A Dominó Általános Iskola (Ferencvárosi Általános és Szakiskola) pedagógiai programja
„A gyermek vendég a házban, akit szeretni és tisztelni kell - sohasem birtokolni.” (D.J. Salinger)
A társadalom számára a legfőbb érték a gyermek. A jelenkor embere számtalan kihívás előtt áll. Az emberi és tárgyi környezet változásai a folyamatos alkalmazkodás kényszerét hordozzák magukban. Ez nyomasztó teherként nehezedik azoknak a szülőknek, családoknak a vállára, amelyekben a gyermek sajátos állapota, egyéni élethelyzete, személyiségének, érettségének eltérő fejlődési üteme miatt egyéni bánásmódot, különleges ellátást, nagyobb odafigyelést igényel. A Ferencvárosi Általános és Szakiskola pedagógusainak küldetése abban áll, hogy cselekedeteikkel ezt a személyes gondoskodást biztosítsák, s az előzőekből fakadóan kinyilvánítják: Neveltjeik személyiségének, tehetségének kibontakozásához támogatást adni önként és belső indíttatásból vállalt kötelességük.
segítséget,
2
Céljaink
Nem az a célunk, hogy iskolai mintákhoz formáljuk a gyermekeket, hanem az, hogy a gyermek szükségleteihez formáljuk az iskolát.
Tanulóinkat az életre neveljük. Azt, és csakis azt a tudást, ismeretet adjuk át, azokat a képességeket fejlesztjük, amelyek személyes sorsuk alakításában hasznukra válnak. A nevelési folyamat minden mozzanatában támaszkodnunk kell a gyermekek, fiatalok egyéni értékeire, amelyek a teljesség igénye nélkül a következőképpen foglalhatók össze: Az elfogadás, megértés igénye, amely erős érzelmi, indulati feszültségeket, érzékenységet hordoz. · Ebből származóan képesség a lelkesedésre. A nehéz helyzetekhez való alkalmazkodás képessége. · Az energiák mozgósításának képessége a rövid távú, elérhető célok érdekében. · A humorérzék. Az önazonosság tudat és az identitás keresése. · Igény a belülről jövő, egész életutat befolyásoló célrendszerre.
Nevelői közösségünket olyan szakmai testületként működtetjük, amely az együtt gondolkodás, együtt cselekvés segítségével hatékonyan képes a gyermekek számos és különleges nevelési igényeinek megfelelni. Ebben támaszkodunk a meglévő értékeinkre ·
A határozott innovációs törekvésekre:
kiemelten A) A magatartásmódosító modell-program működésére. (A program leírását a pedagógiai program mellékleteként szereplő Pressley Ridge modellprogram kézikönyve tartalmazza) B) A projekt alapú helyi tantervre, a benne szereplő a kalandpedagógia foglalkozásokra C) A csoportos fejlesztésre
3
D) A SULINOVA Kht. által kifejlesztett kompetenciafejlesztő programcsomagok adaptációjára. A pedagógiai program engedélyezi a nevelőtestület számára, hogy a meglévő feltételek esetén a tantárgyfelosztás ismeretében bármely tantárgy keretében a programcsomagokat alkalmazza, ilyen értelemben beemeli a helyi tantervébe.
· ·
Az elkötelezettségre a csapatmunka iránt, az alkalmazotti közösség egészére értve A szakmai fejlődés igényére
A gyermekkel, a szülőkkel, a civil és az állami szféra intézményeivel olyan partneri viszonyt tartunk fent, amely a közös programok megvalósításán keresztül alkalmas: · A bizalom légkörének kialakítására · A folyamatos párbeszéd fenntartására. · Közös célok kitűzésére és megvalósítására.
Feladataink
Minden eredményes nevelési munka alapja a felnőtt és gyermek személyes, bizalmi kapcsolata.
A nevelési feladataink és tevékenységeink felzárkóztatás, fejlesztés és tehetséggondozás területén:
meghatározása
a
Feladatunk a hátrányos helyzetű tanulóink felzárkóztatása, a lemaradó, tanulási nehézségekkel küzdő valamint a sajátos nevelési igényű tanulók speciális fejlesztése az alábbi területeken:
4
· · ·
· · · · ·
Általános intellektuális képességfejlesztés- a gondolkodás, emlékezet és képzelet, kreativitás, általános tájékozottság fejlesztése Praktikus életismeretek és intelligenciafejlesztés Az érzelmi intelligencia fejlesztése- érzelmek tükrözése és megfogalmazása, testtudat kialakítása (testi, fizikai érzések tudatosítása majd kontrolljának megtanulása- önértékelés, önkontroll, együttműködés, társismeret, társas kommunikáció, problémamegoldás) Pszichomotoros képességfejlesztés (mozgásfejlesztés- nagymozgások, finommotorika és grafomotorium, testhatárok, testkép, oldaliság, térérzékelés) Figyelem és koncentráció fejlesztése Tanulási technikák tanítása és gyakoroltatása, a szakórába való beépítése Dyslexia, dysgraphia és dyscalculia reedukáció A nyelvi kreativitás fejlesztése: szövegértés, szókincsbővítés, nyelvtani ismeretek megszilárdítása, olvasástechnika javítása
A felzárkóztatás és a tanulási képességek fejlesztésének formái iskolánkban: · · · · · · · · · · · · · · ·
Iskola előkészítő csoport – nyújtott tantervű 1. osztály tanköteles korú tanulóknak A nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján egyéni fejlesztési terv és haladási ütem Egyéni felzárkózást segítő foglalkozások Egyéni fejlődés folyamatos értékelése – korrekció A rugalmas előrehaladás lehetőségének biztosítása Prevenció, kompenzáció és korrekció beépítése a tanítási-tanulási folyamatba Szakképzett fejlesztő pedagógusok és pszichológusok foglalkozásai Az osztályban tanító és a fejlesztő pedagógus közös óratervezése Tanórai differenciálás – a tanulók eltérő képességeinek figyelembe vétele Csoportmunka Kalandpedagógia alapú tevékenységek Tanulási technikák elsajátíttatása Korrepetálás a tananyagban elmaradóknak Mozgásterápia Rendszeres tanulmányi kirándulások
A személyiség fejlesztésével kapcsolatos feladataink és tevékenységeink
Tanulóink személyiségének fejlesztését elsősorban belső motivációjuk kialakítására alapozzuk. Az önfejlesztés és a pozitív emberi kapcsolatok kialakításának igényét sokoldalú képességfejlesztés segíti megvalósulni. A személyiség fejlesztésében kiemelt szerepe van az osztályfőnöki munkának és a pedagógiai munkát segítő szakemberek tevékenységének. Tevékenységeink Az egyénre vonatkoztatva: ·
A tanuló személyiségének, életének feltérképezése
5
· · · · · · · · · ·
