STÚDIUM KERESKEDELMI, IGAZGATÁSI, ÜZLETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (a évi program átdolgozott változata) 2012

STÚDIUM KERESKEDELMI, IGAZGATÁSI, ÜZLETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (a 2003. évi program átdolgozott változata) 2012.

„Ahhoz hogy jobb teljesítményt lehessen elérni egy elérendı jövıképet kell adni, majd ezt az elképzelést valóra váltani.” /W.D. Hitt/

BEVEZETİ............................................................................................................................................................ 4 1. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, CÉLJAI , SZEREPE......................................................................................... 5 1.1 Az iskola alapadatai ............................................................................................................................... 5 1.2 Az intézmény létrejötte: ......................................................................................................................... 6 1.3 Az iskola arculata................................................................................................................................... 8 1.4 Az iskola irányítási-szervezeti struktúrája, sémája az SzMSz-ben meghatározottak szerint: .............. 10 1.5. Az iskola nevelési, oktatási, képzési céljai:.......................................................................................... 11 1.6. Tanulói tevékenység formák: ............................................................................................................... 11 1.7. Az iskola hagyományrendszere:........................................................................................................... 12 1.8. Az iskolai közösségi élet megszervezése: ............................................................................................ 12 1.9. Az iskola szolgáltatása a tanulók felé: ................................................................................................. 13 1.10. Az iskola kultúraközvetítı szerepe: ..................................................................................................... 13 1.11 Együttmőködés, partnerkapcsolatok a szakképzés színvonalának folyamatos szinten tartása érdekében13 2.

AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA ......................................................................................... 15 Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, célok, feladatok, eljárások, eszközök .......... 19 2.1. Pedagógiai alapelvek............................................................................................................................ 19 2.2 Nevelési célok ...................................................................................................................................... 19 2.3 Nevelési feladatok ................................................................................................................................ 19 2.4 Nevelési eljárások ................................................................................................................................ 20 2.5. Nevelési eszközök ................................................................................................................................ 20 2.6. Konkrét alapelvek, célok, eljárások az iskola életében ........................................................................ 20 2.7. Az iskola nevelési-oktatási eszközrendszere........................................................................................ 21 2.8. A személyiségfejlesztés és feladatai..................................................................................................... 21 2.9. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok..................................................................................... 24 2.10. Beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelésével összefüggı pedagógiai tevékenységek .............. 25 2.11. A tehetség, képesség kibontakoztatása................................................................................................. 25 2.12. Ifjúságvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenység ..................................................................... 26 2.13. Tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatása............................................................................ 27 2.14. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek ....................................................................... 27 2.15. Az iskolai nevelı oktató munka ellenırzési, mérési, értékelési és minıségbiztosítási rendszere. ....... 28 2.16. A nevelı, oktató munkát segítı eszközök, felszerelések...................................................................... 32 2.17. Szülı - tanuló - pedagógus - intézmény együttmőködésének formái................................................... 33 2.18. Az iskola egészségnevelési programja ................................................................................................. 35 2.19. Az iskola környezeti nevelési programja. A fenntartható fejlıdés....................................................... 38 2.20. Bőnmegelızés, áldozattá válás elkerülése............................................................................................ 41 2.21. Az iskola közoktatási esélyegyenlıségi terve ...................................................................................... 41

3.AZ ISKOLA HELYI TANTERVE.................................................................................................................... 45 3.1 3.2 3.3. 3.4 3.5. súlya. 3.6. 3.7. 3.8. 4.

A helyi tantervek kialakítása a következıkön alapul: .......................................................................... 45 A 2012/2013-as tanévben folytatott képzések óraterveit az 1. számú melléklet tartalmazza.............. 45 Magasabb évfolyamba lépés feltételeinek szabályozása. ..................................................................... 45 Felmentési szabályok ........................................................................................................................... 46 Az iskolai beszámoltatás rendje, formái, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, .............................................................................................................................................................. 46 A tanulók neveltségi szintjének értékelése ( magatartás, szorgalom ) ................................................. 49 Kiegészítı tanulási formák.................................................................................................................. 50 Az oktatásban alkalmazott tankönyvek kiválasztása............................................................................ 53

AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA, KÉPZÉSI RENDJE................................................................ 54 4.1 Szakmai program alapelvei .................................................................................................................. 54 4.2. Az iskolában folyó képzések jogi háttere............................................................................................ 55 4.3. Az iskolában oktatott szakképesítések ................................................................................................ 56 4.4. A szakmai program melléklete az illetékes szaktárcák által jóváhagyott központi program alapján készített helyi program. ................................................................................................................................... 57 4.5. Beiskolázás, a tanulók felvétele ........................................................................................................... 59

2

4.6. 4.7. 4.8.

Elızetesen megszerzett tudás beszámíthatósága .................................................................................. 60 Gyakorlati képzés szervezése értékelése .............................................................................................. 61 A tanulók gyakorlati képzésének értékelése......................................................................................... 61

5. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS ZÁRÓ DOKUMENTUMOK............................................................ 63 5.1 5.2. 5.3. 5.4

Nyilvánosságra hozatal ........................................................................................................................ 63 A pedagógiai program érvényessége................................................................................................... 63 A pedagógiai program módosítása ....................................................................................................... 63 ZÁRADÉK........................................................................................................................................... 64

3

BEVEZETİ

Mint a Stúdium Kereskedelmi, Igazgatási, Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola vezetıje köszöntöm a program olvasóját az iskola valamennyi oktatója és tanulója nevében. Átdolgozott pedagógiai programunk fejezeteiben, melyet a fenntartó által jóváhagyva, az iskola típusának változása, a névváltozás, új szakok bevezetése és a kompetencia alapú moduláris szakképesítés teljes körő kiterjesztése miatt dolgoztunk át –bemutatjuk iskolánkat, az iskola személyi és tárgyi feltételeit, amely programunk megvalósításához rendelkezésre áll, nevelési, oktatási és képzési céljait, a képzés követelményrendszerét, oktatási, képzési, nevelési programunkat. Iskolánk olyan szakmákra kívánja felkészíteni tanulóit, mely megítélésünk szerint jó lehetıséget ad a fiataloknak a munkaerıpiacon való elhelyezkedésben, továbbtanulásban, vagy munkahely-változtatáshoz. Oktatott

szakmáink több

ágazatba tartoznak. A képzések során a szakmai

követelményekben megfogalmazott kompetenciák mellett nagy hangsúlyt fektetünk az úgynevezett alapkompetenciák (kommunikáció, együttmőködés, problémamegoldás, empátia, alkalmazkodóképesség, minıségre törekvés, önállóság, teljesítményorientáció) fejlesztésére, melyek különbözı szinteken, de valamennyi munkakör betöltéséhez szükségesek. Iskolánkban a képzés magas szintjét egyrészt a szakmailag elismert, több éves gyakorlattal rendelkezı oktatók, másrészt a velünk együttmőködı, tanulóink oktatását biztosító szervezetek/munkahelyek garantálják. A fenti gondolatok mellett ajánlom és nyújtom át a Stúdium Kereskedelmi, Igazgatási, Üzleti Szakközépiskola Pedagógiai/Nevelési Programját.

Lovrity Ernı iskola igazgató

4

1. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, CÉLJAI , SZEREPE

1.1 Az iskola alapadatai Az iskola neve: Stúdium Kereskedelmi, Igazgatási, Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola Székhelye: 3529 Miskolc, Csabai kapu 25. Telephelye: 3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 95. Telefon: 06-46-555-414 Fax: 06-46-401-006 E-mail: [email protected] Internet: www.studium-suli.hu OM azonosító: 200335

TEÁOR: 85.32 Szakmai középfokú oktatás 85.42 Felsıfokú oktatás, 85.31 Általános középfokú oktatás Fenntartója: Oktatási Stúdió Szakképzési Alapítvány 3528 Miskolc, Stromfeld Aurél u. 3.

Az alapítvány önálló jogi személyként hozta létre mőködteti és fenntartja a Stúdium Kereskedelmi, Igazgatási, Üzleti Szakközépiskolát és Szakiskolát. A szakiskola terv szerint tagintézményként mőködik . Az intézmény vezetıjét a nevelıtestület javaslatát is figyelembe véve az alapítvány kuratóriuma nevezi ki, hívja vissza és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat az alapító okiratban foglaltak szerint. Az intézmény minden más alkalmazottja felett az intézmény igazgatója gyakorolja a munkáltatói jogokat, beleértve a tagiskola vezetıjét a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban meghatározottak szerint. Az alapítvány kuratóriuma által évente megállapított költségvetés keretei között az intézmény vezetıje önállóan gazdálkodik. A költségvetés forrásai: - állami normatíva - alapítvány/fenntartói támogatás - egyéb befizetések Az intézmény típusa: szakközépiskola és szakiskola mely szakképzést és szakmai alapozó képzést folytat.

5

Az intézmény alaptevékenysége: szakmai középfokú oktatás, felsıfokú oktatás, általános középfokú oktatás. Az intézmény kiegészítı tevékenysége: -

Máshova nem sorolt felnıtt és egyéb oktatás

-

Kulturális képzés

-

Egyéb spottevékenység

-

Munkahelyi étkeztetés, diákétkeztetés ellátása, saját konyha, büfé üzemeltetése

-

M. n. s. egyéb szórakoztatás, szabadidıs tevékenység

-

Oktatást kiegészítı egyéb tevékenység

-

Pedagógusok szakirodalom vásárlásának biztosítása.

-

Pedagógus szakvizsga és továbbképzés biztosítása.

-

Tanulói tankönyv ellátás, és kiegészítı tankönyv ellátás biztosítása.

-

Tanulói sport tevékenységek biztosítása.

-

Tanulók szabadidıs , kulturális és egészségfejlesztési tevékenységének biztosítása.

-

Iskolai tanmőhely mőködtetése.

-

Felnıttképzési szolgáltatások nyújtása

Tagozatai: - nappali tagozat - esti tagozat

1.2 Az intézmény létrejötte:

Az intézmény a 2003/2004 tanévben kezdte meg mőködését a többször módosított a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 3.§ (l) bekezdése alapján figyelembe véve az azóta e törvényben bekövetkezett változásokat. Az iskola azért jött létre: •

hogy az érettségizett fiatalokat a képzési szinteknek megfelelıen olyan oktatási-képzési kínálathoz juttassa, amely korszerő, az Európai Uniós igényeknek is megfelelı, magas szintő szakmai elméleti és gyakorlati ismereteket ad, így azok konvertálhatóak és továbbfejleszthetıek.

•

Javítsa a tehetséges fiatalok szakirányú felsıfokú továbbtanulási esélyeit. 6

•

A továbbtanulni vágyó fiatalokat az iskola esti tagozatain felkészítse a szakmai vizsga sikeres letételére, ezzel is megteremtse a jobb és differenciáltabb állásszerzés vagy a szakmában való elırelépés, illetve a szakmaváltás lehetıségét.

•

Mindenki számára, aki az iskolában tanul, és szakmát kíván szerezni kompetencia alapú (alap- és szakmai kompetenciák), gyakorlatorientált , készségeket, képességeket fejlesztı ismeretanyagot közvetítsen.

•

A megszerzett személyes, társas és módszerkompetenciák alapján, végzett szakemberek eleget tudjanak tenni a szakma feladatprofiljának, ill. a megszerzett ismereteik más szakmába beszámíthatóak legyenek a moduláris szerkezető vizsgák eredményképpen.

A szakközépiskola fı tevékenységi köre a kereskedelem, gazdaság, szolgáltatás, igazgatás és ügyvitel, illetve a hozzá kapcsolódó témakörök. E területek feltehetıen az elkövetkezı években is prioritást kapnak az oktatásban, hiszen mindegyik területnek meghatározó szerepe van a gazdaság megerısítésében, a fiatalok elhelyezkedési lehetıségeinek növelésében, és az Európai Unió országaiban való munkavállalásnak. Az oktatni kívánt szakmák az iskola célkitőzéseit reprezentálják, oktatásukkal gazdag kínálatot ajánlunk az érettségizett diákoknak, ugyanakkor az oktatáspolitika átjárhatóságot igénylı

elképzelései

is

teljesülnek

azzal,

hogy

az

azonos

tantárgyak/modulok/

tananyagegységek/tananyagelemek tanulása lehetıvé teszi a szakmaváltást a rokon területeken belül, megalapozza az élethosszig tartó tanulás iránti igényét. A szakközépiskolában a kezdettıl fogva a középfokú szakképzésen kívül jelen van a felsıfokú szakképzés, amelyet az évek során bıvítettük, a Pécsi Egyetemmel és a Miskolci Egyetemmel való együttmőködésben. 2009/2010-es tanévben bıvítettük az iskola kínálatát tagintézmény létrehozásával, mely tagintézményben, szakiskolai képzést terveztünk . 9.-10. osztályos évfolyamokat indításával valamint erre épülve olyan szakképzı évfolyamokat, melyek hiányszakmának számítanak.( Pl. Élelmiszer-és vegyi áru eladó, ruházati eladó ) A tagintézmény a 2012/2013. tanévben nem indít osztályokat.

-

A jóváhagyott pedagógiai és szakmai program alapján ellátja a szakközépiskola (13-14 évfolyamának) nevelési és oktatási feladatait,

a szakiskola 11.

évfolyamától a szakképesítés megszerzésére irányuló oktatást , valamint ellátja a szakiskola (9-10. évfolyamának) általános és szakmai orientációs nevelési és

7

oktatási feladatait. ( Ez utóbbi tevékenységet a 2012/2013. tanévben nem végzi az iskola.) -

Az évfolyamok szeptember 1-i és február 1-i (keresztfélévben) történı indítása lehetséges az intézmény valamennyi tagozatán.

-

A szakképzés megszerzése

az iskola profiljának megfelelıen az érvényes

Országos Képzési Jegyzékbe tartozó szakképesítések megszerzésére irányul. -

A szakközépiskolában szakképzési évfolyamok mőködnek, ahol a középiskola 10. évfolyamát elvégzett illetve érettségi bizonyítvánnyal rendelkezı tanulókat készítenek fel szakmai vizsgára.

-

A tanulmányok befejezése után szakmai vizsgát szervez, ellátja a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat.

-

A tanulók érdeklıdése, igénye szerint nem kötelezı tanórai foglalkozásokat szervez (felzárkóztatás, tehetséggondozás, speciális kiegészítı ismeretek átadása, pedagógiai célú fejlesztés, kommunikáció fejlesztése, álláskeresés elsajátítása, csapatépítı tréning).

