A KLAPKA GYÖRGY SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Jászberény 2013. 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ
8.oldal
1.1 Jellemző adatok
8.oldal
1.2 Az iskola rövid története
9.oldal
1.3 Az iskola életének, jellemzőinek bemutatása
10.oldal
2. HELYZETELEMZÉS
11.oldal
2.1 Helyzetkép
11.oldal
2.2 Az iskola társadalmi környezetének, az iskolával szemben támasztott követelményei, elvárásai (fenntartó, iskolaszék, szülők, tanulók, iskolák, gazdálkodó szervezetek, intézmények, szervezetek) 12.oldal 2.2.1 A fenntartó oktatáspolitikai elgondolásaik, elvárásai
12.oldal
2.2.2 Az iskolaszék elvárásai
13.oldal
2.2.3 A szülők elvárásai
13.oldal
2.2.4 A tanulók iskolaválasztásának indokai, elvárásai, észrevételei 14.oldal 2.2.5 Az iskolánkban tanuló tanulók továbbtanulási lehetőségei, a felsőoktatási intézmények elvárásai 15.oldal 2.2.6 Gazdálkodó szervezetek, intézmények elvárásai
15.oldal
2.2.6.1 Gazdálkodó szervezetek
15.oldal
2.2.6.2 Általános iskolák
16.oldal
2.2.6.3 Közművelődési intézmények
16.oldal
2.2.6.4 Egészségügyi, szociális intézmények
16.oldal
2.2.6.5 Sportegyesületek
17.oldal
2.2.6.6 Egyházak
17.oldal 2
2.2.6.7 Liska József Katolikus Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium 17.oldal 3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
18. oldal
3.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 18. oldal 3.1.1 Az iskola pedagógiai hitvallása (elvárások, valamint a nevelőtestület által fontosnak tartott értékek a pedagógusok véleményeinek figyelembevételével) 18. oldal 3.1.2 Az iskolai nevelő-oktató munka alapvető céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 18. oldal 3.1.2.1 Iskolánk többcélú intézmény
18.oldal
3.1.2.2 Az egyes iskolatípusok funcióit a Nkt tartalmazza
18.oldal
3.1.2.3 Közvetítendő értékek
19.oldal
3.1.2.4 Az iskolában folyó nevelés- és oktatás konkrét céljai és feladatai
20.oldal
3.1.2.4.1 Általános célok
20.oldal
3.1.2.4.2 Pedagógiai tevékenység
20.oldal
3.1.2.4.3 Szakképzési célok
21.oldal
3.1.2.4.4 Személyi és tárgyi feltételek
22.oldal
3.1.2.4.5 Oktatómunka
22.oldal
3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
22. oldal
3.3 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
23. oldal
3.3.1 Bevezetés
23. oldal
3.3.2 Egészségnevelési elveink
24. oldal
3
3.3.3 Egészségnevelési célok, feladatok 24. oldal 3.3.4 Egészségnevelés fő témakörei a 9-14.évfolyam tanulói részére 25.oldal 3.3.5 Egészségnevelés legfontosabb színtere az iskola
25. oldal
3.3.5.1 Tanórai lehetőségek
26.oldal
3.3.5.2 Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások
28.oldal
3.3.6 Egészségnevelés személyi és tárgyi feltételei
29.oldal
3.3.7 Várható eredmények Mit nyerünk a jobb egészségi állapot mutatók jóvoltából?
29. oldal
3.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 30.oldal 3.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatai 31.oldal 3.5.1 Szaktanárok feladatai
31.oldal
3.5.2 Gyógypedagógusok feladatai
32.oldal
3.5.3 Szakoktatók feladatai
33.oldal
3.5.4 Napközis nevelőtanárok feladatai
33.oldal
3.5.5 Külső óraadók feladatai
35.oldal
3.5.6 Az osztályfőnök feladatai
35.oldal
3.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 36.oldal 3.6.1 Az iskola feladatai a tehetséggondozásban, a képességek kibontakoztatásában, a tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek meghatározása 36.oldal 3.6.2 A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek, felzárkóztatás 38.oldal 4
3.6.3 Az integrált oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése 41.oldal 3.6.3.1 A sajátos nevelési igény értelmezése. A habilitáció, rehabilitáció közös céljai, feladatai Az intézményünk által felvállalt sajátos nevelési igényű gyermekek jellemzői és fejlesztésük elvei 41.oldal 3.6.3.2 A beszédfogyatékos tanulók jellemzése
42.oldal
3.6.3.3 Részképességzavaros, tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulók jellemzői 45.oldal 3.6.3.4 A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált oktatásának-, nevelésének személyi és tárgyi feltételei, tanulásszervezési módszerei intézményünkben 50.oldal 3.6.3.5 A sajátos nevelési igényű tanulók teljesítményének értékelése, a pozitív diszkrimináció lehetőségeinek érvényesítése, alkalmazása 52.oldal 3.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 54.oldal 3.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái
56.oldal
3.8.1 Iskolán belüli kapcsolatok
56.oldal
3.8.2 Iskolán kívüli kapcsolatok
56.oldal
3.8.3 Külföldi kapcsolatok
57.oldal
3.9 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei 58.oldal 3.9.1 Tanulmányok alatti vizsgák – más szóval belső vizsgák – szervezése
58.oldal
3.9.2 Szintvizsga
58.oldal
3.10 A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései 58.oldal 5
3.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 60.oldal 4. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 4.1 A választott kerettanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését 60.oldal 4.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma 61.oldal 4.3 A oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét 61.oldal 4.4 A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 63.oldal 4.5 A mindennapos testnevelést, testmozgást iskolánkban a Nkt. 27. §(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg 68.oldal 4.6 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai 64.oldal 4.7 Azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározás a, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát 65.oldal 4.8 Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei 66.oldal 4.9 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 73.oldal 4.9.1 Az értékelés célja tekintve lehet
73.oldal 6
4.9.2 A tanuló teljesítményének értékelése és minősítése
74.oldal
4.9.3 A gyakorlati munka értékelése
75.oldal
4.9.4 A szakmai előkészítő oktatás moduljainak értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe 76.oldal 4.9.5 A tanuló magatartása, szorgalma értékelése és minősítése
76.oldal
4.9.6 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátai 78.oldal 4.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 79.oldal 4.11 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag 80.oldal 4.12 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 88.oldal 4.13 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek
89.oldal
4.13.1 Egészségnevelési elvek
89.oldal
4.13.2 Környezeti nevelési elvek
90.oldal
4.14 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
91.oldal
4.15 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 92.oldal 4.15.1 A jutalmazás elvei
92.oldal
4.15.2 A tanuló magatartás a és szorgalma minősítésének elveit
93.oldal
4.16 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek
93.oldal
5. SZAKMAI PROGRAM
93.oldal
6. AZ INTEGRÁLTAN NEM OKTATHATÓ SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉRE ÉS OKTATÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI FEJLESZTŐ PROGRAMOK 93.oldal 7
BEVEZETŐ A pedagógiai program elkészítésénél figyelembe vettük: - a magyar közoktatás távlati fejlesztésének stratégiáját, - a Jászberény Város közoktatásfeladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervét, - a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt (a továbbiakban Nkt), az azt módosító 2012. évi CXXIV. törvényt, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényt (a továbbiakban Szkt.), a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet (a továbbiakban EMMI rendelet), valamint ezek módosításait az érvényben lévő közoktatással, szakképzéssel kapcsolatos egyéb jogszabályokat, előírásokat, a NAT-ot, és a kerettantervet, az OKJ-t, a központi szakmai programokat és a szakmai vizsga követelményeit, az alapműveltségi vizsga vizsgatárgyait és vizsgakövetelményeit, az érettségi vizsga vizsgatárgyait és vizsgakövetelményeit, az iskola alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát, az iskola házirendjét, a pedagógiai program készítésével kapcsolatos szakirodalmat és kiadványokat, a fenntartó és a társadalmi környezet elvárásait, az iskola jelenlegi feltételrendszerét és jövőbeni elképzeléseit, a nevelőtestület, az iskolaszék, diákönkormányzat és a közalkalmazotti tanács véleményét. A pedagógiai program az iskolavezetés által összeállított, a nevelőtestülettel egyeztetett és elfogadott feladatterv alapján készült.
Az iskolára jellemző adatok, bemutatkozás (az iskola bemutatása) 1.1 Jellemző adatok Az iskola hivatalos elnevezése: Klapka György Szakközép- és Szakiskola, Általános Iskola és Speciális Szakiskola Az iskola székhelye, címe, telefonszáma: 5100. Jászberény, Hatvani u. 2. Telefon/Fax: 57/502-750; 502-760 E-mail:
[email protected] [email protected] Honlap: http://klapkagy.sulinet.hu OM azonosító: 036045 Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 8
Az iskola alapító okiratának kelte, kiállítója: Az iskola típusa: általános iskola, szakközépiskola, szakiskola és speciális szakiskola Az iskola alaptevékenysége: az alapító okiratban meghatározottak szerint. Az iskola tagintézménye: Szent István krt-i tagintézmény Jászberény, Szent István krt. 22. Az iskola telephelye: Kossuth úti telephely Jászberény, Kossuth L. út 59. Az iskola beiskolázási körzete: a Jászság és környező települései 1.2 Az iskola rövid története Jászberényben a szakképzés önálló iskolában történő iskolarendszerű oktatásban 1886-ban kezdődött a jelenlegi öreg épületben (tanonciskola). Igazgató és a tanárok óraadók voltak. 1948-ban az iskolák államosításával a tanonciskolából ipari tanuló iskola lett, főhivatású igazgató, tanárok és óraadók közreműködésével. A nagyüzemi tanulók képzése 1951-ben kezdődött a Hűtőgépgyár és az Aprítógépgyár felépülésével. 1952-től az iskola elnevezése 606. számú Ipari tanulóiskola lett. 1967/68.tanévben már 857 fő tanulója volt az iskolának, (ekkor került átadásra az új iskolaépület, melynek révén az oktatás tárgyi feltételei jelentős mértékben javultak). 1967-től az iskola elnevezése 606. számú „Klapka György” Szakmunkásképző Intézet lett. 1973-tól 1990-ig a Jászapáti iskola intézetünkhöz lett csatolva. Az iskola új szárnyának az átadására 1982-ben került sor. A bővítés már lehetővé tette a kétműszakos tanítás döntő többségű megszüntetését, szakmai szaktantermek, mérőtermek, könyvtár, majd a későbbiekben számítástechnikai szaktantermek, nyelvi labor kialakítását. Az elmúlt 10 évben bekövetkezett iskolarendszerünk, szerkezetének átalakulása következményeként újból „kinőttük” az iskolát és súlyos helyhiánnyal küszködtünk. 2005-ben Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének döntése értelmében iskolánkhoz csatolták a Kossuth út 59. szám alatti iskolaépületet, ahol létrehoztuk a megye legkorszerűbb és legjobban felszerelt tankonyháját és tanéttermét, illetve kialakítottunk további tantermeket. 1951-től napjainkig több mint 13 ezer fiatal szerzett iskolánkban szakmunkásbizonyítványt s alkotta a Jászság ipari munkaerejének döntő 9
többségét. Sokan kerültek különböző felsőfokú képzettséget szerezve iskolákban tanári és szakoktatói munkakörbe, gazdálkodó szervezetek vezető funkcióiba. A szakmunkásképzés mellett iskolánkban 1992-ben indult be a szakközépiskolai és a mezőgazdasági képzés. Ettől kezdve az iskola hivatalos elnevezése „Klapka György Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, majd 2003-tól „Klapka György” Szakközép- és Szakiskola lett. 2009. szeptember 1-től az iskolához csatolták a Belvárosi Általános Iskola Eltérő Tantervű Tagozatát is, így a képzési profil kibővült, általános iskolai és speciális szakiskolai osztályokkal. Ettől kezdve az iskola neve is megváltozott: felvette a Klapka György Szakközép- és Szakiskola, Általános Iskola és Speciális Szakiskola elnevezést. Az esti illetve a levelező képzés néhány év megszakítással 1973-tól folyik iskolánkban. A kereskedelmi és vendéglátó képzés bevezetésére az 1997/98-as tanévtől került sor. Jelenleg a szakképzésben 15-20 szakmában folyik az oktatás. 1.3 Az iskola életének, jellemzőinek bemutatása Az iskola alapvető feladata és törekvése a jászberényi és a jászsági gazdálkodó szervezetek munkaerő-piaci igényeinek kielégítése, a lehető legjobb felkészültségű szakemberek kibocsátásával, illetve a lehetőségek függvényeként a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodás. Folyamatosan törekszünk mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati oktatás feltételrendszerének javítására és ezek forrásainak biztosítására (önkormányzat – iskolai költségvetés, pályázatok, fejlesztési támogatás, vállalati támogatás, alapítvány, saját erő, az iskola bevételei) révén. Az oktatás délelőtti és délutáni munkarendszerben történik. A nevelő-oktató munkában kiemelt fontosságot tulajdonítunk a pozitív személyiségjegyek kialakításának, a szakma szeretetére, megbecsülésére való nevelésnek, a szakmák presztizsének visszaállítása, az elméleti és a gyakorlati oktatás szoros kapcsolatának, összhangjának megteremtésére. Az elméleti oktatás az iskolában folyik, a gyakorlati oktatással „A” és „B” hetes ciklusban történő váltással. Rendelkezünk számítástechnikai szaktantermekkel, szakmai szaktantermekkel, mérőtermekkel, könyvtárral, internettel, audivizuális, szemléltető, bemutató, kísérleti eszközökkel. A nyelvoktatás segítése a kölcsönös szakmai programok kialakítása, a más népek kultúrájának, szokásainak megismerése érdekében 1994-től testvériskolai kapcsolatot alakítottunk ki a németországi Vechta-i közigazgatású Lohne 10
helyiségbeli Adolf Kolping, valamint 1999-től a Vechtai Justus von Liebig iskolával, melyek hasonló jellegű szakképzési intézmények. A felzárkóztatás, tehetséggondozás, a szabadidő szervezett eltöltése érdekében korrepetálásokat, szakköröket, iskolai-sportköri szakosztályokat szervezünk és működtetünk. Az iskolaorvos által gyógytestnevelésre utalt tanulók testnevelési foglalkozásait gyógytestnevelés szakképzettséggel rendelkező tanárral tudjuk biztosítani. A gyakorlati oktatás több mint 100 gyakorlati helyen folyik (jól felszerelt tanműhelyekben, illetve egyedi munkahelyeken). Az oktató-nevelő munka színvonalát tükrözik az elmúlt években a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyek döntőiben, a különböző kulturális, anyanyelvi és sport versenyeken elért dobogós helyezések. A tanévenkénti beiskolázás szakmai összetétele az alapító okiratban meghatározottak szerint, a felhasználók igényeinek megfelelően történik. 2. HELYZETELEMZÉS 2.1 Helyzetkép Az intézmény és környezete Jászberény Jász-Nagykun-Szolnok megye második legnagyob városa, a Jászság központja. Iskolánk tanulóinak több mint a fele bejáró, többségük a környező jász településeken él, így iskolánk regionális feladatokat lát el. Kistérségünk lélekszáma – az országos tendenciának megfelelően – enyhe csökkenést mutat. Az iskolaszerkezet átalakulása eredményeként tanulólétszámunk évek óta stabil. A külső környezet egyik legfontosabb eleme a gazdasági szféra, mert a képzésnek egyrészt az itteni igényeket kell kielégíteni, másrészt a tanulóink gyakorlati szakmacsoportos alapozó és szakmai előkészítő képzése ezekben a gazdasági egységekben folyik. Ezért a gazdasági életben végbemenő minden változás közvetlenül befolyásolja az iskola munkáját. A város gazdasági életét több nagy cég (Electrolux Lehel Kft., a RUUKKI TISZA Zrt., Jász-Plasztik Kft., Szatmári Kft. stb.) határozza meg. A LEHEL 1991-ben került privatizálásra, az új tulajdonos elvégezte a gyár termékszerkezetének és szervezetének átalakítását, amely többek között jelentős létszámleépítéssel is járt. Azóta komoly mértékű fejlesztések történtek, így emelkedő létszámmal üzemel. Az Aprítógépgyár is privatizációra került, 11
azonban ott nem járt ez jelentős leépítéssel. Mindkét nagyüzem fontos számunkra, mert tanulóink egy részének az itteni tanműhelyekben folyik a gyakorlati, szakmacsoportos alapozó és szakmai alapozó oktatása, illetve a végzettek részben itt helyezkedhetnek el. Továbbra is jelentős tanulólétszám gyakorlati munkahelyét biztosítják a kis- és középvállalkozások. Néhány szakmában mezőgazdasági szövetkezetek is biztosítanak gyakorlati munkahelyet tanulóink számára. A fentieken kívül a kereskedelmi és vendéglátó képzés gyakorlati munkahelyei biztosítása tekintetében fontos szerepet játszanak a CO-OP STAR ZRt és a vállalkozók. Jászberény infrastruktúrája az elmúlt években jelentősen fejlődött, a gáz, szennyvíz, valamint a telefonhálózat szinte az egész városra kiterjedt, de ugyanez elmondható a kábel tv-ről is. Emellett sok utca kapott szilárd burkolatot. Bizonyos szempontból idesorolható, hogy a helyi tájékoztatásnak is kiépült a maga „infrastruktúrája”, van helyi újság, rendszeres rádió és tv adás. Az oktatás szerekezete a város méreteihez képest fejlett, közel ezer óvodai hellyel rendelkezik, jelenleg négy általános iskolája van. A középfokú képzés négy különböző irányultságú középiskolában folyik (gimnázium, gimnázium és szakközépiskola, szakközép- és szakiskola), és van a városnak felsőoktatási intézménye a Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kara. Jászberényben hagyományosan intenzív kulturális élet folyik, melynek szinterei a város művelődési és kulturális intézményei és természetesen az iskolák is. 2.2 Az iskola társadalmi környezetének az iskolával szemben támasztott követelményei, elvárásai (fenntartó, iskolaszék, szülők, tanulók, iskolák, gazdálkodó szervezetek, intézmények, szervezetek) 2.2.1 A fenntartó oktatáspolitikai elgondolásai, elvárásai A fenntartó jelenleg és a jövőben is működteti és működtetni kívánja a város három középiskoláját, így a mi iskolánkat is. A fenntartó iskolával szemben elvárásai: A szakképzés profiljának, szakmaszerkezetének, a változó munkaerőpiaci igényekhez való igazítása, a szülők, tanulók igényeinek figyelembevételével. Az érettségit adó szakközépiskolai képzés és a középiskolát végzettek szakmai képzési arányának növelése. A szakemberképzés minőségének javítása. Nagyobb szerepvállalás a munkanélküli fiatalok átképzésében, továbbképzésében, a felnőttek képzésében. Hatékonyabb pályaválasztási tájékoztatórendszer kifejlesztése. 12
Az alapvető kommunikációs, gondolkodási, olvasási, szövegmegértési, helyesírási, elemi matematikai képességek, készségek továbbfejlesztése. Kiemelt feladat az idegen nyelvi, számítástechnikai oktatás, a testkultúra, az egészséges életmódra nevelés fejlesztése. Fontos szerepet kell tulajdonítani a tehetséggondozásnak, a hátrányok kiegyenlítésének, a lemaradók, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának, a cigányszármazású tanulók támogatásának, a fenitekkel összefüggésben a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység fejlesztésének, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítésének. Az iskola külső kapcsolatrendszerének fejlesztése (fenntartó, a polgármesteri hivatal szakemberei, gazdálkodó szervezetek, közművelődési intézmények, iskolák, egészségügyi és szociális intézmények, sport intézmények, szervezetek, munkaügyi központ, nevelési és pályaválasztási tanácsadó). A lelkiismereti és világnézeti szabadság biztosítása. Jászberény és a Jászság történetének, természeti és társadalmi viszonyainak, gazdasági és kulturális életének a helyi tantervekben való szerepeltetése. Gazdákodási szemléletváltás, a takarékos, hatékony gazdálkodás, célszerű munkaerő-gazdálkodás, az iskola saját bevételeinek növelése, pályázatok és más lehetőségek kihasználása (fejlesztési támogatás, vállalati támogatások, alapítvány, saját erő). 2.2.2 Az iskolaszék elvárásai A minőségi szakemberképzés, az iskolahasználók és a gazdálkodó szervezetek, munkaerő-piaci igények kielégítése. Az iskolai szakmaszerkezet gazdálkodó szervezeti igényekkel való összangja. A pályaválasztási tevékenység hatékonyságának növelése. Alapvető készségek, képességek kifejlesztése, továbbfejlesztése. A tehetséggondozás, a lemaradók, hátrányos helyzetűek felzárkóztatása. Az idegen nyelvű és a számítástechnikai oktatás kiterjesztése, fejlesztése. Korszerű technikák és technológiák oktatása mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatásban. A szülőkre, családokra eső költségek lehetőség szerinti csökkentése. 2.2.3 A szülők elvárásai A többség azt várja el, hogy az iskola legfontosabb feladatának a választott szakmára, továbbtanulásra való felkészítést, a személyiség és képesség fejlesztést, a kapcsolatteremtési (kommunikációs) képesség 13
kifejlesztését tekintse, melynek révén elősegíti a társadalmi hátrányok leküzdését, a társadalomba való beilleszkedést, az elhelyezkedést. Egyaránt fontosnak tartják az általánosan művelő, a szakmai tantárgyakat és a gyakorlati oktatást, kiemelten az idegeny nyelvű és számítástechnikai oktatást. Jó lenne a felzárkóztatás és a tehetséggondozás mind tanórai, mind tanórán kívüli tevékenységek körében való fejlesztése, kiemelten szerepeltetik a tanórán kívüli tevékenységek körében is a számítástechnikai, ill. idegen nyelv oktatást. Az iskolai ellenőrzés, értékelés terén több szóbeli feletetést várnának el, mint írásbelit. Nagyobb gondot fordítsanak, illetve több időt szánjanak a pedagógusok a tanulók egyéni problémáinak megoldására, az egyes osztályközösségek kialakítására, a tanár-diák kapcsolat elmélyítésére. Fontos feladatnak tekintik az iskolai fegyelem megőrzését, további szigorítását. Szeretnék, ha az iskolába való bekerülést magasabb felvételi követelményekhez kötnék.
2.2.4 A tanulók iskolaválasztásának indokai, elvárásai, észrevételei A szakközépiskolai tanulók azzal indokolják ennek az iskolatípusnak a választását, mert lehetőséget biztosít felsőfokú továbbtanulásra, illetve érettségi után szakma tanulására is van lehetőség az iskolában. A 4 évfolyamos gimnázium levelező tagozat tanulóinak az érettségi megszerzése, a továbbtanulási és az elhelyezkedési lehetőség esélyének növelése a cél. A szakiskolai tanulók egyöntetűen azért tanulnak, hogy szakmájuk legyen és remélhetően biztos munkahelyük. A tanulók többsége szeret iskolába járni, de a tanuláshoz való viszonyuk a bejárás, más otthoni tevékenység miatt szerintük sem kielégítő. Összességében jónak tartják tanáraikat és szakoktatóikat, a tanár-diák viszonyt, a tanórákat és a tankönyveket. Legtöbben a szakmai tantárgyakat kedvelik, de sokan szeretik a matematikát, a történelmet, a magyart. A tananyag tekintetében több technikai, technológiai újdonság oktatását várják. A tanórán kívüli tevékenységek körében felvételi előkészítő, számítástechnikai, idegen nyelvi foglalkozások növelése az igényük. Igényként merül fel a kulturális és sportélet jobb megszervezése, több lehetőség biztosítása. 14
Igényük lenne a felvételi követelmények emelésére, a rend és a fegyelem további szigorítására. Szeretnének nagyobb tantermeket, a meglévők felújítását, a felszerelésük korszerűsítését. 2.2.5 Az iskolánkban tanuló tanulók továbbtanulási lehetőségei, a felsőoktatási intézmények elvárásai: Szakközépiskolai képzés (nappali) 4 évfolyamos gimnázium, levelező tagozat Szakiskolai képzésben másodszakma megszerzése Felnőttképzés (különböző tanfolyamok, átképzések) Felsőfokú intézmények Iskolánk minden továbbtanulási lehetőséget támogat, főleg ha az növeli az elhelyezkedési lehetőséget, illetve ha munkaerő-piaci, gazdálkodó szervezeti igényeket elégít ki. A felsőfokú intézményekben való továbbtanulás esetén az elvárásokat a felvételi tájékoztatókból, a különböző felsőfokú intézmények kiadványaiból, a ma már a felsőfokú intézményekben is elterjedt nyílt napok alapján lehet megismerni, illetve a tanulókkal megismertetni s ennek megfelelően lehet a továbbtanulásra előkészíteni, felkészíteni őket. 2.2.6 Gazdálkodó szervezetek, intézmények elvárásai 2.2.6.1 Gazdálkodó szervezetek A közeli években is hasonló létszámú a tanulóigényük, szakmai igényük a VI. fejezet iskolaszerkezetének megfelelően. Fontos kívánalmuk, hogy az eddigieknél jobb minőségű szakemberek kerüljenek ki az iskolából, főleg a neveltségi szint és a szakmai előképzettség tekintetében. A pályaválasztási tevékenység javítása, eredményesebbé tétele. Kapjanak tájékoztatást a végzett tanulók létszámáról, szakmai megoszlásáról. Szakmai bemutatók tartása, a szakmák népszerűsítése. Pályaválasztási filmek készítése, bemutatása. A beiskolázásnál szükségesnek tartják a gyakorlati készségek vizsgálatát. 15
Gyengébb képességű tanulók képességeiknek megfelelő szakmákra való irányítása. Szükségesnek tartják a szakoktatók átképzését, továbbképzését. A gazdálkodó szervezetek többsége fontosnak tartja az elmélet és a gyakorlat szoros kapcsolatát. Célszerűnek tartják a korszerűsítést. - Elavult technikák és technológiák helyett az újak oktatása. - Korszerű gyakorlatot követő ismeretek tanítása. - Napjaink üzemeiben alkalmazott gyártási módszerek megismerése, megismertetése és alkalmazása a tanműhelyi gyakorlati képzésben. 2.2.6.2 Általános iskolák A szakképzés – szakiskolai és szakközépiskolai képzés – követelményeinek (szakmai és vizsga) megismerése, megismertetése. A pályaválasztási tevékenység összehangolása, pályaválasztási film illetve az iskola és a gyakorlati munkahelyek bemutatása. Visszajelzések az iskolánkba került tanulók előmeneteléről. 2.2.6.3 Közművelődési intézmények (Déryné Művelődési Központ, Városi Könyvtár, Jász-Múzeum) A tanulók tartós közösségben való részvételének segítése, a szervezett programok, kiállítások propagálása, megtekintése, igény szerint a szabadtéri színpad felújításában, táborok tavaszi rendbetételében való közreműködés – cserébe helyiségek biztosítása ünnepségek, hangverseny, kiállítás. Szervezett beiratkozás lehetősége, könyvtár bemutatása, közös rendezvények – író-olvasó találkozó, nyelvészeti más tudományos előadások szervezése, versenyekre való felkészítés, bibliográfia összeállítása, könyvtár kihasználása a tanításban, tanulásban, iskolai könyvtár segítése. A múzeum adta lehetőségek kihasználása az oktatásban. 2.2.6.4 Egészségügyi, szociális intézmények
16
Az iskolaorvosi szolgálattal való együttműködés az iskola egészségügyi munkaterve alapján. A szociálisan hátrányos helyzetűek támogatása érdekében folyamatos kapcsolattartás a Jászsági Kistérségi Családsegítő – Gyermekjóléti Szolgáltatával. A hátrányos helyzetű, lelki sérült tanulók esetén pályaválasztási problémák megoldásában folyamatos kapcsolattartás a Nevelési- és Pályaválasztási Tanácsadóval – egyéni és csoportos foglalkozások szervezése. Beiskolázás, pályaválasztás, átképzések, tanfolyamok szervezése, elhelyezkedési lehetőségek a Munkaügyi Központtal együttműködve. 2.2.6.5 Sportegyesületek Valamennyi sportegyesület az egyes sportágak, a minőségi sport támogatását, népszerűsítését kéri, melyhez szakmai segítséget is kínál. Közös versenyek rendezése, lebonyolítása – díjakkal, szponzorálással is segítik a versenyeket. A tehetséges fiatalok irányítása az egyesületbe. 2.2.6.6 Egyházak Iskolánk a jövőben is tegye lehetővé a különböző egyházi felekezetek számára a hitoktatás megszervezését, melyet igény szerint lehetővé is tesz és tantermet is biztosít. Szorosabb együttműködés kialakítása, melynek az iskola részéről nincs akadálya. A magyar irodalomban szereplő bibliai ismeretek oktatását egyházi képviselők szívesen vállalnák. 2.2.6.7 Liska József Katolikus Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a kollégiumi elhelyezést nyert tanulóink figyelemmel kísérése, az együttműködés érdekében.
