ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI ISKOLA

BUDAI VÁROSKAPU ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2014.

TARTALOM TARTALOM ___________________________________________________________________ 2 PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ALAPELVEI___________________ 4 BEVEZETŐ ___________________________________________________________________ 4 KÜLDETÉSNYILATKOZAT _____________________________________________________ 5 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA __________________________________________ 6 1.1. Működésünk társadalmi környezete, helyzetelemzés ___________________________________ 6 1. 2 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai _____________ 7 A tudás – mint érték ______________________________________________________________ 8 Az egészség – mint érték _________________________________________________________ 11 A szocializáltság - mint érték ______________________________________________________ 14 1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ____________________________ 16

AZ ALAPFOKÚ ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI ___________________________________________________________ 20 Iskolánk kiemelt fejlesztési területei – nevelési céljaink ___________________________________ 21 Az erkölcsi nevelés ________________________________________________________________ 21 1.4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ______________________________ 25 1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ______________________________ 26 1.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai _______________________________ 31 1.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység _______________ 34 Iskolánk alapelve, célja, feladatai az együttnevelés megvalósítása során ____________________ 42 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása _______________________________________________ 50 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ____________________________________ 54 A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR) ________________________________________________________________ 57 „Lépésről-lépésre” program _______________________________________________________ 59 Szakiskola és speciális szakiskola __________________________________________________ 59 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje _________________________ 62 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ___________________________ 64 A tanulók és a szülők és a pedagógusok közösségét érintő kapcsolattartási és együttműködési formák _____________________________________________________________________________ 64 1.9 A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata ______________________________________ 67 A vizsgaszabályzat célja _________________________________________________________ 67 A vizsgaszabályzat hatálya _______________________________________________________ 67 Osztályozó vizsga ______________________________________________________________ 68 Javítóvizsga ___________________________________________________________________ 69 Pótló vizsga ___________________________________________________________________ 69 Művészeti alap- és záróvizsga _____________________________________________________ 70 Szakmunkás vizsga _____________________________________________________________ 70 Az értékelés rendje ______________________________________________________________ 70 1.10. A vizsgatárgyak részei és követelményei __________________________________________ 71 1.11. Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének és átvételének szabályai __________________ 72 1.12 A felvételi eljárás különös szabályai _______________________________________________ 73

2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE __________________________________________ 75 2.1. ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ _____________________________________________________ 75 Köznevelés feladata és értékei _____________________________________________________ 75 2.2 A választott kerettanterv megnevezése ______________________________________________ 77 Budai-Városkapu Iskola kerettantervi óraterve ________________________________________ 77 A Budai Városkapu Iskola Bártfa Utcai Általános Iskolájának kerettantervi óraterve: __________ 79 A Budai-Városkapu Iskola Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Iskola kerettantervi óraterve ____________________________________________________________ 80 A Budai-Városkapu Iskola Vasas-Somogy-Hird Általános Iskola kerettantervi óraterve ________ 82 Budai- Városkapu Iskola Fehérhegyi Szakiskola és Speciális Szakiskola óraterve __________ 84 A Budai-Városkapu Iskola Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Iskola alapfokú művészetoktatási óraterve _________________________________________________ 91

2

2.3 A választott kerettanterv feletti óraszám _____________________________________________ 92 2.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ______________ 92 2.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása __________ 94 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ________________________________ 94 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása _________________________________ 94 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ________________________________ 95 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása _________________________________ 96 A 9-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ________________________________ 97 2.6 Mindennapos testnevelés ________________________________________________________ 97 2.7 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai _________________ 99 2.8 Projektoktatás _________________________________________________________________ 99 2.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ___________________________________ 101 2.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái _________ 103 Ellenőrzési, értékelési rendszerünk ________________________________________________ 103 Tanulók ellenőrzési és értékelési rendszere __________________________________________ 104 Az eredményvizsgálatok tárgya, ideje, lényege: ______________________________________ 104 Az értékelés, minősítés lehetőségei ________________________________________________ 105 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ______ 106 A szöveges értékelés érdemjegyre történő átváltása ___________________________________ 107 Írásbeli feladatok értékelése ______________________________________________________ 108 2.11 A magasabb évfolyamra lépés feltételei ___________________________________________ 109 Magasabb évfolyamra lépés feltételei az alapfokú művészetoktatásban ____________________ 109 2.12 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ______________ 110 2.13 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei _________________________ 111 2.14 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek _____________ 112 2.15 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ______________________________ 113 Az iskola egészségnevelési elvei __________________________________________________ 113

KOMPLEX INTÉZMÉNYI MOZGÁSPROGRAM __________________________________ 116 Az iskola környezeti nevelési elvei ________________________________________________ TANULÓINK KÖRNYEZETÉRT FELELŐS ÉLETVITELÉNEK MEGALAPOZÁSA ________ Környezeti tartalom ______________________________________________________________ MÓDSZEREK __________________________________________________________________ Új tanulási, tanulásszervezési technikák ____________________________________________ Szempontok a módszer kiválasztásához: ____________________________________________ Információáramlás _____________________________________________________________ Kapcsolatok, támogatók _________________________________________________________ Eredményesség _______________________________________________________________ 2.17 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ______________ Magatartás, szorgalom értékelésének szempontjai: ____________________________________ A magatartás értékelésének elvei __________________________________________________ A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei: ___________________________ A szorgalomjegyek megállapításának elvei __________________________________________ A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ____________________________________________ Jutalmazás ___________________________________________________________________ Az iskolai büntetés formái: ______________________________________________________

117 125 128 131 131 133 133 133 134 135 135 135 136 137 139 139 141

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK _____________________________________________________ 141

3

PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ALAPELVEI Pedagógiai Programunk összeállításánál a következő alapelvek betartására voltunk figyelemmel:  Általános érvényű, minden intézményegységre azonos alapelveket, értékeket tartalmazzon.  Áttekinthető, kezelhető, megfelelően tagolt legyen.  Lebontható legyen az intézményegységek feladatterveinek, munkaterveinek készítéséhez.  A célok elérését megfogalmazó sikerkritériumokat fogalmazzunk meg.

BEVEZETŐ A pedagógiáról vallott szemléletünket a következő idézettel fejezzük ki: „Egy élet a kezedben” Ha a gyerekek mindig kritizálva élnek,

Megtanulják megbecsülve érezni magukat.

Megtanulnak megbélyegezettnek lenni.

Ha a gyerekek méltányosságban élnek,

Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek,

Megtanulják az igazságot.

Megtanulnak veszekedni.

Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat,

Ha a gyerekek kicsúfolva élnek,

Megtanulnak hittel élni.

Megtanulnak szégyenlősnek lenni.

Ha a gyerekek megerősítve élnek,

Ha a gyerekek megszégyenítve élnek,

Megtanulják magukat szeretni.

Megtanulják bűnösnek érezni magukat.

Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek,

Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek,

Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban.

Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek,

Dorothy Law Holte: Egy élet a kezedben…

Megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek,

4

KÜLDETÉSNYILATKOZAT Iskolánk tantestülete köszönti mindazokat, akik érdeklődnek Pedagógiai Programunk iránt. Soktagozatú, összetett iskolánk több épületben helyezkedik el Pécs keleti városrészén. A bennünket választó tanulóknak lehetősége van arra is, hogy 6-18 éves korig iskolarendszerünkben tanuljanak.  az általános iskolai képzés  az alapfokú művészetoktatás, zeneművészeti ágon  a 9-10. évfolyamos fogyatékos tanulókat felkészítő szakasz  a 9-10. évfolyamos szakiskolai szakasz  10 illetve 20 hónapos felzárkóztató képzés  az alapfokú felnőttoktatás  a 11-12. évfolyamon szakképzés  a HÍD I.-II. PROGRAM a különböző érdeklődésű és életkorú tanulóknak ad tanulási lehetőséget. Az iskolával szemben támasztott társadalmi elvárásnak megfelelően  korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető műveltséget szeretnénk nyújtani  biztosítani szeretnénk a középiskolába való bejutást, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra is  segíteni a munkába állást  alakítani a tanulók magatartását, viselkedését, személyiségét  segíteni a felnőtt lakosság sportolási, kulturálódási lehetőségét  lehetőségtől függően támogatni szeretnénk a civil kezdeményezéseket, közéleti programokat. Kollégáinkkal szemben követelményként fogalmazzuk meg az iskola céljait elfogadó és azért tenni akaró magatartást. Diákjainktól elvárjuk az együttműködést és felelősségvállalást. A szülőktől kérjük, hogy nevelési munkánkban legyenek partnerek és intézményeinket támogassák céljaik elérésében. Céljaink:     

A lakókörnyezet szerves részeként működni. A tehetséggondozás tanórán kívüli lehetőségeivel magas szintű tudást nyújtani. A hátrányok csökkentése alternatív pedagógiai programok és a felnőttoktatás, speciális képzési tagozat munkájának megszervezésével A szakmai képzésekkel a munkaerőpiacnak való megfelelés elősegítése. Szellemileg, testileg és lelkileg ép, együttműködésre képes egészséges nemzedéket felnevelni.

5

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1. Működésünk társadalmi környezete, helyzetelemzés A Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 187/2007. (04.20.), a 266/2007. (06.07.), 272/2007. (06.07.), 327/2007. (06.21.) valamint az 590/2007. (12.13.) számú határozatában iskolánk működési területe Pécs keleti városrésze. E szerint egy igazgatás alá került:  a volt Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola (Pécs-Szabolcsi, a Fehérhegyi és a Meszesi Általános Iskola)  a volt Bártfa Utcai Általános Iskola  a volt Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény  és a Vasas-Somogy-Hird Óvoda és Általános Iskola A többcélú, szakmai szempontból önálló részekből álló egységes iskola 2007 és 2013 között Budai Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény néven működött. 2012. szeptemberétől a pécsszabolcsi, Török István utcai telephely fenntartója a Pécsi Püspökség lett. 2013. január elsejétől az iskola állami fenntartásban működik tovább, fenntartója a Klebersberg Intézményfenntartó Központ. Intézményünk a Pécsi Tankerülethez tartozik. Működtetője Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az intézmény feladatai közül kikerült az óvodai nevelés. Pécs keleti városrésze az elmúlt időszakban jelentősen változott. Az 1950-1970-es években bányásztelepülésként volt ismeretes, mely sok értéket hordozott: gazdag sportélet, változatos kulturális programok, bányászhagyományok ápolása jellemezte e városrészt. A 80-as években megváltozott a helyzet: a sportpályák részben megszűntek, a kulturális intézményeket (József Attila, Puskin téri Művelődési Ház) könyvtárakat bezárták, művelődési házak felújítását elhanyagolták. A Mecseki Szénbánya Vállalat leépülésével a település “bányászjellegét” lassan teljesen elveszti. Sportolási, kulturális lehetőségként csak az iskolák maradtak. A lakóterület megjelenési és társadalmi összetétele is nagy változáson ment keresztül. A szénbányák működése idején elsősorban a vállalat dolgozói éltek itt, az ő gyermekeik jártak iskolánkba. A szülők partnerei voltak a pedagógusoknak, szabadidejükben sokat segítettek a tárgyi feltételek javításában. Tanulóink a munka szeretetét, a tudás tiszteletét, egymás megbecsülését, a segítőkészséget az otthoni környezetben is tapasztalták. Az elköltözésen, elszegényedésen, elöregedésen csak a 80-as évek végén megindult gázprogram változtatott. Megindult a családiházas építkezés. További segítséget jelentene az

6

ipartelepítéssel együtt járó munkaalkalom növekedése is. Családjaink egy részében szeretetteljes, nyugodt, törődő légkörben élnek tanulóink. A családok nagy részére az anyagi gondok ellenére még jellemző a gyerekekre való odafigyelés. Sajnos körzetünkben is csökken az „ép” családok, nő a válások száma, a munkanélküliség jellemzővé válik. Ezekre a „családi” hátterekre jellemző az alacsony iskolázottság, életmódbeli igénytelenség, az alkoholizmus. A területen lakó családok körülbelül 50 %-a nem a területen levő iskolákat választja gyermekük iskoláztatására. Tanulóink mindegyike egyaránt fontos számunkra, és ezért minden egyes gyermekben szeretnénk megtalálni azt az értéket, amelyet fejleszteni kívánunk. Reméljük, hogy a területen élő családok is egyre inkább érzik magukénak és lesznek velünk együtt büszkék iskolánkra. Bízunk benne, hogy nem csak színvonalas nevelő – oktató - képző iskolaként működhetünk, hanem a lakóterület kulturális-, sportéletének központjává, bázisává is válhatunk. Ehhez keressük és várjuk a területen élő családok, a területen működő intézmények, vállalatok, civil szervezetek további együttműködését, támogatását.

1. 2 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelési program összeállításánál figyelemmel voltunk  a környezeti elvárásokra (Iskolaszék, Szülői Munkaközösség, az iskolát segítő szervezetek)  meglevő lehetőségeinkre (személyi, tárgyi adottságok)  a nemzeti köznevelési törvény által meghatározottakra (tanulói jogok, kötelességek)  a fenntartó által megjelölt feladatokra építkeztünk  a pedagógiai irodalom legújabb, leghatékonyabb elméleteivel, gyakorlatával  alternatív pedagógiák eredményeivel  bevált eredményes hagyományainkkal kihasználtuk  környezetváltoztató, alakító szándékokat, energiákat Az iskola alapvető célja: A pedagógiai tevékenység keretében az egyén életvezetéséhez szükséges értékek kialakítása, fejlesztése. Nevelési programunk vezérelve: újraéleszteni, megtartani, és kialakítani mindazon értékeket, amelyek birtokában tanítványaink szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre való tekintet nélkül képesek művelt, kulturált emberként helytállni, majd az iskolában szerzett ismeretekre és készségekre építve későbbi tanulmányaikat folytatni, szakemberként érvényesülni felnőtt életükben.

7

Az egészséges nemzeti önbecsülés érdekében meg kell ismerni tanulóinknak népünk történelmét, művészetét, a hazai természeti adottságokat, gazdasági lehetőségeinket, a tudományos életben elért eredményeinket, szokásaink ünnepeink lényegét. Olyan iskolát szeretnénk, amely nemcsak a „boldog gyermekkor szigete”, hanem kétirányú közlekedésre alkalmas híd a társadalmi kihívások és az egyénileg lehetséges és szükséges ambíciók között. Ahol a gyerekeket: megtanítjuk megismerni, megtanítjuk együtt lenni másokkal, megtanítjuk dolgozni, megtanítjuk élni. Törekszünk az előítélet-mentesség, a tolerancia megtartására és megtanítására. A nevelési programunkban értékeket hangsúlyozunk. Figyelembe vesszük, hogy az érték – mint produktum – kettős funkciót tölt be:  Individualista fejlesztési funkció  Közösségfejlesztő funkció Az értékek széles tárházából, három (az előzőek alapján kiválasztott érték) köré építjük pedagógia cél és feladatrendszerünket, amelyek:  A tudás  Az egészség  A szocializáltság Érvényesség Iskoláink egészére, minden életkori és szakmai szakaszára érvényes, hangsúlyozandó és kialakítandó értékekről van szó, természetesen a sajátosságoknak megfelelő módon és formában. Az iskolai dokumentumokban (éves munkaterv, tanmenet, tanórai óraszervezésben, tanórán kívüli tevékenységekben) elősegítendőek, megjelenítendőek ezek az értékek.

A tudás – mint érték A tudást tágan értelmezzük, érvényes az anyanyelvi és idegen nyelvi, a társadalomtudományos, természettudományos és a készségtárgyakban megjelenő tudáselemekre és összefüggésekre. A tudás értelmezésénél az alábbiakra vagyunk figyelemmel.  A gondolkodás, a megismerés készségeinek és képességeinek a kifejlesztése, melyek segítségével az egyén képes a környezetéből felvett információkat hatékonyan feldolgozni, elemezni, az elemzések alapján következtetéseket levonni és döntéseket hozni.  Az iskolánknak olyan ismereteket kell közvetítenie, amelyek felhasználhatók a gyakorlatban, a mindennapi életben, amelyek lehetővé teszik az ember környezetében előforduló természeti és társadalmi jelenségek mélyebb megértését, eszközök, anyagok hatékonyabb használatát, a környezet megóvását.  Ez az érték bevezetést nyújt a különböző tudományokba, előkészít a későbbi tanulmányokra, megteremti valamely szakmára, hivatásra való felkészítés alapjait.

8

Miért választottuk ezt az értéket?  az általános iskola feladata továbbra is az, hogy fejlesztő munkája mellett felkészítse a tanulókat a továbbtanulásra, s kialakítsa bennük azokat a készségeket, amelyekre alapozva képesek lesznek az egyéniségükhöz leginkább illő pálya választására  sikerorientált világunkban is egyre nagyobb az értéke a stabil, a biztos, speciális tudáselemekből építkező ismereteknek  a világ sokrétű és összetett megértésének lehetőségét adja a tudás  az értelmi felkészültség fejlődése, fejlesztése az eredményes nevelés – oktatás – képzés kiinduló feltétele. Eszköze az információ kezelése, feldolgozása által sajátítunk el minden ismeretet, készséget, képességet, legyen az elméleti, gyakorlati, mozgásos, esztétikai ismeret. Célok:  a tevékenységközpontúság alapján a tanulókban alakuljon ki a sokoldalú ismeretszerzés képessége  a problémaérzékenység iránti fogékonyság, kíváncsiság fejlesztése  tehetség felismerése és széleskörű kibontakoztatása Feladatok, részcélok:  az indirekt gondolkodás fejlesztése  az életkornak megfelelő az analízis, szintézis, absztrahálás képességének fejlesztése  tanórai differenciálás megvalósítása  önálló, öntevékeny, alkotó részvétel a tanulásban  bemutatók, kiállítások, versenyek szervezése  szakkörök, érdeklődési körök, sportkörök, nívócsoportok működtetése  könyvtár, médiatár, Internet használata  tanulmányi kirándulások, intézménylátogatások szervezése  pedagógus szakmai, minőségi munkájának fejlesztése  kompetencia alapú oktatás elterjesztése  játékba integrált tanulás Életkorra bontott feladatok:  Az iskola 1-4. évfolyamán - játék és mesehallgatás képességfejlesztési lehetőségei - a sajátos nevelési igényű gyerekeknél a kompenzációs lehetőségek bővítése, a nem, vagy kevésbé sérült funkciók differenciált fejlesztése - teljesítménymotivációk (elismerési vágy) kialakítása, esetleges gátló, szülői beállítódások megszüntetése - tanítványi kötődés kihasználása, erősítése - a társakhoz való viszony (segítőkészség, együttműködés, tisztességes versenyzés kiépítése, fejlesztése)

9

helyes tanulási szokások kialakítása (rendszeresség, önellenőrzés) szemléletes megfigyelések biztosítása szóbeli megfogalmazás, szókincs fejlesztése olvasási, írás-, beszédkészség fejlesztése szövegértés és képzés gyakorlása rendszerezési, kombinációs, szabályindukciós képesség tárgyakkal, manipulációs úton fejlesztve - számítógépes játékok működtetése (kezelési készség fejlesztése) - idegen nyelvi lehetőségek - mozgáskoordináció fejlesztése (sportolási lehetőség és eszközökkel való manipulálás) 5-8. évfolyamon - a tanulási motívumok céltudatos tevékenységgé alakítása - a tanulás értékének tudatosítása - értelmezések, törvényszerűségek, bizonyítási, kritikai igény fejlesztése - fogalmazási készség (szóban, írásban) fejlesztése - könyvtárhasználat, Internet kezelés, oktatóprogramok önálló használata - bonyolultabb sportmozgások - versenyszellem és sikerélmény biztosítása - érdeklődési körökben hasznos, érdekes ismeretszerzés - az absztrahálás képességének fejlesztése - az egyedi és az általános megkülönböztetése 9-10. évfolyamon - a tanulási nehézségekkel küzdők hiányosságainak feltárása, egyéni tevékenységek kidolgozása, pontos ismeretek kialakítása - koncentrálás, elvonatkoztatás fejlesztése - egy-egy résztéma sok gyakorlással való alaposabb elsajátítása - a tanulók érdeklődését fenntartása motivációs bázis erősítésével, sikerélmény, versenyszellem kialakítása 11-12. évfolyamon - szakmai önérzet kialakítása - speciális, szakmai tudások esetében az elmélet és gyakorlat összefüggéseinek kiemelése - felelősségvállaló, önkritikus tevékenységre szoktatás -







Felhasználandó eszköztár:  számítógépterem, Internet hozzáférés  multimédiás – nyelvtanulást segítő eszközök  kísérleti eszközök, anyagok használata  könyvtári állomány (lexikon, szótár, verseskötet, kötelező olvasmányok)  sportoláshoz szükséges felszerelések, eszközök, létesítmények  pontos követelményrendszer és ellenőrzési szempontok  pedagógiai felkészültség, továbbképzési formák

10

     

tanári érdekeltségi rendszer hatáserősítő szülői együttműködés kialakítása szakmai oktatás, képzés eszközrendszere emelt óraszám, szakköri lehetőség, versenysportok lehetőségei zenei nevelés eszközrendszere fejlesztő- és gyógypedagógiai eszközrendszer

Hatékonysági mutatók:  iskolaérettség és felvétel  idegen nyelvi belső (alapvizsga) vizsga eredményei  egy-egy sportágban leigazolt versenyzői tagság  tanulmányi versenyeken indulás és eredményességi mutatók  szakkörök bemutatóinak sikeressége  továbbtanulási mutatók  zenei bemutatók, hangversenyek  eredményes szakmunkás vizsgát tettek száma A felsorolt területeknek megfelelően évenként vizsgálni kell a hatékonyságot és az év végi összefoglaló jelentésben rögzíteni kell. Felelős: igazgató, igazgatótanács.

Az egészség – mint érték Miért?  

az egészségfejlesztő funkcióknak fontos szerepe van az egyén érvényesülésében az értékhez kapcsolható eljárás és eszközrendszer hozzájárul a népesség fizikai fejlő-déséhez, munkaképességének megőrzéséhez, életben maradási esélyeinek fokozásához.

Cél: Az egészségkultúráltság elérésének eszközeivel  igényesebb tanulói szükségletek kialakítása,  amennyiben szükséges: az életvitel módosítása. Feladatok, részcélok:  élettér környezeti és tárgyi feltételinek kialakítása és működtetése  személyes higiénia belső szükségletté válása rendszeres ellenőrzéssel  mozgáskultúra fejlesztése sportági kínálat növelésével  személyes példamutatásadás  étkezési szokások szempontjainak gyakoroltatása  helyes napirend kialakításának segítése  szülői együttműködés kialakítása

11

 

saját és mások egészségének megőrzésének biztosítása egészségre káros szokások megelőzése, kezelése

Állapotfelmérés: A feladatok meghatározásához szükséges helyzetelemzés nélkülözhetetlen része. A következő témakörökben végzünk állapotfelmérést:  Testi egészség: - szervi problémák - allergiás gyermekek - mozgáskorlátozottak - gyógyszerérzékenység - beszédhibás, részképesség zavaros tanulók - túlsúlyos, vagy kórosan sovány tanulók - fogászati problémák - gyógytestnevelésre utasítottak - iskolai balesetek - FITT mérés - Szakvélemények megismerése  Lelki egészség: - hangulati állapot - túlterheltségi mutatók - iskolához fűződő viszony - szexuális veszélyeztetettség  Tanulók szociális helyzete: - állami gondozott, tartós vagy átmeneti nevelt, félárva, árva - hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű - veszélyeztetett - sajátos nevelési igény - beilleszkedési, tanulási és magatartási zavar - szülői háttér hiányosságai  Káros szenvedélyek: - alkoholfogyasztás - kábítószer fogyasztás - dohányzás  Iskolai környezet hatása: - tantermek állapota - folyosók, WC-k állapota - ebédlő állapota - udvar, sportpályák állapota

12

Program életkori szakaszokra bontva: (tanmenetek, munkatervek ennek lebontásával készüljenek) 







Az 1-3. évfolyamon - gondozási feladatok - SNI iskolások megfelelő önkiszolgáló képességeinek fejlesztése - pihenés fontossága - az öt érzékszerv ápolása, védelmének módjai - az emóciók felelős és felelőtlen kifejezései és hatásuk - jó testtartás jellemzői, helyes légzés - biztonsági előírások tudatosítása gyógyszerek esetén - bemutatni a fertőzésveszélyes helyzeteket, a védekezés fogalmait - az időjárásnak, tevékenységnek megfelelő öltözés tudatosítása - környezetszennyezés kérdéseit, környezetének tisztántartásával gyakoroltatni - növényápolás, kisállattartás gyakorlatát kialakítani 4-6. évfolyamon - a fizikai, mentális, emocionális jó közérzet kapcsolata - családi és közösségi kapcsolatok hatása az egyén egészségmagatartására - táplálkozás és egészség kérdései, testtartás, sport szerepe - betegségmegelőzés, felismerés, tennivalók - az ember és környezetkárosító lehetőségek elkerülésére 7-9. évfolyamon - serdülőkor egészségügyi problémáinak feldolgozása - férfi-női fejlődés különböző okai, testünk működése - sportolási lehetőségek, előnyök, veszélyek - drogellenes információk - betegápolás és orvosi ellátás - szexualitás, menstruáció, higiéniája, felelőssége - öltözködés, divat, egészség kapcsolata, összefüggései - egészséges környezet megvalósítása 10-12. évfolyamon - munkavédelem, balesetvédelem kérdései - felkészülés a családi életre (fizikai, érzelmi, anyagi feltételek) - a példaadás felelőssége az egészségkultúra területén

Hatékonysági mutatók: A célkitűzésben megjelölteket az alábbiak figyelembevételével, vizsgálatával tudjuk tetten érni:  A tanulók személyes megjelenése - testi ápoltság - ruházat

13

felszerelés magatartási jellemzők (tanórán, szünetben, utcán, ebédlőben, kiránduláson, tanórán kívüli foglalkozáson) A tevékenységi élettér állapota - világítás, hőfok, szellőztetés (oxigén) - szemetelés, rongálások gyakorisága - esztétikai megjelenés (virág, díszítés, függöny) - tanulói produktumok megjelenése Sport, testmozgás különböző formáinak ismerete - aktivitás előnyei - napirend fontossága Betegségek fajtái és előfordulásuk (hiányzási mutatók) - szexuális problémák és kezelésük - káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drog) - balesetek előfordulásának gyakorisága, okai -







A hatékonysági mutatóknak megfelelő vizsgálatokat évenként kell készítenünk a munkaközösség-vezetők és pedagógusok bevonásával. Felelős: osztályfőnöki munkaközösség-vezetők

A szocializáltság - mint érték A szocializáltság, mint érték megjelentetése magában hordozza azt a cél és feladatrendszert, amelyben az iskola hozzájárul ahhoz a folyamathoz, amelyben a gyermek biológiai lényből szociális lénnyé fejlődik, autonóm, szociális-morális jellemzőkkel bíró emberré válik. Az autonóm szociomorális emberkép összetett, szocializációs célokra megjelölt elemei: 



 

autonómia - a személyiség önvezérlő képességének fejlesztése, amelyben a külső elvárások és belső igények összhangban vannak, amelyben megszűnik a személyiség és magatartás szituációfüggő jellege, önmaga alakítja igényeinek megfelelően a szituációkat. altruisztikus, szociális közösségre orientált - az a képesség, amelyben a személyiség képes egyes tettei konzekvenciáinak és más személyes motívumainak, problémáinak, érdekeinek figyelembevételére. képes a magatartási normák alkalmazására a kiscsoporton kívül is. morális tudatosság - képes a különböző normák közötti tájékozódásra és választásra - képes a már elfogadott normáit a valóságról szerzett reális tapasztalatai alapján felülvizsgálni, módosítani - képes a normatív elvárások legitimitásának vizsgálatára - képes érvelni, indokolni az elfogadott magatartásnormák mellett

14

Miért?    

a szociálisan kívánatos viselkedés tanítása minden kétséget kizáróan a következő évtizedek korszelleme lesz. a szülői hatások nem teremtik meg mindig a szociális viselkedés megfelelő szintjeit. tanulóink összetétele az interperszonális problémák megelőzésének, illetve csökkentésének igényét veti fel. szaporodnak társadalmukban a feszültség és konfliktushelyzetek, amelyeket tanulóinknak szociálisan elfogadott módon kell kerülniük, hogy kívánt céljaikat elérhessék.