A szakképzı évfolyamokon a tanulók gyakorlati oktatása tanirodában, kozmetikus és fodrász tanulók esetén tanmőhelyben, és gazdálkodó szervezeteknél tanulószerzıdés és polgárjogi megállapodás alapján történik. ( Részletesen a szakmai programnál)

Az intézmény jogállása: önállóan gazdálkodó intézmény

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez.

Az intézmény kiegészítı tevékenysége az alapfeladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

1.3 Az iskola arculata Az iskola küldetése: az iskola a szakképzés keretében OKJ vizsgára készít fel valamint 9-10. évfolyamos alapképzést végez. Tevékenységével egyformán elı kívánja segíteni a szakképzés keretében elıírt kötelezı tantárgyak/modulok/tananyagegységek követelményrendszerének elsajátítását a szakmai, személyes, társas és módszer kompetenciák, valamint az önismeret fejlesztését, az idegen nyelv és az informatikai ismeretek alkalmazását. A fı cél a magas szintő szakmai ismeretek elsajátítása mellett az önálló, a kreatív, az együttmőködı, a 8

szabadon gondolkodó személyiség alapvetı jegyeinek kialakítása. Ez az iskola továbbá abból a célból jött létre, hogy segítse a fiatalokat olyan szakmák elsajátításában, amely: -

EU konform és konvertálható tudást ad.

-

Elısegítse mind a végzés utáni elhelyezkedésüket, mind a felsıfokú szakirányú továbbtanulásukat.

-

Segíti ıket a mindennapokban való eligazodásban, önmaguk helyes megismerésében.

-

Készségeik képességeik kibontakoztatásában.

-

Hozzájárul a munkaerı piaci integrációhoz a szükséges ismeretek (önismeret, kommunikáció, konfliktuskezelés) elsajátításával.

Ezen célok elérését a bizalomra épülı, tevékenységre ösztönzı légkör megteremtésével kívánja elérni.

Az iskola alapértékei, amelyeket közvetíteni kíván a nevelı, oktató, képzı tevékenysége során: bizalom, együttmőködés, hatékonyság és hitelesség mellett az alapvetı pedagógiai alapértékek (tisztesség, becsületesség, ıszinteség).

Szakmai alapelvünk: hogy a fiatalok a magas szintő szakmai ismeretek elsajátítása és gyakorlatban

való

alkalmazása

mellett

ismerjék

fel

saját

lehetıségeiket és találjanak rá saját útjaikra. Az iskola csak magas szintő szakmai ismereteket, hiteles, objektíve is színvonalas és érvényes ismereteket, tudnivalókat tár a fiatalok elé. A világnézeti semlegesség az iskola alapvetı igénye, tájékoztatást megadja e témában, de nem befolyásol. A tanítási, nevelési munka során a pedagógusok összehangolják az államilag elfogadott tantervi szakmai követelményeket (teljesítése elengedhetetlen) az iskola kiemelt céljaival. A szakképesítések elsajátítására az iskola központi, akkreditált

szakmai

programokat

alapképzésben helyi kerettantervet.

9

használ

valamint

szakmai

1.4 Az iskola irányítási-szervezeti struktúrája, sémája az SzMSz-ben meghatározottak szerint:

fenntartó

igazgató

tagintézmény vezetı ( jelen tanévben nem mőködik)

gazdasági vezetı

iskolatitkár

Gyakorlati oktatásvezetı

szakmai csoportvezetık

pedagógusok

10

1.5. Az iskola nevelési, oktatási, képzési céljai:

Nevelési célok: Tanulóink az iskola elvégzése után rendelkezzenek azokkal az alap és szakmai kompetenciákkal, személyiségjegyekkel, melyet a munkaerıpiac elvár a munkába álló fiataloktól. Oktatási célok, melyeket tanítás, tanulás folyamatában kívánunk megvalósítani a korszerő mőveltség és szakmai tartalom átszármaztatásával. Az oktatássorán megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek mind az értelmi, mind az érzelmi területek fejlesztését lehetıvé teszik.

1.6.Tanulói tevékenység formák: Tevékenységek alatt értjük a fiataljainknak a valósághoz való viszonyát, mellyel befolyást gyakorolunk másokra és közérzetünkre. Formái: - tanítás – tanulás - munka – gyakorlati képzés - szabadidıs tevékenységek, melyeket személyiséget fejlesztı képességeket kibontakoztató tevékenységként fogunk fel, biztosítva annak tartalmas eltöltését - közéletiség - tanórán kívüli tevékenységek rendszere Szakkörök, önképzı körök Remek lehetıséget biztosítnak arra, hogy a tanárok és diákok jobban megismerjék egymás értékeit, gondolatait, hiszen itt azonos érdeklıdési körrel rendelkezı kevesebb ember munkálkodik. Egy-egy pályázat közös elkészítése megalapozza az elmélyült és alapos tudást, az érdeklıdés elmélyülését, s a közös siker eredményesebb együttmőködést eredményez hosszútávon is. A különféle szakkörök, önképzı körök mőködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök indításáról az igények mérlegelését követıen az iskola nevelı testülete dönt. Vezetését olyan felnıtt is elláthatja, aki nem pedagógus illetve nem az iskola dolgozója.


A kollégium

Iskolánk tanulói kollégiumi elhelyezés esetén , más elvárásokkal találják szemben magunkat. Intézményi szintő programjaikról a kollégium igazgatóját tájékoztatja az iskolánk. Törekszünk arra is , hogy a kollégiumban megismerjék a mi programjainkat. 11

Szabadidıs foglalkozások A szabadidı hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelıtestület felkészíteni a tanulókat azzal, hogy a felmerülı igényekhez és a szülık anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidıs programokat szervez (túrák, kirándulások, klub délutánok, színház- mozimúzeumlátogatás, táncos rendezvények). Ezeken a rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell biztosítaniuk.

Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon meghatározott idıben nyitva lévı könyvtár segíti fénymásolási lehetıséggel.

Az iskola létesítményeinek, szolgáltatásainak egyéb lehetıségeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, elızetes megbeszélés után lehetıség nyílik arra, hogy az iskola létesítményét, eszközeit (számítógép terem, Internet hozzáférés, nyelvi labor, tornaterem) a tanulók használhassák. 8- 18 óráig rendelkezésre áll az iskolai klub helységben négy Internet hely, amely bıvíthetı. Az iskolai sport céljára az iskola fittness teremmel köt szerzıdést, melyben a testedzést igény szerint biztosítjuk.

1.7. Az iskola hagyományrendszere:

Hagyományırzı tevékenység. Olyan hagyományok rendszerének mőködtetése, olyan egyéni arculat formálása, amely jól megkülönbözteti más iskoláktól a miénket. Mivel iskolánk Kaffka Margit egykori lakóhelyén mőködik, ezért célul tőzzük ki, hogy az írónı munkásságát a tanulóink megismerjék, emlékét ápolják.

1.8. Az iskolai közösségi élet megszervezése: A Diákönkormányzat (DÖK) A Diákönkormányzat a diákok hivatalos fóruma az iskolában. A patronáló tanárnak nagyon fontos feladata, hogy a diákok kezdeményezéseit támogassa, sikeres megvalósítását elısegítse.

12

A DÖK kiemelkedı rendezvénysorozata a Március13-án megtartandó Iskolanap, melynek koordinálása nem könnyő feladat, s a tanulóknak szüksége van az osztályfınökök és szaktanárok segítségére is. Ez jó lehetıséget biztosít a társas kapcsolatok fejlesztéséhez, felvillantja az "együtt dolgozás" örömét, javítja az osztályközösséget. A szabadidı kellemes eltöltése mindig hatással van a közösségi kapcsolatokra, ezért szükséges minél több ilyen alkalom. A hatékony nevelésnek nagyon fontos eszközei a közös rendezvények.

1.9. Az iskola szolgáltatása a tanulók felé: -

ösztöndíj

-

tankönyvhasználat / ingyenes tankönyv

-

bérletek

-

utazási támogatás

-

könyvtár és internet használat

-

diákigazolvány

-

nyelvvizsga megszerzésének anyagi támogatása

-

ECDL hét modulos vizsga anyagi támogatása

1.10. Az iskola kultúraközvetítı szerepe: Az iskola kultúraközvetítı szerepében értékek, viselkedési szabályok összességének elsajátítását célozzuk meg, amelyek az emberek viselkedését irányítják a mindennapi életben. A mővelıdést a szellemi kultúra értékeinek befogadásaként értelmezz

1.11 Együttmőködés, partnerkapcsolatok a szakképzés színvonalának folyamatos szinten tartása érdekében Az iskolának állandó kapcsolatot kell tartania a környezetében lévı intézményekkel, szakmai szervezetekkel, vállalatokkal, gazdasági társaságokkal, vállalkozókkal. A kapcsolatnak a kölcsönösségen kell alapulnia. A folyamatos, rendszeres információ, a vállalati és vállalkozói szféra bevonása a képzésbe, véleményük, elvárásaik megismerése az iskola szakmai oktatásának naprakészségét segíti. Fontosnak tartjuk, hogy az iskola fenntartójával (alapítvány) korrekt munkakapcsolatot, állandó információcserét tartsunk fenn. Úgy ítéljük meg, hogy állandó, folyamatos tájékoztatással pontos képet tudunk adni iskolánk életérıl, eredményeirıl, gondjainkról.

13

Partnerkapcsolatok Kapcsolat más iskolákkal: konzorciumi tagként,

taniroda igénybe vétele, szakmai

tapasztalatok átadása, közös pályázat tananyagfejlesztésre és próbaprogramokra, tanárok továbbképzésére, diákvállalkozás létrehozására, a felnıttoktatásban való részvétel. Génius TISZK ( Budapest , Thököly u. 58-60.) tagiskolái Pécsi Tudomány Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Miskolci Egyetem ( Gazdaságtudományi és Gépészeti Kar) Sajó-Menti TISZK Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Miskolc Gábor Áron Szakközépiskola Miskolc Tokaji Mezıgazdasági Szakiskola Tokaj Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola Tokaj

Kapcsolatok szakmai szervezetekkel B-A-Z Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Alapítványi Iskolák Egyesülete Magyar Szakképzési Társaság Felnıttképzési Vállalkozások Szövetsége

Az iskola törekszik a megyében lévı gazdálkodó szervezetekkel és közintézményekkel szoros kapcsolatot kialakítani szakember utánpótlásuk biztosítása érdekében. Az iskola vezetése éves rendszerességgel konzultál az elıbbiekben említett gazdálkodókkal annak feltárása érdekében, hogy az általa oktatott szakmastruktúrát milyen irányban alakítsa át. Meglévı kapcsolatok: BorsodChem ZRt. Kazincbarcika Tiszai Vegyi Kombinát ZRt. Tiszaújváros Borsod Volán ZRt. Miskolc Miskolci Hıszolgáltató Kft. Miskolc Lidl Magyarország Kft Hervis Sport- és Divatkereskedelmi Kft. Jabil Circuit Kft

14

2. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA

Az iskolában folyó nevelés célja A intézmény célja, hogy 9-10. évfolyamon megalapozza az általános mőveltséget és szakmai orientációt valamint a fiatalokat képessé tegye arra, hogy az OKJ-szerinti szakképesítések szakmai elméleti és gyakorlati ismereteit magas fokon elsajátítsák, hogy felkészüljenek a munka világába való bekapcsolódásra, valamint a szakirányú felsıfokú továbbtanulásra.

Követelményrendszerében közelít a munka világában kialakult normákhoz és formákhoz – ugyanakkor figyelembe veszi az életkori sajátosságokat. Lehetıvé teszi, hogy az iskolából kikerült fiatalok önbizalommal, igényes alkalmazkodóképességgel, a munkaerıpiac, a gazdasági, az üzleti élet igényeihez rugalmasan alkalmazkodjanak, a társadalmi-, gazdasági életben eligazodjanak.

Az iskola nagy hangsúlyt kíván fordítani az autonóm, a kreatív, a problémamegoldásra érzékeny, az egészségét és a környezetét megóvó személyiség kialakítására, a felelıs döntési és a fejlett kommunikációs készség alapjainak megteremtésére, embertársaik értékeinek megbecsülésére, a másság elfogadására és tiszteletére, a nemzeti hagyományok ápolására. Az iskola célja továbbá, hogy elısegítse a tanulók kulturális igényeinek fejlıdését, a kultúra iránti érzékenységüket, nyitottságukat, önmővelés iránti igényüket, a kultúra értékeinek átszármaztatását. Az egészséges életvitel kialakítása és megırzése is kiemelt célja az iskolának. Erısíti a környezet iránti felelısséget azzal is, hogy a mindennapok esztétikai értékeit mindenkor betartatja. Alakítani kívánja önismeretüket, önállóságukat, a társadalmi és a globális problémák iránti érzékenységüket. Az iskola nagy gondot fordít a demokratikus szellemiség, valamint a harmonikus légkör kialakítására.

Tevékeny, magas fokú viselkedéskultúra, kommunikációs- és tárgyalástechnika birtokában idegen nyelven is magabiztosan kommunikáljanak, a szakképesítések jellege szerint. A hivatalos és a mindennapi életben jártas, az egyetemes és nemzeti kultúra értékeit megırzı, az ország hagyományait ápoló kompetens személyekké váljanak.

15

Ezeknek a céloknak elérése érdekében változatos, a fiatalok egyéni képességeihez igazodó hatékony és motiváló tanulási módszert alkalmaz, amelyek elsajátítása révén növekszik képességük a szakmai és más munkatevékenységek értı és alkotó megtanulására, a továbbtanulásra, továbbképzésre.

Tudatosan készít fel tanulóit a munkavállalásra és a szakmaváltásra azáltal, hogy felelısségteljes fiatalokat és fiatal felnıtteket akar kibocsátani a munkaerı piacra, akik ismerik saját értéküket, tisztában vannak erényeikkel és hibáikkal és képesek a munka világában tájékozódni. Ehhez nyújt segítséget a moduláris rendszerő oktatás és vizsgáztatás, az elızetes és a megszerzett tudás beszámításával.

A intézmény oktatási feladatai A szakközépiskola elsıdleges feladata, hogy az érettségizett fiatalokat és felnıtteket a munkaerı-piaci igények figyelembevételével olyan korszerő, magas szintő, speciális szakmai ismeretek birtokába juttassa, amelyek a hazai gazdasági és a társadalmi igényeknek megfelelnek, konvertálhatóak, továbbfejleszthetık. A szakközépiskola feladata továbbá, hogy az oktatás-nevelés folyamatában az ismeretek átadásával, meglévı kompetenciák fejlesztésével, olyan képességek birtokába juttassa el tanulóit, hogy sikeresen tegyék le a szakmai vizsgát. A tantárgyak tartalmai segítségével fejleszti és továbbfejleszti kommunikációs és tanulási képességüket, kialakítja az élethosszig tartó tanulás iránti igényét. További feladata, hogy a tanulók életvitelében a pozitív dolgokat erısítse, a világban, a szőkebb társadalomban való tájékozottságukat továbbszélesítse, ezáltal személyiségük kiteljesítésére is alkalmat teremtsen. Azt az igényt igyekszik kielégíteni, hogy az iskolából kikerülve valamennyi tanuló járatos legyen a kommunikáció, a marketing, a jog, a gazdasági statisztika terén felhasználható számítástechnikai ismeretekkel rendelkezzen, valamint magas szintő idegen nyelvi tudást birtokoljon mind a szakma, mind a társalgás területén.

