KLAPKA GYÖRGY SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA

A JÁSZBERÉNYI

KLAPKA GYÖRGY SZAKKÖZÉPÉS SZAKISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA HÁZIRENDJE

2

Tartalomjegyzék I.

BEVEZETÉS …………………………………………………………...4.oldal

II.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE…………………………………6.oldal

III.

A TANULÓK, SZÜLŐK, PEDAGÓGUSOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI…………………………………………………16.oldal

IV.

A TANULMÁNYOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ MENTESÍTÉSEK RENDJE……………………………………………………………….17.oldal

V.

A TANULÓK VÉLEMÉNY NYILVÁNÍTÁSÁNAK, A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁJA……………………………………………...18.oldal

VI.

A TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK, KÉSÉSÉNEK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK………….…………………………………………………..19.oldal

VII.

A SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ, ILLETVE A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI, A NEM ALANYI JOGON JÁRÓ TANKÖNYVTÁMOGATÁS ELVE, AZ ELOSZTÁS RENDJE…………………………………………………25.oldal

VIII.

A TANULÓK TUDÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE…………. 26.oldal

IX.

A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI …….. 28.oldal

X.

A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI ……………………………………..29.oldal

XI.

A TÉRÍTÉSI ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG INTÉZMÉNYI SZABÁLYOZÁSA, MEGÁLLAPÍTÁSA ………...31.oldal

XII. XIII.

AZ ISKOLA VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK…………………………40.oldal RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ STB. ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK…………………………………43.oldal

XIV.

AZ ISKOLAI TANULÁSHOZ NEM SZÜKSÉGES DOLGOK BEHOZATALÁNAK SZABÁLYOZÁSA………………43.oldal

XV.

A PEDAGÓGUSOK ÁLTAL FOGLALKOZÁSOKRA BEVIHETŐ DOLGOK SZABÁLYOZÁSA…………………………44.oldal

3

XVI.

A TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOKRA VALÓ FELVÉTEL IRÁNTI KÉRELMEK, A KOLLÉGIUMI ELHELYEZÉS IRÁNTI KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK ELVEI…………………………………………………………...44.oldal

XVII.

DIÁKKÖRÖK LÉTREHOZÁSÁNAK SZABÁLYAI……………...44.oldal

XVIII.

A TANULÓK NAGYOBB CSOPORTJA ÉS NAGYOBB KÖZÖSSÉGE…………………………………………………………46.oldal

XIX.

A TANULÓK FELADATAI SAJÁT KÖRNYEZETÜK RENDBENTARTÁSÁBAN, A TANÍTÁSI ÓRÁK, AZ ISKOLAI RENDEZVÉNYEK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN……………46.oldal

XX.

A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSÁVAL, ANNAK MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK…………………………………………………………...48.oldal

XXI.

A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE, AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDDAL LAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK…………………………………….48.oldal

XXII.

A TANULÓK ÉS A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA……………….49.oldal

XXIII.

ÜZEMI HÁZIRENDEK …………...…………………………………51.oldal

XXIV.

EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK………………………………………..56.oldal

XXV.

A SZENT ISTVÁN KRT-I TAGINTÉZMÉNY (JÁSZBERÉNY, SZENT ISTVÁN KRT. 22.) HÁZIRENDJE………………………...57.oldal

XXVI.

ZÁRADÉKOK………………………………………………………...63.oldal

I. MELLÉKLET:

A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI ………………64.oldal A SZÜLŐK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI …………………69.oldal A PEDAGÓGUSOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI ……….71.oldal

I. BEVEZETÉS

4

1. A házirend célja, feladata: A házirendben foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését, az 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról, a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, a szakképzésről szóló 1993.évi LXXVI.törvény és a házirendet érintő egyéb jogszabályok figyelembevételével. A házirendet illetve a tanulók jogait és kötelességeit, annak intézményünkben való gyakorlási lehetőségeit az osztályfőnökök ismertetik meg tanulóikkal, egyben tájékoztatják őket a joggyakorláshoz nyújtott segítségünk módjáról és formájáról. 2. A házirend hatálya: A házirend előírásai kiterjednek az iskolával tanulói jogviszonyban lévő valamennyi tanulóra, a tanulók szüleire, az iskolai pedagógusaira és alkalmazottaira. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, amelyeket a Pedagógiai Program alapján az iskola szervez és amelyeken az iskolai ellátja a tanulók felügyeletét. A házirend előírásait be kell tartani az iskolával tanulói jogviszonyban lévő valamennyi tanulónak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és alkalmazottainak. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 3. Hatálybalépése: A házirend az Iskolaszék és a Diákönkormányzat egyetértésével, a Közalkalmazotti Tanáccsal való egyeztetéssel, a nevelőtestület elfogadásával és a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidőben a jelenleg érvényben lévő házirend hatályát veszti.

4. A Házirend nyilvánossága:

5

1.) A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2.) A házirend egy-egy példánya megtekinthető  az iskola portáján;  az iskola honlapján;  az iskola irattárában;  az iskola könyvtárában;  az iskola nevelői szobájában;  az iskola igazgatójánál;  az iskola igazgatóhelyetteseinél;  az osztályfőnöki munkaközösség-vezetőnél;  a diákönkormányzatot segítő nevelőnél;  az iskolaszék elnökénél; 3.) Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:  a tanulókat osztályfőnöki órán;  a szülőket szülői értekezleten. 4.) A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:  a tanulókkal osztályfőnöki órán;  a szülőkkel a szülői értekezleten. Az újonnan tanulói jogviszonyt létesítő tanulókkal illetve a szülői értekezletre el nem jött szülőkkel az osztályfőnök rövidített írásos formában ismerteti meg a házirendet. 5.) A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola könyvtárosától, továbbá az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban. 6.) A házirend egy példányát – a közoktatási törvény 40§. (12) bek. alapján – az iskolába történő beíratkozáskor a szülőnek át kell adni. 5. A házirend módosítása: A házirend módosítása a 3.pontban leírtak szerint történhet. A házirend módosítását a nevelőtestület 50 % + 1 fő, az iskolaszék és a diákönkormányzat javasolhatja írásban az igazgatónál. Az igazgató a javaslatot 30 napon belül a nevelőtestület elé terjeszti, majd a nevelőtestület döntéséről a javaslattevőt írásban tájékoztatja. II. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE

6

1. A tanév beosztása a.) A tanév rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. E rendelkezés alapján a tanév helyi rendjét a nevelőtestület tanévenként a  a Közalkalmazotti Tanács  Iskolaszék  Diákönkormányzat véleményének és a gazdálkodó szervek javaslatának figyelembevételével, munkatervben határozza meg. b.) A tanév helyi rendjében kötelezően (jogszabályi elrendeléssel) kell meghatározni:  a tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,  az oktatási miniszter által megszabott kereten belül a tanítási szünetek időtartalmát,  a megemlékezéseket,  a nemzeti ünnepeket,  az iskolai hagyományok megünneplésének módját és időpontját,  nevelőtestületi értekezletek időpontját, témáját,  a tanulók fizikai állapotát felmérő – évi 2 alkalommal sorra kerülő – vizsgálat időpontját. c.) A szorgalmi idő két félévre oszlik. A szorgalmi idő befejezését követő munkanapon kezdődik az összefüggő szakmai gyakorlat. Szorgalmi időben – az első és az utolsó tanítási nap között – tanítási óra, illetve tanítási nap csak rendkívül indokolt esetben maradhat el (pl.: rendkívüli esemény, elemi kár, bombariadó). Ebben az esetben a nevelő-oktató munkában keletkezett lemaradást pótolni kell. d.) Az iskola fenntartójának intézkedése alapján elrendelt rendkívüli szünet miatt, ha a nevelő-oktató munkában keletkezett lemaradást az utolsó tanítási napig várhatóan nem sikerült pótolni, úgy az igazgató kérelmezi a jegyzőnél a szorgalmi idő meghosszabbítását. e.) A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat az osztálynaplóban sorszámozni kell.

2. A tanítási napok rendje:

7

a.) A tanítás helye az iskola épülete, sportudvara, valamint a szakmai oktatás céljára kijelölt munkahely, üzem vagy egyéb gazdálkodó szervezet telephelye, tangazdaság, tankonyha. b.) Az iskolában folyó zavartalan nevelő-oktató munkát az iskolavezetés és ügyeletes tanár hivatott biztosítani. A hiányzó pedagógus helyettesítéséről az igazgatóhelyettes (általános) köteles gondoskodni. c.) Az elméleti oktatást – órarend szerint 730 órától 1940 óráig terjedő időszakon belül kell tartani. A napi elméleti órák, az elméleti és gyakorlati órák számát együttesen a közoktatási és szakképzési törvény határozza meg. Egy tanítási óra időtartama 45 perc. A szaktanár és szakoktató az óra és a foglalkozás megkezdése előtt köteles 10 perccel megjelenni a munkahelyen. Ha a szaktanár, szakoktató az órára való becsengetés után 10 percig nem jelenik meg, az osztály, csoport tanulóinak jeleznie kell az igazgatóságon. Az egyes tanítási órákat 5, 10, 15 perc szünetek közbeiktatásával kell megtartani. A tanulók iskolába történő belépése a diákigazolvány, annak hiányában az ellenőrző könyv felmutatásával lehetséges. A tanulók az első tanítási óra illetve tanórán kívüli foglalkozás előtt az iskola folyosóján, a tanterem előtt gyülekezzenek. Csengetési rend: Hatvani úti iskola: 1. 730 2. 825 3. 925 20 4. 10 5. 1115 10 6. 12 7. 1300 50 8. 13 9. 1440 30 10. 15 11. 1625 15 12. 17 13. 1805 14. 1855 -

15

8 910 1010 1105 1200 1255 1345 1435 1525 1615 1710 1800 1850 1940

Kossuth úti iskola: 1. 745 2. 840 3. 940 35 4. 10 5. 1130 6. 1225 7. 1315 8. 1405 9. 1455 10. 1545 -

830 925 1025 1120 1215 1310 1400 1450 1540 1630

Az iskolában tartózkodó tanulók felügyeletét az iskola 715-től a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani.

8

A tanítási órákon, a tanórán kívüli foglalkozásokon és a tanítási órák közötti szünetekben a tanulók olyan magatartást tanúsítsanak, hogy • Ne akadályozzák a pedagógust a munkája végzésében, illetve annak emberi méltóságát, becsületét nem sérthetik meg. • Önmaguk, tanulótársaik és az intézmény dolgozóinak testi épségét, egészségét ne veszélyeztessék, • Az intézmény rendeltetésszerű működését ne akadályozzák, ne zavarják. Ennek megtartását az ügyeletes pedagógus biztosítja. A nappali rendszerű iskolai oktatás délelőtti és délutáni időszakban, a levelező oktatás délutáni és esti időszakban kerül megszervezésre. A helyi körülmények alapján – indokolt esetben – az igazgató ettől eltérően is meghatározhatja a szünetek időtartalmát. Az óraközi szünetek a tanulók pihenésére, étkezésére, a helységek szellőztetésére szolgálnak. Az óraközi szünetekre biztosítani kell a szüneti fegyelem ellenőrzését, melyet a tanári ügyelet lát el. A szünetek időtartalmára a tantermeket zárva kell tartani. A tanítási óra zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulókat az óráról kihívni, vagy más módon zavarni nem szabad. (Rendkívüli esetben a vezető kivételt tehet.)  Az iskola nyitvatartási ideje: 600 – 1940 óráig.  Az iskolavezetés, tantestület, ügyintézők  

   

ügyfélfogadási rendje, fogadóórái a bejáratnál kifüggesztve megtekinthető. A tanuló lehetőleg 10 perccel a tanítás előtt jelenjen meg! A tanítás ideje alatt – kivéve a lyukas órákat – csak engedéllyel hagyhatja el az iskola területét! A tanuló a lyukas órát a könyvtárban, ha ez nem lehetséges, az I. emeleti nyaktagban töltheti! Az osztályokban lévő fogasok használata kötelező! A tanuló az előírt felszerelést hozza magával! A tanóra kezdetét jelző csengetéskor – osztályonként – sorakozva várják a tanárt!

d.) A gyakorlati képzés szervezhető – a jogszabályban előírt feltételek esetén – iskolai vagy gazdálkodó szervezet által fenntartott gyakorlóhelyen. A gyakorlati képzés munkarendje a különböző képzési formák, szakmák óraterveiben meghatározott gyakorlati idő figyelembevételével tanévenkénti munkarend kialakításával (személyi órarend, munkarend) történik, a közoktatási és szakképzési törvény előírásai alapján.

9

A gazdálkodó szervezetnél folytatandó üzemi gyakorlatok kezdetének, illetőleg befejezésének alkalmazkodnia kell – eltérő megállapodás hiányában a gazdálkodó szervezet munkarendjéhez. (Megjegyzés: SZt 22. § (2)-bek.) „A napi képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják.” Gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzése az SZt 23. § (1-2) bekezdésében foglaltak szerint nem, illetve megszorításokkal kerülhet sor. 3. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje A tanulók és a közalkalmazottak minden esetben kötelesek betartani az iskola belső rendjére vonatkozó rendelkezéseket. Kötelesek megóvni a berendezési és felszerelési tárgyak épségét.  Dohányzás az iskola közalkalmazotti dolgozói részére a kijelölt dohányzóhelyen történhet.  Dohányzás a 18 éven felüli tanulók és a felnőttképzésben résztvevők részére a kijelölt helyen történhet.  Az iskola területén tilos a kártyázás és mindenféle szerencsejáték.  Tilos az alkohol és a drogfogyasztás az iskola területén és az iskolai, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli foglalkozásokon és rendezvényeken. Az iskola épületét címtáblával, zászlókkal, az osztálytermeket szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni.

és

a.) Osztálytermek, szaktantermek, mérőtermek  Az osztálytermek és szaktantermek elsősorban az elméleti oktatás célját

szolgálják. A tanítási idő után e tantermek felhasználhatók a tanítási órákon kívüli tevékenységre is.  Az osztálytermek és szaktantermek, berendezéseik és felszereléseik megóvása érdekében azokat a tanítási órákon kívüli – az óraközi szünetekben is – folyamatosan zárva kell tartani. Az osztálytermek, szaktantermek nyitásáról és zárásáról mindenkor az adott órát kezdő, illetve befejező pedagógusnak kell gondoskodnia. Pedagógus jelenléte nélkül az osztályteremben tanulók nem tartózkodhatnak.