Célok:          

magatartási normák felmutatása, érzelmi elfogadása és ennek megfelelő viselkedés kialakítása a pluarizmus alapján megláttatni azt, hogy ez az érték is szituációtól függő és változó. a társadalmunkban létező, eltérő értékrendek megismertetése kommunikációs készségek gazdagítása, tudatossá tétele a kötelességérzés és felelősség kialakítása a rivalizáció egészséges gyakorlatának megismertetése segítő magatartás, kooperáció kialakítása aktív nevelői magatartás a valóságpedagógia alkalmazásakor a másság elfogadása és megélése tudatosítani, hogy az interperszonális kapcsolatokon túl az élettér védelmének, szeretetének, értelmes alakításának az igényét is elősegíti a szocializáltság, mint érték megjelenése

Területei: Ennek az értéknek az elfogadása, kialakítása, védelme átszövi az egész iskolai gyakorlatot ezért a különösen fontos területeket jelöljük meg.  Diáktanács (érdekképviseleti, érdekérvényesítői, információ áramoltatás)  Diáknap szervezése  Iskolatörvények (a házirend megalkotása, működtetése)  Ügyeleti rendszer segítése, szervezése  Iskolaújság, iskolarádió szerkesztése  Jutalmazási (büntetési) rendszer működtetése, véleményezése  Iskolajelvény, egyen-póló, kendő használata  Egyéni és közösségi beszélgetések (osztályfőnöki, fejlesztő órák)  Hagyományőrző Szövetség munkájában részvétel  Ünnepségeken, rendezvényeken való szereplési lehetőség  Névnapi és születésnapi összejövetelek (osztályszinten)  Szakkörök, sportkörök munkájában részvétel

15



Tanulmányi kirándulások, országjárások szervezése

Nevelési teendők:  szociális tanulás alkalmazása  szerepempátia felkeltése  vélemények orientálása (viták, megbeszélések)  morális történések szemléltetése (jó-rossz, következményekkel)  konfliktushelyzetek elemzése, elemeztetése  választási lehetőségek felkínálása (megerősítő, leépítő következményeivel, átélési lehetőségével együtt)  aktivitás biztosítása vitákban, döntésekben Hatékonysági mutatók:  Szociometriai helyzet vizsgálatának eredménye  Társas kapcsolatok minősége  Tevékenységszervezés modellje: tanulói együttműködés, folyamatos kommunikáció fejlettsége, közös döntések megvalósulásának szintje  Különböző rendezvények, akciók, csoportesemények tanulói részvétele minősége  Együttműködő-kommunikatív pedagógusi magatartás megléte  Kondicionáló - szelektív hatásrendszer működtetésének tudatossága Felelős: osztályfőnöki munkaközösségek. Forma: értekezlet, írásbeli, szóbeli beszámoló

1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célkitűzésünkből adódik a mottónk: „Nem ismeretközpontú, hanem személyiségközpontú az iskolánk”. Célunk tehát a tanulói személyiség „erejének”, épségének növelése (kompetencianövelő stratégia); Általános célként kiemeljük:  a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítését;  Konkrét céljaink pedig:  az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés,  olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is,  az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, amely a gyermeki, a serdülői személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul.

16

Iskolánk nevelésének alapfunkciója a személyiségfejlődés szándékos segítése, a pozitív egyéni értékrend kialakításának, megszilárdításának, pozitív irányú változásának az elősegítésével. Személyiségfejlesztésünk modellje:

Személyes kompetencia Egyéni különbségek fejlesztése

Kognitív kompetencia Az értelem kiművelése

Szociális kompetencia Csoportlét, társas viselkedés

Speciális kompetencia szakképzés

Ezek a kompetenciák a személyiség valamennyi egzisztenciális jelentőségű funkciójának eredményes teljesülését szolgálják. A nevelésünk alapvető feladata ezen kompetenciák fejlesztése, amelyek egymással szorosan összefüggenek. Így jól szolgálják a nevelésünk, oktatásunk, képzésünk célkitűzésünkben is megfogalmazott egységét. Személyes kompetencia A személyes kompetencia fejlesztése érdekében figyelemmel kell lennünk a következőkre  A biológiai lét értékei közül - Az élet tiszteletére - Az egészség értékére  Az én harmóniájára, autonómiájára - Önismeret, önnevelés, önbecsülés, önbizalom, belső harmónia, ambíció kérdéseire  Az egyén szuverenitására - Szabadságvágyára - Önállósulási, öntevékenységi vágyára Az affektív különbségek általában normális eloszlásúak, de az egyéniségfejlesztési szempontból ismerni kell az öröklött személyiség aktivitását szabályozó szélsőséges dimenziókat is: Ingerszükséglet: introvertált – extrovertált 17

Érzelemerősség: melankolikus – kolerikus Érzelemingadozás: flegmatikus – szangvinikus Koncentráltság: dekoncentrált – túlkoncentrált A pedagógus feladata felismerni az egyes eseteket és a fejlesztési eljárásokat ennek megfelelően kialakítani.

Elvégzendő feladatok  Tanulóink értsék meg a szabálytudat, feladattudat, a döntési szabadság és a felelősség szerepét.  Olyan iskolai értékrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak és mindenkitől egyértelműen, következetesen elvártak  Reális tanulói önértékelés fejlesztése A fejlesztő terület domináns színtere  testnevelés, biológia, osztályfőnöki órák  sportfoglalkozások  életvitel és gyakorlati foglalkozások  önismereti játékok, tréningek  „D. A. D. A” órák Kognitív kompetencia fejlesztése Az iskola egész életét úgy kívánjuk alakítani, hogy a felkínált információk minél változatosabbak legyenek. Nem szabad a gyerekeket unatkozni hagyni. A kötelező iskola által kínált értelemfejlesztő lehetőségekből a tanulók nagy része csak akkor képes profitálni, ha megfelelően motivált. Ezért iskolánk fő feladata az egyéni motivációk kiváltása, megszilárdítása. Kognitív kompetencia motívumai  megismerési vágy - ingerszükséglet - kíváncsiság - érdeklődés  felfedezési vágy - felismerési - megfigyelési késztetés - értelmezési vágy  kötelességtudat  játékszeretet  alkotásvágy  tanulási sikervágy

18

 

elismerésvágy kudarcfélelem

Az egyéni fejlesztésnek az évfolyamokon, témákon átlépő folyamatos, optimális begyakorlottságot kell célul kitűznie. E fejlesztő terület domináns színterei  tanórák  szakköri foglalkozások  kreatív műhelyek  felzárkóztatási foglalkozások  versenyek, pályázatok  informatika, könyvtár használat Szociális kompetencia A csoportlét, társas viselkedés, komplex, bonyolult hatásrendszer, de személyiségfejlesztés szempontjából a legerősebb hatású. A szociális viselkedés alapvető jelentőségű öröklött alapja az érzelmi kommunikáció. Az érzelmi közeg nevelési hatásai iskolánk bevezető mottójában fogalmazódnak meg. A szociális kölcsönhatások tulajdonképpen kommunikációs kölcsönhatások, amelynek fejlesztése nevelésünk alapfeladata. A személyiség szociális viselkedését, fejlettségét, alakulását, fejlődését a pedagógus indirekt módon befolyásolhatja a korcsoportra jellemző kötődési háló megismerésével. (Elkészítését javasoljuk.) Szociális kompetencia fejlesztése  játék  kommunikáció  konfliktus kezelés  együttműködés  segítés  versengés tudatos kezelésével érhető el. E fejlesztő terület domináns színterei  osztályfőnöki órák  diákönkormányzati szerveződések  iskolai rendezvények  kirándulások, versenyek

19

Speciális kompetencia Speciális kompetenciák fejlesztésének közös alapja az alkotóképesség és valamilyen fajta tehetség. A tehetség kibontakozásának a speciális szakmai képességek, adottságok, a szakértelem, hivatásszeretet mellett a kognitív és szociális funkció fejlettsége is meghatározó. E fejlesztő terület színterei  a szakképzés  pályaorientáció  alapfokú művészetoktatás

Az alapfokú zeneoktatás általános és személyiségfejlesztési követelményei  óvodáskorú gyermekek zenei nevelése – zeneóvoda; hangszerbemutató az óvodásoknak a zenetanulás ösztönzésére  a zenei írás-olvasás alapjainak megtanítása  a zene logikájának, formai összefüggéseinek megtanítása  a főbb zenei stílusok sajátosságaival, a zeneirodalom nagy korszakaival, népünk zenéjével, a zene történetével és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek munkásságával való megismerkedés  más népek zenéjével való megismerkedés  a tanulók zenei ízlésének fejlesztése, az értékes zene szeretetére nevelés  a tanulók rendszeres és hatékony gyakorlásra szoktatása  értékes zenei anyag tanításával, korszerű, vonzó módszerekkel olyan érzelmi kapcsolat kialakítása a tanulókban a muzsikálás iránt, hogy az mindennapos szükségletükké váljon  a növendékek rendszeres hangverseny-látogatásra, a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre, értékes hangfelvételek és videofelvételek gyűjtésére és meghallgatására, de mindenekelőtt aktív társas muzsikálásra ösztönzése  a zenei pályára alkalmas tanítványok tehetséggondozása, számukra lehetőség biztosítása a sok szereplésre, versenyeken való részvételre  az amatőr muzsikálás működésének támogatása: zenekarokban (Gyárvárosi Gyermek- és Ifjúsági Fúvószenekar, fúvószenekar, minizenekar), kamaraegyüttesekben, kórusokban (alsós kórus, felsős kórus,) történő aktív részvételre ösztönzés

20

 iskolai rendezvényeken való aktív részvétel (kórusok, zenekarok, hangszeresek egyénileg)  növendékhangversenyek (farsangi hangverseny, tanszaki koncertek, év végi koncert) megrendezése – Ezáltal a szülők figyelemmel kísérhetik gyermekük zenei fejlődését.  városi és megyei zenei találkozókon való részvétel (népdaléneklési verseny, Éneklő Ifjúság, hangszeres találkozók)  A zene legyen mindenkié – a gyengébb képességű tanulók is lehetőséget kapnak a zenei képzésre.

Iskolánk kiemelt fejlesztési területei – nevelési céljaink A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket.

Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

21

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában

22

támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

23

Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén.

24

Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

1.4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, hiszen egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók egészségismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az egészségkultúra része a korszerű és eredményes elsősegély, amelyet csak gyakorlással, tanulással lehet elsajátítani. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, hogy baleset, vagy hirtelen egészségkárosodás következményeinek feltartóztatására további állapotromlás elkerülésére életkori sajátosságaiknak megfelelően képessé tegyük tanulóinkat.

25

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása egyrészt tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra, természettudományos gyakorlatok) másrészt délutáni csoport és egyéb foglalkozásokon valósul meg. 

Tanítási órákon történő elsősegély nyújtási oktatás, nevelés - alsó tagozaton: minden évben egészség délutánt szervezünk, ahol az alsó tagozat teljes egészében részt vesz a foglalkozásokon. Itt mentősök, védőnők, a Magyar Vöröskereszt dolgozói segítenek megismertetni a gyerekeket az alapvető elsősegély nyújtási technikákkal. (Pl.: kötözések – sebellátás, ájult beteg ellátása, újraélesztés, mentőhívás.) - felső tagozaton: ugyanez a gyerek-, sport- és egészségnap keretein belül valósul meg. Emellett alapszintű elsősegély nyújtás oktatása a természetismeret órákon is történik, az „ember” témakörön belül (Veszélyforrások és megelőzésük lehetőségei a háztartásban, közlekedésben, sportolás közben. Az ájult beteg ellátása. A sebellátás, vérzéscsillapítás gyakorlata). A tanulók részletesebben megismerik az elsősegély nyújtási technikákat biológia-egészségtan órákon, 7-8. évfolyamon. (Elsősegélynyújtás bőrsérülések, mozgássérülések esetén; szívmegállás, szívinfarktus tüneteinek felismerése. Vénás és artériás vérzés felismerése, fedő- és nyomókötés készítése.) Ezek az elsősegély nyújtási ismeretek a tanórák keretei között számon kért tananyagok. - A szakképző évfolyamokon kötelező modul a balesetvédelmi ismeretek elsajátítása. Szakmai gyakorlatot csak balesetvédelmi képzés után lehet megkezdeni.



Egyéb foglalkozások, szakkörök, tanfolyamok keretein belül történő elsősegély nyújtási oktatás, nevelés: Ezeknek a keretében a tanulók aktív részvételével önálló és csoportos tevékenység során ismerhetik meg az elsősegély fogalmát, célját, fontosságát,az egyes sérülések tüneteit és azok lehetséges következményeit,ellátásukat valamint a lehetséges vészhelyzeteket. Az iskolai védőnő különféle foglalkozásokat is tart, az 5-12. évfolyamos tanulóknak.

1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Közösség: Az emberek olyan egyesülése, amelyet közös érdek, cél, közös törekvések kapcsolnak össze. Iskolai munkánkban kulcsfontosságú tényező a pedagógusközösség. A pedagógusok és a gyermekek közössége, közösségünk fejlődése kölcsönösen feltételezi egymást, egységet alkot. A nevelők közössége és a tanulók közössége nem két, hanem egy, mégpedig pedagógi-

26

ai közösség. Közösségünkről szólva igényeljük és feltételezzük a nevelői, a tanulói mellett a szülői közösség egységét is. Az iskolánk közösségeit szűkebb értelemben- gyermekek és felnőttek, tanulók és nevelők alkotják. Tágabb értelmezésébe beletartozónak értjük a szülőket is. A teljes iskolaközösségünk gerince a pedagógusközösség, melynek erősítése kiemelt és állandó feladat. Az iskolai élet fejlődése attól is függ, hogy a tantestületünk mennyire formálódott valódi nevelői közösséggé. Valódi pedagógusközösségek nélkül igazi gyermekközösségeket sem teremthet az iskolánk. Nevelői közösség A nevelői közösséghez kapcsolódó feladatok megoldására a nevelői közösség egésze, a munkaközösségek, a különböző feladatokra alakuló nevelői csoportok hivatottak. Az intézményegységek közötti jó kapcsolat elősegítője a közös feladatvégzéseken alapuló pedagógus közösségek létrehozása. Oktatásmódszertani pályázatokon való közös megjelenés is elősegíti a nevelői közösség és a pedagógiai munka egységességét. Feladataink:       

Jó emberi kapcsolatok, jó munkatársi viszony, segítőkészség kialakítása. Egymás munkájának megismerése, megbecsülése, kollegialitás A hagyományok megtartása, közös célok, feladatok kitűzése. Közös élményt nyújtó együttlétek szervezése. Az önértékelés képességének fejlesztése, az önigény mércéjének emelése. Gyermekközpontú, magas pedagógiai kultúrájú nevelőtestület kialakítása A vállalt feladatok maradéktalan teljesítése, közteherviselés.

Gyermekközösségek Cél: A társadalmi együttélés erkölcsi normáit és szabályait a tanulókkal megismertetni, elfogadtatni őket együttműködésre képes emberekké nevelni. Követelmény: A tanulók életkori sajátosságait és a tagozatok eltérő képzési formáit figyelembe véve tervezzük a nevelési folyamatot. Alsó tagozat A gyermeki közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. Ebben az életkorban a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró magatartása, az érzelmi kötődés a jellemző, ezért e közvetlen nevelői irányítás a meghatározó.

27

Felső tagozat Az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes személyiség kialakítása a tanulói közösségek fejlesztése során. Nevelői segítséggel közösen kell célokat kitűzniük, a cél eléréséért összehangolt módon kell tevékenykedniük, a cél eléréséért összehangolt módon kell tevékenykedniük, az elvégzett munkát értékelniük kell. Tanulóink már részt vesznek a Diákönkormányzat munkájába, ahol az önkormányzás képességét gyakorolhatják. Ebben az életszakaszban a nevelőnek gyakrabban kell élnie a közvetett irányítás eszközeivel. Alapfokú művészetoktatás A különböző csoportos zeneiskolai oktatási formái az oktató nevelőmunka lényeges elemét jelentik. Célunk, hogy a növendékek életformájává fejlesszük a közös zenélést, növeljük azok táborát, akik a későbbiekben egyéb tanulmányaik vagy munkájuk mellett szabadidejük egy részét az együttmuzsikálással, kamarazenéléssel töltik. Az együttmuzsikálásnak a közösségformáló ereje vitathatatlan. A tagok között bensőséges szakmai és emberi kapcsolat alakul ki. A közös zenélés (zongora négy- hat- és nyolckezesek; fúvós duók, triók, kvartettek, kvintettek, fúvószenekar és a kórusok) növeli a gyermekek egymás iránti felelősségérzetét, ugyanakkor biztonságérzetet is ad, amely a szorongó növendékek gátlásainak feloldását is segíti. Erősíti az egymáshoz való alkalmazkodás képességeit és a társak iránti toleranciát. A zenekari munka egyik legfontosabb feladata a rendszeres kapcsolattartás a karnagy és a növendékek által érintett hangszeres tanárok között, valamint fontos a nyilvánosság előtt is bizonyítani az emberi és szakmai közösséggé válást. A Gyárvárosi Gyermek- és Ifjúsági Fúvószenekar feladata alapszintű hangszeres oktatással amatőr szintű muzsikusok nevelése a lehető legmagasabb szinten. A zenekari muzsika megszerettetése. A különböző rendezvényeken való aktív részvétel. A magyar fúvószene hagyományainak fenntartása és ápolása. A zenekari munka egyik legfontosabb feladata a rendszeres kapcsolattartás a karnagy és a növendékek által érintett hangszeres tanárok között, valamint fontos a nyilvánosság előtt is bizonyítani az emberi és szakmai közösséggé válást. A zeneiskolai együtteseknek az év során több szereplési lehetőséget biztosítunk a nyilvánosság előtt:  intézményi rendezvények (tanévnyitó, tanévzáró, nemzeti ünnepek, karácsonyi ünnepség, nemzetiségi napok, projektnap),  városi rendezvények (nemzeti ünnepek, karácsonyi ünnepségek (Pécsi Advent)),  településen kívüli rendezvények (város környéki (pl. Pécsvárad), megyei, regionális, országos találkozók és versenyek). Szakiskola A tanulók önálló életvezetési képességének kialakítása. Itt gyakoroltathatják be a társadalmi közösség életében való eredményes részvétel módjait, a társadalmi együttélés helyes szokásait, az iskolán kívüli közösségi élet szabályait. A tanulókat meg kell tanítani az önálló érdekkképviseletre, érdekérvényesítésre, meg kell ismertetni a munkavállalói jogokkal és 28

kötelességekkel. Elsősorban munkafeladat helyzetekben való együttműködés, közös célok megvalósítása érdekében történő közös cselekvés megtanítása a feladatunk. Felnőttoktatás Tanulóinkat olyan képességek birtokába juttassuk, amelyek segítségével képesek lesznek bekapcsolódni az őket körülvevő környezet valós életének gyakorlatába. A képzés sajátosságai okán kevesebb a lehetőség a közösségek életének megszervezésére.

A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A gyermeki, tanulói közösségek tevékenységének megszervezése A tanulói közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos fejlesztése úgy, hogy a közösség által szervezett tevékenységbe a gyermekek, a tanulók bekapcsolódnak, aktívan részt vesznek és ott a közösségi-társadalmi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat szereznek. Minden tevékenység során kiemelt szempont az együttműködő magatartás, az arányos munkamegosztás, a türelem, a tolerancia elvének érvényesítése. Az osztályközösségek szintjén A tanórán kívüli együttlét formáinak gazdagsága pl. séták, kirándulások, teadélutánok, mozi, színház, múzeum, rendezvények látogatása az osztályfőnökök irányításával, részvételével. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formák és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladat:  

  

nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek, a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését.

29

Az iskola csoportos óráinak (szolfézs, kamaracsoportok, zenekar, kórusok) céljai:  a tanulók aktív társas muzsikálásra nevelése  a zeneiskolán kívüli amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusokban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés  A tanulók szerezzenek tapasztalatokat az együttműködés, a konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.  a tanszakok kisközösségei, tanulói és szaktanárai közötti jó kapcsolat, megfelelő hozzáállás ápolása A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A Diákönkormányzat szintjén Felső tagozatos és szakiskolás tanulócsoportjaink választott képviselőik útján szervezik az iskola diákközösségének életét, ezzel gyakorolva az önkormányzás képességét. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére a Diákönkormányzat havi ülései és az évente megtartandó Diákközgyűlés ad lehetőséget. Jeles „zöld” napok:  Október 4. Állatok világnapja, védett állatok, róluk szóló gondoskodás. Látogatás a Misina Állat- és Növényparkba  Március 22. Víz Napja – vizes játékok, kísérletezések, víz körforgása  Április 22. Föld Világnapja – létünk értelme, környezetünk védelme  Május 10. Madarak és Fák Napja – kirándulás, vidám délelőtt  Június 5. Környezetvédelmi Világnap – hulladékgyűjtés  Nemzeti ünnepeink: Október 23. és március 15. – életkoroknak megfelelő megemlékezés, katonás játék, várkészítés, nótázás, menetelés  A Diákönkormányzat által szervezett más rendezvények: hulladékgyűjtés, farsangi bál,  Hazánk jelképeivel való ismerkedés: Himnusz, zászló, címer A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Az iskolai tanulóközösségek szintjén Közös rendezvényeink az összetartozást erősítő erkölcsi és viselkedési normák, formai keretek kialakítását és a tevékenységek rendszeressé válását szolgálják.  Évnyitó ünnepély – 1. osztályosok köszöntése  Október 6. tanórai keretben  Október 23. iskolai ünnepély  Adventváró rendezvény  Télapó és karácsonyi rendezvény  Farsang  Március 15. iskolai ünnepély

30

        

Február 25. Kommunista diktatúra áldozatairól megemlékezés tanórai keretben (szakiskola) Holocaust áldozatai tanórai keretben (szakiskola) Tavaszváró Kultúra és Sport Napja Gyereknap, Diákönkormányzat Napja Szalagavató (szakiskola) Ballagás Nemzeti összetartozás napja, június 4. Tanévzáró ünnepély

Egyéb színterek  Egyéb foglalkozások,napközi otthon, tanulószoba  iskolai sportkörök  szakkörök  PRO PATRIA hagyományőrző egyesület  versenyekre, kulturális bemutatókra szerveződő teamek  Gyárvárosi Gyermek és Ifjúsági Fúvószenekar  SZIBIROBI mazsorett csoport  A könyvtár közösségfejlesztő feladatai  kórusok

1.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatai A pedagógus munkahelyi jogait és kötelességeit az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról és a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályozza. A munkavégzésre vonatkozó előírásokat a törvény 39-44. paragrafusai tartalmazzák. A pedagógusok általános működési feladatait (ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok, stb.) az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését, és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk. Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok tel-

31

jesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja. A feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott feladatokat /pl.: helyettesítés, ügyelet/. A pedagógus munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában. Amennyiben munkáját betegség vagy váratlanul felmerült ok miatt a meghatározott időben nem tudja megkezdeni, az iskola igazgatóját vagy igazgató helyettesét időben értesíteni köteles. A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:  legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát;  a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeit betartani;  az iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni;  a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelveit, értékeit, cél- és feladat rendszerét maradéktalanul betartani és teljesíteni;  a NAT, a helyi tanterv alapján oktató munkáját írásban megtervezni (tanmenet), jóváhagyatni az iskolavezetéssel;  a tantervi követelményeknek, az adott osztály összetételének, érdeklődésének megfelelő ismeretanyagot, módszert, eljárást alkalmazni;  a tanítási órákra felkészülni, a tanulók dolgozatait javítani, a tanulók munkáját rendszeresen értékelni;  a szülőket és a tanulókat folyamatosan tájékoztatni az ellenőrzés, értékelés céljáról, módjáról, szabályairól, az eredményekről;  szülői értekezleteket, fogadóórákat megtartani;  a megtartott tanítási órákat és egyéb foglalkozásokat dokumentálni;  szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát, részt venni a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken;  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkát végezni;  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában közreműködni;  részt venni nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken;  az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői, a diákönkormányzatot segítő feladatokat ellátni;  ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat ellátni;  különbözeti, felvételi, osztályozó- és javító vizsgák lebonyolításában közreműködni;  felügyelni a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken;  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezésében, tanulmányi versenyek összeállításában és értékelésében, lebonyolításában aktívan tevékenykedni;  gondoskodni arról, hogy a gyerekek a heti rendben megjelölt tanulmányi foglalkozásokon elmélyülten tanuljanak, írásbeli feladataikat maradéktalanul el-

32

    



készítsék. Ezt mennyiségileg minden esetben; minőségileg lehetőség szerint ellenőrizni, a hibákat kijavítani, a szóbeli feladatokat lehetőség szerint kikérdezni. A rászorulókat a megadott időkeretek között korrepetálni, vagy segítségüket tanulócsoportok szervezésével biztosítani; a tehetséges tanulók fejlesztését elősegíteni, a tanulók hátrányait kompenzálni felzárkóztató foglalkozással; megszervezni a tanulók szabadidejének fejlesztő hatású tevékenységekkel való kitöltését. (Játék, mozgás, könyvtári kutatás, stb.) osztálytermeket, szaktantermeket rendben tartani és dekorációját kialakítani; szertárrendezésben, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartásában közreműködni; az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadni, azok elsajátításáról meggyőződni; a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezni; a tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megtenni;

Az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Munkáját az iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi, az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Felelős vezetője az osztály közösségének. Az osztályfőnökök kiemelt helyi feladata:  munkáját előre megtervezni, és ezt írásban, a foglalkozási tervben rögzíteni;  törekedni a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerésére, differenciált fejlesztésére, közösségi tevékenységük irányítására, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztésére;  gondot fordítani a gyengébb tanuló felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra;  a tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolni az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködni a szülőkkel;  tanulóit rendszeresen tájékoztatni az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósítani, közreműködni a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében;  a szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítani osztálya szülői közösségét;  szülői értekezletet és fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tartani;  részt venni az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíteni a közös feladatok megoldását. Szükség szerint látogatni az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszélni az érintett nevelővel;  együttműködni az osztályban tanító szaktanárokkal, nevelőkkel;

33

    