Az iskola további feladatául tőzte ki, hogy fokozatosan kapcsolódjon be a felsıfokú akkreditált szakképzésbe, hogy az itt tanulók felsıfokú tanulását megkönnyítse, illetve biztosítsa. Ennek elsı lépése a Jogi asszisztens képzés megkezdése Miskolcon a Pécsi

16

Tudományegyetem Állam és Jogtudományi karával kötött együttmőködési megállapodás alapján. Az akkreditált felsıfokú képzések listáját 2007-tıl bıvítettük a Gazdálkodási menedzserasszisztens,

Kis-

és

középvállalkozási

menedzser,

Vállalkozási

szakügyintézı,

Projektmenedzser asszisztens, Kereskedelmi szakmenedzser képzésekkel a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karával kötött megállapodás alapján. Ez lehetıvé teszi, hogy a tanulók lakóhelyükön, a Miskolci Egyetemen történı továbbtanulásnál tanulmányaikat kreditpontok beszámítása mellett folytatassák. Az iskola további feladataként jelölte meg az egyéb szolgáltatások szakmacsoporton belül az érettségire épülı szakmák kínálatának felvételét a képzési listára. Az intézmény feladatául tőzi ki azt is, hogy az oktatáspolitika alapvetı céljait szolgáló minıségbiztosítási rendszer folyamatos fejlesztésével láthatóvá tegye az iskolában zajló munkát, illetve biztosítani tudja a fenntartói feladatok ellátásához és a pedagógus munkakörhöz szükséges kompetenciát, az iskola hatékony mőködését.

A szakiskolai képzés azzal a céllal jött létre, hogy hátrányos helyzető réteg számára is képzési kínálatot nyújtson. Gyakorlatorientált képzésekbe való bekapcsolódáshoz is fontosnak tartjuk, hogy megfelelı alapmőveltséggel rendelkezzen a tanuló. Ezért lényeges, hogy a 8. osztály elvégzése után nálunk nevelıdjenek a fiatalok, fokozatosan hozzászoktatva, orientálva a majdani szakmához. Számukra az elméleti képzésen kívül, helyben teremtjük meg a szakma elsajátításának alapjait. Késıbb ezen fiatalok választhatnak olyan szakmákat, amelyek a munkaerıpiacon hiány szakmaként jelentkeznek.

A siker kritériumai Az iskola fontosnak tartja tanulóinak sikeres tanulmányi elımenetelét, fiataljainak sikerekhez való juttatását. Mikor beszélhetünk sikerrıl? Akkor, ha: -

a fiatal képességeinek megfelelıen tanul, melynek érdekében a tanév elején általános személyiség megismerésre/vizsgálatra és ismeret felmérésre kerül sor. A felmérések tapasztalatai alapján készítjük el a tanuló szükség szerinti fejlesztésére, vagy felzárkóztatásra vonatkozó egyéni tervet. A cél a beiratkozott/felvett hallgatók megtartása a lemorzsolódás lehetıség szerinti elkerülése.

-

Ha sikeresen teljesíti az egyes szakok, tantárgyak követelményrendszerét, a feladatprofil és a hozzárendelt tulajdonságprofil ismeretében megfelelı 17

kompetenciái alakulnak ki a szakma gyakorlására. Ennek érdekében folyamatos számonkérést kell megvalósítani. Félévenként két záró dolgozatot íratni, és megszervezni a hallgatók legalább félévenként egy alkalommal

történı

szóbeli

beszámoltatását,

ami

esettanulmányok

megoldásából kell , hogy álljon. -

Ha sikeresen felkészül a minden alapozó tantárgyból és a szakmai vizsgára, eleget tesz az OKJ követelményeinek és OKJ szakképesítés, ill. a megszerzett modulok birtokában sikeres lesz munkaerı piaci integrációja, vagy sikeres felsıoktatási felvételi birtokában kezdi meg tanulmányait a felsıoktatásában. (A tanuló az SZVK-ban meghatározott kredit pontokat visz

a

felsıoktatásba.)

A

folyamatos

javítás,

ill.

a

változások

tapasztalatának leszőrése érdekében végzés után évente kérdıíves felméréssel kívánunk tájékozódni végzett növendékeink életútjának alakulásáról.

18

Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, célok, feladatok, eljárások, eszközök 2.1.Pedagógiai alapelvek Petrikás Árpád szerint „Olyan általános lényeges normatív irányelvek, amelyek a nevelés minden területére és formájára érvényes törvényszerőségekre és nevelési tapasztalatra alapozva biztosítják a nevelés hatékonyságát.” Jellemzıje: - komplexitás - célratörıség - az életkori sajátosságok figyelembe vétele - az általános és szakmai mőveltség megalapozása - alapvetı tudományos irányú ismeretek közvetítése - a tanulókat eljuttatni teljesítıképességük határához

2.2 Nevelési célok A nevelés céljaként azt a végsı állapotot értjük, amelyet neveléssel, mint tevékenységgel kívánunk elérni. A nevelést folyamatnak fogjuk fel, mely „idıben egymás után végbemenı történések, változások egységes, összefüggı sora, egymással kapcsolatban lévı láncolata”. Azt akarjuk elérni, hogy jól felkészült, a munkaerıpiac igényeinek megfelelı képességekkel rendelkezı fiatalokat bocsássunk ki. A személyiségbe beágyazott értékek szilárdságot, biztonságot, következetességet adjon a fiataloknak.

2.3 Nevelési feladatok -

személyre szóló fejlesztés

-

ismeretszerzés segítése

-

problémamegoldó képességek fejlesztése

-

érdeklıdés felkeltése (motiváció)

-

a tanulók sikerélményhez juttatása

-

önálló ismeretszerzési technikák megismertetése

-

önmővelıdési igény felkeltése

19

2.4 Nevelési eljárások Azok a tevékenységek, amelyek elısegítik a nevelési cél sikeres megvalósítását. A szakmához szükséges -

szokások, viselkedési formák kialakítása

-

magatartási, viselkedési modellek bemutatása

-

tudatosítás (meggyızıdés kialakítása)

során egyaránt alkalmazni kívánjuk mind a közvetlen, mind a közvetett módszereket.

2.5.Nevelési eszközök A nevelési célok megvalósítását elısegítı tevékenységek. -

az iskolai közösségi élet megszervezése

-

személyes példamutatás

-

internet-hozzáférés

-

csoportmunka

-

differenciált foglalkozások szervezése

2.6.Konkrét alapelvek, célok, eljárások az iskola életében - Színvonalas, következetes általános és szakképzés Felkészítés a szakmai vizsgára Az idegen nyelvi tudás biztosítása, szakmai idegen nyelv alkalmazni képes ismerete Felkészítés a munkába állásra vagy a továbbtanulásra, illetve a szakma specifikus továbbtanulásra

- Alkotó gondolkodásra nevelés A tanítási-tanulási folyamatban aktív szerepet kap a tanuló, hogy önálló feladatokban hasznosítsa a megszerzett tudást Problémamegoldás folyamatának megismertetése, alkalmazása

- Korszerő, sokoldalú általános és szakmai tudás-mőveltség biztosítása Magas színvonalú általános és szakmai kultúra elsajátítása Jó kommunikációs készség kialakítása Korszerő számítástechnikai-informatikai ismeret átadása, használata a különbözı területeken Konfliktuskezelési technikák megismerése és elsajátíttatása. 20

- Demokráciára, erkölcsi tartásra törekvı egyéni és közösségi nevelés Együttmőködési készség, ugyanakkor a versenyszellem kialakítása A tehetség kibontakoztatása legyen az manuális vagy kognitív területen A helyes önismeretre nevelés, a reális Én-kép kialakítása

- Egészséges életmódra, környezetvédelmi gondolkodásra, esztétikára nevelés A tanulók mindennapi életének részévé váljon az egészségük megırzése Tegyék széppé, védjék és ápolják szőkebb és tágabb környezetüket.

2.7.Az iskola nevelési-oktatási eszközrendszere A tanítási-tanulási folyamatban szükség van minden hagyományos és korszerő taneszközre, a minıség, hatékony ismeretszerzés, a készségek, képességek fejlesztése érdekében Az intézményben az oktatási eszközök biztosítottak, és folyamatos fejlesztésrıl a fenntartó gondoskodik. Az egyes szakmák központi programjai tartalmazzák azt a minimális taneszköz szükségletet, amelyre a tananyag eredményes tanításához szükség van. Ezekrıl a taneszközökrıl a fenntartó gondoskodik. A többször módosított 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet szerinti lista a Pedagógiai program mellékleteként szerepel (1/a. és 1/b. számú Melléklet). Az iskola számítástechnikai oktatásához szükséges szaktantermi és egyéb tárgyi feltételeit a fenntartó szerzıdéssel biztosítja, illetve a fenntartó gondoskodik a szükséges eszközökrıl. A szerzıdés a pedagógiai program melléklete.

2.8.A személyiségfejlesztés és feladatai Célja: az intézmény nemcsak szakmailag jól képzett, korszerő szakmai ismeretek birtokában lévı munkaerıt kíván kibocsátani, hanem olyan személyiségeket, akik a mindennapokban harmóniára, egészséges életmódra törekszenek. Igényük van az önmővelésre, az önálló ismeretszerzésre és munkahelyükön önállóságról, öntevékenységrıl és magas fokú együttmőködésrıl tesznek tanúbizonyságot.

Mindezek

megegyeznek

azokkal

az

európai

kívánalmakkal,

amelyeknek

elérése,

megvalósítása az iskola feladatai és értékrendje között szerepel. Ennek érdekében nemcsak a magyar társadalom hagyományos értékeit kívánjuk közvetíteni tanulóinknak, hanem a 21

nemzetközileg is elfogadott normákat is. Ilyen normáknak tartjuk például a kommunikációs készséget, a kooperációs készséget, a munka világában való átfogó tájékozottságot, az aktív, pozitív életvitel prioritását, a modern informatikai és kommunikációs eszközök tudatos, etikus felhasználását. Mindezek az értékek természetesen a demokrácia, illetve a közösségi életre való nevelést közvetve vagy közvetlenül segítik.

A tanórai ismereteken túl kommunikációs, önismereti és a kooperációt gyakorló foglalkozásokat, tárgyalástechnikai tréningeket szervezünk különös tekintettel arra, hogy tanulóink a késıbbi munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek ügyfeleikkel.

2.8.1. Személyiség megismerés

A megismerés nem egy akció, hanem folyamat. Az iskolai hallgatók vonatkozásában az iskolában a hétköznapi emberismeretre van lehetıség. A személyiség szerkezetének elemi közül meg tudjuk figyelni a - belsı feltételeket (öröklött adottságok, veleszületett tulajdonságok), - külsı feltételeket (családi körülmények, társas környezet) - megfigyelıképességet, - figyelmet (tartósság, terjedelem, megosztás) - emlékezeti képességet - képzeletet, - gondolkodási képességet, - kommunikációs képességet, - érdeklıdést, - életcélt.

2.8.2. Személyiségfejlesztés

A személyiségfejlesztési munkánk a tanév elsı hetében megkezdıdik, azzal a céllal is, hogy az önálló személyiségek a tanév során koherens csoporttá szervezıdjenek. A tanévet egy három napos tréninggel kezdjük minden osztályban, ahol a tanulók önismeretikommunikációs tréningen kívül tanulás-módszertani tréningen is részt vesznek attól függıen, hogy mely területre nyertek felvételt, hiszen a személyiség és közösségfejlesztı tevékenység

22

nem választható szét mereven a tehetséggondozástól, illetve a tanulás-módszerbeli hátrányok csökkentésétıl. Szorgalmazzuk a diákönkormányzat megalakulását, segítjük mőködtetését, ahol gyakorolni tudják jogaikat, kötelezettségeiket és a közéletiséget tanulóink. Az önálló személyiségő tanulók „kinevelése” mellett törekszünk a közösségi szellemő személyiségek kialakítása is.

Az intézmény nagy hangsúlyt kíván fordítani a makro- és mikrokörnyezetében lévı társadalmi

problémákra

érzékenyen

reagáló,

kreatív

gondolkodású

személyiségek

kialakítására. Ennek érdekében a szakmai ismeretek elsajátításán túl a tanulók kulturális igényeinek kielégítésére, alapkompetenciák fejlesztésére is gondot fordít.

Közös

kirándulások

az

ország

történelmi

kulturális

hagyományainak,

értékeinek

megismerése, múzeumok, kiállítások, szakkiállítások megtekintése, hangverseny és színházlátogatások szerepelnek a konkrét feladatok között.

Az intézmény hozzá kíván járulni a tanulók szociális érzékenységének fejlesztéséhez, a másság elfogadásához, az önismeretük alakításához, hogy személyüket és a társadalmat érintı döntési folyamatokban felelısen vegyenek részt. Ennek érdekében Fórumokat szervez, ahol az iskola belsı életének problémáit beszélhetik meg és javaslatot tehetnek az iskolai élet fejlesztésére.

A felnıttek nevelése más lehetıséget kínál a személyiség és a közösségfejlesztéssel kapcsolatban. Feltételezhetı, hogy korban és tapasztalatokban heterogén összetétele lesz a tagozatnak, ezért a fejlesztés is differenciáltabb kell, hogy legyen. A felnıttképzésben résztvevık egy részének személyisége kiforrottabb, míg másoké most alakul. Nagy feladat hárul az iskolára, hogy minden tanulójában a pozitív értékeket felismerje és erısítse, a közösség iránti felelısséget kifejlessze, illetve továbbfejlessze. Ezért be kell vonni a nappali rendszerő iskola minden eseményébe a felnıtt diákokat is, hogy magukénak érezzék az iskola egész közösségét. A tanévnyitó és tanévzáró ünnepségek, a ballagás minden felnıtt tanuló ünnepe is legyen, mint jó színtere a közösségnevelésnek.

