RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

Az esélyegyenlőségi terv időtartama: 2011.szeptember 1. — 2012. szeptember 1.

RIDENS SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

Tartalomjegyzék KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV (tanulói) ......................... 3 I. Bevezetés ................................................................................................................................ 4 II. Törvényi háttér ...................................................................................................................... 4 II. 1. 1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL 4 II. 2. A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY ESÉLYEGYENLŐSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYES RENDELKEZÉSEI................................................................................................ 5 II. 3. EGYENLŐ BÁNÁSMÓD – ESÉLYEGYENLŐSÉG – POZITÍV MEGKÜLÖNBÖZTETÉS.................................................................................................... 6 III. Az Iskolai Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv célja ............................................................ 9 IV. Helyzetelemzés .................................................................................................................. 10 IV. 1. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ............................................................ 11 IV. 2. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához szükséges feltételek ............ 12 IV. 2. 1. Tárgyi feltételek ................................................................................................. 12 IV. 2. 2. Személyi feltételek............................................................................................. 13 IV. 2. 3. Jogszabályi feltételek ......................................................................................... 13 IV. 3. A tanulói lemorzsolódás ......................................................................................... 13 IV. 4. Együttműködés a környezettel.............................................................................. 14 IV. Összegzés ........................................................................................................................... 14 V. Kötelezettségek és felelősség .............................................................................................. 15 VI. Akcióterv............................................................................................................................ 16 VI. 1. Azonnali beavatkozást igényel.............................................................................. 16 VI. 2. Közép és hosszú távú tervek ................................................................................ 18 VII. Megvalósítás ..................................................................................................................... 19 VIII. Monitoring és nyilvánosság............................................................................................. 20 VIII. 1. A program megvalósulásának nyomon követése............................................ 20 VIII. 2. A megvalósítás garanciája .................................................................................. 21 IX. Konzultáció és visszacsatolás ............................................................................................ 21 X. Szankcionálás ...................................................................................................................... 21 XI. Hatályba lépés .................................................................................................................... 22 KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV (dolgozói)..................... 23 Bevezető ................................................................................................................................... 24 Értelmező rendelkezések.......................................................................................................... 26 Általános célok, etikai elvek .................................................................................................... 28 Helyzetfelmérés........................................................................................................................ 30 Az egyenlő bánásmód elveinek megsértése esetén követendő eljárás ..................................... 33 Konkrét célok ........................................................................................................................... 34 Konkrét programok, intézkedések az egyes célcsoportok érdekében ...................................... 35 1. Esélyegyenlőségi referens ................................................................................................ 35 2. A munkáltató vállalásai:................................................................................................... 35 3. Esélyegyenlőség biztosítása a bérezés és juttatások területén ......................................... 36 4. Munkakörülmények javítása, különös tekintettel a 40 év feletti, és a fogyatékos munkavállalók helyzetének javítására.................................................................................. 37 Záró rendelkezések................................................................................................................... 42 MELLÉKLETEK ..................................................................................................................... 43 1.számú melléklet Adatkezelési hozzájárulás .......................................................................... 43 2. számú melléklet Lemondó nyilatkozat................................................................................. 44 3. számú melléklet Esélyegyenlőségi referens ......................................................................... 45 4. számú melléklet Az esélyegyenlőségi terv célcsoportjainak sajátos jellemzői.................... 46 2



KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV (tanulói) 2011.

3


I. Bevezetés A fogyatékosok számára alapvetően megnehezülnek a szocializálódás, és a környezetbe való beilleszkedés esélyei. Jelenleg a fogyatékos fiatalok és felnőttek többsége gazdaságilag inaktív, eltartott. Mivel szakképesítéssel nem rendelkeznek, esélyük sincs az önálló munkavégzésre. Eltartásuk befolyásolja a szocializációt, egyre csökkenő életszínvonalat kell megélniük, annak ellenére, hogy megmaradt képességeik és adottságaik alapján, megfelelő társadalmi gondoskodás mellett még önellátóvá is válhatnának. Ezáltal teremtődne meg számukra a családalapítás esélye is. Egy modern, demokratikus, önmagát az európai normákhoz mérő társadalomnak mindent meg kell tennie azért, hogy a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének minél nagyobb teret, lehetőséget biztosítson. Ennek elősegítése érdekében a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány 1995 májusában elindította a fogyatékos fiatalok rehabilitációs szakképzési programját, az EgyMásért Rehabilitációs és Szakképző, Programot, amely végső célkitűzése, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény iránymutatásai, ezen program keretein belül megvalósuljanak. Ennek a programnak megvalósítása érdekében a Közalapítvány intézményt alapított. Az intézmény alapító okiratát a Közalapítvány kuratóriuma 1997. július 31-én fogadta el (melyet azóta néhány alkalommal módosítottak, de az alapvető cél soha nem változott!) Az oktatómunka 1997-ben, még ideiglenes helyszínen, Nyírszőlősön történt, 22 fogyatékos fiatallal. Jelenleg nyíregyházi központtal, három tagintézményben működik a fogyatékos fiatalok képzése. 2008. szeptember 1. napján az iskolák fenntartását átvette a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány.

II. Törvényi háttér II. 1. 1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL Az alapvető jogok és kötelességekből kiemelve: 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, neve-

4


zetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. 70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. 70/J. § A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. II. 2. A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY ESÉLYEGYENLŐSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYES RENDELKEZÉSEI (1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról) A törvény bevezető mondata már kiemeli az esélyegyenlőség fontosságát: A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése. A törvény 10.§.-a foglalkozik a tanulói jogokkal, a 11.§. a tanulói különös jogokkal. Kiemelt jelentőségű a 11 § (7) bekezdése: (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére.

5


II. 3. EGYENLŐ BÁNÁSMÓD – ESÉLYEGYENLŐSÉG – POZITÍV MEGKÜLÖNBÖZTETÉS Az Alkotmány 8. § (1) bekezdése szerint az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Ennek megfelelően az egyenlő emberi méltóságában sérelmet szenvedett személy számára az államnak megfelelő jogvédelmet kell biztosítania.

A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó jogokat. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Hétköznapi nyelven fogalmazva jogsérelem esetén az államnak kötelessége a sérelem ellen fellépni, tehát az illető „elvárhatja” ennek betartását! Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként kikényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen „elvárással” nem léphet fel elmaradása esetén!

Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, de az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírhat.

Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlőségre törekvés bizonyos személyeket a

6


többiekhez képest előnyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak. Az Alkotmánybíróság szerint „... ha valamely - az Alkotmányba nem ütköző - társadalmi cél vagy valamely alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy e szűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni” [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46, 48.] Ennek megfelelően az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében tett intézkedés az egyenlő bánásmód követelményének alkotmányos korlátja lehet, vagyis e két szabályozási terület - minden különbözőségük ellenére - csak szerves egységben szemlélhető. Az egyenlő bánásmód szabályozása „normatív”. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatban „keretszabályozás” kialakítására tesz kísérletet.

Az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson (ezért keretszabályozás) ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: „Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.” Az „esélyegyenlőségi” törvény a következő paragrafusokban határozza meg az oktatásinevelési folyamatokra vonatkoztatva az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség szempontjait:

7


„27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők

8


meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.”

III. Az Iskolai Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv célja A második fejezetben bemutatott törvényi háttér szellemében a RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium a következőkben dolgozza ki az intézmény Iskolai Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét. Az Iskolai Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményben az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézményi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl az iskola célul tűzi ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását az intézményben tanuló hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. A program elemzi az intézményben élő és tanuló fiatalok helyzetének alakulását, meghatározza a 14 –24 éves korosztály esélyegyenlőségét elősegítő célokat, akciótervet tartalmaz a célok elérésére. A program révén az iskola biztosítani kívánja valamennyi tagintézményében az egyenlő bánásmód érvényesülését, esélyt kíván teremteni a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi integrációjához. Olyan támogató lépéseket, szolgáltatásokat programoz, melyek előmozdítják a fogyatékos, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok esélyegyenlőségét, csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket, ezzel hozzájárulnak a sikeresebb szocializációhoz, az eredményesebb társadalmi integrációhoz.

Az intézmény nevelőtestülete az alábbi általános célokat, értékeket szem előtt tartva alkotja meg a közoktatási esélyegyenlőségi programját: -

az oktatás-nevelés során megelőzni és megakadályozni a tanulók hátrányos megkülönböztetését,

amely

kiterjed

a

felvételre,

és

az

iskolai

osztálybeosztásokra, a humán erőforrásokhoz és eszközökhöz történő hozzáférésre,

a

rehabilitációban,

a

szabadidős

tevékenységben

és

tehetséggondozási tevékenységben történő részvételre, a tanulók bárminemű diszkriminációjára. -

az oktatás-nevelés során tiszteletben kell tartani a tanulók emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét.

