SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT RIDENS SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
1
TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................................... 7 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja ................................................ 7 2. Az intézmény főbb adatai............................................................................. 7 3. A közoktatási intézmény jogállása, tevékenysége, jogosultságai ......... 10 3.1. A Ridens Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium ....................... 10 3.2. A tagintézmény jogállása........................................................................ 10 3.3. Az intézmény további szervezeti egységeinek (intézményegységeinek) jogállása ............................................................................................................. 10 3.4. Az intézmény tevékenységi köre, működésének forrásai, feladatmutatók megnevezése, köre és mértéke.......................................................................... 11 3.4.1. 3.4.2. 3.4.3. 3.4.4. 3.4.5.
A közoktatási intézmény alaptevékenységének minősítése ....................................... 11 A közoktatási intézmény alaptevékenysége ............................................................... 12 Az intézmény nem vállalkozási tevékenységnek minősülő tevékenysége ................. 14 Az intézmény tevékenységének az egyes szervezeti egységek közötti megosztása 15 Feladatmutatók megnevezése, köre és mértéke: ....................................................... 15
3.5. Az intézmény jogosultságai .................................................................... 15 II. RÉSZ.................................................................................................................... 17 1. Az intézmény tagoltsága és szervezeti felépítése, a szervezeti egységek feladatai ................................................................................................................ 17 1.1. Az intézmény szervezeti egységei.......................................................... 17 1.2. A közoktatási intézmény területi, ezen belül az oktatási-nevelési intézmények típusai alapján felállított szervezete............................................... 17 1.3. További belső szervezeti egységek ........................................................ 18 1.4. A közoktatási intézmény teljes szervezeti felállása................................. 18 1.5. Vezetői struktúra..................................................................................... 19 1.5.1. 1.5.2.
A székhelyintézmény igazgatóhelyettesei................................................................... 20 A székhelyintézmény és a tagintézmény-vezető kapcsolata ...................................... 21
2. A vezetők, a dolgozók közötti jogkörök, feladatok megosztása, a kapcsolattartás szabályai ................................................................................... 21 2.1. A helyettesítés rendjének szabályai........................................................ 21 2.1.1. 2.1.2.
A helyettesítés rendje a vezetői munkakörök területén............................................... 22 A beosztott dolgozók helyettesítésének rendje........................................................... 22
2.2. Az intézmény képviseleti rendje, a vezetők és dolgozók aláírási jogosultsága .............................................................................................................. 22 2.2.1. Képviseleti jogkör ........................................................................................................ 23 2.2.2. A közoktatási intézmény igazgatójának képviseleti joga............................................. 24 2.2.3. Az igazgató aláírási joga ............................................................................................. 24 2.2.4. A kollégiumvezetők, a gazdaságvezető, a gyakorlati oktatás-vezetők, és a további kisebb szervezeti egységek vezetőinek, valamint az alkalmazottak képviseleti jogköre ........... 25 2.2.5. Az általános igazgatóhelyettes képviseleti és kiadmányozási jogköre ....................... 25 2.2.6. A székhely kollégiumvezetőjének a képviseleti jogköre.............................................. 26 2.2.7. A tagintézmény vezetőjének képviseleti és kiadmányozási jogköre........................... 26 2.2.8. A tagintézmény kollégiumvezetőjének képviseleti és kiadmányozási jogköre ........... 27 2.2.9. Az intézmény jogi vonatkozású ügyeinek eljárási szabálya........................................ 27
2.3. Az intézményi szervezeti egységek vezetői és alkalmazottai feletti szakmai irányítási jogosultság szabályai ............................................................ 27 2.3.1. Az igazgató közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek .............................. 28 2.3.2. Az általános igazgatóhelyettes és gyakorlati oktatás-vezető közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek ................................................................................................ 28 2.3.3. A székhelyintézmény kollégium- és rehabilitációs-vezetőjének közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek ................................................................................................ 29
2
2.3.4. A tagintézmény kollégium- és rehabilitáció-vezetőjének közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek ................................................................................................................. 29 2.3.5. A székhelyintézményben az igazgató közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek ................................................................................................................................... 29 2.3.6. Tagintézmény-vezető közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek............... 30 2.3.7. Gazdasági vezető közvetlen szakmai irányítási jogköre............................................. 30 2.3.8. A gazdasági vezető közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek.................. 31 2.3.9. A székhelyintézmény gondnoka közvetlen irányítási jogköre ..................................... 31 2.3.10. A székhelyintézmény élelmezés-vezetője közvetlen irányítási jogköre.................. 31 2.3.11. A tagintézmény gondnoka közvetlen irányítási jogköre.......................................... 32
2.4. 2.4.1. 2.4.2. 2.4.3. 2.4.4. 2.4.5. 2.4.6.
A munkáltatói, a fegyelmi és a kártérítési jogkör gyakorlásának szabályai 32 Munkáltatói jogkörök.................................................................................................... 32 Az intézmény igazgatója feletti munkáltatói jogkör gyakorlója.................................... 34 Igazgató munkáltatói jogköre ...................................................................................... 34 A tagintézmény-vezető munkáltatói jogköre ............................................................... 34 A tagintézmény további vezető beosztású dolgozóinak munkáltatói jogköre ............. 35 A fegyelmi és a kártérítési jogkör gyakorlásának szabályai........................................ 35
2.5. A gazdálkodási szabályok és gazdálkodási jogkörök gyakorlásának szabályai............................................................................................................. 35 2.5.1. Gazdálkodási szabályok.............................................................................................. 35 2.5.2. A gazdálkodási jogkörök gyakorlásának szabályai ..................................................... 37 2.5.2.1. A költségvetésben előirányzott rendelkezési jogosultság szabályai .................. 37 2.5.2.2. A gazdálkodás vertikális folyamatai, ebből adódó jogkörök szabályai ............... 38 2.5.2.3. Az utalványozás szabályai.................................................................................. 39
2.6. 2.7.
Egyéb igazgatói jogkörök átruházása ..................................................... 41 További vezetők és testületek ................................................................ 41
2.7.1. Az általános igazgatóhelyettes.................................................................................... 41 2.7.2. Gyakorlati oktatás vezető (a saját telephelyén) .......................................................... 42 2.7.3. A tagintézmény-vezető ................................................................................................ 43 2.7.4. A kollégium- és rehabilitációs-vezető .......................................................................... 44 2.7.5. A rehabilitációs szakterületen folyó munka irányítása ................................................ 45 2.7.6. A gazdasági vezető ..................................................................................................... 46 2.7.7. Az iskolavezetőség...................................................................................................... 47 2.7.7.1. Igazgatói tanács.................................................................................................. 47 2.7.7.2. Tagintézmény iskolavezetősége ........................................................................ 47 2.7.8. A nevelőtestület ........................................................................................................... 48 2.7.8.1. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet .................................................................. 49
2.8. Az üzemi tanács és az intézmény közötti kapcsolattartás általános szabályai............................................................................................................. 49 III. RÉSZ MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK ....................................................................... 50 1. Az intézmény működési rendje ................................................................. 50 1.1. Az iskolában, kollégiumban tartózkodás rendje ...................................... 50 1.1.1. 1.1.2. 1.1.3. 1.1.4. 1.1.5. 1.1.6. 1.1.7. 1.1.8. 1.1.9.
1.2. 1.2.1. 1.2.2.
1.3. 1.4.
Az iskola nyitvatartási rendje....................................................................................... 50 A kollégiumban tartózkodás rendje ............................................................................. 50 Tanári ügyelet az iskolában......................................................................................... 50 Az iskolában és kollégiumban tartózkodás szabályai ................................................. 50 Ügyelet a nyári szünetben........................................................................................... 50 Az iskola éttermének rendje ........................................................................................ 51 A titkárság rendje......................................................................................................... 51 Az iskolai könyvtár rendje............................................................................................ 51 A vezetők iskolában tartózkodási rendje ..................................................................... 51
A tanítási órák rendje.............................................................................. 51 Az elméleti tanítási órák rendje ................................................................................... 51 A szakmai gyakorlati oktatás rendje............................................................................ 52
A nyári összefüggő szakmai gyakorlat.................................................... 52 A tanítás utáni zárás ............................................................................... 52
3
1.5. 1.6.
Munkarend módosulása ......................................................................... 52 A tanórán kívüli foglalkozások szervezési formái, rendje........................ 52
1.6.1. Szervezeti formák........................................................................................................ 52 1.6.1.1. Szakkörök ........................................................................................................... 53 1.6.1.2. Iskolai sportkör.................................................................................................... 53 1.6.1.3. Rehabilitációs foglalkozások............................................................................... 53 1.6.1.4. Kollégiumi szilencium ......................................................................................... 53 1.6.1.5. Szabadidős programok....................................................................................... 53
1.7. A pedagógusok, (szakoktatók) munkarendje.......................................... 54 1.8. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, nem pedagógus dolgozók munkarendje....................................................................................................... 56 1.9. Az iskola tanulóinak a munkarendje ....................................................... 56 1.10. A tanév helyi rendje ................................................................................ 57 1.11. Az iskola létesítményeinek, helyiségeinek használati rendje.................. 57 1.11.1. 1.11.2. 1.11.3. 1.11.4. 1.11.5. 1.11.6. 1.11.7. 1.11.8. 1.11.9. 1.11.10. 1.11.11. 1.11.12. 1.11.13.
A számítástechnikai tantermek, a szertárak és a tanműhelyek használata ........... 58 Az iskolai könyvtár használata................................................................................ 58 A tornaterem használata ......................................................................................... 58 Az iskola aulájának használata ............................................................................... 58 Az iskolai udvar használata .................................................................................... 58 A gyógytornaszoba használata ............................................................................... 58 A tanári szoba használata....................................................................................... 59 A kollégium ügyeletesi szoba használata ............................................................... 59 A kollégiumi szobák használata.............................................................................. 59 Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők által használt helyiségek ............... 59 A helyiségek zárása ................................................................................................ 59 Az intézmény helyiségeinek a hasznosítása, bérbeadása ..................................... 60 Az intézmény eszközeinek használata ................................................................... 60
1.12.
A térítési díj, a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó szabályok 60 1.13. A pedagógusok kijelölésének az elvei a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokra ...................................................................................... 60 1.13.1. 1.13.2. 1.13.3.
1.14. 1.15.
Az ünnepélyek, megemlékezések rendje ............................................... 61 Iskolai hagyományaink ........................................................................... 62
1.15.1. 1.15.2.
1.16. 1.17.
A megbízás, a kijelölés általános elve .................................................................... 61 Főbb megbízások.................................................................................................... 61 A nevelő-oktató munkával összefüggő teendők díjazása....................................... 61
Hagyományaink ...................................................................................................... 62 A Diákönkormányzat által szervezett rendezvények .............................................. 62
Mindennapi testedzés formái.................................................................. 62 A rendszeres egészségügyi felügyelet rendje ........................................ 63
1.17.1. 1.17.2. 1.17.3. 1.17.4. 1.17.5.
Kötelező vizsgálatok ............................................................................................... 63 Gondozási feladatok ............................................................................................... 63 Betegellátás ............................................................................................................ 63 Közegészségügyi és járványügyi feladatok ............................................................ 63 Mentálhigiénés feladatok ........................................................................................ 64
1.18. 1.19. 1.20. 1.21.
Intézményi védő-óvó előírások ............................................................... 64 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ............... 65 A reklámtevékenység szabályozása....................................................... 66 Az alkalmazottak vallásgyakorlással összefüggő jogai és kötelezettségei 66 1.22. A felnőttoktatás formái (kjt. 78. §.) .......................................................... 67 1.23. A tankönyvrendelés szabályozása.......................................................... 67 1.24. Az iskolai könyvtár igénybevételének, működésének szabályai ............. 67 2. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje ....................................... 68 2.1. A tagintézmény jogállása........................................................................ 68
4
2.2. A vezetők közötti kapcsolattartás rendje................................................. 68 2.3. A tagintézmény működésének rendje..................................................... 69 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének a rendje ............................... 69 3.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak .............................. 69 3.2. Az ellenőrzések célja .............................................................................. 70 3.3. Az ellenőrzés formája, módszerei........................................................... 70 IV. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGI ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEI KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE.......................................................... 71 1. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek közötti kapcsolat .... 71 2. A nevelőtestület és a tanulóközösségek, valamint a diákönkormányzat kapcsolata ............................................................................................................ 71 2.1. A közoktatási törvény 62. §. (2) bekezdésében, a 63. §. (3) és (4) bekezdésében foglaltakhoz ................................................................................ 71 2.2. A közoktatási törvény 62., 63. §. (7), a 64. §. (2) bekezdésében foglaltakhoz ........................................................................................................ 71 2.3. A közoktatási tv. 63. §. (5) bekezdésében foglaltakhoz .......................... 72 3. Az iskola szervezeti egységei közötti kapcsolattartás ............................ 72 4. Kapcsolat a szülői munkaközösséggel .................................................... 72 4.1. A szülőkkel való közvetlen kapcsolat formái........................................... 73 4.2. A szülői munkaközösség jogköre............................................................ 73 5. Kapcsolat az iskolaszékkel........................................................................ 73 6. Kapcsolat az iskolai sportkörrel [Kt. 52. §. (9.)] ....................................... 74 6.1. Az iskolai sportkör működése ................................................................. 74 6.2. Az iskolai sportkör gazdálkodása............................................................ 74 7. Kapcsolat a kollégiumi és az iskolai közösségek között ........................ 74 8. A nevelőtestületi feladatok átruházása, és az arról készült beszámoló rendje.................................................................................................................... 75 8.1. A nevelőtestület által a szakmai munkaközösségre ruházott jogkörök ... 75 8.2. A nevelőtestület döntési jogköre fegyelmi ügyekben .............................. 75 9. Külső kapcsolatok ...................................................................................... 76 V. RÉSZ A TANULÓK FELVÉTELÉNEK, TANULMÁNYI ELŐMENETELÉNEK, JUTALMAZÁSÁNAK AZ ELVEI, FORMÁI, A HIÁNYZÁSOK IGAZOLÁSA........... 77 1. A tanulók felvétele az iskolába .................................................................. 77 1.1. Felvételi előírások................................................................................... 77 1.2. A felvételi jelentkezés módja................................................................... 77 2. A tanulók felvétele a kollégiumba ............................................................. 77 2.1. A felvételi jelentkezés módja, elbírálása ................................................. 77 2.2. A kollégiumi ellátás díja .......................................................................... 78 3. A tanulók tanulmányi előmenetele............................................................ 78 3.1. Javító-, osztályozó és különbözeti vizsgák lebonyolításának a rendje.... 78 3.2. Próbavizsga ............................................................................................ 78 3.3. A tanulók teljesítményének ellenőrzése, értékelése ............................... 78 4. A tanulók jutalmazásának elvei és formái ................................................ 79 4.1. A jutalmazás alapja................................................................................. 79 4.2. Az elismerés fokozatai............................................................................ 79 4.3. Igazgatói, tagintézmény-vezetői dicséret................................................ 80 4.4. Nevelőtestületi dicséret........................................................................... 80 4.5. Közösségnek adható dicséretek, jutalmak.............................................. 80 5. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásuk elvei ..................... 80 5.1. Az alkalmazható fegyelmező intézkedések ............................................ 80
5
5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5.
Tanári, nevelőtanári figyelmeztetés............................................................................. 80 Osztályfőnöki, csoportvezető nevelőtanári figyelmeztetés.......................................... 81 Osztályfőnöki, csoportvezető tanári intés, megrovás.................................................. 81 Az igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás ............................................................. 81 A nevelőtestületi figyelmeztetés, intés, megrovás ...................................................... 81
6.
A tanulók távolmaradásának engedélyezési rendje ................................ 81 6.1. A távolmaradás okának bejelentési kötelezettsége ................................ 81 6.2. A távolmaradás engedélyezési jogköre .................................................. 81 7. A tanulók távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések ...................................................................................................... 82 7.1. A hiányzások igazolásának elfogadható mennyisége, módja................. 82 7.2. A mulasztások igazolásának kezelése ................................................... 82 7.3. Késés, igazolatlan mulasztás ................................................................. 82 8. Szociális ösztöndíj és támogatás megállapításának és felosztásának elvei 83 8.1. Kérelem benyújtása, elbírálása............................................................... 83 8.2. A szociális támogatások fedezete........................................................... 83
6
I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Köt.), valamint a végrehajtására kiadott a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/ 1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: vhr.) alapján a RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium többcélú közoktatási intézmény szervezetének felépítését, működésének szabályait az alábbiak szerint állapítom meg: 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait, annak érdekében, hogy az alap és kerettantervben, valamint az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. 2. Az intézmény főbb adatai Az intézmény alapítója: Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány alapításkori címe:
1145 Budapest, Amerikai út 96.
Az intézmény fenntartója: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány címe:
1135 Budapest Tüzér u. 33.35.
Az alapító okirat száma és kelte: 3469/1997. 07. 31. Módosítása:
135/1998. 04. 03. sz. Kuratóriumi határozat
Tagintézmények: 204/1998. 08. 28. sz. Kuratóriumi határozat Egységes szerkezetben (módosítás): 61/2000. 12. 15. sz. Kuratóriumi határozat 2007. 06. 06. /58. sz. Kuratóriumi határozat 2008. 11. 04. FSZEK Kuratóriumi határozat 2009. 03. 26. 388/2009 FSZK Kuratóriumi határozat Az intézmény elnevezése:
7
Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Szakképző Iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma, majd 2009. szeptember 1-től: RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Székhelye: 2660 Balassagyarmat, Nyírjespuszta 5. Pf. 102. OM azonosítója: 100804 Tagintézménye: RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium nyíregyházi tagintézménye Telephelye: 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 34-38. A működést engedélyezte: Balassagyarmat – Nyírjes: Nógrád Megyei Főjegyző Működési engedély
Nyilvántartási száma: 1114-6/1998.
Módosítva: 1016-2/1999. 1096-7/1999. 1088-2/2000. 898-7/2001. 1255-3/2002. 1212-3/2004. Egységes szerkezetbe foglalt működési engedély
730-4/2005.
Egységes szerkezetbe foglalt működési engedély
579-2/2006.
Nyíregyháza: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Főjegyzője Működési engedély
Nyilvántartási száma: 1283-3/1997.
Módosítva: 1231-2/2001. 1231-3/2001. 1231-4/2001. 1200-4/2004.
8
884-6/2006. Egységes szerkezetbe foglalt működési engedély
443-2/2005.
