Centenáriumi Általános Iskola és Szakiskola

CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Centenáriumi Általános Iskola és Szakiskola

SZERVEZETI ÉSMŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Budapest, 2009. szeptember 30.

2009. szeptember 30.



TARTALOMJEGYZÉK

I.

ÁLTALÁNOSSZABÁLYOK 1. 2.

Az intézmény tevékenysége

4. oldal

SZMSZ hatálya

5. oldal

3.

Elfogadás, felülvizsgálat és módosítás rendje, hatályosság

5. oldal

4.

A működést meghatározó jogszabályok

5. oldal

5.

Az iskolai alapdokumentumok hozzáférhetősége

6. oldal

II. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZEREÉS IRÁNYÍTÁSA 6. Az iskola igazgatója (helyettesítésének rendje)

7. oldal

7.

Az igazgatóhelyettesek (helyettesítésük rendje)

7. oldal

8.

A gazdasági vezető (helyettesítésének rendje)

8. oldal

9.

A szakmai munkaközösségek vezetői (helyettesítésük rendje)

8. oldal

10.

Az iskola vezetősége

8. oldal

11.

Az iskola alkalmazottai

8. oldal

12.

Az iskola szervezeti egységei

9. oldal

13.

A szervezeti egységek vezetőinek képviseleti joga

14.

A vezetők intézményben tartózkodásának és helyettesítésük rendje és a szükséges intézkedések meghozatalára jogosultak

10. oldal 11. oldal

III. AZ INTÉZMÉNY MINT KÖLTSÉGVETÉSISZERV 15. Az intézményi tevékenységek forrásai, számlavezetés

12. oldal

16. A gazdasági szervezet felépítése és működése

12. oldal

17. Intézményi költségvetés tervezése és végrehajtása

13. oldal

18. Az előirányzatok kereteinek betartása

13. oldal

19. Az anyagi kötelezettségvállalás és utalványozás rendje

14. oldal

20. A gazdálkodás folyamatba épített belső ellenőrzési rendszere

14. oldal


2



IV.

V.

A MŰKÖDÉS RENDJE 21. 22.

Az iskola nyitva tartása, tanulók felügyelete tanítási napokon Az iskola helyiségeinek használata

15. oldal 15. oldal

23.

A tanórán kívüli foglalkozások rendje

16. oldal

24.

A mindennapi testedzés, a diáksportkör működése

16. oldal

25.

Tanulók felügyelete tanítási szünetekben

17. oldal

26.

A fakultatív hit- és vallásoktatás szervezése

17. oldal

AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 27. 28.

Az iskolai alkalmazottak A nevelőtestület

18. oldal 18. oldal

29.

A nevelőtestületi értekezlet

18. oldal

30.

A nevelőtestületi jogkörök átruházása

19. oldal

31.

A szakmai munkaközösségek

19. oldal

32.

Szülői szervezet

20. oldal

33.

Tanulók közösségei, az iskolai Diákönkormányzat működése

21. oldal

34.

Iskolavezetés és nevelőtestület kapcsolattartása

21. oldal

35.

Pedagógusok és tanulók kapcsolata

22. oldal

36.

Pedagógusok (iskola) és szülők kapcsolattartása

22. oldal

37.

Az iskola külső kapcsolatai

23. oldal

38.

Kapcsolat az Iskola-egészségügyi szolgálattal és a Gyermekjóléti szolgálattal

VI.

23. oldal

A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐELLENŐRZÉSE 39.

A pedagógiai nevelő- oktató munka belső

ellenőrzésének

célja és feladatai

24. oldal

40.

Az ellenőrzés módszerei

24. oldal

41.

A nevelő- oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak

24. oldal

42.

Kiemelt ellenőrzési szempontok

24. oldal

43.

Az éves ellenőrzési terv

25. oldal


3



VII. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE 26. oldal

44.

Az iskolai könyvtár feladata

45.

A könyvtár vezetője

46.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai

47.

A könyvtári szolgáltatások igénybevételének szabályai, a könyvtár nyitva

26. oldal 26. oldal

tartása

26. oldal

VIII. A TANULÓI JOGVISZONNYAL, AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB SZABÁLYOK 48.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

49.

A tankönyvellátás rendje

50.

A tankönyvek kölcsönzése

51.

A tanulók felmentése

52.

Az alkalmazottak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek esetén

28. oldal 28. oldal 29.

o

ldal

29.

oldal 29. oldal

(Intézményi védő, óvó előírások)

31. oldal

53.

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

54.

A katasztrófa- tűz és polgári védelmi tevékenység szervezeti és

32. oldal

végrehajtási rendje Az iskola jelképei, ünnepélyek és megemlékezések rendje,

33.

o

hagyományápolás

ldal

33.

56.

A felnőttoktatás formái

oldal

57.

Az intézményben folyó reklámtevékenység

33. oldal

58.

A tanulók által elkészített dolgokért járó díjazás

34. oldal

59.

Teljesítménypótlék szabályozása

34. oldal

60.

Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételei

34. oldal

61.

Az intézmény működését biztosító egyéb szabályzatok és utasítások

55.

34. oldal

felsorolása

IX.

36. oldal

MELLÉKLETEK 1.

Az elfogadási eljárás dokumentumai Nevelőtestületi határozat az SZMSZ elfogadásáról A diákönkormányzat egyetértése az SZMSZ elfogadásáról Az iskolai szülői szervezet határozata Közalkalmazotti Tanács véleménye


4



2. 3.

A gazdasági szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata

4.

Adatkezelési szabályza


5



A Centenáriumi Általános Iskola és Szakiskola az intézmény - jogszabályokban meghatározottak szerinti - működésére, szervezeti felépítésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot adja ki.

I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1.

(1) A Centenáriumi Általános Iskola és Szakiskola a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete – mint fenntartó által – a 389/2008.(VII.2.) Kt. Határozattal kiadott Alapító okirat szerint működő közoktatási intézmény. a) OM azonosítója: 035090 b) Alapításának időpontja: 1993. január 1. (2) Az alapító okirat szerint az intézmény önálló jogi személy, melynek 852010 c) alaptevékenysége: alapfokú oktatás d) alapszakfeladata: 80121- 4 • általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás 80221-4 • nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás • nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás 80224-1 e) intézmény egyéb tevékenységei: • iskolai intézményi étkeztetés 55232-3 • közoktatási intézményben végzett kiegészítő tevékenységek 75195-2 • napközi otthoni és tanulószobai ellátás 80511-3 • sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása testi, beszéd, és értelmi 80122- 5 fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása 80521-2 • pedagógiai szakszolgálat logopédiai ellátás, gyógytestnevelés 80591-5 • oktatási célok és egyéb feladatok 92403-6 • diáksport 80402-8 • iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás • könyvtári és levéltári tevékenység TEÁOR 91.01 mindenfajta iskolai könyvtári és olvasótermi tevékenység f) gazdálkodással összefüggő jogosítványai: • önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely minden előirányzata felett rendelkezési jogosultsággal bír • a pénzügyi-gazdasági feladatokat teljes jogkörrel ellátja • vállalkozási tevékenységet nem folytathat.


6



(3)Az intézmény: a) Az Oktatási Miniszter OM 273/44/2004.(2004.04.26.) határozata alapján az OM 241/10/2003. számon nyilvántartott alapítási engedéllyel rendelkező program felhasználásával ECDL képzést folytathat. b) A Fővárosi Munkaügyi Központ 07-0081-02 számon számítógép kezelő (33464101) és gépíró-szövegszerkesztő (33404202) szakképesítések tekintetében – felnőttképzési tevékenység – nyilvántartásba vette. 2.

(1) A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya a Centenáriumi Általános Iskola és Szakiskolával jogviszonyban állókra terjed ki. (2) A szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak betartásáért felelősek: a) az iskola pedagógusai és egyéb alkalmazottai, b) az iskola tanulói, c) az iskolai tanulók szülei, d) az iskolával szerződéses vagy bérleti jogviszonyban álló egyéb személyek vagy intézmények.

3.

A Szervezeti és Működési Szabályzat(ot) (1)

Az intézmény vezetőjének javaslata alapján a nevelőtestület fogadja el.

(2) Elfogadása előtt az iskolai Diákönkormányzat, iskolai Szülői Szervezet, Közalkalmazotti Tanács – a jogszabályokban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorol. (3) A fenntartó jóváhagyását követő harmincadik napon lép életbe, és visszavonásig érvényes. (4) Hatályba lépésével egyidejűleg a korábban-érvényes Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti. (5) A jogszabályok – az intézmény működését érintő fenntartói döntések – változása esetén a Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatának kezdeményezéséért az igazgató felelős. (6) A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti: a) az iskola igazgatója, b) a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada. 4.

Az intézmény tevékenységét, Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbi (jog)szabályok és dokumentumom határozzák meg: (1)

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

(2)

11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

(3) (4)

217/1998.(XII.30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 193/2003.(XI.26.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről

(5)

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

(6)

37/2001.(X.12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól A Centenáriumi Általános Iskola és Szakiskola Alapító okirata

(7) (8)

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzata – az intézmény működésére vonatkozó – rendeletei


7



5.

(1) A Szervezeti és Működési Szabályzat, a pedagógiai program, a házirend és a minőségirányítási program nyilvános dokumentumok. (2) Egy-egy példányuk elhelyezésre kerül a(z) a) iskola könyvtárában, b) tanári szobában, c) közalkalmazotti tanács képviselőjénél, d) igazgatónál, általános igazgatóhelyetteseknél és a gazdasági vezetőnél. (3) Megtekinthetők iskola honlapján. (4) A dokumentumokról az iskola nyitvatartási idejében – előre egyeztetett időpontban – részletes tájékoztatást ad az igazgató, vagy az általános igazgatóhelyettes.


8



II. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZEREÉS IRÁNYÍTÁSA 6.