9


-

a megfelelő intézményi légkör kialakítása, az alapvető értékek megőrzése, és az értékek megerősítéséhez való hozzájárulás

-

a partnerség elvének érvényesítése azzal, hogy a kapcsolatok további jó működésére törekszik az oktatáshoz kapcsolódó civil szervezetek, valamint az intézményegységek régiójában működő egyéb közoktatási intézmények és pedagógiai szakmai és szakszolgálati intézmények között.

IV. Helyzetelemzés Intézményünk tanulólétszáma – a 2010. október 1-i statisztikai adatok szerint – összesen 350 fő. Tagintézményenkénti létszám: Nyíregyháza: 200 fő; Balassagyarmat-Nyírjes: 150 fő. Iskolánk Magyarország teljes területéről érkezett sajátos nevelésű igényű tanuló oktatásátnevelését látja el. Tanulóink fogyatékossági típus szerinti megoszlását az alábbi táblázat ismerteti: Nyh. Szakközép Enyhe értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Nagyotthalló Siket Gyengénlátó Vak Mozgássérült Beszédfogyatékos Enyhe értelmi fogyatékos, gyengénlátó Enyhe értelmi fogyatékos, vak Enyhe értelmi fogyatékos, nagyotthalló Enyhe értelmi fogyatékos, siket Enyhe értelmi fogyatékos, mozgássérült Középsúlyos értelmi fogyatékos, vak Középsúlyos értelmi fogyatékos, siket Középsúlyos értelmi fogyatékos, mozgássérült Siket-vak Autista Megismerés fejlődésének rendellenessége Viselkedés fejlődésének rendellenessége Összesen ebből lány

1 1 2 4

Nyh. Spec. 75 22 12 3 19 1 32 3 2

B.gyarmatNyírjes 94 4

Össz.

18 1 1

26 13 4 20 3 44 4 3

13

13

1

3 1

6 23

2 11

11 35

12 3

188 63

2 150 51

2 350 143

10


Alaptevékenységünk szerint az iskolában 9. – 10. évfolyamon általános speciális szakiskolai alapozó oktatás/felkészítés folyik, a 11. – 14. szakképző évfolyamokon különböző szakmákban OKJ-s végzettséget adó szakmát sajátíthatnak el fiataljaink. A 2007/2008-as tanévben indult a szakközépiskolai osztályunk, ahol 12 fő tett érettségi vizsgát.

A kollégiumi ellátás intézményi szinten a tanulók 80%-át érinti. A kollégiumok koedukáltak és teljesen akadálymentesek. A közlekedési, anyagi, egészségügyi és családi problémáik miatt jelentős a hét végén is a kollégiumban maradók száma, akik számára akkor is teljes felügyeletet és ellátást biztosítunk. Az intézmény nyújtotta szolgáltatások közül az étkezés az egyetlen olyan, amelyért a diákoknak fizetniük kell.

Tanulónépességünk sajátos nevelési igénye mellett más tényező mentén is a hátrányos helyzetű kategóriába sorolható. A többség alacsony szociokulturális miliőből, különböző okok miatt – munkanélküliség, bűnözés, tartósan beteg családtag – perifériára szorult családokból érkezik IV. 1. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Intézményünkben a tanulókat semmilyen módon nem különböztetjük meg, valamennyi tanulónak azonos lehetősége van az intézmény szolgáltatásainak igénybe vételére. Tanulóink között sok a súlyosan fogyatékos állapotú tanuló, ezért – az oktatás mellett – szolgáltatásainkra nappal és éjjel is szükség van. Ezért biztosítunk tanulóinknak: egészségügyi felügyeletet és ellátást; pedagógiai felügyeletet és ellátást; gyógyszerek szakszerű kezelését; sokrétű szabadidős programokat; csoportfoglalkozásokat és szakköröket; a rászoruló fiatalok fizikai ellátásának segítését.

A közoktatási törvény 21. §-ának 14. pontjában meghatározott hátrányos helyzetű tanulókkal eddig is foglalkoztunk, bár a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról nincsenek pontos adataink. A tagintézményekben az osztályok kialakításánál a képességek és a fogyatékosság típusa szerint történik az osztályba és a csoportba sorolás, a hátrányos helyzetet eddig nem tartottuk releváns tényezőnek.

11


(„hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;)

Adataink szerint: Balassagyarmat-Nyírjes: 23 fő; Nyíregyháza: 14 fő) fiatal tanul intézményünkben, de adataink valószínűleg nem pontosak. A halmozottan hátrányos helyzetűekről semmilyen kimutatással nem rendelkezünk. 2012 januárjában tervezzük tanulóink – illetve családjuk – szociális, kulturális, anyagi hátterének ismételt felmérését. Ez nagymértékben segíti majd rövid, ill. hosszú távú feladataink megfogalmazását, a megvalósításhoz vezető lépések összeállítását. IV. 2. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához szükséges feltételek IV. 2. 1. Tárgyi feltételek Mind a két intézményegységben az iskola és a kollégium egy épületegységet jelent, ahol a mozgássérült fiataljaink is könnyen megközelíthetik az iskolák oktatási helységeit, valamint a kollégiumi szobákat. Speciálisan kialakított felvonók, akadálymentesített mellékhelyiségek, Internet-használattal rendelkező számítógéptermek állnak rendelkezésre, a látássérülteknek vezetősáv segít a tájékozódásban. Az iskolában rendelkezésükre áll az oktatáshoz szükséges segítő eszközök (speciális számítógépek, munkaállomások, munkaasztalok, olvasó tv, stb.) A kollégiumban rendelkezésünkre állnak továbbá akadálymentesített, 2-8 ágyas szobák, akadálymentesített TV- s társalgók, felszerelt teakonyhák is.

12


IV. 2. 2. Személyi feltételek Az intézményben a szakmai oktatáshoz szükséges személyi feltételek biztosítottak. Az intézmény rendelkezik a fogyatékosok ellátásához szüksége segítő szakemberekkel (gyógytornász, mentálhigiénikus, orvos, pszichológus) de a gyógypedagógiai ellátáshoz előírt gyógypedagógusok és gyógypedagógiai asszisztensek létszáma nem éri el a közoktatási törvényben előírt létszámot. Az iskolai oktatók és szaktanárok nem rendelkeznek átfogó gyógypedagógiai ismerettel.

IV. 2. 3. Jogszabályi feltételek

Az intézmény alapításakor az alapító rendelkezett az „EgyMásért Rehabilitációs és Szakképző Program”-mal, melynek célkitűzéseit (a rendkívül hátrányos helyzetű és társadalmi megítélésű, a több törődést igénylő fogyatékos fiatal a komplex szakképzés folyamatában olyan készségfejlesztést kapjon – korlátozott képességeinek, adottságainak figyelembevételével és az egészségügyi ellenőrzés mellett –, hogy később a munkaerőpiac feltételeinek megfeleljen, tartósan megállja a helyét a munka világában, és ezáltal képessé váljék adott keretek között az önellátásra; megvizsgálni, melyek azok a szakmák, melyeket a fogyatékos fiatal el tud sajátítani, és a jövőben megélhetését, önellátását is biztosítja. Ez folyamatos fejlesztést, szakmai fejlődést igényel.) valósította meg a szakképző intézmény alapításával. A tanulók rendelkeznek iskolakijelöléssel, a felülvizsgálatok többségében az előírásoknak megfelelően megtörténtek. IV. 3. A tanulói lemorzsolódás Az évfolyamismétlők aránya az adatok és „előrejelzések” szerint csökkenő tendenciájú. Ebben a tanévben (a feltehetően év végén értékelt 378 fő általános iskolai tanuló közül) várhatóan 26 - 27 fő lesz évfolyamismétlő. Ez az arány még mindig magasabb a középiskolák országos átlagánál. Ennek okát vizsgálni kell a jövőben, és „támogató-felzárkóztató” programok szervezésével csökkenteni kell a lemorzsolódó tanulók arányát. A tervezett 2008/2009-es adat még jobb arányt mutat, amit remélhetőleg tud tartani az iskola. Bár 2005-től a bukott tanulók hátrányos helyzetéről nincs adat, de azt feltételezzük, hogy a HH tanulók bukása nem éri el az országos átlagot. A magántanulók aránya 1 % alatt van (évente 1-2 fő), ami azt mutatja, hogy a nevelőtestület csak rendkívül indokolt (főleg egészségügyi okokra hivatkozva)

13


esetben dönt e mellett a forma mellett. Hátrányos helyzetű tanulók esetében ugyanez lehet a gondolkodásunk alapja. Dicséretes viszont, hogy a „kritikus” 250 óránál több hiányzása – az adatok szerint – nagyon ritkán fordul elő az iskolában. IV. 4. Együttműködés a környezettel A székhelyintézmény és a tagintézmény is a társadalmi környezetében, az intézménynek helyet adó településen működő társadalmi, civil és szakmai fórumok közötti kapcsolat rendszeres. Az intézménynek két „saját” alapítványa van, Balassagyarmaton a Rejtett Értékek Alapítvány, már 2011 januárjától az adó 1%-át is fogadhatja. Nyíregyházán néhány hónappal később jött létre az Akadálymentes Tanulásért Alapítvány. mely 2012 januárjától szintén fogadhatja az adó 1%-át. a A történelmi egyházakkal valamennyi tagintézménynek jó a kapcsolata. Jó kapcsolatot ápolnak a tagintézmények a helyi Vöröskereszttel, a rendőrkapitányságokkal és tűzoltóságokkal is. Az említett szervezetek képviselői rendszeresen tartanak bemutatókat, előadásokat a bűnmegelőzés, a drogprevenció és a tűzvédelem területén.

