ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

2008-2013

2008-2013 1

PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNÁL A KÖVETKEZİ ALAPELVEK BETARTÁSÁRA VOLTUNK FIGYELEMMEL:

1. Általános érvényő, minden intézményegységre azonos alapelveket, értékeket tartalmazzon. 2. Áttekinthetı, kezelhetı, megfelelıen tagolt legyen.

3. Lebontható legyen az intézményegységek feladatterveinek, munkaterveinek készítéséhez. 4. A célok elérését megfogalmazó sikerkritériumokat fogalmazzunk meg.

2

TARTALOM A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ALAPELVEI

2

TARTALOM

3

BEVEZETİ

5

MOTTÓ

6

KÜLDETÉSNYILATKOZAT

7

MŐKÖDÉSÜNK TÁRSADALMI KÖRNYEZETE

8 10

NEVELÉSI PROGRAM
A TUDÁS, MINT ÉRTÉK

12


AZ EGÉSZSÉG, MINT ÉRTÉK

17


A SZOCIALIZÁLTSÁG, MINT ÉRTÉK

21

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

24

KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉS

28




30

FELADATOK


A SZÜLİK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI ALTERNATÍV PROGRAMOK

33 36


TEHETSÉGGONDOZÁS

37


KÜLÖNBÖZİ HÁTRÁNYOKAT KOMPENZÁLÓ, SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG

42



ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS (SNI) TANULÓK (SPECIÁLIS TAGOZAT)

44



ALAPFOKÚ FELNİTTKÉPZÉS

48



SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG

49

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM

50

ELLENİRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÜNK

56


TANULÓK ELLENİRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE

58


MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI

62


AZ ISKOLAI ÉRTÉKELİ RENDSZER

63

PEDAGÓGUSOKRA VONATKOZÓ LEÍRÁSA


SZERVEZET ÉRTÉKELÉSE

64


MINİSÉGBIZTOSÍTÁS

66

A TANÍTÁS-TANULÁS INFRASTRUKTÚRÁJA

68

FOGYASZTÓVÉDELEM

70

TANKÖNYVEK KIVÁLASZTÁSA

74

ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

75

3

HELYI TANTERV

83




86

CSOKONAI ÁLTALÁNOS ISKOLA


FELNİTTKÉPZÉS

93


BÁRTFA UTCAI INTÉZMÉNYSÉG

94


SZIEBERTH RÓBERT INTÉZMÉNYEGYSÉG

96


VASAS-SOMOGY-HIRD INTÉZMÉNYEGYSÉG

99 102

SZAKMAI PROGRAM ÉS ÓRATERV
SNI 9-10. ÉVFOLYAM ÓRATERVE

103


FELZÁRKÓZTATÓ OKTATÁS ÓRATERVE

104


SZAKMÁK ÓRATERVEI

105

112

ZÁRÓDOKUMENTUMOK
PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYE AZ ISKOLA SZABÁLYOZÓ RENDSZERÉBEN

113


EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

114


PP ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

116


ALAPÍTÓ OKIRAT

119

4

BEVEZETİ

5

A pedagógiáról vallott szemléletünket a következı idézettel fejezzük ki:

„EGY ÉLET A KEZEDBEN”

Ha a gyerekek mindig kritizálva élnek, Megtanulnak megbélyegezettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlısnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulják bőnösnek érezni magukat. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, Megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerısítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretet a világban.

Dorothy Law Holte: Egy élet a kezedben…

6

KÜLDETÉSNYILATKOZAT

Iskolánk tantestülete köszönti mindazokat, akik érdeklıdnek Pedagógiai Programunk iránt. Soktagozatú, összetett iskolánk, óvodánk több

épületben helyezkedik el Pécs keleti

városrészén. A bennünket választó tanulóknak lehetısége van arra is, hogy 6-18 éves korig iskolarendszerünkben tanuljanak.









az óvodai képzés az általános iskolai képzés az alapfokú mővészetoktatás, zenei képzés a 9-10. évfolyamos fogyatékos tanulókat felkészítı szakasz a 9-10. évfolyamos szakiskolai szakasz 10 illetve 20 hónapos felzárkóztató képzés az alapfokú felnıttképzés a 11-12. évfolyamon szakképzés

a különbözı érdeklıdéső és életkori tanulóknak ad tanulási lehetıséget.

Az iskolával szemben támasztott társadalmi elvárásnak megfelelıen
korszerő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı mőveltséget szeretnénk nyújtani
biztosítani szeretnénk a középiskolába való bejutást
segíteni a munkábaállást
alakítani a tanulók magatartását, viselkedését, személyiségét
segíteni a felnıtt lakosság sportolási, kulturálódási lehetıségét
lehetıségtıl függıen támogatni szeretnénk a civil kezdeményezéseket, közéleti programokat. Kollégáinkkal szemben követelményként fogalmazzuk meg az iskola céljait elfogadó és azért tenni akaró magatartást. Diákjainktól elvárjuk az együttmőködést és felelısségvállalást. A szülıktıl kérjük, hogy nevelési munkánkban partner legyen és az iskolát támogassa céljai elérésében. Céljaink
A lakókörnyezet szerves részeként mőködni.
A tehetséggondozás tanórán kívüli lehetıségeivel magas szintő tudást nyújtani.
A hátrányok csökkentése alternatív pedagógiai programjaink és a felnıttképzési, speciális képzési tagozat munkájának megszervezésével
A szakmai képzésekkel a munkaerıpiacnak való megfelelés elısegítése.
Szellemileg, testileg és lelkileg, együttmőködésre képes egészséges nemzedéket felnevelni.

7

MŐKÖDÉSÜNK TÁRSADALMI KÖRNYEZETE

A Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 187/2007. (04.20.), a 266/2007. (06.07.), 272/2007. (06.07.), 327/2007. (06.21.) valamint az 590/2007. (12.13.) számú határozatában iskolánk mőködési területe Pécs keleti városrésze. E szerint egy igazgatás alá került: - a volt Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola (Pécs-Szabolcsi, a Fehérhegyi és a Meszesi Általános Iskola) - a volt Bártfa Utcai Általános Iskola - a volt Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény - és a Vasas-Somogy-Hird Óvoda és Általános Iskola

A többcélú, szakmai szempontból önálló részekbıl álló egységes iskola 2007-tıl a

BUDAI-VÁROSKAPU ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

néven mőködik.

Pécs keleti városrésze az elmúlt idıszakban jelentısen változott.
Az elsı évtizedekben (50-70-es évek) bányásztelepülésként volt ismeretes, mely sok értéket hordozott: -

gazdag sportélet, változatos kulturális programok, bányászhagyományok ápolása jellemezte e városrészt.


A 80-as években megváltozott a helyzet: -

a sportpályák részben megszőntek, a kulturális intézményeket (József Attila, Puskin téri Mővelıdési Ház) könyvtárakat bezárták, mővelıdési házak felújítását elhanyagolták.

A Mecseki Szénbánya Vállalat leépülésével a település

“bányászjellegét” lassan teljesen elveszti. Sportolási, kulturális lehetıségként csak az iskolák maradtak.

8


A lakóterület megjelenési és társadalmi összetétele is nagy változáson ment keresztül. A szénbányák mőködése idején elsısorban a vállalat dolgozói éltek itt, az ı gyermekeik jártak iskolánkba. A szülık partnerei voltak a pedagógusoknak, szabadidejükben sokat segítettek a tárgyi feltételek javításában. Tanulóink a munka szeretetét, a tudás tiszteletét, egymás megbecsülését, a segítıkészséget az otthoni környezetben is tapasztalták.
Az elköltözésen, elszegényedésen, elöregedésen csak a 80-as évek végén megindult gázprogram változtatott. Megindult a családiházas építkezés. További segítséget jelentene az ipartelepítéssel együtt járó munkaalkalom növekedése is. Családjaink egy részében szeretetteljes, nyugodt, törıdı légkörben élnek tanulóink. A családok nagy részére az anyagi gondok ellenére még jellemzı a gyerekekre való odafigyelés. Sajnos körzetünkben is csökken az “ép” családok, nı a válások száma, a munkanélküliség jellemzıvé válik. Ezekre a “családi” hátterekre jellemzı az alacsony iskolázottság, életmódbeli igénytelenség, az alkoholizmus. A területen lakó családok kb. 50 %-a nem a területen levı iskolákat választja gyermekük iskoláztatására.

Közel 2000 tanulónk mindegyike egyaránt fontos számunkra, és ezért minden egyes gyermekben szeretnénk megtalálni azt az értéket, amelyet fejleszteni kívánunk. Reméljük, hogy a területen élı családok is egyre inkább érzik magukénak és lesznek velünk együtt büszkék iskolánkra.

Bízunk benne, hogy nem csak színvonalas nevelı – oktató - képzı iskolaként mőködhetünk, hanem a lakóterület kulturális-, sportéletének központjává, bázisává is válhatunk. Ehhez keressük és várjuk a területen élı családok, a területen mőködı intézmények, vállalatok, civil szervezetek további együttmőködését, támogatását.

9

NEVELÉSI PROGRAM

10

NEVELÉSI PROGRAM A.) Összeállításánál figyelemmel voltunk
a környezeti elvárásokra (Iskolaszék, Szülıi Munkaközösség)
meglevı lehetıségeinkre (személyi, tárgyi adottságok)
oktatási törvény által meghatározottakra (tanulói jogok, kötelességek)
a fenntartó által megjelölt feladatokra (közgyőlési határozatok) építkeztünk
a pedagógiai irodalom legújabb, leghatékonyabb elméleteivel, gyakorlatával
alternatív pedagógiák eredményeivel
- bevált eredményes hagyományainkkal kihasználtuk
- környezetváltoztató, alakító szándékokat, energiákat B.) Az iskola alapvetı célja: a pedagógiai tevékenység keretében az egyén életvezetéséhez szükséges értékek kialakítása, fejlesztése. Olyan iskolát szeretnénk ami nem versenyistálló és nem csak a “boldog gyermekkor szigete”, hanem kétirányú közlekedésre alkalmas híd a társadalmi kihívások és az egyénileg lehetséges és szükséges ambíciók között. Ahol a gyerekeket: megtanítjuk megismerni, megtanítjuk együtt lenni másokkal, megtanítjuk dolgozni, megtanítjuk élni C.) A nevelési programunkban értékeket hangsúlyozunk. Figyelembe vesszük, hogy az érték – mint produktum – kettıs funkciót tölt be. 1. Individualista fejlesztési funkció 2. Közösségfejlesztı funkció Az értékek széles tárházából, három (az elızıek alapján kiválasztott érték) köré építjük pedagógia cél és feladatrendszerünket, amelyek: 1. A tudás 2. Az egészség 3. A szocializáltság D.) Érvényesség Iskoláink,

óvodáink

egészére,

minden

életkori

és

szakmai

szakaszára

érvényes,

hangsúlyozandó és kialakítandó értékekrıl van szó, természetesen a sajátosságoknak megfelelı módon és formában. Az iskolai, óvodai dokumentumokban (éves munkaterv, tanmenet, tanórai óraszervezésben, tanórán kívüli tevékenységekben) elısegítendıek, megjelenítendıek ezek az értékek.

11

TUDÁS – MINT ÉRTÉK

A

tudást

tágan

érvényes

az

természettudományos

és

értelmezzük,

társadalomtudományos,

anyanyelvi a

és

idegen

készségtárgyakban

nyelvi,

a

megjelenı

tudáselemekre és összefüggésekre. A tudás értelmezésénél az alábbiakra vagyunk figyelemmel. 1. A gondolkodás, a megismerés készségeinek és képességeinek a kifejlesztése, melyek segítségével az egyén képes a környezetébıl felvett információkat hatékonyan feldolgozni, elemezni, az elemzések alapján következtetéseket levonni és döntéseket hozni. 2. Az iskolánknak olyan ismereteket kell közvetítenie, amelyek felhasználhatók a gyakorlatban, a mindennapi életben, amelyek lehetıvé teszik az ember környezetében elıforduló természeti és társadalmi jelenségek mélyebb megértését, eszközök, anyagok hatékonyabb használatát, a környezet megóvását. 3. Ez az érték bevezetést nyújt a különbözı tudományokba, elıkészít a késıbbi tanulmányokra, megteremti valamely szakmára, hivatásra való felkészítés alapjait.

Miért választottuk ezt az értéket?

a.) az óvoda és az általános iskola feladata továbbra is az, hogy fejlesztı munkája mellett felkészítse a tanulókat a továbbtanulásra b.) sikerorientált világunkban is egyre nagyobb az értéke a stabil, a biztos, speciális tudáselemekbıl építkezı ismereteknek c.) a világ sokrétő és összetett megértésének lehetıségét adja a tudás d.) az értelmi felkészültség fejlıdése, fejlesztése az eredményes nevelés – oktatás – képzés kiinduló feltétele. Eszköze az információ kezelése, feldolgozása által sajátítunk el minden ismeretet, készséget, képességet, legyen az elméleti, gyakorlati, mozgásos, esztétikai ismeret.

12

Célok: - a tevékenységközpontúság alapján a tanulókban alakuljon ki a sokoldalú ismeretszerzés képessége

- a problémaérzékenység iránti fogékonyság, kíváncsiság fejlesztése

- tehetség felismerése és széleskörő kibontakoztatása

Feladatok, részcélok: a.) az indirekt gondolkodás fejlesztése b.) az életkornak megfelelı az analízis, szintézis, absztrahálás képességének fejlesztése c.) tanórai differenciálás megvalósítása d.) önálló, öntevékeny, alkotó részvétel a tanulásban e.) bemutatók, kiállítások, versenyek szervezése f.) szakkörök, érdeklıdési körök, sportkörök, nívócsoportok mőködtetése g.) könyvtár, médiatár, Internet használata h.) tanulmányi kirándulások, intézménylátogatások szervezése i.) pedagógus szakmai, minıségi munkájának fejlesztése j.) kompetencia alapú oktatás elterjesztése

13

Életkorra bontott feladatok: a.) Óvoda és 1-4. évfolyamon - játék és mesehallgatás képességfejlesztési lehetıségei -

teljesítménymotivációk (elismerési vágy) kialakítása, esetleges gátló, szülıi beállítódások megszüntetése

-

tanítványi kötıdés kihasználása, erısítése

-

a társakhoz való viszony (segítıkészség, együttmőködés, tisztességes versenyzés kiépítése, fejlesztése)

-

helyes tanulási szokások kialakítása (rendszeresség, önellenırzés)

-

szemléletes megfigyelések biztosítása

-

szóbeli megfogalmazás, szókincs fejlesztése

-

olvasási, írás-, beszédkészség fejlesztése

-

szövegértés és képzés gyakorlása

-

rendszerezési, kombinációs, szabályindukciós képesség tárgyakkal, manipulációs úton fejlesztve

-

számítógépes játékok mőködtetése (kezelési készség fejlesztése)

-

idegen nyelvi lehetıségek

-

mozgáskoordináció fejlesztése (sportolási lehetıség és eszközökkel való manipulálás)

b.) 5-8. évfolyamon -

a tanulási motívumok céltudatos tevékenységgé alakítása

-

a tanulás értékének tudatosítása

-

értelmezések, törvényszerőségek, bizonyítási, kritikai igény fejlesztése

-

fogalmazási készség (szóban, írásban) fejlesztése

-

könyvtárhasználat, Internet kezelés, oktatóprogramok önálló használata

-

bonyolultabb sportmozgások

-

versenyszellem és sikerélmény biztosítása

-

érdeklıdési körökben hasznos, érdekes ismeretszerzés

-

az absztrahálás képességének fejlesztése

-

az egyedi és az általános megkülönböztetése

14

c.) 9-10. évfolyamon -

a tanulási nehézségekkel küzdık hiányosságainak feltárása, egyéni tevékenységek kidolgozása, pontos ismeretek kialakítása

-

koncentrálás, elvonatkoztatás fejlesztése

-

egy-egy résztéma sok gyakorlással való alaposabb elsajátítása

-

a tanulók érdeklıdését fenntartása motivációs bázis erısítésével, sikerélmény, versenyszellem kialakítása

d.) 11-12. évfolyamon -

szakmai önérzet kialakítása

-

speciális, szakmai tudások esetében az elmélet és gyakorlat összefüggéseinek kiemelése

-

felelısségvállaló, önkritikus tevékenységre szoktatás

15

Felhasználandó eszköztár: - számítógépterem, Internet hozzáférés - multimédiás – nyelvtanulást segítı eszközök - kísérleti eszközök, anyagok használata - könyvtári állomány (lexikon, szótár, verseskötet, kötelezı olvasmányok, stb.) - sportoláshoz szükséges felszerelések, eszközök, létesítmények - pontos követelményrendszer és ellenırzési szempontok - pedagógiai felkészültség, továbbképzési formák - tanári érdekeltségi rendszer - hatáserısítı szülıi együttmőködés kialakítása - szakmai oktatás, képzés eszközrendszere - emelt óraszám, szakköri lehetıség, versenysportok lehetıségei - zenei nevelés eszközrendszere

Hatékonysági mutatók: 1. iskolaérettség és felvétel 2. idegen nyelvi belsı (alapvizsga) vizsga eredményei 3. egy-egy sportágban leigazolt versenyzıi tagság 4. tanulmányi versenyeken indulás és eredményességi mutatók 5. szakkörök bemutatóinak sikeressége 6. továbbtanulási mutatók 7. zenei bemutatók, hangversenyek

A felsorolt területeknek megfelelıen évenként vizsgálni kell a hatékonyságot és az év végi összefoglaló jelentésben rögzíteni kell. Felelıs: igazgató, igazgatótanács.

