korban ma már szinte „természetesnek” veszi a szakirodalom. A dohányzás nagyon elterjedt, az alkoholfogyasztás is járványszerűen terjed. Szinte mindennapos a drogokról, a drogfogyasztásról való beszélgetés, ahol egyúttal negatív mintaadás történik. Felhívjuk tanulóink figyelmét arra, hogy legfeljebb a szerek hatásait kutassák, olyan kiadványokat keressenek, amiben erre választ is kaphatnak. A használat okait kutatva a következő kép tárult elénk: kíváncsiság, utánzás, szeretethiány, boldogságkeresés, gátlásosság. A drogprobléma nem hazai jelenség. Korunk társadalmára az értékzavar és a családok szét-hullása jellemző. A következő statisztikai adatok feltárják előttünk a probléma mélységeit,amely mindenképpen cselekvésre késztet bennünket. Iskolánkban 2000-ben felmérést készítettünk tanulóink drogfogyasztási szokásairól, melyből kiderült, hogy tanulóink közel 40 %-a veszélyeztetett. Ezért a 2001-2002-es tanévtől kezdődően kiemelten foglalkozunk drogmegelőzéssel és ezzel kapcsolatban kidolgoztuk programunkat. 19
Az iskolában másodlagos drogprevencióra van lehetőség és szükség. Alapvetően három fontos feladat van e területen: a kockázati tényezők ismerete, adott gyermek vagy csoport veszélyeztetettségének felismerése, és a protektív tényezők ismerete valamint beépítése a nevelési koncepcióba. A drogprevenció az iskolában azt jelenti, hogy a fogyasztás megelőzése vagy időbeli kitolása lehet a cél. Mindezek eléréséhez komoly szaktudásra, ismeretekre, tapasztalatokra van szükség.
Ezért nagyon fontos, hogy a pedagógus, valódi ismeretekre, hiteles információkra tudjon támaszkodni mert sokszor – mondjuk az úgy nevezett parti-drogok esetében – a diákok valószínűleg már eleve sokkal többet tudnak, mint a felvilágosító tanár. Leghatékonyabb megoldás, ha az iskola a felvilágosító szerepet megfelelően képzett szakemberekre bízza. Célunk, hogy - a Tantestület kompetenciájának növelése és a problémakezeléshez való segítő hozzá állás fejlesztése. - a diákok meggyőzése a segítő szándékunkról. - egy olyan „segítői csoport” kialakítása, amelynek tagjai akarnak és tudnak a problémával foglalkozni. Segítséget tudnak nyújtani az arra rászorulóknak és szükség esetén külső segítséget ajánlani. - állandó és esetenkénti külső segítői kör kialakítása. - p prevencióval foglalkozó szervezetekkel való kapcsolat felvétele rendszeressé tétele Iskolánkban az alábbiak szerint dolgoztuk ki a részletes drogprevenciós programot 4.4.1.
Tanulók részére kidolgozott programok
A 9. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE KIDOLGOZOTT PROGRAM - A program részét képező előteszt alkalmazása. - Az osztályfőnöki órák keretén belül megtartandó program-sorozat Cél: A droghasználat következményeinek megismerése. Cél: Önismeret fejlesztés, konfliktuskezelés, NEM-et mondás, média üzenetek felismerése (szituációs játékokon keresztül). A program részét képező utóteszt alkalmazása.
A FELSŐBB ÉVFOLYAMOK RÉSZÉRE KIDOLGOZOTT PROGRAM A 10.-11.-12. évfolyam számára tervezett teljes program sorozat az egészségfejlesztésre-, mentálhigiénére, mint lelki egészségre-, kapcsolatépítésre, önismeret-fejlesztésre helyezi a hangsúlyt. - Teszt a fiatalok élvezeti szerekkel való tapasztalatairól. - Az osztályfőnöki órák keretén belül megtartandó program-sorozat Cél: Önismeret fejlesztés. Cél: Társas hatások, segítő intézmények megismerése. Cél: Konfliktuskezelés, média üzenetek felismerése. - Közvélemény kutatás - kérdőív kitöltés-osztályfőnöki órán 4.4.2. -
-
A tanárok részére kidolgozott program
Tantestületi tájékoztatás: Iskolai mentálhigiénés hangsúlyú prevenciós tanár-továbbképzése: Drogjog Hogyan őrizhetjük meg egészségünket, hogyan előzhetjük meg a betegségeket? A program hatása, esetmegbeszélések, szituációs játékok Szemléletváltás, tolerancia, empátia, önismeret. A pedagógus saját szerepének tisztázása- értékátadás, integráció. 20
4.4.3. -
A szülők részére kidolgozott program
A szülők tájékoztatása: Az iskolában folyó prevenciós programunkról. Az iskola probléma feltáró, ismeretszerző hangsúlyú szülői-továbbképzése: - A legális - illegális drogok biológiai és élettani hatásának a megismerése. - A droghasználat következményeinek megismerése. - Segítő intézmények megismerése - Egyéb a szülőket érintő esetek megbeszélése
4.4.4.
Állandó programok, tevékenységek, tervek
Diáknap: Az alábbi téma feldolgozási lehetőségeket kínáljuk a fiatalok számára - ÉN-KÉP - Testi - lelki önismeretünk, önértékelésünk, önbizalmunk: - "Gubancok" - "Kinek van igaza?" - Konfliktusok kezelése - Lazítás - aktív pihenés - relaxációs módszerek - Szexuális felvilágosító órák, AIDS prevenció általános és középiskolásoknak Hosszú távú programok - Iskolánkban megszerveztük a drogkoordinációs team kialakítását. - Továbbképzéseken, fórumokon való részvétel. - Külső szakmai szervezettel történő együttműködés: - Az iskolai drogstratégia aktualizálása
5.
A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek
A tehetséggondozás a személyiségben lévő adottság, különleges képesség, személyiségfejlesztési folyamatba illeszkedő, ugyanakkor differenciált és hatványozott kibontása. Iskolánk tanulói közül jó néhányan rendelkeznek olyan képességekkel, adottságokkal, amelyek alapján kitűnnek társaik közül. Pedagógiai munkánk egyik fontos feladata ezeknek a képességeknek a felkutatása, felszínre hozása, kibontakoztatása, erősítése, értékelése. 5.1.
Tehetségkutatás
A közösségfejlesztéssel kapcsolatban már megállapítottuk, hogy a tehetségek kibontakozásának egyik lehetséges területe a közösségi élet: a megmutatkozási lehetőség, majd az elismerés segíti a különböző, rejtett képességek, tehetségek felszínre kerülését. Iskolai ünnepélyeken való szereplés, tanulmányi-, képzőművészeti-, irodalmi - és sportversenyeken való részvétel, „Ki mit tud?” vetélkedőn való részvétel, iskolai szintű irodalmi kiadványokban (pl. iskolaújság, "Így írunk mi") publikálás, diáknapi programok szervezésében, lebonyolításában vállalt aktív tevékenység - mind lehetőség a tehetség felkutatására. 5.2.
A tehetséggondozás, képességfejlesztés színterei, módszerei
5.2.1.
Tanítási órán:
első sorban a tanulással kapcsolatos kiemelkedő képességek fejleszthetők: - a tanítási órához kapcsolódóan külön feladatok kiadásával, - egy-egy témakör alaposabb feldolgoztatásával,
21
-
kiselőadások tartásával, tanítási óra tartása diák részéről, rendhagyó, játékos témafeldolgozás – kötődve a szaktantárgyi óratervhez keresztrejtvény készítése különböző tananyaghoz kapcsolódóan, nyelvi játékok, fejtörők készítése.
5.2.2.
Tanítási órán kívüli lehetőségek:
- háziversenyek szervezése - verseny előkészítő foglalkozások, amelyeket budapesti-, és országos versenyeken induló tanulók számára tartunk, - egyéni foglalkozás a tehetséges tanulókkal a továbbtanulás segítésére, - tanulmányi-, kulturális- és sportversenyeken való részvétel, amely a kiemelkedő teljesítmény elérése mellett egészséges versenyszellem kialakítását is lehetővé teszi - különböző pályázatokon való részvétel, - vetélkedőkön való részvétel,. - sportköri foglalkozásokon való részvétel. - publikálási lehetőség az iskolaújságban és az „Így írunk mi” című kiadványokban, - számítástechnikai és multimédia klub - énekkar - színház- és zenebarátok köre - múzeumlátogatók társaságának megalakítása
6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
6.1.
A gyermek- és ifjúságvédelem feladatai
A gyermek- és ifjúságvédelem kiemelt feladata a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás, amelynek fő célja: - az antiszociális identitás megszüntetése - a közösségbe tartozás (család, osztály, iskola) érzésének erősítése - az önbecsülés fejlesztése - a konfliktus-feloldás módszereinek gyakorlása - a bűnmegelőzés - drogprevenció A feladatok elvégzése az igazgató által megbízott 2 ifjúságvédelmi tanár összehangolt munkája alapján történik. Feladatuk az iskola képzési formáinak megfelelően ( szakképző, szakközép) a tanulók szociális helyzetének feltárása, a családi környezet, barátok, közösségi élet, érdeklődési kör megismerése, a tanulókkal való folyamatos kapcsolattartás, problémakezelés, az adott krízishelyzetek kezelése és a segítségforrások felkutatása
6.2.
A veszélyeztetett fiatalok problémáinak kezelésére alkalmazott módszerek
Az egyes módszerek a probléma jellegétől, súlyosságától függően egyenként vagy együttesen alkalmazhatók. A problémák felderítése és kezelése az osztályfőnökkel közösen történik. Leggyakoribb módszerek:
22
- autogén tréningek, melyekkel jól fejleszthető a figyelem, fegyelem, önismeret, együttműködés, kockázat, siker, kudarc elviselése, verbális és nonverbális kommunikáció, szolidaritás, másság elfogadása, előítélet, és leküzdésüknek módjai. - szükség esetén környezettanulmány készítése - kapcsolattartás külső szervekkel - szakelőadók felkérése - kortárssegítők igénybevétele - interaktív gyakorlatok - családlátogatás -
6.3.
szoros együttműködés kialakítása a veszélyeztetett tanulót nevelő pedagógusok között egyéni beszélgetés a tanulóval tanácsadás, problémamegoldás segítése kapcsolattartás a szülővel: tájékoztatás, egyéni beszélgetés,
A veszélyeztetettség tüneteinek megfigyelési szempontjai a középiskolás korosztályban
a.) Külső megjelenésben - beteges sápadtság, véznaság, fejletlenség, aluszékonyság - étvágytalanság, kiéhezettség, túl mohó táplálkozás, túltápláltság - elhanyagolt külső, ápoltság és tisztaság hiánya - az öltözet fogyatékossága, helytelensége b.) Beszédében - hibás beszéd (selypítés, dadogás, hadarás, kapkodás) - goromba, drasztikus, trágár kifejezések használata - hangoskodás, nagyzolás - túlzott hallgatagság, zárkózottság - fantáziálás c.) Mozgásában - nyugtalan, túl élénk, szertelen - nincs korának megfelelő mozgásigénye - fáradékony, lusta - izomrángásai vannak, végtagjai reszketnek - érintésre riadtan elugrik, megriad d.) Érdeklődésében - semmi sem érdekli, közömbös - figyelme szétszórt, hosszabb koncentrálásra képtelen e.) Társaihoz és a közösséghez való viszonyulásában - félszeg, szorongó, túlérzékeny, visszahúzódó, szomorú - könnyen ingerelhető, indulatos, agresszív, durva - hangadó a rosszban, destruktív f.) Foglalkozásokon - figyelmetlen, fáradékony, gyakran rendetlen - teljesítményei alatta maradnak képességeinek, ingadozóak - gátlásos, nincs önbizalma, amit tud, azt nem képes visszaadni g.) Felnőttekkel kapcsolatos magatartása bizalmatlan, nem őszinte - meghunyászkodó - tiszteletlen, dacos A krízishelyzetek kezelése megfelelő szakemberek bevonásával történik. A probléma jellegétől függően az iskolaorvos, iskolapszichológus ill. a rendőrség segítségét kérjük. Amennyiben a krízishelyzetek pedagógiai eszközökkel nem szűntethetők meg, a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét vesszük igénybe. 23
6.4.
Az agresszió elleni stratégia
Az agresszió nem elméleti probléma, hanem olyan gyakorlati feladat, amely leggyakrabban az osztálytermi mikro-történésekben nyilvánul meg. A diákokat partnerként kezeljük a preventív tevékenység során éppúgy, mint a már kialakult krízishelyzetben. A tanulók személyi szabadságát korlátozó intézkedéseket semmilyen esetben nem lehet tenni. Véleménynyilvánítási és lelkiismereti szabadságuk nem sérülhet.
Cselekvési területek: - A Házirend megismertetése a tanulókkal a belépő szakképző évfolyamon lehetőséget nyújt egyfajta konszenzusra, amely a közös tevékenység kereteit és erkölcsi normáit jelöli ki. - A nevelőtestület és a megbízott felelősök eddig is arra törekedtek, hogy a fegyelmi meghallgatásokon tisztázzák a problémát, és lehetőség szerint ne kerüljön sor tényleges fegyelmi tárgyalásra. A jövőben szeretnénk elérni, hogy a fegyelmi meghallgatásokon a mediátor-jelleg erősödjön. - A művészeti tárgyak - ének-zene, rajz- és vizuális kultúra - egyedülálló lehetőséget nyújtanak a személyiségfejlesztésre. Az identitás kifejezése és a kreativitás kibontakoztatása speciálisan valósul meg a tanulói produktumok révén. Az iskolai kórus fellépései és az évente megrendezésre kerülő rajzversenyek sikerélményhez juttatják a diákokat. - A testnevelés órák és a sportversenyek alkalmasak arra, hogy a fiatalok kipróbálhassák magukat a győzelemhez vezető akadályok leküzdésében. - A szociális kompetencia fejlesztése minden tantárgy feladata. A tanulóknak erre a felnőtt – lét során is szükségük lesz, a magánéleti és a munkahelyi szituációkban egyaránt. - Az osztályfőnöki és a magyarórákon a drámajáték eszközei alkalmasak az erőszak gyökereinek feltárására és a feszültség levezetésére. Az erőszakot feldolgozó szépirodalmi művek megvitatása és a belőlük készült filmadaptációk elemzése tudatosabbá teszik a tanulók agressziókezelési technikáit. A kortárs csoport agresszív cselekedeteinek megbeszélése és az erről szóló médiaformációk megismerése elősegítik ezt a folyamatot. - Az osztályfőnöki órákon és az iskolán kívüli foglalkozások keretében tartott önismereti és konfliktuskezelési foglalkozások gyakoroltatják a diákokkal a konstruktív megoldásokat. Kiemelt jelentőségű annak a ténynek a tudatosítása a tanulókban, hogy a kompromisszumkötés is megoldás, szemben a nyertes-vesztes szituációval. - A belső továbbképzések során és az akkreditált pedagógus-továbbképzési rendszer keretében a pedagógusok rendszeresen megújítják ismereteiket az agresszióról. Az ifjúságvédelmi felelős évente előadást tart az agresszióról; aktualizált információkkal bővítve. A BRFK VIII. kerületi szakembereivel való kapcsolattartás biztosítja az előadás szakmai hitelét: pl. az agressziótérkép bemutatása. - A Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Intézet műhelyfoglalkozásai és rendezvényei konzultációs lehetőséget jelentenek. A szakértőkhöz és a szaktanácsadókhoz az ifjúságvédelmi felelős és a tantestület minden tagja fordulhat. - Lehetőséget adunk arra, hogy a fiatalkorúakkal foglalkozó ügyészek, nyomozók és rendőrök a praxisban szerzett tapasztalatokon alapuló műhelyfoglalkozásokat és tréningeket tartsanak a diákoknak és a tanároknak. - A kortárssegítők bevonása az agresszió elleni prevenciós tevékenységbe növeli a felelősség kialakításának esélyeit. - Az ifjúsági szubkultúra figyelemmel kísérése minden pedagógus tevékenységi körébe beletartozik. Közös célunk a negatív érzelmi töltések kreativitássá alakítása. - A kollégiumban élő tanulók esetében az ifjúságvédelmi felelős a már bevett gyakorlatnak megfelelően – kapcsolatot teremt a kollégiumi nevelőtanárral A kapcsolattartása kiterjed az agressziókról szóló szakmai megbeszélésekre is. - A könyvtár gyűjtési körének továbbra is ki kell terjednie a pedagógiai szakirodalomra, különös tekintettel – a konfliktuskezelés, az agresszió és az érzelmi intelligencia témáira.