IV. Összegzés A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról friss adatokkal nem rendelkezünk, a rövid- és hosszú távú tervek, feladatok elkészítéséhez a szociológiai háttér pontos és teljes felmérése szükséges.

Intézményünkben –mindkét helyszínen- rendelkezésre állnak az eredményes oktatásnevelés alapvető feltételei, a humán erőforrás kapacitásfejlesztésre szorul. (Ebből adódóan biztosított a hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása is.) Korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat alkalmazunk, az osztályok rendszeresen dolgoznak csoportbontásban. A tanórán kívüli programokban való részvétel lehetősége minden tanuló számára adott, nincs igazi feltételhez kötve.

Valamennyi tanulónk – így a hátrányos helyzetű tanulók – nevelésének és rehabilitációjának eredményességét segítheti, ha a pedagógusok több gyógypedagógiai ismerettel rendelkeznek.

14


Az Sajátos Nevelési Igényű tanulók számára biztosított szolgáltatások, ellátások megfelelnek a törvényességi és szakmai követelményeknek.

Intézményünk nyitott és sikeres a partnerség-építésben, különösen a hátrányos helyzetű tanulók támogatása érdekében.

V. Kötelezettségek és felelősség Az intézmény vezetője felelős azért, hogy: •

Az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat.

•

Az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához.

Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket.

A tagintézmény vezetője/helyettese, egyéb tisztségviselője felelős: •

Az Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításának koordinálásáért.

•

A terv végrehajtásának nyomon követéséért.

•

Az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért.

A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy: •

Tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal.

•

Biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört.

•

Megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen.

•

Ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában. Az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.

Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy: 15


•

Ismerje a Közoktatási esélyegyenlőségi tervet, és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

VI. Akcióterv Az akcióterv a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) reagál. A kidolgozott helyzetelemzésben körvonalazódnak azok a fejlesztési célok, melyeket az intézmény vezetőinek és nevelőtestületének – az esélyegyenlőség előmozdításához – szükséges kitűznie. Ezeket a célkitűzéseket, és az elérésük érdekében tervezett beavatkozásokat (intézkedéseket) tartalmazza az akcióterv.

Az akciótervben a beavatkozások (konkrét tevékenységek) kifejtése mellett a fejlesztési célokat is konkrétan meghatározzuk, úgy, hogy azok elérése valós javulást eredményezzen az esélyegyenlőségre vonatkozóan. Minden egyes célkitűzéshez rögzítjük a rövid (1 év), közép (3 év) és hosszú távon (6 év) elérendő értékeket, indikátorokat. Az indikátorokat úgy határoztuk meg, hogy azok a beavatkozások eredményességének mérésére alkalmasak legyenek.

Az akciótervben kitérünk minden, a helyzetelemzés alapján felmerült esélyegyenlőségi kockázatra, problémára. Tervezésekor figyelembe vettük, hogy a problémák, hiányosságok korrekciójára tervezett beavatkozások között a probléma súlyához és a beavatkozás sürgősségéhez mérten érdemes azok között prioritási sorrendet felállítani.

A tervezett beavatkozások egy részét az intézmény meg tudja oldani saját – humán és anyagi – erőforrásainak felhasználásával. A nagyobb léptékű, de szükséges tevékenységek – humán erőforrás fejlesztés, beruházások – esetében a fenntartó erőfeszítései hozhatnak eredményt. A Kuratórium elkötelezett ez irányban is, a pályázatokhoz szükséges önrészt nagyrészt biztosítja. A pályázati támogatások elnyerése érdekében a fenntartónak az eddiginél is intenzívebb tevékenységet kell kifejteni. VI. 1. Azonnali beavatkozást igényel Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében minden olyan helyzet azonnali beavatkozást igényel, ami a hatályos törvényeknek és jogszabályoknak nem megfelelő (különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról, Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

16


előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, valamint az 1998. XXVI. törvény A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról rendelkezéseire).

Azonnali beavatkozást igényel továbbá minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított oktatásszervezési gyakorlat, ami az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét.

Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok), vagy az intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított az egyenlő hozzáférés, azonnal intézkedni kell a diszkrimináció megszüntetése érdekében. A felvételeknél azonban minden esetben figyelembe kell venni az Alapító Okirat fogyatékossági típusokra vonatkozó létszámelőírásait.

A tanulók fogyatékosságából adódó megsegítés természetesen egyénfüggő, a diszkriminációmentesség nem azt jelenti, hogy minden tanuló ugyanolyan szolgáltatást kap, hanem azt, hogy minden tanulónak az egészségi és személyiség-állapota szerinti segítséget kell megadni.

Beavatkozás szükséges:

1. Az intézményben nem azonosítottak a hátrányos helyzetű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. Meg kell teremteni a megbízható adatszolgáltatást és nyilvántartást ezen a téren. Fel kell mérni, és el kell érni, hogy a szülők nyilatkozzanak, illetve a fiatalok lakóhelyi települései szolgáltassanak adatokat.

2. A pedagógusok továbbképzéseken, hospitációs alkalmakon, szakmai műhelyekben elsajátítják a korszerű pedagógiai innovációkat. A mindennapi tantermi gyakorlatba is beépülnek a modern pedagógiai eszközök, módszerek a hatékony oktatás-nevelés érdekében. 3. A rendelkezésre álló adatok alapján az intézmény nem folytat szegregáló gyakorlatot. Az osztályokban nem látszik szegregációs tendencia, nem tapasztalhatóak nagymértékű aránytalanságok.

17


4. Az oktatás-nevelés eredményességéhez a humán-erőforrás jobb feltételeinek megteremtése

szükséges

(gyógypedagógusok,

gyógypedagógiai

asszisztensek

alkalmazása, mentorprogram, fejlesztő pedagógusok igénybevétele)

5. Az

évfolyamismétlések

és

a

magántanulók

számának

csökkentését

célzó

beavatkozások, szakmai programok kidolgozása (újramérések, felülvizsgálatok, mentorprogramok beindítása)

6. Iskola infrastruktúrájának, vonzerejének fejlesztése, az iskolai marketing kiterjesztése. VI. 2. Közép és hosszú távú tervek Az oktatás eredményességének javítására érdekében olyan mértékű beavatkozások tervezése szükséges, amelyek legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást garantálnak, minden olyan esetben, ha az eredményességi mutatók alapján az intézmény az országos átlaghoz képest alulteljesít, vagy az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi előmenetele az intézmény átlagánál rosszabb.

Az eredményességet befolyásoló oktatási feltételek javítása nem biztosítható rövidtávon, illetve előfordulhat, hogy középtávon sem (pl. infrastrukturális feltételek: épületbővítés, teljes akadálymentesítés, vagy létszám-ellátottság fejlesztése, új pedagógia, módszertani ismeretek beépülése az oktatási gyakorlatba). Intézményünk pl. sajnos nem képes saját hatáskörében megoldani az infrastrukturális és humánerőforrás-fejlesztési terveit. Ezeknek az oktatás eredményessége és az esélyegyenlőség szempontjából fontos feltételeknek a javítására azonban ilyen esetekben is törekednie kell az intézménynek, együttműködve a megvalósításhoz szükséges partnerekkel. Középtávon ezekben az esetekben is legalább a szükséges fejlesztések elindítását meg kell céloznia az intézménynek, megfelelő indikátorokkal alátámasztva a fenntartó felé. (Ilyen fejlesztés, komolyabb beruházás szükséges az infrastruktúra fejlesztéséhez – nyíregyházi tanterembővítés, nyírjesi fűtéskorszerűsítés, stb. – melyhez forrás rövidtávon nem áll rendelkezésre, középtávon legalább azt kell vállalnia akciótervében az intézménynek, hogy a fejlesztéshez szükséges forrást az intézmény és/vagy fenntartója megpályázta, a beruházást elindította.)

