SZERKEZETBE FOGLALVA) FEBRUÁR

BALATONAKALI Község Helyi Építési Szabályzata Részleges módosítása (EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA)

2010. FEBRUÁR 04.

Balatonakali Község Önkormányzat Képviselõtestületének …../2010. (….. ….) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervrõl Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében adott felhatalmazás alapján Balatonakali Község Önkormányzata az alábbi rendeletet alkotja. (A vonatkozó magasabb szintû jogszabályokat a lábjegyzetek jelölik.)

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az elõírások hatálya 1. § Jelen rendelet hatálya Balatonakali község teljes közigazgatási területére terjed ki. Az elõírások alkalmazása 2. § 1. A 1.§-ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bõvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerûsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényû rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet elõírásainak megfelelõen szabad. 2. Jelen rendelet kötelezõen alkalmazandó melléklete a település szabályozási tervének (1. sz. melléklet Szabályozási terv - Beépítésre szánt területek módosított BSZA-1, BSZA-2 és BSZA-3 tervlapjai, 2. sz. melléklet Szabályozási terv – Beépítésre nem szánt területek módosított KSZA-1, KSZA-2, KSZA-3, KSZA-4 jelû tervlapjai). A rendelet elõírásai a szabályozási tervvel együtt alkalmazandók.

1.

A szabályozás elemei 3. § Az alkalmazott kötelezõ szabályozási elemek: 1 - szabályozási vonal, - beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek határa, valamint a belterület határa, - területfelhasználási egységek határa, - övezeti és építési övezeti besorolás és annak paraméterei, - telekre vonatkozó: építési övezet határa, övezet határa, építési övezet jele, övezet jele, építési hely, építési vonal, kialakítható legkisebb teleknagyság, minimális telekszélesség, legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, beépítési mód, zöldfelületek legkisebb mértéke és a zöldfelületek kialakítására vonatkozó elõírások, és a beépítettség környezeti feltételei; - mûemléki környezet határa; - helyi értékvédelmi terület határa; - régészeti terület határa;

1

az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrõl szóló kormányrendelet – továbbiakban OTÉK alapján 2

2. 3. 4.

- sajátos jogintézmények határvonalai. Irányadó szabályozási elemek: ajánlott telekhatár, megszüntetõ jel, épület kontúrok, út, gyalogút és közmû-vezeték nyomvonala. Az irányadó szabályozási elemek elõírásaitól az építésügyi hatóság az egyéb, magasabb szintû jogszabályi elõírások betartása mellett eltérhet. A kötelezõ szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg.

Terület-felhasználás 4. § 1. A település területe építési szempontból: a. beépítésre szánt területekre, illetve b. beépítésre nem szánt területekre tagozódik. A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik: a.) beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint: Lakóterület: Kertvárosias Lke Vegyes terület: Településközpont vegyes terület Vt Gazdasági terület: Kereskedelmi, szolgáltató Gksz Üdülõterület: Üdülõházas Üü Hétvégi házas Üh Különleges terület: Strand Kst Vízi-közlekedési, sport és turisztikai Kki Temetõ Kt Sport terület Ksp b.) beépítésre nem szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint: Közlekedési és közmû terület: Közlekedési terület a szabályozási terven jelölt: - országos és helyi közutak Kö-u - vasút területe Kö-v Zöldterület: Zöldterületek Z Erdõterület: Védelmi erdõ Ev Védelmi rendeltetésû bokorerdõs terület Evb Mezõgazdasági terület: Borvidéki mezõgazdasági terület Má-b1 Borvidéki mezõgazdasági terület Mk-b2 Korlátozott használatú mezõgazdasági terület Mk-ko Vízgazdálkodási terület: a Balaton vízmedre V 3

vízmûvek területe tómedren kívüli vízgazdálkodási terület másodlagos erdõterület Beépítésre nem szánt különleges terület: Sportterület Tüzép terület 2.

1.

2. 3.

4. 5.

6.

7. 8. 9.

10. 11.

2

V-v V-t V-e Kk-sp Kk-t

Minden terület-felhasználási egységben a mindenkori építési törvény és OTÉK szerinti feltételekkel az ott meghatározott funkciójú épületek és építmények helyezhetõk el, kivéve az egyes terület-felhasználási egységeknél felsorolt létesítményeket. Telekalakítás és építés engedélyezése 5. § Az 1. §-ban meghatározott területen telekalakítás és építés csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelõen, az Étv. és a végrehajtására alkotott jogszabályok, valamint a 2000. évi CXII. törvény (Btv.) és mindenkori módosításai alapján történhet. Építési engedély csak rendezett telekre adható ki. A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha az OTÉK-ban rögzített közmûvesítettség mértéke szerint teljes közmûvesítés rendelkezésre áll továbbá az épülettulajdonosokat közcsatornára való rákötésre kötelezni kell. A település beépítésre nem szánt területein, épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a Btv-ben elõírt közmûvesítettségi feltételeknek eleget tesz. Telekalakításra engedély csak abban az esetben adható ki, ha az eljárás eredményeként még átmenetileg sem jön létre - olyan telek, amely nem rendelkezik a megközelítést biztosító, jogszabályokban elõírt közterületi kapcsolattal, - valamint újonnan kijelölt lakóterületeken ill. beépült, beállt területeken nyúlványos (nyeles) telek.” Újonnan kialakított telektömbökben lévõ új építési telkek minimális telekszélessége: oldalhatáron álló beépítés esetén: 16 m, szabadon álló beépítés esetén: 18 m. A település beépítésre nem szánt területén 3000 m2 -nél kisebb telek nem alakítható ki. Új telket kialakítani, telket megosztani csak az elõírt telekméreteknek megfelelõen lehet. (Ettõl eltérõ lehet a kialakult telkek esetében azok Szabályozási terv szerinti kialakítása.) A helyi értékvédelmi területen telekhatár-rendezés csak abban az esetben engedélyezhetõ, ha az a tömb kialakult telekszerkezetét jelentõsen nem befolyásolja, a telek és a szomszédos telkek kontúrját javítja és legfeljebb a telkek területének 15 %-át érinti. Az építési övezetekben ill. övezetekben telek közmûterület céljára az övezet elõírásaitól eltérõ nagyságban is kialakítható. Az 581.; 599/4.; 600.; 603/2.; 603/3.; 603/4. és 603/5. helyrajzi számú telkeken a telekosztást megelõzõen részletes botanikai felmérést kell készíteni, amelyben fel kell mérni a terület lágy- és fásszárú növényállományát, és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (továbbiakban: BfNP) Igazgatóságával egyeztetve meg kell határozni a területen található védett növényfajok egyedeinek védelmét vagy szükséges áttelepítését.2

A 8/2002. (X.08.) sz. rendelettel jóváhagyott rendelkezés. 4

12. 13.

14.

15.

1. 2. 3. 4.

5.

6.

7.

A település közigazgatási területén 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületû, csarnok jellegû épület nem létesíthetõ. Azokon a területeken, ahol az építés feltételei (terület-elõkészítés, vízrendezés, elõközmûvesítés, elektromos vezeték áthelyezés stb. hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély csak jelen HÉSZ szerint szükséges teendõk elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követõen adható ki. A beültetési kötelezettséggel érintett telkek beépítésénél használatbavételi engedély csak akkor adható ki, ha a tulajdonos az beültetési kötelezettséggel érintett telekhatárok mentén az elõírt növénytelepítést elvégezte. (További elõírások, ld. 38 §) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen, településközpont vegyes területen, különleges területeken, üdülõterületen használatbavételi engedély akkor adható ki, ha az építési övezetekre kötelezõen elõírt zöldfelületi aránynak megfelelõ, továbbá a kötelezõen elõírt zöldfelületnek megfelelõ több szintû növényzet telepítése megtörtént (gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint).

Általános elõírások 6. § Építmények elhelyezése, ha jelen rendelet elõírásai szigorúbb szabályokat nem állapítanak meg, az OTÉK és a BTSZ vonatkozó elõírásai szerint történhetnek. Az elõkert méretének meghatározásánál kialakult beépítés esetén – ha a szabályozási terv külön nem jelöli – a területen jellemzõ méreteket kell alkalmazni. Nyitott, fedett építményeket elhelyezni beépítésre nem szánt területen nem lehet, beépítésre szánt területen csak az építési helyen belülre lehet. Az elõkertben - kerti építmény (hinta, csúszda, szökõkút, a terepszintnél 0,5 m-nél magasabbra nem kiemelkedõ lefedés nélküli terasz), - közmû-becsatlakozás építménye, - kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály, tároló helyezhetõ el. A 6,0 m-nél kisebb szélességû, Mk-b2 övezetet érintõ és határoló utak esetében a lehetõségek függvényében legalább 100 méterenként kitérõket kell kialakítani biztonságos közlekedés biztosítása érdekében. Az egyéb (nem országos) külterületi utak, és egykori zártkerti utak mentén bármilyen új építményt a tengelytõl számított minimum 6-6 méter távolságra lehet elhelyezni, kivéve a kerítést, melyet min 3-3 m-re lehet elhelyezni. A meglévõ, oldalhatáron álló beépítésû építési övezetekben, ha a kialakult telek – a szomszédos telkeken álló vagy elhelyezhetõ épületek miatt – az elõírt építmények közötti legkisebb távolság hiánya következtében nem volna beépíthetõ, a D-E tûzveszélyességi osztályába tartozó I-III. tûzállóságú fokozatú épületek közötti távolság 4 m-ig csökkenthetõ. A távolság csökkentésének feltétele továbbá, hogy az épületek oldalkert felé esõ homlokzatainak magassága 6,0 m-nél nem magasabb és a szomszédos telken álló épület ezen oldalkert felé nézõ homlokzatán legfeljebb az OTÉK 37. § (4) bekezdése szerinti szellõzõnyílások vannak. Tûzfalas kialakítás esetén a távolság korlátlanul csökkenthetõ. Ez esetben elvi építési engedélyezési eljárás során kell a távolságot meghatározni az illetékes önkormányzati tûzoltóság szakhatósági állásfoglalása szerint.

