DUNAFÖLDVÁR-BÖLCSKE-MADOCSA MIKROTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS SZAKISKOLA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2013
1.
A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya .............................................. 5
1.1
1. Általános rendelkezések ...................................................................................................... 5
1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja...................................................... 5 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ................................ 5 1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya .................................................... 5 2. Névhasználat, tagintézmények ............................................................................................................................. 5
2. 2. Az intézmény által ellátott tevékenységek: ................................................................................... 7 Az intézmény főtevékenysége: alapfokú oktatás, szakágazatának számjele: 852010 ....................... 7 Alaptevékenységek, az Alapító Okirat szerint: ...................................................................................... 7 Alapfeladatok: ......................................................................................................................................... 7 Kiegészítő feladatok: .............................................................................................................................. 8 2.3. Az intézmény jogállása .................................................................................................................... 8 3.1 Az intézményegységek közötti feladatok megosztása ........................................................................ 8 3.1.1. Intézményvezetés ......................................................................................................................... 8 3.1.2. Általános Iskolák és Alapfokú Művészeti Iskola ......................................................................... 9 3.1.3. Gimnázium, szakiskola és speciális szakiskola ......................................................................... 11 3.1.4. Élelmezés................................................................................................................................... 12 3.2 Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei ....................................................................... 13 A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény a feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. ....................................................................................... 13 3.2.1. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje .......................................................................... 13 3.2.2. Szervezeti együttműködés:......................................................................................................... 13 3.2.3. Intézményi szintű munkaközösségek .......................................................................................... 13 3.2.4. Tagintézmények közötti kapcsolatok ....................................................................................... 14 5. A döntés-előkészítés és a döntéshozatal fórumai ................................................................................................ 18
5.1 Stratégiai szint .................................................................................................................................. 18 5.1.1 Intézményi szintű alkalmazotti értekezlet ................................................................................... 18 5.1.2 Intézményi szintű szakalkalmazotti értekezlet ........................................................................ 19 5.1.3 Intézményi szintű nevelőtestületi értekezlet ............................................................................. 20 5.1.4. Igazgatótanács .......................................................................................................................... 22 5.2.Nem stratégiai kérdések döntési fórumai ........................................................................................ 25 5.2.1 A vezetőségi értekezlet................................................................................................................ 25 5.2.2. Az intézményi érdekegyeztető fórum: ....................................................................................... 25 5.2.3. Tagintézményi döntéshozatali fórumok ...................................................................................... 25 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei ................................................................................. 27 6. Képviseleti jog ....................................................................................................................................................... 29
6.1. Az intézmény képviselete ................................................................................................................. 29 2
6.2. A tagintézmények képviselete ......................................................................................................... 29 6.3 A kiadmányozási jogkör gyakorlása............................................................................................... 30 7. Munkaköri leírás-minták ..................................................................................................................................... 30 A vezetők .................................................................................................................................................................... 30
7.1 Az intézményvezető (főigazgató): ................................................................................................... 30 7.2. Az általános igazgatóhelyettes (főigazgató-helyettes), a tagintézmény vezetők ............................ 31 (igazgatók) és helyetteseik ..................................................................................................................... 31 Az intézményvezetőjét (főigazgató) munkájában az általános igazgatóhelyettes (főigazgatóhelyettes), a tagintézmény-vezetők (igazgatók)segíti. ....................................................................... 31 Az általános igazgatóhelyettes(főigazgató-helyettes): ........................................................................ 31 A tagintézmény-vezetők (igazgatók):................................................................................................... 32 7.7. A helyettesítés rendje ..................................................................................................................... 41 A tagintézmény vezetők helyettesítési rendje: ..................................................................................... 41 8. Az intézmény működési rendje: ........................................................................................................................ 42 - ezen belül a gyermekek, tanulók fogadásának rendje ........................................................................................ 42 - a nyitva tartás rendje........................................................................................................................................... 42 - a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje ................................................. 42
8.1. Általános szabályok......................................................................................................................... 42 8.2. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje ..................................................... 42 8.3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel ....... 42
Általános szabályok................................................................................................................................ 43 Nem jogviszonyban állók benntartózkodása, fogadása....................................................................... 43 8.4. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje.......................................................................... 43 8.5. Az iskolák működésének rendje.................................................................................................... 43 8.5.1. Általános szabályok................................................................................................................... 43 8.5.3. A tanórán kívüli foglalkozások rendje, szervezeti formái ......................................................... 46 8.5.5. Az intézményi felügyelet rendszabályai ................................................................................... 49 8.5.6. Az intézmény munkarendje ...................................................................................................... 49 9. A belső ellenőrzés rendje ..................................................................................................................................... 51
9.1. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok.................................... 51 9.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ....................................................................... 53 10. A tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje, intézményi közösségek jogai és kötelességei ................ 54
10.1 Tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje……………………………………………….54 10.2. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje ............................................................. 55 Közalkalmazottak ................................................................................................................................ 55 10.3. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje ..................................................................... 55 - Diákönkormányzat ........................................................................................................................... 56 10.4. A tanulók tájékoztatásának rendje, formái................................................................................. 56 3
10.5. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága............................................................................. 57 11. A vezetők és az iskolai szülői szervezetek, iskolaszék (közösség) közötti kapcsolattartás rendje és formája ....................................................................................................................................................................... 57
11.1. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje ..................................................... 57 12. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást .................................... 58
12.1. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere: ........................................................................... 58 Rendszeres külső kapcsolatok: ............................................................................................................ 58 12.2. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás ........................................ 59 Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás.............................................................................. 59 Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás ............................................................. 59 A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás .............................................................................. 60 Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása................................................................... 60 13. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ..................... 60
Az iskolai ünnepélyeken kötelező viselet: ........................................................................................... 61 14.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ...................................................................................... 62
15. Általános előírások .......................................................................................................................... 63 - Tantárgyakkal kapcsolatos balesetek megelőzése érdekében:.......................................................... 63 - Tanítási szünetekre balesetvédelmi oktatás .................................................................................... 64 - Tanulmányi kirándulások, osztálykirándulások, táborozások előtti balesetvédelmi oktatás........... 64 - Az intézmény dolgozóinak teendői baleset bekövetkezésekor: ......................................................... 64 - A gyermek/tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok: .......................................................... 64 - Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők .................................................................................. 65 16. A létesítmények és helyiségek használati rendje.............................................................................................. 67
Az intézmény minden épületére vonatkozó rendszabályok: ........................................................... 67 Az épületek rendje .............................................................................................................................. 67 Biztonsági rendszabályok .................................................................................................................... 68 Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje: .................................................................................. 68 A helyiségek és berendezésük használati rendje: ................................................................................. 68 Az alkalmazottak helyiséghasználata .................................................................................................. 68 A tanulók helyiséghasználata .............................................................................................................. 68 A szaktantermek használati rendje ...................................................................................................... 69 A berendezések használata.................................................................................................................. 69 Karbantartás és kártérítés .................................................................................................................. 69 A közös terek használata ..................................................................................................................... 69
4
1. 1.1
A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya 1. Általános rendelkezések
1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: • 2011. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről • 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről • 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról • 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről • 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről • 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről • 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról • a 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet az 1992. évi XXXIII.tv. végrehajtásáról • az 1992. évi XXXIII.tv. a közalkalmazottak jogállásáról 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát a nevelőtestület az iskolaszék, a szülői szervezet, továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. A tanulók, szüleik, és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. 1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. 2. Névhasználat, tagintézmények 2.1.1. A nevelési-oktatási intézmény hivatalos neve: KIK Dunaföldvár – Bölcske – Madocsa Mikrotérségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Gimnázium és Szakiskola 2.1.2.A nevelési-oktatási intézmény rövid neve: KIK D-B-M Mikrotérségi Általános Iskola, Gimnázium és Szakiskola 2.1.3. A nevelési-oktatási intézmény rövidített neve: 5
KIK D-B-M MONI OM azonosító:
201167
Székhelye: 7020 Dunaföldvár, Templom u.9. Bélyegző felirata: Dunaföldvár-Bölcske-Madocsa
Mikrotérségi
Bölcsőde,
Óvoda,
Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Gimnázium és Szakiskola 7020 Dunaföldvár, Templom u.9. Tagintézmények: 1.
Beszédes József Általános Iskola tagintézménye (székhely) Dunaföldvár, Templom u. 9.
2.
Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola tagintézménye Dunaföldvár, Templom u. 9.
5. Magyar László Gimnázium és Szakiskola tagintézménye Dunaföldvár, Templom u. 5. 6. Kegyes József Általános Iskola tagintézménye Bölcske, Paksi út 18. 7. Madocsai Általános Iskola tagintézménye Madocsa, Kossuth L. u.2. Intézmény típusa:Többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény: - általános iskola, gyógypedagógia - alapfokú művészeti iskola - gimnázium - szakiskola - speciális szakiskola A többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény alapítója: Dunaföldvár Város Önkormányzata 7020 Dunaföldvár, Kossuth L. u. 2. Bölcske Község Önkormányzata 7025 Bölcske Kossuth L. u. 5. Madocsa Község Önkormányzata 7026 Madocsa Fő u. 192. A többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény fenntartója : Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Az alapító okirat kelte: 2012. június 5. Hatálya: :az intézmény valamennyi tagintézményére és valamennyi állományban lévő dolgozójára vonatkozik Érvényessége : 2012.augusztus 1-jétől visszavonásig Aláírási és pecséthasználati jogkör: 6
Általános
Iskola,
Aláírási joga az intézmény főigazgatójának, távollétében a főigazgató helyettesnek van. Saját területükön korlátozott aláírási joguk van a tagintézmény-vezetőknek (igazgatók), iskolatitkároknak.(iskolalátogatási igazolás, mulasztási felszólítások, az adott tagintézmény nevelőoktató munkájával, működésével összefüggő értesítések, stb.) A tagintézményi bizonyítványokat, anyakönyveket és egyéb hivatalos dokumentumokat a főigazgató engedélyével az adott tagintézmény igazgatója aláírhatja. Pályázatokat és egyéb gazdálkodással összefüggő dokumentumokat csak a főigazgató, távollétében az főigazgató-helyettes írhatja alá. Érettségi bizonyítványt és szakmai bizonyítványt a Magyar László Gimnázium és Szakiskola igazgatója adhatja ki és írhatja alá. A bélyegzők használatára jogosultak: - intézményi pecsét: főigazgató főigazgató-helyettes intézményi adminisztrátor (iskolatitkár) pénztáros - az 1. számú pecsét : .főigazgató-helyettes - tagintézmények pecsétjeit: tagintézmény-vezetők (igazgatók) helyetteseik, iskolatitkárok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős pénztáros, Pecsétet esetenként megbízott személyek is használhatnak: -
bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenőrzők hitelesítése esetén osztályfőnökök, vizsgajegyzők
Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni! Használaton kívül a pecsétet el kell zárni! Az intézmény kiadmányozási joga csak a főigazgatót illeti meg! 2. 2. Az intézmény által ellátott tevékenységek: Az intézmény főtevékenysége: alapfokú oktatás, szakágazatának számjele: 852010 Alaptevékenységek, az Alapító Okirat szerint: Alapfeladatok:
• 6-18 éves korú gyermekek nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó általános iskolai oktatása,
• iskolaotthonos oktatás (1-4. évfolyam) –Dunaföldvár, Bölcske • napközi otthonos és tanulószobai foglalkozás (Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa) • sajátos nevelési igényű gyerekek gyógypedagógiai nevelése 7
• felzárkóztató oktatás • • • •
SNI-s tanulók integrált oktatása alapfokú művészetoktatás 6-22 éves korig gyógytestnevelés középiskolai általános oktatás (gimnázium)
• középfokú szakiskolai általános alapoktatás (9. és 10. évfolyam) • szakmai középfokú oktatás • nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás (szakmai elméleti oktatás – 11.- 13. évf.), szakmai gyakorlati oktatás
• • • •
SNI-s tanulók szakiskolai integrált oktatása iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, szakképesítést adó képzés egyéb képzés felnőttoktatás (gimnázium és szakiskola)
• speciális szakiskolai oktatás (9-10-évf.) • speciális szakiskolai szakmai elméleti és gyakorlati oktatás – falusi vendéglátó, parkgondozó
• általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű felnőttoktatás • iskolai intézményi étkeztetés, munkahelyi étkeztetés Kiegészítő feladatok: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez. 2.3. Az intézmény jogállása - Többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény, amely feladatait szakmailag önálló, egymással együttműködő, tevékenységüket összehangoló tagintézményekből álló intézményként látja el. 3. Az intézmény szervezeti rendje A
többcélú
közoktatási
intézmény
belső
szervezeti
egységeinek,
vezetői
szintjeinek
meghatározásánál legfontosabb alapelvek: - az intézmény feladatát zavartalanul és zökkenőmentesen, magas színvonalon lássa el, - racionális és gazdaságos működtetés jellemezze, - színvonalas tartalmi munka folyjon, - a szervezeti felépítés vegye figyelembe a helyi adottságokat, körülményeket 3.1 Az intézményegységek közötti feladatok megosztása 3.1.1. Intézményvezetés - intézményvezető (főigazgató), (főigazgató-helyettes - iskolatitkárok Belső szabályzat alapján végzi az érkező iratok központi iktatását, a központi irattározást, a központi postázást. 8
3.1.2. Általános Iskolák és Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti felépítés - Beszédes József Általános Iskola tagintézmény élén – tagintézmény-vezető (igazgató) áll. Munkáját az alsó tagozat igazgatóhelyettese segíti. Telephelyek: - Dunaföldvár, Templom u. 9. (székhely) - Dunaföldvár, Kossuth 19-23 (alsó -felső tagozat, gyp osztályok) - Dunaföldvár, Templom u. 32.
(alsó tagozat)
- Dunaföldvár, Püspök u. 1.
(alsó tagozat)
Az intézményhez tartozik még Dunaföldvár, Jókai u. 4.
Tornacsarnok, önkormányzattól használatra
- Kegyes József Általános Iskola és Óvoda tagintézmény - élén tagintézmény-vezető ( igazgató ) áll. Telephelyek - Bölcske, Paksi u. 18. (4 -8 évf.),
Sportcsarnok, önkormányzattól használatra
- Madocsai Általános Iskola tagintézmény élén tagintézmény-vezető (igazgató) áll. Telephelyek: - Madocsa, Kossuth L.. u.2. - Madocsa, Paksi u. 6.