10  Az

osztálytermekben, szaktantermekben, mérőteremben elhelyezett eszközöket, felszereléseket, műszereket stb. a tanulók csak szaktanár irányításával használhatják.

b.) Tankonyha, tanétterem, asztalos tanműhely, Electrolux Lehel Kft. Tanműhely, tangazdaság A gyakorlati oktatás, szakmacsoportos oktatás, szakmai alapozás célját szolgálja, a gyakorlati oktatás során a munkavégzés a szakoktató irányításával történhet a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartásával. c.) Szertárak  A









szertárakat a helyi adottságok figyelembevételével lehetőleg szakmánként kell kialakítani. Ha csak közös szertárak kialakítására van lehetőség, akkor az egyes szakmák, tantárgyak körébe tartozó eszközöket egymástól elkülönítve kell elhelyezni és kezelni. Egy-egy szertár kezelésével pedagógust kell megbízni (szertáros), aki anyagi és fegyelmi felelősséggel őrzi a szertári anyagot, az illetékes szakmai munkaközösség tagjainak bevonásával gondoskodik azok rendbetartásáról, tematikus csoportosításáról, a hozzáférhetőségről. A használatra alkalmatlanná vált, elavult eszközök és felszerelések selejtezésére javaslatot tesz, továbbá a rendelkezésre álló eszközfejlesztési keretek figyelembevételével javasolja új eszközök beszerzését. A szertáros megbízása az illetékes szakmai munkaközösség hatáskörébe tartozik. Ha a szertáros személyében változás áll be, a szertári anyagot leltár szerint kell átadni a további kezeléssel megbízott pedagógusnak. Az átadás-átvételnél jelen kell lennie a gazdasági hivatal illetékes dolgozójának. A szertárokat, ha azokban senki sem tartózkodik, zárva kell tartani. Különösen értékes eszközök tárolása esetén az ajtókra biztonsági zárat kell szerelni. A szertárakban tanuló csak a szaktanár (szakoktató) jelenlétében tartózkodhat. A szertári anyagok, eszközök szállítása – a szertárból az osztályterembe és vissza – csak tanári felügyelettel történhet.

d.) Könyvtár  A könyvtári állományt lehetőleg szabadpolcos rendszerben kell elhelyezni

úgy, hogy a helyben olvasás is biztosítható legyen.

11

 A könyvtár nyitvatartási rendjét – a könyvtáros javaslatának figyelembevételével az igazgató határozza meg, a vonatkozó jogszabály figyelembevételével.  A könyvtárat a tanulók csak a könyvtáros jelenlétében vehetik igénybe, a diákigazolvány felmutatásával.  A könyvtár egyéb célokra történő igénybevételéhez (értekezletek, továbbképzés tartása stb.) – a könyvtáros véleményét előzetesen kikérve – az igazgató engedélye szükséges.  A könyvtár berendezéséért és a könyvtári állományért a könyvtáros anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik. e.) Tornaterem, kondi-terem és sport udvar A tornaterem és a kondi-terem az iskola tanórai és tanórán kívüli testnevelését, sportját szolgáló létesítmény.  A tornaterem és a kondi-terem használata során mindenkor be kell tartani a rendeltetésszerű használatra előírt követelményeket (biztonság, állagmegóvás, egészségvédelem).  A tornateremben és a kondi-teremben a tanulók csak a testnevelők (sportcsoportvezető) adhat utasítást. A gyakorlatokat csak a testnevelő tanárok (sportcsoportvezetők) jelenlétében végezhetik a tanulók. A tornaterem és a kondi-terem más célra történő igénybevételéhez az igazgató engedélye szükséges. A sportudvar és felszereléseinek használatára vonatkozó szabályok megegyeznek a tornaterem és a kondi-terem használatára vonatkozó előírásokkal. f.) A testnevelést és a sportot kiszolgáló helyiségek (öltözők, mosdók) használata A tornateremhez kapcsolódó öltözők, mosdók a testnevelés órák és sportfoglalkozások előtti és utáni öltözködésére, tisztálkodásra szolgáló helyiségek. Ezek rendjének és tisztaságának megőrzéséről, a rendeltetésszerű használatukról a testnevelő tanárok (sportcsoportvezetők) kötelesek gondoskodni. Az iskola testnevelésre és sportra szolgáló létesítményeit – amennyiben az iskola nevelő-oktató munkáját nem zavarja – a jogszabályokba előírtaknak megfelelően, az igazgató előzetes engedélyével, sportrendezvények céljaira más intézmények, sportegyesületek, üzemek és a lakosság is igénybe veheti.

12

 Az iskola vezetőségének és igénybevétel idejére felügyeletről kell gondoskodnia.  A létesítményeket használók kötelesek azokat rendeltetésszerűen használni, a vonatkozó előírásokat megtartani. A sportlétesítmények, kiszolgáló helyiségek és a sportszerek állapotáért anyagi felelősséggel tartoznak.  A sportlétesítmények külső szervek, intézmények által történő igénybevétele esetén a tornatermi folyosó ajtaját be kell zárni, ezáltal biztosítani, hogy annak használói az iskola épületének más részeibe ne juthassanak be. g.) Raktárhelyiségek  A raktárakban anyagok és eszközök tárolása csak a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások betartásával történhet.  A raktárhelyiségeknek biztonságosan zárhatónak kell lenni. Rendszeres zárvatartásukért a raktáros a felelős.  A raktárban az iskola oda be nem osztott dolgozói, tanulói csak a raktáros jelenlétében tartózkodhatnak. h.) Az iskolai helyiségek használatának átengedése nem iskolai oktatási célokra Az átengedésről a nevelőtestület az Iskolaszék véleményének meghallgatásával dönt. Külső szervekkel a használatra kötött megállapodásokban rögzíteni kell, hogy az iskola helyiségeinek és létesítményeinek használatára vonatkozó szabályok a külső használóra is kötelezőek. A nevelőtestület a diákönkormányzat és az iskolaszék rendelkezésére bocsátott helyiségek használati rendjéről az igazgató javaslata alapján dönt. i.) A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel  Belépés azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási

intézménnyel a portás közreműködésével történik.  Az iskola területén, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel csak hivatalos ügyintézés címén tartózkodhatnak az ügyfélfogadás és a fogadóórák rendjében foglaltak szerint, valamint az iskola hivatalos kérésére, illetve a különböző tanfolyamok hallgatói tanfolyami oktatás alatt.  Illetéktelen személyeknek az iskola területére belépni és benntartózkodni tilos!

13

4. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája a.) A tanulók részvétele A tanuló tanórán kívüli foglalkozáson iskolai keretek közt, vagy az iskolán kívül folyó tevékenységekben vehet részt. A tanulók valamely intézmény, szervezet, egyesület, vállalat (ifjúsági vagy művelődési házak, tanfolyamok, színház, művészeti csoportok, sportegyesületek stb.) munkájában az igazgatóhelyettes (általános) engedélyével – amennyiben az oktatási időt is érinti – az osztályfőnök javaslata alapján az igazgató engedélyével vehetnek részt. A részvételhez a szülő beleegyezése szükséges. A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon önkéntes. A foglalkozásokra való jelentkezések időpontját, helyét a jelentkezési módját az osztályfőnökök ismertetik meg a tanulókkal. A tanulók és a szülők igénye szerint biztosítjuk, hogy a tanuló egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. b.) Kezdeményezők köre A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a diákönkormányzat, a tanulók, a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, az iskolaszék, továbbá más – az iskolán kívül működő szervek, szervezetek kezdeményezhetik. c.) Tanórán kívüli tevékenységek köre Tanórán kívüli iskolai foglalkozásnak tekinthető a tanulószoba, a szakkör, az érdeklődési kör, önképzőkör, sportkör, a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny és sportvetélkedő, diáknap.  tanulószobai foglalkozás (szülő igénye alapján),  szakköri foglalkozások,  ruhaipari szakkör,  számítástechnikai szakkör,  sportköri foglalkozások,  hagyományőrző tevékenységek,  diáknap,  tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozás (korrepetálás),

14

 versenyek, vetélkedők,  túrák, kirándulások,  színházlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények. A szülők kezdeményezésére, az egyházak szervezésében a tanítás rendjéhez igazodva szervezhető hitoktatás intézményünkben, ehhez igény szerint az iskola termet és oktatástechnikai eszközöket biztosít. A fentiekben felsoroltak közül az alábbiakban néhány részletesebben kifejtve! d.) Tantárgyi korrepetálások Tanévenként az igények és lehetőségek összehangolása után a munkaközösségvezető javaslata alapján kerül az ütemterv kiírásra. A foglalkozások meghatározott helyen és időben hetenkénti rendszerességgel folynak. Alapvizsgára, szakmai vizsgára történő felzárkóztató vagy felkészítő foglalkozásokat elsősorban a gyenge előképzettségű és az előírt tananyag elsajátításában elmaradást mutató tanulók részére lehet szervezni. e.) Szakköri, diákköri foglalkozások A foglalkozások a tanítási időn kívül szervezhetők és 1-2 órán át tartanak. A foglalkozások tárgyát a szakköri munkaterv tartalmazza. A munkatervet, valamint a szakkör működési rendjét a tagság készíti el és azt az illetékes igazgatóhelyettes hagyja jóvá. A szakkört irányító felnőtt dolgozó, akit az igazgató bíz meg – szakköri naplót vezet, az előírások szerint. Az indítandó szakkörök számát a diákok érdeklődése és az iskolai lehetőségek szabják meg. f.) Kirándulások, színház, tárlat, múzeum stb. látogatása Foglalkozási időn túl bármikor, oktatási idő alatt csak az intézet igazgatójának előzetes engedélyével szervezhető. A tanév elején tervezett osztálykirándulások időpontját minden tanév elején október 1-jéig be kell jelenteni írásban az igazgatóhelyettesnek (általános) előzetes engedélyezés végett. A tanulmányi kirándulás, az üzemek és kulturális intézmények látogatása az iskolai munkatervnek, továbbá az osztályfőnökök és a tanárok tanmenetének szerves része lehet. A kirándulásokat a diákképviselőkkel, a szülői munkaközösségekkel közösen, a tanulók és szülők elfogadható kéréseinek, javaslatainak a figyelembe vételével lehet megtervezni és szervezni. Két vagy többnapos kirándulás csak tanítás nélküli munkanapokon, illetve tanítási szünetekben szervezhető.

15

Az iskola által szervezett kirándulások, látogatások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges (30 főig 2, 30 főn felül 3 fő). A kirándulásokra el kell vinni az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést. A kirándulásra indulás előtt a tanulóknak balesetvédelmi oktatást kell tartani, amit formanyomtatványon dokumentálni is szükséges. A kirándulások költségeit úgy kell megállapítani, hogy a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljük. Kötelező tanulmányi jellegű kirándulás akkor szervezhető, ha az a pedagógiai programban szerepel. Ebben az esetben az intézményünk fedezi a felmerülő költségeket. A nem tanulmányi jellegű kiránduláson való részvételre a tanuló nem kötelezhető, s az azon szerzett ismeretek hiánya miatt nem érheti hátrány a részt nem vevőket. g.) Külföldi utazások Tanulókra és alkalmazottakra vonatkozó közös szabályai: Tanítási idő alatt, vagy azon kívül a tanuló, szorgalmi időben a közalkalmazottak minden olyan egyéni és csoportos utazáshoz, amelynek célja külföldön tanulmányok folytatása, tanulmányút, külföldi továbbképzésben, tudományos, művészeti vagy egyéb kulturális rendezvényeken való részvétel, az iskola igazgatójának engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt két hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell: a külföldön tartózkodás időpontját, útvonalát, szálláshelyét, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanáraik nevét. A tanítási idő alatt tervezett utazás céljára az alkalmazottak részére, amennyiben szükséges a szabadságot, a tanulók részére a tanításból való távolmaradást az igazgató az érvényes jogszabályok szerint jogosult engedélyezni. Az igazgató szorgalmi időben történő külföldi távollétéhez a munkáltató engedélye szükséges. h.) Sportkör Az iskolában működő iskolai sportkör (ISK) célja a tanulók fizikai, sportági képzése, edzése, egészségük megszilárdítása, a sportolási igény felkeltése, a

16

sport eszközeivel hozzájárulni a tanulói személyiség alakításához. A sportkör működését külön szabályzat tartalmazza. A működési szabályzat megtekinthető az ISK vezetőjénél. i.) Hagyományőrző tevékenységek: Egy iskola jelenkori, jövőbeni arculatának kialakításában támaszkodni kell a pozitív hagyományokra és újabb vonzó dolgokat kell hagyománnyá tenni.  Vannak olyan hagyományos rendezvények, amelyek minden hasonló

iskolában minden évben megrendezésre kerülnek: tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, szalagavató, alapítványi bál, ballagás, állami (nemzeti) ünnepek. Törekedni kell arra (különösen azért is, mert a fenti rendezvények többségén szülők, vendégek is nagy számban részt vesznek), hogy tartalmukban, külsőségeiben minél színvonalasabbak legyenek az ünnepségek, ezzel is öregbítsék az iskola hírnevét.  Iskolánkban a tanulók és nevelők részvételével – más hagyományosan – megrendezésre kerülő események: diáknap, megemlékezés a névadóról a német testvériskolák fogadása, visszalátogatása, tanulmányi kirándulások csoportos színházlátogatások. A tanulók rendezésben való aktív részvétele a sikerélmények adása mellett elősegíti sokoldalú fejlődésüket. III. A TANULÓK, KÖTELESSÉGEI

SZÜLŐK,

PEDAGÓGUSOK

JOGAI

ÉS

Az 1.számú melléklet tartalmazza a közoktatási törvényben meghatározott tanulói, szülői, pedagógusi jogokat és kötelességeket melyek gyakorlásával, végrehajtásával kapcsolatosan figyelembevéve:  az egyenlő bánásmód elvét, követelményeit  a titoktartásra és az adatkezelésre vonatkozó előírásokat. Részletes felvilágosítást, tájékoztatást a tanulók és szülők számára az iskolavezetés és az osztályfőnökök az ügyfélfogadás illetve a fogadóórák rendje szerint adnak.