Szoros együttműködés a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel (családi kapcsolattartó, pszichológus, pszichiáter) A gyermek és szülő értékeinek, céljainak megismerése, érdekegyeztetés Feladatok, elvárások, követelmények tisztázása mindhárom oldalról, valamint külső kapcsolataink irányában A hiányzások csökkentése Jövőkép alakítása és pályaorientáció Művelődési intézmények látogatása Színházi előadások megtekintése ( legalább évente egyszer) Háztartási és életvezetési ismeretek tanítása technika és osztályfőnöki órák keretében a Mi Lakásunk Mentálhigiénés és Szabadidő Központban A multi- és interkulturális programok megvalósításának lehetősége A művészeti nevelés lehetőségeinek kihasználásán keresztül alkotási tevékenységek a személyiség, új pozitívabb felépítésével, átértékelésével
A közösségre vonatkoztatva
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos programok Iskolai szintű: · Tanár-diák fórum működtetése · A kortárs segítő tevékenység támogatása · Diáksajtó működtetése · Délutáni sportfoglalkozások (nem szakkör) · Színjátszó szakkör · Táncház · Filmklub · Jelentős ünnepekre iskolai szintű dekoráció készítése, ünnepek lebonyolítása · Tanulóink által készített alkotások kiállítása az iskolában · Játszóházak · Kézműves foglalkozások · Farsang, ördög parti · Lenhossék nap, Föld napja · Két évente egy erdei iskolai program minden tanulónk számára, amelynek költségeit a fenntartó finanszírozza. Ez a program a tanítási időben valósul meg, így a részvétel diákjaink számára kötelező. · Sportolás és a versenyeztetés a szabadidős programokban · Önköltséges nyári táborok szervezése Osztályközösség fejlesztése · ·
A fejlesztéshez szükséges állapotfelmérés elkészítése a közösségről Osztályszintű szokásrendszer kialakítása
6
· · · · · · · · · · · · ·
Osztályterem környezetének kialakítása Osztálykirándulások, tanulmányi kirándulások Osztálykarácsonyok, egyéb rendezvények Állatkerti látogatások Prevenciós foglalkozások Kapcsolattartás a képviselőn keresztül a diákönkormányzattal Részvétel az iskolai programokon Iskolai hagyományok megismerése és ápolása Rendszeres kommunikációs gyakorlatok a tanórákon és délutáni foglalkozásokon Önismeret, konfliktuskezelő képesség fejlesztése pszichológus bevonásával Csoportmunka alkalmazása a tanórákon Együttműködés a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel A közösségfejlesztési célok összehangolása az egy osztályban tanítók közössége által
A közösség és a személyiség együttes fejlesztésével kapcsolatos speciális módszerhez kapcsolódó tevékenységek: · · · · · · · ·
Reggeli és értékelő beszélgetőkör Napi, egyéni célkitűzések Egyéni tervek, tanulói szerződések Esetmegbeszélők negyedévente Magatartásmódosító bankrendszer Két pedagógus folyamatos jelenléte az osztályteremben A családi kapcsolattartó szoros együttműködése szülőkkel, segítő intézményekkel Program-koordinátor jelenléte -
Intézményünk feladatának tekinti a szabadidő tartalmas eltöltésének biztosítását, valamint ennek keretein belül és tanórákon a tehetséggondozást. A fentiek érdekében a következő tevékenységeket végezzük: · · · · ·
Szakkörök – művészet: tánc, színjátszó, képzőművészeti – tanulmányi – sport: labdarúgás, kosárlabda, sakk, röplabda, asztalitenisz A könyvtár és az információs technológiák használata Iskolai szintű és iskolák közti versenyek Bemutatók, a fellépési lehetőség biztosítása az intézményen belül és azon kívül is Tanórai differenciálás
A Mi Lakásunk Mentálhigiénés és Szabadidő Központ adottságainak, lehetőségeinek kihasználása Feladatunknak tekintjük a tanulóink lelki egészségvédelmét, amelyet a következő tevékenységekkel valósítunk meg: 7
Rendszeres foglalkozások · Prevenciós foglalkozások · Játszóházak A központhoz kapcsolható szabadidős programok · Táncházak szervezése A központ eszközeire alapozott foglalkozások · Nyári és egyéb szünidei foglalkozások
A diákközéleti tevékenység támogatása · · · · · ·
Felnőtt segítségnyújtás a diákélet megszervezésében Diáksajtó működtetése Rendezvények szervezésének segítése A kortárs segítő tevékenység támogatása Konfliktuskezelő technikák alkalmazása Tanár-diák fórum működtetése
A magas színvonalú, a tanulók szükségleteihez rugalmas alkalmazkodó nevelés és oktatás megvalósításával kapcsolatos feladatok Feladatunk, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók osztályban történő integrált oktatásához, valamint a tanulási, magatartási beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók foglalkoztatásához ismerjük, és alkalmazzuk a szükséges speciális módszereket. Tevékenységeink: · · · · · · · ·
Belső továbbképzési rendszer működtetése A továbbképzési rendszer működésének rendszeres értékelése és dokumentálás Bemutató órák, foglalkozások tartása Esetmegbeszélés Előadások tartása Csapatépítés Tréningek Pedagógus munkájának támogatása szakmai segítőkkel-szupervízió
Innovatív módszerek, eljárások kidolgozásának, adaptálásának elősegítése elsősorban a következő területeken · ·
Differenciált oktatás, a kooperatív tanulás, a kompetencia alapú oktatás Fejlesztő pedagógia 8
· · · · · · · ·
Konfliktuskezelés Önismeret, énkép alakítás Alternatív pedagógiai módszerek Kalandpedagógia Projekt módszer A magatartásmódosító modell programelemei Roma kultúra Iskolai dokumentumok (tanmenetek, egyéni fejlesztési tervek) elkészítése
9
A szülő és a pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségének területei
A szülők bevonásának érdekében élet közeli kommunikációs csatornákat működtetünk: ·
Továbbra
is
működtetjük
a
fogadó
órák,
szülői
értekezletek
családlátogatások rendszerét ·
Negyedévente esetmegbeszélők a szülő és a tanuló részvételével
·
Folyamatos kapcsolattartás
·
Konzultációk szükség szerint, valamint ezek kezdeményezése
·
Nyílt nap
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ·
A tankönyvek az intézmény lehetőségei szerinti ingyenes biztosítása- a tankönyvek kölcsönzésével
·
pályázati tevékenység, amely szolgálja a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók
szabadidős tevékenységét, sportolását, tehetséggondozását ·
tanulói ösztöndíjpályázatok elkészítésének segítése
·
a diákétkeztetés gyakorlatának figyelmemmel kísérése
·