16

AZ EGÉSZSÉG – MINT ÉRTÉK

Miért?

a.) az egészségfejlesztı funkcióknak fontos szerepe van az egyén érvényesülésében b.) az értékhez kapcsolható eljárás és eszközrendszer hozzájárul a népesség fizikai fejlıdéséhez,

munkaképességének

megırzéséhez,

életben

maradási

fokozásához.

Cél:

az egészségkultúráltság elérésének eszközeivel -

igényesebb tanulói szükségletek kialakítása

-

életvitel módosítása

Feladatok, részcélok:

a.) élettér környezeti és tárgyi feltételinek alakítása és mőködtetése b.) személyes higiénia belsı szükségletté válása rendszeres ellenırzéssel c.) mozgáskultúra fejlesztése sportági kínálat növelésével d.) személyes példaadás e.) étkezési szokások szempontjainak gyakoroltatása f.) helyes napirend kialakításának segítése g.) szülıi együttmőködés kialakítása h.) saját és mások egészségének megırzésének biztosítása i.) egészségre káros szokások megelızése, kezelése

17

esélyeinek

Állapotfelmérés: A feladatok meghatározásához szükséges helyzetelemzés nélkülözhetetlen része. A következı témakörökben végzünk állapotfelmérést: Testi egészség: -

szervi problémák

-

allergiás gyermekek

-

mozgáskorlátozottak

-

gyógyszerérzékenység

-

beszédhibás, részképesség zavaros tanulók

-

túlsúlyos, vagy kórosan sovány tanulók

-

fogászati problémák

-

gyógytestnevelésre utasítottak

-

iskolai balesetek

Lelki egészség: -

hangulati állapot

-

túlterheltségi mutatók

-

iskolához főzıdı viszony

-

szexuális veszélyeztetettség

Tanulók szociális helyzete: -

állami gondozott

-

hátrányos helyzető

-

veszélyeztetett

-

szülıi háttér hiányosságai

Káros szenvedélyek: -

alkoholfogyasztás

-

kábítószer fogyasztás

-

dohányzás

Iskolai környezet hatása: -

tantermek állapota

-

folyosók, WC-k állapota

-

ebédlı állapota

-

udvar, sportpályák állapota

18

Program életkori szakaszokra bontva (tanmenetek, munkatervek ennek lebontásával készüljenek:)

a.) óvoda és 1-3. évfolyamon -

az öt érzékszerv ápolása, védelmének módjai

-

az emóciók felelıs és felelıtlen kifejezései és hatásuk

-

jó testtartás jellemzıi, helyes légzés

-

biztonsági elıírások tudatosítása gyógyszerek esetén

-

bemutatni a fertızésveszélyes helyzeteket, a védekezés fogalmait

-

az idıjárásnak, tevékenységnek megfelelı öltözés tudatosítása

-

környezetszennyezés kérdéseit, környezetének tisztántartásával gyakoroltatni

-

növényápolás, kisállattartás gyakorlatát kialakítani

b.) 4-6. évfolyamon -

a fizikai, mentális, emocionális jó közérzet kapcsolata

-

családi és közösségi kapcsolatok hatása az egyén egészségmagatartására

-

táplálkozás és egészség kérdései, testtartás, sport szerepe

-

betegségmegelızés, felismerés, tennivalók

-

az ember és környezetkárosító lehetıségek elkerülésére

c.) 7-9. évfolyamon -

serdülıkor egészségügyi problémáinak feldolgozása

-

férfi-nıi fejlıdés különbözı okai, testünk mőködése

-

sportolási lehetıségek, elınyök, veszélyek

-

drogellenes információk

-

betegápolás és orvosi ellátás

-

szexualitás, menstruáció, higiéniája, felelıssége

-

öltözködés, divat, egészség kapcsolata, összefüggései

-

egészséges környezet megvalósítása

d.) 10-12. évfolyamon -

munkavédelem, balesetvédelem kérdései

-

felkészülés a családi életre (fizikai, érzelmi, anyagi feltételek)

-

a példaadás felelıssége az egészségkultúra területén

19

Hatékonysági mutatók:

A célkitőzésben megjelölteket az alábbiak figyelembevételével, vizsgálatával tudjuk tetten érni: 1. A tanulók személyes megjelenése testi ápoltság ruházat felszerelés magatartási jellemzık (tanórán, szünetben, utcán, ebédlıben, kiránduláson, tanórán kívüli foglalkozáson) 2. A tevékenységi élettér állapota világítás, hıfok, szellıztetés (oxigén) szemetelés, rongálások gyakorisága esztétikai megjelenés (virág, díszítés, függöny) tanulói produktumok megjelenése 3. Sport, testmozgás különbözı formáinak ismerete aktivitás elınyei napirend fontossága 4. Betegségek fajtái és elıfordulásuk (hiányzási mutatók) szexuális problémák és kezelésük káros szenvedélyek (dohányzás, stb.) balesetek elıfordulásának gyakorisága, okai 5. Pedagógus megjelenése, ápoltsága rossz példamutatás rossz szokások (dohányzás, alkohol) kötözködı magatartás közömbösség tanulói magatartással, megjelenéssel, környezeti hatásokkal szemben

A hatékonysági mutatóknak megfelelı vizsgálatokat félévenként kell készítenünk a munkaközösség-vezetık és pedagógusok bevonásával. Felelıs: nevelési igazgatóhelyettes, osztályfınöki munkaközösség-vezetık

20

A SZOCIALIZÁLTSÁG - MINT ÉRTÉK

A szocializáltság, mint érték megjelentetése magában hordozza azt a cél és feladatrendszert, amelyben az iskola hozzájárul ahhoz a folyamathoz, amelyben a gyermek biológiai lénybıl szociális lénnyé fejlıdik, autonóm, szociális-morális jellemzıkkel bíró emberré válik.

Az autonóm szociomorális emberkép összetett, szocializációs célokra megjelölt elemei:

autonómia a személyiség önvezérlı képességének fejlesztése, amelyben a külsı elvárások és belsı igények összhangban vannak, amelyben megszőnik a személyiség és magatartás szituációfüggı jellege, önmaga alakítja igényeinek megfelelıen a szituációkat. altruisztikus, szociális közösségre orientált 1.

az a képesség, amelyben a személyiség képes egyes tettei konzekvenciáinak és más személyes motívumai, problémái, érdekei figyelembevételére.

2.

képes a magatartási normák alkalmazására a kiscsoporton kívül is.

morális tudatosság 1.

képes a különbözı normák közötti tájékozódásra és választásra

2.

képes a már elfogadott normáit a valóságról szerzett reális tapasztalatai alapján felülvizsgálni, módosítani

3.

képes a normatív elvárások legitimitásának vizsgálatára

4.

képes érvelni, indokolni az elfogadott magatartás normák mellett

Miért?

a.) a szociálisan kívánatos viselkedés tanítása minden kétséget kizáróan a következı évtizedek korszelleme lesz. b.) a szülıi hatások nem teremtik meg mindig a szociális viselkedés megfelelı szintjeit. c.) tanulóink

összetétele

az

interperszonális

problémák

megelızésének,

illetve

csökkentésének igényét veti fel. d.) szaporodnak társadalmukban a feszültség és konfliktushelyzetek, amelyeket tanulóinknak szociálisan elfogadott módon kell kerülniük, hogy kívánt céljaikat elérhessék.

21

Célok:

a.) magatartási normák felmutatása, érzelmi elfogadása és ennek megfelelı viselkedés kialakítása b.) a pluarizmus alapján megláttatni azt, hogy ez az érték is szituációtól függı és változó. c.) a társadalmunkban létezı, eltérı értékrendek megismertetése d.) kommunikációs készségek gazdagítása, tudatossá tétele e.) a kötelességérzés és felelısség kialakítása f.) a rivalizáció egészséges gyakorlatának megismertetése g.) segítı magatartás, kooperáció kialakítása h.) aktív nevelıi magatartás a valóságpedagógia alkalmazásakor i.) a másság elfogadása és megélése j.) tudatosítani, hogy az interperszonális kapcsolatokon túl az élettér védelmének, szeretetének, értelmes alakításának az igényét is elısegíti a szocializáltság, mint érték megjelenése

Területei:

Ennek az értéknek az elfogadása, kialakítása, védelme átszövi az egész iskolai gyakorlatot ezért a különösen fontos területeket jelöljük meg.

Diáktanács (érdekképviseleti, érdekérvényesítıi, információ áramoltatás) Diáknap szervezése Iskolatörvények (óvodai napirend, házirend megalkotása, mőködtetése) Ügyeleti rendszer segítése, szervezése Iskolaújság, iskolarádió szerkesztése Jutalmazási (büntetési) rendszer mőködtetése, véleményezése Iskolajelvény, egyen-póló, kendı használata Egyéni és közösségi beszélgetések (osztályfınöki, fejlesztı órák) Hagyományırzı Szövetség munkájában részvétel Ünnepségeken, rendezvényeken való szereplési lehetıség Névnapi összejövetelek (osztályszinten) Szakkörök, sportkörök munkájában részvétel Tanulmányi kirándulások, országjárások szervezése 22

Nevelési teendık:
szociális tanulás alkalmazása
szerepempátia felkeltése
vélemények orientálása (viták, megbeszélések)
morális történések szemléltetése (jó-rossz, következményekkel)
konfliktushelyzetek elemzése, elemeztetése
választási lehetıségek felkínálása (megerısítı, leépítı követkeményeivel, átélési lehetıségével együtt)
aktivitás biztosítása vitákban, döntésekben Hatékonysági mutatók:

1. Szociometriai helyzet vizsgálatának eredménye 2. Társas kapcsolatok minısége 3. Tevékenységszervezés modellje: tanulói együttmőködés, folyamatos kommunikáció fejlettsége, közös döntések megvalósulásának szintje 4. Különbözı rendezvények, akciók, csoportesemények tanulói részvétele minısége 5. Együttmőködı-kommunikatív pedagógusi magatartás megléte 6. Kondicionáló - szelektív hatásrendszer mőködtetésének tudatossága

Felelıs: osztályfınöki munkaközösségek Forma: értekezlet, írásbeli, szóbeli beszámoló

23

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Célkitőzésünkbıl adódik a mottónk: “Nem ismeretközpontú, hanem személyiségközpontú az iskolánk”. Iskolánk nevelésének alapfunkciója a személyiségfejlıdés szándékos segítése, a pozitív egyéni értékrend kialakításának, megszilárdításának, pozitív irányú változásának az elısegítésével. Személyiségfejlesztésünk modellje:

Személyes kompetencia Egyéni különbségek fejlesztése

Kognitív kompetencia Az értelem kimővelése

Szociális kompetencia Csoportlét, társas viselkedés

Speciális kompetencia szakképzés

Ezek a kompetenciák a személyiség valamennyi egzisztenciális jelentıségő funkciójának eredményes teljesülését szolgálják. A nevelésünk alapvetı feladata ezen kompetenciák fejlesztése, amelyek egymással szorosan összefüggenek. Így jól szolgálják a nevelésünk, oktatásunk, képzésünk célkitőzésünkben is megfogalmazott egységét.

24

Személyes kompetencia

A személyes kompetencia fejlesztése érdekében figyelemmel kell lennünk a következıkre
A biológiai lét értékei közül 

Az élet tiszteletére



Az egészség értékére


Az én harmóniájára, autonómiájára 

Önismeret, önnevelés, önbecsülés, önbizalom, belsı harmónia, ambíció kérdéseire


Az egyén szuverenitására 

Szabadságvágyára



Önállósulási, öntevékenységi vágyára

Az affektív különbségek általában normális eloszlásúak, de az egyéniségfejlesztési szempontból ismerni kell az öröklött személyiség aktivitását szabályozó szélsıséges dimenziókat is: Ingerszükséglet: introvertált – extrovertált Érzelemerısség: melankolikus – kolerikus Érzelemingadozás: flegmatikus – szangvinikus Koncentráltság: dekoncentrált – túlkoncentrált A pedagógus feladata felismerni az egyes eseteket és a fejlesztési eljárásokat ennek megfelelıen kialakítani. Elvégzendı feladatok
Tanulóink értsék meg a szabálytudat, feladattudat, a döntési szabadság és a felelısség szerepét.
Olyan iskolai értékrend kialakítása, mőködtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak és mindenkitıl egyértelmően, következetesen elvártak
Reális tanulói önértékelés fejlesztése A fejlesztı terület domináns színterei
testnevelés, biológia, osztályfınöki órák
sportfoglalkozások
életvitel és gyakorlati foglalkozások
önismereti játékok, tréningek
“D. A. D. A” órák 25

Kognitív kompetencia fejlesztése

Az iskola egész életét úgy kívánjuk alakítani, hogy a felkínált információk minél változatosabbak legyenek. Nem szabad a gyerekeket unatkozni hagyni. A kötelezı iskola által kínált értelemfejlesztı lehetıségekbıl a tanulók nagy része csak akkor képes profitálni, ha megfelelıen motivált. Ezért iskolánk fı feladata az egyéni motivációk kiváltása, megszilárdítása.

Kognitív kompetencia motívumai
megismerési vágy 

ingerszükséglet



kíváncsiság



érdeklıdés


felfedezési vágy 

felismerési



megfigyelési késztetés



értelmezési vágy


alkotás vágy
kötelességtudat
játékszeretet
alkotásvágy
tanulási sikervágy
elismerésvágy
kudarcfélelem Az egyéni fejlesztésnek az évfolyamokon, témákon átlépı folyamatos, optimális begyakorlottságot kell célul kitőznie. E fejlesztı terület domináns színterei
tanórák
szakköri foglalkozások
kreatív mőhelyek
felzárkóztatási foglalkozások
versenyek, pályázatok
informatika, könyvtár használat 26

Szociális kompetencia

A csoportlét, társas viselkedés, komplex, bonyolult hatásrendszer, de személyiségfejlesztés szempontjából a legerısebb hatású. A szociális viselkedés alapvetı jelentıségő öröklött alapja az érzelmi kommunikáció. Az érzelmi közeg nevelési hatásai iskolánk bevezetı mottójában fogalmazódnak meg. A szociális kölcsönhatások tulajdonképpen kommunikációs kölcsönhatások, amelynek fejlesztése nevelésünk alapfeladata. A személyiség szociális viselkedését, fejlettségét, alakulását, fejlıdését a pedagógus indirekt módon befolyásolhatja a korcsoportra jellemzı kötıdési háló megismerésével. (Elkészítését javasoljuk.)

Szociális kompetencia fejlesztése
kommunikáció
konfliktus kezelés
együttmőködés
segítés
versengés tudatos kezelésével érhetı el.

E fejlesztı terület domináns színterei
osztályfınöki órák
diákönkormányzati szervezıdések
iskolai rendezvények
kirándulások, versenyek Speciális kompetencia Speciális kompetenciák fejlesztésének közös alapja az alkotóképesség és valamilyen fajta tehetség. A tehetség kibontakozásának a speciális szakmai képességek, adottságok, a szakértelem, hivatásszeretet mellett a kognitív és szociális funkció fejlettsége is meghatározó.

E fejlesztı terület színterei
a szakképzés
pályaorientáció 27

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS Az emberek olyan egyesülése, amelyet közös érdek, cél, közös törekvések Közösség: kapcsolnak össze. Iskolai munkánkban kulcsfontosságú tényezı a pedagógusközösség. A pedagógusok és a gyermekek közössége, közösségünk fejlıdése kölcsönösen feltételezi egymást, egységet alkot. A nevelık közössége és a tanulók közössége nem két, hanem egy, mégpedig pedagógiai közösség. Közösségünkrıl szólva igényeljük és feltételezzük a nevelıi, a tanulói mellett a szülıi közösség egységét is. Az iskolánk közösségeit ?szőkebb értelembengyermekek és felnıttek, tanulók és nevelık alkotják. Tágabb értelmezésébe beletartozónak értjük a szülıket is. A teljes iskolaközösségünk gerince a pedagógusközösség, melynek erısítése kiemelt és állandó feladat. Az iskolai élet fejlıdése attól is függ, hogy a tantestületünk mennyire formálódott valódi nevelıi közösséggé. Valódi pedagógusközösségek nélkül igazi gyermekközösségeket sem teremthet az iskolánk. Nevelıi közösség A nevelıi közösséghez kapcsolódó feladatok megoldására a nevelıi közösség egésze, a munkaközösségek, a különbözı feladatokra alakuló nevelıi csoportok hivatottak. Az intézményegységek közötti jó kapcsolat elısegítıje a közös feladatvégzéseken alapuló pedagógus közösségek létrehozása. Oktatásmódszertani pályázatokon való közös megjelenés is elısegíti a nevelıi közösség és a pedagógiai munka egységességét.

Feladataink:
Jó emberi kapcsolatok, jó munkatársi viszony, segítıkészség kialakítása.
Egymás munkájának megbecsülése, kollegialitás
A hagyományok megtartása, közös célok, feladatok kitőzése.
Közös élményt nyújtó együttlétek szervezése.
Az önértékelés képességének fejlesztése, az önigény mércéjének emelése.
Gyermekközpontú, magas pedagógiai kultúrájú nevelıtestület kialakítása
A vállalt feladatok maradéktalan teljesítése, közteherviselés. Gyermekközösségek Cél: A társadalmi együttélés erkölcsi normáit és szabályait a tanulókkal megismertetni, elfogadtatni ıket együttmőködésre képes emberekké nevelni.