Sportcsarnok önkormányzattól használatra
Az általános iskolák feladatai: Az intézményegység, tagintézmények
8 évfolyamos általános iskolai nevelési-oktatási feladatot
látnak el. Működtetik a szülői igényeknek megfelelően az iskolaotthonos foglalkozásokat, a napközit és a tanulószobát. Lehetőség szerint képesség- kibontakoztató és integrációs felkészítés keretében végzik a hátrányos helyzetű tanulók gondozását, biztosítják a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését-oktatását, fejlesztését. - A gyógypedagógiai feladatok: Ellátja a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság határozata azon gyermekek és tanulók gyógypedagógiai nevelését, oktatását a mikrotérségben és vonzáskörzetében. különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, iskolai képességek kevert zavara, érzékszervi, hallássérült, mozgássérült, beszédfogyatékos, mutista. /értelmi fogyatékos, enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók alapfokú speciális 9
pedagógiai ellátása/ ezen tanulók esetén a gyógypedagógiai nevelés-oktatás a speciális iskolai tanterv szerint folyik. -
sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, fejlesztő nevelése-oktatása az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók esetén normál iskolai tanterv szerint.
-
Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola (tagintézmény) - élén tagintézmény-vezető( igazgató) áll
Telephelyek: Dunaföldvár, Templom u.9. - Az alapfokú művészetoktatás feladatai: Feladata a művészeteket szerető, értő és művelő gyerekek nevelése, ezáltal kreatív, harmonikus személyiség formálása. Áltagos képességű gyerekek pedagógiai programban vállalt művészeti nevelése mellett magas szintű tehetséggondozás, szakirányú pályára felkészítés. Dunaföldvár város és mikrotérsége művészeti (zenei, drámapedagógiai – színjáték ) neveléssel kapcsolatos igényeinek kielégítése. 12 évfolyamon külön zenei tanszakokat működtet a következő célkitűzések megvalósítására: -
az 1-2. évfolyamon zenei előképző
-
a 2-6. évfolyamon alapfokú művészetoktatás
-
a 6-12. évfolyamon – művészeti alapvizsga letétele után – továbbképző keretében: a tanulók zenei ízlésének, érdeklődésének, igényességének, esztétikai kultúrájának megalapozása , a zenei hallás fejlesztése a tanulók zenei képességeinek fejlesztése, zenei műveltségük megalapozása felkészítés a szabadidő tartalmas kihasználására, az amatőr társas muzsikálásra az arra alkalmas, kiemelkedő képességű gyermekek felkészítése zenei pályára hangszertanítás
zenei
anyagon,
korszerű,
vonzó
eszközökkel,
a
biztonságos
hangszerkezelés kialakítása a zene megszerettetése annak érdekében, hogy az a gyermek mindennapi szükségletévé váljon a hangszeres képzés és az azt támogató zenei tárgyak elsajátítása Színjáték tanszak – drámajáték főtárgy célja: a különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon
és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanuló
érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elő a tanulók szocializációjának folyamatát. A tanulók értsék és tanulják meg a közösségi lét hasznosságát, a közösség építésének módját. Ezáltal váljanak képessé különböző viselkedési minták elemzésére, elfogadására, irodalmi és színházi alkotások befogadására, értelmezésére és létrehozására. 10
3.1.3. Gimnázium, szakiskola és speciális szakiskola Szervezeti felépítés - Magyar László Gimnázium és Szakiskola tagintézménye - élén tagintézmény-vezető(igazgató) áll. Munkáját szakiskolai vezető-helyettes segíti. Telephelyek: Dunaföldvár, Templom u. 5. (gimnázium) Dunaföldvár, Templom u. 9. (szakiskola) Dunaföldvár, Templom u. 4. (tankonyha, panzió tanműhely) Dunaföldvár, Templom u. 32. (tankert) Dunaföldvár, Kossuth L. u. 4. (tanműhely) A gimnázium feladatai: Ellátja a városban és vonzáskörzetében a középfokú oktatás feladatait hat, öt illetve négy évfolyamos formában. Ennek során: -
Bővíti a jelentkezett tanuló általános iskolában szerzett ismereteit, fejleszti képességüket, gondoskodik testi fejlődésükről, és jól megalapozott általános ismeretek nyújtásával felkészíti őket a választott foglalkozás gyakorlati művelésére, ill. a magasabb szintű tanulmányok folytatására.
-
Segíti a tanulók pályaválasztását, ennek érdekében elősegíti képességeik kibontakoztatását és a pályaválasztáshoz szükséges képességek fejlesztéséről gondoskodik.
-
Biztosítja a tanulók munkába állásának előkészítését képesítést is nyújtó képzéssel.
-
A tanulók a gimnázium utolsó évfolyamának elvégzése után érettségi vizsgát tehetnek. Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felvételre jogosít a felsőfokú intézménybe.
-
A gimnázium a 9. évfolyamra nyelvi előkészítő évfolyamot szervez.
-
A 4, 5, 6 évfolyamos képzésnél meghatározza a felvétel feltételeit. Felvétel a gimnáziumba
-
A gimnáziumban a 6 évfolyamos képzésre jelentkezők felvételi elbírálása az általános iskola ötödik osztályos év végi és hatodik osztályos félévi eredményei alapján történik.
-
Az öt- illetve négy évfolyamos képzésbe jelentkezők felvételi elbírálása az általános iskola hetedik osztályos év végi és nyolcadik osztályos félévi eredményei alapján történik a jogszabályi előírások szerint.
-
Tanulók átvételéről, az osztálylétszám és a tanuló eredményeinek figyelembe vételével, a tagintézmény-vezető (igazgató) dönt.
-
Megszűnik a tanuló jogviszonya, ha sikeres érettségi vizsgát tett, ha kérésére más intézményben folytatja a tanulmányait.
-
A felnőttoktatás megszervezését esti, vagy levelező formában biztosítja.
A szakiskola feladatai: A szakiskolai elméleti oktatás: 11
-
A jelenlegi szakiskolai képzés szakmunkás képesítést nyújt.
-
Az iskolában a szakképzést megelőzően – a szakiskolai oktatás keretében az általános műveltséget és idegen nyelvi tudást megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció folyik a kilencedik és tizedik évfolyam keretében.
-
A szakképesítési évfolyamokon történik a szakmai felkészítés elméleti és gyakorlati oktatása az OKJ –ben meghatározott szakképesítéseknek megfelelően.
-
Az iskola a szakiskolai képzést 23 éves korig biztosítja. (A 16. életévüket betöltött tanulók bizonyos OKJ-s szakmában a 9-10. osztály befejezése nélkül is tanulhatnak szakmát.)
-
A szakiskolában felzárkóztató foglalkozás szervezhető azoknak a tanulóknak, akik alapfokú képzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe.
A speciális szakiskola feladatai: Ellátja a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság határozata alapján a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő sajátos nevelési igényű tanulók ellátását. - ezen tanulók esetén a gyógypedagógiai nevelés-oktatás a speciális iskolai tanterv szerint folyik. Célja : biztosítani -
az általános iskolai tanulmányokat befejezett fiatalok általános ismereteinek praktikus elmélyítését, illetve szinten tartását. (9.10. évf.)
-
A min. kétéves szakmai tanulmányi idő alatt a munkakör betöltéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását, és ezzel a szakmai vizsga letételét,
mindezt a tanulók eltérő fejlődéséből következő sajátos igények és lehetőségek kibontakoztatásával, az ifjúkor életkori sajátosságainak figyelembe vételével, a fejlődés eltéréseit korrigáló feldolgozás útján végzi, építve a tanulók munkájára, közösségi tevékenységére, tapasztalataira. 3.1.4. Élelmezés Szervezeti felépítés: Az intézményi élelmezéssel összefüggő feladatokat : a) Dunaföldváron az önkormányzat által fenntartott intézményi konyha látja el, Az egységnek, mint ellátónak az alapvető feladata : - a dunaföldvári diákok és felnőtt dolgozók szervezett étkeztetése b) Bölcskén : vállalkozótól vásárolt élelmezés van. c) Madocsán: vállalkozótól vásárolt élelmezés van.
12
3.2 Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény a feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. 3.2.1. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. /VIII.31) EMMI rendelet 4.§ d pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles tagintézmény esetén a tagintézményekkel való kapcsolattartás rendjét. Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények A főigazgatónak és a tagintézmény-vezetőknek (igazgatók) egyaránt kezdeményeznie kell a napi kapcsolat felvételt és fenntartást. A főigazgató a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: •
az egyes vezetői döntéseknél, vagy vezetői jogkörében eljárva a tagintézményt illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti,
•
az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy minden tagintézmény megfelelő súlyt kapjon.
A tagintézményi igazgatók kötelesek minden fontos igazgatói jogkörrel kapcsolatos eseményt, körülményt, tényt jelezni a főigazgatónak. 3.2.2. Szervezeti együttműködés: A tagintézmények a munkájukat összehangolják, egymással együttműködnek. Az együttműködés formái:
vezetői értekezletek, szakmai csoportok vezetőinek értekezlete,
intézményi érdekegyeztető fórum, közös hagyományok ápolásában való közreműködés. A tanévenkénti szakmai együttműködés formáit és területeit az éves munkaterv tartalmazza. 3.2.3. Intézményi szintű munkaközösségek Az intézményi szintű munkaközösségek élén a többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény főigazgatója által megbízott munkaközösség-vezetők állnak. A munkaközösségek éves program alapján az intézmény általános igazgatóhelyettesének( főigazgató-helyettes) szakmai felügyelete mellett működnek. Működésük személyi és tárgyi feltételeiről az intézményvezetés gondoskodik. A munkaközösség-vezetők a munkaterv teljesüléséről minden félévkor és tanév végén beszámolót készítenek. Intézményi
szinten
10
munkaközösség
működik.
A
munkaközösségek
munkaközösségükbe tartozó pedagógusok választják meg az alábbi elosztásban: -
Beszédes József Általános Iskola alsó tagozat: 2 mk. vezető (humán, reál) 13
vezetőit
a
-
Beszédes József Általános Iskola felső tagozat: 2 mk. vezető (humán, reál)
-
Kegyes József Ált. Iskola: 1 mk. vezető
-
Madocsai Általános Iskola: 1 mk. vezető
-
Magyar László Gimnázium és Szakiskola: 3 mk. vezető(humán, reál, szakmai)
-
Harmónia AMI: 1 mk. vezető
3.2.4. Tagintézmények közötti kapcsolatok A racionális munkaerő-gazdálkodás intézményi gyakorlata, hogy a pedagógusok a kötelező óráikat és túlóráikat a különböző tagintézményekben is megtarthatják. Az áttanításokat, a közös foglakoztatásokat a tanévi, illetve a félévenkénti tantárgyfelosztások véglegesítik. Az érintett pedagógusokat változó munkahelyen foglalkoztatja az intézmény. 4. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 4.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: • az alapító okirat • a szervezeti és működési szabályzat • a pedagógiai program • a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 4.1.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. 4.1.2 A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: •
Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.
•
Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.
14
•
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.
•
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.
•
a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,
•
a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,
•
a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,
•
a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,
•
a középszintű érettségi vizsga témaköreit.
•
a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.
A pedagógiai programot a nevelőtestületek fogadják el. A pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodákban, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 4.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a főigazgató készíti el, elfogadására a tanév eleji igazgatótanácsi értekezleten kerül sor. 4.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: •
a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
•
a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,
•
a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 14-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat. A
15
tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 4.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók. Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskolakönyvtárban való elhelyezéssel és elektronikus formában teszi közzé. 4.2.2. A tankönyvfelelős megbízása A tankönyvellátás feladatait az intézmények látják el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést kötnek, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 4.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet 16
azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell felmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 4.2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját. 4.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét az erről szóló megállapodás szabályozza. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 17
A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtárban való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. 4.3.Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok másolatát: •
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
•
az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,
•
a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,
•
az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 5. A döntés-előkészítés és a döntéshozatal fórumai 5.1 Stratégiai szint 5.1.1 Intézményi szintű alkalmazotti értekezlet Tagjai: az intézményben foglalkoztatott valamennyi nem pedagógus dolgozó, akivel az intézmény határozott vagy határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Véleményezési
jogköre:
az
intézmény
átszervezésével
(megszüntetésével),
feladatának
megváltoztatásával, nevének megállapításával vagy módosításával, az intézményvezető (főigazgató) megbízásával és a megbízás visszavonásával, összefüggő döntésekben van. 18
Az intézményvezetői (főigazgató) megbízással kapcsolatos rendkívüli alkalmazotti értekezlet határozatképességéhez legalább kétharmados jelenlétre van szükség. Összehívás módja, gyakorisága: Az alkalmazotti értekezletet a döntési és véleményezési jogkörébe tartozó minden kérdésben össze kell hívni, amely megtartható tagintézményenként.
Az
összehívás a tagintézményekhez eljuttatott hivatalos főigazgatói levél útján történik. Amennyiben a határozatok különbözősége miatt intézményi szintű döntés nem születik, akkor közös értekezleten kell a döntést meghozni. Az intézményvezető (főigazgató ) megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos alkalmazotti értekezlet nem tartható tagintézményenként. 5.1.2 Intézményi szintű szakalkalmazotti értekezlet Tagjai: a vezetők és az Alapító Okiratban meghatározott alaptevékenységre létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony keretében foglalkoztatottak. • Az intézmény alaptevékenységével összefüggő szakalkalmazotti munkakörök: - gyógypedagógus - gyógytestnevelő - fejlesztő pedagógus - tanító - tanár - szakoktató • Az alaptevékenységet közvetlenül segítő munkakörök: - gyógypedagógiai asszisztens - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - könyvtáros Döntési jogköre: •
Az intézmény nevelési / pedagógiai programjának elfogadása, módosítása.
•
Az intézmény szervezeti- és működési szabályzatának, házirendjének elfogadása és módosítása
•
Az éves munkaterv elfogadása
•
Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása
•
Továbbképzési program és beiskolázási terv elfogadása, módosítása
Véleményezési jogköre: •
Az intézményvezetői (főigazgató) megbízással összefüggő, a jogszabályban előírt véleményezési jogkör.
Összehívás módja, gyakorisága: A szakalkalmazotti értekezletet a döntési és véleményezési jogkörébe tartozó minden kérdésben össze kell hívni, amely megtartható tagintézményenként.