17
3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 3.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1.1 Az iskola pedagógiai hitvallása (elvárások, valamint a nevelőtestület által fontosnak tartott értékek a pedagógusok véleményeinek figyelembevételével) A munka és a tanulás megszerettetésével olyan általános műveltséggel és korszerű szakmai ismeretekkel – a NAT-ra és a kerettantervek alapján készült helyi tantervek, az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga, valamint a különböző képzési formák és szakmák szakmai programjai követelményrendszerének megfelelő tudással rendelkező embereket szeretnénk képezni (kibocsátani), akik fogékonyak az újra, képesek megfelelni a változó elvárásoknak, megfelelő viselkedéskultúrával, közösség – és önfejlesztő képességgel rendelkeznek, képesek bekapcsolódni a közéletbe s társadalmunk és szűkebb környezetünk hasznos polgáraivá válnak. A fentiekben megfogalmazott legalapvetőbb célokat az önkormányzat, a gazdálkodó szervezetek, a szülők és tanulók, iskolaszék, diákönkormányzat elvárásai, igényei, véleménynyilvánítása, javaslatai és szoros együttműködése révén kívánjuk megvalósítani. 3.1.2 Az iskolai nevelő-oktató munka alapvető céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1.2.1 Iskolánk többcélú intézmény: Az iskola alaptevékenységét az alapító okirat tartalmazza (1.sz.melléklet), melyszerint intézményünk döntő mértékben iskolarendszerű képzést, részben iskolarendszeren kívüli tanfolyami át- és továbbképzést folytat és kíván folytatni a jövőben is. Emellett iskolánk fogadja az általános iskolát végzett sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott tanulókat, valamint a vezető tünet mellett fennálló, társuló sérülést (hallás, látás, beszéd, magatartás) mutató gyermekeket. Az iskola képzési rendszerét ennek megfelelően alakítottuk ki.
18
3.1.2.2 Az egyes iskolatípusok funkcióit a Nkt tartalmazza 3.1.2.3 Közvetítendő értékek Általános emberi és európai (keresztény) értékek: szeretet, megértés, tolerancia. Önállóság, önfejlesztés, önnevelés, felelősség önmagukért és másokért, fegyelmezettség, munkafegyelem. A természet és környezet szeretete, védelme beleértve saját életünket is. Közösségorientált, segítő, karitatív magatartás, a közösség szellemi és kulturális és természeti értékeink védelme, hazaszeretet. Az egészséges életmód iránti igény, az egészséges életvitel szükséglete. A kulcskompetenciák fejlesztése Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A szakiskolai nevelés és oktatás kilenc-tizedik évfolyamán is a NAT-ban meghatározott egységes feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók ténylegesen meglévő, kialakult képességeihez igazodva a következő elvek szerint lehet a munkát megszervezni: szükség szerint ötvöződhetnek az alapozó szakasz és a fejlesztési szakasz feladatai, előtérbe helyezve a kulcskompetenciák és a képesség együttes megalapozását; az általános műveltséget megszilárdító szakasz feladatainak megvalósítása azokon a terülteken kezdődhet meg, ahol a fejlesztési szakasz feladatai befejeződtek; az általános műveltséget megszilárdító szakasz feladatainak végrehajtása elsősorban azokon a területeken elvárható, amelyek kapcsolódnak a szakképzés előkészítéséhez szükséges kompetenciák kialakításához, építve e kompetenciákra. 19
Tanulóink számára legyen természetes - az alapozó és a szakképző évfolyamokon is - a kompetencia-követelmények elsajátításának igénye (kompetencia-követelmények: az ismeretekből és ismeretrendszerekből, valamint képességekből, képességrendszerekből felépülő tudás, ami a mindennapok változatos problémahelyzeteiben felhasználhatónak bizonyul, ami alkalmassá teszi az embert arra, hogy sikeres problémamegoldó legyen az életben.) 3.1.2.4 Az iskolában folyó nevelés- és oktatás konkrét céjai és feladatai A cél és feladatrenszert alapvetően a NAT-ra és a kerettantervek alapján készült helyi tantervek, az érettségi vizsga követelmények, valamint a központi szakmai programok határozzák meg. 3.1.2.4.1 Általános célok A pályaválasztási tevékenység hatékonyságának növelése. A tanulók számára versenyképes tudás biztosítása. Minden képzési formában a lemorzsolódás csökkentése, lehetővé téve, hogy valamennyi tanuló megszerezhesse azt a tudást és azokat a készségeket, amelyre egyénileg képes. A középiskolai tanulmányok befejezése utáni szakmai tanulás szervezése a nemcsak középiskolai végzettséget igénylő szakmák esetén is. Lehetőség biztosítása másodszakma, szakközépiskolai és technikusi képzettség megszerzésére. Át- és továbbképző tanfolyamok szervezése (a fentiek a szülők, tanulók, munkaerőpiaci, gazdálkodó szervezeti igények figyelembevételével a Munkaügyi Központtal együttműködve.) 3.1.2.4.2 Pedagógiai tevékenység Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az „emberközpontú” nevelés áll, melynek megvalósítása során a legfontosabb feladat a személyiség sokoldalú fejlesztése, melynek fontos összetevői az alapvető készségek, képességek továbbfejlesztése, a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, a szociális hátrányok, tanulási nehézségek enyhítése, mely 20
elősegíti az eredményesség növelését, segítve a társadalmi beilleszkedést, elhelyezkedést. Alapvető célunk, hogy biztosítsuk az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célunk az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása. A munka és a tanulás megszerettetésében kiinduló elem legyen a sokoldalú motiváció, a felfedezés öröme a sikerélmény, az eredményesség szükséglete, tanári szabadság biztosítása az oktatás módszereiben, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tanuló aktív részvételét biztosító módszer a leghatékonyabb. Az ismeretszerzés ma már nem kizárólag az iskolában történik, ezért az eddiginél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyvön kívül más könyvek, lexikonok használatának, az egyéb ismerethordozók (sajtó, számítógép, videó) által megszerezhető tudásnak, művelődési ház, múzeum, színház stb., s a környezet ismeretközlő hatásainak. Pedagógiai munkánk fontos eleme, hogy visszacsatolást adjon a teljesítményekről. Fontos tehát, hogy az értékelés, ellenőrzés, osztályozás legyen rendszeres és folyamatos (lásd. XII. fejezet). Az iskolai oktató munka szervezésénél figyelembe veendő, hogy a teljes skálát: a kötelező tanórai, a választható tanórai foglalkozások és a tanórán kívüli foglalkozások együttesen adják.
3.1.2.4.3 Szakképzési célok Az első szakmához való jutás lehetőségének biztosítása. A munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához előírt szakképzettség megszereztetése. A szakképzés minőségének javításához szükséges pályaválasztási, szakmai orientációs rendszer kialakítása. Választott szakmára történő felkészítés (elmélet és gyakorlat) a gazdálkodó szervezetekkel együttműködve, általános és speciális szaktudás nyújtása a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához.
21
A gazdasági szerkezetváltást elősegítő munkaerő átcsoportosításhoz új szakmai ismeretek megszereztetése (átképzés). A munka színvonalának emeléséhez, az új technika és technológia bevezetéséhez szükséges szakmai ismeretek felújítása, bővítése (továbbképzés). A személyiségfejlesztés, az elhelyezkedés, a vállalkozóvá válás segítése. 3.1.2.4.4 Személyi és tárgyi feltételek Személyi és tárgyi feltételek folyamatos fejlesztése. Anyagi lehetőségek függvényeként a pedagógusok át- és továbbképzésének biztosítása. Minden lehetőség megragadása az anyagi erőforrások biztosítására (gazdálkodási tevékenység javítása, saját erőforrások jobb kihasználása, pályázatok, vállalati támogatások, fejlesztési támogatás, alapítvány). 3.1.2.4.5 Oktatómunka A fentiekkel összangban az oktatás színvonalásank növelése, a minőség javítása (korszerű ismeretanyag oktatása, korszerű eszközrendszer alkalmazása, kiemelten az anyanyelvi, a szakmai elméleti és gyakorlati, az idegen nyelvi, számítástechnikai oktatást, a vállalkozási ismeretek oktatását és fejlesztését). 3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az emberközpontú nevelés áll, melynek megvalósítása során a legfontosabb feladat a személyiség sokoldalú fejlesztése. Az ezzel kapcsolatos konkrét feladatok. Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési 22
készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény fejlesztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének fejlesztése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény erősítése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
3.3 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 3.3.1 Bevezetés Az iparosodás és az urbanizáció időszakában egyre jobban megfogalmazódott az igény az elkeserítően rossz népegészségügyi helyzeten javító reformok iránt. Jelentős mértékű romlás következett be a lakosság egészségi állapotában pl.: a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében. Ez a jelenség a nyolcvanas években folyamatosan erősödött, majd az évtized forulópontján tetőzött, s azóta stagnál. Előtérbe kerültek a környezeti és biológiai tényezők. Kutatók szerint a korai halálozást kiváltó okok az esetek 40 %-ában az egészségkárosító magatartásra, az esetek 60 %-ában pedig a környezeti változásokra vezethetők vissza. A népegészségügy egyre több figyelmet fordít az életmódra, a prevencióra – betegségek, szenvedélybetegségek megelőzésére – ezen céllal jöttek létre az egészségvédő kampányok, táplálkozási ,testkultúrát hirdető, dohányzást, drogfogyasztást kerülő programok. 23
Az előzőeket összegezve a kedvezőtlen népegészségügyi mutatók alakulásának két fő oka jelölhető meg: a gazdasági – társadalmi és természeti környezet minősége, az egészségre ártalmas viselkedési módok gyakoriságának alakulása. Iskolánkban 9-14.évfolyamon szakközép és szakképzés területén történik a képzés. Tanulóink közül nagyon sok a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű. A szülőket fokozottan érintette a társadalmi-politikai és az ezzel szorosan összefüggő gazdasági változás. Sokan munkanélküliek, kedvezőtlen települési viszonyok között élnek, napi megélhetési gondokkal küszködnek. Többen közülük sajnos már megtapasztalták az intenzív egészségromlással járó korai halálozást és több testvérükkel együtt a szülő egyedül neveli őket. Ezek az élethelyzetek gyakran kiváltó okai a káros viselkedési módok elterjedésének és a pszichoszomatikus megbetegedések kialakulásának. 3.3.2 Egészségnevelési elveink Az egészségnevelés az iskolánkban különösen sokrétű, összetett feladat elé állítja az iskola minden dolgozóját. A hagyományos egészségnevelési szemléletet gyökeresen meg kell változtatni, szakítani kell az egyes programok betegségközpontú megközelítésével, valamint az orvosi ellátásra való túlzott koncentrálással. Új eszközök bevonásával, modern szemlélet kialakításával és terjesztésével, megelőzéssel válhat valóban hatékonnyá az egészségvédelmi munkának. 3.3.3 Egészségnevelési célok, feladatok A lakosság illetve tanulóink egészségi állapotában változást csak akkor érhetünk el, ha az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzősen segítséget tudunk nyújtani, megismertetjük a rizikómentesebb életformák előnyeit, az iskolai környezet támogatását elnyerjük, megismertetni a tanulókkal az egészség jelentőségét, hogy midennapi tevékenységükben, magatartásukban az egészséges életmódra való törekvés megnyilvánuljon, képessé tenni a tanulókat a saját egészségük feletti kontrolra, életmódbeli alternatívákat kínálni, amelyekkel a tanulóknak lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására, a korszerű ismeretek átadása, egészségük megőrzése és védelme érdekében készségek és jártasságok kialakítása, 24
a tanulókkal megismertetjük és gyakoroltatjuk az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formákat és az egészségbarát viselkedésformákat, a tanulók az egészségügyi szolgáltatások értő felhasználóivá váljanak, harmonikus személyiség kialakítása, aki felelősséget érez a saját sorsának alakításáért, a „pótszereket”, „pótcselekvéseket” visszautasítja és a prevenciót helyezi előtérbe. 3.3.4 Egészségnevelés fő témakörei a 9-14.évfolyam tanulói részére A tanulók életkorának megfelelő szinten tanórán és tanórán kívül foglalkozni kell az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a személyes higiéniával, az egészséges, korszerű táplálkozással, az életmód és a mozgás fontosságával, a megváltozott környezeti hatásokkal (kapcsolódva a környezeti nevelési programhoz), a szenvedélybetegségek: alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros következményeivel és hatásaival, a családi és kortárskapcsolatokkal, betegségek megelőzésével (AIDS, Hepatitis –B, TBC, nemi úton terjedő betegségek stb.) a szexuális kultúrával, a nem kívánt terhességek elkerülésével, családtervezéssel. 3.3.5 Egészségnevelés legfontosabb színtere az iskola Az iskola szerepe és lehetősége Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola. Az iskola vállaljon főszerepet az egészségnevelésben. Érdemi hatást lehet elérni életideálok, preferenciák kialakításában. Az iskola hatása komplex, megfogalmazott tananyag. Az iskola társadalmi intézményekkel és szervekkel kölcsönhatásban egy egészségfejlesztési programhoz való csatlakozással hatást gyakorol az iskolának a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet viselkedésére. Az egészségnevelés fontos színtere iskolánkban a testnevelés és gyógytestnevelés órákon belül az úszásoktatás és a gyógyúszás biztosítása tanulóink számára. A testmozgás ezen formája fontos színtere a gyermekek egészséges testi és lelki fejlődésének.
25
3.3.5.1 Tanórai lehetőségek Osztályfőnöki órák Az adott életkori sajátosságoknak megfelelően a felsorolt 10 témakört évfolyamonként dolgozzuk fel az ismeretek folyamatos bővítésével. Biológia órák 9.évfolyam: Mikroorganizmusok:
Életközösségek: Élővilág törzsfejlődése:
vírusok, baktériumok, mikroszkópikus gombák betegségek ill. jelentőségük,
okozta
környezeti hatások állati élősködők
10.évfolyam: Sejtek felépítése és működése: a sejtek szükséges anyagait hogyan pótolhatjuk a táplálkozással. Öröklődés: az emberi tulajdonságok öröklődése, felelősség az utódok iránt Az ember életműködései és az életműködések szabályozása: szervrendszerek működése szervrendszerek betegségei Általános egészségtan: betegségek megelőzése szűrővizsgálatok jelentősége szenvedélybetegségek terhesség megelőzés családtervezés Földrajz: 9.évfolyam: Népességföldrajz: korfák típusai, születések és halálozások számának alakulása, nemek szerinti összetétel: nők – férfiak átlagéletkora, okok. 26
Településföldrajz: urbanizáció részfolyamatai, városi életmód (pozitívumai, negatívumai) fejlődő világ nagyvárosainak élete, bódévárosok.
és
annak
terjedése
Globális környezeti problémák: élelmezési válság: élelmiszerek bősége – hiánya a fejlett és fejlődő országokban, a táplálék minőségi összetétele, ennek problémái. Történelem: A történelem tantárgy tanítása során az eseménytörténet, politikai – gazdasági összefüggések mellett egyre nagyobb szerepet kap a társadalomtörténet. Nemcsak az egyes társadalmi rétegek politikai szerepét kell vizsgálni, hanem az egyes korokban az emberek mindennapi életét is tanulmányozni kell. Az egészségnevelés ezen a témakörön belül építhető be a történelemtanításba. Az őskortól kezdve végigkövethető az életmódtörténeten belül, hogy miként váloztak az emberek higieniai és étkezési szokásai, igényei illetve az, hogy hogyan változott a nők szerepe, feladata a családban, a társadalomban. Ez minden korszak megismerése során megtörténik, de példaként említhető: A középkori étkezés illemszabályai A lovagikori szerelem Higienia a Napkirály udvarában. Az életmódtörténet témakör a tanulók képességfejlesztésében is nagyobb szerepet kap; hiszen a hagyományos tanítási módszereken kívül nagyobb lehetőség van egyéb módszertani formák alkalmazására is. Nagyobb hangsúlyt lehet fektetni a források használatára, a tanulók önálló kutató- és gyűjtőmunkájára és az egyéb módon (pl.: korábbi vagy más tantárgyak tanulása során) szerzett ismereteik felhasználására. Testnevelés: Mindennapos testedzés feladatának végrehajtását szolgáló programok: 9-12.szakközépiskolai évfolyamon heti 2 testnevelés óra 9-10.szakképző évfolyamon heti 2 testnevelés óra 11-14.szakképző évfolyamokon ciklusonként 2 testnevelés órát tartunk. 1995-től gyógytestnevelési foglalkozásokon a részlegesen felmentett tanulók számára speciális mozgáslehetőséget biztosítunk. 27
Sportolási lehetőségek az iskolában: hétfőtől csütörtökig az iskolai sportkörön belül lehetőségük van a tanulóknak labdajátékra (kézilabda, labdarúgás, kosárlabda, tenisz és floorballra), erőfejlesztésre (konditeremben) és természetjárásra (havonta egy túra). A foglalkozásokon törekszünk a tanulókban kialakítani a mindennapi testmozgás igényét. Figyelmet fordítunk a tanulók mentális fejlesztéésre (tisztálkodás, ruházat), illetve az egészséges életmód kialakítására. Felhívjuk a figyelmüket a káros szenvedélyekre (dohányzás, szeszes ital és dorgok). Biztosítjuk az úszásoktatás és a gyógyúszás lehetőségét testnevelés és gyógytestnevelés órákon. Szakmai alapozó ismeretek Környezet- és egészségkultúra 10.évfolyam Az iskola környezeti nevelési és egészségnevelési programban megfogalmazott ismeretek összegzése és kiegészítése. Szakmacsoportokhoz igazodva az adott szakmák higiéniai követelményeinek, környezeti ártalmainak és egészségkárosító hatásainak megismertetése a megelőzés lehetőségeivel párhuzamosan. Munka és környezetvédelem 11-12.évfolyam Szakmaspecifikus munkahelyi ártalmak megelőzés lehetőségeinek kiemelése. Szakmai ismeret 11-14.évfolyam A szakmai tantárgyak keretén belül a higiéniai követelmények megismertetése. A környezet és egészségkárosító hatások megelőzésének kiemelése. 3.3.5.2 Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: kirándulások, túrák, túra minden félévben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környéken, midnen évben egy alkalommal játékos vetélkedő, diáknap – előtérben a mozgás, az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos és védőnő) segítségének igénybevétele: félévente egy alkalommal osztályfőnöki óra megtartása, a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezése, 28
egyéni személyes problémák megbeszélésének folyamatos biztosítása, Klubdélutánokon a helyes táplálkozásra vonatkozó ismereteiket gyakorlatban is alkalmazhatják. A játékos vetélkedőkkel napi mozgásukat bővíthetjük. Esztétikus, tiszta környezet iránti igény kialakítása és fejlesztése az egész iskolai tartózkodás idejére vonatkozóan. Iskolán kívüli, városi programokban való részvétel előadásokon vetélkedőkön túrákon való részvétel. 3.3.6 Egészségnevelés személyi és tárgyi feltételei Az egészségnevelés minden pedagógusnak és az iskola miden dolgozójának feladta. A cél elérésének érdekében szoros együttműködés szükséges a tanulókkal, iskolaorvossal, védőnővel, szülőkkel, gyakorlatvezetőkkel, városi intézményekkel pl.: DMK. Az iskolai mellékhelyiségek megfelelő higiéniai felszerelése, a hulladék megfelelő kezelése, a büfé kínálata az egészséges táplálkozást erősítse, az esztétikus környezet tárgyi feltételeinek biztosítása. 3.3.7 Várható eredmények. Mit nyerünk a jobb egészségi állapot mutatók jóvoltából? Az egészség alapvető emberi jog, meghatározó társadalmi és személyi „erőforrás” biztos befektetés is a társadalom számára. Az egyének, közösségek kedvezőbb, jobb egészségi állapota és jólléte társadalmi és gazdasági előnyökkel és haszonnal jár a társadalom számára. Az egészség, jóllét az egyének személyes életben, hozzásegít a különböző törekvések realizálásához, az igények nagyobb fokú kielégítéséhez, a környezethez való nagyobb fokú alkalmazkodáshoz, valamint a teljesítőképesség növekedéséhez.
29
3.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok pedagógiai munkánk során a közösségfejlesztést kiemelt feladatnak tekintjük, melynek keretében az egyén és társadalom közötti harmonikus kapcsolatot kívánjuk erősíteni. Ennek érdekében teendőink: Tanulóink legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Iskolánk, tanulóink törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Tanulóink kapcsolódjanak be közvetlenül környezetünk értékeinek megőrzésében, gyarapításában. Iskolánk az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat neveljen. Pedagógusaink fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: személyiségének lassú átalakulásától az önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
30
3.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatai 3.5.1 Szaktanárok feladatai Az egyes tanévi tantárgyi és órafelosztás szerinti tantárgyak oktatása. A tanítási tevékenység megtervezése tantárgyanként, évfolyamonként egész tanévre. A tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, felzárkóztatás, korrepetálás, verseny előkészítés stb.) megtervezése foglalkozásonként egész tanévre. Felkészülés a tanítási órákra. Gondoskodás a tanításhoz felhasználásra kerülő AV eszközökről, médiákról, kísérletező illetve mérőeszközökről. Gondoskodás a tanulók otthoni munkafeladatainak kitűzéséről. Írásbeli dolgozatok, feladatlapok és egyéb, a tanulók tudását, előrehaladását mérő és értékelő anyagok készítése. A tanulói teljesítmények folyamatos nyomonkövetése, értékelése, osztályzatok megállapítása. (A tanulók írásbeli munkáit lehetőség szerint a soronkövetkező tanítási órára, de legkésőbb 2 héten belül ki kell javítania. Lehetővé kell tenni, hogy tanítványaink tudásukról szóbeli felelet formájában is számot adhassanak. Ügyelet ellátása tanítási időkereten belül, a beosztásnak megfelelően. Szükségszerinti helyettesítés jogszabályban meghatározott külön díjazás ellenében, beosztásnak megfelelően. Közreműködés az iskola éves munkatervében szereplő rendezvényeken. Közreműködés a szakterületnek megfelelő szakmai munkaközösség tevékenységében. Haladási és osztályozó napló vezetése. Szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről (ellenőrzőkönyv, fogadóóra, szülőértekezlet). Részvétel a nevelőtestületi értekezleten, egyéb az oktatással, neveléssel kapcsolatos konkrét probléma megoldása érdekében rendezett összejövetelen. Szükség esetén közreműködés a tanulói fegyelmi eljárásban. Követi a szakjának megfelelő szaktudomány előrehaladását, fejleszti pedagógiai módszereit, részt vesz továbbképzési, felkészítő, szakmódszertani rendezvényeken, bemutató tanításokon. Gondoskodik a rábízott tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről; az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja. Ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat: elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolatos ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a 31
tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, a gyermekek, tanulók felügyeleteinek ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló – és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek – és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében. Az iskolai munkával összefüggő egyéb feladatok ellátása. 3.5.2 Gyógypedagógusok feladatai A napló pontos vezetése, A tanuló személyiségének figyelemmel kísérése, a gyermeki jogok tiszteletben tartása. Távollétekor a tananyagot, az felettesének előzetesen leadja, vagy eljuttatja. Javaslatot tesz, figyelmeztetésre, megrovásra, jutalmazásra /saját osztályában tanulók vonatkozásában/ Az oktatói nevelői tevékenysége során az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít, az új tankönyvek alapján, az előírt szakmai követelményeket figyelembe véve. A tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő nevelőknél kötelező, A taneszközöket egy tanévre átveszi, majd tanév végén azokkal elszámol, Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik, Írásbeli munkájára gondot fordít, A tanulók számára a témazáró dolgozatot előre jelzi, A tanulók füzetét számonkérés alkalmával, láttamozza és jelzi az esetleges hiányokat. Félévenként minden füzetet ellenőriz /helyesírás javítás minden tárgyból kötelező/. A házi feladatot közösen javítja a tanulókkal és értékeli. Ügyeletet, helyettesítést vállal és megbízott feladatát ellátja. Személyi adataiban történt változást az Igazgatónak azonnal jelenti /név, lakcím, szabadság idején a tartózkodás helyét/ Az iskola által szervezett rendezvényeken a részvétel kötelező. A tanítási időn kívül – tanév programjának megfelelően – szakmai tanácskozáson, értekezleten részt vesz. Az iskola szabályzataiban leírtak megtartása kötelező, vétség esetén fegyelmi eljárás kezdeményezhető. Oktató-nevelő tevékenysége során ellátja a tehetséggondozás, a hátrány kompenzációs feladatát, tevékenységét. A nevelés oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti. 32
A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az Igazgató vagy az tagintézmény-vezető megbízza. 3.5.3 Szakoktatók feladatai Az egyes pontokban meghatározottakon túli speciális feladatok: Az oktatási tevékenység tantervei követelmények szerinti megtervezése (önálló, a szakmai munkaközösségekkel egyeztetett koncepció szerint, a gyakorlati oktatásvezető útmutatása figyelembevételével). A kiegészítő képzés illetve egyéb tanórán kívüli gyakorlati oktatási formák (felkészítő tanulmányi versenyekre, szakkör) tematikájának meghatározása, a tevékenység megtervezése (önálló, a szakmai munkaközösségekkel egyeztetett koncepció szerint, a gyakorlati oktatásvezető útmutatása figyelembevételével). Bevezető foglalkozások felkészült, előkészített megtartása. Az oktató kabinet rendezett, használatra alkalmas, esztétikus állapotban való tartása. Munkavédelmi, tűzvédelmi, baleset megelőzési teendők folyamatos ellátása. Közreműködés a tanműhelyi, tankonyhai és tanéttermi feladatok műszaki előkészítő munkálataiban. Közreműködés a tanműhely, tankonyha és tanétterem gazdaságos működésének a hatáskörébe tartozó feladataiban, az ésszerű anyag, szerszám, mérőeszköz, energia felhasználást eredményező oktatási tevékenységek és módszerek kimunkálásával. Szaktudásának, módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése, részvétel szakmai – módszertani továbbképzéseken, bemutató foglalkozásokon. 3.5.4 Napközis nevelőtanárok feladatai: A napközis tanulók rendszeres, hatékony foglalkoztatása érdekében a Helyi tanterv alapján heti foglalkoztatási tervet készít. A foglalkoztatási terv keretében biztosítja a napközis tanulók részére a másnapi felkészülést: megismerteti velük az önálló és módszeres tanulást, szükség esetén segítséget nyújt a felkészüléshez, gondoskodik az írásbeli házi feladatok tanulók általi maradéktalan, elkészítéséről rendszeresen ellenőrzi az elkészített házi feladatokat, a szóbeli feladatokat a napközis tanulóktól kikérdezi, szükséges esetén gyakoroltatja, 33
a gyengébb tanulókat egyénileg, vagy tanulócsoportok keretében korrepetálja előre meghatározott időpontokban, Rendszeresen együttműködik a napközis csoportot tanító pedagógusokkal. A tanítási órák végeztével a felügyeletére bízott napközis tanulók csoportját ebédelteti, melynek során gondoskodik a kulturált étkezési viselkedésről, a személyi higiénia szabályainak megtartásáról. Ebéd után kötetlen szabadidőben biztosítja a tanulók mozgását, kikapcsolódását, rossz idő esetén a tanteremben, jó idő esetén pedig a szabad levegőn. A színvonalas szabadfoglalkozások érdekében csoportja számára kulturális, sport, játék- és munkafoglalkozásokat szervez. A napközis foglalkozások befejeztével – az oktatási intézmény rendjének megfelelően – csoportosan elkíséri és elbúcsúztatja a tanulókat az intézmény kijáratánál. A taneszközöket, játékokat az aktuális tanévre átveszi, majd tanév végén azokkal elszámol. Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik. Kötelezően részt vesz az iskola által szervezett rendezvényeken. Tanítási időn kívül – tanév programjának megfelelően- szakmai tanácskozáson, értekezleten részt vesz Az iskola szabályzataiban leírtak megtartja, vétség esetén fegyelmi eljárás kezdeményezhető ellene. A nevelés oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti. A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az Igazgató, vagy a Tagintézmény-vezető megbízza. Napi feladatai: vezeti a napközis csoportnaplót, jelzi a hiányzó tanulókat Láttamozással igazolja a tanulók leckéjének elkészítését, Heti feladatai: Hetente összesíti a hiányzó és jelenlévő tanulókat a szükséges tanulói fejkvóta elszámolásához. A foglalkozási tervben jelöli az elvégzett munkát, ha az valamilyen okból elmaradt akkor tovább viszi a következő hétre és a napló megjegyzés rovatában ezt rögzíti. Havi feladatai: túlórai, helyettesítései jelentéseit /nyomtatványait/ a kijelölt időpontban átadja vezetőjének
34