24
- A könyvtár a fenti témákból tematikus sajtófigyelő tevékenységet végez a pedagógiai szaklapok alapján.
7.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása
Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, a készségek terén mutatkoznak jelentős különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, a személyi higiénia terén is. 7.1.
A kudarc diagnosztizálása
Az iskolai beilleszkedés nem csupán az intézményi értékek elsajátítását jelenti. A tanuló akkor érzi jól magát az osztályban, ha a tanítói elégedettség mellé társai szeretetét is megszerzi, ha barátokra lel. Az eredményes beilleszkedés két tényezőből tevődik össze: - Mennyire felel meg a tanuló az iskolai követelményeknek, milyen mértékben képes együttműködni a tanárával saját fejlődése érdekében. - Elfogadják-e őt társai, van-e szerepe, tekintélye a csoportban, élvezi-e az osztály rokonszenvét, bizalmát, szeretetét. A kudarc egy sajátos viselkedési zavar, mely a tanuló és a külvilág közötti viszony tartós zavarát jelzi. Arra kell törekedni, hogy a teljesítménybeli lemaradás eseteit megvizsgálva felismerjük az okokat, elemezzük azokat, s kapcsolatba hozzuk a tanuló személyiségével, képességeivel, otthoni-iskolai környezetének légkörével. A tanulói sikertelenség okainak feltárására a legfontosabb feladat, hogy komplex módon történjen az ismerethiány feltárása, és a személyiség zavarainak kezelése. Erre kiváló alkalmat nyújtanak a szabadidős tevékenységek. Szervezését jelentősen segíti az iskolánkban működő diákönkormányzat, ami azért kulcsfontosságú, mert náluk jobban senki sem ismerheti a diákoknak a szabadidős programokra vonatkozó szokásait, igényeit. Célunk a szabadidős tevékenységformákban, hogy a diákok majd felnőttként képesek legyenek az életmódjukra vonatkozó, a helyes döntéseket meghozni, és képessé váljanak az egészséges életvitel kialakítására. A probléma feltárása egyéni beszélgetéseken és foglalkozásokon történhet. Osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős és külső segítők együttes munkája, többfajta megközelítése lehet a legeredményesebb és leggyorsabb. Ha az otthoni környezete gátolja a tanulót a beilleszkedésben, akkor el kell érni, hogy járjon minél több, az iskola által szervezett foglalkozásra, rendezvényre. 7.1.1. -
A tanulási kudarc megjelenési formái:
a képességektől jelentősen eltérő tanulmányi eredmény nagymértékű teljesítménycsökkenés bukás hiányzás feszültség, ingerlékenység, agresszivitás gyenge koncentrálóképesség kommunikációs készség zavara az egyes tantárgyak tanulási módszereinek hiánya stb.
7.1.2.
A kudarc feltehető okai:
Az ok feltárása minden esetben fontos a felzárkóztatás megtervezése és eredményessége szempontjából.
25
Ezen a gondok gyakoriságuk alapján a következők: - egészségügyi problémák - a szorgalom hiánya - az értékek (pl. tudás, tanulás) negatív irányba történő eltolódása nem megfelelő szociokulturális háttér - tanulási nehézségek (diszlexia, diszgráfia, diszcalculia stb.) - a különböző családi környezetből érkező diákok eltérő kulturális igénye és szintje - az egyes pedagógusok eltérő metodikája - az egyes tanulók eltérő haladási üteme - a tudásbeli eltérések stb.
7. 2.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása
7.2.1
A felzárkóztatás megszervezésének elve
A 9. osztályokban év elején tantárgyi felmérésekkel térképezzük fel a helyzetet, és rászorulókat korrepetálással segítjük. Tanulási kudarcnak tekintjük, ha a tanulónak a tanulási folyamatban egyáltalán nincs sikerélménye. Célunk, hogy a tanulási kudarcot a minimumra csökkentsük, illetve megelőzzük. Első lépésként a kudarc okát keressük, majd a következő lépésben ennek okát próbáljuk megszüntetni. Okok lehetnek: - magatartási zavarok - túlzott elvárások stb. A munkaközösségek és osztályfőnökök pedagógiai műhelymunka keretében átalakítják elvárásaikat. Ezt követi a szülővel való konzultáció. A tanulási kudarcok gyakori oka, ha az értékelés negatívan motivál, csak a hibákat, hiányosságokat tárja fel. Célszerűbb a tanulók teljesítményének pozitív vonásait hangsúlyozni, olyan tanulási módszereket bemutatni, amelyeket még jobban el lehet sajátítani a tananyagot. Külön kell szólni azokról a tanulókról, akik valamilyen rendellenesség miatt nem tudnak megfelelni a követelményeknek (dislexia, disgraphia,dicalculia stb.). Ha nem korrigálható rendellenességben szenved, élünk a jogszabály adta lehetőségekkel, és szakértői vélemény alapján felmentjük az osztályzás alól, illetve a számonkérés módját a tanulóhoz igazítjuk. Ha a tanuló képességei elmaradnak az átlagostól, és emiatt nem képes lépést tartani a többiekkel, felzárkóztató foglalkozást tartunk. Alkalmazott módszerek, eljárások: - differenciált feladatok, - egyéni haladási ütem biztosítása, - egyéni fejlesztési tervvel támogatott fejlesztés - egyéni motiválás, személyre szabott feladatok, - sikerélmény biztosítása, - a meglévő képességekre való támaszkodás, - a tanulási folyamat módszertani segítése stb. 7.2.2.
A felzárkóztatás eljárási rendje
Fontos az iskola és a szülői ház folyamatos kapcsolattartása. Az osztályfőnök vagy a szaktanár figyelmeztetése alapján a szülő feladata is a felzárkóztatás megvalósítása. Eredményesség csak közös akarattal - tanár, diák, szülő - érhető el. A tanár értesítésére a szülő felveszi a kapcsolatot az osztályfőnökkel és megbeszélik a tanuló személyiségétől, valamint a kudarc okától függően a legeredményesebbnek tűnő módszert. Folyamatosan tájékoztatják egymást az esetleges változásokról ellenőrző könyv, vagy telefon, vagy személyes beszélgetés útján. Ha az alkalmazott módszer eredménytelen, új megoldást kell választani. 26
A program eredményességét a tanulási eredményben, ill. magatartási viselkedésben bekövetkező pozitív változás mutatja meg. 7.3.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok
Felzárkóztatási program a tanulási zavarokkal és hiányokkal küzdő tanulók számára - Diagnosztikus felmérés, amely kiterjed alapkészségekre (értelmes olvasás, feladat megoldási készség, adott szöveg tartalmának rövid visszaadása) - Speciális fejlesztő feladatrendszer kidolgozása az egyes témák feldolgozásához. - Jó és állandó kapcsolat kialakítása a családokkal, nevelőszülőkkel, nevelőtanárokkal. - A deviancia okainak felderítése. - Legyenek egyértelmű, világos szabályok, melyekhez alkalmazkodhatnak. - Az iskolában a tanulási idő alatt és a szabadidőben is személyre szabott pedagógiai segítség biztosítása a hátrányos helyzetű gyermekek számára. - Legyenek a szabályok egyértelműek és világosak a tanulók számára. - Segítsük azokban a képességeknek, készségeknek felfedezésében, kibontakoztatásában, ahol sikereket érhetnek el (sport, tánc, színház, szabadidős programok) - Időnként kapjanak a gyermekek személyre szóló feladatot, amelynek elvégzését ellenőrizzük, értékeljük. Ha lehet rendezzünk kiállítást munkáikból. 7.3.1.
A felzárkóztatás csoportos formái
Órai munka során: - tanulási aktivitás fejlesztése, - sikerélményt biztosító feladatok kijelölése, értékelése, figyelembe véve a kudarcot vallott tanulóknak egyéni haladási ütemét, - a dicséret megerősítő hatásának kihasználása, az önbizalom erősítése Tanórán kívüli tevékenység során: - A "tanulás tanulása" tréning bevezetése, amely során cél: - a helyes tanulási módszerek elsajátítása, - az ehhez szükséges készségek, képességek fejlesztése, pl. koncentrációs- és monotoniatűrő képesség, olvasás-, szövegértő- és beszédkészség, emlékezet, stb.- Szakkör, - Személyiséget és a vitakultúrát fejlesztő tréningek szervezése. - A tanulók számára legmegfelelőbb tankönyvek kiválasztása. (Cél, hogy a szakmai munkaközösségek fokozottan figyeljenek a könnyen feldolgozható, önálló tanulásra is alkalmas tankönyvek kiválasztására.) - Múzeum-, hangverseny- és színházlátogatás. - Az iskola által szervezett tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek. 7.3.2
Felzárkóztatás egyéni terv alapján
Az egyéni tervezés alapja: - felzárkóztatás a fokozatosság elve alapján a tanulók egyéni és életkori sajátosságait maximálisan figyelembe véve. - az önművelés igényének felkeltése. - a tanuló gondolkodásának és munkához való viszonyának fejlesztése. Az egyéni tervezés eszközei: - egyéni segítségnyújtás, - gyakori ismételtetés - felzárkóztató foglalkozások szervezése (egyén, csoport) 27
differenciált munkaforma szervezése a tanórákon személyiségfejlesztés az önbizalom erősítése, különös tekintettel a sikerélményt nyújtó területekre folyamatos konzultáció az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, szükség esetén az ifjúságvédelmi felelőssel - szükség esetén segítségkérés egyéb szakemberektől (pszichológus stb.)
-
7.3.3. -
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek formái
a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, felzárkóztató foglalkozások szervezése tehetséggondozó programok szervezése, szülők, családok életvezetési gondjainak segítése, tanszersegély, alkalmi segély hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, nagyobb kiadás esetén, rendszeres gyermekvédelmi támogatás igénybe vételére figyelemfelkeltés, drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása, tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon
Hátrányos helyzetű az a tanuló, akinek alapvető szükséglet kielégítési lehetőségei korlátozottak, családja életkörülményei, életmódja a társadalmi átlagnál lényegesen rosszabb. A veszélyeztetett tanuló veszélyeztetettsége olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, akadályozza /1997. évi XXXI. törvény./ A tanulókról év elején készített felmérések alapján megállapítható, hogy iskolánk tanulóinak többsége szociális problémákkal küzd. Ezeknek a szociális hátrányoknak a megszüntetése nem tartozhat egy iskola feladatkörébe, annál szélesebb, tágabb körű társadalmi probléma. Az iskolának azonban kötelessége a saját lehetőségein belül segíteni az ilyen jellegű, hátrányos helyzetű tanulókon is.
8.1
Szociális támogatás 8.1.1
Központi juttatások elosztása
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001 évi XXXVII. törvény 7-8.§.alapján történik iskolánkban a tankönyvellátás. Iskolánk biztosítja a tankönyvekkel kapcsolatos kedvezményeket, ingyenességet 9. ill. valamennyi évfolyamán az OM rendelkezésének megfelelően. - tartósan beteg, vagy - fogyatékos tanuló számára, továbbá - három vagy több gyermekes családban élőnek 8.1.2.
Iskolai jellegű juttatások
Segélyek
- alkalmanként, indokolt esetben - a költségvetés függvényében a szociálisan rászoruló tanulók támogatása Étkezési támogatás: a rászorultság függvényében, évente kerül odaítélésre. Alapítványi támogatás Az iskola "Mercator movet mundum" alapítványa az alapító okiratban megfogalmazott célok szerint támogatja a diákokat és az iskolai közösségeket. 28
8.2.
Felzárkóztató programok
A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi munkájának segítésére többféle lehetőség nyílik, amelyek főleg tanórán kívüli tevékenységek, szervezett vagy egyéni formában. Könyvtárhasználat. Az iskola könyvtárában minden tankönyv megtalálható, legalább egy példányban. Aki nem tudja megvásárolni a számára túl drága taneszközt, itt használhatja. Számítástechnikai szaktanterem használata. A tanév elején kijelölt időpontokban az egyik számítástechnikai tanteremben lehetőség nyílik a számítógéppel nem rendelkező tanulók számára is számítógépes gyakorlásra, internetes hozzáférésre. Korrepetálások, szervezése is segíti a tanulást (magyar nyelv irodalom, matematika). Tehetséggondozó foglalkozások (pl. országos versenyre felkészítés), iskolai pályázatokon (pl. irodalmi, rajz, fotó, stb.) való részvétel, kulturális tevékenységek biztosítása, színházlátogatás, városismereti séták szervezése, stb. mind alkalmasak a hátrányok csökkentésére. A testi fejlődéssel kapcsolatosan csökkenthetik a hátrányos helyzetet gyógytestnevelési foglalkozások lehetőségei, a diáksportköri foglalkozások és a tornatermi edzési lehetőségek.
8.3.
Külső kapcsolatrendszer kiépítése
Az osztályfőnökök előzetes tájékoztatása alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök ill. az osztályfőnökök a tanulókkal egyedi esetmegbeszélések során feltárják a szociális problémákból adódó hátrányokat és a szülők számára felvilágosítást adnak a juttatások lehetőségeiről, azok igénybevételének módjáról. A fővárosi kollégiumokkal való kapcsolataink alapján kollégiumi elhelyezés biztosítására van lehetőségünk a szülő kérelmére, az osztályfőnök javaslatára (az ifjúságvédelmi felelős közreműködésével). Indokolt esetekben különböző szakszolgáltató intézmények szakembereivel is felvesszük a kapcsolatot a problémák megoldása érdekében: Nevelési tanácsadó, Családsegítő szolgálat, önkormányzatok gyámügyi felelősei, pszichológus, iskolaorvos, védőnő.
9.
9.1.
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő tárgyi feltételek, eszközök és felszerelések Tárgyi feltételek:
Tantermek - osztályterem - kémia- és áruismeret előadó és szertár - szakmai gyakorlati terem - taniroda - tornaterem és öltöző - számítástechnikai szaktanterem - pénztárgépes oktató terem - csoportfoglalkozásra alkalmas terem Egyéb, a nevelő-oktató munkát segítők helyiségei: 29
28 db 1 db 3 db 1 db 2 db 5 db 2 db 6 db
-
könyvtár ifjúságvédelmi felelős szobája diákönkormányzat terme tanári iskolaorvosi rendelő audió-vizuális stúdió
Vezetői, tanügyi és gazdasági feladatait ellátók helyiségei:
15 db
A nevelési programban megjelenő speciális tevékenységek ellátásához feltétlenül szükségesnek tartjuk: - szertárszobák, tanári dolgozószobák kialakítása, - korszerű sportudvar kialakítása, a meglévő bővítésével, - az évek óta működésképtelen iskolarádió korszerűsítése - (pl.: stúdió létrehozása, minden osztályteremben hangszóró telepítése) - tanulói klub-terem kialakítása, berendezése Az iskola felújítása folyamatosan halad. Bízunk benne, hogy a felsorolt problémák egy része ezzel megoldást nyer. 9.2.
A taneszköz-jegyzéket a helyi tantervek tartalmazzák:
A Szakiskolai Fejlesztési Program keretében, a szakképzést megelőző, felzárkóztató évfolyam számára, a 3 választott szakmacsoport megismertetéséhez szükséges eszközök beszerzésére nyílik lehetőség. A könnyűipari és a vendéglátóipari szakmacsoporthoz szükséges taneszközök beszerzése, valamint a kereskedelmi szakmacsoport eszközeinek bővítése folyamatosan történik.
10. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 10.1.