5

8.

9. 10.

11.

A meglévõ épület használati módját csak úgy lehet megváltoztatni, ha a használati mód megváltozásával nem jön létre olyan állapot, amely az OTÉK a HÉSZ valamint a BTSZ elõírásaival ellentétes. Bármilyen nagyobb földmunkával járó beruházást megelõzõen a konkrét területre vonatkozó szakhatósági eljárást az illetékes szakhatósággal le kell folytatni. Telepített lakókocsi és/vagy lakókonténer nem helyezhetõ el, még akkor sem ha az forgalmi engedéllyel rendelkezik. Ez alól kivétel az Üü-4 jelû övezet, amennyiben az kemping funkciót lát el. Zajtól védendõ helyiséget tartalmazó új építmény akkor helyezhetõ el, ha a zajtól védendõ helyiséget tartalmazó épület homlokzata elõtt a vonatkozó zajterhelési határérték teljesül. A határérték teljesülését az építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjában igazolni kell.

Általános építészeti elõírások 7. § 1. Balatonakali közigazgatási területén belül az elhelyezendõ, átépítésre kerülõ épületek homlokzati felületeinek anyagai: tégla, kõ, fa, vakolat pasztell színben lehet. 2. A beépítésre szánt területen tetõfedésként alkalmazhatók magastetõ kialakítása esetén az alábbi építõanyagok: nád, hagyományos cserép, betoncserép (kizárólag a hagyományokhoz illeszkedõen a vörös és a vörösesbarna árnyalataiban), korcolt lemezfedés (vörös, vörösbarna színben). Lapostetõ illetve aszimmetrikus tetõ kialakítása csak üdülõházas üdülõterületeken lehetséges. 3. Többszörösen összetett vagy többszörösen tagolt tetõ kialakítása nem megengedett lakóterületen és hétvégiházas üdülõterületen. 4. A település közigazgatási területén belül nem alkalmazható tetõhéjazatként: hullámpala, szürke tónusú pala, mûanyag hullámlemez, bitumenes zsindelyfedés, ipari fémlemez-fedés. 5. Balatonakali belterületén hír- és távközlési torony elhelyezése tilos. 6. A település területén többszintes tetõterû épület nem alakítható ki, aszimmetrikus tetõ az Üü-4, Üü-5 és Üü-6 övezet kivételével nem létesíthetõ. 6. A településen alkalmazható kerítésekre vonatkozó általános leírások: a. A kerítések magassága nem lehet nagyobb 160 cm-nél. b. A kerítésmezõ lábazata 60 cm.nél nagyobb nem lehet. c. Vt-1 és Vt-2 építési övezetekben csak sövény kerítés létesíthetõ. 7. A település beépítésre szánt területén a közterület felé elhelyezhetõ a hagyományoknak megfelelõen: a. Tömör kerítés: a helyben szokásos rakott terméskõbõl készült oszlopból, valamint a kerítésmezõbõl áll. Utóbbi a következõképp készülhet: - tömör mezõként: helyben szokásos rakott terméskõbõl - helyben szokásos terméskõbõl rakott lábazattal és natúr fa megjelenésû kerítésmezõvel. b. Áttört kerítés: - legalább 50%-os áttörtségû kerítésmezõ alakítható ki - a helyben kialakult anyag és formavilág alkalmazandó, látszó betonból vagy látszó zsalukõbõl nem alakítható ki, - Drótháló vagy élõsövénybe húzott dróthuzal is alkalmazható.

6

8. 9.

10.

11.

1.

2. 3. 4.

5. 6. 7.

1.

A település beépítésre szánt területén belsõ kerítésnek dróthuzal vagy háló, fából készült palánk kerítés vagy léckerítés alkalmazható, max. 20 cm-es tömör lábazattal. A vasút és a Balaton partvonala közötti ingatlanok telkein a 7. pont b. bekezdésében leírt áttört kerítés alkalmazható. A 7. pont a). bekezdésében leírt tömör kerítés is kialakítható a vasút és a Balaton partvonala közötti ingatlanok telkeinek vasút felõli oldalán, amennyiben az egyben zajvédelemre is szolgál. A zaj védelmére is szolgáló tömör kerítést a település felõli oldalon növényzettel takarni kell. Beépítésre nem szánt területen kerítés csak annyiban létesíthetõ, amennyiben az igazoltan a telepített növényállomány védelmében vagy pályázati elõírás teljesítéseként készül. Csak lábazat nélkül, vadvédelmi drótháló vagy huzal alkalmazható. Terepszint alatti építmények • a nyomvonal jellegû építmények és mûtárgyaik kivételével • csak azokban az építési övezetekben, övezetekben létesíthetõk, ahol erre az övezeti elõírások külön lehetõséget adnak.

Reklám, hirdetõtábla 8. § A település teljes közigazgatási területén reklámhordozó cég- és címtábla elhelyezése csak a vonatkozó jogszabályoknak megfelelõen történhet. A 2 m2-nél nagyobb reklámtáblák tervének a jogszabályban elõírtakon túl tartalmaznia kell: • az épület érintett homlokzati tervét (a már engedélyezett reklámok feltüntetésével); • a reklám színezett ábrázolását, vagy fotóját; • a reklám hordozószerkezetét bemutató mûszaki tervet; • további, az építési hatóság által esetenként elõírt munkarészeket, okmányokat. A reklámhordozók összterülete nem haladhatja meg a nyílás nélküli homlokzatfelület 10 %át. Az épületeken csak az épületben tevékenységet folytatók helyezhetnek el cég- és címtáblát, vagy reklámhordozót. A 3 m2-t meghaladó reklámfelületû óriásplakátot és annak elhelyezésére szolgáló, vagy egyéb reklámhordozót a település teljes közigazgatási területén elhelyezni nem lehet, a meglévõek megszüntetendõk. A helyi értékvédelmi területen és mûemléki környezetben parabolaantenna és épületgépészeti szerelvény az utcai homlokzaton még takartan sem létesíthetõ. Közterületen csak az önkormányzat által rendszeresített tájékoztatókat, irányító jelzéseket lehet elhelyezni. A rendelkezéseknek nem megfelelõ, illetve nem karbantartott, már meglévõ hirdetés, reklám illetve hirdetés- és reklámhordozó fennmaradási engedélye nem adható meg, valamint a rendelkezés hatályba lépése illetve az engedély lejárta utáni 3 hónapon belül a tulajdonosának, vagy fenntartójának költségén eltávolítható.

Közterületek, közterek kialakítása 9. § Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármû és gyalogos közlekedést.

7

2. 3.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

1. 2.

3.

Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhetõ el, ha közlekedésre és a közterületre vonatkozó más jogszabályok teljesülnek. Közterületen pavilon, árusító fülke a Z jelû zöldterület kivételével nem helyezhetõ el.

Mûvi értékvédelem 10. § Az országos védelem alatt álló épületek felsorolását az 1. számú függelék a) pontja tartalmazza. Az országos védelem alatt álló mûvi értékek kezelésére, megõrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezések irányadók. A mûemlék épületeket érintõ építési munkák esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építésügyi hatóságként jár el. A mûemlék jellegét, megjelenését tartósan érintõ beavatkozások esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyét kell kérni. A mûemléki környezetet a Szabályozási terv ábrázolja, a telkek helyrajzi szám szerinti listáját az 1. számú függelék b) és c) pontja sorolja fel. A helyi mûvi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza. A régészeti örökség védelmérõl a kulturális örökség védelmérõl szóló törvény szerint kell gondoskodni. Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elõ, ugyanezen törvény rendelkezései alapján kell eljárni. A régészeti lelõhelyek helyrajzi szám szerinti listáját az 1. számú függelék d) pontja tartalmazza. Beépítésre szánt területen mûemléki környezetbe tartozó telkek esetén azok utcai kerítését 7.§.(7) pont a. bekezdésében leírt módon, tömör kerítésként kell kialakítani

Helyi értékvédelmi terület 11. § A helyi értékvédelmi terület határát a BSZA-1 jelû Szabályozási tervlap jelöli:71-es út – 53 hrsz telek – Kossuth utca – 295 hrsz telek – Strand utca – Dózsa Gy. utca – Zsidóköz utca A helyi értékvédelmi területen a területrész szerkezetének, úthálózatának, telekosztásának, a telek utcai határvonalának, a telkek méretének megváltoztatását célzó vagy eredményezõ tevékenység csak az 5. § 9. bekezdés szerint végezhetõ. A helyi értékvédelmi területen épület építése az alább felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhetõ: - Szerkezet: hagyományos építõanyag. - Tetõhéjalás: nád, hagyományos égetett cserép (kizárólag vörös – barna árnyalatban), korcolt lemezfedés - Nyílászárók: fa szerkezettel, kizárólag: natúr, fehér, sötétzöld, barna színekben. - Homlokzat: vakolt felület, fehér színben (egyedi esetekben a szakhatósággal egyeztetetten) - Kerítés: terméskõ, fa - A területen kizárólag magastetõs épület helyezhetõ el, 37-45° közötti tetõhajlásszöggel. - A területen maximum F+ T (földszint + tetõtér) beépítésû épület helyezhetõ el. Tetõtér-beépítésnél térdfal nem építhetõ. 8

4. 5. 6.

1.

2.

3.

4.

5. 6.

7.

8. 9. 10.

3 4

- Az elhelyezhetõ épület legnagyobb szélessége 7,0 m, gerincmagassága legfeljebb 7,0 m lehet. A területen új épületek, illetve az átépítésre kerülõ épületek tervezésekor a területen szokásos forma és díszítésvilág eszközeit kell alkalmazni. Az építési telek utcai kerítését 7.§. (7) pont a. bekezdésében leírt módon, tömör kerítésként kell kialakítani. Új épület elhelyezése esetén az utcakép alakulását és a tervezett új épület, valamint a környezete közötti építészeti összhangot bemutató tervet kell csatolni az engedélyezési dokumentációhoz.