17

 A tanulói jogok az alsó fokú oktatásból beiratkozottakat az új tanév első napjától, a más intézményből átvett tanulókat a beiratkozást követő naptól illetik meg.  Az intézményünkben hozott döntések, határozatok ellen jogorvoslattal lehet élni a  A levelezéshez való jog a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon kívüli időben illeti meg a tanulót.  A médiákhoz való fordulási jog előzetes egyeztetés nélkül, de teljes erkölcsi és jogi felelősség mellett megilleti a tanulót, illetve szülőjét (gondviselőjét).  A szülők (gondviselők) írásbeli kérésére az intézmény igazgatója engedélyezheti a magántanulói jogviszony létesítését. A magántanulót megillető jogokról az engedély átnyújtásakor adunk tájékoztatást.  A tanulókat megilleti a névviselési jog, amennyiben ebben akadályozzák, illetve sérelem éri segítségért az osztályfőnökhöz fordulhat.  A tanulók javasolt öltözéke a szélsőségektől mentes, kulturált öltözék, külsejük legyen ápolt és gondozott.  A tanulót nem illeti meg az önbíráskodás joga. Sérelem esetén forduljon segítségért a pedagógushoz, vagy az iskola vezetőségéhez.  A tanulónak joga van iskolán kívüli szervezetekben tevékenykedni, amennyiben az nem akadályozza a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését.  Lehetőségeink függvényében, a jogszabály előírásainak megfelelően biztosítjuk tanulóink részére a vendégtanulói jog létesítését, gyakorlását. IV. TANULMÁNYOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ MENTESÍTÉSEK RENDJE 1.) A közoktatásról szóló törvény 11. §-a (1) bekezdés n.) pontja alapján a tanuló joga, hogy magántanuló legyen, illetőleg kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését. A magántanulói jogviszony létesítése a szülő kérésére, szakértői javaslat vagy szakorvosi vélemény alapján a törvényben meghatározott elvek szerint történik. A kérelmek benyújtása az iskola igazgatójához címezve minden év szeptember 15-ig, rendkívüli esetben a tanév folyamán történik. Mellékelni szükséges a Gyermekjóléti Szolgálat vagy a Gyámhatóság támogató nyilatkozatát és szükség szerint a szakorvosi véleményt. Az iskola igazgatója 15 munkanapon belül döntést hoz, melyről tájékoztatja a szülőt (gondviselőt) és a tanulót. Pozitív elbírálás esetén a határozattal együtt a tanuló megkapja a beszámolók időpontjait és tematikáját. A

18

határozat ellen fellebbezéssel lehet élni Jászberény Város Jegyzőjénél, melyet az iskola igazgatójához kell benyújtani. A magántanulót ugyanazok a jogok illetik meg, mint az iskola többi tagját, de ezen jogainak gyakorlása közben nem akadályozhatja az intézmény rendeltetésszerű működését, a pedagógusok és a tanulók munkáját. 2.) A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből és az értékelés és a minősítés alól. A kérelmek benyújtási határideje minden év szeptember 15, vagy a szakértői vélemény kézhezvételétől számított 15 munkanap. A mentesített tanulók részére az iskola fejlesztő foglalkozást szervez a törvényi előírásoknak megfelelően. A mentesség érvényesítéséhez kötelező a foglalkozásokon való részvétel. V. A TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK, A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁJA  diákközgyűlés a véleménynyilvánítás és tájékoztatás közvetlen fóruma 

 

 

– évente egy alkalommal kell megtartani osztálygyűlés, évfolyamgyűlés szükség szerint fegyelmi tárgyalásokon való részvétel képviselet iskolavezetési, nevelőtestületi értekezleten képviselet az osztály szülői értekezletén részvétel az iskolaszék munkájában

A diákönkormányzat a tanulók, tanuló közösségek és a diákkörök érdekképviseleti szerve. Jogkörét közoktatási törvény alapján gyakorolja. A fentieken kívül a tanulók rendszeres tájékoztatásul szolgálnak:  iskolarádió  hirdetmény  hirdetőtábla

19

VI. A TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK, KÉSÉSÉNEK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1.) A tanuló távolmaradását, mulasztását, késését igazolni kell. 2.) Ha a tanulót kérelmére felvették a szabadon választott tanítási órára

köteles azon részt venni, amennyiben erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt írásban – a tanulót és a kiskorú tanuló szüleit írásban tájékoztatták. A szabadon választott tanórai foglalkozást a mulasztás tekintetében úgy kell tekinteni mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek, továbbá ha a tanuló a 14.életévét betöltötte a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. 3.) A mulasztás igazolható:  orvosi igazolással (a rendelésen való indokolt megjelenés elfogadható igazolás),  a szülők előre, az ellenőrzőbe történt bejegyzése alapján az osztályfőnök igazolhatja a tanuló mulasztását, mely nem haladhatja meg egy tanévben a három napot,  hatósági és egyéb alapos indok miatti távolmaradást igazoló okirattal,  iskolai, társadalmi, sport vagy kulturális rendezvényeken való részvétellel, melyre előzőleg engedélyt kapott az osztályfőnöktől, szakoktatótól,  három napon túli távollét esetén az igazgató engedélyével. Az igazolást a tanulónak a hiányzást követő osztályfőnöki órán be kell mutatni a gyakorlati oktatásról, szakmacsoportos alapozásról, szakmai alapozásról való mulasztás igazolását a gyakorlati munkahelyen is be kell mutatni, A szülő vagy a tanuló köteles bejelenteni a tanuló osztályfőnökének és szakoktatójának ha beteg. Igazolatlan mulasztásnak minősül a hiányzás, késés, ha a tanuló nem tud felmutatni orvosi, szülői vagy a fentiekben felsorolt igazolást. Az igazolt és igazolatlan késéseket összegezni kell amennyiben az eléri az egy tanórai foglalkozás idejét ez egy igazolt vagy egy igazolatlan órának számít. A vidékről bejáró tanulók részére az osztályfőnök az ellenőrzőbe történő bejegyzéssel indokolt esetben engedélyezheti a 15 percet meg nem haladó későbbi érkezést illetve a hamarabbi távozást. A tanár a saját tanítási órájáról elengedheti a tanulót. A különböző versenyekre való felkészülés esetén egyéni elbírálás alapján igazgatói engedéllyel felkészülési idő biztosítható. A tanuló bármilyen távolmaradása esetén a tananyagot köteles pótolni.

20

4.) A tanuló tanítási óráról való mulasztását, késését az órát tartó tanár az

osztálynaplóba, gyakorlati oktatásról, szakmacsoportos alapozó oktatásról, szakmai alapozásról való mulasztást, kését a tanár és a szakoktató a csoportnaplóba, majd onnan az osztályfőnök az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szakoktató jogosult. A mulasztás igazolására az osztályfőnök jogosult. A gyakorlati oktatásról való hiányzást a gazdálkodó szervezet is nyilvántartja és azt a tanuló foglalkoztatási naplójába bejegyzi. 5.) A tanulók mulasztásával kapcsolatos, érvényben lévő rendelkezések: 1993.évi LXXVI.törvény a szakképzésről: 24. § (3.) Ha a tanulónak a gyakorlati oktatásról való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő 20 %-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. 24. § (4.) Ha a tanuló mulasztása a (3.) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Ebben a nevelőtestület dönt, gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára. A tanuló az összefüggő nyári gyakorlatot nem teljesíti, ha az összóraszám 20 %-át meghaladó időtartamot mulaszt, (kivéve, ha nincs igazolatlan mulasztása és a tantestület úgy dönt, hogy a tanuló pótolni tudja a hiányzást) és az igazolatlan mulasztása nem haladja meg a 20 % 12 %-át. A 11/1994.(VI.8) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről: 20. § (6.) (a, b) pontjai értelmében: ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti tanítási óráról (az iskolai nevelés-oktatás általános műveltségét megalapozó szakaszában) az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, szakképzési évfolyamon (az iskolai nevelésoktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában) az elméleti tanítási órák 20 %-át, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve ha igazolatlan mulasztása nem volt és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen, egyébként tanulmányait évfolyam ismétléssel folytathatja.

21

20. § (6.) (d.) pontja értelmében: ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát és az iskola eleget tett a szülő felé történő értesítési kötelezettségének és felhívta a szülő figyelmét a mulasztás következményeire. A 21. § (9.) bekezdés értelmében: javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol marad, vagy ha azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket (az egész tanévi 30 %-át) és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 28. §(2.) Megszűnik a tanulói jogviszonya – a tanköteles kivételével – annak, aki igazolatlanul 30 tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Fontos! Ezen döntések meghozatala előtt nagyon körültekintően kell eljárni. Így:  Pontosan kell vezetni a szaktanárnak, szakoktatónak és az osztályfőnöknek is a mulasztásokat!  A szülőket időben a rendelkezések szerint kell értesíteni úgy, hogy ennek az iskolában is nyoma maradjon – tértivevényes levél –.  Az osztályfőnök érvényesítse, illetve kezdeményezze a fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket! 6.) Értesítés mulasztásról és következményeiről:

Tisztelt Cím! …………………………………… …………………………………… …………………………………… Értesítem a Tisztelt Szülőt, hogy gyermekük ………………………. e tanévben a mai napig …………… órát mulasztott igazolatlanul. A mulasztások időpontja: ………………………… …………………………

22

A fennálló rendelkezések értelmében (Iskolai Házirend) az igazoltan mulasztások következményeit az alábbiakban ismertetem: 1-2 óra igazolatlan mulasztás esetén: osztályfőnöki figyelmeztetés 3-10 óra igazolatlan mulasztás esetén: osztályfőnöki intés 11-30 óra igazolatlan mulasztás esetén: igazgatói intés  Tanköteles tanuló esetén: fegyelmi büntetés  Nem tanköteles tanuló esetén: tanulói jogviszonya megszűnik, mivel a 11/1994.(VI.8) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 28. §-ának (2.)bek. értelmében: megszűnik a tanulói jogviszonya – a tanköteles kivételévelannak, aki igazolatlanul 30 tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire (osztályfőnök) – tértivevényes levélben. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes Fővárosi, Megyei Egészségbiztosítási Pénztárat az osztályfőnök tájékoztatása alapján a tanulmányi előadó – tértivevényes levélben. A tanulói jogviszony rendezésével kapcsolatos ügyintézés a tanulmányi előadó feladata az osztályfőnökök tájékoztatása alapján.  A tanulók mulasztásával kapcsolatos, érvényben lévő rendelkezések: 1993.évi LXXVI.törvény a szakképzésről: 24. § (3.) Ha a tanulónak a gyakorlati oktatásról való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő 20 %-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. 24. § (4.) Ha a tanuló mulasztása a (3.) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Ebben a nevelőtestület dönt, gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára. A tanuló az összefüggő nyári gyakorlatot nem teljesíti, ha az összóraszám 20 %-át meghaladó időtartamot mulaszt, (kivéve,

23

ha nincs igazolatlan mulasztása és a tantestület úgy dönt, hogy a tanuló pótolni tudja a hiányzást) és az igazolatlan mulasztása nem haladja meg a 20 % 12 %-át. A 11/1994.(VI.8) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről: 20. § (6.) (a, b) pontjai értelmében: ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti tanítási óráról (az iskolai nevelés-oktatás általános műveltségét megalapozó szakaszában) az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, szakképzési évfolyamon (az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában) az elméleti tanítási órák 20 %-át, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve ha igazolatlan mulasztása nem volt és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen, egyébként tanulmányait évfolyam ismétléssel folytathatja. 20. § (6.) (d.) pontja értelmében: ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát és az iskola eleget tett a szülő felé történő értesítési kötelezettségének és felhívta a szülő figyelmét a mulasztás következményeire. A 21. § (9.) bekezdés értelmében: javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol marad, vagy ha azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket (az egész tanévi 30 %-át) és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.  Igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos egyéb 11/1994.(VI.8) MKM r. A nevelési-oktatási működéséről 20. §-a (3-4.) bekezdése értelmében: 1.) Jászberényi lakhelyű tanuló esetén:

intézkedések intézmények

24

a.) tanköteles tanuló esetén az első igazolatlan mulasztásakor az iskola értesíti a szülőt (osztályfőnök) – tértivevényes levélben, b.) nem tanköteles kiskorú tanuló esetén az igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri az iskola értesíti a szülőt (osztályfőnök) – tértivevényes levélben, c.) ha az a.) és b.) pontok esetén az iskola értesítse eredménytelen maradt és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybevéve megkeresi a tanuló szülőjét. A gyermekjóléti szolgálat értesítse (az osztályfőnök tájékoztatása alapján a tanulmányi előadó) – tértivevényes levélben, mellékelve az eddig tett intézkedésekről szóló levél – levelek másolatát, d.) ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben 10 óránál igazolatlanul többet mulaszt az iskola értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt (az osztályfőnök tájékoztatása alapján a tanulmányi előadó) – tértivevényes levélben, mellékelve az eddig tett intézkedésekről szóló levél – levelek másolatát. 2.) Nem jászberényi lakhelyű tanulók esetén: a.) az 1./a.) és b.) pontoknak megfelelően, b.) az 1./c.) és d.) pontok esetén mindkét esetben a lakóhely szerinti illetékes jegyző értesítse. c.) Megjegyzés: A tankötelezettség (tanköteles tanuló) annak a tanévnek a végégi – augusztus 31-ig tart – amelyben a tanuló a 18.életévét betölti. A fentieket figelembevéve kérem a Kedves Szülőt, hogy gyermeke hiányzása tisztázása érdekében az értesítés kézhezvételétől számított 3 napon belül keressen fel. Jászberény, 20………év……………hó………nap

…………………………… osztályfőnök

25

VII. A SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ, ILLETVE A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI, A NEM ALANYI JOGON JÁRÓ TANKÖNYVTÁMOGATÁS ELVE, AZ ELOSZTÁS RENDJE 1.) Szociális ösztöndíjban illetve támogatásban kérelmére az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló részesülhet. 2.) A szociális ösztöndíj, támogatás megállapításának és felosztásának elveit

a rendelkezésre álló anyagi lehetőség függvényeként a diákönkormányzat képviselőinek egyetértésével az iskola igazgatója tanévenként állapítja meg. A szociális ösztöndíj, támogatás összegét a tanuló tanulmányi eredménye, magatartása illetve szociális helyzete figyelembevételével az osztály diákbizottság egyetértésével az osztályfőnök állapítja meg és az iskola igazgatója hagyja jóvá. 3.) Szociális ösztöndíjba és támogatásba a „Klapka” Alapítvány is részesítheti a tanulót, amelyre pályázni kell. A pályázatot a diákönkormányzat és az osztályfőnök javaslata alapján a kuratórium bírálja el. 4.) Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek a 25

%-át tankönyvek, ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozókra rögzített tananyagok vásárlására fordítjuk. Ezen könyvek jegyzékét minden év június 10-ig hirdetményben tesszük közzé. Minden év november 15-ig előzetes felmérést végzünk a tankönyvtámogatási igényeket illetően. Az igényeket az erre rendszeresített igénylőlapon kell benyújtani. A rendelkezésre álló tankönyvtámogatási összeg felosztása az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményének kikérésével az általános támogatásból egy tanulóra jutó összeget a tankönyv összárának megfelelő arányban osztjuk ki. Az osztályfőnök javaslata alapján - a diákönkormányzat véleményének kikérésével - az erre rászoruló tanuló a könyvtári tankönyvkészlet kölcsönzése útján is részesülhet tankönyvtámogatásban.