(1) Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a jogszabályokban meghatározott módon és időtartamra történik. (2) Az igazgató: a) a munkáltatói és gazdálkodói jogkör gyakorlója, b) felelős az intézmény törvényes és szakszerű működéséért, c) az intézményt az egyes részterületek irányításával és felügyeletével megbízott vezetőkel megosztva irányítja. (3) Az igazgatót távollétében: a) tanügy-igazgatási, pedagógiai ügyekben az általános igazgatóhelyettes, b) gazdasági ügyekben a gazdasági vezető helyettesíti. (4) Ha az intézményvezetői pályázat nem vezet eredményre, vagy a magasabb vezetői beosztásra szóló megbízás bármely más okból megszűnik és a fenntartó nem intézkedett a vezetői megbízásról, a vezetői feladatokat az általános igazgatóhelyettes látja el.

7.

(1) Az igazgató munkáját igazgatóhelyettesek segítik. (2) Az igazgatóhelyettes(eke)t a tantestület véleményének alapján az igazgató bízza meg. (3) Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozatlan időre szól. (4) Az igazgatóhelyettesek feladatai a pedagógiai-szakmai munka irányítása és az ezzel összefüggő szervezési feladatok ellátása az SZMSZ szerint meghatározott területeken, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján. (5) Az általános igazgatóhelyettes fő feladatai: a) tanulmányi versenyek szervezése és koordinálása, b) 4., 6. és 8. évfolyam beiskolázása, c) szakképzéssel kapcsolatos tartalmi és szervezési feladatok, d) szakiskolai felvételek, szakmai vizsgák e) felnőttoktatással kapcsolatos feladatok koordinálása, f) tanügy-igazgatási statisztika elkészítésével kapcsolatos feladatok, g) tanulók mulasztásával összefüggő intézkedések, h) diákönkormányzat tevékenységével kapcsolatos koordináció, i) igazgató tartós távolléte, akadályoztatása esetén az igazgatói jogkör gyakorlója. (6) A szakmai-szervezési igazgatóhelyettes fő feladatai: a) a tartalmi munka fejlesztésének koordinálása, b) tantervfejlesztés, c) minőségbiztosítás – minőségirányítás – minőségfejlesztés, d) mérések koordinálása, e) az első évfolyamosok beiskolázásával kapcsolatos feladatok, f) az iskola munkarendjével kapcsolatos szervezési feladatok: órarend, napközis beosztások, helyettesítések beosztása, ügyeleti rend, g) adminisztrációs tevékenység ellenőrzése az alábbi területeken: naplók, tájékoztató füzetek, bizonyítványok, törzslapok, vizsgajegyzőkönyvek.


9



(7) Az általános igazgatóhelyettest távollétében a tanácsosi címmel rendelkező, tanári végzettségű pedagógusok – a tanácsosi cím adományozásának időrendi sorrendjében – helyettesítik. (8) A szakmai-szervezési igazgatóhelyettest távollétében az igazgató döntése alapján egyes szakmai munkaközösségek vezetői vagy tanácsosi címmel rendelkező pedagógusok helyettesíthetik. 8. (1) Az iskola gazdálkodásával kapcsolatos feladatok szakszerű ellátásáért, a gazdasági szervezet tevékenységének jogszerű működtetéséért a gazdasági vezető felelős. (2) A gazdasági vezetőt – intézményvezető helyettesi beosztásban – az igazgató határozatlan időre bízza meg a feladat ellátásával. (3) A gazdasági vezetőt távollétében az igazgató által megbízott – megfelelő szakképesítéssel rendelkező – személy helyettesíti. 9.

(1)Az iskolában működő szakmai munkaközösségek tevékenységét a szakmai munkaközösségek vezetői irányítják. (2) A munkaközösségek vezetőit – a tagok választása alapján – az igazgató határozatlan időre bízza meg a feladat ellátásával. (3) A munkaközösségek vezetőit távollétükben a munkaközösség által megbízott pedagógus helyettesíti. 10. (1) Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. (2) Az iskolavezetőség tagjai: a) igazgató, b) igazgatóhelyettesek, c) gazdasági vezető, d) szakmai munkaközösségek vezetői, e) a diákönkormányzat vezetője, f) a közalkalmazotti tanács elnöke. (3) Az iskola vezetőség(e): a) az aktuális feladatoktól függően egyeztető megbeszéléseket tart, b) megbeszéléseiről szükség szerint írásos emlékeztető készülhet, c) megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti, d) tagjai a belső ellenőrzésre vonatkozó intézményi szabályzatokban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is elláthatnak.

11.

(1) Az iskola alkalmazottait a jogszabályokban meghatározott munkakörökre és a munkaügyi szabályok alapján, valamint a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. (2) Az iskolai alkalmazottak munkájukat a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend, a nevelőtestület – közalkalmazotti közösség – határozatai, az igazgató utasításai, valamint munkaköri leírásuk alapján végzik.


10



12.

(1)

Az iskola szervezeti egységei és az egyes szervezeti egységek vezetői: a) 1-4. évfolyam: tanítók szakmai munkaközösségének vezetője c) 5-12.évfolyam: általános igazgatóhelyettes d) tartalmi fejlesztés, szervezési feladatok: szakmai igazgatóhelyettes d) napközi otthon: napközis munkaközösség vezetője e) szakmai munkaközösségek: munkaközösségek vezetői f) gazdasági szervezet: gazdasági vezető g) egyéb alkalmazottak: gazdasági ügyintéző vagy pedagógiai asszisztens

(2)

Az iskola szervezeti felépítése:

P e d a g ó g u s o k

-

t a n t e s t ü l e t MINŐSÉGFEJLESZ

SZAKMAI DÖK (vezetője)

TANTERVI TANÁCS

MUNKA KÖZÖSSÉ

TŐ MUNKA

GEK

CSOPORT

SZAKMAI IG.HELYETTES 1-4.

ÁLTALÁNOS I G A Z G A T Ó H E L Y E T TsEz Se r

vezés

5-12.

Tan-

Minő-

szer

terv-

ség-

vezés

fejl.

ir.

I G A Z G A T Ó

Iskolatitkár Kézbesítő Takarítók Konyhai dolg.

Gyermek- és

GAZDASAGI VEZETŐ

ifjúságvédelmi Portás

felelős

Fűtő Karbantartó

Pedagógiai

Gazdasági ügyintéző

asszisztens

Pénztáros

Pedagógiai munkát segítők

Gazdasági szervezet

Technikai munkatársak

Bérszámfejtő

E g y é b


m u n k a t á r s a k

11



13.

(1) Az egyes szervezeti egységek vezetői – intézményen belül és az intézménykülső kapcsolataiban –képviselik az egyes szervezeti egységeket és a szervezeti egységekbe tartozó pedagógusokat, egyéb alkalmazottakat. (2) A képviseletre jogosultak álláspontjukat előzetesen egyeztetik: a) a szervezeti egységbe tartozó érintett pedagógusokkal vagy egyéb alkalmazottakkal minden kérdésben, b) az igazgatóval abban az esetben, ha a képviselet külső személyt, szervezetet vagy intézményt érint vagy érinthet. (3) A képviselet az alábbi területekre terjed ki: a) igazgatóhelyettesek: a fő feladataikban felsorolt valamennyi terület b) gazdasági vezető: • a gazdasági szervezet szakmai tevékenységével összefüggő területek, • az intézmény költségvetésével, a költségvetés teljesítésével összefüggő egyeztetések, • az intézmény gazdálkodásával összefüggő egyeztetések, • az alkalmazottak – saját – besorolásával, átsorolásával és illetményeivel kapcsolatos tájékoztatása. c) szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösségre vonatkozóan: • pedagógusok szakmai tevékenysége és az ezzel összefüggő szervezési feladatok, • szakmai fejlesztés és minőségbiztosítás, • tanulmányi (sport) versenyek, • eszközfejlesztés, • tankönyvek és taneszközök kiválasztása, • tantárgyfelosztás. d) tanítók szakmai munkaközösségének vezetője a(z): 1-4. évfolyamot érintően a c)-ben felsorolt területek, 1. évfolyam beiskolázása és a tanulók beiratkozása, beiratkozással kapcsolatosan-óvodák és szülők tájékoztatása, tanítók és napközis pedagógusok munkavégzésével összefüggő szervezési kérdések, 1 4. évfolyam tanulócsoportjainak iskolán kívül szervezett nem kötelező programjai. e) egyedi esetekben, valamennyi szervezeti egység vonatkozásában az igazgató további képviseleti joggal ruházhatja fel a szervezeti egységek vezetőit.


12



14.

(1) Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a tanítási időben és a napközis foglalkozások idején – 7.30 és 16.00 között – az iskola igazgatójának vagy az általános igazgatóhelyettesnek az iskolában kell tartózkodnia. (2) Amennyiben az igazgató vagy általános igazgatóhelyettes nem tartózkodik az épületben, az iskola működésének rendjéért felelősek és a szükségessé váló intézkedések megtételére jogosultak: a) nyitva tartási időben – 07.30 és 16.00 között – az általános igazgatóhelyettes helyettesítésére megállapított rend szerinti pedagógusok. b) fenti időponttól eltérő időben: • a reggeli ügyeleti időben – 6.00-tól a vezető beérkezéséig – a reggeli ügyeletet ellátó, • a délutáni ügyeleti időben – a vezető távozását követően 17.00 óráig – a délutáni ügyeletet ellátó, • a délutáni ügyeletet követően – 17.00 órától az épület zárásáig – a portaszolgálatot ellátó személy.