Követelmény: A tanulók életkori sajátosságait és a tagozatok eltérı képzési formáit figyelembe véve tervezzük a nevelési folyamatot. 28

Óvoda és alsó tagozat A gyermeki közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerő nevelıi fejlesztése. Ebben az életkorban a kisgyermek heteronóm – a felnıttek elvárásainak megfelelni akaró magatartása, az érzelmi kötıdés a jellemzı, ezért e közvetlen nevelıi irányítás a meghatározó.

Felsı tagozat Az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes személyiség kialakítása a tanulói közösségek fejlesztése során. Nevelıi segítséggel közösen kell célokat kitőzniük, a cél eléréséért összehangolt módon kell tevékenykedniük, a cél eléréséért összehangolt módon kell tevékenykedniük, az elvégzett munkát értékelniük kell. Tanulóink már részt vesznek a Diákönkormányzat munkájába, ahol az önkormányzás képességét gyakorolhatják. Ebben az életszakaszban a nevelınek gyakrabban kell élnie a közvetett irányítás eszközeivel.

Szakiskolai tagozat A tanulók önálló életvezetési képességének kialakítása. Itt gyakoroltathatják be a társadalmi közösség életében való eredményes részvétel módjait, a társadalmi együttélés helyes szokásait, az iskolán kívüli közösségi élet szabályait.

Felnıttképzési tagozat Tanulóinkat olyan képességek birtokába juttassuk, amelyek segítségével képesek lesznek bekapcsolódni az ıket körülvevı környezet valós életének gyakorlatába. A képzés sajátosságai okán kevesebb a lehetıség a közösségek életének megszervezésére.

29

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A különféle iskolai tanuló közösségek megszervezése, nevelıi irányítása


iskolai tanulóközösség


igazgató,

oktatási

ig.helyettes,

nevelési ig.helyettes
óvodai csoportok, osztályközösségek


óvónık,osztályfınökök, osztályfınök-helyettesek


tanórai közösségek


szaktanárok


tanórán kívüli közösségek


osztályfınökök, szaktanárok, edzık, szakoktatók, mővészeti oktatók
segítı nevelık


Diákönkormányzat

A gyermeki, tanulói közösségek tevékenységének megszervezése

Az óvodai, tanulói közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos fejlesztése úgy, hogy a közösség által szervezett tevékenységbe a gyermekek, a tanulók bekapcsolódnak, aktívan részt vesznek és ott a közösségi-társadalmi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat szereznek. Minden tevékenység során kiemelt szempont az együttmőködı magatartás, az arányos munkamegosztás, a türelem, a tolerancia elvének érvényesítése.

Az osztályközösségek szintjén

A tanórán kívüli együttlét formáinak gazdagsága pl. séták, kirándulások, teadélutánok, mozi, színház, múzeum, rendezvények látogatása az osztályfınökök irányításával, részvételével.

A Diákönkormányzat szintjén

Felsı tagozatos tanulócsoportjaink választott képviselıik útján szervezik az iskola diákközösségének életét, ezzel gyakorolva az önkormányzás képességét. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére a Diákönkormányzat havi ülései és az évente megtartandó Diákközgyőlés ad lehetıséget.

30

Az iskolai tanulóközösségek szintjén

Közös rendezvényeink az összetartozást erısítı erkölcsi és viselkedési normák, formai keretek kialakítását és a tevékenységek rendszeressé válását szolgálják.


Évnyitó ünnepély – 1. osztályosok köszöntése
Október 6. tanórai keretben
Október 23. iskolai ünnepély
Adventváró rendezvény
Télapó és karácsonyi rendezvény
Farsang
Március 15. iskolai ünnepély
Február 25. Kommunista diktatúra áldozatairól megemlékezés tanórai keretben (szakiskola)
Holocaust áldozatai tanórai keretben (szakiskola)
Tavaszváró
Kultúra és Sport Napja
Gyereknap, Diákönkormányzat Napja
Szalagavató (szakiskola)
Ballagás
Tanévzáró ünnepély Egyéb színterek
napközi otthon, tanulószoba
iskolai sportkörök
szakkörök
PRO PATRIA hagyományırzı egyesület
versenyekre, kulturális bemutatókra szervezıdı teamek
Gyárvárosi Gyermek és Ifjúsági Fúvószenekar
SZIBIROBI mazsorett csoport
kórusok

31

Szülık közössége

A szülık közvetlen és közvetett segítsége a közös nevelı munka összehangolása nélkülözhetetlen feladat. Pedagógiai egységünk a pedagógusok egységén kívül a szülık és diákok egyetértését, közös munkálkodását is jelenti.

A szülıkkel való kapcsolattartás területei:  Családlátogatás  Fogadóóra  Szülıi értekezlet  Nyílt nap  Évnyitó, évzáró Szülık tevékenységi területei:  Közös kirándulások  Szülıi testnevelés  Mősoros estek  Szülık-nevelık bálja  Alapítványi est  Batyus-buli Fórumok, testületek:  Iskolaszék  SZM Elnökök Fóruma  Osztályok szülıi munkaközösségei

32

A SZÜLİK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A személyiségformálás, a szocializációs folyamatok vezérlésének eredményessége nagyban függ a szülıkkel való együttmőködés színvonalától. Az iskolaszék, intézményegységenkénti és osztályonkénti Szülıi Munkaközösségek tevékenységén túl a kapcsolattartás fejlesztésének az alábbi tartalmi, formai, módszerbeli kérdéseit tartjuk fontosnak megfogalmazni:
a gyermek és ifjúságvédelmi tennivalók
a szülık nevelési kultúrájának segítése
pályaválasztási lehetıségek információiban
az egészséges életmód kialakításában
a szocializáltság kérdéseiben kell különösen az együttmőködést kialakítani.

Az Iskolaszék egységes az intézményegységek arányos részvételével. A Szülıi Munkaközösségek intézményegységenként mőködnek, az osztályok szülıi választmányára épülve. Az Iskolaszék véleménynyilvánítási jogot gyakorol:
a házirend elfogadásakor
az értékelési rendszer kidolgozásakor
nem kötelezı tanórai foglalkozások rendjének kialakításakor
tanórán kívüli tevékenységformák meghatározásakor 1. A tanulókat az iskola életérıl, az iskola munkatervérıl, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a nevelési igazgatóhelyettese, a diákönkormányzat felelıs vezetıje és az osztályfınökök tájékoztatják:

33


az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyőlésen, valamint a diákönkormányzat vezetıségének ülésén
a diákönkormányzat vezetıje havonta egyszer a diákönkormányzat vezetıségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül
az osztályfınökök folyamatosan az osztályfınöki órán 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelıkkel, a nevelıtestülettel vagy az iskolaszékkel. 4. A szülıket az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfınökök tájékoztatják:
az iskola igazgatója legalább félévente egyszer az Iskolaszék ülésén vagy az iskolai szintő szülıi értekezleten
az osztályfınökök folyamatosan az osztályok szülıi értekezletein. 5. A szülık és a pedagógusok együttmőködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás Feladata, a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülıi értekezlet Feladata:
a szülık és a pedagógusok közötti folyamatos együttmőködés kialakítása
a szülık tájékoztatása 

az iskola céljairól, feladatairól, lehetıségeirıl



az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól



a helyi tanterv követelményeirıl



az iskola és a szaktanárok értékelı munkájáról



saját gyermekének tanulmányi elımenetelérıl, iskolai magatartásáról



a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintéjrıl



az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeirıl, problémáiról


a szülık kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyőjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé c) Fogadó óra 34

Feladata a szülık és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidı helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.)

d) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülı betekintést nyerjen az iskolai nevelı és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközössé iskolai életérıl. e) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülık tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggı eseményekrıl, illetve a különféle iskolai

vagy osztály szintő

programokról.

A szülıi értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok idıpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

A szülık kérdéseit, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott

képviselık,

tisztségviselıik

útján

nevelıtestületével vagy az iskolaszékkel.

35

közölhetik

az

iskola

igazgatóságával,

ALTERNATÍV PROGRAMOK

Mottónk: “Mindenki egyenlı, de nem egyforma”

Valljuk, hogy a pedagógia a különbségek világa. A mi iskolánkban nem a különbségek minısítésén van a hangsúly, hanem a különbségek tudomásul vételén és tiszteletén. Ezért a differenciális tanításelméletet alkalmazzuk. Iskolánkban magas a romaszármazású és a hátrányos helyzető tanulók száma. Annak ellenére, hogy nem a cigány származást tartjuk önmagában hátrányos helyzetet jelentı tényezınek, az integrálás feladatai mellett a roma kultúra sajátosságait, a tanulók szociokultúrális hátterét is figyelembe kell vennünk pedagógiai fejlesztı munkánk során.

Az iskolai tanulás-szervezés terén három egymásra épülı fokozatot alkalmazunk
tanításmódszertan kínálta lehetıségeket,
tanulócsoportok létrehozásának szervezési pontjait
tanítási tartalom és idı rugalmas kezelésével kapcsolatos elképzeléseket A differenciálásunk területei a) A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység b) A különbözı hátrányok kompenzálását segítı tevékenység

36

TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG Mottónk: “Mindenki tehetséges valamiben”. – A pedagógus dolga “csak” az, hogy megtalálja miben. A tehetségeknek nem kiváltságokra van szükségük, hanem adottságaiknak megfelelı iskolai környezetre. Fontos a megbízható kiválasztási módszer. A kiválasztáshoz szükséges módszerként Nagy József: PREFER tesztjét használjuk, aminek az eredményét más formában szerzett információkkal is kiegészítjük. Fıbb területei


testi és pszichés állapot




anyanyelv




családi nevelési körülménye




írásmozgás




magatartás




matematika

A fejlesztésnél figyelemmel vagyunk az egyensúlyra, hogy egyforma lehetıséget kapjon


az intellektuális




a pszichomotoros képességek




a mővészi




a szociális tehetség

Minden képességnek szüksége van a környezet támogatására, elismerésére ahhoz, hogy kibontakozzék. A tehetséggondozás színterei: Tanórán belüli lehetıségek:
nem

kötelezı


csoportbontás

(választható)

idegen

nyelv,

matematika, magyar

tantárgyak tanulása


egyéni


emeltszintő angol, német oktatás
emelt szintő testnevelés oktatás

képességekhez

tanulás

igazodó

megszervezése


emelt szintő ének-zene oktatás
klubfoglalkozások,

Tanórán kívüli lehetıségek:
érdeklıdési körök

mőhelyfoglalkozások
levelezı


kreatív sáv szervezése
szakkörök

formában

eminens

akadémia
mővészeti csoportok


sportköri foglalkozások Iskolán kívüli lehetıségek:
versenyek


kulturális,


színház, hangverseny látogatás

egészségvédelmi


könyvtár, múzeum látogatás

látogatása

37

környezet

és

rendezvények

Emelt szintő angol nyelvoktatás 1-8. évfolyam, illetve csoportban Emelt szintő német nyelvoktatás 4-8. évfolyam

Cél:
alapszintő nyelvtudás megszerzése Bekerülés feltétele:
elıkészítı szakaszba (1-3. évfolyam): érdeklıdés szerint választható
alapozó szakaszba (4-8. évfolyam): 3. évfolyam végén szintfelmérés sikeres teljesítése (anyanyelv, matematika, nyelvkészség) után

Tanulásszervezés óraterv szerint

Módszer:
differenciálás
egyéni fejlesztés
kontrollmérések, versenyeztetés, pályáztatás Feltételeink
jól felkészült pedagógusok
jól felszerelt szaktanterem
számítógép, multimédiás szoftverek
audió-vizuális eszközök, könyvtár

38

Emeltszintő testnevelés oktatás 1-8. évfolyamon, illetve csoportban Cél:
egészséges, edzett testkultúra


helyes életmód fejlesztése

Bekerülés feltétele:
érdeklıdés szerint választható


orvosi alkalmassági szakvélemény

Szervezeti forma:
tanóra
tanórán kívül – szakági edzés 

atlétika



kosárlabda



aerobic



labdarúgás



kézilabda



triatlon



kerékpár



tenisz

Módszer:
egyéni fejlesztés tanórán, edzésen
versenyeztetés Feltételeink:
jól felkészült edzık
szaktantermek, tornatermek
sportpályák 

labdarúgópálya



atlétikapálya



kézilabdapálya



teniszpálya


sportszerek, eszközök Iskolai sportkör: Diáksportkör mőködik iskolánkban. Tagjai az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, felkészülést a különbözı sportversenyekre. Területei:
sportági foglalkozások 

atlétika



kerékpár



labdarúgás



kosárlabda



duatlon-triatlon



tenisz


tömegsport foglalkozások, házi bajnokság rendezése Iskolánk sportpályái, tornatermei, felszereltségei lehetıséget ad arra, hogy a mindenkori felmért tanulói igény szerint szervezzük sportfoglalkozásokat. 39

Emeltszintő ének-zene oktatás, alapfokú mővészetoktatás

Az ének - zene emelt szintő oktatás, alapfokú mővészetoktatás megvalósítása speciális feladatunk.

Életre szóló indíttatást kívánunk adni a mővészetek, a zene szeretetéhez. A zene formáló erejével fogékony, érzékeny, gazdag lelkülető tanulókat kívánunk nevelni.

A zenetörténet más tantárgyakhoz-, irodalomhoz, történelemhez, mővészettörténethez - való kapcsolásával a komplex mőveltség kialakítását célozzuk.

Különös hangsúlyt fektetünk a hangszeres oktatás elıkészítésére, hogy ez által biztosítsuk körzetünk, illetve tágabb környezetünk, a budai városrész széles rétegei között közkedvelt, támogatott a nagy hagyományokkal rendelkezı Gyárvárosi Gyermek és Ifjúsági Fúvószenekar utánpótlásának nevelését.

Célunk, hogy biztosítsuk e körzet tanulóinak nívós zenei nevelését.

A zenekar Pécs felnıtt fúvószenekarainak utánpótlását neveli.

Az alapfokú mővészetoktatás követelményeit és tantervi programját a 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet tartalmazza.

40

A hangszeres oktatás célja: A zenei mőveltség megalapozása és fejlesztése. Megszerettetni a gyermekekkel az általa választott hangszert ill. azon való játékot. A tanulók érzelmi világának gazdagítása különbözı korok zenei stílusa és szerzıi ismertebb mőveinek szemelvényszerő megtanulásával. A zenén keresztül kapcsolatot teremteni más mővészeti ágakkal.

A Fúvószenekar célja: Sajátos eszközeivel teremtsen lehetıséget, hogy a muzsikusok harmonikus személyiséggé válhassanak. Mutasson utat a közösség erejével a toleráns magatartásra. Alakítsa ki a kultúra iránti nyitottságot. Ösztönözze a növendékeket aktív részvételre a helyi kulturális életben és amatır mővészeti csoportok mőködésében. Készítse fel az arra alkalmas növendékeket magasabb szintő együttesben való játékra.

A Fúvószenekar feladata: Alapszintő hangszeres oktatással amatır szintő muzsikusok nevelése a lehetı legmagasabb szinten. A zenekari muzsika megszerettetése. A különbözı rendezvényeken való aktív részvétel. A magyar fúvószene hagyományainak fenntartása és ápolása. A program megvalósításához elengedhetetlen a mellékletben felsorolt kiadványok ill. a tanszer és taneszköz-jegyzékben elfogadott eszközök, hangszerek beszerzése.

41

KÜLÖNBÖZİ HÁTRÁNYOKAT

KOMPENZÁLÓ, SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG

Mottónk: “Adjunk esélyt minden tanulónknak, hiszen ezt csak tılünk kaphatják meg.”

Beilleszkedési és magatartási nehézségeknek hívjuk azt a tünetegyüttest, amikor a gyermek viselkedése jelentısen eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartástól. Az iskolai környezetben ez úgy jelentkezik, hogy ezeknél a tanulóknál az általánosan használt nevelési eljárások nem hatékonyak. Az ilyen tanulók nem tudnak, vagy nem akarnak alkalmazkodni a környezetükben érvényes szociális szabályokhoz. Az ilyen problémák okai lehetnek átmenetiek: a családban bekövetkezett változás, iskola- vagy tanárváltás, túl nagy követelmény. Az állandó okok között meg kell említeni a különbözı fokú organikus zavarokat és a nem megfelelı szociális hátteret. Tünetként elıfordulhat agresszív, a környezet ellen forduló viselkedés, de a passzív, szorongó, gátolt gyermekek is különleges figyelmet igényelnek. Mivel az ilyen tanulók speciális pedagógiai tevékenységet igényelnek, fontos a minél elıbbi kiszőrésük. A következı teendı a beilleszkedési, magatartási nehézség okainak feltárása, majd a megfelelı, egyénre szabott kezelési program kidolgozása. Az okok feltárásának eszközei között fontos szerepet szánunk a viselkedési és neveltségi szint diagnosztikus mérésének. Iskolánkban magas a roma származású tanulók aránya. Annak ellenére, hogy nem a cigány származást tartjuk önmagában hátrányos helyzetet jelentı tényezınek az integrálás feladatai mellett, a romakultúra sajátosságait, a tanulók szociokulturális hátterét is figyelembe kell venniük pedagógiai fejlesztı munkánk során. A roma tanulók egyéni fejlesztésére intézményegységenként

2

órát

építünk

be

tanórán

kívüli

foglalkozásokhoz.