26

VIII. A TANULÓK TUDÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE 1.) A tanuló teljesítményének értékelése és minősítése:  A pedagógus a tanuló teljesítményét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősíti.  Ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelező tanulói foglalkozásra az értékelés és minősítés szempontjából úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.  A félévi és az év végi osztályzatok megállapítása a Kt. 70 §-ában foglaltak szerint kell eljárni.  A tantárgyankénti érdemjegyek megállapításánál alapvető követelmény annak megítélése, hogy a tanuló a tantervi követelményeket milyen mértékben sajátította el, hogyan tudja ismereteit a gyakorlatban alkalmazni.  Az egyes félévek során arra kell törekedni, hogy a tanulók ismereteinek ellenőrzése változatos módszerekkel történjen: írásban, szóban, a tanórai aktivitás figyelembevételével, rajzi munkák, házi feladatok értékelése útján, a meghatározott időközönként végrehajtott ellenőrző munkák és a tanulók hosszabb időszakban nyújtott teljesítménye alapján.  Naponta legfeljebb kettő témazáró dolgozatot írathatnak a pedagógusok tanulócsoportonként.  A tantárgyankénti érdemjegyek száma az egyes félévekben függ a tantárgy jellegétől, ciklusonkénti óraszámtól. A félévi és a tanév végi osztályzatok biztonságos megállapítása érdekében azonban törekedni kell arra, hogy valamennyi tanulónak havonta legalább egy érdemjegye legyen. Az osztályfőnök, a szülő és a tanuló folyamatos tájékoztatása érdekében az érdemjegyeket folyamatosan be kell vezetni az osztálynaplóba (szakelméleti csoportnaplóba) és a tanulók ellenőrzőkönyvébe (tanműhelyi munkanaplóba).  A tanuló teljesítményének értékelésénél és minősítésénél az érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)  Az egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása és a tárgyi tudás értékelése alóli mentesítést a szakértői bizottság határozat értelmében biztosítjuk.  Amennyiben a tanuló, szülője (gondviselője) a tanuló tudásának értékelésével nem ért egyet abban az esetben felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a félévi és az év végi tanítási időszak lezárását megelőző 30 napon belül, formanyomtatványon, az OKÉV-hez.

27

2.) A tanuló magatartása, szorgalma értékelése és minősítése:  A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az

osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi.  A magatartás és szorgalom értékelése és minősítése esetén a Kt. 70 §ában foglaltak szerint kell eljárni.  A magatartás és szorgalom érdemjeggyel történő értékelése havonta történik.  A magatartás osztályzatok megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a tanuló a tanítási órákon, gyakorlati foglalkozásokon, tanítási órákon kívüli tevékenységek során az iskolában és azon kívül hogyan tartotta be a tanulókra vonatkozó magatartási szabályokat. A magatartás megítélésénél figyelemmel kell lenni a tanuló iskolai, iskolán kívüli közéleti aktivitásra, a közösségi munkában való részvételére, a más tanulókra gyakorolt hatására. A magatartás értékelése és minősítése:  Példás (5)  Jó (4)

 Változó (3)  Rossz (2)

a tanuló magatartása, ha a követelményeknek megfelel, közösségi munkája dicséretes, példamutató. Igazolatlan mulasztása nincs. a tanuló magatartása, ha a követelményeknek általában megfelel, a közösségi munkában részt vesz, legfeljebb figyelmeztetésben részesült. Igazolatlan mulasztása 1-2 óra. a tanuló magatartása, ha a követelmények teljesítésében ingadozó, a közösségi munkában vonakodva vesz részt, legfeljebb intésben részesült. a tanuló magatartása, ha a követelmények teljesítésében hanyag, a közösség fejlődését hátráltatja, fegyelmi büntetésben részesült. Igazolatlan mulasztása 10 óra feletti.

Bukott tanuló magatartása nem lehet példás (5)! Gondot kell fordítani annak vizsgálatára, hogy a tanuló magatartása egy korábbi időszakhoz viszonyítva hogyan változott. 3. A szorgalom értékelése, minősítése:  A szorgalom elbírálásánál az egyéni képességeket, aktivitást, gyakorlati munkát kell figyelembe venni.

28  A szorgalom osztályzata megállapításánál alapvető követelmény annak

megítélése, hogy a tanuló képességeihez mérten milyen eredményeket ér el, illetve az eredményeinek javítása érdekében milyen erőfeszítéseket tesz. Az egymást követő félévek során megállapított szorgalom osztályzatok tükrözzék a tanuló tanulmányi munkájának tendenciáit, azok tükrözzék a ténylegesen elért tantárgyi eredményeit is. Példás (5)

a tanuló szorgalma, ha kötelessége teljesítése kifogástalan, a tantervi követelményeket példásan illetve jól teljesíti.

Jó (4)

a tanuló szorgalma, ha kötelességeit teljesíti.

Változó (3)

a tanuló szorgalma, ha a kötelességteljesítésben ingadozik, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Legfeljebb egy elégtelen osztályzatot kapott.

Hanyag (2)

a tanuló szorgalma, ha keveset tesz a tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességeit gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Több tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot.

IX. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI 1.) A tanulóközösségek vagy egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi, vagy gyakorlati munkájában elért jó eredményeket jutalmazni lehet. A pedagógusnak kötelessége, hogy dicséretével, elismerésével fokozza a tanulók szorgalmát, kezdeményezőkészségét. 2.) A kiemelkedő csoportos munkát jutalomkirándulással, színházlátogatással csoportos jutalomban lehet részesíteni. 3.) Az egyéni dicséretek fajtái: a.) osztályfőnök, szaktanári, szakoktatói dicséret, b.) gyakorlati oktatásvezetői dicséret, c.) igazgatói dicséret, d.) nevelőtestületi dicséret. A „c-d” pontban adott dicséreteket az igazgató írásban adja át a tanulónak. Az élenjáró, egyéni teljesítmények könyvjutalommal, tárgyjutalommal is elismerhetők. A kiemelkedő tanulmányi eredményt elért utolsó éves tanuló, illetve aki közösségi cselekedetével elismerést szerzett az iskola közösségének

29

4.)

5.)

6.) 7.)

miniszteri dicséretre javasolható. A különböző versenyek országos döntőjén kiemelkedő eredményt elért tanulóknak a meghívott szülők és pedagógusok jelenlétében az igazgató adja át az elismeréseket. Az iskolai, megyei, területi versenyek I-III. helyezettjei az osztályközösség, a versenyfelelős tanár jelenlétében az osztályfőnököktől kapják az elismerést. A szakma legjobbjainak jutalmát a ballagási ünnepségen, tanévzáró, tanévnyitó ünnepély alkalmával a tanulóközösség előtt az igazgató adja át. Az iskola legjobb tanulói, sportolói, a kiemelkedő kulturális munkát végzők elismerésére a tanévzáró, illetve ballagási ünnepségen kerül sor a szülők jelenlétében. A jutalmak átadása az érintett szülők jelenlétében történik a ballagási ünnepségen, illetve a tanévzáró, tanévnyitó ünnepélyen. A jutalmazásra javaslatot tehet:  a nevelőtestület bármely tagja,  a nevelőtestület,  a diákönkormányzat,  gazdálkodó szerv vezetője,  az iskolaszék tagjai. Dicséretek, elismerések bejegyzése:  az ellenőrző könyvbe: dicséretet,  az osztálynaplóba valamennyi elismerést A jutalmak anyagi fedezetét az iskolai költségvetés, „Klapka” Alapítvány biztosítja.

X. A FEGYELMEZŐ ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI

INTÉZKEDÉSEK

FORMÁI

ÉS

1.) Az a tanuló, aki a házirenddel, iskolai munkarenddel kapcsolatos kötelezettségeit szándékosan megszegi fegyelmező intézkedésben részesíthető. 2.) A fegyelmező intézkedés a fegyelmi büntetést megelőző nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. 3.) A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható: a.) szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés, b.) írásbeli intés, c.) megbízatás visszavonása 4.) Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.

30

5.) Fegyelmező intézkedések köréből figyelmeztetést a nevelőtestület minden tagja adhat, ez történhet szóban, vagy írásban. Az írásbeli figyelmeztetést a tanuló ellenőrző könyvébe be kell írni. 6.) Súlyos kötelezettségszegés esetén a tanulót legalább „igazgatói figyelmeztetés” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelezettségszegésnek minősülnek az alábbi esetek: • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása, • az egészségre ártalmas szerek (dohány, drog, alkohol) iskolába hozatala, fogyasztása • a szándékos károkozás, • az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése, 7.) Ha a tanuló iskolai kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene fegyelmi eljárást lehet kezdeményezni. A fegyelmi eljárást a nevelőtestület nevében eljáró fegyelmi bizottság folytatja le az osztályfőnök kezdeményezésére. A fegyelmi büntetés lehet: a.) megrovás, b.) szigorú megrovás, c.) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, d.) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e.) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f.) kizárás az iskolából. 8.) A fegyelmi eljárás részletes szabályait a közoktatási törvény 76. §-a, a 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 32. §-a, és 5.számú melléklete tartalmazza. A fegyelmi tárgyalás megindításáról a tanulót, és a kiskorú tanuló szülőjét (gondviselőjét) értesíteni kell. A tárgyalásra meg kell hívni: • a tanulót, • kiskorú tanuló esetén a tanuló szülőjét (gondviselőjét) • a tanuló, illetve a szülő képviseletére meghatalmazott személyt, • a gyakorlati képzés során elkövetett kötelességszegés esetén a gyakorlati képzés szervezőjét, • szakközépiskola és szakiskola tanulója esetén – ha a tanuló tanulószerződést kötött – a területi gazdasági kamarát. A fegyelmi tárgyalást azonban akkor is meg lehet tartani, ha a szülő és a tanuló az ismételt (második) szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. 9.) A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyeztető eljárás lefolytatását kérheti.

31

A kérelmet a mindenkori fegyelmi bizottság elnökének kell benyújtani. Az egyezető eljárás célja a kötelességszegő és a sértett közötti sérelem orvoslása. Az egyeztető eljárás lefolytatására a szülői szervezet, valamint az iskolai diákönkormányzat 1-1 fő képviselője jogosult. Amennyiben a sértett, illetve a kötelességszegő az egyeztető eljárást írásban nem kéri, úgy azt lefolytatni nem szükséges. A fegyelmi eljárás során ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét is. Az átruházott hatáskörben tevékenykedő bizottság hoz határozatot, melyről értesíti a szülőt (gondviselőt) és a tanulót. 10.) A tanulók az általuk okozott károkért a Közoktatási Törvény 77. §-ában foglaltak szerint kártérítési felelősséggel tartoznak, melynek mértéke az okozott kár nagysága, az említett paragrafus (2) bekezdésének figyelembe vételével. XI. A TÉRÍTÉSI ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG INTÉZMÉNYI SZABÁLYOZÁSA, MEGÁLLAPÍTÁSA Az intézményi szintű szabályozás, megállapítás az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 114-117. §-ának, valamint a Jászberény Város Önkormányzata Képviselőtestületének 19/2006.(VI.1.) rendeletében szabályozottak alapján történt. 1./ A térítési és tandíj fizetési kötelezettség intézményi megállapítása, helyi szabályozása a „Klapka György” Szakközép- és Szakiskolával tanulói jogviszonyban lévő minden érintett tanulójára kiterjed. 2./ Intézményünkben a tanulók számára nyújtott alábbi szolgáltatások térítési illetve tandíj fizetési kötelezettséggel vehetők igénybe. a./ Térítési díj fizetési kötelezettség esetei és mértéke intézményünkben: 1./ A közoktatási törvény 114. §-ában fel nem sorolt, tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai oktatás tizenegyedik évfolyamától, és az iskolai szakképzési évfolyamokon a napközis foglalkozás és a tanulószoba. Térítési díj a fenti esetben: Tanévenként a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 20 %-a. 2./ A felnőttoktatásban a tizenegyedik évfolyamtól, a szakközépiskolában, valamint a szakiskolában az első szakképesítés megszerzésekor a

32

szakképzési évfolyamokon – a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatás kivételével. Térítési díj a fenti esetben: Tanévenként a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 30 %-a. 3./ Szakközépiskolában tizenegyedik évfolyamtól kezdődően továbbá a szakképzési évfolyamokon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor. Térítési díj a fenti esetben: Tanévenként a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 30 %-a. 4./ A 3./ pontban foglaltakat a felnőtt oktatásban részvevők tekintetében is alkalmazni kell. b./ Tandíj fizetési kötelezettség esetei és mértéke intézményünkben 1./ A nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a harmadik és további szakképesítések megszerzése. Tandíj a fenti esetben: Tanévenként a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 100 %-a. 2./ Az iskolában a nevelési, illetve a pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint ezzel összefüggő más szolgáltatás. Tandíj a fenti esetben: Tanévenként a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 50 %-a. 3./ Szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik alkalommal történő megismétlésekor. Tandíj a fenti esetben: Tanévenként a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 100 %-a.

33

4./ A tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett alapműveltségi vizsga, érettségi vizsga és szakmai vizsga – beleértve a javító és pótló vizsgát is – továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javító vizsga. Tandíj a fenti esetben: Tanévenként a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 100 %-a. 5./ A 3-4. pontban foglaltakat a felnőttoktatásban résztvevők tekintetében is alkalmazni kell. 3./ A tanulók tájékoztatása: /A megállapított térítési és tandíjak alapösszegéről, az adható kedvezmények köréről, valamint a térítési díj és tandíj fizetésének szabályairól./ a./ Az intézménybe felvételre jelentkező tanulókat a felvételi követelményekről szóló tájékoztató során. b./ Az intézményi képzésben résztvevő tanulókat minden év április 15-ig. A tájékoztatásért felelősek: tanulmányi előadó iskolatitkár osztályfőnökök 4./ A térítési és tandíj mértéke a szociális helyzet alapján elengedhető, illetve mérsékelhető. a./ Elengedhető a térítési és a tandíj, ha a fizetésre kötelezett rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik és egyedülálló /ebben az esetben a munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás nem számít rendszeres jövedelemnek/. b./ Mérsékelhető a térítés és a tandíj mértéke: - ha a fizetésre kötelezett saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket lát el, s az egy főre jutó nettó jövedelem a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíj minimumot (100 %) nem éri el. A nyugdíjminimum 100 és 75 %-a között: 10 % mérséklés 75 %- alatti jövedelemnél: 13 % mérséklés.