    

munkájában támaszkodni a diákönkormányzat vezetőségére, segíteni és figyelemmel kísérni tevékenységüket; kiemelt figyelmet fordítani az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tartani a terület ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezeteivel ; vezetni az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékelni az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét; rendszeresen ellenőrizni az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit; az ellenőrző könyvben (tájékoztató füzetben) tájékoztatni a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrizni, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e; elvégezni az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírni az anyakönyveket, kitölteni a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. A haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírni, a bejegyzéseket ellenőrizni, az igazolásokat összeszedni, az osztályzatok számát figyelemmel kísérni; a napló „megjegyzés” rovatában gondoskodni a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről; javaslatot tenni a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére; a továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíteni a pályaválasztási munkát; a tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismertetni; bombariadó, rendkívüli esemény esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedni;

1.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Mottónk: „Mindenki egyenlő, de nem egyforma” Valljuk, hogy a pedagógia a különbségek világa. A mi iskolánkban nem a különbségek minősítésén van a hangsúly, hanem a különbségek tudomásul vételén és tiszteletén. Ezért a differenciális tanításelméletet alkalmazzuk. Iskolánkban magas a romaszármazású és a hátrányos helyzetű tanulók száma. Annak ellenére, hogy nem a cigány származást tartjuk önmagában hátrányos helyzetet jelentő tényezőnek, az integrálás feladatai mellett a roma kultúra sajátosságait, a tanulók szociokulturális hátterét is figyelembe kell vennünk pedagógiai fejlesztő munkánk során. Az iskolai tanulás-szervezés terén három egymásra épülő fokozatot alkalmazunk  tanításmódszertan kínálta lehetőségeket,  tanulócsoportok létrehozásának szervezési pontjait  tanítási tartalom és idő rugalmas kezelésével kapcsolatos elképzeléseket

34

A differenciálásunk területei  A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység  A különböző hátrányok kompenzálását segítő tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Mottónk: „Mindenki tehetséges valamiben” – A pedagógus dolga „csak” az, hogy megtalálja miben. A tehetségeknek nem kiváltságokra van szükségük, hanem adottságaiknak megfelelő iskolai környezetre. Fontos a megbízható kiválasztási módszer. A kiválasztáshoz szükséges módszerként Nagy József: PREFER tesztjét használjuk, aminek az eredményét más formában szerzett információkkal is kiegészítjük. Főbb területei:  testi és pszichés állapot  családi nevelési körülménye  magatartás  anyanyelv  írásmozgás  matematika A fejlesztésnél figyelemmel vagyunk az egyensúlyra, hogy egyforma lehetőséget kapjon  az intellektuális  a művészi  a pszichomotoros képességek  a szociális tehetség Minden képességnek szüksége van a környezet támogatására, elismerésére ahhoz, hogy kibontakozzék. A tehetséggondozás színterei: Tanórán belüli lehetőségek:  nem kötelező (választható) tantárgyak tanulása  emeltszintű angol, német oktatás  emelt szintű testnevelés oktatás  emelt szintű ének-zene oktatás  csoportbontás idegen nyelv, matematika, magyar  egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése Tanórán kívüli lehetőségek:  érdeklődési körök  kreatív sáv szervezése  szakkörök

35

    

sportköri foglalkozások klubfoglalkozások, műhelyfoglalkozások levelező formában eminens akadémia művészeti csoportok az iskola egyes tagintézményeiben megszervezett nyári napközis táborok

Iskolán kívüli lehetőségek:  versenyek  színház, hangverseny látogatás  könyvtár, múzeum látogatás  kulturális, környezet és egészségvédelmi rendezvények látogatása  különböző táborozási lehetőségek biztosítása Az erdei iskola, Erzsébet tábor, vagy az osztálykirándulás sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység, mely a szorgalmi időszakban megvalósuló, egybefüggően egy vagy többnapos, az iskola szokásos működési helyétől különböző helyszínen végzett tanulásszervezési mód, melynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. Kiemelt feladata a környezettel harmonikus, egységes életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységhez kötött szocializáció. Osztályaink közül pályázati lehetőségek figyelembevételével erdei iskolában, vagy Erzsébet táborban, illetve osztálykiránduláson tölthetnek. Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természeti és kulturális emlékeink megfigyelése, a természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb megismerése. A programok öszszeállításában fontos szerepet jut a tanulók életkora, már meglevő ismeretei mellett annak is, hogy pedagógusaink hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekből beilleszteni a további iskolai munkába. Pályázati lehetőségeink kimerítésével határozott törekvésünk – a nemzeti összetartozás érzésének erősítését szolgálva – annak elérése, hogy diákjaink intézményünkben folytatott tanulmányaik alatt legalább egy alkalommal az iskola által szervezett kirándulás keretében eljussanak olyan Kárpát-medencei területekre, amelyeken jelentős számú magyar nemzetiség él.

Emelt szintű angol nyelvoktatás: 1-8. évfolyam, illetve csoportban Emelt szintű német nyelvoktatás: 4-8. évfolyam Cél: 

alapszintű nyelvtudás megszerzése

Bekerülés feltétele:  előkészítő szakaszba (1-3. évfolyam): érdeklődés szerint választható 36



alapozó szakaszba (4-8. évfolyam): 3. évfolyam végén szintfelmérés sikeres teljesítése (anyanyelv, matematika, nyelvkészség) után

Tanulásszervezés: óraterv szerint Módszer:  differenciálás  egyéni fejlesztés  kontrollmérések, versenyeztetés, pályáztatás Feltételeink  jól felkészült pedagógusok  jól felszerelt szaktanterem  számítógép, multimédiás szoftverek  audió-vizuális eszközök, könyvtár Emelt szintű testnevelés oktatás 1-8. évfolyamon, illetve csoportban Cél:  

egészséges, edzett testkultúra helyes életmód fejlesztése

Bekerülés feltétele:  érdeklődés szerint választható  orvosi alkalmassági szakvélemény Szervezeti forma:  tanóra  tanórán kívül – szakági edzés - atlétika - aerobic - kézilabda - kerékpár - kosárlabda - labdarúgás - triatlon - tenisz Módszer:  egyéni fejlesztés tanórán, edzésen  versenyeztetés

37

Feltételeink:  jól felkészült edzők  szaktantermek, tornatermek  sportpályák - labdarúgópálya - kézilabdapálya - atlétikapálya - teniszpálya  sportszerek, eszközök Iskolai sportkör: Diáksportkör működik iskolánkban. Tagjai az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, felkészülést a különböző sportversenyekre. Területei:  sportági foglalkozások - atlétika - labdarúgás - duatlon-triatlon - kerékpár - kosárlabda - tenisz  tömegsport foglalkozások, házi bajnokság rendezése Iskolánk sportpályái, tornatermei, felszereltségei lehetőséget ad arra, hogy a mindenkori felmért tanulói igény szerint szervezzük sportfoglalkozásokat. Ének-zene oktatás, alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágon Az ének - zene oktatása, az alapfokú művészetoktatás megvalósítása speciális feladatunk. Az intézményben tanított tantárgyak:  a fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon;  a rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, harsona–tenorkürt–baritonkürt, tuba;  az akkordikus tanszak tantárgyai: ütő;  a billentyűs tanszak tantárgyai: zongora;  a zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező szolfézs;  a kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene, zenekar, kórus. Életre szóló indíttatást kívánunk adni a művészetek, a zene szeretetéhez. A zene formáló erejével fogékony, érzékeny, gazdag lelkületű tanulókat kívánunk nevelni.

38

A zenetanítást más tantárgyakhoz-, irodalomhoz, történelemhez, művészettörténethez - való kapcsolásával a komplex műveltség kialakítását célozzuk. Különös hangsúlyt fektetünk a hangszeres oktatás előkészítésére, hogy ez által biztosítsuk - körzetünk, illetve tágabb környezetünk, a budai városrész széles rétegei között közkedvelt, támogatott a nagy hagyományokkal rendelkező Gyárvárosi Gyermek és Ifjúsági Fúvószenekar utánpótlásának nevelését. Célunk, hogy biztosítsuk e körzet tanulóinak nívós zenei nevelését. A zenekar Pécs felnőtt fúvószenekarainak utánpótlását neveli. Az alapfokú művészetoktatás követelményeit és tantervi programját a 3/2011 (I.26.) NEFMI rendelet tartalmazza. A hangszeres oktatás célja:  A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.  Megszerettetni a gyermekekkel az általa választott hangszert ill. azon való játékot.  A tanulók érzelmi világának gazdagítása különböző korok zenei stílusa és szerzői ismertebb műveinek szemelvényszerű megtanulásával.  A zenén keresztül kapcsolatot teremteni más művészeti ágakkal. Fúvószenekar Célja:  Sajátos eszközeivel teremtsen lehetőséget, hogy a muzsikusok harmonikus személyiséggé válhassanak.  Mutasson utat a közösség erejével a toleráns magatartásra. Alakítsa ki a kultúra iránti nyitottságot.  Ösztönözze a növendékeket aktív részvételre a helyi kulturális életben és amatőr művészeti csoportok működésében.  Készítse fel az arra alkalmas növendékeket magasabb szintű együttesben való játékra. Feladata:  Alapszintű hangszeres oktatással amatőr szintű muzsikusok nevelése a lehető legmagasabb szinten.  A zenekari muzsika megszerettetése.  A különböző rendezvényeken való aktív részvétel.  A magyar fúvószene hagyományainak fenntartása és ápolása.  A program megvalósításához elengedhetetlen a mellékletben felsorolt kiadványok illetve a tanszer és taneszköz-jegyzékben elfogadott eszközök, hangszerek beszerzése.

39



Zeneiskolánk egyik alapvető feladata a tehetségek gondozása, képességeik továbbfejlesztése és pályára irányítása. A tehetséges, kreatív gyerekekre általában a magas fokú tudásvágy, belső teljesítménykényszer, nagyfokú autonómia, önbizalom, a különböző korlátozások elleni védekezés a jellemző. Az, hogy milyen módszerekkel lehet egy ilyen jó képességű diákkal foglalkozni, csak bizonyos információk birtokában lehet megtervezni. Ezek például: - az érintett gyerek kora, - tudásszintje, - motivációi, - a feladat iránti elkötelezettsége, - mennyire lehet a családi háttér támogatására számítani és - mennyi időt tud és akar befektetni a diák és a pedagógus egyaránt. Mindezek tisztázása után a tanuló és a szülők bevonásával választhatjuk meg a lehetséges módszereket, pl. évösszevonás, egyéni fejlesztő programok. A kiemelkedően tehetséges növendékek számára lehetőség van a tanulmányok „B” tagozaton való folytatására. Ebben az oktatási formában a gyermek heti 2x45 perces hangszeres főtárgyi órában részesül. A főtárgytanár javaslatára, a szülő beleegyezésével van erre lehetőség. A „B” tagozaton való képzést a zeneiskola vezetője tanévenként engedélyezi. A tehetségek megmutatkozásának, bizonyításának, a tehetség mértékének megállapítására alkalmas tevékenységi formák:  versenyeken, találkozókon való eredményes szereplés (házi, városi, országos),  kulturális és közművelődési rendezvényeken való szereplés,  iskolai rendezvényeken való fellépések,  zenei táborban való részvétel,  bemutató hangversenyeken, ünnepségeken való közreműködés,  hangszerbemutatókon való szereplés;  szaktanári javaslatra a munkaközösség által a növendékek haladásának figyelemmel kísérése: meghallgatások, óralátogatások, szükség szerint a tananyag megbeszélése  a nevelőtestület előtt rendszeres meghallgatások szervezése  rendszeres konzultáció és meghallgatás biztosítása szakközépiskolai tanárokkal  a 3. évfolyamtól „B” tagozatos elméleti csoport indítása  differenciált foglalkozás, egyénre szabott módszerek alkalmazása A tehetségek oktatása nem pusztán a tantervi keretek közé szorított információ közvetítéséből áll. Olyan folyamatként kell felfogni, amely állandó tökéletesítésre ösztönöz az egyén saját képességeit, készségeit illetően. A tehetséggondozás feltételei:  a tehetségek felismerése,  megfelelő tárgyi, technikai feltételek biztosítása,

40

  

a kapcsolattartás az azonos növendéket oktatók, nevelők között tehetséges, szakmailag felkészült pedagógusok. kapcsolattartás a szülőkkel

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program 



 

    

Fejlesztő jellegű foglalkozások. A beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő tanulóink számára fejlesztési lehetőséget biztosítunk. Jelentősége és eredményessége a fejlesztő-pedagógus, pedagógus-asszisztens munkába állítása után nőni fog. Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások - Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére korrepetálást tartunk. - Az 5-8. évfolyamon főleg magyarból és matematikából vannak felzárkóztató foglalkozások. - A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére magyarból és matematikából felvételi előkészítők, a gyengébb tanulók részére felzárkóztató foglalkozások vannak. - Egyes tanulóknak szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képesség kibontakoztató felkészítést szervezünk. Ezek a diákok integrációs felkészítésben vesznek részt. Kooperatív tanulásszervezés és differenciált rétegmunka alkalmazása a tanórák megfelelő arányában Az egyéni képességekhez igazodó, a motiválást segítő differenciált tanórai tanulás megszervezése. Nagyobb teret kap a szemléltetés és az alkalmazás – IKT eszközök alkalmazása a tapasztalat- és ismeretszerzésben. Lásd az alapelveknél (differenciált bánásmód) és a személyiségfejlesztésnél részletesen. Egyéni foglalkozások. Az iskolaotthonos oktatás megvalósítása az 1-4. évfolyamon. Az egyéb (napközi otthonban, tanulószobán, szakkörökön) történő foglalkozások Az iskolai könyvtár, valamint az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A továbbtanulás irányítása, segítése. Az osztályfőnök feladata, hogy gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, pályaválasztásáról.

A sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai és szakiskolai integrált nevelése és oktatása Sajátos nevelési igényű tanulóink nappali rendszerű általános iskolai és szakiskolai nevelése, oktatása, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján enyhén értelmi fogyatékos, hallássérült (nagyothalló), illetve pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók oktatása, képesség kibontakoztató és integrációs felkészítése.

41

Iskolánk alapelve, célja, feladatai az együttnevelés megvalósítása során Általános elvek A NAT a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. Ezen kívül figyelembe vesszük a tanulók sajátosságait is. Célunk: A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes iskolai részvételét kívánjuk elősegíteni, miközben tanulóinknak lehetőséget nyújtunk a másság megismerésére, elfogadására, a megfelelő segítségnyújtás módjainak megtapasztalására. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai integrációjának célja, hogy a tanulók a pedagógiai többletszolgáltatásokat ne kortársaiktól elkülönülten, hanem velük együtt kapják meg. Amennyiben a tanulók nevelése, oktatása a heterogén csoportokban biztosított, nagyobb esélyük van a sikeres szocializációra, különös figyelemmel arra, hogy a tanulásban történő megsegítés minden esetben egyéni szükségleteikhez igazodjon. Feladatok: Iskolánk pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására: - módszertani, speciális képzések, tapasztalatcserék, szülői fórumok Az együttnevelés megvalósításában a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemléletet kívánjuk érvényesíteni és sérülés specifikus módszertani eljárásokat kívánunk alkalmazni. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai Célok, feladatok:  A meglévő adottságok, készségek feltárása.  A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.  A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.  A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.  Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A NAT rendelkezései a sérült gyermekek nevelésében-oktatásában  A sajátos nevelési igényű és az ép tanulók együtt nevelésének és oktatásának sokféle módja elképzelhető. Igények szerint úgy kell megvalósítani, hogy ne sérüljenek a tanulók érdekei. Integrált oktatás esetén biztosítani kell a gyógypedagógus szakember bevonását.  Fontos a szakszerű gyógypedagógiai programok kimunkálása.  Az iskoláztatás időszakában fogyatékossági típusonként kell a sérültség jellegéhez és mértékéhez igazodó kerettantervet vagy pedagógiai programot kidolgozni.

42

Az együttnevelés során különös figyelmet fordítunk a következőkre:  a befogadás eredményessége első és egyik legfontosabb ismérve, hogy a sérült tanuló fogadása iskolánk nevelőtestületének egyetértésével találkozik,  a tanulók optimális fejlődése érdekében a tennivalókat a tanulók igényeihez és lehetőségeihez mérten speciálisan a terület gyógypedagógusával alakítjuk ki.(eszköz, tankönyv, egyéni fejlesztés, értékelés, a követelmények egyénre szabott formái) Az iskolába felvett SNI tanulók jellemzői, a fejlesztés alapelvei, céljai, feladatai Iskolánkban az alapító okiratban meghatározott típusú sajátos nevelési igényű tanulókat fogadunk, ha a Tanulási Képességet Vizsgáló és Beszédvizsgáló, illetve a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság integrált nevelésére tesz javaslatot és iskolánkat jelöli ki erre a feladatra. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek:  a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, gyógypedagógus foglalkoztatása,  speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve  a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés, oktatás és terápia hatására a mentális képességek területén is számottevő lehet. Számukra olyan kerettanterv kerül kidolgozásra, amely az értelmi és személyiségállapothoz igazodik, és tantárgyakba vagy tantárgyi csoportokba jól illeszthető; Nagy hangsúlyt kell adni az olyan gyakorlati ismeretekhez kapcsolt tevékenységeknek, amelyekkel a gyermekek saját képességeikhez és személyiségi adottságaikhoz mérten a lehető legteljesebb mértékben készíthetők fel az önálló életre.

43

Hallássérült tanulók A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje. A hallássérült gyermekek fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül gyógypedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg. A komplex ellátás döntően a szurdopedagógiában használatos módszerek alkalmazásával, megfelelő audiológiai ellátással, a jól beállított hallókészülékek és hatékony hangátviteli technikák használatával és/vagy a legkorszerűbb műtéti technika alkalmazásával beépített cochleáris implantátumokkal történik. A felsoroltak együttesen határozzák meg a hallássérült tanuló eredményes nevelhetőségét, oktathatóságát. A szakszerű pedagógiai munka végzéséhez mindezen ismeretek, valamint elemi technikai tudnivalók (hallókészülék stb. kezelésében tájékozottság) szükségesek a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő-oktató pedagógus számára. Cél és alapelvek: A nyelv- és beszédtanulás nehézségeihez igazodó, annak javítására összpontosító tantervnek az 5-6. osztályig elhúzódóan kell foglalkoznia a nyelvi-szerkezetalkotási munkával; továbbá ennek ki kell egészülnie a sérülés specifikus korrektív ellátás tantárgyi tömbjeivel:  hallás- és ritmusneveléssel,  egyéni anyanyelvi neveléssel,  korrekcióval. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionálisszociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz  diszlexia,  diszortográfia,  diszkalkulia,  diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása,  a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok;  hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá  a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Cél és feladatok:  egészséges énkép és önbizalom kialakítása,

44

 

a kudarctűrő képesség növelése, az önállóságra nevelés.

Az olvasás, írászavarok javításának célja, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A tanulók iskolai fejlesztő foglalkozásnak – a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvéleményben foglaltak szerint – megszervezéséért az iskola felelős. Az iskolai fejlesztő foglalkoztatás egyéni fejlesztési terv alapján történik, dokumentációja egyéni fejlődési lap nyomtatványon kerül vezetésre. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők A sajátos nevelési igényhez alkalmazkodva korrektív és kompenzációs megsegítést jelent, mely a tanulók sérülésével összefüggő funkciókat, képességeket fejleszti, visszaállítására törekszik. Az iskola óratervében meg kell jeleníteni a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs órakeretet, amely a különböző sajátos nevelési igény esetén eltérő mértékű, minden tanévben az adott tanulókhoz igazodik. Több tényező is befolyásolja, hogy a tanulónak milyen kezelésre, oktatásra van szüksége. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők:  A fogyatékosság típusa, súlyossága.  A fogyatékosság kialakulásának ideje.  A sajátos nevelési igényű tanuló: - életkora, pszichés és egészségi állapota. rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei.  A lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket tartalmazza helyi tantervünk. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára Személyi feltételek: A tanulók sajátos nevelési igényének kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és /vagy pszichológus közreműködését igényli. A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája:  a programok, programcsomagok összeállítása,  a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés,  közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban.

45

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók fejlesztő foglalkoztatásának ellátására – amennyiben a szakértői vélemény javasolja - a gyógypedagógus mellett más, megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakember (pl.: fejlesztő pedagógus), a fejlesztési cél megvalósításához szükséges kompetenciákat szakirányú továbbképzés keretében elsajátított pedagógus is bevonható. Tárgyi feltételek A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a Nemzeti Köznevelési törvény foglalja össze. A törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például:  speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek,  speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. A tárgyi feltételeket folyamatosan, az integrálható tanulók sajátos nevelési igényének megfelelően bővítjük. Helyiségek, terek kialakítása, berendezése A sajátos nevelési igény típusához és fokához, egyénhez igazított tanulási környezet kialakítása feltétele a sikeres iskolai munkának. Szükséges egy fejlesztő helyiség kialakítása az egyéni fejlesztésekhez. A tanterem berendezésekor törekedni kell a többfunkciós berendezésre, lehetőség szerint álljon rendelkezésre a kiscsoportos, egyéni foglalkozáshoz a tantermen belül tér. A taneszközök minden tanuló számára elérhető szabad helyen legyenek, ezzel is elősegítve az önálló tanulást. Az integrált nevelés, oktatás Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:  Iskolánk pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.  Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása.  A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együtt neveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki: - a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; - szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;

46

a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti - a folyamatos értékelés, hatékonyságvizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján, szükség esetén -, megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; - egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; - alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; - együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során:  segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;  javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítőbútorok, eszközök alkalmazása stb.);  segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában;  javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására;  figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;  együttműködik több pedagógussal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;  terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik:  az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását,  az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét. -

Módszertani feltételek: Az integráció alapvető pedagógiai feltételei az oktatás differenciálásával függnek öszsze, mely az oktatás individualizálását jelenti. Differenciált tanulás: minden gyermek számára más célt jelölünk ki

47

Differenciált tanulási segítségnyújtás: széleskörű módszertani bázis alkalmazása, kiemelt egy csoporton belül a célok elérhetőségének szintjében való különbözőség figyelembe vétele Egyéni teljesítmény-értékelés: figyelembe vesszük a tanuló meglévő vagy sérült képességeit, erőfeszítéseit, motivációját, szükség esetén a családi szociokulturális viszonyok jellemzőit is. Együttműködések, felelősségek Az integrált tanulóval kapcsolatos összes tevékenységben felelősek az adott tanulóval kapcsolatban álló pedagógusok és a fejlesztésben részt vevő pedagógusok. Ennek a teamnak a feladata, hogy megismerjék a tanuló sajátos nevelési igényét, ennek megfelelően alakítsák ki tantárgyi, foglalkozási, fejlesztési programjaikat. Együtt alakítsák ki a személyre szabott követelményeket, az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát. Közösen értékelik a tanuló eredményeit, korrigálják a tervezést, vagy további feladatokat határoznak meg. Az osztályfőnök feladata a kapcsolattartás az illetékes bizottsággal, a kontrollvizsgálatok időpontjának jelzése, illetve kapcsolatot tart a különféle speciális szakemberekkel és a szülőkkel. Adott probléma esetén az érintettek bevonásával esetmegbeszélő csoportot szervez. A nevelőtestület felelőssége:  Az egészséges énkép és önbizalom kialakítása  A kudarctűrő képesség növelése  Az önállóságra nevelés A sajátos nevelési igényű tanulók speciális szakiskolai nevelése és oktatása A speciális szakiskolai képzési formában olyan tanulók vesznek részt, akik tanulásban akadályozottak, sajátos nevelési igényüket a szakértői bizottság állapította meg és számukra kijelöli az intézményt. A tanulók kis létszámú osztályokban, csoportokban, eltérő tanterv szerint, speciális tankönyvekből, oktatási segédanyagokból-és eszközökkel tanulnak a 9-10. évfolyamon. A szakképzési évfolyamokon hosszabb képzési idő alatt sajátítják el az ismereteket, a vizsgán hosszabb felkészülési idő illeti meg őket, de rendes OKJ szerinti szakmunkásvizsgát tesznek. A tanulókat szükséglet szerint egyéni fejlesztés is megilleti. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Mottónk: „Adjunk esélyt minden tanulónknak, hiszen ezt csak tőlünk kaphatják meg.” Beilleszkedési és magatartási nehézségeknek hívjuk azt a tünetegyüttest, amikor a gyermek viselkedése jelentősen eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartástól.

48

Az iskolai környezetben ez úgy jelentkezik, hogy ezeknél a tanulóknál az általánosan használt nevelési eljárások nem hatékonyak. Az ilyen tanulók nem tudnak, vagy nem akarnak alkalmazkodni a környezetükben érvényes szociális szabályokhoz. Az ilyen problémák okai lehetnek átmenetiek: a családban bekövetkezett változás, iskola- vagy tanárváltás, túl nagy követelmény. Az állandó okok között meg kell említeni a különböző fokú organikus zavarokat és a nem megfelelő szociális hátteret. Tünetként előfordulhat agresszív, a környezet ellen forduló viselkedés, de a passzív, szorongó, gátolt gyermekek is különleges figyelmet igényelnek. Mivel az ilyen tanulók speciális pedagógiai tevékenységet igényelnek, fontos a minél előbbi kiszűrésük. A következő teendő a beilleszkedési, magatartási nehézség okainak feltárása, majd a megfelelő, egyénre szabott kezelési program kidolgozása. Az okok feltárásának eszközei között fontos szerepet szánunk a viselkedési és neveltségi szint diagnosztikus mérésének. Iskolánkban magas a roma származású tanulók aránya. Annak ellenére, hogy nem a cigány származást tartjuk önmagában hátrányos helyzetet jelentő tényezőnek az integrálás feladatai mellett, a romakultúra sajátosságait, a tanulók szociokulturális hátterét is figyelembe kell venniük pedagógiai fejlesztő munkánk során. Fontos a különböző hátrányok diagnosztizálása, amelyek a következők:  tanulási kudarcnak kitett tanulók  magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók  szociálisan hátrányos tanulók A hátránykompenzálás színterei:  Tanórán belüli lehetőségek: (hagyományos oktatásban résztvevő tanulók esetében) - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás - kislétszámú csoport - felzárkóztató foglalkozás - tanulószobai foglalkozás - napköziotthon - alternatív programok alapján tanuló csoportok esetében  Dyslexiás program - Szűrés, diagnosztizálás: - -Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján - Cél: a tanulók részképességzavarának kompenzálása, az általános tantervű osztályokba való integrálása a felső tagozatra. - Szervezeti forma maximum 10-12 fő csoportban 1-4. évfolyamig, egésznapos foglalkozással - Módszerek: Meixner féle módszer, egyéni bánásmód, logopédiai foglalkozás

49

Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Iskoláinkban olyan légkört kívánunk biztosítani, olyan pedagógiai tevékenységet folytatunk, amely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek, bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. Az iskolai gyermekvédelem célja: A prevenció, a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel, intézményekkel. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit (helyzetelemzés)  meg kell keresni a problémák okait (személyiségzavarok feltárása), környezeti és egészségügyi ártalmak feltárása  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek  dokumentáció Prevenció, szűrés, eljárások  Az osztályfőnökök és az osztályban tanító nevelők közössége felmérik tanév elején az egyes osztályok, valamint az iskola gyermekvédelmi helyzetét.  Nyilvántartást vezetnek a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a rossz szociális körülmények között élő, a csonka családban élő, az állami gondozott, a részképesség zavar miatt egyes tantárgyakból felmentett és a tanulási nehézséggel küzdő gyermekekről.  A veszélyeztető okok feltárása érdekében szükség esetén az osztályfőnökkel bizonyos esetben a családi koordinátorral családlátogatáson megismerik a tanuló családi környezetét.  Tervet készítenek szociális támogatásukra, pedagógiai gondozásukra (cselekvési terv).  Figyelemmel kísérik a mindennapos iskolába járás alól felmentett tanulókat, a más okból felmentettek osztályozó vizsgára való felkészítését.  Kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a szenvedélybetegségek megelőzésére.  A prevencióban fontos szerepet játszik a Magyar Rendőrség által szervezett D.A.D.A. programban való részvétel alsó és felső tagozaton.