Az
összehívás a tagintézményekhez eljuttatott hivatalos főigazgatói levél útján történik. Amennyiben a határozatok különbözősége miatt intézményi szintű döntés nem születik, akkor közös értekezleten kell döntést hozni. A szakalkalmazotti értekezlet döntési jogköréből az Igazgatótanácsra ruházza: 19
- Döntés az éves munkaterv elfogadásáról - Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása - Továbbképzési program és beiskolázási terv elfogadása, módosítása A szakalkalmazotti értekezletet össze kell hívni, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény vezetője (főigazgató), az igazgatótanács vagy a szakalkalmazottak egyharmada kéri a főigazgatótól. A szakalkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Összehívás módja, gyakorisága: A szakalkalmazotti értekezletet a döntési és véleményezési jogkörébe tartozó minden kérdésben össze kell hívni, amely megtartható tagintézményenként. Az összehívás a tagintézményekhez eljuttatott hivatalos főigazgatói levél útján történik. Amennyiben a határozatok különbözősége miatt intézményi szintű döntés nem születik, akkor közös értekezleten kell döntést hozni. Amennyiben a szakalkalmazotti értekezlet az intézmény működését érintő bármely kérdésben véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett, az intézményvezető (főigazgató) azt megvizsgálja, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ ad. Ennek közzétételéről a tagintézmény-vezetők (igazgatók) gondoskodnak. Az intézményvezető (főigazgató) megbízásával és a megbízás visszavonásával
kapcsolatos
szakalkalmazotti értekezlet nem tartható tagintézményenként. A vezetésre vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a szakalkalmazotti értekezlet titkos szavazással határoz A szakalkalmazotti értekezlet üléseiről jegyzőkönyv készül. 5.1.3 Intézményi szintű nevelőtestületi értekezlet Nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógusmunkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége (Nkt.4.§ 18.) Tagjai:
A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja.
A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, az iskola működésével kapcsolatos ügyekben, valamint törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. • Az intézmény alaptevékenységével összefüggő pedagógus munkakörök: - gyógypedagógus - gyógytestnevelő - fejlesztő pedagógus - tanító - tanár 20
- szakoktató • Az alaptevékenységet közvetlenül segítő munkakörök: - gyógypedagógiai asszisztens - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - könyvtáros Döntési jogköre: •
Az intézmény nevelési / pedagógiai programjának elfogadása, módosítása.
•
Az intézmény szervezeti- és működési szabályzatának, házirendjének elfogadása és módosítása
•
Az éves munkaterv elfogadása
•
Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása
•
A pedagógiai / nevelési program valamint a szervezeti és működési szabályzat fenntartói jóváhagyásának megtagadása esetén a bírósághoz történő kereset benyújtása
•
A tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása,
•
A tanulók fegyelmi ügyei
•
A tanulók osztályozó vizsgára bocsátása
•
Továbbképzési program és beiskolázási terv elfogadása és módosítása
•
Intézményvezető (főigazgató) pályázatához készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. Tagintézmény-vezetői (igazgatói) pályázatnál ez a hatáskör a tagintézmény nevelőtestületének jogköre.
•
A főigazgató választással összefüggően az előkészítő bizottság megválasztása
Véleményezési jogkör •
Az
intézményigazgatói
(főigazgatói)
megbízással
összefüggő,
a
jogszabályban
előírt
véleményezési jogkör. •
Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
•
Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben nem rendelkezik szavazati joggal, kivéve, ha a törvény másképpen rendelkezik.
Összehívás módja, gyakorisága:A nevelőtestületi értekezletet a döntési és véleményezési jogkörébe tartozó minden kérdésben össze kell hívni, amely megtartható tagintézményenként.
Az
összehívás a tagintézményekhez eljuttatott hivatalos főigazgatói levél útján történik. Amennyiben a határozatok különbözősége miatt intézményi szintű döntés nem születik, közös értekezletet kell tartani. Az intézményvezető (főigazgató) megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos nevelőtestületi értekezlet nem tartható tagintézményenként. Az intézményi szintű nevelőtestületi értekezlet döntési jogköréből az Igazgatótanácsra ruházza: - Döntés az éves munkaterv elfogadásáról - Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása - Továbbképzési program és beiskolázási terv elfogadása és módosítása - A főigazgató választással összefüggően az előkészítő bizottság megválasztása 21
Az intézményi szintű nevelőtestületi
értekezlet döntési jogköréből
az adott tagintézmény
nevelőtestületére ruházza: •
A tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása
•
A tanulók fegyelmi ügyei
•
A tanulók osztályozó vizsgára bocsátása
•
a tagintézmény-vezetői(igazgatói) pályázatához készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása
Az intézményi szintű nevelőtestületi értekezletet össze kell hívni, ha azt a napirend megjelölésével az intézményvezető(főigazgató),az igazgatótanács vagy a nevelőtestület egyharmada kéri a főigazgatótól. Az intézményi szintű nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményvezetői (főigazgató) megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez legalább kétharmados jelenlétre van szükség. A vezetésre vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a nevelőtestületi értekezlet titkos szavazással határoz. Amennyiben a nevelőtestületi értekezlet az intézmény működését érintő bármely kérdésben véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett, a főigazgató azt megvizsgálja, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ ad. Ennek közzétételéről a tagintézmény-vezetők (igazgatók) gondoskodnak. A nevelőtestületi értekezlet üléseiről jegyzőkönyv készül. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hívhat össze az intézményvezető (főigazgató)a pedagógusok egyharmadának kezdeményezésére. 5.1.4. Igazgatótanács Szavazati joggal rendelkező tagjai:
13 fő
- az intézmény főigazgatója
1 fő
- a tagintézmények vezetői (igazgatók)
5 fő
- tagintézmények képviselői:
7 fő
Beszédes József Általános Iskola,
2 fő(1 fő alsó, 1 fő felső tagozat)
Magyar László Gimnázium és Szakiskola tagintézmény
2 fő (1 fő gimnázium, 1 fő szakiskola)
Kegyes József Általános Iskola
1 fő
Madocsai Általános Iskola tagintézmény
1 fő
Harmónia AMI
1 fő
Tanácskozási joggal jelen van: -
az általános igazgatóhelyettes( főigazgató-helyettes) -
a tagintézmények vezető-helyettesei
-
gyermekvédelmi felelős
-
diákönkormányzatot segítő pedagógusok 22
-
KT vezetője
Az igazgatótanácsi tagság személyhez kötött jog, azt átruházni nem lehet, kivéve az intézményvezető (főigazgató) személye, akit akadályoztatás esetén az általános igazgatóhelyettes( főigazgató-helyettes) képvisel. Az Igazgatótanácsi tagság létesítése: Az Igazgatótanácsba a tagintézmények képviselőit az érintett egységek szakalkalmazottai titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel választják meg. Minden közalkalmazotti jogviszonyban álló szakalkalmazott javaslatot tehet és választható az igazgatótanácsi tagságra. A megválasztáshoz a választásra jogosultak 50 %-ának +1 főnek titkos szavazás során megszerzett szavazata szükséges. Második fordulóban csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt indulhat, szavazategyenlőség estén az intézményegység -, tagintézmény-vezető (igazgató) dönt. A megbízás kettő tanévre szól. A tagság megszűnik: •
az megbízás elteltével
•
a tagságról való lemondással
•
a tagságból való visszahívással
•
a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével.
A lemondás írásban a tagintézmény vezetőjének (igazgató) történt átadással, visszahívással az alkalmazottak 50 %-a + 1 fő javaslata alapján, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon válik hatályossá. A tagság megszűnésekor az új tag megválasztása megkezdhető. Az Igazgatótanács működése: Az Igazgatótanács évente legalább négy alkalommal ülésezik előzetes ütemterv alapján. Rendkívüli ülést a többcélú közös igazgatású közoktatási
intézmény főigazgatója vagy a tagok
kétharmada kezdeményezhet az okok megjelölésével. Az Igazgatótanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az intézményvezető ( főigazgató ) szavazata dönt. A tagintézmények vezetőinek (igazgatók) megbízásához, a megbízás visszavonásához, a fegyelmi döntéshez a főigazgatónak és az igazgatótanács tagjainak egy-egy szavazata van, a szavazás titkos. Szavazat- egyenlőségkor a főigazgató szavazata döntő. Ebben az esetben nyíltan szavaz! A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt. Az IT tagok feladata alkalmazotti közösségeiket tájékoztatni az IT napirendjéről, előterjesztéseiről, állásfoglalásairól, döntéseiről. Minden olyan esetben, amikor jogszabály vagy az IT saját döntése meghatározza, titoktartási kötelezettsége van. 23
Az Igazgatótanács feladata az alkalmazotti értekezlet előkészítése. Ennek keretében dönt az értekezlet összehívásának időpontjáról és napirendjéről. Az értekezlet elé kerülő előterjesztést előzetesen véleményezi. Állásfoglalását ismertetni kell. Az Igazgatótanács készíti elő az alkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézményvezetői (főigazgatói) megbízás tárgyában, amelyet az előkészítő bizottság végez. Napirendi javaslatot az intézmény valamennyi közalkalmazottja tehet. Az előterjesztők köre kiegészül a javaslattevővel. A javaslattevők által megjelenített alternatívákat az IT választott tagjai képviselik. Az Igazgatótanács üléseiről jegyzőkönyv készül. Az Igazgatótanács személyi döntéseket érintő ügyekben valamint saját hatáskörében zárt üléseket rendelhet el. Döntési jogkörébe tartozik: •
a tagintézmény-vezetői (igazgatói) pályázatok kiírása, a pályázat feltételeinek és ütemezésének meghatározása,
•
a tagintézmény-vezetőkkel (igazgatókkal) szembeni fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés megállapítása
•
a tagintézmények feladatainak összehangolása
•
a pedagógiai / nevelési programmal összhangban álló szakmai fejlesztések és az azt szolgáló személyi, tárgyi feltételek,
•
az intézmény belső kitüntetéseinek odaítélése,
•
dönt a dolgozók anyagi és erkölcsi elismerésének elveiről és módjáról,
•
dönt munkaközösségek létrehozásáról és megszüntetéséről,
•
dönt saját ügyrendjéről.
Döntési jogköre (átruházott hatáskörben): •
Az éves munkaterv elfogadása.
•
Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása.
•
Továbbképzési program és beiskolázási terv elfogadása és módosítása
Véleményezési jogköre: Véleményezi: • A kibocsátásra kerülő intézményi szintű szabályzatokat, az intézmény éves beszámolóját. • A fejlesztési, beruházási és felújítási terveket. • A fenntartóhoz továbbítandó felújítási igényeket. • Minden olyan kérdést, melyről a főigazgató véleményt kér. Az IT delegált tagjainak minden esetben tagintézményük szakalkalmazottjainak véleményét kell képviselniük.
24
5.2.Nem stratégiai kérdések döntési fórumai 5.2.1 A vezetőségi értekezlet Az intézmény operatív döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő szerve, amely a más testületek elé nem tartozó belső szabályzatok megállapításában, valamint az intézményvezető (főigazgató) által meghatározott ügyekben döntéshozó testületként is működhet. Előkészíti az Igazgatótanács elé kerülő és az érdekképviseletekkel egyeztetendő döntésre váró feladatokat. Információt közvetít a napi működés formájáról. A vezetőségi értekezletet a főigazgató, távollétében az általános igazgatóhelyettes (főigazgatóhelyettes) vezeti. Tagjai: •
az intézményvezető (főigazgató)
•
általános igazgatóhelyettes( főigazgató-helyettes) (1fő)
•
a tagintézmény-vezetők (igazgatók) 5 fő
•
igazgatóhelyettesek
(1 fő)
2 fő
A vezetőségi értekezlet saját munkaprogramja szerint a szükségletnek megfelelő rendszerességgel ülésezik, a témától függően meghívhat még más tagokat is. A vezetői értekezletekről írásbeli emlékeztető, feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet a főigazgató az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 5.2.2. Az intézményi érdekegyeztető fórum: Tagjai: •
Az intézményben működő reprezentatív szakszervezet képviseletében egy fő,
•
a Közalkalmazotti Tanács tagjai (5 fő),
•
az intézményvezető (főigazgató), illetve megbízottja.
A törvényben előírt egyeztetési kötelezettségeknek eleget téve évente legalább kétszer ülésezik. Ha az érdekképviseletek és a KT által delegáltak képviselőinek több mint 50%-a igényli, az ülést össze kell hívni 5.2.3. Tagintézményi döntéshozatali fórumok Tagintézményi nevelőtestületi értekezlet A nevelőtestület dönt (Nkt)70.§ a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról,
25
h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmaivélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben felsoroltakon túl –saját intézményük vonatkozásában- kiterjed az alábbiakra: •
a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;
•
a tanulók fegyelmi ügyei, osztályozóvizsgára bocsátása;
•
az adott intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;
•
az Igazgatótanács adott intézményegységi, tagintézményi képviselőjének megválasztása;
•
minden olyan esetben, amelyre a nevelőtestület speciális eljárásrendet dolgoz ki és fogad el.
•
A gimnáziumi felvételi követelmények meghatározásáról ( 4 évfolyamos, 5 évfolyamos, 6 évfolyamos képzésnél
Átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. (Nkt.70.§) •
a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben
•
a tagintézmény-vezetői (igazgató) megbízással összefüggő ügyekben
•
az igazgatóhelyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt
•
tantárgyfelosztás elfogadása előtt
•
az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása előtt
•
az
intézmény
költségvetésében
szakmai
célra
rendelkezésre
álló
pénzeszközök
felhasználásának megszervezésében •
az intézmény beruházási, fejlesztési terveinek megállapításában
•
más a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben.
A tantárgyfelosztással kapcsolatos javaslattételi jogot a szakmai munkaközösségek gyakorolják. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A tagintézmény-vezetői (igazgatói) megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez legalább kétharmados jelenlétre van szükség. A vezetésre vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a nevelőtestületi értekezlet titkos szavazással határoz. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyv készül. 26
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja szakmai munkaközösségre, az egy évfolyamban dolgozó pedagógusok közösségére, a diákönkormányzatra vagy annak vezetőségére. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program és az SZMSZ elfogadásánál. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, és javaslatot fogalmazhat meg a többcélú intézményt és az iskolákat érintő valamennyi kérdésben. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az egy évfolyamban dolgozó pedagógusok közösségére, a diákönkormányzatra vagy annak vezetőségére. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: •
tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,
•
félévi és év végi osztályozó konferencia,
•
tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),
•
nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),
•
rendkívüli értekezletek (szükség szerint).
Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelésétaz osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi, melyen csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt 27
szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. Ilyenkor szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. 5.2.4. Szakmai munkaközösségi értekezlet Tagjai: Az azonos tárgyat tanító vagy közeli tudományterülethez tartozó pedagógusok csoportja. Vezetőjét a munkaközösséget alkotó pedagógusok titkos szavazásának alapján a munkáltatói jogok gyakorlója bízza meg. Feladata: •
A szakterület gondozása, folyamatos fejlesztése
•
Rendezvények meghirdetése, lebonyolítása
•
Képzések, önképzések szervezések, segítője
•
Szaktermek gondozása
•
Beiskolázási, továbbképzési javaslat
•
A tankönyvválasztás előkészítése
•
A tantárgyfelosztásra javaslatot tesz és véleményezi
•
Nyitott órák, bemutató foglalkozások szervezése
•
Az éves munkatervben meghatározottak lebonyolítása. Munkáját az év elején eltervezett munkaterv alapján végzi.