Beavatkozást igényel:

18


1. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek valós számának nyilvántartása.

2. A Civil kapcsolatrendszer erősítése,

az érintettek (fogyatékosok) országos

szervezetivel való kapcsolatok ápolása.

3. A pedagógusok továbbképzéseken, szakmai műhelyekben – az eddigiekhez hasonlóan – továbbra is sajátítsák el a korszerű pedagógiai innovációkat. Mindezek mellet fontos az is, hogy az oktatók és szakoktatók elmélyültebb gyógypedagógiai ismereteket is szerezzenek.

4. Kiegészítő támogatások felkutatása (pályázatok, speciális szakeszközök beszerzése)

5. Évfolyamismétlések számának csökkentését célzó beavatkozások, szakmai programok kidolgozása (mentorprogramok beindítása, esetleges családi koordinátorok)

6. Az oktatás-nevelés humán-erőforrás feltételeinek megerősítése (gyógypedagógusok, asszisztensek, orvos, pszichológus alkalmazása)

7. Piacképes szakmák felkutatása, beindítása

8. A súlyos fogyatékosok és lemorzsolódó tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében meg kell vizsgálni a készségfejlesztő speciális szakiskola beindításának lehetőségét.

9. A fejlesztő, rehabilitációs tevékenység mérhetővé tételének kidolgozása, az eredményesség növelése érdekében.

VII. Megvalósítás Intézményünk biztosítja, hogy az intézmény Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve beépüljön az átdolgozásra kerülő Pedagógiai Programba, az Intézményi Minőségirányítási Programba, valamint minden, a működésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, hogy érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. 19


A megvalósítás során a munkaközösségek, a pedagógiai teamek, és pedagógusok megismerik az esélyegyenlőséget biztosító programot, melynek végrehajtásában aktív szerepet vállalnak.

Folyamatosan biztosítja belső továbbképzések szervezését, illetve 1-1 kolléga országos, vagy regionális továbbképzéseken való részvételét az esélyegyenlőség témakörben.

Az Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervben leírtakat évente, nevelési értekezlet részeként felülvizsgálja.

VIII. Monitoring és nyilvánosság A Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet az intézmény közzéteszi a honlapján, és nyomtatásban biztosítja a valamennyi nevelői szobában. (Felelős: rendszergazda, tagintézmény-vezető) Nyomtatott formában és elektronikusan elhelyezi a tagintézmények könyvtárában. (Felelős: tagintézmény-vezető, könyvtáros)

VIII. 1. A program megvalósulásának nyomon követése Évente monitoring vizsgálatok keretében vizsgáljuk az intézkedési tervben leírtakat: •

Önértékelés. Felelős: szervezeti egységek vezetői (igazgatóhelyettesek), munkaközösség-vezetők.

•

Diák Önkormányzati véleményezés, önértékelés. Felelős: Diákönkormányzatokat segítő pedagógusok, diákönkormányzatok vezetői.

•

Szülői szervezetek véleményezése. Felelős: tagintézmény-vezető helyettes, szülői munkaközösség vezetője

•

Fenntartó véleményezése. Felelős: Tagintézmény-vezető, fenntartó kijelölt képviselője

Eredményeinket honlapunkon tesszük nyilvánossá, figyelembe véve a személyes adatok védelmének biztosítását.

20


A nyilvánosság folyamatos biztosítása érdekében évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről a fenntartót, a szülőket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. VIII. 2. A megvalósítás garanciája Az esélyegyenlőségi program megvalósulásának garanciája: •

a nyilvánosság

•

a nevelőtestület szakmaisága

•

a fenntartó támogatása

•

a meglévő törvényi háttér

•

a visszacsatolás lehetőse

•

valamennyi partner ellenőrzési joga, illetve véleménynyilvánítási lehetősége

•

évente felülvizsgáljuk programunkat, és az észrevételeknek megfelelően, módosíthatjuk azt

IX. Konzultáció és visszacsatolás A programok megvalósítására szánt, az akciótervben meghatározott határidők lejárta után (illetve szükség szerint, a megvalósulási ciklusban részfeladatok vizsgálatára vonatkozóan) lehetőséget biztosítunk az érintettek számára az eredmények megismerésére, és a véleményformálásra (fenntartó, intézményvezető, nevelőtestület, szülők (szülőszervezet), tanulók (diákönkormányzat), a megvalósításban érintett szakmai partnerek képviselői). A visszacsatolás formája írásos véleménynyilvánítás. Az érintetteknek véleményüket, korrekciós javaslataikat és véleményüket írásban kell benyújtani az intézmény igazgatójának. Az igazgató az észrevételekre 10 munkanapon belül köteles válaszolni, és amennyiben szükséges, 15 munkanapon belül intézkedni.

X. Szankcionálás A Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításának garanciáit a VII. 2. fejezet tartalmazza. Amennyiben az évenkénti felülvizsgálat, illetve az önértékelés során kiderülne, hogy nem teljesülnek, illetve nem érvényesülnek a tervben leírtak, az igazgató haladéktalanul vizsgálatot rendel el, és utasítást ad ki a terv felülvizsgálatára, hogy kiderüljön, a tervezés, vagy a végrehajtás során követtünk-e el hibát: -

elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával,

21


-

megállapítja a felelősségeket,

-

intézkedési tervet készít.

Ha a megvalósítás során a terv be nem tartásáéért konkrét személy a felelős, úgy az igazgató – a vizsgálat eredményétől függően – munkajogi szankciót (elbocsátás) alkalmazhat a vétkes ellen.

XI. Hatályba lépés A Közoktatási esélyegyenlőségi terv a tagintézmények nevelőtestületeinek elfogadásával, a diákönkormányzat és a szülők egyetértésével, valamint a fenntartó ellenjegyzésével lép hatályba.

Balassagyarmat,2011. szeptember 1.

22



KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV (dolgozói) 2011.

23


Bevezető

1. Ezen szabályzat az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi CXXV. törvényen – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról – alapul. 2. Az egyenlő bánásmód követelményét a munkáltatónak meg kell tartania a munkához való hozzájutásban: a jogviszony létesítését megelőző eljárás során, a jogviszony létesítése és megszüntetése esetén, a munkafeltételek megállapításában és biztosításában, a képzési és előmeneteli rendszer, a munkafeltételek megállapítása és a bérezés, juttatások területén, valamint a kártérítési és a fegyelmi felelősség érvényesítése során.

3. Ezen „Esélyegyenlőségi terv” az összes munkavállalóra vonatkozik, függetlenül az alkalmazás helyétől, jellegétől, a munkaidőtől vagy az alkalmazás határozott idejű voltától. 4. Az esélyegyenlőség érvényesítése során különös tekintettel kell lenni az alábbi csoportokra: nők, 40 évnél idősebb munkavállalók, romák, fogyatékos, megváltozott munkaképességű személyek, két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő, vagy tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő munkavállalók, pályakezdők, nagycsaládosok. 5. A faji eredetre, nemzeti, nemzetiségi, és etnikai hovatartozásra, ill. az egészségi állapotra vonatkozó adatok különleges személyes adatok, így azok csak az érintett önkéntes adatszolgáltatása alapján kezelhetők. A nyilatkozattételre senki sem kötelezhető, de a munkavállaló csak abban az esetben vehet részt a programban, ha hozzájárul adatai nyilvántartásához és kezeléséhez. Az ilyen jellegű adatok nyilvántartását be kell jelenteni az Adatvédelmi biztosnak, és az adatok nyilvántartása, kezelése csak az Adatvédelmi törvény szigorú betartásával lehet-

24


séges. (Az adatkezelési hozzájárulást az „Esélyegyenlőségi terv” 1. számú melléklete tartalmazza.) 6. Ezen terv tartalmazza a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatási helyzetének elemzését, különösen azok: • bérét, • munkakörülményeit, • szakmai előmenetelét, • képzését, • valamint a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeiket illetően. 7. Ezen „Esélyegyenlőségi terv”-et a munkáltató és az érdekképviseleti szerv együttesen fogadja el, a fenntartó a tervet ellenjegyzi. A terv elfogadásáról és tartalmáról tájékoztatni kell az összes munkavállalót, mégpedig általuk érthető módon. A terv által nyújtott kedvezmények igénybevételére, illetve a programokban való részvételre nem kötelezhető senki, így erről le is lehet mondani. A lemondást írásban kell rögzíteni. (A lemondó nyilatkozatot a 2. számú melléklet tartalmazza.) 8. Ezen „Esélyegyenlőségi terv” önálló dokumentumként kerül elfogadásra.