34

- Gyermekét egyedül nevelő szülő esetében, ha a családban az egy főre jutó nettó jövedelem a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét nem éri el. A nyugdíjminimum alatt: 10 % mérséklés A nyugdíjminimum 150 %-a és 100 %-a között: 5 % mérséklés - Ha a családban az egy főre jutó nettó jövedelem a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíjminimum 80 %-át nem haladja meg. A nyugdíjminimum 80 és 70 %-a között: A nyugdíjminimum 70 %-a alatt:

12 % mérséklés 15 % mérséklés

- A kedvezmények biztosítása szempontjából az eltartásáról önmaga gondoskodó nagykorú tanuló esetében a tanuló vagyoni és jövedelmi viszonyait kell figyelembe venni. - Az intézeti nevelt gyermekek (állami gondozottak) a közoktatási szolgáltatásokat ingyenesen vehetik igénybe. A 4. pontban foglalt méltányossági térítési és tandíj elengedhetőség, illetve csökkentés kérdésében, valamint a befizetés módjában az intézményvezető dönt. Döntése ellen a tanuló, illetve a törvényes képviselője az Iskolaszéknél érdeksérelem esetén észrevételt tehet. 5./ A térítési és tandíj mértékét – a vállalkozás alapján folyó nevelés-oktatás kivételével – a tanulmányi eredmény alapján csökkenteni kell. a./ A térítési díj mértéke a tanulmányi eredmény alapján csökkentendő a 2/a/1. pontban meghatározott szolgáltatások esetében: 3,5 – 3,99 tanulmányi átlag esetén további 4,0 – 4,49 „ 4,5 – 5,0 „

3 %-kal 5 %-kal 10 %-kal

a 3/a/2. pontban meghatározott szolgáltatások esetén: 3,5 – 3,99 tanulmányi átlag esetén további 4,0 – 4,49 „ 4,5 – 5,0 „

5 %-kal 10 %-kal 15 %-kal

b./ A tandíj mértéke a tanulmányi eredmény alapján csökkentendő

35

a 3/b/1. pontban meghatározott szolgáltatások esetében: 3,5 – 3,99 tanulmányi átlag esetén további 4,0 – 4,49 „ 4,5 – 5,0 „

10 %-kal 30 %-kal 50 %-kal

a 3/b/2. pontban meghatározott szolgáltatások esetén: 3,5 – 3,99 tanulmányi átlag esetén további 4,0 – 4,49 „ 4,5 – 5,0 „

10 %-kal 20 %-kal 30 %-kal

A tanulmányi átlag eredmények megállapítása /csak az érintett tanulókra vonatkozóan/ valamennyi képzési forma esetén a tantárgyi osztályzatok számtani átlaga /a gyakorlat is egy tantárgynak számít/, elégtelen tantárgyi osztályzat esetén az átlag is elégtelen. A tanulmányi eredmény alapján történő csökkentés első alkalommal annak az évfolyamnak az első félévi tanulmányi eredménye alapján illeti meg a tanulót, amelyik évfolyamban térítési vagy tandíj fizetésre kötelezett. 6./ A térítési és tandíj befizetésének határideje, időpontja, helye, módja, rendje. Félévenként előre. - I. félév október utolsó két hetében oktatási napokon a gazdasági hivatalban. - II. félév március első két hetében oktatási napokon a gazdasági hivatalban. - A javító és pótló vizsga esetén a vizsga megkezdéséig. Felelősök: osztályfőnökök gazdasági vezető A lebonyolítás módja, határidő, felelősök: a./ Nyilatkozat a térítési és tandíj fizetési kötelezettségről /2. sz. és 2/2. sz. melléklet/  A nyilatkozatot az érintett tanulók - a felnőttoktatásban /3/a/2. a jelentkezési lappal együtt kapják meg és a beíratkozáskor adják le. - osztályismétlő esetén 3/a/3. és a 3/b. az osztályismétlésre jelentkezéskor kapják meg és adják le.

36

- harmadik szakképesítés esetén 3/b/1. a jelentkezési lappal együtt kapják meg és a beíratkozáskor adják le. - javító és pótló vizsga esetén 3/b/4. a vizsgára való jelentkezéskor kapják meg és a jelentkezést követő 5 napon belül adják le. - egyéb szolgáltatások esetén 3/a/1. és a 3/b/2. az adott szolgáltatás igénybevételekor meghatározottak szerint. Felelősek: tanulmányi előadó iskolatitkár osztályfőnökök b./ A térítési és tandíjak megállapítása, felelősök, határidők - Nyomtatványok, névjegyzékek elkészítése Felelős: tanulmányi előadó Határidő: szeptember 10-ig, illetve január 31-ig - A jövedelemigazolások, a tanulmányi eredmények és a szabályozás alapján a térítési és tandíjak mértékének megállapítása. Felelős: osztályfőnökök tanulmányi előadó /csak a javító és pótló vizsga esetén/ Határidő: szeptember 25., illetve február 15. Javító és pótló vizsga esetén a jelentkezéskor - Közlése a tanulókkal, valamint tájékoztatás a szülőknek /csak kiskorú 18 évet be nem töltött, illetve 18 évet betöltött, de családtagként eltartott esetén írásban/ a térítési illetve a tandíj mértékről, befizetésének módjáról, határidejéről. Felelősök: osztályfőnökök tanulmányi előadó /csak a javító és pótló vizsga esetén/ Határidő: október 5., illetve február 25. Javító és pótló vizsga esetén a jelentkezéskor. c./ Jövedelem igazolások A tájékoztatót a jövedelem igazolásokról /3. sz. melléklet/ az érintett tanulók a nyilatkozattal együtt kapják meg. A jövedelem igazolások bekérése: megegyezik a nyilatkozat leadásával. 7./ Emlékeztetőül a nyilatkozatban az szerepel, amennyiben a térítési és tandíj befizetési kötelezettségének a tanuló nem tesz eleget a megszabott határidőig, számára a nyújtandó szolgáltatást nem biztosítjuk / /Vizsgákon,

37

beszámolókon a befizetési bizonylat bemutatásával vehet részt, ellenkező esetben a tanviszonya automatikusan megszűnik, valamint a térítési vagy tandíj fizetése esetén igénybe vehető egyéb szolgáltatásokon nem vehet részt. 8./ Térítési és tandíj visszafizetése Csak a tanuló önhibáján kívüli esetben /pl. betegség, katonai szolgálat, elhalálozás esetén a családnak – ezen okokból való tanulói jogviszony megszűnése esetén/ a tanviszony megszűnését követő hónaptól a befizetett időszakra esett időarányos rész kerül visszafizetésre. Határidő: a felmerüléstől számított 15 napon belül Felelősök: osztályfőnökök tanulmányi előadó gazdasági vezető

1/a.sz. melléklet NYILATKOZAT Alulírottak nyilatkozunk, hogy a „Klapka György” Szakközép- és Szakiskola tanulójaként, amennyiben a részemre megállapított térítési és tandíj fizetési kötelezettségemnek /melynek megállapítása az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 114-117. §, valamint a Jászberény Város Önkormányzata Képviselőtestületének 19/2006 (VI.1.) rendelete és az intézményi szabályozás alapján történik/ a tanulmányi éve/i/ alatti tanévekben október utolsó két hetében oktatási napokon, a gazdasági hivatalban /első félévi/ és március első hetében oktatási napokon, a gazdasági hivatalban /második félévi/ nem teszek eleget – a 4 évfolyam gimnázium levelező tagozat esetén a befizetési bizonylatot az első félévi első beszámolón, valamint a második félévi első beszámolón kell bemutatni, ellenkező esetben a beszámolót nem kezdhetem meg – tanulói jogviszonyom automatikusan megszűnik. Amennyiben a tanuló kiskorú /18 évet be nem töltött/, illetve 18. évet betöltött, de családtagként eltartott, szülőnek is alá kell írni. /a 11/1994. VI. 8./ MKM. Rendelet 3. § 2. bekezdés értelmében./

Tájékoztató:

38

A térítési és tandíj fizetési kötelezettséggel, annak szabályozásával kapcsolatban tájékozódni lehet személyesen az iskolában, a tanulmányi előadónál vagy az iskolatitkárnál és az iskola hirdetőtábláján kifüggesztett hirdetésből. Jelen nyilatkozatot minden érintett tanuló a beíratkozáskor hozza magával, mert csak e nyilatkozat leadása után iratkozhat be! Jászberény, 20….. év …………..hó ….nap

…………………………….. szülő aláírása

………………………………. tanuló aláírása

1/b. sz. melléklet N Y I LA T K O Z A T Alulírottak nyilatkozunk, hogy a „Klapka György”’ Szakközép- és Szakiskola tanulójaként, amennyiben a részemre megállapított térítési és tandíj fizetési kötelezettségemnek /melynek megállapítása az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 114-117. §, valamint a Jászberény Város Önkormányzata Képviselőtestületének 19/2006 (VI.1) rendelete és az intézményi szabályozás alapján történik/, a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett alapműveltségi vizsga, érettségi vizsga és szakmai vizsga – beleértve a javító és pótló vizsgát is – továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javító vizsga alkalmával a vizsga megkezdéséig nem teszek eleget, a vizsgát nem kezdhetem meg. Amennyiben a tanuló kiskorú /18 évet be nem töltött/, illetve 18. évet betöltött, de családtagként eltartott, szülőnek is alá kell írni. /a 11/1994. VI. 8./ MKM rendelet 3. § 2. bekezdés értelmében/. Tájékoztató:

39

A térítési és tandíj fizetési kötelezettséggel, annak szabályozásával kapcsolatban tájékozódni lehet személyesen az iskolában, a tanulmányi előadónál vagy az iskolatitkárnál és az iskola hirdetőtábláján kifüggesztett hirdetésből. Jelen nyilatkozatot minden érintett tanulónak a vizsgára való jelentkezést követő 5 napon belül kell leadnia. Jászberény, 20….. év …………..hó ….nap

…………………………….. szülő aláírása

………………………………. tanuló aláírása

2. sz. melléklet TÁJÉKOZTATÓ A JÖVEDELEM IGAZOLÁSOKRÓL A térítési díj és a tandíj mértéke a szociális helyzet alapján elengedhető, illetve csökkenthető. Az ennek alapjául szolgáló rendszeres jövedelemről szóló igazolásnak /munkahely által kiadott hivatalos jövedelemigazolás, nyugdíjszelvény, munkanélküli segélyről szóló igazolás, vagy jövedelempótló támogatásról szóló igazolás/ a következőket kell tartalmaznia: 1./ Ha a tanuló eltartott és nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel, a szülők, illetve eltartó/-k/ nettó jövedelméről szóló igazolás és az eltartott gyermekek számát. 2./ Ha a tanuló saját, rendszeres jövedelemmel rendelkezik és egyedülálló, a saját nettó jövedelméről szóló igazolást. 3./ Saját családban /háztartásban/ élő, a család nettó jövedelméről /férj, feleség/ szóló igazolás és az eltartott gyermekek számát.

40

4./ A gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a nettó jövedelméről szóló igazolást és az eltartott gyermekek számát. 5./ Ha egyedülálló és nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel az erről szóló igazolást. A jövedelem igazolást az érintett tanulók /nappali képzés/ a tanévnyitó ünnepélyre hozzák magukkal és adják le az osztályfőnököknek. A levelező szakközepes tanulók a beíratkozásra hozzák magukkal.

Jászberény, 200…. év ……………hó ….nap …………………. Igazgató XII. AZ ISKOLAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A 11/1194. (VI.8) MKM rendelet 6/A §-a figyelembevételével. A tanulók munkavédelmi oktatása: Az iskola tanulóit munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Osztályfőnöki óra: az első órán ismertetni kell a munkavédelmi alapfogalmakat, az iskolai munkavédelmi szervezetét, a magatartás szabályait az iskolába és az iskola rendelkezése folytán végzett munka esetén, valamint a házirendet, elsősegélynyújtást, a kártérítés tanulókra vonatkozó részét, a tűzvédelmi és vagyonvédelemmel kapcsolatos szabályokat. Az oktatást az osztálynapló haladási részébe is be kell jegyezni, az elhangzottakat a tanulók az e célra rendszeresített jegyzőkönyvön aláírásukkal igazolják. A jegyzőkönyvet a munkavédelmi vezetőnek le kell adni. Az anyag elsajátításáról visszakérdezéssel kell meggyőződni, amit az oktató aláírásával igazol. A mérőszobában a méréseknél az első foglalkozáson a mérési feladatok során felmerülő baleseti, esetleges tűzveszélyekről és a magatartási szabályokról oktatást kell tartani. Az egyes mérések bemutatásakor utalni kell a hasonló jellegű mérések baleseti, esetleges tűzveszélyéről, az ezzel kapcsolatos baleset vagy tűzkeletkezés esetén

41

az elsősegélynyújtás, valamint a vagyonvédelem kapcsolódó feladatairól. Az oktatás dokumentálása azonos az osztályfőnöki óráéval. A jellemző veszélyforrásokat jelentő bemutató méréseknél (kísérleteknél) a tanár utaljon a veszélyforrásokra, veszélyhelyzetekre. Térjen ki a baleset, egészségkárosodás, tűz vagy közvetlen veszély esetén a szükséges intézkedésekre, az elsősegélynyújtásra. Szakköri foglalkozásoknál az első foglalkozás alkalmával ismertetni kell a foglalkozások tervét, az annak megfelelő munkavédelmi és tűzvédelmi, valamint magatartási szabályokat. Az oktatás megtörténtét, mint a tananyag részét a szakköri naplóba be kell vezetni. Az e célra rendszeresített jegyzőkönyvön a tanuló az oktatás megtörténtét aláírásukkal igazolják. A jellemző veszélyforrásokat jelentő bemutató foglalkozásokon utaljanak a veszélyforrásokra, veszélyhelyzetekre. Az esetleges előforduló baleset, egészségkárosodás vagy tűz esetén a szükséges intézkedésekre, elsősegélynyújtási feladatokra. Testnevelés órákon és sportfoglalkozásokon a gyakorlatok, a feladatok ismertetésekor, illetve bemutatásakor ki kell térni a jelentősebb veszélyhelyzetekre, azok megelőzésére, a már megtörtént baleset esetén a tennivalókra. Az osztálynapló haladási részében készítsenek bejegyzést az oktatás megtörténtéről, ezt a tanulók az e célra rendszeresített jegyzőkönyvön aláírásukkal igazolják. Kirándulások, szakmai kulturális, ODK táborozások, társadalmi munkák megkezdése előtt ismertetni kell a programmal kapcsolatos magatartási szabályokat és az esetleges baleseti lehetőségeket. Ki kell hangsúlyozni, hogy a balesetek milyen módon előzhetők meg. A programban résztvevők az elhangzottakat tudomásul vétel végett az oktatási jegyzőkönyvön aláírásukkal igazolják. Külön és nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet a tábortüzekkel kapcsolatos rendkívüli veszélyekre, általában a tűzkeltés, ápolás és kioltás szabályaira. Célszerű gyakorlati példával is alátámasztani a felelőtlen tűzgyújtás természetkárosító következményeit. Tanműhelyi csoportos oktatás esetén munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a tanulókat minden tanév megkezdésekor, más feladatra, műveletre vagy más munkahelyre történő beosztáskor, a munkakörülmények jelentős változása esetén. Ezen oktatást a tanműhelyekben rendszeresített oktatási naplóba vagy oktatási kartonra kell vezetni. Az oktatás megtörténtét a tanulók, az elhangzott anyag megértését az oktatók aláírásukkal igazolják. Az elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatás megtörténtét a csoportnapló haladási részébe és a tanulók munkanaplójába is be kell jegyezni.