3.5.5 Külső óraadók feladatai Azoknak az elméleti tantárgyaknak, szakmai gyakorlatnak az oktatására, amelyek speciális szakmai ismereteket igényelnek és az iskolában e tantárgyak oktatásához szükséges képesítéssel rendelkező tanárok vagy szakoktatók nincsenek, illetve a jogszabályban meghatározott túlórán felüli óraellátás biztosítására, más munkáltatóknál főállásban lévő – lehetőleg felsőfokú végzettségű – szakemberek alkalmazhatók óraadói minőségben. Az iskola tanévenkénti tantárgy és órafelosztásában számára meghatározott tantárgyakban és óraszámban a nevelő-oktató munkavégzése. Nevelő-oktató munkája során a közoktatási törvényben a közoktatásra vonatkozó egyéb jogszabályokban az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint jár el. Tantárgyait az érvényes tantervek, a tantárgy tanításához rendszeresített (használható) tankönyvek, jegyzetek, módszertani és egyéb segédletek felhasználásával oktatja. Nevelő-oktató munkája hatékonyságának és eredményességének érdekében törekszik a nevelés és oktatás korszerű módszereinek, eszközeinek alkalmazására. A tanulókkal és a szülőkkel való kapcsolatában érvényesüljenek a kultúrált érintkezés szabályai. Ellátja a munkakörével kapcsolatos adminisztrációs munkát. 3.5.6 Az osztályfőnök feladatai Céltudatosan törekszik a tanulók személyiségének minél teljesebb megismerésére, egyéni fejlesztésükre, közösségi életük irányítására, öntevékenységük, önkormányzó képességük fejlesztésére. Az osztály közösségi életének kialakításában és fejlesztésében együttműködik az osztály választott tisztségviselőivel és a diákönkormányzattal, segíti munkájukat. Koordinálja és segíti az osztályában tanító pedagógusok nevelő-oktató munkáját, megbeszéli velük tapasztalataikat, egyezteti az osztályközösség és az egyes tanulók nevelésének időszerű feladatait, alkalmazandó módszereit. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, fegyelmi helyzetét. Határozottan és következetesen törekszik a mulasztások és a késések megelőzésére, csökkentésére. A hiányzásokat figyelembe véve megteszi a jogszabályban előírt intézkedéseket. 35
Aktív kapcsolatot épít ki és tart fenn a szülőkkel, folyamatosan tájékoztatja őket és igyekszik bevonni az iskola életébe. Különös gondot fordít a hátrányos és halmozottan hátrányos, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók segítésére. Szorosan együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát. Ellenőrzi a kötelező orvosi vizsgálatokon való megjelenésüket, intézkedik az elmaradott vizsgálatok pótlásáról. A tanulói igényeknek megfelelően osztálykirándulásokat, tanulmányi kirándulásokat szervez és vezet. Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását vagy munkavállalását. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Családlátogatásokon megismeri a tanulók családi környezetét. Ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. - haladási, osztályozási naplók vezetése, - bizonyítványok, törzslapok vezetése, - késések és mulasztások igazolásával kapcsolatos adminisztráció, törvényben előírt értesítési kötelezettségek, - dicséretek, fegyelmező intézkedések - térítési és tandíjfizetéssel kapcsolatos feladatok, - osztályára vonatkozó adatközlő információs kötelezettség teljesítése 3.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 3.6.1 Az iskola feladatai a tehetséggondozásban, a képességek kibontakoztatásában, a tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek meghatározása Az iskolai oktató-nevelő munka (a kötelező, illetve szabadon választott), tanórákon és tanórákon kívüli tevékenységek alkalmával folyik. A tanítási óra az oktatás alapsejtje, egyetlen tanítási óra nem múlhat el a tanulók eredményes motiválása nélkül. A nevelő órai munkája legyen átgondolt, osztályra, csoportra szabott, szolgálja a tanulók szóbeli kifejező készségének fejlesztését, a házi feladatok tartalmas ellenőrzését, fordítsunk több gondot a tanítási órák egészségügyi követelményeire. A tehetséggondozás vonatkozásában az első, döntő momentum, hogy a pedagógusok minél hamarabb felismerjék a tehetségeket. Ehhez segítséget nyújthat: 36
a tanuló előző eredményeinek rövid ismerete, a felvételi vizsgán (ha szervezünk ilyet) nyújtott teljesítménye, a tanéveleji felmérések eredménye, egyéni elbeszélgetések, az órai munkában nyújtott teljesítmény stb. A felismerést követően biztosítani kell a tehetséges tanulók képességeinek minél teljesebb kibontakozását. Ennek színtere lehet: a tanítási óra: csoporbontás, differenciálás, többletfeladatok adása, azok megbeszélése, felkérés kiselőadások tartására stb. a tanórán kívüli tevékenységek (az oktatáshoz kapcsolódóan): tanulószobai foglalkozás (9-10.évfolyam a szülő igénye alapján (1 csoport ciklus/20 óra szakköri foglalkozások anyanyelvi szakkör (beszélni nehéz kör) számítástechnikai szakkör sportköri foglalkozások énekkar ruhaipari szakkör a tanulók megfelelő szakirodalommal való ellátása, önálló kutatómunkával való megbízás. Nagyon fontos a különböző szintű versenyeken való részvétel biztosítása, megfelelő segítség nyújtása a felkészítésben, az elért eredmények elismerése: tanulmányi előmenetelbe való beszámítás, különböző szintű dicséretek adása, tárgy- illetve pénzjutalomban való részesítés. (Az eddigiekhez hasonlóan az utóbbiakat a „Klapka” alapítványból kell fedezni.) Az iskolai élethez (munkához) elengedhetetlenül hozzátartoznak a különböző tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, hiszen ezek elősegítik: a tanulók jobb, sokoldalú megismerését, az iskolához való kötődés erősödését, a közösségi élet más területeinek megismerését, a sport és kultúra eseményeiknek közvetlen figyelemmel 37
követését, bennük való aktív részvételt, környezetünk megismerését, értékeinek megőrzését stb. Fontosnak tartjuk, ezért kiemelt célunk, hogy a tanórán kívüli tevékenységek szervezésébe és a programokon való részvételbe mind nagyobb arányban kapcsolódjanak be a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is, hiszen ezek a tevékenységek jól segítik beilleszkedésüket, felzárkózásukat és a szocio-kulturális hátrányok leküzdését. A fentieket is figyelembevéve a következő tanórán kívüli tevékenységek megszervezését célszerű biztosítani (szabadidős tevékenységként). A tanulók és a tanárok más foglalkozásokat is szervezhetnek a diákok érdeklődését és igényeit figyelembe véve. hagyományőrző tevékenységek (megemlékezések, ünnepségek, különböző formái), diáknap, tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások, speciális tanfolyamok, iskolai sportkör, szakkörök, diákkörök, versenyek, vetélkedők (különböző témákban) túrák, kirándulások, színházlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, az iskola helyiségeinek, eszközeinek tanulói használatának biztosítása. 3.6.2 A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magtartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek, felzárkóztatás A hátrányos, halmozottan hátrányos és a sajátos nevelési igényű tanulók aránya iskolánkban közel 20 %, ezért fokozott hangsúlyt kap az iskola „esélyegyenlőségi intézkedési terve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelési sikeressége érdekében”. A hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak kompenzálása - az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében - az intézmény minden tevékenysége során kiemelt feladat. Városunk oktatáspolitikájában is fontos elv a különbözőség kezelése. Ez egyrészt a tehetséggondozás kiemeltebb támogatását kell, hogy jelentse, másrészt a hátrányok kiegyenlítését a lassabban haladók, illetve fogyatékosok és egyhén fogyatékosok esetében. Jelenti továbbá, hogy az 38
etnikai kisebbséghez tartozók iskoláztatására – az érintettek megfelelő hozzáállásával, s a Cigány Kisebbségi Önkormányzat kezdeményező együttműködésével együtt – több figyelmet kell fordítanunk. A beiratkozásnál, illetve az első osztályfőnöki és tanítási órákon felmérjük a HH, HHH és SNI tanulókat. Nyomon követjük tanulási teljesítményüket, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvételüket, majd a továbbtanulásukat. Próbálunk folyamatos kapcsolatot tartani szüleikkel, segítőikkel és az ifjúságvédelmi szervezetekkel. A HH és HHH tanulók osztályonkénti megoszlása általában nem egyenletes, minden évben kimutatható bizonyos fokú koncentráció, melynek legfőbb oka az iskola szakmacsoportos képzési rendszere, mely az oktatásszervezés sajátosságai miatt nem kerülhető ki (a különböző osztályok más-más szakmacsoportot tanulnak). A hozzánk érkező tanulók számára a 9. évfolyamon teljes körű, minden tantárgyra kiterjedő diagnosztikai mérést végzünk, melynek eredményeként a pedagógusaink egyéni és csoportos fejlesztési terveket dolgoznak ki a tanulók egyéni igényei alapján, különös tekintettel a HH, HHH és az SNI tanulók számára. A fejlesztések elsődleges célja a szövegértési, számolási–logikai képességek fejlesztése, tanulás módszertani segítség nyújtása és a többi kulcskompetencia fejlesztése. A tanulók továbbtanulásának segítése érdekében iskolánk bekapcsolódott az Útravaló Ösztöndíj Programba, ahol a résztvevő diákok körét évrőlévre bővítjük és szorgalmazzuk, hogy minél több hátrányos helyzetű tanuló vegyen részt benne. A HH, HHH és SNI tanulóink zöme rendkívül hiányos előképzettséggel kerül hozzánk. Ennek oka sokféle lehet. (ingerszegény környezet, megfelelő képességek hiánya, szorgalom hiánya, deviáns magatartás, az előző iskola nem elegendő odafigyelése stb.). Ezeket az okokat kiderítve lehet a felzárkóztatás lehetőségeit, módjait meghatározni. Erre nagy szükség van, mert tapasztalataink szerint a magukra hagyott tanulók többsége képtelen megbirkózni a feladatokkal, megbukik, kimarad. Körükben sokkal nagyobb a hiányzások aránya is, sőt az is előfordul, hogy a tanuló nem a képességei, csak a túlzott hiányzása miatt kényszerül évismétlésre. A nagyarányú lemorzsolódás pedig más területeken szaporítja a problémákat.
39
A felzárkóztatás érdekében: a kritikus tantárgyak esetén csoportbontást kell alkalmazni (az anyagi lehetőségeket is figyelembe véve), a tanórákon differenciáltan kell foglalkozni a rászorulókkal, biztosítani kell az egyénre szabott számonkérést, felzárkóztató órákat kell szervezni, alkalmi vagy rendszeres korrepetálást kell tartani hiányzásokat folyamatosan nyomon kell követni és a szülőkkel szorosabb kapcsolatot kell tartani. A hátrányos helyzetű tanulók egyik csoportját alkotják (csoportokon belül természetesen átfedések is lehetnek) a szociálisan hátrányos helyzetűek. (Csonka családban élők, olyanok akik valamelyik szülője, esetleg mindkettő munkanélküli vagy valamilyen más ok miatt létminimum alatt élők). Az ő esetükben is fontos minél hamarabb felismerni ezeket a problémákat és a lehetséges eszközökkel segíteni, hogy tanulmányaikat be tudják fejezni. Biztosítani kell számukra: a központi, helyi tankönyvtámogatást, az alapítványból erre a célra elkülönített összegből való juttatást. A probléma felismerése és kezelése elsősorban az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős feladata. Súlyos esetben jelzik a problémát a Családsegítő-Gyermekjóléti Szolgálat felé. A hátrányos helyzetűek sajátos csoportját képezik a bűnöző életmódot folytató, vagy ennek lehetőségét magában hordozó környezetből hozzánk kerülő tanulók, állami gondozottak, roma származású, illetve nevelési nehézségeket okozó deviáns magatartású tanulók. Fontos feladat ezen tanulók mielőbbi kiszűrése, és a velük való megfelelő bánásmód alkalmazása, messzemenően figyelembe véve az egyenlő bánásmód követelményét és titoktartásról szóló rendelkezéseket. Ennek érdekében célszerű: információt kérni az előző iskolától, családlátogatást végezni, jól szerkesztett kérdőívekkel év eleji „bemutatkozó” fogalmazványt készíttetni. Folyamatosan tartani a kapcsolatot: a Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a megyei és városi Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadóval, 40
a Megyei Gyermek- és Ijfúságvédelmi Intézettel, a nevelőszülői felügyelettel, a rendőrség ifjúságvédelmi osztályával, hivatásos pártfogókkal.
A „feltérképezett” problémák megoldását elősegítő feladatokat az osztályfőnökök, az ifjúságvédelmi felelős koordinálásával határozzuk meg. Kiemelten kell kezelni (társadalmi veszélyessége miatt) az alkohol- és kábítószer-fogyasztással kapcsolatos problémákat. A felmerülő gondok kiküszöbölése, a további hasonló esetek megelőzése érdekében szükség lehet fegyelmi büntetések kiszabására is, amelyeknek a vétségekkel arányban kell állnia és meg kell felelnie a Közoktatási Törvényben meghatározott fokozatoknak. 3.6.3 Az integrált oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése 3.6.3.1 A sajátos nevelési igény értelmezése. A habilitáció, rehabilitáció közös céljai, feladatai Az intézményünk által felvállalt sajátos nevelési igényű gyermekek jellemzői és fejlesztésük elvei
Iskolánk részt vesz a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált oktatásában, nevelésében, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek oktatásában, nevelésében is. A sajátos nevelési igényű tanulók számára komoly motivációs bázist jelent, ha egy osztályba járhatnak testi, érzékszervi és intellektus tekintetében egészséges társaikkal. Az ép tanulók az együttnevelődés során egész életükre kiható, meghatározó humán értékek és viszonylatok kifejlődésével, elfogadásával gazdagodnak. Minél fiatalabban találkozik az egészséges gyermek a mássággal, annál könnyebben alkalmazkodik ezekhez a helyzetekhez. Természetessé válik számára az elfogadás, a tolerancia.
41
- A sajátos nevelési igény kifejezi: a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. - A habilitációs, rehabilitációs tevékenység és az integráció közös céljai és feladatai: A fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése 3.6.3.2 A beszédfogyatékos tanulók jellemzése Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és -megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek - az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. 42
Amennyiben a beszédfogyatékosság tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet, tanulóink körében is megfigyelhető. A részképességzavarok hátterében is gyakran fellelhető a beszédfejlődés minőségi eltérése. Különös figyelmet érdemel serdülőkorban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere. - A halmozottan beszédfogyatékos tanulók A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. A tünetek megjelenhetnek párhuzamosan, de előfordul a tünetváltás jól ismert jelensége is, amikor pl. a kiejtés javítását, javulását követően dadogás, hadarás lép fel. Ilyen esetekben a fejlesztési elvekre épülő terápiák tudatos alkalmazása a rehabilitáció döntő tényezője. - A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók fejlesztése: A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő környezetet. A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatásának, funkcionális összefüggésrendszerének figyelembevételére A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges.
43
A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos. A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában - a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében – a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner. - Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással. - A NAT alkalmazása A beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása a cél. - Kiemelt fejlesztési feladatok A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama módosulhat. Énkép, önismeret A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. Információs és kommunikációs kultúra Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai 44
segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. Tanulás Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe. Testi és lelki egészség A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszédfogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. 3.6.3.3 Részképességzavaros, tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulók jellemzői A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll . Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia esetén a percepciós bázis többdimenziós érintettsége az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás,számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. 45
Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. - A fejlesztés alapelvei A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségével élhet - Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önállóságra nevelés. - A fejlesztés kiemelt, részletes céljai, feladatai a különböző kategóriák esetén Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttõl független olvasási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. 46
Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az ebben korban is az, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés
feladatai: a téri és idõrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a vizuomotoros koordináció gyakorlása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, az élő idegen nyelv oktatása auditív megközelítéssel, az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.
- Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más 47
iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, a téri relációk biztonsága, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. - Kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar - Hiperkinetikus zavarok Jellemzi a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. - Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a 48
szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. - A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. - Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. - A NAT alkalmazása Ezeknél a tanulóknál is a nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása a cél. - Kiemelt fejlesztési feladatok Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére.
49
3.6.3.4 A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált oktatásának- nevelésének személyi és tárgyi feltételei, tanulásszervezési módszerei intézményünkben - Személyi feltételek: a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógus (SNIa) alkalmazása gyógypedagógus és/vagy fejlesztőpedagógus (SNIb illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők) alkalmazása többségi pedagógusok, mint az integráció elkötelezettjei - A személyekkel szemben támasztott követelmények, elvárások Az SNI-tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség), az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki: a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes SNI- tanulók csoportjaira jellemző módosulásait szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni fejlődési ütemet biztosít a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti a folyamatos értékelésbe, hatékonyságvizsgálatba, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Az SNI-tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során: segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; 50
javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, javaslatot tesz a gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon, egyéni fejlesztési terv alapján, a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. - Tárgyi feltételek Fejlesztő szoba Fejlesztő kiadványok, tankönyvek, segédletek a gyógypedagógus javaslata alapján - Tanulásszervezési módszerek -integráltan
páros–, csoport- és sok egyéni munka tevékenykedtetés többszintű feladatadás, ehhez igazodó feladatlapokkal, differenciálás kooperatív tanulás ,esetlegesen segítők közreműködése motiváció szemléltetés ,minél több érzékszervre hatóan többszintű feldolgozás, több eltérő nehézségi fokozatra kidolgozott feladatlapokkal , differenciálás
-habilitáció, rehabilitáció A habilitációs, rehabilitációs fejlesztés a sajátos nevelési igényhez alkalmazkodva olyan részben korrektív, vagy kompenzatív jellegű fejlesztés, amely az integrált tanulók fogyatékosságával összefüggésben funkciókat, képességek fejleszt, sérülésük esetén visszaállításukat célozza. 51
A rehabilitációs tevékenység megkezdése előtt a szakember egyéni fejlesztési tervet készít, a gyermek állapota és a szakértői bizottság útmutatása alapján. 3.6.3.5 A sajátos nevelési igényű tanulók teljesítményének értékelés e, a pozitív diszkrimináció lehetőségeinek érvényesítése, alkalmazása - A sajátos nevelési igényű tanulók értékelésének célja és alapelvei: Célunk a gyermek teljesítményének elemzése, javítása, a sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése a tanulási folyamat figyelemmel kísérésével, folyamatos visszajelzéssel. Alapelveink: Az értékelés során mindig a tanuló önmagához mért fejlődését tartjuk szem előtt Az értékelés legyen előremutató, tartalmazza az előrelépés lehetőségeit Fejlessze a tanuló reális önértékelését, önismeretét Ösztönözze a gyermeket a magasabb tudásszint elérésére - Értékelés integráltan, a tanítás-tanulási folyamatban: A sajátos nevelési igényű tanulók értékelésénél kiemelten fontos az egyéni bánásmód. Az értékelés formái és módozatai megegyeznek a többségi tanulók értékelési formáival,” A pozitív diszkrimináció érvényesítésének lehetőségei” pont tartalmazta kivételektől eltekintve. Fontos azonban figyelemmel kísérni a tanuló állapotában bekövetkező változásokat (javulás, vagy romlás) a gyengébben működő, a sajátos nevelési igényt megalapozó képességterületeken is, mivel enélkül nehezített a gyermek felzárkózása társaihoz. Ezért az érintett nevelő, szaktanár a tanév során legalább három alkalommal státust rögzít, és elemzi a tanuló állapotában bekövetkező változást, illetve stagnálást. A státus rögzítéséhez saját döntése alapján külön mérőanyagot használ (ennek elkészítésében kérheti a gyógypedagógus közreműködését) vagy a tanuló egyéb területen, más alkalmakkor készített munkáit elemzi (pl. füzetek, írásos munkák, tanórai feladatmegoldások stb.)
52
Tapasztalatairól szóban vagy írásban tájékoztatja az érintett tanulót, igény szerint a szülőt. A gyermek rehabilitációját végző gyógypedagógussal megvitatja a tapasztaltakat, és konzultál a további tanulási folyamatot érintően. - Értékelés a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások alapján: Ennek elvégzése a gyógypedagógus feladata. A gyermekkel foglalkozó gyógypedagógus évente két alkalommal- félévkor és év végén-írásban szövegesen értékeli a tanuló munkáját. Az értékelés szempontjai: A tanuló feladattudata munkához való hozzáállása részvétele a rehabilitációs foglalkozásokon a különböző képességterületek (vizuális, akusztikus, verbális, motoros) működése írással, olvasással, szövegértéssel, számolással kapcsolatos képességterületek működése a gyermek személyiségének változásai Az értékelés lehet esszészerű, vagy történhet a gyógypedagógus által összeállított értékelőlappal. Az integráció sikerességét jelzi: ha a gyermek sajátos nevelési igénye nem okoz konfliktust a közösségben; a gyermekközösség elfogadja másságát; a nevelőtestület és az érintett szaktanárok véleménye szerint javul a gyermek teljesítménye, magatartása. - A pozitív diszkrimináció lehetőségeinek érvényesítése, alkalmazása: A tanítás-tanulás folyamatában biztosítjuk (a szakvélemény tanulónként jelöli meg): számonkérésnél, értékelésnél problémájának figyelembe vételét, számonkérésénél szóbeliség előnyben részesítését számonkérésénél írásbeliség előnyben részesítését, írásbeli munkák értékelése és minősítése alóli mentesítését, helyesírás értékelése alóli mentesítését, 53
szövegértés értékelése alóli mentesítését, az idegen nyelvtantárgy, vagy megjelölt részének értékelése és minősítése alóli mentesítését, a tanórák látogatása mellett, számításos feladatok értékelésénél problémája figyelembe vételét, matematikából az értékelés, minősítés alóli mentesítését, tantárgyak matematikai ismereteket igénylő tantárgyrészei alóli mentesítését, segédeszközök használatának biztosítását (számítógép, írógép, helyesírási- értelmező-szinonima szótár, táblázatok, számológép, mechanikus és manipulatív eszközök). a mentesítések a tanulót az érettségi- és szakmunkásvizsgán is megilletik, a pozitív diszkrimináció lehetőségeit a törvényben és a szakértői véleményben foglaltak szerint kell érvényesíteni a tantárgyi, vagy tantárgyrészek alóli mentesítésekkel kapcsolatos határozatokat az igazgató a szakértői bizottság javaslata alapján a tanuló (és szülő) írásbeli kérelmére hozza. a határozat tartalmazza a rehabilitáció óraszámát is a határozat elfogadásáról a tanuló és (szülő) aláírásával nyilatkozik. az érettségi- és szakmunkás vizsgára történő jelentkezéssel egy időben a tanulónak és (szülőnek) írásban kell kérnie a szakértői véleményben és a törvényben foglaltak alapján a tanulót megillető eljárást, mentesítést. ha a gyermek nem kíván élni a pozitív diszkrimináció és a mentesítés lehetőségével, erről szintén írásban nyilatkozik a tanuló (és a szülő) a tanítás-tanulási folyamatban, illetve a vizsgák előtt. 3.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje - Az iskola igazgatója a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus és a diákönkormányzat vezetője közreműködésével kikéri a diákönkormányzat írásbeli véleményét: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek nevelőtesületi elfogadása, vagy módosítása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend nevelőtestületi elfogadása, vagy módosítása előtt. Továbbá ki kell kérni a diákönkormányzat írásbeli véleményét - a tanulók közösségét érintő döntések meghozatalánál,
54
- a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. A fenti tervek, dokumentumok tanulmányozásához és mérlegeléséhez, véleményének kialakításához a diákökormányzat részére elegendő időt kell biztosítani. Amennyiben ilyen véleményt a megbeszélt határidőig a diákönkormányzat nem formál meg, akkor azon eset támogató véleményként kezelhető. - A diákönkormányzat -
saját működéséről, az ahhoz biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, annak tanulói vezetője és munkatársai megbízásáról
szóló döntéseihez a nevelőtestület – a diákönkormányzat kérésére - minden esetben, megfelelő időben írásbeli véleményt ad. - A diákönkormányzat fentiektől eltérő tárgyú, az iskola működésével, vagy a tanulókkal kapcsolatos kérdésben benyújtott - szóbeli véleményére, vagy kérdésére az igazgató szóban, - írásbeli véleményére, vagy kérdésére az igazgató, vagy a nevelőtestület megfelelő időben, írásban válaszol.
55
3.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 3.8.1 Iskolán belüli kapcsolatok Az iskola közalkalmazotti, nevelőtestülete, különböző közösségei, közalkalmazotti, nevelőtestületi, munkaközösségi értekezletek, személyes beszélgetések. Iskolaszék – iskolaszéki ülések Szülők – szülőértekezletek, fogadóórák, iskolaszék, személyes beszélgetések, családlátogatás, írásbeli tájékoztatás, nyílt napok, iskolai rendezvények, véleménykérés kérdőív alapján. Tanulók – diákönkormányzat, iskolaszék, diáknap, diákközgyűlés, személyes beszélgetések, osztályfőnöki órák, véleménykérés kérdőív alapján. Ezek mellett az igazgató és a diákönkormányzat vezetője közvetlen, élő, az együttműködésre törekvő munkakapcsolatot tartanak egymással. Közalkalmazotti Tanács – közalkalmazotti értekezletek, vezetőségi megbeszélések. Intézményi tanács – későbbi megalakulása esetén – intézményi tanácsülésekkel. 3.8.2 Iskolán kívüli kapcsolatok - Fenntartó A külső kapcsolatrendszer legfontosabb eleme a fenntartóval, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központta való kapcsolat, mely rendszeres. - Gazdálkodó szervezetek, kereskedelmi és vendéglátó egységek, vállalkozók Szakképző intézmény lévén hasonlóképp igen fontos kapcsolatrendszer, melyeket a gazdálkodó szervezetekkel, kereskedelmi és vendéglátó egységekkel, vállalkozókkal kötött együttműködési megállapodások tartalmaznak. - Oktatási intézmények Általános iskolák – pályaválasztási tevékenység Középfokú iskolák – feladatok összehangolása Felsőfokú iskolák – továbbtanulás
56
- Közművelődési intézmények (DMK, Jász-Múzeum, Városi Könyvtár stb.) A tanulóink iskolán kívüli művelődési, kulturális lehetőségeinek biztosítása. - Egészségügyi, szociális intézmények, szervezetek Iskolaorvosi szolgálat – iskolaorvosi feladatok ellátása Polgármesteri Hivatal Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat – szociálisan hátrányos helyzetű tanulók támogatása Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadó – lelkileg sérült, beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók egyéni (csoportos) segítése, foglalkozása - Sportegyesületek – tanulók részvétele Egyházak – hitoktatás - Jó a kapcsolat a Jászsági Médiával, mely fontos szerepet játszik az iskola életének, működésének, eredményeinek bemutatásában. - Folyamatos és rendszeres a kapcsolat a Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégiummal a kollégiumi elhelyezést igénylő tanulóink számára a – lehetőségek függvényeként – férőhely biztosítása, valamint a kollégiumi elhelyezést nyert tanulók figyelemmel kísérése, az együttműködés érdekében. A kollégiumi elhelyezésre jelentkező és elhelyezést nyert tanulókra a kollégium különböző dokumentumai érvényesek. (Felvételi szabályzat, házirend stb.)
3.8.3 Külföldi kapcsolatok A nyelvoktatás segítése a kölcsönös szakmai programok kialakítása, a más népek kultúrájának, szokásainak megismerése érdekében 1994-től testvériskolai kapcsolatot alakítottunk ki a németországi vechta-i közigazgatású Lohne helyiségbeli Adolf Kolping iskolával, 1999-ben csatlakozott testvériskolának a Vechtai Justus von Liebig Schule középiskola is, melyek hasonló jellegű szakképző intézmények. A kapcsolat jelenleg is fennáll és mindhárom iskola elképzelése szerint a jövőben is folytatódni fog.