50





Gondoskodnak arról, hogy a nevelőtestület minden tagja az e területen folyó munkájához minden szükséges információt (törvények, rendeletek, szakirodalom stb.) megkapjon, az egységesség biztosított legyen. Nyilatkozatok, igazolások, szakvélemények beszerzése, iktatása, nyilvántartása

Együttműködés A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden óvónő és pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítését az osztályfőnökök közössége látja el. Alapvető feladatuk, hogy segítsék az egyes pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatuk közé tartozik különösen:  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,  a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,  segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységet,  a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,  tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  nevelési tanácsadóval  gyermekjóléti szolgálattal  családsegítő szolgálattal  polgármesteri hivatallal  gyermekorvossal  gyermekideggondozó  Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság  továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:  a felzárkóztató foglalkozások  a tehetséggondozó foglalkozások  az indulási hátrányok csökkentése

51

        

a differenciált oktatás és képességfejlesztés a pályaválasztás segítése a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése a családi életre történő nevelés a napközis és a tanulószobai foglalkozások az iskolai étkezés lehetőségei az egészségügyi szűrővizsgálatok a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok)  a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás)  a szülőkkel való együttműködés  tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló fogalmát jogszabály határozza meg. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők alacsony jövedelmi, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Következménye lehet a tanuló esélyegyenlőségének romlása. Segítséget jelent rövidebb, hosszabb ideig tartó támogatásuk, anyagi segélyezésük, lehetőség szerinti társadalmi integrációjuk. Amennyiben a szükséges hátrányok halmozódnak és a család nem tud kiemelkedni helyzetéből, a gyermek halmozottan hátrányos helyzetűvé válik, ami gyakran veszélyeztetettséghez vezet. Veszélyeztetett gyermekek és fiatalok, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők a családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következménye lehet a gyermeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, kábítószer-élvezet. Segíteni tartós, szakemberek által nyújtott támogatással lehet, hogy életesélyeik, fejlődési lehetőségeik javuljanak. Az intézményi szintű juttatások elosztásának alapelvei és eljárásrendje A tanév elején készített, s az osztályfőnökök, napközis nevelők információi szerint a változásokat folyamatosan tükröző nyilvántartás alapján, a rászorultság mértékében osztják szét ősszel a tankönyv- és tanszersegélyt, s havonta az étkezési támogatást. A támogatás és a segély elosztásának elveiről tájékoztatják a szülői munkaközösséget. Javaslatot tesznek a rászorulók legszükségesebb felszerelési tárgyainak biztosítására napközis, illetve tanulószobai felvételre, táborban való részvételre, szociálisan hátrányos helyzetű tanulók számára hirdetett pályázatokon, rendezvényeken való részvételre.

52

Együttműködés külső segítőkkel A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében együttműködnek a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal:  Területi Szociális Központok  Polgármesteri Hivatal  Szociális Családsegítő Intézet  Családsegítő Központ  Gyermek Ideggondozó  Tetthely Baranyai Ifjúsági Információs Tanácsadó Központ  Drogambulancia  Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet  EGYMI Nevelési Tanácsadó  Tinédzser Ambulancia  Települési részönkormányzatok  Pécsi Jótékony Nőegylet  POTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika  Regionális Forrásközpont  Vöröskereszt  Védőnői hálózat  Faág Baráti Kör  Gyermekotthon  Baptista Szeretetszolgálat  Rendőrség  BPSZSZSZK  Eötvös József Ped. Szolg.  Gyámhivatal  Máltai Szeretetszolgálat  Nemzetközi Gyermekmentő Egyesület  Menedék Alapítvány Ezeknek az intézményeknek a címét, telefonszámát az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé tesszük.  Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén értesítik a Gyermekjóléti Szolgálatot.  Közreműködnek a hatósági intézkedéseknél szükséges környezettanulmány, pedagógiai jellemzés elkészítésében, továbbításában, ill. részt vesznek a védelembe vételi tárgyaláson.  Az iskolaorvossal, védőnővel együttműködve gondoskodnak az egészségileg károsodott gyermekek problémáinak időben történő felismeréséről, iskolai életük, pályaválasztásuk segítéséről.  A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli támogatás megállapítását kezdeményezik az illetékes polgármesteri hivatalnál, szük-

53

 

ség esetén javaslatot tesznek a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. Adott esetben kérvényeztük a rendszeres gyermekvédelmi támogatás iskolába való érkezését. Iskolaváltoztatás esetén gondoskodnak a rászoruló tanuló gondozásának folytatásáról. Igazolatlan, vagy nagy számú hiányzás esetén értesítik a Területi Szociális Központokat, Gyermekjóléti Szolgálatot

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Tanítványaink szociális háttere igen szélsőséges képet mutat. Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg csonka családokét. Különösen nagy a felelősségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatásában, nevelésében. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz. Iskolai tanulóink részletes helyzetelemzése:  iskolákban: az osztályfőnökök által készített, a családok helyzetét feltáró adatbázis Feladatunk az iskola világát nehezen elfogadó ill. együtt nem működő, esetleg gyermeküket is elhanyagoló családokkal való - együttműködésre késztető - kapcsolattartás. Sok esetben halmozottan jelentkeznek a szociális problémák a családok körében. Intézményeink a keleti városrész területén találhatók, az itt élők között sok a munkanélküli, többségében cigány lakó. Sokan komfort nélküli önkormányzati bérlakásban tengetik életüket, képzetlenségük okán alig van esélyük a munkaerőpiacra. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja. A hátrányos helyzet okai:  A család anyagi és egészségügyi állapota, erkölcsi helyzete és életvitele, értékrendje.  A család lakhelye és környezete.  A gyermek és/vagy szülő egészségi állapota.  A családtagok száma. Környezeti okok:  A szocializáció színterei: - család - kortárs csoport  Nem teljes család: - válás v. haláleset - állami gondozottság, gyámság - tartósan távol levő szülő (munkavállalás vagy más ok miatt)  Szűkös lakásviszonyok:

54

- a család magas létszáma - több generáció együttélése  Szülők iskolázatlansága  Nevelési hiányosságok: - kettős nevelés - felügyelet és gondozás hiánya - helytelen bánásmód (brutalitás) - érzelmi sivárság, közömbösség - könnyelmű, felelőtlen életvitel - bűnöző családi háttér  Negatív hatású baráti kör Anyagi okok:  Munkanélküliség  Létminimum alatti 1 főre jutó jövedelem  A szülő csökkent munkaképességű vagy munkaképtelen Egészségügyi okok:  Születési rendellenesség vagy szerzett fogyatékosság - mozgáskorlátozottság - érzékszervi károsodás (látás, hallás) - szervi rendellenesség  Tartós betegség  Idegrendszeri, pszichés problémák (szülő és/vagy gyerek)  Higiénés hiányosságok A gyermek személyiségében rejlő okok:  Értelmileg, érzelmileg visszamaradt A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek jelen vannak az iskolai oktató nevelő munka színterein, a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt. Feladataink a szociális hátrányok enyhítése érdekében:  Anyagi támogatás lehetőségeinek kiaknázása  Az önművelés igényének kialakítása.  A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása.  Praktikus ismeretek elsajátíttatása.  A mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása.  Családi életre és egészséges életmódra nevelés.  A testnevelés és sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgás - és feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét.

55

Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére: Tanórákon:  Lépésről - lépésre program  A tanulás tanítása minden szaktárgy óráin differenciált fejlesztés.  Egészségtan  Életvezetés  Kooperatív tanulási technikák alkalmazása  Projekt módszer  DADA program  Új sportágak megismertetése, bevezetése  Interkulturális ismeretnyújtás: életvezetés, cigány irodalom, a cigányság története. Tanórán kívül:  Tehetséges tanítványaink pályázatokra, versenyekre való felkészítése.  Felzárkóztató foglalkozás a tanulásban lemaradóknak.  Igény szerint, napközi, tanulószoba, egyéb foglalkozások biztosítása.  Fakultációs keretben a családi életre nevelés és a tanulásmódszertan tanítása.  Sportolási lehetőség az ISK foglalkozásokon (labdarúgás, kosárlabda, tenisz, aerobik, judo, kézilabda).  Iskolai szakköreinkben további ismeretszerzés.  Túrák, táborok, országjárások szervezése, részvétel biztosítása.  Kulturális rendezvények csoportos látogatása.  A diákönkormányzat programjai, az öntevékeny diákélet elősegítése.  Pályázat elnyerése: mentortanárok segítségével a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók munkaerőpiaci esélyeinek javítása, az iskolarendszerből való lemorzsolódás csökkentése. Szülőknek felajánlott segítség:  Fórum -jogi és életvitellel kapcsolatos tanácsadás  Sportolási lehetőség az iskolában  Játékos, ismeretterjesztő klubfoglalkozások  Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleten, fogadó órákon, írásos tájékoztatón keresztül  Szülőkkel közös programok Anyagi támogatás lehetősége:  tankönyvtámogatás  ingyenes tankönyvre jogosultság nyilvántartása  tanszertámogatás  tartós tankönyv biztosítása  étkezési hozzájárulás

56

 

ruhavásár pályázatok útján nyert támogatások elosztása

Rendszeres vagy eseti kapcsolatot tartunk a következő intézményekkel:  Esztergár Lajos Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat  Éltes EGYMI Nevelési Tanácsadó  Gyermekideggondozó  Pécs M. J. Város Polgármesteri Hivatal  Baranya Megyei Kormányhivatal  Népjóléti Főosztály  Drogambulancia  Tinédzser Ambulancia  Tett-hely Baranyai Ifjúsági Információs Tanácsadó Központ  Regionális Forrásközpont  Pécsi Jótékony Nőegylet  Iskolaorvos, védőnő  Elszámolóház  Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat  Színes Gyöngyök Egyesület  Etnikai Fórum  Baptista Szeretetszolgálat  Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat  Gyermekétkeztetési Alapítvány A családi koordinátor bevonása a tevékenységbe. Feladatai:  Ellátja a híd szerepét az iskola és a családok között.  Segíti a pedagógus munkáját.  Népszerűsíti a roma kultúrát.  Szervezeti, tanácsadói feladatokat lát el.

A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 171-172. §-a szabályozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó – iskolai nevelésének-oktatásának megszervezését, amely forma bevezetését intézményünk támogatja. (Amennyiben erre pályázati kiírásra kerül sor) A képesség-kibontakoztató felkészítést célzó rendelet előírja, hogy a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott pedagógiai rendszer alkalmazásával történik.

57

Pedagógiai rendszerünk kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, és nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. Nevelésünk, oktatásunk igazodik a gyermekhez, és ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek gyermekeink részesei. Ha integrációs nevelésünk ezt a célt eléri, működőképessé válik. Intézményünk a kialakított struktúrát pedagógiai programunkkal és helyi tantervünknek megfelelő tartalmakkal töltötte meg. Az alkalmazás feltételei:  Integrációs stratégia kialakítása  Az iskolába való bekerülés előkészítése  Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei  Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek  Az önálló tanulást segítő fejlesztés - tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek  Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése - tantárgyi képességfejlesztő programok - kommunikációs képességeket fejlesztő programok  Szociális kompetenciák fejlesztése - közösségfejlesztő, közösségépítő programok - mentálhigiénés programok  Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek - együttműködés civil (pl. tanodai) programmal  Az integrációt elősegítő módszertani elemek - egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés - kooperatív tanulásszervezés  Műhelymunka – a tanári együttműködés formái - értékelő esetmegbeszélések - problémamegoldó fórumok - hospitálásra épülő együttműködés  A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei - a szöveges értékelés – árnyalt értékelés - egyéni fejlődési napló  Multikulturális tartalmak - multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva

58

 

A továbbhaladás feltételeinek biztosítása - pályaorientáció A pályázati lehetőségek hátránykompenzáló hatásai

„Lépésről-lépésre” program 

 

A program a 6-10 éves korú gyermekek számára készült. Megkönnyíti az óvoda és az iskola közti átmenetet, segíti a beilleszkedést a szociálisan hátrányos helyzetű, a tanulási problémákkal küzdő tanulóknál. Az alapkészségek fejlesztésének eredményes módszere. Alapértéknek tekinti: - a gondolkodást - a törődést - a hatékony kommunikációt - összefüggések felismerését - demokratikus közösség kialakítását

Szakiskola és speciális szakiskola Az intézményegységben 9-12. évfolyamon valósul meg a képzés. A szakiskolai nevelés-oktatás keretében  szakképzés,  10 és 20 hónapos felzárkóztató oktatás,  szakiskolai előkészítő évfolyam(Dobbantó)  HÍD Program  speciális szakiskolai képzés valósul meg. Szakképzés: A 2014-2015-ös tanévben indul a 3 éves szakképzés 1 osztályban, 2 szakmával. könyvkötő és nyomtatvány feldolgozó szakképesítés 34 543 06 (új OKJ) fehérnemű- készítő és kötöttáru összeállító szakképesítés 34 542 03 (új OKJ) Felzárkóztató oktatás: A szakiskolai képzés keretében nappali rendszerű 10 és 20 hónapos felzárkóztató oktatás folyik azon tanulók számára, akik valamilyen oknál fogva nem tudták befejezni általános iskolai tanulmányaikat, és a jelentkezéskor betöltötték 14. életévüket, vagy a tanév során lemorzsolódtak más képzési formából. A felzárkóztató oktatás sikeres elvégzésével általános iskolai végzettséget teljesít a tanuló, vagy bekapcsolódhat szakmai képzésbe. A tanulásszervezés kis létszámú csoportokban valósul meg, az elsajátítandó tananyagot kerettanterv határozza meg.

59

A felzárkóztató oktatásban eredményesen végzett tanulók rész- szakmai végzettséget adó képzésben is továbbtanulhatnak. A képzési forma a 2013-2014-es tanévben kifutó jelleggel megszűnik. Ezen képzési forma 2013. szeptember 1-től a HÍD Programban folytatódhat. Dobbantó Program: A szakiskola keretén belül működik 2009. szeptember 1-től az ún. Dobbantó Program, mely szakiskolai előkészítő 9. évfolyamot jelent. Ezen az évfolyamon egyéni szükségletekre irányuló, egyéni tanulási utakat biztosító, egyéni fejlődési terv alapján haladó nevelés-oktatás valósul meg. A tanulásszervezés keretei és környezete is a program előírásai szerinti, pályázati támogatással valósult meg. A tanuló számára nyitott kimenetet biztosít, mivel életkortól függően bármely középfokú iskolai oktatási formában való továbbhaladásra, vagy munkába állásra készít fel. A tanulás műveltségterületeket átfogó modulokból áll, egyedi tankönyvből, taneszközből, segédanyagokból tanulnak, melyet a pályázati támogatás biztosított. A képzési forma a 2012-2013-es tanévben kifutó jelleggel megszűnik. Ezen képzési forma 2013. szeptember 1-től a HÍD Program keretében folytatódhat. HÍD Programok: A szakiskolai tagintézmény 2013. 09.01.-től engedélyt kapott HÍD I Program (8. évfolyamot elvégzett, de más középfokú intézménybe felvételt nem nyert tanulók számára), és HÍD II 20 hónapos, rövidebb szakmai képzési idejű oktatás indítására. A programok a 2013-2014-es tanévben megkezdődtek. Speciális szakiskolai képzés: Tanulásban akadályozott, SNI-s tanulók számára nyújt elsősorban közismereti képzést a 9.-10.- évfolyam, melyre való bekerülés feltétele:  Befejezett általános iskolai végzettség  Szakértői bizottság iskolakijelölő határozata A képzés a speciális szakiskolák számára kiadott kerettanterv alapján, speciális tankönyvek felhasználásával történik, kis létszámú osztályokban. Nincs szakmacsoportos alapozás, általános a pályaorientáció, de a tanulókat elsősorban az iskolában folytatandó részszakmai képzésekre orientáljuk. A képzési szerkezet 2013. 09. 01-től megváltozott, ezután előkészítő 9. osztályt kell végezniük a tanulásban akadályozott tanulóknak, majd 9-10. évfolyamon rész-szakképesítést, 9-12 évfolyamon szakképesítést szerezhetnek. Iskolánk a 9. előkészítő+ 9-10 évfolyam részszakképzést folytatja 2014. 09. 01-től konyhai kisegítő 21 811 01 szobafestő 21 582 01 A 11.-12. évfolyamon szakmai képzés folyik a régi OKJ szerinti szakmákban, részszakképesítésekben.  Építészet szakmacsoportban: épületfalazó kőműves, hidegburkoló, szobafestő  Nyomdaipar szakmacsoportban: könyvkötő 60

 Könnyűipar szakmacsoportban: textiltermék –összeállító  Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban: szállodai szobaasszony, étkezdés  Mezőgazdaság szakmacsoportban: parkgondozó szakmákban A szakmai évfolyamra lépés feltétele:  az adott szakma elvégzéséhez az OKJ-ben meghatározott iskolai végzettség  egészségügyi alkalmasság  betöltött 16. életév A szakmai képzés elméleti oktatása minden szakma esetében az iskolában, a gyakorlati képzés vagy iskolai tanműhelyben vagy külső képzőhelyen tanulószerződés keretében történik. A képzés az előírt szakmai és vizsgakövetelmények alapján folyik, és OKJ-s szakmunkás vizsgával zárul. A vizsgán hosszabb felkészülési idő illeti meg őket. Az SNI-s tanulók számára a második szakmai végzettség megszerzése is ingyenes. Az SNI-s tanulók annak a tanévnek a végéig folytathatnak iskolarendszerű, nappali oktatásban tanulmányokat, melyben betöltik 22+ 3= 25. életévüket. 2013. 09.01-től ez 24 évre csökken. A szakmai képzések OKJ-s dokumentumok, Szakmai és Vizsgakövetelmények, és speciális szakiskolák részére adaptált, illetve általános központi programok alapján folynak. A szakmai gyakorlati képzést részben saját gyakorló műhelyeinkben: varró-, könyvkötő-, gyorsétkeztető-, parkgondozó tanműhelyeinkben, részben külső gyakorlóhelyeken, gazdálkodó szervezeteknél, tanulószerződésekkel tudjuk megoldani. A szakmai elméleti anyagot osztott csoportokban, együtt tanulják a szakma kezdő és végzős tanulói. Az oktatás OKJ-s záróvizsgákkal zárul, a tanulók a sikeres vizsgát követően szakmunkás bizonyítványt kapnak. A régi OKJ szerinti képzéseket utoljára 2014.09. 01.-én indíthatjuk, kifutó jelleggel. Szakma megneveTeljes vagy OKJ szám: A képzés indíKépzés zése: rész-szakma: tási ideje: időtartama: Új OKJ szerint Épületfalazó kőrész31 582 1500100 21 03 2007-től indított 2 éves műves szakképzés képzés képzés Hidegburkoló rész33 582 03 0100 31 01 2007-től indított 2 éves szakképzés képzés képzés Szobafestő rész33 582 04 0100 31 01 2007-től indított 2 éves szakképzés képzés képzés Könyvkötő teljes szakkép- 31 527 01 0000 00 00 2008-től indított 2 éves zés képzés képzés Textiltermék összerész33 542 05 01000 21 04 2008-től indított 2 éves állító szakképzés képzés képzés Gyorséttermi- és rész33 811 03 0100 31 01 2008-től indított 2 éves ételeladó szakképzés képzés képzés Parkgondozó rész54 622 01 0100 21 01 2008-től indított 2 éves szakképzés képzés képzés

61

Alapfokú felnőttoktatás A nemzeti köznevelési törvény 60. §-a tartalmazza a felnőttoktatásra vonatkozó szabályokat. A felnőttoktatást a tanuló elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésként és oktatásként szabályozza. Azok vehetnek részt benne, akik már nem tankötelesek, nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak, vagy nem akarnak részt venni, olyanok a munkahelyi, családi körülményeik, olyanok iskolai tapasztalataik, hogy a hagyományos módon nem tudják elvégezni, befejezni tanulmányaikat. Iskolánkban nem önálló felnőttoktatási intézményként, hanem felnőttoktatási tagozatában szervezzük meg a felnőttek oktatását. A szervezési formáink (munkarend):  esti oktatás munkarendje szerint készült óraterv heti 18 órát tartalmaz.  levelező oktatás munkarendje szerint készült óraterv heti 10 órát tartalmaz  egyéni felkészüléssel vizsgára jelentkezőknek tantárgyanként 1 óra/hó konzultációs lehetőséget biztosítunk. A tanév rendje számukra is kötelező.

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Véleménynyilvánítás és tájékozódás rendje Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére diákönkormányzatot hozhatnak létre, melynek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az általános iskolai, illetve a szakiskolai diákönkormányzat vezetője és az iskola igazgatója kezdeményezi a tanév helyi rendjében meghatározott időben. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. A diákközgyűlés — az iskolai diákönkormányzat döntése alapján — küldöttközgyűlésként is megszervezhető. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez és a meghívott vendégekhez. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, valamint a házirend elfogadása előtt. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót — ha jogszabály másképp nem rendelkezik — a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

62

Az iskola nagyobb tanulóközösségei A tanulók nagyobb közössége az iskola, intézményegység tanuló létszámának 50 %-a. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját egy osztályt vagy 30 főt érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. A tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben született döntésekről az iskola tájékoztatja tanulóit. Ennek a tájékoztatásnak a formái lehetnek: ellenőrző, tájékoztató füzet, hirdetőtábla, iskolarádió, iskolagyűlés, iskola honlapja.

63

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulók és a szülők és a pedagógusok közösségét érintő kapcsolattartási és együttműködési formák Szülők közössége A szülők közvetlen és közvetett segítsége a közös nevelő munka összehangolása nélkülözhetetlen feladat. Pedagógiai egységünk a pedagógusok egységén kívül a szülők és diákok egyetértését, közös munkálkodását is jelenti. A szülőkkel való kapcsolattartás területei:  Családlátogatás  Fogadóóra  Szülői értekezlet  Nyílt nap  Évnyitó, évzáró Szülők tevékenységi területei:  Közös kirándulások  Szülői testnevelés  Műsoros estek  Szülők-nevelők bálja  Alapítványi est  Batyus-buli Fórumok, testületek:  SzSz szülői közösség  Iskolaszék  SZM Elnökök Fóruma  Osztályok szülői munkaközösségei A személyiségformálás, a szocializációs folyamatok vezérlésének eredményessége nagyban függ a szülőkkel való együttműködés színvonalától. Az iskolaszék, intézményegységenkénti és osztályonkénti Szülői Munkaközösségek tevékenységén túl a kapcsolattartás fejlesztésének az alábbi tartalmi, formai, módszerbeli kérdéseit tartjuk fontosnak megfogalmazni:  a gyermek és ifjúságvédelmi tennivalók  a szülők nevelési kultúrájának segítése  pályaválasztási lehetőségek információiban  az egészséges életmód kialakításában  a szocializáltság kérdéseiben

64

kell különösen az együttműködést kialakítani. Az Iskolaszék egységes az intézményegységek arányos részvételével. A Szülői Szervezetek intézményegységenként működnek, az osztályok szülői választmányára épülve. Az Iskolaszék véleménynyilvánítási jogot gyakorol:  a házirend elfogadásakor  az értékelési rendszer kidolgozásakor  nem kötelező tanórai foglalkozások rendjének kialakításakor  tanórán kívüli tevékenységformák meghatározásakor A tanulókat az iskola életéről, az iskola munkatervéről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén  a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órán A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább félévente egyszer az Iskolaszék ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:  Családlátogatás Célja, a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.  Szülői értekezlet Célja: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása - a szülők tájékoztatása  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről  az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól  a helyi tanterv követelményeiről  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról

65











a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintéjről  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé Fogadó óra Célja a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) Nyílt tanítási nap Célja, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközössé iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Célja a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Egyéb Szülők klubja Munkadélutánok

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseit, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselők, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel, szülői székkel. Kapcsolattartás az iskola partnereivel Az iskola azonosította belső és külső partnereit, amelyet a minőségirányítási program tartalmaz. Meghatározta a velük való kapcsolódási területeket, az iskola és a partnerek elvárásait és a kapcsolattartás felelőseit. Mind a belső, mind a külső partnerekkel a kapcsolattartás legfőbb formája a személyes megbeszélés, beszélgetés (auditálás), amely során nagyon sok probléma felszínre hozható, illetve a mögöttük meghúzódó érzelmi töltés is érzékelhető. Ez a felmerült kérdések nagy részének megoldásához elegendő. Az intézmény szabályozza az informálandók körét, a lehetséges kommunikációs csatornákat, az érintettek bevonásának módját az információk terjesztésébe. A partnerekkel való kapcsolattartáshoz a következő fórumok léteznek iskolánkban: Részvétel az óvodai szülői értekezleteken, óvodai látogatások, zenei bemutatók. Részvétel városi, városrészi rendezvényeken, vetélkedőkön.

66

A kapcsolattartás egyéb eszközei a személyes információcserén kívül: a telefon, a fax, az email, a levél, az üzenő füzet, az iskolai hirdetőtábla. Vannak olyan kérdések, amelyeknél nagyon sok ember (tanár, diák, szülő) véleményéről kell összképet kapni. Ilyenkor kérdőíves felmérést végzünk. A kérdőíveket a minőségügyi felelős állítja, állíttatja össze, és az igazgató hagyja jóvá. A feldolgozásukat egy megbízott csoport végzi el, majd az eredményeket az iskolavezetés az érintett személyekkel együtt kiértékeli. A külső partnerek jelentős része (szolgáltatók) szerződéses viszonyban állnak az iskolával. Velük a kapcsolatot legfőképp a gazdasági ügyintézők tartják, munkájukat ők ellenőrzik, és szükség esetén ők intézkednek.

1.9 A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat célja A tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. Tanulmányok alatti vizsgát –a 20/2012. (VIII:31.) EMMI rendelet szerint– független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. Az értékelés rendjét a nevelőtestület a Pedagógiai Program alapján határozza meg. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani.

A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:       vonatkozik.

osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra pótló vizsgákra művészeti alap és záró vizsgákra szakmunkásvizsgára

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

67

 aki művészeti alap vagy záróvizsgára jelentkezik  aki szakmunkásvizsgára jelentkezik és bocsátható Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni.

Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,  engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,  ha a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha  felmentést kapott – kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól  engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelmények kerültek számonkérésre, vagy a vizs-

68

gáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet kell ismételnie. Osztályozó vizsga, különbözeti vizsga Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írható elő a különbözeti vizsga letétele. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során az igazgató mindig egyedileg hoz határozatot a jelentkező tanuló ügyében. A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.

Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha  a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,  az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskolának közölnie kell a vizsgázóval. A javítóvizsga bizottságban kérdező tanárként a tanuló tanára, a szakos munkaközösség vezetője és az iskolavezetés egy tagja vehet részt. A tanulót a vizsga eredményéről a vizsgát követően azonnal tájékoztatni kell. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.