42

Tanműhelyi csoportos oktatás esetén úgy a gyakorlati, szakmacsoportos alapozó oktatás, szakmai, mint az elméleti munkavédelmi oktatást a csoportot oktató szakoktatónak kell megtartani és dokumentálni. Ilyen esetekben az oktatók vegyék figyelembe az illető vállalat vagy szövetkezet munkavédelmi szabályzatának idevonatkozó előírásait és igényeljék a munkavédelmi vezető irányítását, segítségét. A munkavédelmi oktatás megtörténtének és a kívánalmak szerinti dokumentáltságának ellenőrzését a tanműhelyvezető és gyakorlati oktatásvezetőn túl az ellenőrzésre jogosult valamennyi vezető is köteles gyakorolni. A tanmenetből fakadóan a bemutató oktatás alkalmával a témához kapcsolódó baleseti veszélyforrásokat, azok megelőzését úgy elméletileg mint gyakorlatilag be kell mutatni, illetve oktatni kell. A gyakorlati foglalkozás közben felmerülő munka- és tűzvédelmi veszélyforrásokra azonnal ki kell térni, ha szükséges soron kívül oktatással kell biztosítani a balesetmentes tevékenységet. A vállalatoknál, szövetkezeteknél, vállalkozóknál folyó gyakorlati képzésért, annak munka- és tűzvédelmi vonatkozásáért a munkáltató a felelős. Itt azonban ki kell hangsúlyozni, hogy az élet és testi épség veszélyeztetése esetén az iskola részéről ellenőrzési feladatokkal megbízott dolgozó köteles a tapasztalatokat az iskola igazgatójának azonnal jelenteni. Az iskola igazgatója jogosult a munkáltatóknál e veszélyhelyzetet a tanuló további tevékenységének felfüggesztésével megakadályozni a veszélyhelyzet megszüntetéséig. A munkáltatókkal kapcsolatban lévő iskolai vezetők és ellenőrző szakoktatók hívják fel a munkáltatók figyelmét, hogy a munkavédelmi szabályzatukban a tanulókra vonatkozó eltérő rendelkezéseket elkülönítve szabályozzák. A védőfelszerelések, eszközök, védőruházat biztosításának módját a vállalatnál az azonos munkahelyen és munkakörben foglalkoztatott dolgozókra meghatározott módon kell a tanulók számára is biztosítani. Elsősegélynyújtó dobozokat ki kell helyezni:  gazdasági irodában,  a tornateremben vagy szertárban. Az elsősegélynyújtó felszerelés helyét a közelben elhelyezett táblával kell jelölni. Áramütéses baleset esetén – ha nem történt eszméletvesztés akkor is – a sérültet a kórház rendelőintézetébe kell szállítani kivizsgálás, illetve megfigyelés céljából.

43

XIII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, SZÜKSÉGES TEENDŐK

BOMBARIADÓ

STB.

ESETÉN

 a jelzést vevő értesíti az iskola igazgatóját,  az igazgató értesíti a jászberényi Rendőrkapitányságot, Tűzoltóságot valamint a fenntartót,  a rendőrség, a tűzszerész, a tűzoltóság utasítására az oktatás megszakad – a tűzriadóval azonos módon megtörténik az iskola kiürítése, a tanulók és a felnőttek elhagyva az iskola épületét a Fürdő épületénél helyezkednek el,  az igazgató és a gondnok segítséget nyújt a rendőrségnek és a tűzszerésznek, a tűzoltóságnak az iskola átvizsgálásában,  a vizsgálat befejezésével a rendőrség – a tűzszerész, tűzoltóság engedélye esetén megtörténhet a visszavonulás az iskola épületébe és folytatódhat az oktatás,  ha a vizsgálat túl hosszú időt venne igénybe, az elmaradt órákat pótolni kell. XIV. AZ ISKOLAI TANULÁSHOZ NEM SZÜKSÉGES DOLGOK BEHOZATALÁNAK SZABÁLYOZÁSA 1.) Mobiltelefont a tanulók bejelentés nélkül hozhatnak az iskolába, amelyet

csak a tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások kivételével használhatnak, az órák és a foglalkozások alatt néma üzemmódban kell elhelyezniük a táskában. 2.) Iskolába a tanulók nagy értékű tárgyakat, nagyobb összegű készpénzt

lehetőleg ne hozzanak, mert azokért az iskola felelősséget nem tud vállalni. 3.) A tanulók az iskolába kerékpárral járhatnak, amelyek a tanulói kerékpártárolóba helyezhetnek el lezárt állapotban. Az iskola a kerékpárokért felelősséget nem tud vállalni. 4.) Az iskola területére tilos balesetveszélyt okozó idegen tárgyak, szúró, vágó, ütő eszközök, robbanó, vagy tűzveszélyes anyagok behozatala.

44

XV. A PEDAGÓGUSOK ÁLTAL FOGLALKOZÁSOKRA BEVIHETŐ DOLGOK SZABÁLYOZÁSA A foglalkozásokra (tanítási órákra) a kötelező eszköz és felszerelésjegyzékben felsorolt dolgok, továbbá az iskola SZMSZ-ben és házirendben meghatározott védő és óvó előírásoknak megfelelően készített eszközök vihetők be. XVI. A TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOKRA VALÓ FELVÉTEL IRÁNTI KÉRELMEK, A KOLLÉGIUMI ELHELYEZÉS IRÁNTI KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK ELVEI 1.) A közoktatási törvény 53. § 3-4. bekezdése értelmében az iskola köteles –

a szülő igénye alapján – a felügyeletre szoruló tanuló részére a tizedik évfolyam befejezéséig tanulószobai foglalkozást szervezni. A tanulószobai foglalkozás iránti kérelmeket a szülő nyújtja be, az elbírálás az osztályfőnök véleménye alapján történik a szülő, szülők munkahelyi munkarendjük, szociális körülményeik figyelembevételével. 2.) A kollégiumi elhelyezés iránti kérelem elbírálása az osztályfőnök véleménye alapján történik a vidékről való bejárás nehézségeinek figyelembevételével, valamint a város középiskolai kollégiumában lévő férőhelyek függvényében. A jelentkezési lehetőséget, annak módját, időpontját az osztályfőnökök ismertetik meg a tanulókkal. XVII. DIÁKKÖRÖK LÉTREHOZÁSÁNAK SZABÁLYAI A tanulók közösségei Az osztályközösség 1.) Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. 2.) Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg:

45

 osztálytitkár,  két fő képviselő vezetőségébe.

(küldött)

az

iskolai

diákönkormányzat

A diákkörök 1.) Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 2.) A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3.) A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. 4.) Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak az iskola tanuló is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 5.) A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. 6.) A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Az iskolai diákönkormányzat 1.) A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2.) Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 3.) A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 4.) Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot

46

segítő nevelőnek is ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákközgyűlés Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni, melyre a szülőket is meghívjuk. 2.) A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév áprilisában az iskola igazgatója a felelős. 3.) Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4.) A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat elnöke beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. 1.)

XVIII. A TANULÓK KÖZÖSSÉGE

NAGYOBB

CSOPORTJA

ÉS

NAGYOBB

1.) A szülői szervezet (közösség) jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportjai alatt az érintett tanulói kör (osztály, évfolyam, iskola) legalább 25 %-át értjük. 2.) A diákönkormányzat véleményezési jogának gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb közössége alatt az érintett tanulói kör (osztály, évfolyam, iskola) legalább 25 %-át értjük. XIX. A TANULÓK FELADATAI SAJÁT KÖRNYEZETÜK RENDBEN TARTÁSÁBAN, A TANÍTÁSI ÓRÁK, AZ ISKOLAI RENDEZVÉNYEK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN 1.) A tanuló kötelessége hogy életkorához, fejlettségéhez továbbá iskolai

elfoglaltsághoz igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásban. 2.) Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,

47

 az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 3.) Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságra vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 4.) Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:  osztályonként két-két hetes (az osztályfőnök kijelölése és feladat meghatározása alapján)  portások (az osztályfőnöki munkaközösség-vezető és az osztályfőnökök kijelölése alapján). A portaszolgálatot a 10., 11. és a nem végzős 12. osztályok tanulói adják. a.) Hetesek feladatai: A hetesek megbízása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki.  gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);  a szünetben a termet kiszellőztetik;  az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat;  ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot,  az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. b.) Tanulói portás feladatai: A portaszolgálat 725-től 1300 óráig tart.  köszönti az iskolába érkező felnőtteket, majd útbaigazítja őket;  zárva tartja az iskola kapuját, és a tanulókat csak akkor engedi ki, ha az órát tartó nevelő lekísérte őket;  segíti a felnőtt portás, illetve a portán ügyeletet teljesíti pedagógus munkáját  ha gyanús idegeneket lát az iskola területén, akkor értesíti a biztonsági őrt, a felnőtt portást vagy a legközelebbi nevelőt;  a portásfülkét csak engedéllyel hagyhatja el.

48

5.) Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza. 6.) Indokolt esetben a kijelölt tanulók – az 1.pontban foglaltak figyelembevételével – felnőtt dolgozó irányításával közreműködnek az iskola udvarának és környezetének rendbetételében. (pl.: nagymértékű havazás, illetve ősszel a lehullott nagy tömegű levelek eltakarítása esetén). XX. A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSÁVAL, ANNAK MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK 1.) Lehetőségeink, adottságaink függvényében biztosítjuk tanulóink részére a tantárgy és pedagógus választási jog gyakorlását. Amennyiben eltérő a tanuló, a szülő (gondviselő) és az intézmény (pedagógusok) véleménye, abban az esetben a nevelőtestület döntése az érvényes. 2.) Az iskola igazgatója – a pedagógiai program alapján – minden év április 15-ig elkészíti és hirdetmény útján közzéteszi a választható tantárgyakat. Ezzel egyidőben jelzi a felkészítés szintjét. A tantárgyak kiválasztásánál az igazgató kikéri az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményét. 3.) A tanulók május 20-ig adhatják le a tantárgy és felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntéseit, amelyeket az iskola összesít. 4.) A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő) a tantárgyválasztás megváltoztatása iránti kérelmét írásban nyújtja be az igazgatónak, aki a lehetőségeket mérlegelve engedélyezi azt. XXI. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE, AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDDAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK  Az iskola feladata, hogy elősegítse a rájuk bízott tanulók egészségének megóvását. E feladatkörbe tartozik a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, így többek között az is, hogy megszervezze a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.  A tanulók pályaalkalmassági, könnyített és gyógytestnevelési, rendszeres orvosi vizsgálatát az iskolaorvosi szolgálat végzi.

49  Az iskolaorvosi szolgálat meghatározott rendelési időben (de. 800 – 1200

   



óráig illetve 1300 – 1500 óráig) sürgősségi ellátást is végez. Az iskolaorvosi szolgálat nyilvántartás vezet a rendszeres ellátást igénylő tanulókról és így az osztályfőnökökkel egyeztetve végzi ezen feladatát. Az iskolaorvos, iskolavédőnő megelőző céllal előadásokat tart a tanulók számára. A tanulót ha egészségi állapota indokolja az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytesnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órák az iskolánkban megszervezettek. A mindennapi testedzés formái: egyrészt a kötelező tanórai foglalkozások, másrészt a tanórán kívüli foglalkozások, illetve az iskolai sportköri foglalkozások keretében a tanulók részére biztosított. Az egészséges életmód elvárásainak megfelelően az iskola területén és az iskola által szervezett rendezvényeken tilos: • szeszesital fogyasztása, • a dohányzás a 18 éven aluliaknak, a nagykorúak csak a tanulók számára kijelölt helyen dohányozhatnak, • kábítószer behozatala, terjesztése, fogyasztása.

Az intézményünk által szervezett egészségügyi ellátásról, annak időpontja előtt 3 nappal az osztályfőnök írásban tájékoztatja a szülőt (gondviselőt). Amennyiben nem kívánják azt igénybe venni, legkésőbb 1 nappal az esedékesség előtt írásban azt jelezzék az osztályfőnöknek. Amennyiben az ellátás elmaradása veszélyezteti a tanuló egészségét, úgy annak „magánúton” történő pótlását a szülő (gondviselő) 1 héten belül igazolja (az ellenőrzőben orvosi igazolással) az osztályfőnöknél. XXII. A TANULÓK ÉS A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA 1.) A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról  az iskola igazgatója • az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta, • a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, • az iskolában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,  az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.

50

2.) A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és az ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják. 3.) A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskolaszékkel. 4.) A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az iskola igazgatója • az iskolaszék üléseink, hirdetőbálákon  az osztályfőnökök: • az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják 5.) A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:  szóban: • a családlátogatásokon, • a szülői értekezleteken, • a nevelők fogadó óráin, • a nyílt tanítási napokon, • a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken.  írásban az ellenőrző könyvben. 6.) A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjairól az ellenőrző könyvön keresztül tájékoztatja az iskola a szülőket. 7.) A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban

egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskolaszékkel. 8.) A különböző iskolai dokumentumokról való tájékoztatás az iskola könyvtárában elhelyezett szervezeti és működési szabályzat, pedagógiai program, minőségirányítási program, házirend alapján történik. A tájékoztatásra kijelölt személy az iskola könyvtárosa, a könyvtár nyitvatartási rendjében meghatározott időpontokban.

51

XXIII. ÜZEMI HÁZIRENDEK A Klapka György Szakközép- és Szakiskola Electrolux Lehel Kft. tanműhelyének üzemi házirendje Az üzemi házirend előírásainak megtartása valamennyi tanuló számára kötelező, azok megszegése fegyelmi vétségnek minősül! Gyakorlati foglalkozások, szakmai alapozás, szakmacsoportos alapozó oktatás rendje: Munkarend 1.)

a.) A gyakorlati oktatás szakmai alapozás, szakmacsoportos alapozó oktatás 6 óra előtt nem kezdődhet és legfeljebb 21 óráig tarthat. Ha a gyakorlati oktatást délelőtti-délutáni váltásban szervezik, és ha annak időtartama a hét órát meghaladja, az igazgató a délutáni oktatás befejezésére – az előbbieknél legfeljebb egy órával későbbi időpontot határozhat meg. b.) A tanulók éjszakai munkára nem oszthatók be. c.) A munkaidő kezdésének illetőleg a befejezésnek alkalmazkodni kell az Electrolux Lehel Kft. munkarendjéhez. d.) A munkaidő a gyakorlati oktatás során a 11. évfolyamban általában 7 óra, a 12.évfolyamban általában 8 óra, a többi képzési formában a helyi tantervben meghatározottak alapján.

2.)

A tanuló munkakezdés előtt 5 perccel munkaruhában köteles megjelenni a munkahelyén.

3.)

a.) Az ebédelés csoportosan történik az üzem által meghatározott időben. b.) A tanulók kötelesek az üzemi étkezde rendjét betartani és kultúrált módon étkezni.

4.)

A munkaidő végén a tanulók kötelesek elvégezni a szerszámaik, munkaeszközeik karbantartását, munkahelyük takarítását.

5.)

a.) A tanulóknak munkaidő után tisztálkodniuk kell és az üzemből csak utcai ruhában távozhatnak.

52

b.) Az öltözői, mosdók tisztaságára és rendjére minden tanulónak kötelessége ügyelni. 6.)

a.) A tanuló köteles ellenőrzőkönyvét, munkanaplóját vagy foglalkozási füzetét minden nap magával vinni a munkahelyre. b.) A munkanapló, foglalkozási füzet vezetése minden tanuló számára kötelező.

7.)