karitatív szervezetekkel való együttműködés
·
a szociális intézményekkel való kapcsolattartás
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolai családi kapcsolattartók, valamint gyermek és ifjúságvédelmi felelős alkalmazása a családokkal történő rendszeres kommunikáció és együttműködés céljából kiemelten a következő területeken:
10
·
A rendszeres iskolába járás elősegítése
·
A szociális helyzet felmérése és a nehézségek enyhítése
·
Bűnmegelőzés
·
A családi életre nevelés
·
Az iskolai drogellenes és egészségvédelmi stratégia kialakítása
·
Együttműködés a nevelési tanácsadókkal, a gyermekjóléti szolgálatokkal a gyámügyi csoport vagy az adott esetben illetékes intézmény munkatársaival
Feladataink részletesen: A gyermeket körülvevő szociális intézmények mozgósítása a gyermekek és családjaik érdekében. A gyermekvédelmen belül szakemberek alkalmazása az iskolában: gyermek – és ifjúságvédelmi felelős, a felső tagozaton évfolyamonként családi kapcsolattartó. Az intézményen belül feladatunk, hogy a gyermekek állampolgári és gyermeki jogai teljes mértékben biztosítva legyenek, illetve kötelességeikről is felvilágosítást kapjanak. A jogokról és kötelességekről való felvilágosítás egyénileg (igény, és felmerülő probléma szerint) és osztályfőnöki óra keretén belül történik. Az őket megillető kedvezményekről és támogatásokról értesüljenek, és fel tudják használni azokat. Ezt a gyermekvédelmi szakemberek a családlátogatásokkal, illetve a szociális
környezet
felmérésével
segítik
szükség
szerint
az
osztályfőnökkel
együttműködve. Ezt ezen felül a szülők számára is jól látható helyen kifüggesztett tájékoztatók segítik. Az étkeztetés
figyelemmel
kísérése és
a
karitatív
szervezetekkel való
kapcsolattartás (pl.: Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat, Gyermekétkeztetési Alapítvány) Támogatást nyújtunk abban is, hogy a gyermekek szabadidejüket hasznosan töltsék el. Ezen felül feladatunk délutáni tevékenységek ajánlása, illetve iskolán kívüli intézmények programjainak figyelemmel kísérése. (pl.: Ferencvárosi Torna Klub, Ferencvárosi Művelődési Központ, gyermekvédelmi intézmények által szervezett programok)
11
A szülőkkel való kapcsolattartás, illetve az életkörülmények feltérképezése. (Családlátogatásokkal az iskola és a szülők közti együttműködés segítése és bizalom kialakítása) A gyermekek hiányzásainak nyomon követése A civil bűnmegelőzési és egészségvédelmi programokat az aktuális pályázati lehetőségek és partnereink ( pl. Közéleti Roma Nők Egyesülete) kapacitásának függvényben illesztjük éves munkatervünkbe.
12
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének elvei és gyakorlata iskolánkban Sajátos nevelési igényeiket az iskolában dolgozó pszichológusok, gyógypedagógusok a továbbiakban fejlesztő pedagógus), illetve szociálpedagógus (gyermekvédelmi felelős) közreműködésével az iskola elégíti ki. Alapelveink · · · · ·
Személyiségétől, hovatartozásától függetlenül elfogadunk minden gyermeket, jogaikat tiszteletben tartjuk. A krízisben levő gyermeket az adott időszakban több oldalról segítjük, támogatjuk, mindaddig, amíg újra nem képes az önálló, képességeihez mért stabil életvezetésre és érzelmi reagálásra. Partneri viszony kialakítására törekszünk mind a gyermekekkel, pedagógusaikkal és szüleikkel. Minden lehetőséget felhasználunk az egyes gyermekek és szociális hátterük megismeréséhez – anamnézis, családlátogatás, gyógypedagógiai és pszichológiai felmérés, előzetes óvodalátogatás, az óvodások meghívása az iskolába. Testi és lelki igényeik figyelembevételével egyénre szólóan fejlesztjük a gyermekek személyiségét.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok Alsó tagozat ·
· · ·
A szakvélemények megismerése után megtörténik a kapcsolatfelvétel a szülőkkel. A szülők együttműködésével felvesszük az anamnézist, olyan információkat kérünk, amelyek segítenek annak eldöntésében, hogy több induló tanulócsoport esetén, melyikbe kerüljön egy-egy tanuló. (A beszélgetések a pszichológus, gyermekvédelmi szakember és esetenként a fejlesztő pedagógus részvételével zajlanak.) A beiratkozást a diagnosztizáló mérési szakasz követi – a fejlesztő pedagógusok végzik. A mérés alapján, illetve a tanítók mérései, megfigyelései és tapasztalatai alapján kijelölődnek a fejlesztési területek. A tanítók és a fejlesztő pedagógusok közösen elkészítik az egyéni fejlesztési terveket.
13
· ·
·
Ezt követi az egyes tanulóknak problémák vagy életkor vagy a tanulócsoport alapján az egyes fejlesztési foglalkozásokra és az egyes fejlesztőkhöz való elosztása. A fejlesztés és a konzultációk folyamatos egymásra hatása: a fejlesztés eredményeit havonta egyeztetni kell az egyes pedagógusoknak az egyes fejlesztőkkel. Különleges esetekben ezek a konzultációk akár napi szintűek is lehetnek, vagy esetmegbeszélő csoportokat lehet összehívni. Kontroll mérések félévenként vannak. Ekkor felmérik a fejlesztés eredményeit és kijelölik a további célokat, fejlesztendő területeket. Év végén pedig újabb mérések teszik összehasonlíthatóvá az egyes tanulók, illetve tanulócsoportok egész éves fejlődését, továbbá kijelölik a további fejlesztendő területeket. Felső tagozat
· ·
· ·
·
A felső tagozatra a felvétel tanév elején illetve tanév közben is történhet. A szakvélemények megismerése, illetve a tanulóval és a szülővel való közös beszélgetés adja az alapját a felvételnek. Ezt követően döntjük el, hogy melyik tanulócsoportba kerüljön be a gyermek. (Résztvevők: pszichológus, fejlesztő pedagógus, családi kapcsolattartó, programkoordinátor, osztályfőnök. A felvételt követően, amennyiben a szakvélemény és az első interjú alapján indokolt, szintén történik egy diagnosztizáló mérés. (Fejlesztő pedagógus, pszichológus.) A mérés alapján a fejlesztő pedagógus kijelöli a fejlesztendő területeket és a foglalkozások időpontját. A pszichológus a szülővel, a tanulóval, illetve az osztályfőnökkel közösen eldönti, hogy szükség van-e valamilyen korrektív vagy szupportív terápiás segítségre. A fejlesztést félévenként szintén újabb mérés, majd az újabb fejlesztési célok kijelölése követi.