57
3.9 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei 3.9.1 Tanulmányok alatti vizsgák – más szóval belső vizsgák - szervezése A belső vizsgák egyik célja, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészsége fejlődjön, megtanuljanak „szerepelni” és vizsgarutinra tegyenek szert. Belső vizsga szervezhető a szakközépiskola 11. évfolyamán a kötelező és választott érettségi tantárgyakból. A vizsga írásbeli (informatikából gyakorlati) és szóbeli részből áll. - az írásbeli időtartama 2 (kapcsolt) tanítási óra, azaz 90 perc, melynek eredményét a szóbeli vizsgán kell közölni a tanulóval. A szóbeli vizsgák vizsgabizottság előtt folynak. A belső vizsga érdemjegye két érdemjegynek számít, és a naplóba piros színnel kell beírni. 3.9.2 Szintvizsga: A szakmák központi programja és a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei határozzák meg a gyakorlati szintvizsga időpontját. A szintvizsgát a kereskedelmi és Iparkamara szervezésében kell megvalósítani. A szintvizsga vizsgabizottság előtt történik, melynek elnökét a kamara delegálja. A szintvizsgán való részvétel a tanuló számára kötelező. Alkalmassági vizsgát nem szervezünk. Szóbeli felvételi vizsgát nem szervezünk. 3.10 A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései Az iskolába való felvétel jogszabályi háttere: - Nkt. 50.§ 81)-(4) bekezdése a tanulói jogviszony keletkezéséről, - a Szent István Körúti Tagintézménybe való felvételnél a Nkt. 47.§ (1)-(3) bekezdései is, 58
- EMMI rendelet 22.§, 26-27.§, 30-32.§, 37-45.§, - 2011. évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről (a továbbiakban Sztv.) 22.§ (1) és (7), 23.§ (1), 24.§ (2)-(5) bekezdés. A tanulók felvételének és átvételének helyi rendje: Középfokú iskolánk szakiskolai, szakközépiskolai és gimnáziumi levelező tagozatú tanulmányokra iskoláz be tanulókat. Tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A szakiskolai képzésben a 9. évfolyamra történő felvételnél, a felvételre jelentkező tanulók rangsorolása az előző tanulmányi eredményeik alapján történik. A szakképzési évfolyamokra való felvételnél a szakképzési törvényben és az OKJ-ben foglaltak szerint kell eljárni. Amennyiben az adott szakképesítés megszerzéséhez pl.: orvosi alkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, a felvétellel kapcsolatos döntéseket csak a megfelelő vizsgálatok után lehet hozni. Ugyancsak (az eddigi hagyományoknak megfelelően) a különböző szakmák indítását a különböző gazdálkodó egységek igényeivel összhangban kell tervezni. Abban az esetben, ha egyes szakmákra a jelentkezők száma magasabb a felvehetők számánál, vagy a gazdálkodó szervezet ezt külön igényli felvételi vizsgát lehet tartani, amelyet az igazgató által megbízott bizottság előtt kell letenni. (A felvételi vizsga anyagát – az előző évfolyamok tantervi anyagával összhangban a bizottság állítja össze). A felvételről – a bizottság ajánlását szem előtt tartva – az igazgató dönt. A város oktatáspolitikai elgondolásában foglaltak értelmében felvételi vizsga nélküli felvételkor a jászberényi tanulókat előnyben kell részesíteni, valamint figyelembe szükséges venni a tanulók tanulmányi, kulturális, sport eredményeit. A szakközépiskolai beiskolázásnál már a 9. évfolyamra történő jelentkezés esetén is előírható felvételi vizsga, és ott is el kell végezni a jogszabályban előírt orvosi alkalmassági, illetve szakmai alkalmassági vizsgálatokat. Amennyiben az iskola a felvételi vizsga eredménye alapján veszi fel a tanulókat, úgy annak tényét a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. A 9-10. évfolyamban az átjárás (bárhonnan érkező tanuló átvétele) biztosított, egyéb esetekben az átvétel feltételeiről (a konkrét eseteket egyedileg vizsgálva) az igazgató dönt. (Pl.: szabadon átléphet, különbözeti vizsgát kell tenni, alsóbb évfolyamba léphet át stb.) A 4 évfolyamos gimnáziumi levelező tagozatú képzésre 9. osztály, vagy szakmai végzettséggel rendelkező, tanköteles koron túli személy 59
jelentkezhet. Ezen túl lehetőség van előző tanulmányok beszámítására, melynek eredményeként a tanulmányokat magasabb évfolyamokon is lehet kezdeni. Ennek engedélyezéséről az igazgató dönt. - A Szent István körúti Tagintézménybe való felvétel esetén az igazgató a felvételi döntése előtt minden esetben megkéri a tagintézmény vezetőjének előzetes véleményét és javaslatát. - Tanuló átvételénél a jogszabályi háttér, a fenti helyi szabályozás, továbbá mérlegelési lehetőség esetén a jelentkező érdekeinek figyelembe vételével egyedileg dönt az igazgató. - Tanuló átvételét szükség esetén – az általánostól eltérő kölönös esetekben egyedi elbírálással különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétlés engedélyezésével elő kell segíteni. 3.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv - A címben szereplő ismeretek elméleti és gyakorlati részét legalább tanévente egyszer, egy-egy osztályfőnöki órán kell átadni. Ezt az órát az osztályfőnökök a tanéves nevelési tervükben előre rögzítik. - A tanítandó tananyag összeállításához az iskola-egészségügyi szolgálat segítségét, véleményét meg kell kérni. - Az anyag átadására megfelelően felkészült szakembert kell megbízni, felkérni. Így orvost, ápolónőt, mentőtisztet, mentőápolót, elsősegélynyújtó ismeretekkel igazoltan rendelkező, abból sikeres vizsgát tett pedagógust, szülőt, vagy más személyt. - A tanévenkénti legalább egy tanórányi ilyen jellegű oktatás elvégezhető testnevelés óra keretében, vagy tanórán kívüli egyéb foglalkozáson is.
4. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 4.1 A választott kerettanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését Az ide vonatkozó rendeletek kiadását követően folyamatban.
60
4.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma Az ide vonatkozó rendeletek kiadását követően folyamatban. melléklet 4.3 A oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított, és a tankönyvjegyzékre felkerült. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl.: tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.) Jelenleg a kiadók száma és a tankönyvek sokfélesége nagymértékben megnövekedett, így ahhoz hogy a kiválasztás sikeres legyen feltétlenül szükséges: A tantervek (helyi tantervek, központi szakmai programok) pontos ismerete. A követelményeknek a tankönyv tartalmával való összevetése. A tankönyv „tanulhatóságának” vizsgálata, jól érthetőség, világos és egyértelmű fogalmazás, az önálló tanulói feldolgozás lehetősége, jó ábra- és táblázatgyűjtemény. A tankönyvi anyag felépítéséhez illeszkedő feladatlapok, feladatgyűjtemények is álljanak rendelkezésre. A kiadvány ára arányban álljon az információs tartalommal. Az azonos minőségű tankönyveknél az olcsóbbat kell választani. Törekedni kell arra, hogy a bevált tankönyvcsaládokat a felmenő évfolyamokon is alkalmazzuk. Annak érdekében, hogy a fentieknek eleget tudjunk tenni: Időben el kell látni a munkaközösségeket, a szaktanárokat az iskolához érkező tankönyvkínálattal (mintapéldányok, CD, internet). 61
Lehetőség szerint a kollégák vegyenek részt tankönybemutatókon, illetve megfelelő egyeztetés után lehet tankönyvbemutatót szervezni. Jó alkalmak a más iskolákkal való tapasztalatcserékre a megyei továbbképzési napok, amelyek általában tankönyvbemutatókkal egybekötöttek. Alapvető szakmai követelmény, hogy a tanulók számára csak akkor rendelhető egy tankönyv, munkafüzet stb., ha azt már a pedagógusok megismerték. A tankönyvek ára általában igen magas, különösen néhány szakelméleti könyvé. Az esetek egy részében célszerű az iskolai könyvtár számára tankönyveket vásárolni (kirívóan magas ár esetén, illetve ha az adott könyv kézikönyvként is használható), majd ezek helyben olvasásra, illetve kölcsönzésre felhasználni. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a különböző oktatási segédletek állapotát, a tönkrementeket, elavultakat ki kell selejtezni, pótlásukról, az új eszközbeszerzésről – az anyagi lehetőségek függvényében – rendszeresen gondoskodni kell. Ennek érdekében a különböző területek felelősei: oktatástechnológus számítástechnikai előadók használói mérőterem használói iskolai tanműhelyekben, tanétteremben és tankonyhán dolgozók iskolai könyvtáros munkaközösség-vezetők. A lehetőségeket, igényeket felelősen egyeztetve évente eszközfejlesztési tervet állítanak össze, fontossági sorrendben rendezve a beszerzendő eszközöket. Feltétlenül szükséges a kiszemelt tárgyak előzetes megismerése, hogy azok az oktatási folyamatban ténylegesen beiktathatók legyenek. Ezért figyelemmel kell kísérni (kinek-kinek a maga területére vonatkozóan) a különböző tanszerismertetőket, katalógusokat. A kiválasztott (és a tantervi anyaggal összhangban lévő) eszközöket meg kell tekinteni és csak ezután kerülhet sor a megvásárlására. Nagyobb értékű vásárlás esetén célszerű referenciahelyet felkeresni és működés közben megismerni a berendezéseket. Célszerű résztvenni taneszköz bemutatókon. Az anyagi eszközök előteremtése egyre nagyobb részt pályázatok útján történik. Ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérni a különböző pályázati kiírásokat, és minden indokolt esetben pályázni kell. 62
4.4 A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A Nat többek között meghatározza az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai feladatainak elvi, tartalmi és szemléleti alapjait. Az ott meghatározott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak érvényesülését a tartalmi szabályozás következő (alacsonyabb) szintjét jelentő kerettantervek biztosítják. Az ezekben kijelölt szakmai tartalmat kötelezően figyelembe véve készítik el az iskolák a helyi tanterveiket, mint a tartalmi szabályozás következő (ismét alacsonyabb), helyi végrehajtási, gyakorlati megvalósítási szintjét. Ezek tartalmazzák végül a Nat-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának részletes szabályait. Mindezek mellett iskolánk sajátos helyzetéből adódóan a Szent István Körúti Tagozaton fontosnak tartjuk az alábbi pedagógiai feladatok megoldását, eljárások alkalmazását. 1-2. évfolyamon: Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségeket pedagógiailag kezelni kell. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. 3-4. évfolyamon: Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe helyezzük a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezési folyamatot. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével a koncentráció és a relaxáció képességét erősítjük. 5-6. évfolyamon: A felső tagozaton folyó nevelés-oktatásban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozását folytatjuk. Így a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempontként az életkori jellemzőket vesszük figyelembe. Elősegítjük az ismeretek tapasztalati megalapozását és bemutatjuk az ismeretszerzés deduktív útját. Fejlesztjük kreativitásukat. Törekszünk az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára, a tanulók egészséges terhelésére. 63
Követjük az érési folyamatukat, továbbá személyre szólóan, fejlesztően értékeljük munkájukat. 7-8. évfolyamon: A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelésoktatás alapvető feladataként - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciákat tovább fejlesztjük, bővítjük. Megalapozzuk az életen át tartó tanulás és fejlődés törekvésüket. Továbbá kialakítjuk bennük az igényt, hogy fektessenek hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával járulunk hozzá. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A magasabb évfolyamokon az alábbiakra törekszünk. 9-10. évfolyamon: Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával járulunk hozzá. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával valósítjuk meg. A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozására törekszünk a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával. 11-12. évfolyamon: Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességét fejlesztjük tovább. Az együttműködés értékét tudatosítjuk a tanulókban tovább a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. Erősítjük a biztonságos és színvonalas szóbeli és írásbeli nyelvhasználat képességét. A mentális képességek célirányos fejlesztésével erősítjük az önálló tanulás és az önművelés igényének fejlesztését. 4.5 A mindennapos testnevelést, testmozgást iskolánkban a Nkt. 27. §(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg Mindennapos testedzés lehetőségei, sportkör A mindennapos testedzés lehetőségét naponta legalább 45 percben biztosítjuk. A 2012/2013. tanévben ennek formái: - tanítási órák: osztályonként heti 3 óra, 9. évfolyamokon délelőtt, órarendi beosztásban és heti 2 óra délutáni foglalkozáson 64
- iskolai sportköri foglalkozások, edzések: heti 2 óra délutánonként sportcsoportonként, vagy sportegyesületi formában. A 2013/2014. tanévtől: a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben heti 5 óra órarendi beosztással. Az iskolában működő iskolai sportkör (ISK) célja a tanulók fizikai, sportági képzése, edzése, egészségük megszilárdítása, a sportolási igény felkeltése, a sport eszközeivel hozzájárulni a tanulói személyiség alakításához. A délutáni sportfoglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja a tornatermet és a kondicionáló termet. Rendszeres edzések szervezésére is sor kerül azokban a sportágakban, amelyekben van rá tanulói igény. 4.6 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai 1.) Lehetőségeink, adottságaink függvényében biztosítjuk tanulóink részére a tantárgy és pedagógus választási jog gyakorlását. Amennyiben eltérő a tanuló, a szülő (gondviselő) és az intézmény (pedagógusok) véleménye, abban az esetben a nevelőtestület döntése az érvényes. 2.) Az iskola igazgatója – a pedagógiai program alapján – minden év április 15-ig elkészíti és hirdetmény útján közzéteszi a választható tantárgyakat. Ezzel egy időben jelzi a felkészítés szintjét. A tantárgyak kiválasztásánál az igazgató kikéri az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményét. 3.) A tanulók május 20-ig adhatják le a tantárgy és felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntéseit, amelyeket az iskola összesít. 4.) A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő) a tantárgyválasztás megváltoztatása iránti kérelmét írásban nyújtja be az igazgatónak, aki a lehetőségeket mérlegelve engedélyezi azt. 4.7 Azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát A Nkt. 6. § (2) bekezdésének e) pontja értelmében 2017. január 1-től a szakközépiskolában a tanulók kötelezően választandó vizsgatárgya a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy. 65
A 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet 5. § (1) bekezdése értelmében tanulói igény esetén az iskola minden olyan vizsgatárgyból szervez érettségi vizsgát, amely a helyi tantervében szerepel. Ha szakértői vélemény vagy egyéb kérelem alapján a tanuló felmentést kap valamely kötelező érettségi vizsgatárgy alól, és helyette másik érettségi vizsgatárgyat választ, abban az esetben az iskola helyi tanterve biztosítja, hogy a tanuló fel tudjon készülni a középszintű érettségi vizsgára. Az iskola a kötelező óraszám terhére felkészítő órákat nem biztosít. A tanuló abban az esetben jelentkezhet érettségi vizsgára, amennyiben teljesítette az adott tantárgy helyi tantervében meghatározott követelményeket. 4.8 Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar irodalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.
Balassi Bálint Zrínyi Miklós Csokonai Vitéz Mihály Berzsenyi Dániel Katona József Kölcsey Ferenc Vörösmarty Mihály Petőfi Sándor Arany János Madách Imre: Az ember tragédiája A XIX. század második felének magyar szépprózája – Jókai Mór – Mikszáth Kálmán Ady Endre Móricz Zsigmond Babits Mihály Kosztolányi Dezső A Nyugat első nemzedékéből – Juhász Gyula – Tóth Árpád József Attila Radnóti Miklós A mai magyar irodalomból Az ókor irodalmából A klasszicizmus és a szentimentalizmus irodalmából A XIX. század világirodalmának szépprózájából Az avantgard irodalomból A XIX. század világirodalmának szépprózájáról 66
Magyar nyelv 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.
A közlésfolyamatok funkciói és tényezői A nyelvi jel és jelrendszer A mai magyar nyelvváltozatok Helyesírásunk alapelvei. Az írásjelek A mondat és a szöveg: a mondat beszerkesztése a szövegbe A mondat modalitása, a mondatfajták A mondat szintagmatikus szerkezete Az ige és az igenevek szerepe a mondatban Alá- és mellérendelt viszonyok a nyelvben A szóelemek Azonosalakúság, többértelműség és rokonértelműség a nyelvben A hang találkozásának és előfordulásának szabályszerűségei (a magánhangzótörvény) A hangok találkozásának és előfordulásának szabályszerűségei (a mássalhangzótörvények) A stílus fogalma, a stílus hírértéke A stílusárnyalatok A társalgási stílus A tudományos és a publicisztikai stílus A közéleti stílus írásban és szóban A képszerűség elemei, stíluseszközei A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban A szöveg egységének szerkezeti és jelentésbeli összetevői A magyar nyelv eredete és rokonsága Szókincsünk bővítésének forrásai A nyelvművelés feladatai
Történelem Az írásbeli vizsga témakörei 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborúról a kétpólusú világ felbomlásáig 67
Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód A szóbeli vizsga témakörei 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 2. Népesség, település, életmód 3. Egyén, közösség, társadalom 4. Modern demokráciák működése 5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 7. Szabad (problémaközpontú) témakör 9.
Matematika I. Gondolkodási módszerek 1. Halmazok 2. Logika 3. Kombinatorika 4. Gráfok 5. Módszerek II. Algebra és számelmélet 1. Számok, műveletek 2. Hatvány 3. Gyök 4. Logaritmus 5. Számelmélet, oszthatóság 6. Polinomok, algebrai törtek 7. Közepek 8. Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek 9. Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek 10. Abszolútértékes egyenletek, egyenlőtlenségek 11. Exponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenlőtlenségek 12. Trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek 13. Egyenletrendszer III. Függvények 1. Függvénytípusok 2. Függvénytranszformációk 3. Függvénytulajdonságok, - vizsgálat 4. Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása 5. Sorozatok 68
IV. Geometria 1. Elemi síkgeometria 2. Elemi térgeometria 3. Vektorok 4. Trigonometria 5. Koordináta-geometria V. Statisztika, valószínűség: 1. Statisztika 2. Valószínűségszámítás Fizika I. Mechanika 1. Mozgás: Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés Az egyenletes körmozgás 2. A dinamika alapjai: Mozgásállapot-változás és erő Erőfajták Erők együttes hatása A lendület-megmaradás Az egyenletes körmozgás dinamikai vizsgálata 3. Munka, energia: A munka értelmezése és kiszámítása Mechanikai energiafajták A teljesítmény és hatásfok 4. Rezgés, hullámok: Rezgések Hullámok A hanghullám tulajdonságai II. Elektromágnesesség: 1. Elektrosztatika: Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér 2. Egyenáramok Az egyenáram Elektromos energia és teljesítmény 3. Elektromágneses indukció: A mágneses tér 69
Lorentz-erő Mozgási indukció Nyugalmi indukció 4. Elektromágneses hullámok: III. Fénytan: Geometriai optika Hullámoptika IV. Termodinamika: Gázok állapotváltozásai A hőtan főtételei Halmazállapot-változások A hőterjedés V. Modern fizika: Az anyag atomos szerkezete A fény kettős természete Az elektronok kettős természete Az atom szerkezete Az atommag szerkezete A radioaktivitás Maghasadás Magfúzió Egyetemes tömegvonzás Csillagfejlődés A kozmológia alapjai
Idegen nyelv 1. Személyes vonatkozások, család – a vizsgázó személye, életrajza, családi élet, családi kapcsolatok, személyes tervek 2. Ember és társadalom – baráti kör, ünnepek, vásárlás, szolgáltatások 3. Környezetünk – otthon, lakóhely bemutatása, városi és vidéki élet, időjárás, környezetvédelem. 4. Az iskola – saját iskolánk, tantárgyak, órarend, nyelvtanulás 5. A munka világa – diákmunka, pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód – napirend, étkezési szokások, az egészséges életmód, gyakori betegségek 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás – hobbi, színház, mozi stb., sportolás 8. Utazás, turizmus – nyaralás itthon illetve külföldön, utazás megtervezése és megszervezése, közlekedés eszközei, lehetőségei 70
9. Tudomány és technika – a technikai eszközök szerepe és fontossága a mindennapi életben Földrajz 1. 2.
3.
4. 5. 6. 7.
8. 9. 10. 11.
Térképi ismeretek - Térképi ábrázolás, gyakorlatok - Űrtérképezés Kozmikus környezetünk - Naprendszer kialakulása, felépítése - A Föld és mozgásai Geoszférák földrajza - Kőzetburok - Levegőburok - Vízburok - Talaj Földrajzi övezettség Népesség- és településföldrajz A világ változó társadalmi – gazdasági képe - A világgazdaság felépítése, ágazatai - A világgazdaság működése, folyamatai A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok, országcsoportok - A világgazdaság pólusai - A világgazdaság peremterületei Magyarország földrajza Európa regionális földrajza Európán kívüli földrészek földrajza Globális világproblémák földrajzi vonatkozásai Biológia
1.1 A biológia tudománya 1.2 Az élet jellemzői 1.3 Fizika, kémia, alapismeretek 2.1 Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.2 Az anyagcsere folyamatai 2.3 Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3.1 Nem sejtes rendszerek 3.2 Önálló sejtek 3.3 Többsejtűség 71
3.4 Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 4.1 Homeosztázis 4.2 Kültakaró 4.3 A mozgás 4.4 A táplálkozás 4.5 A légzés 4.6 Az anyagszállítás 4.7 A kiválasztás 4.8 A szabályozás 4.9 Szaporodás és egyedfejlődés 5.1 Populáció 5.2 Életközösségek (élőhelytípusok) 5.3 Bioszféra 5.4 Ökoszisztéma 6.1 Molekuláris genetika 6.2 Mendeli genetika 6.3 Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.4 A bioszféra evolúciója Kémia 1. Az atom alkotórészei. Az atommag összetétele, izotópatomok, az atom tömege. 2. Az atom elektronszerkezete. Az elemek periódusos rendszere. 3. Molekulák képződése atomokból. A molekulaképlet. Másodrendű kötés. 4. Az anyag állapota. Anyagi halmazok (gáz-, folyadék és szilárd halmazállapot). 5. Az oldat fogalma, kialakulása, az oldhatóság. 6. A kémiai reakciók általános jellemzése. A kémiai számítások. A kémiai reakciók sebessége. A kémiai reakciók típusai. 7. Sav-bázis reakciók. Savak és bázisok erőssége. A hidrolízis. 8. A redoxireakciók. Elektrokémiai alapjelenségek. 9. Fontosabb kémiai elemek jellemzése. 10. Fontosabb szervetlen hidrogénvegyületek 11. Oxidok, hidroxidok. 12. Az oxosavak és sóik. 13. A telített és telítetlen szénhidrogének. 14. Az oxigéntartalmú szénvegyületek (alkoholok, aldehidek, ketonok). 15. Szénhidrátok. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek. 72
Informatika
Szóbeli vizsga 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 4. Kommunikáció az Interneten 5. Könyvtárhasználat Gyakorlati vizsga 1. Szövegszerkesztés 2. Táblázatkezelés 3. Adatbázis-kezelés 4. Weblap készítés 5. Prezentáció és grafika
4.9 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei A folyamatos és rendszeres értékelés megkívánja az ellenőrzés rendszerességét is, melynek gyakoriságát a Pedagógiai Program részét képező (helyi) tantervekben kell rögzíteni, megfelelő iránymutatást adva a tartalmi részre vonatkozóan is. Az ellenőrzés során szerezzük a tanuló teljesítményéről azokat az adatokat, melyeket az értékelés során valamihez viszonyítunk. A tanuló tudását viszonyíthatjuk a tantervi követelményekhez, illetve előzetesen megállapított standardhoz. 4.9.1 Az értékelés célját tekintve lehet: Diagnosztizáló értékelés (előzetes értékelés), annak célja, hogy egy-egy témakör tanítása előtt meg tudjuk állapítani a tanuló előzetes tudását amire a téma tanítása során építhetünk vagy éppen hiányt kell pótolnunk. Formatív (közbülső) értékelés, amely az oktatási folyamat közben zajlik, hogy a nevelő visszajelzést kapjon a tanulók teljesítményéről, és az alapján tudja tervezni, alakítani tovább munkáját. Szummatív (összegző értékelés), amelyre egy-egy nagyobb tanítási egység, témakör befejezése után kerülhet sor. Az iskolában folyó ellenőrző, értékelő tevékenységet célszerű tantárgyanként megtervezni, hiszen a követelmények is tantárgyanként kerülnek meghatározásra a helyi tantervben. A számonkérés formái lehetnek többek között: szóbeli felelet, 73
teszt, felmérő dolgozat, esszé jellegű dolgozat, témazáró dolgozat, tanórai tevékenység, tanórán kívüli (pl.: otthoni) tevékenység, tanév végi írásbeli, szóbeli felelet, stb. gyakorlati munka értékelése, szintvizsga belső vizsga (A tantárgyak helyi tantervében kell meghatározni a számonkérési formák arányait, figyelembe véve a tantárgy sajátosságait, a tanulók leterheltségét, fogyatékosságait (pl.: dysgraphia, dyslexia). Az értékelésnél el lehet térni a hagyományos osztályozástól, pl.: pontozással, százalékolással, de a félévi, év végi eredmények megállapításának ezt „dekódolni” kell.) A követelménytámasztás egy tantárgyban – lehetőleg legyen minél egységesebb, ennek érdekében, - ha van munkaközösség – közös munkával kell kidolgozni a követelményrendszert. 4.9.2 A tanuló teljesítményének értékelése és minősítése: A pedagógus a tanuló teljesítményét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatok megállapítására a Kt. 70. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. A tantárgyankénti érdemjegyek megállapításánál alapvető követelmény annak megítélése, hogy a tanuló a tantervi követelményeket milyen mértékben sajátította el, hogyan tudja ismereteit a gyakorlatban alkalmazni. Az egyes félévek során arra kell törekedni, hogy a tanulók ismereteinek ellenőrzése változatos módszerekkel történjen: írásban, szóban, a tanórai aktivitás figyelembevételével, rajzi munkák, házi feladatok értékelése útján, a meghatározott időközönként végrehajtott ellenőrző munkák és a tanulók hosszabb időszakban nyújtott teljesítménye alapján. A tantárgyankénti érdemjegyek száma az egyes félévekben függ a tantárgy jellegétől, ciklusonkénti óraszámától. A félévi és a tanév végi osztályzatok biztonságos megállapítása érdekében azonban törekedni kell arra, hogy valamennyi tanulónak havonta legalább egy (félévente minimum 3) érdemjegye legyen. Az osztályfőnök, a szülő és a tanuló folyamatos tájékoztatása érdekében az érdemjegyeket folyamatosan be 74
kell vezetni az osztálynaplóba (szakelméleti csoportnaplóba) és a tanulók ellenőrző könyvébe (tanműhelyi munkanaplóba). A tanuló teljesítményének értékelésénél és minősítésnél az érdemjegyek és osztályzatok a következők: Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1) A szóbeli és írásbeli számonkérések eredményeinek értékelése: Az ellenőrzésnél, értékelésnél célszerű felhasználni a különböző ajánlott (és kipróbált) feladatlapokat, teszteket, ugyanakkor a helyileg készített ilyen jellegű anyagoknak is jelen kell lenniük, mert az mindig szorosabb kapcsolatban van a napi munkával. Az egységes értékelés kialakítása végett érdemes megegyezni a nevelőknek abban is, hogy az egyes feladatlapos dolgozatoknál elért pontszámokat milyen %-os kulcs alapján váltják át osztályzatra. Az írásbeli számonkérés egyik formája lehet a házi feladat, amely lehet kötelező vagy szorgalmi. A kötelező házi feladat értékelése a szaktanár döntése alapján történik, a szorgalmi házi feladatra csak akkor adható érdemjegy, ha az a tanuló várható osztályzatát pozitívan befolyásolja. Az írásbeli feladatokat a szaktanárnak 2 héten belül ki kell javítania.
4.9.3 A gyakorlati munka értékelése: Gyakorlati érdemjegy: A tanműhelyi csoportos képzésben, kabinet foglalkozásokon oktatott tanulókat közvetlenül iskolai állományú pedagógus értékeli. A különböző gazdálkodó szervezeteknél megvalósuló gyakorlati oktatás esetén a tanulónál lévő osztályozólapon történik a gyakorlat értékelése és az osztályfőnökön keresztül kerül az osztályozó napolóba. Mindkét oktatási formában a gyakorlati jegyek megállapítására havonta kerül sor. Ellenőrző munka: Tanműhelyi csoportos képzésben, kabinetfoglalkozáson a különböző szakmacsoportba tartozó tanulóknál az első és a második félév végén történik az értékelés, mérés az ellenőrző munkákon keresztül. 75
Az ellenőrző munkák kiválasztását és értékelési szempontjait a munkaközösségek határozzák meg. Az ellenőrző munkák az azonos szakmacsoportoknál lehetőséget adnak az összehasonlításra és az elemzésre. 4.9.4 A szakmai előkészítő oktatás moduljainak értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A szakmai alapozás és a szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyainak moduljait a szaktanárok évközben külön-külön értékelik, majd a félévi és az évvégi osztályzatokat az osztályfőnök az érdemjegyek számtani átlaga alapján állapítja meg, a kerekítés szabályait figyelembe véve, a nagyobb óraszámban tanított modul felé kerekítve. Ha valamelyik részjegy elégtelen, akkor a szakmai alapozás vagy a szakmacsoportos alapozó oktatás érdemjegye is elégtelen. A tanuló abból a részből tesz javítóvizsgát, amelyből nem teljesítette a követelményeket. Elégtelen a javítóvizsga osztályzata, ha a tanuló egy résztárgyból (modulból) elégtelen osztályzatot kapott. 4.9.5 A tanuló magatartása, szorgalma értékelése és minősítése A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. A magatartás és szorgalom értékelése és minősítése esetén a Nkt-ben foglaltak szerint kell eljárni. A magatartás és szorgalom érdemjeggyel történő értékelése havonta történik. A magatartás osztályzatok megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a tanuló a tanítási órákon, gyakorlati foglalkozásokon, tanítási órákon kívüli tevékenységek során az iskolában és azon kívül hogyan tartotta be a tanulókra vonatkozó magatartási szabályokat. A magatartás megítélésénél figyelemmel kell lenni a tanuló iskolai, iskolán kívüli közéleti aktivitására, a közösségi munkában való részvételre, a más tanulókra gyakorolt hatására. A magatartás értékelése és minősítése Példás (5) a tanuló magatartása, ha a követelményeknek megfelel, közösségi munkája dicséretes, példamutató. Igazolatlan mulasztása nincs. 76
Jó (4) a tanuló magatartása, ha a követelményeknek általában megfelel, a közösségi munkában részt vesz, legfeljebb figyelmeztetésben részesült. Igazolatlan mulasztása 1-2 óra. Változó (3) a tanuló magatartása, ha a követelmények teljesítésében ingadozó, a közösségi munkában vonakodva vesz részt, legfeljebb intésben részesült. Igazolatlan mulasztása 3-10 óra. Rossz (2) a tanuló magatartása, ha a követelmények teljesítésében hanyag, a közösség fejlődését hátráltatja, fegyelmi büntetésben részesült. Igazolatlan mulasztása 10 óra feletti. Bukott tanuló magatartása nem lehet példás (5)! Gondot kell fordítani annak vizsgálatára, hogy a tanuló magatartása egy korábbi időszakhoz viszonyítva hogyan változott. A szorgalom értékelése, minősítése A szorgalom elbírálásánál az egyéni képességeket, aktivitást, gyakorlati munkát kell figyelembevenni. A szorgalom osztályzata megállapításánál alapvető követelmény annak megítélése, hogy a tanuló képességeihez mérten milyen eredményeket ér el, illetve az eredményeinek javítása érdekében milyen erőfeszítéseket tesz. Az egymást követő félévek során megállapított szorgalom osztályzatok tükrözzék a tanuló tanulmányi munkájának tendenciáit, azok tükrözzék a ténylegesen elért tantárgyi eredményeit is. Példás (5) a tanuló szorgalma, ha kötelessége teljesítése kifogástalan, a tantervi követelményeket példásan, illetve jól teljesíti. Jó (4) a tanuló szorgalma, ha kötelességeit teljesíti. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha a kötelesség teljesítésében ingadozik, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Legfeljebb egy elégtelen osztályzatot kapott. Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha keveset tesz a tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességeit gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. (Több tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot.)