13



III. AZ INTÉZMÉNY MINT KÖLTSÉGVETÉSI SZERV 15. (1) Az intézmény – alapító okiratban meghatározott – alap- és kiegészítő tevékenységeinek forrásait, fő kiadási- és bevételi előirányzatait a fenntartó költségvetési rendelete határozza meg. (2) A tevékenységek elsődleges forrásai a költségvetési rendeletben meghatározott: a) fenntartói támogatás, b) intézményi saját bevételek. (3) A költségvetési rendeletben nem meghatározott további bevételek lehetnek a: a) felnőttoktatás (vizsgáztatás) bevételei, b) meghatározott célra átvett pénzeszközök és támogatások, c) bérleti díjak. (4) Az intézmény pénzeszközeit az OTP Rt. Budapesti Önkormányzati Fióknál vezetett bankszámláján vezeti. Számlaszáma 11784009-15516192-00000000. (5) Az intézmény Általános Forgalmi Adó alany, adószáma 15516192-2-42. 16. (1) Az intézmény önálló gazdálkodásával összefüggő tevékenységet az iskola gazdasági szervezete látja el. (2) A gazdasági szervezet fő feladatai: a) költségvetés tervezése, b) költségvetési beszámolók elkészítése, c) gazdálkodással összefüggő elemzések készítése, d) kiadások és bevételek könyvelése, e) analitikus nyilvántartások vezetése. f) pénztárkezelés, g) bérszámfejtés, TB ügyintézés, h) alkalmazottak jövedelemadójával, egyéb járulékaival kapcsolatos feladatok, i) APEH számára történő bevallások elkészítése, j) belső ellenőrzés. (3) A gazdálkodás szakszerűségéért és a gazdasági szervezet tevékenységének szakmai irányításáért a gazdasági vezető felelős. (4) A gazdálkodással kapcsolatos egyéb munkakörök: a) bérszámfejtő, b) TB-ügyintéző, c) kontírozó-könyvelő, d) pénztáros, e) gazdasági adminisztrátor (gazdasági ügyintéző). (5) A gazdasági szervezetbe tartozó alkalmazottak feladataikat a) a jogszabályok és a fenntartó által meghatározottak szerint látják el, b) munkaköri leírásuk részletesen tartalmazza.


14



17.

(1) Intézményi költségvetés - fenntartó által meghatározott keretek közötti - tervezéséért és végrehajtásáért a gazdasági vezető felelős. (2) Az éves költségvetés tervezése a jogszabályok és a fenntartó által meghatározott szempontok alapján, és az általuk meghatározott időben történik. A költségvetés tervezésének területei: a) a feladatellátáshoz szükséges létszám tervezése b) intézményi saját bevételek tervezése: • intézményi ellátási díjak (tanulók étkezési-térítési díjai), • alkalmazottak térítése, bérleti díjak, • fenntartó által meghatározott egyéb saját bevételek (pl. kamat). c) fenntartói támogatás tervezése a fenntartó által meghatározott mértékben d) kiadások tervezése a fenntartó által meghatározott mértékben és számítási mód alapján: • személyi juttatások, • intézmény üzemeltetésének kiadásai, • vásárolt élelmezés, • karbantartás, • egyéb dologi - működési - kiadások. e) járulékok tervezése a jogszabályok és a fenntartó által meghatározott mértékben és számítási mód alapján. (3) Az éves költségvetés végrehajtása a költségvetésben jóváhagyott előirányzatok felhasználása területén biztosítja a(z): a) tervszerű és jogszerű felhasználást, b) fenntartó által meghatározott szempontok érvényesülését, c) intézményi feladatok ellátásának feltételeit, d) takarékos gazdálkodást.

18.

(1) A költségvetés teljesítése során az iskola gazdálkodásának biztosítania kell, hogy a jóváhagyott előirányzatok felhasználása a költségvetésben meghatározott kereteket ne lépje túl.

(2) Az előirányzatok felhasználásáról a gazdasági vezető analitikus nyilvántartást vezet. A pénzforgalmi zárást követően a gazdasági vezető és az igazgató: a) havonta elemzi a bevételi és kiadási előirányzatok időarányos teljesülését, b) az előirányzatoktól történő indokolatlan eltérés esetén meghozzák a szükséges intézkedéseket.

(3) Indokolt esetben az előirányzatok módosításáról az igazgató és gazdasági vezető intézkedik: a) a kiemelt előirányzatok közötti módosítást a fenntartónál kezdeményezik, b) a kiemelt előirányzatokon belüli módosításról saját hatáskörben döntenek.

(4) Többletbevételek vagy a költségvetésben nem tervezett támogatások és átvett pénzeszközök teljesülése esetén az előirányzatok módosításáról az igazgató és gazdasági vezető intézkedik: a) a kiemelt előirányzatokat érintő módosítást - a kiadási oldal megjelölésével kezdeményezik a fenntartónál, b) a meghatározott célra átvett pénzeszközök és támogatások csak a megjelölt célokra használhatók.


15



19.

(1) Az anyagi kötelezettségvállalás a jóváhagyott - és rendelkezésre álló - kiadási előirányzatok és pénzkészlet felhasználására vonatkozó intézkedés, mely teljesülés esetén fizetési kötelezettséggel jár. a) Anyagi kötelezettségvállalásra az intézmény vezetője jogosult. b) Az igazgató akadályoztatása esetén a kötelezettségvállalás mértékének meghatározásával egyidejűleg a kötelezettségvállalást írásban átruházhatja az általa kijelölt személynek. c) Az anyagi kötelezettségvállalás ellenjegyzője a gazdasági vezető. (2) Az utalványozás annak igazolása, hogy a vásárlás - beszerzés - indokolt, valamint a teljesítéshez szükséges pénzeszköz rendelkezésre áll. a) Utalványozásra az intézmény vezetője jogosult. b) Az igazgató akadályoztatása esetén az utalványozói jogkör gyakorlója az általános igazgatóhelyettes.

20.

(1) Az intézmény jogszerű és szabályszerű gazdasági működését a folyamatba épített belső ellenőrzési rendszer működtetése segíti.

(2) A belső ellenőrzési rendszer szakmai irányításáért, valamint - szükség szerint - a külső ellenőrzések megszervezéséért felelős ellenőrzési vezető a gazdasági vezető.

(3) A gazdasági működést meghatározó belső szabályzatoknak - igazgatói utasításoknak biztosítania kell a folyamatba épített belső ellenőrzést.

(4) A belső ellenőrzés hatékony működtetése érdekében a gazdasági munkaköröket ellátók munkaköri leírásában meg kell határozni a belső ellenőrzést végzőket, különösen az alábbi területeken: a) pénztárkezelés, b) bérszámfejtés, TB ügyintézés. c) adó-és egyéb járulékok, d) leltározás. (5) A belső ellenőrzést végzők az ellenőrzést követően: a) b)


az ellenőrzött dokumentumokban az ellenőrzés tényét aláírásukkal igazolják, a tapasztalt hiányosságról szükség szerint írásos feljegyzésben értesítik a gazdasági vezetőt.

16



IV. A MŰKÖDÉS RENDJE 21.

(1) Az intézmény nyitva tartási ideje. Az iskola szorgalmi időben tanítási napokon hétfőtől péntekig reggel 06.00 órától délután 19.00 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. (2) Az iskola tanulói a nyitva tartási időben tartózkodhatnak az iskolában. Különleges esetben ettől az igazgató engedélyével lehet eltérni. (3) Az iskola a nyitva tartási időben szervezi a: a) kötelező tanítási órákat, b) napközis és tanulószobai foglalkozásokat, c) a reggeli és délutáni ügyeleteket, d) tantárgyfelosztás szerinti tanórán kívüli foglalkozásokat. (4) A hivatalos ügyek intézése a titkári irodában és a gazdasági irodán történik: a) szorgalmi időben hétfőtől csütörtökig 08.00 – 16.00 óra között, pénteken 08.00 – 14.00 óra között. b) tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére az iskola külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a pedagógusok tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente egy alkalommal 9.00 - 12.00 óra közötti időpontban kell megszervezni. (5) A tanulók felügyeletét, a házirend betartását, a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását az éves órarendben meghatározott tanári ügyeletet biztosítja és ellenőrzi: a) tanítási órákat megelőzően 7.30-tól 8.00 óráig, b) valamint a tanórák közötti szünetekben.

22.

(1) Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. a) Az iskola helyiségeinek használói felelősek: • az iskola tulajdonának megóvásáért és védelméért, • az iskola rendjének és tisztaságának megőrzéséért, • a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, • az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. b) A tanulók az iskola létesítményeit és helyiségeit – a Házirendben meghatározottak szerint – csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól egyedi esetekben az igazgató adhat felmentést. (2) Az iskola épületében az iskolai dolgozókon, a szülői értekezletre és fogadóórákra érkező szülőkön, valamint a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. a) Az iskola épületébe érkezők – tanulók, szülők, alkalmazottak és egyéb személyek – belépését a portaszolgálat ellenőrzi. b) Az iskolában tartózkodó szülők és egyéb személyek a tanítási órákat, a tanítás rendjét nem zavarhatják. c) Az iskola helyiségeit – a tanítási időn túl és a tanítási szünetekben – külső


17



igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskola által szervezett foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. d) Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. e) Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. (3) Az iskola helyiségeit és épületét az iskola tanulói, a tanulók szülei és nevelőtestület tagjai térítésmentesen használhatják. Magáncélú használat esetében a nevelőtestület tagjaira a külső igénybe vevőkre vonatkozó szabályozás érvényes (4) A jogszabályok alapján az iskolában párt, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, politikai tevékenység nem folytatható. 23.

(1) A tanórán kívüli foglalkozásokat a napi tanítási órákat megelőzően, vagy ezek befejezését követően a napi nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. (2) A tanulók számára szervezett tanórán kívüli foglalkozások: a) reggeli ügyelet (06.00-07.30 között) és délutáni ügyelet (16.00-17.00) között b) napközi otthon, tanulószoba c) egyéb rendszeres tanórán kívüli foglalkozások: • szakkörök, érdeklődési körök, önképzőkörök • énekkar, egyéb művészeti csoport, • diáksportkör, sportrendezvények, • felzárkóztató és tehetségfejlesztő foglalkoztatások, • tanulmányi – szakmai – kulturális versenyek iskolán belül és iskolák között, • diáknapok, erdei iskola, osztályok tanulmányi kirándulása (3) A tanulók számára szervezett tanórán kívüli foglalkozások időpontját, időtartamát és helyét, valamint a foglalkozásokat vezető pedagógusokat az éves órarend és munkaterv határozza meg. (4) A tanórán kívüli foglalkozásokat vezető pedagógusok a reggeli- és délutáni ügyelet kivételével: a) tanév elején – a munkatervben meghatározottak szerint – foglalkozási tervet készítenek, b) a foglalkozásokról naplót vezetnek. (5) A tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezés, valamint a felvétel szabályait a Házirend tartalmazza.