25


Értelmező rendelkezések Az egyenlő bánásmód elvének megsértése Az egyenlő bánásmód elvének megsértését jelentik a következők:

1. Közvetlen (nyílt) hátrányos megkülönböztetés: Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, ill. határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, továbbá egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest. (Nyílt hátrányos megkülönbözetés például, ha egy fiatal nő helyett vele azonos vagy esetleg alacsonyabb tudással, képzettséggel rendelkező férfijelentkezőt vesz fel a munkáltató, mert attól fél, hogy a nő teherbe esik a közeljövőben, és így hosszabb időre kiesik a munkából.)

2. Közvetett (rejtett) hátrányos megkülönböztetés: Közvetett hátrányos megkülönböztetést valósít meg az a rendelkezés, amely nem minősül közvetlen diszkriminációnak, és látszólag meg is felel az egyenlő bánásmód követelményének, azonban a fent meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, velük összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. (Erre példa, ha a részmunkaidőben foglalkoztatottak túlnyomó része nő, és a részmunkaidősök kevesebb órabért kapnak, mint teljes munkaidőben foglalkoztatott férfi társaik. Ez a munkáltatói intézkedés rejtett hátrányos megkülönböztetésnek minősíthető, mert ugyan minden, részmunkaidőben dolgozóra vonatkozik, de eredményeképpen a nők keresnek kevesebbet.)

26


3. Zaklatás: Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek a közvetlen diszkrimináció fogalmában meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. (A zaklatás egyik legismertebb formája a munkahelyi szexuális zaklatás.) 4. Jogellenes elkülönítés (szegregáció): Jogellenes elkülönítést valósít meg az a magatartás, amely a fent meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy azok csoportját másoktól – tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül – elkülönít. (Jogellenes elkülönítés például, ha a roma és nem roma származású munkavállalókat egymástól elkülönítve dolgoztatják.) 5. Megtorlás: Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul, vagy azzal fenyeget. (Ilyen lehet például a munkáltató retorziója azzal a munkavállalóval szemben, aki a munkáltatóra nézve hátrányos tanúvallomást tesz.)

27


Általános célok, etikai elvek A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód: A jelen megállapodást aláíró felek az egyenlő bánásmód elveinek tiszteletben tartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében támogató intézkedéseket hoznak. A munkáltató elkötelezettséget vállal, hogy a foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a munkaerő-felvételre, az alkalmazásnál a munkabérek, a jövedelmek, a juttatások, a képzés, a továbbképzés és egyéb ösztönzések meghatározására, az áthelyezés, a felmondás és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre. Kiterjed továbbá a munkavállalók bárminemű, különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, stb. miatti diszkriminációra. Ez alól kivétel a foglalkoztatás jellegéből, vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés esetei. Kiemelt figyelmet fordít a munkavállalók életkora, neme, nemzetiségi hovatartozása, családi vagy egészségügyi állapota miatt bekövetkező közvetlen vagy közvetett megkülönböztetés megelőzésére, megszüntetésére. Az emberi méltóság tiszteletben tartása A munkáltató a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. A munkáltató a saját és a munkavállalók érdekeit figyelembe véve, azokat összeegyeztetve olyan munkafeltételeket, munkakörülményeket, munkahelyi légkört alakít ki, amelyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzéséhez és megerősítéséhez hozzájárulnak. Partneri kapcsolat, együttműködés A munkáltató a foglalkoztatási viszony keretei között is a partnerség elvének érvényesítésére törekszik. Ennek érdekében átlátható szerződéses viszonyokat alakít ki, szem előtt tartva a kölcsönös előnyök egyidejű biztosítását. Társadalmi szolidaritás A foglalkoztatás vagy más, társadalmilag hasznos tevékenység során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségügyi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit.

28


Méltányos és rugalmas elbánás A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére, amely érheti a munkavállalókat foglalkoztatásuk során. A munkáltató olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedéseket alkalmaz, amelyek elősegítik az érintettek foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését.

29


Helyzetfelmérés A helyzetfelmérés alapvető szempontjai: 1. Mely hátrányos helyzetű csoportok vannak jelen a munkáltatónál? 2. Milyen az arányuk a belépő munkavállalók, kilépő munkavállalók, képzésben részt vevők, egészségügyi szűrésben, bizonyos munkakörökben részt vevők között? 3. Mely területeken érheti hátrány az egyes munkavállalókat? 4. A jelenlegi juttatási, eljárási rendszer felülvizsgálata. A munkaköri leírások lehetőséget adnak-e a közvetlen vagy közvetett diszkriminációra? 5. Van-e érvényben esélyegyenlőségre vonatkozó megállapodás, és ha igen, mire terjed ki?

A helyzetfelmérés célja, hogy kiderüljön, mely területeken milyen az egyes célcsoportokba tartozók aránya, hol vannak azok a helyek, ahol a szervezetben elfoglalt arányukhoz képest jóval kevesebben jelennek meg. A felmérés során ki lehet kérni a munkavállalói érdekképviseletek vagy közvetlenül a munkavállalók véleményét, hogy szerintük mely pontokon lehetne javítani a hátrányos helyzetű munkavállalók esélyein. A helyzetkép meghatározásához szükséges dokumentumok: Szervezeti és Működési Szabályzat, munkaköri leírások, munkaszerződések, képzési terv, minőségbiztosítási dokumentáció, béren kívüli juttatások rendszere.

30


A helyzetfelmérés adatai a 2011.évet tükrözik 1. A foglalkoztatás területén: A munkáltatónál 183 fő munkavállaló van alkalmazásban. Ezek 75 %-a nő, 46 %-a 40 évnél idősebb korú, 6 fő megváltozott munkaképességű (vagy fogyatékos), 55 %-a gyermekes munkavállaló. A gyermekes munkavállalók közül nő: 81 fő, közülük 28 fő 1 gyermekes, 43 fő 2 gyermekes, 10 fő 3 vagy többgyermekes. A gyermekes munkavállalók közül férfi: 25 fő, közülük 13 fő 1 gyermekes, 7 fő 2 gyermekes, 5 fő 3 vagy többgyermekes. A határozatlan idejű szerződéssel dolgozók száma 161 fő, a határozott ideig tartó szerződéssel dolgozók száma 29 fő. Részmunkaidőben foglalkoztatottak száma 7 fő. A határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók között 10 fő (34 %) a 40 év fölötti nő; 4 fő (14%) a 40 év feletti férfi. A részmunkaidőben dolgozó munkavállalók közt 100 % arányban szerepelnek a 40 év fölötti nők. 2. A munkakörülmények területén: A munkaerő-felvételi eljárásban résztvevők közt 79 %-ban szerepelnek a nők. Az elutasított jelentkezők közt 8 %-ban szerepelnek a 40 év felettiek. A belépő munkavállalók közt 78 %-ban szerepelnek a nők. A munkáltatói felmentéssel távozó munkavállalók közt nem szerepelnek a nők. A munkavállalói felmondással/kilépéssel távozó munkavállalók közt nem szerepelnek a nők. 3. A képzések területén: A továbbképzésben részt vevő munkavállalók közt 50 %-ban szerepelnek a nők. A továbbképzésben részt vevő munkavállalók közt 57 %-ban szerepelnek a 40 év fölöttiek. A felsőfokú továbbképzésben részt vevő munkavállalók közt 63 %-ban szerepelnek a 40 évnél fiatalabb munkavállalók A nyelvi továbbképzésben részt vevő munkavállalók közt 25 %-ban szerepelnek a 40 év fölötti munkavállalók. A többnapos konferencián, tanulmányúton részt vevő munkavállalók közt ritkán szerepelnek a nők.

31


4. A juttatások területén: Az utazási hozzájárulásban részesülő munkavállalók közt 67 %-ban szerepelnek a nők. A könyv/szakkönyvjuttatásban részesülő munkavállalók közt 57 %-ban szerepelnek a nők. 5. A munkavállalók iskolai végzettsége, pozíciója: Az alacsonyabb végzettségű munkavállalók közt magasabb arányban szerepelnek a nők. A magasabb végzettségű munkavállalók közt magasabb arányban szerepelnek a nők. Az idegen nyelvtudással rendelkező munkavállalók közt magasabb arányban szerepelnek a 40 év alatti munkavállalók. A számítógép-kezelői ismeretekkel rendelkező munkavállalók közt nagyon alacsony arányban szerepelnek a 40 év fölöttiek. A vezető beosztású munkavállalók közt magasabb arányban szerepelnek a férfiak, többsége 40 év fölötti.