•
Az intézményben folyó nevelő-oktató szakmai munka színvonalának, minőségének javítása, koordinálása
•
Együttműködés az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében. Az intézmény vezetője a munkaközösségvezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.
•
A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.
•
Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek.
•
Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.
•
Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.
•
Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. 28
Döntési jogkör: •
az iskolai tanulmányi versenyekről;
•
saját működéséről és munkatervéről;
•
a pedagógiai program elveinek megfelelően kezdeményezi, hogy milyen tankönyvet kíván használni.
Véleményét ki kell kérni a szakterületét érintően: •
a továbbképzési programról
•
a szakmai munka eredményességével kapcsolatban, a munka továbbfejlesztéséről;
•
a pedagógiai program elfogadásához;
•
a pótvizsga kérdéseinek meghatározásához;
•
a tantárgyfelosztásról,
•
új kollégák pályázatáról.
6. Képviseleti jog 6.1. Az intézmény képviselete Az intézményt az intézmény vezetője (főigazgató) képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A főigazgató e jogkört az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át: •
a tagintézmény- vezetőkre (igazgatók) a szakmai képviseletet abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az érintett intézmény illetékességét
•
az általános igazgatóhelyettesre (főigazgató-helyettes) bármely ügyben egyedi írásbeli meghatalmazás alapján.
A képviselet főbb elvei, szabályai: •
Az intézményt a nyilvánosság előtt képviselő csak olyan kérdésekről nyilatkozhat, amelyekről van információja és nyilatkozattételre jogosult. A jogosultságot jelen SZMSZ fejezetei tartalmazzák
•
az intézmény egészét, terveit, stratégiai céljait illetően csak a főigazgató vagy az általános igazgatóhelyettes jogosult nyilatkozni
•
az alkalmazottak csak az illetékes vezető engedélyével nyilatkozhatnak
•
nem adható nyilatkozat a titoktartási körbe tartozó tényekről, adatokról
•
a közölt adatok valódiságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozat adó a felelős
•
a nyilatkozattevő nem járulhat hozzá nyilatkozatának közléséhez a tartalma előzetes megismerése nélkül
•
a nyilatkozattevő kötelessége a nyilvánosság előtt a többcélú intézmény jó hírnevének megőrzése
6.2. A tagintézmények képviselete A tagintézmények szakmai képviseletét abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg a tagintézmény illetékességét a tagintézmény-vezető (igazgató) látja el. 29
A tagintézmény-vezető (igazgató) e jogkört a tagintézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházhatja át: -
Képviseleti jogát szóbeli vagy írásbeli meghatalmazás alapján a tagintézmény más dolgozójára.
6.3 A kiadmányozási jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra az intézmény vezetője (főigazgató) jogosult, távolléte, akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette a főigazgató-helyettes vagy az általános helyettesítést ellátó tagintézmény-vezető (igazgató) írja alá. A tagintézmény-vezetők (igazgatók) aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett intézkedésekre a tanügyigazgatás, és a szakmai kompetencia körébe tartozó ügyekre terjed ki. A tagintézményekkel összefüggő pénzügyi kötelezettségek teljesítését az adott tagintézmény-vezetője (igazgató) írja alá. A tagintézmények által készített pályázatokat a tankerület engedélyezését követően a főigazgató vagy általános helyettese(főigazgató-helyettes), valamint a tagintézmény vezető (igazgató) is aláírja
a
pályázatok szakmai felelőseként. 7. Munkaköri leírás-minták A vezetők Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az intézményvezető (főigazgató), a a főigazgató-helyettes, a tagintézmény-vezetők (igazgatók) és helyetteseik látják el. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség A 2007. évi CLII. egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről szóló törvény alapján az intézmény közalkalmazottai közül vagyonnyilatkozat tételére köteles: -
intézményvezető (főigazgató),
-
gazdasági vezető,
-
általános igazgatóhelyettes(főigazgató-helyettes)
-
tagintézmény vezetők (igazgatók)
-
a tagintézmény-vezető helyettesek
A fenti törvény értelmében a vagyonnyilatkozat tételre öt évenként kötelesek. A vezetők közötti feladatmegosztás 7.1 Az intézményvezető (főigazgató): A többcélú intézmény élén a magasabb vezető beosztású főigazgató áll, akinek feladata és hatásköre az alábbiakra terjed ki: • Felel a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért. •
Irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai életét.
• Gondoskodik a pedagógiai / nevelési program megvalósításának személyi, tárgyi és módszertani feltételeiről. 30
• Gondoskodik az ágazati, városi és a lakóterületi feladatok végrehajtásáról, a szervezeti egységek tevékenységének koordinálásáról. • Gyakorolja a tankerület által átruházott munkáltatói jogköröket. • Irányítja és ellenőrzi az intézmény racionális gazdálkodását, figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát
és
gazdaságosságát,
rendelkezik
az
eszközállomány
és
a
helyiségek
kihasználásának optimális módjáról. • Gondoskodik a munka- és tűzvédelmi, valamint a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok ellátásáról. • Dönt a dolgozók anyagi és erkölcsi elismeréséről(előzetes véleményeket, egyeztetéseket beszerezhet szóban vagy írásban) • Dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat a jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más hatáskörbe. • Eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek a többcélú intézmény szakszervezeti szerveivel és a Közalkalmazotti Tanáccsal kapcsolatban. • Teljes körűen képviseli az intézményt a külső szervek előtt, de a képviseletre – meghatározott ügyekben – eseti vagy állandó megbízást adhat; meghatározza a képviselet mértékét és gyakorlatának módját, e megbízás nélkül képviseleti jog csak az intézményigazgatót illeti meg. • Érvényesíti az aláírási és kötelezettségvállalási jogosultságát. • Mint az intézmény egyszemélyi vezetője, rendkívüli esetben, indoklás alapján jogosult bármely ügyet magához vonni, és abban személyesen dönteni. 7.2. Az általános igazgatóhelyettes (főigazgató-helyettes), a tagintézmény vezetők (igazgatók) és helyetteseik Az intézményvezetőjét (főigazgató) munkájában az általános igazgatóhelyettes (főigazgató-helyettes), a tagintézmény-vezetők (igazgatók)segíti. Az általános igazgatóhelyettes(főigazgató-helyettes): •
az főigazgató tartós távolléte, akadályoztatása,esetén főigazgatói jogkörrel rendelkezik, de hosszabb távra szóló szervezeti döntéseket fenntartói jóváhagyással hozhat.
Feladatai: •
ellátja a szakmai szolgáltatás szakmai felügyeletét
•
koordinálja és szakmailag szervezi a nevelési / oktatási intézményegységek, tagintézmények pedagógiai / nevelési programban meghatározott szakmai együttműködését.
•
szervezi és koordinálja, irányítja és ellenőrzi a kötelező tanítási-tanulási munkafolyamatokat.
•
közreműködik a tanulói vétségek vagy kárt okozó gyerekek ügyeinek kivizsgálásában, nyilvántartja az elismeréseket és fegyelmi vétségeket.
•
Segíti, koordinálja és ellenőrzi az iskolaotthonos, napközis, tanulószobai tevékenységet.
•
Intézményi szinten koordinálja az osztályozó és javító vizsgák időpontját,
•
Felügyeli a haladási naplók, anyakönyvek, bizonyítványok egységes vezetését. 31
•
Koordinálja a beiratkozást, tanulófelvételt illetve a továbbtanulást, figyelemmel kíséri a felvételi kérelmek elbírálását.
•
Adatokat szolgáltat a statisztikához.
•
Gondozza a pedagógiai / nevelési programot, javaslatot tesz a fejlesztésre, eszközök, felszerelések beszerzésére, a selejtezésre. .
•
Szervezi az iskolai tájékoztatást, koordinálja a fogadóórák és szülői értekezletek időpontját.
•
Koordinálja a tagintézmények pályázási tevékenységét.
•
Figyelemmel
kíséri
a
differenciált
képességfejlesztést,
a
tehetséggondozást
és
hátránykompenzálást, annak foglalkozásait a kötelező és választható rendszerben. •
Koordinálja, figyelemmel kíséri és ellenőrzi a gyermekvédelmi csoport tevékenységét.
•
Figyelemmel kíséri a felmérések, a tanulmányi versenyek eredményeinek alakulását, nyilvántartja az eredményeket.
•
Félévkor és év végén közreműködik az intézményi szintű pedagógiai és tanulmányi munka értékelésében.
A tagintézmény-vezetők (igazgatók): Feladataik: •
egyszemélyi felelős vezetőként, irányítják, szervezik és ellenőrzik a szakmai tevékenységet, szakmai ügyekben képviselik a tagintézményt. A jogszabályoknak megfelelően végzik tanügy-igazgatási feladatokat.
•
Döntenek a, tagintézményük működésével kapcsolatos minden olyan szakmai kérdésben, amelyek előzetes egyeztetése nem tartozik a többcélú intézmény intézményvezetéséhez, ill. amelyekben a döntés nem tartozik az intézményegység, tagintézmény más közösségének hatáskörébe.
•
A hatáskörükbe tartozó ügyekben eleget tesznek a szakszervezeti és közalkalmazotti tanácsi egyeztetéseknek.
•
A jogszabályban meghatározottak szerint végzik tanügy-igazgatási, illetőleg más, törvényben előírt kötelezettségeiket.
•
Gondoskodnak a munkaerő-gazdálkodási feladatok ellátásáról, ezek során egyeztetnek a tankerület vezetőjével.
•
A PP (Pedagógiai Program) valamint a többcélú intézmény belső szabályzataiban szereplő valamennyi területen szorosan együttműködnek a többi igazgatóval.
•
Szervezik az együttműködést külső szervekkel, civil szervezetekkel.
•
Az intézményvezető (főigazgató) által átruházott hatáskörben rendelkeznek.
•
Végzik a munka- és tűzvédelmi szabályzatban előírt ellenőrzéseket.
•
Ellátják és irányítják a pedagógiai, szakmai munka belső ellenőrzését az intézményegység, tagintézmény belső működési szabályzatának megfelelően.
•
Az eredményes gazdálkodás érdekében felmérik és a működtető (önkormányzat), illetve a fenntartó (KIK) gazdasági szervezetének vezetőjéhez eljuttatják az intézményegység, 32
tagintézmény személyi és dologi jellegű igényeit. •
Felelősségük a feladataik ellátásáért, az általuk vezetett intézményegység szakmai munkájáért tett intézkedésekért áll fenn.
•
Szervezik
és
koordinálják,
irányítják
és
ellenőrzik
a
kötelező
tanítási-tanulási
munkafolyamatokat. •
Közreműködnek a tanulói vétségek, fegyelmi vétségek vagy a kárt okozó gyerekek kivizsgálásában, nyilvántartják az elismeréseket és a fegyelmi vétségeket.
•
Intézkednek a tanulók felelősségre vonásáról - az életkori sajátosságok és a nevelési eszközök, célok, lehetőségek figyelembevételével. Intézkednek a kár megfizetéséről.
•
Döntenek a napközis és tanulószobai foglalkozásra való felvételről
•
Szervezik a helyettesítéseket. Ellenőrzik a helyettesítések, túlórák kimutatásainak helyességét.
•
Nyilvántartást vezetnek a hiányzó pedagógusokról, és azt havonta összesítik.
•
Az orvos utasítása, javaslata alapján gondoskodnak a tanulók egészségügyi, rendelőintézeti, sürgős kórházi ellátásának biztosításáról.
•
Ellenőrzik a kötelező és a szabadon választott foglalkozások munkafolyamatainak minőségét, javaslatot tesznek elismerésre, jutalmazásra.
•
Segítik, koordinálják és ellenőrzik az iskolaotthonos, napközis, tanulószobai tevékenységet.
•
Szervezik az osztályozó és javító, felvételi, érettségi és szakmai vizsgákat, ellenőrzik a velük kapcsolatos adminisztrációt.
•
Figyelemmel kísérik a tankötelezettség alakulását és a felmentéseket.
•
Ellenőrzik a haladási naplók, anyakönyvek, bizonyítványok vezetését.
•
Szervezik a beiratkozást, tanulófelvételt illetve a továbbtanulást, figyelemmel kíséri a felvételi kérelmek elbírálását.
•
Adatokat szolgáltatnak a statisztikához.
•
Az ellenőrzési terv szerint végzik ellenőrző tevékenységüket.
•
Félévkor és év végén értékelik a pedagógiai és tanulmányi munkát.
•
Gondozzák a pedagógiai / nevelési programot, a szakmai munkaközösség-vezetőkkel egyeztetve javaslatot tesznek a fejlesztésre, eszközök, felszerelések beszerzésére, a selejtezésre.
•
Szervezik az iskolai tájékoztatást, és ellenőrzik a fogadóórák és szülői értekezletek megtartását., szervezik a nyílt napokat.
•
Koordinálják az intézményegység, tagintézmény pályázási tevékenységét.
•
Szervezik a differenciált képességfejlesztést, a tehetséggondozást és hátránykompenzálást, annak foglalkozásait, a kötelező és választható rendszerben.
•
Koordinálják, figyelemmel kísérik és ellenőrzik a gyermekvédelmi tevékenységet
•
Közreműködnek a környezetkultúra fejlesztésében, a tisztaság és rend ellenőrzésében,
•
Ellenőrzik a felnőtt ügyeletet, a kötelező és szabadon választható foglalkozások munkafolyamatait, azok minőségét, javaslatot tesz az elismerésre, jutalmazásra. 33
•
Szervezik és koordinálja a munkaközösség-vezetők és témafelelősök tevékenységét.
•
Figyelemmel kísérik a felmérések, a tanulmányi versenyek eredményeinek alakulását nyilvántartják az eredményeket.
•
A munkaközösség vezetőkkel egyeztetve javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra.
•
A tankönyvrendelésért, nyomtatványok rendelésért felelősek.
•
Közvetlenül szervezik, irányítják és ellenőrzik az intézményegység, tagintézmény dolgozóinak munkáját.