A tanuló munkaidőn túl munkát nem vállalhat, nem túlórázhat, munkaidőt előre ledolgozni tilos!

Foglalkozásokról való távolmaradás, mulasztások igazolása 1.) A tanuló munkahelyét szakoktatója, tanára engedélye nélkül nem hagyhatja el. 2.) a.) A gyakorlati foglalkozásról indokolt esetben – a szülő előzetes személyes vagy írásbeli kérése alapján a gyakorlati oktatásvezető egy gyakorlati oktatási napról, a szakoktató legfeljebb három gyakorlati oktatási óráról adhat távolmaradási engedélyt. b.) Ettől eltérő távolmaradások engedélyezése az iskola igazgatójának hatáskörébe tartozik. c.) A tanulók gyakorlati képzéséről való mulasztásával kapcsolatos tudnivalókat az iskolai házirend tartalmazza. 3.) Az üzemi, munkahelyi mulasztását a szakoktatónál, tanárnál, majd az osztályfőnöknél kell igazolni. Tilalmak 1.) Tilos az üzem területére bevinni: - szeszes italt - értékes személyi tárgyakat, valamint - minden olyan eszközt, amely a biztonságos munkavégzést veszélyezteti. 2.) A dohányzás a felnőttoktatásban és a felnőttképzésben résztvevők

részére a munkahelyen kijelölt helyen történhet. A nappali tagozatos tanulók számára tilos.

53

Tanműhelyi és személyi tulajdon védelme 1.) A tanműhelyben lévő gépek, berendezések megóvása, karbantartása minden tanuló kötelessége. 2.) a.) A tanműhelyből történő bármiféle eszköz eltulajdonítása fegyelmi vétségnek minősül. b.) A gondatlanságból, szándékos rongálásból vagy eltulajdonításból származó károkat a tanuló köteles megtéríteni. c.) Minden tanuló köteles tiszteletben tartani mások személyi tulajdonát. Munkavédelem, elsősegélynyújtás 1.)

a.) A tanuló munkahelyén csak a munkaterületére rendszeresített munkaruhában dolgozhat. b.) A munkaruha épségéről, tisztaságáról minden tanuló köteles gondoskodni.

2.)

Miden tanuló köteles a munkaterületére előírt egészségvédelmi, tisztasági, közlekedési és balesetelhárítási szabályokat betartani.

3.)

Munkaközben a munkavégzéshez előírt védőeszközök, védőfelszerelések használata kötelező.

4.)

Ha a tanulót baleset éri, azonnal köteles jelenteni szakoktatójának, illetve közvetlen felettesének.

A Klapka György Szakközép- és Szakiskola Üzemi Házirendje a gyakorlati képzést, szakmai alapozást, szakmacsoportos alapozó oktatás végző munkahelyen (Aprítógépgyár Rt., XANTA Ruhaipari Kft., Jászautó Kft., CO-OP STÁR Rt., iskolai tangazdaság, tankonyha, tanétterem, asztalos tanműhely) Az üzemi házirend előírásainak megtartása valamennyi tanuló számára kötelező, azok megszegése fegyelmi vétségnek minősül!

54

Gyakorlati foglalkozások, szakmai alapozás, szakmacsoportos alapozó oktatás rendje: Munkarend 1.)

a.) A gyakorlati oktatás szakmai alapozás, szakmacsoportos alapozó oktatás 6 óra előtt nem kezdődhet és legfeljebb 21 óráig tarthat. Ha a gyakorlati oktatást délelőtti-délutáni váltásban szervezik, és annak időtartama a hét órát meghaladja, az igazgató a délutáni oktatás befejezésére – az előbbieknél legfeljebb egy órával későbbi időpontot határozhat meg. b.) A tanulók éjszakai munkára nem oszthatók be. c.) A munkaidő kezdésének illetőleg a befejezésnek alkalmazkodni kell az Electrolux Lehel Kft. munkarendjéhez. d.) A munkaidő a gyakorlati oktatás során a 11. évfolyamban általában 7 óra, a 12. és 13. évfolyamban általában 8 óra, a többi képzési formában a helyi tantervben meghatározottak alapján.

2.)

A tanuló munkakezdés előtt 5 perccel munkaruhában köteles megjelenni a munkahelyén.

3.)

A munkaidő végén a tanulók kötelesek elvégezni a szerszámaik, munkaeszközeik karbantartását, munkahelyük takarítását.

4.)

a.) A tanulóknak munkaidő után tisztálkodniuk kell és a munkahelyről csak utcai ruhában távozhatnak. b.) Az öltözők, mosdók tisztaságára és rendjére minden tanulónak kötelessége ügyelni.

5.)

a.) A tanuló köteles ellenőrzőkönyvét, munkanaplóját vagy foglalkozási füzetét minden nap magával vinni a munkahelyre. b.) A munkanapló, foglalkozási füzet vezetése minden tanuló számára kötelező.

6.)

A tanuló munkaidőn túl munkát nem vállalhat, nem túlórázhat, munkaidőt előre ledolgozni tilos!

55

Foglalkozásokról való távolmaradás, mulasztások igazolása 1.) A tanuló munkahelyét szakoktatója, tanára engedélye nélkül nem hagyhatja el. 2.) a.) A gyakorlati foglalkozásról indokolt esetben – a szülő előzetes személyes vagy írásbeli kérése alapján a gyakorlati oktatásvezető egy gyakorlati oktatási napról, a szakoktató legfeljebb három gyakorlati oktatási óráról adhat távolmaradási engedélyt. b.) Ettől eltérő távolmaradások engedélyezése az iskola igazgatójának hatáskörébe tartozik. c.) A tanulók gyakorlati képzéséről való mulasztásával kapcsolatos tudnivalókat az iskolai házirend tartalmazza. 3.) Az üzemi, munkahelyi mulasztását a szakoktatónál, tanárnál, majd az osztályfőnöknél kell igazolni. Tilalmak 1.)

Tilos az üzem területére bevinni: - szeszes italt - értékes személyi tárgyakat, valamint - minden olyan eszközt, amely a biztonságos munkavégzést veszélyezteti.

2.)

A dohányzás a felnőttoktatásban és a felnőttképzésben résztvevők részére a munkahelyen kijelölt helyen történhet. A nappali tagozatos tanulók számára tilos.

Tanműhelyi és személyi tulajdon védelme 1.) A tanműhelyben lévő gépek, berendezések megóvása, karbantartása minden tanuló kötelessége. 2.) a.) A tanműhelyből, képzőhelyről történő bármiféle eszköz eltulajdonítása fegyelmi vétségnek minősül. b.) A gondatlanságból, szándékos rongálásból vagy eltulajdonításból származó károkat a tanuló köteles megtéríteni.

56

c.) Minden tanuló köteles tiszteletben tartani mások személyi tulajdonát. Munkavédelem, elsősegélynyújtás 1.)

Minden tanuló köteles részt venni a munkahelyre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi oktatásban és az ott elsajátítottakat betartani.

2.)

a.) A tanuló munkahelyen csak a munkaterületére rendszeresített munkaruhában dolgozhat. b.) A munkaruha épségéről, tisztaságáról minden tanuló köteles gondoskodni.

3.)

Minden tanuló köteles a munkaterületére előírt egészségvédelmi, tisztasági, közlekedési és balesetelhárítási szabályokat betartani.

4.)

Munka közben a munkavégzéshez előírt védőeszközök, védőfelszerelések használata kötelező.

5.)

Ha a tanulót baleset éri, azonnal köteles jelenteni szakoktatójának, illetve közvetlen felettesének.

XXIV. EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK  A született adottságoknak, képességeknek megfelelő oktatáshoz való joggyakorlás lehetőségét biztosítjuk.  A tanulók által készített dolgok (mű, dolgozat stb.) tulajdonjoga intézményünket illeti meg.  A tanulóról nyilvántartott adatokba történő betekintés, azokról való meggyőződést lehetővé tesszük az osztályfőnökök közreműködésével a tanulmányi előadónál az utolsó tanítási óra és a munkaidő befejezése közötti időszakban.  Amennyiben a családi élethez való joggyakorlásban a tanulót sérelem éri, az osztályfőnökhöz forduljon jogorvoslásért.  A törvényileg szabályozott egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség

biztosítását az esélyegyenlőségi terv szerint garantáljuk.

57

 Ha a tanulót fizikai, vagy lelki erőszak éri forduljon a legközelebbi pedagógushoz illetve az osztályfőnökéhez.  A szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulók illetve a tanulásban egyéb okok miatt akadályoztatott tanulóink tanítási időszakban intézményünk gyermekvédelmi felelősétől, illetve az osztályfőnöktől kérhetnek segítséget.  A továbbtanuláshoz igényelt információt osztályfőnököktől, illetve a tanulmányi előadótól lehet kérni, ők nyújtanak segítséget e témakörben.  A tankönyvellátás rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzatunkban

szabályoztuk. November 15-ig felmérjük, hogy kik kívánnak tartós tankönyvet kölcsönözni. Erről a diákönkormányzatot és a szülői szervezetet tájékoztatjuk. Január 15-ig felmérjük, hogy kik kívánnak új tankönyvet vásárolni. Februárban megrendeljük a tankönyveket. Június 15-ig közzé tesszük a kölcsönözhető tankönyvek jegyzékét. XXV. A SZENT ISTVÁN KRT-I TAGINTÉZMÉNY (JÁSZBERÉNY, SZENT ISTVÁN KRT. 22.) HÁZIRENDJE I. Bevezető 1.

2. 3. 4. 5.

A közoktatásról szóló törvény 40. § ( 7 ) bekezdésének előírása értelmében az iskola életével kapcsolatos egyes kérdéseket a Házirendben kell szabályozni. A Házirend előírásai az iskola tanulóira, a tanulók szüleire és az iskola dolgozóira vonatkoznak. A Házirend, valamint az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása minden tanuló kötelessége (Közoktatási törvény 12. § ( 1 ) bekezdés h) pontja /.) A Házirend előírásai minden olyan esetre vonatkoznak, amikor a tanuló az iskola felügyelete alatt áll. A Házirendet minden tanév elején minden tanuló számára az osztályfőnök ismerteti

II. Az iskolai munkarenddel, az iskolai foglalkozások rendjével, az iskola helyiségeinek, eszközeinek használatával, a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos rendelkezések, és a tanulók ezekkel kapcsolatos kötelességei.

58

1. Az iskola munkarendje 1.1

Az iskolába az első tanítási óra előtt 15 perccel kell beérkezned, hogy legyen időd az első tanítási órára előkészülni. A reggeli ügyelet 7 óra 30 perctől kezdődik. A tantermedbe a nevelő engedélyével mehetsz be. Az iskola épületét az utolsó foglalkozás befejezése előtt csak engedéllyel hagyhatod el.

1.2

A tanítási órák, iskolai foglalkozások eredményességét fegyelmezett magatartásoddal segítsd, tanítód, tanárod útmutatása szerint végezd el feladataidat! Ha szükséged van rá, kérj tanítódtól, tanárodtól segítséget! Vedd figyelembe, hogy a tanítási órán, foglalkozásokon társaidnak is joga, hogy nyugodt körülmények között tanulhassanak, dolgozhassanak, munkájukban te sem zavarhatod őket! A tanítási órák előkészítésében, lezárásában nevelőid útmutatása szerint vegyél részt!

1.3

A tanítási órák 45 percesek:

1. 2. 3. 4. 5. 6.

óra óra óra óra óra óra

8 - 8. 45 8.55 - 9.40 10 - 10.45 10.55 - 11.40 11.50 - 12.35 12.40 - 13.25

Szünetek rendje 1. Szünet 8.45 - 8.55 2. Szünet 9.40 - 10.00 3. Szünet 10.45 - 10.55 4. Szünet 11.40 - 11.50 5. Szünet 12.35 - 12.40

A 9-10. osztály 1. 2. 3. 4. 5. 6.

óra óra óra óra óra óra

11.50 12.45 13.35 14.25 15.15 16.05

-

12. 35 13.30 14.20 15.10 16.00 16.50

1. Szünet 2. Szünet 3. Szünet 4. Szünet 5. Szünet

12.35 - 12.45 13.30 - 13.35 14.20 - 14.25 15.10 - 15.15 16.00 - 16.05

Napközis foglalkozások rendje: A napközis tanulók az utolsó óra után saját napközis csoportjukban kezdik meg a napközis foglalkozást, illetve az ebédelést. A napközis foglalkozások 15 óra 30 percig tartanak.

59

1.4

A tanítási órák, foglalkozások kezdetére a tanteremben, a foglalkozás helyszínén kell tartózkodnod ! Ügyelj osztálytermetek közösen kialakított rendjére !

1.5

Ha hetes vagy, a te feladatod, hogy

· letöröld a szünetben a táblát, gondoskodj krétáról, · az óra elején jelentsd a tanárodnak a hiányzókat, · jelentsd az irodán, ha öt perccel a becsöngetés után sem érkezett tanár a tanórára, · ellásd az osztályfőnököd, nevelőid által rád bízott feladatokat. 1.6

A tízórait a nagyszünetben ( 9.40 – 10.00 ) saját osztálytermedben fogyaszthatod el.

1.7

Az udvaron csak tanári engedéllyel és felnőtt felügyelet mellett tartózkodhatsz délelőtt és délután egyaránt.

1.8

A délelőtti és délutáni foglalkozásokról csak szüleid kérésére, írásban és / vagy az ő kíséretükben hagyhatod el az épületet.

1.9 Az iskola épületében az utolsó tanítási óra után akkor lehetsz bent, ha · napközis vagy, · az iskolában ebédelsz, · valamilyen iskolai foglalkozáson veszel részt, · valamely diákkör foglalkozásán, a diákönkormányzat megbeszélésén veszel részt, · a könyvtárban van dolgod, · iskolai szervezésű programon vagy annak előkészítésében veszel részt, · tanítód, osztályfőnököd engedélyezte, hogy bent legyél. 1.10 A napközis foglalkozások 15.30-ig tartanak. Ha neked rendszeresen vagy egy-egy alkalommal előbb el kell menned, szüleid írásbeli nyilatkozatát kérjük. A foglalkozások végén tanítód, napközis nevelőd lekísér a földszintre. 16 óráig szükség esetén bent maradhatsz a délutáni ügyeleten, ekkor a rád vigyázó pedagógus kísér le a földszintre. Ha szüleid kérik, csak az ő kíséretükben hagyhatod el az épületet. 1.11 Az iskolai szervezett étkezések ( tízórai, ebéd, uzsonna ) és az ebédlő használatának rendje: · ha napközis vagy, az osztályoddal, csoportoddal együtt ebédelhetsz · ha nem napközis vagy, az ebédlőben tartózkodó nevelők felügyelnek rád

60

· az ebédlőben csak akkor tartózkodj ha ott étkezel 1.12 Az iskolai rendezvényeken is nevelőd, osztályfőnököd útmutatása szerint viselkedj, magatartásoddal segítsd a rendezvény sikerét, eredményességét, nevelőd, osztályfőnököd kérése szerint vegyél részt a rendezvények előkészítésében, lezárásában. 1.13 Az iskolán kívüli programokon a csoportot csak a felügyelő pedagógus engedélyével hagyhatod el. 1.14 Az iskolai foglalkozásokról való távolmaradásodat a szüleidnek vagy orvosnak kell igazolnia. Szüleid egy tanévben 3 tanítási napról való távolmaradásodat igazolhatják az ellenőrződben. 1.15 Az iskola a szüleiddel írásban az ellenőrződön keresztül tart kapcsolatot. Ezért az ellenőrződet minden nap magaddal kell hoznod, az oda beírt bejegyzéseket szüleidnek, tanáraidnak haladéktalanul be kell mutatnod. 2. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzése érdekében szükséges előírások 2.1

Ha bármilyen rendkívüli eseményt észlelsz, például baleset történik, haladéktalanul szólnod kell a leggyorsabban elérhető pedagógusnak.