24.

(1) Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti tanórai testnevelés órákon, a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon, az órarend szerinti tömegsport órákon, iskolai szervezésű sport-táborok keretében biztosítja. (2) A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. (3) Az iskolai diáksportkör: a) tevékenységét a testnevelés munkaközösség vezetője irányítja, b) saját szabályzata szerint működik. c) foglalkozásait tanévenként az iskolai órarendben meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban, felnőtt vezető irányításával kell megszervezni, d) vezetője rendszeres kapcsolatot tart az igazgatóval, részt vesz a szakmai munkaközösségek vezetőinek megbeszélésén.


18



(4) A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskola órarendjében kell meghatározni. A délutáni tömegsport-foglalkozások működéséhez szükséges feltételeket az iskola az alábbiak szerint térítésmentesen biztosítja: a) sportudvar, tornaterem, tornaszoba használata, b) testnevelő tanár felügyelete. 25. (1) A tanítási szünetekben – és tanítás nélküli munkanapokon – a szülők igényei alapján az iskola felügyeletet biztosít a tanulók számára. (2) Az igények felmérését, a felügyelet megszervezését és a pedagógusok beosztását az igazgató – vagy az általa megbízott pedagógus – végzi. (3) A nyári szünetben az iskola tanulói – a szülő kérésére – a kerület által szervezett napközis táborban veszik igénybe a felügyeletet. 26. (1) Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak fakultatív hit- és vallásoktatást szervezhetnek. (2) A tanulók jelentkezését, felvételét, valamint a fakultatív hit- és vallásoktatást az egyház által kijelölt hitoktató végzi. (3) A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. (4) Az iskola a foglalkozásokhoz térítésmentesen biztosítja a szükséges feltételeket: tanterem, oktatástechnikai eszközök. (5) A foglalkozások időpontját és helyet a fakultatív hit- és vallásoktatást szervező egyházak képviselője és az iskola igazgatója – vagy az általa megbízott személy – tanév elején egyezteti. A foglalkozások időpontja lehetőség szerint igazodik a tanulók – napi utolsó kötelező – tanórai foglalkozásához. (6) A foglalkozások időpontját az iskolai hirdetőtáblán nyilvánosságra kell hozni.


19



V. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI A KAPCSOLATTARTÁSFORMÁI 27.

(1) Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók alkotják. (2) Az iskolai közalkalmazottak a) jogait és kötelezettségeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a jogszabályok, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. b) képviseletét a megválasztott Közalkalmazotti Tanács – és annak elnöke – látja el. (3) Az iskola a Közalkalmazotti Tanács működéséhez szükséges feltételeket térítésmentesen biztosítja. (4) A Közalkalmazotti Tanács elnöke az iskolavezetőség tagja.

28. (1) A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola gazdasági vezetője, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. (2) Nevelőtestület: a) a jogszabályokban meghatározott döntési jogkörökkel rendelkezik, b) véleményét ki kell kérni a jogszabályokban meghatározott esetekben, c) véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 29. (1) A nevelőtestület legmagasabb döntéshozó szerve a nevelőtestületi értekezlet, melyek időpontját és témaköreit tanévenként az éves munkaterv tartalmazza. (2) A nevelőtestületi értekezlet(et): a) a napirend megjelölésével az igazgató hívja össze, b) össze kell hívni, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább harminc százaléka – a napirend megjelölésével – írásban kéri, c) akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, d) döntéseit – ha erről jogszabály, illetve belső szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, e) személyi kérdésekben a jelenlevők többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. (3) A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a nevelőtestület két tagja hitelesít, és az igazgató, valamint a jegyzőkönyv vezetője ír alá. (4) A nevelőtestületi értekezleten hozott határozatot vagy határozatokat: a) írásba kell foglalni, melyet a nevelőtestület két tagja hitelesít, és az igazgató, valamint a jegyzőkönyv vezetője ír alá, b) a tanári szobában kell elhelyezni.


20



30.

(1) Az iskola nevelőtestülete egyes esetekben – feladatkörének részleges ellátására – egyes jogkörének átruházására vagy egyes aktuális feladatainak teljesítésére tagjaiból bizottságokat vagy munkacsoportokat hozhat létre. (2) Az iskola nevelőtestülete a tanulók félévi és tanév végi érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapítására állandó bizottságokat hoz létre, mely a nevelőtestület osztályozó értekezlettel kapcsolatos jogait gyakorolja: a) 1-4. évfolyamon tanító pedagógusok osztályozó értekezlete, b) 5-12. évfolyamon tanító pedagógusok osztályozó értekezlete. (3) Az iskola nevelőtestülete a tanulókkal kapcsolatos fegyelmi jogkörének ellátására háromfős állandó bizottságot hoz létre. a) A bizottság tagjait a nevelőtestület véleménye alapján az igazgató bízza meg. A megbízás visszavonásig vagy lemondásig szól. b) A fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása a bizottság jogköre. c) Az igazgató a lefolytatott fegyelmi eljárásokról és a kiszabott fegyelmi büntetésekről tájékoztatja a nevelőtestületet. (4) Az iskola nevelőtestülete további jogkörének átruházására – a feladat megjelölésével – egyedei esetekben további bizottságot, munkacsoportot hozhat létre. (5) A nevelőtestület a nevelési – pedagógiai program és SZMSZ elfogadására vonatkozó jogkörét nem ruházhatja át. (6) Az átruházott jogkörökben a nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

31.

(1) Az iskolában tanító pedagógusok részvételével a szakmai munka hatékonyságának növelése, a szakmai munka koordinálása, az egységes eljárások biztosítása érdekében az érintett döntése alapján szakmai munka- közösségek szervezhetők. (2) A szakmai munkaközösségek(et): a) és a munkaközösségek vezetőit tanévenként az iskola éves munkaterve sorolja fel, a munkaközösségek vezetőit az éves tantárgyfelosztás határozza meg. b) tevékenységében való részvétel önkéntes, de a munkaközösségekben hozott döntések végrehajtása minden érintett pedagógus számára kötelező. (3) A szakmai munkaközösség(ek): a) dönt a: munkaközösség létrehozásáról, munkaközösség vezetőjének személyéről, munkaközösség éves tervének meghatározásáról, mérésekről és felmérésekről, a tankönyvek kiválasztásáról. b) véleményezheti a: tanulócsoportok elhelyezését, tanulók osztályba sorolását. c) javaslatot tehet a: tárgyi feltételek javítására, a szemléltetőeszközök fejlesztésére, a munkaközösség által felhasználható költségvetési keret fel- használására, a tanórán kívüli programok szervezésére. d) éves munkatervük alapján vesznek részt a szakmai munka tervezésében, végrehajtásában és ellenőrzésében. Ennek során: • szükség szerint konzultációs megbeszéléseket tartanak, • véleményezik a pedagógus-álláshelyekre beadott • pályázatokat, segítik a pályakezdő – új – kollégák beilleszkedését. (4) A szakmai munkaközösség tevékenységét a munkaközösség vezetője irányítja, aki szakmai tervező, szervező, értékelő, koordináló, ellenőrző feladatokat lát el. (5) A szakmai munkaközösség vezetője: a) tanév elején megtervezi a munkaközösség éves szakmai programját, a szakmai munkaközösségek munkaterveit az iskolai munkaterv tartalmazza. b) tanév végén elemzi és értékeli a munkaközösség éves munkatervének végrehajtását, a szakmai munkaközösségek beszámolóit az iskolai beszámoló tartalmazza.


21



c) d)

e)

32.

dönt a: tantárgyi programok (tanmenetek) jóváhagyásáról, a munkaközösség által felhasználható költségvetési keret felhasználásáról. véleményezi a: munkaközösségre vonatkozó tantárgyfelosztást, a tanév rendjét, az iskolai programokat, a költségvetési keretek felhasználását, a továbbképzéseken való részvételt, a tankönyvrendelést. javaslatot tesz a: munkaközösség tagjainak jutalmazására és munkaközösségtagjai munkájának értékelésére.

(1) A szülők jogszabályokban meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (szülői munkaközösség) működtetnek. (2) Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezete: a) a szülők köréből elnököt és helyettest választ. b) döntése alapján további tisztségviselők is választhatók. c) a szülők osztályközösséget érintő kérdéseit, véleményeit, javaslatait az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök útján juttathatják el az iskola vezetőségéhez. (3) Az iskolai szülői szervezet a szülők közösségének legmagasabb iskolai szintű döntéshozó szerve. Az iskolai szülői szervezet: a) működésének rendjét saját maga határozza meg. b) tagjait az osztályok szülői szervezetének elnökei alkotják. c) tagjaiból elnököt és helyettest választ. d) döntése alapján további tisztségviselőket is választhat. e) elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. f) legmagasabb döntéshozó fóruma a szülői szervezet értekezlete, mely(et): • akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. • döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, • az iskola igazgatójának tanévenként legalább három alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskolafeladatairól, tevékenységéről. (4) Az iskolai szülői szervezet jogkörei: a) megválasztja saját tisztségviselőit, b) kialakítja saját működési rendjét. c) képviseli a szülőket és a tanulókat a jogszabályokban meghatározott jogaik érvényesítésében, d) egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, valamint a szervezeti és működési szabályzat jogszabályban meghatározott területein, e) véleményezi az iskola pedagógiai programját, éves munkatervét és beszámolóját, f) véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.


22



33.