Táji és természeti értékek védelme 12. § Védett természeti területen építmények elhelyezése jelen rendelet alapján: - helyi jelentõségû védett terület esetén az önkormányzat természetvédelmi rendeletével és a védett terület kezelési tervével összhangban; - országos védettségû területen a nemzeti park igazgatósága egyetértésével történhet. Közterületen fák kivágása, csonkolása akkor engedélyezhetõ, ha - a fa egészségi állapota, - baleset – elhárítás, - vagy közegészségi szempontok feltétlenül szükségessé teszik. A fás szárú növények telepítésével, fenntartásával, kivágásával és pótlásával kapcsolatos tevékenységeknél, „a fás szárú növények védelmérõl” szóló vonatkozó3 országos szintû jogszabály elõírásai szerint kell eljárni. Adótorony, távközlési magasépítmény csak erdõterületen (Ev) tájesztétikai vizsgálattal megalapozott látványterv alapján létesíthetõ a belterülettõl, meglévõ és tervezett beépítésre szánt területektõl legalább 500 m védõtávolság biztosításával. Új, min. 12 m szélességûre szabályozott utak kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani. Fasor telepítésénél nem engedélyezhetõ a gyorsan öregedõ, szemetelõ vagy allergiakeltõ pollenû és termésû fafajok (pl. nyárak) telepítése, valamint „a fás szárú növények védelmérõl” szóló vonatkozó4 országos szintû jogszabály mellékletében felsorolt inváziós fafajok. A fafajok kiválasztásánál elõnyben kell részesíteni a levegõszennyezést tûrõ fafajokat. Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetõk. Közterületek fásításánál elsõsorban a tájra jellemzõ honos lombhullató fafajok és azok faiskolai fajtái, változatai alkalmazhatók. Légvezeték alatt csak olyan kis növésû fák ültethetõk, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges. Mezõgazdasági és erdõterületen a hagyományos történelmi tájkarakter védelmében csak a helyi hagyományoknak megfelelõ, tájbaillõ épületek építhetõk. A tájkarakter védelme érdekében a történelmi szõlõhegy (Leshegy, Fenyehegy, Öreg-les hegy) hagyományosan kialakult telekszerkezetét meg kell õrizni, a szõlõhegy korlátlan mértékû felaprózódását meg kell akadályozni.

346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 346/2008. (XII. 30.) Korm. Rendelet melléklete 9

11. 12. 13. 14.

15.

Mezõgazdasági és erdõterületen önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhetõ el. Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék védelmérõl gondoskodni kell. Az erdõtelepítések során csak a termõhelyi adottságoknak megfelelõ honos fafajok alkalmazhatóak. Törekedni kell a természetközeli elegyes erdõállományok kialakítására. A balatoni nádasok védelmét biztosítani kell. A nádasokban járatok, horgászállások, napozóstégek, kikötõhelyek nem létesíthetõk, kivéve ha a magasabb szintû jogszabályok és tervek ezt lehetõvé teszik és elõírásaik betarthatók. A Balaton TNM rendeletben jelölt parti sávját érintõ mindennemû változtatás esetén, a táj és természeti értékek megõrzése érdekében a vonatkozó rendeletek5 szerint kell eljárni.

II. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

1.

2. 3.

4.

Kertvárosias lakóterület (Lke) 13. § Kertvárosias lakóterület a Szabályozási Terveken Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésû, összefüggõ nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. Az építési övezetek telkei csak teljes közmûvesítettség esetén építhetõk be. Az építési övezet területén elhelyezhetõ: - az OTÉK szerint meghatározott funkciók; - kivéve üzemanyagtöltõ. - Egy telken maximum két lakásos lakóépület engedélyezhetõ, kivéve az Lke-8 övezetet, ahol max. 6 lakásos lakóépület engedélyezhetõ. Az építési övezetek telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméret, a telkek legnagyobb beépítettsége, továbbá az építhetõ építménymagasság mértéke a következõ:

övezeti jele

beépítés módja

Lke-1 Lke-2 Lke-3 Lke-4 Lke-5 Lke-6 Lke-7 Lke-8

O SZ SZ O O SZ SZ SZ

AZ ÉPÍTÉSI TELEK legnagyobb épületek beépítettsége legnagyobb % építménymagassága (m) 25 4,5 25 4,5 20 4,5 25 4,5 30 3,6 25 4,5 20 4,5 20 4,5

újonnan kialakítható legkisebb területe (m2) 1000 1000 450 700 K/500 700 800 3000

minimális zöldfelületi aránya % 50 50 50 50 50 50 55 55

O - oldalhatáron álló beépítés, SZ - szabadonálló beépítés,

5

283/2002. (XII. 12.) Korm. rend. „a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeirõl” tárca nélküli miniszter 35/2004. (XII. 30.) TNM rendelete „Balatonakali vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmány tervének elfogadásáról.” 10

5.

6.

7.

8.

9. 10.

11.

12.

13. 14.

Az építési övezet telkein a fõ rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben helyezhetõ el, kivétel ez alól az Lke-8 jelû építési övezet, ahol a (3) bekezdés szerinti funkciót több épületben - max. 2 lakásonként - kell elhelyezni. Az övezetben elhelyezhetõ épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú önálló épületként: - gépjármûtároló, mely új beépítésnél a fõ rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben helyezhetõ el; - háztartással kapcsolatos tárolóépület; - mûterem; - a környezetet nem zavaró kézmûipari tevékenység mûhelye; - a telken folyó mezõgazdasági tevékenység gazdasági épületei helyezhetõk el, melytõl használati mód változtatása esetén sem lehet eltérni. Az építési övezetek területén, ha helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetõvé teszi, állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek telkenként max. 15 m2 területtel helyezhetõk el. Ha az övezetekben a teleknagyság legalább 50 %-kal meghaladja a legkisebb kialakítható telekterület nagyságát, abban az esetben az ezen felüli területrészre az övezetben elõírt beépítettség 50 % -a engedélyezhetõ, de a kialakuló beépítés így sem haladhatja meg a minimális teleknagyság esetében engedélyezhetõ beépítettség kétszeresét. Az újonnan beépülõ lakóterületek elõkert mérete – ha a Szabályozás terv külön nem jelöli, 5 m. A kertvárosias lakóterület valamennyi építési övezetében az épületkialakítás feltételei a következõk: - csak magastetõs épület létesíthetõ 37-45° közötti dõlésszöggel; - a homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kõ, vakolat pasztell színekben, harsány színek nem alkalmazhatók; A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben terepszint alatti építmény nem helyezhetõ el. Pinceszint a fõ rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhetõ. Az Lke-5 jelû építési övezetre vonatkozó további építési elõírásokat a Helyi értékvédelmi területre vonatkozó elõírás (11. §) tartalmazza. A „K/500” jelû min. telekméretre a 5. § 9. bekezdésben elõírtak vonatkoznak. Új telek kialakítása esetén a min. telekterület 500 m2. Az Lke-6 jelû építési övezet 617/3, 617/5-7 hrsz-ú telkein a legkisebb hátsó kert: 7 m. Az Lke-7 és Lke-8 jelû építési övezet a „Keleti lakóterület” építési övezetei, melyekre a fentieken kívül az alábbi részletes szabályok vonatkoznak: - az 1,0 m-nél nagyobb szintkülönbséget okozó terepátalakítási munkával járó építések esetén az építési engedélyezési tervnek talajmechanikai szak-véleményt és statikai számításokat is kell tartalmaznia; - a legkisebb elõ-, oldal- és hátsókertek méreteit a szabályozási terv tartalmazza. Ahol a terven nincsenek méretek, ott: · a legkisebb elõkert: 7,0 m; · a legkisebb oldalkert: 4,5 m; · a legkisebb hátsó kert: 6,0 m.

11

1.

2. 3.

4. 5.

Településközpont vegyes terület (Vt) 14. § A településközpont vegyes terület a Szabályozási Terveken Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintû igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetõen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az építési övezetek telkei csak teljes közmûvesítettség esetén építhetõk be. Az építési övezet területén elhelyezhetõ az OTÉK szerint meghatározott funkciók; - kivéve parkolóház, üzemanyagtöltõ. - Egy telken, lakófunkció esetén maximum két lakásos lakóépület helyezhetõ el. Az építési övezetekben terepszint alatti építmény nem helyezhetõ el. Pinceszint a fõ rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhetõ. Az építési övezetek telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméret, a telkek legnagyobb beépítettsége, továbbá az építhetõ építménymagasság mértéke a következõ:

övezeti jele

beépítés módja

legnagyobb beépítettsége %

AZ ÉPÍTÉSI TELEK épületek legnagyobb építménymagassága (m)

Vt-1 Vt-2 Vt-3 Vt-4 Vt-5

SZ SZ SZ O O

10 15 30 30 30

4,5 4,5 4,5 4,5 3,6

újonnan kialakítható legkisebb területe (m2) 3000 3000 500 500 K/500

minimális zöldfelületi aránya % 60 60 20 20 20

O - oldalhatáron álló beépítés, SZ - szabadonálló beépítés,

6.

7. 8.

9.

A Vt-4, Vt-5 jelû építési övezetben elhelyezhetõ épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú önálló épületként: - háztartással kapcsolatos tárolóépület; - mûterem, a környezetet nem zavaró kézmûipari tevékenység mûhelye helyezhetõk el, melyek a kialakult jellegnek megfelelõen telepítve helyezhetõ el. Az építési övezetekben állattartó épület nem létesíthetõ. Az építési övezetekben az épületkialakítás feltételei a következõk: - csak magastetõs épület létesíthetõ 37-45° közötti dõlésszöggel; - a homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kõ, vakolat pasztell színekben, harsány színek nem alkalmazhatók; A Vt-5 jelû építési övezetre vonatkozó további építési elõírásokat a Helyi értékvédelmi területre vonatkozó elõírás (11. §) tartalmazza. A „K/500” jelû min. telekméretre a 5. § 9. bekezdésben elõírtak vonatkoznak. Új telek kialakítása esetén a min. telekterület 500 m2.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) 15. §

12

1. 2. 3.

4.