A tanórákon, a konzultációkon olyan lehetıséget kell teremteni, hogy szakmai vizsgára a jó szakmai felkészültség mellett olyan felelısséggel döntı egyének kerüljenek, akik képesek a közösségben való együttmőködésre is. 23

A személyiségfejlesztı munkánk során valamennyi szaktanár, oktató feladata a szakmai tantárgyakban rejlı személyiségfejlesztés, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítása, a közösségi és egyéni érdekek összhangjának megteremtése. Célunk, hogy olyan fiatalokat neveljünk, akik képesek lesznek arra, hogy életpályájuk során a társadalom elfogadott normáit magukévá tegyék. Az egész iskola egy reális ország képet kíván kialakítani, a pozitívumok kiemelése mellett, az iskola tanulóiban. Hagyományteremtésként megünnepli nemzeti ünnepeinket, a városi és iskolai ünnepeket, a szőkebb régió ünnepeit, a vallási ünnepeket, és a jutalmazási lehetıségeket ekkor használja ki.

2.9.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Közösség alatt olyan csoportot értünk, melynek céljai, tevékenysége, szerkezete sajátos vonásokat takar. Célunk, hogy az iskolai és osztályközösségben a tanuló élje az életkorára jellemzı teljes életet, alkalmazkodva a nevelıtestület által megfogalmazott és elvárt értékekhez, viselkedésmintákhoz. A közösségfejlesztésben döntı az osztályfınök tevékenysége -

közös célok, tervek, közös döntések megalapozása a fiatalokkal

-

hagyományok ápolása

-

közösségi tevékenységek tudatos tervezése, szervezése

Tanuló közösségek tevékenységi rendszere A diákönkormányzat megalakítását a diákokkal egyetértésben és igényüknek megfelelıen az elsı év, elsı féléve után tervezzük. A diákönkormányzat maga alakítja ki szervezetét, ügyrendjét. Maga határozza meg tevékenységi rendszerét. (Részletesebben a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban kerül kifejtésre.) Képviselete révén tartja a kapcsolatot az osztályfınökkel, illetve az iskola vezetıjével. Évente diákközgyőlést tart, ahol tájékoztatást kap, véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet az iskola életére vonatkozó bármely kérdésben.

24

2.10. Beilleszkedési, magatartási

nehézségek

kezelésével összefüggı pedagógiai

tevékenységek

Feladat idıben felismerni és kiszőrni a beilleszkedési és magatartási problémákkal küzdı tanulókat. Fel kell figyelnünk: -

az agresszív megnyilvánulásokra

-

a közönyre, a passzivitásra

-

a tanulók tanulmányi eredményének romlására

-

az önértékelési zavarokra

-

a tanulók között jelentkezı/elıforduló konfliktusokra.

-

személyes beszélgetések

-

egyéni bánásmód

-

reális Én-kép kialakításának segítése

-

egy osztályban tanító pedagógusok együttmőködése

-

egységes nevelési elvek alkalmazása

Eszközök:

2.11. A tehetség, képesség kibontakoztatása

Minden fiatalnak alapvetı joga, hogy képességeinek megfelelı nevelésben, oktatásban részesüljön. Az iskola alapkövetelményének tekinti, hogy mindenki részére biztosítsa a fejlıdéshez szükséges feltételeket, kibontakoztassa tehetségét. Tehetséges tanuló alatt értjük a képességek, a kreativitás és a motiváció szerencsés társulását a tanulóban. A tehetségfejlesztı munkánk a tehetség felismerésével, azonosításával kezdıdik. A felismert tehetségek részére biztosítjuk a különbözı programokban való részvételt, elsısorban a tanórákon kívüli tevékenységekben. A tanórán kívüli programok meghatározásakor a speciális képességek kibontakoztatását segítı programok kapják a fı hangsúlyt. Itt elsıdleges az idegen nyelv és az informatika gyakorlására fordított idıkeret maximális biztosításán túl, hogy a tanulók lehetıséget kapnak – igény szerint – a két tantárgy órarenden kívüli gyakorlására egyéni, differenciált foglalkozás keretében. /Mindkét tantárgyat csoportbontásban tanítjuk./ A tanórák keretében a tehetséggondozás fı formája a képességek szerinti differenciálás megvalósítása. 25

Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítı képzések lehetıséget adnak még a hátrányok felszámolására, illetve a tehetséges tanulókkal való egyéni foglalkozásra, erıs oldalaik fejlesztésére. Például: -

Idegen nyelv oktatása szakkör vagy szolgáltatás keretében,

-

Kommunikációs, kooperációs és önismereti tréning,

-

Kutató és győjtımunka

-

Versenyek (iskolai)

-

Számítástechnikai-, informatikai-, statisztika gyakorlási lehetıség.

-

Házi dolgozatok készítése

Távlati terveink között szerepel egy diákújság kiadása is, ahol jól fogalmazó, tehetséges tanulóinknak adunk lehetıséget önmaguk és az iskolai élet bemutatására.

A

tehetséggondozás

az

egyéni

utak

megtalálásának,

az

egyéni

érdeklıdés

figyelembevételének fontos megjelenési formája és mint ilyen iskolánk célkitőzéseiben is kiemelt szerepet kap. Területei: képességek kiaknázása, elméleti ismeretek alkotó gyakorlati felhasználása, tudásgyarapítás . Kaphatják mindazok a gyerekek, akik valamilyen területen kiemelkedı képességet mutatnak, akik valamilyen elınnyel indulnak (pl. külföldön éltek és jól beszélik az adott nyelvet) Formái: tanórán belüli többletfeladatok elvégzése (differenciált képességfejlesztés) tanórán kívüli szabadon választható tevékenységi formák (pl. önképzı körök) kutatómunka kiállítások, bemutatók, felolvasó ülések, szakmai ankétok szervezése szakmai, tanulmányi versenyeken való részvétel.

2.12. Ifjúságvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenység

Az ifjúságvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenységek során is - hiszen a megyeszékhely speciális veszélyforrást jelenthet az ifjúság számára - nagy hangsúlyt fektetünk a prevencióra. Az osztályfınökök feladata, hogy azonnal jelezzék az igazgatónak, ha problémát észlelnek ezen a területen, hogy akár a szülıvel együtt oldják meg a problémát.

26

Az év folyamán legalább két alkalommal szervezünk az életvitellel kapcsolatos elıadást külsı szakemberek bevonásával minden tagozaton. A témák között szerepel a partnerkapcsolatok, családi életre való felkészítés, a gyermekvállalás, anyaszerepre való felkészítés, stb.

2.13. Tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatása

Alapvetı cél, hogy tanulóink sajátítsák el a szakma gyakorlásához elengedhetetlen ismereteket és készségeket. Az ilyen tanulók valamilyen oknál fogva lassabban haladnak, nehézségeik keletkeznek, lemaradnak a tanulásban. A fejlesztésükhöz ismerni kell az okokat. Ezért az osztályfınık elsıdleges feladata e téren az okok feltárása. Az okok megállapítása után következhet a fejlesztésükhöz szükséges egyéni bánásmód alkalmazása. Feladat:

- a folyamatos tanulás megkövetelése - a tananyag elsajátítását megkönnyítı eljárások, módszerek alkalmazása - motiváció, sikerélmény biztosítása - hátránykompenzálás - felzárkóztatás - tanulási stílus felérése a tanulóknál - a helyes tanulási módszerek kialakítása - differenciált feladatok adása - biztosítani a tanuló részére az egyéni ütem szerinti haladást

2.14. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek

Iskolánkban a megye lakosságának összetételébıl adódóan várhatóan nagyobb számmal lesznek a nappali tagozaton szociális hátránnyal induló diákok, mint a felnıtt tagozaton. A kérdést megfelelı kommunikációval kell kezelni, mivel a tanulóink és szüleik érzékenységére vigyázni kell. Ezért kellı tapintattal, de felhívjuk figyelmüket a pályázati lehetıségekre, felvilágosítjuk ıket a szociális juttatások lehetıségeirıl, ösztöndíj lehetıségeket igyekszünk felkutatni, és minden pedagógiai eszközzel igyekszünk segítségükre lenni.

A kiemelkedıen szorgalmas, jó tanulmányi eredményő szociálisan és anyagi szempontból hátrányos helyzető tanulóink számára az iskola teljesen ingyenessé kívánja tenni az oktatást. Pályázatot írunk ki, és ösztöndíjat kaphatnak a tehetséges, szorgalmas szociálisan hátrányos 27

helyzető tanulók. Az arra anyagilag rászorulóknak mind a tanórán kívüli, mind az iskolán kívüli programokat anyagilag is igyekszik támogatni az iskola.

2.15. Az

iskolai

nevelı

oktató

munka

ellenırzési,

mérési,

értékelési

és

minıségbiztosítási rendszere.

Mindenekelıtt tisztázni kívánjuk, hogy az ellenırzési és értékelési folyamat két önálló,de egymást követı folyamat, amely két folyamatnak jelen kell lenni az iskola minden tevékenységében.

Az iskola fenntartója folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény mőködésének feltételei biztosítottak legyenek, és az iskolában minıségi munka folyjék. A mőködés, illetve a minıségbiztosítás folyamatában, ha szükséges, szakértı segítségét kéri.

Az iskola kidolgozott belsı értékelési rendszere alapján folyamatosan végezzük el az iskolai munka értékelését feltárva erısségeinket, gyengeségeinket, lehetıségeinket és veszélyeinket. A SWOT analízist követıen kerül sor a problémakosár tartalmának testület által is jóváhagyott összeállítására, majd a minıségi körök létrehozásával elemezzük e probléma okát, határozzuk meg a javításra szoruló területeket, végezzük a munkát.

2.15.1.Az intézmény értékelésekor az alábbi területeket vizsgáljuk: • Eredmények terén: Képzési és tanulmányi eredményesség: - tanulmányi eredmények - vizsga eredmények - továbbtanulás, munkába állás - szakmai versenyek Szocializáció: - magatartási és viselkedési kultúra - önszervezıdés, diákmozgalom - szabadidı Intézmény iránti érdeklıdés: - beiskolázás

28

- a klientúra, a szülık véleménye - társadalmi elismertség • Az eredményességet befolyásoló tényezık között: Iskolai folyamatok: - szakmai program és annak alkalmazása - pedagógusok továbbképzése - tanári munka értékelése - a tanulók munkájának értékelése - taneszköz és tankönyvhasználat - a pedagógusok tanítási módszerei, a tanítás hatékonysága Az iskola mőködése - döntéshozatali rendszer - információs rendszer - a munka szervezettsége - kommunikáció, problémamegoldás, konfliktuskezelés - szervezeti kultúra, iskola klíma Az iskola mőködésének fejlesztése: - célok - innováció • Külsı kapcsolatok: -

nyitottság,

-

kapcsolatrendszer

• Az iskolavezetés tevékenysége 2.15.2.Iskola ellenırzı tevékenysége a minıség biztosítása érdekében

Az iskola mőködésének ellenırzését az iskola igazgatója végzi. Ellenırzése során arról gyızıdik meg, hogy munkatársai betartják-e a szabályokat, a helyi dokumentumokban meghatározottakat. Az ellenırzést ciklikusan tervezi meg, határozza meg a megvizsgálandó ellenırzési területeket. Az ellenırzés célja nem a hibák keresése, hanem a munka magasabb színvonalon történı ellátásnak segítése.

29

Az ellenırzés rendszeres és folyamatos, amelynek célja, hogy a kitőzött követelmények teljesíthetıek-e, illetve milyen segítségre van ahhoz szükség, hogy azok teljesülhessenek. A belsı ellenırzés célja, hogy különbözı eszközökkel, eljárásokkal segítse az iskola céljainak megvalósulását.

Az iskolai ellenırzés módszerei, színterei: •

Óralátogatás, dokumentumok ellenırzése,

•

Taneszköz, tankönyv kiválasztása és felhasználása,

•

Információgyőjtés a diákok és pedagógusok, esetleg szülık között,

•

Vizsgálat a különbözı nevelési színtereken (pl. egy-egy osztályközösség fejlıdése, tehetséges és rászoruló tanulókkal való differenciált foglalkozás, központi programnak megfelelı tartalmi és idıbeni megfelelés, diákjogok érvényesülése, stb.)

•

Ellenırzés a tanügy igazgatási területen (naplók, anyakönyvek pontos vezetése), tantárgyfelosztás, órarend betartása, mulasztások ellenırzése, beiratkozás, lemorzsolódás okai, a tanév rendjének betartása, stb. Ezek nyilvántartásának ellenırzése, határozatok, iktatás rendje.

•

Törvényesség betartása (a fenntartó ellenırzési kötelezettsége.)

2.15.3.Az iskola igazgatójának feladatai

A jogi szabályok betartásáért az iskola igazgatója a felelıs, ezért folyamatosan ellenırzi azok betartását és korrigálja az esetleges hibákat (Szervezeti és Mőködési Szabályzat, Házirend, naplók, ellenırzı füzet.) Az iskola igazgatója folyamatosan és rendszeresen ellenırzi az órák pontos kezdését, az órák szakszerő megtartását, az iskolai dokumentumok pontos vezetését, a hiányzások regisztrálását, stb. Az igazgató saját éves terve szerint ellenırzi és értékeli a tagintézmény vezetı, a szaktanárok és az osztályfınökök oktatói és nevelıi munkáját. Ellenırzi a helyettesítést, a túlórákat, elkészíti a besorolásokat. Az ellenırzés és értékelés dokumentumait megırzi és nyomon követi az esetleges hibák kijavítását.

2.15.4.Az iskola minıségbizosítási rendszere Az intézményi minıségirányítási program elkészítését az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 40. §-a írja elı: „(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és

30

szakszerő

végrehajtásának

folyamatos

javítása,

fejlesztése

céljából

meghatározza

minıségpolitikáját. A minıségpolitika végrehajtása érdekében minıségfejlesztési rendszert épít ki és mőködtet.” A minıségirányítási program az intézmény stratégiai dokumentuma.