A

Cigánykisebbségi Önkormányzat munkatársaival együttmőködve, a problémákat feltárva egyénre szóló segítséget adunk, fejlesztést végzünk. Fontos a különbözı hátrányok diagnosztizálása, amelyek a következık:
tanulási kudarcnak kitett tanulók
magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdı tanulók
szociálisan hátrányos tanulók

42

A hátránykompenzálás színterei: Tanórán belüli lehetıségek: 1. Hagyományos oktatásban résztvevı tanulók esetében
egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás
kislétszámú csoport
felzárkóztató foglalkozás
tanulószobai foglalkozás
napköziotthon
cigánytanulók egyéni egyéni fejlesztése
alternatív programok alapján tanuló csoportok esetében 2. Dyslexiás program 

Szőrés, diagnosztizálás: -

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján



Cél: a tanulók részképességzavarának kompenzálása, az általános tantervő osztályokba való integrálása a felsı tagozatra.



Szervezeti forma maximum 10-12 fı csoportban 1-4. évfolyamig, egésznapos foglalkozással



Módszerek: Meixner féle módszer, egyéni bánásmód, logopédiai foglalkozás

3.IPR A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek iskolai integrációja - osztályfınöki tevékenység, közösségfejlesztı, kulcskompetenciákat fejlesztı programok - az integrációt segítı tanórán kívüli programok, komplex mővészeti tevékenység - multikultúrális tartalmak - az óvodából az iskolába való átmenet segítése - pályaorientáció, továbbtanulásra való ösztönzés, felkészítés

4. Hallássérült tanulók integrált nevelése 5. A pályázati lehetıségek hátránykompenzáló lehetıségei

43

Enyhe értelmi fogyatékos (SNI) tanulók szakmai elıkészítı speciális tagozata

A képzésben résztvevık enyhe értelmi fogyatékosságuk miatt a többi tanulóval való együtthaladásra képtelen.

Cél: 9-10. évfolyamon felkészítés a munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismeretekre 11-12. évfolyamon a szakképzési évfolyamokon a szakmai vizsgára való felkészítés

Bekerülés feltétele Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján megállapított fogyatékosság 9-10. évfolyamon: általános iskola 8 osztályának elvégzését tanúsító bizonyítvány 11-12. évfolyamon a 10. osztály elvégzését tanúsító bizonyítvány vagy betöltött 16. életév

Szervezeti forma
maximum 15 fıs csoport
9-10. évfolyam
11-12.

évfolyamon

szakképzés:

segédkönyvkötı,

varrómunkás,

virágkötı,

gyorséttermi eladó, kımőves, festı

Módszerek:
rehabilitációs foglalkozások


értelmi képességeknek megfelelı


pályaorientáció

oktatási tartalmak


életvezetési módok


egyéni bánásmód Oktatási feltételek:
gyógypedagógiai végzettség
empatikus pedagógiai magatartás
otthonos, hangulatos tanterem
tanmőhelyek

44

“Hidak” program

Ez a alternatív program a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdı tanulási kudarcnak kitett tanulókat segíti.

Beiskolázáskor figyelembe vesszük a Nevelési Tanácsadó véleményét Gyermekideggondozó javaslatát pszichológiai szakvéleményt szülıi igényt

Cél:
A felzárkóztatás, továbbhaladáshoz szükséges alapvetı ismeretek elsajátítása.
Kudarcok elkerülése. Tantervi minimum követelmény teljesítése
Helyes életvezetési stílusok, együttmőködési készség elsajátíttatása
Beilleszkedési, magatartási zavarok megszüntetése
Szociális hátrányok kompenzálása A “Hidak” program felépítése

6 éves kortól 16 éves korig egymásra épülıen három életkori szakaszra osztottuk fel.
6-10 éves korig

“Lépésrıl lépésre”


10-14 éves korig

“Neked sem kell megbuknod”


14-16 éves korig

“Érted-Veled”

A programok megvalósításánál építünk a - fejlesztı tanárok - ifjúságvédelmi felelısök - mentor tanárok munkájára.

45

“Lépésrıl-lépésre” A program elsı szakasza 6-10 éves korú gyermekek számára készült. Megkönnyíti az óvoda és az iskola közti átmenetet, segíti a beilleszkedést a szociálisan hátrányos helyzető, a tanulási problémákkal küzdı tanulóknál. Az alapkészségek fejlesztésének eredményes módszere. Alapértéknek tekinti:
a gondolkodást
a törıdést
a hatékony kommunikációt
összefüggések felismerését
demokratikus közösség kialakítását “Neked sem kell megbuknod” A program 10-14 éves korúak számára hátránykompenzáló program. Ezen tanulók alapkészségei hiányoznak, melyek a tanulást és az életben való helytállást egyaránt gátolják. Milyen hiányosságokról van szó?
matematikai alapok
kommunikációs készség
olvasástechnika, olvasásmegértés
íráskép, helyesírás
önismeret, embereszmény hiánya
az alkotó munka megbecsülése “Érted-Veled” 14-16 éves korig tart a “Hidak” program harmadik szakasza. Olyan fiatalokkal foglalkozunk, akik valamilyen ok miatt kiszorultak a tradicionális iskolarendszerbıl. Munkahely, iskola, reális életcél, segítı családi háttér nélkül állnak. A tanítás-tanulás folyamat középpontjában a produktív tanulás áll. Az ismeret elsajátítás az alábbi színtereken folyik:
tantárgyi köri szemináriumok
külsı tanulási színhelyek
tanulási mőhelyek

46

A program feltételrendszere
kislétszámú csoport kevés nevelıvel
gondoskodó, megértı, szülıpótló tanár egyéniség
tanulóbarát környezet
egésznapos foglalkozás Alapvetı, rendhagyó pedagógiai módszerek

A “Hidak” program pilléreit a program módszere a produktív tanulás és a projekt módszer íveli át.
a tanítás-tanulás folyamatában a produktív tanulás áll
tanulási stratégiák megtanítása
terápiák (feszültségoldásra, hiperaktivitásra, együttmőködésre, ellazulásra)
manuális tevékenység, személyiségformáló szerepének kihasználása
örömtréning - az élet apró szépségeinek felfedeztetése
motiváció és állandó visszajelzés, a pozitív megerısítés hangsúlyozott szerepe
kommunikációs terepgyakorlatok
életvezetési stratégiák, helyes életmód kialakítás
a kialakulatlan, begyakorolatlan alapkészségek (olvasás, írás, alapmőveletek fejlesztése)
a város, a megye kultúrájának, természeti szépségeinek megnyitása (nyitott iskola)
családias, otthonos, meleg légkör kialakítása (az osztályterem rendjével, a gyermekek önellátó tevékenységével)
projektek szerinti oktatás bevezetése – a tantárgyak közötti maximális integrációval
a szülık rendszeres tájékoztatása, a foglalkozások nyitottsága

47

Alapfokú felnıttképzés

A közoktatási törvény a felnıttoktatást a tanuló elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésként és oktatásként szabályozza. Azok vehetnek részt benne, akik már nem tankötelesek, nappali rendszerő iskolai oktatásban nem tudnak, vagy nem akarnak részt venni, olyanok a munkahelyi, családi körülményeik, olyanok iskolai tapasztalataik, hogy a hagyományos módon nem tudják elvégezni, befejezni tanulmányaikat. Iskolánkban nem önálló felnıttoktatási intézményként, hanem nappali rendszerő iskola felnıttoktatási tagozatában szervezzük meg a felnıttek oktatását.

A szervezési formáink (munkarend):
nappali munkarend szerinti oktatásban azok vehetnek részt, akik még nem töltötték be 23. életévüket és vállalni tudják a mindennapos iskolába járást. A nappali rendszerő oktatás kötelezı óraszámának legalább 90%-át teljesíteni kell. 27 óra/hét teljesíteni lehet a nappali oktatás követelményeit (a készségtárgyak tanulása alól mentesíteni lehet ıket).
esti oktatás munkarendje szerint készült óraterv heti 18 órát tartalmaz.
levelezı oktatás munkarendje szerint készült óraterv heti 10 órát tartalmaz
egyéni felkészüléssel vizsgára jelentkezıknek tantárgyanként 1 óra/hó konzultációs lehetıséget biztosítunk. A tanév rendje számukra is kötelezı.

Felzárkóztató oktatás
10 hónapos idıtartamban, 7. osztályt befejezett tanulók részére
20 hónapos idıtartamban, 6 illetve kevesebb osztályt befejezett tanulók részére
10 hónapos idıtartamban, 8. osztályt befejezett, de a középfokú oktatásból kimaradó tanulók részére A

felzárkóztató

oktatásban

alkalmazott

felnıttoktatásban alkalmazott módszerekkel.

48

módszerek

nagyrészt

megegyeznek

a

A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység

Helyzetelemzés Az osztályfınökök által készített a családok helyzetét feltáró adatok alapján készül.

A segítı tevékenység formái és mőködési rendje

Napköziotthon és tanulószoba

Napközi, iskolaotthonos, tanulószobai csoportokat szülıi igény és fenntartói jóváhagyás alapján szervezünk. 1-6. évfolyamon napköziotthon, 7-8. évfolyamon tanulószoba mőködik. Az alternatív programokban egész napos oktatási forma az osztályfoglalkoztatás. A tanítási szünetekben összevont napközis csoport üzemel, ha a szülık legalább 10 gyermek számára igénylik. Biztosítjuk a nevelı irányítása és felügyelete mellett tanulásmódszertani segítség nyugodt tanulási feltételek szervezett szabadidıs tevékenységek étkezés (befizetés, illetve szociális hozzájárulás alapján tízórai, ebéd, uzsonna)

Diákétkeztetés

A napköziotthonba felvett tanulók napi háromszori étkeztetésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. Igény esetén ebédet biztosít az iskola, a fenntartó által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni.

Intézményszintő juttatás (tankönyv, tanszer segély) az SZMSZ-ben rögzítettek alapján történik. A pályázati források függvényében nyújtunk anyagi segítséget a táborozások, étkezés, utazások finanszírozásához. Felkutatjuk és igénybe vesszük a különbözı civil szervezetek (pl. Nıegylet) által nyújtott támogatásokat, lehetıségeket.

49

GYERMEK- ÉS IFJÚSÉGVÉDELEM

Iskoláinkban és óvodáinkban olyan légkört kívánunk biztosítani, olyan pedagógiai tevékenységet folytatunk, amely kizárja annak lehetıségét, hogy bármelyik gyermek, bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön K.T. 44. §. (7.bek.).

Az iskolai, óvodai gyermekvédelem célja:

A prevenció, a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelızése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttmőködés a különbözı szakemberekkel, intézményekkel.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:

Az iskola, óvoda gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlıdését veszélyeztetı okok megelızésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelızve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk, óvodánk alapvetı feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:
fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit
meg kell keresni a problémák okait,
segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,
jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. a.) Prevenció, szőrés, eljárások A gyermek- és ifjúságvédelmi felelısök az osztályfınökökkel és a szülıi munkaközösség tagjaival együttmőködve felmérik tanév elején az iskola gyermekvédelmi helyzetét. Nyilvántartást vezetnek a veszélyeztetett, a hátrányos helyzető, a rossz szociális körülmények között élı, a csonka családban élı, az állami gondozott, a részképesség zavar miatt egyes tantárgyakból felmentett és a tanulási nehézséggel küzdı gyermekekrıl.

50

A veszélyeztetı okok feltárása érdekében szükség esetén az osztályfınökkel bizonyos esetben a családi koordinátorral családlátogatáson megismerik a tanuló családi környezetét. Tervet készítenek szociális támogatásukra, pedagógiai gondozásukra (cselekvési terv). Figyelemmel kísérik a mindennapos iskolába járás alól felmentett tanulókat,a más okból felmentettek osztályozó vizsgára való felkészítését. Kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a szenvedélybetegségek megelızésére. A prevencióban fontos szerepet játszik a Magyar Rendırség által szervezett D.A.D.A. programban való részvétel alsó és felsı tagozaton. Gondoskodnak arról, hogy a nevelıtestület minden tagja az e területen folyó munkájához minden szükséges információt (törvények, rendeletek, szakirodalom stb.) megkapjon, az egységesség biztosított legyen.

b.) Együttmőködés A nevelık és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fı célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı problémák feltárása, megelızése. Minden pedagógus közremőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében.

c.) Ifjúságvédelmi felelıs Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs mőködik. Az óvodában az óvónık látják el ezt a feladatot.

A gyermek- és

ifjúságvédelmi felelıs alapvetı feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:
a tanulók és a szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, személyekrıl, intézményekrıl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztetı okok feltárása érdekében,
a veszélyeztetı okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,
segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységet,
a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,
tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidıs programokról. 51

d.) A tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok megszőntetésének érdekében iskolánk, óvodánk együttmőködik a területileg illetékes:
nevelési tanácsadóval
gyermekjóléti szolgálattal
családsegítı szolgálattal
polgármesteri hivatallal
gyermekorvossal
továbbá a gyermekvédelemben résztvevı társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

e.) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsısorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:
a felzárkóztató foglalkozások
a tehetséggondozó foglalkozások
az indulási hátrányok csökkentése
a differenciált oktatás és képességfejlesztés
a pályaválasztás segítése
a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülınek)
egészségvédı és mentálhigiénés programok szervezése
a családi életre történı nevelés
a napközis és a tanulószobai foglalkozások
az iskolai étkezés lehetıségei
az egészségügyi szőrıvizsgálatok
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidıs tevékenységek, szünidei programok)
a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás)
a szülıkkel való együttmőködés
tájékoztatás a családsegítı és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Hátrányos helyzető gyermekek és fiatalok azok, akiknek alapvetı szükségletkielégítési lehetıségei korlátozottak. Családja szőkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsısorban szociális, kulturális terén.

52

Kialakulásához

vezetı

tényezık

alacsony

jövedelmi,

fogyasztási

szint,

rossz

lakáskörülmények, a szülık alacsony iskolázottsági, mőveltségi szintje.

Következménye lehet a tanuló esélyegyenlısége.

Segítséget jelen rövidebb, hosszabb ideig tartó támogatásuk, anyagi segélyezésük, lehetıség szerinti társadalmi integrációjuk. Amennyiben a szükséges hátrányok halmozódnak és a család nem tud kiemelkedni helyzetébıl,

a

gyermek

halmozottan

hátrányos

helyzetővé

válik,

ami

gyakran

veszélyeztetettséghez vezet.

Veszélyeztetett gyermekek és fiatalok, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlıdését a szülı vagy a gondozó környezet nem biztosítja.

Kialakulásához vezetı tényezık a családjára, szőkebb társadalmi környezetére jellemzı elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott elıfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bőncselekmény).

Következménye lehet a gyermeknél is megjelenı deviáns magatartási formák kialakulása, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, kábítószer-élvezet.

Segíteni tartós, szakemberek által nyújtott támogatással lehet, hogy életesélyeik, fejlıdési lehetıségeik javuljanak.

53

Az intézményi szintő juttatások elosztásának alapelvei és eljárásrendje

A tanév elején készített, s az osztályfınökök, napközis nevelık információi szerint a változásokat folyamatosan tükrözı nyilvántartás alapján, a rászorultság mértékében osztják szét ısszel a tankönyv- és tanszersegélyt, s havonta az étkezési támogatást. A támogatás és a segély elosztásának elveirıl tájékoztatják a szülıi munkaközösséget. Javaslatot tesznek a rászorulók legszükségesebb felszerelési tárgyainak biztosítására napközis, illetve tanulószobai felvételre, táborban való részvételre, szociálisan hátrányos helyzető tanulók számára hirdetett pályázatokon, rendezvényeken való részvételre. Együttmőködés külsı segítıkkel

A tanulók veszélyeztetettségének megelızése és megszüntetése érdekében együttmőködnek a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal:           



Területi Szociális Központok Polgármesteri Hivatal Szociális Családsegítı Intézet Családsegítı Központ Gyermek Ideggondozó Tetthely Baranyai Ifjúsági Információs Tanácsadó Központ Drogambulancia Gyermek- és Ifjúságvédı Intézet Nevelési Tanácsadó Tinédzser Ambulancia Gyámhivatal

       

POTE Szülészeti és Nıgyógyászati Klinika Regionális Forrásközpont Vöröskereszt Védınıi hálózat Faág Baráti Kör AMRITA O.B.K. Egyesület Gyermekotthon Baptista Szeretetszolgálat Rendırség

Ezeknek az intézményeknek a címét, telefonszámát az iskolában a tanulók és a szülık által jól látható helyen közzé tesszük.

54

 





 

Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb veszélyeztetı tényezı megléte esetén értesítik a Gyermekjóléti Szolgálatot. Közremőködnek a hatósági intézkedéseknél szükséges környezettanulmány, pedagógiai jellemzés elkészítésében, továbbításában, ill. részt vesznek a védelembe vételi tárgyaláson. Az iskolaorvossal, védınıvel együttmőködve gondoskodnak az egészségileg károsodott gyermekek problémáinak idıben történı felismerésérıl, iskolai életük, pályaválasztásuk segítésérıl. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli támogatás megállapítását kezdeményezik az illetékes polgármesteri hivatalnál, szükség esetén javaslatot tesznek a támogatás természetbeni ellátás formájában történı nyújtására. Adott esetben kérvényeztük a rendszeres gyermekvédelmi támogatás iskolába való érkezését. Iskolaváltoztatás esetén gondoskodnak a rászoruló tanuló gondozásának folytatásáról. Igazolatlan, vagy nagy számú hiányzás esetén értesítik a Területi Szociális Központokat,Gyermekjóléti Szolgálatot

55

ELLENİRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÜNK

Az ellenırzés: statikus jellegő, szigorú adatfeltáró kritikus szerep, amelyben a meghatározott norma a viszonyítási alap.