Módosítva: 443-9/2005. 884/2006 884-6/2006 275-4/2007 1182/2008 A közoktatási intézmény típusa: Többcélú, egységes közoktatási intézmény Az intézmény számlaszámai és elnevezésük: Székhely intézmény: Balassagyarmat-Nyírjes 11741017-20034742 alszámla OTP Bank NyRt Észak-Keleti Régió 2660 Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 44. 117444003-20921736 beruházási alszámla OTP Bank NyRt Észak-Keleti Régió Nyíregyháza, Rákóczi út 1. Tagintézmény: 117444003-20921169 költségvetési elszámolási számla OTP Bank NyRt Észak-Keleti Régió 4400 Nyíregyháza, Rákóczi út 1. Az intézmény statisztikai számjele:
9
18799231 8022 599 15 Az intézmény adószáma: 18799231-2-15 Az intézmény tb-törzsszáma: 18439012 3. A közoktatási intézmény jogállása, tevékenysége, jogosultságai 3.1. A Ridens Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium (továbbiakban: intézmény), mint önállóan gazdálkodó közoktatási intézmény, az alapító okiratában és a Köt., valamint ehhez kapcsolódó jogszabályokban előírt feladatait az ország egész területén látja el. Az intézmény jogi személy, a Köt. 37.§. /1/ bekezdése és az alapító okirat alapján. Az intézmény az alapító, illetőleg a fenntartó által biztosított pénzeszközök, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A Köt. 39. §. /1/ bekezdése alapján az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. A jogszabályokban és az alapító okiratában meghatározott szakmai és gazdálkodási feladatait, valamint jogkörét, az igazgató – mint egyszemélyi felelős – vezetésével látja el. (Köt. 54. §. és 55. §. rendelkezései.) A fenntartói irányítás nem sértheti a nevelési-oktatási intézmény szakmai önállóságát, az intézmény szakmai döntési hatásköreit. (Köt. 106. §.) 3.2. A tagintézmény jogállása A tagintézmény a Köt. 122. §. /1/ bekezdés 33. pontja értelmében a székhelyen kívül, a 2. pontban meghatározott telephelyen működő intézményegységek, amelyek a székhelyintézménnyel – az alapító okiratban meghatározott – azonos feladatot látnak el. A tagintézmények, mint szervezeti egységek nem rendelkeznek önálló, sem részben önálló gazdálkodási jogkörrel, mert nincs jogi személyiségük, nem jogi személyek. A Köt. 55. §. /1/ bekezdés b.) pontja alapján az önálló intézmény tagintézményeinek élén tagintézmény- és gyakorlati oktatás-vezetők állnak. A székhelytől való jelentős távolság miatt az igazgató, a képviseleti és irányítási jogkörét az SZMSZ II. részének rendelkezései alapján esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében átadja a tagintézmény- és a gyakorlati oktatás-vezető részére. 3.3. Az intézmény további szervezeti egységeinek (intézményegységeinek) jogállása
10
Az intézmény szervezeti egységeinek pontos felsorolását az SZMSZ II. rész rendelkezései tartalmazzák. Ezek közül kiemelkedő a szakközépiskola általánosan művelő négy évfolyama, a kollégium, a szakképző iskola, a speciális szakiskola, melyek e többcélú intézmény kollégiumi nevelésének és iskolai oktatásának alapfeladatát látják el. Az alapító okirat az intézmény címében kiemelten jelöli meg az iskolát és a kollégiumot, amelyeket ugyan az nem jelöl meg intézményegységként, de a Köt. 121. §. /1/ bekezdés 15. pontja, a 20. §. /1/ bekezdése és az 55 §. /1/ bekezdés b) pontja alapján intézményegységnek kell minősíteni. Ezen szervezeti egységek nem önállóan és nem részben önállóan gazdálkodók, nem jogi személyek. A kollégium élén kollégiumvezető áll. Az egységes szervezetű iskola élén az iskolai ügyekért felelős igazgató-helyettes áll, aki egyben az igazgató általános helyettese. Munkáját gyakorlati oktatás-vezető segíti. A tagintézményben iskolai intézményegység-vezető a tagintézmény-vezető. Munkáját gyakorlati oktatás-vezető segíti. A kollégiumvezető és a gyakorlati oktatás-vezető feladatköre és helyettesítés rendje megegyezik a székhelyintézmény ugyanazon beosztású vezetőjével. Az intézmény vezetője az igazgató, a képviseleti és irányítási jogkörét az SZMSZ II. részének rendelkezései alapján esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében átadja az iskolai ügyekért felelős (általános) igazgató-helyettes és a kollégium- és rehabilitáció-vezetői részére. Az igazgató, a Köt. 54. §. /1/ bekezdése által biztosított jogkörében alakította ki az intézmény további belső szervezeti egységeit. Elnevezésüket és feladatukat az SZMSZ II. része tartalmazza. Ezen szervezeti egységek nem önállóan és nem részben önállóan gazdálkodók, nem jogi személyek. Élükön – a Köt. 1. számú melléklete alapján – az igazgató által megbízott vezetők állnak. Az igazgató, a képviseleti és irányítási jogkörét az SZMSZ II. részének rendelkezései alapján esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében adja át a belső szervezeti egységek vezetői részére. 3.4. Az intézmény tevékenységi köre, működésének forrásai, feladatmutatók megnevezése, köre és mértéke A közoktatási intézmény a Köt. rendelkezéseiben meghatározott, közoktatási feladatok ellátására létesített intézmény. (Köt. 37. §. /1/ bekezdés) Az egységes iskola pedagógiai feladatellátás tekintetében szervezetileg egységes intézmény. (Köt. 33. §. /3/ bekezdés) 3.4.1. A közoktatási intézmény alaptevékenységének minősítése
11
Alaptevékenységnek minősül az a tevékenység, amelyet az intézmény – nem haszonszerzés céljából – feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel az erre vonatkozó okiratokban, működésére vonatkozó tervekben, jogszabályokban meghatározottak szerint végez. E közoktatási intézmény hatáskörébe tartozó alaptevékenységet az alapító okiratok, a Köt. és a vhr. határozzák meg, továbbá a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szakt.) és végrehajtására kiadott rendeletek, az adaptált szakmai programok, a kerettanterv, a pedagógiai program és a helyi tantervek. 3.4.2. A közoktatási intézmény alaptevékenysége Sajátos nevelési igényű, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, (halmozottan fogyatékos), pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (dyslexia, dysgraphia, dyscalkulia, kóros aktivitászavar, stb.), valamint szociálisan vagy mentálisan hátrányos helyzetű vagy egészségkárosodott, nem fogyatékos tanulók nappali oktatás munkarendje szerinti nevelése, oktatása. (Maximum 10 %ban!) A szakiskola, speciális szakiskola (TEÁOR száma: 80.21 és 80.22) Általános műveltséget megalapozó évfolyamain: A szakiskola kilencedik, tizedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, továbbá a kilencedik évfolyamán pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik évfolyamán pályaorientáció, valamint szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Szakképzési évfolyamain, speciális szakiskolában (11. – 12. – 13. évfolyamon): Munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismeretek oktatása 2 évfolyamon Az alább megjelölt szakmák elméleti és gyakorlati oktatása: OKJ-szám
Szakma megnevezése
FEORszám
31 542 02 01003101
Bőrtárgykészítő (részszakképesítés)
7333
33 346 01 0100 31 01
Gépíró (részszakképesítés)
4193
33 346 01 0100 31 02
Gépíró, szövegszerkesztő (részszakképesítés)
4193
33 811 03 0100 31 02
Gyorséttermi-és ételeladó
5124
54 481 03 0000 00 00
Informatikai rendszergazda
3131
33 346 01 1000 00 00
Irodai asszisztens
4193
33 811 03 0100 21 01
Konyhai kisegítő (részszakképesítés)
5124
12
31 215 02 0010 30 04
Népi kézműves - Fazekas
3729
31 215 02 0010 31 04
Népi kézműves - Takács
3729
54 622 01 0100 21 01
Parkgondozó (részszakképesítés)
3129
33 811 03 1000 00 00
Szakács
5124
54 481 03 0100 52 01
Számítástechnikai szoftverüzemeltető (részszakképesítés)
3131
52 347 03 0100 31 01
Számítógépes adatrögzítő (részszakképesítés)
4292
54 481 01 0100 31 01
Számítógépes műszaki rajzoló (részszakképesítés)
3194
33 523 01 1000 00 00
Számítógép-szerelő, - karbantartó
7444
52 347 03 00 00 00 00
Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati aszszisztens
4292
54 346 01 0010 54 03
Ügyintéző titkár
4191
Készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés 9-12. évfolyamon A készségfejlesztő speciális szakiskola kilencedik, tizedik évfolyamán alapismereteket megerősítő nevelés-oktatás-képzés folyik, továbbá pályaorientációs gyakorlati oktatás a nem OKJ képzések területén. Középsúlyos értelmi fogyatékosok munkába állást és életkezdést elősegítő képzése Nem OKJ szerint szakmai program modulok készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók számára Háztartástan Konyhai munka- konyhai kisegítő munka Számítástechnikai alapismeretek Szakközépiskola (TEÁOR száma: 80.22) a) Általános műveltséget megalapozó évfolyamain érettségire készít fel, négy évfolyamon. A 9-12. évfolyamokon szakmacsoportos oktatást folytat. b) Tizenharmadik évfolyamon fejeződik be az oktatás, ha a 9. évfolyamon intenzív nyelvi előkészítést, a tizedik-tizenharmadik évfolyamon pedig emelt szintű nyelvi felkészítést végeznek. •
Kollégiumi, speciális kollégiumi ellátás (TEÁOR száma: 55.23)
13
•
A képzésben résztvevő tanulók szervezett étkeztetése (TEÁOR száma: 55.51; 55.52)
•
Iskolai sportkörök működtetése (TEÁOR száma: 92.62)
•
Iskola-egészségügyi ellátás az iskolai és a kollégiumi tanulók részére (TEÁOR száma: 85.14; 85.32)
•
Testnevelés, könnyített és gyógy-testnevelés (TEÁOR száma: 92.62)
•
Gyermekek, tanulók felügyelete, készenlét, ügyelet (TEÁOR száma: 55.23; 80.21; 80.22)
•
Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezése. Mentálhigiénés ellátás. Gyógytorna, fizikoterápiás ellátás (TEÁOR száma: 26.15; 26.21; 36.61; 85.12; 85.14; 85.32)
•
Felzárkóztató oktatás (TEÁOR száma: 80.21; 80.22)
•
Felnőttoktatás. Felnőttek szakmai képzése OKJ-s szakmákban (TEÁOR száma: 80.42) 5.12.
•
Közös iskolai és kollégiumi könyvtár működtetése (TEÁOR száma: 92.51)
•
Tanműhelyek, tangazdaság, tankert, tanudvar, tankonyha, taniroda, gyakorló és szaktanterem működtetése és fenntartása (TEÁOR száma: 01.11; 01.12; 01.22; 01.23; 01.24; 01.30)
•
A képzésben résztvevő tanulók számára tankönyvek értékesítése (TEÁOR száma: 52.47)
•
Munkaközvetítő szolgáltatás 3.4.3. Az intézmény nem vállalkozási tevékenységnek minősülő tevékenysége
Az intézmény azon tevékenysége nem minősül vállalkozási tevékenységnek, amelyet az alapító okiratában meghatározott alaptevékenységen belül, annak feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljából végez. Ezen tevékenység az alaptevékenységen belül kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységnek minősül. Kiegészítő tevékenységek: -
Speciális szakoktatást végző szakemberek elméleti, gyakorlati képzése, továbbképzése (TEÁOR száma: 80.42)
-
Képzési profil szerinti szolgáltatások (TEÁOR száma: 80.42)
-
Helyiségek, szálláshelyek bérbeadása (TEÁOR száma: 55.23; 70.10; 71.34)
14
-
Egyéb nem melegkonyhás vendéglátóhely üzemeltetése (TEÁOR száma: 55.30) és élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelem (TEÁOR száma: 52.11)
-
Iskolarendszeren kívüli oktatás (TEÁOR száma: 80.42)
-
Alapfeladatok során létrehozott áru és készlet értékesítése (TEÁOR száma: 52.21; 52.48)
- Alaptevékenység körében végzett szolgáltatások nyújtása (TEÁOR száma: 52.71; 60.23; 72.60; 92.62; 92.72) Általános rendelkezés: Az alap és kiegészítő tevékenységek során csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások, azok fokozott kihasználásával, az alapfeladatok jobb ellátása érdekében értékesíthetők. 3.4.4. Az intézmény tevékenységének az egyes szervezeti egységek közötti megosztása Az intézmény tevékenységének az egyes szervezeti egységek közötti megosztását, illetve a szervezeti egységek, azok vezetőinek részletes feladatait, továbbá a vezetők jogköreit az SZMSZ II. része tartalmazza. 3.4.5. Feladatmutatók megnevezése, köre és mértéke: Feladatmutató megnevezése
egysége
Intézményegységek feladatmutatóinak értéke Nyírjes
Nyíregyháza
Összesen
Iskolai szakképzés gyakorlati férő helyeinek száma
fő
80
90
190
Szakiskolai és szakközépiskolai elméleti és szakmai oktatás, felzárkóztató oktatás férőhelyeinek száma
fő
70
110
160
Gyógypedagógiai ellátás férőhelyek száma
fő
150
200
350
Kollégiumi ellátás (ép és fogyatékkal élő, integrált) férőhelyek száma
fő
130
160
290
Iskolában szervezett intézményi étkezés élelmezési napjainak száma
fő
185
185
185
3.5. Az intézmény jogosultságai
15
Jogosult az intézmény – mely egyben kötelessége is – a Köt. 40. §. és a 2. sz. mellékletben meghatározottak alapján az alkalmazottak és a tanulók személyes és különleges adatait nyilvántartani. A hivatkozott rendelkezések szerint a nyilvántartott adatokat az intézmény jogosult az ott meghatározott szervek felé továbbítani. Az intézmény a dolgozói részére kiállíthat: -
a pedagógusok részére pedagógus igazolványt,
-
utazási igazolványt.
A tanulók részére: -
diákigazolványt,
-
a fogyatékos tanulók részére utazási igazolványt,
-
az elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt,
-
a székhely-intézmény és a tagintézmény az alapító okiratban, a működési engedélyekben engedélyezett, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő azonosító számú és megnevezésű szakképesítést igazoló bizonyítványt a 3.4.1. pontban megjelölt szakmák sikeres vizsgája után,
-
a szakközépiskola négy évfolyamának eredményes elvégzése után tanévenként szakközépiskolai év végi bizonyítványt, eredményes érettségi után közép- vagy emelt szintű érettségi bizonyítványt.
16
II. RÉSZ
1. Az intézmény tagoltsága és szervezeti felépítése, a szervezeti egységek feladatai 1.1. Az intézmény szervezeti egységei Az intézmény két szervezeti egységre tagolódik: Székhelyintézmény: Balassagyarmat-Nyírjes Telephelyen működő tagintézmény: Nyíregyházán A székhely és a telephelyek jogállását az SZMSZ I. része részletesen meghatározza. 1.2. A közoktatási intézmény területi, ezen belül az oktatási-nevelési intézmények típusai alapján felállított szervezete A székhellyel és tagintézménnyel rendelkező többcélú közoktatási intézmény szervezetileg egységes intézmény. E kereteken belül jelenleg három nevelési-oktatási intézmény alapfeladatát látja el: -
9-10. évfolyamos általánosan művelő szakiskolai oktatás
-
az érettségire felkészítő szakközépiskolai négy évfolyamos oktatás
-
kollégiumi nevelés és
-
speciális szakiskolai, szakképző iskolai képzés.
A Köt. 121. §./1/ bekezdése alapján e három alapfeladatot ellátó szervezeti egység intézményegységnek minősül. Azaz egy-egy intézményegységnek minősül a törvényi rendelkezés alapján a három oktatási-nevelési intézménytípus, egy intézményen belül./ szakközépiskola, szakiskola /speciális szakiskola/, kollégium/ A székhely – központi intézményben három intézményegység működik: -
érettségire felkészítő 4 évfolyamos szakközépiskola és annak szakképző évfolyamai;
-
a szakiskola /speciális szakiskola/ általánosan művelő 9-10. osztályos évfolyamai és annak szakképző évfolyamai;
-
kollégiumi ellátás.
17
A tagintézményben (mely szintén intézményegység) három intézményegység működik: -
érettségire felkészítő 4 évfolyamos szakközépiskola és annak szakképző évfolyamai;
-
a szakiskolai /speciális szakiskolai/ általánosan művelő 9-10. osztályos iskolai oktatás és annak szakképzési évfolyamai;
-
a kollégium.
A kollégium és az iskola jogállását az SZMSZ I. része részletesen szabályozza. 1.3. További belső szervezeti egységek Az intézmény vezetője – az igazgató – a Köt. 54. §. /1/ bek. által biztosított jogkörében alakította ki az intézmény további belső szervezeti egységeit. E szervezeti egységek meghatározásánál a legfontosabb alapelv, hogy biztosítsa az intézmény zavartalan, eredményes működését. Ezek az iskolai oktatást biztosító elméleti és gyakorlati oktatás, ez utóbbin belül a gyakorlati oktatás funkcionális egységei (pl.: tankonyha, tanműhely), a gazdasági szervezet (az Iskolai Gazdasági Szabályzat 3. pontja szerint), a rehabilitáció, konyha, iskolai könyvtár. 1.4. A közoktatási intézmény teljes szervezeti felállása Székhely – központi intézmény: Balassagyarmat-Nyírjes Érettségire felkészítő négy évfolyamos szakközépiskola Szakiskola /speciális szakiskola/ 9-10. osztályos általánosan művelő évfolyamokkal Szakképző iskola, speciális szakiskola: -
gyakorlati oktatás funkcionális egységei: - tankonyha, - tanműhelyek
-
elméleti oktatás
Kollégium További belső szervezeti egységek a székhelyintézményben -
Központi gazdasági szervezet,
-
gondnokság,
-
konyha,
-
rehabilitáció,
18
-
iskolai könyvtár.
Telephely – tagintézmény: Nyíregyháza Érettségire felkészítő négy évfolyamos szakközépiskola Szakiskola /speciális szakiskola/ 9-10. osztályos általánosan művelő évfolyamokkal Szakképző iskola, speciális szakiskola: -
gyakorlati oktatás
▪ -
funkcionális egységei: - tankonyha, - tanműhelyek
elméleti oktatás
Kollégium További belső szervezeti egységek a székhelyintézményben -
gazdasági csoport,
-
gondnokság,
-
konyha,
-
rehabilitáció,
-
iskolai könyvtár.
Valamennyi szervezeti egység közvetetten igazgatói irányítás mellett végzi feladatát. Közvetlenül az igazgató által megbízott igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető, kollégiumvezető, gazdasági vezető, gyakorlati oktatás-vezető irányítása alatt. 1.5. Vezetői struktúra -
A többcélú közoktatási intézmény élén az igazgató áll.
-
Az iskolai ügyekért felelős, és egyben az igazgató általános helyettesítője a székhelyen megbízott általános igazgatóhelyettes közvetlenül irányítja a székhelyintézményben az iskolai oktatást, és az iskolai könyvtári feladatok ellátását.
-
A tagintézmény élén tagintézmény-vezető áll, akik a tagintézmény tekintetében felelős mind az intézményi kollégiumi nevelés és az iskolai oktatás alapfeladatainak, továbbá a rehabilitáció, az iskolai könyvtári feladatok végrehajtásáért. Közvetlenül irányítja a tagintézményben az oktatást. Közvetlenül igazgatói irányítás alatt végzi feladatait.
-
A székhelyen és a tagintézményben a kollégiumok élén kollégiumvezetők állnak, akik a kollégiumi nevelés és a rehabilitáció közvetlen irányításáért felelősek.
19
-
A székhelyen az igazgató, a tagintézményben a tagintézmény-vezető közvetlen irányítása alapján végzik a tevékenységüket.
-
A székhelyintézményben a szakközépiskola intézményegység vezetését közvetlenül az intézményegység-vezető látja el. Közvetlen irányítását az általános igazgatóhelyettes végzi.
-
Az iskolai gyakorlati oktatást közvetlenül a székhelyen az általános igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatás vezető, a tagintézményen a tagintézményvezető és a gyakorlati oktatás-vezető koordinálja.
-
A gazdasági vezető közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt, gazdasági intézkedéseket hoz, felelős a részletezett feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért.
-
Az intézmény egyetlen gazdasági szervezettel (központi gazdasági szervezettel és tagintézményi gazdasági csoporttal) rendelkezik. E szervezetnek kell megoldania a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerőgazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat. Közvetlen szakmai irányítója a gazdaságivezető, aki az igazgató közvetlen irányítása alatt áll. A gazdasági szervezet vezetője a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az intézmény vezetőjének első számú helyettese, feladatait az intézmény vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt, gazdasági intézkedéseket hoz, felelős a részletezett feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért.
-
A gazdasági vezető felelőssége nem érinti az intézmény vezetőjének és az egyes ügyekért felelős dolgozók felelősségét.
-
Valamennyi vezető felett a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. 1.5.1. A székhelyintézmény igazgatóhelyettesei
Az igazgató munkáját a gazdasági vezető és az igazgatóhelyettesek segítik. -
Általános igazgatóhelyettes
-
Kollégiumvezető
-
Gyakorlati oktatás-vezető
A gazdasági vezető közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt,
20
gazdasági intézkedéseket hoz, felelős a részletezett feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért. Az igazgatóhelyettesek az igazgató irányítása mellett egymással mellérendeltségi viszonyban látják el vezetői tevékenységüket (kivétel az igazgató távollétében kialakított helyettesítési rend). Közreműködnek – az igazgató megbízása alapján – a tagintézmény irányításában és ellenőrzésében. 1.5.2. A székhelyintézmény és a tagintézmény-vezető kapcsolata A székhelyintézmény igazgató-helyettesei mellérendeltségi viszonyban vannak a tagintézmény-vezetővel. Az igazgató távollétére kialakított helyettesítés esetén, másrészt az SZMSZ rendelkezései és az igazgató által adott megbízáskor az igazgatóhelyettesek fölérendeltségi viszonyba kerülnek. (Részt vesznek a tagintézmény irányításában és ellenőrzésében.) A gazdasági vezető a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az intézmény vezetőjének első számú helyettese, feladatait az intézmény vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. A tagintézmény-vezetője az igazgató helyettese a tagintézményben. Fölérendeltségi viszonyban van a tagintézmény gyakorlati oktatás-vezetővel és a tagintézmény kollégiumvezetőjével. A tagintézmény-vezetőt helyettesíteni iskolai ügyekben a gyakorlati oktatás-vezető kollégiumi és rehabilitációs ügyekben a kollégiumvezető jogosult. 2. A vezetők, a dolgozók közötti jogkörök, feladatok megosztása, a kapcsolattartás szabályai 2.1. A helyettesítés rendjének szabályai -
Az intézmény szervezetében szükség esetén minden vezető és beosztott dolgozó helyettesítéséről gondoskodni kell. Az egyes szervezeti egységeken belül a helyettesítés rendjének kialakítása a közvetlen irányítási jogkört gyakorló vezető, dolgozó kötelessége, aki az eseti helyettesítést szóban is elrendelheti. A helyettesítő vezető, dolgozó felruházható a helyettesített vezető, dolgozó valamennyi jogkörével, de korlátozható is, ez esetben az át nem ruházott jogokat a helyettesített vezető, dolgozó közvetlen irányítói jogkört gyakorló felettese gyakorolja.