77
4.9.6 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok (házi feladatok) meghatározásának rendje: Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az otthoni felkészülés szerepe A tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása Az összefüggések felismerésének gyakorlása A problémamegoldó készség fejlesztése Felkészülés a tanórai számonkérés különböző formáira Az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása a tanulóknál Az otthoni felkészülés formái Az előző tanórán, vagy tanórákon feldolgozott elméleti anyag megtanulása az óra során elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével. Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat). A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok megoldása (szorgalmi házi feladat). Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos házi feladat (házi dolgozat). Felkészülés tanórai, önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján. Átfogó komplex ismétlés témazáró nagy dolgozat vagy vizsga előtt. A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ. Az otthoni felkészülés koordinációja A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama az átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne 78
haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor hosszabb határidőt kell adni. A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot lehet kiadni, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy kell eljárni hosszabb tanítási szünet esetén is. Az otthoni felkészülés ellenőrzése A számonkérések különböző formáin és értékelésein keresztül. 4.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontások Közismereti oktatás keretei között informatika és idegen nyelv órákon van csoportbontás. Idegen nyelv: osztályonként két tanulócsoportot hozunk létre - angol – német, előzetes tanulmányok szerint - angol – angol, két csoportra bontva az osztály létszáma informatika: a szaktanterem befogadó képessége szerint (20, illetve 30 fő), kisebb létszámú osztálynál 1 csoport, nagyobb létszámú osztálynál 2 csoport Szakmai gyakorlati oktatás esetén: Nkt. 4. melléklete alapján 6-12 fős csoportokat szervezünk. Szakköri, diákköri foglalkozások A tanulók igényei alapján ezeket a foglalkozásokat a szaktanárok és a munkaközösségek szervezhetik meg. Jelenleg -
iskolánkban működő szakkörök: Gasztro klub informatikai szakkör ruhaipari szakkör énekkar
Az iskolánk olyan szakkörök indítását támogatja, amelyek összefüggésbe hozhatók az iskola pedagógiai és szakmai célkitűzéseivel. Elősegítik a tanulók szakmai ismereteinek további bővítését, egy-egy területen speciális többlet ismeretek szerzését, vagy a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazásának 79
kiteljesedését. Ugyancsak támogatandóak azok a szakkörök, amelyek a tanulók fizikai, szellemi, kulturális készségeit, képességeit segítenek fejleszteni, hozzájárulnak a személyiség fejlődésükhöz és segítik az egészséges életviteli szokásaik kialakulását. A foglalkozások a tanítási időn kívül szervezhetők és heti 1-2 órán át tartanak. A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon önkéntes. A foglalkozásokra való jelentkezések időpontját, helyét és a jelentkezés módját az osztályfőnökök ismertetik meg a tanulókkal. Iskolai sportkör Az iskolában működő iskolai sportkör (ISK) célja a tanulók fizikai, sportági képzése, edzése, egészségük megszilárdítása, a sportolási igény felkeltése, a sport eszközeivel hozzájárulni a tanulói személyiség alakításához. A délutáni sportfoglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja a tornatermet és a kondicionáló termet. Rendszeres edzések szervezésére is sor kerül azokban a sportágakban, amelyekben van rá tanulói igény. - iskolai sportköri foglalkozások, edzések: heti 2 óra délutánonként sportcsoportonként - ODK túra: évente 3 alkalommal - Klapka kupa évenkénti szervezése (a jászberényi középiskolák versenye) A jelentkezés időpontját, helyét és módját az osztályfőnökök ismertetik meg a tanulókkal. 4.11 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag A cigányság rövid története, kiemelten ennek hazai vonatkozásai (Oláh Anita tollából – Khetanipe Egyesület) Az őshazától Európáig Többféle elmélet létezik a romák eredetével és vándorlási útvonalával kapcsolatban, azonban kevés írásos emlékünk van. Az összehasonlító nyelvészeti kutatások eredményei szerint a cigányok/romák őshazája ÉszakIndia nyugati területe – Pandzsab. Ez a szóösszetétel (pandzs=öt, ab=folyó) az
80
Indus folyó környékére utal, mely Szindh, Kasmir, Dzsammu, Radzsasztán és Guadzsarát államok területeit érinti. Eltérő vélemények kerültek napvilágra az őshaza elhagyásának okait és idejét tekintve is: A romák/cigányok i.sz. 700 és 1000 között indultak el indiai őshazájukból, feltételezhetően az iszlám terjeszkedés miatt – az egyik legismertebb elmélet szerint. Néhány dolog arra utal, hogy az elvándorlás több hullámban történt meg. Ilyen például egy 1126-ban keletkezett történeti írás, mely szerint a kalifák Örményországba és Szíriába telepítették a cigányok vélhető őseit. A pontos számokról nincs adat. A másik utaló jel Timur Lenk mongol uralkodó 1398-as indiai betörése, mely után a romákat/cigányokat Szamarkandba űzte, ahonnan feltehetően az oszmán törökökkel jutottak el a Balkán félszigetre. Nem elképzelhetetlennek tűnő elmélet lehet az is, hogy nem Indiából, hanem Közép-Ázsiából érkeztek a cigányok, az i.sz.-i 200-400 körüli népvándorlások idején. Ennek bizonyítékául szolgálhat az a tény, hogy a balkáni okiratok már mind jelenlevő csoportként jelölik a cigányokat. Egy másik feltételezés szerint a cigányok Indiából való útra kelésének időpontja megegyezik az árja népek i.sz. 1000 körül behatolásának idejével a Hindusztáni félszigetre, mely által az őshonos dravidák délebbre szorultak. A kivándorlást azonban valószínűleg belső migráció előzte meg. Ezt az alábbi források támasztják alá:: - Firdauszi perzsa költő leírása (1010-ben Királyok könyve), miszerint BahramGur király i.sz. 421-ben 12 000 muzsikust (luri-t) hívott be Perzsiába, akiknek javakat osztott. A javak szétzilálása után nappali munkára, éjjeli zenélése kényszerítette őket, akik faluról falura járva, az úti élethez köthető egyéb mesterségeket is folytatva vándoroltak. - 950 körül Haanzal Iszafan történetíró hasonlóképpen emlékezik meg a muzsikusok kivándorlásáról
A félnomád vándorélet először akkor szakadt meg, mikor Perzsia területén kb. másfél évszázadot tartózkodtak a romák/cigányok, melynek a fenyegető mongol betörések vettek véget. A továbbvándorlás délnyugati irányban folytatódott, a romák/cigányok Örményországba jutottak el. Ez rendkívül fontos állomása volt a romák/cigányok ország történeti útjának, itt találkoztak először a kereszténységgel, pontosabban a keresztény hagyományok egy tisztább, 81
ugyanakkor sokkal díszesebb, liturgiában gazdagabb formájához jutottak, mely térben és időben is közelebb állt az ókeresztény világ szokásrendszeréhez. A fogadtatás öröme és az egyházi közösségekben való felszabadult beilleszkedés eredményeképp körülbelül 400 évet tartózkodtak a romák/cigányok ezen a területen. Az ezredforduló idején azonban változtatásokra volt szükség. A szeldzsuk törökök ebben az időben kezdtek támadásokat indítani az örmények ellen. Emiatt indultak útnak a roma/cigány csoportok, hogy “kivédjék” a támadást. Egy részük Kis-Ázsián át déli irányban indult el, míg a nagyobb populáció nyugat felé, a Balkán félsziget irányába tartott. A déli irányba haladók eljutottak Egyiptomba, ahol azonban nem álltak meg, hanem csatlakoztak egy arra vándorló, Szíriából nyugatra tartó népcsoporthoz, a mórokhoz (ők az Omajád dinasztia népe). Az Észak-Afrikai partvidéken való vándorlás a gibraltári átkeléssel fejeződött be. Az Ibériai félszigeten évszázadokon át a romák/cigányok békésen éltek együtt a mórokkal, spanyolokkal, zsidókkal. A nyugati irányba vándorló csoport Görögországba jutott, ahol testvérként fogadta őket az ortodoxia. Fontos megemlítenünk, hogy a Peloponészoszi félszigeten Gippe környékére sokan telepedtek a romák/cigányok közül. A cigány/roma népesség Európa területén A XV. században a Kelet-Római Császárság megrendülése és a Török Birodalom előrenyomulása egybe esik a cigányok/romák újabb vándorlási hullámának megindulásával. A Magyarországon ekkor megjelent cigány/roma népesség jelentős része a Német Birodalom, Svájc, Franciaország területére vándorolt tovább, igazoló dokumentumuk a Zsigmond király által kiadott menlevélhez hasonló volt. Ebből az időből maradt ránk 4 írásos emlék, amelyeket az ország 4 különböző helyén adtak ki: Buda, Szepes, Pécs és Bécsújhely. Ebből arra következtethetünk, hogy ez időben az ország szinte minden területén fordultak már meg cigány/roma csoportok. A cigány/roma népesség viszonylag háborítatlanul vándorolhatott a keleteurópai országokban, azonban nyugat-európában már ekkor sem voltak elnézőek velük szemben. Nem egy ország területéről kitiltották, sok helyen üldözték őket. Ezt a hozzáállást erősített az egyház magatartása is, amikor eretneknek, veszélyes varázslóknak kiáltotta ki őket. Az 1400-as évek végén már több országban, köztük Svájcban is törvények szabályozták a cigány/roma népességre vonatkozó politikát. Tilos volt elszállásolni őket, 1525-ben törvényt hoztak kitoloncolásukról. Az eddigi pénzbeli támogatás, amelyet a cigányok/romák a helyi hatóságoktól kaptak a megélhetésüket segítendő, mostantól egyetlen célra szolgált - minél messzebb juttatni őket, lehetőleg az ország határain kívülre.
82
I. Maximilian német-római császár ennél is messzebbre ment üldözésükben, több rendeletben kémeknek nevezi őket és azonnali kitoloncolásukat és minden kiadott menlevél visszavonását rendeli el. A helyzet Franciaországban sem kedvezőbb, XII. Lajos 1504-ben érvényteleníti a cigányok birtokában lévő menleveleket, és helyenként megindul a kiűzésük. Néhány évvel később törvény tiltja letelepedésüket az ország területén. IX. Károly nem elégszik meg a teljes cigány/roma népesség kitoloncolásával, hanem testi fenyítésre, gályarabságra ítéli őket. Spanyolországban kis mértékben kedvezőbb volt a helyzetük. A kitoloncolás mellett megjelenik a letelepedés, mint alternatíva - vagy elhagyják az országot, vagy letelepednek és tisztességes életmódot folytatnak. Minden más esetet, illetve a lopást is gályarabsággal büntették. Az akkori Európai szinte valamennyi országában hoznak törvényeket, rendeleteket a cigány/roma népesség kitoloncolásáról, letelepítéséről (Portugália, Olaszország, Vatikán, stb.) Ezek közül az egyik legszigorúbb az 1534-es milánói rendelet, amely a cigányokat/romákat törvényen kívülinek deklarálja, megfosztva őket minden polgári jogtól, illetve az ellenük elkövetett bűntetteket nem minősíti törvényszegésnek. A mai Románia területén, Moldvában és Havasalföldön a cigány/roma népesség évszázadokon keresztül rabszolgasorsban élt a egyházi és földesúri birtokokon egészen a XIX. század közepéig. Az akkori törvények szerint azok a nemcigányok is rabszolgákká váltak, akik cigányokkal/romákkal házasodtak össze. Az állam tulajdonában lévő rabszolgák nem voltak földterülethez kötve, folytathatták vándorló életmódjukat. Feltételezések szerint ezeknek a rabszolga sorba kényszerített népcsoportok leszármazottjai a mai beás cigányok, akik ma Közép-Európa délkeleti részén (Horvátország, Magyarország, Románia) és Délkelet-Európában (Bulgária, Görögország) élnek. Ez a hosszú tartózkodás Románia területén adhat magyarázatot a beások nyelvi helyzetére is, akik a román nyelv nyelvújítás előtti dialektusát beszélik, amely aztán önálló nyelvként fejlődött tovább, bővült szókincse. Valószínűleg ez a nyelvcsere és a beások megváltozott kulturális sajátossága adja annak a vitának a táptalaját, amely szerint a beások nem „igazi” cigányok/romák. Az európai hatalmak a XVI. század második felére felismerték, hogy erőszakos, a kitoloncolást preferáló politikájuk nem hozza meg a kívánt eredményeket, ezért taktikát változtattak. Az üldözést felváltotta egy, az asszimilációra, letelepítésre törekvő politika, amely eleinte szintén nem vezetett sikerre - a cigányok/romák nem szándékoztak önszántukból feladni identitásukat. Ekkor vált általánossá az erőszakos asszimilációs politika több európai országban, köztük Romániában, Spanyolországban. 83
Az országok egyre kegyetlenebb törvényeket hoztak, volt olyan ország, ahol a törvények értelmében valakinek a cigány volta elegendő okot szolgáltatott a kivégzésre, kivéve, ha az illető gyermek volt. A kivégzést csak az kerülhette el, aki megtagadta cigány mivoltát, letelepedett, „tisztességes” munkát vállalt, „tisztességes” nyelvet beszélt, ennek megfelelő életmódot folytatott. 1592-ben Angliában teljes vagyonelkobzással és halállal büntettek minden cigányt, akiket módszeresen felkutattak és letartóztattak. Egy korabeli írás szerint 1596-ban egy 196 személyből álló csoportot fogtak el, akik közül 106 felnőtt fizetett halállal „cigányságáért”, a többieket kivétel nélkül kiutasították az országból. Ezt a törvényt csak az 1700-as évek vége felé helyezték hatályon kívül, ezek alapján 200 éven keresztül kivégzéssel megtorolt bűn volt 14 éven felüli cigánynak lenni. Szerencsére a törvényt az utolsó 100 évben már nem alkalmazták, de megtehették volna. Skóciában is hasonló törvényi szabályozás volt érvényben. Egy dokumentum szerint 1624-ben 8 férfit végeztek ki cigány mivolta miatt, az elfogott csoport asszonyait, gyermekeit kitoloncolták az országból. Mások nem voltak ilyen szerencsések. 1636-ban egy csoport férfitagjait fölakasztották, a gyermektelen nőket vízbe fojtották, az anyákat megkorbácsolták és arcukra bélyeget égettek. Európa más országaiban, például Franciaországban gályarabsággal büntették a cigányokat/romákat. A mai Olaszország területén 1601-re minden állam, királyság, hercegség területéről kitiltották a cigányokat. Azokban az országokban, ahol az asszimilációt választották megoldási stratégiának (Spanyolország, Németország), a következő intézkedéseket tették: a gyerekeket erőszakkal elvették a családjuktól, keresztény családoknak adták őket, hogy ott „tisztességes” nevelésben részesüljenek, elfeledve származásukat. Ezen túl megtiltották a cigányoknak nyelvük használatát (amelyet nem tekintettek önálló nyelvnek, csak a többségi társadalom megtévesztésére szolgáló zsargonnak), öltözetük viselését. Tilos volt továbbá a hagyományosnak mondott cigány/roma mesterségek, praktikák, babonák művelése. Ez alól kivételt képeztek az olyan területek, ahol hiányoztak a különféle mesterségek (fémművesség, lópatkolás, lószerszám-készítés) nem-cigány mesteremberei, itt engedélyezték a cigányoknak, hogy ezekben a szakmákban dolgozzanak. A letelepített cigányokat/romákat általában földművelésre kényszerítették, erősen szabályozva, hogy milyen munkát kell, szabad végezniük. A férfiakat a legveszélyesebb munkákra hívták be a hadseregbe. Megtiltották számukra a fegyver- és lótartást – hiszen ezek birtokában lehetőségük lett volna egy autonóm élet kialakítására. Az erőszakos letelepítés során nem engedték, hogy több család éljen egymás közelében, megakadályozva ezzel azt, hogy kolóniát, telepet hozzanak létre. Házaikat a nem-cigány lakosok házai közé, szétszórtan kellett építeniük. A XIX. századtól az I. Világháború kezdetéig az Európából kifelé induló vándorlásokkal egy időben egy, a kontinensen belüli, délkeletről–keletről 84
nyugatra irányuló vándorlás is végbement. Ekkor jelentek meg balkáni cigánycsoportok Európa számos országában. Az újabb cigány/roma csoportok megjelenése valamennyi országban hasonló reakciót váltott ki, mint XV. századi megérkezésük. A kezdeti érdeklődést felváltotta a félelem, a gyűlölet, az üldözés, amely a tetőpontját a náci harci gépezet népirtásában érte el, hiszen becslések szerint néhány év alatt körülbelül 250 000 cigány/roma esett áldozatául a rendszernek. Ezek az adatok csak hozzávetőlegesek. A valós áldozatok száma ennek három-négyszerese is lehet. A roma/cigány népesség Magyarországon – A 19. századig A romák/cigányok a 15. század idején jelentek meg Magyarországon – Aventinus humanista történetíró az ország Török Birodalommal való határon lakó cigányokról tesz említést. Az 1400-as évektől a cigányok vándorló életmódot folytattak, melyek zavartalanságát a menlevelek biztosították, illetve – leginkább Erdély területén – jellemző volt bizonyos városrészekhez való kötödés, melyeket a letelepedés igényének első jeleiként is értelmezhetünk. Zsigmond király menlevele 1423-ból származik: „… és elrendeljük, hogy László vajdát és cigány alattvalóit minden módon óvjátok, ne akadályozzátok, életüket ne nehezítsétek, hanem ellenkezőleg minden alkalmatlanságtól és bosszúságtól védjétek…” A menlevél egyben kiváltságlevél is volt, mely biztosította a cigányok jogát a saját ügyeikben való döntésekre, törvénykezésre. Magyarország a cigányság számára kedvezőbb környezetet nyújtott a nyugatabbi területeknél: a roma/cigány csoportok számára hosszú időn át biztosítottak szabad mozgást és önrendelkezést a legmagasabb szinteken, hiszen a romák/cigányok többsége királyi jobbágyként élt, így mentesültek a kisebb helyi hatalmak szolgálatától. A Habsburg-uralom alatt a cigányellenes törvénykezés érvénybe lépett Magyarországon is. 1616-ban Thurzó György magyar nádor ismét kiadott egy menlevelet cigányok számára. Ebből kiderül, hogy milyen esélytelen helyzetben vannak a cigányok Európában. Thurzó utasította a helyi hatóságokat, hogy védjék meg a cigányokat a velük szemben föllépőktől. Jelentős változást okozott a magyarországi cigányok életében a Habsburg-uralom kiteljesedése: - I. Lipót 1701-ben törvényen kívül helyezte a cigányokat. - Mária Terézia 1749. évi rendeletében kiutasított az országból minden cigányt, aki nem telepedett le, további rendeleteivel pedig teljes asszimilációt szorgalmazott. - II. József folytatta az erőszakos asszimiláló politikát, illetve kiterjesztette azok érvényességét Erdélyre is. Mária Terézia és II. József rendelkezéseit Magyarország és Erdély nagy részén sem a hatóságok, sem a cigányok nem vették túl komolyan, amennyire lehetett, kibújtak a végrehajtása alól. 85
A XVIII. századtól megkezdett, a letelepedésre és az asszimilációra irányuló rendelkezések, intézkedések hatása fokozatosan teljesedett ki. Az erre irányuló rendeletek rejtetten hatottak, az 1893. évi népszámláláskor a magyarországi cigányság kb. 90%-a már letelepedett és állandó lakóhellyel rendelkezett. A cigányság helyzete Magyarországon 1945-ig Az 1893-ban tartott cigányösszeíráskor 275 000 cigányt írtak össze hazánkban, ekkor már a nagy többség „állandóan letelepedettnek” számított, „huzamosabban egy helyben tartózkodónak”, azaz „félvándornak” mintegy 20 000, míg „kóborcigánynak” 9 000 főt neveztek a népszámlálás adatai alapján. A megnevezett kategóriák mutatják, hogy a cigányság nem alkotott homogén közösséget ebben az időszakban (sem): a szociológiai mutatókat tekintve a letelepedett cigányoknak nevezettek mutatták a legjobb, míg a kóborcigányok a legrosszabb jellemzőket – igaz ez az átlagéletkorra, a gyerekszámra, a lakásviszonyokra, a foglalkoztatottságra. Ebben az időszakban a cigánykérdés fő okát még mindig a vándorlásban látták. Éppen ezért az összeírás célja az volt, hogy adatokat gyűjtsenek egy, a problémát kezelni tudó rendelet megalkotásához – a Statisztika Hivatal kiadványának előszavában szerepel a megfogalmazott cél, „a csavargási ügyek rendezése és ezzel kapcsolatban a kóbor cigányok letelepítése”. Ez a rendeletet 1916-ban született meg; korábban, 1880 és 1910 között a vármegyék saját hatáskörükben intézkedtek a vándorlások visszaszorítása érdekében. Az 15 000/1916-os rendelet az alábbi módon határozott a kóborló romákról: Kóborlónak számít az, aki nem tudja igazolni, hogy rendes lakhelye van. Akinek van igazolható lakhelye, de nem tartózkodik ott, vissza lehet toloncolni! Egyetlen cigány sem hagyhatja el engedély nélkül (elöljárósági vagy rendőrségi) a nyilvántartott lakhelyének belterületét. A községi elöljáróságnak nyilvántartásba kell vennie a cigányokat, és rendszeres orvosi ellenőrzés alá kell vonni őket. A nyilvántartott cigány az elvégzett szolgáltatásokért, illetve munkájáért járó díjakat nem kaphatja kézhez – azt a község által kijelölt egyén kezeli! A hatóságok gyakorta próbálkoztak, különféle módokon, a kóborló cigány családok letelepítésével, illetve a deviánsnak tekintett magatartásformák visszaszorításával. 1928-ban a II. Büntetőnovella (1928. évi X. törvény) megrögzött rendelkezései tömegeiben érintették a beilleszkedni nem tudó, csavargó és bűnt elkövető cigányokat, mivel a rendelet szerint önhibájukból válnak folyamatosan újra és újra bűnelkövetővé. 1931-től a vándoripari engedélyek kiadását korlátozták tovább nehezítve ezzel a cigányság életkörülményeit, hiszen a munkavállalási lehetőségeket tovább szűkítették a cigányok számára. Egy 1938-as rendelet szerint minden cigányt gyanús egyénnek kell tekinteni – ezen rendelet, valamint Endre László későbbi államtitkár 1934-es követelése a cigányok koncentrációs táborba való zárásáról 86
és a férfiak sterilizálásáról a közvetlen előzményeit és alapját képezik a magyarországi romák holokausztjának. „A magyarországi áldozatok számáról máig vitát folynak, a kutatások a több tízezres számot valószínűsítik. (…) ..több településen, például Esztergomban 1942-ben, zárt cigánytelep létesítéséről döntöttek a városatyák, amit csak a munkavégzés céljából hagyhattak el. 1944 tavaszán-nyarán több város és sok falu roma lakosságát munkatáborokba viszik Szolnok, Csongrád, Bács-Kiskun, Pest, Heves megyékből, augusztusban pedig a Honvédelmi Minisztérium elrendeli a cigány munkásszázadok felállítását. 1944. november másodikán-harmadikán megindul a roma családok összeszedése és internálása Zala, Veszprém, Vas, Baranya, Somogy, Tolna, Komárom, Győr, Sopron, Pest megye településeiről. A Pest környéki romákat családostul, gyerekestül, november másodika és hatodika közt szedik össze a helyi csendőrségek, majd az óbudai téglagyárba viszik őket. Innen november 10-én marhavagonokban szállítják Dachauba, majd három nap elteltével a nőket és a gyerekeket tovább Ravensbrückbe.(…)” (Bernáth Gábor, 2002. augusztus 2. RSK) A cigányság helyzete Magyarországon 1945-től napjainkig A II. világháború után, 1957-ig a cigányokkal a minisztériumok foglalkoztak, a probléma kezelésére számtalan koncepció és magatartásforma alkalmazása jellemző, az atyáskodó bánásmódtól (segélyezésért cserébe hasonulás várása) egészen a durva zaklatásig és erőszakos áttelepítésekig. A személyi igazolvány 1954-es bevezetése, a cigányokat ismételten hátrányos megkülönböztetésbe taszította; egyrészt a kiadáshoz szükséges iratok hiánya miatt, másrészt az eltérő színű (fekete) igazolvány segítségével a rendőrség megkülönböztethette a „megbízhatatlan elemeket”. 1955-ben az Egészségügyi Minisztérium készített egy tervezetet a „cigányság társadalmi, szociális, egészségügyi és kulturális helyzetének megjavítására”, melyet 1961-ben párthatározat követett, a párthatározat a cigánykérdést szociális problémaként fogalmazta meg. Ebben az időszakban a cigányok 70-80%-a a társadalomtól elkülönülten, telepeken élt (a kóborcigányok sátrakban, míg a letelepedettek vályogkunyhókban, helyenként házakban). A telepeken erőszakos mosdatások, fertőtlenítések folytak, ha bűncselekményt követett el valaki, a rendőrség sorra vette a telep lakóit, akik védelem nélkül álltak a hivatalos szervvel szemben. A Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége az ötvenes években a cigány értelmiségiek – László Máriával, az első cigány származású főtitkárral az élen –kezdeményezésére alakult meg. Tevékenységüket 1961-ig folytathatták, ekkor ugyanis a nemzetiségi szövetségre törekvő csoportosulás kapcsán egyértelműen kijelentette Kádár János, hogy a cigányság nem nemzetiség, s nyelvük, kultúrájuk, hagyományos kötöttségeik akadályozzák a legfőbb célt, a társadalomba való teljes beolvadást. A párthatározat szemléletéből adódóan (a 87
cigánykérdés nem nemzetiségi, hanem szociális ügy) szociális válságkezelésistratégia kialakítását szorgalmazták. 1965-ben indítottak egy, a cigánytelepek felszámolására irányuló programot – az állandó keresettel rendelkezők kedvezményes kamatú kölcsönt vehettek fel „CS” lakások építésére, illetve régi parasztházak felújítására. Az új lakások építése és a régi házak felújítása a telepszerű elrendezést nem változtatta meg, hiszen az új, „CS” házak egymás mellé épültek, az öreg parasztházakat pedig leginkább infrastruktúrával nem rendelkező kistelepüléseken lehetett megvásárolni. A korábbiakhoz képest azonban ez is nagy mértékű javulásnak tekinthető a lakhatási viszonyok területén. Az 1980-as évek végére jellemző, hogy a cigányság helyzete az előző évtizedekhez képest sokat javult. Ez a lehetőségeket teremtő tendencia azonban nem tekinthető általánosnak és egyáltalán nem tekinthető kiforrott és megszilárdult állapotnak. A bíztató jelek a rendszerváltást követően visszájukra fordultak. A rendszerváltás vesztesei első körben az alacsony iskolázottságú rétegek voltak, a korábban leginkább segédmunkásként dolgozó cigányság pedig ebbe a körbe tartozik. Bár megfigyelhetőek kedvező folyamatok is, de – megfelelő esélyek, lehetőségek hiányában – a cigány családok jelentős részének egyáltalán nincs esélye, akár csak a rendszerváltás közvetlenül megelőző időpontban elért életszínvonalat is elérni. Az alább felsorolt események, folyamatok formálták/formálják leginkább a magyarországi cigány közösség helyzetét: - létrejöttek a kisebbségi, köztük a cigány önkormányzatok, - kialakult egy cigány értelmiségi réteg, - romológia tanszékek szerveződtek (Debrecen, Kaposvár, Nyíregyháza, Pécs, Zsámbék), - jelentősen megszaporodott a cigánysággal foglalkozó publikációk, illetve a cigány nyelvű kiadványok száma - cigány nemzetiségi iskolák jöttek létre. 4.12 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Évente kétszer, ősszel és tavasszal megtörténik a tanulók fizikai állapotának felmérése. Ezt a Hungarofit tesztek alkalmazásával végezzük. A Hungarofit 5 részből áll, melyek a következők: - Cooper teszt, - helyből távolugrás, - karhajlítás mellső fekvőtámaszban, - hanyatt fekvésből fölülés, - hason fekvésből törzsemelés. 88
4.13 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 4.13.1 Egészségnevelési elvek Bevezetés Az iparosodás és az urbanizáció időszakában egyre jobban megfogalmazódott az igény az elkeserítően rossz népegészségügyi helyzeten javító reformok iránt. Jelentős mértékű romlás következett be a lakosság egészségi állapotában pl.: a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében. Ez a jelenség a nyolcvanas években folyamatosan erősödött, majd az évtized forulópontján tetőzött, s azóta stagnál. Előtérbe kerültek a környezeti és biológiai tényezők. Kutatók szerint a korai halálozást kiváltó okok az esetek 40 %-ában az egészségkárosító magatartásra, az esetek 60 %-ában pedig a környezeti változásokra vezethetők vissza. A népegészségügy egyre több figyelmet fordít az életmódra, a prevencióra – betegségek, szenvedélybetegségek megelőzésére – ezen céllal jöttek létre az egészségvédő kampányok, táplálkozási ,testkultúrát hirdető, dohányzást, drogfogyasztást kerülő programok. Az előzőeket összegezve a kedvezőtlen népegészségügyi mutatók alakulásának két fő oka jelölhető meg: a gazdasági – társadalmi és természeti környezet minősége, az egészségre ártalmas viselkedési módok gyakoriságának alakulása. Jövőkép A hagyományos egészségnevelési szemléletet gyökeresen meg kell változtatni, szakítani kell az egyes prgoramok betegségközpontú megközelítésével, valamint az orvosi ellátásra való túlzott koncentrálással. Új eszközök bevonásával, modern szemlélet kialakításával és terjesztésével, megelőzéssel válhat valóban hatékonnyá az egészségvédelmi munkának. Egészségnevelésünk fő céljai: A lakosság illetve tanulóink egészségi állapotában változást csak akkor érhetünk el, ha az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzősen segítséget tudunk nyújtani, megismertetjük a rizikó mentesebb életformák előnyeit, az iskolai környezet támogatását elnyerjük, megismertetni a tanulókkal az egészség jelentőségét, hogy midennapi tevékenységükben, magatartásukban az egészséges életmódra való törekvés megnyilvánuljon, képessé tenni a tanulókat a saját egészségük feletti kontrolra, 89