Az értékelés: dinamikus, folyamat jellegő, a minısítést, tájékoztatást, szelektálást, motiválást is magában foglaló, döntéshozatalt befolyásoló része kritikai magatartásunknak, amelyben a szakmai célkitőzéseket vetjük össze a tényleges mőködés eredményeivel, annak érdekében, hogy a Pedagógiai Programban kitőzött céljainkat megvalósítsuk.

Formái szerint: Külsı értékelés: -

állami szintő: (MONITOR, OKÉV, szakmunkás, nyelvvizsga, alapmőv. vizs.)

-

fenntartói

szintő:

(szakértıi

felkéréssel

végzett

tantárgyi,

neveltségi) -

más intézmény szintjén: (felvételi)

-

közvélemény: média (nem hivatalos, de hatása miatt befolyásolni érdemes)

A belsı, intézményi szintő értékelésének alanya: tanuló tanár intézmény és részei

Értékelési funkciókhoz kapcsolódó értékelési típusok: Helyzetfeltárás – diagnosztikus Fejlesztés-formálás – formatív Az eredmények megállapítása – szummatív

56

Alapelveink: 1. személyre szóló 2. félelemmentes légkörben, fejlesztı és ne megtorló jellegő legyen 3. az iskolai követelményrendszerre épüljön 4. legyen többoldalú, tárgyszerő, helytálló, megbízható információkon alapuló 5. - tanulói személyiségjegyekre - a tanulóközösségek fejlettsége - pedagógus teljesítmények értékelésének lényege a viszonyítás, amely alapja lehet a hozzáadott érték típusú értékelésnek. 6. az értékeléskor minden esetben (nevelési, oktatási, képzési területen) vizsgálni kell -

a tudás

-

az egészségkultúra

-

a szocializáltság eleminek fejlesztését, fejlettségi szintjét

Jogi háttér: Oktatási törvény tanulók, pedagógus jogai, kötelességei Etikai Kódex SZMSZ Pedagógiai Program Házirend

57

Tanulók ellenırzési és értékelési rendszere

A tanulók iskolai munkájának ellenırzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelık által összeállított tanmenetek és osztályfınöki munkatervek alapján. Feladatai, funkciója: nem öncélú, hanem visszajelzı funkció, a célok, feladatok, meghatározott követelmények, kijelölt tevékenységek, választott eszközök, módszerek hatásának megállapítására, a feladatok, módszerek javítása a cél. Neveltségi állapotok Követelménytámasztó – eredményesség elemzés – követelménytámasztás –

Formái, típusai
Diagnosztikus: csoportba sorolás esetén (kognitív, effektív, fizikális, pszichológiai tényezık)
Formatív: kifejezetten visszacsatolási funkció, az oktatás során,
Szummatív: a tanulók minısítésére, a szakaszok végén, Tanulói jogok, kötelességek (törvények alapján)

Az eredményvizsgálatok tárgya, ideje, lényege: az egyén és közösség neveltségének, fejlettségének megállapítása
az egyén tevékenysége, életmódja
a tevékenységre ösztönzı motívumok
a tevékenységben kialakuló tulajdonságok, készségek
a közösségi tevékenység tartalma, kiterjedtsége
a közösség szerkezetének sajátosságai
a közösség külsı kapcsolatai módszerek
megfigyelés, beszélgetés (folyamatos)
helyzetteremtés és reakcióelemzés (esetenként)
produktumok (tanulói, csoport) elemzése (esemény végén)
írásbeli (felmérések elemzése életkori szakaszok témakörök végén) 58


statisztikai elemek tanulmányozása (mérési eredmények után)
a végzettek helytállása (követéses) Az értékelés, minısítés lehetıségei

Tanuló:
tanítási órán
tanórán kívüli foglalkozásokon
a tanórán kívüli eseményeknél a korrigálások, megerısítések (jó-rossz)
nem kell a negatív reagálásokat (figyelmeztetés, emlékeztetés, fenyegetés, szidás, büntetés, stb.) túlzásba vinni, az eseményeket késıbbi elemzéshez kell felhasználni
az osztályzatok, érdemjegyek különüljenek el (diagnoszt, szummatív)
Havonta osztályfınöki magatartás-szorgalom értékelés a tudás, az egészség, kultúra, és szoc. mint érték alapján.
A szervezett programokon megnyilvánulások elemzésével.
A félévi és évvégi szummázáson kívül, a szülı november végén és április végén kapjon tájékoztatást a tanuló neveltségi és tudás szintjérıl.
Az igazgató illetve a házirendben megjelölt jutalmazási-büntetési fokozatokkal csak rendkívüli esetekben és nem kizárólagosan kell élni megfelelı részletezett írott, szöveges tájékoztatóval együtt.
A külsı felkérésre (gyermekvédelem, rendırség, stb.) készített minısítés Az értékelés nyilvános fórumai még házi versenyek, bemutatók, vetélkedık, belsı vizsgák, szakköri bemutatók
A tanulók személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: 

Szociometriai vizsgálat a 4., a 6. és a 8. évfolyamban. (Évente.)



Tanulói elégedettség mérése kérdıíves módszerrel a felsı tagozatos osztályokban. (Évente)



A tanulók alapvetı személyiségvonásainak mérése az 5. és a 8. évfolyam elején. (Évente.)


A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések 

Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követıen a követelmények elsajátítását vizsgáló összegzı mérést kell végezni.



Az alsó tagozatos évfolyamokon a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a 59

tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fı követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. 

Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok: •

Olvasás, szövegértés: a 2., a 4., az 5. és a 7. évfolyamon évente.

•

Matematika: a 6. és a 8. évfolyamon évente.

•

Testi fejlettség (testnevelés): a 4. és a 7. évfolyamon évente.

Vizsgák

1. emelt angol (szelekciós és diagnosztizáló) 4., 5., 6., 7. évfolyam végén angol nyelvő belsı vizsga (Ha közepesnél gyengébb az átlag, a nem emelt óraszámú osztályba utasítja.) 8. évfolyam végén alsó alapfokú vizsgát tesznek a tanulók. 2. Nívócsoportba kerülés is hasonló. 3. Szakmunkásvizsga (OKJ szerint) 4. Osztályozó, javító, pótló vizsgák szervezése elıtt a tanulókkal való egyéni foglalkozás szintjét is vizsgálni kell. (Biztosítva van az átjárhatóság. /tagozat – normál – … osztály/)

Jutalmazás

Alapja:
Kimagasló tanulmányi eredmény
Diákkörben, mővészeti csoportban színvonalas szereplés
Kiemelkedı (város 1-5) vagy országos versenyeredmény, tanulmányi, sport
Iskolai, osztály szinten közösségért végzett hosszas tevékenység Formái:
írásbeli, osztályfınöki
igazgatói dicséret
bizonyítványban (egész évi folyamatos)
egyéni és csoportos jutalmak (üdülési hozzájárulás) 60


Jó tanuló, jó sportoló emlékplakett iskolaközösség elıtti átadása
oklevél
könyvjutalom iskolaközösség elıtti átadás Magatartás, szorgalom értékelésének szempontjai:
a házirend ismerete, betartása, betartatása
aktív kiállás az iskolai szabályok betartásáért
beilleszkedés a közösségbe és mások beilleszkedésének elısegítése
segítıkészség a problémák feltárásában, megoldásában
minden körülmények között udvarias, figyelmes viselkedés
az egészséges életmód szerinti példás életvezetés
aktív környezetvédelem
kötelességtudó, aktív tanórai tevékenység
az egyéni képességeknek megfelelı teljesítmény
a tudás megszerzésének igénye
mások tanulmányi munkájának segítése Az értékelés mindig vegye figyelembe a tanuló motivációját, együttmőködési készségét, a változás irányát, tartósságát. Legyen nevelési értéke, mindig tudatosuljon a tanulóban a javíthatóság lehetısége, feltételrendszere Az értékelı legyen tudatában, hogy a legkisebb dicséret motiváló hatása is jobb a büntetésnél.

61

A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI

1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben “A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az “elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez “elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 4. Ha a tanuló az elsı évfolyamon elsı alkalommal nem tesz eleget az elıírt követelményeknek, munkája elıkészítı jellegőnek minısül, és tanulmányait az elsı évfolyamon folytatja. 5. A magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: -

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól

-

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírnál rövidebb idı alatt teljesítse

-

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott

-

magántanuló volt

6. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következık: -

1-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret

-

5-6. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, környezetismeret

-

7-10. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika,

biológia,

kémia,

62

földrajz.

Az iskolai, óvodai teljesítményértékelı rendszer pedagógusokra vonatkozó leírása

Az iskolai óvodai oktató-nevelı-képzı munka legfontosabb meghatározó eleme a pedagógus személye, ezért is fontos a részletes, sokoldalú teljesítmény értékelésének megfogalmazása. A leírtakkal való szembesülés lehet a fejlesztés, fejlıdés normarendszere.

A pedagógusok elsısorban önmagukat ellenırzik és saját munkájukat értékelik. Elsısorban munkáját jogosan ellenırzık, ezen kívül a tanítványok és rajtuk keresztül a szülık, másodsorban a kollégák, pályatársak, a munkahelyi felettesek és a felkért szakértık. A pedagógus nevelı-oktató munkájának ellenırzése folyamatosan történik az évente összeállított belsı ellenırzési terv alapján.

Az ellenırzés-értékelés mutatói, fı kategóriái:
képzettség, felkészültség, amely a tanítványok tapasztalható mérhetı fejlıdésében realizálódik
az iskola cél- és értékrendszerének kialakításában és érvényesítésében tevıleges, aktív részvétel
tudatos tervezés, rendszerszemlélet nyomán születı eredményesség
munkafegyelem, kötelességek teljesítése
emberi kapcsolatok alakításának képességével az iskola által degradált értékek szolgálata (tanár-diák-szülı)
iskolavezetés kommunikációs térben
hogyan alakul a pedagógus testi-lelki-szociális egészsége, amely a szaktudás átadásának háttere Az egyes pedagógus leterhelése és eredményességénél vizsgálni kell:











mennyi osztályban, csoportban összesen mennyi tanulót, óvodást mennyi tantárgyban mennyi a plusz délutáni tevékenysége, szakköre egyéb rendezvényen való aktivitása mennyi hátrányos tanulója van milyen az osztály, csoport megtartó ereje milyen a szülık bekapcsolásának mértéke milyen a tanított tárgyainak tanulmányi átlagai, versenyeredményei milyen a nevelési program alapján neveltségi mutatók fejlıdése

63

Szervezet értékelése A szervezet értékelési rendszerének legfontosabb része az iskola, óvoda nevelési és oktatási tervében megjelölt értékek és célok és megvalósulási együttesének vizsgálata

Az ellenırzés – az értékelések alaptevékenysége – statikus, konkrét, ezért tervezésekor: a miért? a mit? hogyan? mikor? kinél? ki? kérdésekre kell a megfelelı válaszokat megkeresni.

Az értékelési célrendszer kialakításánál az alábbi szempontok végiggondolása javasolt: Dialógus – a szükségletek, értékfelfogás, preferenciák és ezek realizálási lehetıségeirıl Kommunikáció – a külsı és belsı szereplık bevonásával Összhang – a szervezet és egyén céljai között a célok és részcélok csoportosítása és koherenciájának érvényesülése.

Az iskolai, óvodai nevelı-oktató munka ellenırzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az elıírt idıközökben:

Pedagógusok körében:
az iskolai klíma vizsgálata. (Öt évente, az igazgatói megbízás lejárta elıtti tanévben).
SWOT analízis: erısségek és gyengeségek, lehetıségek és veszélyek feltárása. (Két évente.)
a pedagógusok értékorientációs vizsgálata. (Öt évente, az igazgatói megbízás lejárta elıtti tanévben, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén.)

Szülık körében:
a szülıi elégedettség mérése 

csoportos interjú keretében szülıi értekezleten minden osztályban. (Évente a tanév utolsó szülıi értekezletén.)



Kérdıíves módszerrel a 2., a 4., a 6. és a 8. évfolyamon (Három évente).

64

Az oktatási eredmények vizsgálatánál a munkacsoportok munkaterveiben meg kell jelölni:

A munkaközösségek az ellenırzések, elemzések, értékelések alapján folyamatosan fejlesszék a

tananyag-feldolgozás

folyamatát,

a

módszerek

sokszínőségét

a

követelmények

meghatározását. Beszámolóik alapja egy-egy ilyen értelmő feladat folyamat bemutatása.

1. A bementi, kimeneti értékeket, elemeket ezek vizsgálatának formáit, idejét 2. A hozzáadott érték elemzését -

A követelményeknek való megfelelést

-

Az eltérések okát és a javítás lehetıségeit

3. Hogyan történik az egyén, csoport, osztály, évfolyam – tantárgyi mutatóinak összehasonlítása – témakörök eredményességi különbségeinek elemzése 4. Esetlegesen a tantárgyak közötti eltérések elemzése, okainak feltárása 5. Az új kimenetek megállapítását, módszerek és eljárások módosítását

65

Minıségbiztosítás

1. A partnerközpontú mőködés alapvetı feladata az iskolai, óvodai partnerek (elsısorban: tanulók, szülık, pedagógusok, és fenntartó) elégedettségének növelése. A partnerközpontú mőködés alapja ugyanis az a – nevelıtestületünk által is vallott – felfogás, mely szerint az oktatás szolgáltatás, tehát a pedagógusoknak figyelembe kell vennie azoknak a véleményét is, akiknek szolgáltat. Nevelıtestületünk úgy látja, hogy iskolánk csak akkor tudja eredményesen ellátni feladatát, ha eközben figyel azoknak a visszajelzéseire, akikkel kapcsolatban áll: a szülıkre, a tanulókra, a fenntartóra. Pedagógusainknak – akik részt vesznek intézményünk céljainak meghatározásában, tevékenységének megszerzésében – egyeztetniük kell saját véleményeiket, tapasztalataikat a partnerek javaslataival, elvárásaival. A nevelıtestület csak ez alapján határozhat el különféle változtatásokat iskolánk nevelı-oktató munkájára vonatkozóan. e változtatások alapvetı célja partnereink elégedettségeinek növelése. Partnereink igényeinek kielégítése természetesen csak bizonyos keretek között érvényesülhet. Iskolánknak minden esetben tekintettel kell lennie a társadalmilag elfogadott értékekre és erkölcsi normákra, valamint a jogszabályok elıírására is.

2. Nevelıtestületünk a partnerközpontú mőködés megvalósítását az alábbi tervezet szerint kívánja megvalósítani:
A nevelıtestület elméleti felkészülése (belsı továbbképzése) az iskolai nevelıoktató munka ellenırzési, mérési, értékelési és minıségbiztosítási rendszerének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos feladatokra.
Nyitott

önértékelés,

intézményen

belüli

helyzetfelmérés.

(Az

intézmény

dolgozóinak – elsısorban pedagógusainak – értékelése az intézmény helyzetérıl, mőködésérıl. Helyzetelemzés.)
A partnerek – az érdekelt felek – azonosítása. (Mindazon partnerek összegyőjtése, akikkel iskolánk kapcsolatban áll.)
A partnerek – az érdekelt felek – iskolánkkal szemben támasztott igényeinek és elégedettségének felmérése. (A nevelıtestületnek meg kell ismertetnie a partnerek elvárásait az iskola mőködésével kapcsolatban, valamint azt, hogy a vélemények szerint iskolánk ezen elvárásoknak milyen mértékben képes megfelelni.)

66


A partnerek megismert igényeinek és elégedettségének elemzése. (Az iskolai dolgozók – nevelık – és a partnerek igényeinek és elégedettségvizsgálatának összehasonlító elemzése.)
A nevelı-oktató munka céljainak és prioritásainak felülvizsgálata és módosítása. (A partnerek igényeinek elemzése alapján a nevelıtestületnek felül kell vizsgálnia és módosítani kell a pedagógiai programban meghatározott nevelési-oktatási célok és feladatok egy részét. A partnerek igényeinek kielégítése és elégedettségének növelése érdekében a pedagógiai programban szereplı célokat módosítani kell, vagy új célokat kell meghatározni.)
Intézkedési terv készítése a nevelı-oktató munka új – vagy módosított – céljainak elérésére.
A nevelı-oktató munka új – vagy módosított – céljainak elérésére kidolgozott intézkedési terv megvalósítása.
A nevelı-oktató munka új – vagy módosított – céljainak elérésére kidolgozott intézkedési terv megvalósításának értékelése az intézkedési tervben meghatározott idıközönként. (Ha szükséges újabb – korrekciós – intézkedési tervet kell készíteni és megvalósítani.)
Az irányított (belsı) önértékelés meghatározása az iskola pedagógiai programjának módosításával. (Iskolánk meghatározza az irányított önértékelésre vonatkozó belsı eljárásrendjét, amely magában foglalja: az önértékelés területeit, az önértékelés gyakoriságát, valamint az önértékelés módszereit.)

3. Az iskolai, óvodai

minıségbiztosítással, a partnerközpontú mőködéssel kapcsolatos

iskolai feladatok megvalósítását az iskola pedagógusaiból alakult öt fıs munkacsoport irányítja, melynek vezetıjét és tagjait a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembevételével az iskola igazgatója bízza meg a nevelési program elfogadásával egy idıben. A partnerközpontú mőködés mellett törekedni kell az intézményegységekben az egyes feladatok folyamatszabályozással való megjelenítésére is.