A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a Szabályozási Terveken Gksz jellel szabályozott terület-felhasználási egység. Az építési övezetek telkei csak teljes közmûvesítettség esetén építhetõk be. Az építési övezet területén elhelyezhetõ: az OTÉK szerint meghatározott funkciók; - kivéve parkolóház. Az építési övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következõk:

övezeti jele

beépítés módja

legnagyobb beépítettsége %

AZ ÉPÍTÉSI TELEK épületek legnagyobb építménymagassága (m)

Gksz-1

SZ

35

4,5

újonnan kialakítható legkisebb területe (m2) 1200

minimális zöldfelületi aránya % 30

SZ - szabadonálló beépítés,

5.

6. 7. 8.

9.

10.

1. 2.

Az építési övezetben önálló terepszint alatti építmény/építmények elhelyezhetõk, de ezek által elfoglalt terület nem lehet több a telek max. 5 %-ánál. Pinceszint legfeljebb a földszinti alapterülettel megegyezõ lehet. A. 12 méternél hosszabb épületek homlokzatait építészeti eszközökkel tagolni kell. Épületek maximális hossza 16 m. A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelezõ. Az övezetben a zöldfelületi borítottság számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület értendõ. Az állandóan vizet tartalmazó, növényekkel betelepített díszmedence (tó) felületének 50 %-a a kötelezõ zöldfelület számításánál zöldfelületként figyelembe vehetõ. Az övezetben a minimálisan kialakítandó zöldfelületek legalább fele három szintû növényzettel (fák, cserjék, gyep-talajtakaró), és legalább egynegyede kétszintû növényzettel (cserjék, gyep-talajtakaró) alakítandó ki. A beültetési kötelezettségû területen három szintû növényzetet kell telepíteni településkép védelmi okokból a használatba vételi engedély feltételeként.

Üdülõházas üdülõterület (Üü) 16. § Üdülõházas üdülõterület a Szabályozási terven Üü jellel szabályozott terület-felhasználási egység. A területen elhelyezhetõ: - Üdülõépület (több üdülõegységet magába foglaló); - kemping - a túlnyomóan változó üdülõi kör hosszabb tartózkodására szolgáló épületek (pl. szálloda); - üdülõtábor; - sportlétesítmény; 13

3. 4. 5.

az üdülõterület ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épület, melynek szintterülete max. az összes más funkciójú bruttó szintterület 25 %-a lehet. Az építési övezet területén meglévõ épület használati módját az (2) pontban felsoroltaktól eltérõ célokra megváltoztatni nem lehet. Az építési övezetek telkei teljes közmûvesítettség kiépítése esetén építhetõk be. Az építési övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következõk:

övezeti jele

beépítés módja

legnagyobb beépítettsége %

Üü-1 Üü-2 Üü-3 Üü-4 Üü-5

SZ SZ SZ SZ SZ

15 20 20 15 10

AZ ÉPÍTÉSI TELEK épületek legnagyobb építménymagassága (m) 4,5 4,5 4,5 6,0 6,0

újonnan kialakítható legkisebb területe (m2) 5000 3000 1500 1500 50 000

Minimális zöldfelületi aránya % 60 60 60 60 60

SZ - szabadonálló beépítés,

6.

7. 8.

9.

10.

Az építési övezetekben az épületkialakítás feltételei a következõk: - magastetõs épület létesítése esetén az 37-45° közötti hajlásszöggel alakítható ki; - a homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kõ, vakolat pasztell színekben, harsány és telt színek nem alkalmazhatók. - Az épületek homlokzata az összes homlokzati felület nagyságának maximum 25%-áig burkolható fával, ill. szerkezete,falazata készülhet fából. Az építési övezetben önálló terepszint alatti építmény/építmények elhelyezhetõk, de ezek által elfoglalt terület nem lehet több a telek max. 5 %-ánál. A gépjármûvek telken belül: - fásított parkolóban minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelõ, környezettûrõ, túlkoros lombos fa telepítendõ; - fedett gépjármûtároló új épület esetén csak a fõ rendeltetést szolgáló épületben ill. azzal egybeépítetten helyezhetõ el. Az Üü-1 és Üü-2 és Üü-4 jelû építési övezetekben a beépítési karakter és az építési jelleg megõrzése érdekében: - Az övezetben a meglévõ faállomány megõrzendõ, ill. kivágás esetén a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig kötelezõen pótlandó. - az épületek, építmények fából is kialakíthatók. Üü-5 jelû építési övezetben - az épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni; - a közmû és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévõ hálózatok korszerûsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából csak terepszint alatti elhelyezés engedélyezhetõ, még akkor is, ha a közhálózat föld feletti vezetésû. - az övezetekben üzemanyagtöltõ állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítõ nem létesíthetõ.

14

-

11.

12.

13.

Zárt csapadékcsatornával, nyílt árokkal elvezetett vizeket élõvízbe vezetés elõtt hordalékfogó mûtárggyal kell ellátni. - Záportározóban tárolt víz tüzivíz ellátásra nem vehetõ figyelembe. Látványtóban tárolt víz tüzivíz ellátásra csak abban az esetben vehetõ figyelembe, amennyiben annak vízháztartása folyamatosan garantálja a megfelelõ vízmennyiséget, vízminõsége megfelelõ tûzoltásra, valamint a katasztfófavédelem, ill. a tûzoltóság hatóságai hozzájárulnak. Üü-4 és Üü-5 jelû építési övezetben történõ építési engedélyezés elõtt az engedélyezendõ építményt annak területi összefüggéseivel együtt minden esetben a területi fõépítészi tervtanáccsal egyeztetni kell. Üü-4 és Üü-5 jelû építési övezetekben helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendõ. A kertépítészeti tervben megítélhetõnek kell lennie: a. a meglévõ növényzet jellegének és állapotának, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérõjû faállománynak; b. a telekre elõírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintû növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó elõírások betartása, különösen a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelõ, gyep stb.) Üü-4 jelû építési övezetben a. a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenõen nem csökkenthetõ; b. a Balaton jogi partvonalát - a partvonal-szabályozási tervtõl eltérõen - megváltoztatni és az élõvilágra, a vízminõségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet; c. a tómederbe állandó építmény - fürdõházak eredeti formában történõ újjáépítése kivételével -, parti móló, sziget nem építhetõ; d. a tómederhez kapcsolódó élõhelyek védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértõ, ideiglenes jellegû, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos mûtárgy (pl. horgász- és napozóstég) helyezhetõ el; e. az I-III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitõl eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónak- út-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minõségét károsítja, illetõleg a nádas pusztulását eredményezheti; f. a IV-V. osztályú nádasban kotrás, feltöltés, építés, csónak- út-, horgászhely-létesítés - a vízi állás létesítés kivételével - a hatóság engedélyével végezhetõ, vízi állás a jegyzõ engedélyével létesíthetõ; g. a meglévõ közhasználatú strandok elõtt, fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV-V. osztályú nádasban, legfeljebb 30 méter széles bejáró a hatóság engedélyével fenntartható;

Hétvégi házas üdülõterület (Üh) 17. § 15

1. 2.

3. 4. 5. 6. 7.

8.

Hétvégi házas üdülõterület a Szabályozási terven Üh jellel szabályozott területfelhasználási egység. A hétvégi házas üdülõterületen elhelyezhetõ: - max. két üdülõegységes üdülõépület; - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület max. 50 m2 alapterülettel. Az építési övezet telkein a fõ rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben helyezhetõ el. A fõ rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú különálló épület az övezet területén nem helyezhetõ el. Az építési övezetben épület csak teljes közmûvesítettség esetén helyezhetõ el. Az építési övezetben önálló terepszint alatti építmény/építmények nem helyezhetõk el. Az Üh-3, Üh-4 övezetben a jogszerûen meglévõ épületek az övezet sajátos elõírásainak megfelelõen bõvíthetõek, átépíthetõek, felújíthatók, magastetõvel elláthatók. Az épületek tervezése és engedélyezése a 193/2009 (IX.15.) korm. rend. 27.§. (2) bekezdése (és esetleges késõbbi módosításai) szerint történhet. Sor ill. lácház esetén a meglévõ épületek tetõszerkezetének átalakítása felújítása, tetõtér beépítése az egységes utcakép megtartása érdekében, az épület csoportokra egységesen csak az alábbi paraméterek mellett lehetséges (lásd még a HÉSZ M-1 sz. mellékletét is): a.) Csak a telek oldalhatárára merõleges gerincirányú, 41-47° hajlásszögû, szimmetrikus nyeregtetõ alakítható ki. Saroktelek esetén a tetõgerinc irányát a szomszédos épülethez való illeszkedés határozza meg. Egy csoportház esetén minden egység tetõhajlásszögének azonos nagyságúnak kell lennie. b.) A tetõ héjazata cserép fedés lehet, épületcsoportonként csak azonos színû és fajtájú. c.) Az épületek tetõgerinc magassága maximálisan 7,5 m lehet, de egy csoportház esetén minden egység tetõgerincének azonos magasságúnak kell lennie. d.) Az épületek közterület felõli ereszvonalának a közterület felõli homlokzatnál kell indulniuk, tagolt homlokzat esetén a közterülethez közelebbi homlokzat számít. e.) Tetõfelépítmény -a tetõablak kivételével- nem alakítható ki, a tetõfelület max. 10%-a lehet tetõsíkablak, vagy épített tetõablak (tetõbõl felnyíló kialakítású). A tetõ közterület felõli és közterülettel ellentétes oldalán csak egy-egy nyílás alakítható ki. f.) A tetõ közterülettel ellentétes oldalán -a tetõfelület max. 30%-ának megbontásával- tetõterasszal ellátható. g.) Az épületek felújítása során a bejáratok felett kizárólag max. 2 m2-es esõvédõ elõtetõ építhetõ, konzolos kialakítással piros cserépfedéssel. Az építési övezet területén az építmény-elhelyezés feltételei a következõk: Az építési telek

övezeti jele

beépítési módja

legnagyobb beépítettsége (%)

Üh-1 Üh-2 Üh-3

O O CS

15 20 20

Az építmények legnagyobb építménymagassága (m) 4,5 4,5 4,5

újonnan kialakítható legkisebb területe (m2) 500 400 250

minimális zöldfelülete (%) 60 60 60

16

Üh-4 Üh-5 Üh-6

I O SZ

20 15 20

4,5 4,5 4,5

200 K/700 10 000

60 60 60

SZ - szabadonálló beépítés, CS - csoportos beépítés, I – ikres beépítés,

9.