-
Helyettesítés esetén a pedagógus foglalkoztatottak munkakörében a helyettesítés díját a 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet előírásai alapján, egyéb foglalkoztatott tekintetében az 1992. évi XXII. törvény rendelkezései alapján kell megállapítani.
-
Ez utóbbi esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult megállapítani a kötelezettségvállalás szabályainak betartása mellett. Az igazgató valamennyi dolgozó tekintetében e jogkört magához vonhatja. A helyettesítés rendjét a munkaköri leírásoknak tartalmaznia kell.
21
-
A helyettesítések elrendelésénél a gazdaságosság és a takarékosság szempontjait kiemelten figyelembe kell venni. 2.1.1. A helyettesítés rendje a vezetői munkakörök területén
-
Az igazgatót akadályoztatása esetén az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. A helyettesítés – az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – általános jellegű.
-
Az igazgató és az általános helyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítést a székhelyintézmény kollégium- és rehabilitáció-vezetője látja el. Az általános helyettes és a kollégium- és rehabilitációs-vezető egyidejű távolléte esetén a helyettesítést a székhelyintézmény gyakorlati oktatás-vezetője látja el. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlása felhatalmazás, csak külön intézkedés alapján történik.
-
Az általános igazgatóhelyettes és gyakorlati oktatás-vezetője távollétében a közvetlen irányítása alá tartozó ügyekben székhelyintézmény kollégium és rehabilitáció vezetője jogosult helyettesíteni.
-
A tagintézmény-vezetőt távolléte esetén a tagintézmény kollégium- és rehabilitációs-vezetője helyettesíti. A helyettesítés a tagintézmény-vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – általános jellegű.
-
A tagintézmény-vezető és a kollégiumvezető egyidejű távolléte esetén a gyakorlati oktatás–vezetője látja el a helyettesítést.
-
A tagintézmény vezetőjének tartós távolléte esetén a vezetői jogkör teljes gyakorlása külön igazgatói intézkedés adhat felhatalmazást.
-
A székhely- és a tagintézmény kollégiumvezetőit a nevelőtanári munkaközösség vezetője helyettesíti.
-
A gazdasági vezetőt a székhelyintézményben és a tagintézményben ellenjegyzési joggal felruházott dolgozó jogosult helyettesíteni. Együttes távollétük esetén az ellenjegyzési joggal felruházott másik dolgozó jogosult helyettesíteni. 2.1.2. A beosztott dolgozók helyettesítésének rendje
A helyettesítő személyét a szervezeti egységet közvetlenül irányító vezető jelöli ki. A helyettesítés rendkívüli esetben, szóban is elrendelhető, melyet utólag írásban rögzíteni kell. 2.2. Az intézmény képviseleti rendje, a vezetők és dolgozók aláírási jogosultsága „Az igazgató az intézmény szervezetének önálló vezetője. Egy személyben képviseli az intézményt. (Köt. 54-55. §.)
22
Az igazgató a Köt. 54. §. /1.-2./ bekezdésben meghatározott jogköreit esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az általa megbízott vezetőre, esetleg más alkalmazottjára átruházhatja. 2.2.1. Képviseleti jogkör Az intézmény képviselete minden olyan cselekvés, ami az intézmény nevében és érdekében történik. A képviselet formája lehet: -
személyes, amelyen a személyes megjelenést, ill. a távbeszélőn történő kapcsolatot kell érteni,
-
az írásos, amelyen az aláírás jogának gyakorlását kell érteni. Az aláírási jogkör gyakorlása az iratanyagok aláírásának szabályait foglalja magában.
Az intézmény képviseletét (személyes és írásos) csak azon személyek gyakorolhatják, akiket az igazgató képviseleti jog gyakorlásával írásban meghatalmazott. (Rendkívüli esetben, szóban is elrendelhető, melyet utólag írásban is rögzíteni kell.) A képviseleti jogról való lemondás csak írásban történhet. Képviseleti jogot csak az igazgató állapíthat meg, a képviseleti joggal felruházott érintett nem adhatja e jogát át másnak. Az igazgató a képviseleti jog gyakorlását bármely kérdésben magához vonhatja. Bármely vezető, vagy alkalmazott az igazgató megbízása alapján elláthat teljes vagy részleges képviseletet. A képviseleti jog gyakorlása során a képviselettel megbízott csak azokban az ügyekben, illetve kérdésekben járhat el, amelyekre a megbízást/felhatalmazást kapta. Más felmerülő ügyekben, kérdésekben a tárgyaló fél véleményét állásfoglalás nélkül meg kell hallgatni, és erről az igazgatót tájékoztatni kell. A kiadmányozási, aláírási jog gyakorlása során az ezzel felruházott vezető, alkalmazott e jogát teljes felelősséggel gyakorolja. A szervezeti egység vezetőjének akadályoztatása esetén a kiadmányozási jogot az SZMSZ-ben, a munkaköri leírásban, illetve a vonatkozó írásban kiadott igazgatói megbízásban megjelölt helyettes, helyettesítő vezető, vagy alkalmazott gyakorolja. A kiadmányozási joggal csak az igazgató jogosult vezetőt, alkalmazottat felruházni. Az igazgató az átruházott kiadmányozási jogot bármikor magához vonhatja. Az aláírás gyakorlója az intézményből kikerülő iraton köteles feltüntetni, a székhely, illetve a tagintézmény nevét és címét. Amennyiben az aláírásra jogosult helyett más aláírásra jogosult ír alá, úgy az aláírásra eredetileg jogosult személy nevének és beosztásának feltüntetése mellett a helyettesként aláíró "h" betűjelzést köteles alkalmazni.
23
A külső szervek és személyek tekintetében az iraton minden esetben fel kell tüntetni a hitelesített cégbélyegző lenyomatát, az iskolai fejlécet, az iskola OM-azonosítóját, az intézmény logóját. 2.2.2. A közoktatási intézmény igazgatójának képviseleti joga A közoktatási intézmény igazgatója közvetlenül egy személyben gyakorolja a képviseleti jogot különösen az alábbiakban: -
a fenntartóval, annak szervezeti egységeivel, vezetőivel,
-
minisztériumokkal és országos hatáskörű szervekkel, azok szakmai szervezeteivel,
-
az intézmény tevékenységével érintett külföldi és hazai szervezetekkel folytatott munkakapcsolatokban. 2.2.3. Az igazgató aláírási joga
Az igazgató közvetlenül egy személyben gyakorolja az aláírási jogot különösen az alábbi ügyekben: -
minisztériumok, országos hatáskörű szervek, önkormányzatok felé küldött iratok,
-
a fenntartó felé küldött iratok,
-
a vizsgálati, ellenőrzési anyagokra küldött válaszok, ehhez kapcsoló tájékoztatások, adatközlések,
-
belső szabályzatok, igazgatói utasítások,
-
az intézmény munkavállalóit, tanulóit, az itt működő szervezeti egységeket, szervezeteket érintő körlevelek, tájékoztatók,
-
a vezetők megbízása és visszavonása, a munkaviszonyuk létesítése és megszüntetése,
-
át nem ruházott munkáltatói jog gyakorlásával kapcsolatos iratok,
-
a vezetők és az alkalmazottak fegyelmi és kártérítési eljárása,
-
pályázatokra, ajánlati felhívásokra küldött iratok,
-
a kivizsgálást igénylő panaszos levelekre adott válaszok,
-
adóhatóságok, vámhatóságok, közigazgatási, ügyészség, bíróság, köztestületek felé küldött iratok,
-
mindazon iratanyagok esetében, amelyeknek az aláírását – az érdekeltek egyidejű értesítése mellett – az igazgató saját hatáskörébe vonta.
24
Az igazgatóhelyettes, a tagintézmény- és gyakorlati oktatás-vezető, a kollégiumvezetők, a gazdaságvezető, a gyakorlati oktatás-vezetők képviseleti és aláírási jogosultságát a vezetők feladatait, kötelezettségeit, felelősségüket és jogosultságukat részletesen tartalmazó pontban határozza meg az SZMSZ. 2.2.4. A kollégiumvezetők, a gazdaságvezető, a gyakorlati oktatásvezetők, és a további kisebb szervezeti egységek vezetőinek, valamint az alkalmazottak képviseleti jogköre A feladataik végzése során képviseleti joggal rendelkeznek a hatáskörükbe utalt külső és belső munkakapcsolatok, illetve az általuk irányított szervezeti egységek szakmai munkája területén. Az általános igazgatóhelyettes, a tagintézmény és gyakorlati oktatás-vezető, a kollégiumvezetők, a gyakorlati oktatásvezetők, a gazdaságvezető önálló kiadmányozási joggal rendelkeznek a közvetlen irányításuk alá tartozó belső szervezeti egységek feladataihoz kapcsolódó, belső intézkedések iratai tekintetében. 2.2.5. Az általános igazgatóhelyettes képviseleti és kiadmányozási jogköre Az igazgatóhelyettes az igazgató távollétében, helyettesítési feladatok ellátása során jogosult az intézmény képviseletére. Emellett önállóan gyakorolja a képviseleti jogkört az alábbi területen: -
iskolai szülői munkaközösségek,
-
pályaválasztási pedagógiai szakszolgálat,
-
szakmai kamarákkal,
-
munkavédelmi megbízottal,
-
tűzoltósággal.
Az általános igazgatóhelyettes gyakorolja az igazgató távollétében a teljes körű kiadmányozási jogot. Kivéve a vezetők -
megbízása és visszavonása,
A vezetők és az alkalmazottak -
fegyelmi és kártérítési eljárásának a megindítása.
-
A munkaviszonyuk létesítése és megszüntetése.
Ilyen esetben, csak az igazgató tartós távolléte során kiadott utasításnak megfelelően járhat el.
25
Önálló kiadmányozási joggal rendelkezik: -
a közvetlen irányítása alá tartozó belső szervezeti egységek feladataihoz kapcsolódó, belső intézkedése iratai tekintetében, amelyek nem érintenek munkáltatói jogokat. 2.2.6. A székhely kollégiumvezetőjének a képviseleti jogköre
Az általános igazgatóhelyettes távollétében, helyettesítési feladatai ellátása során jogosult az intézmény képviseletére. Emellett önállóan gyakorolja a képviseleti jogkört az általa irányított szervezeti egység tekintetében, az alábbi területeken: -
társkollégiumok,
-
a tagintézmény kollégiuma.
Az általános igazgatóhelyettes távollétében helyettesítési feladati során gyakorolja annak kiadmányozási jogkörét. Emellett önálló kiadmányozási joggal rendelkezik. -
a közvetlen irányítása alá tartozó belső szervezeti egységek feladataihoz kapcsolódó, belső intézkedések iratai tekintetében, amelyek nem érintenek munkáltatói jogokat. 2.2.7. A tagintézmény vezetőjének képviseleti és kiadmányozási jogköre
Egyszemélyi képviseletre jogosultak mindazon szakmai kérdésekben, amelyek az általuk irányított tagintézmény feladatait érintik, feltéve, hogy erre az intézmény vezetőjétől megbízást kaptak. Így kiemelten nem jogosultak képviseletre és kiadmányozásra az igazgató különös képviseleti és kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyekben. Önálló képviseletre jogosultak: -
a telephely területén és körzetében működő oktatási intézmények, szakmai szervezetekkel, önkormányzati, állami, hatósági szervekkel folytatott munkakapcsolatokat érintően;
-
tanulók, szülők esetében.
Önálló kiadmányozásra jogosultak: -
a közvetlen irányításuk alá tartozó belső szervezeti egységek feladataihoz kapcsolódó, belső intézkedések iratai tekintetében;
-
a tagintézmény önálló pályázatai esetében, a gazdaságvezetővel történt előzetes egyeztetés után;
26
-
a tagintézmény tanulóinak jogviszonyával, fegyelmi ügyeivel, tanulmányi ügyeivel kapcsolatosan. (A tanulók bizonyítványai, hivatalos iskolai dokumentumai stb.);
-
a tagintézmény hivatalos ügyvitelével kapcsolatos ügyekben;
-
a tagintézmény dolgozóit, tanulóit érintő belső körlevelek tájékoztatók;
-
a dolgozók „jelenléti íveinek” igazolása;
-
a tagintézményben készült beszámolók, jelentések, statisztikák, tervek esetében. 2.2.8. A tagintézmény kollégiumvezetőjének képviseleti és kiadmányozási jogköre
A tagintézmény- és gyakorlati oktatás-vezető távollétében, helyettesítési feladatok ellátása során jogosultak az intézmény képviseletére. Emellett önállóan gyakorolják a képviseleti jogkört az általuk irányított szervezeti egység tekintetében az alábbi területen: -
szakértői és rehabilitációs bizottságok,
-
társkollégiumok,
-
gyógypedagógiai és mentálhigiénés ügyekben.
A kollégium- és rehabilitáció-vezetője gyakorolja a tagintézmény vezetőjének távollétében annak jogkörébe tartozó kiadmányozási jogot. Intézkedéseiről azonnal írásban értesíti a tagintézmény- és gyakorlati oktatás-vezetőt. Emellett önálló kiadmányozási joggal rendelkeznek: -
a közvetlen irányításuk alá tartozó belső szervezeti egységek feladataihoz kapcsolódó, belső intézkedések iratai tekintetében, amelyek nem érintenek munkáltatói jogokat. 2.2.9. Az intézmény jogi vonatkozású ügyeinek eljárási szabálya
Az intézmény jogi vonatkozású ügyeiben (bíróság, ügyészség) az igazgató által írásban megbízott ügyvéd vagy jogtanácsos jogosult eljárni. 2.3. Az intézményi szervezeti egységek vezetői és alkalmazottai feletti szakmai irányítási jogosultság szabályai Az igazgató közvetlenül, vagy közvetetten az általa megbízott vezetők útján gyakorolja irányítási jogkörét. Az irányítási jogkör a beosztott dolgozók munkájához kiadott szóbeli vagy írásbeli utasításban, feladatmegszabásban, beszámoltatásban, tájékoztatás kérésében érvényesül. 27
Az igazgató jogosult mindenkor: -
az irányítási jogkörök felülvizsgálatára, módosítására,
-
a közvetetten irányítási jogkörébe tartozó dolgozók részére utasítás kiadására, azonban az érintett dolgozónak – az igazgató eltérő utasítása hiányában – a közvetlen vezetőjét erről tájékoztatni kell.
A tagintézmény-vezető és az igazgatóhelyettesek az utasításokat a szervezeti felépítés szerint közvetlenül a hozzájuk tartozó beosztott dolgozók részére adhatják. A közvetlenül irányító vezető jogosult rendkívüli esetben a hozzá közvetetten beosztott alkalmazottnak közvetve utasítást adni. Erről a közvetlen vezetőt azonnal tájékoztatni kell. A vezető és a beosztott dolgozó kötelezettsége, hogy a feladatok végrehajtásáról, a munkavégzés akadályairól, vezetői beavatkozást igénylő eseményekről – írásban vagy szóban – a beszámolókat, jelentéseket, tájékoztatásokat a közvetlen felettes vezetőjüknek adják át. Az igazgató a szolgálati út betartása nélkül bármikor kérhet vezetőtől, alkalmazottól írásban, szóban beszámolót, jelentést, tájékoztatást. A dolgozó – az igazgató eltérő utasítása kivételével - a közvetlen vezetője részére, erről beszámolni köteles. Az igazgató által megbízott vezetők közvetetten irányítási jogkörükbe tartozó dolgozóktól rendkívüli esetben kérhetnek írásban, vagy szóban beszámolót, jelentést, tájékoztatást. Erről a közvetlen vezetőt minden esetben tájékoztatni kell. A vezetők azon vezetők, dolgozók részére, akik sem közvetlenül, sem közvetetten nem tartoznak irányítási jogkörükbe, utasítást nem adhatnak, beszámoltatást nem kérhetnek, tájékoztatást csak a közvetlen, ill. a közvetett irányítási jogkört gyakorló vezető engedélyével, hozzájárulásával kaphatnak. Ez alól kivétel, ha a vezető távol van, és a helyettesítési rendje szerint válik jogosulttá a helyettesítő az irányítási jogok gyakorlására. A visszaérkező vezetőt minden esetben azonnal, teljes körűen tájékoztatni köteles a helyettesítő, a tett intézkedéseiről, az irányítási jogkör gyakorlásáról. 2.3.1. Az igazgató közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek Az igazgató közvetlen szakmai irányítása alá tartoznak: -
a vezetők (kivéve a tagintézmény kollégium- és rehabilitáció-vezetője)
-
a székhelyintézményi iskolatitkár.
Az igazgató távolléte esetén a szakmai irányítást a helyettesítő teljes jogkörben – az igazgató ettől eltérő utasítása hiányában – gyakorolja. 2.3.2. Az általános igazgatóhelyettes és gyakorlati oktatás-vezető közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek
28
Az általános igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatás-vezető közvetlen szakmai irányítása alá tartoznak: -
közismereti képzésben résztvevő pedagógus alkalmazottak,
-
a szakmai elméleti és gyakorlati oktatásban alkalmazott pedagógusok,
-
az igazgató megbízása alapján a tagintézmény- és gyakorlati oktatásvezetője. 2.3.3. A székhelyintézmény kollégium- és rehabilitációs-vezetőjének közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek
A székhelyintézmény kollégium- és rehabilitációs-vezetőjének közvetlen szakmai irányítása alá tartoznak: -
a kollégiumi nevelésben és a rehabilitációban foglalkoztatott pedagógusok,
-
pedagógiai munkát segítők (gyógypedagógiai asszisztensek, ifjúsági felügyelők, egészségügyi ápolók),
-
rehabilitációs és
-
mentálhigiénés dolgozók,
-
gyermek és ifjúságvédelmi felelős. 2.3.4. A tagintézmény kollégium- és rehabilitáció-vezetőjének közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek
A tagintézmény kollégium- és rehabilitációs-vezetőjének közvetlen szakmai irányítása alá tartoznak: -
a kollégiumi nevelésben és a rehabilitációban foglalkoztatott pedagógusok,
-
pedagógiai munkát segítők (gyógypedagógiai asszisztensek, ifjúsági felügyelők, egészségügyi ápolók),
-
rehabilitáció és
-
mentálhigiéné dolgozói,
-
gyermek és ifjúságvédelmi felelős. 2.3.5. A székhelyintézményben az igazgató közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek
A székhelyintézményben az igazgató közvetlen szakmai irányítása alá tartoznak: -
igazgatóhelyettes,
29
-
kollégium és rehabilitációs vezető,
-
gyakorlati oktatás vezető,
-
gazdasági vezető.
Közvetett irányítást gyakorol -
a kollégium-és rehabilitáció-vezetőjén keresztül a kollégiumi nevelésben foglalkoztatott pedagógusok, a rehabilitációban foglalkoztatott munkatársak és az oktatást-nevelést segítő alkalmazottak felett,
-
a gyakorlati oktatás-vezetőn keresztül a gyakorlati oktatásban foglalkoztatott pedagógusok felett,
-
az igazgatóhelyettesen keresztül a közismereti képzésben foglalkoztatott pedagógusok, valamint a könyvtár felett. 2.3.6.Tagintézmény-vezető közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek
A tagintézmény-vezető közvetlen szakmai irányítása alá tartoznak: -
a kollégium- és rehabilitációs vezető,
-
gyakorlati oktatás-vezető,
-
közismereti képzésben résztvevő pedagógus alkalmazottak,
-
a szakmai elméleti és gyakorlati oktatásban alkalmazott pedagógusok,
-
könyvtár,
-
iskolatitkár.
Közvetett irányítási jogot gyakorol -
a kollégium- és rehabilitáció-vezetőjén keresztül a kollégiumi nevelésben foglalkoztatott pedagógusok, a rehabilitációban foglalkoztatott munkatársak és oktatást-nevelést segítő alkalmazottak felett,
-
gyakorlati oktatás-vezetőn keresztül a gyakorlati oktatásban foglalkoztatott pedagógusok felett. 2.3.7. Gazdasági vezető közvetlen szakmai irányítási jogköre
Az intézmény kétpólusú gazdasági szervezettel rendelkezik. E szervezetnek kell megoldania a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a kész-
30
pénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat. -
közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet,
-
a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt, gazdasági intézkedéseket hoz,
-
felelős a részletezett feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért.