A szülőkkel történő együttműködésünk formái, lehetőségei
A szülőkkel történő kapcsolattartást nagyon fontosnak tekinti a nevelőtestület. Pedagógiai programunk fontos része, hogy a szülők minél több információval rendelkezzenek gyermekük iskolai munkájáról. Feltétlenül szükséges, hogy intézményünk működésének rendjét a szülők minél korábban megismerjék. Ennek érdekében az érdeklődő nyolcadikosoknak és szüleiknek minden tanév novemberében un. nyílt napokat tartunk, ahol részletes tájékoztatást adunk iskolánk tevékenységéről, a képzési formákról. Az új növendékek és szüleik a beiratkozáskor is kapnak információkat, majd a tanév kezdetekor, szeptember elején az osztályfőnökök szülői értekezletet tartanak, amelyen tájékoztatást adnak az iskoláról, illetve sor kerül a felmerülő kérdések megbeszélésére. A közoktatásról szóló törvény szerint a szülő joga, hogy - megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, - gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. Ezek megvalósulása érdekében:
30
- Folyamatosan, rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket ellenőrző könyv útján gyermekük tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, hiányzásáról, az iskolai programokról. - Azonnal jelentkezünk telefonon, vagy levél útján hiányzás esetén. - Komolyabb konfliktus esetén telefonon vagy ellenőrző útján tájékoztatjuk a szülőt; minden kérdést – ameddig csak lehet – igyekszünk személyesen a gyerekkel, illetve a szülőkkel közösen megoldani. - Fontosnak tartjuk a személyes és egyéni kapcsolat kialakítását a szülőkkel; különösen vonatkozik ez az osztályfőnök és a szülők viszonyára. - Mivel a diákok egy része vidéki, ezért a szülőket előzetes időpont-egyeztetés után bármikor fogadjuk, de alkalomszerűen is, ha a helyzet úgy adódik. Ezeken a fogadóórákon az egyéni problémák megbeszélésére nyílik lehetőség. - Tanévenként – általában március végén – egy általános fogadónapot is tartunk, melyen a szülők a gyermeküket tanító minden szaktanárt fel tudnak keresni. - Minden tanév elején, szeptember hónapban szülői értekezletet szervezünk, illetve indokolt esetben rendkívüli szülői értekezletet tartunk. Témájuk az osztály tanulmányi munkájának értékelése, a közösséget érintő problémák megvitatása, és egyéb tennivalók megbeszélése. A szülői értekezletek megtartása során az osztályfőnökök a tanulók és a szülők személyiségi jogait maximálisan tiszteletben tartják. - Szükség esetén családlátogatást végzünk. Az iskola és a szülők kapcsolatának hagyományos fórumait is működtetjük: Iskolai Szülői Közösség működik osztályon belül, mint osztály ISZK, illetve az iskola keretein belül, mint iskolai ISZK. Az Iskolai Szülői Munkaközösségbe minden osztály delegál 1-1 képviselőt, majd a testület maga választja meg tisztségviselőit, akik képesek a többi szülő véleményét, állásfoglalását, igényeit, kívánságait képviselni. Az osztály ISZK az osztály munkáját, rendezvényeit és működését segíti, míg az iskolai ISZK az iskolavezetés és a nevelőtestület partnereként segíti az iskolai feladatok végrehajtását, közreműködik a programok lebonyolításában, felkarolja a szülői kezdeményezéseket és továbbítja azokat az intézmény vezetése felé. A szülők véleményét, állásfoglalásait fontosnak tartjuk, s a döntések meghozatalakor figyelembe vesszük. A szülői munkaközösségek az intézmény részeként működnek a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján.
10.2.
A tanulókkal történő együttműködés formái
Diákönkormányzat A közoktatásról szóló törvény szerint a tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat tagjai az IDB-tagok, és az ODB-tagok. Az iskolánkban működő diákönkormányzat munkáját két diákönkormányzatot segítő tanár segíti. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Feltétlenül biztosítjuk a diákönkormányzatnak a közoktatási törvény 64.§-a által biztosított egyetértési jogát. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, egy tanítás nélküli munkanap (diáknap) programjáról, az iskolaújság szerkesztősége tanulói felelős szerkesztőjének, illetve munkatársainak megbízásáról. Az iskolai diákönkormányzat a közoktatásról szóló törvény 62-64.§-a által megfogalmazott szabályok szerint működik. Feladatát a Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti. Évente egyszer Diákparlamentet tartunk a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. Időpontját a Tanév rendjében rögzítjük. 31
Iskolánk diákönkormányzata 2000-ben csatlakozott a DÖK-höz. A tanulók problémáikkal, gondjaikkal indokolt esetben közvetlenül is felkereshetik az iskolavezetést, illetve a pedagógusokat, közvetlenül is jogosultak a véleménynyilvánításra. Ennek módját az iskola Házirendje szabályozza. Közösségfejlesztő programok, osztályprogramok szervezése A tanulókkal történő együttműködés továbbfejlesztési lehetősége az oldott hangulatú beszélgetéseket, közös élményeket kialakító szabadidős tevékenységek szervezése, pl. közös kirándulás, akár iskolai szinten is; diákszínkör létrehozása; egy-egy kort felidéző hagyományos keretjáték, amelyek során szakkörök, osztályok tartanának látogatható programokat.
11. Egészségnevelési és környezeti nevelési program Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében.
11.1. Egészségnevelés Az iskolai egészségnevelési program Pedagógiai Programba való bekerülésének jogszabályi háttere: a 2003. évi LXI törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény 48. § (3) bekezdése. A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. A fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Sok szempontból az iskola vállalja a főszerepet az egészségnevelésben. Az iskola a tanulókra gyakorolt hatása az egészségnevelésben is komplex kommunikációs üzenetként funkcionál (tananyag, iskolai környezet, tanár- diák kapcsolat minősége) Egészségnevelő tevékenységünknél figyelembe kell vennünk a szülők kötelességét is: - gondoskodás a tanuló testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről - a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, - az elvárható segítségség adás. 11.1.1.
Célok, követelmények:
Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. 11.1.2.
Feladatok
Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: 32
-
egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az egészség, mint értéke ismerete az egészséges étkezés, a táplálkozás szerepe a betegségek megelőzése a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat a párkapcsolatok, a szexualitás kultúrája a krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás módszertana és a tanulás technikái az egészséges tanulási környezet alakítása az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
11.3.
A környezeti nevelési program, az Öko-iskolai program végrehajtása
Az iskolai környezeti nevelés során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelmembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; - felkelti az igényt, képessé tesz: - a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, összefüggő rendszerben történő értelmezésére. - kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére; - az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben.
A környezeti nevelés célja -
az egyetemes természet megőrzése iránti elkötelezettség, a környezeti harmóniára törekvés, az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése, a globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése.
A környezeti nevelés színterei a) tanórai foglalkozások Szervesen beépül a természettudományi tárgyak megfelelő témaköreibe. Szakiskolás tanulókkal elsősorban projektek formájában dolgozzuk fel a tananyagot. b) tanórán kívüli tevékenységek - szelektív hulladékgyűjtés - fa és virágültetés - öko faliújság készítés - tematikus kirándulások - öko-témájú versenyek, üzemlátogatás
33
11.1.4.
Feltételek, rendelkezésre álló eszközök:
a) tárgyi feltételek: Az iskolai egészségneveléshez szükséges tárgyi feltételek mind műszaki (multimédiás szakterem, projektor, videó lejátszó és TV, diavetítő stb..), mind prevenciós szakanyagok szintjén (szakkönyvek, szemléltető anyagok, videó kazetták és CD-k) megfelelőek. A későbbiekben szükségessé váló anyagok a taneszköz fejlesztés évi beszerzéseivel tervezhetőek. b) órakeret: Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges óra-keretet minden évfolyamon a biológia és az osztályfőnöki időkerete fedi le. c) személyi (humán) feltételek Az egészségnevelési program megvalósításába bevonható, intézményi szinten jelenleg rendelkezésre álló humán erőforrás: Egészségfejlesztő team tagjai: - az iskola szakmai igazgató helyettese - a gyermek és ifjúságvédelmi felelős - az iskolaorvos, védőnő, - a testnevelő, - a szabadidő-szervező, - a diákönkormányzatot segítő pedagógus, - az osztályfőnöki munkaközösség vezetője Bizonyos témaköröknél az ismeretátadási és prevenciós tevékenység elvégzéséhez szükséges külső szakemberek bevonása is, úgymint - pszichológus, - rendvédelmi szervek munkatársai, - civil szervezetek szakemberei d) módszerek - Játékok - Közösségépítés - Művészetek - Programok
11.1.5.
Az egészségnevelése szinterei:
a) Az iskola egészségügyi feladatok ellátását az iskolaorvos és a körzet szerint illetékes védőnő látják el. Az iskolaorvos, körzeti védőnő feladatai: - a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, kötelező szűrővizsgálatok lebonyolítása (általános kötelező szűrővizsgálatok: gerincvizsgálat, szemészet, fogászat, belgyógyászat, tüdőszűrés) - a tanulók elsősegélyben való részesítése - közreműködés a közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve - védőnői feladat még az iskolai egészségnevelésben való részvétel. b) Tanórai foglalkozások - biológia órák: az egyes szervek, szervrendszerek működéséhez kapcsolódó egészségügyi vonatkozású részek, szexuális felvilágosítás, elsősegélynyújtás, testi higiénia, (egészségtan modul) - osztályfőnöki órák: szenvedélybetegségekkel való foglalkozás, párkapcsolat, családtervezés, szexuális felvilágosítás, minden tantárgy vonatkozásában: a tantárgyhoz kapcsolódó 34
balesetvédelmi rendszabályok ismertetése az adott tantárgy első foglalkozásán történik a tanórák (a tanulók aktivitását növelő, új pedagógiai módszerek megismerése és alkalmazása), ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: reggeli torna, reggeli elfogyasztása, az évszaknak megfelelő öltözködés, stb., - média, iskolaújság, faliújság (aktuális téma önálló feldolgozása, tablókészítés, gyűjtőmunkák faliújságon történő megjelenítése), - mindennapi / tömbösített testedzés programja, testnevelés óra (legalább heti 3 órarendi óra), -
c.) Tanórán kívüli foglalkozások - ismeretterjesztő előadások, kiállítások, - a témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek - szabadidős foglalkozások, nyári táborok, - kirándulások, túrák, (rendszeresen, egészséges környezetben) - egészségnevelési akciók d) Tájékoztató fórumok - szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató (szülők felkészítése), - szakmai tanácskozások, tréningek (tanárok felkészítése); ezek helyszíne lehet más intézmény, - kortárs segítők képzése (tanulók felkészítése); színtere lehet az iskola vagy más képző intézmény. Az egészségnevelési céljaink megvalósulását az alábbi tevékenységek segítik: Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítő szervezetek igénybe vétele.: Szociális veszélyeztetettség esetén, illetve képességhiány felismerésekor segítségkérés. Rendvédelmi szervek:A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának Egészségfejlesztő programok: Az egészségi állapot nem kizárólagosan az egyén felelőssége, nem pusztán • az egyéni készségektől és jártasságoktól függ, hanem jelentős szerepet játszanak társas, társadalmi, ökológiai tényezők is. Ennek megfelelően a tanulóink igényeihez mérten, évenként aktualizálva dolgozzuk ki prevenciós programunkat.
11.2.
A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtása
A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés órákon a közoktatásról szóló törvény 41.§-a szerint évente kétszer – ősszel és tavasszal – mérjük a Hungarofit-tesztsor alapján. Az iskolában iskolaorvos és védőnő dolgozik. A tanulókat éves munkaterv alapján vizsgálják és minden diák egészségi állapotáról a védőnő kartont vezet. Az iskolai testnevelés két alapvető feladata, hogy tanulóink játék és sportműveltségi szintjét emelje, valamint a rendszeres és szervezett keretek között lezajló testmozgással fokozza a fizikai erőnlétet és serkentse a szervi működést. Játék és sportműveltségen értjük a különböző sportágak és sportjátékok szabályainak ismeretét, mozgáskészletük elsajátításának és végrehajtásának módjait Diákjainktól azt várjuk el ezen a területen, hogy a játék közbeni tapasztalataik alapján képet kapjanak az optimális erőkifejtésről; a különböző játék (és élet-) helyzetek megítélésének lehetőségeiről; a mozgások pontosságának és kellő időzítésének célszerűségéről. • A fizikai erőnlét fokozására és a szervi működés serkentésére a hozzáértő szakember kezében számtalan eszköz lehet: a kondícionális és koordinációs képességek fejlesztésére a rendszeres testedzés, játék és sporttevékenységek, különféle sportrekreációs eljárások mind rendelkezésre állnak.
35
Tanítási időn belüli foglalkozások - testnevelési tanórák, - gyógytestnevelési órák, - órák közötti szünetekben: asztalitenisz, kosárlabda és röplabda játék a tornatermekben (tanári irányítással). Tanítási időn kívüli foglalkozások - diáksport foglalkozások: röplabda, kosárlabda, társastánc, úszás. - az Iskolai Sportkör (ISK) által szervezett bajnokságok: asztalitenisz bajnokság, futóverseny, kosárlabda bajnokság, röplabda bajnokság. - az ISK által szervezett táborok: sí tábor, vízi tábor, kerékpár tábor 11.3.
A környezeti nevelési program
Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelmembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; - felkelti az igényt, képesség tesz; - a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; - összefüggő rendszerben történő értelmezésére; - a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; - a problémák megkeresésére, okainak megértésére; - kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; - az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben - a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” A nevelésen (mint a teljes személyiség fejlesztésének folyamán) belül a környezeti nevelés fogalmán tehát olyan személyiségfejlesztést kell értenünk, amelynek végső célja röviden a környezetvédő (természetvédő) gondolkodás, viselkedésmód kialakítása. Ez – hitünk szerint - leghatékonyabban az iskolában lehetséges, mert ott:
36
szakképzett pedagógusok foglalkoznak a tanulókkal; a nevelés a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően történik; az oktatást szisztematikusan felépülő tantervek szerint valósítják meg; tudományosan igazolt ismereteket oktatnak; az ismeretanyagot rendszeresen számon kérik, s csak az elégséges szint elérése után haladhatnak tovább a tanulók; a megszerzett ismeretek alkalmazását is gyakorolják; - a rendszeres pedagógiai ráhatás az egyéniségek formálásában mással nem helyettesíthető. Rendelkezünk ezekkel a jellemzőkkel. -
A környezetvédelmi célú cselekedetek indító okai alapvetően három csoportba sorolhatók: - külső kényszer, (pl. jogi szankciók) - gazdasági érdek, - belső motiváltság. A belső motiváltságból fakadó cselekedetek a környezetvédelmi tevékenységek körét illetően is a legelőnyösebbek. - Tehát ezek kialakítására kell törekednünk. A környezetvédelemmel kapcsolatos belső motivációt ki lehet és ki is kell alakítani a tanulókban – az iskolában folyó érzelmi és értelmi nevelésnek ebben vitathatatlanul meghatározó szerepe van. A környezeti nevelés során az érzelmi, az értelmi és motorikus adottságok fejlesztése egyaránt fontos. (Ezek aránya természetesen a tanulók életkorától és egyéni adottságaitól függ; a mi korosztályainknál az értelmi nevelés kap nagyobb hangsúlyt. ) A környezeti nevelés színterei A környezetvédelmi problémák minél mélyebb megismerésében szinte minden tudományágnak – esetünkben tantárgynak - szerepe van, ugyanakkor szükség van a szintézisre is.- A környezet – és természetvédelmi ismereteket külön tantárgyként tanítjuk, de azok valamennyi szóba jöhető közismereti tantárgy anyagába is szervesen beépülnek (leginkább a földrajz, a biológia és a kémia megfelelő tárgyköreibe). Összehangolt pedagógiai tevékenységünk - általános céljai - az egyetemes természet megőrzése iránti elkötelezettség; - környezeti harmóniára törekvés. - pedagógiai céljai: - ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése; - globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése.
37
II.
HELYI TANTERVEK 1.