10.

Üh-6 jelû építési övezetben zajtól védendõ helyiséget tartalmazó új építmény akkor helyezhetõ el, ha a zajtól védendõ helyiséget tartalmazó épület homlokzata elõtt a vonatkozó zajterhelési határérték teljesül. A határérték teljesülését az építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjában zaj- és rezgésvédelmi munkarészében igazolni kell. Üh-6 jelû építési övezetben a.) a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenõen nem csökkenthetõ; b.) a Balaton jogi partvonalát - a partvonal-szabályozási tervtõl eltérõen - megváltoztatni és az élõvilágra, a vízminõségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet; c.) a tómederbe állandó építmény - fürdõházak eredeti formában történõ újjáépítése kivételével -, parti móló, sziget nem építhetõ; d.) a tómederhez kapcsolódó élõhelyek védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértõ, ideiglenes jellegû, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos mûtárgy (pl. horgász- és napozóstég) helyezhetõ el; e.) az I-III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitõl eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónak- út-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minõségét károsítja, illetõleg a nádas pusztulását eredményezheti; f.) a IV-V. osztályú nádasban kotrás, feltöltés, építés, csónak- út-, horgászhely-létesítés - a vízi állás létesítés kivételével - a hatóság engedélyével végezhetõ, vízi állás a jegyzõ engedélyével létesíthetõ; g.) a meglévõ közhasználatú strandok elõtt, fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV-V. osztályú nádasban, legfeljebb 30 méter széles bejáró a hatóság engedélyével fenntartható;

Különleges terület – Sportterület (Ksp) 18. § 1. A terület a Szabályozási terven Ksp jellel szabályozott terület-felhasználási egység, ahol sportolási célú létesítmények épületei, továbbá az ezekhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, kiszolgáló építmények helyezhetõk el. 2. Az építési övezet telkei csak teljes közmûvesítettség esetén építhetõk be. 3. Az épületek elhelyezésének övezeti elõírásai a következõk: AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti beépítés legnagyobb épületek újonnan minimális jele módja beépítettsége legnagyobb kialakítható zöldfelületi % építménymagassága legkisebb területe aránya (m) (m2) % Ksp SZ 5 4,5 3000 50 17

SZ - szabadonálló beépítés,

Különleges terület– strand (Kst) 19. § 1.

2. 3. 4. 5.

A strand területén: - a strand kiszolgáló épületei (zuhanyzók, WC-k, kabinok, öltözõk stb.); - a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények helyezhetõk el. A strand beépítését úgy kell megoldani, hogy a strandolási funkció és az ellátási funkció területileg elválasztásra kerüljön. A meglévõ strand átépítése, felújítása esetén a tervezett funkciónak megfelelõen az OTÉK alapján a parkolást és a megfelelõ szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell. A területen új épület csak teljes közmûvesítettség esetén helyezhetõ el. Az épületek elhelyezésének övezeti elõírásai a következõk:

övezeti beépítés legnagyobb jele módja beépítettsége % K-st

SZ

10

AZ ÉPÍTÉSI TELEK épületek legnagyobb újonnan építménymagassága kialakítható (m) legkisebb területe (ha) 3,5 2

minimális zöldfelületi aránya % 85

SZ - szabadonálló beépítés,

6. 7.

A strand északi határán 10 m széles területsáv közhasználat elõl nem elzárható területként alakítandó ki. K-st jelû építési övezetben a. a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenõen nem csökkenthetõ; b. a Balaton jogi partvonalát - a partvonal-szabályozási tervtõl eltérõen - megváltoztatni és az élõvilágra, a vízminõségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet; c. a tómederbe állandó építmény - fürdõházak eredeti formában történõ újjáépítése kivételével -, parti móló, sziget nem építhetõ; d. a tómederhez kapcsolódó élõhelyek védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértõ, ideiglenes jellegû, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos mûtárgy (pl. horgász- és napozóstég) helyezhetõ el; e. az I-III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitõl eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónak- út-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minõségét károsítja, illetõleg a nádas pusztulását eredményezheti; f. a IV-V. osztályú nádasban kotrás, feltöltés, építés, csónak- út-, horgászhely-létesítés - a vízi állás létesítés kivételével - a hatóság engedélyével végezhetõ, vízi állás a jegyzõ engedélyével létesíthetõ;

18

g. a meglévõ közhasználatú strandok elõtt, fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV-V. osztályú nádasban, legfeljebb 30 méter széles bejáró a hatóság engedélyével fenntartható;

1.

2.

3.

Különleges terület – vízi közlekedési, sport és turisztikai célú kikötõ (Kki) 20. § A terület a Szabályozási terven Kki jellel szabályozott terület-felhasználási egység, ahol a rendeltetésnek megfelelõ építmények - hajókikötõ kiszolgáló létesítményei (váróterem, pénztár, vizesblokk stb.) ill. a vitorláskikötõ higiénés létesítményei - helyezhetõk el. Az övezetben épület elhelyezés csak a BSZA-1 tervlapon jelölt építési helyen belül lehetséges, ahol max. 200 m2 alapterülettel, max. 4,5 m építménymagassággal helyezhetõ el új épület. A terület közhasználat elõl nem zárható el.

Különleges terület - Temetõ (Kt) 21. § 1. A terület a Szabályozási terven Kt jellel szabályozott terület-felhasználási egység, ahol a temetõ funkciójának megfelelõ építmények helyezhetõk el. 2. Az épületek, építmények elhelyezésének övezeti elõírásai a következõk: AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti beépítés legnagyobb épületek legnagyobb újonnan minimális jele módja beépítettsége építménymagassága kialakítható zöldfelületi % (m) legkisebb aránya területe (m2) % Kt SZ 5 4,5 3000 40 SZ - szabadonálló beépítés, * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa

3.

4.

5. 6. 7. 8. 9.

A területen a legnagyobb építménymagasságok a következõk: - általános építménymagasság: 4,5 m; - sírbolt (kripta), urnasírbolt: 3,5 m; - urnafülke (kolumbárium): 2,5 m. A területen az elhelyezhetõ építmények közül a kegyeleti épületek (templom, kápolna, ravatalozó, harangláb) legnagyobb építménymagassága az építmény tornyának méretével növelhetõ. A temetõ területén elhelyezhetõ építmények hatósági engedély iránti kérelméhez kertépítészeti tervet is be kell nyújtani. A temetõ területén, annak minden 150 m2-re után legalább 1 db lombos fát kell telepíteni. A temetõ mentén áttört kerítés létesítendõ. A temetõ nyugati oldalán (az üdülõ telkek mentén) tömör kerítés is létesíthetõ. A kerítések legnagyobb magassága 2,0 m. A temetõ területén belül, a kerítés mentén 10 m széles növénysáv telepítendõ (legalább 1 sor fa és 2 sor cserje). A temetõ védõtávolságának helyét és kialakítását a BSZA-2 jelû szabályozási tervlap tartalmazza.

19

III. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

1.

2.

3.

4.

5. 6. 7.

8. 9.

1. 2.

3.

Zöldterület (Z) 22. § Zöldterület a Szabályozási Terveken Z jellel szabályozott közhasználatú, meghatározóan növényzettel fedett közparkok területe, ahol a növényzettel borított terület aránya 60 %-nál kevesebb nem lehet. A Z-0 jellel szabályozott zöldterületeken épület nem létesíthetõ. Elhelyezhetõk a szabadidõ eltöltését – a pihenést, játékot, sportolást – szolgáló, épületnek nem minõsülõ építmények, sétaút, kerékpárút, továbbá köztárgyak. A Z-0* övezet a BSZA-1 jelû tervlap területén meglévõ természetes és természetközeli növénytársulások számára kialakított övezet. Az övezet területén csak köztárgy és a nyomvonal jellegû építmények és mûtárgyaik közül a felszín alatt építettek helyezhetõk el, valamint csak 2,5 m széles burkolt gyalogút vezethetõ át rajta. A Z-1 és Z-2 jellel szabályozott zöldterületeken a (2) bekezdés szerinti építmények továbbá a zöldterület funkciójához illeszkedõ vendéglátó, sport-, szabadidõs létesítmények épületei is kialakíthatóak. Az épületek szabadonállóan, legfeljebb 3,5 m építménymagassággal alakíthatók ki. A Z-1 övezet beépítettsége legfeljebb 2 % lehet. A Z-2 övezet beépítettsége legfeljebb 4 % lehet. Zöldterület létesítése, rekonstrukciója kertépítészeti terv alapján történhet. a. a meglévõ növényzet jellegének és állapotának, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérõjû faállománynak; b. a telekre elõírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintû növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó elõírások betartása, különösen a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelõ, gyep stb.) Zöldterületen épület csak teljes közmûvesítéssel létesíthetõ. Az övezetben parkoló nem alakítható ki.

Erdõterület - védelmi rendeltetésû (Ev) 23. § Védelmi rendeltetésû erdõterületen épületet létesíteni nem lehet. Az övezet területén kialakíthatók az erdei turizmust, a szabadidõ eltöltését szolgáló, épületnek nem minõsülõ építmények (pihenõhely, erdei tornapálya, turistaút, kerékpárút, esõbeálló stb.). A védelmi rendeltetésû erdõterületen a már meglévõ épületek a rendelet hatályba lépését megelõzõ jogszerû használatuk szerint felújíthatók, de nem bõvíthetõk.

Védelmi rendeltetésû bokorerdõs terület (Evb) 24. § 20

1. 2. 3. 4.

1.

2. 3.

4.

1. 2. 3. 4. 5.

6.

7. 8.