67

A TANÍTÁS-TANULÁS INFRASTRUKTÚRÁJA

Mottónk: “Nincs semmi indok arra, hogy miért legyen az iskola kevésbé gépesítve, mint mondjuk a konyha.” (Skinner)

A tanulás tárgyi környezetének, vagy ahogy manapság nevezzük, infrastruktúrájának részét képezi az épület (belsı és külsı megjelenésével), állóeszközök (bútorok, berendezések), felszerelések, taneszközök. Az

iskolánk

épületei

védett

és

csendes

helyen

épületek,

játszó

udvarral

és

sportlétesítményekkel övezettek. Sportpályáink, teniszpályáink, kimagaslóan jó lehetıséget nyújtanak a sportolásra. Az iskola épületei a tanulás szempontjából megfelelıek, de felújításra szorulnak. Iskolánk tanulásszervezésének talán legfontosabb tere az iskolai könyvtár. Számítástechnikai kabinetünk korszerő állandó fejlesztésére törekszünk. A tanulási környezet kialakításánál azok a szempontok az irányadóak, melyek meghatározzák a pedagógiai tevékenységünk céljaink, értékeink megvalósulását. Ezért olyan osztálytermeket, szaktantermeket alakítottunk ki:
amely igazodik a tanulók életkori sajátosságaihoz, fizikai és mentális szükségleteihez
ahol az egyéni és kiscsoportos foglalkozás egyaránt lehetséges (mobilizálható asztalok)
ahol a gyerekek számára elérhetı a szükséges eszközök (nyitott polcok)
ahol különbözı tevékenységi sarkok is kialakíthatók (könyveskuckó, pihenısarok szınyeggel, csendasztal, pódium, megfelelı hely a beszélgetıkörhöz)

Iskolánk a taneszközök beszerzésével próbál lépést tartani a mindenkori mőszaki fejlıdéssel. Az intézményegységek felszereltségének szintje különbözı, az eszközök helyileg nyilvántartottak és a tevékenységek szervezésétıl függenek.

68

A taneszközök csoportjai Háromdimenziós Tanári

Nyomtatott

Természeti

Eszközök

Anyagok

demonstrá- Tanári segédletek

kézikönyvek, (információhordozók, (audiovizuális eszkö-

Tanári

ciós eszközök

segéd- audiovizuális

tárgyak, módszertani

győjtemények, prepa- könyvek, rátumok,

Oktatástechnikai

anya- zök,

segédeszközök,

hardver)

szakköny- gok, szoftver)

munkater- vek, feladatgyőjtemé-

mékek, kísérleti esz- nyek, folyóiratok, tan- Auditív közök,

biblio- Hanglemezek, hang- Lemezjátszó, magne-

utánzatok, tárgytesztek,

taneszköz- szalagok, iskolarádió- tofon, rádiókészülék,

applikációs eszközök, gráfiák,

mősor- adás,

taktilis (manuális) ta- jegyzékek,

CD CD

audió

neszközök, mérıesz- jegyzékek, táblai szö- (optikai lemezek).

lejátszó,

CD-I

lejátszó.

vegek és vázlatok.

közök, metszetek.

Vizuális Tanulókísérleti munkaeszközök

képek, Diavetítı,

Átlátszatlan

és Faliképek.

diafilmek,

Falitérképek.

dianézı,

keretezett írásvetítı.

Manipulációs eszkö-

diák, írásvetítı transz- Képrögzítı eszközök

zök,

parensek,

eszközök,

kísérleti Tanulói segédletek

síkmodel- (fényképezıgép,

ka-

logikai Tankönyvek, munka- lek, foto CD, némafil- mera).

készletek, laboratóriu- füzetek, munkalapok, mek. mi készletek, model- feladatlapok, nyomtalek, applikációs esz- tott programok, atla- Audiovizuális közök, szerszámok

szok, szótárak, szö- Hangos

diasorozat, Diavetítı+ magneto-

veggyőjtemény, olva- hangosfilmek, iskola- fon, filmvetítı, televíDidaktikai segédesz- sókönyvek, közök

és

növény- televízió-adás, video- zió,

állathatározók, felvételek,

képleme- képlemezjátszó, okta-

tanulói feladatgyőjte- zek, gépi programok, tógép, Hangszer, sportszer.

mények,

képmagnetofon,

számítógép,

kötelezı számítógépes oktató- multimédia PC, re-

irodalom, folyóiratok, programok, multimé- gisztrálóeszközök, dia, oktatócsomag.

dolgozatfüzetek,

sokszorosító-eszkö-

füzet, mérı- és szá-

zök, nyelvi laborató-

molóeszközök.

rium

69

A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ISKOLAI FELADATOK

A fogyasztóvédelmi oktatás célja "A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban."(A NAT szerint) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttmőködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erısítésérıl van szó, amelyek gazdasági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elısegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevı és közremőködı fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(NAT) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlıdik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelı magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történı fejlıdése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentıségő. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntı hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemzı fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellı fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülık, a családok bevonása a nevelési folyamatba.

70

A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. A fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt, sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyi tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: a tájékozódás képessége a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve ıket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minıség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülı fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.

Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendı. Mind a javak pazarló elıállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erıforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk megtartására törekednek. 71

Környezettudatos fogyasztás: Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erıforrásait gyorsulva felélı fogyasztás és a környezeti erıforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.

Fenntartó fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történı felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminıséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgezı anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyezı anyagok kibocsátását. Annak érdekében, hogy a jövı nemzedékek szükségletei és egészsége ne kerüljenek veszélybe.

Preventív, vagyis megelızı fogyasztóvédelem: Amikor a vevı már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban A egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetık a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Technika - áruismeret, a gyártás és a termékminıség összefüggései Matematika - banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számitások Fizika - mérés, mértékegységek, mérıeszközök (villany, gáz, víz mérıórák) Földrajz - eltérı fogyasztási struktúrák és szokások Magyar - reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái Biológia - génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítık és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerő és tudatos használata Informatika - elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem - EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret - a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz.) 72

♦

Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedık, versenyek, rendezvények)

♦

Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)

♦

Hazai és nemzetközi együttmőködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)

♦

Az iskola fogyasztóvédelmi mőködése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

73

AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Tartalmi megfelelés 

A tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere fedje le a tantárgy tantervi anyagát.



A tankönyv legyen egy egymásra épített tankönyvcsalád tagja.



A tartalom szakmai szempontból korrekt legyen.



A tartalom legyen fejlesztésközpontú.



Szemléltetı anyaga legyen igényes.



A feladatok legyenek változatosak a tartalom, típus és nehézségi fok tekintetében.

 Vegye figyelembe a korosztály értelmi fejlıdésének, megismerı tevékenységének életkori jellemzıit, fejlıdési, fejlesztési szükségleteit. 

Adjon lehetıséget a kreatív tanulók fejlıdésének, a helyi sajátosságok érvényesülésének.



A tankönyv felépítése kövessen valamilyen pedagógiai logikát.

Formai megjelenés 

A tankönyv nyelvi megfogalmazása igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz.



A tankönyvcsalád legyen áttekinthetı. Az adott korosztály könnyen igazodjon el a szerkezetében.



A betőforma, méret és távolság, illetve az egy oldalra kerülı szöveg-, és/vagy feladatmennyiség feleljen meg a tanulók érzékelı apparátusának, észlelési képességeinek.



A tankönyv ábrakészletének legyen funkciója, segítse a valóság megismerését, a feladatmegoldást, a belsı kép megteremtését.



A tankönyv mérete, súlya, kötése legyen életkorbarát.

Többször használatos legyen a tankönyv, gyakorlásra, kitöltésre a munkafüzetek szolgáljanak. A tankönyvrendelésnél figyelembe vesszük a családok anyagi helyzetét. A tankönyvek kiválasztásánál a Kt. 19.§(3) bekezdésének, illetve 44.§(2) bekezdésének elıírásait vesszük figyelembe.

74

ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

75

Nevelési koncepciónk

Alapelvünk: - gyermeki személyiség tisztelet (szeretet, megbecsülés, elfogadás) -

személyiségfejlıdés biztosítása, egyéni képességek kibontakoztatása

-

tudatos nevelımunka a játékra építve – e tevékenységen keresztül gondoskodunk a megfelelı mőveltségtartalmak közvetítésérıl.

Alapelveinknek megfelelıen a játékon és a mesén keresztül neveljük gyermekeinket, egy kellemes, szabadabb légkörő együttlét kialakításával. Személyi feltételeink a megvalósításhoz biztosítottak. A választott program nevelésfilozófiájának tömör megfogalmazása óvodánkra vonatkoztatva: Óvodánk célja: a családi nevelésre alapozva gyermekközpontú óvoda élet megszervezése -

Derős, vidám, szeretetteljes, tevékenységre ösztönzı, élményekre épülı, ingergazdag környezet biztosítása

-

Különbözı

mőveltségszintő,

szociális

hátterő

családokból

kikerülı

gyermekek differenciált fejlesztı nevelése. -

Egyéni képességek figyelembevételével az iskolai életre alkalmas gyermekek nevelése.

76

Feladataink az Országos Alapprogramnak és a „Nevelés játékkal, mesével” c. minısített programnak megfelelıen

Az egészséges életmód kialakítása

Jó komfortérzet biztosítása. Gondozási feladatok teljesítése (tisztálkodási szokások, testápolás). Ezekhez elengedhetetlen a bensıséges felnıtt-gyermek kapcsolat. Egészséges táplálkozási szokások kialakításához szükséges az ételek, saláták, italok megszerettetése (gyümölcsnapok). Az óvás-védés kiterjed az óvodai környezet egészére. Biztosítani kell a balesetmentes, egészséges környezetet. (Hatalmas füvesített, fákkal bokrokkal teli udvaraink vannak, így a gyerekek mozgásigényét maximálisan ki tudjuk elégíteni egészséges környezetben, távol a forgalmas utaktól.) A helyes napirend az egészséges életmódra nevelést szolgálja. Benne étkezés, alvás, szabad levegın való tartózkodás, tisztálkodás és sok-sok játék. Rugalmasan a gyerekek életkorához igazodva, minél kevesebb szabállyal alakítjuk ki a napirendet.

NAPIREND

6.00-9.30

JÁTÉK Benne: folyamatos reggeli, játékhoz kapcsolódó tevékenységek, beszélgetés. (Otthoni élmények meghallgatása)

9.30-12.30 JÁTÉK Benne: szervezett mozgás, egyéb tevékenység, szabad mozgás, séta, kirándulás, udvari játék, kerti munka Étkezés

12.30-16.0

MESE, PIHENÉS, JÁTÉK Benne: alvás után folyamatos felkelés, uzsonna (folyamatosan) Játék, mozgás (ha lehet udvaron)

16.00-17.0 JÁTÉK

77

Az érzelmi nevelés biztosításához olyan óvodai légkör kívánatos, amelyben az óvónı-óvónı, óvónı-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolat pozitív. Ez a légkör segíti a szocializálódó fejlıdést, az éntudat alakulását, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítıkészség, önzetlenség, figyelmesség) akaratának fejlıdését.

Az értelmi nevelés feladatai egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bıvítése, rendszerbe foglalása, másrészt ingergazdag környezet biztosítása, melyben az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás, valamint a mozgás fejlıdése folyamatosan zajlik.

A gyermekvédelemrıl szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján biztosítani kell gyermeki, szülıi jogokat. A gyermekek védelmi rendszerében intézményünk is részt vállal. (Segélyezés, kapcsolattartás a Családsegítı Szolgálattal, a családdal.)

Az óvoda mőködése, tartalmi munkája

A nevelı legfontosabb feladata hagyni, hogy a kisgyermek eredetisége szabadon fejlıdjék, ami természetesen nem azt jelenti, hogy mindent megengedünk neki,hanem azt, hogy teljes odafordulással bánunk vele, egészséges környezetet alakítunk ki számára, jó szokásokra, életritmusra, korához illı figyelemre is szoktatjuk.

A mozgásszükségletek kielégítésére szolgál a sok szabadban folyó játék. Egyszer egy héten irányított mozgásos játékok, testnevelés keretében folynak.

Óvodáink számára maximálisan biztosítottak a környezet – szennyezıdéstıl mentes, hatalmas területő, fás, füves, jó levegıjő udvarok. Mivel családiházas környezetben vagyunk, erdı, rét, halastó közelében, kiemelt feladatunk programok szervezése a szabadban, a természet szeretetére nevelés, környezetvédelem.

Összetett képességfejlesztési területek: a játék és a mesehallgatás. A játékban a legfontosabb, hogy önkéntes és szabad. Az óvodáskorú gyermek a játékban él és fejlıdik. 78

Mindennapos tevékenység a mese, mely minden gyermek számára „kötött” elfoglaltság. Az igazi mese az óvodában fejbıl mondható. (Lásd: népmesék mesemondóit).

Programunk mottója, hogy a kisgyerek egy jól megélt, teljes, igazi kisgyermekkor után kezdje el az iskolai tanulást, minden életkornak megvan a maga egyedülálló és teljes szerepe, feladata. Szigorúan tilos és kártékony bármelyiket is feláldozni a következı érdekében. Méréses módszereket nem alkalmazunk! Az óvónı munkamódszere a türelmes kiváró folyamatos megfigyelés! A hagyományırzés programunk másik hangsúlyozott része. Településünkön a falusi lakosság szokása házasságkötéskor a lakodalom, melyet gyermekeink is gyakran átélnek. Mint sváb hagyományt alakítottuk ki óvodánkban az „İsz Ünnepet” – Laternen-Fest, ıszi betakarítás ünnepe. Az ısz folyamán begyőjtött termények, termések, gyümölcsök kóstolója. A farsangi bál (SZM segítségével) évrıl-évre gyermek és szülı közös mulatsága. Ezek az élı hagyományok a gyermekek élményszerzési lehetıségei. Ezeknek a „felhasználása” az óvodai játékokban az óvónı feladata.

Csoportok kialakítása Vegyes és tiszta csoportok léteznek óvodáinkban. A csoportok összetételének megfelelıen alakítják ki az életrendjüket. A program „B” változata szerint (játék és mese tíznapos ciklusokban) a játék lehet a gyermek által szabadon kezdett és folytatott spontán játék. Ez különbözı játék tevékenységeket jelent. Az óvónı által kezdett játékba a gyermekek igényeik szerint bármikor, bármennyi idıre bekapcsolódhatnak. Ebben a változatban a következı tevékenység területekre építjük az óvónı által kezdett játékot: 

testi nevelés (mozgás, edzés)



éneklés, zenehallgatás



mesélés, mondókázás, versmondás



kézimunka (festés, rajzolás, formázás, barkácsolás)



ismerkedés a természet és az emberek világával (forma, tér, idı, mennyiségek, viszonyok)

A rugalmasság és a spontaneitás jellemzı a tervezésre is. Laza kerettanterv készül egy-egy évszakra, ünnepre összpontosítva, kéthetes idıszakokra tagolva. Ez a terv a választékot tartalmazza az óvónı számára. Ennek elkészítése év elején szükséges. Az utólagos 79

feljegyzésekkel, a napi történések átgondolásával követhetjük a gyermekek életét és fejlıdését, tudatosíthatjuk egyéni sajátosságaikat.

Az „A” változat játék és mese, folyamatos idıben. A játék a gyerekek által kezdett játék, annak továbbfejlesztése az óvónı által. Az idıtartam meghatározatlan, folyamatos, nem szakaszolt. Minden óvónı módszertani szabadsága, hogy melyik módszert választja.

Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei

A gyermekek életének jeles napjai



Születésnap csoportonként: az ajándékot a felnıttek készítik, a gyerekek megvendégelik társaikat ünnepélyes keretek között.



Mikulás: Rejtélyesen érkezik, láthatatlanul vagy szánkón, lovas kocsin, gyalogosan, ajándékot osztogat mindenkinek. Jóságos, kedves, barátságos, mindenkit szeret.



Karácsony: Az ünnep a családé, december 24-én. Az óvodában hosszú adventi készülıdés, hangulatkeltés, ajándékkészítés folyik. Utolsó, közösen eltöltött napon ünnepi asztalnál ebédelünk. Egymás megajándékozása.



Farsang: Lehet egyszeri alkalommal az egész óvodát érintıen, de lehet csoportonként is. Szülıkkel együtt közös mulatság.



Hazafias ünnep: Március 15. Csoportonként programba illıen kokárda készítés, katonásdi játék, nótázás.



Húsvét: Szokások felelevenítése, locsolkodás, tojásfestés, hangulati elıkészítés az ünnepre. Tojáskeresés az udvaron, vagy közeli réten.



Anyák napja: Köszöntés egyénileg, anyukák, nagymamák megvendégelése.



Gyermeknap: Közös játék, szórakozás, kirándulás, versenyzés.



Évzáró: Szülıkkel együtt szervezett, közös kirándulás.



Bányásznap: „D” utcai óvodában. Bányamúzeum látogatás, beszélgetés a gyerekekkel.

80

Az óvoda kapcsolatai

Óvoda-család kapcsolata

A családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve gyermekközpontú óvodai élet megteremtése a célunk, a „Játékkal, mesével” c. programunkkal. A szülık megnyerése elsıdleges feladatunk a program megvalósításában. Az elsı év eleji szülıi értekezleten ismertetjük programunk célját, és alapelveit. Garanciát vállalunk, hogy a gyermekeket gondozzuk, szeretjük, képességeikhez mérten megtanítjuk ıket mindarra, amit ilyen korú kisgyermeknek tudni illik. Megvalósításához számítunk a szülık, nagyszülık aktív közremőködésére, segítségére, az ünnepi elıkészületek, kirándulások szervezésére, helyi hagyományok ırzésére. Segítségüket kérjük az óvoda és udvarunk szépítésében, feltételeinek javításában. Szoros kapcsolatot alakítunk ki a Szülıi Munkaközösséggel. A gyermekvédelmi felelıs és a csoportvezetı óvónık arra törekedjenek, hogy az esetleges családi problémákat felfedjék és segítséget nyújtsanak, illetve jelezzék problémáikat.