(1) Az iskola tanulói a nevelő-oktató tevékenység szervezése, a tanulói jogok érvényesítése, egyéni és közös problémáik képviselete, az egyes tanulói közösségek programjai szervezése és végrehajtása érdekében közösségeket alkotnak. (2) Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. a) Az osztályközösséget az igazgató által megbízott pedagógus – osztályfőnök – irányítja. b) Az osztályközösség tagjaiból képviselőt választ az iskolai diákönkormányzatba. c) Az osztályközösség tagjaiból egyes feladatok, vagy megbízatások ellátására további képviselőt választhat. (3) A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai Diákönkormányzat látja el. A Diákönkormányzat működését a Házirend – és saját működési rendje – szabályozza. a) Az iskola a Diákönkormányzat működéséhez szükséges valamennyi feltételt – helyiségek és berendezések használata, felnőtt felügyelet – térítésmentesen biztosít. b) Az iskolai Diákönkormányzat döntése alapján jutalmazásra kerülő tanulók vagy tanulói közösségek elismerésének költségeit az iskola biztosítja. c) Az iskola, az iskola vezetősége a Diákönkormányzat tagjaival rendszeres és folyamatos kapcsolatot tart. Az iskola vezetője vagy az általa megbízott pedagógus: • tanév elején tájékoztatja a képviselőket az iskola éves programjáról és az előző tanév eredményeiről, • tanév közben – a Diákönkormányzattal egyeztetett időpontokban – rendszeres tájékoztatást ad az aktuális feladatokról és a képviselők által feltett kérdésekről, • a – jogszabályokban meghatározott – egyetértési, véleményezési jog gyakorlásához szükséges információkat és tájékoztatást biztosítja a Diákönkormányzat képviselőinek. d) A Diákönkormányzat képviselője kérdéseivel, vagy az általa képviselt osztályközösség problémáival közvetlenül az iskola igazgatójához is fordulhat.

34.

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató irányításával, a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. (1) A kapcsolattartás módjai: a) az iskolavezetés megbeszélései, b) a munkaközösségek vezetőinek megbeszélései, c) a nevelőtestületi értekezletek, d) egyéb megbeszélések, tájékoztatók. (2) A nevelőtestületi értekezletek és a munkaközösségek vezetőinek megbeszélésének időpontját tanévenként az iskola éves programja határozza meg. (3) Az igazgató az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókban értesíti a nevelőket. (4) Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: a) üléseiket és megbeszéléseiket követően tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. b) az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgató és az iskolavezetőség felé. (5) A pedagógusok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatóval vagy az iskola vezetőségével.

35.

A pedagógusok és a tanulók kapcsolata (1) Az iskola pedagógusai az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az iskolai


23



programokról, az aktuális feladatokról, a felmerülő problémákról, az elért eredményekről rendszeresen tájékoztatják az iskola tanulóit. (2) Az igazgató a) az iskolai diákönkormányzat ülésén igény szerint, b) a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal, c) az iskolai hirdetőtáblán rendszeresen tájékoztatja az iskola tanulóit. (3) Az osztályfőnökök: a) az iskolát és az egész osztályt érintő kérdésekben az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat, b) egy-egy tanulót érintő kérdésekben igény szerint szóban adnak tájékoztatást a tanulóknak. (4) A szaktanárok egy-egy tanulót érintő kérdésekben igény szerint szóban adnak tájékoztatást a tanulóknak. (5) A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a pedagógusokkal, a nevelőtestülettel, a diákönkormányzattal, vagy az iskolai szülői szervezettel. 36.

A pedagógusok ésa szülők kapcsolata (1) Az iskola pedagógusai az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az iskolai programokról, az aktuális feladatokról, a felmerülő problémákról, az elért eredményekről rendszeresen tájékoztatják a tanulók szüleit. (2) A tájékoztatás formái: a) Az osztályfőnökök • családlátogatásokon, • szülői értekezleteken, • a tájékoztató füzetben írásbeli tájékoztatókkal. b) A szaktanárok • fogadóórákon, • a tájékoztató füzetben írásbeli tájékoztatókkal. c) Az igazgató, iskolavezetés • szülői értekezleteken, fogadóórákon, • a tájékoztató füzetben írásbeli tájékoztatókkal, • írásos tájékoztatókkal, • az iskola honlapján, • az iskolai szülői szervezet értekezletein. (3) A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskola éves munkaterve és éves programja tartalmazza. A szülői értekezletekről írásos feljegyzés készül, melyet az osztályfőnök és egy szülő hitelesít. (4) A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy egyes pedagógusokkal. (5) A szülők egyéni problémáikkal és kérdéseikkel – telefonon történt előzetes időpont egyeztetést követően – a fogadóórán kívüli időpontban is tájékoztatást kapnak az iskola igazgatójától és pedagógusaitól.

37.

(1) Az iskola a nevelő-oktató munka eredményessége és szakszerűsége érdekében különböző szervezetekkel külső kapcsolatokat tart fenn. (2) A megfelelő szintű irányítás érdekében az iskola igazgatója és nevelőtestülete állandó munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel: a) Budapest XVI. kerületi Önkormányzat képviselőtestülete


24



b) Budapest XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala c) Fővárosi Pedagógiai Intézet d) Kerületi oktatási intézmények vezetői és tantestületei e) Kerületi közművelődési intézmények f) Kerületi Nevelési Tanácsadó g) Kerületi Családsegítő központ (3) Az oktatónevelő munka eredményessége érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: a) Az helyi társadalmi egyesületekkel b) A helyi gazdálkodó szervezetekkel, c) Vállalkozásokkal d) Helyi lakószervezettel 38.

Az iskola egyéb kapcsolatai (1) A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetése rendszeres kapcsolatot tart fenn a helyi iskolaorvosi és fogorvosi szolgálattal. Ennek keretében megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat szabályozza. (2) A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményes ellátása érdekében az iskola együttműködik a kerületi gyermekjóléti szolgálattal. a) Az iskola Együttműködési megállapodás szerint, a Gyermekjóléti Szolgálat szakmai programja alapján működik együtt a gyermekjóléti Szolgálattal. b) A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató felelős. c) Az együttműködési megállapodás megkötéséért az igazgató felelős. d) Az együttműködés során az iskolát az igazgató, vagy az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős képviseli. (3) A pedagógusok szakmai munkájának fejlesztése érdekében az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a kerületi szakmai munkaközösségek munkájába.


25



VI. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 39.

A pedagógiai nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének célja és feladatai (1) A belső ellenőrzés célja és fő feladata az iskolai munka hatékonyságának, a tantervi követelmények teljesítésének mérése, a hiányosságok feltárása, a szabálytalanságok megelőzése és felszámolása. (2) A belső ellenőrzés biztosítja az iskola pedagógiai munkájának jogszerű, a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja, helyi tanterve és minőségirányítási programja szerint előírt működését. (3) A belső ellenőrzés elősegíti az intézményben folyó nevelőoktató munka eredményességét és hatékonyságát. (4) A belső és külső értékelések elkészítéséhez megfelelő számú adatot és tényt biztosít az intézmény nevelőoktató munkájával kapcsolatosan.

40.

Az ellenőrzés módszerek

41.

(1)

Közvetlen tapasztalatszerzés, beszélgetés

(2)

Látogatás

(3)

írásbeli dokumentumok ellenőrzése

(4)

Átfogó vizsgálat

(5)

Tantárgyi mérések, felmérések

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: (1)

igazgató,

(2)

igazgatóhelyettesek,

(3) munkaközösség-vezetők, (4) Az igazgató az általa szükségesnek tartott esetekben jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit – az általa meghatározott céllal és jogkörrel – ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 42.

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktatómunka belső ellenőrzése során:

(1)

A pedagógusok munkafegyelme.

(2) (3) (4)

Nevelési program, helyi tanterv, Minőségirányítási program megvalósulása.

(5)

A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága.

(6) (7)

A tantermek, iskolai helyiségek rendezettsége, tisztasága, dekorációja.

(8)

A nevelő-oktató munka színvonala a tanítási órákon: a) előzetes felkészülés, tervezés, b) a tanítási óra felépítése és szervezése, c) a tanítási órán alkalmazott módszerek, d) a tanulók munkája és magatartása,

A foglalkozások éves tervezése. A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása.

A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása.


26



e) a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, f) az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. (9) A tanórán kívüli nevelő-oktató munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. (10) A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. 43.

(1) Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését,az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkatervrészét képező éves ellenőrzési terv határozza meg. (2) Az éves ellenőrzési terv tartalmazza az: a) ellenőrzés területeit, b) ellenőrzés várható időpontját, időszakát, c) ellenőrzést végző – és az ellenőrzésért felelős – személyét. (3) Az éves ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.


27



VII. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE 44.

(1) Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. (2) Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. (3) Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a pedagógusok és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik.

45.

(1)Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtár vezetője (könyvtáros-tanár) felelős. (2) A könyvtáros munkáját könyvtáros-asszisztens segítheti. (3) A könyvtáros tanár és könyvtáros asszisztens részletes feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. (4) Az iskolai könyvtár vezetője munkája során rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskola pedagógusaival, más iskolák könyvtáraival, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral. (5) A könyvtár vezetője felelős az iskolai tankönyvek rendeléséért.

46.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: (1) Tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól. (2) Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. (3) A könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása. (4) A könyvtári dokumentumok kölcsönzése. (5) Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása. (6) Tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

47.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásainak igénybe vétele, nyitvatartási idő (1) Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen vehetik igénybe az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. (2) A könyvtár szolgáltatásait csak az iskola tanulói és alkalmazottai vehetik igénybe. A könyvtári szolgáltatások igénybevételét egyéb személyeknek a könyvtár vezetője egyedileg engedélyezheti. (3) Az iskolai könyvtár használóinak a könyvtárba be kell iratkozniuk. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtárostanár tudomására kell hoznia. (4) Az iskolai könyvtár tanítási napokon hétfőtől csütörtökig 08.00 - 17.00 óra között tart nyitva. (5) A pedagógusoknak az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros-tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros-tanárral egyeztetniük kell.


28



(6) A könyvtár használója (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros-tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. (7) Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő egy alkalommal meghosszabbítható. (8) Az iskolai könyvtárból nem kölcsönözhetők kézikönyvek, CD-k és szoftverek.