Védelmi rendeltetésû bokorerdõs terület (Evb) a tájkaraktert meghatározó bokorerdõk, hagyásfás legelõk területe. Az övezet területe mezõgazdasági területbõl erdõ mûvelési ágba átsorolható, de a bokorerdõs, hagyásfás legelõ jellege megtartandó. Az övezetben csak a turizmust szolgáló, épületnek nem minõsülõ építmények (pihenõ-hely, erdei tornapálya, lovagló út, turistaút, kerékpárút, stb.) létesíthetõk. Az övezetben légvezeték, távközlési magasépítmény nem létesíthetõ.

Mezõgazdasági terület 25. § A mezõgazdasági terület az azonos tájkarakter, a sajátos borvidéki mezõgazdasági és sajátos építési használat alapján: a. általános mezõgazdasági terület, b. kertes mezõgazdasági terület, c. borvidéki kertes mezõgazdasági terület, d. korlátozott kertes használatú mezõgazdasági terület terület-felhasználási egységekre tagolódik. Mezõgazdasági területen lakóépület nem létesíthetõ. Mezõgazdasági területen épület akkor létesíthetõ, ha a szennyvíz a csatornahálózatra ráköthetõ, vagy helyben a vonatkozó jogszabályoknak megfelelõen tisztításra kerül, vagy szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban tárolható. A terepszint alatti építmény alapterülete, ha az övezeti elõírások másként nem rendelkeznek, nem haladhatja meg a telek területének 10 %-át.

Általános-mezõgazdasági terület (Má-1) 26. § A általános mezõgazdasági terület Má-1 jelû övezetében a beépíthetõ telek területe a BTSZ szerinti lehet. Szõlõ mûvelési ág esetén a 3000 m2 és 2,0 ha közötti területû telken csak földdel borított boltozott pince létesíthetõ. A BTSZ által elõírt beépíthetõ minimumnál nagyobb telken elhelyezhetõk a 27. § 2 bekezdés szerinti épületek és pince is. A gazdasági épületek beépített alapterülete nem haladhatja meg a telek 1 %-át, de nem lehet több 500 m2-nél. Ha egy tulajdonosnak Balatonakali igazgatási területén a szõlõmûveléssel hasznosított telkeinek összes területe meghaladja az 5,0 ha-t, akkor az egyik legalább 1,0 ha-os telkén legfeljebb 500 m2 beépített alapterületû épületet építhet. Az 5. bekezdés szerinti 5,0 ha-nál nagyobb birtoktest megállapításánál Balatonakali többi borvidéki övezetében lévõ telkek is beszámíthatóak, de a beszámított telkekre csak az arra az övezetre vonatkozó építési elõírások szerint lehet építeni. A birtoktestbe beszámított, de be nem épített telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell elrendelni. Az épületek építménymagassága legfeljebb 4,0 m lehet, gerincmagassága legfeljebb 6 m lehet. Az épületek a telek határától legalább 8 m elõkert és 3 m oldalkert biztosításával szabadonállóan létesíthetõk. 21

1.

2.

3. 4. 5.

6.

1.

2. 3.

4. 5. 6.

7.

1. 2. 3.

4.

Kertes mezõgazdasági terület (Mk-3) 27. § A kertes mezõgazdasági terület Mk-3 jelû övezetében telkenként egy - a helyi építési hagyományoknak megfelelõ és tájbaillõ – présház és földdel borított boltpince létesíthetõ, a BTSZ elõírásainak megfelelõen. A beépítettség mértéke a telek területének 3 %-a lehet, de a hagyományos tájkarakter védelme érdekében a présház alapterülete nem lehet több 90 m2-nél; építménymagassága az épülethez csatlakozó terepszint legalacsonyabb pontjához képest legfeljebb 4 m lehet. Az épület feltöltésen nem helyezhetõ el és környezetében a természetes terepszinttõl kiemelkedõ terasz nem létesíthetõ. A pince a présházzal egybeépítve vagy attól különállóan is létesíthetõ. Présház szabadonállóan, és csak a rendelet hatályba lépése elõtt már meglévõ vagy a szabályozott közutak mentén létesíthetõ legalább 8 m de legfeljebb 15 m elõkert biztosításával. Az oldalkertnek legalább 3 m-nek kell lennie. A présház szélessége illetve gerincmagassága legfeljebb 6 m lehet.

Kertes mezõgazdasági terület (Mk-4) 28. § A kertes mezõgazdasági terület Mk-4 jelû övezetében telkenként egy - a helyi építési hagyományoknak megfelelõ és tájbaillõ – présház és földdel borított boltpince létesíthetõ, ha a telek területe legalább 3000 m2. Az övezetben 5000 m2-nél kisebb új telek nem alakítható ki. A beépítettség mértéke a telek területének 3 %-a lehet, de a hagyományos tájkarakter védelme érdekében a présház alapterülete nem lehet több 90 m2-nél; építménymagassága az épülethez csatlakozó terepszint legalacsonyabb pontjához képest legfeljebb 4 m lehet. Az épület feltöltésen nem helyezhetõ el és környezetében a természetes terepszinttõl kiemelkedõ terasz nem létesíthetõ. A pince a présházzal egybeépítve vagy attól különállóan is létesíthetõ. Présház szabadonállóan, és csak a rendelet hatályba lépése elõtt már meglévõ vagy a szabályozott közutak mentén létesíthetõ legalább 8 m de legfeljebb 15 m elõkert biztosításával. Az oldalkertnek legalább 3 m-nek kell lennie. A présház szélessége illetve gerincmagassága legfeljebb 6 m lehet.

Borvidéki mezõgazdasági terület 29. § Borvidéki mezõgazdasági terület a „Balaton” törvény „Szõlõ termõhelyi kataszteri terület” övezetbe sorolt területek. Borvidéki mezõgazdasági terület övezeteiben kizárólag a Btv-ben elõírt feltételekkel lehet a mûvelést végezni és a telkeket beépíteni. A tájkarakter, tájkép védelme érdekében csak a helyi építési hagyományoknak megfelelõ tájbaillõ 40-45°-os hajlásszögû nyeregtetõs épületek építhetõk, amelyek tetõhéjazata nád vagy természetes anyagú és természetes színû égetett cserép lehet. Aszimmetrikus tetõ nem létesíthetõ. Épületek kialakítására vonatkozó elõírások: 22

-

5. 6. 7. 8. 9.

1.

2. 3.

4. 5. 6.

7.

1. 2. 3.

az épületek falazóanyaga a Balatonakali térségére jellemzõ kõ, vagy tégla lehet; a téglával falazott homlokzatokat fehér kanálfröccs („höböcsös”) vakolattal, fehérre meszelt, vagy festett vakolattal kell kialakítani; - csak faszerkezetû, sötét színûre pácolt, vagy mázolt nyílászárók alkalmazhatók; - beton látható felületként sem az épületen sem annak környezetében (pl. támfal) nem jelenhet meg; - tilos a mûanyag, fém és szürke eternit lemezek, hullámlemezek alkalmazása; - oromfalon terasz, loggia, erkély nem létesíthetõ; - árnyékszék különállóan nem létesíthetõ, kizárólag a gazdasági épülettel egybeépítve alakítható ki. A pince alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 10 %-át, az oromfal 2 m-nél magasabb nem lehet. Kerti támfalak csak terméskõbõl vagy fából létesíthetõek. A telkekre vízvezeték csak akkor vezethetõ, ha a szennyvíz a csatornahálózatra ráköthetõ vagy szivárgásmentes zárt tárolóban tárolható. A terület-felhasználási egység területén légvezeték nem létesíthetõ. A szõlõfeldolgozáshoz, bortároláshoz szükséges technológiai építmények csak épületen belül létesíthetõk.

Borvidéki kertes-mezõgazdasági terület (Mk-b2) 30. § A borvidéki kertes mezõgazdasági terület Mk-b2 jelû övezetében telkenként egy - a helyi építési hagyományoknak megfelelõ és tájbaillõ – présház és földdel borított boltpince létesíthetõ, ha a telek területe eléri legalább a BTSZ-ben meghatározott nagyságot. Az övezetben 3000 m2-nél kisebb új telek nem alakítható ki. A beépítettség mértéke a telek területének 3 %-a lehet, de a hagyományos tájkarakter védelme érdekében a présház alapterülete nem lehet több 90 m2-nél; építménymagassága az épülethez csatlakozó terepszint legalacsonyabb pontjához képest legfeljebb 4 m lehet. Az épület feltöltésen nem helyezhetõ el és környezetében a természetes terepszinttõl kiemelkedõ terasz nem létesíthetõ. A pince a présházzal egybeépítve vagy attól különállóan is létesíthetõ. Présház szabadonállóan, és csak a rendelet hatályba lépése elõtt már meglévõ vagy a szabályozott közutak mentén létesíthetõ legalább 8 m de legfeljebb 15 m elõkert biztosításával. Az oldalkertnek legalább 3 m-nek kell lennie. A présház szélessége illetve gerincmagassága legfeljebb 6 m lehet.

Korlátozott használatú keretes-mezõgazdasági terület (Mk-ko) 31. § Korlátozott kertes használatú mezõgazdasági terület (Mk-ko) övezetben épületeket, pincéket, légvezetéket létesíteni nem lehet. Az övezetekben kialakítható telek területe 1 ha-nál kisebb nem lehet. Az övezetben kerítés nem létesíthetõ.

Vízgazdálkodási terület (V) 23

32. § 1.

2. 3. 4.

1.

2. 3.

Vízgazdálkodási terület: a. a Balaton vízmedre V b. vízmûvek területe V-v c. tómedren kívüli vízgazdálkodási terület V-t d. másodlagos erdõterület V-e A Balaton vízmedrében a strandolási és kikötõi létesítmények alakíthatóak ki a nádasok védelmének biztosításával a vízpart rehabilitációs tanulmánytervvel összhangban. A vízmûvek területén a rendeltetésüknek megfelelõ építmények létesíthetõek. Vízgazdálkodási terület – tómedren kívüli vízgazdálkodási területen építményeket elhelyezni nem lehet.