A gazdasági vezető felelőssége nem érinti az intézmény vezetőjének és az egyes ügyekért felelős dolgozók felelősségét. 2.3.8. A gazdasági vezető közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek A gazdasági vezető közvetlen szakmai irányítása alá tartoznak: -
a székhely és a tagintézmény gazdasági és munkaügyi ügyintézői és a tagintézmény gazdasági csoportvezetője,
-
a székhely és a tagintézmény gondnokai,
-
a székhely intézmény élelmezés-vezetője.
Közvetett irányítási jogot gyakorol -
a székhely és a tagintézmény gondnokain keresztül a takarítók, portások, fűtők, sofőrök és karbantartók feladatainak ellátására,
-
a tagintézmény élelmezés-vezetőjén keresztül a szakácsok és konyhai kisegítők tevékenységének végzésére. 2.3.9. A székhelyintézmény gondnoka közvetlen irányítási jogköre
A segítő alkalmazotti csoportba tartozó -
karbantartók,
-
konyhai kisegítők,
-
takarítók,
-
fűtők,
-
portások esetében érvényesül. 2.3.10. A székhelyintézmény élelmezés-vezetője közvetlen irányítási jogköre
31
-
Szakácsok
-
Konyhai kisegítők esetében érvényesül. 2.3.11. A tagintézmény gondnoka közvetlen irányítási jogköre
A segítő alkalmazotti csoportba tartozó -
karbantartók,
-
konyhai kisegítők,
-
takarítók,
-
fűtők
-
portások esetében érvényesül.
2.4. A munkáltatói, a fegyelmi és a kártérítési jogkör gyakorlásának szabályai 2.4.1. Munkáltatói jogkörök Munkáltatói jogkörök különösen: 1. Munkakör létrehozása 2. Munkaszerződés megkötése 3. Munkaszerződés módosítás 4. Munkaviszony megszüntetése 5. Munkakör megállapítása 6. Munkaidő, munkaidőkeret, munkaidő beosztásának megállapítása 7. Munkaidő-kedvezmények megállapítása 8. Munkavégzés helyének megállapítása 9. Vezetői megbízás kiadása, visszavonása 10. Személyi alapbér megállapítása 11. Kötelező pótlékok megállapítása 12. Adható pótlékok megállapítása 13. Rendkívüli munkavégzés (túlmunka elrendelése, pihenőnapon, munkaszüneti napon történő munkavégzés, készenlét meghatározott helyen és időben)
32
14. Jutalmazás 15. Erkölcsi elismerés, kitüntetés 16. Helyettesítési díj megállapítása 17. Ügyeleti díj, készenléti díj jogosultság megállapítása 18. További jogviszonyok létesítésének engedélyezése, hozzájárulás 19. Intézményi gépjármű használat engedélyezése 20. A dolgozó saját gépjárművének hivatali célra történő használata eseti jellegű engedélyezése 21. A munkavállaló kirendelése 22. A munkavállaló kiküldetése 23. Munkavállalónak a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során szükségesen és indokoltan felmerült, valamint a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségek munkáltatói hozzájárulása. (Ez nem tartalmazza a kiküldetés, a kirendelés a munkába járással összefüggő költségeket.) 24. A munkába járáshoz a dolgozó saját gépjármű használatának engedélyezése 25. Munkáltatói szociális jellegű dolgozói támogatása 26. Fizetés nélküli és rendkívüli szabadság engedélyezése 27. Fegyelmi és kártérítési eljárás lefolytatása 28. Tanulmányi szerződés kötése, képzés, továbbképzés 29. Összeférhetetlenség elbírálása 30. Vezetői tevékenység ellenőrzése 31. Szakmai munkavégzés folyamatos felügyelete, ellenőrzése 32. Munkaköri leírás meghatározása 33. Munkavégzési feladatok kijelölése 34. Munkavégzés szakmai értékelése 35. Szabadság engedélyezése 36. Javaslat munkakör megváltoztatásra 37. Javaslat anyagi elismerésre
33
38. Javaslat erkölcsi elismerésre 39. Javaslat vezetői kinevezésre 40. Helyettesítés 2.4.2. Az intézmény igazgatója feletti munkáltatói jogkör gyakorlója Az intézmény fenntartója a Köt. rendelkezései alapján bízza meg az igazgatót, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A Köt. 40 §. rendelkezései és a 2. számú mellékletében meghatározott, az igazgatóra vonatkozó személyes és különleges adatokat az intézmény fenntartója kezeli. 2.4.3. Igazgató munkáltatói jogköre 1) Valamennyi munkáltatói jogkör gyakorlása az intézmény valamennyi dolgozója felett. 2) Munkáltatói jogkörét átadja az alábbi esetekben: a) 31-40. pontok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlását átadja a gazdaságvezetőnek, tagintézmény és gyakorlatioktatás-vezetőnek, igazgatóhelyetteseknek a szakmai irányításuk alá tartozó dolgozók esetében. 3) Az intézményben az igazgató a nem közvetlen irányítási jogkörébe tartozó dolgozók tekintetében 1-30. pontban meghatározott munkáltatói jogok gyakorlását a vezetők véleményének és javaslatának figyelembevételével végzi. 4) A munkakör létrehozásának javaslata a fenntartó felé, munkakör létesítése, a) az 1992. évi XXXIII. törvény 55-80. §-aiban, továbbá a 138/1992. /X.8./ Korm. rendeletben meghatározott, kötelezően megállapítandó és adható pótlékok mértékének, egységes összegének megállapítása, a fenntartó hozzájárulása alapján. 5) Az igazgató távolléte esetén a helyettesítő vezető nem gyakorolhatja, csak az erre vonatkozó külön igazgatói utasítás szerint a kizárólagos munkáltatói jogokat. 2.4.4. A tagintézmény-vezető munkáltatói jogköre Az igazgató a Köt 37. §. /1/ bek. 54. §. /1/, /3/ bekezdések és az 1992. évi XXII. törvény 73-74. § alapján a tagintézmény beosztott, nem vezető megbízású, közvetlen és közvetett szakmai irányítása alá tartozó dolgozói felett – kivéve a gazdaságvezető közvetlen irányítási jogköréhez tartozó, segítő munkakörhöz tartozó, a gazdasági szervezetben foglalkoztatott dolgozók – az alábbi munkáltatói jogköröket adja át a tagintézmény vezetőnek: -
a 13. pont
34
-
14. pontban megjelölt lehetőség csak a költségvetés és az igazgató által meghatározott kereteken belül állapítható meg, érvényességéhez a gazdaságvezető ellenjegyzése szükséges.
-
16-17. pontokban az irányadó jogszabályok, az SZMSZ, a költségvetés és az igazgató által meghatározott kereteken belül állapítható meg, érvényességéhez a gazdaságvezető ellenjegyzése szükséges,
-
19. 22. 31. 32. 33. 34.
-
35. pont a közvetlen irányítási jogkörébe tartozó dolgozók tekintetében.
-
36. 37.38. 39. 40. pontok,
-
a nem közvetlen irányítási jogkörébe tartozó tagintézményi dolgozók tekintetében munkáltatói jogok gyakorlása a vezetők véleményének és javaslatának figyelembevételével történik.
A tagintézmény-vezető távolléte esetén a helyettesítő vezető nem gyakorolhatja, csak az erre vonatkozó külön igazgatói utasítás szerint a kizárólagos munkáltatói jogokat. A tagintézmény-vezető az igazgató által átadott munkáltatói jogkörök gyakorlása során kötelesek érvényre juttatni a hatályos jogszabályi előírásokat, az SZMSZ rendelkezéseit, továbbá a költségvetési és az igazgató által külön utasításban meghatározott kereteken belül e jogokat gyakorolni és ehhez kapcsoló kötelezettséget vállalni. 2.4.5. A tagintézmény további vezető beosztású dolgozóinak munkáltatói jogköre 35-40. pontokban foglaltakra terjed ki, a közvetlen irányítási jogkörükhöz tartozó dolgozók tekintetében. 2.4.6. A fegyelmi és a kártérítési jogkör gyakorlásának szabályai A fegyelmi és a kártérítési jogkör gyakorlásának szabályait a hatályos Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései határozzák meg. 2.5. A gazdálkodási szabályok és gazdálkodási jogkörök gyakorlásának szabályai 2.5.1. Gazdálkodási szabályok Az intézmény a Köt. 37. §. /1/ bekezdése alapján közoktatási intézmény, mely e törvényben és az alapító okiratban meghatározott közoktatási feladatok ellátására létesített intézmény. A Köt. rendelkezései által deklaráltan az intézmény jogi személy. Az alapító a törvényi rendelkezés következtében csak jogi személyiséggel rendelkező közoktatási intézményt hozhat létre.
35
Az intézmény önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, melyet az intézmény képviselője, az igazgató gyakorol, de jogosult e jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény más alkalmazottjára átruházni. (Köt. 54.§.) Az intézmény rendelkezik a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel. Az alapítónak, illetőleg a fenntartónak kötelessége gondoskodnia az általa biztosított pénzeszközökkel, illetőleg az intézménynek a saját bevételeivel a feladatainak ellátásáról. Az intézmény működési és fenntartási költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetésben kell megtervezni. A hatályos Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 6.§. /3/ bek. alapján az alapítónak kell megállapítania az általa alapított oktatási intézmény könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét. E törvény és a 224/2000. /XII.19./ Korm. rendelet 2. §. /4/ bek. alapján be kell sorolni a létrehozott szervezetet – jelen esetben e közoktatási intézményt – a számviteli törvény 3. §. /1/ bek. 2-4. pontjai szerinti szervezetek közé. A szervezet a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabály szerint köteles a beszámolóját és eredmény kimutatását elkészíteni. A gazdálkodás során az intézmény székhelye látja el elsődlegesen -
a költségvetési tervezéssel,
-
a költségvetésben előirányzott kiadások és bevételek felhasználásával,
-
a pénzellátással, pénzkezeléssel,
-
a személyi juttatásokkal és munkaerő-gazdálkodással,
-
a számvitel egyes feladataival,
-
az információszolgáltatással,
-
a vagyonkezeléssel,
-
a belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat.
E feladatok önálló, gazdaságos, és szakszerű ellátására a szervezeten belül elkülönített szervezeti egység, a gazdasági szervezet működik. A szervezet közvetlen szakmai irányítását, az igazgató közvetlen irányítása alatt dolgozó, gazdaságvezető látja el. A gazdasági szervezet a tagintézményben részegységeket működtet, ahol az intézmény számvitel politikája és a gazdasági szervezet ügyrendje alapján látják el: -
a működési és fenntartási költségek és bevételek tervezésének előkészítésével,
-
az intézmény pénzellátásával, pénzkezelésével,
-
a számvitellel,
36
-
az információszolgáltatással,
-
a vagyonkezeléssel,
-
a normatíva igénylés és elszámolással,
-
a beszámolással kapcsolatos feladatokat. 2.5.2. A gazdálkodási jogkörök gyakorlásának szabályai
A Köt. 54. § és a Polgári Törvénykönyvről szóló 28. §. rendelkezései alapján az igazgató jogosult a gazdálkodási jogkör gyakorlására. 2.5.2.1. A költségvetésben előirányzott rendelkezési jogosultság szabályai A költségvetésben tervezett kiadások és bevételek felett teljes jogkörrel rendelkezik az intézmény, a jogosultságot az intézmény vezetője, az igazgató gyakorolja. A jogosítványokat részletesen a fenntartó döntését tartalmazó intézményi Számvitel politikai szabályzat tartalmazza .
E jogköréből az alábbiak szerint ad át a tagintézmény vezető részére: -
A tagintézmény – az igazgató által előre meghatározott irányelvek alapján – jogosult részköltségvetés-tervezet elkészítésére, amelyben a gazdálkodási időszakban, az intézmény működése során keletkező kiadásokat és bevételeket kell megtervezni.
-
A fenntartó által elfogadott költségvetés alapján az igazgató megállapítja – figyelembe véve a tagintézmény és gyakorlati oktatás-vezető által beterjesztett tervezetet és javaslatokat – a tagintézmény előirányzatait az intézményi költségvetési szerkezet rendszerében.
E részköltségvetésen belül biztosítja a részben önálló felhasználási jogosultságot a tagintézmény és gyakorlati oktatás-vezető részére biztosított jogkörök, jogszabályi és belső szabályok, a fenntartó által és az igazgató által engedélyezett kereteken belül – az alábbi kiadási terven keresztül: Személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzata: -
rendszeres személyi juttatások,
-
munkavégzéshez kapcsolódó juttatások,
-
személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások,
-
részmunkaidőben foglalkoztatottak juttatásai,
-
nyugdíjas foglalkoztatottak juttatásai,
-
állományba nem tartozók juttatásai.
37
Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások előirányzata: -
készletbeszerzés,
-
karbantartási, kisjavítási szolgáltatási kiadások,
-
egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatási kiadások,
-
belföldi kiküldetés.
Az önálló jogosultság nem jelenti a tervezett kiadások felhasználási kötelezettségét. A költségterv sorai nem léphetők túl, az átcsoportosításra, módosításra csak javaslattal élhet a tagintézmény- és gyakorlati oktatás-vezető. A tervezett működési bevételek teljesítése kötelező. A támogatások, kiegészítések, véglegesen átvett pénzeszközök tagintézményi előirányzata csak az igazgató jóváhagyásával módosítható. A tagintézmény jogosult kiadási megtakarításra, és bevételi többletének – igazgató által, a fenntartó és jogszabályok által engedélyezett körben – saját felhasználására. A tagintézmény- és gyakorlati oktatás-vezető felelős a reájuk ruházott jogköröket úgy ellátni, hogy a törvényes működést, a takarékos gazdálkodást érvényre juttassák. A tagintézmény-vezető felelős a reá bízott tagintézményi vagyon szabályszerű kezeléséért, megóvásáért. Felelős a gazdálkodáshoz teljesített adatszolgáltatások valódiságáért. Az e rendelkezésben reájuk ruházott jogköröket másra, csak az igazgató jóváhagyásával ruházhatja át. 2.5.2.2. A gazdálkodás vertikális folyamatai, ebből adódó jogkörök szabályai Az intézmény feladatainak ellátását (végrehajtását) szolgáló, a kiadási tervezetet terhelő fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) vagy ilyen követelés (bevételi előirányzat teljesítése érdekében történő) előírása az intézmény vezetőjének vagy az általa megbízott személynek a hatáskörébe tartozik. Az intézmény nevében, a szerv feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) az igazgató vagy az általa megbízott személy jogosult. A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet. A kötelezettségvállalás a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése után, és csak írásban történhet. Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 50.000 forintot el nem érő kifizetések esetében. A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege. Ennek rendjét és nyilvántartási formáját belső szabályzatban kell rögzíteni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell legalább a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, időpontját, a kötelezettségvállaló nevét.
38
Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy: -
a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzat rendelkezésre áll-e, illetve a befolyt vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet,
-
a felhasználási terv szerint a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e,
-
a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg az előírtaknak, az ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, illetve az intézmény vezetőjét. Ha az intézmény vezetője a tájékoztatás ellenére írásban ellenjegyzésre utasítja az ellenjegyzőt, az köteles az utasításnak eleget tenni. E tényről köteles a fenntartó vezetőjét haladéktalanul (5 napon belül) írásban értesíteni, aki e jelentés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. Ha az iskolához kuratóriumi biztost jelöltek ki, akkor a kötelezettségvállalás - a kötelezettségvállaló és annak ellenjegyzésére jogosult személy aláírása mellett - a kuratóriumi biztos külön írásbeli ellenjegyzése mellett érvényes. A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. A szakmai teljesítés igazolásának módjáról és az azt végző személyek kijelöléséről az intézmény vezetője belső szabályzatban köteles rendelkezni. A szakmai teljesítést az igazolás dátumának és az igazolási kötelezettség végrehajtásának megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy az előírt követelményeket betartották-e. Érvényesítést a gazdasági szervezet vezetője által írásban megbízott, legalább középfokú iskolai végzettségű és emellett pénzügyi-számviteli képesítésű dolgozó végezhet. Az érvényesítésnek - az "érvényesítve" megjelölésen kívül - tartalmaznia kell a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot is. Az érvényesítést végző és a szakmai teljesítést igazoló nem lehet azonos személy. 2.5.2.3. Az utalványozás szabályai A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére érvényesített okmány alapján (a továbbiakban: utalványozás) az intézmény vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult.
39
Utalványozni csak az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel (a továbbiakban: utalvány) lehet. A külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon (utalványrendeleten) fel kell tüntetni: -
a rendelkezőnek és a rendelkezést végrehajtónak a megnevezését;
-
az "utalvány" szót;
-
a költségvetési évet;
-
a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, bankszámlájának a számát;
-
a fizetés időpontját, módját és összegét;
-
a megterhelendő, jóváírandó bankszámla számát és megnevezését; a keltezést, valamint az utalványozó és az ellenjegyző aláírását;
Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján - befolyó bevétel beszedését. Az utalvány ellenjegyzésére az intézmény gazdasági vezetője, illetőleg az általa írásban kijelölt személy jogosult. Az utalvány ellenjegyzése során a leírtakban foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni, továbbá meg kell győződni arról, hogy a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés megtörtént-e. Az ellenjegyzésre jogosultnak az utalványt, ha nem ért vele egyet, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre az utalványozó írásban utasítja. A további eljárási szabályokra a kötelezettségvállalás bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A fenntartó vezetője a jelentés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. Ha kuratóriumi biztost jelöltek ki, akkor az utalványozás - az utalványozó és annak ellenjegyzésére jogosult személy aláírása mellett - a kuratóriumi biztos külön írásbeli ellenjegyzése mellett érvényes. A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és az ellenjegyző ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan - azonos személy nem lehet. Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult személlyel. Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója (a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának bJ pontja), vagy a maga javára látná el.
40
2.6. Egyéb igazgatói jogkörök átruházása Az igazgató az általános igazgatóhelyettesre: -
a munka- és tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítását és ellenőrzését.
Az igazgató a tagintézmény-vezetőre ruházza át: -
a munka- és tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítását és ellenőrzését.
A kollégiumvezetőkre: -
a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezését és ellátását, ellenőrzését.
2.7. További vezetők és testületek A székhelyintézmény igazgatóhelyettesei: Az igazgató munkáját a gazdasági vezető és az igazgatóhelyettesek segítik. Az iskolai ügyekért felelős, és egyben az igazgató általános helyettesítője a székhelyen megbízott általános igazgatóhelyettes közvetlenül irányítja a székhelyintézményben az iskolai oktatást, a rehabilitációt, és az iskolai könyvtár ellátást. 2.7.1. Az általános igazgatóhelyettes Átruházott jogkörben ellátja a székhelyintézmény munka- és tűzvédelmi tevékenységének közvetlen irányítását, szervezését, ellenőrzését. 1) Szervezi a szakmai vizsgákat, 2) szervezi az érettségi vizsgákat, 3) a székhelyintézmény vonatkozásában szervezi, irányítja, ellenőrzi: a) az elméleti képzést az éves munkaterv és a szakképzési programok szerint, b) a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások vitelét, adminisztrációját, c) a tankönyv- és taneszköz ellátással kapcsolatos iskolai feladatokat, az iskolai tanári ügyeletet, d) a pedagógusok szakmai továbbképzésével kapcsolatos ügyeket, e) a helyettesítéseket, a túlórákat, azok elszámolását, f) az osztályozó-, javító- és különbözeti vizsgákat, 4) a beiskolázást /KIR, meghirdetés/, 5) elkészíti az intézményi statisztikai jelentéseket,
41
6) a székhelyintézményben elkészíti: a) a tantárgyfelosztást, b) az órarendet, c) az iskolai házirendet, d) a féléves, éves részbeszámolókat, e) az iskolai rész munkatervi javaslatot, f) a rábízott ellenőrzések jelentéseit, g) a munka-, baleset-, tűzvédelmi oktatás és balesetek dokumentumait. Koordinálja -
a területén működő iskolai munkaközösségek tevékenységét,
-
az iskolai könyvtár munkáját.
Kapcsolatot tart: -
helyettes kollégáival,
-
a tagintézmény vezetőjével,
-
a szülői munkaközösségekkel,
-
a kollégiumvezetővel,
-
a gazdasági vezetővel,
-
a pályaválasztási pedagógiai szakszolgálattal,
-
az iskolai diákönkormányzatot segítő tanárral.
Akadályoztatása esetén helyettesítését a kollégium és rehabilitációs vezető látja el.
2.7.2.