Pótló vizsga Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

69

Művészeti alap- és záróvizsga A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei  Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.  Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja   

A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett.

Szakmunkás vizsga A tanulónak az adott tanév munkarendjében meghatározott határidőig írásban kell jelentkeznie a vizsgára. A gyakorlati oktatásvezető rögzíti a tanulók adatait, létszámát, majd elkészíti a vizsgajelentést, melynek alapján a tanulók vizsgabeosztása elkészül. Erről a tanuló írásbeli tájékoztatást kap. A vizsgabizottságok tagjai a vizsgaszervezésről szóló rendeletben meghatározottak szerint kerülnek kijelölésre. A tanulónak a vizsgán pontosan, személyi okmányait bemutatva kell megjelenni. A vizsga egyes részei alól mentességre jogosít a vizsgamodul korábbi sikeres teljesítése, melyet írásban kell kérvényezni. A vizsga sikeres teljesítésének feltétele a különböző modulok megfelelő százalékos arányban történő teljesítése. Sikertelen vizsga esetén a következő vizsgaidőszakra tehet javító vizsgára jelentkezni vagy az iskolában vagy más vizsga helyszínen.

Az értékelés rendje A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei A vizsgabizottság minimum három főből áll, melynek tagjai  az elnök  a kérdező tanár  az ellenőrző tanár Az elnök

70

- felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el A kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet ellátni a feladatot Az ellenőrző tanár - lehetőség szerint szakos tanár legyen, - felel a vizsga szabályszerű lebonyolításáért Az írásbeli vizsga általános szabályai  a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot  a feladatlap megoldásának ideje 45 perc,  a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Egy vizsganapon három írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani. Az írásbeli vizsga javítása  a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot A szóbeli vizsga általános szabályai      

egy napon három szóbeli vizsga tehető le a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja a felelet maximum 10 percig tarthat két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít, és a vizsgabizottság dönt a szóbeli eredményéről. Szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt.

1.10. A vizsgatárgyak részei és követelményei A vizsgatárgyak követelményrendszere évfolyamonként és tantárgyanként a Helyi Tanterv valamint és a vizsgaszabályzat mellékletében található meg.

71

1.11. Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének és átvételének szabályai  

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

A tanuló felvételének szabályai Iskolánk beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg - minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz, a köznevelési törvényben meghatározott létszámhatárig. Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni a megfelelő arányok – a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 24.§.2. bekezdésének figyelembevételével. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, fel-adatellátási helye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, fel-adatellátási helye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi (átvételi) kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető:  - a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá  - az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. A jelentkező tanulónak a sajátos nevelési igényét dokumentumokkal kell alátámasztania. Jogszabály alapján különleges helyzetnek minősül a tanuló ha:  a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy  b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy  c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy  d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,  - a szülő személyi igazolványát, lakcímigazoló kártyáját,  - a gyermek TAJ kártyáját  - a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt

72



- a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta)  - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Tanuló átvételének szabályai iskolaváltás esetén A tanuló átvételéről az iskolaigazgató dönt. A tanuló átvételére a tanítási év közben bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemkor a felvételi kérelmeknél meghatározott iratokat, az elvégzett iskolai évfolyamokat igazoló bizonyítványt is be kell mutatni. Az iskolai átvételi kérelem elbírálásáról értesíteni kell a kiskorú tanuló szülőjét, (nagykorú esetén a tanulót), valamint az előző iskola igazgatóját.

1.12 A felvételi eljárás különös szabályai Az alapfokú művészeti iskolába való jelentkezés és felvétel rendje A 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 23. §-a szabályozza az alapfokú művészeti iskolába való jelentkezés és felvétel rendjét. Az alapfokú művészeti iskolába külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. A felvételi eljárás rendjét az iskola igazgatója határozza meg. A beiratkozás időpontját a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal korábban – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni. Az alapfokú művészeti iskolában, ha az igazgató másképp nem rendelkezett, a jelentkező képességeit az iskola – adott művészeti ágnak megfelelő végzettségű és szakképzettségű – pedagógusaiból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálására, továbbá arra vonatkozóan, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményeinek és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. A felvételi eljárás rendje: Az alapfokú művészeti iskolával az a tanuló létesíthet tanulói jogviszonyt, akinek felvételét gondviselője írásban (az előírt jelentkezési lapon) kérte, és a felvétellel kapcsolatos helyi követelményeknek (hallás és ritmus) eleget tesz. A felvételi meghallgatásokat általában május közepéig kell megtartani, szeptember első hetében az esetleges üres helyek betöltésére pótmeghallgatást lehet tartani. Új tanuló felvételéről az igazgató - a meghallgatást végző pedagógusok javaslatát és az iskola engedélyezett

73

tanulói létszámát figyelembe véve - dönt. A felvétel eredményét írásban kell közölni a tanulóval és a gondviselővel. A főtárgy, a kötelező tárgy és a választható tárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól. Jelentkezés és felvételi a szakiskolába A szakiskolába történő jelentkezés a középfokú iskolákba történő jelentkezés rendjét szabályozó rendelet alapján történik. Adott tanév rendjét szabályozó rendeletben meghatározott határidők betartásával, a KIR-en keresztül. A felvételi eljárás rendjében meghatározottak alapján kell elkészíteni a felvételi rangsort, kiértesíteni a tanulót és gondviselőjét, valamint a tanuló általános iskoláját a felvételről vagy elutasításról. Szintén a rendeletben meghatározott időpontban – júniusban- történik a beiratkozás, melyhez szükséges az alábbi igazolások megléte:  Általános iskolai bizonyítvány  Születési anyakönyvi kivonat  Személyi igazolvány és lakcímkártya  TAJ kártya

74

2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 2.1. ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ Köznevelés feladata és értékei Hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt tartva és A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt célok elérése érdekében, a törvény elveinek és szabályozásának megfelelően a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék  a haza felelős polgárává váljék;  kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága;  reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert;  megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában;  törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására;  legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően;  váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre;  ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat;  tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. Oktatási képzési program Az iskola alapvető célja: pedagógiai tevékenység keretében az egyén életvezetéséhez szükséges értékek kialakítása, fejlesztése. Az alapvető célhoz kapcsolódóan az oktatási - képző program a személyiség szervező-végrehajtó sajátosságainak (ismeretek, járatosságok, készségek, képességek) formálását ölelik fel. Oktatási - képzési programok összeállításánál figyelembe vettük:

75

    

A 2011. évi CXC. törvényt a nemzeti köznevelésről A 110/2012. (VI. 4) Kormányrendeletet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendeletet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről a 3/2011.(I.26.) számú NEFMI rendelet „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” OKJ szakmai ajánlásait, követelményrendszerét

megjelenítjük:  a nevelési programban fogalmazottakat  Oktatásszervezési formák, módszerek, didaktikákból megjelöljük a fő elveket, amelyen belül érvényesülhet a tanári szabadság  Emellett megfogalmazzuk a kimenetszabályozási szempontjainkat (lásd: tehetséggondozási kritériumot, egyéni fejlesztési terveket határozunk meg). Oktatási szintek általános iskolai képzés – 1-8. évfolyam  normál tanterv szerint tanuló osztályok  emelt szintű angol, német tantervű osztályok  emelt szintű testnevelés tantervű osztályok  felnőttoktatás tanterve szerint tanuló osztályok

alapfokú művészetoktatás

középszint  normál tanterve szerinti 9-10. évfolyam  enyhe értelmi fogyatékosok tanterve szerinti 9-10. évfolyam  szakképzés 11-12. évfolyam Óratervek Az iskolában egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait, iskolánk óratervét az alábbi táblázatok foglalják össze:  Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek a kormány által kiadott kerettantervben meghatározott tananyaggal és követelménnyel.  A szabadon tervezhető órakerettel évfolyamonként különféle tantárgyak óraszámait növeltük meg azzal a céllal, hogy e tantárgyakból a képességfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson.

76

2.2 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Budai-Városkapu Iskola kerettantervi óraterve Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam „A” Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 7+1 7+1 6+1 Magyar nyelv és irodalom 0+1 0+1 0+1 Idegen nyelvek

4. évf. 6+1 2+1

Matematika Erkölcstan Környezetismeret

4 1 1

4 1 1

4 1 1+1

4 1 1+1

Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 2 1 5 2 25

2 2 1 5 2 25

2 2 1 5 3 25

2 2 1 5 3 27

4. évf. 6+1 2 4+1 1 1+1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam „B” Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

3. évf. 6+1

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

4+1 1 1+1 2 2 1 5 3 25

77

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia

5. évf. 4 3 4 2 1 2

6. évf. 4+1 3 3+1 2 1 2

7. évf. 3+1 3 3+1 2 1

8. évf. 4 3 3+1 2 1

2 2 1

1+1 1 2 2 1 1 1 0+1 5 1 3 31

Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra

1 1+1

1 1+1

1+1 1 1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1 0+1 1 5 1 2 28

1 1 5 1 3 28

1 1 5 1 3 31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat változat változat változat változat változat változat változat

78

A Budai Városkapu Iskola Bártfa Utcai Általános Iskolájának kerettantervi óraterve: Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 7+1 7+1 Magyar nyelv és irodalom 0+1 0+1 Idegen nyelvek 4 4 Matematika 1 1 Erkölcstan 1 1 Környezetismeret 2 2 Ének-zene

3. évf. 6+1 0+1,5 4+0,5 1 1 2

4. évf. 6+1 2+1 4+0,5 1 1+0,5 2

Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 1 5 2 25

2 1 5 3 25

2 1 5 3 27

5. évf. 4 3 4+1,5 2 1 2

6. évf. 4 3 3+1,5 2+0,5 1 2+0,5

2 1 5 2 25

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

7. évf. 3+1 3 3+1 2 1

8. évf. 4 3 3+1,5 2+0,5 1 1,5+0,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 0+0,5 5 1 3 31

1 1+0,5 1

1 1+0,5

1,5+0,5 1,5 1,5 1,5 1 1

0+1 1 5 1 2 28

1 1 5 1 3 28

1 1+0,5 5 1 3 31

79

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat változat változat változat változat változat változat változat

A Budai-Városkapu Iskola Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Iskola kerettantervi óraterve Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Informatika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

4+1

4+1

3. évf. 6+1 0+1 4+1

1 1 2 2 1 5 2 25

1 1 2 2 1 5 2 25

1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6+1 2 4 0+1 1 1+1 2 2 1 5 3 27

80

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Természettudományi gyakorlatok Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 2 1 2 1

1 1 1 0+1 1 5 1 2 28

6. évf. 4+1 3 3+1 2 1 2 1

7. évf. 3+1 3 3+1 2 1

8. évf. 4+1 3 3+1 2 1

1 1,5 1,5

1 1,5 1,5

1 1

1,5 1,5 1 1

1,5 1,5 1 1

1 1 5 1 3 28

1 1 5 1 3 31

1 5 1 3 31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat B változat

81

A Budai-Városkapu Iskola Vasas-Somogy-Hird Általános Iskola kerettantervi óraterve Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

3. évf. 6+2

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 3 25

5. évf. 4+1 3+1 4 2 1 2

6. évf. 4+1 3+1 3+1 2 1 2

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1 1 1 1 5 1 2 28

4. évf. 6+2 2 4+1 1 1 2 2 1 5 3 27

7. évf. 3+1 3+1 3+1 2 1

8. évf. 4+0,5 3+0,5 3+1,5 2 1

1 1

2 2 1 1 1 1

1+0,5 1 2 2 1 1

1 1 5 1 3 28

1 1 5 1 3 31

1 5 1 3 31

82

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat A változat B változat A változat A változat A változat A változat B változat

83

Budai- Városkapu Iskola Fehérhegyi Szakiskola és Speciális Szakiskola óraterve Helyi 9. E előkészítő évfolyam - Tantárgyak és óraszámok 36 hét, 35óra/hét Szabadon tervezhető 3,5- ebből 0,5 természetismeret, 3 pályaorientáció Műveltségterület

Tantárgy

Heti óraszám

Éves óraszám

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

5

180

Német

Német nyelv

2

72

Matematika

Matematika

5

180

Ember és társadalom

Erkölcstan

1

36

Állampolgári ismeretek

1

36

Ember a természetben

Természetismeret

3

108

Művészetek

Műszaki rajz, vizuális nev.

2

72

Informatika

Informatika

2

72

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Pályaorientáció

4

144

Szakmai alapozó ismeretek

4

144

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

5

180

osztályfőnöki

1

36

35

1260

Összesen

Helyi speciális 9. évfolyam óraterve 36 hét, 35óra/hét, 10,5 közismeret, szabad 1,5 összesen 12 óra Szakmai elmélet és gyakorlat 21, szabad 2, összesen 23 óra, Nyári gyakorlat 2 hét/70 óra Éves Műveltségterület Tantárgy Heti óraszám óraszám Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

Matematika

1+1=2

72

Matematika

2

72

Ember és társadalom

Erkölcstan

1+0,5=1,5

54

Ember a természetben

Természetismeret

1+1=2

72

Informatika

Informatika

1

36

Szakmai elmélet és gyakorlat

Szakmai elmélet és gyakorlat

21+2=23

828

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

2,5

90

1

36

35

1260

Osztályfőnöki óra Összesen

84

Helyi speciális 10. évfolyam óraterve 35 hét, 35óra/hét, 11 közismeret, szabad 2 összesen 13 óra Szakmai elmélet és gyakorlat 21, szabad 2, összesen 23 óra Műveltségterület

Tantárgy

Heti óraszám

Éves óraszám

1+1=2

70

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

Matematika

Matematika

2,5

87,5

Ember és társadalom

Erkölcstan

1+1=2

70

Ember a természetben

Természetismeret

1+1=2

70

Informatika

Informatika

1

35

Szakmai elmélet és gyakorlat

Szakmai elmélet és gyakorlat

21+2=23

805

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

2,5

87,5

1

35

36

1260

Osztályfőnöki óra Összesen

Helyi 9. évfolyam, normál szakképzés 36 hét, heti 35 óra, Közismeret 18óra, Szakmai 17óra Szabadon tervezhető közismeret 1- informatikára, szakmaiból 2,5 óra Nyári gyakorlat 4 hét, 140 óra Műveltségterület

Tantárgy

Heti óraszám

Éves óraszám

Magyar nyelv és irodalom

Magyar - Kommunikáció

2

72

Idegen nyelv

Német nyelv

2

72

Matematika

Matematika

2+1=3

108

Ember és társadalom

Társadalomismeret

2

72

Ember a természetben

Természetismeret

3+0,5=3,5

126

Informatika

Informatika (szabadból)

1

36

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

5-1,5=3,5

126

Osztályközösségépítő program

osztályfőnöki

1

36

Szakmai elmélet

6

216

szakmai gyakorlat

11

396

35

1260

Összesen

85

Helyi 10. évfolyam, normál szakképzés 36 hét, heti 36 óra, Közismeret 11óra, Szakmai 23 óra Szabadon tervezhető közismeret 0, szakmaiból 2 óra Nyári gyakorlat 4 hét, 140 óra Műveltségterület

Tantárgy

Heti óraszám

Éves óraszám

Magyar nyelv és irodalom

Magyar - Kommunikáció

1

36

Idegen nyelv

Német nyelv

2

72

Matematika

Matematika

1+0,5=1,5

54

Ember és társadalom

Társadalomismeret

1

36

Ember a természetben

Természetismeret

+1

36

Informatika

Informatika

+1

36

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

5-2,5=2,5

90

Osztályközösségépítő program

osztályfőnöki

1

36

Szakmai elmélet

8

288

szakmai gyakorlat

17

612

36

1296

Tantárgy

Heti óraszám

Éves óraszám

Magyar nyelv és irodalom

Magyar - Kommunikáció

+1

32

Idegen nyelv

Német nyelv

2

64

Matematika

Matematika

+1

32

Informatika

Informatika

+1

32

Ember és társadalom

Társadalomismeret

+1

32

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

5-2,5=2,5

80

Osztályközösségépítő program

osztályfőnöki

1

32

Szakmai elmélet

8,5

272

szakmai gyakorlat

17

544

35

1120

Összesen

Helyi 11. évfolyam, normál szakképzés 32 hét, heti 35 óra, Közismeret 9,5 óra, Szakmai 23 óra Szabadon tervezhető közismeret 1,5 óra, szakmaiból 2,5 óra Műveltségterület

Összesen

86

11. szakmai évfolyam régi szerint 36,5 óra/hét x 36 hét=1314 óra Nyári gyakorlat 3 hét= 105 óra Műveltségterület

Tantárgy

Kommunikáció

Heti óraszám

Éves óraszám

1

36

Német

Német nyelv

1

36

Matematika

Matematika

2

72

Társadalomismeret

Társadalomismeret

1

36

Informatika

Informatika

2

72

Vállalkozás ismeretek

Vállalkozási ismeretek

1

36

Szakmai elmélet

Szakmai elmélet

8

288

Szakmai gyakorlat

Szakmai gyakorlat

17

612

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

1+1,5=2,5

90

1

36

36,5

1314

Heti óraszám

Éves óraszám

1

32

Osztályfőnöki Összesen

12. szakmai évfolyam régi szerint 36,5óra/hét x 32 hét=1168 óra Műveltségterület

Tantárgy

Kommunikáció Német

Német nyelv

1

32

Matematika

Matematika

2

64

Társadalomismeret

Társadalomismeret

1

32

Informatika

Informatika

2

64

Vállalkozás ismeretek

Vállalkozási ismeretek

1

32

Szakmai elmélet

Szakmai elmélet

8

256

Szakmai gyakorlat

Szakmai gyakorlat

17

544

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

1+1,5=2,5

80

1

32

36,5

1168

Osztályfőnöki Összesen

87

Közoktatási törvény szerinti, régi speciális 10. évfolyam 10. régi-27,5+3tesi=30,5+0,5 nyelvre=31óra/hét Műveltségterület

Tantárgy

Heti óraszám

Éves óraszám

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

4

144

Német

Német nyelv

2

72

Matematika

Matematika

4

180

Történelem

Történelem

2

72

Földrajz

Földrajz

1

36

Biológia

Biológia

1

36

Kémia

Kémia

1

36

Fizika

Fizika

1

36

Rajz

Rajz

0,5

18

Média

Média

0,5

18

Informatika

Informatika

2

72

Pályaorientáció

Pályaorientáció

6

216

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

5

180

Osztályfőnöki

Osztályfőnöki

1

36

31

1116

Összesen

10 és 20 hónapos felzárkóztató oktatás Műveltségterület

Tantárgy

Heti óraszám

Éves óraszám

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

3

108

Matematika

Matematika

2

72

Történelem

Történelem

2

72

Természetismeret

Természetismeret

5

180

Művészetek

Művészetek

1

36

Informatika

Informatika

1

36

Pályaorientáció

Pályaorientáció

2

72

Szakmai alapozó

Szakmai alapozó

9

324

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

5

180

Osztályfőnöki

Osztályfőnöki

1

36

31

1116

Összesen

88

HÍD I program Éves óraszám 34 héttel számolva, ajánlott

Éves óraszám helyi

Heti óraszám

180

170

5

50-50

68

2

Matematika

60

68

2

Társadalom és jelenkor-ismeret

50

68

2

Természetismeret

100

102

3

Alapvető munkavállalói és életpálya-építés

200

204

6

Szakmaismeret

200

204

6

Testnevelés és sport

180

170

5

Összesen

1020

1054

31

Műveltségi területek Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv (angol, német)

HÍD II A 20 hónapos rövidebb képzési idejű rész-szakma Szabad sávból közismeretre 1. évben 3 óra, szakmaira 0,5 óra, 2. évben közismeretre 2, szakmára 1,5óra HÍD A/2/1. évfolyam heti óraszám (36 hét)

öf. gyak. 3 hét, 7óra/nap

HÍD/ A 2/2. évfolyam heti óraszám (35 hét)

Kommunikáció

4

3

Idegen nyelv

4

3

Matematika

4

3

Társadalomismeret

3

-

2

Természetismeret

3

-

2

Informatika (szabadból)

2

Életpálya-építés

1

Testnevelés

2+3=5

2+2=4

Osztályfőnöki

1

1

Szakmai elmélet és gyakorlat

7,5+0,5=8

0,5 -

105

0,5

14,5+1,5=16

Összesen 35 35 (A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő összesen 953 óra nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabad sávval együtt.)

89

ALAPFOKÚ FELNŐTTOKTATÁS - Tantárgyak és óraszámok Évfolyam/ Tantárgyak

5.

6.

7.

8.

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

Anyanyelv, kommunikáció

1

1

1

1

1

0,5

1

0,5

Magyar irodalom

2

1

2

1

2

1

2

1

Matematika

3

2

3

2

3

1,5

3

1,5

Fizika

1

-

1

-

1

1

1

1

Kémia

1

-

1

-

1

1

-

1

Földrajz

1

1

1

1

-

-

-

-

Biológia

1

1

1

1

-

-

-

-

Történelem és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

1

1

1

1

Művészeti ismeretek

-

-

-

-

1

-

1

1

Informatika

-

-

-

-

1

1

2

1

Idegen nyelv (Angol/Német)

2

2

2

2

2

2

2

1

Osztályközösségépítő program

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

1

-

1

-

1

-

1

-

Összesen

15

10

15

10

15

10

15

10

90

A Budai-Városkapu Iskola Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Iskola alapfokú művészetoktatási óraterve Hangszeres tanszakok egyéni képzés:  Főtárgy: hangszeres tantárgyak.  Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező. (Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni.)  Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, kamarazene, zenekar, kórus.  Választható tantárgyak: szolfézs, kamarazene, zenekar, kórus. Korrepetició (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora tantárgy) tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás „A” tagozatos óratervek Az „A” tagozatos óratervek magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni.

Tantárgy

Előképző (1.) (2.) (2) (2) (2) (2)

1. 2 2

Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tan(0–2) (0–2) 0–2 tárgy Összes óra: (4–6) (4–6) 4–6

2. 2 2

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 2 2 2 2 2

6. 2

Továbbképző 7. 8. 9. 10. 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

0–2 0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2 0–2

4–6 4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6 4–6

A képzés évfolyamainak számai (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, trombita, kürt, harsona– tenorkürt–baritonkürt, tuba, ütő, zongora. „B” tagozatos óratervek Az „B” tagozatos évfolyamok óratervei magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. A zárójelbe tett évfolyamok az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni.

Tantárgy

Előképző (1.) (2.)

(1.)

2.

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5.

6.

Továbbképző 7. 8. 9. 10. 91

Főtárgy (2) (2) (2) 2 2 2 Kötelező tantárgy (2) (2) (2) 2 2 2 Kötelezően vá0–1 0–1 lasztható tantárgy Választható tan(2) (2) (2) 0–2 1–2 1–2 tárgy Összes óra: (4–6) (4–6) (4–6) 4–6 4–6 4–6

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak száma (2+1)+5+4 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, trombita, kürt, harsona–tenorkürt–baritonkürt, tuba, ütő, zongora

2.3 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Az egyes intézményegységeknél a táblázatban barnával jelölve.

2.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Jogszabályi megfelelés Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatásért felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközre, felszerelésre is szükség van (testnevelés, technika, rajz, stb.). A tankönyvek kiválasztásánál a Nemzeti Köznevelési törvény, valamit a 16/2013 EMMI rendelet előírásait vesszük figyelembe. Tartalmi megfelelés  A tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere fedje le a tantárgy tantervi anyagát.  A tankönyv legyen egy egymásra épített tankönyvcsalád tagja.  A tartalom szakmai szempontból korrekt legyen.  A tartalom legyen fejlesztésközpontú.  Szemléltető anyaga legyen igényes.  A feladatok legyenek változatosak a tartalom, típus és nehézségi fok tekintetében.  Vegye figyelembe a korosztály értelmi fejlődésének, megismerő tevékenységének életkori jellemzőit, fejlődési, fejlesztési szükségleteit.

92

 

Adjon lehetőséget a kreatív tanulók fejlődésének, a helyi sajátosságok érvényesülésének. A tankönyv felépítése kövessen valamilyen pedagógiai logikát.

Formai megjelenés  A tankönyv nyelvi megfogalmazása igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz.  A tankönyvcsalád legyen áttekinthető. Az adott korosztály könnyen igazodjon el a szerkezetében.  A betűforma, méret és távolság, illetve az egy oldalra kerülő szöveg-, és/vagy feladatmennyiség feleljen meg a tanulók érzékelő apparátusának, észlelési képességeinek.  A tankönyv ábrakészletének legyen funkciója, segítse a valóság megismerését, a feladatmegoldást, a belső kép megteremtését.  A tankönyv mérete, súlya, kötése legyen életkorbarát. Egyéb tanulmányi segédletek:  Segítse a tanulót a tananyag elsajátításában  Legyen alkalmas a differenciált képességfejlesztésre  Segítse elő az önálló tanulást Az alapfokú művészetoktatásban

-

A felhasználható irodalmat évfolyamokra lebontva megadja az alapfokú művészetoktatás tantervi programja minden szakon.

-

Alkalmas legyen több éves válogatásra.

-

Megfeleljen a tanuló szakmai fejlettségének.

-

A felmenő rendszerben készülő kiadványok előnyben részesítése.

-

Elfogadható minőség mellett mérsékelt ár.

Kötelező tanulói taneszközök Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előirt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. Tartós tankönyvek Többször használatos legyen a tankönyv, gyakorlásra, kitöltésre a munkafüzetek szolgáljanak. A tankönyvrendelésnél figyelembe vesszük a családok anyagi helyzetét.

93

2.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az első évfolyam során fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza (1–2. évfolyam) az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeinek empirikus tapasztalatok útján való értékelése. A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezetben történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (napközis időkeret, iskolán kívüli programok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, pályázati programok stb.). A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során. Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban.

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi nevelési és más közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban. A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei valamennyi képesség- és készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során. A belépő első idegen nyelv oktatása vonatkozásában a távlati koncepciót arra kell alapozni, hogy a 12. évfolyam végéig – az érettségi vizsga idejére – a B1 szintet elérjék a tanulók a nyelvtudás terén.

94

Alapvető fontosságú a környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása, a tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálása, mely minden foglalkozásban helyet kap. Kulcsfontosságú a stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban.

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Ez a szakasz – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért a képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől (a fejlesztő szakaszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és – a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén keresztül. Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése, melyek a következők: anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció matematikai kompetenciák természettudományos és technikai kompetenciák digitális kompetencia szociális és állampolgári kompetenciák kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség a hatékony, önálló tanulás Az egészséges életvitel kialakításához biológia-egészségtan tantárgy gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, mely az egészségmegőrzésnek, a fizikailag aktív és egészségtudatos életvezetésre késztetésnek a komplex intézményi mozgásprogrammal, valamint az egészségnevelési programmal való összhangját képes megjeleníteni a lelki egészség fejlesztésével egyetemben (pl. stressz- és feszültségoldó programok); Az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a ve-

95

lünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén.

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Az iskola 7–8. évfolyamokon is a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. 

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelen-

96

tőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe. A természettudományi tantárgyak oktatása terén – az adott kompetenciaterület sajátosságaihoz igazodóan – a következők jelentik a prioritást: - természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció; - a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók számára; - természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztése.