Az iskola képzési rendszere 1.1 Általános elvek
Iskolánk kereskedelmi szakközépiskola és szakiskola, képzési struktúránk is alapvetően e-két képzési irányt követi. Szakközépiskolai képzés érettségi vizsgára készít fel. Ezen felül az érettségire épülő, 17-es szakma csoportba tartozó szakmai képzésekre és a szakirányú felsőoktatásba való belépésre tesszük alkalmassá tanulóinkat. Szakiskolai alapképzésünk is a kizárólag kereskedelmi irányultságú OKJ-s szakmai képzésre készít fel. Eredményes szakmai vizsga után a 3 évfolyamos nappali rendszerű felnőttoktatásban érettségire is felkészítjük tanulóinkat. A képzés szakaszai:
9-13. évfolyam, érettségire felkészítő szakasz, 10-12. évfolyam középiskolai felnőttoktatás szakasz, 9-11. évfolyam alternatív előrehozott szakképzés 9-10. évfolyam szakiskolai alapképzés, 9. felzárkóztató, szakképzést előkészítő évfolyam
érettségire
felkészítő
Képzés tartalmi követelményei:
A szakiskolai helyi tantervet a tananyag tartalmi és didaktikai racionalizálása miatt kismértékben módosítottuk. Erre a 243/2003. (XII.17.) Korm. sz. rendelet 2.§ (1) bekezdése ad lehetőséget. A kerettantervi követelményeknek az iskola eleget tesz, az oktatás időkerete nem csökken, és a tanulók heti és napi terhelésére vonatkozó korlátokat megtartjuk. A szakiskolai tantervi-óratervi változtatások a következők: A kerettantervben tömbösített szakmai előkészítő és alapozó ismereteket és gyakorlatot tantárgyakra bontottuk. Indoka: a tömbösített szakmai előkészítő –alapozó tantárgyakat egy jeggyel kellett értékelni, holott az több tantárgyat takart, más-más tanár tanította. Így a végső osztályzat kialakítása nehézkessé vált és vitákra adott okot. A korábbi kerettantervi előírások nem tették lehetővé, hogy az említett tananyagmasszából kiemeljünk már meglévő tantárgyba jobban illeszkedő anyagrészeket, ami redundanciához vezetett. Ilyen, pl. a gépírás tantárgyban az informatikai alapismereteket tananyagrész, amelyet az informatika tantárgy értelemszerűen tartalmaz. A szakközépiskolai tantervi módosítások is hasonló okból történtek: A szakmai alapozó ismeretek tantárgy egy jeggyel értékelendő tantárgyrészei a következők voltak a kerettanterv szerint (11-12. évf.): - közgazdaságtan - marketing - szakmai idegen nyelv Ésszerűnek tartjuk ezeket a nehezen összeegyeztethető, együtt nehezen értékelhető tananyagblokkokat tantárgyasítani, és külön osztályozni. A szakmai idegen nyelv tananyagát beintegráltuk az idegen nyelv tantárgyba (heti egy óra).
38
1.2.
Speciális képzések
1. 2.1.
Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP II.)
Iskolánk számára komoly felelősséget jelent az, hogy meg tudjon felelni a kor követelményeinek, a munkaerőpiac elvárásainak, a foglalkoztatás elősegítésének. Ennek érdekében feladatunk: - a személyiség stabilizálása, - az általános műveltség megszilárdítását szolgáló képzés folytatása, - a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése, - az élethosszig tartó tanulás megalapozása. Célunk, hogy jelentősen javítsuk tanulóink esélyeit, legyenek birtokában azon képességeknek, melyek segítségével életpálya építésük sikeres legyen. A SZFP megvalósítása során - a szakmatanulás megkezdése és eredményes befejezése érdekében a 9-10. évfolyamon kompetenciaalapú oktatást vezetünk be, projektmódszert alkalmazunk, - az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezőket is felkészítjük a szakképzésre, lehetővé tesszük a számukra, hogy eredményesen fejezzék be tanulmányaikat, - objektív mérési-értékelési rendszert dolgozunk ki, és azt széles körben alkalmazzuk, - a korszerű felszereltséget biztosítunk mind az elméleti-, mind a gyakorlati képzés területén, A szakiskola 9. évfolyamán gyakorlati oktatás, a 10. évfolyamon szakmai alapozás történik. Az oktatás során olyan ismeretekre és kompetenciákra tesznek szert, melyek hatékonyan segítik sikeres helytállásukat a szakképző évfolyamon, és lehetővé teszik, hogy tanulószerződést kössenek.
1.2.2.
A szakképzést előkészítő évfolyam
A szakképzést előkészítő évfolyamon folyó felzárkóztatás célja a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati kompetenciák megszerzése. A felzárkóztatás a szakképzésre felkészítő évfolyam célja a tanulókban társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás, a tanulók életszervezésének előkészítése, s végül, de nem utolsó sorban a szakmai vizsgára történő felkészülés előkészítése a szakmatanuláshoz szükséges kompetenciák elsajátítása által. A felzárkóztató oktatás szakképzést előkészítő évfolyamának befejezéséről kiállított iskolai bizonyítvány a szakiskola első szakképzési évfolyamába lépésre jogosít. A szakképzést előkészítő évfolyamon szakképzést előkészítő, kompetencia-alapú oktatás folyik Ennek keretében az alapkészségek fejlesztése, szocializáció, pályaorientáció és szakmai alapozás történik. A pedagógia munka szervezése nem tantárgyi -, hanem moduláris rendszerben történik. A képzés során a tanulók elsajátítják a szakmacsoportra kidolgozott bemeneti kompetenciákat. A szakmacsoportokra kidolgozott bemeneti kompetenciák szervesen igazodnak a szakképző évfolyamok követelményeihez, a szakmák kimeneti követelményeihez, valamint a munkaerőpiac szereplőinek elvárásaihoz. A képzés gyakorlatorientált.
39
Pedagógiai alapelvek A szakmatanuláshoz szükséges bemeneti kompetenciák kialakításának folyamata a személyre szabott fejlesztés módszereivel valósul meg a heterogén tanulócsoportokban. Alapelvünk a személyközpontúság: a fiatal szükségleteire támaszkodva tervezzük a nevelést-oktatást. A kompetenciák fejlesztését a képzés keretében beillesztjük gyakorlati tevékenységbe, ami a legtöbb esetben projektmunkák megvalósításával érhető el. Tevékenységközpontúságra építünk, mert passzív tevékenység keretében a kompetenciák nem fejlődnek. A tanulási kudarcok csökkentését az egyéni haladási ütemet lehetővé tevő differenciált oktatásszervezéssel, projektoktatással, a kooperatív tanítási-tanulási technikák alkalmazásával biztosítjuk. A pályaorientációs szakasz végén a szakmacsoport választást tanácsadással támogatjuk a tanuló portfóliója alapján. Belépési feltételek A szakiskolában azoknak a tanulóknak szervezünk felzárkózató oktatást, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A szülő legkorábban abban az évben kérheti, hogy gyermeke - az általános iskolai tanulmányai folytatása helyett - a következő tanítási évet a felzárkóztató oktatásban kezdhesse meg, amelyben az betölti a tizenötödik életévét. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola kilencedik évfolyamán megkezdeni, illetve folytatni. Továbbhaladás feltételei A szakképzést előkészítő évfolyam sikeres elvégzése után a bemeneti kompetenciák biztosította belépés lehetőségével az OKJ 31-33. szintkódú szakképesítéseinek megszerzésére van lehetősége a tanulónak. Az értékelés elvei A kompetencia leírásoknak megfelelően az értékelés alapelvei: - kompetencialapú - A tanuló ismeri az összes, a szakmai képzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges kompetenciát. - teljesítménykritérium alapú - A teljesítménykritérium a projektben a tanuló által végzett konkrét tevékenység. - projekt alapú - Az értékelés alapja a projekt során elvégzett feladat értékelése a tanár megfigyelése és a produktum alapján. - individualizált - Minden tanuló egyéni tanulási-fejlődési-haladási ütemmel rendelkezik. - A tanulók tudása, teljesítménye egyénileg, eltérő időpontban is mérhető. - Fontos, hogy a szakképzést kezdő évfolyam megkezdése előtt valamennyi kompetencia mérése megtörténjen. - szöveges formájú - A teljesítménykritériumok szöveges formában jelennek meg a Teljesítményértékelő lapon, melyen a tanuló az előre megadott szempontok alapján ellenőrzi-értékeli, hogy elvégezte-e a tevékenységet. - A tanár a tanuló önértékeléséről visszajelzést ad a tanulónak, illetve ha szükséges, további feladatokat ad a kompetencia megszerzése érdekében.
40
1.2.3.
A sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) oktatása
Az SNI fogalmát a közoktatási törvény 121. §-a az alábbiak szerint határozza meg. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar); A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók általában nem képesek egyéni fejlesztés nélkül teljesíteni az iskolai követelményeket. Igénylik a megkülönböztetett feléjük fordulást, az egyéni bánásmódot, az egyénre szabott, lassabb tananyag-feldolgozást, a több magyarázatot, amit az adott szaktanár biztosít számukra. Az iskola a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva az alábbi lehetőségek közül választ; 1. Téves szakma illetve képzési szint választása esetén - a szülőkkel szorosan együttműködve -, a tanuló képességeinek jobban megfelelő képzés-, illetve iskolatípus választása. Pl.: szakközépiskolai képzés helyett a szakiskolai, vagy a szakmai előkészítő évfolyam ajánlása. 2. A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján az iskola támogatja, hogy a rászoruló tanuló rehabilitációs foglalkozáson vegyen részt más intézményben. 3. A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján, figyelembe véve az érvényes vizsgaszabályzatokat (érettségi, SZVK), az igazgató felmentést adhat egyes tantárgyak tanulása, értékelése, vizsgája alól. 4. Korrepetálás biztosítása a rászoruló tanulók részére. Korrepetálás során segítjük az eredményes továbbhaladást. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. 5. A lehetőségek függvényében egyéni fejlesztés biztosítása szaktárgyi pedagógus bevonásával, biztosítva ezzel az egyéni haladást, az iskolai sikerélményt. 6. A lehetőségek függvényében fejlesztő gyógypedagógus igénybevétele, aki részben saját maga, részben a szaktárgyi pedagógussal karöltve, számára tanácsot adva fejleszti a rászoruló SNI tanulókat. Iskolánkban a 2009/2010-es tanévtől a BETISZK égisze alatt működik fejlesztő pedagógus. A BETISZK tagintézményeként iskolánkban a fejlesztő pedagógus feladata többirányú: felmérései és a szakvélemény alapján differenciált képességfejlesztés végezése, felzárkóztató foglalkozások biztosítása a rászoruló gyermekek számára, egyéni foglalkozási tervek készítése és az egyéni fejlesztési lapok vezetése, javaslattétel alapján szakvélemény kérése, az iskola pedagógusai számára problémafeltáró konzultációs lehetőségek biztosítása, a tanórán alkalmazható fejlesztési gyakorlatok kidolgozása, szülők tájékoztatása
Az SNI tanulókkal való foglalkozás megvalósulásának színterei: tanórák, fejlesztő foglalkozások, korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások
41
1.2. 4.
Szakközépiskola nyelvi előkészítő évfolyama
Kiemelt figyelmet fordítunk az alapkészségek, a munkaerő-piaci kompetenciák, elsődlegesen az idegennyelv-tudás, a digitális írástudás, a sikeres életvitelhez szükséges ismeretek és a vállalkozói ismeretek fejlesztésére. Az idegennyelv-oktatás egyik speciális formája a nyelvi előkészítő évfolyamok működtetése. A képzés során a kiemelkedő teljesítményű tanulókat emelt szintű idegen nyelvi érettségire és/vagy a középfokú nyelvvizsgára készítjük fel angol vagy német nyelvből. A 2011/2012 tanévtől megemelt óraszámban (11 helyett 14 órában) tanítjuk a 9. osztályban az idegen nyelvet, különválasztva a főbb területeket: - idegen nyelvi kommunikáció (5 óra) - nyelvhelyesség (nyelvtan és íráskészség 4 óra) - szövegértés (olvasott, hallott 5 óra) Ettől a struktúrától hatékonyabb tanári együttműködést, óravezetést, változatosabb tanulói tevékenységeket várunk. Az előző évektől eltérően a tanuló köteles 5 éven keresztül idegen nyelvet tanulni, függetlenül attól, hogy előrehozott érettségit tett. Ez elsősorban egy idegen nyelv lehető legmagasabb szintjének elérését jelenti, de gyengébb tanulók esetében reálisabb elvárás a második idegen nyelv bevezetése az előrehozott érettségi után (12-13. év). A nyelvi előkészítő évfolyam 9. osztályában a diákok az informatikát is magasabb óraszámban tanulják. Ez lehetőséget biztosít a tananyag mélyebb elsajátítására, valamint az előrehozott érettségi letételére. Várható kimenetek az egyes évfolyamok végén 9. évfolyam: 10. évfolyam: 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam
szintvizsga, alapszintű nyelvvizsga szintjén szintvizsga középszintű érettségi idegen nyelvből középszintű érettségi informatikából, mint választott tárgyból emeltszintű érettségi idegen nyelvből
A tanulók felvétele a nyelvi előkészítő évfolyamra a szülő, tanuló jelentkezése alapján az általános iskolában nyújtott tanulmányi eredmény figyelembe vételével történik. Amennyiben a tanuló a 9. évfolyam nyelvi követelményeit nem teljesíti, tanulmányait az általános szakközépiskolai képzésben folytathatja.
1.2.5.
Magántanulói jogviszony feltételei
Magántanulói státus: Magántanulói jogviszony szülői, tanulói kezdeményezésre jöhet létre. Magántanulói jogviszony létrejöttének esetei: - Ha a szülő úgy határoz, hogy gyermeke iskolába járás helyett magántanulóként folytassa tanulmányait, akkor ezzel az iskola igazgatóját kell megkeresnie. - Ha a tanuló szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, szintén folytathatja tanulmányait magántanulóként.
-
fogyatékosság vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanuló szakértői bizottság, illetőleg a nevelési tanácsadó szakvéleményben rögzített javaslata alapján tankötelezettségét magántanulóként teljesítheti.
A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosságára, autizmusára, halmozottan fogyatékosságára, 42
vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban való tartós és súlyos akadályozottságára tekintettel kérik a mentesítést, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, ha pedig tanulási nehézségre tekintettel kérik, a nevelési tanácsadó szakértői véleményét is be kell csatolni. Az iskola igazgatója a bejelentést követő három napon belül köteles beszerezni a tanuló lakóhelye, (ennek hiányában a tartózkodási helye) szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét arról, hogy hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, az igazgató köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, (ennek hiányában tartózkodási helye) szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét (Kt. 79. § (2) bekezdés). Az iskola igazgatója fogyatékosság vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási zavar észlelése esetén nevelési tanácsadó szakvéleményét kérheti A magántanuló felkészítése és értékelése:
A magántanuló - nem vesz részt az iskolai kötelező tanórai foglakozásokon a gyakorlati képzés kivételével, - meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról, - Ha a tanuló a szülői vagy tanulói kérésre lesz magántanuló lesz, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. A tanuló érdemjegyeit és osztályzatait az iskola állapítja meg, illetve dönt minden esetben a tanuló magasabb évfolyamra lépéséről. A tanuló döntése alapján független vizsgabizottság előtt is számot adhat tudásáról, érdemjegyeit ekkor a vizsgabizottság tanárai adják. - A sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az iskola gondoskodik. - Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. - A magántanuló jogosult igénybe venni az iskola szolgáltatásait, - A magántanuló kérelemre jogosult részt venni a tanítási órákon, ha betartja az iskola Házirendjében foglaltakat. - A magántanulók felkészülését havonta egy alkalommal – a szaktanárokkal és az osztályfőnökkel előzetesen egyeztetett időpontban - konzultáció segíti - A magántanuló a tudásáról negyedéveként beszámoló keretében ad számot. - A számonkérés formáját szóban és/vagy írásban határozhatja meg a szaktanár. A számonkérés a szaktanár előtt történik, a dolgozatok/feleletek időpontjáról az osztályfőnök írásban értesíti a magántanulót, tanköteles magántanuló esetén a szülőt. - A magántanuló magatartását és szorgalmát az iskola nem minősíti - A magántanulók félévi értékelésére január első hetében kerül sor, a tanév végi értékelésre június első hetében, végzős tanuló esetében április második felében. A félévi és év végi számonkérés két fős vizsgabizottság előtt zajlik. A vizsgák időpontjáról az osztályfőnök írásban értesíti a magántanulót, tanköteles magántanuló esetén a szülőt. - Ha félévkor a tanuló a beszámolón nem jelenik meg, évvégén minden tantárgyból az egész éves tananyagból köteles beszámolni. - ha a magántanuló félévkor egy tantárgyból elégtelen érdemjegyet szerzett, évvégén az adott tantárgy egész éves tananyagából kell tudásáról számot adnia
43
- amennyiben a magántanuló az év végi vizsgán elfogadható ok nélkül nem jelenik meg, vagy eredménytelenül vizsgázik évet kell ismételnie.
Melléklet: Kérelemminta magántanulói jogviszony létesítéséhez.
A Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközép- és Szakiskola igazgatójának Budapest, VIII. Szörény utca 2-4. Tárgy: kérelem magántanulói jogviszony létesítésére Tisztelt Igazgató Úr! Alulírott …………………………………................................. szülő azzal a kérelemmel fordulok Önhöz, hogy …………………..………………………….. …..nevű gyermekem (szül:…………………., ……. év … hó … nap, anyja neve:……………………………..., a tanuló állandó lakása:…………………………….…………………………………….…) ….…… osztályos tanuló intézményükkel létesített tanulói jogviszonyát …….… év ………………….. hó ……… napjától magántanulói jogviszonyra módosítani szíveskedjék. Kérésem indoka a következő: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Kérem egyidejűleg, hogy gyermekem tanulmányi előmenetelének ellenőrzését szolgáló beszámoló vizsga/osztályozó vizsga időpontjáról és tartalmi követelményeiről tájékoztatni szíveskedjék. Gyermekem egyéni felkészülésének feltételeiről gondoskodom. …………………………, ……….év ..… hó ….. nap
Tisztelettel: …………………………….. Szülő Olvasható név: ……………………………………. Lakcím: …………………………………………....
44
1.3.
Óratervi változások, tantárgyi rendszer, óratervek
Szakközépiskolai alapozó oktatás A szakmacsoportos alapozó oktatás megváltozott a szakközépiskola 9-12. évfolyamán. Az új OKJ-hoz igazított új érettségi vizsgatantárgy – kereskedelmi és marketing alapismeretek – Magyar Közlönyben való megjelenése (22/2009. IV. 22. OKM rendelet) után felmerült az igény egy ehhez alkalmazkodó, a 9-12. évfolyam szakmai tantárgyait óratervbe rendező, közösen használt tanterv kidolgozására a BETISZK iskolái részéről. A fenntartó Fővárosi Önkormányzat által előírt órakeret 9-10. évfolyamon 6-6 óra/hét, míg a 11-12. évfolyamon 10-10 óra/hét. Az előbbi paraméterek, valamint a beszámíthatóság és átjárhatóság vezérelvének figyelembe vételével a BETISZK-iskolákban a szakmacsoportos alapozó oktatás 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport „B” változatának óraterve és tananyagtartalma alapján történik.
Szakközépiskolai óraterv Kereskedő típusú szakmacsoportos alapozó oktatás 2010-2011. tanévtől Tantárgy
9. évfolyam 36
hetek száma Gazdálkodási ismeretek Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció Marketing Áruforgalmi tevékenység Összesen: Heti összes óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:
1
2/11 0/2 0/1
10. évfolyam 36
11. évfolyam 36
12. évfolyam 30
2/1 0/2
2/1
2/1
2/1 1/3 180/180 10 5 5
2/1 1/3 150/150 10 5 5
0/1
72/144 6 2 4
72/144 6 2 4
A 2010.03.30-án megtartott BETISZK egyeztetés alapján 2 óra elmélet és 1 óra elméletigényes gyakorlat
45
Modulrendszerű előrehozott 3 éves szakképzés (Ktv 27.§ (4.) alapján) Bútor- és lakástextil-, Ruházati, Élelmiszer-és vegyi áru-, Porcelán- és edényáru-eladó Zöldség-gyümölcs, Múszaki cikk-eladó szakmákban
Sorsz.
Tantárgyi rendszer és óraszámok 2010/11. tanévtől Heti óraszám
Tantárgyak
9. Elm.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.
Osztályfőnöki Magyar ny. és irodalom Történelem Matematika Természetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Informatika
1 3 2 3 4 1 1 2,5 2
Közismeret összesen
19,5
Általános áruismeret Áruismeret (műszaki, ruházati) Áruforgalmi ismeretek Kommunikáci idegen nyelven Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforg. és nyilvántart. rendsz.** Értékesítés idegen nyelven**
04-06 123-06 04-06 04-06 05-06 05-06 05-06 123-06
Elmig gyak
0
1 2 1 3 1
Elm.
Elm.
1
1
2
2
2 2
0
5
1
2 2
1 2
1
3 8
Összesen (10+19+20)
27,5
9 0
04-06 05-06 123-06
4
Össz.
0
3 5 2 5 4 1 1 6,5 2 29,5
1 2 3
1 6 7 3 1 5 4 6
7
22 11
1
17
62,5 2 2 2
5
2
1 2 3
4
6
6
12
31,5
24
23
9. évf.
10. évf.
11. évf.
27. Bolti gyakorlat (7 óra/nap) 28. Nyári szakmai gyakorlat: (11 ill.17 nap x 7ó) 29. Bolti gyakorlat összesen
14
77
14 119
Összes óra iskolai + bolti (23 + 26)
31,5
Nem iskolai gyakorlati órák
Elmig gyak
5
18 2
Iskolai gyakorlat összesen Óratömeg / elm +gyak (19+22)
Elmig gyak
1 1
5
Össz. óra
11.
1 1
2
Szakmai elméleti óraszám (Elm.) Elméletigényes gyakorlat Áruforgalmi gyakorlat** Jogszabályok alkalmazása gyak.** Eladási gyakorlat **
10.
7 74,5
Össz. 28 28
46
38
37
102,5
SZAKISKOLAI ÓRATERV
Kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció szakmacsoport
Sorszám
Tantárgyi rendszer és óraszámok 2006. szeptemberétől
Heti óraszámok évfolyamonként 9. 10.
Tantárgyak Kötelező (Ktt) / választható tanórák (V) / osztálybontás (Cs )
Ktt
V
Cs**
1. 2.
Történelem és állampolgári ismeretek
2
3.
Idegen nyelv (választható 1* ó)
2
4.
Matematika
2
2
5.
Ének-zene
1
1
6.
Rajz és vizuális kultúra
1
1
7.
Osztályfőnöki óra
1
1
8.
Természetismeret
3
9.
Informatika
2
10.
Testnevelés
2,5
11.
Anyagismeret
12.
Kommunikáció Elmélet összesen
2
Ktt
Anyanyelv és irodalom
3
3
2
19,5
2
7
2
2
15.
Szakmai számítás
16. Bolti előkészítő Ismeretek Szakmai alapozó képzés:
1
1
2
2
20,5
0 2
21. Tágabb környezetünk Gyakorlat összesen
2
Osztálybontásra fordított óraszám:
Óratömeg: (22.+23. sor)
5
1
1 2
2
Összesen: Tanulói összóraszám (Ktt+V):
1
2
19. Kommunikáció és viselkedéskultúra (köt. modul) (köt. modul) 20. Család és háztartás
23.
2
1
Tanulásmódszertan
22.
3
2 1
14.
Gépírás/szövegszerkesztés
1
2,5
2
18.
2
3 1
2
Mindennapi ismeretek
Cs**
2 1
13. Pályaorientáció Gyakorlati oktatás:
17.
V
2
7
0
7
8
1
3
26,5
2
14
28,5
2
8
28,5
30,5 14
42,5
8
38,5
81
A kötelezően választható órák a szakképző évfolyamon szakmai vizsgatárgyak megalapozására és a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő kompetenciák kialakítását ill. megerősítését szolgálja; * Szakmai idegen nyelv ** A csoportbontáshoz beírt óraszámok az alapóraszámmal (ktt.+v) együtt adják a tantárgyi óratömeget!
47
Szakiskolai képzés óraterve (SZFP II.) Kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció szakmacsoport (9-10. évf.)
Tantárgyi rendszer és óraszámok 2008. szeptemberétől
Sorszám
9. évfolyam /36 hét
max 15 fővel Éves óraszám
Tantárgyak Kötelező (Ktt) / osztálybontás (Cs )
Ktt
Pályaorientáció (önismeret, tan.módsz.)*
Cs*
Heti óraszám Ktt
Cs*
360
10
10
Bolti előkészítő gyakorlat*
216
6
6
Anyanyelv
72
2
Idegen nyelv (szakmai jellegű)*
72
3
Számolás-mérés
36
1
Informatika
36
1
Testnevelés
90
2,5
Osztályfőnöki óra
36
1
918
26,5
1.
2.
3.
3
7.
8.
9.
10.
11.
Összesen
* Két tanárral
48
19
Szakiskolai felkészítő évfolyam óraterve (SZFP II)
Tantárgyi rendszer és óraszámok 2004. szeptemberétől
Heti óraszámok évfolyamonként 9. 10.
Tantárgyak Kötelező (Ktt) / választható tanórák (V) / osztálybontás (Cs )
Ktt
V
Cs*
Ktt
V
Cs*
2,5
0,5
3
3
1
Magyar nyelv és irodalom
3
3
Történelem és állampolgári ismeretek
2
2
Idegen nyelv
3
Matematika
2
Ének-zene
1
1
0,5
1
Rajz és vizuális kultúra
3 1
Osztályfőnöki óra
1
Testnevelés és sport
2
Biológia
2
2
Kémia
1
1
Fizika
1
2
Földünk és környezetünk
2
Életvitel és háztartástan
1
Informatika
2
Közismeret összesen:
23,5
Gazdasági környezetünk
2
Kommunikáció
1
1 0,5
2
0,5 1
1 1,5
2
1
1
5
22,5
3
4
2
Mindennapi ismeretek
2
Információkezelés/gépírás
1
1
1
1
Jogi ismeretek Levelezés
1
Szakmai tantárgy összesen: Összesen:
4
0
1
6
0
1
27,5
1,5
6
28,5
3
5
29
Tanulói összóraszám (Ktt+V):
31,5 6
Osztálybontásra fordított óraszám:
35
Óratömeg
5
36,5
Utoljára 2007/2008. tanévben
71,5
2008/09-ben kifutó
A kötelezően választható órák a szakképző évfolyamon szakmai vizsgatárgyak megalapozására; Kémia és fizika az áruismeret anyagismereti részének alapozására. Matematika a kereskedelmi és vállalkozási ismeretek szakmai számításainak megalapozására. Testnevelésnél jogszabály szerint megemelt óraszám. * A csoportbontáshoz beírt óraszámok az alapóraszámmal (ktt.+v) együtt adják a tantárgyi óratömeget!
49
Szakközépiskola nyelvi előkészítővel induló képzés óraterve Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport
Heti óraszámok évfolyamonként
Tantárgyak Kötelező (Ktt) / választható tanórák (V) / osztálybontás (Cs )
Magyar nyelv Magyar irodalom Magyar nyelvtan és szövegértés* Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika* Matematika felézárkóztatás* Tanulásmódszertan* Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Biológia Kémia Kémia és környezet Fizika Fizika és környezet Földünk és környezetünk (**) Gépírás/üzleti levelezés* Informatika* (**) Fakultáció* Közismeret összesen: Gazdasági környezetünk Közgazdaságtan Marketing Gazdálkodási ismeretek (***) Áruforgalom lebonyolítása Kommunikáció (Idegen nyelven 9.ben) Vállalkozási ismeretek (taniroda)*
Szakmai alapozó összesen: Összesen:
9. Ktt
V
1
1
11
11. Cs *
0,5
V
Gy
Cs *
Ktt
V
Gy
Cs *
Ktt
V
Érettségi tárgyak
13. Gy
Cs *
Ktt
V
Gy
Cs *
1 3
1 3
1 3
1 3
Kötelező
2
2
2 1 4 3
3
Kötelező
2
11
1,5 3
Ktt
12.
3 3
1
4 3
3 3
1
4 3
4 4
1
4 3
4 3
1
Kötelező Kötelező
2 3
1 3
1 1 2,5 1 1
1 1 2,5 2 2
1
2
1
1
1 2,5
1 2,5
1 1 1
1
1
Választható
1 2
4
4
26,5
1,5
22
1
1
21,5
3
1 1
0 26,5
Tanulói összóraszám (Ktt+V):
28
Osztálybontásra fordított óraszám: Óratömeg
50
0
0
1,5
22
2 9
1 2 1
2
1
24,5 2
3
7
23,5 3 26,5
16
13 3
1
1
1
2
8 1 1
2 2
2
2 6
0
6
26,5 3 29,5
19
6
0
26,5 1 27,5
19
48,5
FPI szerint:2008/2009 2009/2010 Bevezetés éve * A csoportbontáshoz beírt óraszámok az alapóraszámmal (ktt.+v) együtt adják a tantárgyi óratömeget! (**) Fakultatív érettségi tantárgy a 11-12. évfolyamon; a választott tantárgy 2 órában oktatandó. (***) 11.-ben statisztika, 12.-ben álltalános áruismeretet takar.
1
2 2 2
7 1 1
2 2
3x csop.
A választható tanórák az érettségire való eredményes felkészülés érdekében szükségesek. A nyelvi előkészítő 9. évfolyama nem ismételhető! Évfolyamismétlésre utasított a normál 9. évfolyamon folytathatja tanulmányait.
14
6
2
2 6
0
26,5 1 27,5
14
41,5
Idegen nyelvből az iskola emelt szinten készít fel. Emelt szintű felkészülésre lehetőség van még földrajzból, informatikából és közgazdaságtan-marketing tantárgyból
50
2 20,5
Választható
3
16
42,5
Választható 2 20,5 2 2 2
2 4 1
0
22
1
4 2
13
40,5 2010/2011
13
223 2011/2012
Szakközépiskola nyelvi előkészítő (kifutó) képzés óraterve Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport
Kötelező (Ktt) / választható tanórák (V) / osztálybontás (Cs )
Magyar nyelv Magyar irodalom Magyar nyelvtan és szövegértés* Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika* Matematika felézárkóztatás* Tanulásmódszertan* Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Biológia Kémia Kémia és környezet Fizika Fizika és környezet Földünk és környezetünk (**) Gépírás/üzleti levelezés* Informatika* (**) Fakultáció* Közismeret összesen: Gazdasági környezetünk Közgazdaságtan Marketing Gazdálkodási ismeretek (***) Áruforgalom lebonyolítása Kommunikáció (Idegen nyelven 9.ben) Vállalkozási ismeretek (taniroda)*
Szakmai alapozó összesen: Összesen:
Érettségi tárgyak
Heti óraszámok évfolyamonként
Tantárgyak
9. Ktt
V
1
1
11
10. Cs *
0,5
V
Gy
Cs *
Ktt
V
12. Gy
Cs *
Ktt
V
13. Gy
Cs *
Ktt
V
Gy
Cs *
1 3
1 3
1 3
1 3
Kötelező
2
2
2 1 4 3
3
Kötelező
2
11
1,5 3
Ktt
11.
3 3
1
4 3
3 3
1
4 3
4 4
1
4 3
4 3
1
Kötelező Kötelező
2 3
1 3
1 1 2,5 2 1
1 1 2,5 1 2
1
2
1
1
1 2,5
1 2,5
1 1 1
1
1
Választható
1 2
4
4
26,5
1,5
22
1
1
22,5
3
1 1
0 26,5
Tanulói összóraszám (Ktt+V):
28
Osztálybontásra fordított óraszám: Óratömeg
50
0
0
1,5
22
2 9
1 2 1
2
1
7
24,5 3 27,5
16
22
1
23,5 2
3
13 3
1
1 2
1
8 1 1
2 2
2
2 6
6
25,5 3 28,5
19
16
6
0
26,5 1 27,5
19
47,5 2007/2008
Bevezetés éve * A csoportbontáshoz beírt óraszámok az alapóraszámmal (ktt.+v) együtt adják a tantárgyi óratömeget! (**) Fakultatív érettségi tantárgy a 11-12. évfolyamon; a választott tantárgy 2 órában oktatandó. (***) 11.-ben statisztika, 12.-ben álltalános áruismeretet takar.
2008/2009
2 20,5
1
2 2 2
7 1 1
2 2
2
2 6
Választható
3
0
43,5
3x csop.
51
A nyelvi előkészítő 9. évfolyama nem ismételhető! Évfolyamismétlésre utasított a normál 9. évfolyamon folytathatja tanulmányait.
14
6
0
26,5 1 27,5
14
41,5
Idegen nyelvből az iskola emelt szinten készít fel. Emelt szintű felkészülésre lehetőség van még földrajzból, informatikából és közgazdaságtan-marketing tantárgyból A választható tanórák az érettségire való eredményes felkészülés érdekében szükségesek.