32


Az egyenlő bánásmód elveinek megsértése esetén követendő eljárás Az egyenlő bánásmód megsértése, a zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás előfordulása esetére biztosított belső, munkahelyi eljárás, amely útján a munkavállaló jogorvoslatot nyerhet: A munkavállaló a munkavállalói érdekképviselethez fordulhat, aki a problémát anonim módon az esélyegyenlőségi referens véleményezésével együtt a munkáltató elé tárja. Az érdekképviseleti szerv tájékoztatja az esetekről a fenntartó vezetőjét, illetve a kuratórium elnökét. Ehhez a közvetítőhöz a munkavállalók akár közvetlenül is fordulhatnak. Amennyiben a munkavállaló nem látja orvosoltnak a sérelmét, a megfelelő hatósághoz, bírósághoz fordulhat függetlenül attól, hogy bevontak-e közvetítőt az eljárásba.

33


Konkrét célok A kitűzött célok a felmérés során feltárt hátrányok megszűnését szolgálják. Az intézkedések meghatározása a helyzetképben feltárt eredményektől függ! (A konkrét intézkedések lehetnek olyanok, amelyek az eddig hátrányos helyzetet okozó eljárások megszüntetésére irányulnak (pl. jeltolmács biztosítása a munkaerő-felvételi eljárás során), vagy célozhatják a célcsoportok bizonyos tevékenységekben való magasabb arányú részvételét (pl. felvételi kvóták megállapítása). Bizonyos intézkedések konkrétan az adott célcsoportra vonatkoznak (pl. munkaidő-kedvezmény a kisgyerekeseknek), míg mások a munkavállalók összességét érintik, mégis kedvezőek egy-egy célcsoportra (pl. a képzések tanítási időben való megszervezése mindenkit érint, de a családosokat hozza kedvezőbb helyzetbe). A helyzetfelmérés során feltárt hátrányok enyhítésére való tekintettel a következő célokat tűzzük ki: (A felsorolás csak példákat tartalmaz, a helyzetelemzés szerint kell elkészíteni!) • Az esélyegyenlőség érdekében esélyegyenlőségi referens kinevezése. • Az egyenlő bánásmód betartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében a munkaügyi folyamatok szabályozása. • Esélyegyenlőség biztosítása a bérezés és juttatások területén. • A munkakörülmények javítása, különös tekintettel a 40 év feletti munkavállalók helyzetének javítására. • A képzési programokhoz való egyenlő hozzáférés elősegítése. • A nyugdíjas korba való átmenet megkönnyítése. • A családos munkavállalók számára biztosított kedvezmények kiterjesztése.

34


Konkrét programok, intézkedések az egyes célcsoportok érdekében 1. Esélyegyenlőségi referens

A munkáltató vállalja, hogy: munkahelyi esélyegyenlőség elősegítése érdekében esélyegyenlőségi referenst nevez ki. Az esélyegyenlőségi referens személyét a 3. számú melléklet tartalmazza. A referens feladata: • az „Esélyegyenlőségi terv” teljesülésének vizsgálata, melyről beszámolót készít 2011. október 30-ig. • az „Esélyegyenlőségi terv” esetleges felülvizsgálata a beszámoló alapján 2011. november 15-ig. • a következő időszakra vonatkozó Esélyegyenlőségi terv előkészítése, a munkáltatóval és a munkavállalói érdekképviseletekkel való egyeztetése. Az egyeztetett javaslat benyújtási határideje: 2011. december 15-ig. 2. A munkáltató vállalásai: 1. Az álláshirdetések megfogalmazásakor és a munkavállalók kiválasztásánál kor, nem, nemzetiség, családi és egészségügyi állapot szempontjából nem tesz különbséget. Ennek érdekében az álláshirdetések megjelentetéséhez az esélyegyenlőségi referens egyetértését kéri. Amennyiben álláshirdetés nem jelenik meg, az esélyegyenlőségi referenst bevonja az alkalmasság vizsgálatába. 2. A munkaerő-felvétel során a hangsúlyt az adott munkához szükséges készségekre, képességekre, jártasságokra és tapasztalatokra helyezi. A jelöltek kiválasztásánál ugyanolyan fontos szempontnak tekinti a hosszú szakmai, gyakorlati munkatapasztalatokat és az ezen alapuló megbízhatóságot, mint a többi készség és képesség figyelembevételét. Ennek érdekében: a munkaerő-felvételi eljárásban résztvevőkről nyilvántartást vezet. 3. Előzetes képzéshez, betanuláshoz kötött munkakörök betöltésnél a negyven felettiek pályázatát nem utasítja el csak arra hivatkozva, hogy a képzés és a betanítás korukból következően már nem kifizetődő befektetés. 4. Lehetőséget biztosít a panasztételre, a következő módokon: a) Az egyenlő bánásmód megsértése, a zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás előfordulása esetén a munkavállaló az esélyegyenlőségi referenshez fordulhat;

35


b) Az érdekképviseleti szerv a panaszt anonim módon az esélyegyenlőségi referens véleményezésével együtt a munkáltató elé tárja 7 napon belül; c) A panasz a munkáltatóhoz való benyújtásától számítva az ügy megoldásáig, de legfeljebb 7 napig a kifogásolt munkáltatói intézkedés nem hajtható végre; d) Amennyiben a résztevők nem tudnak megegyezni, közvetítőt vonhatnak be az eljárásba, ennek költségviseléséről egyedi megállapodást kell kötni; e) Az eljárás eredményéről a munkavállalót tájékoztatni kell; f) Amennyiben így sem sikeres az ügy megoldása, a munkavállaló a fenntartóhoz, illetve a területileg illetékes munkaügyi bírósághoz fordulhat panaszával; 3. Esélyegyenlőség biztosítása a bérezés és juttatások területén A munkáltató vállalja, hogy: 1. Biztosítja az egyenlő értékű munkáért egyenlő bért elvét, ennek érdekében: felülvizsgálja a bérezési rendszert, és a hátrányos helyzetek kialakulásának okait. o Kedvezményezettek köre: minden csoport. o Felelős: igazgató, gazdaságvezető. Az indokolatlan béreltéréseket megszünteti. o Kedvezményezettek köre: minden csoport. Felülvizsgálja az eddigi juttatások, kedvezmények rendszerét, megszünteti az olyan gyakorlatot, amely esetleg hátrányos megkülönböztetést eredményezhet. o Kedvezményezettek köre: minden csoport. o Felelős: intézményegységek vezetői. Biztosítja, hogy a juttatások minden munkavállalót megillessenek, a részmunkában, távmunkában dolgozókra is vonatkozzanak. o Kedvezményezettek köre: minden csoport. 2. A hátrányos helyzetű csoportokat juttatásokkal támogatja. Ennek érdekében: Nyugdíj előkészítő programokat szervez. o Kedvezményezettek köre: 40 év felett • Lehetőség szerint az önkéntes magánnyugdíj-pénztári programokat folytatja a gyermekszülési/gondozási távollét ideje alatt is. o Kedvezményezettek köre: családosok, nők. • Lehetőség szerint lakhatási támogatást, étkezési támogatást, utazási támogatást biztosít a hátrányos helyzetű csoportok számára. 36


o Kedvezményezettek köre: minden csoport. • Lehetőségei szerint anyagilag is támogatja a hátrányos helyzetű munkavállalók kulturális, sportolási, üdülési lehetőségeit. o Kedvezményezettek köre: minden csoport. 4. Munkakörülmények javítása, különös tekintettel a 40 év feletti, és a fogyatékos munkavállalók helyzetének javítására A munkáltató vállalja, hogy: 1. A munkakörülményeket úgy alakítja, hogy az folyamatosan elősegítse az idősebb korúak és a fogyatékosok fizikai és szellemi képességeinek maximális kiteljesedését, az öregedéssel együtt járó változások ellensúlyozását. Ennek érdekében: - Felülvizsgálja a 40 év feletti ülőmunkát végző munkavállalók munkakörülményeit, és esetlegesen javaslatot tesz változtatásokra. Kedvezményezettek köre (várható létszáma): 40 év feletti munkavállalók (4 fő) Felelős: esélyegyenlőségi referens. 2. A munkavállalók jó egészségi állapotának, biztonságának és jó közérzetének megtartása érdekében: - Szűrővizsgálatokat szervez önkéntes részvétellel a legtipikusabb betegségekre való figyelemmel (pl. szemészet, vérnyomásmérés, cukorbetegség-szűrés), Kedvezményezettek köre: 40 év feletti munkavállalók Felelős: ápolónő. 3. A munkahelyet speciális igényű munkavállalók számára is egyenlő eséllyel hozzáférhetővé teszi, a munkavégzést számukra is lehetővé teszi, ennek érdekében: - Fizikailag akadálymentesíti a munkahelyet, Kedvezményezettek köre: fogyatékosok. - A munkahelyre, munkavégzésre vonatkozó információkat mindenki számára érthető módon (vakok, süketek számára is érthetően) közli, Kedvezményezettek köre: fogyatékosok. - A fogyatékosok számára a munka ellátásához szükséges speciális eszközöket lehetőség szerint biztosítja. Kedvezményezettek köre: fogyatékos, megváltozott munkaképességű munkavállalók.