A sajátos nevelési igényű tanulók pszichológiai ellátásának elvei Az egyéni pszichológiai támogatásnak, ellátásnak az elkezdését, biztosítását kezdeményezheti: · Nevelési Tanácsadó vagy Szakértői Bizottság szakvéleményben javasolja a pszichés támogatást · a szülő (14 éves kor alatt a szülővel való konzultáció az indító lépés) · az osztályfőnök · maga a tanuló (ez általában krízishelyzetben jellemző lépés) Az alsó tagozatos tanulók esetében az egyéni foglalkozások elkezdése előtt megtörténik a szülővel az anamnézis felvétele. Ezt követően a megismerkedési szakaszban szükség esetén (a megfelelő információk hiányában) megtörténik a diagnosztizálás (IQ mérése, Világjáték felvétele, bábozás, ház-fa-emberrajz, család- és elvarázsolt családrajz.) A terápiás foglalkozások az alsó tagozatos korosztály esetében általában legalább egy éves időtartamúak. Közben a pszichológus rendszeresen konzultál a pedagógussal és a szülővel. Esetmegbeszélésre, esetkonzultációra, szupervízióra szintén van lehetőség. Krízishelyzetben ezek feltétlenül megtörténnek.
14
A felső tagozatos tanulók esetében a megismerkedési szakaszban a legfontosabb a problémák feltérképezésén túl az alapszintű bizalom elnyerése (többek között) a titoktartásról való biztosítás által. A továbbiakban a terápiás foglalkozások/tanácsadás kerete döntően a beszélgetés; ezt diagnosztikus céllal tesztek tarkíthatják. A lehetőségekhez képest a legszélesebb körű konzultáció a pedagógusokkal és a szülőkkel. A serdülőkorúak esetében a szülővel való kapcsolattartás bizonyos esetekben lazább is lehet, mint az alsó tagozatos tanulók esetében.
Az egyéni foglakozásokon kívül különböző csoportos foglalkozásokkal biztosítjuk a tanulók pszichés támogatását: · játékcsoport (elsősorban alsó tagozatosok számára) · közösségfejlesztő csoportok · tanulástechnika csoportok · kalandpedagógia A segítő munka szakmaiságának, hatékonyságának biztosítása rendszerességgel csoportos szupervíziós megbeszélést tartunk.
érdekében
kétheti
Ezen kívül esetmegbeszélő csoportok összehívására van lehetőség minden gyermek esetében. Ezt kezdeményezheti(k) a gyermek pedagógusa(i), illetve a vele foglalkozó segítő szakemberek bármelyike. A segítő csapat havonta egy belső továbbképzést, önképzőkört tart a pedagógusok által javasolt témákban. Ez a szakmai munka színvonalának, a szakmai tudatosságnak a fejlődését segíti.
A pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulókkal kapcsolatos gyermekvédelmi feladatok Amennyiben a pszichés fejlődési zavar hátrányos helyzettel és/vagy veszélyeztetettséggel jár együtt, a gyermeket körülvevő szociális intézményeket is mozgósítjuk a gyermekek és családjuk érdekében. A gyermekvédelmen belül két szakember dolgozik az iskolában: iskolai szociális munkás és gyermekvédelmi felelős. Az intézményekkel való együttműködés és kapcsolattartás igen erős alapokon nyugszik.
Feladataink:
15
· · · ·
a gyermekek állampolgári és gyermeki jogainak védelme az őket megillető kedvezményekről és támogatásokról értesüljenek, és ki tudják használni őket. támogatás a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltésében a szülőkkel, pedagógusokkal való kapcsolattartás, illetve az életkörülmények feltérképezése
16
Az iskola környezetnevelési programja A társadalomban és így az iskolában is felértékelődik a környezet- és természetvédelem. Az iskola nevelőmunka minden területét át kell hatnia a természet tiszteletének és védelmének. A tanórai és tanórán kívül foglalkozásokkal erősítjük a gyermekek természet iránti kötődését. Az iskola környezetvédelmi célkitűzéseinek főbb területei: · a közlekedési szokások · az iskolai étkeztetés · környezetkultúra · az iskola és a környezet zöld felülete · a környezet esztétikája, tisztasága, használhatósága - a tantermek felszereltsége, mosdóhelységek tisztasága, higiéniája. A környezeti nevelés színterei és kapcsolatai iskolánkban A környezeti nevelés folyamatos. Akkor igazán hatékony, ha átjárja az iskolai élet minden színterét, tevékenységét a tanórától a szabadidős foglalkozásokig. · · · ·
Tanórák Napközi Szakkörök Programnapok (Világnapok, emléknapok)
A környezeti nevelés jellegéből fakad, hogy nem nélkülözheti a valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását. · · ·
lakóhelyi és iskolai környezet kirándulások erdei iskola (Kétévente egy erdei iskolai program minden tanulónk számára, amelynek költségeit a fenntartó finanszírozza. Ez a program a tanítási időben valósul meg, így a részvétel diákjaink számára kötelező. ) (Az egyes erdei iskolai programokon szerzett ismeretek számonkérésének módját az egyes tantárgyak tantervei rögzítik.) Környezeti nevelőmunkánk tervezésekor együttműködünk civil szervezetekkel is: · · ·
lakóhelyi közösségek (szülők) önkormányzat pályázatok
Feltárjuk az eredményességet befolyásoló tényezőket: · ·
a szülők életvitele, értékrendje, szokásai lakóhelyi közösségek környezetszemlélete
17
Feladataink részletesen Pozitív környezeti magatartás kialakítása · · · ·
ismeretek szintjén észlelési tudatosság szintjén (esztétikai érzékenység) környezeti etika szintjén (környezetet védő, javító és fenntartó tevékenységek) cselekvési tapasztalatok szintjén (iskolai és lakóhelyi terepen hulladékgyűjtés és környezet formálás, dekoráció, egyéb tevékenységek)
Pozitív környezeti viselkedés gyakoroltatásának lehetőségei iskolánkban: · · · ·
drámajáték: élethelyzetek bemutatás: film, számítógépes programok kiállítások megtekintése, megrendezése képek, fotók gyűjtése, készítése
A környezeti nevelés főbb témakörei tanórákon és tanórákon kívül: · · · · · · · · ·
A család Háztartástani és életviteli ismeretek Testünk és életműködésünk Az élő természet Közlekedés Tájékozódási alapismeretek A lakóhely ismerete Országismeret (globális szemlélettel, helyi cselekvési programokkal) Hon- és népismeret
Egyéb tevékenységek · · · · · ·
Tanulmányi kirándulások Állatkerti séták Erdei iskolák Filmvetítések Az iskolai Mentálhigiénés és Szabadidő Központ lehetőségeinek kihasználása Kiállítások megtekintése
Iskolánk egészségnevelési programja Iskolánk egészségmegőrző programjának sarkalatos pontja a megelőzés Az egészséges életmódra nevelés kiemelt feladatai: · · ·
a rendszeres testmozgás biztosítása helyes életvezetési stílusok kialakítása egészségügyi szűrővizsgálatok 18
· ·
a szexuális nevelés a mentális egészség megőrzése, helyreállítása (pl.: drogprevenció)
Az egészségnevelés színterei · · · · · · ·
tanítási órák osztályfőnöki órák napközi szakkörök a segítő munkaközösség (gyógypedagógus, pszichológus, szociális munkás, gyermek és ifjúságvédelmi felelős) foglalkozásai programok és foglalkozások külső szakemberek bevonásával A Mentálhigiénés és Szabadidő Központ lehetőségeiből adódóan mind a személyes higiénia megteremtésében (van lehetőség zuhanyzásra és a ruhák kimosására is), mind az élettér modellértékű kialakításának megfigyelésére, mind nyugodt környezetben való osztályfőnöki órák megtartása alkalmas, így az egészségnevelés jelentős színtereként használjuk.