Óvoda-iskola kapcsolata

Az intézmény kialakulása, a közös értekezletek (tanévnyitó és tanévzáró értekezletek), valamint a tagóvodák közös értekezletei eredményesebbé, hatékonyabbá teszik az egy intézményen belüli kapcsolatrendszert. Valljuk, hogy a gyermekek iskolai teherbírása jobb, ha elıtte teljes és igazi gyermekkoruk volt, ha önálló, magabiztos, kiegyensúlyozott óvodásként léphetnek iskolába.

Óvodák egyéb kapcsolata

Nevelési Tanácsadó, logopédus, Ifjúsági Ideggondozó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi Bizottság. A problémák feltárása után felvesszük a kapcsolatot a szakintézményekkel és gyermekekkel való foglalkozása megfelelı helyen történik.

Egészségügyi szervek, védını, orvos, családgondozó, ÁNTSZ Az óvoda orvosa és a védını idıszakos szőréseket végez az óvodában. Hallásvizsgálat, fogorvosi szőrés az óvodában történik. 81

A társadalmi szervezetekkel szoros kapcsolatban állunk. (Részönkormányzat, Nıegylet, cigány etnikum képviselıi, Vöröskereszt). Évente különbözı mértékő anyagi támogatásban részesítik óvodáinkat.

A fenntartóval való kapcsolattartás az óvodai tanácsoson keresztül történik. Szoros kapcsolatunk van az Önkormányzattal.

82

HELYI TANTERV

Oktatási képzési program

Az iskola alapvetı célja: pedagógiai tevékenység keretében az egyén életvezetéséhez szükséges értékek kialakítása, fejlesztése. Az alapvetı célhoz kapcsolódóan az oktatási - képzı program a személyiség szervezıvégrehajtó sajátosságainak (ismeretek, járatosságok, készségek, képességek) formálását ölelik fel.

Oktatási - képzési programok összeállításánál figyelembe vettük: -

NAT elveit, követelményeit

-

Kerettantervek elıírásait, lehetıségeit

-

OKJ szakmai ajánlásait, követelményrendszerét

-

nem szakrendszerő oktatás ajánlásait

-

a nevelési programban fogalmazottakat

-

Oktatásszervezési formák, módszerek, didaktikákból megjelöljük

megjelenítjük:

a fı elveket, amelyen belül érvényesülhet a tanári szabadság -

E

mellett

megfogalmazzuk

szempontjainkat

(lsd.

tehetséggondozási

fejlesztési terveket határozunk meg).

Oktatási szintek 1. általános iskolai képzés – 1-8. évfolyam
normál tanterv szerint tanuló osztályok
emelt szintő angol, német tantervő osztályok
emelt szintő testnevelés tantervő osztályok
emelt szintő ének-zene oktatás
alapfokú mővészetoktatás
felnıttképzés tanterve szerinti osztályok

83

a

kimenetszabályozási kritérimot,

egyéni

2. középszint
normál tanterve szerinti 9-10. évfolyam
enyhe értelmi fogyatékosok tanterve szerinti 9-10. évfolyam
szakképzés 11-12. évfolyam Óratervek

Az iskolában egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait, iskolánk óratervét az alábbi táblázat foglalja össze:

1. Az iskola helyi tantervében a kötelezı tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott tananyaggal és követelménnyel. 2. A szabadon választható órák számával évfolyamonként különféle tantárgyak óraszámait növeltük meg azzal a céllal, hogy e tantárgyakból a képességfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idı jusson. (Ezt a táblázatban zöld szám jelzi.) 3. Csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet (angol, német), technikát, informatikát felsı tagozaton A kötelezı idegen nyelv tanulására angol vagy német nyelven folyik. E két nyelv közül választhatnak tanulóink érdeklıdési körüknek megfelelıen. 4. Iskolánk a választható tanítási órákon 1-8. évfolyamon “Emelt szintő angol nyelv” és 4-8. évfolyamon „Emelt szintő német nyelv” tantárgy tanulását biztosítja. “Emelt szintő testnevelés” órákat szervezünk 1-8. évfolyamon az erre jelentkezı tanulóknak. 5. Tantárgyi tantervek tartalmazzák
az elérendı célokat
preferált értékeinket
tartalmakat, tevékenységeket
továbbhaladás feltételeit
ellenırzés, értékelés módjait

84

Nem szakrendszerő oktatás megszervezése

Ezen feladat erısen tanulói összetétel függı, ezért az intézményegységek az eltérı tanulói fejlettségi szinteket figyelembe véve állapítják meg a fejlesztésre utalt tanulók számát és az idıkereteket.

Cél: A PP nevelési részében is többször megfogalmazott, differenciált egyéni fejlesztés, felzárkóztatás az alapvetı készségek és képességek terén.

„A nem szakrendszerő képzés, oktatás” megszervezésének helyszínei: 5. évfolyam, szakiskolai 9., 10. osztály, illetve a 2009-10. évtıl 6. évfolyam.  magyar mőveltségterület – az olvasás értés heti 2 óra  matematika mőveltségterület – a számolási készség fejlesztése heti 2 óra  valamennyi tantárgy keretében kötelezı az órához, tananyaghoz kapcsolódó olvasási gyakorlás  a létrehozott fejlesztési csoport (gyógypedagógus, pszichológus, pedagógiai asszisztens) egyéni tanulói fejlesztési feladataiban realizálódik a megjelölt kompetenciák fejlesztése, a felzárkóztatás. Tanulóktól függıen heti 1-2-3 óra.  a tanórán kívüli foglalkozásokon a PP-ben megfogalmazott személyiségfejlesztési lehetıségek kihasználása minden pedagógus számára kötelezı. Min. heti 1 óra.

A nem szakrendszerő oktatást megfelelı végzettséggel, módszertani felkészültséggel rendelkezı pedagógusok végzik. Az elmúlt évek sikeres pályázatainak eredménye, hogy pedagógusainknak nem idegen a kompetencia alapú oktatás, a projektmódszer, a kooperatív tanulásszervezés és a szegregációt csökkentı IPR-es elemek. Pedagógusaink többsége rendelkezik ezekkel a továbbképzésekkel, arra törekszünk (lásd: továbbképzési terv), hogy a tantestület minden tagja végezzen el legalább egy idevágó tanfolyamot.

85

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA

ÓRATERV

86

Kerettanterven alapuló tantárgyi rendszer és óraszám a normál alsó tagozaton Tantárgy

Magyar Történelem Idegen nyelv Matematika Környezet ism. Természet ism. Egészségtan Fizika Biológia Egészségtan Kémia Földrajz Ének Rajz Technika, életv. Informatika Testnevelés Osztályfınöki Tánc és dráma Honism., népi. Emberismeret, etika Mozgókép, média Egészségtan Kötött összesen Szabadon tervezhetı Kötelezı összesen 52.§.(7) Fenntartói Választható Összes tanulói óra

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Kötelezı Választható Kötelezı Választható Kötelezı Választható Kötelezı Választható Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntar- Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntar- Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntar- Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntarterv. tói terv. tói terv. tói terv. tói 8,0 8,0 7,0 8,0

4,0 1,0

4,0 1,0

4,0 2,0

3,0 3,0 2,0

1,5 1,5 1,0

1,0 1,5 1,0

0,5

1,0 1,5 1,0

0,5

2,0 2,0 1,0

2,5

0,5

2,5

0,5

2,5

19,0

19,0 1,0 20,0

2,5

21,5 1,0 20,0

0,0

0,5

0,0

87

1,5 23,0 0,0

0,0 0,0 20,0

0,5

21,5 0,5 22,0

0,0 0,0 20,0

1,0

0,0 0,0 0,0 22,0

0,0 0,0 23,0

Kerettanterven alapuló tantárgyi rendszer és óraszám az normál felsı tagozaton

Tantárgy Magyar Történelem Idegen nyelv Matematika Környezet ism. Természet ism. Egészségtan Fizika Biológia Egészségtan Kémia Földrajz Ének Rajz Technika, életv. Informatika Testnevelés Osztályfınöki Tánc és dráma Honism., népi. Emberismeret, etika Mozgókép, média Egészségtan Kötött összesen Szabadon tervezhetı Kötelezı összesen 52.§.(7) Fenntartói Választható Összes tanulói óra

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Kötelezı Választható Kötelezı Választható Kötelezı Választható Kötelezı Választható Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntar- Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntar- Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntar- Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntarterv. tói terv. tói terv. tói terv. tói 4,0 4,0 4,0 4,0 2,0 2,0 2,0 2,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 1,0 3,0 3,0 4,0 2,0 0,5

2,0

0,5 2,0 1,5

1,0 1,5 1,0 2,5 1,0 1,0

1,0 1,0 1,0 0,5 2,5 1,0

0,5 1,0 0,5

1,5 1,5 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 1,0

0,5 0,5

1,5 1,5 0,5 1,5 1,5 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 1,0

0,5

0,5

1,0

0,5

0,5

1,0

1,0 1,0 1,0 term. 22,5

23,0 2,0 25,0

2,5 25,0 0,0

bio. 26,5

26,5 1,0 27,5 0,0

0,0 0,0 25,0

1,0 0,0 0,0 25,0

88

1,0 27,5 1,0 0,0 1,0 28,5

0,0 1,0 28,5

Kerettanterven alapuló tantárgyi rendszer és óraszám az emelt szintő angol alsó tagozaton Tantárgy

Magyar Történelem Idegen nyelv Matematika Környezet ism. Természet ism. Egészségtan Fizika Biológia Egészségtan Kémia Földrajz Ének Rajz Technika, életv. Informatika Testnevelés Osztályfınöki Tánc és dráma Honism., népi. Emberismeret, etika Mozgókép, média Egészségtan Kötött összesen Szabadon tervezhetı Kötelezı összesen 52.§.(7) Fenntartói Választható Összes tanulói óra

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Kötelezı Választható Kötelezı Választható Kötelezı Választható Kötelezı Választható Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntar- Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntar- Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntar- Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntarterv. tói terv. tói terv. tói terv. tói 8,0 8,0 7,0 8,0

4,0 1,0

1,0 4,0 1,0

1,0 4,0 2,0

3,0 3,0 2,0

1,0 1,5 1,0

0,5

1,0 1,5 1,0

0,5

2,0 2,0 1,0

1,5 1,5 1,0

2,5

0,5

2,5

0,5

1,0

19,0

2,5

1,0

19,0 1,0 20,0

0,5

2,5

21,5 1,0 20,0

1,0

2,5

1,0

89

1,5 23,0 0,0

1,0 2,0 22,0

0,5

21,5 0,5 22,0

1,0 2,0 22,0

1,5 1,0

0,0 2,5 2,5 24,5

1,5 1,5 24,5

Kerettanterven alapuló tantárgyi rendszer és óraszám az emelt szintő angol felsı tagozaton Tantárgy

Magyar Történelem Idegen nyelv Matematika Környezet ism. Természet ism. Egészségtan Fizika Biológia Egészségtan Kémia Földrajz Ének Rajz Technika, életv. Informatika Testnevelés Osztályfınöki Tánc és dráma Honism., népi. Emberismeret, etika Mozgókép, média Egészségtan Kötött összesen Szabadon tervezhetı Kötelezı összesen 52.§.(7) Fenntartói Választható Összes tanulói óra

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Kötelezı Választható Kötelezı Választható Kötelezı Választható Kötelezı Választható Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntar- Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntar- Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntar- Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntarterv. tói terv. tói terv. tói terv. tói 4,0 4,0 4,0 4,0 2,0 2,0 2,0 2,0 3,0 2,0 3,0 2,0 3,0 2,0 3,0 2,0 4,0 3,0 1,0 3,0 3,0 2,0 0,5

2,0

0,5 2,0 1,5

1,0 1,5 1,0 2,5 1,0 1,0

1,0 1,0 1,0 0,5 2,5 1,0

0,5 1,0 0,5

1,5 1,5 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 1,0

0,5 0,5

1,5 1,5 0,5 1,5 1,5 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 1,0

0,5

0,5

1,0

0,5

0,5

1,0

1,0 1,0 term. 22,5

23,0 2,0 25,0

26,5 2,5 25,0

0,0

1,0 bio. 26,5 2,0 28,5

0,0 2,0 2,0 27,0

0,0 2,0 2,0 27,0

90

2,0 28,5 0,0 2,0 2,0 30,5

2,0 2,0 30,5

Kerettanterven alapuló tantárgyi rendszer és óraszám az emelt szintő testnevelés alsó tagozaton Tantárgy

Magyar Történelem Idegen nyelv Matematika Környezet ism. Természet ism. Egészségtan Fizika Biológia Egészségtan Kémia Földrajz Ének Rajz Technika, életv. Informatika Testnevelés Osztályfınöki Tánc és dráma Honism., népi. Emberismeret, etika Mozgókép, média Egészségtan Kötött összesen Szabadon tervezhetı Kötelezı összesen 52.§.(7) Fenntartói Választható Összes tanulói óra

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Kötelezı Választható Kötelezı Választható Kötelezı Választható Kötelezı Választható Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntar- Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntar- Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntar- Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntarterv. tói terv. tói terv. tói terv. tói 8,0 8,0 7,0 8,0

4,0 1,0

1,0 4,0 1,0

1,0 4,0 2,0

3,0 3,0 2,0

1,0 1,5 1,0

0,5

1,0 1,5 1,0

0,5

2,0 2,0 1,0

1,5 1,5 1,0

2,5

0,5

2,5

0,5

1,0

19,0

1,0

19,0 1,0 20,0

0,5

2,0

21,5 1,0 20,0

1,0

2,5

1,0

91

1,5

1,5 23,0 0,0

1,0 2,0 22,0

0,5

21,5 0,5 22,0

1,0 2,0 22,0

2,5

1,0

0,0 2,0 2,0 24,0

1,5 1,5 24,5

Kerettanterven alapuló tantárgyi rendszer és óraszám az emelt szintő testnevelés felsı tagozaton Tantárgy

Magyar Történelem Idegen nyelv Matematika Környezet ism. Természet ism. Egészségtan Fizika Biológia Egészségtan Kémia Földrajz Ének Rajz Technika, életv. Informatika Testnevelés Osztályfınöki Tánc és dráma Honism., népi. Emberismeret, etika Mozgókép, média Egészségtan Kötött összesen Szabadon tervezhetı Kötelezı összesen 52.§.(7) Fenntartói Választható Összes tanulói óra

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Kötelezı Választható Kötelezı Választható Kötelezı Választható Kötelezı Választható Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntar- Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntar- Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntar- Kötött Szab. 52.§. (7) Fenntarterv. tói terv. tói terv. tói terv. tói 4,0 4,0 4,0 4,0 2,0 2,0 2,0 2,0 3,0 3,0 3,0 3,0 4,0 3,0 1,0 3,0 3,0 2,0 0,5

2,0

0,5 2,0 1,5

1,0 1,5 1,0 2,5 1,0 1,0

0,5 1,0 0,5

2,0

1,0 1,0 1,0 0,5 2,5 1,0

0,5 0,5

1,5

0,5

1,5 1,5 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 1,0

0,5

0,5

1,0

2,0

1,5 1,5 0,5 1,5 1,5 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 1,0

0,5

0,5

2,5

0,5

1,0 1,0 term. 22,5

23,0 2,0 25,0

26,5 2,5 25,0

0,0

1,0 bio. 26,5 1,0 27,5

1,5 2,0 2,0 27,0

1,0 0,5 2,0 27,0

92

1,0 27,5 2,5 2,0 3,0 30,5

0,5 3,0 30,5

Felnıttképzés tantárgyi rendszere és óraszámai Évfolyam és tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia Történelem és állampolgári ismeretek Osztályfınöki Összesen:

6. levelezı 111 111 37 37 37 37 37 19 426

93

7. levelezı 74 74 37 37 37 37 37 19 352

8. levelezı 74 74 37 37 37 37 37 19 352

BÁRTFA UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYEGYSÉG

ÓRATERV

94

1.évf

2. évf

3. évf

4. évf

5. évf

6. évf

7. évf

8. évf

9

9

8

8,5

4

4

4

4

2

2

2

3

4

4

Fizika

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Magyar nyelv és irod. Történelem és állp. Ism Matematika

4,5

4,5

4,5

4

4

4

Term.ismeret

1

1

2,25

2,25

2

2

Ének-zene

1

1

2

1,5

1

1

1

1

1,5

1,5

2

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

Osztályfınöki

1

1

1

1

Tánc és dráma

0,5

0,5

Honismeret

0,5

0,5

Rajz Technika és életv. Inf. Testnevelés és sport

Ember és társ.ism; etika

1

Mozgókép

1

Egészségtan Informatika Idegen nyelv

Összes:

0,5

1

0,5

1

1

1

1

1

1

2

3

3

3

3

3

24

24

26,75

26,75

27

27,5

31,5

31,5

95

SZIEBERTH RÓBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY INTÉZMÉNYEGYSÉG

ÓRATERV

96

Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai 1. évfolyam

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfınöki Szabadon terv.sport(mind. Test.) Összesen: Idegen nyelv(4. oszt. emelt sz.) Tánc (zenei oszt.) Sport