37


4. A negyven év feletti munkavállalók fizikai és egészségügyi igényeinek, az egészséges életmód elősegítésének érdekében: - Ergonómiai előírásoknak megfelelő munkakörülményeket biztosít, Kedvezményezettek köre: minden csoport. - Speciális szűrővizsgálatokat tesz lehetővé a hátrányos helyzetű/veszélyeztetett csoportok számára. Kedvezményezettek köre: minden csoport. - Speciális felszereléseket (ergonómiai szék, szemüveg) vagy szolgáltatásokat (sportolási lehetőség, munkahelyi masszázs lehetősége) biztosít a veszélyeztetett csoportoknak. Kedvezményezettek köre: minden csoport - Évente szűrővizsgálatot szervez, a munkavállalók igényeire és munkakörükből adódó legtipikusabb betegségekre figyelemmel. Kedvezményezettek köre: 40 évnél idősebb munkavállalók, nők, romák. - A munkavállalókat – lehetősége szerint – az egészséges életmód kialakítására, folytatására ösztönzi (pl. tenisz-bérlet, gyógyfürdő-jegy, dohányzásról leszokást elősegítő programok, munkahelyi sportolás lehetősége, stb.). Kedvezményezettek köre: minden csoport. 5. A szakmai előmenetelben való esélyegyenlőség biztosítása. A munkáltató vállalja, hogy: - A munkaerő-felvétel során elősegíti a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét. Ennek érdekében: az álláshirdetésekben és a munkaerő-felvétel kiválasztási szempontrendszerének meghatározásánál a korhatár vagy kortartomány, a nem, nemzeti v. nemzetiségi hovatartozás, egészségügyi- vagy családi állapot nem szerepel, kivéve a foglalkoztatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő szükségszerű megkülönböztetés esetén. Kedvezményezettek köre: minden csoport - A megfelelő képzettségen és szakképzettségen túl a hangsúlyt a jelöltek képességeire, készségeire helyezi, más szempont (pl. kor, nem) nem kerül figyelembevételre. Kedvezményezettek köre: minden csoport. - Az álláshirdetéseket mindenki számára hozzáférhető módon (pl. az írott sajtón túl rádió, Internet, civil szervezetek), a célcsoportok minél nagyobb részének elérésével teszi közé. Kedvezményezettek köre: fogyatékosok. - A megüresedett álláshelyeken előnyt biztosít a részmunkaidőben vagy határozott időre alkalmazottak közül a már ott dolgozók számára. Kedvezményezettek köre: nők, családosok.

38


- A felvételi beszélgetéshez, felméréshez szükség esetén jeltolmácsot, felolvasót biztosít. Kedvezményezettek köre: fogyatékosok. - Szükség szerint felvételi kvótákat állapíthat meg bizonyos munkakörökben. (pl. a technikai állomány 20%-a 40 év feletti nő; stb.) Kedvezményezettek köre: minden csoport. - A felvételnél nem lehet kizáró tényező, hogy a munkavállalónak speciális eszközökre (pl. nagy betűs billentyűzet, akadálymentes munkakörnyezet) van szüksége a munka ellátásához. Kedvezményezettek köre: fogyatékosok. - A szakmai gyakorlati idő számításánál a gyermekszülés, gyermekgondozás miatti távollét, ill. képzés miatti távollét idejét figyelembe veszi. Kedvezményezettek köre: nők, családosok - Létszámbővítésnél előny a család, leépítésnél „hátrány”. Kedvezményezettek köre: családosok. 6. Egyenlő esélyű előléptetési lehetőségeket biztosít minden munkavállaló számára. Ennek érdekében: - Az előléptetésnél figyelembe veendő a munkavállalók képzésben töltött ideje. Kedvezményezettek köre: minden csoport. - Figyelembe veendő a gyermekgondozás miatt a munkahelyről távol töltött idő is, mint szakmai tapasztalati idő. Kedvezményezettek köre: családosok, nők. - A munkavállalói érdekképviseleti szervezetek tájékozódhatnak az előmeneteli eljárásokról. Kedvezményezettek köre: minden csoport. - Biztosítja a részmunkaidőben dolgozók szakmai előmenetelét is. Kedvezményezettek köre: családosok, nők. 7. Az elbocsátás, létszámleépítés során elősegíti a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét. Ennek érdekében: - Létszámleépítéskor a leépítendő munkavállalók körének meghatározását objektív kritériumokra alapozza. Kedvezményezettek köre: minden csoport. - Leépítéskor a hátrányos helyzetű csoportokba tartozókat építi le utoljára. Kedvezményezettek köre: minden csoport. - Programot alakít ki az elbocsátás előtt álló munkavállalók új munkahely keresésére és új munka vállalására történő felkészítésére. Kedvezményezettek köre: minden csoport.

39


8. Oktatási, képzési programokhoz való egyenlő hozzáférés elősegítése. A munkáltató vállalja, hogy a munkavállaló számára biztosítja az egyenlő eséllyel hozzáférhető, egész életen át tartó tanulás lehetőségét. Ennek érdekében: - A munkavállalók teljes köre számára biztosítja a képzésekhez és az azokról való tájékozódás lehetőségéhez való hozzáférést. Kedvezményezettek köre: minden csoport. - A tájékoztatás mindenki számára hozzáférhető és érthető módon történik. Kedvezményezettek köre: fogyatékosok. - A képzési formáknak és a képzési kézikönyveknek mindenki számára elérhetőeknek és érthetőeknek kell lenni. Kedvezményezettek köre: fogyatékosok. - A képzéseket – az intézmény sajátosságaiból adódó lehetőségek szerint – a gyermekgondozási, oktatási intézmények nyitvatartási idejében szervezi. Kedvezményezettek köre: családosok. - Bizonyos képzésekben részvételi kvótákat állapít meg a hátrányos helyzetű csoportok számára (pl. számítógépes képzés, idegen nyelvi képzések). Kedvezményezettek köre: minden csoport. - Rugalmas képzési rendszert alakít ki (pl. nyelvi képzés a munkahelyen). Kedvezményezettek köre: minden csoport. - Lehetőség és jogszabály szerint képzési szabadságot biztosít a képzésben résztvevő munkavállalók számára. Kedvezményezettek köre: minden csoport. 9. A családos munkavállalók számára biztosított kedvezmények kiterjesztése. A munkáltató vállalja, hogy: A munkaidő kialakításánál figyelembe veszi a munkavállalók családi és munkahelyi kötelezettségeinek összehangolását. Ennek érdekében: - A munkarend alkalmazkodik a gyermekgondozási, oktatási intézmények nyitva-tartásához (beleértve a képzéseket, értekezleteket is). Kedvezményezettek köre: családosok. - A kisgyermekesek számára felajánlja a műszakcsere lehetőségét. Kedvezményezettek köre: családosok. - Biztosítja a túlóra választhatóságát a gyermeket nevelők számára, és azt, hogy azok, akik ezt elutasítják, nem szenvednek hátrányt. Kedvezményezettek köre : családosok. - Átjárhatóságot biztosít a különböző munkaidő-beosztások közt. Kedvezményezettek köre: családosok.

40


- Szabadságolásoknál az iskola/ óvoda/ bölcsőde szüneteket – a munkahely sajátos lehetőségei szerint – figyelembe veszi. Kedvezményezettek köre: családosok. A juttatási rendszerek kialakításának figyelembe veszi a kisgyermekes munkavállalók többlet költségeit/igényeit. Ennek érdekében: - Segítséget nyújt a gyermekek elhelyezésében a nyári szünidő alatt (családi napközi, tábor,). Kedvezményezettek köre: családosok. - Lehetőséget biztosít a soron kívüli szabadságolásra családi okok miatt. Kedvezményezettek köre: családosok. - Munkahelyi családos rendezvényeket szervez (pl. Mikulás, Karácsony, gyereknap stb.). Kedvezményezettek köre: családosok. - A dolgozók gyermekei szakmai gyakorlaton vehetnek részt a szervezetben, valamint segítséget kapnak a diplomamunkájuk elkészítéséhez. Kedvezményezettek köre: családosok. A gyermekszülési/gyermekgondozási szabadságon lévő munkavállalókat egyenrangú munkavállalónak tekinti. Ennek érdekében: - A kismamáknak biztosítja ugyanazokat a juttatásokat. Kedvezményezettek köre: családosok. - A gyermekgondozási távollét ideje alatt is folyamatosan tartja a kapcsolatot az alkalmazottakkal. Kedvezményezettek köre: családosok. - A munkába való visszatéréshez segítséget biztosít. Kedvezményezettek köre: családosok.