Választható 2 20,5 2 2 2
2 4 1
0
4 2
13
40,5 2009/2010
13
223 2010/2011
Szakközépiskolai óraterv Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Tantárgyi rendszer és óraszámok 2008. szeptemberétől, a 9.évfolyamtól felmenő rendszerben
(A 9. évf. FPI szerint, a 10-12. évf.a BETISZK-en belül egyeztetett óraterv)
Heti óraszámok évfolyamonként
Tantárgyak 9. Kötelező (Ktt) / választható tanórák (V) / gyakorlat (Gy) / osztálybontás (Cs )
Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Biológia Kémia Fizika Földünk és környezetünk (**) Gépírás/üzleti levelezés* Informatika (**) Fakultáció (**) Közismeret összesen: Gazdasági környezetünk Közgazdaságtan Marketing Gazdálkodási ismeretek (***) Áruforgalom lebonyolítása Kommunikáció (Idegen nyelven 9.ben) Vállalkozási ismeretek (taniroda) Szakmai alapozás összesen: Összesen:
Ktt
V
1 2 2
1
3 2
1 1
10. Gy
Cs *
4 3
1 1 2,5 1 1 1 1
Ktt
V
1 2 2
1
3 2
1 1
11. Gy
4 3
1 1 2,5 2 2 1 2
2
2
20,5
3
1 1
2 22,5
0 3
9
1 2 1
2 4 1
4 4
7 16
23,5 2
3 1
1 3 2 1 3,5 3 1
Gy
2 25,5
FPI szerinti: 2008/2009
Ktt
V
Gy
Cs *
1,5 1
5 4
3,5 3 1
Kötelező Kötelező 1,5 1
5 4
Kötelező Kötelező
1 2,5
4 2 13 3
0 3
1
3
2 2
6 19
30,5
45,5
Cs *
1 3 3
Választható 2 20
2,5
9
2 2 2
16
Bevezetés éve;
V
Választható
2
29,5
Tanulói összóraszám (Ktt+V+Gy): Osztálybontásra fordított óraszám:
Ktt
1 2,5
2
Óratömeg
Cs *
Érettségi tárgyak
12.
6 26
0 2,5
1 1
2 2
2 4 4
2 6 15
32,5
3x csop.
* A csoportbontáshoz beírt óraszámok az alapóraszámmal (Ktt.+V) és az elmig.gyak.-al együtt adják a tantárgyi óratömeget!
2 2 2
6 26
0 2,5
15
47,5
2009/2010
2,5
Emelt szintű felkészülésre földrajzból, informatikából, közgazdaságtan és marketing tantárgyból van lehetőség. Idegen nyelv 11-12. évfolyamon szakmai idegen nyelvi oktatást is tartalmaz. A választható tanórák az érettségire való eredményes felkészülés érdekében szükségesek.
52
1 1
2 2
2 4 4
2 6 15
Választható
15
190
47,5
2010/2011
2011/2012
10. évfolyam kivételével (ott 3x-os) 2x-es bontás gyakorlaton!
(**) Fakultatív érettségi tantárgy a 11-12. évfolyamon; a választott tantárgy (földrajz és informatika) 2 órában oktatandó, informatika esetén osztálybontásban. (***) 11.-ben statisztika, 12.-ben álltalános áruismeretet takar.
9
32,5
19
49,5
2 20
Szakközépiskolai óraterv (kifutó képzés) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Tantárgyi rendszer és óraszámok 2008. szeptemberétől, a 10.évfolyamtól kifutó rendszerben megszűnik
(A szakmai alapozás 10-12. évf. .a BETISZK-en belül egyeztetett óraterv)
Heti óraszámok évfolyamonként
Tantárgyak 9. Kötelező (Ktt) / választható tanórák (V) / gyakorlat (Gy) / osztálybontás (Cs )
Ktt
Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Biológia Kémia Fizika Földünk és környezetünk (**) Informatika (**) Fakultáció (**) Közismeret összesen: Gazdasági környezetünk Közgazdaságtan Marketing Gazdálkodási ismeretek (***) Áruforgalom lebonyolítása Kommunikáció (Idegen nyelven 9.ben) Vállalkozási ismeretek (taniroda) Szakmai alapozás összesen: Összesen:
V
1 2 2
1
3 2
1 1
10. Gy
Cs *
1 1 2,5 2 1 1 2 2 22,5
3
1 1
2 24,5
0 3
Ktt
1
4 3
3 2
1 1
2
1 1 2,5 1 2 2 2 2
9
1 2 1
2 4 1
4 4
7 16
Befejezés éve:
4 3
Ktt
V
1 3 2 1 3,5 3 1
Gy
3 1
2 25,5
9 3
0 3
1
3
2 2
6 15
30,5
1,5 1
5 4
Ktt
V
Cs *
3,5 3 1
Kötelező Kötelező 1,5 1
5 4
2 20
2,5
9
6 26
0 2,5
1 1
2 2
2 4 4
2 6 15
3x csop.
2 20
2,5
2 2 2
6 26
0 2,5
Emelt szintű felkészülésre földrajzból, informatikából, közgazdaságtan és marketing tantárgyból van lehetőség. Idegen nyelv 11-12. évfolyamon szakmai idegen nyelvi oktatást is tartalmaz.
53
1 1
2 2
2 4 4
2 6 15
Választható
15
188
47,5
2009/2010
2011/2012
10. évfolyam kivételével (ott 3x-os) 2x-es bontás gyakorlaton!
(**) Fakultatív érettségi tantárgy a 11-12. évfolyamon; a választott tantárgy (földrajz és informatika) 2 órában oktatandó, informatika esetén osztálybontásban. (***) 11.-ben statisztika, 12.-ben álltalános áruismeretet takar.
9
32,5 15
47,5
2008/09.
Kötelező Kötelező
Választható Választható
32,5
* A csoportbontáshoz beírt óraszámok az alapóraszámmal (Ktt.+V) és az elmig.gyak.-al együtt adják a tantárgyi óratömeget!
A választható tanórák az érettségire való eredményes felkészülés érdekében szükségesek.
Gy
1 2,5
15
45,5 2007/2008
Cs *
1 3 3
2 2 2
47,5
Óratömeg
Cs *
2
16
Osztálybontásra fordított óraszám:
Gy
Érettségi tárgyak
12.
1 2,5
23,5 2
31,5
Tanulói összóraszám (Ktt+V+Gy):
V
1 2 2
11.
Felnőttoktatás középiskola nappali tagozat Tantárgyi rendszer és óraszámok 2004. szeptemberétől Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
10.
9.
Kötelező (Ktt) / választható tanórák (V) /osztálybontás (Cs )
Ktt
Anyanyelv/kommunikáció
***
Magyar irodalom
***
Történelem és állampolgári ism.
***
Társadalomismeret
***
Matematika
***
Idegen nyelv
***
Testnevelés
***
Fizika
***
Biológia
***
Kémia
***
Földünk és környezetünk (**) Fakultáció (**)
***
Informatika (**)
***
V
2 4 3 1 3 4 2,5 2
1
11. Cs *
Ktt
V
2 3,5 3 1 4 4 2 2 2 2 2
4 4
2 2
Cs *
0,5
4 4
2
Óratömeg
Cs * Kötelező Kötelező
5 5 3
5 5
Kötelező Kötelező
2 Választható
2
2
2
Választható
1 1
Környezetvédelem Tanulói összóraszám (Ktt+V): Osztálybontásra fordított óraszám:
V
2 5 4
Filozófia / Etika Összesen:
Ktt
2 2
Érettségi tantárgyak
12.
27,5
1
29,5
28,5
0,5
30
30 10
38,5
0 30
10
40
12
42
* A csoportbontáshoz beírt óraszámok az alapóraszámmal (Ktt.+V) együtt adják a tantárgyi óratömeget!
(**) Fakultatív érettségi tantárgy a 11-12. évfolyamon; a választott tantárgy (földrajz és informatika) 2-2 órában oktatandó, informatika esetén osztálybontásban. *** Beszámítás; a 9. évfolyamnak a szakiskolai 9-10. évfolyam tananyagát beszámítjuk.
54
A választható tanórák az érettségire való eredményes felkészülés érdekében szükségesek.
120,5
1.4.
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
Az iskolai oktatásban alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a tanterverben szereplő taneszközlistából a munkaközösség javaslata alapján az alábbiak szerint választjuk ki: .Az iskolai oktatásban alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a taneszközöket a tantervben szereplő taneszköz-listából a munkaközösség javaslata alapján az alábbiak szerint: - a jelenleg kapható tankönyvek, segédletek a lehető legjobban fedjék le a tantárgy tartalmát - csak a feltétlenül szükséges és általánosan használható eszközök beszerzésére törekedjünk, - a tankönyvek lehető legjobban fedjék le a tananyag tartalmát, - azonos feltételek megléte esetén a kedvezőbb árúak részesülnek előnyben, - az új tankönyvek, segédletek bevezetése mindig felmenő rendszerben történik és a több éven keresztül felhasználható, tartós tankönyveket, segédleteket kell előnyben részesíteni - a tankönyv a témákat a diákok számára érdekesen dolgozza fel, legyen motiváló - egyes tantárgyaknál (idegen nyelv) jó, ha a könyvhöz munkafüzet is tartozik, mely lehetővé teszi a begyakorlást, - ugyanitt fontos egy kapcsolódó hangkazetta a helyes kiejtés elsajátításához és a szóbeli szövegértés gyakorlásához. az új tankönyvek, segédletek bevezetésekor a rendelés elkészítése előtt ki kell kérni az iskolai Szülői Közösség véleményét.
2. 2.1.
Magasabb évfolyamba lépés feltételei, átjárhatóság Magasabb évfolyamba lépés feltételei
A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette. A tanév végi elégtelen minősítés javítóvizsgán javítható. (augusztus hónap második fele.) A javítóvizsga ill. osztályozó vizsga követelményeit (Minimumkövetelmények) a helyi tantervek tartalmazzák. Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát, a tanév végén osztályozóvizsgára utasítható, ha nem áll rendelkezésre elegendő számú jegy a tanuló értékeléséhez. A nem tanköteles tanuló esetében osztályozóvizsga engedélyezhető. A sikertelen osztályozóvizsga vagy a vizsgaengedély elutasítása esetén a tanuló évfolyamismétlésre kötelezett. Választott tantárgyat leadni - általános szabályként - csak lezárt tanév után lehet. A választott tantárgy felvétele a körülmények mérlegelése után a szaktanár, illetve a tagozatvezető igazgatóhelyettes döntése alapján történik. A magántanulói státuszt kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén törvényben szabályozott tantárgyakból, az adott évfolyamon osztályozóvizsgát köteles tenni. Az értékelés, minősítés és továbbhaladás rendje ebben az esetben is azonos az általános eljárás rendjével. A tanköteles magántanuló felkészítéséhez az iskola segítséget nyújt, más esetben az iskola elősegíti a felkészülést. 2.2.2. Iskolán belüli átjárhatóság Szakközépiskolából - szakiskolába átmenet lehetőségei: -
szakközépiskolából a szakiskola 9. vagy 10. évfolyamába : feltétel nélkül, szakközépiskolából az előrehozott szakképzésbe a tanév közben: nincs lehetőség .
55
Szakiskolából - szakközépiskolába átmenet: -
azonos évfolyamra átmenet feltétele: valamennyi tantárgyból különbözeti vizsga letétele. Egyes tárgyak esetében (a tanuló előmeneteléhez nem feltétlenül szükséges, nem vizsgatárgy) egyéni elbírálás lehetséges. - 10. évfolyam végén, (ill. betöltött 16 éves kor esetén) a következő tanévet a felnőttoktatás nappali tagozatának 10. évfolyamán folytathatja.
Szakiskola és az előrehozott szakképzés közötti átjárhatóság: -
előrehozott szakképzésű osztályból szakiskolai osztályba átmenet a nevelőtestület javaslata alapján, a szülő egyetértésével feltétel nélkül megvalósítható
-
a szakiskolai osztályból az előrehozott szakképzésű osztályba: nincs lehetőség tanév közben az átmenetre, (mivel a gyakorlati órák pótlására nincs lehetőség.)
A különbözeti vizsga a tantervi követelmények alapján történik.
3.
3.1.
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók tantárgyi teljesítményének értékelése
Az értékelés általános elvei: - A tanulók számára a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történik. - A tanulónak továbbhaladásához minden szaktárgyi területen a tantárgyi minimális követelményeket kell teljesítenie. - A félévi és év végi tantárgyi érdemjegy tükrözi a tantervi követelmények teljesítésének szintjét, valamint a tanuló fejlődését. - A tanítási órákon érdemjeggyel értékeljük a tanulók alábbi teljesítményét: - témazáró és témaköri dolgozatok - írásbeli és szóbeli feleletek - órai munka - memoriter - gyakorlati feladatok - kiselőadások - házi dolgozatok - Az írásbeli tanulói teljesítmények értékelése az alábbiak szerint történik: 0 – 32 % = elégtelen (1) 33 - 50 % = elégséges (2) 51 - 70 % = közepes (3) 71 – 84 % = jó (4) 85 -100 % = jeles (5) - Szóbeli feleletek értékelése: 5 /jeles/: kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott, a tények 85 %át meghaladó ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok, 4 /jó/: összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik, 3 /közepes/: akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények maximum 70 %-át felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló, 56
2 /elégséges/:
1 /elégtelen/:
nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények maximum 50 %-át segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények 1/3-át sem tudja segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló.
Minden érdemjegy (írásbeli, szóbeli, egyéb) azonos súlyú az értékelés folyamatában. A megszerzett érdemjegyeket a tanulókkal közölni kell, valamint a szaktanároknak a tanulók ellenőrzőjébe is be kell írniuk az osztálynaplóba történő bejegyzéssel egyidejűleg. Valamennyi tantárgy tantervi követelményét és az értékelés szempontjait az érintett szaktanár a tanév első óráján ismerteti a tanulókkal. A tanulóknak félévente legalább a tantárgy heti óraszámával megegyező számú érdemjegyet kell kapniuk. Félévkor és tanév végén egy-egy osztályzattal történik a tanulói tantárgyi teljesítmények értékelése. Osztályzatok: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók féléves osztályzatát az I. félévben megszerzett érdemjegyek, év végi osztályzatát pedig a tanév során kapott érdemjegyek alapján állapítják meg a szaktanárok. A megállapított érdemjegy azonban a tanuló hátrányára nem térhet el egy egész jeggyel a megszerzett érdemjegyek számtani átlagától. A nevelőtestület a tanév végén osztályozó értekezleten hozza meg a tanulók továbbhaladásával kapcsolatos döntését. Az otthoni felkészülés elvei: A tananyag elsajátításának, elmélyítésének és begyakorlásának egyik feltétele az otthoni felkészülés. Írásbeli házi feladat: - Alapja az órai tananyag. - Célja a tanultak elmélyítése, begyakorlása, ill. a későbbi írásbeli dolgozatokra való felkészülés. - A tantárgytól és a tananyagtól függően lehet: - példatári feladat megoldás - szöveges értelmezés - fogalmazás - tesztkitöltés - tankönyv kérdéseire válaszadás - leíró vagy elemző feladat - vázlatkészítés, stb. - Gyakorisága a tantárgy és a tananyag függvénye. - Ellenőrzése a téma fontosságától függően frontálisan vagy egyénenként történik. Szóbeli házi feladat: - A tanítási órán tanultak elmélyítését, a tanulók beszédkészségének és képességének fejlesztését szolgálja. - Alapja a tanórai vázlat és a használt tankönyv, esetenként a szakirodalom . - Ellenőrzése frontálisan vagy egyéni számonkéréssel történik. - Memoriter feladatoknál megfelelő tanulási idő biztosítása szükséges. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli- és szóbeli feladatok meghatározásának korlátai:
57
-
-
Hétvégére és a tanítási szünetek idejére otthoni munkára kiadott feladatmennyiség nem lehet több, mint az egymást követő tanítási órákra kijelölt szokásos feladatmennyiség. Kiselőadás, gyűjtőmunka, házi dolgozat összeállítására a tanuló rendelkezésére álló idő legalább egy tanítási hét. Az írásbeli munkák külalakja és helyesírása nem lehet befolyásoló tényező a tartalmi értékelésnél, kivéve, ha ezt a tanulók számára a szaktanár – a tantárgy jellegét figyelembe véve – külön előírja. A házi feladat mennyiségét és jellegét minden esetben az adott tanulócsoport és az egyes diákok képességeinek figyelembe vételével jelöli ki minden szaktanár.