életmódbeli alternatívákat kínálni, amelyekkel a tanulóknak lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására, a korszerű ismeretek átadása, egészségük megőrzése és védelme érdekében készségek és jártasságok kialakítása, a tanulókkal megismertetjük és gyakoroltatjuk az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formákat és az egészségbarát viselkedésformákat, a tanulók az egészségügyi szolgáltatások értő felhasználóivá váljanak, harmonikus személyiség kialakítása, aki felelősséget érez a saját sorsának alakításáért, a „pótszereket”, „pótcselekvéseket” visszautasítja és a prevenciót helyezi előtérbe. 4.13.2 Környezeti nevelési elvek Bevezetés Az ember egyszerre biológiai és társadalmi lény. Mint biológiai lény a természet része és minden életfunkciójával a természethez kapcsolódik. Mint társadalmi lény a tapasztalatai birtokában életfeltételeit tudatosan javította és alakította át a természetet saját hasznára. Napjainkra az emberi szükségletek növekedése által a civilizációs folyamat hatására az ökológiai válság globális méreteket öltött. Az elkövetett hibákat helyre kell hozni, hogy a következő generációk számára is kedvező feltételek legyenek a Földön. A jövő nemzedékének már a környezeti problémák megelőzésére kell törekedni, melynek alapvető feltétele a tudatformálás, szemléletformálás, a felelősségtudat kialakítása környezete irányt. Ezen feladatok megvalósításában kiemelt szerepet kap a KÖRNYEZETI NEVELÉS, mely a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeinek közös követelménye, így az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatja. Jövőkép Iskolánk széleskörű képzési formája 9.évfolyamtól a 14.évfolyamig terjed. Szerteágazó szakmai képzésünkben a környezeti nevelésnek kiemelt szerepet kell biztosítani, hogy a jövő szakemberei képesek legyenek az egész világot érintő problémák csökkentésére, helyreállítására. Ennek érdekében a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása elengedhetetlen. AZ EGYETEMES TERMÉSZETNEK, mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését – beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt- az emberiség jovőjének biztosítását, a fenntartható fejlődést csak az ökológiai gondolkodással és a krönyezettudatos magatartással rendelkező emberektől várhatjuk el. Ezt a felelősségteljes munkát minden pedagógusnak fel kell vállalni. 90
Környezeti nevelésünk fő céljai: Rendszerszemléletre nevelés. Globális összefüggések megértése. Alternatív, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések keresése. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése. Létminőséghez szükséges értékek megismerése, és a viselkedési normák kialakítása. Konfliktuskezelés, tolerancia, természeti, társadalmi felelősség fejlesztése. Helyes értékrend, erkölcs és életviteli szokások formálása. Környezeti- és egészség-tudatosság erősítése az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata. Fogyasztás helyébe az életminőség helyezése. Szerves kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben. Fenntarthatóságra való nevelés az ökológiai szemléletmód segítségével. Korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, környezetük iránt felelős szakemberek képzése, akik fogékonyak az újra, képesek megfelelni a változó elvárásoknak, megfelelő viselkedéskultúrával, közösség és önfejlesztő képességgel rendelkeznek, bekapcsolódnak a közéletbe, társadalmuk és környezetük cselekvőképes tagjaivá válnak. A helyi értékek és problémák megismertetése. Lakóhelyünk környezetvédelmi munkájában aktív részvétel. Ősi mesterségek megismerése. Hagyományok őrzése. 4.14 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések - Intézményünk 2007. december 29-én csatlakozással elfogadta a JászNagykun-Szolnok Megyei Térségi Integrált Szakképző Központ Társulás Esélyegyenlőségi Tervét. Az abban megfogalmazottak érvényesek iskolánk tanulóira is. Ez a terv a pedagógiai programunk 3. számú melléklete. - A Szent István Körúti Tagintézményünk tanulói nevelésében az ottani nevelőtestület által megfogalmazott elvek is érvényesek és betartandók. 91
Ez a szabályozás a pedagógiai programunk 6. része negyedik fejezetében szerepel (jelenleg a 106. oldalon). 4.15 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 4.15.1 A jutalmazás elvei: - A tanulóközösségek vagy egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi, vagy gyakorlati munkájában elért jó eredményeket jutalmazni lehet. A pedagógusnak kötelessége, hogy dicséretével, elismerésével fokozza a tanulók szorgalmát, kezdeményezőkészségét. - A jutalmazás formái: - A kiemelkedő csoportos munkát jutalomkirándulással, színházlátogatással csoportos jutalomban lehet részesíteni. - Az egyéni dicséretek fajtái: a.) osztályfőnök, szaktanári, szakoktatói dicséret, b.) gyakorlati oktatásvezetői dicséret, c.) igazgatói dicséret, d.) nevelőtestületi dicséret. A „c-d” pontban adott dicséreteket az igazgató írásban adja át a tanulónak. Az élenjáró, egyéni teljesítmények könyvjutalommal, tárgyjutalommal is elismerhetők. A kiemelkedő tanulmányi eredményt elért utolsó éves tanuló, illetve aki közösségi cselekedetével elismerést szerzett az iskola közösségének miniszteri dicséretre javasolható. A különböző versenyek országos döntőjén kiemelkedő eredményt elért tanulóknak a meghívott szülők és pedagógusok jelenlétében az igazgató adja át az elismeréseket. Az iskolai, megyei, területi versenyek I-III. helyezettjei az osztályközösség, a versenyfelelős tanár jelenlétében az osztályfőnököktől kapják az elismerést. - A szakma legjobbjainak jutalmát a ballagási ünnepségen, tanévzáró, tanévnyitó ünnepély alkalmával a tanulóközösség előtt az igazgató adja át. Az iskola legjobb tanulói, sportolói, a kiemelkedő kulturális munkát végzők elismerésére a tanévzáró, illetve ballagási ünnepségen kerül sor a szülők jelenlétében. A jutalmak átadása az érintett szülők jelenlétében történik a ballagási ünnepségen, illetve a tanévzáró, tanévnyitó ünnepélyen. - A jutalmazásra javaslatot tehet: a nevelőtestület bármely tagja, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, 92
gazdálkodó szerv vezetője, az iskolaszék tagjai. - Dicséretek, elismerések bejegyzése: az ellenőrző könyvbe: dicséretet, az osztálynaplóba valamennyi elismerést - A jutalmak anyagi fedezetét az iskolai költségvetés és/vagy a „Klapka” Alapítvány” biztosítja. 4.15.2 A tanuló magatartása és szorgalma minősítésének elveit és módját a 4.9.5 fejezetben részleteztük 4.16 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek A nevelőtestület nem fogalmazott meg további elveket. 5. SZAKMAI PROGRAM Az ide vonatkozó rendeletek kiadását követően folyamatban. melléklet 6. AZ INTEGRÁLTAN NEM OKTATHATÓ SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉRE ÉS OKTATÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI FEJLESZTŐ PROGRAM
A tagozat önmeghatározása Az Klapka György Szakközép- és Szakiskola, Általános Iskola és Speciális Szakiskola Szent István körúti Tagintézménye a tanköteles korú - biológiaipszichológiai és környezeti okokra visszavezethető - az érvényben lévő jogszabályok alapján beiskolázott sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, nevelését ellátó alsófokú, középfokú (speciális szakiskola) közoktatási intézmény. A gyermekek tankötelezettsége jogszabályban meghatározott feltételek mellett iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. 1. Iskolánk fogadja a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján szegregáltan oktatható mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy 93
beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulókat 2. Továbbá fogadjuk még a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján integráltan oktatható mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulókat 3. Az iskola a környező községből bejáró tanulók ellátását továbbra is biztosítja. 4. Iskolánk helyet és szakembert biztosít fejlesztő nevelés körébe tartozó gyermekek ellátásához. 5. Ezen túlmenően iskolánk tevékenységi körébe tartozik az óvodába járó, tanköteles korú, nem iskolaérett, Szakértői Bizottság által javasolt gyermekek speciális egyénre szabott fejlesztése. Valamint a még nem tanköteles korú speciális megsegítést igénylők habilitációja. 6. Igény szerint együttműködünk a többségi általános iskolába járó sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatásában. Az ellátás speciális, egyéni szükségletekhez is igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyag elrendezéssel, értékelési rendszerrel, kimenetszabályozással történik az általános célok és a közoktatás tartalmi szabályozásának elveihez alkalmazkodva.
Az intézményi működés dokumentumai Az intézményi működést meghatározó legfontosabb jogi szabályozók: A mindenkori folyó évi költségvetési törvény Köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei Közalkalmazotti törvény Alapító okirat Fenntartói rendeletek
94
Belső szabályozás dokumentumai: SZMSZ Házirend Közalkalmazotti Szabályzat Munkaköri leírások A tartalmi szabályozás dokumentumai: Pedagógiai Program Minőségirányítási Program NAT Kerettantervek A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelve Helyi Tantervek Tanmenetek
Küldetésnyilatkozatunk A tanulók adottságaitól függően, a gyermeki személyiség ismeretében kívánjuk megteremteni az önmagukhoz képest maximális fejlődésének a lehetőségét. Ez jelenti a korrekciós, kompenzáló, terápiás személyiségfejlesztést. Egy harmonikus, boldog gyermekkor biztosítását, a gyermeki személyiség és autonómia tiszteletben tartását, amely a teljes értékű kisgyermekkort és kamaszkort egyaránt jellemzi. A fentiek megvalósítását a nevelési környezet – iskolai légkör; a nevelők – tanulók – közalkalmazotti szféra attitűdjének és szerepkörének; az iskola nevelésfilozófiájának megformálásában; a gyermeki szükségletek kielégítésében egyaránt a holisztikus, prevenciós és promóciós szemléletmód teljes körű meghonosításával, valamint a nevelési rendszerünk ökológiai programjának alkalmazásával kívánunk megvalósítani.
Intézményünkben zajló nevelés-oktatás alapelvei, értékei Nevelésfilozófiánk alapvetése a ránk bízott gyermekek mindenek felett álló érdekének figyelembe vétele szellemiségében és gyakorlatában egyaránt.
95
A nevelés, oktatás és képzés egységes értelmezését követjük. Ennek értelmében a pedagógiai program az intézmény nevelési terve, amelyen belül a helyi tanterv ennek az oktatásra történő alkalmazása. A kettő egységével és különbözőségével a nevelés és oktatás kapcsolatrendszerét szeretnénk tükrözni.
Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a következő elveket vesszük figyelembe: világnézeti semlegesség; demokratizmus; humanizmus a mindennapok gyakorlatában; szolidaritás; minden gyermek emberi méltóságának biztosítása és partnerként való kezelése; tolerancia az alsó határon teljesítőkkel szemben és ezen elv érvényesítse befogadásuknál, integrálásuknál, fejlesztésüknél; hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartása, elfogadó, támogató attitűd a másság mindenfajta megjelenésével kapcsolatban. A tanulási esélyegyenlőség biztosításához a nevelő-oktató munka szervezése a következő elvek figyelembevételével történik: Pedagógiai gyakorlatunkban a motívumrendszer, a készség- és képességrendszer, a személyiség fejlődésének segítésén, valamint a kulcskompetenciák fejlesztésén van a hangsúly. Pedagógiai munkánk kiemelten fókuszál az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságára és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságára, hasznosságára. Hiszen a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a hatékonyság egyik feltételeként pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó, korszerű tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását támogatjuk. A tanuló terhelésekor „teljes személyiségét” figyelembe vesszük: egyedi elbírálás a haladási tempóban, módszerválasztásban, a tehetség és készségek kibontakoztatásában.
96
Az intézménybe járó gyermekek lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, kereteket jelölünk meg ott, ahol erre szükség van. A tanulók személyiségének megismerése után határozzuk meg a gyermekhez és csoporthoz igazodó adaptív tanulásszervezési eljárásokat, pedagógiai módszereket. Pedagógiai munkánkban a differenciálás is kellő hangsúlyt kap. Differenciáláson a mindenki számára a saját komplex személyiség struktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását értjük. A követelmény, a tartalomszelekció alapja a súlyponteltolódásban van, ugyanis a preferált követelmények megfogalmazásánál a súlypont nem a tananyagra, hanem a sérült gyermekre kerül. Az alapfokú és középfokú (speciális szakiskola) iskoláztatás teljes időszakában biztosítjuk a kiegészítő pedagógiai szolgáltatásokat: fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátás körét. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet olyan szakmaközi együttműködésben és szervezett tanításitanulási folyamatban valósítjuk meg, melyben kiemelten ügyelünk az egyes tanulók / tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazására. Mivel a személyiség elsősorban az aktív tevékenység folyamatában alakul, primer szerepet kap tanulóink cselekvésének, aktivizálásának biztosítása a tervezésben és a kivitelezésben egyaránt. A tanulási nehézségek feltárása mellett törekszünk a tanulói kiemelkedő teljesítmények feltárására és fejlesztésére a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon is. A személyiségfejlesztés során fokozottan figyelembe vesszük a társadalmi élet azon dimenzióit, amelyek a gyerekek életét érintő szerepek ellátásához és a felnőtt létre való felkészüléshez szükségesek, mint például önmaguk kiszolgálása, a család ellátása, a környezet kiszolgálása, a gyermek- és idősgondozás, a termelői, fogyasztói szerep, a dolgozói szerep, 97
a környezettudatos és egészséges életmódra való felkészítés. A környezetközpontú szemlélettel az iskolai nevelés színterei mellett a társadalmi és természeti környezet különféle hatásaival is számolunk. A gyermekközpontúságra épülő szervezeti beállítódásunkból adódóan a nevelés nem csupán a pedagógusok privilégiuma, hanem az iskola összes dolgozójának kötelessége, amely az egymást kiegészítő- informáló rendszerben különböző súllyal és dominanciával realizálódik. A nevelés hatékonyságának fokozása céljából az egyedi, helyi minőségfogalom közös kialakítása alapelv, amely a nevelési program karbantartását, folyamatos javítását, fejlesztését és megvalósítását szolgálja.
Az intézményünkben zajló nevelés-oktatás céljai Intézményünk a Klapka György Szakközép- és Szakiskola, Általános Iskola és Speciális Szakiskola Szent István körúti Tagintézményének célja és egyben feladata is, hogy gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítsa a sajátos nevelési igényű tanulók szükségletéből adódó iskolai nevelést, oktatást, fejlesztés t, a terápiák alkalmazását. Célunk a társadalom állandó változásaiban – képességeikhez mérten - eligazodni tudó, akaró felnőttek nevelése. Célunk, hogy a nevelés-oktatás-fejlesztés 8-12 éve alatt a tanuló jusson el saját fejlődési lehetőségeinek maximumára. Korlátait is figyelembe véve legyen képes harmonikus, értékes, egészséges, kulturált, önálló életre. A nevelés folyamatának csak oly módon van személyiségformáló, fejlesztő hatása, ha a pszichikus funkciók egészére hat. Minden tantárgy járuljon hozzá a maga tartalmaival és lehetőségeivel a sérült vagy fejletlen pszichés funkciók korrigálásához. Napjainkban felértékelődik a formális tudásközvetítés mellett az informális kultúraközvetítő rendszerek szerepe, amelynek a mi tanulóinkat is részesévé kívánjuk tenni. Ennek érdekében nem lezárt tudáshoz, hanem olyan kulcskompetenciák birtokába kívánjuk juttatni gyermekeinket, amelyek lehetővé teszik számukra az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és motívumok elsajátítását. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Kiemelt célunk fejlesztésük.
98
Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: Az anyanyelvi kommunikáció a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználat a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésének az értelmi fogyatékos gyermekek nevelésében kitüntetett helye van. Célunk az egyéni képességeknek megfelelő szókincsfejlesztés és szókincsgazdagítás, az információgyűjtés és feldolgozás technikáinak megtanítása, a szóbeli és írásbeli kommunikáció, valamint a kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodás alakítása, a növekvő igényű helyes nyelvhasználat erősítése, nyelvi hátrányok csökkentése, a különböző segédeszközök használatának elsajátítatása. Matematikai kompetencia: A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A matematika lehetőséget ad a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedezésére, megismerésére. A matematikai kompetencia fejlesztésével – a kognitív képesség alapműveleteit szem előtt tartva célunk a tanulók egyéni képességeihez igazodó intellektuális kapacitás növelése, a mindennapi életben jelentkező problémák megoldására való felkészítés, és ezzel a cselekvési képességük növelése. Természettudományos és technikai kompetencia: A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Célunk, hogy tanulóink egyéni képességeiknek megfelelően szerezzenek ismereteket a természeti-környezeti világ elemi fogalmairól, tulajdonságairól, jelenségeiről; alakuljon ki pozitív viszonyuk a természethez, szűkebb és tágabb környezetükhöz, sajátítsák el az egyén és a társadalom számára fontos konstruktív magatartásés viselkedésformákat (egészséges életmód, egészségvédő életvitel, környezettudatos viselkedés). 99
Digitális kompetencia - Célunk a munkához és a mindennapi életvitelhez kapcsolódó informatikai praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés. Az informatikai ismerethordozók használatának megismerése alapvető fontosságú az esélyegyenlőség megteremtése és a személyes életvitel szempontból is. Ez ad lehetőséget a gyors, korszerű ismeretszerzésre. A hatékony, önálló tanulás - A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Célunk, hogy enyhe értelmi fogyatékos tanulóink – képességeikhez mérten – megismerjék a hatékony és önálló tanulás feltételeit: saját tanulási stratégiáikat, készségeik és tudásuk erős és gyenge pontjait. Arra törekszünk, hogy segítséggel legyenek képesek megtalálni a számukra elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, támogatást. Értelmileg akadályozott, és autista tanulóink önismereti és információgyűjtő, -szűrő és –feldolgozó jellemzői főként képességbeli korlátaik miatt sajátságosan alakulnak. Szinte egész életükben szükség lesz egy olyan személyre, aki értelmezi, átgondoltatja, szűri és a cselekvés tervezése folyamán segítséget nyújt az értelmileg akadályozott személynek. Célunk az önállóság növelése a tanulási folyamatban. Szociális és állampolgári kompetencia - A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. A szociális kompetencia felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Célunk a tanulók egyediségének, megváltozott tulajdonság-együttesének figyelembevételével életmóddá, szokás-, viselkedésés magatartásformává szervezni a fejlesztés kiemelt területeit: fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretek; normatudat; a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok ismerete; a nemzeti kulturális identitás kialakítása; az európai identitás megértése; tájékozódás a szűkebb és tágabb társadalmi-gazdasági dimenziókban; az egyenlőség és demokrácia tisztelete. Az aktív állampolgári lét biztosításához szükséges a napjainkban egyre növekvő információhalmazban való tájékozódás képességének a kialakítása. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a 100
mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Célunk az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében - egyedi képességeik figyelembevételével - minimális ismeretek nyújtása a gazdaság működéséről, az egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés képességének alakítása és az önismeret fejlesztése. Értelmileg akadályozott, és autista gyermekeknél ez a kompetencia nagyon korlátozottan fejleszthető. Célunk az önellátás és az önálló munkavégzés képességének fejlesztése. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - Az esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai befogadást és az élmények és érzések kreatív kifejezését is. A közvetítés nyelve lehet az irodalom, a zene, a tánc, a dráma, a bábjáték, a vizuális művészetek, az építészet, a fotó és a mozgókép is. Célunk olyan élményszerű ismeretek nyújtása melyek hozzájárulnak a harmonikus személyiség kialakulásához. Értékközvetítő és értékőrző tevékenységekkel igyekszünk tanulóinkat aktív befogadásra és alkotásra késztetni. A tevékenységek, az alkotások széleskörű kínálata lehetőséget teremt az egyéni adottságok kibontakoztatására, a tehetséggondozásra és a differenciálás megvalósítására. Az idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia az enyhén értelmi fogyatékosok nevelésében egyénileg differenciált tananyagstruktúrát igényel. A hallási észlelés, figyelem, emlékezet fokozott fejlesztése mellett a célokat a tanulók szükségletei határozzák meg. A sikeres kommunikáció érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra, játékos keretek között történő megvalósításra, helyzetgyakorlatokra. Az élő idegen nyelv tanításának, tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. A szülők igényei, a tanulók fejlettsége szerint az iskola hozhat döntést a hetedik évfolyam előtt megkezdett idegennyelv-tanulás ügyében. Az idegen nyelv tanításának alapvető célja a kellő motiváció és késztetés a nyelv tanulása iránt, sikerélményekhez juttatni a tanulót a későbbi nyelvtanulás érdekében. A nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátításra épül. Az idegen nyelv elsajátítása során a tanulók olyan nyelvi tevékenységekben vesznek részt, amelyek értelmi szintjüknek, fejlettségüknek megfelelnek.
101
A nyelvtanulási stratégiák között fontos szerep jut a játékos tevékenységeknek, az egyszerű élethelyzetek modellezésének, ismert helyzetek, tartalmak idegen nyelven történő értelmezésének. Természetes része a tanuló tanórai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, amelyet párhuzamosan használnak az idegen nyelvvel együtt. A nyelvtanulás középpontjában a motiváció fenntartása, a hallott szöveg (kérdés, utasítás, cselekvés stb.) megértése, fejlesztése áll. Az idegen nyelv olvasásának, írásának tanítása csak a tanulóban erősödő igény alapján kívánatos. Az idegen nyelv tanulása nem önmagáért történik, hanem az idegen nyelvi környezetben az elemi kommunikáció és kapcsolattartás érdekében, az egyszerű információk felfogása, megértése céljából. A sikeres nyelvtanulás érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra. Fejlesztési feladatok o Beszédszándék Az idegen nyelven történő megszólaltatás gátlásainak oldása. Szükségletek, motívumok felébresztése az idegen nyelv tanulása iránt. Idegen nyelvű információhordozók iránti kíváncsiság felkeltése. Az Európában való eligazodás, kommunikálás igényének felkeltése. o Beszédértés Az idegen nyelvi témákban feldolgozott, begyakorolt szavak megértése, értelmezése. Egyszerű – a témához kapcsolódó – kérdések felfogása, megválaszolása. Kapcsolatfelvétel a tanult témakörökben. Kérdések, igények egyszerű kifejezése. o Beszédkészség o Képesség – a tanult témákban – egyszerű kérdések megfogalmazására és azok megválaszolására. Célunk a sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igényének biztosítása, habilitációs, rehabilitációs ellátása. Arra törekszünk, hogy a fogyatékos gyermek képessé váljon a társadalmi beilleszkedésre, a fogyatékosság okozta hátrányaik lehetséges csökkentésével, saját társadalmi, szociokulturális közegébe. Célunk az erkölcs és vallás helyének, szerepének megismertetése az egyén és társadalom szempontjából. Célunk az ökológiai szemlélet, a természeti, társadalmi és környezeti értékek megóvására irányuló magatartás, viselkedés, beállítódás kialakítása. A természettel való identitás fontosságának megértetése.
102
Célunk továbbá az iskolahasználók elégedettségére való törekvés az alábbi területeken: o a tudás alkalmazása, o a fegyelem, o a továbbtanulásra való felkészítés, o a tehetség gondozása, o szociális, szociokulturális hátrányok kompenzálása, o a szabadidő helyes eltöltését célzó gyakorlatok, o önállóságra való késztetés, szoktatás, o az életvitel szokásainak formálása.
Intézményünkben zajló nevelés-oktatás feladata Intézményünk kiemelt fejlesztési feladatai pedagógiai programunk alapelveinkre és a nevelési-oktatási célokra épülnek. Általános pedagógiai feladatok: Fontos feladatnak tekintjük az értelmi sérült gyermekek számára az alapvető erkölcsi, etikai ismeretek átadását a gyakorlás színtereinek biztosításával, ezzel elősegítve az egyéni értékrend kialakítását, megőrzését, megszilárdítását, pozitív irányú változtatását. Érzelmi biztonság nyújtása: o lelki odafordulással, o kommunikációval, o harmonikus kapcsolatok biztosításával, o játékkal, o művészet-közeliség jelenlétével, o pozitív kiegyenlítődésre törekvő attitűddel, az ”iskolai ártalmak”, felesleges stressz helyzetek kerülésével a gyermeki idegrendszer épségének óvása, erősítése érdekében, o a tanuló autonómiájának tiszteletben tartásával, o az interaktivitás lehetőségének minden tanulásszervezési formában való megteremtésével. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető feladatunk az önmegismerés és önkontroll; az önmagunkért való felelősségvállalás; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság alakítását. Az éntudat fejlesztésekor arra törekszünk, hogy a reális önismeret és a pozitív önmotívumok emelkedjenek a hierarchia csúcsára. 103
A személyiségfejlődést a pszichikus komponenskészletek gyarapításával, komponensrendszerekké duzzasztásával segítjük. A globalizálódó világ hatásaként fellazuló közösségek már nem biztosítanak hatékony és pozitív szocializációs közeget, ezért fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel. Lényeges a családi élettel kapcsolatos pozitív értékek közvetítése, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése. Ezzel párhuzamosan a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, hagyományainak megismerése és megbecsülése, valamint az Európai Unió és az egyetemes emberi kultúra elemi szintű megismertetése is feladatunk. Olyan attitűd és magatartásforma kialakítására törekszünk, amely előtérbe helyezi a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartását, az erőszakmentességet, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tiszteletben tartását. Feladatunk olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók – képességeikhez mérten demokratikus, aktív állampolgárrá válását. Lényeges az állampolgári jogok és kötelességek, az érdekérvényesítés lehetőségeinek megismertetése, elsajátíttatása. Feladatunk továbbá, hogy a tanulók - megváltozott tulajdonság-együttesének figyelembevételével - elemi gazdálkodási képességek birtokába jussanak, vagyis tudatos fogyasztókká váljanak, és képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. A környezeti nevelés feladata azoknak a folyamatoknak a bemutatása, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A testi-lelki egészség megóvása, ápolása szempontjából feladatunk a megfelelő személyi és tárgyi környezettel azoknak a pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakulásának a segítése, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészs éges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életvitel támogatása mellett kiemelt fejlesztési feladat a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőinek a megismerése; és a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére és kezelésére való felkészülés. Támogatást nyújtunk tanulóinknak a káros függőségekhez vezető 104
szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Fontos feladatunknak érezzük, hogy foglalkozzunk a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Intézményünk - a tanulók lehetőségeihez képest – átfogó képet kíván nyújtani a pályaválasztási alternatívákról és a munka világáról. A tanulás tanítása során arra törekszünk, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, és magában a tanulási folyamatban. Feladatunk az alapkészségek fejlesztése, kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszereinek alkalmazása; az emlékezet erősítése; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismertetése, módszereinek elsajátítatása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa, de fontos szerepet játszanak az intézményen kívüli színterek is, mint pl. múzeum, kiállító terem, a művészeti előadás színtere, szabadtér. Médiatudatosságra nevelés: Képességeiknek megfelelően értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Ismerjék az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségeket. Tudatosuljon bennük az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrások, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés megkülönböztetése. A tanulás fejlesztése a megismerés életkori és egyéni jellemzőinek figyelembe vételével történik, elsősorban tárgyi-cselekvéses és szemléletes-képi közvetítési szinten, de elvont-verbális utakkal kiegészítve.