Az intézmény minıségpolitikai nyilatkozata: Intézményünk dolgozói kinyilvánítják, hogy iskolánk törvényes, eredményes és hatékony mőködésének alapja a minıség. A minıség az iskolai feladatok komplex ellátását biztosító tervezési, szervezési, mérési, értékelési, döntési rendszerekben, eljárásokban, intézményi folyamatokban megjelenı jellemzık összessége. Törekszünk arra, hogy a beiskolázási körzetünk lakosságának egy része (tanítványaink családja) felénk irányuló elvárásainak megfeleljünk, minıségpolitikánkat érvényesítjük valamennyi eljárásunkban, döntésünkben. Fontosnak tartjuk, hogy az iskola mőködésében a törvényesség és szakszerőség mellett tanulóközpontú, humánus és kreatív legyen. Az iskola dolgozóitól elvárjuk, hogy munkájukat a szakértelem, a nyitottság, az eredményesség jellemezze. Intézményünk elkötelezi magát minden belsı és külsı tevékenységében, hogy partnerei igényeit minél teljesebb körben törekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az intézményünket érintı kihívásokhoz. Partnereink érdekében folyamatosan vizsgáljuk elégedettségüket, elégedetlenségüket és ezt figyelembe véve formáljuk tevékenységünket. Minıségpolitikánk lehetıvé teszi, hogy céljaink megvalósítása során feltárjuk és megoldjuk a minıséget befolyásoló problémákat. Az általános alapok fejlesztésén túl fontosnak tartjuk a tehetséges tanulók felismerését, fejlıdésük elısegítését, támogatását; színvonalas és korszerő szakmai képzésüket, egyidejőleg a lemaradó, tanulási nehézségekkel küzdı tanulók felzárkóztatását. Minıségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Felelısek vagyunk a ránk bízott fiatalemberekért, ezért részükre a tılünk telhetı legoptimálisabb szociális és pedagógiai-szakmai környezet biztosítjuk. Iskolánk kiemelt figyelmet fordít az intézményi szervezeti struktúra hatékony kiépítésére és mőködtetésére,

a

szervezeti

kultúra

tudatos

fejlesztésére,

az

infrastruktúra,

a

környezetvédelem, a versenyképesség, a taneszköz- és humánerıforrás fejlesztésére; a civil kapcsolatok ápolására, az iskola pedagógiai és szakképzési munkájának fejlesztésére.

31

Intézményvezetésünk elkötelezett a minıségirányítási rendszer mőködtetésében, és biztosítja a hatékony mőködéshez szükséges feltételeket. Szolgáltatásaink minıségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelıssége. Nálunk a minıségi munka, az innováció alapkövetelmény, melynek garanciája a munkatársak belsı és külsı képzése, a minıségirányítási rendszer mőködtetése és folyamatos fejlesztése. Intézményünk kinyilvánítja, hogy a minıség munkánk jellemzıje, egyben szemléletmód is az iskola mőködésében. Intézményi minıségcélok: A minıségirányítási programunkat a pedagógiai és szakmai programunk megvalósítását szolgáló eszközrendszernek tekintjük. Kiépítésével, mőködtetésével szeretnénk biztosítani a pedagógiai és szakmai programunkban megfogalmazottak teljesítését. Ennek érdekében a nevelıtestület (szükség szerint az alkalmazotti közösség) az éves munkaterv összeállításához minıségcélokat fogad el, melyek elérését, mérését, értékelését éves tervében rögzíti.

2.16. A nevelı, oktató munkát segítı eszközök, felszerelések

(A pedagógiai program megvalósításához szükséges feltételek) Tárgyi és infrastrukturális feltételek A feladat ellátására szolgáló ingatlan, vagyon: 3529 Miskolc, Csabai kapu 25. szám alatti ingatlan (HRSZ 8196) a teljes felszereltségével tartós bérlettel biztosítva, A vagyon felett rendelkezı: Oktatási Stúdió ’90 Kft (3529 Miskolc, Csabai kapu 25.), valamint a 3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 95. szám alatti ingatlan (HRSZ 7720) , melyben iskolai tanmőhely mőködik, a hozzá tartozó elıkészítı helységekkel és 3 db tanteremmel. A telephely berendezése az iskola tulajdona.

Személyi feltételek Az iskolai oktatói létszám rendeletben meghatározott végzettséggel

és szakmai

felkészültséggel rendelkezı 12 fı fıállású oktató , és megbízási ill. vállalkozói jogviszonyban foglalkoztatott külsı szakmai oktató. A foglalkoztatásra vonatkozó elıírás, hogy a feladatellátástól függıen, a fıállású oktatók által leadott óraszám az intézményben biztosított tanórák 70%-át tegye ki.

32

Tankönyvek, tananyagok Kiválasztásánál irányelv, hogy mindig a legjobb színvonalú

megvásárolható tananyagot

válasszuk ki a tanulók számára. A tanulást interaktív tananyagokkal, internetes hozzáférési lehetıséggel biztosítsuk. A tankönyveket az iskola rendeli meg, de csak a tanuló írásos beleegyezésével. Ezek egy része könyvtári példány lesz, amit az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak kapnak kézhez. A többi tanuló a tankönyvek díját befizeti az iskola pénztárába.

2.17. Szülı - tanuló - pedagógus - intézmény együttmőködésének formái

Az iskola nevelési stratégiájának legfıbb partnere a család, s csak a szülıkkel egyetértésben, egységes nevelési szemléletre törekedve tudja növelni a hatékonyságát ezen a területen. A Kt. 48.§ (1) bek. a) pontja együttmőködési kötelezettséget ír elı a nevelési folyamatban résztvevı partnerek (a szülık, a tanulók, a DÖK és a pedagógusok) számára, anélkül, hogy "legfontosabb tényezıt" jelölne meg.

2.17.1.Szülı és iskola együttmőködése Szülıi értekezlet és fogadóóra A pedagógusok és a szülık leggyakrabban szülıi értekezleten és fogadóórán találkoznak, ahol kölcsönösen tájékozódnak a gyermekekkel szemben állított követelmények teljesítésének mértékérıl, az esetlegesen felmerülı problémákról. Szükség esetén az osztályfınök rendkívüli szülıi értekezletet is összehívhat, ha a tanulók érdeke azt kívánja. A szülık kérhetnek idıpontot a szaktanároktól és viszont, amikor elsısorban egyéni problémák kerülnek felszínre.

Szülıi szervezet Az iskola és a szülık intézményi szintő kooperációjára a Szülıi szervezet tevékenységének kapcsán nyílik lehetıség. Fı célkitőzése a civil szféra bevonása az iskolában folyó pedagógiai folyamatok érdemi alakításába, ezt a funkciót is igyekszik felvállalni a szülıi szervezet, s vállalja a külvilág számára prezentálja az iskola imázsát, s tevékenyen képviseli az iskola érdekeit.

A szülık és az iskola kapcsolatának továbbfejlesztési lehetıségei Mivel a 18-22 éves korosztály nevelése számos problémát felvet, melynek megoldásához a szülıknek is segítségre lehet szüksége, és kölcsönös együttmőködést feltételez a szülık és 33

pedagógusok között, nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kapcsolat felvételéhez mind szélesebb teret biztosítsunk az iskola részérıl. Az iskola vezetése a tantestülettel minden lehetıséget kihasznál annak érdekében, hogy a tanulók szüleit a legszélesebb körő tájékoztatásban részesítse, illetve a szülık véleményét, igényeit, elvárásait megismerje, s ezeknek a körülményekhez képest maximális szinten eleget tegyen.

A már említett hagyományos kapcsolattartási formákon túl ahhoz, hogy a szülık mélyebb bepillantást nyerjenek az iskola életébe az alábbiakat tesszük: -

Szülı-tanár-diák

találkozó,

ahol

a

szülık

és

a

tanárok

kölcsönösen

megvitathatják tapasztalataikat. A jó tapasztalatokra alapozva iskolai szinten is meghirdetjük ezt a találkozót. -

Az évente megtartott 1 szülıi értekezlet és 3 fogadóóra rendszere, melyet egy általános igazgatói tájékoztató elız meg.

-

Suli-buli, évente megrendezésre kerülı jótékonysági bál az adománygyőjtés mellet az iskoláért tenni akaró szülık és pedagógusok közvetlen kapcsolatának, kulturált szórakozásának színtere

-

A különbözı szakok által tartott szakestélyek szervezésébe, lebonyolításába bevonjuk a szülıket is. Ezeken az eseményeken lehetıséget biztosítunk számukra elıadások megtartására, illetve kikérjük véleményüket, hogy milyen, szakértı által megtartott elıadáson vennének részt szívesen.

-

Az iskola hagyományırzı ünnepe (Március 13.), amelyet a szülık számára is látogathatóvá teszünk.

-

Nyílt napot szervezünk, ahol a szülık megismerhetik az iskolában folyó tanórai munkát, megismerhetik a gyermekük helytállását tanulmányi szituációkban.

-

Írásbeli

tájékoztató,

a

szülı

tájékoztatása

a

tanuló

tanulmányaival,

magatartásával, szorgalmával összefüggı eseményekrıl, a különféle iskolai vagy osztály szintő programokról. -

Lehetıséget biztosítunk a tanulók, tanárok és a szülık számára közös színházlátogatásra, bérletvételi lehetıség biztosításával.

-

A szülık már az elsı szülıi értekezleten megismerhetik az iskolában tanító tanárok nevelési és oktatási értékrendjét, elvárásait. Biztosítjuk ıket, hogy közös célunk, a tanulók fejlıdése érdekében várjuk együttmőködésüket, kérjük segítségüket. Az elsı évfolyam elsı szülıi értekezletén megmutatjuk iskolánk 34

szaktantermeit. Bemutatunk néhány oktatási hatékonyságot elısegítı módszert. (pl.: számítógéppel támogatott oktatás, nyelvi oktató szoftverek) -

A választmányi értekezleten a szülık nemcsak az iskola pedagógiai programját ismerik meg, hanem az iskola igazgatójától részletes tájékoztatást kapnak az iskola anyagi helyzetérıl, illetve arról, hogy milyen módon vehetnek részt az iskolai élet szebbé, jobbá tételében, kellemes környezet teremtésében gyermekeik számára. Így segítségüket kérjük és javaslataikat várjuk a felújítási munkák elvégzésében, valamint alapítványunk támogatásában, hogy a rosszabb anyagi körülmények között élı diákok számára is esélyegyenlıséget biztosítsunk a tanulmányi munkához,

a

különbözı

tanfolyamokon

való

részvételhez,

tanulmányi

kirándulásokon való részvételhez.

2.17.2. Az iskola és a diákok együttmőködése A diákok idejük jelentıs részét az iskolában töltik, ezért nagyon fontos, hogy itt olyan légkör uralkodjon, ahol a tanulók jól érzik magukat, s ez ösztönzıleg hasson teljesítményükre. A tanulók és pedagógusok leginkább órákon találkoznak, az oktatási-nevelési folyamat keretében, ahol közös céljuk a szakma elsajátítása, a szakmai vizsgára való felkészülés mellett a pedagógiai programban megfogalmazott személyiségfejlesztı feladatok elvégzése. Mindezek elérése csak kölcsönös bizalom és tisztelet megléte esetén, s a közös célért együtt végzett tevékenység során lehetséges.

2.17.3. Az iskola együttmőködése azokkal a kollégiumokkal, ahol a diákok élnek Mivel iskolánk tanulói esetleg kollégiumban kerültek elhelyezésre, más elvárásokkal találjuk szemben magunkat. Intézményi szintő programjaikról a kollégium igazgatóját tájékoztatja az iskolánk. Iskolánk is törekszik arra, hogy a kollégium megismerjék a mi programjainkat.

2.18. Az iskola egészségnevelési programja

2.18.1. Az egészségfejlesztı tevékenységek célkitőzései

Iskolánk egyik fontos célkitőzése tanulóink egészségének javítása. Fontosnak tartjuk az emberi szervezet mőködésével és a betegségek kialakulásával kapcsolatos ismeretek bıvítését, az anatómiai és élettani ismeretek elmélyítését, saját 35

szervezetünk megismerését és a fiziológiai folyamatok megértését. Ezen ismeretek használata és beépülése az aktív tudatba elısegíti a prevenciós munkát. Az elméleti kérdéseken felül nagy hangsúlyt fektetünk az empirikus tapasztalatok gyakorlati megvilágítására is. Életvezetési ismeretek pozitív modelljeivel kívánjuk felhívni a diákok figyelmét az egészséges életvitelre. A pedagógusok pozitív mintaadásával próbáljuk csökkenteni a deviáns viselkedés kialakulásának kockázatát, egyben módot adva az egészséges élet modelljének megismerésére. A diákoknak módjuk van az egészségügyi szolgáltatások feltérképezésére, így életük folyamán tudatos lehetıségük lesz a kockázati tényezık függvényében szelektálni, megismerkedni a tüdıszőrés és a rákszőrés mechanizmusával, s azok prevenciós hatásaival is. Fontosnak tartjuk az egészséges testi, lelki (mentálhigiénés) fejlıdés biztosítását a tanulók számára. Ezen felül célként fogalmaztuk meg „az egészség, mint legfıbb érték” szemlélet kialakítását, mely programunk mottójául is szolgálhatna. (Egészség: „teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota. Betegség: „a homeosztázis felbomlása”.) Központi kérdés iskolánkban az egészséges táplálkozás elterjesztése, a diákok balesetvédelmi és elsısegély-nyújtási ismereteinek bıvítése, valamint a beteg és sérült embertársaink iránti segítıkész magatartás kialakítása. Hasonló fontosságú a káros szokások kialakulásának megelızése.

2.18.2. Az egészségfejlesztés fıbb területei Az egészségfejlesztési célkitőzések kulcsterületeinek számítanak a következı feladatok: •

a dohányzás visszaszorítása („füstmentes iskola”),

•

az alkohol- és a drog prevenció,

•

az egészséges táplálkozás,

•

az aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése,

•

a mentális betegségek megelızése,

•

az AIDS prevenció.

Az emberi szervezet bioritmusa, a számítógép-használat egészségkárosító ártalmainak leküzdése és a tanulási nehézségek kezelése olyan aktuális témák, amikkel rendszeresen foglalkozni kívánunk.

2.18.3. Az egészségfejlesztés fı célcsoportjai és színterei

36

Intézményünkben az egészségfejlesztés alapvetı célcsoportja a tanulók közössége. Ezt a munkát segítik a tanárok az iskola egyéb dolgozóinak bevonásával. Tisztában vagyunk azzal, hogy a fiatalok szocializációjában az iskola is kulcsszerepet játszik, de a tanulók szüleinek közremőködése nélkül sikerünk csak részleges lehet. Szakemberek meghívásával, elıadások szervezésével, konzultációk biztosításával kívánjuk céljainkat elérni. A mentális, pszichés zavarok szőrésével (ifjúságvédelmi felelıs, szakpszichológus, fejlesztıpedagógus) is lehetıségünk nyílik újabb problémás esetek felderítésére, a kialakult helyzet javítására. A tanulási nehézségek felismerése után lehetıség nyílik a koncentrációzavarral küzdı, fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedı tanulók hatékonyabb megsegítésére.