Gyakorlati oktatás vezető (a saját telephelyén)
Előkészíti: - a tanműhelyek, szaktantermek használatának szabályzatát -
a gyakorlati oktatás időkeretét
-
a munkaterületére vonatkozó beszámolókat, terveket
Koordinálja: - a területén működő munkaközösségek tevékenységét -
a gyakorlati oktatást, annak feltételrendszerét 42
-
a szakmai gyakorlati vizsgát
-
a műhelyek szakmai-pedagógiai munkáját
-
a szakképzési hozzájárulások megszerzését
-
annak felhasználását, és a szakképzés tárgyi eszközeinek fejlesztését
Kapcsolatot tart – a helyettes kollégákkal -
a gyakorlati oktatás vonatkozásában a gazdasági kamarával
Akadályoztatása esetén helyettesítését a szakmai munkaközösség vezető látja el
2.7.3. A tagintézmény-vezető Átruházott jogkörben ellátja a tagintézmény munka- és tűzvédelmi tevékenységének közvetlen irányítását, szervezését, ellenőrzését. 1) Előkészíti a szakmai vizsgák szervezését az igazgatóhelyettesnek, 2) előkészíti az érettségi vizsgák szervezését az igazgatóhelyettesnek, 3) a tagintézmény vonatkozásában szervezi, irányítja, ellenőrzi: a) az elméleti képzést az éves munkaterv és a szakképzési programok szerint, b) a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások vitelét, adminisztrációját, c) a tankönyv- és taneszköz ellátással kapcsolatos iskolai feladatokat, az iskolai tanári ügyeletet, d) a pedagógusok szakmai továbbképzésével kapcsolatos ügyeket, e) a helyettesítéseket, a túlórákat, azok elszámolását, f) az osztályozó-, javító- és különbözeti vizsgákat, 4) közli a beiskolázási adatokat a /KIR, meghirdetéshez/, 5) elkészíti a tagintézményi statisztikai jelentéseket, 6) a tagintézményben elkészíti: a) a tantárgyfelosztást, b) az órarendet, c) az iskolai házirendet, 43
d) a féléves, éves részbeszámolókat, e) az iskolai rész munkatervi javaslatot, f) a rábízott ellenőrzések jelentéseit, g) a munka-, baleset-, tűzvédelmi oktatás és balesetek dokumentumait. -
az iskolai könyvtár munkáját koordinálja
Kapcsolatot tart: -
helyettes kollégáival,
-
az igazgatóhelyettesekkel,
-
a gazdaságvezetővel,
-
a kamarákkal,
-
a szülői munkaközösségekkel,
-
a kollégiumvezetővel,
-
a gazdasági vezetővel,
-
a pályaválasztási pedagógiai szakszolgálattal,
-
az iskolai diákönkormányzatot segítő tanárral.
Akadályoztatása esetén a kollégium- és rehabilitáció-vezető, annak akadályoztatása esetén a gyakorlati oktatás-vezető helyettesíti. 2.7.4. A kollégium- és rehabilitációs-vezető A kollégium- és rehabilitációs-vezető a saját telephelyén: Szervezi, irányítja, ellenőrzi: -
a kollégiumi nevelési munkát, munkarendet, adminisztrációját,
-
a diákéletet, a diákok ellátását,
-
a kollégium szabadidős tevékenységét,
-
a kollégiumi ügyeletet,
-
a nevelőtanárok szakmai továbbképzésével kapcsolatos ügyeket,
-
a kollégiumi helyettesítéseket, a túlórákat, azok elszámolását.
44
Elkészíti: -
a kollégiumi pedagógiai programot,
-
a kollégiumi időkeretet,
-
a kollégiumi házirendet,
-
a kollégiumi tantárgyfelosztást,
-
a kollégiumi dolgozók munkabeosztását.
Koordinálja: -
az illetékességi területén működő munkaközösségek munkáját,
-
a tagintézmény rehabilitációs tevékenységét.
Kapcsolatot tart: -
az általános igazgatóhelyettessel,
-
tagintézmény- és gyakorlati oktatás-vezetővel,
-
a tagintézmény kollégiumvezetőivel,
-
a gazdaságvezetővel.
Akadályoztatása esetén helyettesítését a nevelőtanári munkaközösség vezetője végzi. 2.7.5. A rehabilitációs szakterületen folyó munka irányítása A rehabilitációs szakterületen folyó munka irányítását a székhelyintézményben és a tagintézményben is a kollégium- és rehabilitációs-vezető végzi. Szervezi, irányítja, ellenőrzi: Az intézmény gyógypedagógiai nevelő-oktató munkáját: -
rehabilitációs (gyógypedagógiai, mentálhigiénés, szociális) munkát,
-
a különleges gondozáshoz szükséges eljárásokat, azok dokumentálását,
-
a gyermekvédelmi tevékenységet,
-
a tagintézmény gyógypedagógiai tevékenységének szakmai irányítását igazgatói megbízás alapján,
-
a tanulók esélyegyenlőségének érvényesülését.
Elkészíti:
45
-
a rehabilitációs időkeretet,
-
a rehabilitációs órarendet,
-
a munkaterületét érintő szabályzatokat,
-
a munkaterületét érintő munkaterveket, beszámolókat, értékeléseket.
Kapcsolatot tart: -
a nevelési tanácsadóval,
-
a szakértői és rehabilitációs bizottságokkal,
-
a gyógypedagógiai intézményekkel,
-
a szülőkkel.
Az esetleges eltéréseket mellékletben kell kidolgozni, és csatolni az SZMSZ-hez. 2.7.6. A gazdasági vezető A gazdasági vezető közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezet munkáját. Gazdasági intézkedéseket hoz. A gazdasági vezető a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el feladatait. A székhely szerinti központi intézményben dolgozik és közvetlenül az iskolaigazgatójának az irányítása alá tartozik. Irányítja a gazdasági szervezet munkáját a gazdasági csoportvezetőn keresztül, a tagintézmény gazdasági ügyintézőinek a munkáját, a gondnokon át gazdasági, műszaki és kisegítő munkakörben dolgozók munkáját. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Felelős: -
A költségvetési és gazdálkodási terv, a beszámolók, az adatszolgáltatások határidőre történő elkészítéséért és helyességéért.
-
A számviteli, a pénzügyi, az adó- és társadalombiztosítási jogszabályokban foglaltak betartásáért az intézményi gazdálkodás során.
-
Az intézmény gazdálkodását érintő helyi szabályzatok elkészítéséért és folyamatos karbantartásáért.
-
A vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért.
-
A munkavédelmi és tűzvédelmi előírások megtartásához szükséges feltétek megteremtéséért.
46
-
A fenntartó felé köteles adatot szolgáltatni a normatíva igényléséhez és elszámolásához.
-
Ellenjegyzési, utalványozási jogkörrel rendelkezik. 2.7.7. Az iskolavezetőség 2.7.7.1. Igazgatói tanács
Tagjai: -
az igazgató,
-
az általános igazgatóhelyettes,
-
gyakorlati oktatás-vezetők,
-
gazdasági vezető,
-
kollégium- és rehabilitációs-vezetők,
-
a tagintézmény-vezető.
Feladatuk: -
A teljes intézményegység stratégiai terveinek, (szakmai és gazdasági) az együttműködés elveinek, módszereinek a kidolgozása, értékelése.
-
Szükség/ igény szerint üléseznek más-más helyszínen. 2.7.7.2.Tagintézmény iskolavezetősége
Tagjai: -
a szakmai vezetők,
-
tagintézmény-vezető,
-
gyakorlati oktatás-vezető,
-
kollégium- és rehabilitációs-vezető,
Feladata: -
A tagintézmény munkájának a megtervezése, irányítása, ellenőrzése, értékelése. A tagintézmény-vezető, a gyakorlati oktatás-vezető, a kollégium- és rehabilitációs-vezető döntés előkészítő, javaslattevő, véleményező testülete. Hetente vagy szükség szerint üléseznek. Tevékenységükről rendszeresen tájékoztatják a nevelőtestületet.
-
A tagintézmény kibővített vezetőségi ülést is tarthat, amelyre meghívják a munkaközösségek vezetőit is. A kibővített vezetőségi ülések munkaprogram-
47
ját az intézményegység éves munkatervében kell rögzíteni. Kommunikatív, véleményező, javaslattevő testület. 2.7.8. A nevelőtestület Jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a közoktatási törvény 56-57. §-a, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 29. §-ában megfogalmazottak tartalmazzák. -
Az egyes tagintézmény résztantestületei önállóan gyakorolják a jogaikat, kivéve: o az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása és módosítása, o a Pedagógiai program elfogadása és módosítása, o valamint a két dokumentum jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról. o Ezen esetekben mindegyik tagintézmény rész-nevelőtestületének a döntése szükséges, amely konszenzuson kell, hogy alapuljon.
-
A rész-nevelőtestületek a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tartanak.
-
Résztantestületek önállóan döntenek: o a tagintézmény éves munkatervének elkészítésében, o a tagintézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásában, o a tagintézmény házirendjének elfogadásában, o a tagintézmény tanulóinak magasabb évfolyamba lépésének megállapításában, o a tagintézmény tanulóinak fegyelmi ügyeiben, osztályozó vizsgára bocsátásában.
Rendes értekezletek: -
osztályozó értekezletek félévkor, év végén,
-
tanévnyitó (dönt az éves munkaterv összeállításáról, elfogadásáról),
-
a tanévzáró,
-
nevelési értekezletek.
48
Az igazgató, a tagintézmény vezetői hívják össze a munkatervben meghatározott napirenddel. 2.7.8.1. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Összehívását a rész-nevelőtestület is kezdeményezheti, tagjai egyharmadának az aláírásával, az ok és a cél megjelölésével. A kezdeményezéstől számított 5 napon belül, tanítási időn kívül össze kell hívni. Az igazgató, a tagintézmény vezetője szükség esetén a tanítási időn kívülre összehívhat rendkívüli értekezletet vagy megbeszélést. A nevelőtestületi értekezletek lefolytatásával kapcsolatos részleteket külön szabályzat tartalmazza. 2.8. Az üzemi tanács és az intézmény közötti kapcsolattartás általános szabályai Az iskola tagintézményében dolgozók érdekeik kollektív képviseletére, üzemi tanácsot, illetve üzemi megbízottat választanak. Az intézmény vezetése és a dolgozói érdekképviseleti szervek az üzemi megállapodásban foglaltak szerint együttműködni kötelesek. Az üzemi tanács az üzemi megállapodásban, továbbá ügyrendjében meghatározott módon és határidőn belül gyakorolja tájékoztatási kötelezettségét az intézmény dolgozói felé. Az üzemi tanács működésére, az iskolával és a dolgozókkal való kapcsolatának további részletes szabályait az üzemi megállapodás valamint az ÜT ügyrendje tartalmazza.
49
III. RÉSZ MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK
1. Az intézmény működési rendje 1.1. Az iskolában, kollégiumban tartózkodás rendje 1.1.1. Az iskola nyitvatartási rendje Az iskola a szorgalmi idő alatt hétfőtől péntekig 7,15 órától 15.30-ig tart nyitva. Kivéve azokat az eseteket, amikor az órarend szerint 7 órától nulladik óra, vagy tanműhelyi képzés folyik délután is. Ilyenkor a nyitva tartás 7 órától 20 óráig tarthat. Hétvégén az iskola esetleges nyitva tartása a szervezett programokhoz igazodik. 1.1.2. A kollégiumban tartózkodás rendje A kollégium folyamatosan tart nyitva. Tanítási idő alatt, /délelőtt/ a kollégiumban csak a beteg tanulók, a délutáni gyakorlati oktatáson részt vevő tanulók, és az egészségügyi ápoló tartózkodhat, aki az ügyeletesi teendőket is ellátja a tanulók vonatkozásában. 1.1.3.Tanári ügyelet az iskolában A tanári ügyelet az iskolában 7 óra 30 perckor kezdődik és a tanítás végéig tart, amely az óraközi szünetekben is folyamatosan működik. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Az általános nyitvatartási rendtől eltérő foglalkozások esetén, az ügyeletet a foglalkozást tartó dolgozó látja el. 1.1.4. Az iskolában és kollégiumban tartózkodás szabályai A szervezett foglalkozásokon kívül az iskola tantermeiben tanulók nem tartózkodhatnak, csak kivételes esetben, akkor is dolgozó felügyelete mellett. A tanítási szünetben csak a beosztásuk szerint munkát végző dolgozók tartózkodhatnak az iskola és a kollégium épületében. 1.1.5. Ügyelet a nyári szünetben -
az iskola vezetőségének egyik tagja külön beosztás szerint, az előre meghatározott ügyeleti napokon 8 és 12 óra között ügyeletet tart a székhely- és a tagintézményben.
50
1.1.6. Az iskola éttermének rendje Az iskola éttermét a tanulók a házirend szerinti étkezési időben vehetik igénybe. Az étkeztetés rendjét telephelyenként kell meghatározni és közzétenni. 1.1.7. A titkárság rendje A hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik. Naponta 9-14 óra között, pénteki napokon 9- 12 óra között. 1.1.8. Az iskolai könyvtár rendje Az iskolai könyvtár nyitvatartási idejét és használati rendjét a könyvtár működési szabályzata tartalmazza. (3. számú melléklet) 1.1.9. A vezetők iskolában tartózkodási rendje Az iskola nyitvatartási ideje alatt az igazgatónak, a tagintézmény-vezetőnek vagy a helyettesítéssel megbízott személynek az iskolában kell tartózkodnia, vagy intézkedés céljából elérhetőnek kell lennie. A vezetők aktuális tennivalóik függvényében hetente egyeztetik az intézményben benntartózkodásuk rendjét. Azon időszak alatt, amikor vezető nem tartózkodik az iskolában, a főügyeletes nevelőtanár, a tanórán kívüli foglalkozást tartó pedagógus, dolgozó köteles a vezetői tevékenység körébe tartozó minden olyan halaszthatatlan intézkedést megtenni, amely az intézmény, illetve az ott tartózkodó tanulók biztonságának a megóvása érdekében szükséges. 1.2. A tanítási órák rendje 1.2.1. Az elméleti tanítási órák rendje Az elméleti tanítási órák legkorábban 7 óra 45 perckor, legkésőbb 8 óra 30 perckor kezdődhetnek a kihirdetett csengetési rend szerint. A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt legalább 10 perccel, a pedagógusoknak, a kollégiumi nevelőtanároknak, az egészségügyi ápolóknak 15 perccel, az ügyeletes dolgozónak 30 perccel korábban kell megjelenni az iskolában, a kollégiumban. Szükség esetén 7 órától nulladik óra szervezhető. Az elméleti tanítási órák 45 percesek, amelyek rendjét a tantárgyfelosztás és az órarend tartalmazza. A szünetek 10 percesek. Az 5. óra után 30 perc ebédszünet lehetséges a kihirdetett csengetési rend szerint.
51
A tanítási órák rendjét zavarni nem lehet, kivételt indokolt esetben az igazgató, a tagintézmény-vezető és a gyakorlatioktatás-vezető tehet. Tanítási órák csak dolgozatírás esetén vonhatók össze. Az ilyen eseteket előre meg kell beszélni az igazgatóhelyettessel, az illetékes vezetővel. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató, tagintézmény-vezető által engedélyezett időpontokban és módon történhetnek. 1.2.2. A szakmai gyakorlati oktatás rendje A gyakorlati képzés az iskola tanműhelyeiben, tantermeiben, és megállapodás, szerződés alapján külön gyakorlati helyeken történhet. A gyakorlati foglalkozások munkarendje folyamatos, a foglalkozások 60 percesek. Az iskolai tanműhelyekben reggel 7 órától este 20 óráig lehet gyakorlati oktatást tartani,/ ha órarend szerint délutáni tanműhelyi képzés is folyik/. A külső gyakorlati helyen történő szakmai oktatást gyakorlóhelyenként külön kell szabályozni. 1.3.A nyári összefüggő szakmai gyakorlat A nyári összefüggő szakmai gyakorlat a tanév szorgalmi idejének befejezését követően történik. Ennek rendjét tanévenként az intézményrészek önállóan szervezik meg. 1.4. A tanítás utáni zárás -
A tanítási idő végén az utolsó foglalkozást tartó nevelő engedi el a tanulókat az iskolából, és gondoskodik a tanterem rendjéről, biztonságos zárásáról, az eszközök, gépek, a tanterem, szaktanterem, tanműhely szükség szerinti részvagy teljes áramtalanításáról.
1.5. Munkarend módosulása -
Az iskolai ünnepélyek, a szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje az igazgató, a tagintézmény vezetőjének a döntése szerint módosulhat.
1.6. A tanórán kívüli foglalkozások szervezési formái, rendje 1.6.1. Szervezeti formák -
szakkör
-
iskolai sportkör,
-
rehabilitációs foglalkozások,
52
-
kollégiumi szilencium,
-
szakmai, tanulmányi versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, diáknap.
Érdeklődési kör, önképző kör a tanulók és a szülők igénye szerint szervezhetők. 1.6.1.1. Szakkörök Az iskola a hagyományoknak megfelelő szakköröket hirdeti meg tanévente, de a tanulók, a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra tanévente szeptember 15-ig lehet jelentkezni. A szakkörök indításáról, az ingyenes igénybevételről az igazgató, a tagintézmény vezetője dönt, a szakmai munkaközösségek, az SzMK véleményének a meghallgatásával. A szakköri foglalkozások októberben kezdődnek, és a szorgalmi időszak végéig tartanak. A foglalkozások akkor indíthatók, ha legalább 8 érdeklődő tanuló van. Ha a létszám 5 alá csökken, a szakkör nem működtethető tovább. 1.6.1.2. Iskolai sportkör A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanár szervezi a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de az a cél, hogy minél többen vegyenek részt. 1.6.1.3. Rehabilitációs foglalkozások Egészségügyi, pedagógiai, mentális és szociális célúak. Tanévente a közoktatási törvényben előírt időkeretben, a tanulók sérüléséhez igazítva kell megszervezni. Azokon a tanulók részvétele, a sérüléstípusnak előírt heti óraszámban, kötelező. Feladata, hogy a tanulók fogyatékosságaiból eredő hátrányait csökkentse. A foglalkozási időkeretet, a foglalkozások tervét a kollégium és rehabilitációs vezető készíti. 1.6.1.4. Kollégiumi szilencium Megtartásának szabályait a házirend írja elő. 1.6.1.5. Szabadidős programok A szakkörök, a sportkör vezetőjét az igazgató, a tagintézmény vezetője bízza meg. A megbízottak felelősek a körök működéséért, amelyhez éves munkaprogramot, óratervet kell készíteni. Ezt az igazgatóhelyettes, illetve a tagintézmény vezetője hagyja jóvá. A szakmai, tanulmányi, kulturális és sportesemények, a diáknap szervezési feladatait, felelőseit a munkatervben kell meghatározni. 53
Az iskolai versenyekről a területi és az országos versenyekre továbbjutó tanulókat a verseny idejére az igazgató, a tagintézmény vezetője mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. A versenyeredmények iskolai közzétételéről az igazgató, a tagintézmény vezetője gondoskodik. A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnöknek be kell jelenteni. 1.7. A pedagógusok, (szakoktatók) munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 19. §-a tartalmazza. Az ott megfogalmazottak érvényesek az intézmény tanáraira, szakoktatóira is, akik egyébként nem közalkalmazottak. Munkaviszonyuk során alkalmazni kell a közalkalmazotti törvény 122. §. (1) bekezdésében foglaltakat, a Munka törvénykönyve előírásait. A pedagógusok (szakoktatók) - a közalkalmazottakhoz hasonlóan – a heti munkaidejükből (40 óra), pedagógus-munkakörök és vezető beosztások, amelyekben a heti törvényes munkaidő kötelező óraszámból és a nevelő-, illetve nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással öszszefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként – a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen: -
felkészül a foglalkozásokra,
-
tanítási órákra, előkészíti azokat,
-
értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét,
-
elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet,
-
részt vesz a nevelőtestület munkájában,
-
a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében,
-
az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében,
-
az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások megtartásában,
-
a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában,
54
-
a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével,
-
a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában,
-
az intézményi dokumentumok készítésében.