A tanórai teljesítménymérés: A tanulói teljesítménymérés egyik fontos területét a tananyag elsajátításának folyamatos tanórai ellenőrzése jelenti. Célja: - Tájékozódás a tantervi követelmények elsajátításának szintjéről. - A tanulás folyamatában jelentkező problémák feltárása. Módszerei: - Szóbeli felelet: az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek ill. kérdésekre adott válaszok alapján. Írásbeli dolgozat: - Egyes témakörök tudásszintjének ellenőrzése. - Kisebb tananyagrészek elsajátításának mérése. - Témazáró dolgozatok esetén: - a dolgozat témáját és a dolgozatírás időpontját legalább egy héttel előbb a tanulókkal közölni kell. - Minden esetben összefoglalás, rendszerezés, ismétlés előzi meg. - Egy tanítási napon maximum 2 témazáró dolgozat íratható. - Az írásbeli számonkérés eredményét a tanulóval két héten belül közölni kell. - Gyakorlati feladat: a tantárgy jellegének megfelelő manuális ill. kreatív feladatok elvégzése. - Egyéb: - önálló kiselőadás - óraközi munka - versenyeken való részvétel - a tananyaghoz kapcsolódó, önállóan végzett munka stb. A tanulói teljesítménymérés részletes követelményeit és módszereit az egyes tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák. A tanulóknak a javító vizsgán az egyes tantárgyakból a kiadott minimum kérdések alapján kell számot adniuk tudásukról. Az értékelés kritériumai:: 80 % felett Megfelelt a továbbhaladáshoz szükséges teljesítmény minimum szintjének. 80 % alatt Nem felelt meg, mivel a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel nem rendelkezik a tanuló. A fenti kritériumok betartása az egységes értékelés következetes alkalmazását teszi lehetővé iskolánkban.
3.2
Magatartás és szorgalom minősítése
Magatartási jeggyel a tanulónak a közösséghez való viszonyát értékeljük. A szorgalom jeggyel azt fejezzük ki, hogy a tanuló – képességeitől függően – hogyan végzi el tanulmányi munkáját. 58
A magatartási és szorgalmi jegyek megállapításánál mérlegelni kell az iskola, az osztály és az egyes tanulók konkrét körülményeit és ezek figyelembevételével kell alkalmazni az általános elveket. Félévkor és tanév végén a magatartás és szorgalom minősítése az osztályközösség, az osztályfőnök és a nevelőtestület véleménye alapján történik. magatartás: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) A tanulói magatartás és szorgalom minősítésének szempontjai a Házirendben találhatók A tanulmányi-, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét erősítő tanulókat jutalomban részesítjük. Az elismerés módjai: - szaktanár szóbeli dicsérete - a szaktanár írásbeli dicsérete - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret kimagasló munkavégzés, versenyeredmény esetén - nevelőtestületi dicséret a több tárgyból kiemelkedően teljesítő tanuló részére - igazgatói dicséret és jutalomkönyv a tanév végén, a tanulók, a nevelők és a szülők közössége előtt.
3.3. A mérés 3.3.1.Belső mérések A tanulói teljesítménymérésének és értékelésének rendszere - Bejövő diagnosztikus mérés Célcsoportja: a szakközép és szakiskolai tanuló körében
Ideje: a második tanítási hét egy megjelölt napja, amelyen minden tanuló a tanítási órák keretében, de azoktól függetlenül mérési indikátorokat tölt ki Javítása: egy héten belül a szaktanárok segítségével Adatbevitel: a javítástól számított 2 héten belül a MÉCS tagjainak segítségével Feldolgozás: Adatbeviteltől számított 1 héten belül táblázatos formában osztályonként és személyenként lebontva♦ Visszacsatolás (információt kapók köre): ~ az osztályban tanító szaktanárok, ~ az osztályfőnökök, ~ szülői értekezleteken az osztályfőnökök, segítségével a tanulók szülei, ~ félévi tantestületi értekezleten a statisztikai módszerekkel elemzett adatokat prezentáció formájában a tantestület egésze megismeri.
- Tizedik évfolyamos vissza mérés Célcsoportja: a 10. évfolyamos szakközép- és szakiskolai tanulók körében Ideje: április utolsó hetén egy kijelölt tanítási nap, amelyen minden tanuló a tanítási órák keretében, de azoktól függetlenül mérési indikátorokat tölt ki Javítása: egy héten belül a szaktanárok segítségével Adatbevitel: a javítástól számított 2 héten belül a MÉCS tagjainak segítségével Feldolgozás: az adatbeviteltől számított 1 héten belül táblázatos formában osztályonként és személyenként lebontva Visszacsatolás (információt kapók köre):
~ Az osztályban tanító szaktanárok, ~ az osztályfőnökök, 59
~ A következő tanév elején, a tanévnyitó tantestületi értekezleten a tantestület tagjai ~ A követező tanév félévi tantestületi értekezletén összehasonlító elemzés a kapott adatok és az országos kompetenciamérés adatainak segítségével 3.3.2. Külső mérések 3.3.2.1. Az OH felmérései, országos kompetenciamérés
valamennyi 10. évfolyamos tanuló részévételével matematikai eszköztudás és szövegértési képesség vizsgálata a mérés napja a tanulóknak tanítási napnak minősül, amelyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek, számukra kötelelző tanórai foglalkozás – a testnevelés kivételével – nem szervezhető a mérés időpontja a mérés elrendelője által meghatározott időpont, május vége
3.3.2.2. FPPTI mérések
9. évfolyamosok részvételével bemeneti kompetenciamérés, valamint a szociokulturális háttér vizsgálata longitudinális idegennyelvű mérés, amely a 9. szakközepes évfolyam tanulói számára reprezentatív mintán alapuló német, angol kompetencia alapú bemeneti mérés
3.3.2.3. SZFP által szervezett mérések
a 9. évfolyamos szakiskolai tanulók bemeneti kompetencia mérése, amely különösen a kulcskompetenciák területeinek felmérésére fókuszál, valamint háttérkérdőív segítségével a tanulók szociális körülményeit vizsgálja 10. évfolyamos szakiskolai tanulók tanév eleji ellenőrző mérése, amellyel a hozzáadott értékeket vizsgálják 10. évfolyamos szakiskolai tanulók tanévvégi szakmai bemeneti kompetencia mérése és a háttérkérdőív értékelése valamennyi 9. évfolyamos tanuló általános iskolai tanulmányi eredményének, illetve a családi háttérnek a vizsgálata ennek alapján lehet következtetni a hozzáadott értékre vonatkozóan, amelyet a középiskolák a vizsgált területen nyújtanak
60
4.
4.1.
A középszintű érettségi vizsga témakörei
Magyar érettségi vizsga témakörei:
a) Irodalom: - A középkor magyar irodalma - Reneszánsz és humanizmus Itáliában és Magyarországon (Janus Pannonius, Balassi Bálint ) - A magyar barokk ( Zrínyi Miklós ) - A magyar felvilágosodás ( Csokonai, Berzsenyi ) - A magyar színjátszás kezdetei ( Katona József ) - A reformkor irodalma ( Kölcsey, Vörösmarty ) - Petőfi Sándor - Arany János - Madách: Az ember tragédiája - A magyar széppróza ( Jókai, Mikszáth ) - Ady Endre - Móricz Zsigmond - A „Nyugatos költők” – Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Tóth Árpád - József Attila - Radnóti Miklós - Jelentős alkotók és alkotások korunk irodalmából - A Biblia - A görög irodalom ( epika és dráma ) - Shakespeare - Moliére - Romantika és realizmus az európai irodalomban - A XX. század szépprózája az európai irodalomban - A hagyományos drámaszerkezet felbomlása és a színházművészet új törekvései a XX. században b) Nyelvtan: - Kommunikáció - Leíró magyar nyelvtan - Nyelvtörténet - Stilisztika - Szövegtan - Nyelvművelés 4.2.
Történelem érettségi témakörei -
Az őskor és az ókori kelet Az ókori Görögország Az ókori Róma A korai feudalizmus története Európában A magyar nép története az államalapításig Az érett középkor Az Árpád-házi királyok kora A késő középkor Magyarország a XV-XVI. században Korai újkor ( 1490-1721 ) Magyarország története a korai újkorban ( 1490-1711 ) A felvilágosodás kora ( 1721-1789 ) Magyarország újjászületése a Habsburg Birodalom keretei között ( 1711-1790 ) A polgári átalakulás kora (1776-1849 ) 61
-
4.3.
A polgárosodás kezdetei Magyarországon ( 1790-1847 ) Forradalom és szabadságharc Magyarországon ( 1848-1849 ) A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849-1914 ) A polgárosodás kibontakozása Magyarországon ( 1849-1914 ) Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig ( 1914-1929 ) Az első világháború következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (19141931) A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig ( 1929-1945 ) Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig ( 1931-1945 ) A jelenkor ( 1945-től napjainkig ) Magyarország a második világháború után ( 1945-től napjainkig ) Szabadon választható témakör.
Matematika érettségi témakörei 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1. Halmazok 1.1.1. Halmazműveletek 1.1.2. Számosság, részhalmazok 1.2 Matematikai logika 1.2.1. Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában 1.3. Kombinatorika 1.4. Gráfok 2. Aritmetika, algebra, számelmélet 2.1. Alapműveletek 2.2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.2.1 Oszthatóság 2.2.2 Számrendszerek 2.3. Racionális és irracionális számok 2.4. Valós számok 2.5. Hatvány, gyök, logaritmus 2.6. Betűkifejezések 2.6.1. Nevezetes azonosságok 2.7. Arányosság 2.7.1. Százalékszámítás 2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek 2.8.1. Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek - Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek - Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek - Magasabb fokú egyenletek - Négyzetgyökös egyenletek 2.8.2 Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek - Exponenciális és logaritmikus egyenletek - Trigonometrikus egyenletek 2.8.3 Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei 3.1 A függvény 3.2 Egyváltozós valós függvények 3.2.1 A függvények grafikonja, függvénytranszformációk 3.2.2 A függvényjellemzése 3.3 Sorozatok 62
3.3.1 Számtani és mértani sorozatok 3.3.2 Végtelen mértani sor 3.3.3 Kamatos kamat, járadékszámítás 3.4 Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei 3.4.1 Határérték, folytonosság 3.4.2 Differenciálszámítás 3.4.3 Integrálszámítás 4. Geometria, koordináta geometria, trigonometria 4.1 Elemi geometria 4.1.1 Térelemek 4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok 4.2 Geometriai transzformációk 4.2.1 Egybevágósági transzformációk - Síkban - Térben 4.2.2 Hasonlósági transzformációk 4.2.3 Egyéb transzformációk - Merőleges vetítés 4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1 Síkbeli alakzatok - Háromszögek - Négyszögek - Sokszögek - Kör 4.3.2 . Térbeli alakzatok 4.4. Vektorok síkban és térben 4.5. Trigonometria 4.6 1. Pontok, vektorok 4.6.2. Egyenes 4.6.3. Kör 4.6.4. A parabola 4.7. Kerület, terület 4.8. Felszín, térfogat 5. Valószínűség számítás, statisztika 5.1. Leíró statisztika 5.1.1. Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai 5.1.2. Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 5.2. Valószínűség számítás és a matematikai statisztika elemei 5.2.1. Véletlenjelenségek jellemzése, valószínűség 5.2.2. A sokaság paraméterének ismeretében a minta relatív gyakoriságának becslése
4.4.
Idegen nyelv érettségi témakörei
Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek.
63
VIZSGASZINTEK TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család
2. Ember és társadalom
3. Környezetünk
KÖZÉPSZINT • •
•
•
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők
•
• • •
Személyes tervek A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör
•
•
•
A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek
•
Ünnepek, családi ünnepek
•
•
Öltözködés, divat
•
• • •
Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között Az otthon a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
• •
• • • •
4. Az iskola
• • • • •
5. A munka világa 6. Életmód
• • • • • • •
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
8. Utazás, turizmus
• • • • • • • • • •
9. Tudomány és technika
EMELT SZINT
A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) A családi élet, családi kapcsolatok
• • •
64
•
•
A család szerepe az egyén és a társadalom életében Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése
Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése A fogyasztói társadalom, reklámok Társadalmi viselkedésformák
•
A lakóhely és környéke fejlődésének problémái
• •
A természet és az ember harmóniája A környezetvédelem lehetőségei és problémái
•
Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban
•
Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák
•
• • • • • • • • • •
Az étkezési szokások hazákban és más országokban Ételspecialitások hazánkban és más országokban A kulturált étkezés feltételei, fontossága A szenvedélybetegségek A gyógyítás egyéb módjai A szabadidő jelentősége az ember életében A művészet szerepe a mindennapokban Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra
•
Az idegenforgalom jelentősége
•
A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre
Idegen nyelvből az előrehozott érettségi vizsga feltételeihez iskolánkban feltétlenül hozzátartozik a legalább jó rendű eredmény, amelyet az érettségi vizsgára jelentkezést megelőzően próba érettségi vizsgán mérünk fel. 4.5.
Földrajz érettségi témakörei
Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk - naprendszer - föld, mint égitest - Az útmutatás a föld szolgálatában Geoszférák földrajza - tájékozódás a földtörténeti időben - kőzetburok földrajza - légkörös földrajza - vízburok földrajza - talaj földrajza - A föld felszínformái - a földi szférák környezeti problémái -
Földrajzi övezetesség - éghajlati övezetesség - földrajzi övezetesség -
Népesség – és település földrajz - a föld népessége - települések a földön -
A világ változó társadalmi – gazdasági képe - a gazdasági élet szerkezetének átalakulása - a világgazdaság jellemző folyamatai - a működőtőke és a pénz világa A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok - a világgazdasági pólusok - a fejlődő országok - Magyarország A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai - a népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei - a környezeti válság kialakulása 4.6.
Informatika érettségi témakörei
Érettségi vizsgáztatásra informatikából a 2004/2005-ös tanévben, a kétszintű érettségi bevezetésekor kerül sor először az iskolában, így a témakörök a hatályos rendeletben kerültek meghatározásra. A gyakorlati vizsgán használt szoftververziók azok lehetnek, amiket a tanulók legalább két éven át, a tanóra keretében is használtak. Több lehetséges verzió esetén a tanuló választhat. A 2004/05-ös érettségin lehetséges szoftverek: Windows ’98, Windows XP, Office ’97, Office XP, Frontpage. - Gyakorlati témakörök – 180 perces központi feladatsor témakörönként bontva: - Szövegszerkesztés - Táblázatkezelés - Adatbázis-kezelés - Web-lap készítés - Prezentáció és grafika 65
- Elméleti témakörök – helyi tételsor, legalább 30 perc felkészülési idővel legfeljebb 10 perces szóbeli vizsga, amelyen a témakör igénye szerint biztosítani kell a számítógép használatot: - Információs társadalom - Informatikai alapismeretek – hardver - Informatikai alapismeretek – szoftver - Kommunikáció az Interneten (gyakorlati kivitelezéssel) - Könyvtárhasználat
4.7.
Közgazdaságtan-marketing alapismeretek érettségi vizsga témakörei - Mikro- és makroökonómia - A közgazdaságtudomány - A fogyasztói magatartás és a kereslet - A vállalt és a termelői magatartás - A vállalat kínálata és a piac jellege - A termelési tényezők piaca - A makroökonómia alapösszefüggései - A makrogazdaság árupiaca – az egyensúlyi jövedelem - A makrogazdaság pénzpiaca - A munkapiac. A munkapiaci egyensúlytalanság – munkanélküliség - Az infláció és inflációs folyamatok - A makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapja és gyakorlata - A nyitott makrogazdaság - Marketing ismeretek - A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése - A piac, a piaci környezet elemzése - Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás - A célpiaci marketing, piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása - A marketing információs rendszer - A piackutatás fajtái, módszerei - A piackutatás felhasználási területei - A termékpolitika, termékfejlesztés - Árpolitika, árstratégia - Az értékesítéspolitika, értékesítési csatorna kiválasztása - A kommunikációs politika - A marketingkommunikáció eszközrendszere - A reklám szerepe és fejlődése - A reklámeszközök és reklámhordozók - A public relations - Az eladásösztönzés, személyes eladás - Az image és az egyedi vállalati arculat - Az egyéb piacbefolyásoló eszközök
66
5.
Az előrehozott érettségi feltételeinek kidolgozása A középszintű érettségi követelményeinek teljesítése alacsonyabb évfolyamon
Az érettségi vizsgaszabályzatról szóló 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet (3) bek. értelmében előrehozott érettségi vizsga az egyes vizsgatárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után tehető. Az előrehozott érettségi vizsgára jelentkezés feltételei : - tanulmányi követelmények teljesítése a tanítási órákon, vagy - osztályozó vizsga eredményes letétele.
5.1.
Hagyományos szakközépiskolai képzés esetén 11 évfolyamon: - előrehozott érettségi vizsgát csak eredményes osztályozó vizsga után lehet tenni a következő tantárgyakból: magyar, történelem, matematika, idegen nyelv, informatika, közgazdaságtan és marketing - nem kell osztályozó vizsgát tenni:
5.2.
földrajzból.