2.18.4. Mindennapos testmozgás iránti igény kialakítása

A testnevelés az egészséges élet egyik alapeleme. Szeretnénk eredményeket elérni a napi rendszeres mozgás igényének kialakításában. Ennek érdekében fittségi vizsgálatokat tartunk, ahol a diák maga mérheti le kondícióját, s azon tudatosan változtathat. Az erınlét fejlesztésének, az állóképesség javításának többféle módját is rendelkezésére bocsátjuk. Ezen felül a testnevelés órák hangsúlyos eleme a koordinációs készségek és a testi képességek fejlesztése is. Délutánonként az alábbi lehetıségek állnak rendelkezésre (ezt megállapodás alapján biztosítjuk): • kondicionáló terem használata erınléti edzésekre, szerzıdés szerint • uszoda, • teniszpálya • az MVSC sport-telep és annak tornaterme Az egyes szakok testnevelési óraszámainak megfelelı mozgási lehetıséget biztosítunk tanulóinknak – amelyet szúrópróbaszerően ellenırzünk is – a fenti megállapodások alapján.

2.18.5. Felvilágosítás és szemléletformálás

•

A természetjáró túrák, a barlangtúrák és a vízi túrák szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni.

37

•

Az évente megrendezésre kerülı Sportnap mozgáslehetıséget nyújt, másrészt aktívan támogatja az egészséges életmódra törekvést.

•

Tanulmányi kirándulások során ismerhetik meg környezetüket, és táborokon (vízi, kerékpár, sí) való részvétellel élhetnek konstruktív és tartalmas társas életet kortársaikkal, ahol aktuális témaként felmerül az egészség kérdésköre is.

•

Véradás diákok és tanárok részvételével („Ha vért adsz, életet adsz!”).

•

Idıszakos kiállítások rendezése (ÁNTSZ segédanyagainak felhasználásával) – mind olyan

programok,

amelyek

elengedhetetlenek

a

kiegyensúlyozott,

minden

szempontból egészséges tanulók nevelésében. •

Az osztályfınöki órák mellett a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására.

2.19. Az iskola környezeti nevelési programja. A fenntartható fejlıdés

2.19.1. A környezeti nevelési program célkitőzései

A környezetnevelés fı céljaiként megfogalmazhatók az alábbiak: •

A tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása.

•

Érzékenység kialakítása a környezet állapotváltozásaira, s ezek emberre gyakorolt hatására.

•

Személyes felelısség vállalás a környezetkímélı magatartásban.

•

Közvetett módon a környezeti világválság kialakulásának megelızése.

•

Természeti értékeink megırzése, tisztelete, természet és társadalom harmóniájára törekvés.

2.19.2. A környezetvédelem fıbb területei

A környezetvédelem fıbb területei között tartjuk számon a vízvédelmet. (vízfogyasztás, gazdaságos vízfelhasználás), a levegıvédelmet (szmog, dohányzás) és a talajvédelmet. (növények telepítése). Napjainkban a hulladékkezelés és újrahasznosítás, a szelektív hulladékgyőjtés olyan területei programunknak, amelyek ismerete elengedhetetlen értékeket képvisel. A zajkárosodás

38

megakadályozása, a gazdaságos energiafelhasználás megoldása, a környezetbarát gyakorlatok reflexszerő használata szintén elengedhetetlen a szemléletmód kialakításában. Környezetvédelmi feladataink konkrétabb gyakorlati területének számít az iskolaudvar fásítása, madáretetık telepítése, a tömegközlekedés, a kerékpár használata és a szárazelem begyőjtése. Mindezek technikai megvalósítása iskolánkban: •

Szelektív hulladékgyőjtés az iskola egész területén.

•

Veszélyes anyagok elkülönítése, 2 munkanapon való elszállítása.

•

Használt elem győjtı kihelyezése.

•

Biciklitároló a tanulók és diákok számára

•

Figyelem felhívó táblák a környezet kímélésére

2.19.3. A környezetei nevelés fı célcsoportjai és színterei

Iskoláról lévén szó elsıdleges célcsoportunk a tanulók közössége. Ugyanakkor a tanárok és az iskola dolgozói, valamint a szülık bevonása teszi teljessé tevékenységünket, hiszen minél komplexebb, sokrétőbb és kiterjedtebb a célcsoport, annál nagyobb az eredmény. Kiemelten a testnevelés, az osztályfınöki, a gyakorlati és az idegen nyelvórákon folyik környezeti nevelés. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha a többi foglalkozáson, valamint a szabadidıs tevékenységek során is törekszünk a pozitív környezeti szemlélet kialakítására. Az iskolai könyvtárban a témákhoz illeszkedı, korszerő ismereteket nyújtó anyagokat biztosítunk.

2.19.4. Felvilágosítás és szemléletformálás

A felvilágosítás és a szemléletformálás bevált módszereivel kívánunk élni a környezeti nevelési program keretén belül is. Lehetıségeink az alábbiak: •

A Föld napja (április 22.) rendezvény keretein belül lehetıség nyílik a környezeti nevelés legtöbb kitőzött területének megvalósítására.

•

Igen komplex lehetıségekkel szolgál az Egészségnap is más „Jeles napokkal” a környezet- és természetvédelemben (Víz világnapja)

39

•

A környezet megismerését, értékeinek megtapasztalását, s így annak védelmét szolgálják a különbözı természetjáró túrák, a barlang túrák, a vízi túrák, a tanulmányi kirándulások.

A környezeti nevelés a ma embere számára már nem divatos passzió, hanem az élet diktálta szükségszerőség. Az egészség és a környezeti nevelés szoros kapcsolatban áll egymással.

2.19.5. A fenntartható fejlıdés

A fenntarthatóság legfıbb célja, hogy a jelen és jövı generációink a létfeltételeihez és életviteléhez szükséges közegek (természeti és épített) értékeinek megırzése. Tanulóinknál azt kívánjuk tudatosítani, hogy addig használhatják a természet erıforrásait amíg nem sértik a természet megújulási képességét. Feladat: -

környezet minıségének megırzése

-

természeti erıforrások szükséglet szerinti használata

-

tiszta környezet megteremtése

-

a tisztaság megóvása

-

környezettudatosság kialakítása

-

az iskolában keletkezı hulladékok minimalizálása

-

energiatakarékosság minden területen

40

2.20. Bőnmegelızés, áldozattá válás elkerülése

Külön elıadássorozatot szervezünk a bőnmegelızés, az áldozattá válás elkerülése és szenvedélybetegségek megelızıse céljából. A prevenciós munkához felhasználjuk a B-A-Z megyei Rendır Fıkapitányság és a Megyei Pedagógiai Intézet által összeállított Beccaria program fiataloknak szóló fejezetét az iskolai osztályfınöki teendık ellátásában.

2.21. Az iskola közoktatási esélyegyenlıségi terve

2.20.1.Helyzetelemzés Iskolánkba beiskolázás érinti Borsod Abaúj Zemplén megyét. A megyén kívüli régiós beiskolázás aránya 5 %. Fıbb beiskolázási régiók: Miskolc és környéke 45 %, Tiszaújváros és környéke 10 %, Zempléni régió 10 %, Kazincbarcika, Putnok, Ózd 20%, Edelény és vonzáskörzete 15 %. A tanulók létszáma nappali tagozaton átlagosan 300 fı. A tanulók megoszlása : 130 fı Felsıfokú Szakképzésben vesz részt, 130 fı középszintő 40 fı szakiskolai képzésben. Motivációk: A tanulók 30 %-a tovább szeretne tanulni a felsıoktatásban, 70%-a munkát szeretne vállalni a szakma megszerzése után. A bejárók, kollégisták megoszlása: 40% bejáró, 15 % kollégiumi elhelyezésben, 45 % helyi közlekedéssel. Kollégiumi ellátást csak a 60-80 km-re levı településeken lakók választják. A beiskolázottak elızetes érettségi eredményei: 20 % elégséges átlag, 40 % közepes átlag, 35 % jó átlag, 5 % jeles.

Hátrányos helyzetőek aránya:


Halmozottan hátrányos helyzető: ( Ennek meghatározása: kis jövedelem,

roma

származás,

Miskolctól

távolabbi

lakóhely,

munkanélküli szülık gyermeke, egyedül nevelı szülı gyermeke, és ezen problémák közül legalább 4 fennáll. )


Ide a tanulók: 20 %-a tartozik. Jellemzıen Edelény és Ózd környezete a lakóhely. 41




Hátrányos helyzető: Az elıbbiekben felsoroltak közül legalább két tényezı fennáll.




Legjellemzıbb az egyedül nevelı szülı és a kis jövedelem.




Ide tartozik a tanulók 30 %-a.

1.1. Lemorzsolódási adatok: éves szinten 6 % 1.2. Végzés után felsıoktatásba bekapcsolódók aránya: 25 %

2.20.2. SWOT analízis: Erısségek

Gyengeségek

Tanulóbarát iskola.

Viszonylag kis létszámú tanári kar.

Jó infrastruktúra az intézményben.

Fejlesztendı módszertani képzettség

Megfelelı a hozzáférés az infrastruktúrához.

Társadalmi szervezetekkel kapcsolat

A fenntartó érzékenysége a hátrányos helyzet és az esélyegyenlıség kezelésére. Sok tanórán kívüli foglalkozási lehetıség, és ehhez anyagi erıforrás megteremtése. Több intézményi és szervezeti együttmőködés.

Lehetıségek

Kockázatok

Piacképes szakmára való felkészítés

A tanuló együttmőködése nem megfelelı

minden tanuló számára.

A szülık nem együttmőködık.

A „Jó” tanulás jutalmazása.

Ha a külsıs oktatók nem eléggé

A nyelvi és az ECDL plusz vizsgák

együttmőködık.

ösztönzése.

A tanulók egymás közötti viszonya nem

Segítés ösztöndíjjal.

Megfelelı.

Összegzés: A jelenlegi helyzet felmérése alapján megállapítható, hogy hátrányos megkülönböztetés nem éri az iskolában tanulókat. Más iskolatípushoz képest nem túl magas a halmozottan hátrányos helyzetőek aránya, de ha a hátrányos helyzettel együtt nézzük, úgy már elég jelentıs a számarány. Ez abból is ered, hogy érettségihez kötıdı kvalifikált szakmákat oktatunk. Az iskolai szakokat a tanulók általában készségeik, képességeik alapján választják, ill. a kompetenciák felmérése alapján javaslatot teszünk a választásra.. Az iskola fenntartója és vezetése elkötelezett az esély egyenlıség mellett, és a hátrányos helyzető 42

tanulók esélyeinek növelésére. Ezt a szintet az iskola mindenképpen fenntartja, ill. folyamatosan javítja.

2.20.3.Intézkedési terv Általánosan: •

A pedagógiai program nevelési – oktatási fejezete is tartalmazza az egyenlı bánásmód alkalmazását minden tanulóval szemben.

•

A felvétel feltétele csak az alapkompetenciák vizsgálata lehet.

•

A hátrányos helyzet csökkentésére tervet dolgoz ki az iskola.

Konkrét célok: •

Felvételi eljárás írásban dokumentáltan törtéjen.

•

Az iskolai infrastruktúrához minden tanuló hozzáférjen ( pl. internethasználat )

•

Segítséget nyújtunk a pályaorientációban.

•

Képzési tanácsadást nyújtunk ingyenesen bárki számára.

•

A tanulási nehézséggel küzdıknek szakszolgálati segítséget keresünk.

•

Az iskolai nevelési munkát megbízott pszichológus szakember segíti.

•

A rászoruló tanulóknak külön felzárkóztató foglalkozást tartunk.

•

Az iskolában mőködik a panaszkezelés rendszere, amihez a tanuló hozzáférhet.

•

Az iskolai fontos eseményei a honlapon is megjelennek.

•

A tanulmányokból való kizárást konkrét intézkedések ( írásban felszólítás ) elızi meg.

•

A pótvizsgákra a vizsga idıszakban lehetıséget biztosítunk.

•

Az FSZ képzéseknél egy tantárgy, tananyagegység beszámoltatására legalább két alkalmat biztosítunk.

Az iskolára jellemzı konkrét tevékenységek  A beiratkozáskor befizetett regisztrációs díj a tanulók javára fordítódjon. ( Iskolai kirándulás támogatása, szakmai programok szervezése, versenyeken kiváló eredményt elért

diákok jutalmazása

iskolai poló készítése ) A

felhasználásról a tanulók tájékoztatva vannak..  A rászorulók ingyenes tankönyvet kapnak. Ez csak abban az esetben lehet használt, ha könyvtári példány.  Az iskolai

számítógépek selejtezése esetén nyilvánosan és ingyenesen

meghirdetjük a tanulóknak.

43

 A tanulmányi idı alatt ECDL vagy állami nyelvvizsgát tett tanuló számára a vizsgadíj felét megtérítjük.  Felmérés, valós igények alapján szervezzük a tanórán kívüli programokat, ezek minden tanuló számára elérhetıek.

Az esélyegyenlıség és az egyenlı bánásmód betartásáért az 1993. évi LXXlX. Törvény a közoktatásról és a 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról alapján az iskola igazgatója által megbízott képzési vezetı a felelıs.

44

3.AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

3.1 A helyi tantervek kialakítása a következıkön alapul: -

a közoktatási törvényben elıírtak,

-

a szakképzési törvényben foglaltak,

-

a szakmai képzés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendeletek valamint központi programokat tartalmazó közlemények,,

-

szakmai oktatás tartalmi egységei,

-

lehetısége legyen a tanulóknak a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, valamint a követelmények teljesítésére,

-

sajátos szükségleteik, igényeik kielégítéséhez kellı idıvel rendelkezzenek,

-

a térség piaci szereplıinek és a jelentkezık, érdeklıdık igényeinek figyelembevétele,

-

saját erıforrásaink, lehetıségeink figyelembe vétele

3.2

A

2012/2013-as tanévben folytatott képzések óraterveit az 1. számú melléklet

tartalmazza.

3.3. Magasabb évfolyamba lépés feltételeinek szabályozása. A magasabb évfolyamra való továbblépés alapfeltétele az elızı tanév követelményeinek sikeres teljesítése, az elıírt évközi és az összefüggı gyakorlat teljesítése a szakmai és vizsga követelmények és a helyi tanterv alapján. Az iskola a félév zárásakor értesítést, a tanév zárásakor iskolai bizonyítványt ad a tanulónak, melyben az oktatott tananyagegységek a modulszám és a tananyagegység hivatalos megnevezésével együtt szerepel, valamint az éves óraszám, és az 1-5-ig terjedı értékelés. A bizonyítványt az osztályfınök állítja elı és hitelesíti. Sikertelen félévi és év végi osztályzat esetén a tanuló javító vizsgát tehet. A javítóvizsga az éves munkatervben meghatározott idıpontban teljesíthetı, a szakmai és vizsgakövetelményekben

és

a

helyi

tantervben

meghatározott

tananyagegységek

számonkérésével.