29



VIII. A TANULÓI JOGVISZONNYAL, AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ TOVÁBBI SZABÁLYOK 48.

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása (1) A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója megállapodást köt a Budapest XVI. kerületi Gyermekorvosi Szolgálat vezetőjével. (2) A megállapodásnak biztosítania kell: a) az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában, b) a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: • fogászat évente 1 alkalommal, • belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal, • szemészet: évente 1 alkalommal. c) a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal, d) a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, e) a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát évente 1 alkalommal, (3) A vizsgálatok idejére az iskola biztosítja a tanulók megjelenését, a szülők előzetes értesítését és szükség szerint a tanulók felügyeletet. (4) A szűrővizsgálatok előtt az iskola igazgatója egyezteti a vizsgálatok időpontját az iskolaorvossal.

49.

A tankönyvellátás, tankönyvrendelés rendje (1) Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója felelős. A tankönyvrendelés megszervezése előtt: a) tájékoztatja a pedagógusokat a tankönyvrendelés éves rendjéről, b) a jogszabályok alapján évenként megállapodást köt a tankönyvterjesztést végző személlyel. (2) A tankönyvellátás lebonyolításában közreműködik az iskolai könyvtár vezetője, ennek során: a) a szakmai munkaközösségek vezetőinek döntése alapján – a jogszabályokban előírt módon és időben – elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, b) folyamatos kapcsolatot tart a kiadókkal és a tankönyv terjesztőjével, c) vezeti a tankönyvterjesztéssel és a tanulók tankönyvtámogatásával összefüggő nyilvántartásokat. (3) A tankönyvellátás rendjéről az iskola a jogszabályokban meghatározott módon és időben értesíti és tájékoztatja a szülőket. (4) A tankönyvrendelésért felelős iskolai könyvtáros és az iskola igazgatója – a tankönyvek terjesztésére vonatkozó jogszabályok alapján – évente ütemtervet készít a tankönyvterjesztés lebonyolítására, mely tartalmazza a: a) pedagógusok és a szakmai munkaközösségek vezetőinek feladatait, b) határidőket, c) tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét és idejét, d) szülők tájékoztatásának módját. (5) A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és az iskolai szülői szervezet


30



véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek (ahol nincs munkaközösség a szaktanárok) választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. (6) A tankönyv vásárlásához biztosított normatív állami támogatás elosztásának módjáról és mértékéről – az iskolai szülői szervezet véleménye alapján – a nevelőtestület dönt. 50.

(1) Az iskola – a rendelkezésére álló tartós tankönyvekből – biztosítja a tanulók számára a tankönyvek kölcsönzését. (2) A kölcsönözhető tankönyvek listáját, és az igények leadásának határidejét – a megelőző tanév utolsó tanítási napjáig – a tankönyvrendelés elkészítésért felelős nyilvánosságra hozza. (3) A tanulók – a tanulók szülei – a tankönyvárusítás időpontjáig írásban igénylik a tankönyvek igénylését. (4) A tankönyvek kölcsönzéséről – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős véleménye alapján – a tankönyvrendelésért felelős dönt. (5) A tankönyvek egy tanítási évre kölcsönözhetők. A kölcsönzött tankönyvek megrongálása esetén a kártérítésmértékéről, a kártérítési kötelezettség alóli mentességről a tankönyvrendelésért felelős javaslata alapján – a jogszabályok szerint – az igazgató dönt.

51.

(1) A tanulók – a jogszabályok alapján – egyes tantárgyakból felmenthetők az órák látogatása, vagy az értékelés alól. (2) A tanulók felmentésről a szülő írásbeli kérésére az igazgató dönt. (3) A felmentést a tanuló szaktanára, osztályfőnöke is kezdeményezheti. (4) A felmentéshez – a jogszabályok alapján – az igazgató kérheti a Nevelési Tanácsadó, vagy szakértő véleményét.

52.

(1) Az iskolai alkalmazottak feladatait a gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) a Házirend tartalmazza. (2) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. a) Minden alkalmazottnak ismernie kell és be kell tartani az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. b) A pedagógusok a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. c) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat: • a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, • tanulmányi kirándulások, túrák előtt, • közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, • a nyári idénybalesetek veszélyeire való tekintettel tanév végén. d) A pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.


31



e)

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A pedagógusoknak meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. f) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. (3) Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a) A tanulók felügyeletét ellátó pedagógusoknak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: • a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívni, • a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni, • minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az iskola igazgatójának. b) E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. c) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. d) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. e) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok: • a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani, • a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. • a súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. • az iskola igény esetén biztosítja az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. (4) Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskolai munkabiztonsági szabályzat (Munkavédelmi szabályzat) tartalmazza, melynek elkészítéséért az igazgató felelős. 53.

(1) Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely az iskolai foglalkozásokon és az iskola által szervezett iskolán kívüli foglalkozásokon a nevelő-oktató munka és egyéb foglalkozások szokásos menetét akadályozza,


32



illetve az iskola tanulóinak és alkalmazottainak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. (2) Rendkívüli eseménynek minősül különösen a: a) baleset, b) természeti katasztrófa, c) tűz, d) robbantással történő fenyegetés. (3) Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy alkalmazottjának az iskola épületét, az ott tartózkodó személyek, vagy az iskolán kívül szervezett foglalkozáson részt vevők biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. (4) Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: a) igazgató, b) általános igazgatóhelyettes, c) munkavédelmi és balesetvédelmi megbízott. (5) A rendkívüli eseményt követően az intézkedésre jogosultak haladéktalanul megteszik a szükséges intézkedéseket. Ennek során értesítik: a) a fenntartót, b) tűz esetén a tűzoltóságot, c) robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, d) személyi sérülés esetén a mentőket. e) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. (6) A rendkívüli esemény jellegétől függően, annak észlelése után az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket csengetéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. a) A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. b) A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: • Az épületből minden tanulónak távoznia kell. • A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! • A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. • A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! (7) Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg felelős dolgozók kijelölésével gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a) figyelmeztető hangjelzés, b) kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, c) a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, d) a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, e) az elsősegélynyújtás megszervezéséről, f) a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság,


33



tűzszerészek stb.) fogadásáról. (8) A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv" a robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az "Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére" c. igazgatói utasítás tartalmazza. a) A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és alkalmazottakkal történő megismertetéséért, az intézmény igazgatója a felelős. b) Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. c) A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban a tanári szobában, az iskola könyvtárában és az iskola irattárában kell elhelyezni. (9) A rendkívüli esemény (bombariadó) miatt kiesett tanítási órák pótlásának időpontjáról a nevelőtestület véleménye alapján az igazgató dönt. 54.

55.

(1) A katasztrófa- tűz és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje kidolgozásáért az igazgató felelős. (2) A katasztrófavédelemmel összefüggő feladatokat és tevékenységeket külön igazgatói utasítás szabályozza. (Prevenciós program) (3) A katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok szakszerű ellátása érdekében az igazgató – megfelelő ismeretekkel rendelkező – katasztrófavédelmi felelőst bíz meg. Az iskola jelképei, ünnepélyek és megemlékezések rendje, hagyományápolás (1) Az iskola zászlója: a) Egyik oldala nemzetiszínű, másik oldala fehér. A fehér oldal közepén az iskola címere található hímezve. b) A zászló helye a 2. emeleti másoló helyiség. Iskolai ünnepélyeken a zászlót tartó tanulókat az iskola igazgatója jelöli ki. (2) Az iskola jelvénye: a) Pajzs alakú címer, középpontjából három egyenlő részre osztva, melyekben egy nyitott könyv, két színházi maszk, és egy kézilabdázó alakja szerepel. b) Az iskola jelvényét az iskolában tanulói jogviszonyt létesítő tanulók térítésmentesen kapják. (3) Az iskolai különleges alkalmakon (pl. alapítási évforduló) évkönyvet, vagy emlékkönyvet ad ki. Az évkönyv, vagy emlékkönyv megjelenéséért és kiadásáért az iskola igazgatója felelős. (4) Az iskola ünnepségek, ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények rendjét és időpontját tanévenként az iskola munkaterve tartalmazza. a) Iskolai ünnepélyt, megemlékezést kell tartani: • a tanév nyitásakor és zárásakor, • március 15-én, • október 23-án, • jogszabály szerint meghatározott más alkalmakkor. b) Egyéb alkalmakkor a tantestület, az osztályfőnökök, vagy a munkaközösségek vezetőinek döntése alapján tarthatók rendezvények, megemlékezések. c) Az iskolai ünnepélyeken a tanulók és pedagógusok ünnepi öltözékben való megjelenése kötelező. d) Az ünnepélyek programjaiért az igazgató által megbízott pedagógus felelős. (5) Az iskola kiemelkedő teljesítmény elérő tanulói a Házirendben meghatározottak szerinti díjakban részesülhetnek. (6) Az Iskolaújságot a szerkesztőbizottság ad(hat)ja ki, melynek vezetőjét tanévenként az iskola munkarendjében az igazgató határozza meg.


34



56.

A felnőttoktatás formái (1) Az iskolában felnőtt oktatási tagozat nem működik. (2) Az iskola – alapító okirata szerint – az 1.(3) pontban engedélyezett iskolarendszeren kívüli szakmai képzéseket folytat. (3) A felnőttoktatás szakmai irányítása és felügyelete, és az ezzel összefüggő nyilvántartások vezetése az általános igazgatóhelyettes feladata.

57.

Az intézményben tilos mindenféle reklámtevékenység. Ettől eltérően egyes esetekben az igazgató egyedileg dönthet.

58.

A tanulók által elkészített dolgokért járó díjazása (1) Amennyiben a tanulók által elkészített dolgok anyagi és egyéb feltételeit az iskola biztosítja, a tanulók által elkészített dolgok tulajdonjoga az iskolát illeti meg. (2) Amennyiben a tanulók által elkészítet dolgok anyagi és egyéb feltételeit az iskola nem – vagy csak részben – biztosítja, és az iskola ezeket a dolgokat értékesíti vagy hasznosítja, az elkészített tárgy hasznosításából számlázó bevétel 50 %-a a tanulót illeti meg.

59.

Az intézmény a pedagógusok túlmunkájának díjazása esetében a teljesítménypótlék alkalmazásának lehetőségével nem él.