Különleges beépítésre nem szánt – sportterület (Kk-sp) 33. § A terület a Szabályozási terven Kk-sp jellel szabályozott terület-felhasználási egység, ahol sportolási célú létesítmények épületei, továbbá az ezekhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, kiszolgáló építmények helyezhetõk el. Az építési övezet telkei csak teljes közmûvesítettség esetén építhetõk be. Az épületek elhelyezésének övezeti elõírásai a következõk:

övezeti jele

beépítés módja

legnagyobb beépítettsége %

Kk-sp

SZ

2

AZ ÉPÍTÉSI TELEK épületek legnagyobb építménymagassága (m)

4,5

újonnan kialakítható legkisebb területe (m2) 4000

minimális zöldfelületi aránya % 60

SZ - szabadonálló beépítés,

4.

1.

2. 3.

Az övezetben a meglévõ zöldfelületek megtartandók.

Különleges beépítésre nem szánt – Tüzép terület (Kk-t) 34. § A terület a Szabályozási terven Kk-t jellel szabályozott terület-felhasználási egység, ahol a jelenlegi területhasználatnak megfelelõen raktározási és kereskedelmi funkciójú építmények helyezhetõk el. Az építési övezet telkei csak teljes közmûvesítettség esetén építhetõk be. Az épületek elhelyezésének övezeti elõírásai a következõk:

övezeti jele

beépítés módja

AZ ÉPÍTÉSI TELEK legnagyobb épületek legnagyobb beépítettsége építménymagassága % (m)

újonnan kialakítható legkisebb területe (m2)

minimális zöldfelületi aránya %

24

Kk-sp

SZ

2

4,5

2000

30

SZ - szabadonálló beépítés,

1.

2. 3.

4.

5.

6.

7.

Közlekedési területek és létesítmények (Kö) 35. § A közlekedési terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a Szabályozási Terven jelölt parkolók, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi közlekedés, továbbá a közmûvek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közlekedési területen elhelyezhetõk az OTÉK 26. §-ában szereplõ funkciók. A közlekedési területen belül a mûtárgyakat, a közmûveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak beláthatóságát ne zavarják. A közlekedési területen belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak az illetékes közlekedési hatóság hozzájárulásával lehetséges. A település területén a közúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani: a. a 71. sz. fõút 40,0 (30) m; b. a 7338.j. összekötõ út (Dörgicsei út): 22,0 m c. a 71335.j. Balatonakali – Dörgicse vasútállomáshoz vezetõ út (Petõfi utca): 18,0 m; d. a meglévõ gyûjtõutak (Fövenyeshez vezetõ 0118/3 hrsz-ú út, Mandula utca, a Pántlika étterem melletti 298/1 hrsz-ú utca és a vízmû melletti 03 hrsz-ú utca) kialakult szabályozása megtartandó; e. a 061 hrsz-ú földút vonalán tervezett gyûjtõút szabályozási szélessége: 22,0 m; f. a 71-es úttól délre, azzal párhuzamos meglévõ külterületi út tervezett gyûjtõútként 22,0 m; g. a lakóutak kialakult szabályozási szélessége általában megtartandó, kivéve a szabályozási terven szereplõ korrekciókat. Az új lakóutak szükséges szabályozási szélessége: min. 12,0 m; általában 16,0 – 18,0 m. Külterületen a közutak mellett biztosítandó védõtávolságok a következõk: 71sz. fõút mentén: 100-100 m; a 7338. j. ök. út mentén az úttengelytõl számítva: 50-50 m. ezen belül épület, építmény elhelyezése a közútkezelõ hozzájárulásával lehetséges. A tervezett forgalomcsillapított övezet területei: a történelmi szerkezetû védendõ központi terület; a 71.sz. fõút és a vasút közötti üdülõterületek. Kerékpáros nyomvonalak alakítandók ki a Szabályozási terv szerint: a. önálló nyomvonalon a szabályozási szélességen belül: a 71.sz. fõút északi oldalán; a Dörgicsei úton; a Petõfi utcán. b. meglevõ utcán kijelölve: a vasút északi oldalán (Vasút sor); a Kossuth Lajos utcán; a Révész utcán; a Római utcán; a Pántlika étterem melletti 298/1 hrsz-ú utcán és 25

8.

9.

10. 11.

12. 13.

1.

2.

3.

4. 5.

6.

a vízmû melletti 03 hrsz-ú utcán. A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül megfelelõ gyalogjárdákat kell építeni, a strand megközelítésére a Dózsa György utcán át gyalogos felüljárót kell létesíteni. Parkolás: a. Valamennyi új beruházással egyidejûleg az OTÉK alapján szükséges parkolómennyiséget saját telken meg kell valósítani b. A jelenlegi parkoló-hiány enyhítésére a szabályozási tervlapon jelölt helyeken kell parkolóhelyeket lehet létesíteni. Az autóbusz-közlekedés megállóhelyei és végállomása megtartandó. A Szabadbattyán-Tapolcai vasútvonal nyomvonala, területe megtartandó. A vonal mentén 50-50m-es védõtávolságot kell figyelembe venni. A meglévõ vasúti útátjárók megtartandók. Az átjáróknál a csökkentett belátási háromszöget szabadon kell hagyni. Útcsatlakozásoknál a szabadlátást gátló létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos. A nyílt árkos vízelvezetõ rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelõi hozzájárulást minden esetben be kell szerezni.

A közmûvek létesítményei 36. § A település beépítésre nem szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a villamos-energia ellátás és a vezetékes ivóvízellátás vagy az ÁNTSZ által elfogadott, engedélyezett egyéb ivóvízellátás, továbbá a település beépített, és beépítés-re szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a vezetékes ivóvízellátás, a villamos-energia ellátás és a földgázellátás a közüzemi hálózati rendszerekrõl, szükség esetén annak továbbépítésével kiépített hálózatról, valamint a szenny-vízelvezetés a 6. és 7., a felszíni vízrendezés a 8. és 9. bekezdésben rögzítetteknek megfelelõen biztosítható. A közmûlétesítményeket és hálózatokat, közterületen, vagy közmûterületen kell elhelyezni, azok elõírás szerinti biztonsági övezetének is közterületre, vagy közmûterületre kell esni. Ettõl eltérõ esetben – ha azt egyéb ágazati elõírás nem tiltja - a közmû helyének és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi/vezeték jog bejegyzésével kell biztosítani. A közmûvezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közmûvek elrendezésénél mindig a távlati összes közmû elhelyezési lehetõségét kell figyelembe venni. Új építési helyen a kivitelezés megkezdésekor a felhagyott, feleslegessé vált üzemen kívüli vezetékeket el kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben. Új útépítésnél, útrekonstrukciónál és egyéb építési tevékenység esetén a tervezett közmûvek egyidejû kiépítésérõl ill. a meglevõ közmûvek szükséges egyidejû rekonstrukciójáról gondoskodni kell. A szennyvízelvezetéssel a környezetet és közvetlen, vagy közvetetten a Balatont szennyezni, veszélyeztetni nem szabad. Ezért: a. A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg - rövid idõre - sem engedélyezhetõ.

26

b.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

Az ingatlanokat kötelezni kell a szennyvízcsatorna hálózatra történõ rákötésre. A felhagyott szennyvíz gyûjtõtárolókat és a szikkasztókat a csatornára rákötést követõen meg kell szüntetni, eltömedékelésükrõl gondoskodni kell. c. Új telekalakítással, tömbfeltárással kialakításra kerülõ lakó-, üdülõtelkekre és valamennyi beépített, illetve beépítésre szánt területre javasolt egyéb övezetbe tartozó épület építésére engedély csak akkor adható, ha az a települési szennyvízcsatorna hálózatra közvetlen, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztatható. Az építési engedélyben kikötött módon és feltételekkel kell biztosítani a közcsatorna hálózatra a rákötést. d. A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhetõ építményben keletkezõ szennyvizeket, ha a közcsatornára rákötés nem oldható meg, szigorúan - ellenõrzötten - zárt szennyvízgyûjtõ medencébe kell összegyûjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakó-helyre szállítani. Vállalkozási, gazdasági területrõl (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési elõírásoknak meg kell felelni, az ettõl eltérõ szennyezettségû vizet telken belül létesítendõ szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elõ kell tisztítani. A csapadékvíz elvezetése a helyi értékvédelmi területen, a vasút és a Balaton közötti sávban, valamennyi új beépítésre javasolt területen csak zárt csapadékcsatornával engedélyezhetõ. A meglevõ lakó és üdülõterületek nyílt árokrendszerû felszíni vízelvezetése az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következõ rekonstrukciójáig fennmaradhat. Azt követõen zárt csapadékvíz elvezetõ rendszert kell kiépíteni. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer csak beépítésre nem szánt területen maradhat fenn. A csapadékvíz élõvízfolyásba, a Balatonba történõ bevezetése elõtt hordalékfogó mûtárgy elhelyezése kötelezõ. A csapadékvíz elvezetését biztosító rend-szer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenõrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületû) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelõ biztonsággal továbbvezethetõ a befogadóig. 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat vízzáró burkolattal kell kivitelezni oly módon, hogy a csapadékvíz összegyûjthetõ legyen, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekrõl a nagyobb parkoló felületekrõl és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belsõ útjairól összegyûlõ csapadékvíz csak hordalék és olajfogó mûtárgyon keresztül vezethetõ a csatorna hálózatba. "Zöld" parkoló létesítése tilos! A Balaton mentén, a partvonaltól számított 10 m-es sáv, nyílt árok mentén legalább az egyik oldalon 3, a másik oldalon 1 m szélességû karbantartás sáv biztosítandó a vízgazdálkodási szakfeladatok ellátására. A hatályos jogszabályoknak megfelelõen a vízmûkutak hidrogeológiai védõidom lehatárolását a védõövezet változásait jóváhagyásukat követõen a szabályozási tervbe át kell vezetni. A helyi értékvédelmi területen, a vasút és a Balaton közötti sávban, lakóterületeken, üdülõterületeken, új beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségû, valamint közvilágítási) villamos-energia ellátási és távközlési hálózat építése és a meglevõ hálózat rekonstrukciója csak földkábeles elhelyezéssel engedélyezhetõ. A középnyomású hálózatról betáplált, a telkek gázellátását biztosító egyedi nyomáscsökkentõket a telkeken belül, az udvarban növényzettel takartan, illetve az épület alárendelt homlokzatára kell felszerelni. 27

14.