Az iskolai élet megszervezésével (napirend, órarend, tisztálkodási-étkezési szokások, a mindennapos testmozgás biztosítása tanítási órákon és szabadidőben, szakkörök, kirándulások kereteiben, stb.) lehetővé tesszük, hogy a tanulók megismerhessék és egyben gyakorolhassák azt, hogyan lehet egészséges, életvidám, értelmes emberi életet élni. Az egészséges életmódhoz tartozó időszakos rendezvények mellett a mindennapok gyakorlatában is érvényesülnie kell az egészséges életmód szokásrendszerének. A test nevelése életforma, a szellem képzésével egyenrangú, önálló ágazata az oktató nevelőmunkának. Az iskolai testi nevelés, testnevelés feladata, hogy biztosítsa a tanulók szervezetének egészséges fejlődését, az egészség megszilárdítását. Sokoldalúan fejlessze a gyermekek különböző képességeit, emelje mozgásműveltségük színvonalát. Keltsen érdeklődést bennük, alakítson ki igényt a játékok, sportjátékok űzése iránt. A testedzésen, játékon, sporton, mint tudatos tevékenységen, értelmes cselekvésen keresztül a személyiség egészét alakítjuk. A győzelem érdekében kifejtett nagyobb figyelemkoncentrációt, az önálló, gyors gondolkodást, helyzetfelismerést és a határozott döntési képességet az előbbi cél érdekében felhasználjuk. Az intézményben minden gyerek számára biztosítjuk a mindennapos testmozgás lehetőségét. Célunk, hogy ezt a lehetőséget minél több diákunk ki is használja és ez igényükké váljon. Feladataink, programjaink részletesen: · · · · ·
Drogprevenciós foglalkozások minden felső tagozatos osztályban A diákok számára információ biztosítása függőség vagy ennek veszélye esetén Szexuális nevelés az iskola 6-7-8. évfolyamán, fiú-lány bontásban Személyes higiénia megteremtése, az iskolai körülmények biztosításával A fogászati szűrővizsgálatok elvégzése az iskola falain belül, ha lehetséges az elvégezhető kezeléseket is.
19
· · · · · · · ·
A mindennapi testedzés lehetőségének megteremtése az alsó tagozaton A mindennapi szabadlevegőzés a napközis tanulóknak Az iskolaorvosi vizsgálatok elvégzése, a szokásos oltások beadásának biztosítása A gyermekétkeztetési vállalattal a partner kapcsolat fenntartása Kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, ÁNTSZ-szel, az iskolaorvossal, védőnővel, fogorvossal Általános orvosi vizsgálat az iskola minden tanulójának évente 2 alkalommal A személyes szűrés évi 2 alkalommal Fogprevenciós foglalkozás évi 1 alkalommal
Alsó tagozaton megjelenő speciális programok, feladatok · · ·
mindennapi testedzés lehetőségének megteremtése szakköri tevékenységeken a személyes higiéniára nevelés az iskola minden tantárgyához, tevékenységéhez kapcsoltan mentálhigiénés állapotuk felmérése és a segítségre szorulók megsegítése fejlesztő pedagógusokkal, pszichológusokkal
20
A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladataink
Célok: · ·
a tudatos és önmérséklő fogyasztói magatartás kialakítása. a fogyasztáshoz kapcsolódó folyamatok és jogok ismeretének átadása
Részletesen: Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya alapján a fogyasztónak joga van: - az alapvető szükségletekhez (olyan fogyasztási cikkekhez, amelyek a túlélést biztosítják), - a biztonsághoz (az életre és egészségre veszélyes árucikkek és szolgáltatások elleni védelem joga), - a tájékoztatáshoz (a tisztességtelen és félrevezető hirdetés elleni védelemhez való jog), - a választáshoz (versenyképes fogyasztási cikkekhez való jog, a megfelelő minőség biztosításával), - a képviselethez (a fogyasztói érdekek érvényesítéséhez való jog a kormányzati-politikai tervezésben), - a kártérítéshez (rossz minőségű fogyasztási cikkek, szolgáltatások ellentételezéséhez való jog), - fogyasztói oktatáshoz (tájékozott fogyasztóvá váláshoz szükséges tudás megszerzéséhez való jog), - az egészséges környezethez (méltóságot biztosító, félelem- és veszélymentes környezethez való jog). A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai nevelés célja, hogy felhívja a tanulók figyelmét a fogyasztás visszásságaira, a fogyasztóvédelem törekvéseire, és segítse a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását. Feladatok: A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében már kisiskolás kortól – osztályfőnöki órán, szakórákon, iskolai kiránduláson, erdei iskolában, szabadidős rendezvényeken stb. – hangsúlyosan foglalkozni kell a média hatásával, a reklámok szerepével az élelmiszerek és tisztálkodási szerek közötti választások esetében. Ismertetjük a reklám hatásmechanizmusát: Kinek és miről szól a reklám, kik szerepelnek benne, mi az üzenete, milyen eszközöket használ a megnyeréshez. Ismertetjük a fogyasztás (ökológiai, szociológiai) hatását. 9-10 éves korban már azt is tudatosítani lehet, „mennyiben befolyásolják az érzelmek, a családi kapcsolatok és az egyéni értékek” az egészségügyi információk meghallgatását, az egyes fogyasztási termékek, szolgáltatások kiválasztását. Osztályfőnöki, technika, testnevelés, fizika, kémia, pályaorientációs órán meg kell ismerkedni azokkal a biztonsági előírásokkal, amelyekre minden elektromos eszköz, kémiai 21
szert tartalmazó termék, gyógyszer vásárlása esetén tekintettel kell lenni. Fel kell hívni a figyelmet az érték-ár arányra, a termékek minőség és felhasználhatóság szerinti szavatossági idejére.