A 9-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A szakiskolai évfolyamokon az elsődleges fejlesztési célkitűzés a szakmai ismeretek sikeres elsajátíttatása, hogy a képzés végén a tanuló sikeres szakmai vizsgát tudjon tenni. A szakmai alapozás során a tanulók megismerkednek az alapvető munkavállalói követelményekkel, szakmacsoportok jellemzőivel. Ennek segítségével tudnak szakmát választani. Mivel az iskolában jellemzően tanulási nehézségekkel küzdő és hátrányos helyzetű fiatalok tanulnak 15-25 éves korig, ezért számukra fokozott támogatás biztosítása szükséges. Ezt elsősorban az osztályfőnökök végzik, de minden szaktanár, szakmai tanár, szakoktató is részt vesz a folyamatban. A szakmai évfolyamokon az alapkompetenciák fejlesztése, szinten tartása, a szakmai kompetenciák kifejlesztése a cél. A speciális szakiskolai képzés sajátossága a kislétszámú csoport, az egyéni fejlesztés, a különböző tanulási utak alkalmazása. Mindezzel a tanulók életvezetési ismereteit alapozzuk, szélesítjük, hogy sikeres munkavállalók, felnőttek lehessenek.

2.6 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Mindennapi testedzés- testnevelés A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben kell megszervezni. Köznevelési törvény 27. § (1)(11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra 97



a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,  iskolai sportkörben való sportolással,  versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet: 141. § (1) A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel testnevelésóra megtartásával kell biztosítani. (2) Amennyiben heti legfeljebb két testnevelésórát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő diáksport-egyesületben történő sportolással biztosít az iskola, akkor az iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport-egyesület e feladatának ellátása kapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szedhet. A vidám kiegyensúlyozott, harmonikus személyiség fejlesztéséhez elengedhetetlen a testi, lelki egészség. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják. 3-4. évfolyam  heti három kötelező testnevelés óra  a választható óraszámokból heti 1 óra  1 óra sportköri foglalkozás (labdajátékok)  a többi tanítási napon játékos, egészségfejlesztő testmozgás,  úszás  gyógytestnevelés  tánc, néptánc  mozgáskoordinációt fejlesztő torna 7-8. évfolyam  - heti min. 2,5 testnevelés óra  - iskolai sportkör különféle sportágakban  - a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. Iskolánk célul tűzte ki, hogy tanulóinknak kidolgozza a napi rendszeres testmozgás lehetőségét. Tanulóinknak heti három kötelező testnevelésórája van. A mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket az alábbiak szerint biztosítja az iskola kötelező tanórai testnevelés órán:  sportköri foglalkozások (úszás, aerobic, gyógytestnevelés, labdajátékok)  házi bajnokságok

98

 osztályok közötti sportversenyek  sportnap (intézményegységi és iskolaközponti szinten)  szakmai gyakorlaton munkaközi torna  úszás Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A sportkör iskolai szinten működik, a foglalkozásokat intézményegységenként tartjuk. Az iskola sportköri és a sportórákhoz a feltételeket biztosítja: tornaterem, tornaszoba, sportpályák, sportfelszerelések. A délutáni sportfoglalkozásokat a sportköri és a tömegsport keretében kell megszervezni. 9-12. évfolyam A mindennapos testnevelés biztosítása felmenő rendszerben. A szakiskolai tanulók számára minden iskolában töltött tanulási napon testnevelés órát biztosítunk. Azokon a napokon, amikor a tanuló csak gyakorlati képzésen, külső gyakorló helyen vesz részt, nem biztosítunk testnevelés órát. Tanulóinkat megismertetjük a helyes életvezetési ismeretekkel is, az egészséges életmóddal.

2.7 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 



Az iskola igazgatója minden év április 15-ig közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, egyéb foglalkozásokról, amelyekből a tanuló a következő tanévben választhat. A tanuló május 20-ig adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az iskola igazgatójával. A jelentkezés egy tanévre szól. A beindítás minimum 10 fő jelentkezése esetén engedélyezett. Ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelező tanítási órára, a tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A nem kötelező tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek, továbbá, ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a nem kötelező tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.

2.8 Projektoktatás A projektoktatás a világ több országában sokéves hagyományokkal rendelkezik, a magyar pedagógiában sem újkeletű. Ma már nemcsak a reformpedagógia vagy a kísérleti iskolák alkalmazzák, de a hagyományos közoktatás rendszeréből sem hiányozhat. Működésére a pedagógus és a tanulók kezdeményező együttműködésén alapuló nyílt oktatás ad lehetőséget.

99

A projektoktatás feltételei:  a pedagógusok nyitottak a tanulókkal való együttműködésre  a tanulók felkészültek az önálló tanulásra, kutatómunkára  a diákok érettek a kooperativitásra és gyakorlottak benne  az intézményben rendelkezésre állnak vagy megteremthetők a projektoktatás személyi és tárgyi feltételei A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A módszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás). Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához. A munkafolyamat eredménye a produktum, amely lehet: tárgy, játék, modell, makett, előadás, színdarab, magnó-, vagy videofelvétel, fénykép, írásmű, művészeti alkotás, kiállítás, bemutató, tabló, rendezvény, ünnepély. A módszer egyik fő jellegzetessége a résztvevők nagyfokú szabadsága, önállósága. Megszűnnek a tantárgyi keretek és a hagyományos időbeosztás. Az ismeretszerzés a tevékenységek során alkotó módon történik. Nem a pedagógus adja át az ismereteket, hanem a tanulók a tevékenységek során szerzik meg azokat. A program megvalósítása során a hangsúly az együttes munkálkodáson, egymás segítésén, a kommunikációs technikák elsajátításán van. Ha ez valóban sikerül, akkor valósulhat meg a projekt hármas alapelve: átélés – ismeretszerzés - megértés. A projektoktatás szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében:  a projektoktatás konkrét élethelyzetekből bontakozik ki  a választott téma a tanulók érdeklődésének megfelelő  a projektmunka tervezése, kivitelezése, bemutatása során a tanulók önszervezése és felelőssége érvényesül  sokféle szellemi és fizikai tevékenységformára kínál lehetőséget  az együttműködés során sokszínű, intenzív, szociális tanulás folyik  a téma feldolgozására az interdiszciplináris megközelítés jellemző  a projektmunka eredménye mindig valamilyen mások számára is bemutatható produktum  a pedagógus szerepe a felügyelet, szükség esetén a segítő, direkt vagy indirekt beavatkozás Valamennyi projekt a gyerekek együttműködésére épül, egyes fázisai azonban egyéni munkát is igényelnek. Az egyes projektek megvalósításának időtartama rendkívül eltérő időt vehet igénybe, egyetlen naptól, héttől, hónaptól akár több évig is elhúzódhat. A módszer fontos tulajdonsága, hogy komplex, vagyis az adott témát sok oldalról körüljárja. A témát a tanulók széles körű, történelmi, technikai, gazdasági összefüggéseiben dolgozzák fel.

100

A projektmódszer céljai:  a tanuláshoz kötődő, de tanuláson kívüli tevékenységbe ágyazott feladat megvalósítása  túllépjen a tanulmányi versenyek témáin és direkt módszerein, bizonyítva, hogy a tudás eladhatóvá tétele, gyakorlati alkalmazhatósága, növeli a tanulás iránti kedvet  megjelennek azok a tudások és technikák, melyek nem kötődnek tantárgyi ismeretanyaghoz, de fontos részei a mindennapi életben használható ismereteknek  egy-egy műveltségi terület komplex megközelítésére vállalkozik  elősegíti a további tanulmányokhoz szükséges készségek és képességek fejlesztését, általános értékek felismerését  lexikális tudás helyett a szemlélet megalapozása Iskolai projektek: Megkülönböztetünk tantárgyi és az iskola egy nagyobb csoportját vagy egészét érintő projekteket. A tantárgyi projektek különösen az idegen nyelvek (német, angol) oktatásában és az osztályfőnöki órákon hangsúlyosak és hagyományosak. Egy-egy témakör feldolgozása színessé, változatossá tehető, ezért fontosnak tartjuk más tantárgyakban is az alkalmazását. Ez a szaktanárok döntésén múlik. Az iskola egy nagyobb csoportját vagy egészét érintő projektek esetében azokat a hagyományokat követjük, melyek eddig is jellemezték munkánkat, nevelési céljainkat, nevelőink módszertani kultúráját. Témáink között szerepelt már történelmi (a reneszánsz kora), honismereti (hagyományaink), társadalmi (kisebbségeink), vagy honismereti (jeles napok). Pályázati programot is dolgoztunk már fel a projektmódszer segítségével (Zenélő Zöld Udvar). Intézményi, nevelőtestületi döntés, hogy az iskolai programok közül melyiket valósítják meg az osztályok, tanulócsoportok projektoktatás keretében. A nevelőtestület döntését az éves munkaterv rögzíti a programok időzítésének, felelőseinek megnevezésével. A programot az úgynevezett projektnappal zárjuk, amikor a csoportok bemutatják saját „produktumukat” egy kiállítás és egy műsor keretében.

2.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőség biztosítása kiemelt feladat intézményegységeinkben. Az elmúlt évek statisztikai adatait összehasonlítva megállapítható, hogy – sajnos – egyre magasabb a hátrányos és a halmozottan hátrányos gyerekek száma iskoláinkban. A tanulási nehézséggel küzdő gyerekek száma is emelkedett az elmúlt években. Az esélyegyenlőség biztosításánál azonban két utat kell megkülönböztetni: az egyik a tanulási nehézség miatt hátrányba került tanulók segítése, a másik a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek támogatása. Iskolánk tudatosan törekszik az eredményes együttnevelés feltételeinek biztosítására, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók hatékony integrált oktatásának megvalósítására.

101

Az esélyegyenlőségi iskolai intézkedések célja: Alakítsunk ki olyan pedagógiai környezetet, mely tiszteletben tartja a sokszínűséget, mentes a hátrányos megkülönböztetéstől, jogellenes elkülönítéstől, biztosítja a közoktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést, Tűzzük ki célul az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítását. Mozdítsuk elő az esélyteremtést, a támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a területen élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az alábbi tevékenységek során:  a beiratkozásnál, felvételinél,  a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában,  a gyerekek egyéni fejlesztésében, értékelésében, előmenetelében,  a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében,  a partnerség kiépítésében és kapcsolattartásban a szülőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.  a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében  a tanításban, ismeretközvetítésben  a továbbtanulásban, pályaorientációban. Esélyegyenlőség biztosítását támogató tevékenységek  Egyéb foglalkozások, napközis ellátás: iskolánk széleskörű programokat kínál tanítványaink számára a tanítási órákon túl is. Ezek a foglalkozások valamennyi jelentkező tanuló számára elérhetőek.  Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programokat működtetünk az intézményben; a fejlesztésre szoruló diákok számára korrepetáló, felzárkóztató foglalkozások lehetőségét biztosítjuk. Kihasználjuk a tanórai differenciálás lehetőségeit. Egyes intézményegységekben működtetjük az IPR - rendszert.  Iskolánk bekapcsolódik a különféle tanodai programok, útravaló ösztöndíjprogram, civil szervezetek által nyújtott programok megvalósításába.  A tanulásszervezéshez tartozik a mentortanári (pályázati lehetőségek megvalósulása esetén) megsegítés is. Ennek iskolánkban kialakult gyakorlata, hogy a mentor- tanár a tanítási órákon leül a gyerek mellé, és segíti az órai munka során. Nem a tanuló helyett oldja meg a feladatokat, hanem kiegészítő magyarázatokkal rásegíti a tanulót, hogy saját maga jöjjön rá a megoldásra.  A tankönyvtámogatás; a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítjuk az ingyenességet a rászoruló tanulók számára. Az iskolai könyvtár fejlesztésekor is fontos szerepet kap a rászoruló tanulók tankönyvigényeinek a kielégítése.  Gyermekétkeztetés: biztosítjuk a törvény garantálta kedvezményeket. Pályázat eredményeképpen az általános iskolás alsó tagozatosok naponta gyümölcsöt is kapnak.  Kapcsolattartás a szülőkkel; kiemelten fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést, kapcsolattartást, tájékoztatást. A szülőket tájékoztatjuk a

102

szociális juttatások lehetőségeiről is szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon.  Kapcsolattartás a szakszolgáltató intézményekkel, a szakértői bizottsággal: indokolt esetben - a gyerek érdekeit messzemenően figyelembe véve - a törvényes lehetőségeket kihasználva járunk el, kezdeményezünk esetenként szakértői vizsgálatot. A fejlesztések a szakvélemények szerint zajlanak. Folyamatos kapcsolattartás a gyermekjóléti intézményekkel.

2.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Ellenőrzési, értékelési rendszerünk Az ellenőrzés: statikus jellegű, szigorú adatfeltáró kritikus szerep, amelyben a meghatározott norma a viszonyítási alap. Az értékelés: dinamikus, folyamat jellegű, a minősítést, tájékoztatást, szelektálást, motiválást is magában foglaló, döntéshozatalt befolyásoló része kritikai magatartásunknak, amelyben a szakmai célkitűzéseket vetjük össze a tényleges működés eredményeivel, annak érdekében, hogy a Pedagógiai Programban kitűzött céljainkat megvalósítsuk. Formái szerint: Külső értékelés:  állami szintű: (MONITOR, szakmunkás, nyelvvizsga, művészeti alap és záróvizsga)  fenntartói szintű: (szakértői felkéréssel végzett tantárgyi, neveltségi)  más intézmény szintjén: (felvételi)  közvélemény: média (nem hivatalos, de hatása miatt befolyásolni érdemes) A belső, intézményi szintű értékelés alanya:  tanuló  tanár, pedagógus  intézmény és részei Értékelési funkciókhoz kapcsolódó értékelési típusok:  Helyzetfeltárás – diagnosztikus  Fejlesztés-formálás – formatív  Az eredmények megállapítása – szummatív Alapelveink:  személyre szóló

103

   

félelemmentes légkörben, fejlesztő és ne megtorló jellegű legyen az iskolai követelményrendszerre épüljön legyen többoldalú, tárgyszerű, helytálló, megbízható információkon alapuló - tanulói személyiségjegyekre - a tanulóközösségek fejlettsége - pedagógus teljesítmények értékelésének lényege a viszonyítás, amely alapja lehet a hozzáadott érték típusú értékelésnek.  az értékeléskor minden esetben (nevelési, oktatási, képzési területen) vizsgálni kell - a tudás - az egészségkultúra - a szocializáltság elemeinek fejlesztését, fejlettségi szintjét Jogi háttér:  Nemzeti köznevelési törvény: tanulók, pedagógus jogai, kötelességei  Etikai Kódex  SZMSZ  Pedagógiai Program  Házirend

Tanulók ellenőrzési és értékelési rendszere A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. Feladatai, funkciója: nem öncélú, hanem visszajelző funkció, a célok, feladatok, meghatározott követelmények, kijelölt tevékenységek, választott eszközök, módszerek hatásának megállapítására, a feladatok, módszerek javítása a cél. Neveltségi állapotok Követelménytámasztó – eredményesség elemzés – követelménytámasztás – Formái, típusai  Diagnosztikus: csoportba sorolás esetén (kognitív, effektív, fizikális, pszichológiai tényezők)  Formatív: kifejezetten visszacsatolási funkció, az oktatás során,  Szummatív: a tanulók minősítésére, a szakaszok végén, Tanulói jogok, kötelességek (törvények alapján)

Az eredményvizsgálatok tárgya, ideje, lényege:    

az egyén és közösség neveltségének, fejlettségének megállapítása az egyén tevékenysége, életmódja a tevékenységre ösztönző motívumok a tevékenységben kialakuló tulajdonságok, készségek 104

  

a közösségi tevékenység tartalma, kiterjedtsége a közösség szerkezetének sajátosságai a közösség külső kapcsolatai

módszerek  megfigyelés, beszélgetés (folyamatos)  helyzetteremtés és reakcióelemzés (esetenként)  produktumok (tanulói, csoport) elemzése (esemény végén)  írásbeli (felmérések elemzése életkori szakaszok témakörök végén)  statisztikai elemek tanulmányozása (mérési eredmények után)  a végzettek helytállása (követéses)

Az értékelés, minősítés lehetőségei Tanuló:  tanítási órán  tanórán kívüli foglalkozásokon  a tanórán kívüli eseményeknél a korrigálások, megerősítések (jó-rossz)  nem kell a negatív reagálásokat (figyelmeztetés, emlékeztetés, fenyegetés, szidás, büntetés, stb.) túlzásba vinni, az eseményeket későbbi elemzéshez kell felhasználni  az osztályzatok, érdemjegyek különüljenek el (diagnosztikus, szummatív)  Legalább kéthavonta osztályfőnöki magatartás - szorgalom értékelés a tudás, az egészség, kultúra, és szoc. mint értékek alapján.  A szervezett programokon tanúsított megnyilvánulások elemzésével.  A félévi és év végi summázáson kívül, a szülő november végén és április végén kapjon tájékoztatást a tanuló neveltségi és tudásszintjéről.  Az igazgatói, illetve a házirendben megjelölt jutalmazási-büntetési fokozatokkal csak rendkívüli esetekben és nem kizárólagosan kell élni megfelelően részletezett írott, szöveges tájékoztatóval együtt.  A külső felkérésre (gyermekvédelem, rendőrség, stb.) készített minősítés  Az értékelés nyilvános fórumai még a házi versenyek, bemutatók, vetélkedők, belső vizsgák, szakköri bemutatók  A tanulók személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: - Szociometriai vizsgálat a 4., a 6. és a 8. évfolyamon. (Évente.) - Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a felső tagozatos osztályokban. (Évente) - A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése az 5. és a 8. évfolyam elején. (Évente.) - A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések

105

-

-

-

Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Az alsó tagozatos évfolyamokon a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok:  Olvasás, szövegértés: a 2., a 4., az 5. és a 7. évfolyamon évente.  Matematika: a 6. és a 8. évfolyamon évente.  Testi fejlettség (testnevelés): a 4. és a 7. évfolyamon évente.

A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanuló tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.  Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy szakmai gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.  A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.  A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (4-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél  a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban ellenőrizhetik,  az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.  A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban - az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévenként valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, - a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)

106



A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott- az előző értékeléshez képest.  A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: év közben: - Az 1. évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. - A 2. évfolyam első félévében a tanulók teljesítményét, előmenetelét kifejezhetjük az alábbiak bármelyikével, illetve a felsoroltak kombinációival:  szóbeli vagy írásbeli véleménnyel,  pontozással,  százalékértékkel,  szimbólumokkal, tárgyakkal (korongok, stb.),  osztályzattal. A félévi értékelés szövegesen történik. - A 2. évfolyam második félévétől a 8. évfolyam év végéig a félévkor illetve év végén is a tanulók teljesítményét, előmenetelét minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. - Az első és a második évfolyam első félévében a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:  kiválóan teljesített  jól teljesített  megfelelően teljesített  felzárkóztatásra szorul

A szöveges értékelés érdemjegyre történő átváltása    

kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul -

-

(5) (4) (3) (2)

Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét

107









osztályzattal minősítjük, amit az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. - Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni (ezt a nevelő előre jelzi a naplóban ceruzával). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény Érdemjegy 0-30%: ...................................... elégtelen (1) 31-50%:....................................elégséges (2) 51-70%:...................................... közepes (3) 71-90%:................................................ jó (4) 91-100%: ..........................................jeles (5)

Írásbeli feladatok értékelése Az írásbeli beszámoltatások formái: Külső mérés, értékelés  a külső, standardizált méréseket kötelezően elrendelheti az közoktatásért felelős minisztérium vagy a fenntartó önkormányzat (országos, Monitor stb.), de egyéb reprezentatív mérésekbe is bekapcsolódunk, mivel e normaorientált mérések révén visszajelzéseket szerzünk, hogy tanulóink tudása, képességei milyen szinten állnak az adott populáció átlagtudásához képest  a mérések összesítetett eredményeit és szakértői feldolgozását az iskolaközponti mérési-értékelési munkacsoport elemzi, és felhasználják a fejlesztés irányának meghatározásában. Belső mérés, értékelés Tantárgyi mérés

108

Az írásbeli beszámoltatás korlátai:  a belső mérések és a témazáró dolgozatok a törzsanyagra, illetve a különböző képességek vizsgálatára épülnek  a témazáró dolgozatok minimumszintjét egységesen 30 százalékban határozzuk meg, ez alól kivételt jelentenek azok a szakmai tárgyak, amelyeknél bizonyos ismeretek hiánya veszélyeztetheti vagy magát a tanulót, vagy más embereket  a dolgozatírásról a tanulókat előzetesen tájékoztatjuk, kivéve, ha az a napi tananyag írásbeli számonkérésére épül  a témazáró dolgozatok időpontját egyeztetjük, és legalább egy héttel előbb közöljük a tanulókkal  az év eleji szintfelmérés érdemjegye csak akkor számít bele a félévi osztályzatba, ha a mérést ismétlés előzte meg, illetve ha a tanuló maga kéri  a diagnosztikus célú és a külső méréseket legfeljebb a tanulók tájékoztatása céljából osztályozzuk.

2.11 A magasabb évfolyamra lépés feltételei Ha a tanuló az első évfolyam félévekor vagy év végén, illetve a második évfolyam félévekor „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskola a szülő bevonásával értékeli a tanuló teljesítményét. Javaslatot kell tenni a haladást akadályozó tényező megszüntetéséhez, meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Az 1. évfolyamon a tanuló a szülő kérésére évfolyamot ismételhet, akkor is ha, a tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. A tanuló az 1. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A további évfolyamokon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette és legalább az „elégséges” év végi osztályzatot megszerezte. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. A tanuló magasabb évfolyamra léphet akkor is, ha sikeres javító, pótló, vagy osztályozó vizsgát tesz.

Magasabb évfolyamra lépés feltételei az alapfokú művészetoktatásban 

eredményes főtárgyi és kötelező tárgyi beszámoló az évfolyam anyagából

109

    

részvétel az órák kétharmadán (Ettől a feltételtől a beszámoló és kellő indok alapján el lehet térni.) az iskolával fennálló esetleges tartozás rendezése Az a tanuló, aki az év végi beszámolón elégtelen osztályzatot kapott, csak eredményes javítóvizsga letétele után folytathatja tanulmányait. Az igazgató engedélyével a zeneiskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben is teljesítheti a tanuló. Ha a tanuló önhibáján kívüli okok miatt nem tud eleget tenni a tantervi követelményeknek, az igazgató engedélyével osztályát folytathatja.

2.12 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Elvek: 

 





Általános elv, hogy a házi feladat rendszeres munkavégzésre nevel, az iskolában elsajátított tudás kiegészítésére és a megszerzett készségek, képességek gyakoroltatására szolgál. Az írásbeli és szóbeli házi feladat adása évfolyamonként és tantárgyanként különböző lehet. A differenciálás szükséges, a különböző képességű tanulók házi feladatai különbözzenek mennyiségben és minőségben is. A lemaradó tanulók esetében a felzárkóztatást, gyakoroltatást szolgálja az otthoni felkészülés (gyakorló feladatok). A jó képességű tanulóknál tehetségük kibontakoztatása az elsődleges elv. A feladatok típusai: önálló anyaggyűjtés, szorgalmi faladat, házi és területi versenyek, levelező versenyek. Az ilyen típusú feladatok külön értékelése fontos szempont (érdemjegy, dicséret). A házi feladatnak jól előkészítettnek kell lennie, és az ellenőrzés, értékelés lehetőleg a következő tanórán történjen meg. Az otthoni felkészülésre érdemjegy is adható. A hosszabb szóbeli (kötelező olvasmány, kiegészítő olvasmány, verstanulás) vagy írásbeli (kiselőadás, házi dolgozat) otthoni felkészülést igénylő feladat elkészülését a szaktanár kövesse nyomon, segítse a tanulót a különböző fázisokban.

Célok:       

Tanulói képességfejlesztés Kötelességtudat fejlesztése Folyamatos gyakorlás, ismétlés Ismeretek elmélyítése, a tanult anyag begyakorlása Önállóságra nevelés, önálló ismeretszerzés, kutatómunka Memóriafejlesztés Az iskolában elsajátított tanulói technikák alkalmazása

110

    

Önellenőrzés kialakítása Helyes időbeosztás segítése Lényegkiemelés, fontos információk megbeszélése Olvasóvá nevelés, könyvtárlátogatás Együttműködés társakkal, közös munkavégzés fejlesztése

A tanulók túlterheltségének elkerülése érdekében iskolánk a szóbeli és írásbeli házi feladatok kijelölésénél a következő szempontokat veszi figyelembe: 

    





 

A hétvége legyen a pihenésé, a családé, ezt figyelembe kell venni a házi feladat adásánál. Hétvégére, tanítási szünetre célszerű ezért szorgalmi, tehát nem kötelező feladatot adni szóban és írásban is. Tantárgyi + órarendi specialitások függvényében a tanár jogosultsága a házi feladat feladása. Az elkészítés határideje legyen rugalmas, vegyük figyelembe a feladat jellegét és az elkészítéséhez szükséges időtartamot is. Fontos, hogy ne több órát igénybe vevő feladatot adjon a szaktanár, figyelembe kell venni, hogy a következő óra vagy a feladat számonkérése mikor lesz. Már az órarend készítésénél figyelünk arra, hogy a „nehéz” és a „könnyebb” tantárgyak eloszlása egyenletes legyen a hét folyamán. A házi feladatok kijelölése differenciáltan történhet, ha ezt a tananyag jellege lehetővé illetve szükségessé teszi. Az írásbeli házi feladat elkészítése átlagos képességű tanulónál nem haladhatja meg tantárgyanként a napi negyed órát. Kivételt képezhet az esetenként feladott fogalmazás elkészítése irodalom órákra, illetve az esetenként elkészítendő házi dolgozatok egyéb tanórákra. Amennyiben a házi feladat elkészítése okvetlenül szükséges a továbbhaladás biztosításához, úgy a pedagógus kérheti annak későbbi időpontban történő bemutatását. a tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

2.13 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, testnevelés, technika tantárgyakat. A csoportbontások megalakításának szempontja lehet véletlenszerű, névsor szerint, nemek szerint, érdeklődés szerint.