•
az AMI igazgatója előkészíti és megszervezi az alapfokú művészeti felvételi vizsgákat (meghallgatásokat) különbözeti, osztályozó, javítóvizsgákat, szakmai vizsgákat és ellenőrzi a velük kapcsolatos adminisztrációt,
•
javaslatot tesz az igazgató részére a vizsgák rendjének meghatározására, a tanuló kérelmére egy vagy több tantárgy követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítésének engedélyezésére, valamint egyes tantárgyak tanulása alóli felmentésre, a tanulói jogviszony megszüntetésére
•
beosztja az új tanulókat az oktatást végző tanárokhoz, kialakítja a kötelező tantárgyak tanulócsoportjait,
•
félévenként elkészíti tagozata tantárgyfelosztását és órarendjét,
•
félévkor és évvégén beszámolóban értékeli tagozata pedagógiai és tanulmányi munkáját
Fenti feladataik mellett felelnek még :
• a tagintézmény ellenőrzési, mérési, értékelési, • • • • • •
a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelőmunka biztonságos és egészséges feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért, a pedagógusok továbbképzési programjának, valamint beiskolázási tervének elkészítéséért,
• a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezleteinek előkészítéséért, vezetéséért,
• • • •
a szülői szervezetekkel és az érdekképviseleti szervekkel való együttműködésért, a döntések, állásfoglalások végrehajtásának megszervezéséért, ellenőrzéséért, együttműködnek a többcélú intézmény más intézményegységeivel, tagintézményeivel, képviselik tagintézményt az külső szervek előtt, illetve meghatalmazzák az intézmény képviseletére jogosultakat,
• szervezik a pályaválasztási felelőssel együttműködve a tanulók továbbtanulását • a tanulók fejlődésének nyomon követése, a pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás, • ellenőrzik a szakképzés gyakorlati feltételeinek meglétét és a képzés minőségét, • felelősek a szakiskolai tanulók szakképzésével összefüggő együttműködési megállapodások, tanulószerződések megkötéséért, 34
• ellenőrzi a tanulók szakmai alkalmasságának orvosi vizsgálatát. Igazgatóhelyettesek: Az igazgatóhelyettes feladata: •
a tagozat (alsó, szakiskola) szakszerű és törvényes működtetése,
•
a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése,
•
együttműködik a tagintézményekkel, a mikrotérség iskoláival és a szülői szervezetekkel,
•
képviseli a tagozatát,
•
az éves munkatervben meghatározott feladatok végrehajtatásáért felelős,
•
ellenőrzési terv szerint végzi ellenőrzési tevékenységét,
•
ellenőrzi a tanügyi nyomtatványok vezetését,
•
elkészíti az októberi statisztikát az igazgatóval történő megbeszélés alapján,
•
havonta elszámolja a túlórákat, helyettesítéseket,
•
vezeti a tanulónyilvántartást,
•
havonta lejelenti az igazgatónak a dolgozók távollétét, nyilvántartja szabadságukat,
•
egyeztet az igazgatóval a szükséges nyomtatványok, tankönyvek megrendeléséről,
•
ellenőrzi a tanári adminisztrációt,
•
közreműködik a tanulói vétségek, fegyelmi vétségek vagy a kárt okozó gyerekek kivizsgálásában, nyilvántartja az elismeréseket és a fegyelmi vétségeket,
•
intézkedik a tanulók felelősségre vonásáról - az életkori sajátosságok és a nevelési eszközök, célok, lehetőségek figyelembevételével. Intézkedik a kár megfizetéséről,
•
szervezi a helyettesítéseket és ellenőrzi a helyettesítések, túlórák kimutatásainak helyességét,
•
tájékoztatja az igazgatót a hiányzó pedagógusokról,
•
ellenőrzi a kötelező és a szabadon választott foglalkozások munkafolyamatainak minőségét, javaslatot tesz elismerésre, jutalmazásra,
•
segíti, koordinálja és ellenőrzi az iskolaotthonos, napközis, tanulószobai tevékenységet,
•
koordinálja tagozata pályázási tevékenységét,
•
szervezi a differenciált képességfejlesztést, a tehetséggondozást és hátránykompenzálást, annak foglalkozásait, a kötelező és választható rendszerben,
•
figyelemmel kíséri és ellenőrzik a gyermekvédelmi tevékenységet,
•
közreműködik a környezetkultúra fejlesztésében, a tisztaság és rend ellenőrzésében,
•
ellenőrzi a felnőtt ügyeletet,
•
figyelemmel kíséri a felmérések, a tanulmányi versenyek eredményeinek alakulását nyilvántartja az eredményeket
•
együttműködik a pénztárossal és a gyermekvédelmi felelőssel a tanulói térítési díjak, tandíjak befizetését és nyilvántartását illetően,
• szervezi a középiskolai felvételi vizsgákat és a beiratkozást, • nyomon követi a tanulók fejlődésének, adatot szolgáltatás a pályakövetési rendszerbe, • ellenőrzi a szakképzés gyakorlati feltételeinek meglétét és a képzés minőségét, 35
• felel a szakiskolai tanulók szakképzésével összefüggő együttműködési megállapodások, tanulószerződések megkötéséért,
• ellenőrzi a tanulók szakmai alkalmassági orvosi vizsgálatának meglétét, adminisztrációját, • szervezi és ellenőrzi a szülői értekezletek, fogadó órák megtartását, • részt vesz az induló osztályok kialakításában, • felel tagozata takarékos működéséért. 7.3. Szakmai munkaközösség- vezető Részt vesz a pedagógiai munka tervezésében, ellenőrzésében, értékelésében, a munkaközösség éves munkatervének megfelelően. Irányítja, koordinálja a szakmai tantárgycsoport pedagógusainak munkavégzését, teljes jogkörrel ellenőrzi a munkaközösségi tantárgyak pedagógusait. Középvezetőként
képviseli
a
tantárgycsoport
szakmai
érdekeit,
kollégáival
jelentős
erőfeszítéseket tesz a hatékony képzésért. Egyaránt felelős a munkaközösség szakmai, módszertani és nevelési tevékenységéért valamint a munkafegyelemért. A szakmai munkaközösség vezetőjét az adott munkaközösség véleményének meghallgatása után az intézményvezető (főigazgató) bízza meg egy éves időtartamra. Feladata: •
Irányítja, koordinálja a belső szakmai továbbképzéseket.
•
A munkaközösség tagjainak véleményét figyelembe véve félévkor és a tanév végén írásos beszámolót készít munkaközösségének a nevelő-oktató munka során végzett eredményeiről, problémáiról.
•
Felelősen irányítja a kijelölt munkaközösség oktató és nevelő munkáját, kiemelve a pedagógusok módszereit, a gyerekekhez való viszonyát.
•
Javaslatot tehet a PP módosítására.
•
Összeállítja a munkaközösség éves munkaprogramját, mely beépül az intézmény munkatervébe.
•
Irányításával a munkaközösség pedagógiai kísérleteket végezhet, részt vehet szakmai pályázatokon.
•
Ellenőrzi a határidők betartását.
•
Módszertani, szaktárgyi megbeszéléseket tart, bemutató foglalkozásokat szervez, - kijelölt mentorral – segíti a pályakezdők, új kollégák munkáját.
•
Ellenőrzi
a
pedagógusok
munkafegyelmét;
óralátogatásokat
végez,
melyek
során
meggyőződik a tanulók tudásáról, képességeiről, magatartásukról és szorgalmukról., az egységes követelmény rendszer betartásáról. •
Ellenőrzi a dolgozatokat, a témazárókat, azok javítását, értékelését; a tantárgyi osztályzatokat.
36
•
Vezeti a szakterület módszertani fejlesztését, javaslatokat gyűjt, tesz a speciális irányok megválasztására, a használandó tankönyvekre, taneszközökre, a szakmai előirányzatokhoz elkészítteti a taneszközök rendelési listáját.
•
Munkatársaival elkészítik a vizsgák feladatait, tételsorait; kijelölésre részt vesznek a vizsgáztatásban.
•
Ellenőrzi a tantervhez igazodó tanmenetek elkészítését, az időarányos előrehaladást, a pedagógiai program céljainak és feladatainak megvalósítását, eredményességét; az anyagok, eszközök célszerű és takarékos felhasználását.
•
Irányítja a tantárgyi és egyéb versenyek szervezését és korrekt lebonyolítását, a tanulók felkészítését, az eredmények kihirdetését.
•
A tantárgycsoportjával összefüggő pályázatokat készít.
•
Ellenőrzi a szakmai felszerelések szabályszerű használatát, a tanulók egészség- és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatásának megtartását.
•
Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, a szertár felelősségteljes kezelésére. A hiányosságok észlelésekor intézkedik, vezetői felelősségre vonást kezdeményez.
•
Tájékoztatja a főigazgatót és az igazgatókat a tantárgyi követelmények teljesítéséről, beszámol a tantestületnek a munkaközösség tevékenységéről.
A szakmai munkaközösségek vezetőinek ellenőrzési jogköre kiterjed a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok szakmai ellenőrzésére, a teljesítményértékelésükre. 7.4 . Diákönkormányzatot segítő tanár A tagintézményekben diákönkormányzatok működnek, melyek munkáját a diákönkormányzatot segítő tanár segíti. Feladata: •
Összehívja és levezeti a Diáktanács alakuló ülését, (a diákönkormányzat osztályonkénti küldötteiből áll), ismerteti a tagokkal a diákönkormányzat törvényes jogait és iskolai hatáskörét.
•
Biztosítja a diákönkormányzat hatáskörébe utalt döntések előkészítését.
•
A diákönkormányzat igénye alapján segítséget nyújt a közös programok megszervezéséhez.
•
Gondoskodik
a
diákönkormányzat
programjainak
szervezéséről
és
eredményes
lebonyolításáról, részt vesz a diákfórumok, iskolagyűlések szervezésében, a diáktanács ülésein. •
Személyesen vagy a kollégák bevonásával biztosítja a rendezvényeken a felnőtt felügyeletet, felelős az iskolai házirend betartásáért és betartatásáért
•
Képviseli a diákönkormányzatot a nevelőtestület, iskolaszék, a szülők szervezete és a fenntartó előtt, ahol ezt a diákvezető nem teheti meg.
•
Koordinálja az intézményegységek, tagintézmények diákönkormányzatainak munkáját,
•
Szoros kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösségekkel. 37
•
Együttműködik az intézmény, az intézményegységek és a tagintézmények vezetésével.
7.5. Tanár munkaköri leírás mintája Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése. A főbb tevékenységek összefoglalása •
Nevelő- oktató munkáját tervszerűen végzi a tantestület egységes elvei alapján, a hatékony módszerek, taneszközök megválasztásával.
•
Nevelőtestületi tagként köteles részt venni a testületi értekezleteken, megbeszéléseken; véleményével segítse a közös határozatok meghozását.
•
Feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása
•
A helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg.
•
A két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak.
•
Munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik.
•
A munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl,
•
Legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni.
•
A tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik.
•
Megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát.
•
Összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja.
•
A felmérő és témazáró dolgozatok időpontját a tanulókkal időben közli, bejegyzi az osztálynaplóba, hogy tanártársaival elkerüljék az osztályközösség túlterhelését.
•
A tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal.
•
Rendszeresen ellenőrzi a tanulók teljesítményét, objektíven és indoklással értékel.
•
A pedagógiai program szerint neveli, tanítja a diákokat, figyelemmel kíséri egyéni fejlődésüket, fejleszti képességeiket, személyiségüket.
•
Gondosodik a diákok testi épségéről, erkölcsi védelméről, óvja jogaikat, emberi méltóságukat. Személyisége, modora, hangneme, megnyilvánulásai, munkafegyelme példa a tanulók előtt.
•
Bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat,
•
Felelősséggel ellátja a beosztás szerinti óraközi felügyeletet, étkeztetési ügyeletet, a vezetők utasítására helyettesít, megbízás alapján ellát különböző díjazott feladatokat.
38
•
Egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit az igazgatóhoz, igazgatóhelyetteshez eljuttatja.
•
Az ünnepélyek, versenyek, iskolai rendezvények, szabadidős programok szervezésében és megvalósításában aktív szerepet vállal. Beosztása esetén elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra.
•
Pontosan elvégzi a pedagógus beosztással összefüggő adminisztrációt.
•
Szaktárgyi és pedagógiai szakértelmét gyarapítja, a szakmódszertanilag tájékozódik.
•
Tevékenyen részt vállal a szakmai munkaközösség munkájában, a pedagógiai program módosításában.
•
Felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért.
•
Együttműködik az osztályfőnökökkel, kollégákkal.
•
Részt vesz a fogadóórákon, együttműködik a szülőkkel.
•
Betartja a munkafegyelmet, a szabályzatok előírásait, végrehajtja a vezetők utasításait.
•
Levezeti, felügyeli a különböző vizsgákat.
•
Határidőre minőségi kivitelezésben elvégzi mindazokat a munkafeladatokat, amelyekkel vezetői megbízták.
Különleges felelőssége •
felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,
•
bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat,
•
a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak
Jogkör, hatáskör Gyakorolja a nevelőtestület tagjainak és a pedagógusoknak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermekcsoportra terjed ki. 7.6. Az osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás mintája Irányítja, szervezi a felelősségére bízott tanulóközösség iskolai életét, jelentős nevelőhatást fejt ki. Érdemben foglalkozik a rábízott fiatalok egyéni gondjaival. Az egységes értékrend megvalósítása érdekében koordinálja a pedagógusok fejlesztő-nevelő hatását, ellenőrzi az osztályban folyó pedagógiai tevékenységet. Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. A főbb tevékenységek összefoglalása • Alaposan és sokoldalúan megismeri osztálya tanulóit, feltérképezi az osztályközösség szociometriai jellemzőit, az osztályon belüli értékrendet. • A helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg. • Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein. 39
• Kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: anyakönyv, bizonyítványok, stb. • Vezeti az osztálynapló haladási részét, elvégzi az osztályfőnöki adminisztrációs teendőket, felel az osztálynapló és a törzslapok, illetve más nyilvántartások szabályszerű és naprakész vezetéséért; statisztikai adatokat szolgáltat. • Vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket. • Előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet. • Az osztályfőnöki órákra felkészül, a tanulók érdeklődését figyelembe véve rugalmasan kezeli a tanóra kitűzött feladatait. • Kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével. • Értékeli a diákokkal együtt a tanulmányi előmenetelt, a magatartást és a szorgalmat. • Segíti a folyamatos felzárkóztatást. • Támogatja a tehetségesek illetve az érdeklődők szakköri, önképzőköri képzését. • Alkalmat teremt az osztályközösségben a demokratikus közéleti szereplés gyakorlására, törekszik a munkamegosztásra. Segíti a diákönkormányzat törekvéseit. Biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét. • Folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, észrevételeit megbeszéli az érintett nevelőkkel. • Közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében. • Előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos tevékenységében. • Minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, • A tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót. • Folyamatosan nyomon követi és aktualizálja az osztálynaplóban a diákok adatainak változását. • Együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel. Segíti a személyre szabott és sikeres pályaválasztást, részletes tájékoztatást ad a továbbtanulási, illetve a térségben való elhelyezkedési lehetőségekről. Ellenőrzési kötelezettségei •
Figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket.