22
A napközis foglakozásokat meghatározó programunk Mottó: „ A gyermekmegőrzésen túl…” Alapelvek Pedagógiai eljárásaink vezérelve a gyermekközpontúság, amely megmutatkozik o a mindennapi kommunikációban o a tevékenységek szabályainak közös megalkotásában o a családias környezetben és hangulatban, ill. a közösségre jellemző szokásokban
Feladataink: Biztosítani: o a gyermekek egészséges és biztonságos tanórán kívüli foglalkoztatását o a szabadidő kulturált eltöltéséhez a szükséges helyet, időt és eszközöket o az önálló tanulás feltételeit o igény szerint az étkezés megszervezését Tevékenységeink: o o o o o o
a környezeti és egészségnevelés fejlesztés és korrekció a tanulás tanítása személyiségjegyek alakítása értékrendszer formálása nemzeti és európai kultúra közvetítése, hagyományőrzés
Részletesen: o felkészülés és tervezés o az önálló tanulás elemeinek elsajátíttatása, megtanítani a gyermeket tanulni o segítség a házi feladatok megtanulásában, elkészítésében, a munka megszervezésében, ellenőrzésében o a gyermekek játékkultúrájának fejlesztése o tartalmas, örömet adó szabadidő szervezése, az ehhez szükséges szabadidős „technikák” megtanítása o a gyermekek egyéni fejlődésének figyelemmel kísérése o a gyermekek társas kapcsolatainak ismerete o kapcsolat a gyerekek családjával o együttműködés az iskola nevelőivel
23
A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE (az egyes tantervek végrehajtásához szükséges felszerelések és eszközök a tantervek részét képezik.) A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE: MEGLÉVŐ SZÜKSÉGES, MÉG HIÁNYZÓ 1. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez szükséges eszközök, felszerelések. Egyéni fejlesztő szobák és berendezéseik: 1 db logopédiai szoba 1 db ayresterápiás szoba 3 db egyéni fejlesztő szoba 2 db pszichológusi szoba A fejlesztő tevékenységhez szükséges játékpark: · Természetmemória · Játszva tanuljuk az évszakokat · Mi a párja? · Számolós puzzle · Tanuljunk számolni · Állatcsaládok · Folyamatábrás puzzle I-II. · Tanulom az órát · Állatos lottó · Hol élnek az állatok? · Élőlények fejlődése · Az én házam, lottó · Az én kertem, lottó · Tapintásos dominó · Fagyöngy · Számmérleg · Érzékfejlesztés I-II. · Keresd a másik felét! · Irányok kirakó · Almafák, színek és számok · Tridominó · Melléknevek és helyzetek · Szituációk és helyzetek · Ügyes boci · Differix
24
· Figurix · Bevásárlósat játszom! · Tik-Tak, junior · Trio · Sapiento-állatvilág · Sapiento-tollas változat · Jenga · Micimackós memoria · Testrészek, kirakó · Logico tábla · Twister játék · Domino játék · Activity · Hangszerek: cintányér, dob, játékzongora · Illat lottó · Tapintható, megfogható formák · ABC szőnyeg · Betű labirintus · Geometriai formák · Tér- ,időtudatosságot fejlesztő játékok · Frostig szőnyeg · Akadály pálya A fejlesztő tevékenységhez szükséges szoftverek: · Logopédiai szoftverek: · ABC Professzor · Anyanyelvi gyakorló szoftver · Helyesírási gyakorló szoftver · Beszédkorrektor · Betűvarázs · Dinamikus olvasási program · Dyslex programcsalád · Manó szoftvercsalád A fejlesztő tevékenységhez szükséges egyéb eszközök: · Cd-s, kazettás, rádiósmagnó · Kamera · Videó · Televízió · Kazetták · Fejlesztő szakkönyvek · Állítható padok
· · ·
Cd-s, kazettás, rádiósmagnó Írógép vagy számítógép Szakkönyvek
2. Iskolánk nevelési céljainak megvalósításához szükséges eszközök. „Mi lakásunk” (mentálhigiéniás klubhelyiség) 25
Vízitúra felszerelés: 40 főre elegendő: · hálózsák · sátor · 11 db 4 személyes túrakenu · kísérő motorcsónak Konditerem: · combhajlító gép · vádli gép · súlyzó készlet · fekve nyomó pad · karizom erősítő gép · csípő tárcsa Iskolabusz ( 17 fős) Projector 3. A tantárgyi oktatás során szükséges eszközök, amelyeket az egyes tantárgyak helyi tantervei nem tartalmaznak külön. 1 db tornaterem 1 db tornaszoba mászófallal Számítástechnika terem Projektor 5 db Digitálistábla 3 db, Mobil Digitálistábla 2db hordozható számítógép 5 db multimédiás számítógép 6 db A kompetencia alapú oktatás elterjesztéséhez 1 db érintőtáblával ellátott SDT használatra alkalmas labor helyiség Mobil nyelvi labor Természettudományi szaktanterem Művészeti nevelés szaktanterem Technika szaktanterem Szaktantárgyi szertár: · Biológia · Kémia, fizika · Technika · Rajz
Sportudvar
Idegen nyelvi szaktanterem
· · ·
magyar szertár történelem szertár matematika szertár
26
A tanulói jogviszony létesítésének szabályai A jelentkezés időszaka minden év április 1-jétől április 30-ig tart. A tanulói jogviszony létesítéséről felkért iskolai szakemberek véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója, illetve az általa megbízott személy dönt. A felvételi időszakon kívül történő jelentkezés esetén a tanulói jogviszony létesítésnek lehetőségéről a felkért iskolai szakemberek véleményének kikérése után az igazgató és az érintett osztályfőnök közösen dönt. A tanulói jogviszony létesítésnek elutasítását eredményező okok lehetnek különösen: · Férőhely hiánya · A felkért iskolai szakemberek illetve az osztályfőnök szakmai véleménye · A felvételi időszakon kívül történő jelentkezés · Az iskolánk által esetlegesen igényelt dokumentumok hiánya (Ilyen lehet: osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős által írt jellemzés, nevelési tanácsadó véleménye, szakértői bizottság véleménye)
27
Az iskola helyi tanterve A magasabb évfolyamra lépés feltételei: ·
A tanuló a helyi tantervekben rögzített minimális követelmények teljesítésével léphet magasabb évfolyamra.
·
A tanuló az igazgató engedélyével az egy osztályban tanítók közösségének javaslatai alapján az évfolyam követelményeit az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. – amennyiben félév közepéig jelzi, indokolt esetben – nem tanköteles, családi okok, élethelyzetváltás
·
A tanuló értékelés alóli felmentése esetén a fejlesztő pedagógus, szaktanár szöveges értékelésben jellemzi a gyermek fejlődését, aktivitását, féléves, éves munkáját és tehet javaslatot a magasabb évfolyamba lépésre.
·
A
Egyéb vonatkozásban a hatályos törvényi, rendeleti szabályozások a meghatározók
tanulók
beszámoltatásának,
az
ismeretek
számonkérésének
követelményei, formái: A tantárgyi követelményeket a tantárgyi programok tartalmazzák. A követelményeket a tanulók és a szülők – igényük szerint – ismerjék meg. ·
A számonkérés képezzen a tanulók által ismert és tervezhető rendszert.