111

Egy adott évfolyam diákjaiból a hittant, illetve az erkölcstant választó tanulók csoportjainak megszervezése. A csoportbontásokkal az a célunk, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Egyéb foglalkozások szervezése A foglalkozások szervezésénél a jelentkezők számán kívül a személyi és tárgyi feltételek biztosíthatóságát is figyelembe vesszük. Fontos szempont a folyamatosság és a felmenő rendszer elve. A foglalkozások megtervezésénél és megszervezésénél - az adott tanév tantárgyfelosztásának elfogadásával egyidejűleg – a szakmai munkaközösségek javaslatát figyelembe véve, a nevelőtestület véleménye alapján az igazgató dönt. Az egyéb foglalkozások esetében (szakkörök, érdeklődési körök, sportfoglalkozások) diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni a választható tantárgyakat is, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.14 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban a tanulók fizikai állapotának mérésére az ún. MINI HUNGAROFIT motorikus próbarendszert alkalmazzuk. A próbarendszer tanévenként kétszer, ősszel és tavasszal végezzük 3. osztálytól 8. osztályig. 1-2. osztályban időközönkénti próbaméréseket végzünk. Az adatok feldolgozásában a FITSZOFT 2000 számítógépes programot használjuk. A próbarendszer a következő feladatokból áll:  COOPER teszt futással (aerob fittség mérése)  Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére)  Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő- állóképességének mérése)  Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére)  Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérésére) Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez. Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése során elérhető maximális pontszám: 140 pont  Aerob állóképesség: 77 pont  Izomerő, erő-állóképesség: 63 pont (21+3x14 pont)

112

Minősítési kategóriák: 0 21 41 61 81 101 121

- 20,5 pont - 40,5 pont - 60,5 pont - 80,5 pont - 100,5 pont - 120,5 pont - 140 pont

igen gyenge gyenge kifogásolható közepes jó kiváló extra

2.15 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola egészségnevelési elvei EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Alapelvek:    

esélyegyenlőség egyéni adottságok figyelembevétele egészségtudatos magatartás kialakítása igényesség kialakítása a környezettel és önmagával szemben

Az egészségfejlesztés főbb célkitűzései 

Iskolánk minden tevékenységével szolgálja tanulóink egészségi, testi, lelki, mentálhigiéniai, szociális fejlődését.  Törekszünk arra, hogy kialakítsuk azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásformákat, szokásokat, melyek tanulóink egészségi állapotát javítják.  Felkészítjük diákjainkat, hogy felnőtt életükben legyenek képesek egészséges, harmonikus életvitel kialakítására, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni. A konfliktusokat, problémákat jól tudják kezelni, illetve megoldani.  Külön figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre. Kiemeljük, hogya rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepének fontosságát  Kialakítjuk az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogramot Hangsúlyozzuk a fittség megőrzése szempontjából való fontosságát  Családok bevonása a különböző rendezvényeken, fórumokon keresztül az egészségnevelés, a prevenció ügyében /Szülők Akadémiája/

113

Az egészségfejlesztés főbb területei Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületinek számítanak a következő feladatok:         

Önmagunk és egészségi állapotunk megismerése Az egészséges táplálkozás A dohányzás elleni küzdelem Alkohol- és drog prevenció A barátság, a párkapcsolatok, a szexuális (AIDS, Hepatitis) szerepe az egészség megőrzésében Az idővel való gazdálkodás szerepe A tanulási környezet tudatos alakítása Az egészséges környezet jelentősége Az aktív testmozgás, egészséges testtartás

Az egészségfejlesztési feladatok, programok és szinterei Tanórai fogalakozások Külön figyelmet fordítunk minden tantárgy esetében a tananyagtartalom és az egészségfejlesztési feladatok csatlakozási pontjára. Kiemelt jelentőségű a biológia, testnevelés az osztályfőnöki és a szakmai tárgyak, és azok összefüggéseinek kapcsolódási pontjainak felkutatása. Az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását, tartalmi szempontból a helyi tantervbe rögzítjük. Természetesen akkor lehetünk elégedettek, ha a többi fogalakozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására. Tanórán kívüli foglalkozások programok  Iskolánk minden évben megrendezi az Egészségvédelmi és Sportnapot. Felvilágosítással, szóróanyagokkal, előadásokkal, versenyekkel kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot. A külső helyszínen (sportpályán) megrendezett program erőnléti, szellemi ügyességi feladatok sorából áll. A program összeállításánál nagyon fontos, hogy minden tanulónk sikerélményhez jusson, eredményes legyen. Az eredményhirdetésen minden tanulót jutalmazzunk.  Erdei Iskola Duna-Dráva Nemzeti Park  A Budai-Városkapu Iskola egyes tagintézményeiben megszervezett nyári napközis táborok,  Madarak és Fák Napja  Őszi, tavaszi kirándulások, túrák szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni (Várfelfedezői Hagyományőrző Csapat túrái)  Fizikai és egészségállapot felmérés  Büfé működtetési (egészséges táplálkozás szabályai alapján)  Az iskolaorvossal és a kerületi ÁNTSZ-el szorosan együttműködve időszakos kiállításokat, előadásokat szervezünk aktuális témakörökben.

114



Igyekszünk pályázati forrásokból biztosítani – külső szakemberek, szakértők bevonásával – az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását különösen az „alkohol- és drog prevenció”, „dohányzás”, „AIDS és Hepatitis” témakörökben. Kapcsolattartás, közös rendezvényekbe bevonható szervek, szervezetek: - ANTSZ - Országos Mentőszolgálat - BIOKOM (szelektív hulladékgyűjtés) - Vöröskereszt - PTE Orvostudományi Kar - Védőnői,- iskolaorvosi hálózat Iskolai egészségügyi ellátás. Iskolaorvos, védőnő, szűrővizsgálatok. Iskolánkban az idevonatkozó 26/1997.(IX.3.) NM rendelet figyelembevételével heti két alakalmommal rendel az iskolaorvos, védőnő, feladataik szerint: A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére irányulnak (szekunder prevenció) - Adott esetbe a tanulók elsősegélyben való részesítése. - Közreműködés: közegészségügyijárványügyi, környezetegészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában, - Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. A következő témakörökben kérünk segítséget: - életmód és betegségek összefüggései - az iskola tanulóinak egészségi állapota, esetleges egészségi problémákra - megoldási javaslatok - a fiatalkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában - környezet-egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás - egészségügyi kérdésekben - az osztályfőnöki órák tanmenetéhez kapcsolódó felvilágosító-, és tájékoztató órák megtartása. Iskolánkban az egészségügyi szűrővizsgálatok több fázisból épülnek fel. Céljuk a különböző egészségügyi problémák felderítése, esély az egészséges életvitelre.

115

-

-

Évenként fogászati szűrővizsgálatra visszük el tanulóinkat két alkalommal. A mentális, pszichés zavarok szűrésével (ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök, pszichológus) segítjük, lehetőség nyílik személyre szabott nevelésre, oktatásra. A tanulási nehézségek szűrésével lehetővé válik a koncentrációzavarral küzdő, fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedő tanulók hatékonyabb segítése.

Az egészségfejlesztési team Terveink szerint az egészségfejlesztési program meghatározását, koordinációját, végrehajtását az egészségfejlesztési team végzi. Tagjai:         

Igazgató Gyermek és ifjúságvédelmi felelős Pszichológus Fejlesztő pedagógus Iskolaorvos, védőnő Testnevelő tanárok munkaközösség vezetője Diákönkormányzatot segítő pedagógus Osztályfőnöki munkaközösség vezetője Szülői szervezetek képviselője

Komplex intézményi mozgásprogram 1. Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). 2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. 3. Az egész napos iskolai (szabadidős), napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan. 4. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). 5. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az évszak sajátosságainak megfelelően (pl. tél – korcsolyázás) – legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelve, mely az iskolai szabadidős és napközis időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya legyen.

116

6. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. 7. A tanulmányi kirándulások, a nyári napközis táborok és az erdei iskolai programok egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. 8. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön kidolgozásra a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába. 9. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre. 10. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra.

Az iskola környezeti nevelési elvei KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM INTÉZMÉNYEGYSÉGEINK HELYZETELEMZÉSE 1. Budai-Városkapu Iskola Az 1956-ban épült meszesi iskola épületét – jelenleg Budai Városkapu Iskola- 2007ben újították fel és bővítették. A megújult 3 szintes épület nagy tornacsarnokkal és kiszolgálóhelyiségeivel, aulával, konyhával és ebédlővel bővült. Megközelíthetőség A Budai Városkapu Iskola épülete a forgalmas Komlói út mellett található, zebra és rendőrlámpa könnyíti az átkelést. Az intézmény a városból könnyen megközelíthető 2-es, 21es, 31-es és 31/A helyi járatokkal, valamint a Komló és Budapest irányából közlekedő távolsági járatokkal. A buszmegálló az iskolával szemben illetve mellett található. Az épület szerkezete A Budai Városkapu Iskola 3 szintes főépületből és a hozzá épült új tornacsarnokból, aulából és ebédlőből áll. A főépületet az átépítés során korszerűsítették a padlástér beépítésével. Az intézmény 3. szintjén találhatók az irodák, tanári, mely az iskola működését biztosít-

117

ják. Az intézmény tágas zöld udvarral és többféle sportágban használható sportpályával rendelkezik. Üzemeltetése A Budai Városkapu Iskola épület fűtése: központi fűtés, saját kazánnal, radiátorokkal. A korszerűen felújított épület egészséges és esztétikus környezetet biztosít az itt tanulóknak és dolgozóknak. Az épület akadálymentesítése megtörtént, a mozgáskorlátozottak fogadására is alkalmas, a mozgáskorlátozottak teljes körű kiszolgálását gátolja, hogy lift nem került beszerelésre. A vállalkozásban kiadott takarítás minősége nem megfelelő. Iskolabelső A Budai Városkapu Iskolában a tantermek jellemző alapterülete : 51 m2 Tantermeink száma: 28 Valamennyi tanterem világos, természetes fénnyel jól megvilágított, világítása korszerű az előírásoknak megfelel. A tantermek új mobil tanulói asztalokkal, székekkel valamint szekrényekkel és polcokkal vannak ellátva. A közlekedő folyosók tágasak. A folyosókon megfelelő számú zárható beépített szekrény áll a tanulók rendelkezésére, felsőruházatuk tárolására. Teljes új felszereléssel működik a számítástechnika terem és a könyvtár. A tanulók sportolását tornacsarnok, normál tornaterem és kis méretű tornaterem teszi lehetővé. A tanári szoba tágas, világos melyhez öltöző szoba és kis konyha kapcsolódik. A 3. szinten található korszerű és jól felszerelt irodahelységek biztosítják a zökkenőmentes gazdasági és adminisztrációs működést. Az iskolaorvos és védőnő világos, tágas jól felszerelt orvosi szobában láthatja el feladatát. A 100 férőhelyes nagy méretű, világos étteremben háromszori étkezést biztosítunk az igénylőknek. A konyhát a Környezetvédő Kft. főzőkonyhaként üzemelteti. A keletkezett hulladékok gyűjtése Mindkét iskolaépületben évente két iskolai szintű papírgyűjtést szervezünk. Egész évben folyamatos szelektív hulladékgyűjtés folyik. /elem, papír, műanyag stb./ Ősszel és tavasszal iskolakörnyéki nagytakarításban veszünk részt. Iskolaudvar A Budai Városkapu Iskolában betonozott iskolaudvar, mellette füves, betonos sportpályák és műanyag borítású teniszpálya található. A pályák szélén cserjék, fák valamint játszótér kialakítására alkalmas zöld terület található. A játszótér kialakítása folyamatban van. Az iskola tágas betonozott udvara, sportpályái méretével a város egyik legnagyobb és legszebb környezetét biztosítja az itt tanulók számára.

118

Iskola erőségei        

A városban egyedülálló spotlétesítmény /sportcsarnok, füves, betonos, műanyagpályák/ sokféle sportolási lehetőség. Sokszínű szabadidős programok, tanulmányi kirándulások, versenyek, szakkörök, nyári tábor. Esztétikus tágas iskolabelső. Korszerűen felszerelt tanulásbarát osztálytermek. Iskolaotthonos oktatás. Tehetséggondozás, /korszerű számítástechnika terem, könyvtár/. Egyéni fejlesztés, megfelelő személyi és tárgyi feltételei /logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógy testnevelő, jól felszerelt fejlesztő helységek/.

2. Bártfa utcai Intézményegység Az iskola 1926-ban nyitotta meg kapuit a mai óvoda épületében. Szieberth Róbert kezdeményezésére épült fel az 1929/30-as tanévre a jelenlegi helyén az akkor még földszintes iskola. 1957-ben emelet-ráépítéssel nyolc tantermesre bővült az épület. A későbbi évek során gyakorlati műhellyel, napközi otthonnal, 1977-ben pedig csapatotthonnal gazdagodtak a nevelés, oktatás feltételei. Az Erzsébet-telepi szabadidőpark és a Bártfa utcai plébániatemplom között húzódó területen áll az iskola tágas udvarával, árnyat adó öreg fáival a környék mozogni vágyó fiataljainak, öregjeinek is nyitva álló sportpályáival. Megközelíthetősége: Bártfa utcai iskolához menet a forgalmas Hársfa úton sárga villogó lámpa és zebra könnyíti az átkelést. Ez nem elég a biztonságos átkeléshez, ezért az iskola szorgalmazza a rendőrlámpa felállítását. Az épület szerkezete: A Bártfa utcában az iskola kétszintes főépületből és 3 különálló egységből áll. Elkészült a főépület részleges tetőcseréje, külső nyílászáróinak cseréje, valamint a D épület felújítása, felerészben tetőcseréje. Üzemeltetése: A Bártfa utcai épületek fűtése központi fűtés saját kazánnal, radiátorokkal. A radiátorok mögötti hővisszaverők segítik a meleg megtartását. Az egészséges, balesetmentes életvitel feltételei biztosítottak: a vízellátás, a villamos energia ellátás, a melegvízellátás.

119

Iskolabelső: A tantermek jellemző alapterülete 60m2 ill.27 m2 Tantermeink száma az épületegyüttesben: 15. Valamennyi terem megvilágítása megfelelő. A közvetlen benapozású tantermekben viszont nehéz hatékony munkát elvárni gyerekektől, felnőttektől egyaránt /II.em.19-es, 20-as, műhely./ A tantermek közötti hangszigetelés megfelelő. A tantermek bútorzatát több osztályban kicserélték, új asztalok, székek, bútorok kerültek ezekbe a tantermekbe. Elkészült teljes felszereléssel a számítástechnika terem is. A meghatározó berendezés a TANÉRT típusú kettes asztal + székek. A tornaterem mérete nem megfelelő, ha 2 csoport dolgozik itt, az egyik kiszorul a folyosóra. Van kétnemű öltöző és vizesblokk. Orvosi szoba sajnos nincs. A tanári szoba nagyon szűkös. A közlekedők, zsibongók szűkösek, ezért szünetekben az iskolaudvaron tartózkodnak a gyerekek. Nagy az épületek közötti vándorlás, ez rossz időben különösen nagy gondot okoz. A felsőruha tárolása nem megoldott, a folyosókon, tantermekben fogasok vannak, de zárható szekrények nincsenek. Az étterem 36 diáknak és a felnőtteknek ad helyet. A kész ételt vállalkozó biztosítja. Helyben csak melegítő konyha ill. tálaló van. A keletkező hulladékok gyűjtése: Évente két iskolai szintű papír ill. vasgyűjtést szervez a Diákönkormányzat. Egész évben gyűjtjük a szárazelemeket a megfelelő elemgyűjtőben. Iskolaudvar: A közepes méretű betonozott iskolaudvar részben nyitott jól átszellőzött. Mellette füves, növényekkel /kúszócserjék, sövények, fák/ betelepített fa játszótér várja a gyerekeket, kerékpártárolóval. A kerékpártároló új fa kerítést kapott, tetővel védett, akár 50 kerékpár tárolására, lezárására alkalmas. A főépület mögött betonozott focipálya és árnyas fákkal borított füves terület található. A szabadtéri testnevelés órák másik helyszíne egy nagy méretű betonozott, elkerített focipálya a Tenisz-centrum mellett. Az iskola zöld környezete, méretével szépségével a város egyik legzöldebb területe, igazán sajátosság, hogy a teniszcentrum pályáit együttműködési megállapodás által szabályozottan tanórán és órán kívül használhatjuk. Az iskola erősségei:  A zöld környezet /jó levegő, parkosítás, tisztaság/  Sportolási lehetőségek /teniszoktatás testnevelés óra keretében, sportpályák, játszótér, kerékpártároló.  Kis létszám - családias hangulat.

120

  

Sokoldalú szabadidős programok, tanulmányi kirándulások, versenyek, szakkörök. Számítástechnikai ismeretek oktatása Angol- és németnyelv oktatása.

3. Szieberth Róbert Intézményegység Környezeti állapot, az iskola épületének története A Budai-Városkapu Iskola Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Pécs város keleti peremkerületén épült. Régen itt jelentős ipartelep, gyártelep volt. Jelenleg 15 tanulócsoportban, összesen 287 tanulóval folyik az oktató nevelő munka. Az iskola épülete a Zsolnay Vilmos 90. szám. alatt található. Szieberth Róbert felügyelő – igazgató felhívására a környező üzemek, gyárak részt vállaltak az ideiglenes épület (két tanterem, bejáró, irodai helyiség) felépítésében. Az ideiglenes iskola bővítésére 1926-ban került sor Az első ütemben a bejáró és az iskola keleti szárnya készült el. Fölépült tehát a hat tanterem gyárvárosi iskola a Pécsváradi útra néző homlokzatával, az igazgatói és az altiszti lakás L alakban csatlakozott az épülethez. Kialakult előtere és mögötte a vasúti bevágásig terjedő udvar, az iskolakert. Az új épületben 1927-ben indult meg a munka. Az 1928-as évben a város elhatározta az iskolaépület újabb 6 tanteremmel való bővítését. 1935 januárjában újabb bővítést határoztak el, amikor egy földszinti és egy emeleti tanterem építésével az iskola, az óvoda, az óvónői lakás zárt egységet alkotott. Így a ma álló 104,7 m hosszú 10 m széles és 8 m magas főépület 9 év alatt érte el végleges formáját. 1948 márciusában a földszint nyugati oldalán tornatermet alakítottak ki, majd 1949ben az épület külső tatarozása történt meg, amelyet 1968-ban követett egy nagyobb arányú belső átépítés. Az 1970-es években épült be az udvar nagy része. 1976-ban adták át a zenetermet, majd a könyvtár épületrészét a gyakorlati műhelyekkel. Ezt követően később nagyobb rekonstrukcióra 1989-ben került sor. Megtörtént a fűtés korszerűsítése, az elavult olajkályhák helyett központi gázfűtést vezettek be, valamint kicserélték a nyílászárókat. 1992-1993-ban felújították a villamoshálózatot. 1998 tavaszán tatarozták az iskola északi homlokzatát, valamint javították, illetve kicserélték a zeneterem tetőszerkezetét. 2002-ben megtörtént az épület belső felújítása, festés, mázolás, cementlapok pótlása, csempézés, lambériázás, parkettázás. 2004-ben az udvar térkövezésére történt meg, míg 2006-ban az ebédlő rekonstrukciójára került sor. Ekkor alakították ki az ebédlőnél lévő féltetőt is.

121

Az iskolaépület jellemzői Az intézmény építési módja: földszint emelet. A helyiségek az érvényben lévő előírás szerinti belmagassággal épültek. Az épület tájolása É-D-i ezért a tantermek jelentős része közvetlen benapozású, ami ellen sötétítő függönyökkel védjük tanulóinkat. A földszinten 5 tanterem a fejlesztő csoportszoba, öltöző, tornaterem, intézményegység vezetői, helyettesi iroda, tanári szoba, gazdasági iroda, illemhelyiségek, szertár, dohányzásra kijelölt helyiségek vannak. Az emeleten tíz szaktanterem, orvosi szoba, szertár található. Az itt tanuló alsó tagozatos gyerekek a saját termükben, a felsősök szaktantermi rendszerben tanulnak. (természettudományi előadó, matematika, rajz, német, angol, ének-zene, technika, földrajz, biológia, történelem, magyar) A tantermek jellemző alapterülete 40-50 m2 között van, padlóburkolata parketta. A természetes és korszerűsített mesterséges megvilágítás megfelelő, a legmodernebb követelményeknek is megfelel meg. Az osztálytermek jellemző berendezése az állítható egyes asztal valamint egyénre méretezett padok. A székek zömét lecseréltük, cseréjük jelenleg is folyamatban van. A folyosók nem elégítik ki a felmerülő igényeket. Közlekedésre alkalmasak ugyan, de mivel az iskolában nincsenek zsibongók, a szünetközi tartózkodás is itt történik rossz idő esetén, ehhez azonban nem megfelelő méretűek A bejáratnál szűk alapterületű porta került kialakításra. Az intézményegység vezetői szoba a helyettesi irodából nyílik, a nevelői szoba külön bejáratú. A gazdasági ügyintéző szintén külön helyiségben dolgozik. A irattár udvari épületben található. A padlás rendben tartott, a pincébe a használaton kívüli iskolabútorok kerülnek. Az épületben emeletenként egy-egy leány illetve fiú illemhely van. A lányokra 12 WC és 4 db mosdó, a fiúkra 11 WC illetve piszoár és szintén 4 db mosdó jut. Összességében az itt tanuló 287 gyereknek 23 WC és 8 mosdó áll rendelkezésére. Ez azt jelenti, hogy 5 tanulóra jut egy illemhely, és 44 gyerekre jut egy mosdó. A mosdó/tanuló arányt javítja, hogy néhány tanteremben van kézmosási lehetőség. A mellékhelyiségek csatornázási rendszere felújításra szorul, karbantartásuk, javításuk rendszeres. Az ajtókat lehet zárni. A nevelőknek külön illemhely és kézmosó áll rendelkezésükre. Az épületben van ivókút, a gyerekek a mosdókban, osztálytermekben is tudnak inni. A tornaterem alapterülete 96,4 m2. Így a sportprogramok ebben a teremben csak korlátozottan bonyolíthatóak le. Padlóburkolata ragasztott parketta, ami merevségénél fogva nem minden sportágnak felel meg. A három egymásba nyíló öltöző megfelelő alapterületű. A tornateremhez tartozó vizesblokk egy mosdóból és egy zuhanyzóból áll (Az utóbbit nem használják), így a testnevelés órák után a tisztálkodásra kevés a lehetőség. A testnevelő tanároknak van külön öltözőjük. A használt sporteszközök, sportszerek: bordásfal, kötél, kosárlabdapalánk, röplabdaháló van, még több is. Szertár van, ahol a többi felszerelést (zsámoly, szőnyeg, szekrény, stb.) tárolni tudjuk. Az iskolában orvosi szoba van. Az iskolában tálalókonyha működik, amely az étterem által szállított készételeket, megfelelően tudja tálalni a gyerekek és pedagógusok számára. A menü összeállításban az intézmény nem vesz részt.

122

Az iskolában 5 napközis csoport, 4 iskolaotthonos csoport és 1 tanulószobás csoport van, és vannak tanulók is, akik csak ebédelnek. Az ebédlő befogadóképessége 44 fő. Az étkezést 11,30-14,15 óráig csoportokban, felügyelő tanárok segítségével oldják meg önkiszolgáló rendszerben. Az ebédlő előterében felsőruha-tárolási és kézmosási lehetőség van. Az üzemeltetők figyelembe veszik az idevonatkozó rendeleteket A menü összeállítása az egészséges táplálkozás irányába ösztönzi a tanulókat. Az iskolai környezet jellemzői Az udvar két részből áll: egy aszfaltos sportterületből és egy szintén aszfaltos udvarból. A sportterület egy 670 m2-es nem szabványos kézilabda pálya, ami kerítéssel van körülvéve Az udvar 1726 m2 alapterületű néhány dió és platánfa ad árnyékot, néhány gyermekjáték van. Az udvar-zárt tömbben lévén-nem eléggé átszellőzött. Az udvaron 4 új pad került elhelyezésre. Zöld terület kevés. E hiányosság miatt sikeresen pályáztunk 2012-ben ÖKOVÁROS- ÖKORÉGIÓ programra, így a meglévő fák alatti területeket örökzöld növényekkel, virágzó egynyáriakkal ültettük be, a talaj felszínét fakéreggel terítettük le. 13 nagyméretű fagytűrő kaspót helyeztünk ki az udvarra, benne szintén örökzöld és virágzó egynyáriakkal beültetve. Ez a projekt az egész iskola közös munkájaként (szülők – tanulók – pedagógusok) valósult meg. Az épület főbejárata és a folyosók ablakai a főútvonalra nyílnak, az osztálytermek ablakai az udvarra néznek, így a tanítást a forgalom nem zavarja. Az úttestet a járdától sövény választja el, védőkorlátok nincsenek. Az átkelést rendőrlámpával ellátott gyalogátkelőhely biztosítja. Az iskolával szemben az út túloldalán egy nagy alapterületű részben füves, fákkal, bokrokkal tarkított játszótér található. Felújítása megtörtént, az iskola tanulói sokat használják, sőt gondozzák is. 4. Vasas – Somogy - Hird Intézményegység Az iskola helye és épülete A tanítás Vasason az 1965-ben épült 10 tantermes épületben, Hirden a kb. 70 éves 4 tantermes iskolában folyik. Az iskolákban folyamatosan ügyeltünk a részenkénti javításokra, apróbb felújításokra. A Hirden kazánház építése, fűtés korszerűsítése, az épület stabilizálása, udvarrendezés, tornaszoba kialakítása volt a legfontosabb feladat, melyben a szülői és lakóterületi háttér is sokat segített. A pályázatokon nyert pénzösszegek minden esetben a sportolás, a játék, a kulturáltabb környezet megteremtését szolgálták. Az iskola épületét és a hozzátartozó művelődési házakat kulturális és közéleti rendezvények megtartására is átadjuk (közéleti fórumok, értekezletek kiállítások, kultúrális találkozók). Vasason a 12 tanulócsoport elhelyezése a könyvtárterem, a kémia előadó és a technika termek állandó használatával oldható meg. A napközis és tanulószobai foglalkozások megtartása tantermekben lehetséges. Hirden nincs étterem és tornaterem sem, a zsibongóból alakítottunk ki piciny tornaszobát.

123

A Somogyi Tagiskola  6 tanteremmel,  1 előadóval és  1 műhellyel,  a Kodály Zoltán Művelődési Házban kialakított számítástechnika teremmel,  ugyanitt kialakított tornaszobával rendelkezik. Az épület tehát adott, de mindig van néhány teendő azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen Pécs keleti peremén találhatók iskoláink, falusias, szép, nyugodt, természet közeli környezetben. Minden adott a gyermekek környezeti nevelésének színvonalas ellátásához. 5. Fehérhegyi Szakiskola és Speciális Szakiskola Az intézmény a 7629, Pécs, Pákolitz István u. 33. sz. alatt helyezkedik el. Az épület a lakóházak között, egy óvoda és egy bölcsőde között parkos, ligetes, zöldövezeti környezetben a közúti forgalomtól védve található. Az iskola területét nem határolja kerítés,ill. maradványai lelhetők csak fel, ezért jelentős előrelépést jelentett az épület megvilágítása és a biztonsági őrzés, riasztó rendszer kiépítése. Az épületet iskolaudvar övezi, rossz, balesetveszélyes, betonozott pályákkal, melyeket a környező lakók használnak játszótérként, parkolóként, kutyasétáltatásra. Az iskolaudvar azonban a parkgondozó tanulók gyakorlati terepeként jól szolgál. A szakiskolai tagintézmény régi szárnya 8 tanteremmel 1956- ban épült, majd 1960-ban kibővítésre került. Jelenleg 3 tanműhely-varroda, könyvkötő, tankonyha, 9 tanterem, 1 informatika terem, 2 kis terem, 1 konditerem, 1 tornaterem áll rendelkezésre. A tanulók és a tanárok számára wc, kézmosó biztosított. A dolgozók számára tanári szoba, 3 iroda biztosított. a technikai dolgozók számára az alagsorban karbantartói műhely található. Az épületbe lépőket porta és portás fogadja. Van vezetékes telefonunk, internet elérhetőségünk. A tantermek jól felszereltek, a tanulók életkorának megfelelő bútorzattal berendezettek. A tanítást interaktív tábla, LCD tv-k, projektorok, számítógépek segítik. A tanműhelyekben a legfontosabbak eszközök, felszerelések megvannak. A takarítást és az őrzést külső vállalkozó szolgáltatja. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül harmada foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. Ebben a munkában szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollegák együttműködésére.