•
A házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén értesíti a szülőket.
•
Ellenőrzi az érdemjegyek beírását, a szülői aláírást az ellenőrző könyvben, regisztrálja és összesíti a tanulók hiányzásait, figyelemmel kíséri a mulasztások valódi okait, az igazolásokat.
•
Írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén
40
•
Értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásokról, illetve ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén.
Különleges felelőssége •
felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,
•
bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat,
•
maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,
•
bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat,
•
a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.
Pótléka és kötelező órakedvezménye •
a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben szabályozott, munkáltatói utasításban rögzített osztályfőnöki pótlék,
•
a Közoktatási törvény 1. sz. mellékletének harmadik része II/7. fejezetében meghatározott heti egy óra osztályfőnöki órakedvezmény.
7.7. A helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettese akadályoztatása esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat ellássák: Az intézményvezetőt (főigazgatót) távollétében az általános igazgatóhelyettes(főigazgató-helyettes) helyettesíti. Együttes távollét esetén a fenti személyeket a megbízott személyek helyettesítik. Ez utóbbi esetben a helyettesítők közös és együttes felelőssége és intézkedési jogköre csak az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, a vezető-helyettes helyett. •
A helyettesek csak olyan ügyekben járhatnak el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásban felhatalmazást kaptak.
•
A helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.
A tagintézmény vezetők helyettesítési rendje: - A Beszédes József Általános Iskola tagintézmény vezetőjét(igazgató) távollétében az igazgatóhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.. Együttes akadályoztatásuk esetén a helyettesítést a megbízott helyettes(ek) látják el. Ez utóbbi esetben a helyettesítők közös és együttes felelőssége és intézkedési jogköre csak az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. -
A Kegyes József Általános Iskola, a Madocsai Általános Iskola és a Harmónia AMI 41
tagintézmény vezetője (igazgató) helyettesítését a megbízott helyettes látja el. A helyettest a tagintézmény vezető (igazgató) bízza meg. A helyettesítők felelőssége és intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. -
A Magyar László Gimnázium és Szakiskola tagintézmény-vezetője (igazgató) helyettesítését távollétében az igazgatóhelyettes teljes jogkörrel látja el. Együttes akadályoztatásuk esetén a feladatokat a megbízott helyettes látja el, akit a tagintézményvezető bíz meg. A helyettesítők felelőssége és intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
8. Az intézmény működési rendje: - ezen belül a gyermekek, tanulók fogadásának rendje - a nyitva tartás rendje - a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 8.1. Általános szabályok A tagintézmények működésének helyi rendjét az éves munkaterv határozza meg. Az intézmény munkatervét az Igazgatótanács fogadja el átruházott hatáskörben. A munkatervben kell szabályozni a vezetők munkaidő-beosztását és a vezetők fogadóóráit. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény Közalkalmazotti
Szabályzata
tartalmazza
összhangban
a
Munka
Törvénykönyve,
ill.
a
Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel. A munkavégzéshez kapcsolódó jogokat, kötelességeket, a munkaidő beosztását a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírásokat a tagintézmény-vezetők, készítik el. Minden év szeptember 30-ig felül kell azokat vizsgálni. A közös terek használatának rendjét a Házirend szabályozza. 8.2.Nyitva tartás Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben reggel 7.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig legfeljebb 20.00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 8.00-13.00 óráig Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. A köznevelési intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. 8.3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az 42
intézménnyel A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. /VIII.31) EMMI rendelet 4.§ c pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Általános szabályok Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: •
Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az iskolákban a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig.
Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. •
Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményekben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint minden más személy.
(A külön engedélyt az intézményegység valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.) •
Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor.
•
Az intézményekben ügyet intéző személyek csak a hivatalos helyiségekben tartózkodhatnak.
Nem jogviszonyban állók benntartózkodása, fogadása Azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, a belépés és benntartózkodás rendjét a tagintézmények szabályozzák. A benntartózkodás szabályait a tagintézményekben kifüggesztett házirendek tartalmazzák. 8.4. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje Az intézményben mindaddig az időpontig, amíg gyermekek, tanulók vannak, felelős vezetőnek is kell lennie. A felelős vezető annak a tagintézménynek a vezetője vagy helyettese, ahol a gyermekek, tanulók tartózkodnak. A vezetők benntartózkodásának pontos beosztását, helyettesítésének rendjét az éves munkaterv tartalmazza. 8.5. Az iskolák működésének rendje 8.5.1. Általános szabályok A tanév rendjének meghatározása A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi idő június 15-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a munkatervben az érintett 43
közösségek véleményének figyelembe vételével (iskolai szülői szervezet, iskolaszék, a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleménye). A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmények működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: •
a nevelőtestületi értekezletek időpontjai,
•
az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,
•
a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,
•
a vizsgák (felvételi-, osztályozó-, javító-, különbözeti-, érettségi-, szakmai vizsga, köztes vizsga, modulzáró vizsga, alap-, záró-, helyi-,) rendjét,
•
a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli, nyári) időpontját - a miniszteri rendelet keretein belül,
•
a nyílt napok és nyitott napok megtartásának rendjét és idejét,
•
az első osztályosok beiratkozásának idejét és rendjét
•
középiskolai felvételik, beiratkozások idejét és rendjét.
A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat, munkavédelmi szabályzatot az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik
a
tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A házirendet, a nyitva tartás időpontjait az intézményekben ki kell függeszteni. 8.5.2 Az intézmények nyitva tartása A tagintézmények a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon reggel 7 órától - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséiglegkésőbb 20 óráig tartanak nyitva. Az intézmények nyitva tartása: Az általános iskolák nyitva tartása: •
Beszédes József Általános Iskola: hétfőtől péntekig 7.00-20.00-ig.
•
Kegyes József Általános Iskola:
hétfőtől péntekig 7.30 órától 16 óráig
•
Madocsai Általános Iskola:
hétfőtől péntekig 7 órától 16 óráig
•
Harmónia Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: hétfőtől péntekig 12.00 – 20.00
A középiskolák nyitva tartása: •
Magyar László Gimnázium:
hétfőtől csütörtökig 7.00 - 17 óráig
(esti vagy levelező tagozatú oktatás, sporttevékenység esetén 7.00-19.00 óráig, egyéb szervezett programok esetén 7.00 -22 óráig) •
Szakiskola:
hétfőtől péntekig 7 órától 15 óráig
Az intézmények hivatalos ügyintézési munkaideje tanítási napokon
7.30 - 16 óráig,
a hét utolsó munkanapján 7.30 - 13 óra 30 percig tart. A tanulók részére pedagógus általi felügyeletet biztosítunk 7.30-tól az iskola által szervezett programok idejére. 44
Az engedéllyel szervezett foglalkozások, rendjéért, a tanulók felügyeletért a foglalkozást tartó pedagógusok felelősek. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető (főigazgató), illetve a tagintézmény- vezetők (igazgatók) adhatnak engedélyt eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a szervezett programokhoz kapcsolódó nyitva tartást az intézményvezető (főigazgató) vagy az adott tagintézmény igazgatója
engedélyezi a
tankerület jóváhagyásával. Az intézményt egyéb esetekben zárva kell tartani. A tagintézmények tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tartanak nyitva. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza. A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) az általános iskolában: •
Bölcskén
8.00-13.35 óráig
•
Madocsán
8.00-13.35 óráig
•
Dunaföldváron 8.00-13.45 óráig tart
0. tanítási óra az általános iskolában csak a szülők hozzájárulásával tartható. Az iskolaotthonos foglalkozások rendje: (a Beszédes József Ált. Iskola és Kegyes József Ált. Iskola alsó tagozata) 8.00-tól 11.40-ig órarend szerint 11.40-14.00-ig ebéd, szabadidős foglalkozások ( játék, sport ) beosztás szerint 14.00- 15.00-ig tanulási idő 15.00- 16.00-ig egyéni felzárkóztatás, technikai foglalkozások, játék, sport Az Alapfokú Művészetoktatási Intézményben a tanítási órák 12 órától 18 óráig tartanak. A csoportos tanítási órák időtartama: 45 perc. A művészetoktatási intézményegységben az egyéni hangszeres órák időtartama „ A „ tagozaton 30 perc, „B”-tagozaton 45 perc. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) a középfokú iskolában: •
a gimnáziumban nappali tagozaton 7.50- 15.10 óráig,
•
esti és levelező tagozaton
15.00. 19.00. óráig
•
a szakiskolában
7.50.-14.25 óráig tart.
(Szakiskolában, gimnáziumban a 0. órák 7.05 órakor kezdődnek.) Az intézmény tanulóinak szakmai munkatevékenységét biztosító területek helyszínei: Templom u. 4. - tankonyha és panzió Templom u. 32. - gyakorlókert Kossuth L. u. 4. - tanműhely A gyakorló területeken a munka órarend szerint tartandó. 45
A tanulók képzés melletti felügyeletét, a munka- és balesetvédelmi szabályok betartását a szaktanár köteles biztosítani. A szakiskolai tanulók gyakorlati oktatását külső szervezetekkel, vállalkozókkal az iskola vezetése együttműködési szerződésben rögzíti. Indokolt esetben az igazgatók rövidített órákat és rövidített szüneteket rendelhetnek el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra a tagintézmény-vezetők (igazgatók) adhatnak engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben a főigazgató, az általános igazgatóhelyettes és az igazgatók tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama 10-30 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje indokolt esetben rövidíthető, legkisebb időtartama 5 perc. Dupla órák az igazgatók engedélyével - az óraközi szünet eltolásával - tarthatók, de a pedagógus köteles felügyelet biztosítani a kicsöngetésig. 8.5.3. A tanórán kívüli foglalkozások rendje, szervezeti formái Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulóközösség, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatóknál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 5-ig hirdeti meg. A tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban az erre rendszeresített nyomtatványon kell jelentkezni a szülő, gondviselő aláírásával. A foglalkozások szeptember 15-ével indulnak, és május 30-ig tartanak. A tanulók jelentkezése önkéntes, írásban történik, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát a tagintézmény-vezetők az iskolák heti tanórán kívüli órarendjében rögzítik, terembeosztással együtt (délutáni órarend). Az iskolaotthonos, napközis és a tanulószobai foglalkozások Az iskolák a szülői igényeknek megfelelően biztosítják a tanulók napközi otthonos és tanulószobai ellátását. A jelentkezést írásban szülői aláírással kell jelezni az iskola által kiadott jelentkezési lapon. A napközi otthonos, iskolaotthonos és a
tanulószobai foglalkozások rendjét az iskolák saját
szabályzataikban (házirendjükben) szabályozzák Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítják az iskolák. 46
A szakkörvezető pedagógusokat a főigazgató bízza meg, az adott igazgató javaslatára. A szakkörök minimum 10 fővel indulhatnak. A csoportok munkájáról szakköri naplót kell vezetni. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. Énekkar Az iskolák énekkara sajátos önképzőkörként működhet, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az főigazgató által megbízott kórusvezető. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli. Sportkörök, tömegsport, iskolai diáksportkör A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinknak a különböző sportági (röplabda, asztalitenisz, kézilabda, labdarúgás, atlétika, kosárlabda, floorball stb.) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. A könyvtár Az iskolai könyvtár feladatait Dunaföldváron az iskolai könyvtár, Bölcskén és Madocsán a községi könyvtár látja el. A könyvtár könyvtári tanórákon és az évente meghatározott nyitvatartási időben áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) A kompenzáló foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Az első négy évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztálytanító és az osztályfőnök javaslatára kötelező jelleggel történnek. Az ötödik évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással - egyes tanulók vagy kijelölt tanulócsoportok számára - a szaktanárok javaslatára történik. Fejlesztő foglalkozások Az SNI-s tanulóknak a szakértői rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó javaslata alapján felzárkóztató, fejlesztő foglalkoztatásokat egyéni fejlesztési terv alapján szervezünk. 8.5.4. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 47
Versenyek és bajnokságok A diákok az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon vehetnek részt. Tanulóink versenyekre szaktanári felkészítést vehetnek igénybe. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg és felelősek lebonyolításukért. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások A szülői munkaközösségek a tantervi követelmények, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szervezhetnek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás várható költségeinek vállalásáról a szülőknek írásban kell nyilatkozniuk. A szociálisan rászoruló tanulóknak az osztályfőnökök a gyermekvédelmi felelőssel közösen az önkormányzatok szociális bizottságaitól, az iskolai alapítványtól támogatást kérhetnek. Az iskola az osztály számára a tanítás nélküli munkanapot (általános iskolában maximum 1, középiskolában maximum 2 nap) és a szakmai felügyeletet biztosítja. A tanulmányi kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítási napokon szervezhetők. A tanulmányi kirándulások tervezetét írásban kell leadni a tagintézmény-vezetőknek. A tanulmányi kirándulások költségei az intézmény költségvetését és a szülőket nem terhelhetik. Csak azok a tanulmányi kirándulások ismerhetők el tanítási napnak, amelyek megfelelnek az intézmények nevelési/pedagógiai programjában rögzített céloknak és feladatoknak. A tanulmányi kirándulásokat a szaktanárok, az osztályfőnökök foglalkozási-tervében kell tervezni. Szülői értekezleten az osztály szülői közösségével egyeztetni kell a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulásokhoz annyi kísérőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges (legalább 15 gyermekenként egy pedagógus). A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni utazáshoz az illetékes tagintézmény igazgatójának engedélye szükséges. A kérelmet a szülő írásban köteles benyújtani az utazást megelőzően az illetékes tagintézmény igazgatónak. A három tanítási napnál hosszabb belföldi és külföldi iskolai csoportos utazás esetén az utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal a tagintézmény igazgatónak a írásban nyújtja be a kérelmet. Az iskolai csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók névsorát és a kísérő tanárok nevét. Kulturális intézmények látogatása Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. 48
Tanítási időben történő látogatáshoz az adott tagintézmény igazgatójának az engedélye szükséges. Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) pedagógus felügyelete mellett egyéb rendezvényeket is szervezhetnek, melyekhez egyeztetni kell a tagintézmény igazgatójával. Az egyeztetés során meg kell nevezni a felügyeletet és a felelősséget vállaló pedagógust. 8.5.5. Az intézményi felügyelet rendszabályai Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézmény félévente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a tagintézmény-vezetője (igazgató) a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Rendkívüli munkavégzés esetén a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény érvényes. 8.5.6. Az intézmény munkarendje - A tagintézmény – vezetők (igazgatók) intézményben való tartózkodása: A tagintézmények hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ezért a tagintézmény-vezető (igazgató) vagy helyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. A vezetők nevelési-oktatási intézményekben való benntartózkodásának rendjét a tagintézmények munkatervükben határozzák meg. - A közalkalmazottak munkarendje: Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával – a tagintézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait az adott tagintézményben a tagintézmény-vezetők (igazgatók) készítik el. Minden közalkalmazottnak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. A tagintézmény-vezetők (igazgatók) tesznek javaslatot - a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembe vételével - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 49