A gyakorlati oktatás-vezető ellátja a gyakorlati képzést szervezők ellenőrzését. A tanítási óráik idejét, az egyéb munkatervekben és szabályzatokban meghatározott időt, valamint a hivatalos iskolai rendezvények idejét kötelesek az iskolában tölteni. Ezen felül az igazgató, a tagintézmény vezetője és a gyakorlati oktatás-vezető határozza meg a megjelenési, részvételi kötelezettséget az iskolában és más rendezvényeken, az iskolában ellátandó munkát, a kéthavi tanítási időkeret és a foglalkoztatási tervek szerint. A pedagógusok helyettesítési rendjét az igazgatóhelyettesek, illetve a tagintézmény vezetője által megbízott vezetők intézik. A helyettesítéseknél a pedagógiai és a gazdasági szempontokat érvényesíteni kell. A pedagógus, a szakoktató a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát, lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon a munkavégzés kezdete előtt köteles az igazgatónak vagy helyettesének, a tagintézmény-vezetőnek jelenteni. Egyéb esetekben a pedagógus, a szakoktató az igazgatótól, a tagintézmény vezetőjétől kérhet engedélyt a tanórájáról (foglalkozásáról) való távolmaradására. Az óracseréket a helyettesítés megszervezéséért felelős vezető engedélyezi. A tantervi anyagban lemaradás elkerülése érdekében elsősorban szakszerű helyettesítéseket kell biztosítani. A helyettesítést lehetőleg úgy kell lehetőleg kiírni, hogy arra a pedagógus fel tudjon készülni. A helyettesítés elrendelésénél a gazdaságossági és takarékossági szempontokat figyelembe kell venni. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a foglalkozás megtartása előtt jelölték ki, köteles a tanmenet szerint előrehaladni. A tartósan helyettesítendő pedagógus köteles az illetékes munkaközösség-vezetőnek a tanmenetét, vagy annak kivonatát átadni, hogy a szakszerű helyettesítésről gondoskodni lehessen. A pedagógusok (szakoktatók) számára a szakmai program, a pedagógiai program, a helyi tanterv, és azok követelményei szerint, a tanévre szóló tanmenet elkészítése kötelező. A határidőkre, a jóváhagyás módjára az éves munkatervekben kell intézkedni. A pedagógus, a szakoktató a tanítási óráira, foglalkozásaira köteles készülni. A pedagógusok (szakoktatók) túlmunkájának elszámolása a Kjt. szabályai szerint történik kéthavi időkeretben. A kollégiumban az éjszakai szolgálatot munkaviszony keretében alkalmazott főállású egészségügyi, gyógypedagógiai asszisztensi, ifjúsági felügyelői, pedagógus végzettségű dolgozókkal lehet ellátni, ügyeleti rendszerben. A dolgozók létszámát úgy kell
55
megállapítani, hogy a fogyatékos fiatalok egészségügyi ellátásának pedagógiai felügyeletének, tűz- és balesetvédelmi biztonságának eleget tudjanak tenni. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapításának elveiről a nevelőtestület dönt évente az augusztusi tanévnyitó értekezleten. A kereset-kiegészítés megítélésének feltételei: Pedagógusok esetében adható: -
kiemelkedő oktató és nevelő munkáért,
-
pedagógiai fejlesztő tevékenységért,
-
minőségbiztosítási munkálatokért,
-
a tanórán kívüli foglalkozásokért,
-
a diákrendezvények segítéséért,
-
a szabadidős, kulturális nevelőmunkáért,
-
a teljesítményértékelés figyelembevételével.
1.8. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, nem pedagógus dolgozók munkarendje Munkarendjüket a Mt-ben /és a kollektív szerződésben/ ill. a munkaköri leírásban foglaltak határozzák meg. Munkaköri leírásukat a közvetlen felettesük készíti el, az igazgató, a tagintézmény vezetője hagyja jóvá. A heti teljes munkaidejüket az intézményben végzett munkával töltik. A tanítási szünetekben (őszi, téli, tavaszi, nyári) munkaidő-beosztásuk, ellátandó feladatuk átmenetileg módosulhat. Erre az igazgató, a tagintézmény vezetője hoz intézkedést, amelyet legalább egy héttel korábban és legalább egy hétre kiterjedő időre kell közölni a munkavállalóval. A nem pedagógus munkakörökben a dolgozók munkaidő-beosztása kéthavi időkeretben történik. A takarékos gazdálkodás érdekében úgy célszerű elvégezni, hogy többműszakos munkaidő beosztás csak a portásoknak, a szakácsoknak, konyhai dolgozóknak legyen. Kivételesen indokolt esetben az egészségügyi dolgozóknak, a gyógypedagógiai asszisztenseknek is lehet. A kivételesen indokolt esetet az igazgató, a tagintézmény vezetője állapíthatja meg, szakmai indokok alapján. 1.9. Az iskola tanulóinak a munkarendje A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának módját, a követelményeket az iskolai és kollégiumi házirend tartalmazza. 56
Az iskolai és kollégiumi házirendet az igazgató készíti, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat egyetértése alapján a nevelőtestület fogadja el. 1.10. A tanév helyi rendje A tanév központi rendjét évente az oktatási miniszter állapítja meg. A tanév helyi rendjét, programját a miniszteri rendelet figyelembevételével, a nevelőtestület határozza meg, és az éves munkatervben rögzíti, amelyet a tanévnyitó tantestületi értekezlet fogad el. Ennek megfelelően a nevelőtestület a tanév rendjét az alábbi döntéseivel alapozza meg: -
A nevelő-oktató munka lényeges tartalmi elemei.
-
A szakmai és egyéb vizsgák rendje.
-
A tanítási szünetek rendje.
-
A házirend esetleges módosítása.
-
A tanórán kívüli foglalkozások.
-
A nevelési értekezletek témája.
-
Az iskolai ünnepségek, rendezvények terve, ideje.
-
A tanítás nélküli munkanapok felhasználásának a rendje, programjai.
A tanév első tanítási napján az osztályfőnökök ismertetik a tanulókkal, a szülőkkel pedig az első szülői értekezleten: -
a tanév helyi rendjét,
-
a házirendet,
-
a balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat.
1.11. Az iskola létesítményeinek, helyiségeinek használati rendje Az iskola létesítményeit, helyiségeit az intézmény nyitvatartási ideje alatt, rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvásuk szem előtt tartásával lehet használni. Az iskola minden dolgozója, tanulója, helyiségeinek, létesítményeinek használója felelős: -
az intézményi tulajdon védelméért,
-
a rend, a tisztaság megőrzéséért,
-
az energiatakarékosságért,
57
-
a tűz-, baleset- és munkavédelmi szabályok betartásáért.
Az osztályok, foglalkoztatási termek, a kollégium közösségi helyiségeinek a dekorálásáról az osztályfőnökök, a csoportvezető tanárok gondoskodnak a diákokkal együttműködve. 1.11.1. A számítástechnikai tantermek, a szertárak és a tanműhelyek használata A számítástechnikai tantermekben, a szertárakban, a tanműhelyekben csak szaktanári, szakoktatói felügyelet mellett tartózkodhatnak tanulók. A termek biztonságos zárása a szaktanárok, szakoktatók feladata. A tanműhelyek, a számítástechnikai termek használatát, rendjét a tanulók előtt kihirdetett, és a teremben kifüggesztett külön szabályzat állapítja meg. 1.11.2. Az iskolai könyvtár használata Használatát a könyvtár működési szabályzata rögzíti. (3. sz. melléklet) 1.11.3. A tornaterem használata A tornateremben, a tornaszobában a tanulók csak a pedagógus jelenlétében tartózkodhatnak. A tornaterembe, a tornaszobába csak tiszta tornacipővel lehet belépni. Az öltöző ajtaját az órát tartó tanár nyitja és zárja. Mindezek a szabályok vonatkoznak az edzésekre, az egyéb tornateremben tartott foglalkozásokra, és a tornaterem bérlőire is. A tornaterem igénybevételét az igazgató, a tagintézmény vezető által jóváhagyott beosztási rend állapítja meg. 1.11.4. Az iskola aulájának használata Az iskola aulája ünnepélyek, rendezvények, kiállítások, foglalkozások színhelye lehet. A folyosók, a lépcsők a tanulók és a dolgozók közlekedési helye, ahol figyelmesen kell közlekedni. 1.11.5. Az iskolai udvar használata Az iskolai udvaron testnevelési órát, szabadidős foglalkozást lehet tartani. Az udvar tisztaságának megóvása minden tanuló és felnőtt kötelessége. 1.11.6. A gyógytornaszoba használata
58
A gyógytornaszoba rehabilitációs foglalkozások megtartására szolgál. Ott csak gyógytornász ill. pedagógus, pedagógiai munkát segítő dolgozó jelenlétében tartózkodhatnak tanulók. 1.11.7. A tanári szoba használata A tanári szoba a pedagógusok óraközi pihenésének, az órákra, foglalkozásokra készülésnek, értekezleteknek, az oktatás dokumentumai (közokiratok) tárolásának a helye. Ott tanuló vagy külső személy csak pedagógus jelenlétében tartózkodhat. 1.11.8. A kollégium ügyeletesi szoba használata A kollégium ügyeletesi szobájában az ügyeletes nevelők, gyógypedagógusok, gyógypedagógiai asszisztensek tartózkodhatnak. Ott tanuló vagy külső személy csak pedagógus jelenlétében tartózkodhat. Felelősségüket különösen megnöveli az ott elhelyezett kézi gyógyszeres szekrény, amelynek a biztonságos védelmét, használatát külön szabályzat írja elő. 1.11.9. A kollégiumi szobák használata A kollégiumi szobák a kollégisták lakószobái. A szoba lakói a berendezési tárgyakat, eszközöket beköltözéskor leltárilag átveszik, kiköltözéskor leltárilag visszaadják. A szobák használati rendjét a Házirend szabályozza. 1.11.10. Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők által használt helyiségek Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről létrejött megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. A megállapodás keretén kívül bejövő idegenek nevét, a látogatás célját a portán rögzíteni kell. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. 1.11.11. A helyiségek zárása A tantermek, a kollégiumi szobák, az egyéb helyiségek takarítás utáni zárásáért a takarítók a felelősek. Az egyes helyiségek nyitásáról, zárásáról, a kulcsok elhelyezéséről, a felelősökről az egyes tagintézmény önállóan rendelkezik.
59
1.11.12. Az intézmény helyiségeinek a hasznosítása, bérbeadása A gazdaságvezető által elkészített és az igazgató, tagintézmény-vezető által aláírt szerződés alapján lehetséges. 1.11.13. Az intézmény eszközeinek használata Az intézmény, a létesítmény eszközeit, tárgyait, berendezéseit csak az igazgató, tagintézmény-vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az épületekből kivinni. A használó azokért teljes anyagi felelősséggel tartozik. 1.12. A térítési díj, a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó szabályok Az intézményben az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások köre meg egyezik a közoktatási törvény 114. §-ában felsoroltakkal. Térítési díj és tandíj ellenében biztosított szolgáltatások körét és a fizetési díj mértékét a fenntartó határozza meg az általa kiadott rendelkezésben. A szolgáltatások térítési díjait és a tandíjat a tanuló készpénzben vagy csekken fizeti be az iskola pénztárába, a szolgáltatás igénybevétele előtt, legkésőbb a kezdés napjáig. Időben tartós szolgáltatás esetén, mindig egy hónapra előre. Az iskolában szervezett önköltséges szolgáltatások térítési díjait a tanuló akkor igényelheti vissza, ha azon önhibáján kívüli okból, s egy hónapi foglalkozásnak több, mint a felén nem vett részt. Az önhibáján kívüli okot hitelt érdemlően igazolnia kell a tanulónak, kiskorú tanuló esetében a szüleinek. Az étkezést a tanulónak előre meg kell rendelnie, s határidőre ki kell fizetnie készpénzben vagy csekken. Lemondani az esedékes nap előtt lehet. A szabályosan lemondott étkezések már befizetett díját, a következő rendeléskor kompenzálni kell. A szabálytalanul, késve érkező lemondások esetén a befizetett térítési díját visszaigényelni, kompenzálását kérni nem lehet. Az étkezésekkel, a térítési díjak befizetési módjával kapcsolatos részletes szabályokat a tagintézmény külön állapítja meg, s hirdeti ki. 1.13. A pedagógusok kijelölésének az elvei a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokra A pedagógusok munkaköri kötelezettségeit, a munkavégzés szabályait, a közoktatási törvény, annak végrehajtási rendelete, a pedagógiai program, szakmai programok, a helyi tantervek, a kerettanterv, az SZMSZ, a 138/1992. (X. 8.) Korm. számú rendelet tartalmazzák. A nevelő-oktató munkával összefüggő teendők ellátására bármely pedagógus megbízható önkéntes jelentkezés, megállapodás vagy kijelölés alapján. A megbízást az igazgató, adja és vonja vissza, amelyet a nevelőtestülettől átruházott hatáskörükben – a munkaközösségek előzetesen véleményeznek.
60
1.13.1. A megbízás, a kijelölés általános elve -
megfelelő szakmai, pedagógiai felkészültség az adott területen,
-
szervezőkészség, ráteremettség, megújulási készség,
-
arányos terhelés figyelembevétele. 1.13.2. Főbb megbízások
-
osztályfőnöki – kijelölés alapján,
-
munkaközösség-vezetői: választás és megbízás,
-
Dök-segítő: felkérés – megbízás,
-
ifjúságvédelmi felelősi munkaszerződés, megbízás alapján,
-
szakkörvezetői, sportkörvezetői – megbízás,
-
szertárfelelősi – megbízás, kijelölés alapján.
A kijelölés és megbízás alapján a nevelő-oktató munkához kapcsolódó főbb feladatokat a munkaköri leírás melléklete tartalmazza. 1.13.3. A nevelő-oktató munkával összefüggő teendők díjazása A nevelő-oktató munkával összefüggő teendők ellátásáért a hatályos jogszabályok szerint kell megállapítani az illetménypótlékokat, a pedagógusok számára. Jár: -
osztályfőnöki pótlék,
-
kollégiumi csoportvezetői pótlék,
-
DÖK-segítő pótlék,
-
munkaközösség-vezetői pótlék,
-
gyógypedagógiai pótlék.
A hatályos jogszabályban megfogalmazottak szerint lehet megállapítani az adható pótlékokat a pedagógusok további tevékenységéért, és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők (gyógypedagógiai asszisztensek) részére. Az adható pótlékok megítélését tanévente lehet eldönteni, a költségvetés függvényében. A pótlékok mértékét a kormányrendelet szerint, a mindenkori pótlékalap százalékában kell meghatározni. 1.14. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje
61
Nemzeti ünnepeink közül október 23-áról és március 15-éről iskolai szintű ünnepségen emlékezünk meg. A műsort adó osztályokat az éves munkatervben kell megjelölni. A megemlékezések külsőségekben is nyilvánuljanak meg – tanteremdíszítés, ünnepi öltözet, stb. A többi ünnepi megemlékezésről a munkatervben kell rendelkezni. 1.15. Iskolai hagyományaink Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, a rendezvények időpontját, a felelősöket a tanév helyi rendje tartalmazza a munkatervben. 1.15.1. Hagyományaink -
az elsősök fogadása,
-
karácsonyi ünnepség,
-
farsang,
-
szalagavató,
-
ballagás,
-
pályaválasztási hetek, napok,
-
képzőművészeti kiállítások,
-
kulturális bemutatók. 1.15.2. A Diákönkormányzat által szervezett rendezvények
A DÖK szervezésében zenés, táncos, egyéb rendezvényt lehet tartani. A diákönkormányzat felelős az előkészítésért, a kulturált körülményekért, a rendezvény után a rendteremtésért. Félévente egy-egy zenés-táncos rendezéséről a diákönkormányzat dönthet saját hatáskörében, de egyeztetési kötelezettsége van az igazgatóval, illetve a tagintézmény vezetővel. További zenés-táncos rendezvény szervezéséhez szükséges a diákok többségének (több, mint felének) az írásos részvételi szándéka, és a nevelőtestület egyetértése. Az esetleges bevételekről a diákönkormányzat dönt, az ő saját forrásnak számít, annak felhasználásáról teljes jogkörrel dönt. 1.16. Mindennapi testedzés formái Az iskolában minden tanuló részére a testnevelés órák, a gyógytorna foglalkozásai, az edzőtermek biztosítják a mindennapi testmozgás lehetőségét.
62
Az iskolai sportkör szakosztályain keresztül minden tanuló jogosult bekapcsolódni a sportéletbe. A tornatermet, az edzőtermet, a gyógytornatermet csak felnőtt jelenlétében használhatják a tanulók, aki köteles a tanulók biztonságára ügyelni, baleset esetén intézkedni. A szabadtéri sportudvart szervezett foglalkozáson csak pedagógus jelenlétében lehet használni. A tanulóknak jelezniük kell az ügyeletes pedagógusnak, ha szervezett foglalkozáson kívül akarják a sportudvart használni. 1.17. A rendszeres egészségügyi felügyelet rendje Az iskolai és a kollégiumi egészségügyi ellátást orvos, védőnő és egészségügyi ápolók biztosítják a 11/1993. (V.14.) Eü. rendelettel módosított 26/1997. (IX.3.) NM. rendeletben foglaltak szerint. A tevékenység döntően preventív (megelőző) jellegű. Az orvosi rendelési időről az orvosi szoba ajtajára kifüggesztett tájékozató igazít el. Az orvosi szoba, a gyógyszerszekrény használatáról, a gyógyszerezés rendjéről külön írásbeli szabályzat rendelkezik. 1.17.1. Kötelező vizsgálatok -
A tanulók előzetes és rendkívüli szakmai alkalmassági vizsgálata.
-
A szakmák munkavédelmi követelményeinek megfelelő laboratóriumi vizsgálatok. 1.17.2. Gondozási feladatok
-
Az egészségügyileg veszélyeztetett tanulók kiemelt gondozása, rendszeres ellenőrzése, lehetőség szerinti rehabilitációja.
-
A pszichoszociálisan veszélyeztetett tanulók nyilvántartása gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, az osztályfőnökkel, a csoportvezető nevelőtanárral és a helyi gyermekjóléti szolgálattal, gyámügyi szervekkel. 1.17.3. Betegellátás
Az iskolai betegellátás elsősegély jellegű, ezt követően a tanulót az iskolaorvos, az ápoló a családorvoshoz, illetve szakintézetbe irányítja. A kollégiumi orvosi ellátás egészség-helyreállító tevékenység is. 1.17.4. Közegészségügyi és járványügyi feladatok
63
-
Fertőző betegség esetén a járványügyi tennivalókat az iskolaorvos végzi el.
-
Az intézmény folyamatos higiénés ellenőrzése.
-
A balesetelhárító és egészségóvó rendszabályok betartásának ellenőrzése.
-
A balesetelhárító és egészségóvó rendszabályok betartásának az
-
ellenőrzése.
-
Részvétel az üzemi baleset- és munkavédelmi szemlén.
-
Az étkeztetés ellenőrzése.
-
Együttműködés a területileg illetékes közegészségügyi és járványügyi szervekkel. 1.17.5. Mentálhigiénés feladatok
-
Az egészséges életmódra, a családi életre nevelés.
-
Óralátogatások tapasztalata alapján javaslattétel a tanulók terhelésének esetleges változtatására.
-
A testnevelési csoportbesorolások elkészítése.
-
A gyakorlati oktatás munkahelyi körülményeinek a figyelemmel kísérése.