41


Záró rendelkezések

A megállapodást az aláíró felek a 2011. szeptember 1.-től 2012. augusztus 31.-ig tartó időszakra fogadják el. A következő időszakra szóló esélyegyenlőségi terv elfogadási határideje: 2012. augusztus 15.

Jelen megállapodást a munkahelyi esélyegyenlőség érdekében a következő szervezetek képviselői aláírásukkal elfogadják. Kelt: Balassagyarmat,2011. augusztus 31.

Aláírások:

............................................... Munkáltató részéről Siketné Zsiga Judit Igazgató

............................................... Munkavállalók részéről

………………………………….. Munkavállalók részéről Az Üzemi Tanács képviseletében

Ellenjegyezte: Budapest, 2011.augustus 31.

……………………………………. a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány részéről Kovács Gábor a kuratórium elnöke

42


MELLÉKLETEK

1. számú melléklet

Adatkezelési hozzájárulás

Alulírott, .............................................. (név, születési hely, idő) tudomásul veszem, hogy a faji eredetre, nemzeti, nemzetiségi, és etnikai hovatartozásra, ill. az egészségi állapotra vonatkozó adatok különleges személyes adatok, így azok csak az önkéntes adatszolgáltatásom alapján kezelhetők. Tudomásul veszem, hogy csak abban az esetben vehetek részt az esélyegyenlőségi programban, ha hozzájárulok adataim nyilvántartásához és kezeléséhez; és ezen adataim nyilvántartása, kezelése csak az Adatvédelmi törvény szigorú betartásával lehetséges. A fentiek alapján hozzájárulok, hogy munkáltatóm a fenti adataimat a fenti feltétek mellett nyilvántartsa, kezelje.

Kelt: ......................................................

..................................... aláírás

43



Lemondó nyilatkozat

Alulírott, .............................................. (név, születési hely, idő) tudomásul veszem, hogy a munkáltatómnál elfogadott esélyegyenlőségi tervben biztosított kedvezmények igénybevételére, illetve a programokban való részvételre nem kötelezhető senki, így erről le is lehet mondani. Az esélyegyenlőségi terv elfogadásáról és annak tartalmáról tájékoztattak, az abban foglaltakat megismertem, a tervben biztosított kedvezményekkel nem kívánok élni, a programokban nem kívánok részt venni.

Kelt: ......................................................

..................................... aláírás

44



Esélyegyenlőségi referens

A RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégiuma munkáltatónál az „Esélyegyenlőségi terv”-ben megfogalmazott esélyegyenlőségi referensi feladatokat 2012. augusztus 31.-ig terjedően Szeghy József kollégiumi nevelőtanár látja el. Kelt: Balassagyarmat, 2011.augusztus 31.

..................................... Siketné Zsiga Judit igazgató Záradék: Az esélyegyenlőségi referensi feladatok tartalmát megismertem, a feladat ellátását a fenti időtartamra vállalom. Kelt: Balassagyarmat,2011. augusztus 31.

..................................... Szeghy József aláírás

45


4. számú melléklet Az esélyegyenlőségi terv célcsoportjainak sajátos jellemzői A nők A nők a mai magyar munkavállalók jelentős részét teszik ki, hátrányos helyzetük a munkaerőpiacon nem kérdéses. A 2001. év adataival összehasonlítva, a férfiak munkanélküliségi rátája minden korcsoportban csökkent, a nők esetében azonban nőtt. A nők közt megfigyelhetően magasabb a felsőfokú képzettségűek aránya, mégis átlagosan mintegy 20%-al keresnek kevesebbet férfi társaiknál. Az alacsonyabb bérek mellett az elhelyezkedés és az állás megtartása is nehezebb számukra. Míg a fiatal, magasan képzett nőknek nagyon jók az esélyeik, addig a kisgyermekes anyák már nehezen jutnak álláshoz. Össze kell hangolniuk a családi kötelezettségeiket a munkahelyi elvárásokkal, ami sokszor a munkáltató nemtetszésével találkozik. Az idősebb nőket a negyven év fölötti korosztály általános elhelyezkedési nehézsége ugyancsak sújtja. Magasabb a nők aránya a részmunkaidős foglalkoztatásban is. Fontos, hogy a nőket rugalmas lehetőségekkel segítsük, hogy családjukban és munkahelyükön is helyt tudjanak állni. A részmunkaidőben foglalkoztatottaknak is biztosítani kell ugyanazokat a juttatásokat és lehetőségeket, mint a teljes munkaidőben dolgozóknak. A negyven év feletti munkavállalók A negyven év feletti munkavállalóknak szinte mindig nehezebb elbocsátás után új állást találniuk. Ez legfőképp az alkalmazottakra vonatkozik. A vezetők könynyebben találnak munkát. Sokszor igazságtalanul és diszkriminatív módon hangzik el az a megállapítás, hogy a negyven év felettiek nem tudnak lépést tartani a fiatalokkal, nem olyan magas a termelékenységük. Hiszen nagy részük hosszú évek tapasztalatával, gyakorlatával áll a háta mögött. A negyven év felettiek körében alacsonyabb a nyelvtudás és a számítógépes ismeretek szintje is. Így mindenképpen nagy hangsúlyt kell fektetni a képzésben, továbbképzésben való részvételükre. A negyven év feletti munkavállalók fizikai állapota is változó. Érdemes a munkáltatónak nagyobb hangsúlyt fektetni ezen korosztály egészségügyi szűrővizsgálatainak, egészséges munkakörülményeinek megteremtésére, támogatására. Ugyancsak sajátossága ennek a csoportnak, hogy közeledik a nyugdíjazásuk ideje, így segíti őket a különböző kiegészítő nyugdíjbiztosítási programok bevezetése, a nyugdíjas korba való átmenetet segítő programok.

46


Roma identitású személyek Az 1990. évi népszámlálás adatai alapján a roma népesség száma 142.683 fő, a 2001. évi népszámláláskor 189.984-en vallották magukat roma nemzetiségűnek. Szakértői és roma szervezetek becslései alapján 450.000 - 600.000 roma ember él Magyarországon. Demográfiai becslések alapján a népességen belüli arányuk nő. A roma fiatalok mindössze 77%-a tudja befejezni az általános iskolát és a felsőoktatásban való részvételük jóval alacsonyabb, mint a nem roma népességé. Munkaerő-piaci szempontból a piacgazdasági átalakulás legnagyobb vesztese a roma népesség. A rendszerváltást követően a munkaképes korú romáknak több mint a fele veszítette el állását, ezért minden munkaerőpiaci mutatójuk sokkal rosszabb, mint a nem roma lakosságra vonatkozó adatok. Foglalkoztatottsági szintjük mintegy a fele, munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse, az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem roma lakosságénak. Az iskolázatlan és szakképzetlen romák számára az elsődleges munkaerőpiac alig kínál kereső foglalkozást, és még az alkalmi munkavállalás területén is hátrányban vannak. Jelenleg a roma identitás nyilvántartására szigorú keretek közt van lehetőség, a legnehezebben leküzdhető hátrány többek közt a velük szembeni előítélet, ami ellen a munkaáltató az egyenlő bánásmód minden területen történő tiszteletben tartásával tehet. Érdemes a romák nem nemzetiségükből fakadó hátrányaira koncentrálni, ilyen probléma például az általános szegénység, a családos helyzet, és az alacsony képzettség. Érdemes olyan képzéseket biztosítani a munkahelyen, amelyek az alacsonyan kvalifikált munkaerőt általában segítik, ugyancsak érdemes a családi támogatások, lehetőségek kibővítése.

Fogyatékos személyek A fogyatékos emberek esetében a legnagyobb problémát a munkaerő-piaci esélyegyenlőség megteremtése jelenti. A KSH 2002-ben végzett vizsgálata alapján a 656 ezer munkavállalási korúnak minősülő tartós egészségi problémát jelző személy közül kevesebb, mint 95 ezren voltak jelen a munkaerőpiacon, ebből is közel 10 ezren munkanélküliként. A tartós egészségi problémával, fogyatékossággal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatároltak, tíz érintettből mindössze egy dolgozik, a foglalkoztatottakon belül pedig e csoport kevesebb, mint 1/5-ét alkalmazták speciális (ún. védett, támogatott) munkahelyen. A fogyatékkal élő személyek számára alapvető fontosságú a munkájuk ellátásában akadályozó akár fizikai akár eljárásbeli tényezők lebontása, az egyenlő hozzáférés biztosítása.

47


48

RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

Recommend Documents