Speciális gyógypedagógiai feladatok Korszerű általános műveltség megalapozása, a specifikus jegyek figyelembe vételével. Azoknak a személyi és tárgyi feltételeknek a biztosítása, amelyek a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai neveléséhez szükségesek.
105
Megfelelő tanulásszervezési formákkal és módokkal annak biztosítása, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált és az egyéni fejlesztés. Feladatunk olyan tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítása, amelyben a gyermek a valóságról sokoldalú, konkrét tapasztalatokat szerezhet és a közvetlen vizsgálódásokból kiindulva juthat el az ismeretek képi, majd absztrakciós szintjéhez. Sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel, gazdag feladattárral igyekszünk biztosítani a készség- és képesség, valamint a kulcskompetenciák fejlesztését. Feladatunk olyan lehetőségek megteremtése, ahol a tanulók gyakorolhatják az ön- és szűkebb környezetük ellátásához, a társadalmi együttéléshez, az önálló és eredményes életvezetéshez nélkülözhetetlen tevékenységeket. Az alapfokú és középfokú (speciális szakiskola) iskolázás teljes tartalmában – szükségleteinek megfelelően – egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban, terápiában részesítünk valamennyi tanulót. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységek feladatai: o A sajátos nevelési igényből fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. o A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. o A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. o A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. o Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. További feladatunk a tanulók, a szülők, szűkebb és tágabb környezet kívánságait figyelembe vevő nevelés és gyermekcentrikus pedagógiai program kialakítása, folyamatos fejlesztése. Feladatunk a tanulók - szülők folyamatos tájékoztatása a tanulók iskolai előmeneteléről, elért eredményeikről, lehetőségeikről. Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység működtetésével igyekszünk csökkenteni a szociális hátrányból eredő különbségeket, együttműködve a különféle segítő szervezetekkel, szolgálatokkal.
Eljárások, módszerek, eszközök A nevelés-oktatás eljárásrendszerén elsődlegesen az alkalmazott módszerek körét értjük.
106
Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: o A módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, a tartalomhoz igazítjuk. o A módszer megválasztása a tanuló életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez és képességeihez, ill. a sérülés fokához és irányához, a speciális nevelési szükségletekhez igazodik. o A módszer a nevelő személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, stílusához is igazodik. o A módszert az adott helyzethez, szituációhoz is igazítjuk. o A sérült gyermek személyiségét figyelve, a választott módszerek elsődlegesen ösztönzőek, pozitív megerősítést szolgálóak legyenek. o A nevelési módszerek különböző, a tantárgyi tantárgyközi, kereszttanterv témáikhoz igazodó formáit, változatait is eszköznek tekintjük. o Fontos a tapasztalatszerzés, a mintaadás, a modellnyújtás, a gyakorlás, a megerősítés, a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás, a felfedeztetés, az összefüggések keresése, az interakció. o Fontos a szabályok, a szokások követése, gyakorlása, az önállóság kialakítása, az egészséges életmód szokásrendszerének, és az önálló életvezetés tevékenységeinek gyakorlása, az alkotóképesség kibontakoztatása. o A magatartásra ható módszerek: o ösztönzés, o a helyeslés, o a biztatás, o az elismerés szóban és írásban, o a dicséret. o A tanulmányi munkára, a tanulási motívumokra ható ösztönző módszerek: o a helyeslés kifejezése szóban és írásban, o az elismerés kifejezése az osztály előtt, az iskolatársak, a szülők előtt szóban és írásban, o dicséret az osztály, az iskolatársak előtt szóban és írásban. o Eszközök: o verbális (nyelvi), o nonverbális (nem nyelvi), o szociális technikák, o tárgyi eszközök. o Közvetett - szervezeti, eszmei eszközök – eljárások o a helyi minőségfogalom kidolgozása, o a minőségbiztosítási és fejlesztési rendszer működtetése. 107
A személyiségfejlesztés A sajátos nevelési igényű tanulók személyiségének fejlődési zavara, és / vagy akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű (öröklött, vagy szerzett) sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. A tanulók személyiségfejlődését nehezítik azok a társuló sérülések (érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési) melyek összefüggenek, vagy következményesen, egyéb hatásokra alakulnak ki. A gyógypedagógiai nevelésben - az általános képzési feladatokon túl - kiemelt szerepet kap a személyiségfejlesztés. A sajátos nevelési igényű tanuló különleges nevelési szükségletei - melyeket a köznevelési törvény és rendeletei is megfogalmaznak - az életkori sajátosságokat is figyelembe vevő személyiségfejlesztésre, személyiségkorrekcióra, funkciófejlesztésre irányulnak. A fejlesztő programok, tréningek a magatartás, a viselkedési zavarok korrekcióját, a szociális képességek, a szociabilitás fejlesztését szolgálják. Kisiskolás korban a tanulók testi, lelki, szellemi fejlesztésének feltételrendszerének kialakításán van a hangsúly. Fontos szerepet kap a helyes viselkedési szokások megalapozása, a szabálytudat megerősítése. Megkezdődik az énkép az önértékelés alakítása. A serdülőkorú tanulók esetében előtérbe kerül a szociális képességek, a mikro-, és makro környezethez való alkalmazkodás képességének fejlesztése. Olyan szokások, szokásrendszerek, normák kialakítására, és elfogadására van szükség, melyek lehetővé teszik a tanulók társadalomba való integrációját. Fontos szerepet kell kapnia az önértékelés fejlesztésének, a reális és biztos - a negatív hatásoknak is ellenálló - magatartás kialakításának. A tanulók között a tudás, és a munka nyerjen nagyobb becsületet. Meg kell tanítani azokat a technikákat, melyekkel konfliktusaikat kezelni tudják a tanulók. Hangsúlyt kell kapnia az agresszív magatartással szembeni viselkedési normák elsajátíttatásának is. Törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre. A személyiségfejlesztő programok kidolgozásánál, megvalósításánál támaszkodni kell a kamaszkorban feltámadó önmegvalósítási igényre, kritikai érzékre. Az értelmileg akadályozott tanuló személyiségfejlődését jelentősen nehezíti az agyi károsodás, a tartós testi, lelki állapotváltozás. A fejlesztésnek elsődlegesen a kommunikáció, a szocializációs képességek, a pszichés funkciók aktivitását kell biztosítani. Fontos szerepet kap a szűkebb társadalmi környezetben való eligazodás és alkalmazkodás, az önellátás elemi szintjének kialakítása. 108
A fejlesztés során különös figyelmet kell fordítani a hátrányok kezelésére, az egyéni bánásmódra, az egyéni megsegítésre.
A személyes kompetencia fejlesztés területei A személyiség négy általános kompetenciája és azok egymást sajátosan átfedő rendszere a szocializáció; ezek a nevelés és a pedagógiai ráhatások alapvető funkcióit határozzák meg: o Kognitív kompetencia fejlesztése (értelmi és értelmezésre nevelés) o Szociális kompetencia fejlesztése (szocializáció, proszociális magatartásformák kialakítása, ösztönzése) o Személyes kompetencia fejlesztése (perszonális nevelés, önfejlesztésre nevelés) o Speciális kompetenciák fejlesztése (pl.: szakma művelésére való nevelés, élsport, stb.) Fő területei: o Megfelelő önismeret és önfejlesztés formálása o Társismeret (emberismeret) megalapozása, kapcsolatfejlesztés. o A lelki egészség kifejlődését, karbantartását és megőrzését segítő értékrend megalapozása, mentálhigiénés szemlélet fejlesztése, bevezetés az értékek szerinti életgyakorlat formálásába. o Beilleszkedés és én-védelem (a személyiség védelme) alapjainak elsajátíttatása. Célok: o A gyermekek több kompetencia területen (nem ritkán halmozottan) sérült személyiségének és magatartásának eredményesebb fejlesztése, szocializációjának és rehabilitációjának hatékonyabb iskolai előkészítése. o Intézményes segítségnyújtás a többszörösen hátrányos helyzetű gyermekeknek: egy rendszerszerűen felépített program keretében lelki egészségük kialakításához és fenntartásához. o Az iskolával szembeni társadalmi elvárások általános kibővülése, azaz, hogy az iskola oldja meg a nevelés-oktatáson kívül a gyermeki személyiségfejlődésnek és magatartási zavaroknak a megelőzését, illetve a meglévő zavarok helyrehozását, terápiáját, valamint a mentálhigiénés nevelést. Ezen feladatokat tagintézményünkben szakképzett mentálhigiénés szakember látja el.
109
Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Meghatározása a NAT műveltség területek oktatásának közös követelményei alapján történt. Marginális eleme a társadalmi beilleszkedést segítő eljárások összessége. Követelmények: o a nevelés és oktatás segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. o a tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket o a tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába o a tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti, konfliktusok közös kezelése és megoldása terén o az iskolának a tanulók képességei szerint az új információs környezetben eligazodó és azt lehetőleg kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie o ismerjék fel és tudják értelmezni, hogy vannak egyéni és közösségi érdekek, érdekütköztetések és léteznek kompromisszumos megoldások, ítéljék el a testi erővel, a hatalommal, a tekintéllyel való visszaélést o tudjanak azonosulni az emberszerető, toleráns magatartással o tevékenységeik, cselekedeteik során mutatkozzon meg az együttműködés, az önzetlen segítés, az egészséges versenyszellem a játékban, az alkotásban, a sportban. Iskolánkban a közösségfejlesztés szempontjából kiemelkedő területek: o diákönkormányzat o kirándulás o tábor o jeles napok o osztályfőnöki órák o kisebbek, súlyosabban sérültek szocializáltságának segítése o környezeti nevelés
A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A gyógypedagógiai nevelésben – az általános képzési feladatokon túl – sajátos módon vetődik fel a habilitációs, rehabilitációs célokat szolgáló fejlesztő programok, tréningek szerepe, amelyet a közoktatásról szóló törvény is 110
megfogalmaz. Ezekben a programokban a fogyatékos tanuló különleges szükségletei fogalmazódnak meg a személyiségfejlesztésre, a személyiségkorrekcióra, funkciófejlesztésre irányulva, de az életkori jellegzetességekre is figyelve. A Nemzeti Alaptanterv bevezetésével az osztályfőnöki feladatkör értelmezése, tartalmának meghatározása – de a funkció megőrzése vagy elhagyása is – az adott iskola hatáskörébe került. Ezzel új korszak, új pedagógusszerep kezdődik a közoktatásban, így a gyógypedagógiai nevelésben is. A gyógypedagógia számára nagy veszteséget jelentene, ha az osztályfőnöki órák funkcióját, a személyiségfejlesztésben betöltött szerepét elveszítené. A magatartás, a viselkedési zavarok korrekciója, a szociális képességek, a szociabilitás fejlesztése (a mikro- és makrokörnyezetben) mind a különleges szükséglet kielégítését szolgálja, és az osztályfőnöki órák keretei között – osztály-, vagy csoportformában – megoldható. Ezeken a foglalkozásokon jól beilleszthetők a NAT közös követelményi, mint a testi és lelki egészség, a tanulás, a pályaorientáció, a kommunikáció. A személyiség fejlesztéséhez, a szociális képességek alakításához felhasználhatók, beemelhetők az emberismeret egyes elemei is. Ezáltal az osztályfőnöki órák elsődlegesen habilitációs, rehabilitációs célokat szolgálnak. A kisiskolás korban előtérbe kerülnek azok a terápiás eljárások, amelyek a tanulók testi, lelki, szellemi fejlesztésének feltételrendszerét teremtik meg. Az elvárt, a helyes magatartási, viselkedési szokások, a társas kapcsolatok, kötődések kialakítása a feladat- a szabálytudat erősítése, az énkép, az önértékelés alakítása, az érzelmi egyensúly, a fogékonyság, az aktivitás megteremtése kerül a gyógypedagógiai munka középpontjába. Mindez olyan közeget feltételez, ahol lehetőség nyílik a közvetlen érzéki tapasztalatszerzésre, a gyakorlati cselekvésre a konkrét megfigyelésre. A foglalkozásoknak az egyéni adottságokra figyelve, differenciált módon kell szerveződniük szerepeltetve a játékos gyakorlatokat, a szituációs és szerepjátékokat, a kreativitást fejlesztő foglalkozásokat, a saját élményre épülő, szabad interakciós beszélgetéseket. A serdülőkorú tanulók nevelése jelentős tartalmi és módszerbeli váltást kíván az osztályfőnöki munkában, a fejlesztő program kimunkálásában. A kamaszokat a testi- lelki felerősödés, az érzékenység, az önmegvalósítás igénye, a kritikai érzék, de az agresszív fellépés is egyaránt jellemezheti. Mindeme jellegzetességek bővülnek az egyes testi jegyekkel és a fogyatékosság által módosult pszichés tulajdonságokkal. Az osztályfőnöki órák bensőséges beszélgetésekre, szituációs és szerepjátékokra, drámajátékokra, elemző értékelésre, helyzetek megítélésére, vélemények elmondására, megvitatására adnak lehetőséget, amelyek egyben terápiás célokat, feladatokat szolgálnak. Az osztályfőnöki órák elsődleges célja és feladata a személy alakítása, a szociális képességek fejlesztése, a magatartási és viselkedési zavarok kezelése, 111
szokások, szokásrendszerek, normák kialakítása, elfogadtatása a zökkenőmentes habilitáció, rehabilitáció céljából. A tartalmak felsorolása nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a tanulók spontán megnyilvánulása, napi problémája ne kapjon helyt ezeken a beszélgetéseken. Főként az osztályban, a csoportban megélt saját élmények, eseti konfliktusok, a kudarcok feldolgozása, az ellentmondásosság az értelmezés, az eligazodás kerül előtérbe. Mindez segíti a szociális képességek fejlesztését, a szociabilitást, a személyiség stabilizálását. Kulcskompetenciák Szociális kompetencia: A mindennapi élethez szükséges ismeretek elsajátítása, gyakorlása Identitástudat alakítása Közösségi érzés kibontakoztatása, fokozása Segítéssel, együttműködéssel, egymás iránti tisztelettel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása Az egészséges életvezetés, életmód szokásainak alakítása A mindennapos problémák megoldásának elképzelése, megfogalmazása Önismeret, önértékelés, pozitív alkalmazkodó képesség, kapcsolatteremtő és együttműködési képességek fejlesztése A saját szerep, a saját feladat, a saját felelősség felismerése Életpálya építés Az életmód és a munka világának összefüggéseire való rávilágítás Családmodellek
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőmunka biztosítékai, forrásai Személyi feltételek Intézményünk pedagógiai és nevelési programjának teljesítésében résztvevő kollégák közalkalmazotti jogviszony keretében dolgoznak intézményünkben. A személyzet kisebb hányada háttérmunkát végez, az intézmény napi zökkenőmentes működtetését biztosítja az alábbi munkakörökben: 1 fő konyhai dolgozó 1 fő takarító 1 fő iskolatitkár 1 fő részmunkaidőben foglalkoztatott takarító 1 fő részmunkaidőben foglalkoztatott karbantartó
112
A nevelő-oktató munkát és gyógypedagógiai szakmai tevékenységet segítő közép- és felsőfokú szakirányú végzettségű alkalmazottak: 9 fő gyógypedagógiai asszisztens Pedagógiai programunk közvetlen végrehajtói a gyógypedagógiai tanárok, akik a következő munkakörökben dolgoznak: osztálytanító, napközis tanár, szakos tanár csoportbontásban, fejlesztőpedagógus, terápiás foglalkozást is vezető szaktanár, logopédus. A nevelőtestület képzettségi mutatója igen jónak mondható. A tanárok közül 12 fő gyógypedagógiai tanári oklevéllel, 3 fő sonderpedagógusi, illetve tanári oklevéllel rendelkezik, emellett sokuknak van egyéb, a szakmai tevékenységet segítő második diplomájuk vagy akkreditált képzésről szóló tanúsítványuk. Nevelőtestületünk tagjai nagy aktivitást mutatnak a továbbképzési lehetőségek kihasználásában. Posztgraduális képzési terveinkkel intézményünk fő célkitűzéseihez alkalmazkodunk. Kiemelten támogatjuk az olyan, akkreditált továbbképzéseket, amelyek tartalmukban: a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók integrációjához nyújtanak gyakorlatorientált ismereteket, a kompetencia alapú, adaptív nevelés-oktatás terén ad korszerű tudást, a kooperatív tanulásszervezési technikákról ad elméleti és gyakorlati ismereteket, a tanulásban és értelmileg akadályozott állapotot sokoldalúan, kompenzáló jellegűek, pótolni segítik gyermekeink szociokulturális hátterű hiányosságait, a sérült gyermeki személyiségre gyógyító terápiával hatóak, sokoldalú, cselekedtetésen keresztül munkára nevelő és pályaorientációs célzatúak, és minden olyan továbbképzést, tanulási formát, önképzést, amely megfelel iskolánk nevelési filozófiájának, elősegíti céljaink megvalósulását, biztosítja az intézmény folyamatos megújulását értékeinek megtartása mellett.
113
Tárgyi feltételek és taneszközök Helyiségek Az ellátottság az igényeknek és az előírásoknak megfelel. Az iskola rendelkezik: 8 tanteremmel, 1 szaktanteremmel, 2 foglalkoztatóval, 1 relaxációs szobával, 1 tornaszobával, 1 ebédlővel, 1 tagintézmény vezetői irodával, 1 nevelőtestületi irodával, 1 udvarral. A kiszolgáló helyiség és a vizes blokkok is teljes mértékben megfelelnek a törvényben előírtaknak. Fejlesztés Az épület teljes külső renoválása, udvari ablakok cseréje és a tetőszerkezet felújítása. Eszközök Bútorzat Minden tanteremben és az ebédlőben új tanulói asztalok és székek biztosítják a nevelő-oktató munkát, melyek a Tagintézmény nevelői által létrehozott „ADJ ESÉLYT” Alapítvány tulajdonában vannak. Nevelőmunkát segítő eszközök, játékok A mozgáskultúrát fejlesztő játékok, eszközök az ének-zene eszközei, az anyanyelvi és kommunikációs képességfejlesztés eszközei, az értelmi képességeket fejlesztő eszközök, az ábrázoló tevékenységet, fejlesztő eszközök, a természeti, emberi tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, a munkajellegű tevékenységek eszközei, a speciális szakiskolai képzéshez szükséges eszközök a törvényben leírtaknak megfelelően rendelkezésünkre állnak. Speciális fejlesztő eszközök Braille-nyomtató pontírógépek Braille-tábla Braille-könyvek fokos szék speciális tanulói asztal speciális táblák A felső tagozaton, illetve a speciális szakiskolában folyó nevelés-oktatás szakterületeinek eszközei Anyanyelv Az eszközellátottság jónak mondható. Fejlesztés szükséges: 114
írók, költők arcképcsarnoka, nyelvtani fali táblázatok, audiovizuális szemléltető anyag. Matematika Az eszközellátottság közepesnek mondható. Fejlesztés szükséges: táblai mértani eszközök, mértani demonstrációs testek, a mértékegységek szemléltető eszközei és egyéb demonstrációs táblák terén. Természeti ismeretek Jónak mondható. Az alapvető fizikai-kémiai tananyag elsajátításához szükséges eszközökkel rendelkezünk. Fejlesztés szükséges: a biológia tananyag követelményeinek megfelelően demonstrációs táblák esetében. Földrajz Eszközellátottságunk közepes. Fejlesztés szükséges: térképek, földgömbök, tanári és tanulói eszközök (pl.: csillagászati demonstrációs, kísérleti eszközök). Történelem Eszközellátottságunk közepes. Fejlesztés szükséges: Időszalagok, történelmi térképek, történelmi arcképcsarnoka, audiovizuális demonstrációs anyagok.
személyiségek
Technika Eszközellátottságunk jó. Fejlesztés szükséges: Kézi szerszámok és nyersanyagok beszerzése Folyamatos karbantartás, illetve szükség szerint csere. A kötelező eszköz- és taneszköz-jegyzék a 20/2012. (VIII.31.) EMMI Rendelet 2. számú melléklete alapján.
115
Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni fejlesztés A gyógypedagógus elsődleges feladata, hogy az oktatás-nevelés folyamán tanítványai képességeit kibontakoztassa, az elmaradókat felzárkóztassa, tehetségüket gondozza. A sérültségükből eredően a sajátos nevelési igényű tanulóknál jellegzetes különbségek adódnak a pszichikus funkciókban, a fejlődés ütemében és dinamikájában, a fejlesztés várható eredményében. Az értelmi sérülés az egyes tanulóknál is egyenetlen képesség - struktúrát hoz létre. A tanulás folyamatát nehezítik a részképesség kiesések: a dyslexia, dysgráfia, dyscalculia. A hátrányos helyzetű tanuló egy része sem tud együtt haladni társaival a tananyag elsajátításában. Ezek a különbségek csak részben oldhatók fel a tanítási órán, differenciált feladatok adásával. A továbbhaladáshoz szükséges minimum teljesítmény eléréséhez plusz időkeret biztosítására lenne szükség. A valamilyen okból elmaradó tanulók számára felzárkóztató órákat kell szervezni. Az iskola fontos feladata a tehetséggondozás is. Nagyon fontos, hogy a tanulók sikerélményhez jussanak, speciális tehetségüket kibontakoztathassák. Ennek nevelési hatása, a személyiség fejlődésre gyakorolt pozitív befolyása, nem elhanyagolható. Iskolánkban szakkörök szervezésével kell biztosítani a képességelőnyök maximális kiaknázása és az életesélyek növelése érdekében. Ilyenek: manuális képességeket fejlesztő szakkörök sportkör tantárgyi teljesítmény fokozása / tanulmányi versenyek / drámapedagógia zene Differenciált fejlesztés A tanulási nehézségekkel küzdőknek sokoldalú egyéni fejlesztést nyújtunk a személyiség harmonikusabb fejlődésének érdekében. Az egyénre szabott fejlesztés kooperatív technikák keretében az élethosszig tartó tanulást megalapozó kulcskompetencia területek figyelembevételén alapul. Melyek: 116
Szövegértés-szövegalkotás Matematikai-logikai kompetencia Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építési kompetencia Info-kommunikációs technológiák
Négy fő pillére mozgásfejlesztés, testséma, téri orientáció fejlesztése, percepciófejlesztés, és verbális fejlesztés. E négy területet átszövi az értelmi, érzelmi, akarati szféra, azaz a teljes személyiség fejlesztése. A differenciált fejlesztés nem csak hátránykompenzáció, az esélyegyenlőség lehetőségeinek bővítése, hanem a tehetséggondozás színteréül is szolgál.
Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok Az iskolai gyermek – és ifjúságvédelem a legfontosabb jelzőrendszer kell, hogy legyen, hiszen a gyermekek minden problémája itt érezhető először. Ebben értelmezésben az iskolának a gyerekek érdekvédelmi centrumává kellene válniuk. Különös figyelmet kell, hogy kapjanak a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyerekek. A gyermekvédelmi felelős gyermekekkel kapcsolatos feladatai A veszélyeztetett gyermekekkel A veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével: nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel, egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral. A veszélyeztetett gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra (pl.: fejlesztő csoport kialakítása délelőtti, illetve délutáni időszakra, szükség esetén külső szakemberek bevonásával vagy önismereti csoport szervezése, viselkedésmódosító eljárások stb.) Drog- és bűnmegelőzési programok. 117
A veszélyeztetett gyermekek számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (táborok, művelődési házak stb.) Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak. Esetmegbeszélések. Fegyelmi eljárásokon való részvétel. Szociális ellátások számbavétele ingyenes étkeztetés, tankönyvvásárlási támogatás, reggeli ügyelet stb.) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével. Nyilvántartásba vétel, a halmozottan hátrányos helyzet típusának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási elmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásokra (pl.: fejlesztő csoport kialakítása, szükség esetén külső szakember bevonásával vagy önismereti csoport szervezése, viselkedésmódosító eljárások stb.) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (táborok, művelődési házak, stb.) A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések a hátrányos helyzetű tanulók esetén. Tanácsadás tanulónak, szülőnek, pedagógusoknak. Szociális ellátások számbavétele (ingyenes étkeztetés, ingyenes tankönyv, reggeli ügyelet stb.) Az intézmény valamennyi gyermekére Általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében. A mentálhigiénés programok alkalmazása. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás. A tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (táborok, művelődési házak stb.) Szociális ellátások számbavétele. Minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete! 118
A gyermekvédelmi felelős tevékenységi köre Az iskola pedagógusainak gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai és kötelességei alapján közre kell működnie: a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében biztosítania kell bármilyen okból hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását észre kell vennie, ha a tanuló eredménye látszólag indokolatlanul leromlik fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, problémákra, arról az ifjúságvédelmi felelőst tájékoztatnia kell. Tagintézményünkben a felmerülő problémák illetve a gyermekek, jobb ismerete miatt minden esetben az osztályfőnökök és/vagy a tagintézmény vezető intézkedik a tanulók érdekében.
A szociális hátrányok enyhítését szolgáló, beilleszkedést és felzárkóztatást segítő tevékenységi formák rendszere, esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése – egyéni és heterogén kiscsoportos kooperatív fejlesztőpedagógiai eljárások alkalmazása. Mentálhigiénés program – drog és bűnmegelőzési program. Önismereti csoportok létrehozása és működtetése. Pályaorientációs tevékenység. Komplex táborozások, kirándulások, országjárás. Fesztiválok, bemutatók találkozók Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatások alkalmával. Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése. Motiváció arra, hogy a gyerekek speciális foglalkozásokon vegyenek részt, szakköri, napközi, tanulószobai ellátásban részesüljön. Kapcsolattartás a szolgáltató intézményekkel, a szakértői bizottsággal. Táborozási hozzájárulások. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.
119
A szülő, a tanuló és a nevelésben résztvevők együttműködésének formái Kapcsolattartás a családokkal Az iskola és a szülő ház kapcsolatában – a társadalmi változásokat követve jelentős változások következtek be. Intézményünk igyekszik a szülők, és a gyermekek elvárásainak megfelelő szolgáltatást nyújtani a megfelelő törvényi szabályozás keretében. Munkánk során legközvetlenebb viszonyba a tanulókkal és a kollégákkal kerülünk, de a tanulókkal való adekvát foglalkozásaink elengedhetetlen feltétele a szülőkkel való kapcsolattartás. A pedagógus és a szülő közötti egyenrangúságon alapuló partneri kapcsolat a pedagógiai munka alapvető eleme, amelynek alapja a közös cél: a tanulók érdekeit képviselni. Hogy ez a közös nevelés azonos elveken alapuljon, fontos a szülők és a pedagógusok összehangolt nevelői együttműködése. Az értelmileg akadályozott és a speciális nevelési szükségletű autista gyermekek szüleivel a kapcsolattartás más alapokon nyugszik. A család és az iskola, együttműködése, a jó kapcsolat kialakítása fokozott igényként jelentkezik. A szülők és különösen az anya nehezen válik le gyermekéről, részese akar lenni életének az intézményes ellátásban is. A gyermek fejlődése érdekében fontos, hogy a család és az iskola, egységes nevelési elveket képviseljen, ez elősegíti a szoros partneri kapcsolat kialakulását. Az együttműködés törvényi szabályozása a Köznevelési Törvény értelmében A szülő kötelessége, hogy: gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését, tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. A szülő jogai A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi
120
hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. A gyermek – ha nem cselekvőképtelen – tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – anyagi támogatást kapjon. A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő joga különösen, hogy o megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, o gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, o kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen, o írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon, o a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, o személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, o az oktatási jogok biztosához forduljon. A kapcsolattartást determináló tényezők: A családi szociokulturális háttér minősége A Köznevelési Törvény előírásai A tantestület szakértelme és segítőkészsége a tanulók személyiségformálása érdekében Mindkét fél érdeke, hogy a találkozások minél hatékonyabbak legyenek és a tanulók problémáira közösen találják meg a legjobb megoldást.