A pedagógusok munkarendje: A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a tagintézmény-vezetők (igazgató) állapítják meg. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 10 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell az adott tagintézmény igazgatójának vagy közvetlen munkahelyi felettesének, egyben le kell adnia a továbbhaladás tananyagát, hogy feladatának ellátásáról szakszerű helyettesítéssel gondoskodni lehessen. Tartós hiányzás esetén a tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a tagintézményvezető (igazgató) feladata a szakszerűen helyettesítés megszervezése. A pedagógusnak a rendkívüli távolmaradását legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt fél órával jeleznie kell a tagintézmény-vezetőnek (igazgató) vagy a közvetlen munkahelyi felettesének. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást tagintézmény-vezetők (igazgató) adja. A megbízások során figyelembe kell venni a törvényi előírásokat, a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. - A nem pedagógus munkakörűek munkarendje: Az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak munkarendjét, - a közalkalmazotti törvény és a Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel összhangban - a távollévők helyettesítési rendjét a tagintézmény-vezető (igazgató) állapítja meg. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. Távolmaradásukról értesíteniük kell a tagintézmény vezetőt. - A tanulók munkarendje: A tanulók munkarendjének, intézményi életének részletes szabályozását a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képező házirendek határozzák meg. A házirendet a nevelőtestületek - tagintézmény-vezető előterjesztése után - az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotják meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt a tagintézmények valamennyi tanulójára nézve kötelezőek. Minden tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. 50
9. A belső ellenőrzés rendje 9.1 Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő- oktató munka és a kapcsolódó területek egészét. A belső ellenőrzés feladatai: • biztosítja az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését, • elősegíti az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, • elősegíti az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését, • az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltat a dolgozók munkavégzéséről, • feltárja és jelezi az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzi azt, • szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt szolgáltat az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: • az ellenőrzéshez kapcsolódva az intézmény bármely helyiségébe belépni, • az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, • az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni, • az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: • az ellenőrzés során a jogszabályokban és az intézmény belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni, • az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, • az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével, • a hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: • Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. • Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. • Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. 51
• Hiányosságok feltárása esetén a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; a hiányosságok megszüntetését ellenőriznie kell Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: Az ellenőrzött dolgozó jogosult: • az ellenőrzés megállapításait kérésére írásban megismerni, • az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles: • az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni, • a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Főigazgató: • ellenőrzési feladatai az intézmény egészére kiterjednek, • ellenőrzi az intézmény összes dolgozójának pedagógiai, ügyviteli és technikai jellegű munkáját, • ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; • elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát, • összeállítja az éves ellenőrzési tervet, • felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Általános igazgatóhelyettes( főigazgató-helyettes): •
ellenőrzési feladatai az intézmény egészére kiterjednek,
•
folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatos nevelő-oktató és ügyviteli munkát,
•
a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét
A tagintézmény- vezetők (igazgatók) és a vezető-helyettesek: Folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli és technikai munkáját, ennek során különösen: •
a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét,
•
a pedagógusok adminisztrációs munkáját,
•
a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét,
•
a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet
•
a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét,
Munkaközösség-vezetők: Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: • a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket, • a nevelő- és oktató munka a nevelő-oktatómunka módszereit, eredményességét. 52
A főigazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévek/nevelési évek ellenőrzési feladatait, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az intézményi munkaterv „Belső ellenőrzés” fejezete határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért a főigazgató a felelős. 9.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje: A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. /VIII.31) EMMI rendelet 4.§ b pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. - A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. Célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. - A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje: A pedagógiai munka belső ellenőrzésére az intézményben az alábbi személyek jogosultak: •
a főigazgató
•
az általános igazgatóhelyettes (főigazgató-helyettes)
•
a nevelési-oktatási tagintézmények vezetői (igazgatók), helyettesek,
•
munkaközösség vezetők
•
a főigazgató jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.
A többcélú intézmény főigazgatója és általános helyettese (főigazgató-helyettes) a tagintézményekben a pedagógiai ellenőrzést a tagintézmény-vezetőkkel (igazgatókkal) való egyeztetés alapján végzi. A pedagógiai nevelő- és oktatómunka belső ellenőrzésének feladatai: •
biztosítja az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,
•
elősegíti az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,
•
az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltat a pedagógusok munkavégzéséről,
•
megfelelő számú adatot és tényt szolgáltat az intézmény nevelő- és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: • a pedagógusok munkafegyelme, • a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, • a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, • a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, 53
• illetve a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, • a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: -
az órára/foglalkozásra történő előzetes felkészülés, tervezés,
-
a tanítási óra/foglalkozás felépítése és szervezése,
-
a tanítási órán/foglalkozáson alkalmazott módszerek,
-
a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán,
-
az óra eredményessége, a nevelési terv/helyi tanterv követelményeinek teljesítése,
• a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az intézmény vezetősége határozza meg. Az ellenőrzés formái:
•
beszámoltatás
• • •
óraellenőrzés,
• • • •
értekezleteken való részvétel
foglalkozások ellenőrzése dokumentumelemzés felmérések, tesztek, eredményvizsgálatok tanügyi dokumentumok ellenőrzése beszélgetések
A visszacsatolás formái és fórumai:
• • •
tagintézmény-vezetés tájékoztatása, munkaközösségi, nevelőtestületi értekezletek, igazgatótanács ülései
10. A tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje, intézményi közösségek jogai és kötelességei 10.1. Tagintézmény esetén a tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. /VIII.31) EMMI rendelet 4.§ d pontja szabályozza a tagintézményekkel való kapcsolattartás rendjét. A kapcsolattartás formái: • személyes megbeszélés, tájékoztatás, • telefonos egyeztetés, • írásos tájékoztatás, • e-mail, • értekezlet, • tagintézmény ellenőrzése • a szakiskola esetén rendszeres kapcsolattartás a gyakorlati képző helyekkel. 54
10.2. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka Törvénykönyve mellett a Kjt. szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktatónevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – a főigazgató fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: - értekezletek, - megbeszélések, - fórumok, - intézményi gyűlések, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a tagintézmények döntési fórumaira, nevelőtestületi értekezleteire a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló más közösség delegált képviselőjét, képviselőit meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését a főigazgató akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 10.3. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje - Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az
osztályfőnököt
a
tagintézmény-vezetők (igazgatók)
bízzák
meg az
osztályfőnöki
munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve. Az osztályfőnök jogosult - az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására - az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. 55
Csoportbontásban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, (idegen nyelvi, magyar nyelv és irodalom, matematika, informatika, pályaorientáció, szakmai órák, emelt szintű érettségire felkészítő csoportok, nem szakrendszerű tanórai foglalkozások, felzárkóztató csoportok) amelyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám. A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. - Diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat feladatait a Köznevelési Törvény. 48.§ és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 102.§ szabályozza. Munkáját saját munkaterv alapján szervezi, tevékenységét az általuk felkért és a tagintézmény igazgató által megbízott pedagógus segíti. A diákönkormányzat feladatainak ellátáshoz térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, azzal a megkötéssel, hogy működésével, tevékenységével nem korlátozhatja az iskola működését. Az általános iskola felső tagozatán és a középiskolában az osztályok egy-egy képviselőjéből álló tanács gyakorolja a tanulók egészét vagy nagyobb csoportját érintő kérdések véleményezési jogát. Információt közvetít a tanulóközösségek és a nevelőtestület között. A diákközgyűlés (diákparlament) A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. Diáksportkör Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét. A diáksportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője. 10.4. A tanulók tájékoztatásának rendje, formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola főigazgatója, a tagintézmény-vezetők (igazgatók), a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: • Az iskola főigazgatója, vagy a tagintézmény-vezetők (igazgatók) legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
56
• a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a tanítóknak, a szaktanároknak, az osztályfőnököknek folyamatosan tájékoztatni kell szóban vagy írásban. A tanulók kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a tagintézmények vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, a szülői szervezettel, iskolaszékkel és az főigazgatóval. 10.5. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az iskola azon dokumentumai, illetve azon részei, amelyek a tanulókra vonatkoznak: •
a Pedagógiai Program
•
a Szervezeti és Működési Szabályzat
•
a Házirend
•
az éves munkaterv
az első tanítási napon, illetve osztályfőnöki órákon kerülnek ismertetésre. A Házirendet (annak kivonatát) az iskolába belépő új tanulók megkapják. A fentebb felsorolt dokumentumok nyilvánosak, minden tanuló számára hozzáférhetőek. A dokumentumok egy-egy példánya megtalálható: •
az iskola főigazgatójánál,
•
általános igazgatóhelyettesénél(főigazgató-helyettes)
•
a tagintézmény-vezetőknél (igazgatók),
•
az iskola irattárában,
•
az iskola könyvtárában.
11. A vezetők és az iskolai szülői szervezetek, iskolaszék (közösség) közötti kapcsolattartás rendje és formája A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012.(VIII.)EMMI rendelet 4.§ g) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és az iskolaszék, valamint az óvodai, iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendjét. 11.1. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében iskolai szülői szervezetet, iskolaszéket hozhatnak létre. A szülői szervezet (közösség) illetve az
iskolaszék jogait, kötelességeit, vélemény-nyilvánítási
lehetőségeit a Köznevelési Törvény 73.§-a és a 20/2012.(VIII.)EMMI rendelet 122.§-a írja le. Az intézményvezetőnek (főigazgató), a tagintézmény-vezetőknek (igazgatók) biztosítani kell az iskolai szülői szervezetek, illetve az iskolaszék joggyakorlási lehetőségét. A szülői szervezet, iskolaszék köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. A főigazgató, a tagintézmények vezetői rendszeresen részt vesznek a szülői szervezetek, iskolaszék 57
vezetőségeinek közös ülésén. A tagintézmények vezetői és helyetteseik a saját közösségük szülői szervezeteivel szoros kapcsolatot tartanak fenn és rendszeresen részt vesznek azok ülésein és tájékoztatatást adnak az iskola életével kapcsolatos feladatokról, problémákról, eredményekről. Ezekre az ülésekre is meghívást kapnak a többcélú intézmény vezetői is. 12. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012.(VIII.)EMMI rendelet 4.§ i) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. 12.1. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere: A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi- és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, cégekkel és civil szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: •
közös értekezletek tartása
•
szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel
•
módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása
•
közös ünnepélyek rendezése
•
intézményi rendezvények látogatása
•
hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.
Rendszeres külső kapcsolatok: Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. Az intézmény különböző országos, megyei és városi szakmai szervezetekkel tart kapcsolatot, illetve tagja szakmai egyesületeknek. Az főigazgató, az általános igazgatóhelyettes és az igazgatók szervezik a kapcsolattartást az intézményekkel,
társintézményekkel,
állami,
önkormányzati,
civil
szervezetekkel,
vállalkozásokkal, az intézményt támogató alapítványokkal. A gyermekvédelmi hatóságokkal és a gyermekjóléti szolgálattal a közvetlen kapcsolatot a 58
gyermekvédelmi felelősök tartják. A szolgálat munkájáról tájékoztatják a pedagógusokat és szülőket. 12.2. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: • az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, • az intézmény tevékenységi körének módosítására, • az intézmény ellenőrzésére: - gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint - a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti az intézményi SZMSZ jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében. A működtető önkormányzattal való kapcsolat Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: • az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére a működéssel való költségvetéssel összefüggésben. A fenntartóval, működtetővel való kapcsolattartás formái: • szóbeli tájékoztatás adása, • írásbeli beszámoló adása, • egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, • a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, • speciális információ-szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegű kapcsolatot alakíthat ki. Formái rendezvények, versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás lényege, hogy a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézményben támogatásával megvalósítandó elképzelésekről és annak előnyeiről. Az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezet, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható, a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen.
59
A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: •
a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,
• esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, • a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, • előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi rendezvények, kulturális és sport tevékenységek jellemzők. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. 13. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012.(VIII.) EMMI rendelet 4.§ j) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. A hagyományápolás célja és külsőségei A valahová tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt a gyermekintézményeink mindennapi életében. Intézményünk tudatosan ápolja, őrzi, és folyamatosan bővíti hagyományait. Az intézményegységek eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre való színvonalas felkészítés és felkészülés - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve - egyenletes terhelést adjon a pedagógusoknak és a tanulóknak egyaránt. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezése rendezése és megtartása a gyermekek/tanulók nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. 60
Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Tagintézmény szintű ünnepélyek, emléknapok: - Március 15-e, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója, - Október 23-a, a köztársaság kikiáltásának évfordulója, - emléknapok (október 6-a, nemzeti emléknap (jún. 4.), holokauszt, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja) A tagintézmények hagyományos rendezvényei: -
az iskola névadójának személyével kapcsolatos rendezvények,
-
szalagavató,
-
ballagási ünnepély,
-
tanévnyitó ünnepély,
-
tanévzáró ünnepély. Egyéb rendezvények: • gyermeknap, • iskolanap • gólyabál, • mikulásbál, • nyílt napok, • félévi és év végi záróhangverseny • emléknapok • karácsonyi ünnepély, • farsangi bál, • AIDS világnapi rendezvények • anyák napi műsorok • jótékonysági bál
Az iskolai ünnepélyeken kötelező viselet: Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. Ajánlott ünnepi öltözék a lányok részére sötét szoknya vagy nadrág és fehér blúz; a fiúk részére sötét nadrág, fehér ing, a gimnáziumban iskolai nyakkendő. A pedagógusok öltözete az alkalomnak megfelelő ünnepi öltözék. A tagintézményekben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.