15.

16.

1.

2. 3. 4.

5.

6.

7. 8. 9.

6

A járulékos közmûlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani. Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos-energia ellátás hálózatai és a távközlési hálózat földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetõségének a biztosítására a villamos-energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabad-vezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell szerelni. Közcélú rádiótelefon bázisállomás (antennatorony) elhelyezésére vonatkozó építési engedély/bejelentés tudomásulvételének feltétele, hogy elõzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.

Környezetvédelem 37. § A település igazgatási területén kizárólag olyan létesítmények üzemeltethetõk, illetve építhetõk, továbbá olyan tevékenységek folytathatók, amelyek légszennyezõanyagkibocsátása az ökológiailag sérülékeny övezetekre vonatkozó kibocsátási határértékeket nem haladja meg. Diffúz légszennyezést okozó tevékenység és anyagtárolás csak zárt térben engedélyezhetõ. Üzemanyagtöltõ állomás 50 m széles védõövezetén belül új lakóépület, oktatási, egészségügyi vagy üdülési célú létesítmény nem alakítható ki. A zaj és rezgés elleni védelem tekintetében a vonatkozó országos érvényû jogszabályok6 elõírásait kell alkalmazni. A település területén az üzemi telephelytõl, berendezéstõl, technológiától valamint kulturális, szórakoztató, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylõ rendezvénytõl és egyéb helyhez kötött külsõ zajforrástól származó zaj terhelési határértéket a hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni. A település teljes területén állattartás az Önkormányzat állattartási rendelete és jelen elõírások együttes betartásával lehetséges. Az állattartás során keletkezõ trágya a telek, telephely területén csak átmeneti jelleggel tárolható, úgy hogy környezetében bûzhatást nem okozhat. A tárolás csak szivárgásmentesen kialakított trágyatárolóban történhet. Technológiai eredetû szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyûjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethetõ, ha elõtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági elõírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént. Vízfolyások, csatornák, vízelvezetõ árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltetõ köteles gondoskodni. Vízelvezetõ árok nem szüntethetõ meg. A Balaton partvonalán jelölt beépítetlenül megõrzendõ parti területsávon belül épületet létesíteni nem lehet. Belterületen épület csak a közcsatornára való rákötéssel létesíthetõ, külterületen ha a keletkezõ szennyvizek csatornahálózatba nem köthetõk, zárt, szivárgásmentes gyûjtõben helyezhetõk el. A zárt gyûjtõt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.

27/2008. KvVM rendelet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 28

10.

11. 12. 13. 14. 15. 16.

17.

18.

19.

1.

2. 3.

Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendõ területeken a termõréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell. Feltöltés csak szennyezõdésmentes talajjal történhet. A nem veszélyes hulladék elhelyezésérõl vagy feldolgozásáról az üzemeltetõnek kell gondoskodnia. Veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül, zárt térben történhet. A keletkezõ kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék csak zárt térben, vagy zárt gyûjtõedényben tárolható. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végzõ telephely, kommunális hulladéklerakó telep, állattartótelep a település igazgatási területén nem létesíthetõ. A közlekedési területek szabályozási terven jelölt védõtávolságán belül gazdasági épület nem létesíthetõ. Állattartó építmények élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektõl, továbbá bölcsõde, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától, üdülõterülettõl 50 méter védõtávolságon belül nem építhetõk. Temetõ határától 50 m-en belül állattartó építmény nem építhetõ, továbbá kegyeletsértõ tevékenység, zajos, bûzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó, sportolási, szórakoztató célú létesítmény nem alakítható ki. Mezõgazdasági területen a vizek nitrát-szennyezésének megelõzése, csökkentése érdekében vonatkozó jogszabályok 7 „a vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérõl” elõírásait kell alkalmazni. Az igazgatási területen bányatelket kialakítani, bányanyitáshoz engedélyt adni nem lehet.

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 38. § területének rendezése során a következõ

A település sajátos jogintézmények alkalmazandók: a. elõvásárlási jog; b. helyi közút céljára történõ lejegyzés; c. változtatási tilalom; d. beültetési kötelezettség. Elõvásárlási jog illeti Balatonakali Önkormányzatát a Balaton-part mentén 5-30 m széles területsávra a 626. hrsz-ú, a 616/1. hrsz-ú, a 616/2. hrsz-ú, a 615/2. hrsz-ú telkek esetében. Beültetési kötelezettségû területen a. út, parkoló, épület, építmény, - max. 15 m2 alapterületû portaépület kivételével - nem helyezhetõ el. A beültetési kötelezettségû terület keresztirányban megtörhetõ úttal, maximum 10 m szélességben. b. Külterületen a beültetési kötelezettségû területet többszintû (minden megkezdett 100 m2-enként min. 5 nagy lombkoronát nevelõ fa és 50 db cserje, és gyep vagy talajtakaró), vagy erdészeti módszerekkel, erdõ jellegûen kialakított növényzettel kell betelepíteni. c. Belterületen fasor és cserjesáv, vagy többszintû növényzet telepítendõ.

7

„a vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérõl” szóló 27/2006. Korm. rend. és a 49/2001. (IV.3.) Korm.rend 29

Záró rendelkezések 39. §. 1. Jelen rendelet 2010. …………….. lép hatályba. 2. Kihirdetésérõl a helyben szokásos módon, az SZMSZ-ben meghatározottak szerint a jegyzõ gondoskodik. 3. Jelen rendelet hatályba lépésével kiegészül a ../……. (…….) sz. rendelete Balatonakali Helyi Építési Szabályzatáról.

Balatonakali, 2010. ……………….

Kemendy Miklós polgármester

Szabó Sándor jegyzõ

A rendelet kihirdetve: 2010. ………………

Szabó Sándor jegyzõ

30

FÜGGELÉK 1. Országos védelem alatt álló épületek Megnevezés r.k. templom

Cím Dózsa György tér Szent Kereszt felmagasztalása Ev. templom Kossuth Lajos utca lakóház, népi Kossuth u. 2. lakóház, népi Kossuth u. 3. lakóház, népi Kossuth u. 4. lakóház, népi Kossuth u. 6-8. lakóház, népi Kossuth u. 9. lakóház, népi Kossuth u. 10. lakóház, népi Kossuth u. 12. a helyszínen, 14 a helyszínrajzon lakóház, népi Kossuth u. 13. lakóház, népi Kossuth u. 14.a helyszínen, 16. a helyszínrajzon lakóház, népi Kossuth u. 15. a helyszínen, 13 a helyszínrajzon lakóház, népi Kossuth u. 20-22. lakóház, népi Kossuth u. 24-26. lakóház, népi Kossuth u. 28-30. lakóház, népi Kossuth u. 29. lakóház, népi Kossuth u. 32. lakóház, népi Kossuth u. 36. lakóház, népi Kossuth u. 38. présház, népi Fenyehegy 19. Meszleny-présház, népi Fenyehegy 38. présház, népi Fenyehegy 42. Illyés-présház, népi Fenyehegy 48. présház, népi Fenyehegy 62. (Leshegy) Pántlika kastély-présház, romantikus Pántlika dûlõ

Hrsz. 258hrsz 260 hrsz 3/2 hrsz 246 hrsz 4 hrsz 12-13 hrsz 249 hrsz 14 hrsz 15 hrsz 251 hrsz 16 hrsz 252/1 hrsz 21-22 hrsz 29 hrsz 30 hrsz 286 hrsz 31/1 hrsz 37 hrsz 35 hrsz 873/4 hrsz 947/5 965 hrsz 1076/9 hrsz 1042/2 hrsz 080 hrsz.

2. Mûemléki környezet belterületen: HRSZ: 3/1, 5, 10, 9, 11, 17, 25/3, 25/4, 25/5, 28, 31/2, 31/3, 32, 36, 38, 42/4, 43-45, 55/7, 242, 244, 248, 250/3, 250/4, 250/5, 251/2, 252/2, 255, 257, 259, 260, 261/1, 261/2, 269, 270/2, 271/2, 279, 288/1-2, 288/4, 617/9. 3. Mûemléki környezet külterületen: HRSZ: 830/3, 874, 873/3, 875, 873/2, 904/5, 904/4, 870/5, 947/4, 964/2, 964/3, 964/4, 996/1, 963/5, 963/4, 947/6, 1056, 1049/2, 1042/6, 1042/5, 1042/7, 1038/3, 1038/1, 1040/1, 1062/3, 1076/7, 1076/8, 1076/10, 078/8, 079/1-11, 1192-1201.

31

4. Régészeti lelõhelyek: Ságpuszta: 017/84-87, 018/2, 020/16, Temetõ: 7320 sz. lelõhely 1, 2, 5, 9, 10, 11, 16, 17, 55/2-3, 55/5, 55/7-9, 111/1-2, 112-114, 145/1-3, 147/1-2, 148-150, 158-161, 162/1-2, 163-167, 174-175, 176/1-2, 189/2, 190/1-2, 1305/3, 1305/12, 1306, 1608, 7321 sz. lelõhely: 20, 23, 25/5, 28-30, 31/1, 32, 36-39, 40/1, 41, 248-249, 250/3-5, 251/1-2, 252/1-2, 253-260, 260/1-2, 262/1-2, 266, 267/1-2, 269, 270/1-2, 272, 273/1-2, 274, 280, 282, 617/1, 617/9-12, 622, 625/3-4, Horog völgyi agyagbánya: 0103-0104, 0105/1,

7322 sz. lelõhely

Hegytetõ: 7324 sz. lelõhely 0117/4, 0118/1, Sósi földek: 7325 sz. lelõhely 612/1, 614/1, 615/2, 0108/10, 0153/18-19, 0153/25, 0153/27, 0153/31, 0153/33, 0153/35, 0153/39, 0153/49, 0153/51, 0153/52 hrsz telkek. Fövenyes-Balaton meder: 42451 sz. lelõhely Kishajó kikötõ és környéke

32