OKJ szerinti vizsgára az oktatási évfolyamokat sikeresen befejezı és 1osztályzattól jobb eredményt elért tanulók bocsájthatók.

45

3.4 Felmentési szabályok Ha az intézményben tanuló más képzı intézményben az adott szakmában elıforduló modulból sikeres vizsgát tett akkor jogszabályi elıírásnak figyelembe vételével, kérheti, hogy tanulmányainak beszámításával bizonyos tantárgyból/tantárgyakból felmentést kaphasson. Errıl a tanuló írásbeli kérelme alapján a szaktárgyat oktató pedagógus javaslatát figyelembe véve az iskola igazgatója dönt.

A 133/ 2010. (IV.22.) Kormányrendeletben szereplı és az iskolában oktatott szakmák esetén elıfordulhat, hogy a nappali költségtérítéses vagy esti képzésben olyan tanuló vesz részt, akinek elızetesen megszerzett tudása, más szakmában szerzett, az OKJ-s bizonyítványba bejegyzett teljesített modul eredménye beszámítható. A bizonyítvány bemutatása és az iskola részérıl való dokumentálása után a tanuló felmentést kap a már eredményesen teljesített és az adott szakmában is szereplı modul tanulása alól. A vizsgára vonatkozó mentességet az iskolaigazgató, mint vizsgaszervezı javaslatára a vizsgabizottság engedélyezi.

3.5. Az iskolai beszámoltatás rendje, formái, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya. 3.5.1.A tanulói teljesítmények évközi ellenırzési és értékelési rendszere

Tantárgyi/tananyagegységnyi vonatkozású ellenırzés és értékelés: A pedagógus a tanuló teljesítményét (szóbeli, írásos, gyakorlati), elımenetelét a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli. Félévkor és a tanév végén osztályzattal minısíti a tanulót az évközi teljesítmények figyelembevételével. Félévenként minimum két osztályzattal zárható le a tanuló heti egy órás tantárgy esetében, más esetben a minimum osztályzat a heti óraszámmal azonos. Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a tanuló teljesítményét a gyakorlati képzést szervezı állapítja meg a gyakorlati képzést végzı írásos véleménye alapján. A gyakorlati képzés szervezıjének értékelése alapján a tanuló félévi, év végi osztályzatáról, valamint a szakmai vizsgára bocsátásról a nevelıtestület dönt.

46

3.5.2.Egyéb értékelési, jutalmazási módok, valamint a tanuló fegyelmi, kártérítési felelıssége.

A kimagasló tanulmányi munkában és magatartásban-viselkedésben elért eredményekért a tanulók jutalomban részesíthetık. A jutalomra javaslatot tehet a nevelıtestület, valamint a diákönkormányzat. Jutalmazás az iskola valamennyi tanulója jelenlétében történik.

Jutalmazási lehetıségek: •

Kiváló tanulmányi munkáért – pl. tanulmányi versenyeken elért 1-3. helyezés, könyvutalvány

•

Közösségi ember – iskolai oklevél (azok a tanulók, akik az iskolai élet megszervezésében kezdeményezık, véleményükkel, tevékenységükkel hozzájárulnak az iskolai élet gazdagításához).

•

A tanulmányi idı alatt ECDL vagy államilag elismert nyelvvizsga letétele után a vizsgadíj 50%-át minden tanulónak megtérítjük.

A tanulók teljesítményének ellenırzése és értékelése a 9-10. évfolyam estében a kerettanterv szerinti tantárgyak oktatási anyagának számonkérése, a szakképzı évfolyamoknál a központi programok alapján készült helyi tantervben megfogalmazott követelmények szerint történik.

A pedagógusok a tanulók elımenetelét a tanév során folyamatosan érdemjeggyel minısítik. Félévkor és tanév végén osztályzattal minısítik. A tantárgyak jellegébıl adódóan szóbeli, írásbeli interaktív és gyakorlati feladatok megoldására kerül sor. Félévente valamennyi tanulónak tantárgyanként (szakképzı évfolyamokon tananyag egységenként ) minimum 2-3 (heti 1, illetve 2 órás tantárgy esetén) érdemjegyeket kell szereznie, ennek alapján állapítható meg a félévi, év végi osztályzata. Magasabb óraszámú tantárgyak esetében a minimum számú osztályzat a heti óraszámmal azonos. Elégtelen osztályzat esetén a javításra módot kell teremteni.

47

Az írásbeli beszámoltatás rendje: Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenırzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. Az írásbeli számonkérés között kiemelt szerepet kap a témazáró, melynek írását elıre be kell jelenteni és egy napon egy osztály maximum két tárgyból írhat témazárót.

Az írásbeli számonkérés formái: •

Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégő válaszokkal.

•

Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban).

•

Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvbıl.

•

Nyelvtani tesztek idegen nyelvbıl: lehetnek egyetlen témájúak, érettségi-, illetve nyelvvizsga típusúak.

•

Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvrıl magyarra fordítás.

•

Elméleti tudást felmérı dolgozat valamennyi tantárgyból, Számítógépes feladatmegoldás elsısorban informatika tantárgyból.

•

Otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása.

•

Otthon elkészítendı házi dolgozatok (magyar irodalomból és idegen nyelvbıl), feladatsorok kidolgozása matematikából, fizikából. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelızı idıszakra jellemzı.

•

Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egyegy nagyobb tananyagrész befejezése után.

Az írásbeli számonkérés értékelése: Az otthoni és iskolai dolgozatokat 10 munkanapon belül kell kijavítani, személyenként értékelni, hogy a diákokat megerısítsük tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz, hiányosságaik pótlásához.

Szóbeli

beszámoltatás akkor szükséges, ha azt a feladat megkívánja, és a feladat

teljesítésével a tanuló készségeit

fejleszteni tudjuk. Szóbeli beszámoltatás után a tanár

azonnal értékeli a teljesítményt szóban, és írásban 1-5-ig terjedı tartományban érdemjegyet ad.

48

A szóban történı számonkéréssel a tanulók kommunikációs készségét, logikus és problémamegoldó gondolkodását kívánjuk felmérni, valamint a szakmai vizsgán az eredményes szereplést elısegíteni.

Gyakorlati beszámoltatás

szakmai gyakorlat vagy gyakorlati jellegő oktatás kapcsán

szükséges. A gyakorlat szervezésének és a beszámoltatás rendjének ismertetése az „iskola szakmai programja” résznél található

3.5.3. Idıszaki értékelés Az iskola a félév zárásakor értesítést, a tanév zárásakor iskolai bizonyítványt ad a tanulónak, melyben az oktatott tananyagegységek a modulszám és a tananyagegység hivatalos megnevezésével együtt szerepel, valamint az éves óraszám, és az 1-5-ig terjedı értékelés. A bizonyítványt az osztályfınök állítja elı és hitelesíti.

3.6. A tanulók neveltségi szintjének értékelése ( magatartás, szorgalom ) A tanulók neveltségi szintjének megállapítására elsı alkalommal az iskolába jelentkezéskor, a felvételi beszélgetés során kerül sor. Ennek alapján történik a jelentkezık felvétele, illetve a személyiségfejlesztı feladatok meghatározása. Ezt követıen az iskola nevelıtestülete folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók sajátos

fejlıdését, az iskola célkitőzésében

megfogalmazott értékek elfogadását, a személyiségbe való beépülését. A fentiek érdekében is az iskola élni kíván a tanulók viselkedésének (magatartásának), a munkához való viszony (szorgalom) negyedévenkénti értékelésével. Az értékelést a tanulók és az osztályt vezetı pedagógus közösen végzik. Az osztályfınök folyamatosan győjti a tanulókra vonatkozó információkat mind az iskolán belül, mind az iskolán kívüli (gyakorlatok) viselkedés munkához való viszony vonatkozásában. Ehhez a munkához nagy segítséget ad az Élet és pályatervezés ismeretanyagának feldolgozása, illetve a szakképesítések pályakövetelményeinek ismerete. A tanulók negyedévenként osztályfınöki óra keretében közös (ön) elemzést végeznek megadott szempontok alapján. Az iskola egy alkalommal nyílt tanítási napot szervez, hogy a szülök is lássák és értékeljék a tanárok és a gyermekük munkáját. A tanév végén az igazgató, illetve a fenntartó értékeli az egész éves munkát egyrészt a nevelıtestület elıtt, másrészt az iskola tanévzáró ünnepélyén. 49

Viselkedésre vonatkozó szempontok (magatartás): -

Az iskolai és munkahelyi házirend megtartása

-

Hangnem

-

Fegyelmezettség

-

Másság elfogadás, türelem, segítségadás

-

Megjelenés különféle alkalmakon

Munkához való viszony (szorgalom): -

Önállóság

-

Kreativitás

-

Pontosság

-

Határidık megtartása

-

Mások munkájának segítése

-

Együttmőködési készség, csapatszellem

3.7. Kiegészítı tanulási formák

Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzıje a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát, és törekedjenek minél teljesebb elérésére. Az otthoni felkészülés szerepe A tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása, a következı tananyagegység vagy tanóra elıkészítése. Az összefüggések felismerésének gyakorlása. A problémamegoldó készség fejlesztése. Az önellenırzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása. Felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszint mérés különbözı formáira. Az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál. Általában az adott mőveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése. Az otthoni felkészülés formái

50

Az elızı tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével. Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelezı házi feladat). Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylı, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat). A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat). A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belsı motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat). Felkészülés tanórai önálló kiselıadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján. Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga elıtt. A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétıl függ.

Az otthoni felkészülés iskolai elıkészítése, eredményességének segítése Tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfınöki órákon. Kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés - elsısorban magyar nyelvi órákon. Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépı tantárgy esetén. Ez a késıbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változása, valamint új felkészülési formák elsı alkalmazása esetén felelevenítendı, megismételendı, kiegészítendı. Az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon. A szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelezı vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját. A szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz.

Az otthoni felkészülés ellenırzése A számonkérés különbözı formái, melyeket az ellenırzés-értékelés fejezet tartalmaz.

51

A kötelezı házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenırizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelezı házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidıre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. Egyéb esetben ezt a tanulói teljesítményformát nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük. A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel. Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselıadást csak abban az esetben osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk.

Az otthoni felkészülés koordinációja A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés idıtartama átlagos képességő, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több idıt igénylı feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidıt kell adni, a határidın belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idı ne növekedjen. Az órarend összeállításánál - az objektív lehetıségek figyelembe vételével - a nagyobb és kisebb otthoni felkészülést igénylı tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk. Tanév elején az osztályfınök órarendelemzés alapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát a szülıkkel is egyezteti. A napi összes maximális felkészülési idı figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, szülık és az osztály tanulmányi felelısének jelzései alapján az osztályfınök feladata. Ha az osztályfınök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes maximális felkészülési idıt 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban tanító szaktanárokkal. A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is.

52

3.8. Az oktatásban alkalmazott tankönyvek kiválasztása

A tankönyvek beszerzése során a 2001. évi XXXVII. tv. 8. § rendelkezései az irányadóak. A nevelı-oktató munka során a pedagógusok határozzák meg a tananyag beszerzését. Kombináltan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet stb.) és interaktív tananyagot használunk a szakmai anyag feldolgozásához. Irányelv, hogy mindig a legjobb színvonalú tananyagot biztosítsuk a tanulók számára. Ez lehetıség szerint a Nemzeti Tankönyvkiadó listáján megjelent tankönyv legyen, de ettıl el lehet térni szükség esetén.

A tankönyveket az iskola rendeli meg a tanulók számára a tanév kezdetekor. A tanulók a tankönyvek árát az 1. félév végéig fizethetik be az iskola pénztárába.

A taneszközök kiválasztásánál a nevelıtestület a következı szempontokat veszi figyelembe: •

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

•

Az egyes taneszközök kiválasztásnál azokat az eszközöket kell elınyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

•

A taneszközök ára feleljen meg a szakmai elvárásoknak.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretébıl, illetve egyéb támogatásokat felhasználva több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzető tanulók ingyenesen használhatják.

3.8. 1.Ingyenes tankönyv ellátás Az iskola a Költségvetési Törvény 8. sz melléklete szerinti keretbıl gazdálkodik az ingyenes tankönyv ellátás tekintetében. Az ellátásra jogosultak , ugyanazokat a tankönyveket kapják, amelyeket az iskola nem jogosult tanulói. Ezeket a tankönyveket könyvtári állományba vesszük, és az a tanuló tanulmányai befejeztével a könyvtárnak visszaadja. Egy tankönyv maxin maximum 3 alkalommal használható fel, ill. elavulása esetén le kell selejtezni.

53

4. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA, KÉPZÉSI RENDJE

4.1 Szakmai program alapelvei A szakközépiskola érettségire épülı OKJ-s képzéseket folytat. A képzés és az egyes szakok sajátosságai szerint, egy vagy két évfolyamon folyik és szakmai vizsgával zárul. A vizsgán a tanuló minısítést szerez, 133/ 2010.(IV.22 ) kormány rendelet alapján indított j szakoknál %os és érdemjegyes értékelésben részesül. A képzés részletes szakmai követelményeit a központi program alapján készült helyi program az egyetemek által akkreditált program tartalmazza. A két éves képzés estén a második évfolyamon való továbbhaladás feltétele az elsı év sikeres befejezése. Az alapképzés kötelezı tanórai foglalkozásait és óraszámát a központi programban javasoltak szerint szervezzük. Ez

a 2012/2013-as tanévben nem aktuális. Egyes

szakképesítések

óratervében szabad sávra tervezett óra is szerepel. Ezek mindegyikét a kötelezı tantárgyak igényesebb elsajátítására, kiegészítésére, elmélyítésére használjuk fel. Az alapképzést kiegészítı választható tevékenységi formákat is tervezünk, tanulói

igények alapján a

mindenkori költségvetés függvényében: -

emelt óraszámban idegen nyelv oktatás

-

informatikai képzés

-

munkaerıpiaci integrációs ismeretek

-

szépészeti szakmáknál alapgyakorlat

Csoportbontásra általában, az idegen nyelv oktatása, és az informatika keretében kerül sor. A csoportbontás elveinél figyelembe vesszük a szakirodalomban javasoltakat, (elızetes ismeret, életkori sajátosság, tárgy jellege, a képzés feltételrendszere, stb.) A csoportba sorolás elveit figyelembe véve az egyes csoportokba történı bekerülésrıl a szaktanár dönt. További csoportbontást a szépészeti szakmák gyakorlata igényel. A szakiskolában 9-10. évfolyamon az alapmőveltség elsajátítására irányuló képzés a kerettantervre épülı helyi tantervben elıírtak szerint szervezıdhet.( Jelenleg nincs ilyen osztály.)