1.18. Intézményi védő-óvó előírások Az intézmény tűz- és munkavédelmi szabályzata rendelkezik a dolgozókra és tanulókra vonatkozó kötelezettségekről, a tennivalókról, a mentési kötelezettségről és a menekülési lehetőségekről. 33/1999. (IX. 24.) BM. rendelettel módosított 30/1996. (XII. 6.) BM. rendelet.) Ezen szabályzatokat folyamatosan aktualizálni kell. Gondoskodni kell az évente illetve szükség szerinti megismertetésükről, a tennivalókra felkészítésről. A felelős vezetőt az igazgató, a tagintézmény-vezető írásban nevezi meg. Minden tanév indítása előtt a dolgozókat, a tanév első napjának első két órájában a tanulókat, kötelező oktatásban kell részesíteni. A részvételt a tanulók, a dolgozók aláírásukkal igazolják. Az év közben munkát vállaló dolgozókat a munkába állás napján kell munka- és tűzvédelmi oktatásban részesíteni. Indokolt esetben teljes vagy részleges rendkívüli oktatás rendelhető el a dolgozóknak és a diákoknak is. A szabályzatokat mindenki számára hozzáférhető – a vezetők által meghatározott – helyen ki kell függeszteni. A gyakorlati foglalkozások megkezdése előtt külön baleset-megelőzési felkészítésben kell a tanulókat részesíteni, tájékoztatást, irányítást adni a munkavégzéshez szükséges tudnivalókról, meggyőződni azok ismeretéről. Ezeket dokumentálnia kell a gyakorlati oktatónak a gyakorlati oktatási naplóban. A szükséges ismeretek megszerzéséig a tanuló önállóan nem végezhet munkát. Az ellenőrzésért, a szükséges
64
intézkedésekért a gyakorlati oktatás oktatója, vezetője a felelős. (Technológiaváltás, új eszköz, munka helyváltozás, munkakörülmény-változás esetén ismételni kell.) Amennyiben a gyakorlati oktatás, megállapodás alapján, külső munkahelyen történik, a megállapodásban kell rögzíteni a védő-óvó rendszabályokra felkészítésért, és a szabályok betartásáért felelősöket, a védőeszköz biztosításáért felelőst. A gyakorlati oktatáshoz évente, a képzés indítása előtt írásban, szakmánként nevezi meg az igazgató, a tagintézmény vezetője azon munkafolyamatokat, technológiákat, amelyekhez egyéni védőeszközt kell biztosítani, meg kell jelölni a védőeszköz típusát, a használati előírásokat. A rendelkezést a munkavédelmi szabályzat mellékleteként kell kezelni. (65/1999. (XII. 22.) EüM. rendelet. A védőeszköz személyes használatra szól, ingyenes, kihordási ideje nincs. Ezek karbantartásáról, tisztításáról, javításáról a munkáltató, a gyakorlati oktatás szervezője gondoskodik. Róla nyilvántartást a gazdasági csoport vezet. A munkavállaló, a tanuló a védőeszköz használatáról nem mondhat le. A védőeszközök juttatási rendjéről írásban kell rendelkeznie az intézmény vezetőjének, amely meghatározásába bevonja a munkavédelmi képviselőt, a foglalkozás egészségügyi szolgálatot.(17/1995. (V. 25.) NM rend., (89/1995. (VII. 14.) korm. sz. rend.) Az 1993. évi a munkavédelemről szóló XCIII. törvény (70. §. (1) bek. Foglaltak értelmében a gyakorlati képzésben részt vevő tanulót és dolgozót, a biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik érvényesítése érdekében, jogosultak maguk közül képviselőt választani, amennyiben létszámuk a 10 főt meghaladja. A képviselőnek joga meggyőződni az egészséget nem veszélyeztető munkakörülmény biztosításáról, a védőeszközök biztonságos állapotáról, a tett intézkedésekről. Észrevételeiket a szakoktatón, a gyakorlati oktatás vezetőjén keresztül érvényesíthetik, de közvetlenül is fordulhatnak az iskola vezetőjéhez. Az intézmény dolgozói – pedagógusok és nem pedagógusok – külső személyek az intézményben tartózkodásuk, munkavégzésük során kötelesek olyan magatartást tanúsítani, hogy tűz- és balesetveszélyes helyzetet ne idézzenek elő. Amennyiben baleset, bármilyen kis terjedelmű tűz is keletkezett, kötelesek a közvetlen munkahelyi vezetőjüknek jelenteni. Tanulóbaleset esetén a részletes tennivalókat a 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A munkahelyi balesetek megelőzésére, bekövetkezésük esetén a szükséges tennivalókról az intézmény Munkabiztonsági szabályzata rendelkezik. A pedagógus a tanítási órákra, a gyakorlati foglalkozásokra csak szabvány szerinti eszközöket, felszereléseket vihet be. Amennyiben nem szabványos, a beviteléhez, a használatához előzetesen be kell szerezni az intézmény munkavédelmi felelősének az engedélyét. Az engedélyt az igazgatóhelyettes útján kell beszereznie. 1.19. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Rendkívüli eseménynek kell tekinteni az intézményben minden olyan eseményt, amely emberek biztonságát vagy anyagi értékeket veszélyeztetnének, és bekövetke65
zésüket nem lehetett előre látni. (Árvíz, belvíz, tűz, bombariadó stb.) Rendkívüli esemény bekövetkeztéről az igazgatót haladéktalanul értesíteni kell. Veszély esetén, annak jelzése, a riasztás, az áramtalanítás, a gázcsapok elzárása, az épületek kiürítése, az intézkedések kiadása a tűzriadó tervben szabályozottak szerint történik. Bombariadó esetén értesíteni kell a rendőrséget. A sérült tanulók (kerekes székesek, segédeszközzel mozgók, vakok, siketek) kollégiumi elhelyezésének elsődleges szempontja a biztonságos mentésük lehetősége. A pedagógiai és egyéb szempontok ez után következnek. Egyes esetekben, a tanuló állapotától függően a kollégium vezetője személyre szóló mentési felelősről gondoskodik, és azt írásban mellékelni kell a tűzriadó tervhez. A tűzriadó tervben foglaltak végrehajtását tanévente legalább egyszer nappal, és legalább egyszer éjszaka, az érintettekkel gyakoroltatni kell. A gyakorlás eredményét minden esetben az oktatási naplóba be kell jegyezni. Nem megfelelő eredmény esetén a gyakorlást meg kell ismételni. A gyakoroltatásért felelős az iskola és a kollégium vezetője. Az épületek elhagyásának, menekülési útvonalának az irányát a folyosókon, a tantermekben, a kollégiumét a kollégiumi szobákba is el kell helyezni. A szakmai és érettségi vizsgák idején, ha bombariadó történik, az írásbeli vizsgát az igazgató, tagintézmény vezetője felfüggeszti. A megismételt írásbeli vizsgára új tételeket kér az illetékes szakmai minisztériumtól. A szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli részén történő bombariadó esetén a vizsgaelnök dönt a folytatásról. 1.20. A reklámtevékenység szabályozása (Kjt. 122. §. (12.) bek.) Reklámtevékenységet folytatni, reklámhordozó plakátokat az intézmény területén, beleértve a kollégiumot is, elhelyezni általában nem lehet. Kivételt a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvényben megfogalmazottak figyelembe vételével az igazgató, a tagintézmény vezetője engedhet, kizárólag abban az esetben, ha az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, társadalmi, közéleti és kulturális tevékenységgel függ össze. Minden erre vonatkozó vezetői döntésnek egyedinek kell lennie. 1.21. Az alkalmazottak vallásgyakorlással összefüggő jogai és kötelezettségei Az intézmény egyetlen vallás- és világnézet mellett sem elkötelezett, világnézetileg semleges. A pedagógusok a tananyagokon keresztül a vallásoknak csak az erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmát ismertethetik elfogulatlanul.
66
A dolgozók a vallásukat szabadon gyakorolhatják, de az intézményen belül azt nem terjeszthetik, sem írásban, sem szóban, tiszteletben tartják mások gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát. 1.22. A felnőttoktatás formái (kjt. 78. §.) Az alapító okirat az intézmény számára lehetővé teszi, hogy fogyatékos felnőttek számára felnőttoktatás keretében OKJ-s szakmákat oktasson. A felnőttoktatás az intézményben a jelentkezők igényétől, fogyatékosságától függően: - felnőttoktatási osztályban, csoportban esti tagozaton,- ifjúsági osztályban, csoportban a nappali oktatás munkarendje szerint történhet. 1.23. A tankönyvrendelés szabályozása A tankönyvrendelést és tankönyvellátást, az elszámolást a tagintézmény a jogszabályban / az iskola tankönyvrendelési szabályzatában/ megfogalmazottak szerint önállóan végzik. Miután a szakképzési évfolyamra a tanulófelvétel rendje eltér a központi – KIFIR által bonyolított –gyakorlattól, a tankönyvrendelést a központilag előírt időben, felvételi létszám alapján kell leadni. Az iskolai tankönyvek és segédkönyvek jegyzékét a nevelőtestület hagyja jóvá, amelyhez meg kell kérni az iskolai szülői munkaközösség véleményét. A tankönyvek és segédkönyvek tanulók közötti terjesztését az igazgató, a tagintézmény vezetője által megbízott személy végzi, az általa meghatározott időben és módon. A tankönyveket, a segédkönyveket a tanulók a tankönyv árának a befizetése után, vagy kölcsönzés alapján kapják meg. A tanév megkezdése utáni két héten belül fel kell mérni a szociálisan rászoruló és tankönyvtámogatást igénylő tanulókat. Ezek alapján dönt a nevelőtestület a tankönyvtámogatás mértékéről, a tartós tankönyvekről, amelyeket az iskolai könyvtárban kell nyilvántartásba venni, s onnan kölcsönözhetik a rászorulók – könyvtári szabályok szerint. A tankönyvtámogatásban részesülők számára utólag biztosítja az intézmény a támogatási összeget. A kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek jegyzékét az iskolai könyvtárban, a tanári szobában, a kollégiumban, a tantermekben ki kell függeszteni. Az a tanuló, aki szorgalmi időben átvétellel kerül az iskolába, önállóan szerzi be a szükséges tankönyveket vagy igénybe veszi a könyvtárban elhelyezett tartós tankönyveket, segédkönyveket. 1.24. Az iskolai könyvtár igénybevételének, működésének szabályai 11/1994. VI. 8.) MKM rendelet 3. sz. melléklete
67
A tagintézményben az iskolai és a kollégiumi könyvtári feladatokat és szolgáltatásokat ugyanaz a könyvtár látja el. A könyvtár szolgáltatásait az a tanuló, dolgozó veheti igénybe, akinek tanulói, kollégiumi, jogviszonya, munkaviszonya van, s addig tarthat, amíg a tanulói, kollégiumi jogviszonya, munkaviszonya meg nem szűnik. A szolgáltatásokat a könyvtár nyitvatartási ideje alatt lehet igénybe venni. A szolgáltatás ingyenes. A könyvtárhasználótól felvehető adatok: név, születési adatok, anyja neve, állandó lakcíme, személyi igazolványának száma. Az adatokban bekövetkező változásokat a könyvtárt használó egy héten belül közölni köteles a könyvtárossal. A könyvtári szolgáltatásokat helyben és kölcsönzéssel lehet igénybe venni. Az elektronikus szolgáltatások nem kölcsönözhetők. A kölcsönzési idő legfeljebb egy hónap a tanulók, két hónap a dolgozók esetében. A kölcsönzött dokumentumokért a kölcsönző tanulót és dolgozót anyagi és jogi felelősség terheli. A könyvtári használatra vonatkozó egyéb részleteket az SZMSZ mellékletében megtalálható ”Könyvtári, könyvhasználati és gyűjtőköri szabályzat” tartalmazza (3. sz. melléklet) 2. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje A tagintézmény szervezetileg a központi intézményhez tartozik. Szervezeti és Működési Szabályzat közös. 2.1. A tagintézmény jogállása A tagintézmény jogállása szerint részben önállóan gazdálkodó jogi személy. A szakmai önállóságukat a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX., a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben és azok végrehajtási rendeleteiben, a többi vonatkozó hatályos jogszabályban megfogalmazottak szerint gyakorolják. A tagintézmény-vezető a beszámolási kötelezettségeinek, a fenntartóval való kapcsolattartási kötelezettségének az intézmény igazgatóján keresztül tesz eleget, kivéve, ha a fenntartó vagy az igazgató másképp rendelkezik. Részletes feladatait, hatáskörét munkaköri leírás rögzíti. 2.2. A vezetők közötti kapcsolattartás rendje -
szükség szerint közös értekezletek, megbeszélések váltakozó helyszínen,
-
tanév előkészítő tanácskozás évente július első hetében,
-
napi telefon- és fax-kapcsolat, 68
-
részvétel egymás nevelőtestületi értekezletein,
-
személyes találkozások az aktuális ügyek megoldására.
2.3. A tagintézmény működésének rendje A tagintézmény a saját működését meghatározó szabályzatokat (könyvtár, számítástechnikai, tűzvédelmi, DÖK, iskolaszék, stb.), a szakképzéssel kapcsolatos együttműködési megállapodásokat önállóan készíti el, szerzi be a szükséges véleményeket, egyetértéseket, hagyatja jóvá a jogszabályban előírt testülettel. Az előírt nyilvántartásokat önállóan vezeti. A tagintézmény nevelőtestülete az SZMSZ II. rész 2. 7. 7. pontjában megfogalmazottak kivételével önálló testületként működik, érvényesíti jogait és tesz eleget kötelességeinek. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének a rendje A belső ellenőrzés részletes előírásait a Belső ellenőrzési szabályzat tartalmazza, amely magába foglalja a gazdasági ellenőrzés előírásait is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákra és a tanórákon kívüli foglalkozásokra is kiterjed. A belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért az igazgató és a tagintézmény-vezető a felelős. Az ellenőrzés területeit, tartalmát, módszereit, célját, ütemezését ellenőrzési terv tartalmazza, amely melléklete az éves munkatervnek, s ezzel nyilvánosságra kerül. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzésekről az igazgató, a tagintézmény vezetője dönt. 3.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak -
az igazgató,
-
a tagintézmény vezetője,
-
az igazgatóhelyettesek,
-
gyakorlati oktatás vezetők,
-
a munkaközösség-vezetők,
-
a gazdaságvezető – az ellenőrzés gazdasági részét,
-
a munkaközösség tagjai megbízás szerint.
Az igazgató az intézményben, a tagintézmény-vezetője a tagintézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti.
69
Az igazgató közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény- és gyakorlatioktatás-vezető munkáját. Az ellenőrzés egyik eszköze lehet a beszámoltatás is. Az igazgatóhelyettesek a gyakorlatioktatás-vezetők ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál, a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Az ellenőrzést végzők kiemelt figyelmet fordítanak a pályakezdőkre és az újonnan érkezett pedagógusokra. Az ellenőrzési tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatót, a tagintézmény vezetőjét. 3.2. Az ellenőrzések célja -
A pedagógiai munka, a gyakorlati oktatás hatékonyságának a mérése.
-
Feltárni a problémákat, meghatározni a tennivalókat.
-
Tájékoztatás, segítségnyújtás.
-
Az utasítások, a tervezett feladatok végrehajtásának az ellenőrzése.
3.3. Az ellenőrzés formája, módszerei -
Tanórák, és tanórán kívüli foglalkozások, gyakorlati foglalkozások látogatása,
-
Tanulói munkák vizsgálata, ellenőrzése.
-
Dokumentumok vizsgálata.
-
Beszámoltatás írásban, szóban.
-
Vizsgálati program szerinti összetett vizsgálat.
Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat tantestületi értekezleten értékelni, összegezni kell, a feladatok egyidejű meghatározásával. A Minőségirányítási Program része a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere.
70
IV. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGI ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEI KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE
1. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek közötti kapcsolat A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek közötti kapcsolatot az igazgató, a tagintézmény-vezető, a kollégiumvezetők, a gyakorlati oktatás-vezetők és a munkaközösség-vezetők szervezik. A nevelőtestület döntését, javaslatát, véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A munkaközösség vezetője a nevelőtestületi értekezleten szóban ismerteti a munkaközösség álláspontját, írásban továbbítja az igazgatóhoz a munkatervi javaslatokat, a beszámolókhoz, az átfogó értékeléshez készített anyagokat. 2. A nevelőtestület és a tanulóközösségek, valamint a diákönkormányzat kapcsolata 2.1. A közoktatási törvény 62. §. (2) bekezdésében, a 63. §. (3) és (4) bekezdésében foglaltakhoz A tanulóközösségek, a diákönkormányzat a hatáskörükbe tartozó döntések meghozatala előtt két héttel a diákönkormányzatot segítő tanár útján kérik a nevelőtestület véleményét, a DÖK Szervezeti és működési szabályzatának a jóváhagyását. A DÖK-segítő tanár a véleményezendő írásos anyagot, a DÖK-SZMSZ tervezetét az igazgatónak, valamint az adott tagintézmény vezetőjének adja át, aki gondoskodik a nevelőtestület elé terjesztéséről. A nevelőtestületi véleményt, a jóváhagyással kapcsolatos döntést az igazgató, a tagintézmény vezetője írásban közli a DÖK képviselőjével. A tanulóközösség, a DÖK a döntést hozó értekezletére az igazgatót, a tagintézmény vezetőjét meghívhatja, illetőleg azok részt vehetnek az értekezleten. 2.2. A közoktatási törvény 62., 63. §. (7), a 64. §. (2) bekezdésében foglaltakhoz Az igazgató, a tagintézmény vezetője az iskolai SZMSZ, az éves munkaterv tervezetének – a tanulókat érintő részéhez – az előkészítésébe a DÖK-segítő tanáron keresztül bevonja a diákönkormányzatot, a tervkészítéshez javaslatot kér. Az elkészült tervezeteket, két héttel a döntést hozó nevelőtestületi értekezlet előtt, írásban átadja véleményezésre a DÖK képviselőjének. A DÖK a véleményét a DÖKsegítő tanár képviseli a nevelőtestület értekezletén, ahová a DÖK-ot képviselő tanuló is meghívható.
71
2.3. A közoktatási tv. 63. §. (5) bekezdésében foglaltakhoz Az iskola tanulóit érintő ügyekben a diákönkormányzat – a segítő tanár támogatásával – az igazgatóhoz, a tagintézmény vezetőjéhez, a tanulók egyes csoportjait érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez, más vezetőhöz fordulhat. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának a fóruma az iskolagyűlés, a kollégiumi gyűlés. A tanév során egyet a tanév elején, egyet a második félév elején kell tartani. A nevelőtestület, a DÖK kezdeményezésére több is tartható. A diákközgyűléseket az igazgató, valamint az adott tagintézmény vezetője vezeti le. Az előkészítésbe a DÖK-ot be kell vonni. A diákközgyűléseken hozott határozatokról emlékeztetőt kell vezetni, melyet az igazgatónak 5 munkanapon belül meg kell küldeni. A tanulók rendszeres tájékoztatását szolgálják az intézményi hirdetőtáblák is. Ott az iskolai és kollégiumi élettel összefüggő hirdetések is megjelenhetnek. Az iskolában, a kollégiumban a diákközgyűlés mellett a DÖK, a nevelőtestület illetve az iskolavezetés kezdeményezheti a nyílt napok tartását. A nyílt napon a diákokon kívül részt vesznek a vezetők, a diákok által kért pedagógusok. A diákönkormányzat vezetője a napi közvetlen kapcsolatot elsősorban a DÖK segítő tanárral tartja. A diákönkormányzat a működéséhez – előzetes egyeztetés után – használhatja az iskola berendezéseit, felszereléseit. Az intézmény költségvetésében, a lehetőségek figyelembe vételével tervezhet pénzügyi támogatást a Diákönkormányzat részére. Az összeg, csak a költségvetés fenntartói elfogadása után használható fel – a gazdasági előírások betartásával. A szülők, a tanulók, érdeklődők az iskolai dokumentumokról (pedagógiai program, SZMSZ, házirend) folyamatosan tájékozódhatnak az iskola honlapján (www.ridens.hu) az iskolai könyvtárban elhelyezett dokumentumok olvasásával, vagy szóban az intézményben tartózkodó vezetőktől minden tanítási napon, „Nyílt tanítási napok”-on, intézménylátogatáskor, a beiratkozáskor, szülői értekezleteken, fogadóórákon./ A tanulók ügyeinek az intézéséhez naponta segítséget nyújt az iskolatitkár és a szociális munkás. 3. Az iskola szervezeti egységei közötti kapcsolattartás Az iskola szervezeti egységei között a koordináció, a kapcsolattartás az SZMSZ II. rész 2. pontjában megfogalmazottak szerint történik. 4. Kapcsolat a szülői munkaközösséggel
72
-
Az iskolában az azonos osztályba járó tanulók szülei alkotnak munkaközösséget.
-
Az osztályok szülői munkaközösségei a vezetőjüket delegálják az iskolaiba. Az iskolai SzMK a soraiból választja meg a vezetőit.
-
Az iskolai szülői munkaközösség az általa elfogadott szabályok szerint működik.
-
Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot.
4.1. A szülőkkel való közvetlen kapcsolat formái -
nyílt napok,
-
fogadóórák,
-
szülői értekezletek (osztály és iskolai),
-
családlátogatások,
-
ellenőrző könyvi bejegyzések,
-
levelezés,
-
telefonos tájékoztatás (a telefonálás az írásos tájékoztatást nem pótolja, de kiegészítheti).
4.2. A szülői munkaközösség jogköre A szülői munkaközösség részére az SZMSZ a következő jogokat biztosítja: -
(Kt. 59. §.)
-
A jogszabályban biztosított véleményezés.
A jogszabályban biztosított jogkörébe tartozó ügyeken kívül véleményezi még: -
az SZMSZ szülőket érintő rendelkezéseit,
-
a házirend megállapításait,
-
a fakultatív foglalkozások iskolai programjait.
5. Kapcsolat az iskolaszékkel Az iskolaszék az általa elfogadott működési rend szerint működhet. Az igazgató, a tagintézmény vezetője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv és a szék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg.