124

TANULÓINK KÖRNYEZETÉRT FELELŐS ÉLETVITELÉNEK MEGALAPOZÁSA A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás , a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet s benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma világszerte, így Magyarországon is kiszélesedett, a fenntarthatóságára, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszik előtérbe emelve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést, új tanítási-tanulási stratégiát igényel, amely messzemenően figyelembe veszi az egyéni (személyes) különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefüggő kompetenciák elsajátításában. E pedagógiai törekvés sajátos tartalmakat és módszereket igényel a testi vagy szociális hátrányokkal küzdő gyerekeknél, hiszen életük során halmozódhatnak környezeti konfliktusaik. A környezeti nevelés a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testiegyüttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társastársadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálóak. A környezeti nevelési kutatások eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy a környezeti ismeretek önmagukban nem elegendőek. Környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik azon túl, hogy pontos ismereteik és fogalmaik vannak a környezetről, az aktuális környezetvédelmi problémákról és tennivalókról képesek e célok érdekében felelősen cselekedni, sőt hisznek is tevékenységük jelentőségében.

125

Rendszerszemléletre nevelés A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. Értelmi nevelés Egészséges életmódra nevelés Problémamegoldó gondolkodás Nem elegendő az egyes problémák, de még a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem, nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására. Helyes értékrend kialakítása Egy életen át tartó tanulás Szociális képességek fejlesztése Biológiai sokféleség helyes értelmezése Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. ALAPELVEK 1. A környezeti nevelés legyen komplex, rendszer szemléletű! Nincs környezeti kérdés, amely megközelíthető lenne egyetlen nézőpontból a lazítás veszedelme nélkül. A környezeti nevelésnek ezért rendszerszemléletűnek kell lennie, azt a gondolkodásmódot kell követnie, hogy minden mindennel összefügg. 2. Legyen élethosszig tartó és az élet minden területére kiterjedő! A későbbi életmódot legerősebben meghatározó értékrendszer kialakítása leginkább az élet első esztendeiben lehetséges, de ez nem jelenti azt, hogy felnőtt korban ne lenn mód akár szemléletváltásra is. A környezeti nevelés tehát élethosszig tartó folyamat már csak azért is mert mindig újabb és újabb típusú környezeti gondokkal kell szembenéznünk. 3. Legyen lokális és globális egyszerre! A "Kertünk végében" lévő probléma a legalkalmasabb az emberek környezeti tudatosságának felébresztésére. Ugyanakkor tudjuk, hogy lényegében véve nincs is csak helyi környezeti probléma, a környezeti ügyeket csak szélesebb keretek között nemzeti, regionális vagy akár globális összefüggéseiben lehet megérteni vagy kezelni.

126

4. Legyen mai és jövőbenéző egyszerre! Pedagógiailag az itt és most fontos szempont. Annak van erős nevelő, szemléletformáló hatása, ami személyesen érint minket, mert a mi számunkra releváns és aktuális. 5. Legyen tevékenységre orientálnt, és neveljen együttműködésre! Először érzékeljük a szépséget (vagy problémát), majd értékeljük, és végül teszünk érte (ellene). A környezeti problémák általában nem oldhatók meg egyénileg, komplexitásukból következően eleve társadalmi szintűek. A környezeti nevelésnek az a feladata, hogy felkészítse az embereket a felelős állampolgári gondolkodásra, döntésre és cselekvésre. 6. Neveljen problémamegoldásra! A környezeti problémák (sajnos) mindig újak, megoldásukhoz újabb és újabb módszerek szükségesek. A környezeti nevelés ezért szorgalmazza a divergens gondolkodást és a kreativitást, ezek nélkül ugyanis nem oldhatók meg a jövő még nem is látható problémái. 7. Nevelés új értékrendszere A környezeti nevelés értéknek tartja a természet erőforrásainak kíméletét, a természet törvényeivel harmonizáló magatartást és a környezetért felelős életvitelt, ennek megfelelően az anyagi javak tekintetében a mértékletességet és takarékosságot. A környezeti nevelés filozófiája szerint az ember nem mindenható ura, hanem része a természetnek. A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI: Iskola:  

Tanóra Tanórán kívüli egyéb foglalkozások és tevékenységek (napközi, szakkör)

Iskolán kívüli:  Lakókörnyezeti  Múzeumi  Állatkerti  Terepi  Erdei iskolák, osztálykirándulások, táborok  Iskolai, kerületi, fővárosi, országos versenyek  ÖKO-hét  Projektnapok iskolán kívüli helyszínei Az iskolahasználók szerepe: Diákok- Diákönkormányzat

127

Véleménynyilvánítási jog az iskolai élet bizonyos területén pl. házirend, szabadidős programok Érdekképviselet Programszervezés a gyerekek aktív részvételével Teremdíszítés - karácsonyi díszbe öltözött osztályok versenye - húsvéti dekorációra való felhívás Hulladékgyűjtés Iskolai rádió működtetése Iskolaújság Továbbképzés a tisztségviselők számára- Országos Diákparlamenten részvétel /információgyűjtés, információátadás/ Szülők bevonása a szervezésbe Elvárások igények felmérése, döntés a térítésköteles programokról.

Környezeti tartalom  

Tananyagtartalmak, és a hozzájuk kapcsolódó általános és részletes követelmények. Környezeti nevelés a tantárgyakban. Tanórák, tantárgyak.

128

1. A környezeti nevelés tevékenységei alsó tagozaton:   

  







 

Az ember szerepe a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz, a talaj tisztaságáról. Környezetünkből vett vízminták egyszerű vizsgálata, egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése. A lakóhely feltérképezése, a tiszta és szennyezett területek észrevétele, rögzítése. Talajminta különböző helyekről: pl. erdő, veteményes, utca, játszótér,: szín, morzsalékosság, vízfelvevő képesség, vannak-e talajlakó állatok? Képek, cikkek gyűjtése a természetvédelemről. A helyi természetvédelmi területek felkeresése, megismerése. A helyileg védett növény és állatfajok nevének ismerete. A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása. Séták, kirándulások alkalmával a jellemző színek, formák megfigyelése, később ennek felelevenítése. Az épített környezet elemzése a rendeltetés és forma legegyszerűbb összefüggéseinek vizsgálatával. Város / falu konstruálása. A jellemző formák megkeresése. Játszótér tervezése, makett készítés. Az ember és környezete. Az évszakok és az időjárási elemek megismerése. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módozatainak felsorolása. A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzőinek elmondása. Az épített környezet, korszerű építmények, épületek, alagutak, hidak, felüljárók, toronyházak, tornyok. A nagyvárosi élet. Az iskolaudvarban madarak életének megfigyelése, télen etetése.

2. Környezeti nevelés a felső tagozaton:  Tapasztalatgyűjtés, megfigyelések, egyszerű mérési kísérletek. Meteorológiai megfigyelések, időjárási adatgyűjtés.  A víz fizikai tulajdonságai. Hogyan takarékoskodjunk a vízzel? A víz körforgása. A vízkészletek védelme.  A talaj védelme. Felelős magatartás a természetben.  Parkok, kertek felkeresése, mesterséges környezet kialakítása.  A hazai élővilág. Az erdők és védelmük. A füves területek és védelmük. A lakóhely környékének védett, és nem védett természeti értékei. Megfigyelések, vizsgálódások a természeti környezetben. Kirándulás, terepgyakorlat. Környezetkárosító tényezők elemzése.  A lakóhely épített és természeti értékeinek felfedezése, tanulmányi séta. Feljegyzés a környezet állapotáról, javaslat a védelmére.

129



   





Gondolkodás a természeti erőforrásokkal, a bányászat hatásai a környezetre. Környezetkímélő technológiák, hulladékok. A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése. A környezetterhelést csökkentő lehetőségek a mindennapi életben. Az ökológiai rendszerek működésébe való szakszerűtlen és felelőtlen beavatkozás globális és helyi környezeti problémák /erdőirtás, elsivatagosodás/ Az egészségre és egészséges környezetre törekvés érdekeI szorosan összefüggenek a közvetlen és a tágabb környezetünk védelmével. Az embertársak, mint környezet szerepe a lelki egészségre. A humán tantárgyak tudást bővítenek, fogalmakat és ismereteket közvetítenek, készségeket fejlesztenek a társadalom környezeti problémái felismeréséhez és megoldásához. A művészeti tárgyak a természet szépségének átéléséhez, az érintetlen természettel vagy a leromlott környezettel kapcsolatos érzések művészi megfogalmazásához nyújtanak segítséget. Az osztályfőnöki órák a tanulók kisközösségi magatartását, társas szokásait, önismeretüket fejlesztik, elősegítik a helyi közösséghez való kapcsolódás formáit.

Tanórán kívüli tevékenységek: 1. Napköziben: Az iskolai napközi tágas és hatékony pedagógiai lehetőségeket kínál. Amikor a tanulók befejezik a tanórákat: étkeznek, pihennek, játszanak, tanulnak sokféle kapcsolatba kerülnek tárgyakkal egymással, eszközökkel, energiával és az életfeltételeikkel. Átalakulnak a személyközi viszonyok is a gyerekek és a pedagógusok között. A napközis programok és munkarend kialakításában érvényesülnek az ökológiai, az egészség és a hatékony környezetgazdálkodás szempontjai, ezek alapján formálódhatnak a gyerekek szokásai. 2. Szakkörök: Alkalmasak a környezeti szempontból tehetséget mutató tanulók tehetséggondozására és a szabadidő értelmes és tudást bővítő eltöltésére is.  Turisztika szakkörön a gyerekcsapat bejárja a Mecsek nevezetes pontjait, ismerkedik a térképhasználattal, védett növényekkel, helyi mondákkal.  Biológia szakkörben a Duna-Dráva NP. Központjában a Mecsek jellegzetes növényeivel, állataival ismerkednek.  Érdeklődők körén városnézések alkalmával ismerkednek az épített környezettel, felfedezik a városi környezet szépségeit, értékeit, az épületek és létesítmények megóvásának felelősségét. 3. Tanulmányi kirándulások 4. Iskolát átfogó programok, projektek Jeles napok, akciók 5. Vetélkedők, tanulmányi versenyek, pályázatok

130

6. Az iskola udvarának, kertjének gondozása 7. Erdei iskola 8. Kiállítások Pécs város fenntarthatóvá tételéhez, egy átfogó szemléletformálási programhoz csatlakoztunk, Lépj! Légy Pécs jövője! címen. A program a tanévet 9 tematikus hónapra tagolja, e hónapok során valósul meg a szemléletformálás hármas egysége úgymint:  tanórai oktatás  közösségi feladat  tematikus közösségi programok Egy 3. és egy 6. osztályban történik a program megvalósítása. Témakörök:         

Közlekedés, levegőtisztaság, zajvédelem Zöldfelület-gazdálkodás, Élet Fája Program Energiagazdálkodás Tudatos vásárlás, Helyi gazdaság Fenntartható várostervezés Hulladékgazdálkodás Vízgazdálkodás Globális problémák, Természet és Ember, Biodiverzitás

MÓDSZEREK Új tanulási, tanulásszervezési technikák A környezeti nevelés célja az ember és környezete viszonyának, kapcsolatának alakítása. Tehát vizsgálódásának, tevékenységének középpontjában szükségszerűen a valóságos, megtapasztalható környezet, annak megélhető állapota, változásai állnak. A környezeti értékek megismerése, a problémák megértése, a tanuló és környezete viszonyának, cselekvési, döntési lehetőségeinek tisztázása, valamint a szembesülés tettei következményeivel olyan tanulási helyzetek megteremtését kívánja, amelyek a hagyományos, tantermi órák során nem biztosíthatóak. A tanulásszervezés módjáról a tantestület dönthet. A törvény által biztosított időkeretben számos lehetőség kínálkozik ilyen tanulási formák megszervezésére: Projektmódszer  Problémamegoldás  Kognitív képességek  Tolerancia  Kooperáció  Képességfejlesztés 131

Tréningmódszer  Önfejlesztés  Döntésképesség Drámapedagógiai  Motiváció, szerepek  Önismeret Kritikai gondolkodás fejlesztése "Lépésről lépésre" program alsó tagozaton Együttműködő (kooperatív) tanulási módszerek  Kérdések adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatás, tisztázása.  Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás.  Témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos visszakeresése, koncentrálása.  Szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása.  Kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése.  Páros munka: tényanyag gyűjtése és jegyzetelés  Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése.  Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan.  Információrögzítés együttműködéssel.  Csoportos asszociációs feladatok.  Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással).  Házi feladatok megvitatása a közös és az eltérő válaszok vagy a legérdekesebb részek tükrében.  Tesztkészítés, tesztértékelés.  Követelmények megfogalmazása.  Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel.  Adatgyűjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselőadás tartása társas munkamegosztásban.  Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása.  Írásbeli értékelések, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában.  Vélemények, gondolatok társítása posztereken.  Könyvtári, adattári kutatás, cédulázás, adatbázis kezelés, adatfeldolgozás.  Egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása.  Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása csoportosan.

132

Szerepjáték  Szereptanulás,  Megfelelési motiváció Modellezés Szituációs játék

Szempontok a módszer kiválasztásához:         

Alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz Vonjanak be minél több tanulót Az iskola keretein túl is legyenek hatással A természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen A lakóhelyi vagy közeli példára alapozzanak Nyújtsanak sok élményt a tanulónak Az érzelmekre hassanak A személyes megtapasztaláson alapuljanak Legyen bennük sok játékos elem.

Információáramlás   

Faliújság Iskolaújság Helyi média /Regionális MTV, Pécs TV, Új Dunántúli Napló/

Kapcsolatok, támogatók                  

Országos Környezeti nevelési hálózatok Környezeti Nevelési Iskola Hálózat Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Hivatal, Felügyelőség Pécsi Tudományegyetem Állatkert-Akvárium Terrárium Mecsek Egyesület BIOKOM Pécs Városi Természetbarát Szövetség Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága Környezetünkért Alapítvány Mecseki Erdészeti Rt. Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Rt. Tettye Forrásház Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja Zöld Gondolat Lovagrend Tamási Faiskola 133

Helyi kapcsolatrendszer Helyi óvodák - Céljaink ismertetése - Tájékoztatás, aktuális programjainkról - Beiskolázás Helyi iskolák Kapcsolódó programokon való részvétel - Sport és kulturális rendezvények Helyi középiskolák - Szakirányú képzés - Pályaválasztás, beiskolázás Felsőoktatási intézmények - Előadások - Továbbképzések Önkormányzat, telepi részönkormányzat - Anyagi támogatás - Képviselői kapcsolatok - Kulturális események Szülők, családok - Kirándulások, utazások támogatása - Rendezvények szervezése - Munkálatok - Szerszámok, eszközök Vállalkozók - Adományok - Szakmai segítségnyújtás - Kivitelezés Egyházak - Hitoktatás - Ünnepségek Helyi média - Kölcsönös tájékoztatás - Dokumentumok - Programmenedzselés Helyi egyesületek, civil szerveződések - Közös programszervezés

Külső (távolabbi) kapcsolatrendszer Minisztériumok - Pályázatok - Szakanyagok Vállalatok, cégek - Anyagi támogatás - Szakmai támogatás - Üzemlátogatás - Rendezvények szponzorálása Volt diákok - Anyagi támogatás - Szakmai támogatás - Ajándékozás Környező települések iskolái - Kirándulások - Tapasztalatcsere Nemzetközi (testvériskolák, cserekapcsolatok) - Környezetvédelmi projektek - Kulturális programok - Nyelvtanulás Internetes kapcsolatok - Pályázatok - Szakanyagok - Saját weblap - Levelezés - Aktualitások

Eredményesség   

A környezeti nevelésben rejlő lehetőségeket jól kihasználtuk-e? Tanulók visszajelzései, környezettudatos életvitele. Ellenőrzés, mérés, értékelés, minőség biztosítás kritérium rendszere.

134

2.17 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Az értékelés mindig vegye figyelembe a tanuló motivációját, együttműködési készségét, a változás irányát, tartósságát.

Magatartás, szorgalom értékelésének szempontjai:           

a házirend ismerete, betartása, betartatása aktív kiállás az iskolai szabályok betartásáért beilleszkedés a közösségbe és mások beilleszkedésének elősegítése segítőkészség a problémák feltárásában, megoldásában minden körülmények között udvarias, figyelmes viselkedés az egészséges életmód szerinti példás életvezetés aktív környezetvédelem kötelességtudó, aktív tanórai tevékenység az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény a tudás megszerzésének igénye mások tanulmányi munkájának segítése

A magatartás értékelésének elvei 



 



A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve az bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról az osztályozó értekezleten. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

135

A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei:     

A viselkedéskultúra színvonalának követése érdekében: illemkódex kidolgozása. Minden nevelő folyamatosan figyelemmel kíséri tanulóink viselkedését. Személyes példamutatás. Az életkori sajátosságokat és a gyermek mozgásigényét figyelembe vesszük. Az órán kívüli magatartást is értékeljük (közösségi munka, ügyelet, házirend betartása, illemkódexnek megfelelő viselkedés, társak segítése).

A tanulók magatartását a pedagógiai célokban megfogalmazottak alapján a gyakorlati életben várható és teljesíthető magatartás alapján értékeljük. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás az a tanuló, aki:  magatartásával, cselekedeteivel elismerést vált ki társaiból, tanáraiból,  kerüli a durvaságot, szeretettel közelít társai felé,  tiszteli és elismeri mások értékét,  életkorának szintjén képes tudatosan értékelni a család, a szülőföld, a nemzetisége iránti elkötelezettségét,  nyelvi fordulataiban kerüli a durva, trágár kifejezéseket,  jóindulattal segíti társait, tudásával, a közösségben elért helyzetével soha nem él vissza,  képes kulturáltan fellépni saját maga és szűkebb környezete érdekében,  szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében, öregbíti iskolája hírnevét,  ügyel környezete rendjére, tisztaságára,  szándékosan nem okoz kárt,  betartja az illemszabályokat és az iskola házirendjét. Jó az a tanuló, aki:  cselekedeteivel jót akar, de időnként a körülmények hatására ettől eltér,  igyekszik elkerülni a durvaságot, ám a játék, a munka hevében ez nem mindig sikerül,  szereti társait, elismeri mások sikereit, eredményeit, de cselekedeteit, ítéleteit időnként az indulat vezérli,  tiszteli a felnőtteket, társait,  trágár, durva kifejezéseket nem használ,  feladatait becsülettel elvégzi, de a közösségért vállalt munkára önként ritkán vállalkozik,  ügyel környezete rendjére, megjelenésére, ruházkodása nem kihívó,

136

  

ismeri és betartja az iskola házirendjét, az életkorának megfelelő illemszabályokat, legfeljebb az osztályfőnöki figyelmeztetőig jutott el, legfeljebb 3 órát mulasztott igazolatlanul.

Változó magatartású az a tanuló, aki:  cselekedetei következményeit nem képes felmérni, így gyakran vét a házirend ellen, bár kellő motiváltsággal képes a viselkedés normáinak a betartására,  játékban, közösségi munkájában gyakran durva,  társaival nem mindig van jó viszonyban, mert csínytevéseivel bosszantja őket, közeli barátaival viszont megértő, segítőkész,  az órai munka során nem kellő figyelemmel dolgozik, időnként mással foglalkozik,  ha feladattal bízzák meg, azt elvégzi, ha nem is kellő figyelemmel,  környezete rendjéért semmit nem tesz,  sérelmeit időnként önbíráskodással torolja meg,  a viselkedési szabályokat csupán úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmeztetik rá,  legfeljebb az osztályfőnöki rovóig jutott el,  legfeljebb 10 órát mulasztott igazolatlanul. Rossz a magatartása annak a tanulónak, aki:  nem tudja és nem is akarja betartani az iskolai házirendet és az illedelmes viselkedési szabályait,  szereti, ha társai félnek tőle,  visszaél fizikai fölényével, különösen, ha nála gyengébbel kerül szembe,  gyakran bosszantja társait, tanárait,  a tanórai munkát szándékosan zavarja, akadályozza,  nem becsüli a közösség értékeit, szándékosan rongálja környezetét,  igazgatói figyelmeztetést is kapott,  10-nél több órát mulasztott igazolatlanul.

A szorgalomjegyek megállapításának elvei A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. 



A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök legalább minden második hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

137





A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályzatról az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályozó értekezleten. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének a követelményei a következők: Példás szorgalmú az a diák, aki  képességeihez mérten szorgalmas,  a tanulási órákra rendszeresen, jól felkészül, s azokon aktívan közreműködik,  szívesen olvas szakirodalmat, az így szerzett tudását megosztja társaival,  aktív közreműködéssel bővíti ismereteit, műveli adottságait,  szívesen, aktívan részt vesz akár szervezőként is, a tanulmányaihoz kapcsolódó, tanórán kívüli programokban,  alkalmanként jól felkészülve, versenyeken öregbíti iskolája hírnevét. Jó a szorgalma annak a diáknak, aki:  a képességeihez mérten általában szorgalmas,  a tanórákra rendszeresen felkészül, s azokon aktívan részt vesz,  felszerelése általában hiánytalan,  a házi feladatot rendszeresen elvégzi, esetleges mulasztás esetén pótolja,  szívesen olvas szakirodalmat, s érdeklődési körén belül aktív önműveléssel fejleszti tudását,  a tanulmányaihoz kapcsolódó, tanórán kívüli programokban szívesen részt vesz. Változó a szorgalma annak a diáknak, aki:  nem teljesíti kötelességeit mindig képességei szerint,  munkájában, feladatvégzésében felületes,  felszerelése gyakran hiányos,  a házi feladatot időnként nem készíti el,  nem törődik önművelésével. Hanyag a szorgalma annak a diáknak, aki  fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el,  képességeihez, körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan,  gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz,  érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi.

138

A magatartás és szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte/megsértése szükséges.

A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Jutalmazás 1. Az osztályközösségek szintjén az osztályfőnökök határozzák meg az oklevélben részesítendő tanulókat. Legyen nevelési értéke, mindig tudatosuljon a tanulóban a javíthatóság lehetősége, feltételrendszere Az értékelő legyen tudatában, hogy a legkisebb dicséret motiváló hatása is jobb a büntetésnél. 2. Intézményegységek szintjén: Alapja:  Kimagasló tanulmányi eredmény  Diákkörben, művészeti csoportban színvonalas szereplés  Kiemelkedő (város 1-5) vagy országos versenyeredmény, tanulmányi, sport  Iskolai, osztály szinten közösségért végzett hosszas tevékenység Formái:       

írásbeli, osztályfőnöki igazgatói dicséret bizonyítványban (egész évi folyamatos) egyéni és csoportos jutalmak (üdülési hozzájárulás) Jó tanuló, jó sportoló emlékplakett iskolaközösség előtti átadása oklevél könyvjutalom iskolaközösség előtti átadása

Az intézményegységek a tanévzáró ünnepségükön a következő eredményekre adnak jutalmakat a tanulóknak:  jó tanuló  jó sportoló  jó tanuló – jó sportoló  jó diákközösség szervező  kiemelkedő kulturális, művészeti tevékenység A tanulók könyvjutalomban és oklevélben részesülnek. A díjakat az intézményegység-vezetők adják át tanévzáró ünnepségükön.

139

3. Iskolaközponti szinten: 1. „Az év diákja” plakett Feltételek, amelyek alapján minden évben az intézményegységek vezetői javaslatot tesznek maximum 1 fő tanuló/intézményegység díjazására. (Bártfa 1 fő, Csokonai 1 fő, Szieberth 1 fő, Vasas 1 fő, Somogy 1 fő) összesen maximum: 5 fő és a szakiskola Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a Frankel Leó utcai szakiskolások emlékplakettet kapnak, ha az országos szakmai vizsgán 1-6. helyezést értek el. Az általános iskolai évek alatt az alábbi területeken kiemelkedő munkát végzett 8. osztályos tanuló:  jeles, kitűnő tanulmányi eredmény,  egyenletesen jó sportteljesítmény,  közösségi életben elismert szerep,  kiemelkedő kulturális, művészeti tevékenység (A négy kritériumból három megléte kötelező a jelölésnél.) 2. „Az év szülője” plakett Az intézményegység-vezetők javaslata alapján a Szülői Munkaközösségek tagjai közül 1 fő nyolcadik osztályos illetve szakiskolai végzős tanulóhoz kapcsolódó szülőre tesznek javaslatot. (Bártfa, Csokonai, Szieberth, Vasas, Somogy, Frankel). Összesen: 6 fő 3. „Az év pedagógusa” plakett Az iskolaközpont által kidolgozott általános alapelvek, és kritériumrendszer alapján az intézményi autonómia biztosításával a nevelőtestületek szavazzák meg az év pedagógusa címre jelölt kollegát. (Csokonai 2 fő, Frankel 1 fő, Bártfa 1 fő, Szieberth 1 fő, VSH 1 fő) A kitüntető cím elnyerésének kritériumai:  Megfelelő tárgyi tudás, szakmai és szaktárgyi ismeretek  Kompetencia a különböző oktatási módszerek birtoklásához  A hátrányos helyzetű tanulókkal elért eredmények  Együttműködési, kapcsolatépítő tevékenység  Szervező, irányító, koordinációs tevékenység  Kutatási, innovációs tevékenység „Az év pedagógusa” címmel emlékplakett, díszoklevél és pénzjutalom jár. (bruttó 50.000,Ft). A díjak formája: plüssdobozban elhelyezett porcelán plakett (8 cm átmérőjű) kemény borítólapú oklevél A díjak átadási időpontja: a tanév végén szervezett Budai Gála ünnepség keretében. A díjakat az iskola igazgatója adja át a Budai Gála ünnepség keretében.

140

4. Egyéb jutalmazás A „Budai Gála” ünnepség keretében a tanulmányi, pályázati, művészeti, sport versenyeken országos első helyezett tanulók oklevéllel és jutalomkönyvvel való jutalmazása.

Az iskolai büntetés formái: Azt a tanulót, aki:  - a tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti  - a házirend előírásait megszegi  - árt az iskola hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.  A büntetés formái:  - szaktanári figyelmeztetés,  - osztályfőnöki figyelmeztetés (szóban, írásban),  - osztályfőnöki intés,  - osztályfőnöki megrovás,  - igazgatói figyelmeztetés (szóban, írásban)  - tantestületi figyelmeztetés  - tantestületi intés  - tantestületi megrovás

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A nevelési program és a helyi tanterv nyilvánosságra hozatalának és módosításának mechanizmusa A tájékoztatás, megismertetés formája, rendje A nevelőtestület számára, a program elfogadása előtt, az igazgató biztosítja a programtervezet megismerését. A hozzáférhető elhelyezés biztosítása A helyi pedagógiai program 1-1 példánya az intézményegységek igazgatói irodájában, irattárában, és a könyvtárában kerül elhelyezésre A tájékoztatás kérés és erre a tájékoztatás adás rendje Az intézményhasználók az igazgatótól kérhetik a pedagógiai programba történő betekintést. Az érdeklődők a könyvtárban olvashatják el a dokumentumot, ill. az intézmény honlapjáról is lehetőség van azt letölteni. A pedagógiai program módosítása

141

Az intézmény Pedagógiai Programjának módosítását kezdeményezheti az igazgató, az intézmény vezetősége, az egyes tantárgyi munkacsoportok/munkaközösségek. A nevelőtestület többségi határozattal (a jelenlévők 50%-a + 1 fő) dönt a javaslatról. A pedagógiai programot a nevelőtestület 2014. március 31-én elfogadta.

Pécs, 2014. március hó 31.

Jóváhagyta:

főigazgató

142