·
Igazodjon a tanuló a tanuló készségeihez, képességeihez, a szóbeli és írásbeli számonkérés aránya igazodjon a gyermek adottságaihoz!
·
Nem lehet a fegyelmezés eszköze, embertelen, megalázó!
·
Legyen türelmes a lassabban haladó és gondolkodó tanulókkal!
·
Legyen ösztönző, a tanuló egyéni fejlődésére irányuló!
·
Biztosítson javítási lehetőséget!
·
Év eleji, félévi és év végi szintfelmérő dolgozatok!
Érdemjegy szerzési lehetőség: azoknak a tanulóknak, akiknek tartós hiányzása van, de ez 1-1 tantárgyból nem éri el a 30%-t, a szaktanár döntése alapján a hiányzás miatt elmulasztott témakörökből beszámolási lehetőséget biztosítunk. 28
Az otthoni (napközi, tanulószoba) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok, az iskolán kívüli felkészülési kötelezettségek korlátai: · · ·
Hétvégére otthoni felkészülés céljából nem lehet feladatot előírni A táblázatban megadott szóbeli és írásbeli felkészülési idő aránya függ a tanulók aznapi órarendjétől Az első osztálytól kezdve a tanulók tanulási technikákat sajátítanak el, amely felsőbb évfolyamban megkönnyíti az otthoni felkészülést, lerövidíti a felkészüléshez szükséges időt
A felkészülési idő maximuma: Írásbeli
1-2. évfolyam
Szóbeli Hétfőtől csütörtökig naponta 45 perc 15 perc
3-4. évfolyam
60 perc
20 perc
40 perc
5-6. évfolyam
60 perc
30 perc
30 perc
7-8. évfolyam
90 perc
45 perc
45 perc
30 perc
A tanulói teljesítmény értékelésének elvei A tanulók teljesítményét év közben érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősítjük Alsó tagozaton az oktatási törvény által előírt módon adunk minősítést. A gyermek előmenetelét folyamatosan óráról - órára értékeljük, elsősorban pozitív megerősítésekkel. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni, az egyéni képességek, készségek fejlődésének figyelembe vételével. Az osztályzatot legalább három félévi érdemjegynek kell alátámasztania.
29
Az elsőtől – nyolcadik évfolyamon a nevelőtestület döntése alapján az osztályfőnök javaslatára- a tanulók teljesítményének, szorgalmának és magatartásának minősítésére más megjelölést is alkalmazhatunk. A döntést tényét éves munkatervünkben rögzítjük. A szülő kérésére a tanuló iskolából való távozásakor ezt osztályzat formájában is meg kell tenni. A magatartást és a szorgalmat az osztályfőnök az egy osztályban tanítók egyeztetésével szövegesen is értékeli. Az értékelés eredménye a szülők és tanulók számára rendszeresen megismerhető, negyedévente összesítő értékelést kapnak tanulóink és szüleik. Az évismétlés veszélyét, vagy a tanulmányokban történő jelentős visszaesést külön kérés nélkül is ismertetjük a szülővel.
30
A magatartás érdemjegyekben és osztályzatokban tükröződnie kell a tanuló ·
A tanuló önmagához mért fejlődésének
·
Társaihoz és az iskola alkalmazottaihoz való viszonyának, konfliktusok megoldási gyakorlatának
·
A házirend általa történő betartásának (lopás, agresszivitás, megalázás, fenyegetés – következményeit a házirendben rögzíteni kell) – súlyos vétségek következményeinek
·
Tanórai magatartásának, aktivitásának
·
Szünetbeli magatartásának, aktivitásának
·
Igazolatlan mulasztásainak (késés, iskola elhagyás)
·
Az iskola épületének, felszereléseinek, tisztaságának megóvása érdekében kifejtett tevékenységének
·
Közösségi tevékenységének, az iskolai életben való aktivitásának
·
Tanórán kívüli programokon tapasztalható viselkedésének
·
Az iskola jó híréért kifejtett tevékenységének, megőrzésére irányuló törekvéseinek
Magatartás: példás (5)
Példamutató a házirend betartásában.
jó (4)
Betartja a házirendet
változó (3)
Nincsenek súlyos fegyelmi vétségei
rossz (2)
Súlyosan vét az iskola házirendje, szabályai ellen,
Az igazolatlan mulasztások mértékük és okuk figyelembe vételével beleszámítanak a magatartás értékelésébe.
31
A szorgalom érdemjegyben tükröződnie kell a tanuló ·
A tanuló önmagához mért fejlődésének
·
Kötelességtudatának
·
Teljesítményének
·
Tanórai aktivitásának
·
Felszerelése hiánytalanságának
·
Tanórán kívüli programokon, versenyeken való részvételének
Szorgalom:
példás (5)
Önként, önállóan, képességeinek megfelelően eleget tesz tanulmányi kötelességeinek. Társainak segít.
jó (4)
Bíztatással tesz eleget tanulmányi
kötelességeinek.
változó (3)
Készségeihez, képességeihez, adottságaihoz mérten változóan teljesít
hanyag (2)
Tanulmányait vétkesen elhanyagolja.
32
A tanulók fizikai állapotának felmérésére vonatkozó módszerek
Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja: Az iskolai és testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskolás korú fiatalok körében Évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodunk a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezzük az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságokat. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségfejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszűntetésére, az általános teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, szükséges szint elérésére, megtartására. Eszközeink: Oktatási Minisztérium által felkért bizottság a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas tesztet állított össze. A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A tesztek nem képezik a tantervek tartalmát, és hogy a mérés célja megvalósuljon nem szabad azokat betanítani és gyakoroltatni. A próbarendszert a tudományos kutatás eszközeinek is tekintjük a tanulók fizikai állapotának vizsgálatához. A vizsgálatok megszervezése: · · · ·
A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik. A vizsgálatokat a testnevelő tanár végzi az osztályban. A teszteket a kézikönyvben szereplősorrendben kell végezni. Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük.
A motoros tesztek: · · · · · ·
Ülésben előrenyújtás Helyből távolugrás SIT-UP teszt, felülések Függés hajlított karral 10*50 méter ingafutás Cooper teszt 33
A testnevelő által elvégezendő feladatok 1. Egységes minőség-ellenőrzés: Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz, tanév elején és a végén meg kell mérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mérések eredmények, pontértékei alapján kel az értékelést minősítését elvégezni. 2. Egységes minőségbiztosítás: Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és a képesség szerinti differenciált terheléssel, törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával - a tanárnak, a szülőnek, a tanulónak – törekedni kell az egészség megőrzésére. 3. Folyamatos visszacsatolás: A tanulók aktív közreműködésével, a megtervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon követésének biztosítása: a tanár, a diák, a szülő számára. A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése.