73
Az iskolaszék képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjának a tárgyalására, amelyekben az iskolaszéknek egyetértési joga van. Az iskolaszék által tett vélemények, javaslatok, észrevételek előterjesztéséről, a nevelőtestület tájékoztatásáról az igazgató, a tagintézmény vezetője gondoskodik. 6. Kapcsolat az iskolai sportkörrel [Kt. 52. §. (9.)] 6.1. Az iskolai sportkör működése Az iskolai sportkör a saját működési szabályai szerint tevékenykedik. Vezetőit demokratikusan választja. A vezetőségbe választott pedagógus és a testnevelő tanár biztosítja a rendszeres kapcsolatot és az érdekképviseletet az iskola vezetőségénél. A sportkör szakmai irányítását az iskolában tanító, a sportkörben tevékenykedő testnevelő végzi. 6.2. Az iskolai sportkör gazdálkodása Az iskolai sportkör önálló vagyonnal nem rendelkezik. Az iskola biztosítja számára a működéshez szükséges helyiségeket, a felszereléseket, a feltételeket. Az iskola a sportkör működéséhez évente legalább a költségvetési törvényben biztosított tanulónkénti összeget betervezi a költségvetésébe. Az összeg, csak a költségvetés fenntartói elfogadása után használható fel, kizárólag a mindennapos testnevelés lehetőségének biztosítása érdekében – a gazdasági előírások betartásával. Az iskolai sportkör a mindennapi testedzést szolgálja, szolgáltatásai ingyenesek, tagdíj nem szedhető. A sportköri gazdálkodással kapcsolatos adminisztrációt az iskola gazdasági részlege végzi. Az iskolai sportkör az iskola költségvetésén belül, a többi tevékenységre vonatkozó gazdasági szabályozók szerint gazdálkodik. Az iskolai sportkör feladatait a közoktatási törvény rendelkezésének megtartásával végzi. Az iskolai sportkör a testületi ülésein biztosítja, hogy az igazgató, a tagintézmény vezetője meghívottként részt vegyen, ahol tájékoztatást ad a sportkör működésére biztosított pénzeszközök felhasználásáról. Az iskola és a sportkör megállapodásban rögzítheti együttműködését. 7. Kapcsolat a kollégiumi és az iskolai közösségek között -
A kollégium egy szervezeten belül közös igazgatás alatt működik az iskolával, élén kollégiumvezetővel. 74
-
A kollégiumban nevelőtanári munkaközösség működtetése célszerű.
-
A tanulói közösségek létrehozásánál figyelembe kell venni, hogy a kollégiumi és az iskolai tanulók összetétele legalább 80-90%-ban egybeesik. A felesleges ismétlődéseket el kell kerülni, a takarékosság érdekében.
-
A kollégiumi és az iskolai pedagógusok egy nevelőtestületet alkotnak,
-
döntéseiket együttesen hozzák. /Jogszabály teremthet kivételes helyzetet, ill. IV. rész 8.2. pont/.
-
Az osztályfőnökök és a kollégiumi csoportvezetők rendszeresen konzultálnak egymással, látogatják egymás óráit, foglalkozásait (legalább félévente egyszer), az ellenőrzési tervek szerint.
-
Közös esetmegbeszéléseket tartanak.
-
Az iskola és a kollégium állandó kapcsolattartója a kollégiumvezető.
8. A nevelőtestületi feladatok átruházása, és az arról készült beszámoló rendje 8.1. A nevelőtestület által a szakmai munkaközösségre ruházott jogkörök A nevelőtestület a szakmai munkaközösségre ruházza -
a tantárgyfelosztás elfogadása előtti,
-
a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezési jogkörét (Kt. 57. §. (2) bek.)
A szakmai munkaközösség a nevelőtestület előtt évente egyszer (tanévzáró tantestületi értekezleten) számol be az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. 8.2. A nevelőtestület döntési jogköre fegyelmi ügyekben A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntési jogkörét a következők szerint gyakorolja: -
Az iskolában történt ügyekben az iskolai nevelők közössége hozza meg a döntést,
-
a kollégiumban a kollégiumi tanulókat érintő ügyekben a kollégiumi nevelők közössége.
-
A nevelőtestület dönthet úgy egy-egy konkrét ügy kapcsán, hogy a teljes nevelőtestület járjon el.
-
A fegyelemsértés súlyosságának a függvényében az iskolavezetősége tegyen erre a nevelőtestületnek javaslatot.
75
-
A kisebb közösségek döntéseiről a nevelőtestületet az igazgató, a tagintézmény vezetője tájékoztatja a döntés utáni legközelebbi nevelőtestületi értekezleten.
9. Külső kapcsolatok Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató, és a tagintézmény vezetője képviseli. A többi vezető az SZMSZ II. rész 2. pontjában rögzített vezetői feladatmegosztás szerint tart kapcsolatot a külső szervekkel. A gyermekjóléti szolgálattal a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, szociális munkások tartják a kapcsolatot személyesen, a konkrét ügyekben pedig írásban. Az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval az igazgató, a tagintézmény vezetője személyesen tart kapcsolatot. A mindennapos egészségügyi, ápolási, gondozási ügyekben a kollégiumvezető jár el.
76
V. RÉSZ A TANULÓK FELVÉTELÉNEK, TANULMÁNYI ELŐMENETELÉNEK, JUTALMAZÁSÁNAK AZ ELVEI, FORMÁI, A HIÁNYZÁSOK IGAZOLÁSA
1. A tanulók felvétele az iskolába 1.1. Felvételi előírások Az iskolába az általános iskola 8. osztályát végzetteket a 9. osztályba, a szakképzési évfolyamra 16. életévét betöltött, de legfeljebb 25. éves, testi, érzékszervi, beszéd-, enyhe fokban értelmi és más fogyatékos fiatalt lehet felvenni, aki a szakma tanulására az OKJ által előírt előképzettséggel rendelkezik, és orvos-egészségügyi, munkaalkalmassági szempontból alkalmas. A fenntartó évente meghatározza a felvehető, a fenti korhatárba tartozó nem fogyatékos, szociálisan, mentálisan hátrányos helyzetű fiatalok arányát. 1.2. A felvételi jelentkezés módja A felvételre jelentkezőknek felvételi beszélgetésen kell részt venni. A felvételről a székhelyintézményben az igazgató, a tagintézményben a helyi vezető dönt. A különleges gondozáshoz be kell szerezni a tanulók sérülési típusának megfelelő Szakértői és Rehabilitációs Bizottsági szakvéleményét a szülőnek, gondviselőnek. Az ügyintézéshez a rehabilitációs terület szakmai vezetője segítséget nyújt. A tankötelezettségüket még nem teljesítőket, a 9. évfolyamra, a KIFIR előírásai szerint lehet felvenni. A szakképzési évfolyamra jelentkezőket, akik nem az intézményben végzik a 9-10. osztályt, az iskola által készített egyedi jelentkezési nyomtatványon kell jelentkeztetni. Az iskola 10. évfolyamán eredményesen végző tanulók automatikusan folytathatják tanulmányaikat az iskola szakképzési évfolyamain, amennyiben a választott szakmára orvosilag alkalmasak. Ezt a szándékukat írásban be kell jelenteni, az iskola által rendszeresített nyomtatványon. 2. A tanulók felvétele a kollégiumba 2.1. A felvételi jelentkezés módja, elbírálása A kollégiumba való felvételhez kérelmet kell benyújtani.
77
A fogyatékos fiatalokat, az állami gondoskodás alatt állókat, igény esetén, fel kell venni a kollégiumba – ha kizáró ok nincs. A felvételről az intézmény igazgatója, a tagintézményben a tagintézmény vezetője dönt – a kollégiumvezető véleményének a figyelembevételével. A felvétel mindig egy tanévre szól. 2.2. A kollégiumi ellátás díja A kollégiumi ellátás ingyenes. Térítési díjat az igénybe vett étkezés után kötelesek fizetni a tanulók. Az étkezési jegyeket előre kell megvásárolni. 3. A tanulók tanulmányi előmenetele 3.1. Javító-, osztályozó és különbözeti vizsgák lebonyolításának a rendje -
A javító-, osztályozó és különbözeti vizsgák – az általános igazgatóhelyettes, a tagintézmény vezetője által kijelölt – időpontjáról és a vizsgák követelményeiről az osztályfőnökök értesítik a tanulókat és a szülőket (kiskorú tanuló esetén).
-
Korrepetálási lehetőséget a tanulók, a szülők igénye szerint szervezhet az iskola lehetőségei figyelembe vételével. Az igényeket az év végi bizonyítvány kiosztásakor lehet benyújtani az osztályfőnöknek, aki tájékoztatja az igazgatót, a tagintézmény- és a gyakorlati oktatás-vezetőt.
-
A vizsgára jelentkezés, a vizsga időpontja előtt egy hónappal, a kérelem benyújtásával történik.
-
A vizsgabizottságot az általános igazgatóhelyettes, a tagintézmény vezetője jelöli ki, amely vezetőből, vizsgáztató és jegyzőkönyvvezető szaktanárból áll. A jegyzőkönyvet mindannyian aláírják.
-
Az eredmény kihirdetése a vizsga befejezése után, illetve a bizonyítvány kiosztásával egyidejűleg történik.
-
Ha a tanuló a felsorolt vizsgákon nem jelenik meg, a vizsga nem ismételhető csak akkor, ha a távolmaradása okáról megfelelő igazolást nyújt be.
3.2. Próbavizsga Az iskola az első félév befejezése előtt, az eltelt időszak tananyagából próba szakmai vizsgát tarthat (írásbeli, gyakorlati, szóbeli). A próbavizsga célja a gyakoroltatás, a tanulók felkészítése a szakmai vizsga formai kötöttségeire, a szakmai követelmények teljesítésére. A próbavizsga során a tanulók egy-egy érdemjegyet kapnak tantárgyanként, amelyeknek ugyanolyan súlyuk van, mint a félév során szerzett bármelyik érdemjegynek. 3.3. A tanulók teljesítményének ellenőrzése, értékelése 78
A tanulók tudását, teljesítményét a tanórán és a gyakorlati foglalkozásokon rendszeresen ellenőrizni, értékelni kell. Alapja a szakmai, a tantervi, a pedagógiai program szerinti követelmény. Az ellenőrzés, értékelés szóban, írásban történhet. Arra kell törekedni, hogy minden tanulónak havonta legalább egy érdemjegye legyen, tantárgyanként. A tanulók félévi osztályozásához tantárgyanként legalább három érdemjegy szükséges. A szóbeli és az írásbeli számonkérés arányos legyen. Azonos tanítási napon egynél több dolgozat írására ne kerüljön sor. A dolgozatírás időpontját a tanárnak egy héttel korábban jeleznie kell a tanulóknak. A dolgozatokat 10 napon belül kijavítva, értékelve vissza kell adni a tanulóknak. Az a tanuló, aki nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik, kérheti a nyelvtanulás alóli mentesítését. A kérelmet írásban kell benyújtani az igazgatóhoz, a tagintézmény vezetőjéhez. Egyidejűleg be kell mutatni az eredeti bizonyítványt. A bizonyítványról az iskola készít hiteles másolatot. 4. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 4.1. A jutalmazás alapja A jutalmazás alapja a tanulmányi munkában, a sportban, a kulturális területen elért eredmény, a jó közösségi teljesítmény, az iskola jó hírének öregbítése, a példás magatartás és szorgalom. Jutalom egy-egy időszak eredményes munkájáért, vagy valamilyen kiemelkedő teljesítményért adható. A jutalmazás minden esetben a közösség előtt történik. 4.2. Az elismerés fokozatai az iskolában: -
szaktanári dicséret
-
osztályfőnöki dicséret
-
tagintézmény-vezetői dicséret
-
igazgatói dicséret
-
nevelőtestületi dicséret
a kollégiumban: -
nevelőtanári dicséret
79
-
csoportvezető nevelőtanári dicséret
-
kollégiumvezetői dicséret
-
nevelőtestületi dicséret
A dicséretek lehetnek szóbeliek és írásbeliek, amelyek egyúttal fokozati különbségek is. 4.3. Igazgatói, tagintézmény-vezetői dicséret Igazgatói, tagintézmény-vezetői dicséretben az részesülhet, aki -
minden tantárgyból jeles eredményt ért el,
-
a tanulmányi, sport-, kulturális vagy egyéb versenyen I-III. helyezést ért el.
4.4. Nevelőtestületi dicséret -
Nevelőtestületi dicséretről a nevelőtestület dönt félévkor és év végén.
-
Az kaphatja, aki huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítést, és / vagy kiváló tanulmányi eredményt ért el.
-
A nevelőtestületi dicséretet, a tanévzáró ünnepségen, jutalomkönyv átadása mellett, nyilvánosságra kell hozni.
4.5. Közösségnek adható dicséretek, jutalmak A jó közösségi összefogást, a kiváló eredményességű együttes munkát, a nevelőtestület elismerésben részesítheti, amely lehet: -
Jutalomkirándulás,
-
kulturális jutalmazás (színház, mozi stb.).
A közösségi elismerést a munkaközösségek kezdeményezhetik. 5. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásuk elvei Amennyiben a fegyelemsértés nem éri el a fegyelmi eljárás elindításához szükséges mértéket, a tanulót fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel - el lehet térni. 5.1. Az alkalmazható fegyelmező intézkedések 5.1.1. Tanári, nevelőtanári figyelmeztetés
80
-
szóban: (A tantárgy követelményeinek nem teljesítése, felszerelés hiány, házi feladat hiánya, órai fegyelmezetlenségek, szünetben elkövetett fegyelmezetlenségek, kollégiumi fegyelemsértés)
-
írásban, ha ismétlődik a fegyelemsértés. 5.1.2. Osztályfőnöki, csoportvezető nevelőtanári figyelmeztetés
-
A tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése, a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás esetén. A szóbeli figyelmeztetés megelőzi az írásbeli figyelmeztetést. 5.1.3. Osztályfőnöki, csoportvezető tanári intés, megrovás
-
Az előbbiek súlyosabb változata esetén. Az intés megelőzi a megrovást. 5.1.4. Az igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás
-
Az osztályfőnök, a csoportvezető nevelőtanár kezdeményezi, a korábbi fegyelmezések eredménytelensége esetén. 5.1.5. A nevelőtestületi figyelmeztetés, intés, megrovás
-
Az egy osztályban tanító tanárok és nevelőtanárok közössége kezdeményezheti. Ez után már csak fegyelmi eljárással vonható felelősségre a kötelességszegő.
6. A tanulók távolmaradásának engedélyezési rendje 6.1. A távolmaradás okának bejelentési kötelezettsége Az előre nem látható akadályoztatás (betegség, hivatalos idézés stb.) kivételével, a tanuló csak előzetes engedéllyel maradhat távol a tanóráról, a gyakorlati foglalkozásról. A mulasztás okát ez esetben is jelezni kell telefonon az osztályfőnöknek. Ha a bejelentés elmarad, az osztályfőnök intézkedik a mulasztás okának felderítéséről. 6.2. A távolmaradás engedélyezési jogköre A távolmaradást a szülő kérésére – melyet előzetesen és ellenőrzőbe kell beírnia – legfeljebb 3 tanítási napra, illetőleg tanévenként 3 alkalommal egy-egy tanítási napra az osztályfőnök engedélyezi. Az iskolai tanításról, 3 napnál hosszabb idejű távolmaradás engedélyezéséről az igazgató, vagy a tagintézmény-vezető, az osztályfőnök véleményének a meghallgatásával dönt.
81
Egy tanóráról a szaktanár, legfeljebb 2 gyakorlati óráról a szakoktató szakmai gyakorlatot oktató pedagógus adhat engedélyt a tanulónak a távolmaradásra. A kollégiumban egy-egy óra foglalkozásról a csoportvezető nevelő, egy napon belül több órára a főügyeletes nevelőtanár engedélyezheti az eltávozást. Az iskolán kívül tartott gyakorlati foglalkozásról a gyakorlati oktató a szakoktató szakmai gyakorlatot oktató pedagógus legfeljebb 3 órára adhat engedélyt a távolmaradásra. 7. A tanulók távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések 7.1. A hiányzások igazolásának elfogadható mennyisége, módja Betegség esetén, a távolmaradást, a szülő 3 tanítási nap időtartamra, egy alkalommal, illetőleg 3-szor egy-egy napra igazolhatja, az ellenőrző könyvbe tett igazolással. Nagykorú tanuló esetében a tanuló önmagának is igazolhatja az osztályfőnöknek átadott írásbeli nyilatkozattal - egy alkalommal 3 napra, illetőleg 3-szor egy-egy napra. A három napot meghaladó hiányzás esetén orvosi igazolás szükséges. Az orvosi igazolást az ellenőrző könyvbe kell íratni, de elfogadható az orvos külön nyomtatványon tett igazolása is. Az igazolást a kollégiumba való visszaköltözéshez is be kell mutatni a kollégiumi csoportvezető nevelőnek. Igazolni kell a tanítási órákról történt egyéb távolmaradásokat is, amelyekre előzetesen a tanuló nem kapott engedélyt. 7.2. A mulasztások igazolásának kezelése A mulasztások igazolását a mulasztás utáni első tanítási napon, de legkésőbb az első osztályfőnöki órán kell az osztályfőnöknek átadni. A szaktanár, a szakoktató az általa engedélyezett tanulói távolmaradásokról tájékoztatja az osztályfőnököt. A külső szakmai gyakorlatokon történő tanulói hiányzásokat az osztályfőnök havonta átvezeti az osztálynaplóba, és összesíti azokat. 7.3. Késés, igazolatlan mulasztás Amennyiben a tanuló késik a tanítási órákról, a gyakorlati foglalkozásról, a késéseket percenként össze lehet adni, és 45 percenként igazolt vagy igazolatlan mulasztásként /amennyiben nem igazolja/ lehet nyilvántartani. Az igazolatlanul mulasztó tanulót az osztályfőnök figyelmeztetésben részesíti. Írásban tájékoztatja a tanulót és a tanköteles tanuló szüleit az igazolatlan mulasztásról, annak jogkövetkezményeiről, amelyet az igazgatóval, a tagintézmény vezetőjével történt aláíratás után lehet elküldeni. Az iskola az igazolatlan mulasztások ismétlődé-
82
se esetén minden alkalommal tájékoztatja a szülőt, a nagykorú tanulót, a mulasztásról és annak jogkövetkezményeiről. A tanköteles korú tanulók igazolatlan hiányzása esetén az iskola, az egyéb jogszabályokban előírt módon értesíti a szülőt, gondviselőt, a tanuló lakhelye szerint területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatot és jegyzőt. 8. Szociális ösztöndíj és támogatás megállapításának és felosztásának elvei 8.1. Kérelem benyújtása, elbírálása Szociális támogatást olyan tanuló kérhet, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori minimális nyugdíj összegének a 80% át. A kérelmet, a szükséges igazolásokat csatolva, az igazgatónak, a tagintézmény vezetőjének írásban kell benyújtania. A döntés előtt ki kell kérni a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat, a nevelőtestület véleményét. A támogatás odaítéléséről a fenti vélemények figyelembevételével az igazgató vagy a tagintézmény vezetője dönt a költségvetésben biztosított lehetőségek figyelembevételével A szociális támogatásokat minden olyan esetben kérheti a tanuló, amikor a közoktatási törvényben meghatározottak szerint őt fizetési kötelezettség terheli (étkeztetés, tandíjak, térítési díjak stb.). A fizetési halasztást, a részletekben való fizetés iránti kérelmet az igazgatónak, a tagintézmény vezetőjének kell benyújtani írásban – a kötelezettség esedékessége előtt 5 nappal -, aki érdemben dönt. Azon tanuló, aki az így kapott könnyítésekkel nem teljesíti a vállaltaknak megfelelően a kötelezettségeit, újabb kedvezményekben nem részesíthető. 8.2. A szociális támogatások fedezete A szociális támogatásokra az éves költségvetésben lehet forrást tervezni.
83
RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium szervezeti felépítése, vezetési szerkezete Igazgató BalassagyarmatNyírjes
Kollégium és rehabilitációs vezető
Igazgatóhelyettes
Nyíregyháza
Gyakorlati oktatás vezető
Gazdasági vezető
Kollégium és rehabilitációs vezető
Tagintézmény-vezető
Gyakorlati oktatás vezető
Iskolatitkár
Kollégiumi munkaközösség
Szakmai munkaközösség
Gazdasági ügyintézők
Iskolatitkár
Kollégiumi munkaközösség
Szakmai munkaközösség
Közismereti munkaközösség
Rehabilitációs munkaközösség
Szakoktatók, gyakorlati oktatók
Munka és személyügyi ügyintéző
Közismereti munkaközösség
Rehabilitációs munkaközösség
Szakoktatók, gyakorlati oktatók
Osztályfőnöki munkaközösség
Egészségügyi dolgozók
Gondnokság
Osztályfőnöki munkaközösség
Egészségügyi dolgozók
DSK
Gyógypedagógiai asszisztensek
Konyha
DSK
Gyógypedagógiai asszisztensek
SZMK
Éjszakai gyermekfelügyelők
SZMK
Éjszakai gyermekfelügyelők
Pályaválasztás
Gyermekvédelem
Pályaválasztás
Gyermekvédelem
Munkavédelem
Munkavédelem
Tűzvédelem
Tűzvédelem
Gazdasági csoport
Gondnokság
84
VII. RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete fogadja el. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Amennyiben az SZMSZ felterjesztése esetén a fenntartótól válasz nem érkezik, a hatályba lépés napja, a felterjesztéstől számított 31. nap. Jóváhagyottnak kell tekinteni abban az esetben is, ha a döntést hozó kuratórium a harmincadik napot követő első kuratóriumi ülés után sem nyilatkozik.
85
86