121
Szervezett, munkatervileg meghatározott formák Szülői értekezletetek Célja
a szülők informálása: gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és iskolában jelentkező feladatokról, a szülők és az iskola együttműködések lehetőségeiről és szükségességéről.
Iskolánk évente három alkalommal tart szülői értekezletet: szeptember, február és május hónapokban. A leendő első osztályosok, a kilencedikesek, tizenegyedikesek, illetve az új tanulók szüleinek a szorgalmi időszak megkezdése előtt tájékoztatót tartunk iskolánk rendjéről, az alapellátáshoz tartozó szociális juttatásokról és rendezzük az adminisztratív teendőket. Iskolánk a 7-8. osztályos tanulók és szüleik számára az őszi időszakban pályaválasztási szülői értekezletet tartunk a speciális szakiskola bemutatásával. Fogadóóra Havi egy alkalommal, az intézményi munkatervben meghatározott napokon fogadóórát tart az intézmény vezetője és valamennyi pedagógusa. (A havi fogadóóra csak abban a hónapban maradhat el, amelyben szülői értekezletet tartott a pedagógus.) A fogadóórák időpontjáról az üzenő füzetek segítségével minden alkalommal külön értesítést kapnak a szülők. Lehetőséget jelent a szülők számára, hogy egyénileg információt kapjanak gyermekük előmenetelének, magatartásának alakulásáról, teljesítményéről. Lehetőséget kínál a tanárok számára, hogy párbeszédet, pedagógiai konzultációt folytassanak a szülőkkel, közösen találjanak megoldást pedagógiai, családi, egyéb problémákra. Nyílt órák, nyílt napok Partnerközpontú tevékenységünk érdekében nyílt napokat szervezünk évente két alkalommal, - ősszel és tavasszal - hogy a szülőket az iskolai nevelő-oktató munka tényleges támogatására megnyerjük, ahol ők is megtapasztalhatják gyermekük teherbírását, reális képet alkotva ezáltal iskolai tevékenységükről. Különösen fontos, hogy az otthoni segítségnyújtásban – pedagógusi instrukciók segítségével – a tapasztaltakat alkalmazni tudják.
122
Családlátogatás A tanuló és a szülő megismerésének egyik leghatékonyabb módja a családlátogatás. Családjaink többségében az életvezetés az átlagostól lényegesen eltérő értékrendszerben működik. Ennek tapintatos ellensúlyozása is az iskolánkra vár nagyon sok esetben. Mindezt úgy próbáljuk megoldani, hogy a pedagógus nem csupán hivatali személyként, hanem mint együttműködő partner van jelen a látogatásokkor, ahol igyekszik bizalomkeltő légkörben a szülővel partnerként elfogadtatni magát és az iskola által kívánatosnak tartott értékeket, attitűdöket. Célunk a családi szocializáció, a szülő indirekt módon való segítése személyiségi jogainak tiszteletbe tartásával: előzetes egyeztetés, az érintettek beleegyezése után valósul meg az osztályfőnök, társtanító és a gyermekvédelmi felelős vizitációja; csak rendkívüli esetben indokolt a bejelentés, egyeztetés nélküli családlátogatás, pályázati lehetőségek szerint különböző tematikájú szülőcsoportok szervezése. Üzenetek A tájékoztató füzet, az ellenőrző könyv a szülőkkel való napi kapcsolattartás t biztosítják, mely tartalmazza: a tanuló személyi adatait, a tanárok névsorát, fogadóórái idejét, az iskola értesítéseit, a szülő kéréséit, a tanulók érdemjegyeit. Rendkívüli esetekben telefonon, vagy levél útján értesítjük a szülőt. Együttműködési lehetőségek és szükségletek Az alább felsorolt intézményekkel való kapcsolataink céljainak és feladatainak, funkciójának főbb irányai: Intézményi Minőségirányítási Programunk végrehajtásához és továbbfejlesztéséhez szükséges partnerközpontú szemlélet kibontakoztatása, színtereinek tágítása, tapasztalatszerzés, az adott intézménnyel való kapcsolat szakmai indokainak konkretizálása és regisztrálása. A partnerközpontú együttműködéshez szükséges adekvát kommunikációs stílus megtanulása, fejlesztése, gyakorlása. Elégedettségi vizsgálatok az iskolahasználók körében. Szakmai szervezetek Megyei Intézményfenntartó Központ 123
Helyi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Egységes Pedagógiai Szakszolgálat JNSZ Megyei Pedagógiai Intézet ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai kar Polgármesteri Hivatal Szociális és Gyámügyi Osztály Rendőrkapitányság JNSZ Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Országos Látásvizsgáló Szakértő és Rehabilitációs Bizottság Országos Hallásvizsgáló Szakértő és Rehabilitációs Bizottság Országos Mozgásvizsgáló Szakértő és Rehabilitációs Bizottság Országos Szakértői Bizottság Autizmus Kutatóközpont Gyermekek Háza OFI MAGYE Déryné Művelődési Központ KOKOSZ MKNE TKTE Körlánc Egyesület Comenius Műhely Egyesület Cigány Kisebbségi Önkormányzat Városi Könyvtár Munkaügyi Központ
Civil szervezetek Fogódzkodó Egyesület Vöröskereszt Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat Városi Állat- és Növénykert NEFRIT Társintézmények SZIE Alkalmazott Bölcsészeti Kar Hasonló körülmények között működő társintézmények aktuális oktatáspolitikai feladatokhoz kapcsolódó szakmai kihívásainak együttes megoldása (szervezeti kultúra fejlesztése, a helyi minőségfogalom kialakítása, a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének támogatása, 124
Másrészt kulturális találkozók, versenyek, vetélkedők, kiállítások szervezése gyerekeink számára, ezzel is szélesítve a társadalmi beilleszkedésükhöz szükséges lehetőségek körét.
Az iskola hagyományai Ünnepek, rendezvények, programok Hagyományteremtésünk szintén képességeihez és szükségleteihez.
speciális,
igazodik
tanulóink
Rendezvények Állami és egyházi ünnepek Nemzeti Összetartozás napja – június 04. Aradi vértanúk napja, Nemzeti ünnep - október 23. Mikulás, Karácsony, Nemzeti ünnep - március 15. Tanévhez kötött iskolai ünnepek tanévnyitó, farsang, helyi kulturális szemle, helyi komplex tanulmányi vetélkedő, anyák napja, gyermeknap, ballagás, tanévzáró szüreti bál. Hagyományteremtő tevékenységek népszokásokhoz kötődő rendezvények, Tantárgyi tartalmakhoz kapcsolódó hagyományok, versenyek osztálytisztaság-, dekoráció verseny („otthonteremtés”), szavalóverseny, sportversenyek, játékos vetélkedők, o kulturális versenyek, o olvasási, beszédművelési, rajzverseny, 125
értelmi
o a terápiák, mint hagyományteremtő tényezők. Kiállítás a gyermekek által készített munkákból Tábor Szervezeti hagyományok Szervezeti hagyományaink alappillére az őszi és a tavaszi nevelési értekezlet, valamint a szakmai munkaközösségek esetmegbeszélései. Főiskolai hallgatók szakmai gyakorlatának biztosítása. A településhez kötődő hagyományok Részvétel a város „Őszi nagytakarítási” napján az iskola környékén szervezett környezetvédelmi őrjárattal. A meseszínház rendezvényeinek látogatása. Papírhulladék-gyűjtés. A környezeti neveléshez Január 22. Április 7. Április 11. Április 22. Május 10. Június 5. Szeptember 23. Október 4. Október 8. Október 10. Október 21. Október 31.
kapcsolódó jeles napok megünneplése: A Magyar Kultúra Napja Egészségügyi Világnap Költészet Napja Föld Napja Madarak és fák Napja Környezetvédelmi Világnap Takarítási Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Lelki Egészség Napja Földünkért Világnap Takarékossági Világnap
Az iskolába való felvétel, átvétel helyi szabályai, az iskola magasabb évfolyamára való lépés és a vizsgákra való bocsájtás feltételei (A Knt. 15.47.49.50.51.53.57. §-ai, valamint a 20/2012. EMMI rendelet 21.22.26.27.39.41. §-ai az irányadók.)
126
Az iskolába való felvétel Iskolánk általános iskolai és speciális szakiskolai tanulmányokra iskoláz be sajátos nevelési igényű tanulókat. Tanulói jogviszony felvétel, vagy átvétel útján keletkezik. Minden esetben az illetékes szakértői bizottságok szakvéleménye és intézménykijelölő határozata alapján. Az 1-8. általános iskolai évfolyamra a felvétel kizárólagosan a szakértői bizottság döntése és intézménykijelölő határozata alapján történik. A speciális szakiskolai képzésben a 9. évfolyamra történő felvételnél, a felvételre jelentkező tanulók rangsorolása az előző tanulmányi eredményeik alapján történik. A speciális szakképzési évfolyamokra való felvételnél a szakképzési törvényben és az OKJ-ben foglaltak szerint kell eljárni. Amennyiben az adott szakképesítés megszerzéséhez pl.: orvosi alkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, a felvétellel kapcsolatos döntéseket csak a megfelelő vizsgálatok után lehet hozni. Ugyancsak (az eddigi hagyományoknak megfelelően) a különböző szakmák indítását a tanulók speciális szükségleteivel összhangban kell tervezni. Iskolánk felvételi nélkül veszi fel a tanulókat, melynek tényét a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozza. Az 1-12. évfolyamban az átjárás (bárhonnan érkező tanuló átvétele) biztosított, egyéb esetekben az átvétel feltételeiről (a konkrét eseteket egyedileg vizsgálva) az igazgató dönt, a szakértői bizottságok határozata alapján. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei (A magasabb évfolyamra történő lépés feltételeit a Knt. 54. §-a, valamint a 20/2012. EMMI rendelet 64.65.68. § tartalmazzák.) A nevelő a tanuló teljesítményét év közben rendszeresen érdemjeggyel, illetve szöveges értékeléssel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti (az évközi érdemjegyekkel összhangban) a második évfolyam tanév végétől. A középsúlyos értelmi sérült és autizmus spektrumzavarral élő tanulók minden évfolyamon az érdemjeggyel történt értékelés mellé szöveges minősítést is kapnak. A magatartás és szorgalom érdemjegyeit – az osztályban tanítók véleményének figyelembevételével – az osztályfőnök állapítja meg.
127
Az osztályozó értekezlet dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésről, vizsgára bocsátásáról. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanulók szüleit rendszeresen értesíteni kell. Az év vége előtt a bukásra álló tanulók szüleit levélben kell értesíteni a bukás lehetőségéről. A 41/2007. (XII. 22.) OKM rendelet értelmében 2008. szeptember 1-től ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, függetlenül a tantárgyak számától, javítóvizsgát tehet. Tehát a szülő és a tanuló jogosult eldönteni, hogy megkísérli-e a tanuló a javítóvizsgára való felkészülést és a javítóvizsga letételét. Az egységes értékelés érdekében ki kell dolgozni a tantervi anyagnak (helyi tantervnek) megfelelő követelményrendszert, aminek tartalmaznia kell a továbbhaladáshoz szükséges minimumkövetelményeket, továbbá a tehetséggondozást (továbbtanulásra való felkészítést) szolgáló, - még az oktatásba bevonható – maximumot. Az értékelési szempontokat, a minimum és maximum követelményeket (nekik érthető módon) meg kell ismertetni a tanulókkal és a szülőkkel. A magasabb évfolyamra való lépés akadálya lehet a mulasztott órák magas száma. Amennyiben a tanuló teljesítette legalább a minimumkövetelményeket, és mulasztása nem haladja meg a megengedett mértéket, engedélyezett osztályozóvizsgáját, javítóvizsgáját sikeresen letette, az iskola magasabb évfolyamára léphet. Ugyanezek megléte esetén, ha tanulmányait befejezte, megfelelő szintű szakmai vizsgát tehet. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei A folyamatos és rendszeres értékelés megkívánja az ellenőrzés rendszerességét is, melynek gyakoriságát a Pedagógiai Program részét képező (helyi) tantervekben kell rögzíteni, megfelelő iránymutatást adva a tartalmi részre vonatkozóan is. Az ellenőrzés során szerezzük a tanuló teljesítményéről azokat az adatokat, melyeket az értékelés során valamihez viszonyítunk. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. EMMI rendelet 64.§-a határozza meg. A vizsgák rendje a vizsgaszabályzatban kerül rögzítésre.
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulókból szerveződött diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
128
az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor a házirend elfogadása előtt.
Szabadidős tevékenységek Olyan hasznos plusz naprakész információkat kell biztosítanunk tanulóinknak, melyek képességeik szerint megfelelőek számukra, biztosítják a megfelelő motivációt a feladat kivitelezése érdekében. A foglalkozások keretében megjelenik valamennyi kulcskompetencia terület, amelyek közül kiemelendő a szociális - életviteli és környezeti kompetencia, az életpálya-építési kompetencia és az IKT kompetenciák. Prioritást kapnak azok a tartalom független kompetenciaterületek, amelyek nem kifejezetten tudományágakhoz, tantárgyakhoz, műveltségi területekhez kötődnek, pl.: problémamegoldó képesség, kreativitás, motivációs bázis, stb. és amelyek túlmutatnak a tantárgyi követelményeken. Higiénikus, kulturált környezetben biztosítani érettségüknek megfelelő tevékenységi formákat, felkészíteni őket az önálló életvezetésre. Az iskolán kívüli programok
kirándulás, színház-, mozi-, múzeum és egyéb kiállítás látogatás, erdei iskolák, nyári táborok.
Kirándulások A fokozott mozgásigény kielégítése, a terepen történő – érzékszervi érzékenyítő környezeti nevelés, és a közösségformálás egyaránt megvalósulhat egy pedagógiailag kellően felkészített túrán: közös élményszerzés, egymás jobb megismerése, közösen kitűzött cél elérése, egészséges életmódra nevelés, környezetvédelem, közlekedési szokások kialakítása.
129
Táborok Az iskolán kívüli közös időtöltés egyik legkedveltebb és pedagógiai szempontból igen hatékony formája: pedagógiai hatások folyamatossága, szokásrendszerek kialakítása, közösségi rituálék jelentősége, együttlakás előnyeinek és nehézségeinek megtapasztalása, alkalmazkodás és tolerancia Klubfoglalkozások A klubfoglalkozások sokoldalú, pozitív, korrektív hatásrendszerét emelhetjük ki. A szituációs játékok, a kommunikációs tréningek, a drámapedagógiai eljárások alkalmazására itt nyílik a legtöbb lehetőség. Etnikumi program E program keretén belül a legfontosabb teendőink: alapvető jellemvonások alakítása, a cigány tanulók hátrányainak kompenzálása, ezzel segítve a társadalmi beilleszkedésüket, egymás megismerése és az ennek érdekében folytatott közös tevékenységekkel a toleranciára, a mások tiszteletére és értékeinek felfedezésére nevelés, multikulturális értékek és a saját kultúrák harmóniája. Rendezvények A közösen átélt ünnepek, illetve az ezekhez kapcsolódó rendezvények, próbák közösségteremtő jelentősége: együttes élmény ünneplési modell kultúraközvetítés hagyományőrzés Játék A tanultak örömteli újraélése, de ugyanakkor az állandó tanulás potenciális lehetősége is. Játék közben a gyermek megtanul magára figyelni, és megteremti
130
magában a „harmóniát”: cselekvéseiben, érzékelésében és képzeletében vagy egy másik, szigorúbb módon szabályhoz való alkalmazkodásában: bábjáték, szerepjáték, fejlesztőjáték, társasjáték, drámajáték, sportjátékok A játék a fejlődés-fejlesztés egyik legfontosabb biztosítéka: tarthatjuk alapozó funkciónak és integratív, azaz összerendező funkciónak is. A játékkal fejlesztünk (nagymozgás, kismozgás, grafomotoros mozgás, alaklátás, téri észlelés, figyelem, memória, problémamegoldó gondolkodás, elemi kategorizáció, számfogalmi absztrakció, időszemlélet, kommunikáció, stb.), az összes kompetencia területet.
Pályaválasztás, pályaorientáció Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy az ún. életpálya építés folyamatában a pályaorientáció témája ne szűküljön le a hagyományos 8. osztályos időszakra. E helyett minden pedagógiai szakasz, minden kapcsolható ismeretköréhez és nevelési helyzeteihez - az adott szinten - tudatos, átgondolt tervezésre van szükség. Ilyen áttételeken keresztül juttatjuk el gyermekeinket a munka: tervezésének, szervezésének, a megosztásának, a munka örömének, a kudarcélmény és minden munkához kapcsolódó attitűd helyes feldolgozásához és ezek lehetővé válásához. Iskolánk terápiás, differenciált és egyéni fejlesztő foglalkozáson is a fenti célokat támogatják. Nevelési rendszerünkkel közelítenünk kell a gyerekek vágyait a lehetőségekhez, csökkentve ezzel a kettő közötti diszkrepanciát, elősegítve a reális pályaorientációt és életpálya építést: intézménylátogatások reálisan elérhető középiskolákban (speciális szakiskolák) pályaválasztási szülői értekezletetek.
131
Utógondozás Tanulóink az iskola befejezését követően gyakran járnak vissza különböző nehézségeikkel segítséget, tanácsot kérve, a „régi biztonságra” vágyva. Formális és informális keretek között igyekszünk segítségükre lenni: az önellátás, önkiszolgálás további segítésében, baráti, társas kapcsolatok esélyének megteremtésében, valamint a társadalom és szűkebb környezetükbe való beilleszkedésük kialakításában és szabadidejük tartalmasabbá tételében.
Egészségfejlesztési tevékenység Egészséges táplálkozás Célunk, hogy megtanítsuk a gyerekeket az egészséges táplálkozás alapelveire, megismertessük velük a táplálkozási ismereteket, szokásokat, felfedezzék az egészséges életmód fontosságát. Meg kell értetni a tanulókkal a helyes, kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságát, és betegségmegelőző szerepét. Ismerjék meg a tanulók a nyers ételek fogyasztásának fontosságát. Törekedjenek a tartósítószer, vegyszer nélküli élelmiszerek fogyasztására. Kerüljék a túlzott sófogyasztást. Lehetőséget biztosítani a tanulóknak a szakemberekkel való beszélgetésre, a téma több oldalról való körüljárására, és mindezek gyakorlatban való kipróbálására is. (Fontosabb kérdések, témakörök lehetnek: Mit együnk? Miért eszünk?, Mennyit és mikor együnk? A táplálék útja, Táplálékok és a fogaink, Fogaink barátai, ellenségei, Vitaminok fajtái, jelentőségük, Vitaminpótlás lehetőségei, Gyümölcsfajták, Gyümölcsfogyasztás lehetőségei, Zöldségfogyasztás, A zöldségek sokasága, Édesítésre használható szerek) Megismerkednek az ételkészítés fortélyaival (saláta és péksütemény), felismerik, hogy milyen élelmiszereket vásároljunk. Az iskolagyümölcs-program keretében is a helyes étkezési szokások kialakítására ösztönözzük tanulóinkat, megkedveltetjük velük a gyümölcsök fogyasztását, hozzájárulva a túlsúlyosság és elhízás elleni küzdelemhez. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját az Nkt. 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. 132
Testi-lelki egészség fejlesztése Célja: Olyan egészség modell megvalósítása, amelynek alapját a testi, lelki, társadalmi és környezeti összetevők kölcsönhatása képezi Az iskola "gondoskodó" közösséggé fejlesztése Lelki megbetegedések és magatartás zavarok megelőzése, valamint a lelki egészség védelme Optimális intellektuális és érzelmi fejlődés, a testi-lelki és szociális kibontakozás Olyan teherbíró, küzdő képes személyiség formálása, amely alkalmassá teszi az embert társadalmi feladatainak maradéktalan teljesítésére, miközben belső harmóniában van önmagával, és környezetével egyensúlyban él A pozitív önkép kialakítása A fejlesztés folyamán a tanulók aktív részvételére helyezzük a hangsúlyt, fejleszteni kívánjuk a tanulók készségeit. A tanulók egészségére számos dolog hat, így figyelembe vesszük a tanulók meglévő hiedelmeit, értékeit és attitűdjeit. Fontosnak tartjuk az iskola tárgyi környezetének esztétikai jelentőségét, a tanulók és alkalmazottak egészségi állapotára gyakorolt közvetlen fiziológiai hatásait. Az iskolai egészségvédelmet kiterjesztjük az iskolai alkalmazottakra is, hangsúlyozva a személyzet példaadó szerepét és jóllétét. A szülői támogatást és együttműködést központi jelentőségűnek tartjuk. Iskolánkban a nevelők igyekeznek megismerni, megérteni a gyerekek szükségleteit, s a diákokban nem a tananyag potenciális elsajátítóit látják maguk előtt, hanem egész és teljes személyiségeket. A személyek, csoportok (osztályok) között a kommunikáció nyitott, gyakori, folyamatos. A lelki egészség ismérvei: érzi, hogy más gyermekek szeretik magabiztosnak érzi magát, normálisnak és teljesnek érzi magát, nem fél egyedül lenni, szívből tud nevetni, ha alkalom nyílik rá, elégedett az életkorával és nem akar ismét kisgyermek lenni, nyugodt, elégedett, nincsenek félelmei, szereti az iskolát, szeret játszani, 133
a csoportban érzi a kölcsönös függést, optimista, a kisebb igazságtalanságokat könnyen elfelejti, jól alszik, játszótársaival barátságos, örül a szülőknek és a családi életnek, van egy "hobbi"-ja, az alkotó munkában önállóságot mutat, érzi, hogy különböző közösségekhez tartozik, nyílt és szabadon megnyilatkozik, jó az étvágya. H. Fischer (1961) alapján Kelemen László (1981. 598-599.) Fő feladataink: Az elsődleges megelőzés: Az egészséges életmód, egészségtudatos magatartás fejlesztése. Egészségnevelés, az egészséges életvitel elősegítésére irányuló prevenciós tevékenység. (A kiscsoportok, mint prevenciós eszközök, mint szociális védőhálók.) Közösségfejlesztés az iskolai osztályokban. Gyermek-, kapcsolat- és kommunikációközpontú pedagógiai gyakorlat alkalmazása. Együttműködés a családokkal. Feladat az egészséges életmód ösztönzése és a környezetkárosító hatásainak lehetőség szerinti kiiktatása. A hátrányos helyzet, az egyenlőtlenségek következményeinek csökkentése. Támogató hálózatok, segítő rendszerek biztosítása az iskolában és környezetében. A másodlagos megelőzés: A problémák, betegség előzetes jelzéseinek felismerése, együttműködés a szakszolgálatokkal (nevelési tanácsadó, a gyermekjóléti szolgálat, gyermekvédelem, családsegítő szolgálat, iskolaorvos, védőnő …) Az iskolai erőszak megelőzése Az agresszió jelen van mindennapi életünk szinte minden területén. Megjelenik a családban, az óvodában, az iskolában, az utcán, a munkahelyeken és szinte mindennapjainkat végigkíséri a különböző területeken. Igen elszomorító, hogy az agresszió jelensége egyre fiatalabb korosztályokat érint, egyre gyakrabban és 134
rendkívül változatos formában jelenik meg. Nagyon fontos, hogy pontos ismeretekkel rendelkezzünk az agresszió okairól, megnyilvánulásairól és kezelésének lehetőségeiről. Az iskolai agresszió az agresszív viselkedés egyik fajtája. Olyan negatív cselekedet, amely a tanulók egymás közti, a tanulók tanárokkal vagy más iskolai alkalmazottakkal, és a tanárok tanulókkal, szülőkkel szembeni erőszakos viselkedésében nyilvánulhat meg. Az iskola világában a verbális, a fizikai és a pszichikai erőszak számos formája megtalálható. Az agresszív viselkedés egyik fajtája az iskolai zaklatás, amelyben a diákot egy vagy több társa ismétlődően és hosszú időn keresztül negatív cselekedetnek tesz ki. Ilyennek minősül, ha valaki szándékosan sérülést vagy kellemetlenséget próbál okozni, illetve előidéz. Közvetlen zaklatás, ha a sértettet nyílt támadás éri. Megnyilvánulhat a közvetett zaklatás is, ahol a tanulók szándékosan kizárják, kiközösítik adott csoportjukból társaikat. Megjelenhet még a csoportban az egyénnel szemben alkalmazott lelki terror, olyan fajta agresszív magatartás, melynek során a csoport tagjai vagy azok többsége kitartóan alázza meg társukat. Megoldási, kezelési mód Az agresszió kialakulásában a belső determináltság vitathatatlan, mégis a főszerepet a külső környezeti tényezők játsszák. Így: az anya – gyermek kapcsolat hiánya, vagy zavara negatív családi minták a család belső patológiája a pozitív családi értékrend hiánya az elhanyagoló nevelés a kortársak által nyújtott negatív minták a médiák által közvetített agresszió Az agresszió kezelése során különös figyelmet kell fordítani a fenti kiváltó tényezőkre. Ugyanis a zavarok korrekciója csakis a kiváltó okok részletes feltárása alapján tervezhető meg. Az okok között legtöbbször a szeretet – kapcsolat sérülése is megtalálható, ezért nagyon fontos, hogy megelőlegezett szeretettel és bizalommal bánjunk a gyermekkel. Ez támaszt jelent számára, de ugyanakkor határozott és következetes követelményeket is jelent. Ezzel párhuzamosan feladatokkal kell, hogy ellássuk a gyermeket, melyek segítenek a feszültség levezetésében és a közösségbe való beilleszkedésbe egyaránt. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az agresszió egy fokozott energia, amely cselekvésre sarkall. Ezért lehetővé kell tenni az agresszív feszültség csökkentését, sport, fizikai munka vagy valamilyen művészeti tevékenység által. Szintén nagyon fontos a helyes viselkedési minták rendszeres jutalmazása és a negatív viselkedések megfelelő büntetése, ügyelve arra, hogy a jutalmazás 135
történjen döntő mértékben. Feltétlenül kerülni kell, hogy indulatkitöréssel, agresszióval vagy megszégyenítéssel reagáljunk a gyermek agressziójára. Mindig legyünk következetesek a nevelési módszerek alkalmazásában. Az iskola elkötelezettsége, a megfelelő programok és szervezési feltételek meglétével, valamint az iskola és más szervek szoros együttműködésével, hosszú távú programok alkalmazásával megvalósulhat az iskolai agresszió kezelése. Személyi higiéné Az iskolai nevelés egyik fontos részterülete az egészségnevelés. Az ez irányú nevelés a mindennapok nevelő munkájának szerves része, a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Az egészségnevelés fő területei: a helyes szokások, napirend kialakítása, korszerű egészséges táplálkozás, egészségmegőrző mozgás, sportolás, helyes tartás kialakítása, mentálhigiéné, betegápolás, kapcsolódó egészségügyi szervek. Az egészség fő feltétele a test és a környezet tisztasága: tisztálkodás, haj-, bőr-, körömápolás, fülápolás, fogápolás, wc-használat, zsebkendő használat, napjában többszöri kézmosás. A felsorolt tevékenységeken kívül fontos feladat az erre a célra szolgáló helyiségek (wc, zuhanyzó, mosdó) tisztántartása, fertőtlenítése, rendeltetésszerű használata. Ezért rendkívül nagy figyelmet fordítunk és fordíttatunk tanulóink személyes higiénéjére, és ezeket a mindennapokban folyamatosan gyakoroljuk és gyakoroltatjuk, melyek megvalósításához rendelkezünk a megfelelő tárgyi feltételekkel. Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Eredményes elsősegélynyújtás attól várható el, aki az ezzel kapcsolatos alapvető ismeretek birtokában van. Iskolánkban folyamatosan és a tanulók fejlődési szintjének megfelelően közvetítjük az elsősegélynyújtáshoz kapcsolatos ismereteket. A program nagyobb mértékben gyakorlati elemeket tartalmaz, melyeket diákjaink speciális szükségleteihez igazítottunk. Az elsősegély azon területeit mutatjuk be, melyeknek ellátását tanulóink is megtanulhatják, begyakorolhatják. A gyermekek képességeit figyelembe véve a következő témaköröket kívánjuk feldolgozni: Biztonsági szabályok betartása elsősegélynyújtás esetén Baleset megelőzési tanácsok Stabil oldalfekvés Mentő hívása Vérzéscsillapítás Mérgezések Csontok és izületek sérülései Idegen test a szemben légutakban 136
Égések ellátása Gyakoribb rosszullétek és elsősegélyük Az elsősegélynyújtási ismeretek elsajátításának és azok folyamatos gyakorlásának alapvető célja többek között azon jártasság megszerzése, hogy váratlan veszélyhelyzet esetén tanulóink céltudatossá váljanak és képesek legyenek úrrá lenni saját és esetlegesen környezetük ideges hangulatán.
137