60.

Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételei (1) Egyes tevékenységek kiemelkedő elvégzéséért az igazgató döntése alapján a költségvetésben rendelkezésre álló kereteken belül havi rendszerességgel, vagy esetenként keresetkiegészítés adható. (2) A havi rendszerességgel adható keresetkiegészítés mértékét az igazgató határozza meg az alábbi feladatot, megbízást ellátó alkalmazottak részére: a) 1-12. évfolyam osztályfőnökök b) 1.8. 9-12. évfolyam osztályfőnökök c) Szakmai munkaközösségek vezetői d) DÖK segítő pedagógus e) 1. és 5. évfolyam napközi csoportok vezetői f)

Adminisztratív munkakört betöltő alkalmazottak

g) Gyermekvédelmi feladatot ellátó alkalmazott, könyvtáros (3)

h) Rendszeres belső ellenőrzést végző pedagógusok Az esetenként adható keresetkiegészítés mértékét az igazgató határozza meg az alábbi feladatot, megbízást ellátó alkalmazottak részére: a) Tanulók eredményes felkészítése tanulmányi versenyekre, pályázatokra, sportversenyekre, (kerületi 1-3. helyezés, budapesti és országos 1-10. helyezés) b) Iskolai mérések előkészítése, lebonyolítása c) Központi, kerületi mérésen elért kimagasló eredmények d) Egyéb pedagógiai fejlesztések e) Iskolai táborok szervezése

61.

(1) Az intézmény eredményes, jogszerű és hatékony működéséhez szükséges egyéb rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja. (2) Az iskola igazgatója – a jogszabályokban előírt egyeztetési eljárás betartásával – az alábbi


35



igazgatói utasításokat adja ki: a) Munkavédelmi kockázatértékelési jegyzőkönyv b) Munkavédelmi szabályzat c) Tűzvédelmi szabályzat d) Bombariadó esetén szükséges teendők e) Intézményi HAACCP - rendszer f) Prevenciós program a katasztrófavédelmi feladatok ellátására g) A pedagógusok továbbképzése h) A diákigazolványok kiadásának szabályai i) A diákügyelet működése j) Az iskolai sportkör működési rendje k) Az első évfolyam beiskolázásának eljárási rendje l) A szakiskolai felvétel szabályai m) Osztályozó és javítóvizsgák rendje n) Szakiskolai vizsgaszabályzat o) Az eseti helyettesítés beosztásának elvei és szabályai p) Az iskolai célfeladatok meghatározása, a célfeladatok díjazása q) A dohányzás rendje (3)

r) Alkalmazottak munkaköri leírásai Az iskola igazgatója a jogszerű gazdasági tevékenység biztosítása érdekében – a gazdasági vezető egyetértésével – az alábbi igazgatói utasításokat adja ki: a) Pénztári és pénzkezelési szabályzat b) A gazdasági szervezet működésének további szabályai c) Kötelezettségvállalás, érvényesítés és utalványozás részletes szabályai d) Iskolai beszerzések eljárásrendje e) Leltározási szabályzat f) Selejtezési szabályzat g) Bizonylati szabályzat h) Számviteli szabályzat i) Számlatükör

(4)

j) Munkaköri leírások, anyagi felelősségvállalási nyilatkozatok Az iskolában működő közösségek – saját tevékenységük szabályozására – az igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően az alábbi szabályzatokat adhatják ki: a) Diákönkormányzat működési rendje b) Szülői szervezet működése


36



MELLÉKLETEK

1. Az elfogadási eljárás dokumentumai Nevelőtestületi határozat az SZMSZ elfogadásáról A diákönkormányzat egyetértése az SZMSZ elfogadásáról Az iskolai szülői szervezet egyetértése az SZMSZ elfogadásáról Közalkalmazotti Tanács egyetértése az SZMSZ elfogadásáról

2. A gazdálkodási szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

3. Könyvtár gyűjtőköri szabályzata

4. Adatkezelési szabályzat


37



1.

AZ ELFOGADÁSI ELJÁRÁS DOKUMENTUMAI

Nevelőtestületi határozat az SZMSZ elfogadásáról

A diákönkormányzat egyetértése az SZMSZ elfogadásáról

Az iskolai szülői szervezet egyetértése az SZMSZ elfogadásáról

Közalkalmazotti Tanács egyetértése az SZMSZ elfogadásáról


38

melléklet



2. melléklet

ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL

A GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

1.

A gazdálkodással összefüggő tevékenységek munkafolyamatainak jogszerűségét (a folyamatba épített) belső ellenőrzési rendszer biztosítja.

2.

Az egyes munkafolyamatok ellenőrzésével megbízott személyek a munkaköri leírásukban rögzített területeken rendszeres ellenőrzést végeznek.

3.

Az ellenőrzéssel megbízott alkalmazottak – ellenőrzési területükön – felelősek a gazdálkodással összefüggő jogszabályok és önkormányzati rendeletek betartásáért.

4.

(1) A pénztár működésével összefüggő tevékenységet pénztárellenőr ellenőrzi. Tevékenysége a pénztár működésére vonatkozóan különösen az alábbi területekre terjed ki: (2) pénztár pénzkészlete (3)

5.

pénztár működésével kapcsolatos bizonylatok vezetése •

bevételi- és kiadási pénztárbizonylatok,

•

számlatömbök,

•

utólagos elszámolásra felvett készpénz nyilvántartása,

•

pénztárkönyv,

• szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása. (4) Az ellenőrzést havi rendszerességgel végzi, az ellenőrzött dokumentumokon az ellenőrzés tényét aláírásával igazolja. (5) Az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokról írásbeli feljegyzést készít, melyet: • aláírásával hitelesít, • az irattárazásra vonatozó szabályok szerint a G irattárba helyez. (6) Az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokról készített feljegyzést átadja a gazdasági vezetőnek. (1) A bérszámfejtő-TB ügyintéző működésével összefüggő tevékenységet az igazgató által megbízott ellenőr ellenőrzi. Tevékenysége a bérszámfejtő-TB ellenőr tevékenységére vonatkozóan különösen az alábbi területekre terjed ki: • havi bérszámfejtés, • betegszabadság, táppénz, gyáp, gyás, gyed számfejtése, • alkalmazottak személyi jövedelemadója és egyéb járulékai, éves adóbevallások.


39



(2) Az ellenőrzést havi rendszerességgel végzi, az ellenőrzött dokumentumokon az ellenőrzés tényét aláírásával igazolja. (3)

Az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokról írásbeli feljegyzést készít, melyet: • aláírásával hitelesít,

• az irattárazásra vonatozó szabályok szerint a G irattárba helyez. (4) Az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokról készített feljegyzést átadja a gazdasági vezetőnek. 6. (1) A gazdasági vezető a gazdasági szervezet működésével összefüggő valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. (2) A pénztárellenőr és bérszámfejtő-TB ellenőr hiányosságokat rögzítő feljegyzései alapján belső célvizsgálat során megállapítja az észrevételek jogszerűségét. (3) A megállapított hiányosságok alapján – az igazgatóval történt egyeztetést követően – kidolgozza az indokolt és szükséges változtatásokat. (4) 7.

Indokolt esetben javaslatot tesz az igazgatónak külső célvizsgálat elrendelésére.

(1) Az igazgató a gazdasági szervezet működésével összefüggő valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. (2)

Indokolt esetben intézkedik: •

a belső szabályozás módosításáról

•

szükség szerint az érintett alkalmazottak felelősségre vonásáról, külső célvizsgálat elrendeléséről.

9.

A gazdálkodással összefüggő tevékenységek munkafolyamatainak jogszerűségét biztosító (folyamatba épített) belső ellenőrzési rendszer megállapításai alapján felmerülő gazdálkodási szabálytalanságokat ki kell vizsgálni.

10.

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje, az intézmény ellenőrzési nyomvonala a gazdasági szervezet és gazdasági tevékenység alábbi területeire terjed:

11.

(1)

tervezés

(2)

pénzügyi lebonyolítási folyamatok

(3)

gazdálkodással összefüggő tevékenység ellenőrzése

A tervezési, pénzügyi lebonyolítási folyamatok és a gazdálkodással összefüggő tevékenységek ellenőrzéséért felelősök:


40



(4)

Előkészítés, ellenőrzés folyamtanának és területeinek meghatározása: gazdasági igazgatóhelyettes

(5)

Ellenőrzés elrendelése: igazgató

(6)

Ellenőrzés végrehajtása: gazdasági vezető, igazgató, vagy az igazgató által megbízott külső személy

(7)

Ellenőrzés megállapításai, hiányosságok feltárása: az ellenőrzést végrehajtó személyek

(8)

Hiányosságok esetén a szükséges intézkedések meghozatala: igazgató

(9)

Szabálytalanságok esetén szükséges személyes felelősségre vonás kezdeményezése: igazgató

12.

A vizsgálat lehet belső, vagy indokolt esetben külső vizsgálat.

13.

A vizsgálat megindításáról és elvégzéséért az igazgató felelős.

14.

Belső vizsgálat csak olyan személyek bevonásával végezhető el, akik az ügyben nem érintettek.

15.

A vizsgálat elvégzésére – az igazgató döntése alapján – külső személy, vagy szervezet is felkérhető.

16.

(1) A vizsgálat eredményétől függően a szükséges intézkedéseket az igazgató hozza meg. (2) A vizsgálat eredményétől függően az igazgató - a jogszabályok alapján - szükség szerint dönt: • a felelősségre vonás módjáról, • fegyelmi és kártérítési felelősség megállapításáról, • kártérítési felelősség megállapításáról, • a szükséges eljárások megindításáról, • a belső szabályzatok módosításáról.

17.

A vizsgálat megindításáról és eredményéről az igazgató az érintett alkalmazottat írásban értesíti.