2.2

A tanév első tanítási napján osztályfőnököd tájékoztat azokról a balesetés tűzvédelmi szabályokról, melyeket saját és társaid testi épségének védelmében köteles vagy megtartani. Ezek közül a legfontosabbak:

· Az épületben úgy viselkedj és úgy közlekedj, hogy ne veszélyeztesd se a magad, se társaid testi épségét. A lépcsőházban mindig a jobb oldalon menj, hogy az ellenkező irányból jövőknek is legyen helyük. · Tűzveszélyes, tüzet okozó anyagot ( gyufa, petárda, öngyújtó stb. ) az iskolába hoznod, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli programokra elvinned tilos. · Sérülést okozó, veszélyes tárgyakat az iskolába hoznod, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli programokra elvinned tilos. · Az udvaron kavicsot, köveket dobálnod, az épület ablakain bármilyen tárgyat kidobnod tilos. · Az udvari játékokat csak tanítód felügyelete mellett használhatod. 2.3

Sajátos baleset-, és tűzvédelmi szabályok vonatkoznak a technika-, testnevelés- és kémiaórákra, ezeket tanáraid ismertetik veled az első tanórán.

61

2.4

Az iskola területén, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli programokon alkoholt, drogot fogyasztanod, cigarettáznod tilos !

3. A tanulók értékeinek biztonságos megőrzése, az épület berendezési tárgyainak, felszereléseinek védelme érdekében szükséges rendelkezések 3.1

Kötelességed, hogy az épület berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit rendelkezésszerűen használd. Ha kárt okozol, szüleidnek a közoktatási törvény 77.§-a szerint kártérítést kell fizetniük.

3.2

Személyes holmidra te tudsz a legjobban vigyázni:

· A kabátodat, váltásruhádat, cipődet a folyosón levő szekrényben tárold. · Ha a tantermet elhagyjátok, az osztálytermet a nevelőd zárja be a kulcsot ő viszi magával. · A testnevelésóra, a délutáni sportfoglalkozások előtt, az osztálytermedben öltözöl át. 3.3

Az iskolai munkához nem tartozó, saját felelősségedre behozott tárgyakat, eszközöket az iskolában nem használhatod, az azokban bekövetkezett kárért az iskola nem felel.

3.4

Ügyelj az épület, tantermed tisztaságára, a hulladékot a hulladékgyűjtőbe tedd ! Padodban, polcodon, szekrényedben magad tarts rendet tanítód, osztályfőnököd útmutatása szerint !

4. Az iskola életét, mindennapjait úgy szervezzük meg, hogy annak során a közoktatási törvény 10. És 11. § - ában meghatározott jogaid érvényesüljenek. 5. Az általános emberi együttélési szabályokat neked is kötelességed megtartanod. Többek között nem önbíráskodhatsz, tisztelned kell tanáraid és társaid emberi méltóságát. Ezeket az általános kötelességeidet a közoktatási törvény 12. § -a tartalmazza. 6. Kötelességed megszegése fegyelmi vétség, mely fegyelmi büntetést von maga után. Az ezzel kapcsolatos szabályokat a közoktatási törvény 76. §- a tartalmazza. 7. A törvény Házirendben említett előírásairól az osztályfőnöködtől kapsz tájékoztatást.

62

III. A tanulók jutalmazása, a fegyelmező intézkedések

A társadalmi együttélés szabályai, az erkölcsi normák figyelembevételével történik a tanulók jutalmazása, illetve büntetése a következő fokozatok szerint: Jutalmazás: Osztályfőnöki dicséret Szaktanári dicséret Tagozatvezetői dicséret Tantestületi dicséret Igazgatói dicséret Büntetés:

Osztályfőnöki figyelmeztetés Szaktanári figyelmeztetés Tagozatvezetői figyelmeztetés Tantestületi figyelmeztetés Igazgatói figyelmeztetés

IV. A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos részletes rendelkezések

A tanulók általános jogait a közoktatási törvény 10. és 11. § -a tartalmazza. 1.

Iskolánkban a gyermeki jogok érvényesülésének biztosa a diákönkormányzatot segítő felnőtthöz, harmadsorban az iskola igazgatójához fordulhatsz.

2.

Szüleid kérésére korlátozás nélkül igénybe veheted a napközit.

3.

Diákkör létrehozását kezdeményezheted, diákkörhöz csatlakozhatsz, ha annak céljai, működése nem ellentétes az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott alapelvekkel, és ha a diákkör valamennyi tagja a diákkör ülésein az iskolai szabályzatok előírásait megtartja. A diákkör létrehozásáról az iskola igazgatóját helyiség biztosításával segíti, a teremigényt legalább két nappal a diákkör ülése előtt a délutáni terembeosztásért felelős igazgatóhelyettessel kell egyeztetnetek.

4.

Részt vehetsz az iskolában folyó hitoktatásban. A hittanórák időpontját és helyszínét az osztályfőnöködtől tudod meg.

5.

Ingyenes tankönyvellátásban, kedvezményes étkezésben részesülsz.

63

6. Jogaid gyakorlásához szükséges információkat · az osztályfőnöködtől ( többek között az osztályfőnöki órákon ) · a szüleidtől ( szülői értekezleteket, fogadóórákat követően), · a diákönkormányzaton keresztül, · a diákönkormányzat faliújságján keresztül kaphatod meg. 7. Az iskola életével kapcsolatos bármely kérdésben véleményt nyilváníthatsz · bármely osztályfőnöki órán · az osztályképviselőn keresztül a diáktanácsban 8. Véleményedet a diákönkormányzati képviselőd útján is elmondhatod 9. Kérdést intézhetsz · az iskola igazgatójához a fogadóóráján, · az SZMK-hoz, vagy az SZMK vezetőségéhez bármikor, amikor az ülésezik. · az ülések időpontjáról az osztályfőnöködtől tájékozódhatsz. 10. Tanulmányaidat, személyedet érintő kérdésekről bármikor tájékozódást kaphatsz az osztályfőnöktől, a nevelődtől. 11. A témazáró dolgozatok időpontját egy héttel előbb közlik veled tanáraid. Egy nap csak egy témazáró dolgozatot írattathatnak veled. Hatodik órában csak akkor kell témazáró dolgozatot írnod, ha az adott tárgyból az órarendedben nincs 1-5. órád. Az írásbeli dolgozatokat kijavítva egy héten, rendkívüli esetben két héten belül megkapod a tanáraidtól.

V. A diákönkormányzattal, osztályközösségekkel kapcsolatos rendelkezések

1.

2. 3. 4.

A diákönkormányzat saját szabályzata alapján működik. A szabályzat elkészítésekor, módosításakor a nevelőtestület az iskola működési szabályzatában meghatározott rend szerint nyilvánít véleményt ( lásd a mellékletet ). Az iskola a diákönkormányzat működéséhez az alábbi feltételeket biztosítja: helyiség az önkormányzat megbeszéléseihez, önkormányzati faliújság. A diákönkormányzat évenkénti döntése alapján részt vesz az iskolai programok szervezésében, tervezésében, önálló programokat szervezhet. A 11/1994. ( IV. 8. ) MKM – rendelet 31. § ( 1 ) bekezdésben szabályozott kérdésekben ( lásd a mellékletet ) a nevelőtestület a diáktanácson keresztül kéri ki a diákönkormányzat véleményét. A

64

véleménykérés szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának számítanak a tagozatok: alsó tagozat, felső tagozat. XXV. ZÁRADÉK A házirend jóváhagyásának eljárási szabályai:  Iskolaszék – egyetértés  Diákönkormányzat – egyetértés  Közalkalmazotti Tanács – egyeztetés  Nevelőtestület – elfogadás  Fenntartó – jóváhagyás  Jegyzőkönyvek – melléklet tartalmazza

65

1.számú melléklet Tanulók jogai és kötelességei (Közoktatási Törvény) 10. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelésioktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. (2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy a.) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében; b.) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön; c.) részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék; d.) nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben hit- és vallásoktatásban vegyen részt; e.) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi életéhez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazotti egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását; f.) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásbank, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. g.) az oktatási jogok biztosához forduljon.

66

(4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. 11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy a.) kollégiumi, napközi otthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön; b.) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; c.) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.); d.) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön; e.) hozzájáruláson a jogi gyakorláshoz szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról; f.) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek – ha törvény másképp nem rendelkezik –, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek; g.) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen – érdemi választ kapjon; h.) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; i.) a levelezéshez, továbbá kollégiumban a lakáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak azt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; j.) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen; k.) tanulmányai során – a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust; l.) jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot;

67

m.) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában; n.) magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését; o.) kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról; p.) kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe; r.) különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás; s.) választó és választható legyen a diákképviseletben; t.) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását; u.) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön. (2) A szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1-)-(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26-27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b.)-c.) pontja.] A tanuló foglalkoztatására – a szakképzésről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában – alkalmazni kell továbbá a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)-(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)-(2) bekezdését, 129/A. §-ának (2)-(6) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanulószerződés megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek teljesítésekor az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében – a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint (Mt. 199-202. §) – jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalónak a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezet kell érteni. (3) A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani. (4) Ha a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola vagy a szakiskola tanulója tanulószerződést alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. (5) A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni.

68

(6) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet (közösség) vagy a szülők képviselője részére jogot vagy kötelezettséget állapít meg, nagykorú tanuló esetén a jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése a tanulót – az iskolaszékbe történő delegálás kivételével –, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg, illetve terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűntetésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell. (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit – az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében – orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. 12.§ (1) A tanuló kötelessége, hogy a.) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; b.) eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének; c.) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendbe tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában; d.) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait; e.) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot,

69

tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült; f.) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; g.) az iskola, kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; h.) megtartsa az iskolai, kollégiumi szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat. (2) A nevelési-oktatási intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola, kollégium szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz, kollégiumi tagsági viszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettséghez nem kötődő feladatok teljesítésekor. A tanulót – a (4) bekezdésben meghatározottak szerint – díjazás illeti meg, ha az iskola, kollégium a vagyoni jogokat másra ruházza át. (3) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra, a tanulói jogiszony megszűntetésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a felelős őrzés szabályait [Ptk. 196-197. §] kell alkalmazni. (4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanulók teljesítményét. (5) A (2) és (4) bekezdésben foglaltak – a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében – nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt. (6) A tanuló kötelessége, hogy a szakmai vizsgája sikeres befejezését követően – feltéve, hogy nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt – három éven belül – jogszabályban meghatározottak szerint – a pályakövetési rendszernek az iskolában megszerzett szakképesítése hasznosulásával kapcsolatban adatot szolgáltasson.

70

A szülő jogai és kötelességei 13. § (1) A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. (2) A szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményt válasszanak, továbbá – az, hogy e törvényben foglaltak szerint – nem állami, illetve nem helyi önkrományzati óvodát, iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek. (3) A szülő joga igényelni, hogy az óvoda a nevelési programjában és tevékenységében, az iskola és kollégium pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelésioktatási intézményben a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék. (4) A szülő (1)-(3) bekezdésben meghatározott jogai nem korlátozhatják gyermeke gondolat- , lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, melynek gyakorlását – a gyermek érettségének megfelelően – a szülő irányíthatja. Attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét eléri – ha nem cselekvőképtelen –, a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. (5) A szülő joga, hogy gyermeke lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérje ahhoz, hogy gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait, ha a településen nem működik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést és oktatást. A sajátos nevelési igényű gyermek lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez-oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék. 14. § (1) A szülő joga különösen, hogy a.) megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b.) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, c.) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,

71

d.) a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze, e.) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, f.) kezdeményezze az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy, g.) kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében, h.) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában. i.) az oktatási jogok biztosához forduljon, (2) A szülő kötelessége különösen, hogy a.) gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, b.) biztosítsa gyermeke – e törvény 24. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerinti – óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését, c.) figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjon arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, d.) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatás megadja, e.) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, f.) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében, g.) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.

72

A pedagógus jogai és kötelességei 19. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a.) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b.) a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza, c.) a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, d.) a 4. § (2) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, e.) irányítsa és értékelje a gyermeket, tanulók munkáját, f.) minősítse a tanulók teljesítményét, g.) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, h.) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, i.) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, j.) szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában. k.) az oktatási jogok biztosához forduljon. (2) A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételéhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata. (3) Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. (4) Az iskolaszék – annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat – ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a (2) bekezdésben meghatározott ruházati és más felszerelések megvételét. (5) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógusmunkakörben foglalkoztatnak, továbbá, akit pedagógus-munkakörből helyeztek

73

nyugállományba, megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító termeket meghatározott kedvezmények igénybevételével látogassa. E jogosultságot a munkáltató, illetve nyugdíjas esetén az utolsó munkáltató által kiállított okirattal kell igazolni. Az okirat felmutatásával igazolhatja a pedagógus azt is, hogy jogosult igénybe venni a pedagógusok részére jogszabály vagy helyi önkormányzat által biztosított más kedvezményeket. Az igazolvány közokirat. Az igazolvány-nyomtatvány előállításához és forgalmazásához az oktatásért felelős miniszter engedélye szükséges. (6) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy – jogszabályban meghatározottak szerint – évenként az éves költségvetési törvényben normatív, kötött felhasználású támogatásként megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz (4) – (6). 7.) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a.) nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, b.) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, c.) a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye, d.) közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, e.) a gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés megtartási szabályait, és törekedjék azok betartására. f.) a szülőket gyermekük nevelésével és oktatásával, fejlődésével kapcsolatosan, továbbá a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, g.) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon, h.) a gyermekek, tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa,

74

i.) a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. (8) A pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt. A továbbképzésben részt vevő, tanulmányait sikeresen befejező pedagógust – jogszabályban meghatározottak szerint – anyagi elismerésben kell részesíteni. Megszűntethető – az Mt. 89. § (3) bekezdése, illetve a Kjt. 30. §-ának (1) bekezdésének d.) pontjára hivatkozással – annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.