Szakiskolai szakmai képzésnél

mindenképpen figyelemmel van az iskola a

célcsoport sajátosságaira. A szakképzés a szakminisztériumok által kiadott központi programok, ill alapján készített helyi tantervek szerint szervezıdik, a kötelezı óraszámok mellett

a szabadsávot pályaorientációra, a munkaerıpiacon fontos kompetenciák

elsajátítására használjuk

54

4.2. Az iskolában folyó képzések jogi háttere

•

A többször módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

•

A többször módosított szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. Törvény

•

A többször módosított felsıoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Törvény

•

A 20/1997.(II.13.) kormányrendelet a közoktatásról szóló 19993. évi LXXIX. Törvény végrehajtásáról.

•

A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl.

•

A 133/2010.(IV:22) Kormányrendelet Országos Képzési Jegyzékrıl és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjérıl.

•

A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl szóló 20/2007.(V.21.) SZMM rendelet.

•

79/2006.(IV.5.) kormányrendelt a felsıoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.

•

372/2007.(XII.23.)

kormányrendelet

a

felsıoktatás

kormányrendeletek módosításáról. •

A szakmai követelmények kiadásáról szóló rendeletek.

55

területét

érintı

egyes

4.3.Az iskolában oktatott szakképesítések Szakközépiskolai szakmai középfokú oktatás OKJ szám

Évfolyamok száma

Évfolyamok jelölése

Logisztikai ügyintézı

54 345 02 0000 00 00

2

I/13, II/14

Üzleti kommunikációs szakügyintézı

54 347 01 0010 54 04

2

I/13, II/14

Kereskedelmi ügyintézı

52 341 04 1000 00 00

1

I/13

Idegen nyelvi titkár

54 346 01 0010 54 01

2

I/13, II/14

Kozmetikus

52 815 01 0000 00 00

2

I/13, II/14

Gazdasági informatikus

54 481 04 0010 54 01

2

I/13, II/14

Pénzügyi-számviteli ügyintézı

52 344 01 0000 00 00

1,5

I/13, II/14

Kereskedı

52 341 05 1000 00 00

2

I/13, II/14

Évfolyamok

Évfolyamok

száma

jelölése

Szakképesítés

Szakközépiskolai felsıfokú oktatás Szakképesítés megnevezése

OKJ azonosító

Kis- és középvállalkozási menedzser

55 345 01 0010 55 03

2

I/13, II/14

Külgazdasági üzletkötı

55 345 01 0010 55 04

2

I/13, II/14

Kereskedelmi szakmenedzser

55 345 01 0010 55 02

2

I/13, II/14

Gazdálkodási menedzserasszisztens

55 343 01 0010 55 03

2

I/13, II/14

Projektmenedzserasszisztens

55 343 01 0010 55 05

2

I/13, II/14

Jogi asszisztens

55 346 01 0000 00 00

2

I/13, II/14

56

Szakiskolai középfokú oktatás Szakképesítés

OKJ azonosító

megnevezése

Évfolyamok Évfolyamok száma

Élelmiszer- és vegyiáru eladó

31 341 01 0010 31 02 31 341 01 0010 31 05

Ruházati eladó Számítógép- szerelı, karbantartó

33 523 01 1000 00 00 33 815 01 1000 00 00

Fodrász Irodai asszisztens

33 346 01 1000 00 00

jelölése

2

1/11, 2/12

2

1/11, 2/12

2

1/11, 2/12

2

1/11, 2/12

2

1/11, 2/12

Szakiskolai általános középfokú oktatás 9-10. évfolyam évfolyam kerettanterv szerint.

A szakképesítések száma bıvíthetı és szőkíthetı az igényeknek megfelelıen az engedélyezett szakképesítések tekintetében, illetve Alapító Okirat módosításával.

4.4. A szakmai program melléklete az illetékes szaktárcák által jóváhagyott központi program alapján készített helyi program.

A szakmai program a helyi tantervben szereplı, az iskolában tanított szakképesítésekre – képzésekre – vonatkoztatott általános irányelvek mellett az egyes képzési programok részletesen tartalmazzák a szakmai programban -

az egyes szakmák képzéséhez szükséges személyes és tárgyi feltételeket

-

az egyes szakmák alkalmassági feltételeit

-

szakmai elıképzettség, felvétel feltételeit

-

az egyes képzések célját

-

a képzések szakmai követelményeit

-

az elsajátítandó kompetenciákat

-

a megszerzett szakképesítéssel betölthetı munkaköröket

-

a képzések struktúráját

-

a szakmai vizsgáztatásra vonatkozó elıírásokat

57

-

a vizsga alóli felmentés feltételeit

-

a vizsgák értékelésének minısítésének tartalmát és formáját.

A szakközépiskolában engedélyezett szakképesítések központi programjainak engedélyezési száma: Szakképesítés Gazdasági informatikus

Engedélyezési szám XlX-856/1/2008

Idegen nyelvi titkár

13462-78/2007.VIII.8.

Kereskedelmi ügyintézı

13462-81/2007.VIII.8.

Kozmetikus

10639-1/2010.Vl.31.

Logisztikai ügyintézı

13462-85/2007.VIII.8.

Üzleti kommunikációs szakügyintézı

13462-74/2007.VIII.8.

Kereskedı

13462-82/2007.VIII.8

58

Az iskolában megállapodás alapján indított programok:

Jogi asszisztens

Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karával kötött megállapodás alapján. OH-FHF/2305-5-2008

Kereskedelmi szakmenedzser

A Miskolci Egyetem Gazdaság-

Kis- és középvállalkozási menedzser

tudományi Karával kötött megálla-

Külgazdasági üzletkötı

podás alapján. OH-FHF/2305-4-2008

Projekt menedzser asszisztens

A Miskolci Egyetem Gazdaság-

Gazdálkodási menedzserasszisztens

tudományi Karával megállapodás alapján 2009.

A szakiskolában engedélyezett szakképesítések központi programjainak engedélyezési száma: Szakképesítés megnevezése

Engedélyezési szám

Élelmiszer- és vegyiáru - eladó

8198-4/2010.V.10.

Ruházati eladó

8198-4/2010.V.10.

Számítógép- szerelı, - karbantartó

XlX-85661/2008.

Fodrász

8198-13/2010.V.10.

Irodai asszisztens

8198-19/2010.V.10..

Az iskolában oktatott központi programokat és helyi tantervek a pedagógiai program mellékletét képezik.

4.5.Beiskolázás, a tanulók felvétele

A tanulók felvételének alapja szakközépiskolában az érettségi bizonyítvány, szakiskolában szakképzı évfolyamokon 10. osztály elvégzését igazoló bizonyítvány, szakmai alapozó képzésen 8 általános iskolai végzettség. Ezen kívül mérjük a különbözı szinteken a hozott 59

ismeretanyag mélységét, a meglévı képességeket.

A figyelmet, koncentrációt és

íráskészséget vizsgáljuk írásban valamint a NAT kompetenciák közül azokat, amelyek az adott szakma elsajátításához szükségesek. Az idegen nyelv tudásszintjének megállapításához írásbeli és szóbeli felmérést végzünk, különös tekintettel azokra a szakképesítésekre, amelyeknél a szakmai vizsga letételéhez kötelezı a nyelvvizsga. Néhány szakképesítés esetében ahol a központi program/követelmény elıírja a felvétel, illetve a szakmai vizsga megkezdésének feltétele egy élı idegen nyelvbıl nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékő nemzetközi nyelvvizsga bizonyítvány. Egészségügyi feltételek meglétének vizsgálata a szakmai és vizsgakövetelmények elıírása szerint történik.

4.6.Elızetesen megszerzett tudás beszámíthatósága


Amennyiben a tanuló rendelkezik az adott szakmában elıforduló bármely modulból eredményes modult lezáró OKJ-s vizsgával és a vizsgabizonyítványát bemutatta, az adott modul összes tananyagegységének tanulása és OKJ-s záróvizsgája alól felmentést kap.




Amennyiben a tanuló rendelkezik az adott szakmában elıforduló bármely modulból eredményes modult lezáró vizsgával de még OKJ-s záróvizsgát nem tett, úgy az adott modul összes tananyagegységének a tanulása alól felmentést kap, de az OKJ-s záróvizsgát köteles teljesíteni.




Számítástechnika azonos tartalmú tanulása alól felmentést kap, aki ECDL vizsgával rendelkezik, azt bemutatta vagy számítástechnikából érettségizett és felmentését írásban kérte. Ilyen esetben a szaktanár javaslatára az igazgató dönt. Az igazgató döntése elıtt minden esetben vizsgálja, hogy az adott tantárgy tananyaga megfelel-e az ECDL tananyagnak.




Gépírás tantárgyból felmentést kap az elızıekhez hasonló módon beadott kérelem alapján ás bírálat alapján amennyiben gépírásból érettségivel rendelkezik.




Egyéb tárgyak beszámítására a szakmai képzések speciális tartalma miatt nincs lehetıség.




Más közoktatási intézménybıl tanulmányi félév lezárása után vehet át azonos szakmában az iskola tanulót, az évközi bizonyítvány bemutatásával, annak

60

megegyezısége esetén. Ha az oktatott tantárgyakban eltérés van, a tanuló kérésére különbözeti vizsgát tehet és arról a szaktanár javaslatára az igazgató dönt.


Felsıoktatásban teljesített tantárgyak beszámíthatóságáról az adott akkreditált képzési program rendelkezik.




Nyelvi képzés alól akkor adható felmentés, ha a tanuló az iskolában oktatott mindkét nyelvbıl legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik.

4.7.Gyakorlati képzés szervezése értékelése

A gyakorlati képzés szervezése iskolánkban a következı formában valósul meg:

•

Tanirodai gyakorlat iskolai tanirodában ( Kereskedelmi és ügyviteli szakmacsoport)

•

Államigazgatási szervhez kihelyezett gyakorlat csoportbontással ( Ügyészség, Bíróság), jogi asszisztens képzésnél.

•

Tanmőhelyi szakmai gyakorlat, max 12 fı csoportbontással ( szépészeti szakmák 1.szakképzési évfolyam)

•

Tanuló szerzıdéssel , gyakorlati helyszínekre kihelyezve a Gazdasági és Iparkamara felügyeletével ( szépészeti szakmák 2. szakképzési évfolyam )

•

Polgárjogi megállapodással gyakorlóhelyre kihelyezve ( Iskolánkban tanuló térítési díjas tanulók számára szépészeti szakmákban , ahol a második szakma miatt tanulószerzıdés nem köthetı )

•

Összefüggı nyári gyakorlatot külsı gyakorlóhelyen töltik a tanulók.

4.8.A tanulók gyakorlati képzésének értékelése

Gyakorlati képzés értékelése az elméleti képzéssel azonos tematika szerint gyakorlati foglalkozás keretében valósul meg. ( legalább 2 osztályzatot kap a tanuló félévente ) A feladatot a gyakorlati eszközök biztosítása mellet gyakorlati munkafolyamat elvégzésével teljesíti. ( Pl irodatechnikai eszközök kezelése, nyomtatványok kitöltése, számítógépes gyakorlati feladat megoldása, prezentáció). Ettıl eltérı formában végezzük a következı két szakma gyakorlati feladatainak értékelését: •

Fodrász

•

Kozmetikus

61

Értékelés: •

Elsı szakképzési évfolyamon minden hónapban osztályzatot kapnak szakmai gyakorlati munkájukra..

•

Félév végén vizsgát szervezünk. Két külsı gyakorlati oktató meghívásával és a tanmőhelyben dolgozó gyakorlati oktató részvételével értékelik a tanulókat. A féléves eredmény a havi osztályzatok átlaga és a félévi vizsga érdemjegyének átlaga, egész számra kerekítve. Az 1. szakképzési évfolyam végén a Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében szintvizsgát biztosítunk tanulóinknak. Az 1. év végi eredmény a szintvizsga eredménye.

•

Második szakképzési évfolyamon , amikor a tanulók gyakorlóhelyen tartózkodnak az 1. féléves értékeléssel azonosan a tanmőhelyben zajlik a gyakorlati vizsga félévkor és évvégén is.

•

Összefüggı nyári gyakorlatról igazolást adnak ki a külsı gyakorlóhelyek, az iskola nyomtatványa alapján.

OKJ-s gyakorlati vizsgára minden évközi vizsgáját teljesített tanuló jelenthetı be.

A feladatok és módszerek egységestése miatt évente két alkalommal feladategyeztetést és továbbképzést tartunk a külsıs gyakorlati oktatóinknak szakmánként.

62

5. Nyilvánosságra hozatal és záró dokumentumok 5.1 Nyilvánosságra hozatal Az iskola pedagógiai programja elérhetı az iskola honlapján :www.studium-suli.hu Megtalálható a iskola székhelyén , Miskolc, Csabai kapu 25.1. emeleti tanári szobájában írásos formában , valamint az iskola telephelyén, Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 95.földszinti tanári szobában.

5.2. A pedagógiai program érvényessége Jelen pedagógiai program a 2012/2013 tanév kezdetekor 2012. szeptember 1-án lép hatályba, és a 2013/2014 –es tanév kezdetéig érvényes. A pedagógiai program szerint végzett szakmai és pedagógiai munka értékelésének határideje 2013. június 30.

5.3.A pedagógiai program módosítása A

Nemzeti Köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC törvény végrehajtásáról szóló rendelet

megjelenése

alapján 2012. l2.31-ig

a pedagógiai programot át kell dolgozni, annak

legitimációját megteremteni a Nkt 26§ szerint.

63

5.4 ZÁRADÉK

A Stúdium Kereskedelmi, Igazgatási, Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógia Programját az iskola igazgatójának elıterjesztése alapján megvitatta és elfogadta az iskola nevelıtestülete a 2012. június 16-i nevelıtestületi értekezletén. A nevelıtestület szavazati joggal rendelkezı tagjai: 10 fı A nevelıtestületi értekezleten megjelent, jelenléti ív szerint: 10 fı A pedagógiai programot elfogadta: 10 fı A pedagógiai programot nem fogadta el: 0 fı Tartózkodott: 0 fı

____________________ Jkv

______________________ nevelıtestületi képviselı

_______________________ igazgató

Mint a Stúdium Kereskedelmi, Igazgatási, Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola fenntartója, az iskola nevelıtestülete által elfogadott Pedagógiai Programot jóváhagyta a 2012. június 23-i kuratóriumi ülésén.

________________________________________ Az Oktatási Stúdió Szakképzési Alapítvány kuratóriumának elnöke

64