41



3. melléklet

A KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRISZABÁLYZATA A könyvtár gyűjtőköre: Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztését az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél és feladatrendszer határozza meg. Főgyűjtőkor: Az iskolai könyvtár feladata biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását olyan információhordozókkal, amelyek fontos szerepet töltenek be a nevelő-oktató munka folyamatában. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe: • írásos nyomtatott dokumentumtípusok közül a kézi és segédkönyvek, • a helyi tantervben meghatározott házi olvasmányok, • az óravezetés keretében munkáltató eszközként használatos művek, • a tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz kapcsolódó ismeretközlő és szépirodalom, • periodikumok, • a tanítást-tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozók, • az iskola kéziratos pedagógiai dokumentumai. Mellékgyűjtőkör. A könyvtár kiegészítő funkciójából eredő szükségletek megvalósítását a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok adják. Az iskolai könyvtár az iskolán kívüli források segítségével, a FSZEK XVI. ker.fiók, az OPKM, a kerületben működő más iskolai könyvtárak szolgáltatásainak igénybe vételével, könyvtárközi kölcsönzéssel biztosítja a mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumokat. A felsorolt intézményekben lévő, számítógépen elérhető információs források, adatbázisok használatára is épít a könyvtár.

Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról: I.

II.

III.

írásos-nyomtatott dokumentumok • könyv • periodika • brosúra • tankönyv • kéziratok audio-vizuális dokumentumok hangzó dokumentumok • hangkazetta (hanglemez) • zenei CD Hangos- képes dokumentumok • CD-ROM


42



• • •

számítógépes multimédiás program oktatócsomag videokazetta

A gyűjtés szintje és mélysége: Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjti anyagát. Kézikönyvtári állomány: A műveltségi területek alapdokumentumai az általános iskolai életkornak megfelelően: Teljességgel gyűjteni kell: • az általános és szaklexikonokat, • az általános és szakenciklopédiákat, • a szótárakat, fogalomgyűjteményeket, • a kézikönyveket, összefoglalókat, Válogatással gyűjteni kell: • az adattárakat, atlaszokat, tankönyveket, Ismeretközlő irodalom: Teljességgel gyűjteni kell: • az alapvizsga követelményrendszerének megfeleltetett alapszintű irodalmat, • a közismereti és szakmai tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat, • a munkaeszközként használatos dokumentumokat, •

a tanulókat érintő pályaválasztási kiadványokat,

•

a XVI. kerületre vonatkozó helytörténeti műveket.

Válogatva kell gyűjteni: •

a Budapestre vonatkozó helytörténeti műveket

Szépirodalom: Teljességgel kell gyűjteni a mikrotervekben meghatározott; • antológiákat, •

házi és ajánlott olvasmányokat,

•

teljes életműveket,

•

népköltészeti irodalmat,

•

nemzeti antológiákat,

•

a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat.

Válogatással: • gyermek- és ifjúsági regényeket, elbeszélés és verses köteteket. • Erős válogatással: • az iskolában tanított nyelvek olvasmányos irodalmát. • A nemzetiségi tanulók anyanyelvi művelődését segítő szépirodalmi műveket.


43



Pedagógiai gyűjtemény: A gyűjteménybe a pedagógiai szakirodalom és a határtudományok dokumentumai tartoznak. Gyűjteni kell a teljesség igényével: • a pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat, • a pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat, • dokumentumgyűjteményeket, • a nevelési-oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat, • a műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit, • az általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat, • az iskola történetéről, az iskola névadásáról szóló dokumentumokat. Válogatva: •

az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológia különféle területeihez kapcsolódó műveket.

Könyvtári szakirodalom: Gyűjteni kell a tejesség igényével: • könyvtári összefoglalókat, • könyvtári jogszabályokat, irányelveket, • a könyvtári feldolgozó munka szabályait tartalmazó segédleteket, • az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat. • A könyvtárhasználat módszertani segédleteit Válogatva: • •

kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket, módszertani folyóiratokat.

Hivatali segédkönyvtár: Gyűjteni kell az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogszabálygyűjteményeket, folyóiratokat. Periodika gyűjtemény: Teljesség igényével kell gyűjteni: • általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat, •

irányítással, gazdálkodással, ügyvitellel kapcsolatos folyóiratokat,

•

az iskolai újságot,a kerületi újságokat.

Válogatással: • az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat, •

gyermek és ifjúsági lapokat

Erős válogatással: • tudományos és művészeti folyóiratokat Végleges megőrzésre szánt folyóiratok: Köznevelés, Iskolakultúra, Új Pedagógiai Szemle, Tanító, Rubicon, História, Kincskereső, Természetbúvár, Természet, A Természet Világa.


44



Kéziratok: A teljesség igényével kell gyűjteni: • az iskola pedagógiai dokumentációit, • pályázati munkákat, • iskolai rendezvények forgatókönyveit, dokumentációit, • kísérleti dokumentációkat, • iskolai újság és rádió dokumentációit. Kottagyűjtemény: Az ének-zenei oktatáshoz kapcsolódóan a különböző zenei műfajok, illetve az énekes és hangszeres zeneművek kottáit válogatva kell gyűjteni. Audiovizuális gyűjtemény: A nem nyomtatott ismerethordozók (AV, CD, CD-multimédia) közül a tantárgyaknak megfeleltetett féleség. A teljesség igényével gyűjti a könyvtár: • azon zenei CD-ket, melyek a tantervi követelményekhez igazodnak, • értékes szépirodalmi művek /kötelező és az ajánlott olvasmányok filmadaptációit • és a média műveltségi területén megfogalmazott műveket. Válogatva: Egyes műveltségi területek ismereteit felölelő multimédiás alkotásokat.


45



4. melléklet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 1.

Adatkezelési szabályzat célja és jogszabályi alapja (1) Az adatkezelési szabályzat célja az adatkezelésben érintett személyek egyértelmű és részletes tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. Ennek során: - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény végrehajtásának biztosítása, - az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése, - azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, közalkalmazottairól az intézmény nyilvántart, - az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése, - az adatok továbbítási szabályainak rögzítése, a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása, az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése. (2) Az adatkezelési szabályzat jogszabályi alapja: - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban „adatvédelmi törvény”) - A 2003. évi XLVIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

2.

Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása,megtekintése, hatálya (1) Az adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének javaslata alapján a nevelőtestület az iskolai SZMSZ mellékleteként és annak elfogadásával egyidejűleg elfogadta. (2) Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogát gyakorolta az iskola szülői szervezet és a diákönkormányzat, véleményezési jogát gyakorolta az intézmény közalkalmazotti tanácsa. (3) Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyását követően lép hatályba. (4) Az adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola könyvtárában a könyvtár nyitva tartása alatt, valamint az igazgatói irodában. (5) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi közalkalmazottjára és tanulójára, valamint az iskolai tanulók szüleire nézve kötelező érvényű.

3.

Az intézményben nyilvántartott adatok köre (1)

Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai -


A közoktatási törvény alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok: A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmények, járulékok,

46



egyéb juttatások átutalása céljából kezelhet adatokat a közalkalmazottak hozzájárulásával (2)

A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai -

A közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói adatok

-

Egyéb adatok az érintett tanulók szüleinek hozzájárulásával

4.

Az adatok továbbításának rendje (1) A pedagógusok nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. (2) A tanulók nyilvántartott adatai közül az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti.

5.

Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak köre (1) Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, a gazdasági vezetőt és az iskolatitkárt hatalmazza meg. (2) Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi közalkalmazottak a beosztásuknak és tevékenységi körüknek megfelelő körben. a) Általános igazgatóhelyettes: tanulók és alkalmazottak adatainak kezelése elsősorban a statisztikai adatszolgáltatás, valamint a beiskolázással összefüggő feladatokkal összefüggésben. b) Gazdasági vezető: tanulók és alkalmazottak adatainak kezelése elsősorban a költségvetés tervezésével, valamint a költségvetési beszámolóval összefüggő feladatokkal összefüggésben. c) Osztályfőnökök: tanulók adatainak kezelése az osztályon belül, elsősorban a tanulók eredményeivel, valamint a tanulói balesetekkel összefüggésben. d) Gyermekvédelmi felelős: tanulók adatainak kezelése a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal összefüggésben. e) Pedagógiai asszisztens: tanulók és alkalmazottak adatainak kezelése elsősorban a KIR adatszolgáltatással, valamint a diákigazolványokkal és pedagógus igazolványokkal összefüggésben. f) Iskolatitkár: tanulók (és tanulók szüleinek) adatainak kezelése a tanulói jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben.

6.

Az adatkezelés technikai lebonyolítása során az intézményben kezelt adatok nyilvántartásának módjai: nyomtatott irat, elektronikus adat.

7.

(1) Az alkalmazottak személyi irata minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. • a közalkalmazott személyi anyaga • a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat • a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (például


47



illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok) • a közalkalmazott bankszámlájának száma • a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok (2) A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: • a közokirat vagy a közalkalmazotti írásbeli nyilatkozata, • a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, • bíróság vagy más hatóság döntése, • jogszabályi rendelkezés. (3) A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: • • • • • 8.

az intézmény vezetője és helyettesei, az intézmény gazdasági vezetője és – munkaköri leírásuk alapján – beosztottai, az iskolatitkár, mint az adatkezelés végrehajtója, a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (például adóellenőr, eb-ellenőr, revizor) saját kérésére az érintett közalkalmazott.

A személyi iratok védelme (1) A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisülés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie. (2) A személyi anyag vezetése és tárolása A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. (3) A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

9.

A tanulók személyi adatainak védelme (1) Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie. (2) A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: • összesített tanulói nyilvántartás • törzskönyvek • beírási napló • osztálynaplók


48



• a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma (3) Az összesített tanulói nyilvántartás célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása, a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása tanügyigazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja: • a tanuló neve, osztálya • születési helye és ideje, anyja neve • állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma (4) A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az igazgató felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. (5) A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. 10.

Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje (1) Az érintettek tájékoztatása,kérelem az érintettek adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. A közalkalmazott, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A közalkalmazott, a tanuló, illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. (2) A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. (3) Az érintett közalkalmazott, tanuló, illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást.


49

Centenáriumi Általános Iskola és Szakiskola

Recommend Documents