Nyelvi előkészítő osztályok esetén 12. évfolyamon: - előrehozott érettségi vizsgát csak eredményes osztályozó vizsgák után lehet tenni: a következő tantárgyakból: magyar történelem matematika közgazdaságtan és marketing - nem kell osztályozó vizsgát tenni:
földrajz
idegen nyelv, informatika tantárgyakból Ha a tanuló a követelmények teljesítéséről osztályozóvizsgán ad számot, az osztályozóvizsgát a hagyományos (általános tantervű) osztályokban a 11. évfolyamon, nyelvi előkészítő osztályokban a 12. évfolyamon április 30-ig kell teljesítenie. A szaktanár véleményét ki kell kérnie az osztályfőnöknek és a szülőknek, hogy a tanuló képes-e teljesíteni a vállalt kötelezettséget. Az osztályfőnök az elért eredmény az évközi bizonyítványba és a tanuló törzslapjába bejegyzi, majd az érettségi vizsga megkezdését záradékolja mindkét dokumentumban. Záradékszöveg: Előrehozott érettségi vizsgát …………………………………..………..tantárgyból tehet. A sikeres előrehozott érettségit követően az igazgató engedélyezheti a következő évfolyamon az adott tantárgy tanítási órája alóli felmentést.
67
III. SZAKMAI PROGRAMOK 1. Az iskolai szakmai képzés Szakmai képzésfelfogásunk lényege, hogy a magyar munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzés folytatásához szükséges tartalmat közvetítsünk tanulóink számára. Fontos elem, hogy a leendő munkaerő alkalmazkodó képességét és mozgékonyságát fejlesszük. A jobbaknak alkalmasnak kell lenniük az Európai Uniós elvárások teljesítésére. Mindehhez eszköz lehet az az elv, mely szerint dolgozni megtanulni csak dolgozva lehet, állandóan gyakorolva, rendszeresen megmérettetve, folyamatos visszajelzés mellett. Mindannyiunknak tudomásul kell venni, hogy a munka világában ma már nagyon szigorú követelmény a „Life long learning” (egész életen át tartó tanulás).
1.1.
Iskolánk képzési struktúrája
Az iskola alapító okiratában jelenleg még szereplő szakmacsoportok, amelyeket kifutó rendszerben oktatunk: - Informatika - Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció A szakmacsoportokon belül indított szakképesítések megszerzéséhez a képzési idő elteltével letehető szakmai vizsga szükséges; ezeken a jelölteknek elméleti és gyakorlati ismereteikről kell számot adni. Lehetőség van „Europass”bizonyítvány megszerzésére is. Iskolánk jelenleg egy tanirodával, három gyakorlati oktatókabinettel, illetve egy hagyományos és egy számítógép-alapú pénztárgépes szaktanteremmel rendelkezik. – Eddigi fejlesztésük – korlátozott anyagi lehetőségeink keretein belül –a tantervi követelmények szerint alakult – további fejlesztés folyamatban.
1.2.
A kereskedelmi munka jellege
A kereskedelmi munka sajátosságaiból adódóan – sok más szakmával ellentétben - az ott dolgozók személyes kapcsolatba kerülnek az áru értékesítése során a vásárlókkal. Ez a közvetlen kapcsolat még a legfejlettebb önkiszolgáló rendszer mellett is alapvetően meghatározza a kereskedelmi munka folyamatát. E mellett kiemelendő, hogy a munkakövetelmények mind fizikai, mind pszichikai vonatkozásban (huzamos állómunka, a munka periodicitásából következő egyenetlen megterhelés, a – nemegyszer türelmetlen, szeszélyes - vásárlókkal való állandó érintkezés, stb.) rendkívül nagyok. Az önuralom, az emberismeret, az udvariasság, a becsületes magatartás, a jó megjelenés, a kultúrált viselkedés, a fejlett beszédkészség stb. minden emberre, valamennyi iskolára érvényes nevelési követelmény, de a kereskedelmi iskolákban kiemelkedően fontos gyakorlati szakmai nevelési elvárás is, hiszen gyakorlati képzésük során tanulóink valóban az igazi élettel találkoznak.
1.3.
A gyakorlati tárgyak oktatása
A bevezetésre kerülő előrehozott szakmai képzés esetében a 2010/2011. tanévben részben a gyakorlati oktatási kabinetben, részben tantermekben történik a gyakorlati tárgyak oktatása. A nyári gyakorlat kereskedelmi egységekben folyik.
68
1.4.1. Előrehozott szakmai képzés Iskolánk a 2010-2011. tanévtől kezdődően bevezette az előrehozott szakmai képzést, amelynek keretében az általános iskolát végzett tanulók a szakiskolában három szakképző évfolyam elvégzését követően, bolti eladói szakmai vizsgát tehetnek, szakképesítést szerezhetnek. Jelenleg iskolánkban az OKJ 31 341 01 0010 31 05 ruházati eladó és az OKJ 31 341 01 0010 31 03 műszaki cikk eladó tanulók képzése folyik. A tanulók a képzés során mind a három tanévben tanulnak közismereti- és szakmai elméletet, valamint gyakorlati tantárgyakat. Az elméleti képzés 45’–es, a gyakorlati képzés 60’-es tanítási órákkal történik. Különösen fontosnak tartjuk a szakmai gyakorlat fejlesztését. A tanulók közismereti képzése az iskolában, a szakmai képzés részben az iskolában, részben arra alkalmas, az iskola által kijelölt és ellenőrzött egyedi gyakorlati munkahelyeken történik, jelenleg az alábbiak szerint: Az évközi bolti gyakorlat a 10. évfolyamon: 14 óra / hét 11. évfolyamon: 14 óra / hét Összefüggő nyári szakmai gyakorlat:
9. évfolyam végén: 77 óra 10. évfolyam végén: 119 óra
1.4.2. Szakiskolai képzés A szakiskolai képzésben a tanulók 9-10. évfolyamon a kereskedelmi szakképzést megelőző alapozó képzésben részesülnek. A szakiskolai képzés jellemzői: - befejezett 8. osztály után lehet belépni a képzésbe, - a tanulók közismereti és szakmai előkészítő és - alapozó tantárgyakat tanulnak, - a tanulók a 10. évfolyam elvégzése – vagy a 16. életévük betöltése – után tanulmányaikat a BETISZK-ben folytathatják tovább a 9. szakképző évfolyamon, majd a 2 éves szakképző évfolyam elvégzését követően szakmai képesítő vizsgát tehetnek.
Sorsz.
Tantárgyi rendszer és óraszámok 2010/11. tanévtől
1. 2. 3. 4. 5.
Éves óraszám 9. 10. 11. Elmig Elmig Elmig Elm. Elm. Elm. gyak gyak gyak 36 36 30 108 36 30 72 108 36 30 144
Tantárgyak
Osztályfőnöki Magyar ny. és irodalom Történelem Matematika** Természetismeret 69
Össz. óra Össz. 102 174 72 174 144
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.
Ének-zene Rajz-vizuális kultúra Testnevelés Informatika Közismeret összesen Általános áruismeret 04-06 Áruismeret (műszaki, ruházati) 123-06 Áruforgalmi ismeretek 04-06 Kommunikáci idegen nyelven 04-06 Üzleti levelezés 05-06 Jogszabályok alkalmazása 05-06 Pénzforg. és nyilvántart. rendsz.** 05-06 Értékesítés idegen nyelven** 123-06 Szakmai elméleti óraszám (Elm.) Elméletigényes gyakorlat Összesen (10+20+21) Áruforgalmi gyakorlat** 04-06 Jogszabályok alkalmazása gyak.** 05-06 Eladási gyakorlat ** 123-06 Iskolai gyakorlat összesen Óratömeg / elm +gyak (21+25) Heti óraszám bolti gyakorlat nélkül: ** Csoportbontás
Nem iskolai gyakorlati órák 27. Bolti gyakorlat (7 óra/nap) 28. Nyári szakmai gyakorlat: (11 ill.17 nap x 7ó) 29. Bolti gyakorlat összesen Összes óra iskolai + bolti (23 + 26) /hét
36 36 90 72 702 36 72 36 108 36
72 0
60
180 72 72
72
0
150
0
36
60 60
30
36 72
108 324
288
144
990
648 36 72 108 216
72 144 1134 31,5
864 24
9. évf. 77
210 510
72
31,5
30 60 90
150
0
5691-1/2009. (IV. 15.) közleményben kiadott központi program (.PDF)
30
60 60 60 180 690 23
10. évf. 14 504 119
11. évf. 14 420
38
37
36 36 222 72 1032 36 204 234 108 36 168 132 198 762 354 2148 168 132 240 540 2688
Össz. 924 196 1120 3808
Kiadás éve 2009. NSZFI-honlapjáról letöltött központi program
1.5. Kereskedelmi szakközépiskolai képzés. A szakközépiskolai iskolatípusban főleg érettségire felkészítő képzés folyik. Iskolánk a 17. szakmacsoportba tartozik – Kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport – és a hagyományos érettségi tantárgyakra történő felkészítés mellett szakmacsoportos alapozó tantárgyakat is oktatunk, amelyek beszámíthatóak a szakképzésbe, így az érettségi utáni szakképzés ideje lerövidülhet. A szakközépiskolai szakképzés az Országos Képzési Jegyzéknek (OKJ) megfelelően történik. Iskolánk a Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ (BETISZK) egyik küldő iskolája.
70
2.
A kimenő rendszerű szakmai képzés óratervei
A módosított óratervek mellékelve.
Modulrendszerű képzés Bútor- és lakástextil-, Ruházati, Élelmiszer-és vegyi áru-, Porcelán- és edényáru-eladó Zöldség-gyümölcs, Múszaki cikk-eladó szakmákban Tantárgyi rendszer és óraszámok 2007/08. tanévtől
Heti óraszámok évfolyamonként 10. 9.
Tantárgyak
Ktt.
Elméleti órák (Ktt) / osztálybontás (Cs )
Áruforgalmi ismeretek
3
Jogalkalmazás*
1
Áruismeret
Cs
Ktt.
Cs
4 1
1
3,5
1
4
Szakmai idegen nyelv*
3
3
Üzlati levelezés*
1
1
Pénztárgép kezelés*
0,5
0,5
Testnevelés
1,5
1,5
Osztályfőnöki óra
0,5
0,5
Elméleti összóraszám (Ktt) össz:
14
5,5
16
6
Áruforgalmi gyakorlat**
1,5
1,5
2
2
Áruismereti gyakorlat**
2
2
2
2
Gyakorlati összóraszám (EGy) össz:
3,5
4
4
1
1
4 9
Osztálybontásra fordított óraszám:
10
* Csoportbontás ** Kabinetben csoportbontással Iskolán kívüli gyakorlat Évközi bolti gyakorlat Nyári bolti gyakorlat: (10 * 7 ó)
11. évf. 14
12. évf. 14 70
71
Kereskedő szakmák óraterve Érettségizettek számára Modulrendszerű képzés Bútor-lakástextil, élelmiszer-vegyi áru és ruházati termékek forgalmazása Tantárgyi rendszer és óraszámok 2007/08. tanévtől
Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak 13. Ktt.
Elméleti órák (Ktt) / Elmig. gyak (EGy )
14. Egy*
Ktt.
Osztályfőnöki óra
1
1
Testnevelés
1
1
Áruforgalmi ismeretek
2
2
Vállalkozási ismeretek
2
Egy*
1
Vállalkozások gazdálkodása
3
1
Marketing
1
1
2
Elemzés Tervezés
2
2
Vezetési ismeretek
2
2
Jogalkalmazás
2
Idegen nyelv
4
4
Áruismeret
7
4
1
Alkalmazott informatika
2 1
Pénztárosi ismeretek
1
Szakmai gyakorlat** Elméleti összóraszám (Ktt) össz:
19
18
Gyakorlati összóraszám (EGy) össz:
7
12,5
26
Összes óra Osztálybontásra fordított óraszám: Vastagon szedett és Egy. csoportbontás ** Szakmai gyakorlat
3,5
4
7
Ruházati Bútor-lakber Élelm-vegyi
Iskolán kívüli gyakorlat Évközi bolti áruforgalmi gyakorlat Nyári bolti gyakorlat: (10 * 8 ó)
30,5 4
1* 0 0
0,5* 1* 2*
11. évf. 80
12. évf. 80 80
72
12,5
IV.
A pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezések
1.
A pedagógiai program érvényességi ideje
Az iskola az egységes szerkezetbe foglalt módosított pedagógiai program alapján 2008. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját. Jelen pedagógia program érvényességi ideje öt tanévre - azaz 2004. szeptember 1. napjától 2009. augusztus 31. napjáig - szól.
2.
Pedagógiai program értékelése és felülvizsgálata
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan értékeli, megtárgyalja, javaslatot tesz a szükséges változtatásokra lehetőleg olyan időpontban, hogy a határozathozatalra a következő tanév megkezdése előtt sor kerüljön.
3.
Pedagógiai program módosítása
A pedagógiai program módosítására a vonatkozó törvényi és egyéb jogszabályi változások esetén, fenntartói intézkedésre, továbbá a nevelőtestület bármely tagjának, az érintett munkaközösségeknek, az iskolai SZK-nak, az iskolai DÖK-nek a írásbeli javaslata alapján kerül sor. A pedagógiai program módosításának és a módosítási javaslatok elfogadásának rendje jelen pedagógiai program elfogadásának rendjével megegyező. A módosított pedagógia programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.
4.
Pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya megtekinthető: - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola tanári szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az igazgatóhelyetteseknél; - a szakmai munkaközösségeinek vezetőinél; - az iskola szülői közösségének vezetőjénél; - az iskola diákönkormányzatának vezetőjénél. Az iskola a program kivonatát honlapján is nyilvánosságra hozza.
73
5.
A pedagógiai program alapját szolgáló jogszabályok és dokumentumok:
- az 1995. évi CXXI. törvénnyel és az 1996. évi LXII. törvénnyel módosított, közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény - többször módosított 11/1994.(VI.8.)számú MKM. Rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, - A 130/1995. (X.25.) számú Kormányrendelettel kiadott Nemzeti Alaptanterv - A 63/2000. (V.5.) számú Kormányrendelettel kiadott Kerettanterv - 28/2000.(IX.21.)OM.számú rendelet, - tankönyvpiac rendjéről szóló 2001 évi XXXVII. törvény, - 202/2007.(VIII.31.) számú Kormányrendelet, - Az iskola Alapító Okiratában foglaltak - a fenntartó intézkedési terve, igényei. Egészségnevelési program jogszabályi háttere - a 2003. Évi LXI tv.-nyel módosított 1993. Évi LXXIX. Tv. A Közoktatásról 48. § (3) bek. - a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet - a 96/2000. (XII. 11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására” - a 46/2003. sz. (IV.16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról - az egészségügyről szóló 1997. Évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. - az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv. Iskola egészségügyi szolgálat szakvéleménye, a Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programjának egészségnevelési programjáról.Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása
74
6.
Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása
Iskola egészségügyi szolgálat szakvéleménye, a Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programjának egészségnevelési programjáról.
Az egészségnevelési program, mind a tanárok részéről, mind a diákok részéről igen jól kivitelezhető. A diákok együttműködőek, aktívan kérdeznek, érdeklődőek az előadások témakörével kapcsolatban. A kiscsoportos beszélgetések igen népszerűek, melyekben őszintén megnyilvánulhatnak. Az orvosi vizsgálatok keretében egyénre szabott tanácsokat kapnak.
Budapest, 2011. május 18.
Dr. Lencse Edit ifjúsági orvos
Siposné Nabilek Ágnes ifjúsági védőnő
75
A Pedagógiai program kiegészítésének elfogadása
A pedagógiai program kiegészítését az iskola diákönkormányzata véleményezte, és elfogadásra javasolta. Budapest, 2011. május 18.
_______________________ az iskolai diákönkormányzat vezetője
A pedagógiai program kiegészítését a Szülők Közössége véleményezte és elfogadásra javasolta.
Budapest, 2011. május 18.
_______________________ az iskolai szülői szervezet elnöke
A pedagógia program kiegészítését a nevelőtestület a 2010. április 15. napján tartott ülésén megvitatta és elfogadta.
Budapest, 2011. május 18.
_____________________ igazgató
76
A Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programját …………………………………………..szakértő névjegyzékszáma: ……………..-véleményezte.
Budapest, 2011. május 18.
_______________________ szakértő
77
Fenntartói jóváhagyás
A Pedagógiai program kiegészítése a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba.
Budapest, 2011.
78