34
Helyi tantervünk óraszámai A) Általános iskolai oktatás - alsó tagozat
Tantárgy
1.
2.
3.
4.
Magyar nyelv
8,5
8
8
7
4
4
4
4
Környezetismer 1
1
1
2
1
1
1
2
1
1,5
1
1
1
1
3
3
3
3
Idegen nyelv
----------
----------
------------
2
Osztályfőnöki
-----------
----------
1
1
Összesen
20
20
20
22,5
és irodalom Matematika et Ének- zene
1
Rajz és vizuális 1,5 kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport
Iskolánk alsó tagozatán az iskolaotthonos oktatásra ugyanezek az óraszámok érvényesek Az órarend kialakítását a csoport adottságainak, állapotának ismeretében minden év szeptember 1-jéig a csoportban dolgozó pedagógusok a fejlesztő pedagógus bevonásával határozza meg a szabadidős foglalkozásokat is beleértve.
35
B) Általános iskolai oktatás- felső tagozat 5. Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ism.( hon és népismeret 5-6.) Idegen nyelv Matematika( informatika 5-6.évfolyam) Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport( tánc) Osztályfőnöki Modulok Ember és társadalomism.,etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan
6. 4
7.
8.
4
4
4
2,5 2,5 2 2 4 3,5
2 2 3 1
2 2 3 1
2,5 2,5
1 1 1,5 1,5 1 1 3 3 1 1
1,5 1,5 1,5 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1 2 2 1 1 0,5 1
0,5 22, 22, 5 5 25
25
C) A kompetencia fejlesztő programcsomagok bevezetése A képességfejlesztő, kompetencia alapú oktatás keretében az iskola az előírt tananyagot a műveltségi területeket követő szerkezetben közvetíti, építve a tanulók együttműködési készségére és akaratára, középpontba helyezve a tanulók tudásának, képességének, személyiségének fejlesztését. A képességfejlesztő, kompetencia alapú oktatás megszervezését az oktatási és kulturális miniszter által kiadott képességfejlesztő, kompetencia alapú oktatási programok (a továbbiakban: képességfejlesztő program) segítik, amelyeket az érintett iskolának alkalmaznia kell. A programcsomag részei különösen Programtanterv Tanulói munkatankönyv Egyéb, a tanulást segítő segédletek A program elvégzését iskolai adaptációs dokumentumok segítik.
36
Az adaptációs dokumentumok elsősorban a gyakorlati megvalósítási lehetőségeiről szólnak az iskola sajátosságainak figyelembe vételével. Az egyes programcsomagok megvalósítási ütemét, a tananyag, a foglakozások számát a csoportok és a tanulók körében végzett felmérések határozzák meg. Ezek segítik egyrészt a tartalomfüggetlen kompetenciák fejlesztését, amelyek nem köthetők tudományágakhoz, tantárgyakhoz, műveltségi területekhez beépülését, (Ilyenek pl. a tanulás tanulása, az együttműködés képessége, a problémamegoldó képesség, a kreativitás és motiváció ), másrészt a tanuló egyéni haladási ütemének biztosítását. Amennyiben a források a programcsomag egyes részei tekintetében nem állnának a jövőben rendelkezésre (pl. munkatankönyv), az arra jogosult (tanúsítványt szerzett), valamint a belső továbbképzésen résztvevő pedagógusok a rendelkezésre álló helyi tanterv és taneszközök felhasználásával érvényesítik a kompetenciafejlesztő oktatás követelményeit. Az érvényesítés eszközei különösen azok a pedagógiai eljárások, amelyek építenek a tanulók együttműködési készségére és akaratára, középpontba helyezve a tanulók tudásának, képességének, személyiségének fejlesztését. A nem szakrendszerű oktatás bevezetése, különösen az A típusú programcsomag esetén az ezekre fordítható oktatás óraszámait is érinti az 5-6. évfolyamon. A tanulók felmérése alapján a foglalkozás megtartására jogosult pedagógus eldönti, hogy az alapkészségek fejlesztésére is koncentráló programcsomagok mely részeit tartja a nem szakrendszerű oktatás keretében. A nem szakrendszerű oktatás az A modulokkal is teljesíthető
Tantárgy/évfolyam
5.
6.
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Természetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sportAlapkészségek fejlesztése és kompetenciafejlesztés, a testnevelés mellől kalandpedagógia
3 2 2 3 2 1 1,5 1 2,5 4,5
3 2 2 3 2 1 1,5 1 2,5 4,5
Az alapkészségek fejlesztésére szánt erőforrások összefoglalóan: · Tantárgyak helyi tantervei · A kompetenciafejlesztő programcsomagok · A fejlesztő pedagógus Módszertani ajánlás az alapkészségek fejlesztéséhez: · Az év eleji felmérések alapján a fejlesztő pedagógussal közösen kidolgozott egyéni fejlesztési terv elkészítése
37
· · · ·
Az OKÉV mérés és saját tapasztalataink alapján heti egy írásóra az 5-6. évfolyamon a fejlesztő pedagógus és a magyart tanító közös óravezetésével Az első 4. hétben az 5-6. évfolyamon alapozó időszak bevezetése –tantárgyközi megoldásokkal. A szociális kompetenciát fejlesztő programcsomagok A típusú moduljainak rugalmas átvétele a 2007/2008-as tanévtől kísérleti jelleggel, a 2008/2009-es tanévtől akár B típus egyes moduljai időkeretének terhére is. Fogalmazás mestermunkák, önálló produktumok az 5-6. évfolyamon.
38
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Gazdaságosság A kiválasztásnál figyelembe kell venni a családok teherbíró képességét. A kiválasztott eszközök lehetőség szerint egy tanévnél hosszabb távon legyenek használhatók a tankönyvek esetében is. A ferencvárosi tanulók számára a tankönyvet az önkormányzat támogatásával ingyenesen biztosítjuk. A kerületen kívüli rászoruló tanulóink számára lehetőségeink szerint a tankönyvet kölcsönzéssel biztosítjuk. Egymásra épülés Elsőbbséget élvez az egymásra épülő, egymást kiegészítő eszközök kiválasztása. Egységesség Az egyes tantárgyakhoz a tanulócsoportok felmenő rendszerben azonos tankönyvcsaládot használjanak.
39
Jelen pedagógiai program a 2007-2008-as tanévtől az újabb pedagógiai program elfogadásáig érvényes. Felülvizsgálatát, értékelését a nevelőtestület legkésőbb 2010. június 15-ig elvégzi. A pedagógiai program módosítására a nevelőtestület jogosult évenként legkésőbb április 15-ig. A módosítások a tanév kezdetétől a fenntartói jóváhagyást követően léphetnek csak hatályba. A pedagógiai program nyilvános. Megtekinthető az iskolatitkári irodában, az iskolai gyermekvédelmi szakembereknél.
40