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

éves

heti

éves

heti

éves

heti

259 111 37 111 74 37 37 37 111 37

7 3 1 3 2 1 1 1 3 1

éves

heti

296 148

8 4

296 148

8 4

296 148

8 4

37 37 74 37 111

1 1 2 1 3

37 37 37 37 111

1 1 1 1 3

37 37 74 37 111

1 1 2 1 3

37 20 740 Választható 74 37 1 37 37 1 37

1 20

740

20

751

24

2 1 1

74 37 37

2 1 1

74 37 37

2 1 1

740

Az 5-8 évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai Tantárgy

5.évfolyam éves

heti

6.évfolyam

7.évfolyam

8.évfolyam

éves

heti

éves

heti

éves

Heti

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek hon és népismeret

148

4

148

4

148

4

148

4

74

2

74

2

92,5

2,5

74

2

Idegen nyelv német vagy angol Matematika Informatika Természetismeret, egészségtan Fizika Kémia Biológia egészségtan Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra, médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés, sport tánc Osztályfınöki Összesen:

111 148 37 74

3 4 1 2

111 111 37 74

3 3 1 2

111 111 37

3 3 1

111 111 37

3 3 1

1 2 1 2 1 1 1 2 1 25,5

74 37 74 37 37 37 37 37 74 37 962

2 1 2 1 1 1 1 1 2 1 26

18,5

0,5

37 74 37

1 2 1

Egészségtan Hon és népismeret Testnevelés sport Idegen nyelv emelt szintő német Matematika Tánc

1 2

37 37

1 1

37 74 37 74 37 37

37 111 37 851 Választható

1 3 1 24

37 111 37 814

1 3 1 22

37 74 37 943,5

18,5

0,5

74

2

9

0,25

37 74

97

74 37 9

2 1 0,25

37 74 37

1 2 1

Alapfokú mővészetoktatás Évfolyamonkénti óraszámok: Évfolyamok 1 Ének-szolfézs Furulya-h.elık. Énekkar

Zongora Fuvola Trombita Ütı Furulya

Klarinét Szaxofon Kürt Harsona Tuba Szólampróba Zenekar Kamarazene

2

3/3 4/4 2 2

3

5

6

7

4/4 3 3 3 2 2- 2 2 2 Évfolyamok Elıképzı Alapfok 1 2 1 2 3 4 5 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Évfolyamok Elıképzı Alapfok 1 2 1 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 4 4 4 2 2 2

98

4/4 (2) 2

4

8

T

3 2

-

6 2 2 2 2 2

T 2 2 2 2

4 2 2 2 2 2 1 4 2

T 2 2 2 2 2 4 2

VASAS-SOMOGY-HIRD ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYEGYSÉG

ÓRATERV

99

Tantárgyi rendszer és óraszámok az alsó tagozaton: 1-4. évfolyam:

Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Környezetismeret Informatika Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Kötelezı óraszám a törvény alapján: 52. § (3)

7. 277,5 129,5 55,5 37 18,5 37 37 37 111 740

8. 259 129,5 74 74 18,5 37 55,5 37 111 832,5

1 1,5 1 3

7. 7,5 3,5 1,5 1 0,5 1 1 1 3

8. 7 3,5 3 1 0,5 1 1,5 1 3

20

20

22,5

Szabadon választható, nem kötelezı órák: 52.§ (7) Magyar nyelv és irodalom 1 1 Matematika 1 1

1 1

1 1

Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Környezetismeret Informatika Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Kötelezı óraszám a törvény alapján: 52 § (3)

5. 277,5 148 37 37

6. 277,5 148 37 37

37 55,5 37 111 740

37 55,5 37 111 740

5. 7,5 4 1 1

6. 7,5 4 1 1

1 1,5 1 3 20

Nem kötelezı egyéni foglalkozásra felhasználható: 52. §. (11) c. (6%) korrepetálás 1,2 1,2 1,2

100

1,35

Tantárgyi rendszer és óraszámok a felsı tagozaton: 5–8. évfolyam: Tantárgy/évfolyam

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom

148

148

129,5

129,5

Történelmi és áll. ism.*

74

74

55,5

74

Német nyelv

111

111

111

111

Matematika

148

111

111

111

18,5

37

18,5

55,5

55,5

Informatika Természetismeret

74

74

Fizika Biológia

55,5

Egészségtan

18,5

Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfınöki Tantervi modulok Hon- és népismeret Ember és társadalom ismeret, etika Mozgókép és média ismeret Kötelezı óraszám a törvény alapján

37 37 37 111 37

37 37 37 111 37

18,5

18,5

55,5 18,5

55,5

55,5

55,5 37 37 37 74 37

55,5 37 37 37 74 37

37 832

832,5

925

18,5 925

5. 4

6. 4

7. 3,5

8. 3,5

Történelmi és áll. ism.*

2

2

1,5

2

Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

0,5

1

0,5

Fizika

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom

Informatika Természetismeret

2

2

Egészségtan

0,5

Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfınöki Tantervi modulok Hon- és népismeret Ember és társadalom ismeret, etika Mozgókép és média ismeret Kötelezı óraszám a törvény alapján: 52 § (3)

1 1 1 3 1

1 1 1 3 1

0,5

0,5

0,5 1,5

1,5

1,5 1 1 1 2 1

1,5 1 1 1 2 1

1 0,5 22,5

Szabadon választható, nem kötelezı órák: 52.§ (7) Angol 2 Német nyelv 1 Magyar nyelv és irodalom 1 Matematika 1 Szabad keret 0,625 Összes óraszám: 5,625 Nem kötelezı egyéni foglalkozásra felhasználható: 52. §. (11) c. (6%) 1,35

101

22,5

25

25

2 1 1 1 0,625 5,625

2 1 1 1 1,5 6,5

2 1,5 1 1 1 6,5

1,35

1,5

1,5

FRANKEL LEÓ UTCAI INTÉZMÉNYEGYSÉG

SZAKMAI PROGRAM ÉS ÓRATERV

102

9-10. évfolyam 9. normál osztály Tanulók óraszáma Tantárgy

Kötelezı Kötött

Nem kötele-

Szab. terv.

9. speciális osztály Csoportb. Idıkeret

Csoportb. idıkeret

Tanulók óraszáma Kötelezı Kötött

10. normál osztály

Nem kötele-zı

Szab. terv.

Tanulók óraszáma Kötelezı Kötött

Nem köt-

Szab. terv.

10. speciális osztály Csoportb ontási idıkeret

Tanulók óraszáma Kötelezı Kötött

Nem kötele-zı

Szab. terv.

Magyar

3,0

4,0

3,0

4,0

Történelem

2,0

2,0

2,0

2,0

Idegen nyelv

3,0

2,0

3,0

2,0

Matematika

3,0

3,0

3,0

3,0

Informatika

1,0

2,0

1,0

2,0

Fizika

1,0

1,5

1,0

1,5

0,5

Biológia

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

Kémia

1,0

1,0

1,0

1,0

Földrajz

1,0

1,5

1,0

1,5

Ének

1,0

0,5

0,5

0,5

1,0

Rajz

1,0

Testnevelés

2,0

2,0

Osztályfınöki

1,0

1,0

1,0 1,0

2,0

2,0

1,0

1,0

Tánc és dráma Honism., népi. Emberismeret, etika Mozgókép, média Egészségtan Pályaorientáció

2,0

Szakmai elıkészítı

5,0

Szakmai alapozó

7,0

Ruhaáp., kézimunka

3,0

Fızés, vedéglátás

3,0

Háztartás, életvitel

2,0

Összesen Kötelezı összesen

29,0

3,0 3,0 1,0 1,0 30,0

28,0

2,0

2,0

4,0

29,0

32,0

1,0 1,0 30,0

Összes tanulói órasz. Felhasznált órasz.

103

28,0

2,0 30,0

Csoportb. idıkeret

A 10 hónapos felzárkóztató oktatás tantárgyi rendszere és óraszámai Tanórai foglalkozás (tantárgy) Magyar nyelv és irodalom/Kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Informatika Biológia Földrajz Kémia Fizika Mővészetek/Rajz Testnevelés és sport Osztályfınöki Szakmai elıkészítı/alapozó gyakorlat Pályaorientáció Kötöttóraszám összesen Szabadon tervezhetı Kötelezı óraszám összesen

Éves óraszámok 111 74 74 37 74 74 74 74 37 74 37 222 74 1036 148 1184

A 20 hónapos felzárkóztató oktatás tantárgyi rendszere és óraszámai Tanórai foglakozás (tantárgy) Magyar nyelv és irodalom/Kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Informatika Biológia Földrajz Kémia Fizika Mővészetek/Rajz Testnevelés és sport Osztályfınöki Pályaorientáció Szakmai elıkészítı/alapozó gyakorlat Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhetı 104

Éves óraszámok 9. évfolyam 10. évfolyam 148 74 74 74 148 74 37 37 74 74 74 74 74 74 74 74 37 37 74 74 37 37 74 74 111 259 1036 1036 148 148

SZAKMÁK ÓRATERVEI Iskolánkban folyó szakmai képzés az alábbi szakmákat érinti: Mezıgazdasági gazdaasszony (OKJ 31 6201 2)

2 éves

Mezıgazdasági munkás (OKJ 21 6201 2)

2 éves

Kımőves (OKJ 31 5216 14)

2 éves

Hidegburkoló (OKJ 31 5216 06)

2 éves

Szobafestı-mázoló (OKJ 31 5216 17)

2 éves

Könyvkötı asszisztens (OKJ 31 5278 06)

2 éves

Gépi varró (OKJ 31 5276 3)

1 éves

Gyorséttermi eladó (OKJ 31 78822 01)

1 éves

Beiskolázási feltételek:
A szakmai képzések a tankötelezettség (16 év) teljesítése után kezdıdnek.
Az adott szakmára vonatkozó orvosilag igazolt alkalmasság
8. általános iskolai végzettség Tárgyi feltételek

A szakmai elméleti tantárgyak oktatását a iskolánk látja el, amelyhez az alábbiak szükségesek:
szaktantermek a szakmai elmélet (szakmai ismeret, anyagismeret) tantárgyak oktatásához,
osztálytermek oktatástechnikai eszközökkel legyenek felszerelve. A gyakorlati oktatás egyrészt elıirt felszereléső iskolai tanmőhely esetén az iskolánkban. Másrészt az iskolánk más intézménnyel, gazdálkodó szervezetekkel együttmőködve megállapodásban rögzített módon - gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeirıl. A konkrét igényeket a tantárgyi programok részletesen tartalmazzák.

A tanulószerzıdés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara - adott esetben a szakképzı iskola bevonásával - ellenırzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenırzési joga kiterjed a szakképzı iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenırzésére is. 105

A képzés célja, követelményei és az egyes szakmák követelményeit a szakminisztériumok által kiadott központi programok alapján meghatározottak szerint a melléklet tartalmazza.


A szakmai tantárgyak részletes leírását a helyi tantervek tartalmazzák.
A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó elıírásokat, a vizsga részeit, a vizsgák értékelését a központi vizsgaszabályzat alapján a vizsgabizottságok határozzák meg.
A szakmai elméleti és gyakorlati képzés - helyétıl függetlenül - kiemelt fontosságú feladata a balesetvédelem, a tanulók egészségének és testi épségének óvására.

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók beiskolázásánál az orvosi alkalmasság megállapításánál különös gondossággal kell eljárni. Ezen tanulók képzési ideje a törvényi elıírások szerint megduplázható.

106

Szakmák óratervei Mezıgazdasági gazdaasszony (OKJ 31 6201 2)

2 éves

Mezıgazdasági munkás (OKJ 21 6201 2)

2 éves

II.

I. Tantárgy megnevezése

Heti

Évi

Heti

Évi

óraszám

óraszáma

óraszám

órszam

Osztályfınöki

1

37

1

35

Matematika

1

37

1

35

Számítástechnika

1

37

1

35

Kommunikáció

1

37

1

35

Idegen nyelv

1

37

1

35

Biológia

1

37

1

35

Közismereti összesen

6

222

6

210

Állattenyésztés elmélet

1

37

1

35

Egészségügyi ismeretek

1

37

1

35

Vendéglátó és idegenforg. ismeret

1

37

1

35

Kertészet elmélet

1

37

1

35

Szakmai elmélet összesen

4

148

4

140

Állattenyésztés

5

185

5

175

Kertészet

5

185

5

175

Fızés-sütés

7

259

7

245

Varrás-ruhaápolás

5

185

5

175

Ápolás-gondozás (eü)

2

74

2

70

24

888

24

840

Szakmai gyakorlat

107

Kımőves (OKJ 31 5216 14) Hidegburkoló (OKJ 31 5216 06) Szobafestı-mázoló (OKJ 31 5216 17)

II.

I. Tantárgy megnevezése

Heti

Évi

Heti

Évi

óraszám

óraszáma

óraszám

órszam

Osztályfınöki

1

37

1

35

Matematika

2

74

2

70

Testnevelés

2

74

2

70

Erkölcs, média

1

37

1

35

Közismereti össz.

6

222

6

210

Munka és környezetvédelem

1

37

1

35

Mőszaki rajz

1

37

1

35

Szakmai ismeret

2

74

3

105

Anyagismeret

2

74

1

35

Szakmai elmélet össz.

6

222

6

210

22

814

22

770

Szakmai gyakorlat

108

Segédkönyvkötı (OKJ 31 5278 06)

I. Tantárgy megnevezése

Heti

Évi

óraszám

óraszáma

Osztályfınöki

1

35

Testnevelés

2

70

Rajz

1

35

Matematika

1

35

Számítástechnika

1

35

Közismereti össz.

6

210

Munka és környezetvédelem

1

35

Szakmai ismeret

3

105

Anyagismeret

2

70

Szakmai elmélet össz.

6

210

19

665

Szakmai gyakorlat

109

Gépi varró (OKJ 31 5276 3)

I. Tantárgy megnevezése

Heti

Évi

óraszám

óraszáma

Osztályfınöki

1

35

Matematika

1

35

Számítástechnika

1

35

Rajz

1

35

Testnevelés

2

70

Közismereti össz.

6

210

0,5

17,5

5

175

2,5

87,5

8

280

18

630

Munka és környezetvédelem Szakmai ismeret Anyagismeret Szakmai elmélet össz. Szakmai gyakorlat

110

Gyorséttermi eladó (OKJ 31 78822 01)

I. Tantárgy megnevezése

Heti

Évi

óraszám

óraszáma

Osztályfınöki

1

35

Kommunikáció

1

35

Idegen nyelv

1

35

Biológia

1

35

Számítástechnika

1

35

Testnevelés

2

70

Közismereti össz.

7

245

Gazdálkodási ismeretek

1

35

Ételkészítési alapismeret

1

35

Élelmiszer és italismeret

2

70

Gyorsétkeztetési ismeret

2

70

Szakmai elmélet össz.

6

210

21

735

Szakmai gyakorlat

111

Záródokumentumok

112

A PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYE AZ ISKOLÁT SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK RENDSZERÉBEN

Pedagógiai Program (PP)

Szervezeti és Mőködési Szabályzat (SZMSz)

- Intézményegységenkénti éves

-

Intézményegységenkénti házirend

-

Intézményegységekre vonatkozó

munkaterv - Pedagógus közösségek

folyamatszabályozások

munkatervei

113

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

A pedagógiai program érvényességi ideje 1 . Az iskola 2008. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelı és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2 . A pedagógiai programban található helyi tanterv 2008. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre. 3 . Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2008. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig - szól.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 4 . A pedagógiai program megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja. 

A nevelık szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem mőködik, ott a szaktanárok) minden tanélv végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

5 . A 2011-2012. tanév során a nevelıtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedı – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 6 . A nevelıtestület felkéri az iskolaszéket, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2008/2009. tanév lezárását követıen átfogóan elemezze és tegyen javaslatot az esetleges javításra, módosításra.

114

A pedagógiai program módosítása 7 . A pedagógiai program módosítására 

az iskola igazgatója



a nevelıtestület bármely tagja



a nevelık szakmai munkaközösségei



az iskolaszék



az iskola fenntartója

tehet javaslatot.

8 . A szülık és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülıi, illetve diák-önkormányzati képviselıi útján az iskolaszéknek javasolhatják. 9.A pedagógiai program módosítását a nevelıtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 10. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követı szeptember 1. napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 11. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. 12. A pedagógiai program egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél tekinthetı meg 

az iskola fenntartójánál



az iskola irattárában



az iskola könyvtárában



az iskola nevelıi szobáiban



az iskola igazgatójánál



az intézményegység-vezetıknél



Iskolaszék vezetıjénél

115

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógiai programot az iskolaszék 2008. március 31. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Pécs, 2008. március 31.

…………………………………… Kolda Szilárd iskolaszék elnöke

116

A pedagógiai programot a nevelıtestület ……. év ………………. hó ……… napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

……………………………………… Paulovicsné Nádasi Éva int.egys.vez. …………………………………….. Tóth Klára intézményegység-vezetı

……………………………………… Bogárdi-Mészöly Kálmánné int.egys.vez.

……………………………………… Zámbó György int.egys.vez.

……………………………………… Nagy Mariann int.egys.vez.

Kelt:…………………………….

…………………………………. Wawra János igazgató

117

A Budai-Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

Pedagógiai Programját a Pécs Megyei Jogú

Város Önkormányzatának Képviselıtestülete ………… év ……………….. hó ……… napján tartott ülésén véleményezte és elfogadta.

Kelt: …………………………………… Tasnádi Péter polgármester

118

119