61
A hagyományápolással kapcsolatos feladatok: A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolás eszközei: ünnepségek, rendezvények, egyéb kulturális versenyek, egyéb sport versenyek, egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). 14.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a szervezési igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. Az iskolafogászat: évente két alkalommal történő szűrővizsgálat. 14.1. Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat • Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata (a Köznevelési törvény 46. § (6)/d bekezdése, valamint a 25.§ (5) bek. előírja a diákok rendszeres egészségügyi ellenőrzését). • A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele a 26/1998. (IX.3.) NMrendelet alapján. • Elvégzi a pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait (az egészségügyről szóló 1998. évi CLIV. tv. és a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet alapján). • A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett- illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be. • A sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat a külső sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, a fél évre érvényes igazolások kiadását elvégzi. • Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását. • Sürgősségi eseti ellátást végez. • Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre. •
Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre.
A nevelési-oktatási intézmény a Köznevelési Törvény, a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet és a 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni 62
köteles a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. Az egészségügyi ellátást biztosító gyermekorvos, a védőnőkön keresztül tartja a kapcsolatot az iskola vezetőségével. Előre ütemezve végzi a szűrővizsgálatokat és a védőoltásokat. A gyermekorvosi rendelőben a rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. Ezen túlmenően a védőnők fogadják a gyerekeket egészségügyi problémáikkal. A tanulók félévente fogorvosi szűrővizsgálaton vesznek részt. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmaz. A Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szakszolgálat a kötelező szűréseit és vizsgálatait megbízási szerződések alapján végezteti. A szűrővizsgálatok tanítási időben a pedagógus felügyelete mellett történnek. Az intézmény a felnőtt dolgozók részére
a foglalkozás egészségügyi szolgálatról szóló törvény
keretében ügyeletes orvosi (üzemorvosi) ellátást biztosít. Ő végzi el a törvényben előírt rendszeres szűréseket is. 15. Az intézményi védő, óvó előírások A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012.(VIII.30) 4.§ m)pontja alapján Általános előírások - Balesetvédelmi oktatás Az iskolában az osztályfőnökök az első tanítási napon balesetvédelmi oktatásban részesítik a gyermekeket/tanulókat. Témák: -
Helyes közlekedés az utcán.
-
Baleseti veszélyforrások az iskolában.
-
Védekezés a balesetek ellen.
-
Mi a teendő baleset esetén
-
Az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás.
-
A foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások.
-
A tilos és az elvárható magatartásformák meghatározása, ismertetése.
A védő-óvó előírásokat a gyermekek/ tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. A balesetvédelmi oktatás tényét (tartalmát és időpontját) dokumentálni kell. Az iskolákban az osztály- illetve foglalkozási-naplókban kell rögzíteni. Az iskolák házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. - Tantárgyakkal kapcsolatos balesetek megelőzése érdekében: Az iskolákban testnevelés, technika-háztartástan, fizika, kémia és informatika órákon, továbbá a művészeti iskolában a képzőművészeti-, zene- és néptánc-órákon, a szakiskolában a tanév elején a tantárggyal kapcsolatos baleseti veszélyekről tájékoztatni kell a tanulókat. 63
Ennek időpontját a naplóban rögzíteni kell. Minden - fenti tantárgyat tanító - szaktanár rendelkezik erre vonatkozó írásos balesetvédelmi anyaggal. - Tanítási szünetekre balesetvédelmi oktatás A téli, tavaszi és nyári szünetek előtti héten megismételjük az oktatást az évszak adta veszélyforrások előtérbe helyezésével. - Tanulmányi kirándulások, osztálykirándulások, táborozások előtti balesetvédelmi oktatás Tanulmányi kirándulások, osztálykirándulások, táborozások előtt az osztályfőnöknek/szervező pedagógusnak balesetvédelmi oktatást kell tartania. Ezt írásban is rögzíteni kell. - Az intézmény dolgozóinak teendői baleset bekövetkezésekor: A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: -
a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia, illetve gondoskodnia kell a sérült/beteg az orvoshoz történő elszállításáról
-
a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni,
-
minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézményegység-, tagintézmény vezetőjének (igazgatóknak).
E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetről, sérülésről feljegyzést kell készíteni, és ki kell vizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tennie a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A gyermek/tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok: • Ha bármilyen okból 3 napon túl gyógyuló baleset következett be az iskolában, a balesetet a felügyelő vagy órát tartó pedagógusnak jelenteni kell a tagintézmény-vezetőnek aki jelenti ezt a főigazgatónak vagy az általános igazgatóhelyettesének
és
a
munkavédelmi felelősnek. • A baleset körülményeit haladéktalanul ki kell vizsgálni, arról jegyzőkönyvet kell felvenni. 64
A jegyzőkönyv 1 példányát a tanulónak kell átadni. • A súlyos balesetet az intézménynek telefonon, személyesen, vagy telefaxon azonnal jelenteni kell a fenntartónak. (Súlyos az a baleset, amely halálos, életveszélyes, az érzékelő-képesség, beszélőképesség elvesztését okozza, vagy torzulást, bénulást, csonkulást eredményez.) • Az iskolavezetés lehetővé teszi a balesetek kivizsgálást a szülői szervezet, iskolaszék és a DÖK részére. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskolák működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézményegységek tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz), - a tűz, - a robbanással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni a tagintézmény- vezetőjével (igazgatók) illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Az eseményről azonnal értesíteni kell az általános igazgatóhelyettest és főigazgatót. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: • főigazgató, • főigazgató-helyettes, • tagintézmény-vezetők(igazgatók) • iskolai tagintézmény-vezető helyettesek A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: • a fenntartókat, • tűz esetén a tűzoltóságot, • robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, • személyi sérülés esetén a mentőket, • egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. Az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell. A jelzés: folyamatosan tartó szaggatott csengetés, áramkimaradás esetén a helyben szokásos jelzéssel. Ezután haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A gyermek/tanulócsoportoknak a "Tűzriadó terv" alapján kell elhagyniuk az épületet. 65
A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden gyermeknek/tanulónak távoznia kell, ezért az órát, a foglalkozást tartó nevelőnek a tantermeken kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. A gyermekeke/tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia az osztálynapló alapján. A tagintézmény - vezetőnek( igazgató), illetve az intézkedésre jogosult felelős személynek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: • a "Tűzriadó terv"-ben szereplő kijáratok kinyitásáról, • a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, • a vízszerzési helyek szabaddá tételétől, • az elsősegélynyújtás megszervezéséről, • a rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófa elhárító szerv vezetőjét a tagintézmény vezetőjének (igazgatónak) vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: • a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, • a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, • az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), • az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, • az épület kiürítéséről A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek helyszínre érkezését követően a szerv illetékes vezetője elvárásainak megfelelően kell intézkednie az adott intézmény vezetőjének. Az illetékes szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. 15.4. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban:”bombariadó”) esetére a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 4.§(1) n) pontja végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és gondnoka esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 66
Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola vezetőjének vagy gondnokának. Az értesített vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – az iskola udvara. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. 16. A létesítmények és helyiségek használati rendje Az intézmény minden épületére vonatkozó rendszabályok: Az épületek rendje Az épületek főbejárata mellett címtáblát kell, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét lehet elhelyezni. Az épületek lobogózása a tagintézmény-vezetők feladata. Az adott közoktatási intézmény teljes területén, az épületben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: •
A közösségi tulajdont védeni.
•
A berendezéseket rendeltetésszerűen használni.
•
Az intézmény rendjét és tisztaságát megőrizni.
•
Az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni.
•
A tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni.
•
A munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.
67
Biztonsági rendszabályok Az osztálytermeket, - ahol szükséges - az utolsó órát tartó nevelő, szaktanár, vagy az általa megbízott tanuló zárja be. A tantermek zárását tanítási idő után, az épület nyitvatartási ideje után a takarítók és a gondnok ellenőrzik, akiknek feladatuk az elektromos berendezések áramtalanítása is. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli, értékéről köteles elszámolni. A könyvtár kulcsának megőrzése is az ő feladata. A könyvtárhelyiségben csak felügyelettel, a nyitvatartási időben tartózkodhatnak a tanulók. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje: - A közoktatási intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, melynek egyik fő formája az ingatlanvagyon bérbeadása. - Az intézmény helyiségei pártrendezvényekre nem adhatók bérbe. - Az intézmény dolgozói magáncélra az intézmény helyiségeit és eszközeit csak a főigazgató engedélyével használhatják a felmerülő költségek megtérítése mellett. - Egyéb, nem az iskola által szervezett foglalkozásokra, programokra, rendezvényekre az iskola helyiségei csak bérleti díj fizetése ellenében vehetők igénybe. - Az főigazgatóval történt előzetes egyeztetés alapján az intézményegységek helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátást – az intézményegység, tagintézmény-vezetők döntenek. - Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. - A terembérlőnek a bérbeadásra kijelölt termet a gondnok, a karbantartó vagy a takarító nyitja ki a bérleti szerződésben megjelölt időtartamra. A helyiségek és berendezésük használati rendje: Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt a tagintézmény-vezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak kizárólag a szaktanárok jelenlétében. 68
A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett program keretében tartózkodhat az iskolában - a házirend betartásával. A szaktantermek használati rendje A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse(i) állapítja meg és a tagintézmény-vezető (igazgató) hagyja jóvá. A szaktanterem rendjéért az órát tartó pedagógus felel. A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések, stb. - csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha közalkalmazott vagy külső személy kölcsönözni szeretne egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie az adott tagintézmény vezetőjétől. Karbantartás és kártérítés - A karbantartók felelősek a tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért. - Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a tagintézmény-vezetők (igazgatók), tudomására hozni, aki gondoskodik a hibás eszközök javításáról. - A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. - Az intézmény területén az épület felszereltségében és berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell térítenie. - A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A tagintézmény vezető intézkedik a kár felméréséről, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetéséről. A közös terek használata Az intézményegységek házirendjei tartalmazzák a használatukban lévő létesítmények és helyiségek használati rendjét. 17. A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerével kapcsolatos szabályozás A nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott közalkalmazottainak juttatásait a Kjt. szabályai szerint kell meghatározni. Figyelembe kell venni a Munka Törvénykönyve 86.§ -t és a Kjt. 89.§(1) is az illetmények 69
megállapításánál. 17.1. Pótlékok A Kjt. 70.§-nak megfelelően a magasabb vezetőt valamint vezető állású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg. A pótlék mértéke: a/ A magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap 200-250 %-a. b/ Vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap 200-250 %-a. A 138/1992. X.8. kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi 33. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben rendelkezik a pótlékokról. A 138/1992. X. 8. 14/C § bekezdésének megfelelően magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlék intézményünkben -
főigazgató:
a pótlékalap 250 %-a
-
általános igazgatóhelyettes( főigazgató-helyettes): a pótlékalap 250 %-a
Igazgatók: -
Beszédes József Általános Iskola tagintézmény igazgatója:
a pótlékalap 230 %-a
-
Harmónia AMI tagintézmény igazgatója
a pótlékalap 200%-a
-
Magyar László Gimnázium és Szakiskola tagintézmény igazgatója: a pótlékalap 250 %-a
-
Kegyes József Általános Iskola és Óvoda tagintézmény igazgatója: a pótlékalap 230 %-a
-
Madocsai Általános Iskola tagintézmény igazgatója:
a pótlékalap 200 %-a
Igazgatóhelyettesek: A 138/1992. X. 8. 14/C § vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlék: -
Beszédes József Általános Iskola tagintézmény igazgatóhelyettese: alsó tagozati igh. :
-
MLG és Szakiskola tagintézmény igazgatóhelyettese:
a pótlékalap 130 %-a a pótlékalap 150 %-a
Kötelezően járó illetménypótlékok A 138/1992. X. 8. kormányrendelet 15.§ alapján: -
osztályfőnöki pótlék:
a pótlékalap 38 % -a
-
DÖK segítő pedagógus pótléka: a pótlékalap 25 %-a
-
munkaközösség-vezetői pótlék: a pótlékalap 25 %-a
-
gyógypedagógiai pótlék:
a pótlékalap 38 %-a
Adható illetménykiegészítések A munkáltató illetménykiegészítése, maximum 50 ezer FT/hó az alábbi feladatok ellátásáért: -
rendszergazdai tevékenység
-
gondnoki tevékenységért
-
a tornacsarnokban szervezett felnőtt programokra a feltételek biztosításáért és felügyeletért 70
-
munkaköréhez nem tartozó, de elrendelt állandó, vagy időszakos tevékenységért
-
pályázatok készítéséért
-
pályázattal összefüggő adminisztrációs, koordinációs és egyéb feladatokért.
A tanítási időkeretbe beszámítandó órakedvezmények A Közoktatási törvény II. melléklet 7. és 8. pontjának megfelelően -
osztályfőnök:
1 óra/hét
-
szakmai munkaközösség-vezető:
1 óra /hét
-
DÖK vezető:
1 óra / hét
-
könyvtári feladatok ellátására (MLG): 1 óra / hét
-
KT tagság esetén:
1óra/hét
-
KT elnök
1,5 óra/hét
-
Szakszervezeti vezetők (taglétszám függvénye)
-
GYIV-felelős: 3 halmozottan hátrányos helyzetű gyerekenként heti 1 óra
E rendelkezést függetlenített gyermek-és ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása esetén nem kell alkalmazni. Kiemelt munkáért járó kereset-kiegészítés, jutalom és egyéb juttatások megállapítása az SZMSZ mellékleteiben található.
71
1. sz. melléklet A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 1.1 Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. 1.2 A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. 1.3 A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 1.4 A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. 1.5 Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. 1.6 Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni, a diákönkormányzat, a szülői szervezet és az intézményi tanács – ennek hiányában az iskolaszék – véleményét. 1.7 Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. 1.8 Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. 1.9 Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. 1.10 Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. 1.11 Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a 72
szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 1.12 Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. 1.13 A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény tárgyi súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. 1.14 A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. 1.15 Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. 1.16 A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; f) kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos. 1.17 A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató – a nevelőtestület véleményének kikérését követően – olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható. 1.18 A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. 1.19 Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. 1.20 A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való egyeztetést követően – kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. 1.21. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott legalább háromtagú, pedagógusokból álló bizottság folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást 73
lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. 1.22 A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozhatja vagy kizárhatja. 1.23 A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. 1.24. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. 1.25. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok fõbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 1.26. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. 1.27 Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja. 1.28 A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: •
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál;
•
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. 74
1.29 A fegyelmi büntetés végrehajtása – különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel - legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. 1.30 A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló • közeli hozzátartozója • osztályfőnöke illetve osztálytanítója • napközis nevelője • felsős tanuló esetén volt osztálytanítója • a fegyelmi vétség sértettje • akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. 1.31 A fegyelmi eljárásra egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. §-ai az irányadók. 2. sz. melléklet Az iskolai könyvtár SZMSZ-e
75
